https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/52f03ba49880acff6019edc22ac06b70.jpg dac87a526ba71986761ad9e3bff2ac33 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3e73daa797c348f2120efb008aa947c1.pdf a021f948a553ca18f262f6328c998b8d PDF Text Text B.-Gyarmat. — XI-ik évfolyam. 17-ik szám. Vasárnap, 1883. április 29. NÓGRÁDI LAPOK és H ONTI H I R AD Ó. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt. 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár.Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.-Gyarmaton. Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr.Nyilttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. Néhány szó gyümölcsészetünk emelése ér­ dekében. Tudjuk hogy sok helyütt nemcsak egyes vidékek, de egész országoknak tekintélyes jövcdélmi forrását képezi a gyümölcstermelés. ' Nálunk ezen ága a gazdaságnak igen csekély kivétellel nagyban úgyszólván sehol sincs meghonosítva, s legfeljebb néhány buz­ gó pomologus gyümölcsfa termelésére szorít­ kozik, míg magát a gyümölcstermelést nagy­ ban sehol sem tekintik olyan jövedelmi for­ rásnak, mely a fáradság tőkéjét biztosan ka­ matoztatni hivatva lenne. Nem kívánok szavaimnak nagyobb fon­ tosságot tulajdonítani, mint a mennyivel azok­ nak a józanul gondolkodó előtt okvetlenül birniok kell; —s ha fontolóra veszszük, hogy ezreket szivárogtatunk ki külföldre különféle gyümölcsnemekért, lehetlen, hogy fel ne merül­ jön előttünk azon kérdés.: hogy valljon mi nem volnánk-e köpések ” e téren ugyanazt produkálni, a mit egyik-másik szomszéd or­ szág vagy tartomány? s közgazdasági tekin­ tetből nem esnék-e jól nékünk is azon óriási összegeket saját anyagi helyzetink felvirá­ goztatására s jólétünk emelésére ^fordíthatni, legkivált most, midőn mindenféle kigondol­ ható adónemek kieszelőse által erszényünk anyira igénybe van véve; illő tehát, sőt el­ kerülhetetlenül szükséges és észszerű, hogy ezek ellensúlyozására megfelelő jövedelmi for­ rásokról gondoskodjunk. Pedig ez csak tőlünk függ! Alapítsunk országszerte községi s magán faiskolákat, de ne csupán papiroson, — ülte- sék be a községek az utak mellékét gyümölcs fákkal, s ezeket adják haszonbérbe mint ezes üdvös szokás néhány vidéken már életbe ia lépett, gondozzuk azokat kellőkép és észszerű­ en, honosítsunk meg oly gyümölcsfajokat, melyek szívós természetűknél fogva a nálunk gyakran előforduló éghajlati eltérésekből eredő káros következményeknek ellentállani képesek s a gyümölcstermesztésben oly jelentékeny jövedelmi forrást fogunk nyerni, mely elte­ kintve léleknemesítő és testedző jótéteményeit fáradságunk bő jutalmául fog szolgálni! Nem vagyok ideálísta, de e helyütt Ön­ kéntelenül is eszembe jutnak boldog emlékű Eötvös Karthauzijának gyönyörű és valóban találó szavai: „ha szivednek remények kel­ lenek, kpress egy virágot magadnak, ásd kö­ rül földjét, ápold, öntözd, őrizd, meg a fergeteg ellen, « a virág háladatos leend: ágain* bimbók foknak fejledezni, a ha reményeidet ezekbe helyeződ, csalva nem leendesz, min­ den bimbó végre megnyílik a minden kebel yből köszönet fog illatozni elődbe !u Ha áll ez a virágról, mennyivel rnkábbalkalmazható c felséges hasonlat a gyümölcs­ fákra, melyek azonkívül anyagi hasznot is biztosítanak. dába — „a nemző* i nyelv és érzelem helyébe a német nyelv és birodalmi szellem ápolása behozatott.1* A forradalom utáni 12 év általában magán hordja az idegen szellemű absolut kormány nyomásának bélye­ gét. így pl. a terjesztő egyesület gyűlést folyamodás alapján s ekkor ia csak kormánybiztos jelenlétében tarthatott. Ilyen pressió s az ország politikai helyzete zsibbadásba hozta az azelőtt buzgólkodó tagokat. De mindezen kedvezőtlen körülmények sem tették e kor­ szakot egészen meddővé, mivel 12 év alatt 42 óvoda nyittatott Első pillanatra, a statiszikai adatból Ítélve, megelégedhetünk az eredmény nyel; hanem ez csak külsőség, mivel a tulajdonképeni szellemi haladásnak nyoma sincs. Ennek oka az, hogy az akkori kormány a kisdedóvodák felállítását, jótékony intézet alakjá­ ban, a hozzá folyamodóktól nem tagadta meg s igy sokan nyitottak óvodát a nélkül, hogy annak szellemi vezetésére paedagogiai tapintattal s cgyátalában képesí­ téssel birtak volna. 1861 ik évvel a kisdedóvodák történetében nj kor­ szak állt be. Brunswik Teréz halálával emlékeztette az ügybarátokat a vállalat nemes czéljára. Ugyanekkor Ncy Ferenc* leköszönt a képzőintézeti igazgatóságról, mely hivatalra már az 1857-ik évtől fogva egész ere­ jét nem szentelhette, mivel a terjesztő egyesület pénz­ viszonyainak rendezetlensége miatt 600 frt leszállított igazgatói fizetéséből meg nem élhetvén, o tisztsége mel lett tanári hivatalt vállalt, a belvárosi reáliskolánál is A megüresedett állomásra Rapos József egri kisdedóvó választatott meg, ki már Székesfehérváron való műkö­ dése alkalmával fényes jelét adta szakképzettsége és páratlan ügyszeretetének. Ö az ügy itánti tájékozás és lelkesítés czéljából sietett kiadni rÉrtesítés az őrsi, népesités érdekében javasolta, hogy ezentúl a kisdedóró-pályára nők is képeztesseuek. A képzési tantárgyak megállapítását illetőleg elsőben külföldi szakmunkák fordításáról gondoskodott, majd tantervet készített, mely szerint nem óvókat, hanem alapnevelőket akart képesni. Miként az elnevezés mutat ja, az óvónak működési köre szőkébb mint az alapnevelőé, kinek feladata a gyer­ meknek első 6 évében szükségelt nevelését megadni s ez által a további nevelésnek alapját vetni. Épen as Most, midőn az ország külömböző része­ iből azon szomorú és méltán lesújtó híreket, veszszük hogy a növényzet, különösen a gyü­ mölcsfák végetatiőjának előhaladottsága foly­ tán a beállott hűvös, esős napok következ­ tében reményünk: a gyümölcstermés egy egész évre tönkre van téve, s égy tekintélyes jövedelmi forrástól meg vagyunk fosztva, talán nem lesz érdektelen tulajdonképeni politoló­ gusainkhoz, valamint a gyümölcsészet kedve­ lői- és művelőihez, s végre magához a nagy­ közönséghez gyümölcsészetünk s a gyümölcs­ termelés érdekében néhány komoly s meg­ fontolásra méltó szót intézni. Sajnos ugyan, hogy közönségünket azon lethargikus közönyéből, melylyel lépten-nyomon találkozunk, felrázni csak óriási hatalom volna képes, s így már eleve is vajmi kevés sikert reményiek felszólalásomtól, — de más­ részt megnyugtató lesz reám nézve azon tu­ dat, hogy csekély tehetségemhez képest, azt, a mi tőlem telik, hazafiúi és polgári köteleségböl megtettem : jóakaratulag szót emeltem, reá mutattam a hibára, 8 ha szabad részemre azon megnyugtató érzetet vindikálnom, kije­ löltem a követendő jó utat, rá mulattam a módra, melylyel gyümölcstenyészlésünkön na­ gyot lendíthetünk, s melylyel egy nálunk ez ideig még csaknem teljesen parlangon heverő jövedelmi forrás kijelölése által útmutatással szolgálók köz vagy onosodásunk emelésére. TÁRCZA. A magyarhoni kisdedóvás története. Irta: Rock Károly. (Folytatás és íme látják, hogy a kisded óvás ügye 1848-ban állami intézkedéssé tétetett. Mindexen törekvésekbe* kötött stép remények azonban eltűntek (más ügyekhez hason­ lóan) a foradalom kitörésével. Az 1848-iki politikai ese­ mények a már örvendetesen előrehaladt kbdedóvás ügyétől elvonták a köaflgyolmet. Mint már as előbbi közleményből láttuk, az ügynek mozgatója, éltetője a terjesztő egyesület vala, mely magának több több alapitó és pártoló tagot szerezvén, intézkedéseit igen széles körre kiterjesztő. Természetes dolog, hogy ezen egye­ sület, melynek tagjai elsőrangú hazafiak vóltak, kik között Kossuth Lajos és gr. Batthyány Lajost is talál jnk, működését csaknem teljesen abba hagyni kénytelenittett, mindaddig, mig az égető napi kérdések igy vagy amúgy meg nem oldattak. Nem csodálhatjuk tehát, hogy 1848—51 ig egyesületi közgyűlés nem tartatott Éhen 3 év alatt kisdedóvók kevés számmal képeztettek a a fennálló kisdedóvodák közül 18 megszűnt működni. Az általános pangás alól kivételt tesz a képzőintézeti példány óvoda, melynek növendékei a forradalom végeztével, még addig meg nem közelilett számra szaporodtak. E körülményt Re­ pce állítása szerint, a „bánni zaj. elnémulását követő rendezés alkalmával betódult bivatalnok-sere^és egyéb idegen raj14 — idézte elő De a mily örvendetesnek látszik a növendékek ily felszaporodása, annál szomo rubb dolog az, hogy ugyan ezen időben a példányóvo­ kisdedóvás ügyében** czimű művét. A tapasztaltakból tanúságot vonva gondoskodott a képezdének benépesíté­ séről és a képzési tantárgyak megállapításáról. A be A lap szellemi részére s a nyilttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőség küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. Általános a panasz, hogy fáradságunk kárba vesz, mert a néhány évtized óta csak­ nem rendesen beálló késői fagyok tönkre teszik gyümölcstermésünket sokszor nemcsak egy, sőt nem egy ízben 2—3 évre is. „alapuevelőu fogalmához esatolta ő a kisdednevelősre vonatkozó tervezetét, melynek értelmében a gyermekek születésüktől fogva közintézetben neveltetnének. Ily mó­ don a kisded név jléei intézménynek 3 nemét úgymint: a) bölcsődét, b) lelenezházat, e) a tulajdonképeni óvo­ dát akarta létesiteni s ezeket egymással kapcsolatba hozni. E hármas intézet terjesztésére törekedett nővel, és időszaki ezikkek, röpíratok közrebocsájtása által. Az 1868-ik év szintén forduló pontot képez. Elő­ ször azért, mivel az ezen évben készíttetett népoktatási törvényjavaslat keretébe br. Eötvös József kösokt. sálniszter a kisded óvást is fölvette Ö ugyanis az 1848- ban megkezdett,de ugyanakkor félbeszakadt munkálatot uj-a kezdvén, a kisdedóvodákat, mint az elemi isko­ lának alapvetőit kívánta tekinteni s a kisdedóvist az elemi oktatással kapcsolatban öh^jtá törvény által szabályoztatni. Nemes törekvése azonban kiránt sikerre nem vezetett, mivel a törvényjavaslat átdolgozására egy­ behívott bizottság a kisdedóvást a népoktatási intézetek- < tői — mint Össze nem tartosó dolgot — elhagyta s egy szersmiod ugyanakkor utasitá a minisztert, hogy a kis­ dedóvodákról különálló törvényjavaslatot készítsen. így tölt el várakozással egy év, midőn 1888-ben a kiránt , javaslat a képviselőházbozcsakugyan bem uy^jtatotL Emu javaslat tárgyalása azonban mai napig elmaradt B na ezen évben tartott Ill ik egyetemes tenitógydléa �NÓGRÁDI LAPOK. Pedig mily könnyű cxcn baj ellen ma* gunkat biUoaiununk : szerezzük be és bono ■itaunk meg későn virágzó, a tavasz elóbpladtával vegetációnak induló gyümölcsfa*fajokat a ezen elemi csapástól mentek fogunk maradni! Épen ezen körülmény volt jelen soraim köz­ zétételének fő indító oka; L i. hogy felhívjam a gyümölesésxet kedvelői és művelőinek fi* gyeimét olyan gyümölcsfajok beszerzésére és meghonosítására, melyek a kései fagyoknak ellentállani képesek, s melyek természetüknél fogva magokban hordván a kései vogetatio, 'az életnedv megindulását, nincsenek a fagyok káros hatásának kitéve. ’ Ott vannak pl. hogy csak egyet említsek a reutlingeni (würtlemhergi) gyű möl csésze ti intézetben alma fajok, melyek csak junuisban virágzanak, a nélkül, hogy ezen kései virág­ zás a gyümölcs érési idejére káros befolyás­ sal- lenne; ezen és az ily fajú gyümölcsfákat kellacolimatizálnunk meghonosítanunk,művel­ nünk s termésünk a fagykárok ellen biztosít­ va van. Ezzel korántsem az takarom mondani, hogy hazai terményeinket, jónak bizonyult gyümölcs­ fa nemeinket és gyümölcaéazeinket végkép mellőzzük a szorítsuk le a közforgalom pia­ cáéról, de az észszerüség parancsolja, hogy ha már az elemi csapások elől menekülni nem áll módunkban, igyekezzünk gyümölcs­ termésünket legalább részben biztosítani. , Tegyük félre az álbazafiságoU mely az idegen földről behozott czikkek pártolása ál­ tal ellenünk látszólagosan érvül hozható fel; mert épen az álul bizonyítjuk be a legbuz­ góbb bazafiságot, ha munkaképességünk bizonyitékakép kimutatjuk, hogy mi is tudunk itthon olyant produkálni, a mit eddig drága pénzen kivdrűl. idegen országból keleti be­ szereznünk. Egy kevés jóakaratul — az álszemérmet félre vetve —- Összetartással és vél vetve sokat lendíthetünk gyümölcsészetünk emelésére s ez által hazánk anyagi felvirágoztatására. * Adja az ég, hogy úgy legyen s fáradnágunkat siker koronázza ! Tegyünk kísérletet; a tapasztalat a leg­ jobb mester! Én legalább részemről meg vagyok győ­ ződve, hogy a próba tökéletesen sikerülend a kisdedóvók (alapuevelők) országos egyesületével ne vtzett ki egy bizottságot:, mely bizottság személyesen adja át kérvényéi a törvényjavaslatát a kisdedóvásnak országos törvény általi szabályozása tárgyában. Forduló pontot képez a kisdedóvás történetében az Ibűíikév főleg azért, mivel ezen évben jutottak felszínre Frőbel elvei, mi miatt a kisdedóvók két pártra szakadlak. E szakadás következő években mindinkább élesebben mu­ tatkozott, úgy, hogy a kisdsdóvódákat terjesztő egyesü­ lői képezdéjének igazgatói állomására Rapos József helyett (1870 ben) Szabó Endre, Frőbel követője (Rapos tanítványa) alkalmaztatott E két párt, t. L alapnevelők éa a „Frőbelisták- intése löket külön névvel látták el. Amazok megtartok a rég divó kisdedóvoda elnevezést; emezek pedig találtok egy uj szót a „Gyermekkori,, et Lapot is aduk ki elveik terjesztése czéljából, neveze­ tesen as „Alapnevelők és szülők* lapját és Frőbel cximú exakközlöayt. Az alsó gyermekkort 1869 ben nyittatott Pesten Hongé János vezetése alatt, a ki ugyanezen évben ha­ talmas agitáláaávsl a budapesti „Frőbel nőegyle * et létrehvsván, a gyermekkort kapcsában gyermekkertésx nőképmdét is alapított. A Frőbel nőcgylet az 1*70 ik évben két pártra különült a az elszakadlak P. Szattí­ már? Károly és Várady Gábor nrsz. képviselők veze­ tése alatt uj egyesületet alakítottak „Ürtaágoe kisded­ védegylet41 étim alatt; mely egylet 1874-ben minden is* élkod fed ve1 együtt benlradt a még 1831 bon Brueawik T. és Szentkirályi Mór állal alakított „Kisdedovóinté tetőket Magyarországon torjmz*Ő egyesület*4 felvévén > „Az országot kitdddóvő egye*U!etu ősimet. 1878-ban Szász Domokos kolozsvári r<f. lelkész tevékenysége folytán Kolozsváron is alaku‘1 egy Frő bel szellotnú egylet „Gyermekkort tonnlat* czimmel, tMlfy szintén állttolt képeidét is. A Szabó Endre, majd rövid idő múlva Szerdabolj^Adolf igazgatása alá került „Országot kisded­ s akkor felette boldognak fogom magam érezni, hogy hazánk anyagi, jólétének előmoz­ dításához — habár csak egy porszemnyivel — én is hozzá járulUm. M. L. Adalékok Hontmegye nemzetiségi mo­ nográfiájához. Irta a ferároxi aUUxxtikai hivatal ftaSk*. K&rú«y (Folytatás.) Általános tájékoztatásé1. Hont az ország kisebb megyéi közé tartozik. Te rületa 2645 és fél négyszög kilométer. — Lakossága 1881-ben 116787 lélek volt A megye hat járásra van osztva, melyben 184 község és bárom város létezik (Seimecs, ez. k. város, Korpona és Bakabáoya rec desett tanácsú városok.) A megye délre a Duna, keletre Nógrád, nyugotra Esztergom és Bárt, éjszakra Zólyom és Banmegyék által batároltatik. Az egész területe dombos, csak az Ipoly mentében lapályon; a nagyobb emelkedés az éjszaki részében van. A magyarság a lapályt és az avval határos dombvidéket lakja; a tótok legszámo­ sabbak az éjszaki, hegyes részeket lakják, de azon kívül még két déli nyelvszigetet is képeznek: a már említett Szob Damásdit és másikat Kis Csalomia kö­ rül, a német elem majd kizárólag a legdélibb (Szálkái) járásban található, kivált két ponton: Nagy-Mároson és Börzsönyben (Deutsch Féléén.) Absolut többségben egy nemzetiség sincsen ; a relatív többség a tót nem­ zetiségé. A nemzetiségek számereje (az anyanyelv szerint megítélve) az 1881 diki népszámlálás alkalmával kö­ vetkezőnek találtatott: * tót 54.242 — 46 85 o,o magyar .49.165 — 42.47 °o német 7.925 — 6.84 ©o czigány 255 — 0.22 egyéb 326 — 0.27 még beszélninem tudott .3.875 — 3.35 összesen: 115.787 — 100 °o A nemzetiség és a hitfelekezct közt igen szoros összefüggés létezik. A helvétek majd kivétel nélkül magyarok, az ágostaiak túlnyomóan (85,százalékig) tótok, a katbolikusok felerészben magyarok négytized részben tótok, egytized részben németek. Az izraeliták háromötöd része magyar, egy erős harmxdréss német, a többi tők Tekintettel a bitfclekezeti momentum ilyetén be­ bizonyított fontosságára nem lesz fölösleges, ha itt még a hitfelckezetekre vonatkozó szabatos adatokat is közlöm. A római katbolikusok száma 79.044 az ágostaiaké 26397 a belvétoké 7.567 az izraelitáké 2.908 óvó-egyesületi* példányóvodában, úgyszintén a képzöintézetben a vezetés uj irányt nyert, t. i. a Rapos által munkált tér és a Frőbel elvei egyesületiek. Rapos József szóvsl és Írásban, különösen „Bizalmas szó Frőbel követőihez* czitnfi röpiratában tiltakozott ez eljárás ellen. Valóban csodálni lehet, hogyan lehetett oly nagy zajt csapni Frőbel elveivel s mi módon érde­ melte meg esen külföldi termék a bálványozást akkor, midőn az s mit Frőbel akart a magyarhoni kisded­ óvásban, alapjában már bent volt. Hiszen Rapos már alkalmazta az általa feltalált módokat az érzékek gya­ korlására. Úgyszintén alkalmazta a (beszéd• és értelem­ gyakorlatot) társalgást, dalokat stb, sőt már gr. Fes­ teticsé Leó kimondotta, hogy a kisdedóvás nemcsak ápolás, hanem neveles is. Csodálandó mondom, mert már Rapos az általa teremtett és kipróbált nevelési rendszer értelmében tanitá hallgató növendékeit arra, hogy a csoportokba osztott gyermekek fejlesztésére megkivántató eszközök lélektani alapon választassanak ki. Ó tanúságot utazása alatt megfigyelt minden mozzanatot a mi által a kisdedóvodai növendékek vezetését sikereseb­ ben, józanabban lehet eszközölni s így ha volt is valami kevésbé helyeselhető intézkedése, azt ki lehetett volna javítani. De hál hiába’ a magyar ember megtagadta múltját, ellenségévé lett szülöttjének csak azért, hogy a müveit külföld nótáját dúdolja. Ha összehasonlít juk as óvodák és gyermekkertek vezetésének irányát, láthatjuk,, hogy nem különböznek lényegesen; abban pedig a miben eltérnek, az előny a kisdedóvók javára esik. Az óvodák nevelése a) ne gativ, b) poeítiv. A negativ a kisdedeknek testi és lelki bajoktól való megóvásában áll. Ezen ex élből a gyer­ mekek, mig szüleik munkával vannak elfoglalva, egész nspon az óvodában vannak,colt csekély díjért, esetleg ingyen ebédet is kapnak. A positiv nevelés állal pedig a testi és lelki erők önkéntes fejlése, alkalmas ránatás folytán kellő irányban előscgittctik. Ezeknek nemzetisége pedig (a beszélni nem U dók kihagyásával) a kővetkező: magyar német tót 37.857 6J809 29 996 a róm. katb. közt 2512 1.084 21 946 az ágostaiak ■ 33 116 7.162 a belvétok 1^94 990 149 az izraeliták • Vagyis a világosabb képet nyújtó százalékokban: tót magyar német száz százkatholikusközt 51.4 7S 407 43 „ , ágostai „ 98 85.9 „ belvét „ 98D 04 1.6 „ izraeliták „ 583 362 5.5 A kát hol i kút a besztercse bányai püspökség alá tartoznak; püspökjak Ipolyi ’Araotó. —- /a evangéli­ kusok a bányai kerülethez tartoznak; supenntonden. tűk Dr. Szebcrényi Gusztáv, Békés-Csabéa, kiről so­ kan azt hiszik, hogy a slavizmussal rokonszenvez; világi felügyelőjük Fabinyi Teofil, a kir. kúria tanács­ elnöke. A megye területen van két gymnaaium, mind* kettő Se íme ezen; az egyik állami (kaibolikns) 6 osz­ tály iyai, a másik ágostai, 8 osatáiylyaL Mindkettőnek Unnyelve magyar. Reáliskola az egész megye terüle­ tén nincsen. A népiskolák száma 143; 41 községnek tékát nincsen (saját) iskolája: Tanfelügyelő: Plachy Bér telan, Korponán. A megye székhelye Ipolyság. Főispán: Báró Msjtbényi László; alispán: Pongrác* Lajos. A megye közigazgatási nyelve a magyar. Legnagyobb földbirtokosak: Kóburg Koháry herczeg, az esztergomi érsekség, az esztergomi káptalan, br. Majtényi főispán, gr. Steinlein Ottó. Ha mindenekelőtt, általános tájékoztatás száljá­ ból, azt kutatjuk, miképen alakultak a viszonyok a nemzetiségek utolsó összeírása (1851.) ÓU úgy azon eredményre jutunk, hogy daczára az ezen komákba eső magyar-ellenes abeolut kormányzatnak, a ma­ gyarság számerőben nem fogyott — sót némileg sxa porodott is Az 1851 ik évben ugyanis a magyarság Hontmegyében 42 >js százalékot tett, jelenleg pedig 44 o,o Ellenben a tót nemzetiség előbb 52, jelenleg pedig csak 48 t|t százalékot tesz, míg a német elem mintegy három százalékkal erősbödött (előbb 4 ijj M jelenleg valamivel több a hét százaléknál. Ezen eredmény azonban különböző és részben ellentétes árami ttoknak a végeredménye. Vannak ma gyár és német községek a melyek eltótotódnak, vaj­ nak tótok és németek a melyek elmagyarázod nak. (FolyUtáM ktvxlkxxik.) Gyám-Ügy. (Ab árrMxAki elaSk 'diri JaltsUsib&L) A gyámi és gondnokiad ügyek állapotáról jelen­ tésemet a folyó év első negyedére van szerencsém kő­ vetkezőkben beterjeszteni: 1-ször. A múlt 1882-ik év utolsó negyedének vé gén a gyámság alattiak létszáma 14,642, a goadaok- A gyermekkertek nevelése a negativ részt síhanya­ golja és iskolaszerű foglalkodáasá fajwl. Délelőtt 8—10 vagy 11 óráig; délután 2 -4-ig tartó elfoglalása áltál kisdedek iskolájává lesz. Fogadkozásul mesterséges já­ tékszereket, mint koczkák, papinnalagok stb. alkalmaz. Épen ez benne az óvodák fölött ly s egyszersmind mond­ hatjuk, hogy helytolsn is, a mint azt a sxellsmi kimé rflltség miatti panaazok bizonyítják. Ekként Iájuk, hogy gyermekkort létesítése folytán, a kisdedóvás eltért ere­ deti eszmekörétöl, mert gr. Brunswik Teréz törekvése — „nemcsak a szenvedőleges gyermekóvásra szoritkozott hanem azt akarta, hogy a étéi bevett intáswéay állal a lakosok természetes szaporulata megtakarittassék és nemesittessék, az anyák késéi a munkára s kenyér­ keresetre is telszabadittassanak és közvetve az ipar s et által a jólét előmozdittaasék.4* A kisdsdóvás ügye a lefolyt 50 év alatt hazánk btn nagy tért hódított meg; de még mindig nincs úgy elterjedve, min* lennie kellene, s nem is lesz, mig csak legközelebb hozandó törvényerejével általánoeaá nem tétetik. A közoktatásügyi minisztsrinmnak 1875 —1876 ik évről tett jelentése szerint Magyarországon van 215 kisdedóvó intézet 315 kisdedóvó nevelő vezetése alátt 18624 Növendékkel. Ezen kisdednevelési intézetekre 1876 bán társulatok és községek által 166,391 írt., ál­ lami segély pedig 25,730 frt fordittatott. Rövid történeti áttekintésemet azon három adat fölemlitéeével fejezem be, hogy gr Bnmswik Térésnek 1871-ik év november 5 én Budapesten szobrot emeltek; továbbá a király Ö Felsége 1865-ben 600 írttal, a ki­ rályné Ö Felsége pedig 1867-ben a koronázás emlékére 1200 írttal a kisdedóvodákat terjesztő egyesület alspitó tagjai közé léptek. �ság alattiaké 183 együtt 14,826 égj énnel lévén ki­ mutatva, miután ebhez a folyó 1883 ik év 1. negye débea gyámság alá tartozó 169, gondnokság alá ren­ delt 3 egyén járult, a fentebbi létszám 14 997 fóré emelkedett, levonván azonban ebból (a gondnokság alattiak változatlanul maradása mellett) a gyámság alól felszabadultakat, és pedig: a) teljeskor elérése által 214, b). nagykorútoké folytán 5, c) férjbezmenetel által 26, d) elhalálozás miatt 13, összesen 268 egyén, maradt a gyámság alattiak létszáma 14,553, a gondnokság alattiaké 186 összesen 14,739 egyen. 2 szór A folyó év első negyedében beérkezett Qgydarabok száma tett 3987 drbot melyekhez hozzá­ adva a múlt évről felmaradt <429 drbot, elintézendő volt ezen I. negyedben 4416 db, a elintéztotott a 3 rendes előadó és az ai árvaszéki jegyző mint helyet­ tesített előadó által 2867 db, elintézetlen maradt 1659 db. Az elintézett dbokból ülésben tárgyaltatott 1919, ülésen kivül nyert elintézési 938 db s ismét az összes beérkezettek közt hagyatékiügy 223 volt. Az irodaszemélyzet által letisztáztatoU s a kiadó által kiadatott 2800 db, letisztázandó és kiadandó maradt 67 db, ez a csekély szám is csak azért mert a hónap utolsó napján elintézett daraboknak egyide* júlegea letizlázását a pbyzikai időhiány nem engedte. A számadással tartozó köz és magán gyámok, illet* ve gondnokok által a folyó évben beterjesztett száma­ dások dbezárna tesz a múlt évről feimaradt 19. db* bal együtt löt drbot melyekből kiadatott a számve­ vőségnek átvizsgálás végett 147 db beérkezett meg vizsgálva mind. A magángyámok közül az 1882 iki évre száma­ dással bátra vau 644. A hátráló kos számadások bekövetelése általa folyvást a legerélyesebben szorgalmaztatik s e szorgalmazásnak kivánl eredménye is mu­ tatkozik. 3. A központi pénztár állása marczius végén következő vala u. m. a.) pénzintézeti könyvekbe elhelyezve 245272 frt 90 kr, b) kamatmarad vány marczins végén 21266 frt 44 kr, c) kötvényekben 249445 frt 69 kr, d) Érték­ papírokban 15360 frt összesen 631344 frt 93 kr, a tartalékalap pedig a Madách Sándoné részére vissza­ fizetett 291 frt 20 kr. levonásával a 6940 frt 40 krt tartalmazott, moly összes értékek kezelése, a múlt hó utolsó napján megtartott pénztá; vizsgálat alkalmával kifogástalannak találtatott. 4) gyámügyi törvény 213-ik §-ának ide vonat­ kozó pontját illetőleg mBejegyeztetik hogy miután az itteni pénzek megyei szabályrendeletnél fogva kizá­ rólag a helybeli 3 pénzintézetben gycmölcsöztelnek, innen kifolyólag kölcsönök sem adattak a pénztárból JŐTzFogi biztosíték mellett. A mi pedig a kamatokat illeti, ezek a jogosultaknak a törvény értelmében fél évenként szolgáltatnak ki. 6) A gyám illetve gondnokság alól a folyó év I. negyedébe felszabadult 258 egyén közöl vagyonnal bírt 216, vagyontalan volt 42 a a vagyonnal bírók részérea központban Őrzött értékeik fejébe kiutalványzoztatottés tényleg kifizettetett készpénzben 6422 trt 78. kr, kötvényesben 1318 frt összesen 7740 frt 78 kr érték. Az árvavagyonok vizsgálatára kiküldött bizotságoktól a jelentések ezen évnegyed tartama alatt be nem érkeztek. Végül van szerencsém a közig, bizottsági 3i2—83. számn végzése értelmében általam az első magyar általános ohtositó társasággal a megyei árvák érdeké­ ben megkötött s a társaság résziről is aláiirt szerző­ dést két eredeti példányban jóváhagyó záradékolás végett ezennel beterjeszteni jelentvén, egyszersmint hogy az árvaszék a fenuebb jelzett szám alatt lett U lesi Itatásához képest az adriai társasággal fenálló szerződésnek f. é. máj. 1-én leendő megszűnés folytán az újabb biztosításra vonatkozólag szükséges intézke­ déseket megtette, nem különben alulirt e fontos mos tanainak e községekben leendő kihirdetések az öesteejárások főszolgabíróihoz o tárgyban intézett körlevél utján intézkedett. Pajor István. kir. tan árvaué k| atoSk. —^4——ISII ■ iám A b.-gyarmati dalegylet zászlóügye. a helybeli dalagylet azon tagjai, kik a mait év­ ben megtartott debrt cseni országos dalár ünnepélyen megjelentek, nem kis mértékben érezték magukat szeszélyezve az álul, hogy mig a többi táraegylet egytől egyig asját zászlaja alatt vett részt az ünne­ pélyes menetekben, nekik lobogó nélkül kellett ballagniok függelék képen az ápatioi dalárda után. — Ez idő óU az egyleti zászló menzerzése a dalárda kebelében közó hajjá vált, a e kérdés hónapokon élénk eszmecsere tárgyát képezvén, az egyleti válaaztmány a közgyűlés álul nyert felbaUlmazáa alapján legkö­ zelebb komolyan hozzá fogott az eszme megvalósítás­ hoz. Az előintézkedések egyik főbb mozzanat* kétaég kivül az, hogy a ritka azerencsével kiszemelt zászlóaoya már meg tan nyerve a te-rezsit ünnepély födi szeül. Ugyanis a válaaztmány álul megbízott küldött aégi tagok, névszerint Oaram Jenő elnök, Zelenka Já­ nos karnagy s Baintner Arnold titkár f. bő 22 én tisz telegtek Szilákon gr Degenfeld Lajos nr házánál, mely alkalommsl Oaram elnök, mint a küldöttség vezetője, hódolstnk kifejezése kíséretében felkérte a gró ín ét a zászlóanyai azerep kegyes elfogadására. A grófné a dalárda óhajtását teljesíteni ígérte annál in­ kább mert — úgymond — ez oly megtisztelteién, me­ lyet el nem fogadni lehetetlen. Tán felesleges is meg­ jegyeznünk, hogy a küldöttség megyénk e kitűnő fő­ rangú családja által nemcsak ritka magyar vendég szeretettel fogsdUtott, hanem azonkívül a grófné ré­ széről a túlkegyes figyelem számos oly jeleivel lett elbalmazva, mire csakis oly fenköll lelkű • magas mivaltaégű nő képes, mint gr. Degenfeld Lajoené. A dalegyleti választmány f hó 25-én ülést Urtván, a kflldötUég jelentését Örvendetes tudomásul vette, egyutUl elhatározta, hogy gr. Degenfeld Lajoené szül. Desaewffy Ilona ő méltóságához a aászlóanyai szerep elfogadásáért köszönő iratot intéz Az ülésnek a zász­ lóügyben hozott több rendbeli halározsUi lapnnk je­ len számának njdonsági rovatában olvashatók. Hírek. Hymen. Kobay (Alszegbi)' Etel, városunkban is előnyösen ismert énekes színésznőt e napokban vezetteoltárhoz Jakab Lajos színigazgató Székesfehérvárott. Kohn Henrik városunkban előnyösen ismert fisul ba­ rátunk B.-Gyarmaton f. hó 24 én, váltott jegyet Elfér Janka kisasszonnyal,‘Elfér Jzaák helybeli kereekedő bájos leányával. Az alsó nógrádi ev. papság szokott évi conferen tiája ez idén az esperességi közgyűlést megelőzőleg jnn. hó 4 én fog megUrUtni Agárdon Gaál Mihály lelkész árnál. Méhészeti előadás a nógrádi gazdasági körben jun. hó 26 án fog megUrtatuf Agárd községében. R 5 ez én, eme ezelőtt híres pánszláv fészekben a magyarosodás ügye már annyira előre haladott, hogy legközelebb, Pflnköstkor az ottani derék műkedvelők által magyar színdarab fog' előadatoL Ezen előadás jövedelme szintén magyarosodás! czélokra forditUtik. Ismét panaszok merülnek fel a mértékek ellen, főleg a kisebb kereskedéseknél, melyekkel a nép érint­ kezik. A szegény tudatlan nép, az njmértéket még most is alig ismeri, • vannak elegen, kik a nép tu­ datlanságát lelkiismeretlenül felhasználják. Midőn tehát ez ügyben felszólalunk figyelmeztetjük a rendőrközogeket, hogy a mértéket vizsgálják meg. A mérték visitátiót minden évben többször kellene megejteni; nálunk ez éveken át zem történik. A helybeli dalegylet zászló avatási ügye van most szőnyegen. Ezen ünnepély iránti érdeklődés máris nagy mérveket öltött. Hisz mindenkinek élénk emlékezeté­ ben van a múlt év szepL havában lefolyt tűzoltó egy­ leti zászló szentelés megható Ünnepéivé ? — Ez is aboz hasonló akar leni. A legközelebbi választmányi ülésen, mely gr. Degenfeld Lajosod azon szép elhatározását, hogy a zászlóanyai szerepet elvállalu, örvendetes tu­ domásul vetted többrendbeli intézkedée történt az ön nepély rendezésére. Kimondatott az is, hogy csak nehány gyűjtő iv fog kibocaátutni. A lakit Ütött továbbá egy 9 tagból áHó' állandó rendező bizottság, moly hivatva lesz “ egész Snaepély programmját és költségvetését el­ készíteni. Az Onnepely ideje még nincs agyas meg be­ tárolva, de ágy tadjak, hogy az saepl. havának atoő napjaiban fog végbe mannLAddig is a dalárda több kisebb nagyobb előadást reedez; most tegközatebb máj. hó 29 éa fog randeztetai e y dalestély 50 km belépti díj mellett a nyári ezinkörbea. . A A teewaal Ura f. évi májas hó 7 én, d. e 8 órakor tartja Dobraesu az ág. ev. hitv. elemi iskola halrieégébea szabálymert tavaszi közgyűlését, melyre a Ionosod kör L tagjait, tanítóit, úgyszintén a laaflgy barátait tiszteletei magbírj, u •luök.ég. A gyfllí. Urgjal: Í.Oy*korl*ti Unitás: a magyarnyelv tanítása tót anyanyelvi iskolá­ ban ; tartja Üröuer Ede ár. 2. Elnöki megnyitó 3. A tanítás bírálata 4. A maitllés jegyzéköeyvéaak felolvasása. 5. Paedagogiai értekezés: falaivason ni. Holles Dániel, lelkész ár. 6 Egyleti Igyák. 7. la ditványok. Múlt szántak első erikkében a koreemahitel ká­ rán tárgyalásokra vonatkozólag Balás József bisottsád tag nem a regálé érdekében mint röviden jatestfkdaa nép és hítel minimum érdekében szólalt fet. ás ál­ landó választmányban a 2 frtoe Utol maximum ml­ lett érvelt s a közgyűlésen, az ott tett BemtonkMMn 5 és 8 frtoe indítvány ellenébe, az állandó választmány 3 és Őfrtoe indítványát, mint nézetéhez közelebb állót, pártolta, mely állandó vál. vélemény aztán szavazat többséggel el te fogadtatott. Meg kall még jegyesetek, hogy az állandó választmányban a 2 frtoe hitei maxi­ muma mellett Vladár Viktor ár is melegen szóllak fél, azt meg épen lélekemelő volt látni, hogy ugyanott egyik legnagyobb rogálebtrtokosnnk Hcszár István ír oly ér­ telemben tartott beszédet, hogy e kérdésben magasabb szempontokból s nem a regálejövedslemből keli tifttdulni. Ezzel bóvitjök ki a korcsmahitelr* vonatkozó szabályrendelet feletti vitát, melyet a unit mámban térezűke miatt esek igen röviden ielezhettlsk. *í •' A oyőrvWéki árvízkárosult tanítók javára aprít hó l-teután beérkezett gyűjtések kimutatása: 55. s* tv Kisfaludy András k sztráczini tanító ryeitéso a póstadij levonatával 2 frt. 13 kr. 53. ez. Upót kékkői tanító gyOjtéee 4 frt. 60 kr. Hozzájárultak: Sebastian Adolf Blau Bódog 1-1 frt Dr. Kraatoekuider 60 kr. Rákosi János ér Tantoesy Gésa 40—40 kr. Matnlav Gyula, Peredi József, Lorch Rezső ás Balek! Adolf 20—20 kr. SchUtz Antal 10 kr. A nógrádaenyei tanító testűiét b gyarmati járáskörének f. é május 9 éa d. a 9 őrskor a bdvbeli polgári iskola helyiségében tartandó ülésére a kör tagJ~ *• * pártolói tisztelettel meghivataak. Az olés főbb tárgyai a múlt ülés határozatainak tudomásul vételén kívöl a II. orsx. taaitórvflléere kftSsendi ás “ ÍPJ^L*08***168 1,6 m^*^tá« végett terjeez- tendö kérdések megbeszélése tesznek. Naveneámru f*1** “ UkoU « ismét# isko lók kérdése s többek. Akit ezekre vonatkozóig ee^áe kimerifő kész javaslatokkal kivánnéwek élri. sziveik *d« jenek ebbeli munkálataikat május 54ig Kemény Gá­ bor körelnök köz beadni Érdekes Mai számunk hirdetési rovatában foglal­ tatik Hockscber Sámuel hamburgi bankár aMrooene* hirdetóee. Ezen válióttzlet szerény ér titok tartó pontotságával n vidék bizalmát megnyervén, asért is a ttestolt olvasók figyelmébe ajánljuk Hootmegye Zahora községében april bó 24-ás borzasztó tűzvész dühöngött. 32 hál bamvndt öema. Már a templom is gyuladozott ezt azonban rnogmen* tették. A kárösszeg igen nagy. Nyilttér.*) Gőzmalom. A balana-gyarmati gőzmalom a legjobb karban, bárom pár kövei és cilinderrel fel­ szerelve, eladó vagy haszonbérbe adandó. Fel­ világosítással a kiadóhivatal szolgál. 1—3 K roratbaa ködötUHrt a 8»«rtt Horváth Danó. ——— 1911—883. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY? A b. gyarmati kir. törvényszék mint tlkvi hatóság közhírre teszi, hogy Belesig Eleonóra és Ri­ gót z Netti mint Markbreiter Lajos örökösei végrebajtetónak, Szrman Mihály és Klucsik Erzsébet végre hajtást szenvedők ellepi 120 o. é. frtnyi tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében, a b-gyar­ mati kir. törvényszék területén lévő Nógrád községben fekvő. 1 ör a nógrádi 105-ik tljkönyvből a 709 ikbe átjegyzett nevezett alpereseket illető I. 1—5. sorsi, alatti házra, bel és kültelekre, legelő és ordőilletményre 769 trtnyi becsérték mint kikiáltási árban. 2 or. Ugyanszon tljkvi f 876. brsiú maradvány szántóföldre 91 frtnyi kikiáltást árban. 3or As ott foglalt f 2212 hrszú maradványföldre 108 frtnyi kikiáltási árban. 4-szor. Ugyanott foglalt f 1437 hrazú maradványíöldre 546 frtnyi kikiáltási árban. 5 szőr Szinte ott foglalt f >070 hrszú szabadföldre 9 frtnyi kikiáltási árban. 6 szór Ugyanott f 1923 hrszú szabadföldre 14 frtnyi kikiáltási árban. 7 szer. A nógrádi 105 tlkvi f 764 hrszú maradványföldnek Szrman Mihályt és Klucsik Erzsé­ betet Illető jntelékrx illetve ezen fekvőségek felére 127 frt 80 krnyi kikiáltási árban. 8-ezor. Szinte a IO5ik tlkvi f 1288 brszámn déumas szól lőnek végrehajtást szenvedők illetősé­ gére Illetve a ezőllő felére 115 frt kikiáltási árban. « 9 szer A 105 ik tljkvi f 1619 hrszú dézsmasiőllőből felében végrehajtást szenvedőket illető jn Ulékra 151 frtnyi kikiáltási árban. 10 szer a 105 ik tljkvi f 1669 hm alatti déumaszőllöből felerészben ugyanazokat illető juta­ lékra 66 frt 60 krnyi kikiáltási árban as árverést elrendelték. A fentebb megjelölt ingatlanok az 1883. évi junius 4-ik napján délelőtti 10 órakor Nógrád köz ség házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni stándékozók tartoznak az ingat tanok becsárának 10 száztóliját készpénzben, vagy as 1881. LX. t. oz. § ában jelsett árfolyommal számított és az 1881. évi november 1 én 3333. sz alatt kelt igazságttgymluiszteri rendelet 8 § bán kijelölt ovadékképee értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. L ez. 170 Ja értelmében a bánatpénznek a biróaágnál előleget elhelyezéséről kiállí­ tott szabályszerű elismervényt áteiolgáltatni. kelt B.-Gyarmaton a kir. törvóayezók tlkvi osztályának 1883. évi április bó 14 L 0. Van szerencsém a nagyérdemű köiBnaég- nek tisztelettel tudomására houni, hogy a „BALASSA*1 czimű vendéglőt átvettem éa április hó 28-án megnyitottam; minden igye­ kezetemet oda fordítom, hogy 0ideiemet a nagyérdemű közönség igéuyei szerint, illetet s jó ételekkel éa italokkal ellátva pontos&n és gyorsan kiszolgáltathassam. Kegyes párt­ fogásukba ajánlva maradtam mély tisztelettel Dániel András, vendéglős. �NÓGRÁDI LAPOK. Hirdetmény. • . A k^fyanaati takarék péaxtár i<ar<aió«áfa r«uérvl ««iMl kSxfeirré tetrtik, trinariat u láttádtól elrAlor miiou • 1882. éri JecMwbcr wta oMf aeia b<wuabbiU>U am ki ’ 'db Váltott araay, asm a <«yéb kért «álo< Unnak IMS Svl ■Ója W ***■ •‘•♦Ueg Mbvetferai up«kM 44tartAai S Sraktr aa latéaet Mvatalaa btlyltégObta .ártandó •yttütos ártéréi Wján eifaftak adatai Ai eladna d4 tárgyak iiltalí IV. Ilik tt 31 íl. (A » ftl » 10d 110. 117. 131 165 Ifi 176. 17& 191 ISO. Ml 207. 217. 219J223. 227. 229237. 23& 2Mi. 258. 2Mt 26a. 271. H*. 3UU. W2.J XW. 34* ÍM'38a 383. V. L 1L *1 M ». 87. fe. 29. 30. 31. 33. 34 39. 41. 43. 44. 45.4* 66. 60. fid 69. 71 74. 15. 68. 91 9* 103. 1<K ILI. 11£ Itt. 113. 116. 117. 119. UH 123. 125. 127. 129. 13U 131. 133. 134. 136. 137. 13& 139. 144. 145. 147. 161. >»<. tea. 169. iitriTi. ni in. ith. 179.n*. m hm. 218. 2Ifi. 220: 222. 223 224. '230. 233. 241. 245. 246. 243. 2M. 2S& 259. 26ft 261. 266. 287. 26a. 271. 278. 279. 29L 292. 294. 30(1 308. 306. 3Utk 312. 314. 31K 323. 327. 339. 343. 347. 351. 354. 365. 357. 364. Stítt. 571. 376. 380. 387. 390. 892. 40a 402. 403. KM. 412. 415. 420. 424. 425. 426. 429. 4H 433. 436. 437. 442. 443. H 448. &»QyanM< WW- aprilii hó 184a. *4* A hifyMWUl lakarOkptaalAr Igwaga«t—g». ÍJ| ♦'* V >'. < ___ H i r d e t m é n y. Pályázat. A szécsényi takarékpénztár réez vény társulat igazgatósága által közhírré tétetik, miszerint ezen rész vény tán illatnál, a be­ téti kamatláb f. 1883-ik évi május hó 1-tól az egy évig fel nem mondható betétekre nézve 5 *;« °o -libán, a félévig fel nem mondható betétekre nézve.4 °0 -libán, a az ennél rövidebb időre 8 felmondásra betett betétekre nézve 3 öq -libán állapíttatott meg, 8 b°#y az 1883. évi \ II t ez. értelmében fizetni kötelezett betétkamatadó az ezen intézetnél lévő betétek után a részvény­ társulat által minden levonás kizárásával viseltetik. Mi azon hozzáadással tétetik közhírré, hogy az ezen intéz­ kedéssel meg nem elégedő felek betéteiket az alapszabályáért! felmondási határidő alatt vÍMznvonhatják. Kelt szécsényben, 1883-ik évi april 6-án. Nógrádmegye Mécsényi jiráaban évi 600 írttal javadalmazott karaocMáfi körorvoai Állomás flressdésJOSk választás átiáni botöltéaéra Latár 1883. évi májas, hó 21 ik napjának délelőtti 9 <5rija Karancaaág köxség háxábox kitfltetik. Falbiratoak mindaxok kik exooállomást elnyerni óhajtják, hogy kellően felnertlt kérvényeiket alnlirt molgabirói iratainál X M máj*8 bó 20 ig adják be. MoriagyaUMrAabogya pályásat! kérvényik a rálairtiit megelőzőleg a vitalitási belyninen ia be ; ^azéctény 1883 april bó 21-én. w r . Veres János, Tersztyánszky István, sxolgabiró. 3-3 Haszonbérlet igazgató. ÉRCZKOPORSÓK Pályázat. B.-Gyarmat m. város által rendszeresített végrehajtói állomás üresedésbe jővén, felhi­ < A halápi koresmaépület, mely áll 2 szoba, vatnak mindazok, kik ezen évi 500 írt fize­ 1 konyha, 1 kamra 1 istállóból, úgy az épü­ tés, s ezt meghaladólag befolyt végrehajtási let álátt egy ki* pisczéből, valamint az épü­ kaphatók IdOVán Elek kereskedésében B.- illetékek 25 százalék jutalomdijjal összekö­ lethez í urtozó 2 hold bellelekböl s a rajta Gyarmaton, nagy választékban, jutányos áron. tött állomást elnyerni óhajtják, miszerint élet­ lévő igen szép és nagy pincééből, melybe 4-6 koruk, erkölcsi magukviselete, nyelvismere­ SÍK) akő bor befér, folyó 1883. évi május hó tük, képesítésük, esetleg eddigi alkalmaztatá­ nyilvános árverés útján haszonbérbe suk kitüntetésével felszerelt s kellőleg bé­ megjegyeztetvén, hogy a bérleti év lyegzett kérvényüket folyó évi május hó 5-ig 1883. évi julius hő 25-én kezdődik és a bér­ a városi képviselőtestülethez intézve nyújt­ leti öwzeg negyedévenként előre fizetendő. sák be. A haszonbérrel*bor és pálinkamérés, va­ róm. kath. 33 éves, ki 12 éven keresztül mint B.-Gyannaton, 1883. april hó 10. bérlő és jelenleg is mint bérlő ÖnáHólag ke­ lamint szabad húsvágás van összekötve. Bővebb értesítés Frenyő András- zelt birtokot, tehát a gazdaság körül tökéle­ Buriusz Mihály, tes jártassággal bír, családi körülmények mi­ • XI HaHpvD nyerhető. 4-4 3—3 városi bíró. att szeretne mint gazdatiszt alkalmazást nyerni. Bővebb felvilágosítást a kiadóhivatal ád. és selyem szemfödelek Egy nős férfi, Dreher Antal-féle Gyémánt gyűrűk 'AfvHrifot 9USSSVS, vaMi tasm srasyHI,» kir. dflZWrW"1'fclShinijU * vrtódl sylwií’ ♦iktt uif fitylk él thrt*U|«k áttxl, <!<r»bja 7 frt, 9 frt, 12 írt KIVITELI PALACZKSEREK páxj* 7 Üt, » frt. 13 írt. egrye<lUl kaphatók és megTHsndtelhetók Fkrfl99tnb0k SanitárAh 10 fH,.15 Irt TftsAr araMyoxon'* óra/knef, Dietrich és Grottschlignél Budapesten, H»ly a,v«IM|MI a«c k«Hsl fttetkeU. trak aaáaára S üt 60 kr. kéU««rr» 5 frt, Mienk .Mátéra 4 üt. baauá ayakUon 6 frt X<H fawysrecs 4 üt. '^KIMaaétpk póttal atAartt vagy aa Arakaak pdrta■UltAaynydJ «UktHMa ■•ll«tt, •!*»« Earó|i tkavt tamiltv« •MklUltelack. * •yirik ntfnplliiiétél U iR VMtM*M« M9*rOlvlvilgv IcwtrgM®. SCHACK GUSZTÁV ékszerta , WeÍMSerpc. (UtttesMBMysr. táMl, vijy tét ayihvi.) taffV _____ DREHER A NTAL-nál, Kőbányán. A nyáron át naponta háromszor fríze töltés, a palaozkok töltése ózdi­ jára oltott, legkitűnőbb kiviteli palaozkeereknek. Ismét eladókat legnagyobb előnyökben és engedélyekben részesítjük. Ű&f' Szívom tudomíierfi. Azon t. ex. köxöniéget, mely csak Droher félő kiviteli »ert fogyását, arra figyelmaatsljQk hogy csak tton palacxkxerok bsmiiitatlanságáért és eredetiségéért koxeokedQuk, melyeknek vignetáin a „Dlotrich és GottschNg“ név világosan olvasható. 5—10 Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton, 1883. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00183.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1883_04_29.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1883-04-29 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 11. évfolyam 17. szám (1883. aprilis 29.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom