https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/966a3547fc580361f2a3b9d78524f63a.jpg 7963861ea4100a7fb3219bfb69f757c6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3fce847c351f90ec7f3703ff7181bcba.pdf 4d441c7a2910a076828297f1bd9da5ed PDF Text Text 15-ik szám. B.-Gyarmat. — XI-ik évfolyam. Vasárnap, 1883. április 15. NÓGRÁDI LAPOK és H O N TI Politikai, társadalmi s Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt. 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár.Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.-Gyarmaton. H I RADÓ. közgazdászati hetilap. Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr.Nyilttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetésekjutányosan eszközöltetnek. * eszmét teljes érvényre emelni, a magyar nyelvet, mint az egységes állam és nemzet Századok merültek el az idők feneketlen nyelvét fölényre juttatni, elszlávosodott ma­ tengerében, de oly nyomtalanul egy sem tűnt gyar testvéreinket visszamagyarositani, szóval el} hogy a magyar nemzeti lelkesedés egy- a második honalapitás fagy munkájához hoz­ egy dicső fcllobbanásának emlékét hátra ne zá látni: ez az a programúi, melyet a kelet­ hagyta volna az utókor nemzedékének szá­ kezett hazafias mozgalmak sorrendjében leg­ mára, a mely azután újra gyújtson, újra lel­ első helyen az alakulóba^) lévő „Felvidéki * kesítse . Dicső volt a magyar nemzet csodás magyar közművelődési egyesület" támadatának napja, fényes dicsőséggel ara­ irt zászlajára. Az egyesület alapszabályai a nyozta be a letűnt századokat; legyen nagy bemutatási záradékkal el lévén látva — csak és dicső, a nemzetek életében számot tevő, hetek választanak el attól, hogy az egyesület hatalmas korszak záró-pillanata: az ezredik végleg megalakuljon s hatalmas actióját meg­ esztendőül Es az lesz, érezzük, hogy az lesz. kezdje. A működés sikerét s annak csak meg­ a * tagok tömeges je­ A magyar nemzeti lelkesedés, a magyar kezdését is első sorban lentkezése biztosíthatja. nemzeti Öntudat az utolsó évtizedekben pi­ Felvidék magyarjai 1 Ti az itteni po­ henőt tartott; s ezen időt és alkalmat a ma­ litikai és társadalmi alakulatoknak közvetlen gyar nemzet vendégszeretetével és türelmével visszaélő nemzetiségi izgatók idomtalanul ki­ szemlélői vagytok, törekvéseinket ismeritek, zsákmányolták nemtelen czéljaik előmozdí­ a kor intő szavát megértitek; nem kell bő­ tására. Nem fújtunk harczi riadót, nem vertük vebben indokolnunk ama kérésünket, hogy: félre a lármaharangot, a mi történt, magától sorakozzatok! Alföld magyarjai! kiket a magyar dal jött. Mi történt? ... A nemzeti öntudatra altat el s magyar dal ; ébreszt föl, kik azt ébredés szikrája, a magyar nemzeti lelke­ álmodjátok, hogy a felkelő napot magyar szó sedés villamfolyama a pihenő nemzettest életüterón egyszerre csak végigszáguldott. Kár­ üdvözli a a lenyugvó naphoz magyar zeng pátoktól Adriáig, Dévénytől Ciblesig, minden búcsúszót: higyjétek el, hogy nem úgy van magyar szivet bűvös erő hozott lüktetésbe. most, mint volt régen, ma már nem magyar Mi volt ez? ... Az ezredik esztendő varázsa! tenger vizében'huny el észak, kelet, dél hulló Mozgalom indult meg a hazában szerteszét,? csillaga, — ma már a Kárpátok kemény minden ponton. A hatalmas 'prógrammot meg­ sziklafala nem állja ki az északi kolosz dönszülte a vajúdó kor méhe. A magyar állam- getését, — ma már itt északon a vulkanizált haza fiság tűzköréböl kell védfalakat vonnunk. •) A syüjtó ív xxerkexxtöiijünkhöx i« bekübleteit, melyet A mi veszedelmünk a tietek is, a mi életünk körömi főjünk éa ex alkalommal la felkérjük a L köxöniéjet, a ti éltetek is. Érdekeink közösek. A felvidéki hogy es üdvöi egylet tagjaiul minél axámoaabban jelentkexni xxlmagyar áldozatkészségének fénye terméketlen veakadjenek. Hxerk. A felvidék magyarosodása érdekében. ) * TÁRCZA. r - - ■ ~ - ■ -■ ................. - — — -----------■ —........................ - A magyarhoni kisdedóvás története. Irta: Rock Károly. *) Ha vannak emberek, kik éltüket a közjó mun­ kálatában töltve, bennünket elismerésre sőt bálára köteleznek, úgy e nemes telkeknek egyike „Korotnpai gróf Brunswik Teréz. * 4 E lény, kiben a férfiúi erőt a kisdedek boldogitásáért lángoló szív pótolá, a családi élet örömeiről Önként lemondott, bogy mások gyerme­ keinek anyjává legyen. Ő egy eszméért lelkesült, mely­ nek megvalósulásától nemzetünk anyagi és szellemi érdekeinek erős alapra fektetését várta. Gróf Brunswik Teréz született Pozsonyban 1775. évi julius 27-én s meghall Dnkán 1861. évi október­ ben. Magyarország kisded óvásának története annyira az ő nevéhez fűződik, bogy mondhatjuk, miszerint Brunswik Teréz élettörténete egyszersmind a kisded­ óvásnak története is. A jelen szátad beköszöntésével Pestalozzi híre nemcsak külföldön, de már hazánkban is eléggé is­ meretes vala. Gróf Brnnsvik Teréz, ki ezen időben épen Svájczban tartózkodott, óhajtott vele mgismor-k kedni, annyival is. inkább, mivel hallotta róla, hogy ő mindazokat igen örömest fogadá, kik bizalommal s az emberiség boldogitására törekvő indulattal fór * dalának kozzá, Brunsvik Teréz tehát 1808-ban nővére *) Rock Károly egyik pályázó a b.-gyarmati kladedóvó állomásra. BxerL özvegy Deym Jozefina grófnéval s annak gyermekei­ vel elment Iverdonba. Itt közöltök a legédesebb ba­ rátság fejlődött ki, annyira, hogy a grófnők s a két figyermek Pestalozzi családjához tartozónak érzék ma­ gukat és Pestalozzi ngyszinte neje a grófnőkkel haza­ tértük után is levelezésben maradt. Az ott töltött hat hét alatt a két grófi sarj az intézeti növendékek közé vegyülve azokkal együtt tanult, míg a hölgyek szintén Pestalozzi oldala melleit lévén, látták, miként cselek­ szik az, ki az emberiség legszentebb érzeményeit keb­ lében hordozza. Pestalozzi esténkint gyakran olvasga­ tott fel egyes részleteket műveiből. Így történt, bogy midőn „Üdvszózat Helvetiához * 4 czimű dolgozatát ol- vasá fel, annak szív- éa lélekhez szóló hangja könyö­ két csali ki a hallgatók szemeiből. S amint Tavasy Lajos („Nevelési emléklapok * 4) elbeszéli: Térdelni látjuk akkor a magyar honleányt, karjával székhez támaszkodva, s el nem fojtható zokogásai közben kö­ nyökét hullatni. Ö hazánkra s hazánk számtalan gyermekeire gondolt, kik vagy egészen neveletlenül nőinek fel, vagy pedig oly nevelésben részesülnek, a melynek eredményére gondolva, nem tudja az embor, a neveletlen vagy nevelt gyermekeu sajnálkozzék-e inkább. . . Itt szülemléiiok a magyar hölgy keblében oly érzemények, elméjében oly gondolatok, mik által hívé és reményié, bogy egész hazájának ifjn nemze­ dékét boldogithatandja. Ilivé, mikéut neki honába tértékor csak szólnia, csak jó példával előmennlo kel­ lene s a haza jobbjai át fogják látni, hogy a nemzeti felemelkedés egyedül a kisdedek czélszerü nevelésében — olyanban, minőnek példáját ö Pestalozzinál látta — támasztandó. A lap szellemi részére s a nyilttérre vonatkozó mindenközlemények a szerkesztőség küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. kopár sziklák ormairól tükröződik vissza; a ti végtelen rónáitokon hullámzó arany-ka­ lászok tengere, mint á jó Isten bőséges áldása, megkönnyíti nektek a hazafiul kötelesség gya­ korlását Kérünk hát titeket is, hogy irat­ kozzatok be egyletünkbe. A ki megértett minket, módjában is áll, de még sem támogatja szent ügyünket: az ne mondja magát magyarnak! Kelt Nyilrán, 1883. évi februárhő 15-én. Hg. Odescalchi Gyula s.k. • .Fdrldéki magyar kfiXMŰrdádtei agyMfilat" ideijlenex elnöke. Adalékok Hontmegye nemzetiségi mo­ ) * nográfiájához. IrtvKőróijr Jóssef, a fóHroxi itatixxtikai hivatal fdaBks. I. Hontmegye és az eltótosodás. Vannak jó hazafiak, akik nőm tartják szükséges­ nek, hogy a magyarosiláa erélylyel folyUttasaék, és a kik megelégedéssel tekintenek vissza azon eredmé nyokre, melyeket a minden erőszaktól ment természe­ tes magyarosodás már eddigelé is előidézett Bár ré­ szemről úgy tartom, bogy ezen eredmény éppenséggel nem oly fényes mint sokan hiszik; bár továbbá ta­ gadhatatlan tény, — bogy egész Európában az egy Svajczot, valamint az újabb időben Belgiumot éa Cislájlhaniát kivéve, egyetlen egy állam kormánya sem tanúsít oly engedékenységet idegen nemzetiségek iránt mint Magyarország: mégis el kell ismerni, bogy a magyarosítás egyike azon legkényesebb kérdéseknek, melyek tárgyalásánál a legtöbb tapintat ajánlandó, •) E derék köxlemóny xxerxüje, Kflrtti Jóxxef volt ax elad, & ki a mijyaroiodU elóviteh cséljábúl 1000 frtoi alapítvány, nyal anyagilag b nagyobb Bértökben járult a siker bistcaitáaábot. A 1000 frtoa alapítvány Hontmegye feldgyelrta alatt áll éa as txen költeményben tUxatesen iiBertelatt vidék Bég flletve vi ixxatn agyarod fására van sxánva. Sxerk. Petalozzi önfeláldozásig odaadó munkásságát látva, támadtak és erőabültek tehát Brunswik Térés­ nek hazája ifjú nemzedékének boldogitáaát ezélzó gondolatai. Ó a kisdedóvást nemzeti újjászületésünk és nemesedésünk oltóágának tekintő. Midőn eszméjé­ nek kiviteli módjáról gondolkoznék, olvaaá Wllderspinnek (angol) „A kiskorú gyermekek neveléséről * irt müvét s abban eszméjének hü kifejezésére talál­ ván, lelkesedve felkiáltott: PestalozziI im ez kell nekünk. Ezen eszmét nekem létesítenem kell — tör­ ténjék bármi — s ha keresztre feoittetném is, még akkor is azt fognám kiáltani: kisdedóvó intézeteket minden áron ’. Mi azok nélkül el nem lehetünk. Pestalozzi és Wildeispinn ráhatása által táplált lelkesedés mellett érthetjük azon buzgólkodást, melyet Brunswik Teréz a -kisdedóvás ügyének terjesztése vé­ gett elkövetett Személyes ismeretségére támaszkodva, előbb a főrangüak körében, egész a királyi udvarig hatolva — apostolkodott. Hogy az ügy előmenetelére nézve ez idő szerint (1825.) a politikai viszonyok mily kedvezőtlenek voltak s mennyire gyanús szemmel nézték „nemzeti regenerátiót * ezélzó eszméjét mutatja azt ezen felső helyről nyert utalás: „A magyar nép­ nek engedelmességre a nem nevelésre van szüksége. * Csflggedést nem ismerő lelke azonban — bár évek lefolyása alatt — lassankint elkészítő az utat terve létesitbetésére, úgy, bogy József nádor és a fenséges főberczegasszonynak közbenjárásával sikerült enge­ délyt nyernie (kisérletképen) egy kiededóvó-intézet felállítására, mely Budán a Krisztinavárosban, édes­ anyja házában 1828. évi junius 1-én „Angyalkert * név alatt meg is nyittatott. Ezen intését veeetéeére �NÓGRÁDI LAPOK. nehogy a tűlbcngafem Által azokat elijeszszük, akikot magunkhoz édesgetni kirínunk. De ba ily formán a támadóvá csak érett megfen tolásáéi határolhatnék el magunkat, a védelem jogit caak no* lehel télink eltagadni? Ba talán nem is kellemi okon fáradozni, Mikép lehasson a tótokat rogy oláhokat bfgx óraibban magyarokká átváltoztatni, avval csak subád feglalkos nuak, mi kép akadályouuk, bogy a magyar ol no tótosodjék, el ne olábosodjék ? A magyar nemről ilyen védelmeié politikája há­ rom főirányba van terelve: védelem as éjauki sziavízműi, a dakoromanixmue és a d*taláviimus umbiétiéi ellen. A német elem — az erdélyi szászok ki* vételével — nemetek nem idegenkedik a magyar állatnttimálől, hanem a benne rejlő nagy művelődési erőséi fogva nem csekély ménben járult máris hozzá bálinknak és a magyar nemzetiségnek úgy anyagi mint esallemi gazdagításához. De még az erdélyi száttokról in hihető, hogy rideg magatartásuktól — ba Ur taUn csakis egy nemzedék elmúltával — el fognak AUani. Földrajzi fekvésüknél fogva nem uímilhatnak arra, hogy anyaországukkal — mely tél különben már ogy fél évezred előtt elszakadtak! — politikailag öesuferrjanak. Erdély legszélső haláraira telepítve, torsuk mindig csak sí lehető t, hogy vagy a magyar, vagy as orozz, vagy a romín államtestbe bevagyüljenek. Ezen ténynyel számolniok kellesd, és akkor la* Ián be fogják látni, hogy' a bárom baj közöl reájuk nézve melyik a legkisebb. A magyar nemzetiség ellen támadó állási elfog­ laló mozgalmak közt a legfélelmetesebb, mert földrej-. süag is a .szent Oroszországra* ra támaszkodik — azon izgatás, mely Kollár pesti evangélikus lelkésztől eredvén, mintegy félszázaddal ezelőtt kezdett a fel­ vidéki tótság közt lért foglalni. A térülőt, melyen a magyar nemzetiség ex irányban megtámadlatik, igen terjedelmes, Pozsonytól Sárosig elterjed, ős hazánk területének agy teljes hetedrészét választotta csata mezőül. Ezen nagy terület állapotait egyszerre nebáz át* tekinteni Osszuk tehát meg a feladatot. Végig tekintvén az éjszak és éjszaknyugoli me­ gyéken, látunk olyanokat, a melyekben a tót elem oly tntenlyhan van, hogy a magyarság mellette egészen eltörpül. A mily fontos is minden legkisebb nomzeitaégi mozzanat, melyről ily vidékről értesülünk, úgy ott a két küzdő fel közt létező hatalmi viszonyuk mfril anynyira különbözük, hogy itt nagyobb siker egyelőre nem is várható Uptóban bol a magyarság a lakosságnak két siázakkát Trsncsénbeo bol egy, Árvában bol alig fél százalékát képezi — egyelőre legalább - nem igen várhatónk fényes eredménye két a magyarosodás tckintelóbsn. De másként áll a dolog azon megyékben, bol körülbelül' egyenlő, erővel nőn szembe a tót elem a magyarral. Ott dűl leginkább • aamkatteégi csata, ott feszítették meg a pánszláv ágitátorok legjobb erejüket, hogy a nemzetiségi méileg ide oda ingó mulatóját állandóan saját oldalakra lehozzák. Ilyen megye bárom van: Ilont, bol a ma* gyúrok száma 490UU st a tótok 52000 et tesz, Pozsony lO&OOO magyar és 136.000 tót, vitamint Gömör 80.000 magyar és 72,000 tót lakúval. hazáikban alkalmas egyént nem találván, külföldről Kern Mátét bivta bs. A kisdedóvás (mely eszmének megtestesítésére nímutalőal az ángyaikért vala hivatva) kezdetben jótékooysági intézet képeben tűnt fel; amennyiben oly gyermekek számára terveztetett, kiknek szülei az egész napot kenyerük megszerzése végett a házon-kí­ vül töltik. Az ily szegény gyermekeket, hogy a ma­ gukra baArtt állapotban rájuk ható káros, ártalmas eiásksdetektől óva legyenek, nappalra ezen intézetbe fogadták. Itt 40 gyermek a téli hónapokban 1 és negyed meszely rnmfordt levest kapott nspoota. Az angyal kertbe járó kisdedek szórna az első hónapokban csekély volt ngyan, ds a szülők annak ezéljáva) megismerkedve, készséggel adták oda gyer­ mekeiket, minek következtében a felvételi szám betelt. As érdeklődés raegv.lágosilíszal mdglljon azon adat, hogy az zagyaikért 18*8 ik éri jnntns l-sőlől, 1830-ik évi június 3>ig, tehát 2 év alatti 185 növendéket fogadott be, Gr Hraoswik Teréz as óbsjtolt siker •térése által folbuzdiltatvj, azon törekedett, hogy az óvodákat országos elteqedMvé tegye. Ezen szándék megvalósítása alkalmas óvodavezetőket kívánt, ugyan mért az. aogyalkertbcn felsenblt leányok Is jártak be, hogy itt B. T. vezetése alatt részint óvodaveze­ tőkké, részint családi körükbe) való teendőikre előkéniltttsenek Hogy as óvodákban as óváson kívül a fejlesztés is hevítetett, annak oka azon természetes körülmény vala, bogy az összegyűjtött gyermekek unatkozva bslyulen cselekediUkrj ne vetemedjenek, •sért Amiót<at()í kellett őket. A foglalkoztatási módoknak és tóközöknek megválasztása az intézet Hasznot és fontos föladat volna, ba e megyék valamelyik fia, megírná saját megyéjének nemzeti* »égi mvnojrapbiáját, lefestené ama vereségeket és győzelmeket, melyek a titokban folyó nemzetiségi bsd* járatok csatáiban elérettek, ráutalna a veszteségek okaira, a feoyeg >tő veszélyekre, a kecsegtető kilété* ao^ra és batároxojk.konkrét programmot, mintegy had­ járati tervet készítene a legközelebbi teendőkről. Grflooxid Bélának méltán nagy feltűnést okozó munkája állal a felvidék újabb nemzetiségi mozgal­ mairól tudomást Szerezvén, ilyen érvelések bírták arra, hogy mintegy ncgyedfél év óta közelebbről ér­ deklődjem a bárom cmlitclt caatamezők egyikének, Hontmegyének állapota iránt. Azon értesítéseket, mi­ ként részint levelezés, részint személyes érintkezés és a megye beutazása alkalmával megazerezhetém, úgy­ szintén azon adatokat is, melyeket statisztikai és'egyéb források feldolgozásából meritbetém, oly módon álli toltam aztán magamnak össze, hogy mindazt, a mi egy község nemzetiségi viszonyainak, törekvésének és múltjának jellemzéséül szolgálhat, egy egy külön la­ pon — úgyszólván e községnek nemzetiségi kontóján egybegyüjlóm Ezen adatgyűjtemény nem volt a nyil­ vánosságnak szánva, hanem csakis uewélyes tájékoz­ tatásomra szolgált volna. Magam nem lévén bontme gyei ember, nem bírván ott eléggé számos összeköt­ tetésekkel, nem fűzvén engem a megyéhez sem családi sem más érdek, hanem csakis a theoretikns érdeklő­ dés, valamint nem is hitetvén el magammal, hogy ezen nagy hiányokat azon rövid kirándulások pótol­ hatnák, amiket a megye területére tettem: csakis fogyatékos és részleteiben alighanem sok megtámadás­ nak kilehelő munkát nyújthattam volna. A tisztelt szerkesztő ur azonban, midőn igénytelen munkásaágu'u eredményét megpillantó, azon véleményen volt, hogy abban sok értékes, és érdekes dolog is vau, és felkért, Írják erről valamit az általa kiadott magyarositási szak közlönybe. Magam is úgy vélekedvén, hogy ada iáim közt találni egyet mást, ami köztudomású ju­ tásra érdemes és szívesen ragadván meg az alkalmat, hogy a szerkesztő által oly nagy áldozatokkal fenn­ tartott hazafias közlönyben közremfiködhessem, báto­ rítva érzem magam az itt következő monográfiái váz­ latot összeállítani. Ez az előadottak után, teljes bité lességre és teljességre igényt nem tarthat, sőt nagyon örülnék, ba netán téves értesüléseim a helyszínén lakó olvasó által kijavíttatnak vagy ba a következő monográfiái adalékok ösztönül szolgálnának arra, hogy nálam illetékesebb egyének vállalkoznának Hont, esetleg Pozsony vagy Gömörmegyék nemzetiségi mo nografiájának megírására. (Folytatása következik.) Uralkodó eszmék. A jelen szájad egyik műszava: „modern," igy szereljük elkeresztelni társadalmi és szellemi életünk baladását, ez tehát a nyilvánosság terén folytonosan hangoztatott korszakunk tulajdonát képező jelleg. A másik meg elzárkózva él, titokban rejtőzvo végzi munkakörét, társulatokat alkot, mindenik saját vezetők feladatává lett. A foglalkoztatás a tehetőseb­ bek gyermekeit is az óvodába csalogató, mivel a szü­ lők az óvodai nevelést gyermekeikre nézve haszno­ saknak találták. A következő 1820-ik évben már 4 óvoda nyílt meg B. T. közreműködése mellett. Etek közül kettő Budán, nevezetesen a várban (uri«utcza) és a Vízivá­ rosban (DórátI ut), a 3-ik Pesten Lipótvárosban (3 koronául) és a 4-ik Beszterczebányán, bóra Kern Máté hivatott meg vezstőül, kit aztán B. T. 1830-ban a Bécvben megnyitott első óvoda vezetőjéül engedett át Az óvodák kezelése tekintettel volta magyar nyelv terjesztésére is. Ezen czélt akarta elősegíteni Mária Dorottya nádoráé ő fensége is, ki az évenként 4 óvo­ dának adott segélyen kívül a pestit is külön ajándé­ kozta meg, mint a többit összesen, még pedig azért, mivel ez magyarul vezettetett Hogy a kisdedóvás Ugjc társadalmi utón minél nagyobb lendületet nyer­ jen, B. T. már 1820 ben alakított egy segélyező és le jesz ő társaságot. Ezen társuág nem működhetett nagyobb* sikerrel, mert a viszonyok kedvezőtlenek voltak rá nézve, főkópeu Ií31 ben a nagy kolera idején, midőn a mellett, bogy az ország minden ré­ szeiben uralkodó lobangoltság és felelem a kedélyeket fogva lattá; Pesten a aegélygyüjtés rendeletileg megtilutott. 1834-ben Szentkirályi Mór Pcstmegyénok (fő­ jegyzője, egy szélesebb körre ki'erjeszkedő társaság eszméjét pendité meg, a tervét közié Brunswik Terézzel is A grófnő azonnal tanácskozásra hívott tneg néblny az ügyért lelkesülő egyéni, kik ekkor tvrvet készítve, elnöknek gróf Festetics Leót kérték fel, aki ügyszeretetét azáltal bobizonyitá, bogy Beláczon (Tol rendszerét, nézetét, gondolatait tartja jónak, ez az: „ortbodoxia" szigorú ragaszkodás egy bizonyos elvhez, ez leginkább a szellemi életben nyilvánul, illetve ad magának kifejezést, mély megteremti a különböző társadalmi osztályokat, kasztokat, socialismuz, intarnscionalismus, couimunizmtis, kaik, és prot egylet, sémita és antiszemita egylet — mind az ortbodoxia szüleménye. Mi,a kik e jelen század élő tagjai vágjunk, mi, a kiknek jelszavunk a „bal adás,” mint a mely ha­ ladás igen magas foké a többi századokhoz képest, melynek kimsgssló alakjai a művészet, mesterség, fóldmivelén, kereskedelem, közlekedés, irodaion) terén tűnik ki. A szellemi élet munkásainak tehát oda kell tö­ rekedni, hogy a két ellentétes elvet „modt-rn4* és „ortbodoxiál*4 kiegyenlítve, nem szou kell törekednünk, bogy egymástól elváló, egymást elidegenítő társu­ latokat alakítsunk, hanem az egyenlőség, testvériség, szabadság eszméjét törekedjünk átültetni, mert csak az elvek azok, melyek a nemzetek jólétét elő­ mozdítják. A társadalmi téren u munkás nyerje meg méltó jutalmát, és megezünt az elégedetlenség. A zsidó hagyja el katekbismusa azon §-át, mely azt tanítja, hogy : .Szeresd csak a zsidót/ hanem tartsa azt meg • „Szeresd felebarátodat, mint les­ magadat** mondja a megváltó. Refermálódjók, alakitsa magát és rendszerét a korhoz: tanuljon magyaru', legyen jó hazafi, és ne mint germauizátor szerepeljen A különböző (előkezelek oszlassák el a válasz-* falat a társadalmi téren, ne azt nézzük, ki mily vallású, ki mely felekezet tagja, tartsa kiki saját meg­ győződését ős azon törekedjünk, hogy legyünk édes magyar hazánknak munkás, szorgalmas, takarékos, miveit tagjai. a gHi'dvlaJés okvetlen béke és jóléttel ju­ talmaz. Pólya Lajos, nt lelkész. Figyelmeztetésül a b. gyarmati kisdedóvodai ál­ lomás betöltésénél a városi képviselőtevlöletnek. Az ember születésekor » élete első éveiben, oly tehetetlen és gyarló, hogy ápolás nélkül teljesen el­ veszne; az ápolás s ezzel a szoktatás a szülők gondját munkásságát képezik, de képezi a szülői nevelés sar­ kalatos feladatát, az öntudatra ébredés után, a szel­ lem fejlesztés is, mely a gyermeknél csakhamar a tudvágyban nyilvánul; megtapint ő mindent mi kezeügyébe esik, száz és száz kérdést intéz hozzánk, hogy tudvágyít kielégítse, szóval ő a cselekvő személy, mely tudni akar, tudni vágyik. Ugyan hány szülő van, ki gyermekét ne szeret­ né ?*Báuy szülő van, mely ne látná gyermekében leg­ szebb reményeit ? És mégis hány szülő van, ki csak­ hamar megűnja gyermeke oktatását, néha ngyan a megélhetés terhes gondjai miatt, de legtöbbször saját kényelméért. Hová fordul tehát, illetve kihez van utalva a kis kérdező, mint a melléje rendelt cselédre, ki szűk is- namegye) lévő birtokán óvodát állított. Gr. Festetics baufiui kötelességének tarló elfogadni az elnökséget, s kevés idő múlva biziboz gyűlést hivott egybe, me­ lyen elnöki beszédet tartván, a kisdedóvó intézetek szerepkörét közelebbről meghatározta, midőn kimondó, bogy „e minden gyermekre kivétel nélkül szükséges intézményt nem subád többé csupán gyermekápolás­ nak tekinteni, hanem oda kell azt fejleszteni, bogy az az általános nevelésnek részét, még pedig legfonto­ sabb részét tegye.“ — Az egyesülés „A kisdedóvóintézeteket Magyarországban terjesztő egyesület- czim alatt 1836 ik évben létrejővén, alapító-oklevelek készittettok, melyek közül egyet „gr. Brunawik M. Te­ rézia azenetes dáma4 mint első alapitó irt alá, az ügy iránti érdeklődés ekkor nagyon szépen mutatko­ zott. Igy pl. az alapítók nevet között találjak V-ik Ferdinand ap. m király Ö felségét 105 írttal, báró Wesselényi Miklóst stb. összesen 1680 írttal s Bécaben lakó msgyar hazafiak alapítványát 366 írttal. Ki kell emelnem különösen gr Festetics Leót, aki lehetővé tette egy óvóképotdének felállítását az által, hogy az igazgató fizetésének alaptőkéjűül 4000 forintot tett le és ezenkívül Tolnán egy házat adott, mely 1843-ban 2800 írtért adatott ol. Ily gyarapodáa mellett a be láczi kisdedóvoda Tolnára tétetett át a ezzel kapcso­ latban egy képzőintézet nyittatott rfieg 1837-ik évi október I én. Az igazgatói állomásra Varga István választatott meg SO) írt évi fizetéssel, mely összeg az akkori pénzvUzonynkhoz mérve oly tekintélyes, hogy egyetemi tanári fizetéssel vvtekodik. Az óvodák terjedésének legfőbb kellékéi alkalmas kisdedóvók kiképzése adja, s épeu azért a kópéidé felállításától �NÓGRÁDI meretei, sokszor babonás előítéleteiből merített tudákosságával szegény gyermeknek oly siváran hagyja lelkét, vagy félelem stbvcl tölti meg, hogy az iskola alig képes azt többé kiirt »ni. A gyermekkori benyomásuk vajmi nehezen irthatók ki. így keríti a gyermek a népiskolába, 6 — 7 üresen hagyott év alán, itt kell azután, ha lehet felébreszteni és azt javítani, mit a szülői ház vagy a környezet elmulasztott vagy ferdén nyújtott szellemének. De tegyük fel, hogy a gyermek a szőlői háznál az ember természetének megfelelő nevelésben részestül, élete első éveiben elegendő e, hogy mig elemi iskoláit megkezdheti a 6—7 éves korig otthon szerzett isme­ ret ? válaszunk nem .... mert imént említett csa­ ládi gondok slb, de kortársainak környezete is biá nyozváu, a szemléltetésre is a tér mindinkább kévés * bedvén, szükség oly intézetről gondoskodni, hol a gyér * mek lelke uj tápot nyerjen, s ez intézet a kisdedóvoda. Ezen elvek vezérelték és vezérlik a nép jóltevőit, midőn saját és a nép gyermekeinek óvodákat szer­ veznek Nem egyszerű síró rivó menedéknelyek ezek, hova sokszor a szülői gondozás hiányából menekül a szegény kis gyermek ; de valódi iskolák, hol szelle­ mét természetesen csak korához mért és természetszerű eszközökkel, nem abc stb. emlézéssel fejlesztik. S most kérdem, vájjon ily, a kornak megfelelő óvodánk volt e már ? . . . . Kell tehát, hogy legyen s lösz is, ha a város ha­ tósága az anyagi áldozatok mellett oly óvóról gon doskodik, mely a szervezés és alkotás nagy munká­ jára képes, ne tekintessék a családi, üzleti vagy egyéb tekintet, hanem győzzön ^z, mely az ügynek légin kább előmozdítójává válliatik. E nagy feladat óvónő által el nem érhető, nő nálunk erre még most képtelen, itt tetterő * férfikarok, szervezési tehetséggel párosult férfierély képes csak eredményt nyqjUni; mert az óvoda általános, a főidész, iparos vagy másnakjavára van rendezve. Fé r f i ó v ó o l d h a < j a in e g csak jelen­ ben B.-Gyarmaton feladatát, de ba férj és nő vállalkozik e terbus állomásra, az meg éppen megbecsülhetetlen. Kgy ctaludot apa Néhány komoly szó, intézve Nőgrádmegyo tanító testületéhez. Az élet, melynek neve időfolylával világtörténet, lánczszemenként fűződik az ember megjelenésétől, vagy legalább öntudatra ébredésétől, e földön létező utolsó emberig. Ez alkalomból, mig a mondik az el­ vétel és hozzáadás által nem a legmegbízhatóbb tör­ téneti alapokat képezik, addig az anyag felh isználása, át * alakítása vagy az Írott jegyek történeti alapul szolgálnak. Míg tehát az általános irányban haladó történe­ lem több adatul rendelkezik, addig a nevelésvágy a régieknél ezt végező egyének sajátságairól, rendsze­ rükről, sőt egyes államok, virágzó államok nevelési rendszeréről ilyennel éppen nem bírunk. r kezdve az óvodák Örvendetcsebben szaporoJuk. — 1828-tól 1838-ig terjedő 10 év alatt csak 14 óvoda nyittatott, nevezetesen: Budán 4, Pesten 4, Pozsony­ ban 2, Besztsrczobáoyán I, Nagyszombatban I, Beláezon később Tolna 1, Hidján (puszta Tolnám. Itt irta Bezerédy Amália * „Flóri könyvM4). 1838-tól 1848-lg pedig 75 óvoda keletkezett. Az óvodák történetének Ilik tizedéből meg kell még azt is említenem, hogy épen ezen fejlődésnek egyik tényezője volt az is, mely szerint az óvóképezde legalkalmasabb helyén a fő­ városba helyeztetett át 1843-ban. 1848-ban István fbg. nádor serkentésére egy Tavasy Lajos által szerkesz­ tett folyamodvány lett beadva a közoktatási minisz­ terhez országos segélyezés tárgyában. E kérvényre Szönyi Pál osztálytanácsos a miniszter nr nevében megígérte, hogy csak „néhány e/er forintot minden­ eseire fog a kisdedévé' ügyére 8 különösen a képző Intézetre is ss országos költségvetésbe soroztztoL" — Erén kérvény alapján a kisdedóvodák terjesztésére 2000 frt országos segély meg is szavaztatott. A kis dedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő egyesü­ let ezen intézkedésnél sokkal fontosabb dologul,hogy 1848 bán a magyarországi népnevelők első egyetemes gyűléséből az akkori közoktatási minisztériumból fel­ terjesztett kérvény alapján el lett rendelve br. Eötvös József által, I szőr az óvodák államintézolokoek s ai azokban működő nevelők államhivstalnokoknsk ; 2-szor az óvodák minden rendű szülők gyermekeire nézve szükségeseknek ; 3-szór az egész hazában a népesség arányában beosztandónak tekintessenek/ Ugyanezen alkalommal óvodák fentartása és felállítása czéljából évenkint az állampénztárból 30,000 frt utalványoztatott. (Folytatása kAvstkniL) LAPOK A jelenkor tanítója vág) * legalább annak nagy része a történet funtos voltának tudatával bir, a ba szent kegyelettel tekint a múltra, tudja azt, hogy a jelen is maholnap múlt .... megkönnyíti tehát a jövő nemzedék e térení szent törekvéseit s annak gondosan gyűjti a jelen történeti adatait, melyek so­ rában a Untestületi"jegyzőkönyvek is méiió helyet foglalnak cl Kívánatos volna tehát, hogy e jegyzőkönyvek cgy-cgy példánya a nemzeti muteum számára is fel küldessék, minek érdekében a nevezett intézet igaz gatóságával máris érintkezésbe lépve ezen választ nyertem: Folyó évi febr. 22-ről kelt igen becses so rait a múzeumi igazgató űr illetékes elintézés czéljából hozzám étterén : van szerencsém hivatalos tiszte­ lettel értesíteni, hogy a nógrtdmegyei UnitótesUllet közgyűlésének jegyzőkönyvei, mint a tan ügy történe­ tének valószínűleg igen ..érdekes adatai a múzeumi könyvtár részéről köszönettel fogadtatnak. Midőn is szerencsém van az említett jegyzőköny­ vek beküldését tisztelettel kérni, maradtam k. n Majláth Béla s. k. múzeumi könyvtár igazgató, a magy. tud. akadémia tagja/ Reményiem, hogy most már az utolsó kételyek is eloszlatva lesznek, s legközelebb intézkedés törté­ nik jegyzőkönyveim beküldésére. IFrip/ier htcan. Mely összeg a Molnár Pál ur későn beérkezett 60 krja kivételével a győrmegyei kir. Uufelügyeiőeégbez küldetett be 27 kr pósta költségek levonása utáa pót Ui utalvány mellett. A gyűjtések a „Néptanítók Lap jában- részletesen fognak közölve lenni. Ezzel pedig főikéretnek a t. ivtartók 34 *ea, hogy a notáoi gyűjté­ seket, de minden esetre az iveket f. április bő végéig annál inkább szíveskedjenek beküldeni, minthogy ellen­ kező esetben a körűiéinek tartozó beszámolás Ukiatétéből bivaUlos úton leszek kénytelen azokat bekövstelni. Kemény Gábor, körelnők. A • föatjelzelt 4. sz. gyfljtőiv részletes kimutatása: Irgalmas nővérek b frt. Kacakoviu SarolU I frt Berczelly Margit, Fíala Ilona és Rátb Margit 40-40 kr. Teller Anna 30 kr. Déri Róza, Karlik Mariska, Heezterényi Mária, Melicber Mariska, SvoreU Róza, Vallás Mari, Mezei Ágnes, Karlik Erzsiké, Koricsánszky Mari, Vécsey Róza és Lorch Jusztin 20—20 kr. Zöldághy Anna, 13 kr. Sebulcz Lujza, Braidsver Gabriella, Sík­ laki Etel ke, Gyura Ilonka, Ropper AnUlka, Zopcaák Mari, Latkóczy Margit, Mecsér Kalicza, 8fkiaki Róza, és Závodezky Zsuzsi 10—10 kr. Pntz Ilka 6 kr. Són Mariska 4 kr. összesen 10 frt 94 kr. Hírek. Pajor István ár vasié ki elnök ur a következő fel­ hívást intézte a hat járás főszolgabiráiboz: A megyei közig, biz. f. éri martin * l-ről 312. sz. a. kelt határozatával a megyei árvák és gondno­ koltak épületeinek tűzkár ellen tömegesen leendő bírt ősi láss czéljából, az első magyar általános bizto siló társasággal lépvén szerződésre, melynek értelmé­ ben az adriai társasággal jelenleg fennálló szerződés f. év május 1 én leendő megszűntével ugyanazon nap tói az olló magyar biztosító társasággal hat évi Úr­ iamra kötött szerződés fog éleibe lépni: és pedig az árvák és gondnokoltakra nézve oly * kiválóan előnyös feltételek mellett, hogy: A cserép tetőkért 190 frt. után biztosítási díj fejében számittatik csak 12 kr, Fasindol tetőkért 45 kr, Zsúp é< nád födelekért 93 kr, Ügynöki illetékül pedig: Ha a b. évi dij'.lO frtig terjed 20 kr, 10 írt­ tól 25 frtig 60 kr, 25 tői 50-ig 90 kr. őO—100-ig 1 frt 20 kr, a ezenfelül a nevezett társaság kötelezte magát, a biitosilás fejében befolyandó összegeknek évenként 2 százalékát a megyei árvatári alap javára beszolgáltatni, s a központban az összes biztosítási ügyletről külön nyilvántartást vezetni. Mig ezen kedvezményen föltételek egyrészt az árvák és gondnokottakuat~o!y világos előnyére vál­ tak, másrészt szükséges, hogy a biztosító társaságnak a szerződésben megállapított jo^ai a gyámhatósági közegek (községi elöljárók, körjégyzők, köz és ma gángyámok és gondnokok) által viszont a leglelkiisméretesebb figyelemben tartassanak, s illetve azok csorbítatlan érvényesítése eszközöltessék. Ebhez képest első sorban a legszigorúbban kell ügyelni arra, hogy az árvák tulajdonát képező .minden épület biztosítása kizárólag az első magyar társaság ügynökeinél tör­ ténjék, továbbá, hogy a biztosítási dijak és illetékek pontosan beszolgáltassanak, annyival inkább, mert a közig, bizottság határozata szerint minden o részben lehető mulasztás káros következményeiért a fennebb nevezett közegek személyes és vagyoni felelősséggel tartozunk. Felhívom főszolgabíró urat, hogy az árvaszék által e részben már a körjegyzőségekhez menesztett utasításhoz csatlakozó ezen meghagyásomnak a járá­ sából! községekben teljes nyilvánossággal leendő köz­ zététele álul kellő foganatot*szerezni ne késsék. B. Gyarmat, 1883. martius ?0. Pajor István. kir. taniaroi árvinlki tluök. Kimutatás a győrvidéki árvixkárosult tanitók ja­ vára a b.-gyarmati járásikör Unitói által eszközölt és apr. 1 ig alulírotthoz beküldött segélygyüj tétekről a számozott gyűjtő ivek szerint: 1. B Gyarmati állami népiskola 8 frt 73 kr. 3. B. Gyarmati izr. iskola 2 frt 51 kr. 4. B. Gyarmati irgalmas nővérek 10 frt 94 kr. 5. B.-Gyarmati róm. kath fi iskola 2 frt 69 kr. 6. B.Gyarmati 4g. ev. iskola I frt 71 kr. 8. Mohorai ág. ev. iskola I frt 57 kr. 12. Kószák István, csőszt vei ev. ta­ nító gyűjtése 54 kr. 14. Mibalik János patvarczi tan. gyűjtése 2 frt 51 kr. lő Obetko Gusztáv szügyi lan. gyűjtése 2 frt 21 kr. 25. Barényi AnUl hngyagi Un. gyűjtése 6 frt. 27. Nagy Mihály sírásai tan. gyűjtése 2 frt. 29. Molnár Endre marczali tan. gyűjtése I frt W kr 30 Tichy Károly varbói tan. gyűjtése 2 frt 50 kr. 31. Molnár Pál sz kovácsi tan. gyűjtése GO kr. 38. Pöstyényi Endre k. zellői tan gyűjtése 2 frt Gl kr. 41. Augusitln Elek tsélyi tan. gyűjtése I frt 50 kr. 43 Ilalub János ebeczki tan. gyűjtése 3 frt 28 kr. 45. ile nedikti János a. esztergályi tan. gyűjtése 3 frt 80 kr és I ezüst huszas 51. Szutórisz Imre zsihlavai tanító gyűjtése 2 frt. 56. Reviczky János n. sztráúlini tan. gyűjtése 85 kr. 57. Zváry Lajos J. lenti tan. gyűjtése I frt. 58. Tajtlik Antal zsborai k. tan. gyűjtése 51 kr. 59. Mocznay Mihály zsborai ev. Un gyűjtése I frt 50 kr. Összesen 63 frt 40 kr, I ezüst huszas értéke 33 kr. összesen 63 frt 74 kr. Személyi hírek. Gr. Gvürky Ábrahám úr megyénk főispánja e hó 12 én este érkezett a megye székváro­ sába Másnap 9IOig * a tisztelgőket fogadta, 10 kor megnyitotta a közigazgatási bizottsági ülést, a azon elnökölt, f. hó 14 én pedig a rendkívüli közgyűlést vezette; Budapestre csak f. hó 15 én utazott vissza. A közigazgatási bizottsági ülésen f. hó 13 án részt vottek; Alk György. Beniezky Gyula. Gr. Forgách Antal, Huszár István, Reményfy József és Scitovszky János urak. Jelenvolt mint vendég Pokorny GaezUv úr is, Losoncz város polgármestere, s volt bizottsági Ug. Az állandó választmányban és a közgyűlésen or­ szággyűlési képviselőink közül jelen voltak: Beniezky Gyula, Gr. Forgách Bntal, Pulsxky Ágost és Scitovszky János urak. Gr. Czebrian László urat, a közigazgatási bizott­ ság egyik kitűnő tagját súlyos csapás érte; ugyanis édes anyja, özv. Gr. Czebnán Feronezné szül, báró Meaznil Jozefa asszony, életének 94-dik évében jobb létre szenderfilL Nyugodjék békében. A közigazgatási bizottsági ülés f bő 13 ás a főispán elnöklete alatt tartatott meg. Több fontos tárgya volt, s azért majdnem d n. 3 óráig tartott. Az ülésről szóló jelentésűnk a jövő számban fog közöltetni. A rendkívüli közgyűlés lefolyásáról idő szűke miatt lapunk jövő számábában írunk. Magyar lap Zólyomban. Zó’.yommegye központjá­ ban Beszterczebányán, a felvidék eme szép és virágzó városában a magyarosodás ügye nagy léptekkel halad előre, örvendetes téay ez, melynek szívből örülhetünk. Beszterczebánya polgárai jó hazafiak, ezt azzal is igazol­ ják, hogy a magyar állam bivaUlos nyelvét iparkodnak ' elsajátítani. Minden családapa ott örömmel Unittatja gyermekeit a magyar nyelvre. Most már egy magyar közlöny is megindult Beuterczebáoyán: „Zólyomme gyei Lapok ** czim alatt. A muUtvány szám szellemi és technikai kiállítása, a vidéki viszonyokhoz képest, kilüső. A lapot Machold Fülöp szerkeszti, kinek ezút­ tal gratulálunk, és kiUrtást kívánunk hazafias válla­ latához. Halálozás. Mezei Ignácz B.-Gyarmat városának régi híres vendéglőse, kinek egyénisége itt nagy nép­ szerűségben állott, rövid szenvedés után váratlanul f. hó 8 án elbslálozutu Temetése f. hő 10-én igen nagy részvét mellett ment végbe. VégtiszUletére a tűzoltó egylet is testületileg megjelent, s mint buzgó egyisti tagnak, gyönyörű koszorút tett koporsójára. Emléke * soká fenn fog maradni közöttünk. A mindenható adjon neki csendes nyugodalmat I Irodalom. Az „Ország-Világ ** april 7 iki száma megjelent. A czimlapon a megyiikolt országbíró. Mailáfh György mellképe látható, mely a képes lapok közt leghíveb­ ben ábrázolja a nagy férfiút; a mellé irt jdlemrajn éa életlelrás magfelel a jeles férfiú emlékének. Azon­ kívül az egész rémes tett, a gyász s a közrészvét is szén sorokban van megírva úgy, hogy e szám Mailáth czámnak nevezhető. A tárcsában is a kitűnő férfiúval foglalkozik Hello Iván, n mig a dicsőalt országbíró emlékének kö­ nyökét szentel, a fővárosi rendőrség félszegségeit és baklövéseit kíméletlenül ostorozza Mailáthról szólva, ki­ tűnő metszetben a Ratthyány-paloU is látható, hol Mai­ léiből meggyilkolták. Azonkívül közölve van Acsády joles írónk „l’énibáz *Mág a czimű nagyérdekű regényé­ nek és Mészáros István „Kis jószág * czlmfl szép elk * szélésének és Sionkiewiu „A falu jegyzője * cumi el­ beszélésének folytatása s Molnár AnUltól egy igen ér­ dekes pikáns csikk aEgy szentáttós eset a XVIII. aaá ** zadban ősimmel. Költemény Lanka Gusztávtól van. A rovatok mind kitűnően aserkesztvék. Képei egytől egyig gyönyörűek. Mindjárt az első nagy kép a WitoktMós Waidl nyomdát tűnteti elő két lapon. A kiadók szeréeysége nem szolgái bővebb magyarázatul, de a rajz nagy­ szerűsége mellett a nagyuzsbksft helyiségek, gépek stb. láttára bátran elmondhatjuk, hogy e nyomda mioUnyomdának nevezhető. Természetes, hogy ak első kópéé lap. a közkedveltségnek örvendő w Örst ág-Világ ** is e nyomdában áüilUtik ki. Igen szép képek: .Temetés ' a kaukombákban * áa »A kiknek, nince Kraa �NÓGRÁDI LAPOK. a tnajomeaiberrd véget óraok a lépjk. E kitűnő képe* idyll. — A kis nyalánk. — Melléklet: A „Mádon.!** lapot legmelegebben ajánljuk <«lv*»óinknak, nem oIva- rzunú regény 17—32 o’dala. — Jelen ■zárnánkbojt van aaa, (mert arrrtl tncgvagyuuk gjóuJJve, hogy lapnak mellékelve 4 „NővilAg- április havi ■zárna. — A h* t. olvasói régi l < ha rátát aa „Ország- Világoaá*4) baomi ntéknu: llek tup’.ár. —Sakk-talány. - Szim ra|tvei<y. lorjeoitéo *égci. Etótiu-téui ar«: cg&uérro nifn, fel­ - Mágikus piát-talány. — Talányon tueglejléazí. — esre A írt. negyedévre »’ Irt 50Ár. Előtirctbetai 4 kt Megfvj’ök n vaura. — Kérdések Feleletek. — A *1 r •dótnlajduánnok. Wi'ckenu éa \V*>d Hadd biratalob »u: .kcettö po-l ji. — A kis lottó burásai. - Hirdetés* k. Ifadipeat, korun<b«rczci* uteta 3 Előfi/c’bctni: Mehner Vilmosnál, Budapest. VI. kér. p«;»A ,Kepei Családi Lapok** 26 ikatámáoak unalma: növrlde utc'a K. fi Egész évre 6 frl, fél évre 3 f f, Delibáb; elbeaiéie*. (folyt, köreik.) irta Hevcai Lajos. — uagyed óm I frt 50 kr. Aa „Első szerelem" rualuabőt; költemények, ina Ke Magyar Helikon. Jeles férfiak életrajzai. Pozsony. riciky Gyula — Bacró Klár.x uxcrolme; eredeti elbe­ Kiadja Staiupfel K. Eme kiválóan érdekes gyűjtemény­ nek 1*. éi |0 füzete épen most jelent meg Ez alka szélés, (folyt kör.) irta Ríoox Hermin — Tavaali thl vöílet; költemény, irta Sioomry Károly. — Egy kia lommal el nem mulaszthatják, bogy ezen baaznoe vál­ tévedés; humornak, (vége) Írta C..*jc» László. — Az lalatot a gyermekeiké* epá talán az ifjúság javát szivén bordozo f. ct szülőknek illetőleg a tanári kar­ ördö bibliája; irts b—ó. — Pbylax;* boszély, (Myt köveik.) irta ÉieUaud L. Sándor; a norvég eredetiből nak szive* tixyelmélm ne ajánljak. Mert szcrényteler ■ fordította: Phihatrop — Heti tárcia; (Mailátb György, hég nélkül állíthatják, hogy irodaiamat edligrlé tel­ löltí—18*3.) irta —y—y. — a Icczke; elbeszélés, jesen nélkQlőzött oly művet mely hazánk nagyjainak (vége) irta Magdics Károly. — Nőalakok a mondából megismerését népszerű, könnyen érthető alakban köz­ és a történelemből; (vége) irta E. Illés László — Gi­ vetítette volna. így bizton reméljük, bogy a „Magyar Helikon** egy ifjúsági vagy népkönyvtárból sem fog zellának; költemény, irta Kőmegby Géza. — Kénma gyarázat. — .Mindenfele. — Képeink : Tavaszi Otlvöz- ezentúl biáuyuznt. let. — Maiiátb György arczképc l8t>G bői. — Tavaszi Nyilttér.*) 1883-iki friss töltésű szolyvai, polenai és luhi Erzsébet ásványvizek díszesen kiállított üvegekben megrendelhetők: Munkácson Nyíregyházán a központból. a fiókraktárból. MAKSALKO KÁROLY, Baakácai arad. ázváayvUek WrUje. 2-6 E rovatban kdaMUekirt n«m f«Irtot a ftatrk. Felelős szerkesztő: Horváth Danó- H i <1 e t m ó 11 y. A szécsényi takarékpénztár rész vény társulat igazgatósága állal közhírré tétetik, miszerint ezen rész vény társulatnál, a be­ téti kamatláb f. 1883 ik évi május hó 1-tól az egy évig fel nem mondható betétekre nézve 51* %-libán, & félévig fel nem mondható betétekre nézve 4 % -libán, s az ennél rövidebb időre 8 felmondásra betett betétekre nézve 3 % -libán állapíttatott meg, s hogy az 1883. évi VII* t. ez. értelmében fizetni kötelezett betétkamatadó az ezen intézetnél lévő betétek után a részvény­ társulat által minden levonás kizárásával viseltetik. Mi azon hozzáadással tétetik közhírré, hogy az ezen intéz­ kedéssel meg nem elégedő felek betéteiket az alapszabályszerű felmondási határidő alatt visszavonhatják. Kelt szécsényben, 1883 ik évi april 6-án. Tersztyánszky István, I-3 igazgató. ÉRCZKOPORSÓK Haszonbérlet. Pályázat. B.-Gyarmat m. város által rendszeresített végrehajtói állomás üresedésbe jővén, felhi­ Á halápi korcsmaépfllet, mely áll 2 szoba, vatnak mindazok, kik ezen évi 500 írt fize­ 1 konyha, 1 kamra 1 istállóból, úgy az épü­ tés, 8 ezt meghaladólag befolyt végrehajtási let alatt egy kis pinezéből, valamint az épü­ kaphatók IfilnvAn kereskedésében B.- illetékek 25 százalék jutalomdijjal összekö­ lethez tartozó 2 hold bel telekből s a rajta Gyarmaton, nagy választékban, jutányos áron. tött állomást elnyerni óhajtják, miszerint élet­ lévő igen szép és nagy pinezéből, melybe 2-6 koruk, erkölcsi magukviselete, nyelvismere­ 200 akó bor beférj folyó 1883. évi május hó tük, képesítésük, esetleg eddigi alkalmaztatá­ 30-án nyilvános árverés útján haszonbérbe suk kitüntetésével felszerelt s kellőleg bé­ adatik, megjegyoztetvén, hogy a bérleti óv lyegzett kérvényüket folyó évi május hő 5-ig 1883. évi julius hó 25-en jtezdödik és a bér­ a városi képviselőtestülethez intézve nyújt­ leti összeg negyedévenként előre fizetendő. be. sák A haszonbérrel bor és pálinkamérés, va­ róm. kath. 33 éves, ki 12 éven keresztül mint B.-Gyarmaton, 1883. april hő 10. bérlő ós jelenleg is mint bérlő Önállólag ke­ lamint szabad bús vág ás van összekötve. Bővebb értesítés E 1 c n y ő András­ zelt birtokot, tehát a gazdaság körül tökéle­ Buriusz Mihály, nál Halápon nyerhető. 2-4 tes jártassággal bir, családi körülmények mi­ • I — 3 városi bíró. att szeretne mint gazdatiszt alkalmazást nyerni. Bővebb felvilágosítást a kiadóhivatal ád. és selyem szemfödelek Egy nős férfi, Dretier Gyémánt gyűrűk ■Ivéullef stáaena, valódi flao« araaylól, c«. klr. ftabálywcd, tnelyrk frlftlealják • raMdi gyémán. tokai azép féayik ét tinta tájak által, darabja 7 frt, 9 írt, 12 írt. a KIVITELI PALACZKSEREK párja 7 frt. 9 frt. 12 frt. egyedül knplmtólc ós megrendellietíí 1c Firflffombok Caroitárája 10 frt. U frt. IS írt. ci akii Dietricli és Grottsciilignél Budapesten, Tűaöe nranjfosott óraJAnes, ntljr a valóditól inrg bem kü!önb<J»t«lh»tű, arak axámára 3 frt 50 ky. kkttaerea 6 frt, hölgyek eiítaira 4 frt. hoMtú oyaklánex & frt. _____ v<*9V _____ DREHER ANTAL-nál, Kőbányán. Női karpercei 4 frt. KtldeBáayek póatai ataavét vajy as Araknak póttá* alalványnyaU •lőle<ea be kaidé*® mellett, epóta Euró­ pára létre bérntnlve mkóaóltrtnrk. A nyáron át naponta háromazor friaa töltés, a palaoxkok töltése őzéiJAra eltett, legkitűnőbb kiviteli p&laoxksereknek. fiyflrlk Bejreadrlálétél ai ajj vaitagiája papír•ralettrt leartrfadí, Ismét eladókat legnagyobb előnyökben és engedélyekben részesítjük. SCHACK GUSZTÁV Szíven tudom/imis. ékszerész Aton t. ct kniöaaéget, mely csak Dreber féle kiviteli sert fogyását, arra f.gyelmeiteijBk, hngy csak amn palactkaersk bamtaitatlans igáért éa eredeti'égéért keteakedúnk, melyeknek vignetáiu a „Dlstrlch él Gothchllgu név világosan olvasható. 3— >0 ( CaeherMájf, Mgn, HXNÖerfrt*. (Lmleiát aiaiyar. «eait, vagy tót nythea.) Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00171.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1883_04_15.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1883-04-15 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 11. évfolyam 15. szám (1883. aprilis 15.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom