<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="4475" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/4475?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-18T06:40:43+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="4475">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4df1c68c1e64c4218f622809e5890d2b.jpg</src>
      <authentication>2ba36ffbd38424abaa348e9ecbe4b7fc</authentication>
    </file>
    <file fileId="4476">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e72971159f1f6a982eee47c4af625d5a.pdf</src>
      <authentication>cd458b62eb3c0bd0b7db06523e7377b5</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="116552">
                  <text>B.-Gyarmat, XI-ik évfolyam.

43-ik szám.

Vasárnap, 1883. október 28.

NÓGRÁDI LAPOK
és HONTI

HÍRADÓ.

Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap.
Előfizetési feltételek: Egész
évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt. 50 kr.
Egyes szám ára 15 krajczár.Előfizetni
csupán a kiadóhivatalnál lehet B.-Gyarmaton.

Hirdetések díja: Öt hasábos
petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr.Nyilttér
garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések
jutányosan eszközöltetnek.

Milyen legyen megyénk gazdasági iskolája?

volna, hogy a tanuló a gymnasium-, reál­
vagy polgári iskola 2 osztályát elvégezte le*
gyen, vagy fölvételi vizsga által a kelló elő­
képzettséget mutasson ki.
Jelzett tanterv mellett a gazdasági is­
kola legkönnyebben s le^zélszerűbben szer­
vezhető a polgári fiúiskolák mellett, igy B.Gyarmaton is. A két első osztály elvégzése
után u tanuló vagy továob folytatná tanul­
mányait a polgári iskola vagy a gazdasági
osztályaiban. Maga a polgári iskola ez által
semmiben sem változnék, a gazdasági osztá­
lyok melléje lennének rendelve, s a bifurkatio szerint mint a létezett reál-gymnásiumok,
a meglévő iskolaszék hatósága alatt állana;
ez utóbbi a gazd. egylet által választott! - 2
taggal kibövitendő lévén.
A gazdasági iskola tananyaga a jelzett
tanterv szerint, eltekintve a szaktárgyaktól,
azonos a polgári iskola III IV. és V. osztá­
lyúéval ; igy tehát a gazdasági iskola tanulói
közösen taníttatnának a polg. iskola tanulói­
val a meglévő polg. isk. tantestület által,
ugyancsak a polgári iskola helyiségeiben; a
szaktárgyak tanítására is jutna külön tante­
rem, mert oly időben lehetne előadni, a mi*
kor a polg. iskolai tanulóknak más és ama­
zokra nem kötelező tantárgy tanítása volna.
Ezen módozatok mellett a gazd. iskolá­
nak helyisége meg tantestülete is meg volna;
csak a szaktárgyak tanításához egy gazdasági
szaktanár alkalmazandó, s a kelló gazdasági
telepről gondoskodni kellene. A gyakorlati
tanítás nélkül gazdasági iskola nem lévén
képzelhető, szükséges, hogy rendelkezésre áll­
jon legalább..egy. házhelyhez.tartozó,.egy tag •
ból álló föld a hozzávaló gazdasági fölszere­
léssel, legalább 1 holdnyi szőllő s kellő nagy­
ságú faiskolánák s kertnek beosztható telep.
A szaktanár alkalmazását, valamint a
gazdasági telep megszerzését, utóbbit akár
örök áron, akár bérbevétel által, a megyei
gazdasági egyletnek kellene keresztül vinni.
Hogy pedig az iskolának minél több ta­
nulója legyen, szükséges, hogy a tanítás olcsó
legyen, s hogy ösztöndíjak által a szegényebb
földmivelők fiainak is az iskolába járatás
megkönnyobbittessék.
A gazdasági iskolának csakis ilyforma
szervezése mellett lehetséges lesz értelmes
földmivelóket, gazdákat képezni; de ha a ter­
vezett iskola a polgári fiúiskola 4 ik osztálya
fölé állittatik, akkor az azt végzett tanulók
nem igen fognak menni az ekeszarvhoz. T.

Vidékünk mezőgazdasági magasb ipara
e^ak most van keletkezőben; a természettől
dúsan megáldott föld gondoskodott arról, hogy
földmiveló népünk iparának kilejtése körül
magát meg ne erőltesse. Az idők azonban
változnak : az értelmi fejletlenség fátyola las­
sanként szakadozik, s fájdalom, a föld termé­
kenysége is fogy, úgy annyira, hogy ma már
nem korszerűtlen mezőgazdasági iparról szólni,
mint ez e lapok hasábjain ismételten meg is
történik, — de ideje is arról gondoskodni,
miszerint a kicsigázott földnek hajdani ter­
mékenysége ne csak visszaállittassók, hanem
biztoaittassék', sőt emeltessék is.
Nálunk már az is a szorgalmas és iparos
gazdák sorába számítja magát, ki rétjein s
kertjében a vakandtúrásokat meg nem szíveli,
a bokrokat s cscpőtéket kiirtja. Pedig ez a
szorgalom s iparnak legislegelső lépcsője csak.
Ellenben olyanokat nem igen mutathatunk
föl a kis gazdák közt, kik rétjeiket öntöznék,
trágyáznák.
Leverő érzés fog el bennünket, ha látjuk
honunk nyomorgó mezőgazdaságát s clkorcsosult állattenyésztését!
Am pedig ennek változnia kell, ha ko­
molyan akarjuk a gazdasági egyletek által
kitűzött czólokat elérni. A mezőgazdaság ér­
telmi fejlesztésének mielőbb azon figyelemre
szükség méltattatnia, melyre fontossága sze­
rint érdemes, s melyet tőle megtagadni nem
leh.t a nélkül, hogy az aránytalanság magát"
meg ne boszúlja.
Vidékünkön majd minden osztályú la­
kosságnak értelmi fejlesztésére meg vannak a
kellő iskolák; ideje már, hogy a földmiveló
osztály részére is alkottassák olyan taninté­
zet, hol hivatásának korszerű tudományos és
gyakorlati szakképzést nyerhessen.
Egy ilyen iskola létesítését magáévá
tette a nógrádi gazdasági egylet is; első meg­
állapodása szerint ez a b.-gyarmati polgári
fiúiskola 4-ik osztálya fölé lenno fölállítandó.
Hioszük, hogy a gazdasági egylet o tekin­
tetben működve, a megyei viszonyokat tartja
szem előtt; de mielőtt ez ügyben végleges
intézkedések tétetnének, nem lesz fölösleges,
hogy nézeteinket e lapok által az érdekeltek­
nek tudomására hozva, a létesítendő gazda­
sági iskoláról némi eszmecserét idézzünk elő.
Ha a létesítendő gazdasági iskolának az
lenno a czélja, hogy szakmájukban képzett
kisebb gazdákat s földmivelóket neveljen, az
esetben el fogadandónak véljük a v. és k.
miniszter által a gazdasági szak tanításról ki­
adott tantervet, mely szerint 3 évi tanfolyam
mellett mindazt megtanulhatni, mit egy ki­
sebb gazdának tudnia kell; nevezetesen: nö­
vénytermelést, kertészetet, szóllőmivelést, bo­
rászatot, állattenyésztést, állattartást, mezei
gazd. üzlettant, méhészetet, selyem tenyésztést.
Ezen szaktárgyiakat tanulhatja s megért­
heti mindazon tanuló, ki a népiskola teljes G
osztályát sikerrel bevégezto ; ilyenkor 12 éves,
mely korban a gyakorlati tanítással egybe­
kapcsolt munkákra eléggé erős. Ha már most
a 3 évi gazdasági tanfolyamot elvégzi, 15
éves lesz; a legjobb kor, hogy otthon az itt
tanultak felhasználása által szülőjének segéd­
kezhessen.
Minthogy megyéikben felsőbb népiskola
niocsen, s teljes 6 osztályú alsiS (elemi) népiskoluk is csak gyéren vannak, a gazdasági
iskolába való felvételre nézvo megkívántaié

Közigazgatási bizottsági ülés
(Október 17.)

ElnBk: Gr. Gyllrky Ábraliim tőiipán, üdvözölvén
a siámosan megjelent bizottsági tagokat, az ülést meg*
nyitja
Az alispáni jelentés, s az eloükileg elintézett
ügyek tárgysorozaténak előadása után olvastatott a
honvédelmi minisztériumnak leirata a katonai felülviugálatok és a honvédlovak előállítása tárgyában. Az
előbbire azt mondja a nm. minisztérium, hogy később
fog nyilatkozni; az utóbbira nézve pedig határozottan
kimondja, hogy a kincstári lovak kivétel nélkül a
rendelt időben előállitandók.
Szilárdi Ödön felebbezte S.-Tarján község azon
határozatát, melyszerint 8. Tarján községéhez tartozó
földrészlet eladása elrendeltetett, azon indokból, mivel
ezen földrészlet nem a község de a közbirtokosság
tulajdonát képezi. Minthogy azonban az iratokhoz a
közgyűlési jegyzőkönyv és a térrajz csatolva nem let­
tek az iratok íelszerelés végett vieszaatasittatnak.
' Olvastatott a megyei és árvapénzek átadásának
módozatait megállapító küldöttség jelentése.

A lap szellemi részére s a nyilttérre vonatkozó minden
közlemények a szerkesztőség küldendők.

Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések
a kiadóhoz intézendők.

A küldöttség első sorban megjegyzi, hogy a pénz­
tár teljesen rendben találtatott, s hogy a pénzek ke­
zelésében bű tég és lelkiismeretesség conslatáltatolt
Egyidejűleg javaslat bozatik a pénzek jövőbeni keze­
lése iránt, melyszeriot jövőben megkülömböstetendő
lesz a főpénztár és kézipénztár. A főpénztárnak 3
kulcsa lesz; melynek egyike az alispán, másika az
árvaszéki elnök s harmadiké a főpénztárnok által fog
kezeltetni A főpénztárban minden megyei és árvapénz
kezeltetni fog, melynek összege a 6000 irtot megha­
ladja. a pénzes ügy darabok 8 nap alatt elintézendők
lesznek. Ezután a javaslat tárgyalja a pénztár és az
árvaszéki irattár átadásának módozatait. Ezen módo­
zatok rövid eszmecsere után elfedadtattak.
Svajczer Gyula regalecsonkitási ügyében a belügy­
minisztérium az iratok felszerelését kívánja. Az iratok
tehát felszereltetve felküldetnek.
Árvaügy. A gyámgoodnokoltak száma a múlt ne­
gyedben 15023 volt Az iktatóba beérkezett 11685
Ügydarab, mely a műit évi 429 darabbal összesen
12,009 darabot tett ki. Elintéztotett 10566 db. s igy
feldolgozatlan marsdt 1545; mely azonban f. hó 15-éig
243 dbot apadt A gyámpénzter állapota: 557,709 írt
78 kr. Tartalékalap 7424 frt. A múlt negyedben nagy­
korúvá vált 302 .egyén; kik közül vagyonnal bírt 259.
Ezek fészére.a gyámpénztárból 4766 frt 88 kr utal­
tatott ki.
A jelentés tudomásul vétetik.
Scitovszky János figyelmébe ajánlja az elnöknek,
hogy kisebb árvakövetelések lehetőleg egyezség utján
szedessenek be, nem pedig költséges per által.
Ugyancsak Scitovszky János kérdést intéz, hogy
az árvák vagyona községekben a közgyámoz áltat miért nincs nyilvántartva?
E kérdéshez igen tüzetesen hozzá szólt Pulszky
Ágost s azt indittányozla, hogy a központban szerkesz­
tett törzs (árva) könyvek egyszersmind a közgyámok­
nak is kiküldessenek, hogy azok az árvák vagyonáról
tudomással bírva, a magán gyámokat szigorúan ellen-,
őrizhessék s működésükre felügyeljenek. Tudja azon­
ban azt, főleg Barmos Gábor tüzetes fel világosi tála
után, hogy ezen árvakönyvek lemásolása és kiadása
igen eok munkává, jár. .8. hogy. ezsaL a-eyikástertáz-*
sál megbízott tisztviselő nem terhelhető, azért is indít­
ványozta, hogy a módokról gondoskodni kell, • e vég­
ből bizottságot ajánl kiküldeni.
Keményfy József szintén csatlakozik Pulszky
Ágost nézetéhez, s azon javaslatot, hogy e tárgyban
küldöttség bizassék meg elfogadja s indítványba hozza,
hogy az árvakönyvek lemásolásához ideiglenesen egy
dijnok alkalmaztassák. 8 az ezzel járó költségek a
tartalékalapból fedeztessenek, megjegyezvén, hogy az
ezen alapból tehető utalványozás végett közgyülésileg
a minisztérium kéressék meg legalább is 600 írtig
terjedő utalványozás iránt
A loeonczi árvaszék negyedéves jelentése tudo­
másul vétetett.
A megyei árvaszékhez beérkezett 566 hagyatéki
ügy közül 514 elíntéztetett, 14 függőben van.
Tan Ügy. A beérkezett községi iskolai költség­
vetések fel terjesztetnek.
A közokt. minisztérium meghagyja, hogy a fel­
sőbb népiskolák, vagy az ipari vagy gazdasági tan­
folyammal bővíttessenek. Ennek folytán a tanfelügyelő
javaslata szerint megyénkben csupán a b.-gyarmati
polgári iskola volna az, mely legczélsserübben gazda­
sági tanfolyammal elláttatnék, miért is véleményezi,
hogy miután ezen tanfolyamra a helyiségek biztosítva
vannak, a minisztertnm egy gazdasági szaktanári ál­
lomás rendszeresítése iránt kéressék fel.
Miután ezen Ügyben a bizottság a módokról és
eszközökről kellőleg tájékozva nincs, Scitovszky in­
dítványára a tanfelügyelő felkéretett, hogy a minisz­
tériummal tegye magát érintkezésbe.
Ugyancsak a minisztérium rendeli, hogy mind­
azon vároeokb.tn, hol 30 iparos tanuló van, iparisko­
lák szervezteuenek, melyekben lölcg a rajzolás taní­
tására is nagyobb gond fordittassék. Ennek folytán a
járási szolgabirák utasittattak, hogy a községek és
iparos társulatok meghallgatásával ipariskolákat léte­
sítsenek, — s alakiUák meg egyszersmind az u. a.
ipariskolai bizottságokat is, mely az illető városokban
az ipariskolák feletti felügyeletet gyakorolni fogja. —
Ezen ipariskolák, mennyiben az illető községek vagy
ipartársulatok által fenn nem tarthatók, — a kórmány
által segélyeztetni fognak.
Jbgügyek Gr. Zichy Lívia felebbezéee folytan a
csitári pótadó ügyében a nm. minisztériumtól leérke­
zett 3 ad foké határozat a felekkel közöltetni fog.
Márkus Bernét folyamodott aziránt, hogy apja
után felmerült kórházi költségek többi testvérein le

�NÓGRÁDI
mag vei essenek, ne csak rajta. A kérvényez 1875 3.1.
cl. 6. § a alapján elutasitlatott.
Érdekes volt a b. barinkéi korcsmállaUsi jog kér*
désa. Ugyani* a 4»-barin kei körcímét Sxakoicxay lg
náci volt körjegyző éa a bíró Harca Mórnak kiadták
árverés nélkül H évre 66 Irt évi bér mellett. Herei Mór
•i trendét tizet te, moly a községi költségirányzatukból
is kitűnik. Legközelebb azonban a községi képviselő
testület a szabadkélbóli árendát törvényellenesnek tart
vén, — a korcsmáltalási jogot 10 frl áremeléssel más
nak adták ki. — Most lábét a b. berinkai korcsmajogut
kelten bírják. Herei ex ellen folyamodott. A lisxliQgyésx
a Herczczel kötött jogügylet érvényben hagyását vé­
leményezte. — Reményly vizsgálatot indítványozott,
mert a dologban összejátszást s^j., a mivel Hereznek
tudnia kellett, bogy a korcsmái látási jog csakis árverés utjáu vehető k&gt;. Scitovszky a szotgatrirút arra is
kéri utasítani, bogy ex ügyben lehetőleg egyezséget
létesítsen, mely ba nem sikerül, addig is, mig további
intézkedés nem tétetik, ax uj korcsmárosnaa ilalmórési jogát szüntesse be.
Pacxolay Antal legújabb panasza a fegyelmi aciákhoz csatoltatott
Pulszky Ágost arra kéri ax alispáni hivatalt, bogy
a fegyelmi ügyekben a határozatok sürgősen kézbe
sittemnek, mert itt exislenliákról van ező.
Adóügy. A szeptember havában befolyt adó
72.414 írtra* rág. Az állapot kedvező. .
Soóky Gyula körjegyző 55 frt birsága 10 írtra
lesxálliltatott.
Több adóbálrálékos ingatlanai ellen az adóvég
rafajjtás elrendeltetett.
Börtönügy. Rablétszám : 304 Keresmény 420 írt.
Elhalt 1 fegyenex. Élelmezés jó.
Egészségügy. Ax egészségügy igen kedvezőnek
jelezte:ik
Egy interpelláló folytán Dr Kacskovics Gyula
főorvos a beérkezeti ezolgabirói vizsgálati iratokból je
lenti, hogy valótlan az, mintha a füleki járásban 2
község illető körorvosával akként egyezett ki, bogy a
2 község az orvosi segélyt igénybe venni oem kívánja,
ée viszont az illető körorvos a kél községtől járó fizó
tétéről lemond — Miután ezen körülmény az alispán*
hoz ugyanazon szolgabiró állal beérkezett egyik be­
adványból deritletett ki, — az acták csatolása el
rendebetett.
Útögy. Az állami és megyei utak állapota a
közlekedési igényeknek megfelelő volt. A kavics szál
litás még nincs befejezve. A megkezdett utak készítése
folyamatban van.
Több rendbeli magán ügy elintézése után tár*
gyalutolt az 1834 ik évi költség előirányzat E szerint
a közmunkavállság bevétel 108,081 írtban alapiitatott
meg. Ebből kezelést költségekre 6208, fen tar lázi költ*
ségekre 60,*35 frt. nj utakra 28,038 frl, Ínséges köl­
csönre 4000 frt fog fordiItatni. Járásonként: A b.*
gyarmati járásban ínséges kölcsönre 812 frt, kezelési
költségre 1102 frt, fentartásí költségre 12,415 frt. A
nógrádi járásban, ina. k. 80 írt, kéz k. 901 frt fent,
k. 7865 frt. A szécsényi járásban : ins. k. 892 írt, kéz.
k. 900 frt, fent. k. 10,071 frt. A sziráki járásban:
ina. k. 656 frt, kéz. k. 1110 frt, fent. k. 13,619 frt.
A loeonczi járásban: ins. k. 408 frt, kéz. k. 1102 frt,
fent. k. 16,090 frt. a füleki járásban: ins. k. 1208 frt,
kéz. k. 1102 frt, fent. k. 20,476 frt. Ezen előirányzat
elfogadtatott.
Jövő ülés nov. 3 kára balároztatott.
Az ülés d. u. 2 és fél órakor ért véget.

A zsidókérdés észszerű megoldása

.LAPOK.

A zsidóság ezen magára hagyatottságában ily bá­
násmód mvllett, nemes erkölcsökre szert nem tehetett,
s as idegeuek iránti felebarát! szeretet szivében mely
gyökereket nem verhetett. Hogy mélyebben nem mű
lycdt, éa bogy a példátlan elnyomás mailéit, magát
uotucssk fcutariotla, de sót csekély száma daczára, haUlomra emelkedett: ez erős bizonyítéka annak, bogy
a jóravaló hajlandóság, s a szellemi tehetség nagy mér­
tékben meg van benne.
Erén axomurú századok, legyen bála a goudvi
eelésnek, e’multak : do a lalmudbao, s a rabbik tanít*
mányaiban azok emléke fönn maradt, éa a tudatlan
rabbik kiengesztelés helyett fólszaggatják a boheggedt
sebeket, és ax ortbodoxok szivében az elkeseredés, a
tudatlanság által ápollalik. E bajon csak a fölvilágo sód ás éa a sötét talmudizmus helyett, Mózes tiszta
villásának érvényre emelkedése segít.
Az tehát a kérdés, mi módon lehetne a századok
mulasztásait belyrepotolni, és ax ortbodox Midókat az
emberiség javára átalakítani?
Eo a zsidóság erkölcsi sülyedéaénok főokat a tör
vényhozások és államkormányok azon gondatlanságá­
ban találom, bogy századok hosszá során át, őket
magukra hagyva, martalékul engedték a vfckbuzgoaág*
nak, az üres vallási szerlartásoVn^k, a nélkül bogy a
Midóeág vallás erkölcsi életének nemesítéséről gondos­
kodtak volna; mert papjaik még napjainkban is egy
részben Írástudatlan emberek. Eltűri a kormány, bogy
a testi lelkikép elsatoyáll bocberekből rabbik vállas
sauak, és Mózes nagyszerű vallásának tanítása oly
egyénekre bizassék, kik a vallás szellemébe behatolni
képtelenek, a hívek erkölcsi neveléséről pedig fogal­
muk sincs; a kik a hallást merő formaságokban, üres
ceremóniákban keresik, holott a vallás nem dogma,
nem arimonia, hanem‘erkölcsös élet s a felebaráti sze
retet tényleges gyakorlata; mert a bit — miként ax
írás mondja,
jó cselekedetek nélkül, megholt állat.
Ax erkölcsi élet nemesítése helyett sz ortbodox rabbi
egyedül a szombat és más ünnepek szigorú megtartá­
sára ügyel, bivei erkölcsi oktatásával pedig nem gon­
dol, minthogy annak vezetésére képtelen.
Ezen előzményekből önkényt következik, bogy a
zsidóságvalláserkölcsi életének újjáteremtése a csalhatatlan gyógyszer, és
e célból a kor színvonalán álló papi
s tanitói karra van szüksége. A tapasz­
talás bizonyítja, bogy minél mivellebb s jollemesebb
valamely vallás papsága s tanitói kara: annál neme­
sebb a bivek vallás erkölcsi élete. Ezcaalbatatlan igazság
Ex a legszükségesebb teendfr
Minthogy Friedmann védő előadásából tudjuk,
bogy Mózes vallásának semmi külső szervezete nincs;
mert annak — úgymond — sem látható feje, sem
synodusai, honvedjei nincsenek, melyek jogosítva len­
nének a vallás törvényeit magyarázni, s azt uj dog­
mákkal BMporitni sat, tehát a törvényhozásnak és
kormánynak sürgős Janó d Aj e, ráparanesolni a uídó bit*
vallás követőire, bogy a világi (circa profana) ügyekre
nézve, záros batáridő alatt szervezkedjenek, mert kfl
lönben a kormány fog a szervezetről gondoskodni. —
Készen találják a zsidók a bárom protestáns bitfclekezet életképes szervezetét, azokat akár mintául vá­
laszthatják. —• Ezen szervezkedés nem
érinti a hitágazatokat, satörvények
szabad magyarázási jogát, szóval a szent
(a circa sacra) dolgokat. A lelkiismeret szabadsága tá
volról sem lesz megtámadva.
Hqgy .tehát ezen szakadásnak vége legyeo: s z BYveiül kell a zsidó egyházat, s féket
kell vetni abutaságoak és szabados­
ságnak.
Bodnár István.

— A BXtniták *s aatisxemIUk okulására. —

III.

Vizsgáljuk már most meg, van e azon vélemény­
nek valami alapja, bogy a zsidóság már fajánál fogva
meg volna romolva.
Ezen, a keresztényeknél csaknem közvéleménynvé vált állítás, súlyos vád Isten és a természet ellen.
Hiszen, ba ez igaz volna, akkor a kereszténység szál
jón pörbe az Istennel, miért teremtette oly aljasnak a
zsidót, mint ők hiszik.
Minden emb.-r ártatUcul születik. Mindenki ma
gának szerzi meg ax erény koronáját épen úgy, mint
• bún gyászrubáját. Csak külső okok befolyása te­
hette a Midóságot azzá, a minőnek ax antiszemiták
jellemzik. A bünbenfogantatás dogmája képtelenség.
Nyissuk csak fól a történelem lapjait, és látni
fogjak, bogy a zsidók Jerutaálem elpusztulása óta, tel­
jes elszigeteltségben és szétszórtan lakván az idegen
népek közt, megvetésnél, üldözésnél és szeretellenségnél egyebet oem Upasztaltak. A zsidó üldözések ko*
rooklot meg-megujultak, a midőn vérfürdőket készítet­
tek a boldogtalanok számára, vagyonúiktól pedig meg
fosztották őket — Még mesterségeket is csak néhány
évtized óta szabad flxniök. Hivatalokra nem alkalmai
tettek. Sok országban állami törvények által a pénzüzérkedésre, mint keresztény emberhez nem illő
Isik ozásra voltak utalva; pedig hát az uzsorás kod ás
nem nemesíti az erkölcsöket és nem ápolja a felebarát!
aseretetet! Emlékezzünk csak gyermekkorunkra visz*
sxa, vájjon nem dicsértek e meg bennünket olykor még
a fanatikus szülők is, ba a roogysxedő z-idót sárral,
vagy épen kővel megdobáltuk. A hivatalnokok, földes
urak, ae főleg lisztjeik, — tisztelet a kivételeknek, —
csak fejős tehénnek, jövedelmi forrásnak tekiu’etlék
a xtidóságot. A zsidónak áldoznia keltett, ba igiuá
got keresett, ba vallását akarta gyakorolni. Szóval a
zsidónak sok pénzre volt szüksége, bogy személy* s
vagyoobiatouágál megvásárolhassa. Nem csoda tehát,
ha a zsidó minden áron pénzt akart szerezni; mert e
nélkül nem ikmertók el még létjogosultságát sem. És
ez igy tartott majd két ezer évig.

A megyei tanító-egylet
A b gyarmati evang. tanítókor indítványára a ax
alsó nógrádi papi értekezlet ajánlatára, a nógrádi esperesoégi közgyűlés elvben megengedi egy esperességi
tanitói egyesület létesítését; megkérdezi azonban a
többi megyebeli evang. tanitóköröket, vájjon ez indít­
ványt ők is magukévá teszik-e, s egy esperességi ta­
nitói egyesületté alakulni óbajtanak-e ?
Ekkép ax egyes dekanatusonként szervezett ta­
nitói körök többségétől függ, bogy egy esperességi
tanitói egyesület létesüljön.*)
Arról van szó, bogy a létező tanitói körök egy
testületté egyesitleesenek, ax eddig elszórt erők tömö­
rüljenek, s a gyakran elágazó sőt ellentétes vélemé­
nyek és javaslatok összeegyeztessenek, a létező espe­
rességi tanitói öxvegyárvaintézet pedig közös törekvés
sel nagyobb virágzásnak indíttassák.
•) Mi nyíltan ellrnei vagyunk annak, hogy a tnvgyel tantr*tül«tbúl. ft|«kr*»U ird-kvk miatt, a felekrartl kath.
rvang.
tanítók kilépjenek Mi eit hatiroiott vitixaeeétnek tekintjük, mely
a felekezeti ♦rdekekoek mit nem haaxnkl. A kor iránya aa. hogy
a tanítók a felekezetire*/)- mellett elaótorban honpolgárokat nevsljenek. Mert biztosan állíthatjuk, hogy a jó honpolgár egyatereaInd felekezetinek í* «krák tagja. Nem mondjuk, hogy a feleketeti neveiéi elhanyagoltaaeék, do kérőinek tekintjük axt,
hogy a felekcieti neveiéire legerűtvbb súlyt fektetve, vieeiaidét
&gt;lk aiun aótét múltat, mily a kispolgáruk kötött válatafalat
hatott, o a hatafias dtetmtik'Kléot eokttor gyáttot kimenetellel
megakadályoala. A megférhetetleneég, é&gt; a oeparatlrtikne irány
egy aótét jövő méhét rejti magában Higgadtabb tanítóinktól elvárjak, bogy Inkább as egyetttléanek eme legvalláaotabb énei­
nek fognak helyt adni keld-ikben. a a megfirhetrllcaek áltat előMésnl akart «&lt;&gt;Ut oeparativniut rló a batnllatUg exent Ihletétől
áthatott egyeattlós fáklyáját vlatik. — Hogy as egylet'* legutóbbi
időben néhány kényes kérdett magáévá tett, es nem asolgálhat
okul a nétváláara. Uaneta' mégtnkább a Umörkléare. Tömörüljenek a higgadt éa komoly elemek, • meglátják, hogy a divergens
bérlések (kétesük, felokvietl tanítók esküje a tanfelügyelő rlőtt
atb.) sohasem fognak ieluiaro berlini- Ila a felekereti tanítók as
általános tanító egyletben artiúra képtelenek, higyjék meg,bogy
ónálló egylet alkotására is képtelenek leesnek, vagy ha igen,
n|y esen egyleti működés a hierarchiai érdekektől függd, egyol­
dalú, meddő, aötét Ivend, a a haxaüaa ösrxtaökődéa támpontéul
blsonynyára nem fog exolgáloL
3serk.

Ebhez nekünk ev. tanítóknak nemcsak jogunk
van, sőt kötelességünk.
De, hogy erre a létező felekezetnélküli megyei
tanitói eg.'^sület m e 11 e 11 is szükségünk van, a fen
lobbinkén kivül már abból is kitűnik, hogy mi első
sorban felekezeti Unitók vagyunk, felekezeti főhatóság
alatt állunk, s iskoláinkat as eeperesség tantervé és
utasitásai szerint berendezni és vezetni tartozunk. (Ki
tiltja ezt tenni ?)
Ezen törekvésünk nemcsak kifogás alá nem eebetik, — sőt szerény véleményünk szerint dicséretet
érdemel. —
Meg kell azonban vallanunk, hogy e tervünk és
törekvésünk nem uj. Ugyanis ily tanítói egyesület es­
peressé tünkben már a negyvenes években létezett és
virágzott Szeneit ugyanis több száz kötetből álló könvtárt kizárólag magyar könyvekből, melyek azonban —
fájdalom — az 1849 ik évi loeonczi katasztrófa alkal­
mával elpusztultak. Es hogy mily szellem vezérelte az
akkori egyesület tagjait, kitűnik abból, bogy a füg
£ellenség! harc* beálltával többen tanítóink közül ott
agyván állomásaikat, fegyvert ragadtak és a magyar
táborba siettek.
Ugyanazon időben megyénkben egy más egye­
sület is alakult, „a nóg rád megyei jegyzők és tanítók
gyámoldája“, melybe a tanítók, kik azon időben ke­
vés kivétellel a jegyzői tisztet is viselték, felekezeti
különbség nélkül tartoztak és szép egyetértéssel egy­
két ezer forintnyi tőkét gyűjtöttek. Az absolutizmus
megbukása után a hatvanas években Nógrád megy ében
ismét fóléledi a társulási szellem a tanítók közt'is, s
ekkor alakult a loeonczi és b -gyarmati tanítói egye­
sület, mely az állami és községi iskolák megnyíltával
és a tanfelügyelői intézmény behozatalával egy m e
gyei tantestületté olvadt össze, mely a községi
és körjegyzők különválása folytán a volt „Nógrádmegyri j«gy*ők és tanítók gyámoldájátóP 790 frtot örökölt.

Ezen megyei tantestület viselt dolgai
sokkal ismeretesebbek, mintsem arról a nagy közönség
előtt bővebben kellene szótanom. Tudvalevő dolog,
bogy az egyesület egyszer a közigazgatási gyűlésen is
megróvás tárgyát képezte. Tagadnatlan tény, bogyax
állami és községi tanítók ebben a vezérletet- maguk­
hoz ragadták, s magukat tanároknak ezimeztatve a
felekezeti tanítók iránt lenézőleg viselkedtek. Sőt min­
den óvatv».-gr* intő szó dactára neki mentek a fe
löketűteknek is. — Először beleavatkoztak a római
k a t b o I i k u s lelkészek és tanitóik közötti viszonyba
s a kéxosók miatt egy dörgedelmes határozatot hoztak,
minden emberi méltóságától megfosztottnak nyilvánitTán azon katholikus kántoriénitót, ki papjának, eepo
részének vagy püspökének kezét megcsókolni meré­
szelné. Erre a katnolikus egyház hatóságai részéről az
lön a felelet, bogy tanítóikat ezen forradalmi egyesü­
lettől eltiltották. A szécsényi tantestületi gyűlésen pe­
dig, utánozva a nógrádi evang. espereaseget, a pán­
szlávizmus ehen hoztak egy végzést, — mely ismét a
rirotestans autonómiába mélyen be akar nyúlni
tt már egy országgyűlés elé terjesztendő törvényja­
vaslatot 'kovácsoltak, melyszorint az evang. tanító is
valami „közbeszűratol* tartoznék a tanfelügyelő előtt
elszavalni, • azonkívül jog adatnék ax ideiglenes is
kolalátogatóknak, hogy még a tanító magán könyv­
tárát is bármikor átkutathassák, sőt a külföldi egye­
temekre menő »if)xku, mint egykor a protestantismus
üldöztetése korában, rendőri felügyelet alá helyez­
tetnének. —
Ennyi badarságnak a vége az lett, bogy ezen
tantestülettől az evang. tanítók is olidegWUedtak ; s most,
midőn az evang. tanítók is külön esperességi tanitói
egyesület megalkotásán buzgólkodnak, méltán azon ag­
godalom lepte meg a ,tanár“ urakat, bogy lassan-las
tan magukra maradnak, • igy nemcsak a hetedhét
megyére szóló murinak, bánom törvényalkotói bölcsevégüknek is csakhamar vége lesz.
Innen datálódik valami ,Hungarus*-nak vészki­
áltása, melvet ott&gt; a bol sem öt, sem az általa beaocs
kölni szándékolt egyéneket nem ismerik, Lka Nyit­
ván szerkesztett „Felső Magyarországi Nemzetőr*-bon
megeresztett, az egész evang. tanítói egyesületi moz­
galmat „balatsa gyarmati illetőleg nógrádmegyei tót
mozgalomnak* keresztelve. — E cxélból szüksége volt
arra, hogy engem, mint inoarnatus tótot mutasson be,
sőt Gaál Mihály agárdi lelkészt, a kit sokan ismerői
közül túlzó magyarositóoak tartanak, mivelhogy a ta­
nító egyesületi tervet az esperességi gyűlésen melegen
ajánlotta, a Kárpátaljai magyarok előtt úgy tüntet
fel, mint a ki alighanem a munkavezetőkkel couspirá).
Hát ezekhez és effélékhez nem kell oommentár I
Én nem törődöm azzal, ha valaki a nógrádme
gyei tantestületet mostani vezérlete éa szelleme mól
lett is szükségesnek ismeri: bánom ax evang. esperes
ségi tanitói egyesület létesítését as igazi haladás éo a
magyar nemzeti mivolődés érdekében teljes bitem és
meggyőződésem szerint ajánlom kartársaim becses fi­
gyelmébe.
Kovácsi József.

Egy szerény intelem czímén csikk küldetett be
hozzánk, melyben igen szép irálylyai ostorostatik a
b. gyarmati kávebázakban leledsó irány. A cziak térbiány miatt egészben nem közölhető; de kivonunk
belőle ogyjt mást!
A mai folvilágosodott XIX. század haladására
cxélxó eszmék tömkelegében is kétségbevonhatlan —
jóllehet sokak által félreismert — bizonyság gyanánt
szolgál, bogy a népek, nemzetek, nemkülönben egves
varosok boldogságának és virágzásának első éo lét­
feltétele ax erzölcsiség. „mely ha otvész, Róma oMél
s rabigábi görnyed*. Tapasztalati tény, bogy erköl­
csiéig nélkül a legnemesebb intézkedések sikertelenek
maradnak, vagy legalább a ciélzott irányt eltévesztik,
oly annyira, bogy az embert rendeltetésétől eltérítve,
minden jóra alkalmatlan és méltatlanná tonik. Ebből

�NÓGRÁDI LAPOK.
kövstkMtk, hogy mindaz, ami ezen erkölcsisóggsl,
srényes műveltséggel ellenkezik, eltúvolitendó — stb.
Egy ízben H. Gyarmaton való tartózkodásom al­
kalmával egy különben rendes helyen tapaazlalváa az
ott körttlszolgiló pioczórnö aljas viseletét, föltettem
erősen magamban, hogy többől ide nem megyek. Elmentem tehát más.helyre, s mit tapasztaltam itt?
talán jobbat ? — épen nem ! Arczán a gyalázat undok
bélyegét magán viselő nőszemély bálványozott szem
telenkedéseivel találkozik itt az ember. így állván a
dolgok, mondhatni, hogy alig mehet egy erkölcsös
egyes — különben jól rendezett — vendéglőkbe, sö
r öd ék be, a nélkül, hogy egyszersmind botrányos jele­
neteknek ne lenne szemtanúja. — Ölelgelések, czirógatások, trágár dévajságok, undok tapintások, stb.
úgy látszik itt napirenden vannak. Mindezek világos
nappal, másoknak szemeiátlára történnek, el lehet
képzelni, mily pokoli tanyává válnak e helyek az éj
sötétségének leple alatt Erről nem szólok, mert még
ott is, hol helyén vannak, a titok fátyoléval boriba a
szemérem.
**
A vendéglők nyitva állanak mindenki számára,
tehát mindenféle rangú, állású és k o r úak megfor*
dúlnak benne. Jöjjön ilyen helyre egy anya leányká­
jával vagy ártatlan fiával, kiknek sziveiben az erkölcsiség drága kincs gyanánt őriztetett, kiknek srczát
minden illetlen szó hallatára a szemérem pirja futja
át, látva ily botrányokat, mit képzelnek masukban?
tiszta erkölcsük mily könnyen szenvedhet hajótörést a
látottak meredek szírijein. A szülök mily könnyön
láthatják megsemmisülve gyermekeik jó nevelésére
fordított fáradságaikat'.*1 stb. — Értsék meg. a kiket

illet (Szerk.)

I p o I y s á g, október 30.
ElferAdolf, llontmegye tisztelet beli főorvosa,
megyei bizottsági tag, városi képviselő, o bo 17 én
rövid szenvedés után, életének 71 ik évében jobblétre
szenderülL Halálának hire nemcsak székvárosunkban,
de az eg4sz megyében általános részvétet keltett. Az
elhunyt mai napság azon ritka emberek sorába tar
tozott, kik saját érdeküket a közjónak rendelik alá;
nemcsak hivatásának élt, hanem mint megyei s köz*
életünk egyik bajnok előbarezosa, a többek közt a
hontmegyei cassinó és ipolysági takarékpénztárnak
alapitó s vezénylő tagja volt. — Másnap vitték az
örök nyugalom helyére, de emléke sokáig élni fog
sziveinkben. Végtiszteletén helyből s a vidékről, reng­
és valláskülönbség nélkül, impozáns néptömeg vett
részt. A megyei árvaszék, székvárosunk, a cassinó és
takarékpénztár, testületileg voltak képviselve, s a ma­
gasabb körökből többek közt ott voltak Chorinszky
és Vitetek grófok; az utóbbi gyöny rű koszorút tett
a koporsóra, családja nevében. — Az elhunyt felett
dr. Becber Vilmos, az országos rabbi képezde tanára
JTudapeslről magyar, és Grosman helybeli rabbi német
emlékbeszédet tartott. — Reméljük, hogy a boldo­
godnak örökösei, nyomában fognak haladni, ez leendvén részükről az elhunyt iránti tisztelet, szeretet s
bálájuk legnagyobb bizonyítéka, és a legszebb emlék,
mely által örökíthetik.
Lázár fi.

Hírek.
Hymen. Szabó Pál losoncxi ügyvéd e hó 23 án
vezette oltárhoz Lavotba Irma kisasszonyt Árva­
váralján.
Fáyl Frigyet ismert fiatal zonroramüvészttnk, ki
a nyáron körünkben vendégszerepelt, deczember 2 án
egy nagyobbszabásu hangversenyt fog rendezni Ba­
lassa-Gyarmaton, a dalegylet közreműködése mellett
A hangverseny tánczczal lesz egybekötve.
Gyátzhlr. Bozó Pál, megyebizottsági tag, a
közigazgatási bizottságnak 1876 tói 1830 évig volt
tagja, a sziráki járás egykori országgyűlési képvise
lője, idült májbetegség folytán f bó 21-én Szirákon,
56 éves korában jobblétre szenderülL Szorgalmas és
tevékeny ember volt, s mint ilyen a közügyekben is,
kivált fiatalabb karában, tevékeny részt vett Halálát,
melyet B-Gyarmaton a megyeház, a casinó, a népkör
és takarékpénztár gyászlobogóval jelzett, neje és két
kis gyermeke gyászolják. — Béke poraira!
A b.-gyarmati lir. hitközség, hogy mily hű ma­
rad tradiczióiboz — tanítói irányában is, mutatja azon
körülmény, hogy e szegények hallomás szerint qjabban

már három hónap óla nem kapnak fi­
zetést Pedig egyonkint számon családdal vannak
megáldva, és sok lótás-futás*és könyörgés után erő­
szakolhatnak csak ki 10—16 frtot egv egy hónapra,
mintha a község magáévá akarná tenni egyik érdemes
„előkelő*4 tagjának a községi ülésben tett meg­
jegyzését, aki, midőn az egyik tanító panaszkodva
mondja, hogy ily fizetésből nem lehet megélni, azzal
vágta le, hogy „Síé mttsseuja nicbt (eben!*4
Éhez sem kell commentár. De igen — még egy nagy
felkiáltó jel. (K.)
Báró Majthónyl László, llontmegye főispánja ki­
rályi engedélylyel adoptálta Pkczolay Antalt. Paezolay
János és br. Majtbényi Kamilla a főispán édeslestvére
fiát, a bárói rang és név átruházásával.
B.-Gyarmat városában f. bó 27-én tartott érte­
kezleten megyei bizottsági tagoknak B.-Gyarmat ré­
széről : L. Imády Károly, Símko Frigyes és Dr. Feledy Ferencz urak jelöltettek ki.
Adomány. A b. gyarmati dalegyleti zászló költ­
ségeire KomáromySáfi k. a. gyűjtéseként utó­
lagosan még 5 frt küldetett be, miért is az egyesület
részéről köszönet nyilvánittalik.
Székvárosunk utczáinak rendezése, különösen a
Teleky-utcza egyenlítése és kövezése néhány hét óta
munkába vétetett; örvendetes bír ez nemamk városunk
polgáraira, de a megyei, vidéki lakosságra nézve is,
melynek vajmi sokszor akad a székvárosban dolga,
amidőn igen kínos, ha itt a rósz kövezet, avagy a tel­
jes kövezet hiánya mlstt járáskelésében akadályozva
van. Sokan és méltán hibáztatják azonban, hogy e
munkához az év ily előhaladott szakában fogtak, mi­
dőn a gyakoribb esőzések nemcsak a munka szünete­
lését vonják maguk után, de a leásatások miatt szük­
ségessé vált házaláépitések is késleltetnek; ez tehát
sok mindenféle kellemetlenség és kárnak okozója. —
Vagy ha már előbb nem kezdhették el a munkát, ak­
kor ne egypár embert, de legalább is még egyszer
annyi munkást állítottak volna hozzá. — Azt föltét­
lenül dicsérettel emeljük ki, hogy a gyalogjáróknak
jó széles út hagyatott, mert ideje, hogy végre necsak
a lovak és szekerek (stb.), de az emberek kényelme
is (és pedig első sorban) ez vétessék figyelembe; azért
marad még elégséges ót a szekereknek. — igen ter­
mészetesnek tartjuk továbbá, hogy a Teleky-utezának
a Kereszt utczával leendő akadálytalan összeköttetése
is már most eszközöltessék ; végre pedig mivel elegendő
jó homokot nyernek a Teleki és Kereszt-utcza torko­
latának leásásával, tehát gyakorlati dolog lesz most
segíteni azon a nagyon is szembeötlő tagokon, melye­
ket a Teleki ntezának az evangélikus templomtér felé
vezető torkolatánál és a Zárda ntcza több pontján ke­
letkezett kátyúk okoznak. Mindezt most egybe elin­
tézni a józan okosság és gazdálkodás diktálja; meg
az adófizető polgárok érdeke is követeli.

Maholnap vége lesz a megyeháza előtti tyúkszem­
növelő és czipőkoplató követetnek is, bála legyen az
intéző hatóságnak, mely immár javában szedeti fel
az ottani mindenféle nagyságú kőből készült burkola­
tot, hogy helyébe klnnenlsi makadámot adjon,
amelyen aztán verőfényes szép időben ép úgy lehes­
sen a hivatal és szoba levegőjétől eltikkadt emberek­
nek sétálni, miként a Zárda és az Új Szügyi-ntezában.
Kétszeres szükség van az efféle reformokra ép a mi
városunkban, melynek nyilvános sétatere nincs. Ha ex
urbér-rendezési per szerencsésen be fog fejeztetni: a
homokon bizonnyára alakul majd afféle n é p k e r t,
amilyenül a megyeháza előtti kis kertecskét nem ne­
vezhetjük Addig is tehát a gyalogjárókat tegyük ké­
nyelmesekké, minthogy a fákkal való beszegélyzés a
legtöbb utczán már végre van hajtva. A polgárosodás
hozza magával, hogy a várost és helyet, ahol élünk
és lakunk: lehetőleg szép és kényelmeséé tegyük, s
ha aszfaltunk és tisztességes négyszögű kövezetünk
nőm lehet, akkor legalább rósz kövezettel no tegyék
élvezhetlonné városunk jó homokos területét
Zavargás. Nándorban f. hó 19 és 20 án este az
njbor hatása alatt több ouhancz lármázva járta be a
falut, s a zsidó korcsmáros kerítését szétszedte. A hely színén Hanzély Márton szolgabiró, Zuboiics István
csend biztossal másnap megjelent • 12 egyént letartóz­
tatott a község házában, bel az előlegen vizsgálatot
akarta megtartani. Vizsgálat közben azonban az át­
ellenes ház kigyulladt; a vad lármára a község há­
zából mindnyájan szétfutottak. Tűz után azonban a
snbanezokat újból összefogdosták, s másnap a b. gyar­
mati börtön 12 lakossal gazdagabb letL — B. • Gyar­

maton f. bó 20 ás éjjeli 12 órakor áss. n. „Szarvas
korcsma44 ostromállapotnak volt kitéve. Ugyanis a
városi jegyző kocsisa több czimbprájávai a záróra
után Műnk Adolf korcsmárost és családját éjjeli álmá­
ból nagy lármával folzavarták, és követelték, hogy
eroezsze be őkoL Műnk kijelentette, hogy be nem bo­
csáthatja őket, mert úgymond — a fuvarosokon kívül
— a zár óra után nála senki sem mulathat Erre az
illetők, számra mintegy 6 an, az ajtót kövekkel do­
bálták. A korcsmáros összehívás a fuvarosokat, s ezek­
kel kiment, hogy távozásra bírja a támadókat; azonban
ezek kövekkel 2 fuvaros fejét beverték, s a házba
berohantak, hol ami utjokban állt, mindent összetörtek.
— A korcsmáros neje ijedten futott a kerítésen át a
szomszédságban lakó Kacskovics Jenő Irir. alügyénzhez, ki a helyszínén azonnal megjelent, s onnan a pan­
dúrokért futott — A pandúrok azonnal megjelentek,
azonban okkor már a támadók szétfutottak. A tette­
seket Znbovics csendbiztoe másnap elfogatta, e átadta
őket az igazságszolgáltatásnak. A bősök most már a
börtönben vannak, hol elég alkalmak less a kiábrán
duiásra. — Műnk Adolf úr 7 gyermek atyja, ezúttal
köszönetét és háláját fejezi ki Kacskovics Jenő kir.
alügyész úr irányában, ki a nagyobb veszélyt gyors
megjelenésé vsl el bári tóttá.
Halálozás. Ssabó Antal siraki (Hontmegyei)
földbirtokos és hites ügyvéd f. bó 22-én 77 éves ko­
rában olbnnyt. Nyugodjék békében 1 — 8 c b m i d t
József, lőrinczi körjegyzőt Nógrádmegyo t szolgabiráját súlyos veszteség érte, meghalt egyetlen leánya
Erzsiké 17 éves korában, élte virágkorának hajnalán.
Rövid hírek.
N.-B árkán y bán póctaállo*
más rendszorecittetetL — A megyeri póstaálI o tn á i r a póstamestornek: Fabriczyllona
neveztetett ki a budapesti postaigazgatóság által. —
A temető ünnepe csütörtökön Mindszantnapján
ez évben is kegyeletes ünnep lesz B. Gyarmaton.
„A kereszt diadala a félhold felett 1683-bar*
czimmel Esztergomból egy füzetet vettünk, mely Ess
tergom városának a törököktől való felszabadítása
200-ik évfordulója alkalmából, Simor János biboraok
és herczegprimás nr megbízása folytán készült, az
Esztergomban mai napon tartandó ünnepélyre. Ára
40 kr, s megrendelhető Séda Ernőnél vagy Buzárovite
Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. Melegen
ajánljuk e füzetet t. olvasóink figyelmébe.

Nyilatkozat
Alulírottak ezennel kinyilatkoztatlak, hogy a Muzslay Gyula és Laka Pál urak közt fenforgó becsület­
beli ügy előttünk a lovagiasság szabályai szerint sí­
in léstetett, minek alapján kijelentjük, hogy Muzalay
továbbá
Gyula ur Ajánlom
az ez ügy
alapját fysMfeZlredóánet,
képező hírekkelr*rszemben
ezepótyeáaeá
ét
üdUö
tetteknek
egyenesen
magát teljesen rehabilitálta.
MolagdM
hozotttt 1868.
malaga-boromat
Kelt Ipolyságon,
1883 évi
október
23.
Ivánka István
Hanzély Márton.
Zmeskai József.
Posztóczky Iván..
Felelős szerkesztő:
Horváth Danó.

d^B®®®®®®®®®®®®®®®5
HMfi^l &gt; bárminemű kMófée, neáéa /égzes?
rtkedltéf, hurut, ayattóasdás, mefAü/ez, tüdő- ét fffe-bajban nrtvtd,
ajánlom saját kéezitményű codal■O nes moha-növény cznkorkálmatEzen kellemes izű szeletkék, bármily
mennyiségben fogyasztva, emésztési zavart
nem idéznek elő.

I

Egy palaczk ára 1, 2 és 4 frt.
Egyszersmind értesítem a L ez. közön­
séget, hogy a gyógytárt minden keresettebb
0yógysrer-különlegetléggel és a legfinomabb
illatszerekkel kellően elláttam.
Becses pártfogásukat kéri:

Herepey Károly

gyógyszeréi,

a„Bagyar Üreséhez44 cnimsett gyógytár bérlője
10—1
JtatasM-Ggormatom.
!®®®®®®®®®®®®®®®1

IMS—883. ax.

3-1

Figyelmeztetés-

Árverési hlrdetmény.

kt általánosan hmert, Jó hiniévnek örrendd « t«bb oiJataiag kitünte­
tett aóaboraaesa kfoiitaényetn — kelendőségénél fogra — sok otánaáinak
térén ax utóbbi időben kitére, elhatároltam, bofy axokon cxlmjegyrimet módoaitom » arra kék nyomatban saját béxam klileö alakját veastm fői. bej*,
gyextetrén axt ep-»ersmlnd rédjrgyként a bndapeati Iparkamaránál.

A szécsényi kir. ibróaáf mint tlkvi hatóság kóxhirrd temxi,
hogv Végh András ée Vágh Mihály végrvhjyutónak Végh latrán,
Borbála. IJbixIÓ ét Jánna régrenajiátl axenredSk elleni 4(H forint
50 kr tőkekövetelés ét járulékai iránti végrehajtási Ügyében a
b.-rvarmati kir. taxék illetve uéesényi kir. jbirónág területén lévS
Haláxxi köxséfben fék ed ée ezen község ÓL sa. tjkvi irvben A.
I. 1—19 sorxx. alatt felvett egy egéu házhely birtokból és 67
népwrsxám alatti ház és tartozékából alpereseket Ve»h Istvánt.
Végh Borbálát, Végh Lászlót és Végh Jánost illető jntalékm ax
árverést 3I(X&gt; forint ÍS krban ezennel megállapított kikiáltási ár­
ban elrendelte éa hogy a fennebb megjelölt ingatlanok aa 1883.
évi deczember hó 19-ik napján d. «. 10 órakor Ualáaxi község
házánál magtarundó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási
áronjain! is cladatni fognak.
^■Árverezni szándékozók tartoznak ax ingatlan bwnárának
U»\3*t vagyis 310 frt 8 krt készpénzben, vagy aa 1881. L3L
t. ex. U-ik g-ában jelzett árfolyammal számitoU és ax 189 L évi
november hó 1-én 3333. aa. aL kelt igaxságCgyminiuteri rende­
let 8 f-ábankijelöltovadékképesértékpapirbaaakiküldött keséhez
letenni, aragyw 188L LX. i. ca. 170 fa értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegen elhelyezéséről kiállított szabályaiért

8Ö8BOR8ZESZ
gyors enyhítést esxkSaM :
elém Iiagiatát. fagyát, fog- éa fejfájdalmak, aremgyengeiég, béssláask,
Stb. stb- ellen. Fogtlaitltó ezerül is igen ajánlható, amennyiben a fognak
fényét elősegíti, a fogbuat orüabltl és a száj Uazts, magtalan izt aysr a
siess elpárolgása titán, ralamint ajánlatos • *aor fejmoaáara is a (tájidegek erő­
sítésére, a fejkorpa képződés megakadályozására és annak eltávolítására.

Ara en tan firezzel 80 ir, en ilM öwl 40 tr-

Ifasxnálatl

3-1

utasítás magyar vagy német nystren, hlxománvosaim névsorával
ellátva, minden üveghex ingyen mellékeltetik.

Brázay Kálmán,
Dudapest, IV. kerület, Muxeum.kSrát VI aa.

elhmcrvénU atnolgálUUi.
Kapható B.-8yarmatan: fíatdik J«, Omattaét ttachAr, Havat Oy, Saffn L., Sommer K.hFeledl Jf. uraknál.

Kelt Saócoényben
évi auguutns hó 30-án.

a kir. j bíróság tlkkvi hatóságnál 1883,
Zs ivóra, HtTjbird.

�NÓGRÁDI LAPOK.

Magyar vöröskereszt-egylet sorsjegyek.
&lt;&gt; coáozári U apostoli királyi Felségeik a király éa királyné legmagasabb védnöksége alatt álló

Magyar szent korona országainak vörös-kereszt-egylete
a sebesült harcxosok ápolása és felsegélésére irányuló tevékenységének nagyobb szabású kifejtése, valamint a háború által elkerölhetlenül okozott
szenvedés és nyomornak már a béke idejében szervezett erőteljes eszközökkel való enyhítése végett, az 1882. évi XLI. t. ez alapján

SOO,(XX&gt; darab ejjryenkint öt o.
Ai e sorsjegy kölcsönre vonatkozó 1882. évi XLI

forint né vértekről wxóló Horaje£ry°t l&gt;oowíított ki.
i. ez. úgy a sorsjegyek mint a nyeremények tekintetében teljes bélyeg- és illeték-men­

tességet állapított meg.
............................
az 31 évi sorsolási időtartam alatt törlesztésre minden sorsjegy kibuzatik s eleiute 6 írttal, majd 10 forintig emelkedő összeggel beválta tik.

A legközelebbi sorshúzás 1883. ovi november 1-^xx tarts tik meg:

50,000 forintnyi főnyereménynyel.
1883. évtől 1893-ig évenkint bárom búzás, azután pedig évenként két búzás lesz:

50,000, 25,000, 15,000 és 10,000 forintnyi főnyereményekkel.
Ezen főnyereményeken fcivUl mégoly nagy számú nyeremények leszujk, koe*y ily kedvező arány eddig még egy sorsjegykölcsönnél sem fordult elő.
Minden sorsjegy egy nyeremény szelvénynyel van ellátva oly czélból, bogy ba egy sorsjegy törlesztésre kihúzatván, 6-10 frttal beváltatik
a szelvény a sorsjegy birtokosának visazaadadk, s c szelvény részt ven minden további nyeremény-sorsolásban; mig ellenben a nyeraméaynyel kihú­

zott sorsjegyeknél csupán a nyeremény szelvény vonatik be, maga pedig a sorsjegy visazaadatik a mindaddig forgalomban marad, mig az törlesztésre
ki nem huzatik s 6—10 frttal külön be nem váltatik Ennélfogva a sorsjegyek ezen minőségükön kivttl, egy 51 évre szóló bélyeg- és illetékmentes
Ígérvény természetével is bírnak.

A kihúzott sorsjegyekre eső nyeremények a búzás után egy bóra a Magyar országos bank részvényt irsulat pénztáránál Budapesten fizettetnek ki.
a

sorsolások a magyar szent korona országai vöröskereszt egyletének helyiségében, kir. közjegyző jelenlétében nyilvánosan történnek.

A kHaia tirtenUtero és a ayereméayek kiftzetéséro ntUégelt zeneiül alap a gyámhatósági fellgyelet alatt állók vágyóiénak elhelyezésén alkalmas, es azonnal
pénzzé tebstó értékekben helyeztetik el s egy vegyes bizottság fettgyelete alatt áll, aolyaek ebike mlsdeoksr a magyar ízest korona emágai vlriskerenUgyletenek választott
és s f eteógs a király által jóváhagyott elsóke.
Bwaklvtl a isrijegy-kltezón további biztosítására egy ktUn tartalékalap Istenítetik, nety 5% kamatoztatást véve alapul, a sorsolási idő letolta stáa kerek 3 millió
forintnyi tazsgst fog kitenni

B. Gyarmat, 1883. október hóban.
Ezen sorsjegyek a napi árfolyam szerint kaphatók:

A BALASSA-GYARMATI NÉPBANKNÁL.
A
3—1

1379-333, tx.

Árverési hirdetmény.
A Széchényi kir. jbirósái^mint tlkvi hatóság közhírré teszi,
hogy Szopkó Károly pásztói lakos régrehxjtatóntk Gecxkő István
Gccxkő János és Gccxkó Anna szállód lakos végrehajtást szenvedő
dívni Hl forint tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási flgyéImui a b.-gyarmati kir. jbiróság teruletéa lévő .Szólíts községében
foktő és ezen község 1 192 sz. tlkvi ivébe A. L ! —6 sorát alatt
foglalt birtoknak Mérv úgy alperes Geeskó Istvánt . tdkére t
tartozékára 611 forint becsértékbcn további a sxóllSti 1133 az.
fjkvbeu A I. I —»» sütsz, alatti 1 a telekre és tartozékára 611 írt,
a szűilősi (191 sz. tjkvbou A.. L 1—6 sorszám alatt foglalt *,t
telekre * tartozékára 612-frt, végre a szűilősi lOJjtx. tjkvben Á.
I. 1. sorsa, alatt felvett lakházra és tartozékára 56 frt bocaértékben az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte
és hogy a feunubb megjelölt ingatlanok az 1583 éri november hő
23-ik napján délelSui 10 órakor a helyszínén Szőllóa kézség há­
zi ul megtart tudj nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási
áron alul is eladatui fognak. —
« Árverezni szándékozók \*rtoznak az ingatlanok be csává­
nak . IT^-ját vagyú az annak”ta^fdcló A**v*£tt átésapéezbeu, •
‘ Tágy-áx inol.* Í2L L ex. 12. §-aban jelzett árfolyammal azámitntt
és ax 18SI. éri uovember hó 1-éu 3111 ax. a. kelt igaaságogyminuxteri rendelet 3. |*&lt;ban kijelölt ovadékkénes értékpapírban .a
kiküldött kezchvx letenni avagy ax 1341. L\. u ex. 17u. f-a értel­
mében a bánatpénznek a bíróságnál előleget elkel vetéséről kiáll­
ított szabályszerű elismervényt áuxolgállatní.
Kelt Sxccsényben, a kir. jb. mint tkvi hatóságnál 1883.*év
anguutoshó 30-án.
Z tivóra, kir. jbirő.

GUTJAHR és MÜLLER
BUDAPESTEN.

Gyári raktár és eladási hely B.-Gyarmaton

ANINGER TESTVÉREK vaskereskedésében.
Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton, 1883.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="5">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="616">
                <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="95370">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00299.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="95371">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1883_10_28.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95347">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95348">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95349">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95350">
              <text>1883-10-28</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95351">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="95352">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95353">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="95354">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95355">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=marc&amp;amp;recnum=168900&amp;amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390745&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="95356">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95357">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95358">
              <text>Kék László</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="95359">
              <text>Balassagyarmat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95360">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95361">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95362">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95363">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="95364">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="95365">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="95366">
              <text>Helytörténet</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95367">
              <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 11. évfolyam 43. szám (1883. október 28.)</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="95368">
              <text>Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="95369">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="17">
      <name>Balassagyarmat</name>
    </tag>
    <tag tagId="18">
      <name>Helytörténet</name>
    </tag>
    <tag tagId="16">
      <name>Kék László</name>
    </tag>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
