https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7cd1398327c986545c0f55487beb71ae.jpg 0887bc4726c34374e62891c572fc8054 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a8f563069eb0ad55681826cec212c37d.pdf 6c150c2da2dc4fcb88f7e086072fd569 PDF Text Text B.-Gyarmat, - Tizedik évfolyam. 51-ik szám. Vasárnap, 1882. deczember 17. NÓGRÁDI LAPOK és H O N TI H I RADÓ. Politikai, társadalmi s. közgazdászati hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt. 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár.Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.-Gyarmaton. Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyilttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. A lap szellemi részére s a nyilttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőség küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. pontból bíráljuk, be, kell vallanunk, hogy Nógfádmegyo terüloti^nagyságát, lakosainak számát, a földbirtokos osztály értelmi és va­ gyoni minőségét tekintve, mind a kiállítók­ nak, mind a kiállított tárgyaknak tízszer annyinak kellett .volna lenni, mint a mennyi volt. Honnan van ez a közönyösség a magunk legelső és legszentebb érdekeink iránt? Bár miben keressem annak/valódi indokát, nem találok mást, csak egyedül azt, hogy kicsiny­ ük az Összes egyleti működést, nem várnak tőle gyakorlati has .nőt, s azt hiszik, hogy kik az egylet ügyeiben buzgólkodnak, azokat csak a hiúság vezeti, óhajtanak feltűnni, s örülnek a jutalomnak, gyönyörködnek a dísz­ okmányokban stb. Tévednek mindazok, kik ezeket s ezek­ hez hasonlókat hisznek. * Azon tényezők közt, melyektől Magyar­ ország sorsa függ, a legelső helyet foglalja el a mezőgazdászat virágzása, s Magyarország első sorban földmívelő ország. Ipar és keres­ kedelem a tényezők sorában 2-ik és 3-ik he­ lyet foglalják eb, s virágzásuk vagy sirrytö-7 désük a mezőgazdászat virágzástól vagy sinylttdóséuil függ. Már pedig mind sűrűbben és hangosab­ ban dörgi fülünkbe a mindennapi tapasztalás azon végzetes mementot: vigyázzatok s ébren legyetek, mert Magyarország mezőgazdásza­ iét nagy veszély fenyegeti azon erős concurrentia miatt, mely a mi ledjövedelmezöbb gazdasági terményeinket eddigi piaczairól mindinkább kiszorítja, Amerika s Ausztrália évről évre óriási mérvben növekvő tormelóseiyol elárasztván egész Európát. Az tehát a kérdés: akarunk-e ezen imminens veszélylyel szembe szállani és siker­ rel megküzdeni? vagy keleti fatalismussal sorsára bízzuk a zátony felé sodort hajót? Igenis akarnunk kell, ha abdicalni nem akarunk. A siker reményében azonban csak úgy szánhatunk szembe azon áramlattal, s a zá­ tony felé sodort hajót úgy terelhetjük veszély­ telen és biztos útra, ha mezŐgazdászatunk kifejlesztésére s felvirágoztatására halogatás nélkül, vállvetve, egyesitett erővel minden lehetőt megteszünk. E téren az államtól nem sokat lehet várni, itt a főteendő az egyesek vállaira nehezül. Az egyesek elszigetelten szinte keveset tehetnek, de egyesült erővel, társulatba állva szép sikert lehet elérni. Nézzünk csak meg egy egészséges méh­ családot 8 vegyünk példát arról. He minden egyes méh külön akarna magának mézet gyűjteni, valószínűleg rövid idő alatt éhen" pusztulna el. így pedig családos és társulati összeműködéssel megtöltik a tágas kaptárt, molyból magok is táplálkoznak a hossza, té-^ * lerrátT^á őket gondozó gazdának is illendő jutalékot adhatnak. - ■ Hát nekünk, midőn nemzetünk jövőjéről van szó, szabad e gyarlóbb felfrgást s keve­ sebb jóakaratot tanúsítanunk ? Szabad-e viszszavonulnunk azon térről, hol hazánknak ez idő szerint leghasznosabb szolgálatot tehetünk? Pillantsunk vissza a legrégibb multidőkro. A mi őseink a régi Scytbák azt tartották, hogy nekiek az ő Isteneik két ajándékot ad­ tuk az égből, u. m.: a s z á n tó v a s a t és kardot. E kettes symbolum cullusa húzó­ dik végig egész történetünkön. Helyzetünk A „NÓGRÁDI LAPOK“ TÁRCZÁJA. tókat ; szóval: ári lakot csináltak az egyszerű tanyai A. vadász. vetség létrejötte óta. Mnki és Emilia mindennap szorgalmasan megje­ lentek a vadászgyülhrlyou, a nagy tölgyfa alatt, de nem volt arra még eset, hogy az összejövetel után csak egyszer is vadásztak volna; nem volt rá idejük, a délután rendesen csevegés közt telt el. Emíliának egyszer eszébe jutott, bogy midőn Mu kit először látta, az éppen ozsonnázett — ezen jót ne­ vettek s e naptól kezdve mindketten tömött táskával jöttek a találkozásra; no persze ezután a vadászatra Egy délután együtt találjuk őket a tölgy alatt, midőn kedélyesen költik el oxsonnájnkat a rögtönzött páuitos asztalon. Túró, sajt, szalámi s puha czipó képezte oxsonnájukat, mely egymásután hagyta cl hol az egyik, hol a másik táskát. Úgylátszik közös konyhán vaunak. • ElőflMttai fenhvSs a „Nógrádi Lapok" 1883-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: 6 frt. 3 frt 1 B 50 kr. — a 50 kr. Egész érre .... Fél évre ..... Évnegyedre .... Egy hónapra . . . . Az előfizetési pénzek egyedül a • kiadóhoz czf- mezve, — legczélszerűbben póstautalványnyal — u nyomatandó példányok s pontos szétküldés tekin­ tetéből, mielőbb beküldendők. Horváth Danó Kék László, fel. szerk. kiadó a laptulajdonos. Visszapillantás októberi terménykiállitásunkra. A nőgrádmegyei gazdasági egyesület által folyó évi október hó 1—4 napjain rendezett gazdasági terménykiállitás eredményót előtüntető kimutatás az egyleti értesítő 4-ik számá­ ban közölve lévén, időszerűnek látom, Joogyazokról némely dolgokat a „N. L.“ olvasói­ nak elmondjak. A kiállításhoz 84 kiállító járult, egyik több, másik kevesebb' küldeményével. A ki­ állított összes tárgyak száma 802 volt. A ki­ állított tárgyak minősége általában jónak, ki­ elégítőnek mondható, s tekintve a minden kezdettel vele járó nehézségeket, általában meglehetünk elégedve ezen első kiállításunk eredményével. De ha kissé mélyebben tekintünk a do­ log lényegébe s ezen ügyet magasabb szem­ (Elbectélic.) Irta: Mauks Endre. (FolytaUc él vége.) Benedek Maki attól a pereitől, hogy az első tiszta nyakkendőt felkötötte s bogy elmosolyodott, óri­ ási haladást tett az átalakulásban. A betört kalapot csakhamar c *inos tiroli vadász föveg cserélte fel. A szürke nadrág s kopott kabát a prímás czigányra vándoftlt, Maki pedig divatos mun * dórba bojt. Elegáns vadász kabát', franexia szabása vadász nadrág, finom csizma, sálon ruha, keztyú, czipő sat. szükséges és pipere czikkek tömegesen jöttek a városi szabótól a cinikus ember tanyájára. A cselédség csodálta e változást, nem bírta meg fejteni, sem eltalálni az okot, nem, annyival is in­ kább, mintán uruk éppen úgy nem ment ezután sem sehová a éppen úgy nem fogadott házánál senkit, mint azelőtt. . Vadászik napról napra még nagyobb szenvedélylycl mint azelőtt — és soha sem hoz haza vadat Ezt különben cselédjei onnan vélték magyarázni, bogy nem akarja a szép vadászrnhát az elejtett vad véré vei bepisikoloí. A bámulat tetőpontra hágott, midőn egy reggel asztalosok állítottak a portára s csakhamar bepadlóxták a földes szobákat, kifestették ax ablakokat és aj­ házból. • •' • Körülbelül egy hónap telhetett el a vadász szö­ még kevésbbé jutott idő. Lassanként a két vadásztán közölt a megkötött vadász-szövetség kezdett báltérbe szorulni, bogy he­ lyet adjon egy magasabb szövetségnek, mely a szív kölcsönös vonzalmából ered. Benedek Muki, a cinikus embergyűlölő, a hideg arczu férfi, heves szerelemre lobbant, maga sem tudta, hogy jött hozzá, de őrülésig szerette Emíliát Emilia, a gyermeteg kedélyű leány, ki eddig csak bánya veti városi uracsok, gondtalan életű kato­ natisztekkel volt ismerős, első peresben el volt bű­ völve e hideg, mogorva férfi által. Emília bár nem nagy emberismerő volt, de vele született ösztöne foly­ tán csakhamar felismerte Benedekben gondtalan öltö­ zete daczára is a büszke nemes férfit s teljesen meg­ nyerte becsülését. A szerelem és becsülés között csak törpe válasz­ fal állott^/nely a második, harmadik találkozás al­ kalmával teljesen romba dőlt. — Emilia! parancsol ebből a sajtból? — Köszönöm Mnki, előbb a túróból eszem — szólt a leány s a jó liptóiból egy hatalmas réteget kent vadászkésével kenyerére. Tehát a szövetséges társak között a teljes biza­ lom honol még a megszólításban ia Midőn ax ozsonna véget ért, a megmaradt feles­ leg visszavándorolt a táskába, Miki szivarra gyújtott s egész köze) ült a virággal játszó Emiliábox. Egy ideig * hallgatlak mindketten, végre Muki megtörte a csendet. — Emilia mondja csak, mit szól a közeledő Őszhöz ? . — Bizony fájdalom, ijesztöleg fenyegeti vadá­ szatainkat — szólt Emilia gondteljes arcxcxal. — Igen, éppen azt akarom mondani, valami mó­ dot kell találnunk, hogy az ősrszel, do még a téllel ia'da'czolbassunk. * — En nem tudok, de sziveién segítek gondol­ kodni. — Én tndok egy módot, mely nem engedné, bogy mindennapi találkozásunk bcsxflnjék — szélt Benedek felállva. — S mi ás? kiváncsi vagyok — viszonzá Emí­ lia s szinte feállotl, a kezénél lévő fegyverére támasz­ kodva; nem tudta ugyan miért állanak fel, de mert Maki felkelt, jehát ő sem akart hátramaradaL �NÓGRÁDI olyan volt, hogy őseink csak ritkái) a cak rövid időre tehették le koxükbbl u kar dót, az Önvédelem miatt ennek kellett inkább használatban lennie. Gyakran kellett a véres kardot meghordozni, s apáink nem késtek zászlóik mellett Összegyűlni. Midőn e század közepén az erőszak kicsavarta a nemzet ke* * zéből a kardot, a nemzet követve géniuszé * nak belső szózatát, nem késett a másik symbolutnhoz, a szántavaihoz nyúlni, s elszántan vetette magát a föld mi velősre. Az idők változtak, mert: „minden kor­ nak van istene, ne zúgolódjunk ellene * 4. Je­ lenleg a veszély más alakban fenyeget. Szán tóvas annak is a symboluma, karddal ellene mit se tehetünk. Az ellen csakis szántó vassal lehet kezdenünk. Midőn tehát Magyarországon a mezőgaz­ dászat emeléséről, fejlesztéséről van szó, nem olyan dolog az, melyet kicsinyleni lehetne. Érdemes az arra, hogy nemcsak vezérférfiaink, de mi szerény közkatonák is komo­ lyan foglalkozzunk vele! E vzél elérésére legtöbbet tehetnek a megyei és vidéki gazdasági egyesületek, de csak úgy, ha egyesült erővel mindenki köz­ reműködik, a nem tartja magát távol a rész­ véttől a nagyobb rész. Jgy fogva fel a dolgot, nem lehet meg­ elégednünk azzal, midőn csak 84 egyén je­ lenik meg tárgyaival a kiállításon, és csak 300 tagja van a nógrádmegyci gazdasági egyesületnek. Hogy ez mily csekély szám, azonnal ki­ tűnik, ha egy kis összehasonlítást teszünk. Ugyanis Békésmegye területe 797 kilométer­ rel kisebb, mint Nógrádmegye területe, s mégis 1 00 nél több a békésmegyei gazdasági egylet tagjainak száma, s ott 229 lakosra esik egy egyleti tag; nálunk pedig 638 lólekre esik egy egyleti tag. Tehát a közreműködés itt körülbelül 3 szórta csekélyebb, mint ott. Va«y talán nálunk nem volna számára oly hálás tér mint ott? Sőt ellenkezőleg itt több terület vár a cnltura jóltevó működé­ sére, s alkalmas is rá többfélckóp, mint amott De politikai háttere is van a dolognak megyénk lakosságát illetőleg, szemben azon nemzetiségi izgatásokkal, melyek titokban a Benedek eldobta a szivart, arczárói eltűnt a nyu godtság s halvány pír borította el; as embergyúlö'.ő egy peres alatt szerelmes ifjúvá alakult át. — Emília fréjf akartam Önnek mondani, de nem volt hozzá elég bátorságom; ma azonban szokatlan szenvedélyt érzek keblemben a ma elég erélyem van megváltani, bogy én Öut végtelen szeretem; — szerűtem a szív legtisztább ■ legnemesebb érzelmével - legyen tehát nőmmé, bnldogitea szerelmével e kebelt, mely eddig sivár, elhagyott volt, mint egy homok ten­ gerre obott tengve éló csemete. Emília lesütötte szemeit, némán hallgatta végig Benedeket s midőn ez befejezve szavait, szcrelemittaaan tekintett reá két köny, a boldogság örömkönye jelent meg szemeiben. Eldobta kezéből a fegyvert a egy perez alatt Maki keblére borult. Igen, mi boldogok leczhnk! — volt Emília Válasza. A két szerelmes izemében valami szokatlan fény vlllámloU. Ők boldogok voltak; az igaz szerelem tiszta boldogsága honolt keblükben. • • Emília haza érve minden elmondott atyjának s kérte beleegyezését; mit a mogorva katona egy két hm ! hm í mprmogása után meg is adott, mondván : ha ni ár Így van a dolog, hát legyen ; hsnem leányom te egy kicsit nagy vadra vadásztál. Benedek Mnki másnap megjelent Keleti ezredes házánál • ünnepélyesen megkérte Emília kezét. • • * • 8 íme, a cselédek és a környék végtelen cső d ál hozására, hat hét múlva Benedek .Mnki ujdonat nj hintájában egy gyönyört! takaros feleséget röpített portájára. lapok. más neurz.oiis'gű lakosságot közös hazai ér­ dekeink uM elvonni,* s idegen istenek oltárai körül csoportosítani igyekeznek. Ezeket a lel­ kiismeretlen izgatók befolyása alól kivonni s a . imádott közös haza oltára körül csoporté- * sitani semmi sem lenne alkalmasabb, mint egy tevékeny gazdasági egyesület, mely nem­ csak az bősze* megyei intelligentiát zászlója alá gyüjtvné, de a nép alsóbb osztályait, az úgynevezett parasztgazdákat is felölelné, ma­ gába beleolvasztaná. Ha azon osztály minél gyakrabban érintkezhetnék a hazafias intelligentiával, lassanként megtanulna arra hall­ gatni, azzal együtt érezni, meggyőződnék róla, hogy ahoz érdekközösség köti öt; akkor nem lehetne attól félni többé, hogy magát fél re vezettetni engedje. Sokat lehetne még felhozni fenti állítá­ saim igazolására, de ezúttal legyen elég enynyí. .Máskor még szólunk e fontos tárgyról. Vajha mindenki belátná, hogy a szántóvá* -• mely az összes mezőgazdászától jelképezi, — az a jelvény korunkban, mely alá bátran ezt Írhatjuk: in hoc s i g n o v i n c e s! Oroszi Miklós. mert a két ellentétes politikai tan közül csak az egyik lehet igaz; vagy az, hogy a magyar aesazet el­ szakadva az uralkodó háztól, és kibontakozva a mo­ narchiái is kötelékből, önállólág fcnnállbatoa • magá­ nak boldog fenmaradást biztosíthatna vagy pedig azt, bogy érdekben összeforrva az uralkodó házzal, s mo narcbialis szövetségre lépve az osztrák császársággal, a két állam kölcsönösen s körösen védelmezze egy mást, de máskülönben teljes függetlenségnek örvendLessen. Egy tekintet geograpbiai helyzetünkre, s komoly megfontolása a más nemzetek életére örökké éhes orosz faj törekvéseinek, a beékelts *g a nagy szláv s német törzsek közé, s a nemzetiségek tervszerű haj­ togatása: egy perczig sem engad ingadoznunk, bogy az 1867. 12. törvény alapjára kell állnunk; de azon ismét nem szabad megállapodnunk: hanem a magyar államiság s politikai nemzetiség gyökereit mind mé­ lyebbre kell httsájtanunk, mig azok elpusztitbatlan erőssé nem válnak ; és ezen törekvéssel párhuzamosan kell fejlesztenünk az osztrák állammal közös törvényt is mindaddig, rniglen szent István birodalma a legki­ sebb részletekig utói nem éri a teljes paritást, mely Őt joggal megilleti. De hát Kossuth azért, bogy a kiegyezkedési tör­ vénynyel nincs megelégedve, és a personal uniót hir­ deti mint gyógyszert hazai bajaink ellen, a fenálló alkotmány és az uralkodó ház ellensége-e ? Dehogy az; leikéből örvend fajunk s hazánk .minden legki­ sebb haladásának, s boldognak érzi magát, hogy a nemzetnek ily dicső királya van. De az nem csoda, Nyílt levél báró Andreánszky Gábor urnák. bogy lulkébcu még ma is nagy a keserűség azért, bogy nemes törekvésében orvul megtámadtatott, s az B.-Gyarmat deczember 13. uralkodó bázbozi hűsége hazája elárulásával viszonozt utóit. Ne háborgassuk a nagy embert, ha egykor Polgári kötelességet teljesítek, midőn a PN. L.“ méltó elkeseredésében ünnepélyesen kimondott elvéhez' szerkesztőjéből intézett helyreigazító nyilatkozata al­ következetes akar maradni akkor is, midőn az indo­ kalmából, ezen nyílt sorukat intézem a báró nrbuz; kok jobbára ui-.-^azüntek. Ez nem gátolja meg a ma­ mert úgy állítja Kossuih Lajost az olvasó közönség gyar nemzetet, bogy faj s valláskülönbség nélkül sze­ elé, mint az uralkodó báz és a törvényes alkotmány retettel s kegyelettel viseltessék iránta, míg az Isten ellenségét, s elítéli azon kegyeletet, melylyel a ma élteti; és ba már rá nem birbató a visszatérésre, s a gyár nemzet - csekély kivétellel — ezen nagy tér . külföldön éri a halál : a parlament határozatából s a fiúnak már életében áldozík király készséges beleegyezésével, soha nem látott gyász­ Nem volt Kossn'b lázadó sóba: bauem az em pompával bozxssa haza földi maradványait, és pantbeberi jogok bálor s nemcslelkú védője és a kiváltsá­ ont emeljen számára, bogy a késő nemzedékek is gok kíméletes le rombol ója. Oly vérnélküli forradalmat kegyelettel elzarándokolhassanak dicső hamvaihoz. akart ő végrehajtani, a minőnek a világtörténelemben s * Lá báró ur, ez az a Kossuth Lajos, aki ellen nincsen mása; fájdalom, hogy az neki sem. sikerült; ön tüntetni elég bátor volt. Legyen meggyőződve, hogy mert amint az sbsolut rendszer bivei meglepetésükből ha igazán dicsőségesen uralkodó királyunknak a magukhoz jötteQ : még a koronás királyt is rákénybáró ur tüntetése tudomására jön : föl fog kiáltani, szeritették, hogy a megszentesitett 1848 iki törvénye­ ket szegje meg és haddal s tzent István birodalma bogy az ilyen jő barátoktól mentse őt meg az Isten ; -mert az ily tüntetéssel s a szomorú múltnak feszege po'gáraluuk föllázilásával támadták meg a vívmányai tétével, a nemzetivel őszintén kibékült, annak osztat­ nak örvendő b>'kés magyar nemzetet lan szeretetében részesülő alkotmányos királynak, És mi az 1848-iki törvények legnagyobb vív Bodnár István. mánya? az, hogy a politikai nemzetet kizárólag ké­ nem teszünk jő Szolgálatot. pező nemesség pozsonyi országgyűlése, Kossuth in. ditványára bevette a népet fajkülönbség nélkül A jó igazságszolgáltatás kellékei az alkotmány sáuczuiba; hogy lerontotta a válaszfa­ lakat a polgári osztályok közt; örökre betemette azon (Folytatás a vége.) óriás űrt, moly a nép millióit a kiváltságos osztályok­ / Mielőtt reformjavaslatom előterjeszteném/hémely tól elválasztotta, a azokkal szemben ellenséges állás­ * C ban tartotta. Kossuth forrasztotta össze a szétmálva dolgokat előre kell bocsájtanom :> Az újabb törvény szerint, a polgári kisebb kere­ élt nemzetet oly tömör egészszé, hogy azt még az ab solntismus állal oktalanul fellázított nemzetiségek sem setek a kir. táblára többé nem felebbezbotők, s ezzel képesek többé fóloszlatni És bár az újabb meggondo­ tetemesen leolvadt a felsőbb bíróságokhoz fólebbezhető latlan agrarialis törvények nagyban megfosztották a pörök száma, s több idejűk van a fontosabb ügyek népet az 1848 iki törvények áldásaitól: még sincs elintézésére Továbbá, a sommás pörökbeni eljárást úgy kel­ többé az a bitalom, mely az egyen jogú népet az árittokracia ellen föllázitbassa. Kossuth mentette meg a lene szabályozni, hogy azok az egyes bírótól a tör­ magyar hazát, bogy Lengyelország sorsára nem jutott, vényszékre, és csak különböző Ítéletek esetén volná­ melynek nemességét Katalin orosz czárné átkos poli­ nak a királyi táblához mint utolsó fórumhoz fölebbezbetők. Ez is nagyon megfogyasztaná a felsőbb bíró tikája gátolta meg azon törekvésében, bogy az úrbéri kötelékek föloldásával, s a jogegyenlőség behozatalá­ ságok munkáját. val, a népet magához emelje, s a nemzetet tömör Ila úgy a bűnügyek, valamint a curiáig föleb bezhető polgári pörök a szóbeliség, s közvetlenség egészszé képezze, mclylyel a vesztére törekvő orosznak ellcntállhasson A ravasz czárnő a nemesség rövidlátó behozatalával hivatalból fognának elsőbiróságilag föl­ részével szövetkezve, lentartotta a nép szolgaságát, és szereltetni : a mai írásbeli, olykor óriás tömegekké bízott pörök bolyéit, velős rövidséggel fogalmazott azzal egylltt az ádáz gyűlöletet is, bogy azután később, a szabadságra törekvő aristokratiának fejeit, megfelelő pörökkel fognánk találkozni, a melyek teljes átolva­ jutalomért zsákszámra lehetett a néptől megvásárolni. sása távolról sem fogna annyi időt igénybe venni, mint Kossuthnak ezen bal hatatlan érdemeiről megemléke­ a jelenlegi pörök. A mi az esküdtszék! intézményt illeti: az embe­ zett Deák Eercncz is az ismeretes fölirati vitában, ünnep lyescn kijelentvén, bogy művének ez a része riség tudós osztályai pártokra szakadtak e nagy kér­ désben. Egyik része úgy tekinti ezen intézményt, mint örökké fog élűi az emberiség történetében i)o bekövetkeztek a szomorú napok, midőn a a politikai s polgári szabidéig egyedüli biztosítékát nemzet uz absolulisuius által hatalmas sereggel meg- És nem lehat tagadui, hogy rendes körülmények közt, támadVutott, ezenfelül pedig a nemzetiségek is felbnj (attak, hogy a szabadság áltat cgygyé forrt nemzetet megoszthassa. Minden jő magyar a haza védelmére kelt, a selejiesc pedig az absolutismus mellé állott. Nagy volt az absolutismus b^neT"mert tévtanai val megrontotta az uralkodó* házat is; az okozta, bogy Ubkövctkczett a végzetes detronisatió, ami elhi­ bázott politika volt, és még a nemzet alkotmánya el­ len intézett merénylet megtorlásaként sem igazolható; az eskttdtbiráknak úgy erkölcsiségi valamint miveltségi tekinlotbon kellő qnaliticatiőja mellett az esküdt­ székek nagy szolgálatokat képesek tenni a tánmdalomnak. Do azt is sajnosán tapasztaljuk, hogy nagy politikai izgatások, nemzetiségi, s vallásbeli vakbuz­ góság uralma alatt, a láz elragad az esküdtszékekre is, és vajmi gyakran fölmentik a kétségtelen bűnösö­ ket. Már most euuek ellenében tegyünk fel oly elmosdbhatlan birói kart, mely a legbölcsebb, s legigauá- �NÓGRÁDI LAPOK. pótabb -polgárokból volna megalakítva, eljárásában szigorú formákhoz volna kötve, — miként előadandó leszek, — és ezen bíróéig hivatásánál fugvá minden politikai h valláson mozgalmaktól tartoznék magát visszatartani: nagy kérdés, valljon az ily szakképzett, magát egyedül bírói hivatásának szentelő, a pár Ha­ záktól visszatartózkodó bírói kar, nem nyújt c a pol­ gárok egyetemének az esküdtszéknél nagyobb bizto­ sítékot, miután a társadalom iegtiszjultabb * elemeiből áll ? Különös figyelmet érdemel e tárgyban hazánk állapota, midőn sajnosán tapasztaljak, hogy a nemze­ ti sági, somiliqus és antisemiticus mozgalmak mind nagyobb mérveket öltenek, s a polgárok meggyőző désére lidércznyoinást gyakorolnak. Ily körülmények is újból igénybe óhajtja vsoc:, meiyzzarist azok, kik az úgynevezett tiévi üdvözletek otikettszerú, de min­ denesetre terhes aőhslezctuégétől — bizonyos iótékosy cxélra való adakozás által — magukat erkölcsileg megváltani akarják, azt a fftnnsbb jelzett működésünk módon lehet megszüntetni a jogosulatlan befolyásokat, . előmozdítására tehessék. Miért is teljes btzaiomnml kérjük a lek- Táróéi s az alapos pimaszokat; és csakis Sgy Jakot remélni képviselőtestületet és elöljáróságot, mi szériát hsaoalag — a mennyire emberileg le bel séges, — igazságos íté­ a mull évekhez az idén te már a karácsony hetében, leteket. Kz rolnn azon eljnnitl rendtzer, mely a rísz a városi rendőr és még egy tanácsos kezeié *® mellett tzaéléttkel meggátolná, t a birákát a baltátoktól meg* a fennebbi ctélre az ide rskesztett két aláírási ivei órná. Hiába, az embori gyarlórág maga magának el­ köröztetni, s az eredményt az aláírási ivekkel együtt nyilvános elszámolás végett Havas Gyula egyleti pénz lensége. A szabadjára hagyott clősdó sok kísértetnek tárnok úrhoz juttatni kegyeskedjék. van kitéve. • ! Kelt B. Gynmsatoo, * vörös kereszt egylet választ­ Ne mondja senki, hogy a pöröknek egész terje­ mányának 1892. évi nov. 22»>1arfoCt üléséből Kövy delmükben felolvasása lehetetlen] mert azonkívül bogy Tirádámé s. k. elnök, Reményi Károly a k. titkár.a szóbeli s közvetlen eljárás mailéit hivatalból föl­ szerelt pörök, egészen más alsómé s terjedelmet nyer nek, mint a jelenlegi Írásbeli Jöttük: nem kellene a tauly pörök fognak előadalni: hanem esetről esetre, az ülések kezdete előtt, sorshuzáf ttján alakíttassanak meg a tanácsok; és az előadásra várakozó pörök Is ily módon oszlassanak föl a tanácsok közt. Csak ily közt, még ha a törvényhozás az esküdtszék! intéz­ ménynek adna is elvileg elsőbbséget: annak életbe­ léptetését elkellene odáznia, és az eskUdlszéVi bírás­ kodást a sajtóvétségeken kivül, csakis a bi lóságok cselekvő és szenvedőlcges ügyeire kellene kiterjesztenie. Szóbeliség és közvetlenség nélkül jó, gyors, és olcsó igazságszolgáltatásról beszólni sem lehet; ámde ba az Úgy az eleö bíróság előtt tökéletesen fölszerel* tetik: teljességgel nem látom be,/ miért kellene a felső bíróságok előtt a szóbeli és közvetlen eljárást ismételni, a mi a feleknek s az államnak rendkívüli költséget s alkalmatlanságot okozna. A mely ténykö­ rülmények az elbő bíróság előtt teljes hitelességgel valódiak gyanánt megállapitUtnak : azokat a felső bí­ róság előtt többé kétségbe vonni nem lehet. Ha va­ lamely fél uj bizonyítékokra talált: azokat csak pör ujitás utján érvényesítheti; ha pedig jp^opyitékai fel­ használásában az elsőbirózág gátolta vőlqa meg: a felsőbíróság a bizonyítási eljárás folytatását elrendel­ . heti; de a fölebbviteli bíróságok oly ténykörülmények' fölött nem Ítélhetnek, a melyek az elsőbiróság elbí­ rálásának tárgyai nem valának. Nem az tehát a fő ■ dolog, hogy a feltöbirótágoknál a tzóbeli ét köztellen cl* járat itméfeltették: huntm az, hogy az eltübirőtágnál a fölet ereiét, a féltőknél pedig a fMülriztgályl tökéletet legyen. * Ezek előre bocsájtásáyal Mtinditványos^m, hogy az cltő birótágaknál á tzóbeli ét k&zfellfn eljarat azonunt téptetfenék éleibe, fbf egytzertmind hitet gyortirók it ^Ikalmatdattanaif^jőcőre pestig a jegyzők kőteleidettenek a gyortir^ient meglapttlátára, ÜQf «íRzonyilUi eljárás, valamint BATégtárgyalás .fjrórsiník alkalmiéiba mellett- tartassák, é* trÉVondror JegfteG*% W'aH^ré*Ar Ir/p&Trt.-ltorf azokból a felső bíróságok is felvilágosítást nyerhes­ senek. > A gyorsírói jegyietek alapján a jegyzőkönyvek velős rövidséggel, a tárgyalás befejeztével azonnal fo­ galmaztassanak meg, és egész nyilvánossággal fölol­ vastatván, a bíróság tagjain kívül mindazok által irattassanak alá, kik az eljárásnál bármily minőségben tényezőkként szerepeltek; valamint ha valakinek ész revételci volnának: azok is vétessenek be a jegyző­ könyvbe, bogy ekként el lehessen mondani, hogy a jegyzőkönyv a történt dolgokat híven visszatükrözi; a minek valóságáról a felső bíróságok a hiteles gyors­ írói jegyzetekből is meggyőződést szerezhetnek, s az észrevételek alapos voltát, vagy alaptalanságát meg­ ítélhetik. Elkészíttetvén, nyilvánosan felolvastatván s ineg hitelesíttetvén a jegyzőkönyv: a bíróság az ítélet meg­ hozatala végett vonuljon félre. Ha a pör fólebbextetik, valamint az első bíróság az összes bizonyítékok és a végtárgyalási jegyzőkönyv meghallgatása után ítélt: úgy a másod és harmad bi róságnál se adassék ki a pör előadónak, bogy azt az eddigi rósz szokás szerint saját indítványa kíséreté­ ben szóval terjessze a tanácsnak ; hanem az első bí­ róság által fölszerelt pör minden bizonyítékaival együtt, a kir. táblai és cnriai jegyzők által, egész ki­ terjedésében olvastassák föl, a bírák pedig ügyeljenek és jegyezzenek. A pör felolvasása után az elnök a tárgyat röviden összefoglalván, bocsássa szavazat alá, és minden bírósági tug köteleztessék szavazata indo­ kolására, hogy ez által kényszerítve legyen feszült figyelemmel kisérni a pör fólolvasását. Az elnök jo­ gához tartozzék az első szavazó felhívása, bogy ekként a tanácskozás a legképzettebb, s legerősebb felfogású tagok által kezdessék meg, hogy a következő szava zók jobban tájékozhassák magukat. Ezen kívül törültessék cl azon veszedelmes szo­ kás is, hogy a kir. tábla és curia tagjai, előre köz­ hírré tett tanácsokba osztatnak, s igy a felek vagy azok képviselői, valamint az ügyek szorgalmazásából élősködő vállalkozók, előre megtudván, bogy melyik tanácsban fog a pör előidatni: elkezdhessék befolyá sukaf érvényedtől. Et sok alkalroatlnnságot okoz a bíráknak. és számtalan visszaélés szlllőanyja. A mennyire csak lehetséges, kövessük az areopagltá| példáját. Ne tndja maga az elnök sem előro, ki melyik tanácsba fog beosztatni, és a tanácsokban ~ífirek. bíróságok tagjainak a pör tanulmány ozásával vesződ­ niük, a mi az előhaladt koré, sokszor gyengeszemű bírákra nézve nagy teher ; hanem hivatalos kodásuk abból állana, bogy az egész héten át reggeli 9 órától délutáni 2 óráig, a szükségnek megfelelő számú taná­ csokba beosztva, összeülnének, s igy sok pört végig hallgatnának és elintéznének, üres óráikat pedig ön­ képzésre, s szórakozásra forditnák, a mire most alig van idejük ; a jegyzők pedig S pörök felolvasása, s az alapos tanácskozások megfigyelése által, magukat kel­ lőkép kiképeznék s jeles birákká válnának. Minthogy a régi pöröknek egész terjedelmükben! A b-gyarmati központi fogházhoz fogház felügye­ lőül Prónay Béla eddigi Ipolysági ügyészségi írnok neveztetett ki az igazságügyminiszter által. Ev egyetemes felügyelő választása. A nógrádi ev. espereslégnek szügyi körbeli egyházai — egynek kivétolével — az egyet. felügyelő választása alkalmá­ ból szavazataikat Prónay Dezső báróra fogják adni. felolvasása csaknem a lebeietlohséggel határos: ezekre nézve úgy lehetne intézkedni, bogy a feleknek meg­ engedtetnék kimerítő értesítések készítése, a melyeket azután, valamint az azokban hivatkozott bizonyítéko­ kat is, egész kiterjedésükben felkeltene olvastatni, hogy a bíróságok magukat tájékozhassák. Ha igaz fenne is, hogy a bírák jelenlegi száma nem volna elégséges, ha a föjebbezctt ■ pörök egész terjedelmükben fclolvastatnának: még akkor is a bí­ rák számát kellene megszaporitani, hogy a jó igazság szolgáltatás biztosítva legyen/A bélyegjövedelem bő­ ven fedezi a bíróságokra fordított kiadásukat. A bé­ lyeget a felek adják, s igy jpggaí megkövetelhetik, hogy a mai bizonytalan, s oJHor botrányos eljárás bzOqteltessék meg. Kézzel fogható, hogy a Ujlülvizsgálatnak előadoU módszere, a kirájyj4ábla decintralisátióját szükségte lw^ az áUÁz milliókra terjedő költpegtnentver^fedtoívéil->dzh% tábla ÍU oeztása az Igazságszolgáltatás hátrányára * is lenne; mert vajmi gyakran szükség a tábla összes tagjait elvi kérdésekben közös tanácskozásra összehívni; és az országban szétszórt értelmiség már nem bírna oly súllyal, mint az összesített erő. De nem tanácsos ma­ gyar állami tekintetekből is a centrifugális elemeknek alkalmat adni, nemzetiségi vágyaik érvénycsitbetésére. Ha egyszer megvolnának a vidéki királyi táblák a maguk költséges fölszereléseikkel együtt: azonnal el­ kezdődnének a hajtogatások, bogy az állomások miért nem tökeinek be az érdekelt nemzetiségek emberei­ vel. Az étvágy * evés közben növekszik, s igy nemso­ kára kiterjesztenék követeléseiket a törvénykezés nyel­ vére is. Volt már erre a Bach korszakban szomorú példánk. Mig tehát a magyar államiság, s magyar politikai nemzetiség kiirlhatatlan gyökeret nem vert: az állami ügyeket összponlositnunk kell; s igy a kir. tábla felosztására a magyar nemzetnek nincs szüksége. Tisztelt tagtársak 1 e jelen értekezésemmel meg­ akartam czáfolni azon téves nézetet, hogy a vidéki jogász a nagy korkérdésükhöz hozzá nem szólhat. Csöppekből áll a tenger is. Tegyük csak összo csekély készletünket: és látni lógjuk, bogy az tömörülve mily kincset képez. Ha bazaszerte buzgón működő jogász­ egyletek alakulnának: azok képesek volnának a köz­ véleményt megbőditni, és a józan haladást s állami életünk fejlődését bistositni. Ne nevezzük hát halva született gyermeknek jogászegyletünket. Tetszhalott az csak, és a derék tagok felébresztését várja. Föl hát uraim a legközelebbi szombaton a csatára. A kesztyűt ezennel önök elé dobiam, s nem kételke­ dem, hogy azt számosán föl fogják venni B Gyarmaton 1882. november hó 30 án. Bodnár István. A vörös-kereszt egylet helybeli választmánya' következő kérvényt intézte B Gyarmat város képvi­ selőtestülete és elöljáróságához nA helyben* működő vöröskereszt egylet mint már két éven át, úgy az idén is a sanyarú tél beáll­ tával két irányban iparkodik emberbarát! tevékeny­ ségét a helyi czélok előmozdítása végett érvényesí­ teni, amennyiben egyrészt téli ruházattal lát el számos szegény gyermeket; másrészt pedig ttlzelőfát kíván kiosztani a teljesen vagyontalan, úgynevezett bázisze- * gények között. az egylet rendes jövedelmi forrásai azonbau sok kai szerényebbek lévén bogysem mindezt fedezhesse: ugyanazért az önkénytos adakozás azon bevett nemét Farsangi hir. Még ádventben vagyunk s máris a mulatságra gondolunk; nem csuda, mert as idei farsang oly rövid, hogy akik jó előre nem goodoskod-) nak, könnyen alkalmas nap, vagy terem nélkül ma­ radhatnak. Az első biztos báli fairt a b-gyarmati dal­ egylet részéről nyújthatjuk; e törekvő közmlivélődési egyesület, mely az idén sziráki és debreczeni kirán­ dulásai s a nyáron rendezett dalertélyei által életre­ valóságának oly czáfolhatlan bizonyítékait szolgáltatta, a farsang utolsó bárom napjának hétfőjén, február bén fogja a megyeháza dísztermében, ének és zene műsorozattal egybekötött tánczestelyét megtartani. — Minthogy az egylet által két éven át rendezett hasonló tánczeslélyek, melyekre még Losoncz, Szécsény és Ipolyságról is számos vendég jött, mindig a legsikerül­ tebbek közé tartoztak, bizton hisszük, hogy a müveit családok ez évben is kedves találkozót fognak itt egymásnak adni. Az estély részleteiről később értesí­ ts ndj ük olvasóinkat. A vörös-kereszt egylet emberheráti nemes csemég fölemlítjük, hogy a szegény gyermekek felruhá­ zás! ünnepélye jövő asombatou, e bő 23 Au fog a vá­ rosházán végbemenői. Az adakozások e czélra igen örvendetes eredményt tüntetnek fel: Harmos Gábomé úrhölgy ivén már eddig 100 forinton. Szilágyi Mérné úrhölgy ivén pedig ŐO írton felül gyűlt be; a jősttvú adakozók neveit, mihelyt a gyűjtés berskeszteuk, kö­ zölni fogjuk. A kathclikus iskolaszék utolsó ülésében jegyző­ könyvileg köszönetét szavazott a tan ügy azon nemes barátainak, kik a jelen szorgalmi évben különféle ajándékokkal látták el „a nemzeti iskolát-; igy Mol­ nár György takarékpénztári pénztárnok az iskola ré síére egy 32 forint crtékfl csengetyűt, Kubányi Lisilö fiatal kereskedő pedig ezen csengetyúböz 4 frt 50 kr értékű rézbengert; a Szsnt-István társulat 6 frt ér­ tékű tankönyvet, végül nL Polák István helybeli se­ gédlelkész ár ugyancsak szegény tanulóknak iskola­ könyvekre 5 frtot ajándékoztak. Nemes példájuk kö­ vetésre méltó. — A1 iskolaszék mintegy 50 szegény tanulónak egészen vagy felében elengedte a tandijat, egyszersmind tekintettel arra, bogy ez évben, noha a tanulók száma a múlt éviekhrz képest nevezetesen megszaporodott, a négy osztály vezetése két tanító vállaira nehezedik, az ő aránylag igen szerény fizó tésDk pótlásául száz forint jutalmat szavazott meg. Ez összeget as érdekelt katbolikns szülők, minthogy az iskolai alap rendes terhvit sem buja. Ön megadóz­ tatás által is kétségkívül örömmel fúrják egybe teremteni. R. K. A b,-gyarmati jogászegylet utolsó szombati érte kezleti összejövetelén következő kérdés vétetett beható tárgyalás alá: Ki idézendő perbe az örökhagyó tar­ tozásaiért?4 — Alaposan megvitatták, bogy mely ese­ tekben kell az örökösök részére ügygondnokot kine­ veztetni s őket birlapilsg idéztetni, a mely esetekben elégséges csupán az ismert örökösöket perbe vonni. Az értekezleten jelen voltak Balás József (előadó,) dr. Bérezel Henrik, Bodnár István, Garam Jenő, dr. Goldstein József (Losonezról,) Kövy Tivadar (elnök,) dr. Melicher Ferenez, Milován János, Pelhes Béla és Szi­ lágyi Mór. A helyb kath. hltfelekezet múlt vaUruap meg­ tartott gyűlésén, úgy as intelligentia, mint a polgárság s a föld mi vésők közül nagy számmal jelentek meg az iskola termében, s főt. Imády Károly esperes plébános ur elnöklete alatt elhatárolták, hogy a katbolikns te­ metőt, melyet egyidő óta a városi elöljáróéig kaiéi, a törvény erejénél fogva, újból saját kezelése alá ve­ szi, s e végből kérvényt intél a városi képviselőtes­ tülethez Ezen kivül a gyűlés több rendbeli elélszsrű intézkedést tőn a barangolás stb. szabályozására, ör­ vendünk, hogy a hitélet nálunk is emelkedőben van; mert bizony fájlaltuk már, hogy a bmgA evangéliku­ sok és izrasliták mellett a katbolikuwAg oly köaöaa bős volt. — M. �NÓGRÁDI A naptar ügye. .U alulírott által- terve xett „NéyíffV az idő rővidlí^e tniait urm lehelvén a Uaj/v j*éayekuek taljea^p mrfclclrlőleg ki állítani, • felülte helyi érdekekül . c<ak neve Altul képviselő uiuuk.it nyújtani nem akarván, annak ki adásit a jövő wre balautntUtu. Kelt Rpesten 1882. évi d ct. ti. Luby S’.mdur. özvegy Paudler Lipótné annak kjelcnUnérc kért fel bennünket, hogy A nem szándékozik n kémény* •seprő mesterséget, — mint azt roatakarói bire*xtelték, - abbahagyni, banen^mint eddig, úgy ezentúl is foly­ tatja azt. Hstyreigazltás. Bér nem tartjuk ildomoanxk, hogy tértlan* jajokban nehettrit cilkkckre vonatkozó vélasxokat közöljünk, mindazonáltal tekintve aat, hogy II. L «r n-jn védelmére kel, a hegy ily értclembm íérji kotclcaaégct teljesít, beküldött csikké­ nek közlését lovagiasság! -xamponlbói meg nem tagadhattak. A helyrrigaxitu taíkk a kovtikcxó: .A L és V -ke 49-ik számában & nr egy hölgy udvar.at,lansága miatt moralixál, él ezen névtelen támadhat oly kivrl.o9lég írja le, hogy abban mindenki és így én is nőmre ismertein. LAPOK KAtek«4g-mnek tartom H. urat figyelinextetni. hogy mi­ előtt mást ill.mre tanítana, ax általa annyira ajánlott illemtanból l« galabb* nntii it megtanulhatna, hogy védtelen nőt megtámadni rpyaltaUI.au ilbtlrn. és ezt névtelenül fenni, annál rosszabb. To.ábl . S untak tudnia kellene, hogy mielőtt valaki fel* tt ítéletet mond, a másik telt is meg kellett volna hallgatni. Kövsfintt'l fogadom, nőm ne.ében ex. illemtanból tartott előadást, de n*xont megengedi 8 nr, mint a hölgyek védujV, bngy esrkrt .•»* lilém'egynéhány pontjára figyrlmrxteasrm. Maga S. ur be vallja, hogy nőm betegen feküdt. A sokszor említett il-*, iemtanbau ax is előfordul, hogy beteghex nem rohannak be csak' ugy eimplán,. hanem as 3 szokás, hogy ax illető bejelenti magát, va y legalább kopog ax ajtón. Kötelessége továbbá mindenkinek., még a nőnek i*. barmi cselből jón. magát bemutatnia. *A két gyűjtő h'dgy azonban nem tette rzt; ax ajtón berohanva, ax egyik nem is köszönt, míg a másik nem is tartotta érdemesnek, hogy m •Kit b.*mnt*<»a. Természetes következménye volt, hogy felesé­ gem barátnőjét halkan kérdezte: .ki ax a nő?* Valószínűleg a hölgyek a puha párnák megtekintésével annyirarl voltak foglalva, hogy ««o udvarias kérdést rostául hallották. És valamint 8. ur­ nák fonatai esen természetes kérdést elferdítették, épen ngy az arm igaz, hogy ax egyik axt felelte volna, hogy .sem nem szolgaló,sem nem ti o b aleány.* De nem is felelhetett volna Így *Ky Amerikában járt n6, miután ott egy tisataxaéges szolgáló annyira becskltetikrsmlot akár egy diplomata felesége. Nem áll az sem. hogy az egyik rögtön távozott, hanem miután az egyik, tekintet nélkül arra, hogy betegnél volt, h-xtsadalmaa históriákat beméit volna.el, ngy a mint JAttsk, együtt távoztak. ti. űrnek ugyan jogában all, több hitelt adni azon hölgyek­ nek. mint ezsu czafolatnsk, azonban elismerendi. hogy a hölgyek nem tartották magukat kiveri ax igazsághoz, ha felemlítem, hogy egynéhány nap csikké megjelenése ntan, feleségemnek állitólagpe barátnéja az 60 krt vi •mtakkldte, a cseléd által azt ftzsnvfn, hogy miután az újságból megtudta, hogy num az 60 krt megpanaszolta, azt visszaküldi. — Nem hiszem, hogy ez a vereskerrszt megbí­ zásából történt, mert ez esetben az egylet választmányának jo­ gaival visszaélt a így azt kompromittálta. Hogy mennyit adakozik valaki jótékony czélra, ehez 3. urnák semmi köze, valamint semmi köze ahoz, hogy nőm selyem párnák közt feküdt Ha azonban ót ez is érdekli, aat is tudatom vele, hogy a párnák atlaszból valók, és hogy ezeknek árával senkinek sem tartozom. Ennyit az igazság kedvéért. E tárgyban további polémiába nem bocsátkozom. H. L- Felelős szerkesztő: Horváth Danó. Mindenféle karácsonyi s fvj évi ajándékok mindkét nembeli felnőttek » gyermekek számára, különösen ír y érmék Játékszerek < • •- í , ’a4 legnagyobb választékban és jutányos árakon kaphatók Gansel József divatáruk ős játékszerek kereskedésében BalasHn-Gynruinton, a „Takarékpénztár11 átellenóben. FELEDI HENRIK kereskedésében B^Gyfirnuiton mindég nagy készletben kapható: Legfinomabb desserl Hajtok: Neufochatel, Imprrísl, Moliér. !*•!• lonais, (iorganzoln, Ementhal, Voradlbsrg. r<v|fw déli gUnmőles: datolya? ralódi^trancziu Caviár. üardinek ét e kilós ládáeskákban v**.*™* Füge-kivonat és kerek díszes csomagokban. Valódi franctia csokoládé, 1*. gyártmány. Hazai kávé % és Valódi ehinni és orosz-teák, valamint legfinomabb fojts Jamaica rw»M. Snchard-félc, A tisztelt fogyasztó közönség szives figyelmébe ajánljuk: legkedveltebb f^njobb, legtisztább és eszerint legolcsóbb éj lűló« diaxea csomagokban. Legfőbb olass fügéből kivépötolmány. . gyártott Fügekávé pótolinány. Raktárak: az ország minden nagyobb fűszer üzleteiben. I. magyar csokolád pót s fügekávé-gyár Budapesten. gép és rostalemez gyára Budapesten. GYÁR: vaozi-ut, osztrák államvaspálya közelében. RAKTÁR: váozi-kÖrut, 68. sz. a. Ajánlja minden gazdasági kiállításon kitüntetett, javított gyártmányát, mint: acJFtIHlURÖ KEIT változó rostával, tisztító-gépeket szeleiével, különlegességek malmok számára; hármai ekéket, szabadaloifi szám 28,4G6. <Jiíóplögfóp«roHtí*lc, lyiíkfZHztott és HívMÍtott lcni<?xel<, vas, aczél és’ czinkböl, valamint mindennemű mezőgazdasági gepek éa tárgyak. Arje^yxókek kivéimti'fv ingyen é» l>éi'nientve. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton, 1882. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00095.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882_12_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1882-12-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 10. évfolyam 51. szám (1882. deczember 17.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom