https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3e804ece31b6ae7325df85204e70dc4b.jpg 43537e77b12cc010db65c0021449571d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f8f23bdc194e2f21e58e993e0bdd53a2.pdf 0e5119fc4f1e13bbf4abeb1c47117c4e PDF Text Text B.-Gyarmat. — Tizedik évfolyam. 52-ik szám. Vasárnap, 1882. deczember 24. NÓGRÁDl LAPOK és H ONTI HIRA DÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt. 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár.Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.-Gyarmaton. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok" 1883-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre .... 6 frt. Fél évre....................... 3 frt Évnegyedre .... 1 F 50 kr. Egy hónapra. . . . — „ 50 kr. Az előfizetési pénzek egyedül a kiadóhoz ozlmezve, — legczélszerúbben póstautalványuyal — u nyomatandó példányok s pontos szétküldés tekin­ tetéből, mielőbb bekfildendők. Kék László, kiadó a laptulajdonos Horváth Danó fel. szerk. Visszapillantás októberi terménykiállitásunkra. « n. Az előbbi közleményben azt igyekeztem általánosságban kimutatni, hogy Magyaror­ szág első sorban földmivelő állam lóvén, a mindinkább növekedő verseny nyel szemben halaszlhatlan kötelességünk mezőgazdászatunkat oda fejleszteni, hogy a jövedelmező ter­ ményekből minél többet és a lehelő legjobb minőségben termeljünk, s ez által eddigi pia­ cainkat megtarthassuk, az elpártoltakat pe­ dig — ha csak lehet — vissza hódíthassuk. Ezen czél elérésére nem elég annyit tenni, amennyit egyesek a legnagyobb igye­ kezet mellett is tehetnek. Arra van itt szük­ ség, hogy az egyesek társulatba lépve, váll­ vetve közreműködjenek a közös czél elérésére. Gazdasági egyesületek azon tényezők, melyek — valamint az előrehaladottabb nemzeteknél — ngy nálunk is erős lendületet adhatnak ez ügynek. Sokan úgy vélekednek: vannak . már gazdasági egyleteink, mert ott van 1-szÖr az országos gazdasági egyesület, 2-szor itt van a megyei gazdasági egylet és 3 szór vannak vidéki vagy fiók egyletek, kiki annak lehet tagjává, a melyiknek tagjává lenni magára és az Ügyre nézve jónak látja. Ezen kéidéssel mindenek előtt szükséges tisztába lennünk. Az országos vagy központi gazdasági egylet számára ott vannak az egész országot egyaránt érdeklő közgazdászat! kérdések, ta­ lál azok közül elég munkát. Az nem foglal­ kozhat az egyes megyék speciális földrajzi s éghajlati viszonyaiból folyó gazdászati hely­ zetével. A vidéki vagy fiók gazdasági egyletek viszont csak igen kis körre szorítkozván, csekély eredményre számíthatnak, s csak az erők el forgácsolására vezetnek. Mint legtöbbnyirc, úgy itt is: in medio veritas. A megyei gazdasági egyletek tehetned legtöbbet a gazdászát fejlesztésére, mert egy-egy megye külön-külön részei nem mutatnak lényeges eltérést földrajzi s eghaj’ lati tekintetben * nem túl nagyok az együtt Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyilttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetésekjutányosan eszközöltetnek. működhetésre, s nem túlkicsinyek az erő ki­ fejtésére. Ha egy nagybirtokos szebbé, virágzóbbá s jövedelmezőbbé akarván tenni, a több ezer holdakból álló nagy birtokát egyszerre kerti mivelés alá venné, bizonnyára rosszul csele­ kednék. De ha csak néhány négyszög ölet venne kerti mivelés alá, a többit pedig fokonkint javító okszerű mivelésben részesíti, igy legtöbb eredményt fog felmutathatni. Lehet, hogy a hasonlat kissé sántít, mert hát omnis similitudo claudicat. De főbb vo­ nások brn mégis áll a hasonlat a gazdasági egyletekre nézve. Ha minden megye különkülön, a kissebbekből pedig két szomszédos megye állítana a maga területén egy-egy gazdasági egyesületet, és pedig úgy, hogy senki no vonná ki magát a közreműködés kötelméből, okos és erélyes vezetés alatt csak 10 év alatt is bámulatos sikert lehetne elérni,* melyeknek hasznait elsőtől utolsóig mindenki megérzené. Egy hivatását jól fölfogni tudó n egyei gazdasági egyletnek sokféle módok állanak rendelkezésére a mezőgazdászat fejlesztését illetőleg, u. m.: kiállítások rendezése külgazdasigi, kertészeti, borászati és méhészeti ter­ ményekből, gazdasági eszközök és gépekből, állatokból, stb.; továbbá gazdasági gépek és eszközök ismertetése és terjesztése kisorsolások s egyéb módok által; jó és hű cselédek jutal­ mazása; faiskolák állítása s azoknak a megye területén külömböző helyeken való felállítá­ sára ösztönzés; az erdőirtások folytán csekély vagy semmi hasznot nem adó s mindinkább vízmosásokká váló területek befásitására ösz­ tönző módok felkutatása s alkalmazása. A vizrongálta rétek, kertek és szántóföldeknek czélszerű csatornázások általi mentesítésére morális segélynyújtás, amidőn — amint min­ denfelé sajnosán tapasztaljuk, — ebben a szomszéd birtokosok közönyössége, sőt néha épen irigysége képezi a fő akadályt, melyet egyes ember legyőzni-uonT képes, de egy me­ gyei gazdasági egylet morális súlya által legtöbb esetben legyőzhető. Végre a szellemi téren is sokat tehetnek az olyan megyei egye­ sületek a gyakori összejövetelek, eszmecserék, szakba vágó tárgyakról! felolvasások, szak­ könyvek r szaklapok ismertetése s terjesztése által A mi a kiállításokat illeti, ezeknek haszna nem abban áll, hogy ott néhány kiállító ju­ talmat s kitüntetést nyert. Egészen másnemű, s az összes közönségre kiható áldásos jó kö­ vetkezései vannak a kiállításoknak, melyek­ ről nem lesz felesleges kissé részletesen szólani. Minden bölcsességnek kezdete az „önismoret.“ „Ismerd meg magadat — nosce te ipsum“ mondja a bölcs. Mint egyeseknek, úgy a társulatoknak, egyleteknek is mindenek olőttönismerotre kell igyekezniük. A gazdasági egyesületek is leghamarább s legkönnyebben önismeretre jutnak a kiállí­ A lap szellemi részére s a nyilttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőség küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. tások rendezése által, melyeken annál töké­ letesebb önismeretet lehet szerezni, mennél többen részt vesznek a kiállításban mindazon termel vényeikkel, melyek a kiállítás programmjába felvéve voltak. A kiállításoknak hű kópét kell felmutatniok az illető terület összes termelvényeinck. Ott láthatjuk meg: mink van? mik azokból az exportképes ke­ reskedelmi czikkek? vagy mik azok, melye­ ket némi javitás által exportképesekké lehet tenni. Ott lehet meglátni, hogy a produktu­ mok valamelyik neméből melyik válfajt ter­ melni előnyösebb. Az újonnan behozott nö­ vények és állatok közül melyik mutatkozik vidékünkön tenyésztésre érdemesnek, hogy azokkal az egylet tagjai a megye más-más vidékein kísérleteket tévén, a jövő kiállításon felmutatandó eredményekből konstatálható legyen, hogy azon növény vagy állatfaj ér­ demes-e a továbbtenyésztésre, vagy csak egy­ szerűen abban hagyandó stb. A kiállításokon a tenyésztők kiszemelhe­ tik, hogy a tenyészanyagokat, a vetőmagra , * kát honnan szerezzék be, amidőn termelvényeíket jobbakká akarják ténni. Ezeket a szives olvasó könnyen alkal­ mazhatja a legközelebb megtartott termény­ kiállításra. Láthattuk itt, hogy Nógrádmegye területén a legjövedelmezőbb gazdasági ter­ mények, u. m.: az őszibuza és repeze, mint szinte a sörnek való árpa kitűnő minőségben megteremnek. Egyéb terményeink minősége is kielégítő, A bíráló bizottságok munkálatai alapján lelkiismeretesen összeállított katalógus közké­ zen forog, s egy példányban le lesz téve az egyesület levéltárába, s a legközelebb tar­ tandó terménykiállitáson hasonlóul szerkesz­ tendő katalógussal Összehasunlittatván, ki fog tűnni, hogy a termények minősége tekinteté­ ben történt-o előhal adás? hol és mily irány­ ban szükség nagyobb erélyt .kifejteni? stb. Még csak azt jegyzem meg a terménykiállitásokra nézve, hogy a gazdasági egylet­ nek nem lehet feladata a termények menynyiségét kutatni, az úgy is. csak útvesztőbe vezetne. Majd ha az állam financziái úgy fog­ nak kezeltetni, hogy az industria ne vonássék külön adó alá, akkor épen a gazdasági egy­ letek lesznek arra hivatvák, hogy a termelvények mennyiségét az országos statistika számára saját területükön Összeállítsák. Most még egy időre irányozzák oda Összes törek­ véseiket, hogy a termények szépsége és jósága minél inkább gyarapodjék. Rendszerint mag * után vonja ez a mennyiség gyarapodását is. Oroszi Miklós. Múltúm próbát.... Alig néhány hónapja, hogy as ómig kösponti és vidéki, kttlCnÖson felvidéki lapjai egén hévvel foglalkoztak a panslavitmus kérdésével Egy a más­ tól veúe át a szól s vexér és tárcxacsikkekben, leve­ lekben és napihirekben tüzet kiáltottak. Mi pedig magunkra kaptuk tflioltónoreinket: a vaskalpagot �NÓGRÁDI LAPOK. ét lóczbontó szekerczét • rohantunk — rohantunk oda, a hol füstölgőit A sereg trombitása Feívidéky hatalmasan belő A báryai kerület végre, és az egyetemes köz gyűlés lényegtelen módosítással a nógrádi határozatot fogadta el, illetőleg tette magivá. Eddig rendben van a dolog. Egyházunk elis­ fújt körijébe, hogy akarcsak Lehel' kürtjétől Bizancz merte a 1 özvélemény felszólalási és felbivási jogát, kapuja • Józsuáétól Jerikó falai, összeomoljon a pau mert felelt rá és megnyugtatta azt; azonban az elvál­ salavizmns zsuptelősete, melyen át u füst keresztül lalt kötelesség betöltése leend annak a próbája, v»j szűrődött. A nagybotos parancsnok ráült a hatalmasan jón a meghozott határozat ncm-e „múltam próbát, tova dübörgő fecskendőre s hujtott előre, vészt fólia , nihil próba!." Nekünk, kik az cgybázkórmány magaslatán jó­ merő tekintettel; de hát bizony ö zsákutczába került val alul állunk, nincs módunkban kellőképen ellen­ a vissza kellett fordulnia, hogy lebűtölten kövesse őt őrizni, hogy egyházunk határozata megtartat!k e, de messze túlszárnyaló csapatját. amennyiben mégis tudomásunkra jutna, hogy a „patMint minden bajnál, ennél is az ácsorgók ütőt* res conscripti" figyelmét valamely kétes eset kikerülte, ték a legnagyobb zajt. De kivolt mondva a súlyos valamely ügyesebb ember kijátszotta, vagy épen az vád, valamit cselekednünk kell annak vagy megcsú­ őrök hunynának szemet a báránybőrbe öltözött far­ folására, vagy helyrehozására. Saját kebelünkből emel­ kasok betolakodása élőit, egyházunk tekintélyének és kedett ki a hang, mely a protestantismust és pansla* jó hírnevének megóvása miatt is tsrtsa mindenikünk vizmust egymás mellé s egymással viszonyba állította, már pedig azt mondják, hogy „propria fastio miile kötelességének, az ily figyelmetlenséget nyilvános testes ;• felzajlott az összes sajtó megbotránkozása s iszonyú dilemmával förmedt. reánk: vagy mondjatok le létetekről, autonómiátokról, vagy irtsátok ki gyor­ san magstok közöl a gyomot, mig reánk nem nehe­ zül az idők vihart szorító marka, a közvélemény, mint a gyanút logoit gazda eddig kegyelt cselédjére, utón ntfélen sandítani kezdett reánk. Egy lutheránus sem volt előtte többé egészen megbízható, egy szavának forrása som volt egészen tiszta, egy tettének indoka nem teljesen igazolt A „krüpto" jelzőt agy kiszélesí­ tette előtte ,a „propria fastio," hogy akár minden lutheránus is aláfért. Mentegetni jámbor híveink tótnyelvűségét, gyanuok ; védeni egyhazunk hazafias ál láspontját, egyenes Önvád. Bátor ember lett légyen a ki akár egyre akár másra vállalkozni mert! Ily körülmények között ültek Össze az egyház jó hírnevét s a haza nyugalmát szerelő egyházi fér­ fiak conferentiákba, espereuégt, kerületi és egyetemes gyűléseikbe. Tanácskozásaikat két elismert indok ve­ zérelte ; egyik azon meggyőződés, hogy egyrészről a közvéleménynek, vagy mondjuk helyesebben, a ma­ gyar hevének j°g* nyilatkozatot s védelmet kö vetülni a lutheránus egyháztól is; másik pedig felis­ merése azon kötelességnek, hogy másrészéről a haza belbékéjét, mely a polgárok egyetértésén alapul, va lamint a magyarság lentartásút s erősbitését eszkö­ zölni s előmozdítani minden hazafinak, minden testű létnek a igy az ág. h. ev. egyháznak is szent feladata. A őzéinek megfelelő s a t olvasó közönség előtt eléggé ismeretes határozatot hozott a nógrádi esperesség. Azt tartom se túl nem lőtt a czélon se innen, midőn kimondta, hogy „a bebizonyított panszlavokalnem pedig a panslavízműi gyanújában álló egyéneket bflntetendi. Egy igazsága* bíró sem Ítél és büntet a gyanú alapján, annál kevésbbé pedig a protestáns egyház, melynek egyrészről számbeli gyengesége, más- részről bevallott egybázelvei mellett egyedüli létfclté tele a világosság. A gyanú nem világosság Oly kór mány, elöljáró, esperes vagy püspök, ki eljárásáért senkinek sem tartozik felelőséggel, mert a csalatkozbatlanság részese, sújthat, büntethet, kizárhat, elmoz dithat talán egyéneket gyanú alapján vagy gyanutla nnl is; de a protestáns egyház nem nyújthat oly tör vényes alapot sem espereseinek, sem superintendeuseinek, még consistoriumainak sem, melyen egész lelki nyugalommal öeszemorzsolbassák a prot. szólásszabad­ ságot, a lelkész! függetlenséget, a tanszabadságot s mindazt, mi elöttflqX ®*®nt, puszta szeszélyből, összér dókból vagy ellenségeskedésből. Nem engedheti meg a sok nyelvű lutberanos egyház, hogy a gyannkoro sés lidérexe ráüljön úgyis lanyhuló ogyházias életére, annál is kevésbbé, mert az ily széles, hogy úgymond jam, korlátlan jogalap igen élénken emlékeztethetné ama sok nyomorra, melyet a történelmi nevezetességű „ciné prejudicio eccl. rom. oatbolioac" záradék miatt hajdan szenvednie kellett Azomban a meghozott ha tározat komoly, szigorú és hazafias betartása, agy bi mm, elég magas kőfal lesz, melyet nem egy könnyén mászhat meg ellenséges láb s melyen át nem egy könnyen kaczérkodbatik ellenségeinkkel az áruló szem. De e betartás legyen aztán „oonditió siue qua nou.“ A zólyomi esperesség többségének féltékeny ha­ zafi buzgalma be nem érte Nógrád mérsékelt hangú határozatával s élesebbé tette azt egy ponttal, nem mintha hazafiasságban tudná vagy talán akarná a nógrádi esperességet túlszárnyalni, hanem azért, mi­ vel a kebelében fennálló nemzetiségi viszonyok ag gasztóbb színben tüntetik fel a pánszlávizmus erejét vagy a magyarság hatalmát. Nagy Hont Zólyomnál is tovább ment még, s nincs benne kétség, hogy ha kimondott határozatának a gyakorlatban is érvényt tud és akar szerezni, rövid idő alatt gyanú felett álló papokkal, tanítói kai és felügyelőkkel leend csupán dolga, kiknek vezetése alatt felfog virulni a magyar nemzeti ügy. Ságra hozni. Ezúttal épen a nagybonti espereslégből jutott mihozzánk eféle hir. Alig hozatott meg ugyanis a hang­ zatos nagybonti határozat, alig bárom hétre a prandorfi (tótbakai) ev. egyház nógrádi esperességünk egyik legfanatikusabb, legalább a protestantismus és pánszlávizmus által ilyenül kanonizált pánsláv taní­ tóját választotta meg kántoriam lójául, ki azonban, bár a törvényesen kiállított s esperesileg is ellenjegy­ zett megbiró levelet megkapta, Erandorfra által nem ment. Néhány héttel az egyetemes egyházi közgyűlés után uj választást ejtett meg az egyház s megválasz­ totta Gröner Ádámot, a losouezi állami tanitóképezdéről pansláv irányú mozgalmak miatt elutasított hét ifjú egyik portantumát •) Egyáltalán nem tartozom azok közé, kik örömet és dicsőséget keresnek abban, ha tótajku polgártár­ saikba be tudják vitatni a pánszlávizmus feltétlenül ’kárbozatos érzelmét, sőt még j»z ingadozókról is sze­ retem feltételezni, hogy szivük nagyobb része a ha zafias párthoz vonzódik, s a n.agyar nemzetnek még akkur nem ellenségei, midőn saját nemzetiségüknek harátjai; azt is hinni tudom, .hogy a rohamos eszmé­ kért könnyen-bevülő, de épen azért könnyen is fél­ revezethető ifjú szív helytelen rajongását helyes me­ derbe terelheti a higgadt elme, a gyakorlati élet s közös hazai szent érdekeink megismerése, mert álta­ lán véve a teljes javitbatlanságban néni hiszek ; úgy tudom, hogy a megválasztott sőt már állomásán mű­ ködő tanító felsőbb engéÜelemmel valamely felekezeti (úgy értesültem, a szarvasi) képeidén sikeresen állotta meg a képesítő vizsgálatot*; azt is meghiszem, hogy egyházának hú szolgája, a tanllgynek tehetséges és készséges munkása leend : mindez azonban vissza nem tart attól, hogy kimondjam, miszerint komoly vétsé get követ el egyházunk hitele ellen az az esperes vagy más elöljáró, ki jelen viszonyaink között kellő óva­ tosság és elegendő garanczia nélkül engedi megvá lasztatni a papokat és tanítókat s hibát követne el az az esperesség, mely ilyetén mulasztásért felelősségre nem vonná választott tisztviselőjét. Mi a magyarországi keresztyén egyháznak (az unitáriust kivéve) legkisebb felckezete vagyunk, de hitelünk, jó hírnevünk mindig sértetlenül, elismerve állott a nemzet szine előtt, nemcsak azért, mert min­ den téren kitűnő honfiakat és honleányokat adtunk a magyar nemzetnek, hanem különösen azért is, mert szavunknak mindig urai tudtunk lenni, s a magyar nemzeti, érzület és szó javára, aránylag minden más felekezetnél nagyobb bódításokat tettünk. Ne legyen mostani hazafias határozatunk az, melyről csakhamar azt mondhassa, pedig jogosan mondhassa a közvélemény: „múltúm próbát? Holles Danó. Újítások serdülő nemzedékeink testi fejlődésének rovására. Az emberi nem uj nemzedékeinek fizikai hanyat­ lása, mint a társadalmi és az állami életet fenyegető aggasztó kérdés, elég élénken és behatóan foglal koz tatja úgy a tudományos világot, valamint a kórmányférfiakat, semhogy a műveltebb embernek orról tudo­ mása ne volna. A baj föokait és illetve ezen okok elhárításának módjait a kisded gyermekeknél (1-6 évig) a legelső Itáztnevclésben, a tanköteles kornak nál (U—12 évig) az cl. iskolai nevelés és tanitás rend­ szerében, a serdülő ifjúknál pedir, ezeknek korai szabadNzárnyra bocs&jtdaábau, vagy ami ezzel egyenlő: a szülei gyámság egyetemben a közép iskolák szigo rubb felügyelete hiányosságában keressék Ugyancsak a baj beszüntetésének vagy legalább localizálásáuak kér*) A honti aliipiu lnAr k Ülte « páneláv Orőncr aauHt üsark. déaében immár kezet fogott csaknem az öeszee társa­ dalom. Csakhogy ez két táborra vázolva, az emberi­ ség e létkérdésének megoldásában két iráeybao, két­ féle elv szerint indította meg a „regenerálás * körüli mosgalmat. Az egyik elv hívei: az elfogulatlan szülék, a paedagogusok és az orvosi kar zöme. Rendszerük: a gyermek testi edzése minden áron és minden meg engedhető módokkal ; a testi és szellemi erőket túl terhelő tananyag redukálása és mértékletességhez szok­ tatás. — A másik elv pártolói: a „gyengéd * szülék, az úgynevezett gyermek barátok és az orvosi tudomány csekély számú képviselői. Hisznek némileg az előb­ biek elvében, de nem bíznak benne. Tanuk : a téli sapka, nyakravaló és golocsui; szóval az el kényeitetés és kímélés minden kigondolható neme. A bi deg víz és a fria hólepel kész dipbtheritis és vörbeny, szóval a gyermekek halála. Ezen elvből kiindulva hívta fel R. K. ú; e la­ pok 50. számában az iskolák és szülék figyelmét már másodízben, óva intve őket a reggel 8 órai tanítás megkerdéséock veszedelmes voltáról, (természetesen téli időben) hivatkozván a belyb. r. k. iskolaszéknek * am határozatára, melyszerint téli hónapokban az ottani d. e. iskolázás megkezdését 9 órára rendelte el. Tiszteljük az emlitett igen t. iskolaszék buzgal­ mát. De csodálkozunk R. K. úr enuneiáeióján, aki mint széles körökben ismert humanista és gyakoris tiasság embere téves tanokat hirdet, azt akarván köz­ leményében jelezni, hogy azzal a 9 órai históriával a gyermekek halandóságának, az emberiség satoyulásának már gát lesz vetve. Igenis bátor vagyok azt * téves tannak nevezni, mert például szolgálhat reá m évben a fővárosi iskolaszékekben felhozott, néhány bankár által fncennirozott rokonelvű indítvány megbukása, amennyiben bizottságilag kiküldött paedago giai cs orvosi tekintélyek az indítványt, mint az elpuhító -rendszer eryik sajnálatos nyíl vonulását, elvet ni kérte. — De nézzük csak R. K. úr érveit. Télen miért nem járhatnak a 6 éves kort mégha ladott gyermekek reggeli 8 órakor iskolába. J. A szolgaszemélyzet későn kel föl; ebből ter­ mészetesen az következik, hogy a szülék még későb­ ben kelnek, a gyermekek pedig legkésőbben. A tisztelt szülék házi szokásaiba és rendjébe avat kozni, nincs semmi joga másnak, de hogy a szolgá­ lók és szakácsnők a paedagogiába avatkozzanak, és befolyást gyakoroljanak egy oly kérdésben, a mely­ nek sem eddig sem ezentúl nem is volna szabad kér­ dési képeznie, már az ellen erőien tiltakozunk. No de hát, a haladó kornak, szüksége van uji tásokra. . 2. Az iskolába menő gyermekek S óra előtt az éjen át esett hóban nyomot törni. Mily vandalizmus, a gyermeket a frissen esett bóbani taposás örömétől megfosztani akarni. Pedig jól tudják az elpubitáa ne­ mes barczoaai, hogy a degszigerúbb elpubitáa alkat mázásával is, mily nehéz dolog ez, vagy hogy az udvaron való hótaposás nem oly veszedelmes mjnt is­ kolába menet közben. De ha mindezt megengedjük, vájjon meg lehet e azt rendelni, hogy a hó hajnaltól délig ne essék ? Ez esetben nem maradna más hátra, mint hogy az iskola a gyermekekhez menjen. 3. R K. ur érveivel a gyermekek halandóságát a tankötelsek soraiban keresi, holott statistikailag be van bizonyítva, miszerint a sokféle külső és tielső anyagi és erkölcsi káros befolyásoknál fogva az 1—-ő éves kisdedek közül ragad cl tegtöbbet a halál. A midőn bátor voltam R. K. urnák közlemé­ nyében terjesztett tanokat tévesnek mondani és ezen állításomat rövid reflexiókkal bebizonyítani is ipar kodtam; már egy lépéssel tovább is megyek, és az Ügy érdemében, t. i. a 9 órakori oktatásra vonatko­ zólag csak röviden — mert attól tartok, hogy a tszerkesztő úr nem enged nagy tért — egynémely ma­ gán nézetet és észrevételt is bátor lestek szellőztetni, moly nézetek azonban bizonyos sarkalatos elvekbe és lényekbe belevágnak egy kicsit. Kezdem pedig na gyón is privát dologgal, a kényelemmel. Megvallom őszintén, hogy csekély magam, valamint ügytársaim közül is igen sokan kéjjel töltenék azt az egy félho­ mályba burkolt reggeli órát kényelemben, ha éppen ezen egy „iának az elmulasztási, össze nem ütköznék a paedagvgiai rendszerrel. Mert kérem, vannak bizo­ nyos pacdagogiai szabályok, elvek és követelmények, amelyekkel — mielőtt saját kényelmére és előnyére gon­ dolna, — minden tanít ónak élnie, amelyekhez alkalmaz­ kodnia, és amelyekre a tanítónak és nevelőnek min dánok fölött tekintettel kell lennie csak ngy, mint a muzsikusnak az összhangra, mint az orvosnak az ütér verésre, és mint az ügyvédnek a paragrafusra, hogy többet ne említsek. �NÓGRÁDI LAPOK. Az iskola első és főfeladata a reud én fegyelem fentartása, legalább az iskola faiaiu belül. Hogy ez a kiluucikori oktatás rendszere mellett koczkáztalva vau, egy kis példával meg fogom vilá­ gítani. Tudjuk, bogy akár városban akar falubelym a házi viszonyokra nézve nagyjában igen csekélyben eltérd renddel és szokásokkal állunk Nzemközt, hogy például gyermokszoba nem mindenütt találkozik, hogy tehát — nem értve itt a szegény osztályt — a csa­ ládtagok és igy a gyermekek kényelmének se alka­ lom, se mód, sem pedig idő nem kínálkozik, és hogy a szülék szívesen látják; ba a gyermek elsiet hazul­ ról, sőt sok helyen kergetik is az iskolába. Már most ebből magából egy egész sora keletkezik a káros kö vo’kczményeknck, amit persze a kilcnczórások nem hajlandók elismerni.' A hazulról szélnek bocsájtolt gyermekek, — pedig ez minden iskolának a túlnyo­ mó tömege — vagy tartva az isk. tilalomtól, 1— 3 4 órán át zz utczán ólálkodnak, ez alatt mit csináljunk a hóval ?! vagy pedig az alatt az idő alatt rz isko­ lában tombolnak és az aligha nem rend és erkölcs rouló óra, hacsak a tanítónak különös atyai szere tete féken nem tartja a fél 8 tói 9 ig gyülekező sereget. Most kazdödik a tanítás és a tanulók szétzüllött hangulata s szétszórt figyelme mellett képzelhetjük, mily eredménnyel ; miután a tanító a nap legbrcseschb és legértékesilbetőbb órájától megfosztatott hu­ manitási szempontból. E rövid néhány vonással ko ráulsincs még kimerítve a 9 óra káros voltának be bizonyítása. És ba valahogy a polémiát netán kihív­ nák, lesznek szakemberek, a kik a helyes rendszerek fontartása és egészséges elvek mellett síkra szállnak. Én részemről szerény rézeteim kinyilvánításait azzal fejezem bo, bogy egy tekintetben igazságot kell ad­ nunk az ez ügyben buzgólkodó t iskolaszéki tagoknak. Ez pedig az, bogy az iskolák s illetve a tanulók de czvmber hóban körülbelül naponta legalább egy fél órát veszitenek a borús idő miatt. E vesztesség mellett azonban • ezt legjobb lel*merettel kiÍ! merem állítani, kedves hazánk második milleniumát is dicsőén fogja ünnepelhetni, mig ellen ben az elkényeztető *! rendszer ápolása mellett aligha! —• — — Kemény Gábor. Figyelmeztetés lelkésztársaimnak. az 1868. évi 53. t. ez. 19. § a ugyan rendeli, hogy „vasárnapokon minden nyilvános és nem elkerlllhetlnn szükséges munka felfüggesztendő , ** rendelt toaábbá, hogy „bármely vallásfelekezetnek ünnepén a templom közelében mindaz mellőzendő, ami az egy­ házi szertartást * *; zavarhatná sőt a kihágásokról szóló 1879. évi 40. t. ez. 52 §-a az ünneprontók és az egy­ házi szertartás megbáboritói ellen 100 forintig kiróható bírságot szab meg: mindazonáltal saját keserves ta­ pasztalatomból indulva ki, figyelmeztetem lelkésztár szimat, nehogy előforduló bármily ecclatans esetben a törvény ezen kecsegtető szabványai után indulva or­ voslással éljenek, mert ab gyarmati kir. járásbíróság nemcsak hogy nem nyújt védelmet, hanem a panasz­ kodó lelkészt még költségekben is elmarasztalja, s igy saját kivei előtti compromissióu kívül még anya­ gilag is sújtja. Azért lelkésztársak csak hagyjátok ezt a képmutató világot a inága utján, mert ellene hasztalan minden küzdelem *) Zatkalik .Mihály, * bánki lelkész. Gazdászat. A jelesb minőségű vetőmagvak terjesztése czéljából a fóldmivolés, ipar s kereskedelemügyi m kir. minisztérium a hazai gazdasági tanintézeteknél termelt a vetésre alkalmas magvakat a gazda közönségnek mérsékelt áron átengedni rendelte. Ezen eredeti hely ről importált, jó minőségű magból termett sörárpa beszerzési ára métermázaánként 9 frtban állapíttatott meg. A következő mennyiség árusittatik el, éspedig: angol chevalicr a raagyaróvári gazdasági akadémiá­ nál 225 bl, ugyanaz a keszthelyi gazd. tanintézetnél 120 bl, ugyanaz a kolozsmonoslori gazd. tanintézetnél 212 hl, elsaai chevalier árpa a keszthelyi gazd. tan­ intézetnél 237 hl, ugyanaz a kolozsmonoatori gazd tanintézetnél 138 bl, probstci árpa a magyaróvári gazd. akadémiánál 137 hl A megrendelések sor sze­ rint fognak clintéztetni s minden folyamodónak egy fajtából 2 métermázsánál több nem adatik. Miklós Gyula borászati kormánybiztos következő felhívását különös figyelmébe ajánlom a bortermelő közönségnek: „Külföldi éa francain borkereskedők által hozzám intézett megkeresés folytán fölhívom a termelőket, hogy a folyó évben szűrt könnyű fehér és vörös borokból, — melyeknek lehúzás után hektoli­ terje edénynyci együtt az ottani legközelebbi vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva 15—20 frtért vásárol­ ható — az országos borászati kormánybiztossághoz mustrákat mielőbb beküldeni szíveskedjenek, megje­ lölvén a termelő nevét, legközelebbi vasút vagy hajó­ állomást s a készlet mennyiségét.4 a nógrádmegyei gazdasági egyesület a csikónevelés előmozdítása s a legeltetés megkönnyitéso czéljából egy közös csikólegelő, kibérlését óhajtván, fel­ hivatnak azon legelőbirtokosok, kik a jövő évben csikók részére alkalmas legelőt bérbeadni vagy csi­ kókat legeltetésre befogadni hajlandók, ebbeli szándó kukat a feltételek kitüntetésével az egyesületi titkár­ nál B. Gyarmaton bejelenteni szíveskedjenek. Bainler Ottó, kúEgudaiigi flőAdó a tgyl. titkár. Hírek. Lapunk tisztelt olvasóinak boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. Lapunk érdekében. Egész éven át a közügygyei, a közönség érdekeivel, ügyei, bajaival foglalkozunk. Nem fogja tehát a t. közönség rom néven venni, ba az év végén, e számunkban, melyben a jövő évre szóló előfizetési felhívásunkat bocsátjuk ki. kivételkép egyszer lapunk érdekében is koczkáztatunk néhány igénytelen szót. Jövő év január hó 1 jövel a „Nógrádi ** Lapok a Xl-ik évfolyamba lép. Tehát immár egy évtizede annak, hogy szerény la­ punk a megye szellemi érdekeit kép­ viselni, emelni és védeni iparkodott. E lapot Karmos Gábor ur, jelenlegi főjegyzőnk íme én kegyeletes és kötelességszerű dolgot vél­ alapította 1873-ban, s két évig a Deák-párt közlönye tem cselekedni, midőn Hofimann Dávid bánsi haszon­ volt, mig 1875. évben, a Deák és balküzép pártok bérlő zsidó vakmerő ünneprontását és templombáboriegyesülése után, az akkori balközeppárti „Ipoly4 ez. tását följelentettem. Ezen egyén ugyanis Bánkon uzso­ "''lappal, melynek szerkesztője Horváth Danó volt, őszrából felkapván, most az egész világnak meg akarja szoolvadt, s a lap szerkesztését Horváth Danó vállalta mutatni, mennyire nem kell a zsidónak a keresztény cl, Harmos Gábor ur társszerkesztése mellett. — Kar­ intézményeket respektálni; mennyire tüntethet ezek mos Gábor ur 1876. év kezdetével vált meg a laptól, ellen, mert im, ba ez nem tetszik — amint magát s azóta azt a mai napig Horváth Danó vezeti. — Hor­ kiveim előtt kifejezte: „vigyétek el onnét a templomot.“ váth Danó az „Ipolyi4* 4 évig, a „Nógrádi Lapokat4* Ugyanis f. évi szeptember 3-án a cséplőgépét pedig 8 évig szerkesztette, s igy ő már 12 éves, éppen vasárnap délelőtti istentisztelet alkalmával a vagyis a megyében legöregebb szerkesztő. (Lehet, hogy templom mellett vontatta oly éktelen kiabálá már meg is unták.) Vájjon feladatának megfelelt o. sok kíséretében, hogy az ájtatoskodók serege a lár­ vagy nem ? Azt a közönség ítéletére bízzuk. Kekünk mából rosszat sejtve, mind egytől egyig kirobant csak azon nyugodt öntudatunk van, hogy iparkodá a templomból, úgy hogy én a szószéken magam ma­ sunk kitartó, őszinte volt Habár mindég csak a tiszta radtam. És daczára annak, hogy ezen tény biróilag igazságot kerestük és minden egyes esetben rokon és beigazuiva lón, a gazdag zsidó nem lett elmarasztalva,, ellenszenv nélkül a tárgyi tényállás szerint mondottuk hanoin mint mondám, még én szenvedtem tetemes cl véleményünket: utóbbi időkben az igazságot is ipar­ anyagi veszteséget, és ehez azou leverő tudatot, hogy kodtunk szelidebb formákba öltöztetni és sikerült la bivaimnek úgy az egyház tekintélyében mint a tör-, púnkban oly hangot állandóvá tenni, mely visszaélő vény hatalmában bizalma megrendült, s az úgy, is seket feltáp ugyan, de még aotn szót, mely tehát a hetvenkedő zsidó most gúnyolódva bánytorgatja az ő hatalmasságát. Bizony szomorú dolog, hogy éppen a mostani mozgalmak közepette, midőn a vasárnapra vonatkozó eddigi intézkedések kevcsoltelnck, h mindinkább tért foglal azon meggyőződés, hogy a vasárnap szentsége nemcsak egybázilag, hanem értelmileg és társadalmi is áldásos: a b.-gyarmati kir. járásbíróság még a létező törvény korlátái közt sem nyújt védelmet — •) Mélyrn sajnálni lehetne, ha a tisitelt leikéi! arak a kerfsxUny vaairnap és Ünnepnapok nieRiirntaléíe kérül tekin­ télyüket latba vetve, e tekintetben a bir^aigok által la a törvény keretén belül nem témocattatnanak; <!e még aem hatljithatjnk el, bngy a tisztelt lelkész ur, tálén as indi^natío hevében, bereea csikké végaoraiban a jogrendet antlcipélja. Nézetünk azerlnt, ha felcbbcave van ezen úgy, bevkramló a felaóbb ittlét. Akkor meg fog győződni a lelkén nr, hogy azon indiznatío, mely vé|t»orai. bán van, mennyire jogosult? Ezen fontos figyel kftlénben figye­ lemmel foltjuk kitérni. 8aerk. Icgsz:gorúhb irodalmi illemet taxija szem előtt. Sok hp réme szokott lenni a vidéknek, melytől a becste­ len és tiazloaéges ember egyaránt fel — Habár po­ litikai meggyőződés Bőket mindig határozottan kimon * do'táfc, azért az e’leunézetúek iránt türelmetlenek sem voltunk. A politikai elvek bangsulyoztatása a vidéki lapoknál képviselő választások alkalmára e«ik. Volt idő, midin erős barezosai voltunk a plrtérdoaeek, do' midőn azon elv tört utat lapunknál, hogy az ellen­ párt iák véleményé: is tiszteletben keli tartani, a leg­ utóbbi képviselő választáskor oly pártbsogon szólí­ tunk fel, mely minden nem befolyásolt, s a tisztesség színvonalán álló lapok hangja szokott lenni. Azóta, — bár 5000 frtus canliónk van, — nem is vagyunk jóformán politikai lap. Beláttuk azt, hogy a politikiboz a vidéki lapokhoz csekély köze van. Ami köze vau, azt soha aem mulasztjuk el. Jogunk azért meg marad a politikához bozzáazúlaoi, s politikai csikké két felvenni. Főfeladat no k : a megyei, társadalmi, gazdíszati és némi részben a kereskedelmi ügyek és raox galmak bű kísérője és képviselője lenni. Mint ily irányú lap ezentúl is oda fogja irányozni törekvéséi, hogy a megye közönségének ezentúl is tisztes hangú és mégis érdekes dolgokat nyújtson. Ajánljuk tehát lapunk Xlik évfolyamát a megyei közönség becses támogatásába és az eddiginél tömegesebb pártfogásába. — Különösen pedig igen kérjük azokat, kik *bátrálék bán vannak, a hátrálékokat szíveskedjenek Kék László­ hoz, e lapok kiadójához beküldeni. Kék László Horváth Danó, kiadó felelős szerkesztő. Hymen. .Madách Károly alispánunk egyik kedves leányának Izabellának esküvője KovácsÁkos kir. mérnökkel f. bő Id án ment végbe - Cseaztvéo, a szülői háznál egész csendben, csupán a legközelebbi rokonok és násznép részvétele mellett. — Az uj há­ zaspár még aznap II. Gyarmatra érkezett Losonci rendezett tanácsú városa Nógrádmegye azon határozatát, melyet ez a katonabeszállásolás kártalanítása tárgyában hozott, felebbezte a belügy­ minisztériumhoz, kérvén azt is, hogy a megyei pótadó csak egynyolezad részben a házadó s bétnyolezad részben a többi egyenes adó után vettessék ki. Szajkó Mihály, a b gyarmati róm. kath feleke­ zeti iskola egyik tanitója B o d r o g i ra változtatta nevét. Példáját a tantestületből többen is követhetnék. Iparbál.' Az iparos iskola szegény tanulóinak könyveire és az iparos ifjúsági egylet könyvtárának gyarapítására rendezendő jótékony czélu mulatság iránt megindultak a mozgalmak, mely alkalommal as egy let latjai mintegy 60-an, úgyszintén a tanulók ISOan, továbbá több iparos tanuló állal készítendő munkák hozzájárulásával fog egy „Ipír bazár * felállittatni. — A nemes szél iránti tekintetből ajluljuk az illető ér dekeltek figyelmébe. A szegények karácsonyfája. A boly bel verwtkereszt jótékonysági egylet a szokáaoH évi ruha, fa-és. kenyérkiosztást o hó 22 én teljesitette a vármtház tér ~ mében Kleyn Jánosáé elnöklete alatt, mely alkalommal a választmány tagjai részéről jelen voltak: Harmoa Gáborné, Elbeoiczky Flórné, Szilágyi Móráé, WeU Dávidné és Kobn Mérné. A kiosztást megelőzőleg Ke­ mény Gábor ur, mint Reményi Károly titkár ur be lyetlese, ki jelenleg Budapesten vau, tartott buzdító beszédet. Ez évben 19 fin és 22 leánytanuló részesült a jótékonyságban, amennyiben tetőtől talpig uj ruhába öltöztettek fel. A korcsolya-egylet B. Gyarmaton 1883. évi ja­ nuár hó 6 án d u. 2 órakor a polgári iskolában tartja évi rendes gyűlését. Penczről alábbi aláírásokkal a jó orvoslás elismeréséül vettük a következő levelet: T. Szerkesztő úr I I’encten egy szegény özvegy vagyontalan napszá mosnő, lábát csuklója felett iué pmrá törte. Való Já­ nos körorvos úrnak buzgó szorgalma folytán ma már az asszony botnélkül szabadban jár. Nem hagyhatjuk ezt, hogy nyilránosvágra ne hozzuk; mert Való János körorvos ur maga egyedül gyógyitá a sebet, maga mosta és kötözte Mivel nem is kaphattunk' nőt vagy férfit, ki a műtét alatt segédkezett volna. A ki,pedig találkozott is arra, a műtét alatt elájult a seb látá­ sára. Adjon isten sok ily fáradhatlan körorvost! Web ser Andor, Kozáky Dániel. Adakozát. Vetter Aulai 1848—49 iki honvéd al­ tábornagy síremlékére B.-Gyarmaton újabban adakoatak: Bacbár Gyula, Bérezel Lipót, Bodnár István, Feledi Henrik, Felseuburg Tivadar 50 -50 krt, Aninger, Buriusz Mihály, Id. Sobnlcz Lajos, Sliller Jónás 20—20 krt, Gescheit Ármin és Himmler Vilmos 10—• 10 krt. Felelős szerkesztő Horváth Danó. Nyilatkozat. Alulírottak ezennel bizonyítjuk, hogy a Krivácsy Antal és Delire Benjámin urak között Mmerült be­ csületbeli ügy kösbenjöttünk mellett k ingyen Hitetett * Kelt Síécsényben, 1882. deczember 21-én. Tersztyánszky István Pokorny Pál Pintér Sándor MM. ’ �nógrádi , 3—1 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Ezanuel közhírré tétetik, hogy a szécséoyi kir. járásbirózlg térti * leién lévő Felfalt kösség 22. zz. tjkvben A. I. 1—2 sora. alatti zsollér­ aég bél éa ezen épült ház illetőleg kováciioUbelyböl a tartozékából» alperea Hoffman Fereocz felerészben! illetőzégo 475 frt becsértékben, további a felfalusi 81. u. tjkvben A t I sorszám alatti deumás stőllőből alperes fele részbeni illetősége 300 írtra becsalt ingatlanokra Kúria Albert végrebaj * tató felperesnek Hoffmann Ferenez végrehajtást szenvedő alperes elleni 100 firt tőkekövetelés ennek 1875. évi november 1 ső napjától Járó 15 ázástóli kamatai, 15 frt perbeli, 18 frt 50 kr. végrehajtási úgy ezen kérvényért mér­ sékelten megállapított 9 frt 30 kr költség erejéig 475 frt és 300 frt kiki­ áltási árban Felnin községben évi február hó 13 napjának délelőtti 10 óráján tartandó végrehajtási árverés elrendeltetik azon hozzáadással, hogy az ingatlan ezen határnapon a kikiáltási áron alul is elfog adatni. A venni szándékozók állal leteendő bánatpénz a fentirt becsérték tis száztólija. A vételár harmada 1 hó, harmada 2 hó a harmada 3 hó alatt minaz árveréstől szám itta hat xzáztóli kamatokkal a b.-gyarmati kir. adó t letéti hivatalnál lefizetendő. Megemlittetik, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a telekkönyvi hatóságnál és az illető község elöljáróságánál te­ kinthetők meg. x Az árverés elrendelése a felfalusi 22 és 81 sz tjkbe feljegyző ndő Kelt Szóé vényben, a kir. járásbíróság mint tlkvi hatóságnál 1882 évi november 20 An. Z s i v o r a, kir. járáabiró. lapok *606.—1883 szám. / 2605—882. ez 3--I ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Ezeenel közhírré tétetik, hogy a szécséoyi kir. járásbiróság területén levő Endrefalusi 13. számú telekkönyvben A 1. 1—17. sorszám alatti kéiargyed telekből és házból valamint f 1—2 sorszám alatti maradvány Ibidből végre t I sprezám alatti szólIöböl alperes Murányi János felerészben} illetősége 1242 írtra becsült ingatlanokra kk. Cseszkó Jánot és Gábor végrehajtató felperesnek Murányi János végrehajtást szenvedő alperes elleni 400 frt tőkekövetelés, ennek 1875 évi november 9-től 1877. jul. 1-ig járó 12 náztóli kamata, innen a végkielégítésig járó 12 száztól! kamatai 22 frt 21 kr. perbeli 8 frt 95 kr és 16 frt 64 kr. végrehajtási úgy ezen kérvényért méné kelten megállapított 9 írt 60 kr. költség erejéig 1242 frt kikiáltási árban Endréiéivé községében 1883. évi február hó 14. napjának d. e. 10 órakor tartandó végrehajtási árverés elrendeltetik azon hozzáadással, oogy ez ingatlan ezen határnapon a kikiál­ tási áron alul is elfog adatni. A venni szándékozók által leteendő bánatpénz a fentirt becsérték 10 száztólija. A vételár harmada 1, harmada 2, harmada 3 bó alatt mindig az árveréstől számítva 6 száztóli kamatokkal a b. gyarmati kir. adó mint letéti hivatalnál lefizetendő Megemlittetik hogy a megállapított árverési feltételek a bivaUlos órák alatt a telekkönyvi hatóságnál és az illető község elöljáróságnál tekinthetők meg. Az árverés elrendelése az Endrefalusi 13. sz tlkkönyvbe feljegyzendő. Kelt Szécsényben * a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1882 év november 20-án. Z s i v o r a kir. járáabiró. Ilazrladáai hirdetmény. Balassa Gyarmat m^ város tulajdonához tartozó, a b-gyarmati 3. számú tljkőuyvben 10—140 helyrajsíszám mai jegyzett, Teleki-utcaiban fekvő 650 népsorszámő ház és beltelek 1882. évi deezember bó 30 ik napján d. u. óra­ kor a város tanácstermében megtartandó önkénytes nyilvános árverés utján eladatni fog. Kikiáltásiár 8000 írt, melynek 10 százalékja a venni szándékozók által az árverés előtt készpénzben vagy hitalt érdemlő érték papírokban leteendő. . A többi feltételek alól írott hivatalos helyiségében bármikor megszemlélbetők. B. Gyarmaton 1882. évi deezember bó 12 én. 1—1 Buriusz Mihály, városi bíró. Haszonbérlet Kis Kér községében a korcsmáltatásí jog 1883. évi február bó 1-től szabadkéz­ ből haszonbérbe .fog adatni. — A feltéte­ lek megtudhatók Lerner Lipót. gazdatisztnél. 3—1 ^Mindenféle karácsonyi s iljévi ajándékok í| mindkét nembeli felnőttek s gyermekek számára, kUlöuögen gyermek játékszerek a legnagyobb választékban és. jutányos árakon kaphatók Gansel József divatáruk és játékszerek kereskedésében I Bala»8w-Gyarmaton, a „T a k ar 6 k p 6 n z t áru átellenében. L y ____________ _____ ..... ... .... gép és rostalemez-gyára Budapesten GTÁB: vAozi-ut, oastiAk áUamvMp&lya közeliben. BAKTÁR: vkozl-körnt, 68 Ajánlja minden gazdasági kiállításon kitüntetett, javított gyártmányát, mint: =?n TRIE1UIIÖKHT változó romtÉaxra.1, tisztító-gépeket szeleiével, különlegességek malmok számára; hármas ekéket, szabadalom-szám 28,466. Ctaréplftg-ép-rositák, lyukasztott óm Imnltott lemezek, vas, aczél és czinkböl, valamint mindennemű mezőgazdasági gépek és tárgyak. (30-28) •A^rjeg-yzókek kívánatra ing-yen óh bérmentve. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton, 1882. _____________ | � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00103.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882_12_24.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1882-12-24 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 10. évfolyam 52. szám (1882. deczember 24.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom