https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b5746ef68e33ac1b798b5a118796b98f.jpg b9cb9f08d74cf2191940fe3deb1bdc5a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/30b03e184d34f477e3ba6dd92e401b94.pdf 621f58a7e6cc14869d56b1a481872aa0 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Xl-ik évfolyam. 6-ik szám. Vasárnap, 1883. február 11. NÓGRÁDI LAPOK és H ONTI H I RADÓ. Politikai, társadalmi sí közgazdászati hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt. 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár.Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.-Gyarmaton. A vidéki pénzpiaca és hitel kérdéséhez *) v B.-Gyarmat 1883.január 2‘J-ón. Az uzaorakérdésnek, a képvisolőbázban, a nagyközönség által is élénk érdeklődéssel kísért, kimerítő megvitatása alkalmából, le­ hetetlen volt meg nem győződni arról, hogy a vitában resztvett szónokok nagyobb része birtokában van ugyan az elmélet és gyakor­ lat által szolgáltatott mindazon érveknek és tapasztalati adatoknak, melyek e kérdés ala­ pos megfejtését elősegíthetik, de kevésbbé vannak tájékozva a vidék pénzviszonyait, hitelszükségleteit í azok kielégítési módoza­ tait illetőleg, f el lehet mondani, hogy e részben csakis a kórmányelnök s Pulszky Ágost beszédei keltettek bennünk a vidéken megnyugvást, mert csak az ő beszédeikben nem találtunk részleteket, melyek a vidéki pénz és hitelviszonyok nem ismeréséről nem tanúskodnak, habár az alábbiakban röviden kifejtendők általuk sem méltattak kellő meg­ figyelésre. A földbirtokosok szenvedő váltóképessó gének megszorítását óhajtók által hangozta­ tott azon indok, hogy a földbirtokosnak, — évenként egyszer vagy kétszer lóvén földbir­ toka után számbavehetó jövedelme, a rövid lejáratú váltókölesönök csak romlását idéz­ hetik elé, legtöbbször azok törlesztését uzso­ rásoktól felvett pénzzel lévén kénytelen esz­ közölni, csak a váltó természetéből levont el•) A kónaánypárt közlönyének a vN<ma«ta-nek február bő l-in megjelent 31. zzáwábó! vett Ok át a kővetkező, mint tudni véljük, Harntoe Gábor ur tollából folyt czikkeL Szerk. TÁRCZA. A „Nógrádiak bálja" (Budap<«tnu február 5-én.) Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr.Nyilttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. A lap szellemi részére s a nyilttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőség küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. méleti okoskodás, s ellentétben áll a vidéki nye, mért minden uzsorásnak módjában lepénzintézeti váltókölciőnök tekintetéből fenn­ end ezen váltókat a vidéki pénzintézetekre álló gyakorlattal, moly nemcsak nem kény­ forgatni s intézeti váltóvá minősíteni, a nél­ szeríti a földbirtokost^.míg hitellel bir arra, kül, hogy a kölcsön, illetve váltó keletkezé­ hogy a váltó lejáratkor, annak teljes értékét sét észlelni vagy kipuhatolni lehetne. lefizesse, de még törlcxztést sem kíván, s ha Határozottan téves és a vidéki pénzvi­ a földbirtokos negyedévenként váltóját ujjal szonyok ismeretét kizáró azon felfogás illetve kicseréli s a kamatokat fizeti, a váltó hitelt vélelem is, hogy a központi pénzintézetek, ép oly kényelemmel, '.s majdnem oly larta- esetleg az osztrák magyar bank, lényeges be­ mosság mellett élvezheti, s tényleg legtöbb folyással lennének a vidéki pénzintézeti ka­ esetben élvezi is, min| a jelzálog! kölcsönnél, matlábra, vagy azok üzlctforgalmára, mert sőt a legtöbb helyen’ a váltékölcsön után a vidéki nagyobb pénzintézetek a központi­ kevesebb kamatot fizet, s ha hitelét csak idő­ aktól pénzt egyátalan nem, vagy kivételesen legesen kívánja igénybe venni, minden tekin­ egyes esetben kölcsönöznek, sokkal több' eset­ tetben áldásosabb reá, nézve a váltókölcsön, ben ők * kénytelenek feles pénzüket a köz­ mint a sok utánjárást,;tiszta telekkönyvet és ponti . pénzintézeteknél, leginkább a hazai * előlege költségeket, majd utólagosan ismét első takarékpénztárnál elhelyezni. Az oszt­ utánjárást, kérvényezétt s ezzel járó költsé­ rák magyar bank által a vidéki pénzintézegeket igénylő jelzálogi kölcsön. “ töknek nyújtott hitel igénybevétele is oly Meg kell itt jegyeznem, hogy a kisebb kényelmetlen és költséges is, hogy ahoz a összegű jelzálogi kölcsönök, olcsóbbak a vi vidéki intézetek csak szorultságból folyamod­ déki mint a központi pénzintézetektől, mert nak, miután itt a váltó, lejáratkor ki is fiza» a kisebb kamatláb olcsóságát az utánjárás tendő, ismét új kölcsönnek és nem meghoez * költségei legtöbb esetben méregdrágává te­ szabitásnak lehetvén helye, s igy mindányszik, még akkor is, ha az intézeti ügyész nyiszor habár rövid időre, a kölcsönösszegre urak honoráriumot, mint legtöbb esetben s közvetítőre van szükség. A vidék e szerint nem eszközölnek ki maguknak, az ügy kü­ legtöbb esetben pénzügyi viszonyait illető­ lönbeni huzavonásának terhe mellett. A föld- leg, külön tekintet alá jön, az ott gyűjtött mívések csak százakra menő kölcsönci pedig, s elhelyezett tőkék, illetve betétek majdnem csupán a vidéki pénzintézetektől cszközölhe- kivétel nélkül fedezik az intézet állal elhetbk, a fenebbí okokból. 1 ezett kölcsönök összegeit, s ha vannak in­ A váltóképességnek és az ezzel járó visz- tézetek, melyek pénzért más, mondjuk a köz szaéléscknok oly korlátozása, hogy bizonyos ponti pénzintézetekhez fordulnak, azok, bát­ fajú és összegről szóló váltók, csupán a pénz­ ran kimerem mondani, hogy a kisebb kevés intézetek üzletkörére szoritandók, ismét tisz­ tőkével kevés betéttel dicsekvő intézetek. — tán az elméleti okoskodásnak lehet szülemé­ Innen a tapasztalat, hogy a fővárosi pénziuborderejét kellő figyelőmre méltatni s a bál érdekét gondozni elmulasztotta volna, azt (úgy e kedves Szer * kontóm) bátran nevjzbetuők — povalyacsnak? Ha Carneval berczeg ö fensége, idei naplójában a „nógrádi báli8 nem is jegyzi be az „elsö *első 8-k, bátran bejegyezheti a „második ehő8-k közé. Már Letekkel ezelőtt jó chanzejai voltuk; már betekkel ezelőtt — bármelyik rendezővel szemben — Derekasan is működött a rendezőség. Ennek a valóságos merénylet lett volna, ha az ember a „nóg­ „Sxidón kávébáz8 és Madách László barátunk a meg­ rádi8 bál sikerét kétségbe vonja. Ezen bál mailéit Gam- mondhatója. betts halála, Wlmpffen öngyilkossága, Plon-Plon nak A „Szidón8 egyik külön termében tartotta (u vörös berczegnok) elfogatási, Gíers bécsi útja, a a rendezőség tanácskozásait, melyek egészen parla­ tapolezai kérvény tárgyalása, a .Fekete Hajó- pro menti jelleggel birtak. De az e 11 e n z é k itt jóval mi érje, stb mind másod, sőt harmadrendű kérdések kevésbbé cllenzékieskedelt, mint ahogy ezt az o rlettek a — nógrádiak elölt. ■ zágbázbcli cselekszi. Pedig bát iioktluk is vnlt Szinte gyönyörűséges volt látni, hogy némelyik „kényes tárgyunk8, „pártkérdésöok8 stb. elég; nekünk rendező — fontosságának teljes tudatában — mily is volt — hév dolgában — Ugrón Gáborunk, „sze­ btiszkén lépdelt a váczi utczán, kezében hordozva mélyes kérdésben8 nntalan felszólaló és „titkos vá egy egy (kisebb-oagyobb) csomagot, a melyre nézve, gyakkal bíró8 Szilágyi Dezsőnk, valamint demagóg ba esetleg ast kérdezte valamely, a dologban „avatat­ Hermann Ottónk, sőt kesergő Csanádiak is, azzal a lan8 vagy más szóval „az események színvonalán nem különbséggel azonban, hogy ezek is „elvtársaikkal álló8 ismerős: mi van abban a csoraagbin? sx illető együtt8 minden javaslatot, ba nem is tettek magokévá, rendező ép oly lenézőleg felelte, hogy „bát meghívó8 legalább a rész le t es tárgyalás alapjául mindig elfogadlak. 8 hegy a „demokrata8* vagy más a mily lenézőleg feleli (ba nyáron azt kérdezik tőle „mi van a tarisznyában8) a h úgy.ági ember, ként „elnöki párt8-ról is megemlékezzem, tartozom annak a kijelentésével, miszerint ezen pártnak a tagjai b<gy „bál szalonna meg fehér czipó.8 mamolukok és De bát lehetette mindez másként? mikor arról . egytől egyig „bárom próbán8 van szó, hogy a derék palóczoknak: Lisznyui (Zichy Lívia s GyUrky személyében) „kormányimAdók8 Kálmánnak és * Mikszútbnak az a t y a f i a i Curnoval voltak. berczegnek, az ország fővárosában hódoljanak I ’. Hi­ A meghívandók névjegyzéke Madách szállásán szen az olyan nógrádit, a ki ennek az Ügynek a állapíttatott meg; a meghívók ott töltettek kis onnan expcdiáltattak szét a szélrózsa minden irányában. Nagy munka volt ez, melyet csakis oly „fiaUl óriá sok8 végezhetlek el a kellő gyorsasággal, milyenekkel (hév, ambitio, odaadás tekintetében) a nógrádiak bál bi z ott ság a dicsekedhetett. Egyik a másikat igyekezett — buzgalom dolgában — felülmúlni és a kit senki sem múlt felül, ex Jeszenszky PisU volt. S a híreket milyen feszült v árak o s áss a! Icá­ ink! milyen „általános tetszéssel8 Ulálkozott, midőn hallottuk, hogy a megyéből ott lesz a bálban Sárika, Giziké, Milike és — sajnáltuk, hogy nem jön el Ilka, Mariska, Zsuzsika, a minek az egyiknél Truodnii * néni, másiknál a mama betegsége, a harmadiknál pe­ dig az az oka, hogy a papa —• Harpagon ur. Három beli folytonos lótás futás, Unácskotás után végre — Mukányiként —- „felrlrradt a fényes nap hajnala8. De tán elég is a tréfából; beszéljünk most már komolyan. • A nógrádi bál sikere szép bizonyíték a mellett, hogy nem, volt jogosulatlan a nógrádi fiatal­ ság abbeli törekvése, miszerint existentiája, e bálái­ tól a budapesti társadalmi életben testületi kifejezést is nyerjen. S hogy e törekvés oly nemes czéllal voh össze­ kötve, ez kiváló elismerést érdemel. Azt értem ez alatt, hogy fiaU(jaink igen helyesen cselekedték, midőn a bált a „Madách szobor alap lá­ vára8 rendezték a eszel kogyeleki gyakoroltak me gyénk azon fiának at emléke iránt, akinek, neve otm- �NÓGRÁDI Űzetek kölcsönkamatlába & vidéki pénzinté­ zeteknél érezhető vissza hatással nincs, ami­ nek igazolásául elég legyen felhoznom, hogy a b.-gyarmati takarék pénztár, melynek üzlet­ forgalma pedig az öt milliót meghaladja, ez év folytán a vü tő les zárni tolóéi százalékot, vagy magyarán mondva kamatlábat 7 szá­ zalékról ép azon időben szállította le 6 szá­ zalékra, midőn az angol bank s utánna a többi a kamatlábat fölemelte. A betéti ka­ mat hullámzása már inkább hat ki a vidék­ re, mert leszállítás esetén a tőkék szívesen keresnek a vidéki megszilárdult hitelű inté­ zeteknél, nagyobb kamat melletti elhelyezést Ennyit a vidéki pénz és hitel viszonyok nem méltatott vagy nem ismert, gyakorlati jelenségeiről s az uzsora törvényjavaslat és a váltótörvény revisiójának sürgetése alkal­ mából kifejtettek kiegészítéséül. Felhívás.**) LAPOK. gyorsabb kérésztől vitele s tömegesebb névátváltoztatás miatt névmagyarositó társulatok is alakultak, mely cselekmény nyel egy nemes, és údvbozó eszme testesült meg. mert e bon idegen nevű szülöttei, bár mennyire hordják is kedves hazánk hű szereidét szivükben, idegen hangzású növök említésénél el kell komorulniok, lévén nevök nem. a zengzetcs magyarnyelv sza­ va, el, merte haza törzsökös fiai között ily hangzású nevűok a nyelv természeténél fogva nem létezhetnek. Mely névtől a méltányosság, s e haza jegos követel­ ményei folytán nélkülözhetetlenül szabadalmok kell. A névmagyarosítás üdvös és méltányos eszméjét minden mélyen érző honfi belátja, erről tanúskodik a névmagyarooitók szaporodó száma, mivel azonban tel­ jesen megelégedve nem lehetünk, nem, mert mig egye­ sek vagy családok teszik ezt, addig egész községek napjainkig magyarhangzáaú névvel éppen nem bírnak. Tekintsük meg Nógrádmegye északi részét a mit találunk ott? Kevés kivétellel idegen nevű hely­ ségeket; im elősorolom; Uborszka (melynek lakosai alighanem magyarok voltak, de Zólyom és Nyitramegye néhány magyar helységei módjára beolvadtak a szláv elembe, vagy áldáadusabb vidékre vándoroltak) lehetne Magyarfalva, Kónya helyett Róna, Zelene lehetne Lombos, a Leboták (mi Tagúnyi K. szeriül irtványt jelent. Száza * dók 1880. 65. 1.) helyett némi módosítással előnevök is rongálhatna, igy Bndafalva, Sóskút, Ziblava I. Csalános, Lest I. Lee, Hiba Ipolybalas, Luczin Fenyves­ háza, Abelova Ábelfalva, Madacska Madács (tekintet­ tel ünnepelt Írónk Madách Imrére), Zavoda Árokbáza, Nógrádmegye magyartalan nevű községeibe *, ajánlva egyszersmind a névmagyarositó társalatok, il­ letőleg Nógrádmegye közönségének figyelmébe is. Ha a történelem lapjain végig tekintünk, szám * tálán oly pont fog szemünkbe ötleni, hol az idegen hangzása név álhasonulás, vagy egészen más értelmű Prága Tótlak, Borosznok (csak helytelen alakítás mint névvel cseréltetett fjl Megtaláljuk ezt I. litván, meg Írnok leiró stb) Aczéltelke, Priboj Hadház, Turopolya a későbbi királyok korában is, igy keresztelte el a Rételja, Panyi-Darócz Ris Darócz, Mátranovák Mátramagyar cseh Véneiéit is Lászlónak s igy alakultak ujfalva, Csebbrezó Nyirbát, Hradistya Várkút. A töb­ a Kovigrad Nógrád nevekre is. binek is u. m. Sztráczin, Szklabunya, Lentvora, NeAz időktől fogva számtalan belviszály és kOlhádelistye, Polichno, Máskora, Bzova, Dobrocs, Podroború, tatár és török jirás más irányok felé tereié a ceány, Mucsiny, Tiszovnyik, Bisztricska, Koma, Miá­ nemzet figyelmét, inig a latinizmus még a magyar­ gyú, Turicaka stb. jutna magyarnév, hiszen nyelvünk nyelv jogos voltát is megtámadva, az ország s egyéb elég gazdag s Nógrád története is több oly cselek­ nagyobb szabású gyűlésekben is a kizárólagos szere­ ményt tartalmaz, melynek színtere a fentebb említett pet vivé. községek valamelyike közelében játszódott le, s így Lezajlottak azonban a harczias idők, Mars fegy­ az abban szereplő nevezetesebb honfiak nevét a vég­ verét létévé, s a nemzet a sokféle igénybevételtől rehajtott cselekményből kifolyólag, e községek nevé­ menten • ismét nemzeti léteiének s erejének tudatá­ ben megörökíthető volna. ban megtenné a nemzeti ébredés korát, mely nem­ Végre vegyük szemügyre pusztáinkat, a melyek csak alkotmányának szőkébb körre szorító bilincseit sokszor szemünk elölt épülnek, tehát a közelebbi idő­ szét lépni, de nyeltének s irodalmának a megfelelő ben keletkeznek s itt sincsenek tekintettel a magyar­ kört megalapítva, azt a többi nemzetekkel egy irá­ névre, ime izleltetőül f Haj, Riecska, Prs, Dolina. nyúvá felemelni igyekezett. Ezen kor lelkesedése, a nemzeti érdekek mind­ Krakó, Jazaró, Sztráska, Lucsencsik, Miletinecz stb. tessék ebből a magyar tulajdonost levezetni'............. inkább! hangoztatása s mindezeknél a jogosultság ér * Úgy hiszem, hogy e csekély fáradságommal fe­ ’ sete oly annyira meghalták egyes nem magyarnevűek lesleges munkát nem végeztem, mert reményiem, hogy szellemét, hogy habár a Metternich féle politikával idegen nevű községeink rohamosan fogják .neveiket ■vakiuni s az ellenzék soraihoz csatlakozni elég erő változtatni, ha azonban közölök némelyik ily hazafias sek nem valának, de a culturális harciban ők is te­ eszmére ébredni nem akarna, a névmagyarositó tár­ vékeny részt vevéuek, s magyar honpolgári köteléke­ iknek külső ismertető jelet adandók, magyar nevet sulat végső esetben a megyei törvényhatóság erélyes közbelépése folytán, magyarnévvel nagyon is hiszem vettek fel. 50—60 év zajlott le ez események óta, a azóta mielőbb ielruháztatni fog, s ennok értelmében készí­ számtalan idegen név nyert magyar nevet, sőt ennek tendő Nógrádmegye térképét már előre is üdvözöljük. Vágó István. •)* Ss«p«aá gjv * othiny köisigv a meseálmát ttaylfg meg Sierk. U UditetU. csak Nógrád, hanem az egész ország történelmével össze van forrva, s akire mi méltán vagyunk büszkék. Az immár lezajlott bál még Budapest társas életében is érdekes eseményt képez, és utólagosan is sokat beszéltet magáról. Elité bál volt a szó szoros .értelmében: elegáns feszesség, vidám és kedélyes tol- caapongás nélkül. Éa ez az elért nép siker első sorban a mi de rák és szeretetreméltó főispánunknak köszönhető, a ki • bál érdekében ép oly nagy tevékenységet fejtett ki, s ép oly áldozatkészséget tanúsított, amily készséggel vállalkozott a Lady patronomé tinijére megyénk egyik legelőkelőbb s legtiszteletreméltóbb asszonya: Zichy Lívia grófnő, a kire igazán el lehet mondani: „isten tudja, hol ven annyi nyájasságot, lekötelezné vele az egész világot*. .. A grófnő szintén élénken „korteskedett*, kortes* kedését azonban a főrangúnk körében nagyon megbé­ nította az a körülmény, hogy a nógrádi bállal egyide­ jűleg (hétfőn) mágnás piknik Urtatott. A Coburg berezegi pár pedig azért nem jelenhetett meg a bálon, mert másnap (kedden) Bécsben az udvari bálon kel­ tet jelen lenniük, mely czélból még hétfőn reggel el­ utaztak. o . Még alig volt 8 óra, a rendezőség már is teljes számban együtt volt az „Európádban. Rendezői . mi nőségüket $gy a frakk gomblyukába illesztett kis szalagcsokor mutatta, mely a megye színeit viselte. Midőn a bál védnöke: gróf Gyűrky Ábrabám főispánank fél kilenc* órakor megérkezett, a rendezőség — Stesser József bálbizottsági elnökkel az élén — har­ sány éljenzéssel, a czigány zenekar a „Rákóczy * in­ dulóval, a Budapestre rendeltén az Európa lépcsőbá * zában felállított hat megyei huszár pedig kardjaikkal tisztelegve fogadták. Ezután csakhamar gyors egy­ másutánban robogtak be a kocsik a hotel kapuja alá, melyekből a szebbnél szebb tánezosnők bosszú sora szállott ki és vezettetett fel a bálterembe az udvarias rendezők által. Tíz óra felé, már igen sok nő volt együtt, kik közül „fesch *-ebbnél *-ebb „fesch fiatal emberek sflrögtek-forogtak, „fonva a beszélgetés ró * *, zsakötelét a mely munkába perczről-perczre, élén kebben szólott bele a Balog Károly bandájának *. „stimmcléso A fiatalság alig is várta már, hogy a zenekar ezen csacsogását „komoly beszéd * váltsa fel, de hát ez a vágy nem teljesülhetett addig, mig a házi asszony meg nem érkezik. Megérkezett pontban 10 órakor. Mind a harminezöt rendező — a lépcsőkön sor­ falat képezve — várta ötét egy gyönyörű bokrétával és lovagién hódolattal. A mint hlntója a lépcsőház be­ járata előtt megállóit, gróf Gyűrky főispán legott elébe ment, karját nyújtotta neki és felvezette a terembe. Ez az aktus nagyon szép, nagyon hatásos volt. A grófnő előtt és után .egy egy megyei huszár ment, ke­ zükben nagy ezüst gírandokkal; egy lépcsőfokkal le jebb Rácz Soma lépdelt bokrétával; azután valameny nyi rendező következett tömörülve ,s midőn a házi asszony az előterem küszöbét átlépte, Károly bandája egész erővel sandítotté rá újból a „Rákóczy * indulót. A mint Zichy né placirozta magát, Stesser bálel­ nök átnyújtotta neki a disxlánczrendet, mely fehér Irodalmi takarékpénztárak érdekében. Mióta alkotmányosaiéul élünk, mióta ország * gyűlésünk és mioistériumunk van, évenként a közok­ tatásügyi költségvetés oly szép szavakat hangoztat el a népnevelési illetőleg, hogy ha ama magas röptű, emelkedett szellemű, lelkesült szónoklatok a közélet ben valósulnának, Lazánk o téren megközelítőé a va­ lódi szellemi emelkedettséget. „Népneveién és miveltség" jöjjön el a te orszá god, ezért sóhajtunk fel időnként mi, akik szorosabb összeköttetésben vagyunk a néppel és időnként érez­ zük a tövisszúróét, melyet nem gyakran a neveletlen­ ség és miveletlenség éreztet velünk. Van egy lelkesült közoktatásügyminisUrünk, ki levetkezve a válaszfalat, moly párt és párt, felekozet és felekezet közt áll, állami életünk e jelen 19. század szellemi kimagasló alakja, egy szent ezé! ve­ zeti minden intézkedését: hazánkban a tudomány, val láaosság, miveltség lőhető fokra emelése, áthatva azon illetségtől, nemes küzdelme hazánkat, a többi mivolt államokkal egy vonalba emelni. Az njabb törvény legújabb vívmánya a tanfel­ ügyelői intézmény, melynek hivatása figyelemmel ki­ sérni és ellenőrizni a legmagasabb egyetemi ifjúság szellemi haladását, és leszólni a legegyszerűbb -köz­ ségi iskolába, vájjon megfelel ő az a törvény kellékei és kivánalmainak, hogy vájjon az a sok millió, mo­ lyét hszánk a közoktatásügyre áldoz, lelkiismeretes sáfárok kezelése alatt van e, és a feláldozott vagyon vájjon képes e annyi szellemi érzéket feltüntetni, a szellemi élőt mezején. És végre vannak iskolaszékok, melynek közsé­ genként elnökeik a lelkészek, tehát társadalmi életünk egyik hivatott tagjai. Ezeknek a lelkészeknek figyelmét hívom éa fel a nyilvánosig 'erén, hogy neveljünk, tanítsunk türe­ lemmel, mert bár lehet, hogy munkánk eredményét ha mi nem is, de annak jótékony hatását utódaink okvetlen fogják érezni, kik majd emlékeinket meg­ őrzik az ütőkor részére. Szerintem a templomok és népiskolák csak rész­ ben tényezői a mivelődésnek, de hogy egy állampol­ gár társadalmi miveltségre tegyen szert, szükséges az olvasás, társalgás, történelmi, földrajzi, Urm észotr^jzi, természettani, bölcsészeti, szépirodalmi ismeret. Alakítsunk tehát oly helyeket, hol ezen köny­ vek képviselve vannak, társuljunk. Hogy minő hatása van a társulati szellemnek a nemzetnek életére, hogy mit képes e téren csak egyetlen magas érzelmű ha­ zafi és emberbarát létesíteni, arra például szolgálhat hazánk „legnagyobb magyaljának * gr. Széchényi Ist­ vánnak működése. Alakítsunk Uhál olvasó köröket, ébresszük fel a népben az olvasás szenvedélyét, zárjuk ki a ponyva irodalmat. Alakítsunk községi irodalmi takarékpénztárakat, mely alapra a legszegényebb munkás is képes 50 krt adni évenként, készítsünk erre nézve alapszabá lyokat, melynek egy pontja a betevő pénz helyett az erkölcsi éleut tisztázó könyveket rendelne kiosztani. Kedveltessük meg a birlapolvssásL chagren bőrből készült, az első oldalon Nógrádmegye czimerével, belül a tánezok feliratával, a másik (hátsó) oldalon pedig ezzel a felirattal: „a Budapesten tar­ tózkodó Nógrádi fiatalság bálja, 1883. február 5 én? A grófnőnek ez az igazán szép és disznó tánezrend ép úgy tetszett, amennyire örült a Szellnár által ké­ szítőt! remek bokrétának, mely színeiben megfelelő volt Zicbyné öltözékének. De hogy erre és amarra nézve is részletes legyek, tehát elmondom, hogy a grófnő csipkével borított halavány lilaszinű atlasz ru­ hát viselt, hasonló színű s gömbölyűre kivágott csúcs derékkal; mellén és bajában nagy értékű gyémánt ékszer volt. A bokréta pompás atlasztartóban volt a ibolyákból, hyaczintból ée kaméliákból állott, felül és oldalt az ibolya virág a grófi koronát éa egy nagy L. betűt tüntetvén elő. A grófnőnek a rendezőket egyen­ ként mutatta be Stesser, kikkel Zicbyné szívélyesen szorított kezet. Mint fentebb emlitém, ugyanezen este mágnás piknik is lévén, a főrangúnk mind ott voltak, klvévéa Tisza Kálmánnál, gróf Ctebrián Lászlónál leányával, báró Keménynél, gróf Hugonaynét, gróf Somsaichnét, Tassyné szül. Pongrácz bárónőt, gróf Zichy Pálnét s még néhányat, kiket a háziaaszony körében láttunk. A miniszterelnök neje, Stesser bálelnök előtt igen el­ ismerőleg szólott a bál sikeréről, többször ismételvén: „igazán szép, nagyon szép, kedves és víg bál. * Valamivel fél tizenegy előtt indult meg a táncé, az uszályok azonban — eleinte — nemcsak nem nyal­ hattak el, hunom a nagy szorongás miatt lépten nyo­ mon a legnagyobb veszélynek voltak kitéve. �NÓGRÁDI LAPOK Ezen aj élet ét aj élemben moigás lest az, mely cxéltévpiztőnek állítják, szemben a valódi közvéle­ népünk szellemi életét fejleszteni fogja és elvonja oly ményt és közszükséget képviselő táborral, az esküdt­ helyektől, mint a kocsmázás, melynek következményei szék független híveivel. A pragmalikusabb nyilatkozatok közül kama­ eléggé ismeretesek társadalmi életünkben. Hívja fel a lanfelügyelőség időnként a Uöuégek ránkkal is közölve lón a budapesti jogásxkörnek lakosait olvasó körök alakítására, Írja le ások ma­ nTtépviselöbázboz intézett idevágó felirata; jobbat ennél mi sem szerkeszthetnénk, legfeljebb ha meggasítóé czéljsit és eredményét. toldenók azon sajnos tapasztalatok regisztrálásával, Az irodalmi takarékpénztárak eszméjét megpen ditettem Gondolkozzunk rajta ! Polya Lajos. melyek a vidéken működő törvényszékeknél a bún vádi eljárás iukonvenieneziái tekintetében még kirí­ vóbbak, mint a fővárosban, s melyeket minden bi Az esküdtszék. Lapunk múlt számábad e miitel- zonynyal a tervezeti eljárás sem szűntetne meg “ (stb) tök, bogy a b. gyarmati Ügyvédi kamara közgyűlésén egyhangúlag elfogadták a választmány azon javasla­ Hírek. tát, melyszerint a „Magyar bűnvádi eljárásról* szóló törvényjavaslat tárgyában a kamara feliratot intéz a képviselőházboz, kérve a törvényjavaslatnak az esküdt­ szék! bíráskodás beillesztésével való módosítását. Íme most alkalmunk van e felette fontos kérdésben kö­ zölni a kamara kérvényének indokolását is, mely la­ punk munkatársa Reményi Károly Ügyvéd úr tollából folyt és lényegében a következő: „Mielőtt a kórmány megbízáséból elkészített a velünk közölt törvényjavaslat, a „Magyar bűnvádi el­ * járás részletes tárgyalásába bocsátkoznánk, — úgy­ mond a kamara — hivatva érezzük magunkat már most bizalomteljesen szavunkat emelni azon lényeges hiány miatt, mely a bűnvádi eljárást az esküdtszék: bíráskodás rendszerének mellőzése állal korszerűt­ lenné, az egész, különben oly nagyszabású munkát ál­ datlanná teszi. E nélkül a törvényjavaslat, ha életbe lépne is, a magyar állampolgárok mindinkább ébredő jogérzste s a tapasztalás elutaaitbatlan követelménye mel­ let nem lenne egyéb rövid életű experimentácziónál, mely annyival volna a mai ideiglenességnél is hátrá­ nyosabb, mert — hogy egyebet no említsünk — igen komplikált és már azért is problematikus jogor­ voslati módja a bíróságok teendőjét s az adózó kö­ zönség terheit fogná szaporítani csapán, a nélkül, hogy a jogrend és személyes szabadság garancziáít biztos alapokra fektetné ; a hozott áldozatokért tehát az állampolgároknak mi ellenértékét som nynjtana. Szomorú jellege újabb időben hazai igazságügyi politikánknak azon kishitűség, moly minden radikális reformtól (élni látszik. Még csak plauzibilisnek sem mondható — nyelvi és nemzetiségi indokokból akarja mellőzni az esküdtszéki bíráskodást, s ellensúlyozásai a legmesterkéltebb, tehát ép azért nem mesteri fór mákhoz, kétes értékű, gyakorlatilag csaknem kivihetlen módokhoz folyamodik. Do leplezgessék bármikép: politiko reakezio nárius forrásra vezethető vissza az esküdtszék mellő zése; a legméltatlanabb elbánás ez a parlamentáris alkotmánynyal dicsekvő Magyarország közvéleményé­ vel és jó hírnevével. Csodálni lehet csak, do érteni nem, hogy kórmánynoknak van erre bátorsága. Szerencsére a törvényjavaslat közrebocsátása óta a szakirodalom és testületek, valamint egyes ki­ váló jogászoknak módjukban állott már nyilatkozatok' s elenyészőleg csekély a száma, tarthatatlan álláspont­ juk és érveik azoknak, kik az esküdtszék! bíráskodást Már az első csárdás lángbullámokat ve­ tett, a későbbiek pedig hasonlítottak az izzó tűzhöz, melynek parázna — ki tudja — hány férfiszivben kapott lángra. Hja, ahol annyi szép -asszony és leány van együtt, mint a mennyi itt volt, ez a baj könnyei megesik. Ki olvasta Andersentől a „virágok báljá“ t ? Ez a bál eszébe juttathatta mindazoknak, a kik olvasták, mert a merre néztünk, mindenfelé virágarcrok lengtek, moeolyogtak. Ezen állítás igazolására, Íme, a következő név­ sor: Huszár Gabriella (Keszeg), Huszár Andorka (To­ rnáké), Dessewffy Melánia, Madách Sári és Margit, Fekete Mariska (Szalmatcrcs), Bemei ly Etel és Mariska (Bágyon), Mikovéayi Gixi (*ki kedves volt, mint a mezők virága), Koczaurok Mariska, Dettrich Margit, Rrdvántzky Ilona, Rndnay Ilona, Mébos Mariska, Wagner Hortense (Budapest), Balogh Irénke (Buda­ pest), Dr. Del Adatni Rozsőué (egy igen szép és ele gans asszony), báró Jeszenszky Mária, Ivánka Leone (Hont), Ivánka Öllé Jolán (Budapest), Nagy Ibolyka (Budapest), Muzslay Hermin (Rád), Hanzély Hermin (Szügy), Pecz Anna (Budapest), Risko Irén (Budapest, akiről a mint XIV. Lajoe elmondta La VallierrŐl, bogy „Francvíaortzág lilioma*, ép úgy el lehetett mondani a kisasszonyról, bogy: a bál egyik legszebb festő rózsabimbója), Pauli Mariska, Sturman Margit (Buda pest), Bimoncsies Aranka (Budapest), Zaámbokr^tby Alexandria (Budapest), Majthényí Gizella (Kereskény) Mérés Vilma (Pórnál), Wetzer Irma (Budapest), Mareovnky ét Egreszy nővérek, gróf Czebrián Mariska, Paczolay Mariska, Christ Emília (Budapest), Kabinka Madách Károly alispánunkat azon szülői öröm érte, bogy már harmadik .fia Madách Pál is tiszti ran­ got nyert el. Egy családban 3 hadnagy nem kevés gyönyörűség ’. Az ág. evangélikusok egyetemes felügyelőjéül br. Pró nay Dezső választatott meg 377 szavazattal, Pécby Tamás elleniben. ki 207 szavazatot kapott. Katholikus hitközségi gyűlés lesz ma, vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében; tár gyalás alá kerül a katholikus temető saját kezeié * re való átvétele. A városi képviselőtestület múlt keddi, február hó 6 án tartott ülésében már elhatároz’*, hogy részéről készséggel tesz eleget a katb. hitközség sza bályszerű gyűlésből eredő kívánalmainak; a fakérdést pedig, minthogy a késedelem veszélylyel járhatott volna, a városi képviselőség akkép intézkedett, bogy Pap Utaló, Karlik János és Irainyeez Józsefet tág körű fölhatalmazás mellett bizottságként küldötte ki, bogy a rendet a temetőben belyreálliitassák. s a iát nyilvános árverésen eladatván, a begyült összeget a katb. iskola szükségleteire fordíthassák. Tekintve a megoldandó fontos kérdést, felbivjuk a katbolikns polgárokat, miszerint a mondott időben minél nagyobb számmal gyűljenek egybe Brankovics György a „Budapest * jeles szerkesz­ tőjének „Hópelyhek * czimű elbeszélései 1 OCX) példány­ ban fogytak el, a most a népszerű szerző, ki a koronaberczeg ő fensége által is elismerésben részesült, amiért keleti utazásairól irt könyvét sikeresen fordí­ totta magyar nyelvre, második kiadást rendez a ked vés elbeszélésekből. A nógrádi Ifjúság bálja Budapesten oly tapinta­ tosan és oly sikerültén volt rendezve, hogy a központi lapok egész elragidtatáaaal írták le ezen tánczmulatftágot. Ezen siker a rendező ég részéről főleg Stesser József belügyminiszteri osmálytanácsos urnák, mint a bál elnökének, Madách Manó miniszteri titkár urnák, nemkülönben dr. Jeszenszky Sándor kir. alttgyész urnák, mint megyénk jeles fiainak kÖszönbető. Fogadják fáradozásukért közönségünk részéről az elismerés meleg éneiméit. GyászW. Simko Frigyes b. gyarmati ev. lelkéss urat mély és súlyos csapás érte. Neje szül : Plattner Francziska, kivel az élet örömeit és terbeit 26 évig folytonos becsülés és szeretet között élte át, február bő 7 én reggeli 6 órakor hosszas szenvedés után a szerető férj karjai között 53 éves korában jobhlétro szenderülU Temetése f. bő 9 én igen nagy részvét mel­ lett ment végbe, nemcsak az ev. egyházi hívek, de minden felékezet részéről számosán jelentek meg a végtisztelet megadásánál, mely a templomban magyar és tót gyászbeszédekkel ment végbe. A magyar gyász beszédet Simouidon János szécsényi lelkész, jeles hit­ szónok, a tótot Zatkalik Mihály bánki lelkész tartotta. Aranka (Gömör), Szőghy Mariska, Zilinszky Irma, Bánó Mariska, Gödi Irma, Bujanovits Mariska, SzentIványi Janka, Petbeő Mariska, Fáy Ilona, Pulszky Polixéna, Korányi Anna stb. stb. . Vegyünk • kedves és bájos bölgyokhez még egy­ ezer annyi tánezosnöt, s akkor mindenki természetes nek fogja találni, bogy eszünkbe jutott Andersennek a „virágok bálja. * Az asszonyok köréből a következő névjegyzéket állítottuk össze: Zsámbokrétbyné, Fekete Lászlóné (Szalmaterca), Bérezelly Béláné (Bérezel), Sturmanné, Hanzély Lászlóné (Szügy), Muslay Sándorné (Rád), Huszár Lászlóné (Tereske), Méhes Sándorné (Szirák), Téreyné, Majthényí Alajosáé (Hont), Maros Móráé (Pómáz Pest megye), özv. Hajózná Veres Janka (Sza­ kai), özv. Neuveltbné Ferenczy Irén, Dr. Dell Adami Rezsőné, Dr. Hajnik Béláné, Wetzer Pál né, Balogh Sándorné, Marsovszky br. Bajzátb Gizella, özv Balláné Feisztl Malvin, Mohilla Jáhosné, gróf Czebrián LáazIóné, gróf Hngonay Béláné, özv. Cbrtat Sándorné, A koporsót a közönség belálbstlan sora kisérte örök nyugalomra, mely a b<«szú szenvedés után méltán megérdemlőit lesz. — Béke legyen az elhunyt porai felett, a fájdalomtól megtört derék lelkészünket vi gasztalja a bit Üdítő balzsama. A névmagyarosítás érdekeben sokan kérd«zős ködnek szerkesztőségünknél, • r-azUukröl magánleve­ lekben szívesen megadjak az értesítést a módozatokra nézve Azt tapasztaljuk azonban, ’ bogy fáradozásunk nem vezet eredményhez, mivel az illető urak még most is idegen hangzása nevük mellett maradtak. Azt gon dúljak tebá , hogy a kérvényezőé azon akadály, mely miatt a jó ügy hajótörést szenved. E czélból figyel­ meztetjük az illetőket, hogy a b.-gyarmati névmagyarosító egylet kérvényi szakosztályának elnöke Kovy Tivadar ur; a kérvényezőé tárgyában hozzá kell fór dnlni, neki módjában áll az egylet ügyvéd tagjait a kérvények feltételével és felszerelésével megbízni, a azok ezen hazafias ügyben szívesen fognak eljárni A b.-gyarmati pénzintézetek közgyűlései, miként e lapok hirdetési rovatában kitűnik, e bőben ..fognak megtartatni.' Ezúttal elism.rést érdemel a „takarék* pénztár és a „népbank * igazgatósága, .hogy -a helyb dalegylet részére is juttatott a jótékonysági százalék ból, ugyanis a takarékpénztár 20 frtot, a népbti k 10 frtot hoz a közgyűlés elé javaslatba a dalárda j > vára. Azt hisszük, bogy a jóbitelű takarék és hitel­ intézet sem vonja meg p irt fog tat a helybeli dali gy lettől. Előre is aöazönetet kell szavaznunk a ré»/Vi nyesek eme harmonikus elhatározásának. Fülek városából a közlekedési akadályok miatt csak ritkán látunk a székvárosban közönséget, bt csak hivatalos teendők miatt mrg nem jelenik onnan valaki. F. hó 9 éu azon szerencsében részesültünk, bogy körünkben tisztelhettük Körtvélyesi Gusztáv jt rásbiró, Kovács József Ügyvéd és Kramalini Jó/s f urakat. Mindnyáján Steller Antal tóügyész úr kedves vendégei voltak. Az Igazság érdekében ki kell jelentenünk, bogy biklaky István körjegyző urnák, köre biráiboz intézett s múlt számbaq megjelent levele, nem Siklaky ur által, ki azt szerénysége miatt nem is tebstte, hanem egy községi bíró által küldetett be közlés végett. Tenor részvény táreulat Még ilyen sem vu t. de már van. Ugyauis — mint a Harmónia Írj * — Drezdában felfedeztek egy bérkocsist, kinek igen jó tenor hangja vau. Rögtön összeáll egy ré<zvénytir«u lat, mely a tenoristát 50000 -márkáig kkéot bút o-»i tolta, hogy a fellépésekből nyert haszon a részvény társaság Ugjai közt, mint osztalék fog foloazUtni. Borzasztó szerencsétlenség történt .Salgótarján­ ban február hó 4 én. Ugyanis a gőziikló, mely vasár­ nap d e. a templomból hazajövő híveket a felső te­ lepre száll ttot a, közép kerekeinek óéhány fuga Öaaze töri, s a jármű iszonyú msgatagról szédítő sebes ég gél repült lefelé s a mélységbe tubánk Hét bgyén azonnal meghall, s többen súlyosan megsebesültek — Rögtöni halállal múllak ki: Skoda Judit 3' évo, 2 gyermek anyja. Miiialeczko Mária.50 éves, 1 gyermek anyja, Mráz Katalin 65 éves, Haladóé Erzsébet <53 éves 1 gyermek anyja, Cznndorlik Jozeti 28' éven 3 gyermek anyja, G .dl Anna 15 éves és Pál József 11 éves. A minisztérium azonnal megindította a vizs­ gálatot. A borzasztó eset a budapesti nógrádi bálon is nagy részvétet keltett. Baromfi kedvelőknek. Az állatkert nagy vála<z tékú és baaznos fajokban gazdag kitűnő tenyészpéldányokból összeállított baromfi udvarába a napnkhan ismét néhány kiválóbb törzs érkezeit Megrendelést köttető tojások/a már elfogad az igazgatóság és kívá­ natra bárhova küld bérm^ntesen árjegyzéket. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. beli ügyészeket, Baintner Arnold aljegyzőt, Zubovies István csendbiztost. A megye notabilitáeai közül olt voltak: Huszár István, Huszár László, gr. Czahriáu László. Képviselőink közül csupán Beniczky Gyula és Scitovszky János urak voltak ott. Ezeken kívül részt vettek a bálon: Kovács Sándor losonozi ügyvéd és a L. Pbőnix szerkesztője, ki Losonczot mindenfelé ér­ deklődéssel és a losonczi társadalmi élet előnyére kép­ viseli, Rachler Ferenci losoncit ügyvéd, Hoffmann Ja­ kab, Detrich Elek, Soóky László, Szelke Árpid, Szómbatbolyi Géza stb stb. A bálon a nógrádmegyeiek száma a 60 százalékot ülte mag. A négyeseket !0ö pár táuczolú. A sin Dóra éjfélntán egy és fél órakor kezdődött. A főispán a háziasszonyt s ennek környezetét vendé­ gein! hívta, a kik az éttermek egyikét foglalták el. A vacsora alatt Balog Károly húzta a szebbnél szebb nótákat s húzta több Ízben az általa ez alkalomra szerzett, igazán talp alá való csárdást. Bnjanovica Sándorné, Szent Iványi Fereoczné, Cvemyns * Andorné, Korányi Frigyetné, Szolke Józsefné, Knbinka fatvánné (Gömör), Gödi Károlyné, Csik Jóuefué. Mi és illetőleg mennyi leez a bál tiszta jövedelme kitűzött czélra, azt ma még —a leszámolások miatt Egyúttal felemlítem e helyütt, bogy jelen volt a z bálban a szomszéd Hnntmegye tisztelt és nagyrabo- — bizton meg nem mondhatni, de valószínű, hogy az f«ri< Ölni az 5—600 forintot. o«#ll főispánja: báró Majthényí László is nejével együtt, Mikor a bál véget ért, bizony bizony hetet Ütött az utóbbi azonban — gyásza miatt — a karzaton volt. Nógrádmegye díszes tisztikarából ott láttuk: a vasnyelvű reggel. Marius. Madách Károly alispánt,- Harmos Gábor főjegyzőt, Pajor István árvaszéki elnököt, Horváth Daoó árva­ széki ülnököt a o lapok szerkesztőjét, Szerémy Gábor főezolgabirót, Milován János és Gsllén Endre tisztelet * �NÓGRÁDI LAPOK. Érczkoporsó raktár Bécsben készült gyári, valamint saját készítményt! érczkoporsók minden nagyság és kiállításban 10—100 frtig, valamint temetkezési eszközök kaphatók: ANINGER NÁNDORNÁL A szócsőn yj takarékpénztár részvény társulat 1883-ik évi rendes közgyűlésének határnapját f. 1883-ik évi február hé 25-ik napjának d. 6. 8 órájára a társulat üzlethelyiségeibe ezennel kitűzetvén, arra a tisz­ telt részvényeseket azon figyelmeztetéssel van szerencsém meghívni, hogy az alapszaltályok 18-ik §-a értelmében minden a közgyűlésen résztvenni kívánó részvényes nevére irt részvényeit a közgyűlést meg­ előzőleg az igazgatóságnak bemutatni tartozik, s hogy miután a köz­ gyűlés tárgyai közé az igazgatóság által az alapszabályoknak a viszo­ nyok által kívánt módosítása is fölvétetni rendeltetett, e tekintetbeni határozat hozatalra pedig az alapszabályok 19-ik §-a értelmében a rész­ vényesek kétharmadrészének jelenléte szükséges, a közgyűlésen mentül számosabban megjelenni szíveskedjenek. A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgatói jelentés elfogadása és tárgyalása. 2. A felügyelő bizottság megválasztása. 3. Az alapszabályoknak módosítása tekintetébeni határozat. 4. Az igazgatóság és felügyelő bizottság intézkedéseinek megbirálása s o tekintetbeni határozat. 5. Az 1882. évi számadások és mérleg megvizsgálása s azok feletti intézkedés. 6. Az 1882-ik évi tisztajövedolemróli intézkedés és az osztalék meghatározása. 7. A kamatláb tekintetébeni intézkedés. 8. Jegyző és ügyvéd választása. Kelt Szécsénybcn 1883-ik évi január 19-én. Tersztyánszky István s. k., A balassa-gyarmati tsknr'k pénztár részvény társul a 1883. évi február hó 18-án d. e. 9 órakor B.-Gyarmaton az intéző­ helyiségében tartandó évi rendes közgyűlésére. Tárgyak: 1. Az igazgatósági jelentés előterjesztése. 2. 2 felügyelő bizottsági póttag választása. 3. Az igazgatóság és felügyelő bizottság intézkedéseinek s indítványainak megbirálása s ezek iránti határozás. 4. A felügyelő bizottság jelentésének előterjesztése és a le­ folyt évi számadás és mérleg felülvizsgálása. 5. A tiszta jővedelem iránti szabályszerű intézkedés és az osztalék meghatározása. 6 Az alapszabályok 17. §-a k. pontja szerint, a kamatláb iránti utasítás kivétele. 7. Az alapszabályok 9J. §-a d. pontjának módosítása. Kelt B.-Gyarmat 1883. évi január 20-án. A b -gyarmati takarékpénztár igazgatósága. igazgató. Meghívás B. Gyarmat város által építendő honvédlakta­ nyára vonatkozólag, mely építés költségvctésileg 44,010 frt 46 Úrban állapíttatott meg, szénnél pályá zat birdottetik. Felbivatnak tehát a pályázni szándékozók, mi szerint 50 kros bélyeggel éa készpénzben, állampapí­ rokban, vagy pénzintézeti betéti könyvekben 2230 frt bánatpénzzel ellátott ajánlataikat 1883-ik évi február hó 27 ik napján déli 10 óráig B -Gyunnat várót birájánál nyújtsák be. Nem szakértők jóbirú szakértőket munkavezetőül megjelelni, illetőleg azok írásbeli beleegyezését elő mutatni tartoznak. A azabályazerüleg lepecsételt ajánlatban az aján lati összeg számok is belükkel kiírandó éa világosan kiteendó, bogy az ajánlattevő az építési feltételeket, valamint a munka, aoyogviszonyokat és a helyszínét ismeri. Jogában áll az építési bizottságnak, a letett bá nntpénzi Nógrádmegyében fekvő ingatlanokra beke­ belezés utján biztosítékul kicserélni. Az építési bizottság kirekesztés! jogával azon pályázók ellenében élbot, a kikoól a kellő vagyoni, azakképzettségi vagy egyéni megbízhatóság hiányzik, vagy kik az árlejtések alkalmával mint Üzérkedők Ismeretesek. Az építési tervek, költségvetés és építési feltéte­ lek B -Gyarmat város birájáuál a rendes hivatalos órákban megtekinthetők. Az elkésett vagy nem <zabályszeröen kiállított, avagy határozott árt nem tartalmazó vagy távirati ajánlatok figyelembe nem vétetnek. B Gyarmat 1883. évi jaunár hó 27-én. * Reniényfy József elnök. •A. ta.-grynrmati IVÓplwiiik részvény-társulat 1883. évi február hó 25-ik napján reggeli 9 órakora városház tanácstermében rendes évi közgyűlést tart, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. 1. 2. 3. 4. Napirend: Igazgatósági jelentés olöterjesztése. Felügyelő bizottsági jelentés előterjesztése. A számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása iránti határozathozatal. Az igazgatóság utján benyújtott kérvények tárgyalása. Kelt B.-Gyarmaton 1883. évi január 3l én. Reményfy József, igazgató. 3 '■Figyelmeztetnek a. részvényesek, miszerint az alapszabályok 37 ik ához képest a közgyűlésen csak oly részvénye * * gyakorolhatja szavazati jogát, kinek részvénye a réatvónykönyvben legalább 3 hóval előbb nevére Íratott és ki azt, vagy annak valamely hatóságnál vagy pénzintézetnél történt letéteményczénóről kiállított elismervényt a közgyűlés napján az igazoló bizottság előtt felmutatja. It Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton, 1883. I 7 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00130.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1883_02_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1883-02-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 11. évfolyam 6. szám (1883. február 11.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom