https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6b3c2b9d0e7ace1c98d7b5d02fb2ee84.jpg 0e24be29b13365d19bbe04307b807939 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a37b606b188475db46df1a987d6e3196.pdf f129fd25519461992ffc584f8658028d PDF Text Text B.-Gyarmat. — Tizedik évfolyam. Vasárnap, 1882. november 12, 46-ik szám. NÓGRÁDI LAPOK H I RADÓ. és HON TI Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt. 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.-Gyarmaton. Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr.Nyilttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. A közerkölcsiség nevében. Minden államnak egyetlen biztos alapja a keresztény közerkölcsiség, mely Jézus ta­ naiból meríti vallási kenetét és szellemi vi­ gaszait. A társadalom alapjai ily lényeges té­ nyezők nélkül fen nem tarthatók. Igen helye­ sen mondá egy tapasztalt vitéz hadvezér, hogy semmiféle ágyú vagy szurony sem éréi odáig, a hova az Isten igéje. Tehát erkölcsi világrend nélkül csakhamar összeomlanak a gazdagok márványpalotái s megüresülnck a társulati kincstárak is, melyeket a fegyver megőrizhet bizonyos igéig, de a hitetlen gaz­ ságnak előbb utóbb zsákmányul esnek, mint a mai események tömegesen bizonyitják. A kér. vallás eszerint, mely nemcsak positiv parancsokat oszt ki híveinek, de szük­ séges tilalmakkal is él a közbiztonság érde­ kében ; általánosan minden józanul gondol­ kozó ember által el van ismerve a közerköl­ csiség fótényezőjénck. Ha maga a vallás nem is czél, de mindenek fölött első emeltyűje a társadalom összetartó érdekeinek. A ki azt megsérti, kigunyolja, rossz példaadással az ártatlanok botrányára sárba tapossa s vad állatként megy rajta keresztül, hogy erkölcsi romlást idézzen elő: az a társadalomra nézve, mely a lételemi tényezők nélkül fen nem áll­ hat, veszélyes ember, s a becsületesek sorá­ ból erőszakkal is eltávolitandó. Inhen származik az engedelmességnek fo­ galma, mely erős arányokban terjeszti ki ha­ tását különösen a műveletlen vagy ál mű­ veltséget negélyezö emberek között, kik egy­ általán nemcsak hogy nem akarnak engedel­ meskedni, de mindentől megtagadják a kellő és viszonos tiszteletet, mely civilizált állam­ ban vagy községben a kölcsönös létérdekek központját képezi. Meglehet ugyan, hogy né­ melyek a kűlmázt szemlátomást alkalmazzák, de ez veszélyesebb, minél inkább hiányzik belőle a valódi becs, a szellemi érték. '* Az Összes társadalom megállapított osz­ tályokban érvényesíti polgárosító erejét; mely osztályoknak föladata, úgy kezelni a hatal­ mat, felebaráti szeretetet és béketürésl: hogy a közrend soha meg ne zavartassák akár viszszaélés, akár pedig éretlen túlkapások által a közbecsület rovására. A községben vannak példáéi az értelmiséghez tartozó alsóbb fel­ sőbb birtokosok, haszonbérlők, iparosok, földészek egy vagy két lelkészszel élükön, ha még ide értjük, hogy helyben tisztviselők iá laknak a rend fentartásu végett. Mi itt a min­ dennapi teendő, hogy a kölcsönös ügyszeretet áldásosán működjék nagyobb eredmények létrehozására? A sajtó is telve van botrányokkal. So­ kan már azért nem tartanak napilapokat, mert végkép megundorodtak a tömérdek ocs­ mányság olvasásától, melyek a hírlapokat elbo­ ntják. Már az is divattá lett, hogy a rablógyil­ kosságot részletezve illustrálva s a legnagyobb furfangok leírására fősülyt fektetve adatnak elő. Egy német zsidó lapban olvastunk nem rég papnyúzásról. Egy másik német ezen czim alatt: „Valér unser4 oly iszonyatos ké­ pet közölt, hogy a becsületes emberben min­ den erkölcsi érzés fellázadt. A községi hatóságok nincsenek úgy szer­ vezve, hogy azok a modern kor követelmé­ nyeinek megfeleljenek. Ritkán találhatók eré­ lyes, keresztény hitelű elöljárók, kik állásuk Testem, lelkem fásult, és beteg, A midőn est elmondom neked, Te csak daloln nerelmesen hőn: . Sitire t után less as esküvőm! * A „NÓGRÁDI LAPOK" TÁRCZÁJA. III. A róxaa nem oly szép Mint ax u orczája, Nincs oly kék nefelejcs Mint két szeme párja. Halottak estéjén. FJvigyom én, de nem tadom, hogy hova. Tán a bonnit viaeiatérée einca ioha ? Ottan volna énnekem csak jó helyem. Oda len mér nem binlana semmi nem. A hó nem Mint plexi A kő nem Hej, mint ■seretném kérdexni a holtakat: Felnyíljék.e nekem is tanyájukat? Boldoga&gom árán van ott birtokom, Temetőben egy aóldeU Bírhatom I fehérebb két kese, keményebb as fi szive! Oyfilfilni akarlak — R csak jobban szeretlek, Átkokat szórnék rád — S áldom lépteidet II. Feledni óhajtlak R képed szivemben él; Nem tudom elhinni, Hogy soh’ nem szerettél! '' Vilma. Maros v l a • . . 4 . . Ha te tudnád, hogy fájt a aiivrm, A midőn est daloltad nekem. Laasé hangon, bésan, kedvesen; .Maros vlse folyik csendesen. * Ottan álltam hosssé estéken As ablakod alathsetétben, Hangzott a dal mélán édesen: .Borulj a keblemre kedvesem." Ob, ha mostan is ott Adhatnék, Fájó saivvel reád hallgatóik^ H te dalolnál olyan bósan epedén: aNem borulok, van már nékem nevetőm. * • • .A. vadász. A , Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. tekintélyét érvényesíteni tudnák. Itt vannak a kezem alatt nem nagyon régmúlt időnek Írásbeli hagyományai, melyekből borzadva olvasom az úri betyárok hőstetteit, a szent vallás gunyolásában, melyeket már nem a köztörvónyhatóságok, de maga a király inté­ zett el legfelsőbb kegyelme utján. S hol van­ nak ők? Vessünk rájok egy marék port, hadd aludjanak ott lenn a sírban, hova koldusként jutottak; míg a kigunyolt vallás folytatja diadalait a földön és az égben. Nem szabad a köznépet sem ki feledni a számításból, midőn a rossz példák uralmát ostozozzuk. Köztudomású dolog, hányadán vagyunk mostanában az czcrfélckép kifosztott földművelő néppel. Nagyon helyesen jár cl a magas kormány, midőn az itt ott feltüne­ dező népz^vargásokra fölhívja a megyei kö­ zegek figyelmét. Nincs bizonyosabb, minthogy a féket szakitolt tömeg nem állapodik meg, ha szabad példával élni, a zsidók üldözésénél; bizonyosan oda nyomul, a hol annyit, vagy még többet vél találni, mint a zsidók­ nál. A proletár nem vallásüldörö, a nihilista vagyont keresd A socialismus, mit mi annak czimezünk, azon elvből indul ki, hogy, elég volt már nekik, kell, hogy a sora valaha ránk rs kerüljön. Íme! itt vannak a gazdag papok cipő serban; legalább ez a föl­ kapott' szójárás, — nincs könnyebb dolog, mint u papok ellen lazítani, kiket a nép fizet; lázitan; azok részéről, kik a pap eltartásához egy kis fillérrel, vagy egy.marék gabonával sem járulnak. Ez már aztán annyit jelent, hogy tulchassal buzdítanak a böjtre. A köz­ mondás pedig azt tartja, hogy minden far­ sangnak van böjtje. Óvakodni kell a corrupKinézése (eljescn megfelel cinizmusának. Magas vállas alak, nagy keféletlen bajtiszszal, összekuszált baj 8 szakálla! és mereven nézó szemekkel.- Térdig felgyürt fakó nadrág, kopott kabát, oldalra fordáit ócska nyakkendő, beütött kalap és sáros csizma, eza< hétköznapi Oltóiét; Ünnepnap annyit változtat rajta * hogy lehajtja felgyUrt nadrágját, kikefélteti, kabátját > s bajából kiszedi az egész héten belebttilolt szérű pely­ vát s ezzel kész ax egész disz. így mutatkozik ő Ünnepnap, így jelen meg a városban; nem tusirozza semmi, ő maga legjobban tudja, mit ér. Mukt gazdaember. Szőlői után,, szép vagyont örö­ költ; ebben 6li csendes, nyugodt napjait. E birtok jö­ vedelme épen elég, hogy megélhessen belőle a hogy különös passióinak eleget tehessen. Vagyona a régi ulliagú, nem szerzett hozzá semmit, de adósságot' nem csinált, a mi már magában rendkívüli érdem s prak­ tikus gazdálkodást módszer. Dalok. 1. A lap szellemi részére s a nyilttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőség küldendők. • * (Elbeszélés.) Irta: Mauksa Endre. Benedek Múld cinikus ember, nem törődik som mivel, él magának ftlujábao, mint a Petőit által meg éuckott l’aló PA! ur. Benedek Muki bizonyod fokig embergy kiölő, nem szereti a csúszó mászó szolga népet, gyűlöli a hízel­ gőt s irtózik féltudósoklól; ennélfogva a várost is igen gyéren, csak a legfontosabb ügyei elintézése alkakaával keresi fel, a faluból meg éppen kiköltösködött tanyájára, hogy minél kevesebbszer kénytdenitteeaók falusi notabilitásokkal találkozni. .Mintegy 33—35 éves férti lehet, tehát nenv gyer­ mekes szeszély e cinizmus, hanem mély meggyőződés. A félsxrg emberektől! irtózás annyira vitte, hogy t nŐNÜlni som mert, pedig lehel, hogy valaha voltak ily' gondolatai, de nem birt oly nőt találni, kiben mind-azon tulajdonságok meglettek volna, melyeket ö loea- �NÓGRÁDI tio aljas mQveitC’ ajknak, akiknek még va­ lamijük van. A papaág sem ólbet szóiból; de a világ történelem tanítja, hogy minden forradalom után a vallás szolgái szedték ősz* sze magukat egyedül, hirdetvén a világnak: „Nem csak kenyérből él az ember.u Elborul a jó hazafi lelke és egész mé­ lyében megrendül, ha a mostani ifjúságra ve­ ti tekintetét minden rangkülömség nélkül. Az úgynevezett iparosok nagyréáze annyira el van sülyedve, hogy megbízható .mesterember kivétellé lett már az egykor legerősebb pol­ gári osztályban. A tanonezok, segédek úgy szédelegnek köröskörül, mint az Őszi legyek. A paraszt ifjúság vad, mint a féktelen állat az erdőben. Valóban ellehet mondani, hogy Isten irgalma csak, hogy élünk**) Sántha Mihály. Mozgalom-e már, vagy még csak akar leimi ? (T.) A magyar katholikus klérus tudja, hogy mit akar, én nem tudom, hogy axonban valamit akar, ast tudom; mert ha nem akarna két oly nagy tekin­ télyé tagja, mint amilyen Hajoald Lajos bibornok és Schlauch Lőrinci püspök, nem léptek volna sorompóba. Álért tették-e vájjon, hogy a protestáns egyházak je­ len mozgalmai kőit síin lén életjelt adjanak magukról megmozdulván az ő, különben nyugodt fészkében ez as óriási phalanx is, mondván, hogy: itt vagyok! Vigyánatok és úgy működjetek, hogy ne érjetek hoz iám, mert ax én testemnek minden része dárda pik­ kelyekkel van fedve, és megszórjátok magatokat. — Olyan vagyok mint a villanyos hal: hogy minél erő sebben nyúl hozzám valaki, annál jobban fáj neki. Hát est akarja-e vájjon a katb. klérus a világ tudo­ mására hozni, avagy hogy fellépésével mást is akar, a a mit penget, nem csak pengeti de keresztül is akarja vinni, — mondom, nem tudom; de hogy vala­ mit akar, annyit tudok. És miután nem azért vagyok újság iró, hogy a mi érdekes dolog utamba akad, azt meg no vizsgáljam és a felmerülő kérdésekhez hozzá no szagoljak, bátorságot veszek magamnak arra, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzam. Először is, — ha bár mondom, — nem tudom hogy a magas klérus mit akar, de mégis koczkáztatni morém ama szerény véleményemet, hogy ha sem­ mit sem akar, miután mindene megvan, a legokosab­ ban caelókazi. Még akkor se lesz jó ezt a helyzetet megbolygatni, ha renoválási szándékból teszik, mert nagyon régi épület már, s akadhat benne olyan zár, kő, oszlop, boltíveset vagy valami, hogy nem jó lesz kimozgatni az ő helyéből. Egyébiránt, hogy ott nagy eszű emberek vannak, azt elismerem, ámde a saját •) Ex«a álUliaoa ptnmokbaa tok van a ni való. De néaettak auriat — a téraadalotn erkölcai életéért a papaég faletóa. 8*ark. dö nejétől megkívánt, tehát ex ideig legény maradt — jelenleg pedig nem igen foglalkozik ily nemű gondo­ latokkal. Midőn a falut elhagyta, lakbázat éppittetott bir­ toka kellő közepén, egy kiemelkedő dombtetőn, nem messze as erdőtől. A lakbás teljesen az ő cinikus Íz­ lése szerint készült, mind négy oldalra ablakokkal, magas ajtókkal s padlózatlan fenékkel. Itt éli csendes napjait, ablakaiból sxéttekint gaz­ dagságán, minden lát, minden tud, mi körötte történik, a nélkül, hogy fáradságos mászkál ássál kellene e meg­ győződést szereznie. Busája ott terem ablakai alatt, repcseföldjo bcszögellik kapujába s a kukorieza tábla határos kertjével. Maki barátunk minden cinismusa dácsára is bir azonban némi passiókkal, melyek őt bizonyos fokig gyönyörködtetik. Foglalkozik méhészettel, és tanulmányt fejt ki e munkás sereg tenyésztésében, alkalmas mindenféle rendszert az oláh vájtköpütől kezdve, Zirson üveg retoezee köpüjeig, minden fajtából feltalálható nála egy kettő. Méhese, vagy is inkább mébtelepe valami remek, teljesen uj, as Ö fantáziája után összeállítva. Minden köptt számára külön kis méhes, csinosan kiállított odúk, ily fabódé kertjében széjjel szórva van számta­ lan; lehet, hogy ez eszményi falu által Kárpótolja visznavonultságát, mert as tény, hogy e kis házak lakói a legbecsületesebb szomszédok s a mellett békés, sze­ líd polgárok, melyek teljesen megegyeznek nyugodt kedélyével — Avagy pedig lehet, hogy nem ezen Mempoutből indulva, hanem as életével összeforrt lapok. álláspont iránt a legnagyobb ész is elfogult lehet, a talán nőm restik rósz néven még se, ba mint hazafi, ki a magyar társadalomnak nem csak politikai, de vallási belnyugalmáért is remegek, e megindult, avagy megindítani szándékolt mozgalom •felett komoly aggó dalmakat nyilvánítsak. A Talán a kórmány miatt, azt hiszik ? Oh nem! kórmány uak lesz annyi megguadottsága, bogy e pánja — comese — volt. A tudós felolvasó idézett okmányaival kétségtelenül bebizonyító, hogy a mon­ dott időben egy Toldi Miklós csakugyan élt, a ki fő. ispán is volt; do arra vonatkozólag, hogy az 1320-82 között élő Toldi Miklós, a nagy erejű és a vitéz Toldi Miklós lett volna, arra a feltevésen kívül egyebet nem hallottam. Ezt bizonyító adat vagy okmány nem lé tezik ; 8 valószín0lég feltevésen alapuló állítás marad az örök időkig. Szilády Áron felveti a kérdési honnan való Toldi Miklós? Érte fa vetekednek. Vájjon a bihari kérdésből politikai kérdést ne csináljon, banem meg oldását egyenesen a katbolikus társadalomra bizza, a mely katbolikua társadalom vallási bel viszonyai pedig, a protestáns társadalom vallási belviszonyaival alig . Nagyfalu, avagy a nógrádi Told község volt e hazá­ hasonlíthatók össze valamiben e mai napig; minden ja? Arany, Toldi ős fészkét Biharba, Nagyfaluba he­ világi befolyástól menten rendelkezett, holott a pro­ lyezi; Szilády Áron azonban a Laczfy András seretestáns egyházak autonómiája egyházat és híveket gének utjából Ítélve, úgy látszik, nem hajlik e nézet azonképog tartott össze, bogy ott egyik a másik nél bez s igy Toldi Miklósnak talán inkább nógrádi szár kül nem igen tehetett semmit Az érdekek egyek va mazását hajlandó elfogadni. Meglehet, sőt valószínű, Iának, a vagyon a közös czél előmozdításának alap­ hogy mindkét nézet ismét csak feltevés marad. De az jául szolgált, és sóba protestáns embernek nem jutott utóbbi nézet mellett egy figyelemreméltó körülmény és juthatott még eszébe az, bogy a vagyont, a hatal­ szól, az t. i.. hogy a uógrádmegyti Toldon, Toldi em­ mat, vagy a befolyást, az egyháztól irigyelje, holott léke a mai napig is a legélénkebben él A toldiak a katholikásóknál, a hol ex a közösség nem volt meg, még most is büszkeséggel matatják a rét közepén a közös érdek nem fejlődhetett ide, azaz bivek és fekvő kápolna alatu épület — ma is néhol l öl ma­ egyház az anyagi kérdések mozzanatainál nem tar­ gas — falait, mint „Miklós44 templomát; közel ebhez tották magukat egyeknek, sőt nem egyszer merültek az öblös kutat, Toldi Miklós kútját, melynek nehéz föl e téren a legelkesercdettebb súrlódások. kőlapját csak ő birta felemelni; s ott látszik még Mondom tehát, én nem tudom, bogy a magas romjaiban a felső toldi völgy bozótjai között, falai után klérus mit akar, de annyi való, bogy akár mit akar­ ítélve egy kis, de erős kástély, a Toldi Miklós „por­ tája44. És ba a nép itt oly szívósan ragaszkodik a jon is, ez a kérdés nyilvános diszkusszió nélkül letár gyaltatni nem fog, s így minden esetre jobb, bogy a kellő higgadtság és megfontolással, addig szólunk közvetlen előtte lévő s előtte pusztuló emlékekhez, lehet c állítani, hogy tradicziói csak a képzelet vilá­ hozzá a míg cl nem későnk. Én tehát csupán azt az egyetlen egy kérdést merném koczkáztatni; Vájjon nem tart e attól a katb. klérus, bogy azon a téren, melyre lépni akar, mindé nek előtt nem saját híveivel jönne összeütközésbe, hol ugyanis, az autonómia utáni vágy ezeuképen feltámad gába tartoznak ? ván, a többség azonképen talál tömördlni, hogy a klérusnak eddigi befolyását ne tágítsa, banem megszo­ rítsa, kezéből mindazokat az intézkedéseket, melyek nem pusztán vallásiak, hanem felekezetiek is, — ki­ gyományait a reudkivüliség burkolni. — élt, hogy Heves, Szabolcs, majd Bibarvármegyék főis­ a dúló toldiak ? Hogy Toldi Miklós létezett, s hogy Toldon élt, arra egy további adatot vélek következtetni abból, hogy a f. toldi mondák szerint, Toldi Miklós alakja nem mythikus, de emberi — gyarlóan emberi A kö­ zelség még az idők traoszparentjén sem engedi ha és litokszerűség ködébe Felső Tqldou a falu vénei, részleteiben sokféle . változatbáu beszélik „Toldi44 Miklós történetét. Ama vegye? névtelen iró hírlapi közleménye a „Toldi legendáról44, Még egyszer mondom: a magas klérus .benső melyet értekezésében Szilády úr is felemlített, csak czéljainak lényegeit nem ismerem, gondolatát nem tu­ egy kis, kiszakított epizodeterű része a mondának, dom, s igy lehet hogy egészen eltérő irányban tapo­ melynél sokkal teljesebb s összefüggő „legendák44 él­ gatózom, de ha netalán közel járnék ezen kérdé­ nek a nép száján. semmel a tűzhöz, akkor azt hiszem, bogy mielőtt a A két Told község — alsó és felső — -egy szűk dolog nyilt akozióvá fejlődnék, jó lesz még egyszer völgyben, mindenütt erdőkkel kerített begyek között meggondolni. fekszik, melyek csak nem régen is rengetegek voltak. Nógrádmegye néhány öreg táblabirájánál máig is fenmaradt a tradiczió,. hogy Told községének lakói Az „Egyetértésben * 4 dr. Jeszenszky Sándor me igeu veszedelmes emberek voltak, kik gyakori össze­ gyénk fia,.következő érdekes adalékot közöl a.Toldiütközésbe jöttek a tekintetes vármegye büntető hatal­ mondához. mával. Történt volna a régi időkben, hogy a várme­ Érdemes tudósunk Szilády Áron, a m. t. akadé­ gye már egyszer mégis megsokalván a folyton dúló mia tegnapelőtt tartott felolvasó-ülésén, a Toldi montoldiak garázdálkodását, minthogy semmiképen sem dáról értekezett. bírt velük, elrendelte a falu széthányatását. Az állí­ Értekezésének czélja volt bebizonyítani, hogy az tólag igy megsemmisített falu két végén épült azután lllosvay és Arany által mcgénekelt Toldi Miklós nem mythologiai alak — mint Toldy Ferenci állitá — ha­ később Alsó és Felső Told. A roppant erejű és vitéz nem hogy Toldi Miklós létezett, hogy 1320—82 között Toldi Miklós nemzetségének leszármazol lehettek talán coelibatus eszméje után rekesztett el minden egyes munkás családot. Másik kedvencz foglalkozása a vadászat. Hátára vetett fegyverrel be be járta az erdőt, mezőt; azért, hogy vadat lőjön, nem szeret vért ontani, godt természete nem vérszomjas, annyira nem, az elejtett vadat, ha még kis élet van benne, nem nyu hogy haza viszi s felgyógyitja — de szeret vadászni azért, mert barangolásaiban még inkább visszavonulhat az embe­ rektől s zavartalanul átadhatja magát gondolatainak. Ilyenkor, a mint hátára vette fegyverét, lehajtott fővel s majdnem behunyt.szemekkel bejárja az erdőt, azt hinné az ember, hogy valami rejtély a múltból, avagy mély fájdalom, keserűség foglalja el keblét s az űzi a magányba; mert ily alkalommal szaba dón megeresztvén googolatait, a képzelő erő al­ kotta ideális képek által veszi magát körül, kárpóto­ landó az elhagyott gyűlölt társadalomért. Ez az ő egyedüli boldogsága; ábrándjának él, ez vezeti lépteu nyomon, ide megy ki minden cse­ lekedete. * „Ábránd. 4 — Vannak pbilozophusok, kik azt állitják, hogy áz ábránd szülöttje a szerelemnek; lehet — de én nem hiszem, mert Benedek Muki barátunk a világ legábrándosabb vén gyereke, pedig legkevésbbé ♦sem szerelmes, legalább eddig nem volt soha. — Az ő ábrándozása valami különös lelki állapot, oly vala­ mi, a mely az embcrgyülölet s poezis között áll; mert az tény, hogy Makiban minden cinismusa daczára is nagy költői lélek lakik; verset ugyan soha sem ír, de ex nem tesz semmit, nem feltétlen kellék, hogy a költői lélek mindjárt papiroson nyilatkozzék. * Benedek Muki o passióinak hódolva él évek óta minden napja egyforma, egyik olyan, mint a másik. Jelenleg, midőn meglessük, vadászatra indul. — Vállára akasztja fegyverét s ballag az erdő felé; nyu godt, egykedvű mint miudig, nem néz sem jebbra sem balra, csendesen halad előre mindaddig, mig elén azon pontot, mely határát képezi. Eddig 6 az úr, ed­ dig mehet, tovább egy lépést sem tesz, nem akar ide gén főidre lépui. Külseje a szó szoros értelmében a hétköznapi. A miut mondottuk, a határon megállt, körülné­ zett s midőn meggyőződést szerzett magának arról, hogy egyedül van, leült pihenni egy terebélyes tölgyfa alá. — A hely, melyet pihenőül választott, nagyszerű a maga vadregényes pompájában. Óriási fák, melyek koronájáról századok néznek alá. Átellenben a helytől, hol muki leült, meredek he terülnek el, kiülő gránit sziklákkal s csörömpölve alá bulió kristálytiszta patak nagyságú hegyi forrásokkal, melyekben a leáldozó -nap sugarai ezerféle színváltó tatban megtörve, vetik minden felé szivárvány szín változatukat; szóval mindazon költői fenséggel bir, mely Benedek lóikét képes megragadni; s mindenekfelett annyira ment az emberi kéz segédkezésétől, hogy az emborgyülölő élvezettel gyönyörködhetik a természet e remekén. Vadászunk pár pereznyi pihenés utáu vadásztátkájáhői elővesz egy darab sajtot és kenyeret «amúgy pásztor módra uzsonnát rögtönzött magának. , (Folytatása következik.) �N Ó G R Á D I Nem tncMio Toldiin * * esi rí u» község i< Tárók LAPOK. ezek nem hogy emelték volna reményeinkéi, hanem azt még inkább leapadták ; ugyanis egyik hó is, má­ riné történőiének bice jár olt még mai napig i«. Sót sik ho is 13—13 szőri esőzéssel örvendeztetett meg 3 Tarok mi h előszeretetül koreutcltetik fiaikit LAbonuUnkct, bogy részint az érést akadályozza, részint rinczuek. Néhány év elöli is élt még Taron egy, Tar hogy n zöld és némileg az érési rothadást előidézne. Lőrinci, ügy nagy on *jű férfiú hírében álló ember, a lii erejéhez való mesterséget xálasitotl, mert kőfar .gó t Lett ia mindezek folytán savanyúságokban oly gaz volt Nem leheteti Toldi Miklós e vidék, utódaiban is dig, és ezukor anyagban, Ízben és zamatban oly szó gény borunk, bogy az méltán nevezhető „korpnnai ** szertelen egyéneinek egy kiváló alakja"es őse? bornak — Egy öreg gazdától hallottam elbeszélni F. TolDtczára az elég késői szüretnek, az én vegyes dón, hogy a község, a fentebb említett aréthinyás mustom II—12 mig a Rizlingcru 16 fokú volt. Már előtt nagy falu volt. Vájjon nem itt kell é keresnünk hogy milyen bor lesz, az ily mustból, az könnyen el­ Toldi „Nagy faluját * 4? képzelhető, bál még a nép által szokás szerint meg­ Elég legyen tőlem o mozzanatokra és tradiczi rontott p rockból ? Mennyiségre nézve egy magyar hold ókra felhívni a hivatottak figyelmét. mintegy 9 hccfolitcrt adható! *. Érdekes volna tudni, hogy él é a bibanuegyci Nagyfaluban annyira a Toldi Miklós emléke, mint Nógrádiján ? Néhány év előtl F.-Toldun, Toldi Miklós törté­ netének több variánsát hallottam, melyek egyikére még ma is emlékezem A monda a következő: Épen szénahordás volt, a mikor az ecscgi várból katonák vonultak át a Toldi-völgyön; és a csapat vezére, — a „király44 — azt kérdezte a munkásoktól, hogy merre fekszik Hollókő vára. Miklós felkapta a kezében levő csallórudat s kifeszitett karral mutatta meg az irányt. Miklós nagy ereje feltűnt s bár legott katonának hívták, de még sem ment cl. Az öreg Toldiuénak két fia volt, Lőriucz és Mik­ lós. S az anya minden kegyét óm szereidét Lőrincire pazarolta, ki nagy úr is lett; mig Miklós! csak pa­ raszttá nevelte. Miklóst bántotta e különbség, mig egyszer összeveszett bátyjával a nigy haragjában meg­ ölte Toldi Lőrincz kedves embere volt a királynak, Miklóst tehát börtönbe vetették. Történt azután, hogy nagy veszedelembe esett az ország A királynak erős emberekre volt szüksége, s visszaemlékezett a nagy erejű Toldi Miklósra. Nyom­ ban „stafétát44 is küldetett érte Tóidra, de Miklós cem volt már ott. Kerestette azután őt a király mindenütt, mig végre rájutottak, hogy Toldi Miklós a budai bör­ tönben sinlődik. Legott magához hivatja a király s kérdi tőle, vájjon meg van-c még nagy ereje és tud­ na e még nagyokat cselekedni ? Toldi azt válaszolta, hogy a börtön átcsigázta ugyan, de ba jól táplálkoz­ nék, még egyszer próbára merné tenni erejét. A ki­ rály rendelést telt és Toldi Miklós egy kondér kását kért. A király másnap ismét megkérdezte Toldi Mik­ lóst, hogy vissza jött e már az ereje ? De Toldi taga­ dóiig válaszolt. Így folyt ez hat napig; mig a hete­ dik napon azután Toldi maga jelenté, hogy a bő táp­ lálkozástól már megjött a régi ereje. S ekkor felkapott a mindig börtöne körUl élősködő lovára, mely olyan fajta „vén gebe * 4 volt, hogy más ember rá se t!U volna; do a mikor Toldi Miklós Ült reá, mindjárt olyan pa­ ripa lett belőle, bogy álltából ugratott keresztül rajta egy kaput. Itt végcszakad az egyik mesének. Sok hason része van annak Illosvay krónikájával. Vájjon melyik kölcsönözte azt, a krónikás é, vagy a nép? Avatott kezekben az összes mondák ismerete, azoknak egymással való egybevetése, a pusztuló em­ lékek, falán bírnának oly erővel, bogy hivatottjaink megállapíthatnák a nemzeti bős honosságát. Tolmácson 1882 oki. 3! én; Tisztelt Szerkesztő úr ’. Vidékünkön az időjárás valódi inúvégzetet fejtett ki, hogy minél roszahb, és kcvoaebb borunk legyen, 8 leszámítva a jégesőt, mindennemű csapás megkereste szőllőinkel. Már a nagy héten előfordult fagyok az alacsonyon fekvő stAllőkben sok kárt tettek ; de azért jeléül a rendkívüli tenyéaz esőnek, mely bennük rej­ lik, hoztak annyit, hogy mégis jó közép termésre volt kilátás. •’ Sokkal több kárt okozott a szőllővirágzás alatti « hűvös esőn időjárás, mert o miatt sz elrúgáara nagyon hajlandó, do a legjobb bort adó öreg milyenek a veres dinka, bálintkn, sárga gohér, alig tartottak meg valamit. Már ekkor lehetett hqgy jó bor alig, sok dig ** p épen nem lehet. úgy is fajok, margit tudni, Előfordult — eddig bizonyára kevesek által észlelt ama tünemény, hogy a július bő 8-ki és 9-ki igen meleg — 31 és 33 fokú - napok az elég díszesen kinéző tőkék levélzetét nagy mérvben leper zsdték. Sokan tévedésből o tüneményt a később bö­ kő vet kozó ragya eredményének tartották. Az így el­ pusztult, vagy megcsonkult hiányos levélzet aztán egyik okául szolgált annak, hogy á bogyókban czit korány ig alig fejlődött, a lolovclezéat tehát kissé ko rán eszközölte a gondviselés. Következett a várandó bor mennyi ** és minő légét befolyásoló augusztus és szeptember hó, -- de A Tolmácson megjelent egyetlen borkereskedő 5 írt 75 krt kínált egy hectoliterért elszállítva. — A Nógrádiak, Berkenyeiek 5 fton, a Pencxick 0—II lton adták boraikat. Valóban mindjobban közeledik az uz idő, mely­ ben nem is tekintvén azőllőbirtoklds egyéb nyavalyáit, milyenek a pbyloxera, dézsmaváltság stb. legmegretettebb és legmcguuottabb dolog lesz a szőllő, a tőle lehetőleg mindenki igyekszik szökni. Perémy Gábor Kiváló hazafiúi tisztelettel Hírek. . Hymen. Kövy Zsigmund ministori számtiszt e hó 11 én vezette oltárhoz B Gyarmaton Horváth Mariska kisasszonyt, Horváth Danó e lapok szer­ kesztőjének kedves nővérét. Nógrádmegye eszi közgyűlése nov. hó 30-án f..g megtartatni. B-Gyarmat város képviseli testületé nov. bő 4-én ismét közgyűlést tartott, melyen kél fontos tárgy lett elintézve, t. i. a városi orvosi választás és kisded­ óvó Ügye. A városi orvosi állásra Dr. Hcks József és Kohn Kálmán gyakorló orvos pályáztak. — A qualificátió tárgyalása után megtörtént a szavazás, s Baintner Olló szavazalszedő elnök jelentene, bogy Kohn Kálmán 15 Dr. Heksll szavazatot kapott. így orvosul Kohn Kálmán jelentetett ki. — Mielőtt a kisdedóvó ügyére tért volna át a közgyűlés, — Elbcuiczky Fló­ * rt ur a kiküldött bizottság nevében jelentést tett arr ról, bogy a pótadó az 1883 ik évre mily arányban vettessek ki Eszerint tekintve azt, bogy a város 9904 frt szükségletet pótadó utján kénytelen fizetni, s ren­ delkezésre 39,015 frt egyenes adó áll, — a városi pótadó egy adó ft után 26 krbzn alapiltatolt meg. — Ugyancsak Elheoyiczky Flórt *' ur,’ mint a világítási bizottság elnöke azt referálta, bogy a városi világítás­ ra — 13 métermázsa petróleum kell, melynek értéke 300 frtr.i lőhető. A mellékköltségek 100 frtra számít­ hatók. És így a világításra 400 frt * elégséges. Ezen javaslatot a aépv. testület elfogadta, mivel azonban a világítás ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a kül­ döttség javaslatba nem hozott, a küldöttség ennek pótlására utaMÍltatott. A kisdetóvó Ugye, mely oly buszszánt vájudik o közgyűlésen teljesen megoldatott. Ugyanis, főleg Baínlner Ottó ur javaslatai alapján cl határozlatntt, hogy a mostani kisdedóvó helyiség, mely rendőrileg betiltatott, 3000 fit kikiáltási ár mellett el fog árvereztelni. — Kísdedóvó helyiségül a N. Tabán utczában lévő Ad ám Fülöp fele ház, mely most a ta­ karékpénztáré, meg fog vétetni, ■ kisdedóvóul béréndeztetni. Addig is, mig ezen ház bercudeztctik, félévre kibéreltetik a Lzngué-félo volt nevelő intézet alkalmas tanterme. Természetes, bogy ezen törzsvagyon váltó zások előzőleg a törvényhatóság által jóvábagyandok lesznek. Egy indítvány folytán pedig a kisded óvói ál­ lás szabályszerű betöltésére 1883 ik évi máj I ig pá­ lyázat hirdottolik. — Erők elintézése után tárgyaltatolta Straisiuger Lipót és Kobn Mór által beadott kér­ vények, meljben nevezettek, faraktáraik tüzmeute * átigazitása czéljából halasztást kémen. Reményi Ká roly ur nem hajlandó a halasztást megadni Tekintet­ től azonban arra, hogy az építkezés a fagyos hónapok bau úgy sem eszközölhető, — u halasztás ily értelem­ ben megadatott, azonban Harmos ur indítványa foly­ tán a tervezet 30 nap alatt beterjesztendő. A jegyzői lakás is szóba jött Barmon ur indokolt felszólalása szeriül azon nézet emelkedett túlsúlyra, hogy a jegy­ ző lakása a városházán biztosittassék. Ily irányú ja vnslal elkészítésére az e tárgyban kiküldött bizottság utasítva lön. Végül á városi vagyon leltárának meg állapítására, és a gazdának leendő átadására bízott ság kűldett- ki. Gyűlés vége d u. fél egykor. Észrevételek a nevek megmagyaroeitáeának dol­ gában. A „Nógrádi Lapok44 múlt heti számában Kerti úr tollából egy czikkccske jelent meg, mely megér­ demli, hogy vele bővebben foglalkozzunk. Kerti úr uzt óhajtja, hogy a városunkból! német nevek megmagyarosítására vonatkozó álma.-megvalósulpio Mi szivünkből üdvözöljük a czikk írójának felszólalását, ne ró mulaszthatjuk el azonban azt sem. hogy a nevek megmagyarosilasára vonat kozol ag néb-iuy észrevételt ne legyünk A nevek mrgaiagyarosiiása fölötte kívá­ natos; az is kívánatos azumbaii. bogy nyelvünk gé­ niuszát * a grammatikát >e dobjuk a tűzbe, mikor a német nevet magyarral cseréljük tel. Következéskép pen uem helyeselhetjük az olyan névmagyarositáaokat, minők a Kerti úr ajánlia Bangonyi, Sxiviclcndi, Tudori és masok. A magyar nyelv igen gazdag képzők dolgában. Mlruvaló tehát az effajta képzés, mint llaugo-ny i, melyben az uy nek létezésé kétes ? És miretaló rosszúi képzett szavakból újakat gyártanunk mint a mire a Tudori ckklatáns példa? Hiszen a tu­ dor szó mag * is helytelen képzésű, minthogy a tud igéből csak létező képzővel formálhatunk uj szót pld. tud-ás, tud ni, tud a t; de or képzőről a magyar nyelv semmit sem tud. Azt is tudjak, bogy nyelvünk a fosztó képzővel (tálán, leien, tlan, tlem ellátott főnevekből nem szokott mellékneveket képezni, következésképpen bü a Szív telen-i, se a Szív felen d i meg nem állják a sarat. A neveket úgy kell magyarosítanunk, hogy nyelvünk géniuszát meg ne sértsük. Ez az első regula melyet u uévmagyarositó társulatoknak követniük kell. Van azomban más regula is, az t. i, mely a szavak összetételére vonatkozván, azt mondja: kerülni kell a szóról szóra való fordítást'. Következésképpen uem belyeselhetők az ilycnszőrű magyarositatok sem: Scbőnbergcr—Szépbegyi, Weinbcrgcr—Borbegyi, Fel »enburg—.Sziklavári s b. Vagy megegyeznek-é az ilyen magyarosit isok is a magyar nyelvérzekkel ? Ha igen, akkor ezek is jók: Goldstein —Aranykövi, Tulpentbal —Tulipánvölgyi, Birubaum—Körtefái stb'. A nevek megmagyarositására nézve igen könnyű és racziónális eljárással élhetünk. Ha valamelyik helynévhez odaragaszijuk az i melléknévképzőr, készen van a helyes név, píld. Gyarmat i, Kutas i, Feled i, Pest i, Vácz-i. A keresztnevekből is lehet neveket képeznünk, úgy bogy azuk mellé a fi főnevet tesszük, igy lesz a Já> * nos-ból Jánoaíi, a Miklós ból Miklócfi, vagy pedig csak i képzőt .teszünk a keresztnevekhez: János i, Miklósi, sót maguk a keresztnevek is igen czél irányosak arra, hogy őket vezetéknevekül használjuk: Já­ nos, Pál, György. —' Az i n kivül leginkább az s és az ó ő képzőket használhatjuk: Szitá s, Erdős,Vágó, Vigyáz ó, Nzök ő. -- A nevek magyarosításának más módja is van Igeu czélirányos az is, ba a foglalko zást jelentő főneveket vesszük elő; ilyenek például Szabó, Várga, Mészáros, Kerekes; vagy pedig a tu­ lajdonságút j-lentő mjlléknevcket, péld. Barna, Kövér, Veres. Nagy, Kis; továbbá a nemzetneveket is hasz­ nunkra fordíthatjuk, péld. Magyar, Német, Horvát, Tót, Olák. Ezeket a regulákat tartsa szem előtt ki ki, ki névmagyarosításra adja fejét’ Különösen a nevek képzésénél kell vigyáznunk, bogy a nyelv géniuszát agyon ne üssük. S midőn Kerti úr nemes törekvését örömmel üdvözöljük, jelenleg való észrevételeinkkel nem azt moudjuk, hogy- a hazafias irányról letegyen. Vegye az egészet jóakarata figyelmeztetésnek Mi nem akarjuk, nem akarbajuk, hogy a magyar nyelv fatytyúbajtasainak számát növeljüK. Egyébként az is igaz, bogy Kerti úr helyes névmagyarosításokat is ajánl; ilyenek péld. a következők : Weiss—Fehér (v. F *jér), Scbwarz—FAetc, Műnk—Munkás, Silberer—Ötvös, Scblesinger—Dailo * (v. Dalos), Taub—Galambos. Bér czeller —Berczeli, Stillcr—Csöndes, Hutnik-Kalapos, Kőnig—Király, Ebcnführer—Rónai, Makoviczky—Mákus stb. Éi osztozunk Kerti úr abbeli óhajtásában is, vajba megvalósúlua az ő álma. Chopin attól tartunk, bogy az az álom jámbor óhajtás marad, jóllehet arra, hogy megvalósulása el fog maradni, szintén nem es­ küdhetünk meg. Mert igaz, hogy az olyan is lehet jó magyar ember, a kinek német neve van, de a német névhez vakon ragoszkodni és a magyarsággal kérkedni össze nem fér. — (Bayard) . Rendőri hírek. Csúcsén és Palotáson nagyobb mérvű lopásokról tudósítanak. Palotáson a templomot, a parocbiát. a magtárt kirabolták. Ugyanazon éjjel npv. 4 én Héhalomban Világby Mihály pincsijét fel­ törték, s olt a rablók egészen komót reggelig iddogáltak. Az ott hagyott cirarclta végekről azt lehet következtetni, bogy a rablók a quaiifikáltabb osztály­ hoz tartoznak. — Lőrincziben pedig egy lelkes gaz­ dától 4 lovat vezettek ki. — a nép itt azon hiede­ lemben él, bogy a rablásokat Harna Sugár József, a hírhedt rabló több czinkoHtáranal űzi. Sugár csak 2 esztendeje szabadult ki illavárol, hol lő évig volt elzárva. Most 42 éves, daliás alak, hozzá még meg ia nőiült Csécséu, s egy ideig tiszteségesen élt. — Nem rég lopás miatt le volt tartóztatva, a mikor a pandúr a sziráki járásbíróságtól a gyarmati lörvényazékhüi kisérte, — a pandúr előtt megszökött; azóta üldözik őt, de még eddig nyomára nem akadtak. i Műkedvelők előadása. A b.-gyarmati iparos ifjú, sági egylet állal mai napra jelzett azinielőadáa esteli 7 órakor a polgári iskola rajztermében fog megtartatni. Ajánljuk a n é. közönség pártfogásába. Jeruzsálem Gyarmaton. Egy vidéki izraelita fiatal ember a vásár alkalmával bevetődön egy izraelita szabó kereskedésbe ruhát vásárolni. Midőn távozni kéazttl, egy ott lévő fiatal izraelita reárivall, hogy mi­ kéül merészel és nem e szégyen! zsidó léiére magya­ rul beszélni. Persze az önérzete * fiatal ember jól meg­ adta a feleletet. Éi ez arezpiritó eset városunkban történik, hol annyi küzdelem folyik a magyarosodás érdekében. Ezen urak kollégáikkal azt hiszik, hogy a tnsgyar ember türelmének nincs határa Elvárjuk, hogy az isr. hitközség megadja az elégtételt ily dol­ gok iránt. (BekttldctetL) Az elburjánzott zuglrkászatot a b gyarmati ügy­ védi kamara erélyesen üldözi Legközelebb Is Szirá- kon Pálos Mór'on irodáját tiltotta be Balá * József kamarai Ügyész közbejöttével Kun Barna sziráki kir. járásbiró. �NÓGRÁDI álláspont iránt a legnagyobb ész is elfogult lobot, ■ talán nem veszik rósz néven még se, ba mint bazati, ki a magyar társadalomnak nem csak politikai, de tio aljú müveitől azoknak, ekiknek még va­ lamijük van. A papaág sem Ölhet szélből; de a világ történelem tanítja, hogy minden forradalom után a vallás szolgái szedték öazsze magukat egyedül, hirdetvén a világnak: „Nem csak kenyérből él az ember." Elborul a jó hazafi lelke és^egész mé­ lyében megrendül, ha a mostani ifjúságra ve­ ti tekintetét minden rangkülömség nélkül. Az úgynevezett iparosok nagyrésze annyira el van sül y ed ve, hogy megbízható .mesterember kivétellé lett már az egykor legerősebb pol­ gári osztályban. A tanonczok, segédek úgy szédelegnek köröskörül, mint az Őszi legyek. A paraszt ifjúság vad, mint a féktelen állat az erdőben. Valóban ellehet mondani, hogy Isten irgalma csak, hogy élünk'*) Sántha Mihály. vallási belnyugalmáérl is remegek, e megindult, avagy megindítani szándékolt mozgalom felett komoly aggó dalmakat ryilvániUak. Talán a kórmány miatt,* azt A lesz annyi hiszik ? Oh nem ! meggoodoltsága, hogy o világi befolyástól menten rendelkezett, holott a pro­ testáns egyházak autonómiája egyházat és híveket azon képen tartott össze, hogy ott egyik a másik nél­ kül nem igen tehetett semmit Az érdekek egyek vaIának, a vagyon a közös czél előmozdításának alap­ ján! szolgált, és soha protestáns embernek nem jutott és juthatott még eszébe az, hogy a vagyont, a hatal­ mat, vagy a befolyást, az egyháztól irigyelje, holott a katholikusoknál, a hol ez a közösség nem volt meg, a közös érdek nem fejlődhetett ide, azaz bivek és egyház az anyagi kérdések mozzanatainál nem tar­ tották magukat egyeknek, sőt nem egyszer merültek föl e téren a legelkeseredettebb súrlódások. Mondom tehát, én nem tudom, hogy a magas klérus mit akar, de annyi való, hogy akár mit akar­ jon is, ez a kérdés nyilvános diszkusszió nélkül letár gyaltatni nem fog, s igy minden esetre jobb, hogy a kellő higgadtság és megfontolással, addig szólunk megmozdulván as ő, különben nyugodt fészkében ez az óriási phalanx is, mondván, hogy: itt vagyok! Vi­ gyázzatok és úgy működjetek, hogy ne érjetek hoz zám, mert az én testemnek minden része dárda pik­ kelyekkel van fedve, és megszúrjátok magatokat. — Olyan vagyok mint a villanyos bal: hogy minél erő sebben nyúl hozzám valaki, annál jobban fáj neki. Hát ezt akarjs-o vájjon a katb. klérus a világ tudo­ mására hozni, avagy hogy fellépésével mást is akar, s a mit penget, nem csak pengeti de keresztül is akarja vinni, — mondom, nem tudom; de hogy vala­ mit akar, annyit tudok. És miután nem azért vagyok újság Író, hogy a mi érdekes dolog utamba akad, azt meg ne vizsgáljam és a felmerülő kérdésekhez hozzá ne szagoljak, bátorságot veszek magamnak arra, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzam. Először is, — ha bár mondom, — nem tudom hogy a magas klérus mit akar, de mégis koczkáztatni merem ama szerény véleményemet, hogy ha sem­ mit sem akar, miután mindene megvan, a legokosab­ ban caelekszi. Még akkor se lesz jó ezt a helyzetet megbolygatni, ha renoválási szándékból teszik, mert nagyon régi épület már, s akadhat benne olyan zár, kő, oszlop, bolti vezet vagy valami, hogy nem jó lesz kimozgatni az ő helyéből. Egyébiránt, hogy ott nagy eszű emberek vannak, azt elismerem, ámde a saját •) Ex«n klUlinoi paauxokban «ok van a ni való. De néMttak axarínt — a tAraadalom erkölcai életéért a papéig fele­ lőn. Sxerk. dó nejétől megkívánt, tehát ez ideig legény maradt — jelenleg pedig nem igen foglalkozik ily nemű gondo­ latokkal. Midőn a falut elhagyta, lakbázat éppittetett bir­ toka kellő közepén, egy kiemelkedő dombtetőn, nem messze az erdőtől. A lakház teljesen az ő cinikus Íz­ lése szerint készült, mind négy oldalra ablakokkal, magas ajtókkal s padlózat lan fenékkel. Itt éli csendes napjait, ablakaiból széttekint gaz­ dagságán, minden lát, minden tnd, mi körötte történik, a nélkül, hogy fáradságos mászkálással kellene e meg­ győződést szereznie. Busája ott terem ablakai alatt, repeseföldje beszögellik kapujába a a kukoricza tábla határos kertjével. Muki barátunk minden cinizmusa daczára is bír azonban némi passiókkal, melyek öl bizonyos fokig gyönyörködtetik. Foglalkozik méhészettel, és tanulmányt fejt ki e munkás sereg tenyésztésében, alkalmaz mindenféle rendszert as oláh vájtköpülő! kezdve,/ Zirson üveg re * teezee köpüjeig, minden fajtából feltalálható nála egy kettő. Méhese, vagy is inkább mébtelepe valami remek, teljesen nj, az ő fantáziája után összeállítva. Minden köpi számára külön kis méhes, csinosan kiállított odúk, ily fabódé kertjében széjjel szórva van számta­ lan; lehet, hogy ez eszményi fáin által Kárpótolja viszszavonultságát, mert az tény, hogy e kis házak lakói a legbecsületesebb szomszédok s a mellett békés, sze­ líd polgárok, melyek teljesen megegyeznek nyugodt kedélyével. — Avagy pedig lehet, hogy nem ' ezen ■támpontból indalva, hanem az életével összeforrt kórmánynak kérdésből politikai kérdést no csináljon, hanem meg oldását egyenesen a katbolikue társadalomra bízza, a mely katbolikue társadalom vallási bel viszonyai pedig, a protestáns társadalom vallási belviszonyaival alig basonlitbatők össze valamiben e mai napig; minden Mozgalom-e már, vagy még csak akar lenni ? (T.) A magyar katbolikus klérus tudja, hogy mit akar, én nem tudom, hogy azonban valamit akar, ast tudom; mert ha nem akarna két oly nagy tekin­ télyű tagja, mint amilyen Hajnald Lajos bibornok és Schlauch Lőrinci püspök, nem léptek volna sorompóba. Asért tették-e vájjon, hogy a protestáns egy hátak je­ len mozgalmai köti szintén éleseit adjanak magukról LAPOK. hozzá a mig cl nem késünk. Én tehát csupán azt az egyetlen egy kérdést merném korzkáztatni: Vájjon nem tart e attól a katb. klérus, hogy azon a téren, melyre lépni akar, mindé nek előtt nem saját híveivel jönne összeütközésbe, hol ugyanis, az autonómia utáni vágy ezenképen feltámad tán, a többség azonképen talál tömörülni, hogy a klérusnak eddigi befolyását ne tágítsa, hanem megszo­ rítsa, kezéből mindazokat az intézkedéseket, melyek nem pusztán vallásiak, hanem felekezetiek is, — ki­ vegye? Még egyszer mondom: a magas klérus .benső czéljainak lényegeit nem ismerem, gondolatát nem tu­ dom, s így lehet hogy egészen eltérő irányban tapo­ gatózom, de ha netalán közel járnék ezen kérdé­ semmel a tűzhöz, akkor azt hiszem, hogy mielőtt a dolog nyilt akczióvá fejlődnék, jó lesz még egyszer meggondolni. Az „Egyetértésben" dr. Jeszenszky Sándor me gyénk fia, következő érdekes adalékot közöl a Toldimondához. Érdemes tudósunk Szilády Áron, a m. t. akadé­ mia tegnapelőtt tartott felöl vasó-ül énén, a Toldimondáról értekezett. Értekezésének czélja volt bebizonyítani, hogy az lllosvay és Arany által mcgénekelt Toldi Miklós nem mytbologiai alak — mint Toldy Fcrencz állitá — ha­ nem hogy Toldi Miklós létezett, hogy 1320—82 között élt, hogy Heves, Szabolcs, majd Bibarvármegyék főis­ coolibatus eszméje után rekesztett el minden egyes munkás családot. Másik kedvencz foglalkozása a vadászat. Hátára vetett fegyverrel bébe járta az erdőt, mezőt; azért, hogy vadat lőjön, nem szeret vért ontani, godt természete nem vérszomjas, annyira nem, az elejtett vadat, ha még kis élet van benne, nem nyu hogy haza pánja — comese — volt. A tudós felolvasó idézett okmányaival kétségtelenül bebizonyitá, hogy a mon­ dott időben egy Toldi Miklós csakugyan élt, a ki fő-, ispán is volt; de arra vonatkozólag, hogy az 1320-82 között élő Toldi Miklós, a nagy erejű és a vitéz Toldi Miklós lett volna, arra a feltevésen kivfil egyebet nem hallottam. Ezt bizonyító adat vagy okmány nem lé tezik ; s valószínűleg feltevésen alapuló állítás marad az örök időkig. Szilády Áron felveti a kérdést, honnan való Toldi Miklós? Érte is vetekednek. Vájjon a bihari Nagyfalu, avagy a nógrádi Told község volt e hazá­ ja? Arany, Toldi ős fészkét Biharba, Nagyfaluba he­ lyezi ; Szilády Áron azonban a Laczfy András sere­ gének Htjából Ítélve, úgy látszik, nem hajlik e nézet bez s igy Toldi Miklósnak talán inkább nógrádi szár mazásál hajlandó elfogadni. Meglehet, sőt valószínű, hogy mindkét nézet ismét csak feltevés marad. De az utóbbi nézet mellett egy figyelemreméltó körülmény szól, az t. i.. hogy a uógrádmegyei Toldon, Toldi em­ léke a mai uapig is a legélénkebben él. A toldiak még most is büszkeséggel mutatják a rét közepén fekvő kápolna alaau épület — ma is néhol I öl ma­ gas — falait, mint „Miklós4 templomát; közel ebhez az öblös kutat, Toldi Miklós kútját, melynek nehéz kőlapját csak ő bírta felemelni; s ott látszik még romjaiban a felső toldi völgy bozótjai között, falai után ítélve egy kis, de erős káslély, a Toldi Miklós „por­ tája4. És ha a ncp itt oly szívósan ragaszkodik a közvetlen előtte lévő s előtte pusztuló emlékekhez, lehet e állítani, hogy tradicziói csak a képzelet vilá­ gába tartoznak ? Hogy Toldi Miklós létezett, s hogy Toldon élt, arra egy további adatot vélek következtetni abból, hogy a f. toldi mondák szerint, Toldi Miklós alakja nem mytbikus, de emberi — gyarlóm emberi. A kö­ zelség még H7 idők Iraoszparentjén sem engedi ba gyományait a reodkivüliség és titokszerűség ködébe burkolui. — Felső Toldou a falu vénei, részleteiben sokféle változatban beszélik '„Toldi4 Miklós történetét. Ama névtelen iró hírlapi közleménye a „Toldi legendáról4, melyet értekezésében Szilády úr is felemlített, csak egy kis, kiszakított epizodszerű része a mondának, melynél sokkal teljesebb s összefüggő „legendák4 él­ nek a nép száján. A két Told község — alsó és felső — egy szűk völgyben, mindenütt erdőkkel kerített begyek között fekszik, melyek csak dem régen is rengetegek voltak. Nógrádmegye néhány öreg táblabirájánál máig is fenmaradt a Iradiczió, hogy Told községének lakói igeu veszedelmes emberek voltak, kik gyakori össze­ ütközésbe jöttek a tekintetes vármegye büntető hatal­ mával. Történt volna a régi időkben, hogy a várme­ gye már egyszer mégis megsokalván a folyton dúló toldiak garázdálkodását, minthogy semmiképen sem birt velük, elrendelte a falu széthányalását. Az állí­ tólag igy megsemmisített falu két végén épült azután később Alsó és Felső Told. A roppant erejű és vitéz Toldi Miklós nemzetségének leszármazni lehettek talán a dúló toldiak ? Benedek Muki o passióinak hódolva él évek óta minden napja egyforma, egyik olyan, mint a másik. Jelenleg, midőn meglessük, vadászatra indul. — Vállára akasztja fegyverét • ballag az erdő felé; nyu godt, egykedvű mint miudig, nem néz sem jobbra sem balra, csendesen balad előre mindaddig, mig eléri azon pontot, mely határát képezi. Eddig ő az úr, ed­ dig mehet, tovább egy lépést sem tesz, nem akar ide viszi a felgyógyitja — de szeret vadászni azért, mert barangolásaiban még inkább visszavonulhat az embe­ gén földre lépui. Külseje a szó szoros értelmében a hétköznapi. rektől s zavartalanul átadhatja magát gondolatainak. A miut mondottuk, a határon megállt, körülné­ Ilyenkor, a mint hátára vette fegyverét, lehajtott zett s midőn meggyőződést szerzett magának arról, fővel s majdnem behunyt.szemekkel bejárja az erdőt, hogy egyedül van, letilt pihenni egy terebélyes tölgyfa azt hinné az ember, hogy valami rejtély a múltból, avagy mély fájdalom, keserűség foglalja el keblét s alá. — A hely, melyet pihenőül választott, nagyszerű a az fizi a- magányba; mert ily alkalommal szaba dón megeresztvén gondolatait, a képzelő erő al­ maga vadrrgényes pompájában. óriási fák, melyek koronájáról századok néznek kotta ideális képek által veszi magát körül, kárpóto­ alá Átollenben a helytől, hol muki leült, meredek be landó az elhagyott gyűlölt társadalomért. Ez az ő egyedüli boldogsága; ábrándjának él, terülnek el, kiülő gránit sziklákkal s csörömpölve alá ez vezeti lépteu nyomon, ide megy ki minden cse­ hulló kristálytiszta patak nagyságú hegyi forrásokkal, melyekben a leáldozó nap sugarai ezerféle színváltólekedete. „Ábránd.4 — Vannak philozophusok, kik azt ál­ lítják, hogy az ábránd szülöttje a Morelemnek; lelhet — de én nem hiszem, mert Benedek Muki barátunk a világ legábrándosabb vén gyercko, pedig legkevésbbé sem szerelmes, legalább eddig nem volt soha. — Az ő ábrándozása valami különös lelki állapot, oly vala­ mi, a mely ax embergyülölet s poezis közöli áll; mert az tény, hogy Makiban minden cinismusa daczára is nagy költői lélek lakik; Verset ugyan soha sem ir, de ez nem tesz semmit, nem feltétlen kellék, hogy a költői lélek mindjárt papiroson nyilatkozzék. tatban megtörve, vetik minden felé szivárvány szin változatukat; szóval mindazon költői fenséggel bir, mely Benedek lelkét képes megragadni; s mindenek felett annyira ment az emberi kéz segédkezésétől, hogy az emborgyülölő élvezettel gyönyörködhetik a természet u remekén. Vadászunk pár pereznyi pihenés utáu vadásztás­ kájából elővesz egy darab sajtot és kenyeret s amúgy pásztor módra ozsonnát rögtönzött magának. (Folytatása következik.) �LAPOK NÓGRÁDI A tilrikl tó. MrlÖüo a unit bélen vizaváltatott meg Dr. Meiió^r rerenez kin ügyész Által. A börtön rendben találtatott. A községi előirányzatokat e héten vitegáliák meg B megy*’ •‘zámvizsgáló bizottságok két szakosz­ tályban az alispán é» főjegyző elnöklet alatt. ’ 7 A pártolótagok tiszteletére a b gyarmati dal­ egylet által nov. 4 én rendezett dalestély tekintve a kezdet nehézségeit, eléggé sikerült. Szokatlan még vá Fosunkban, hogy ily daloetélyofc sörbár.ban tartassanak meg és igy a közönség csekély számban vett részt. Egyrészt nem is csoda, mert sörbázaink nincsenek kellőkép berendezve s figyelembé véve még az itteni társadalmi felfogásokat, hölgyeink tartózkodnak — a eörbázban rendezett dalcstélyek látogatásától. Pedig ez a legolcsóbb élvezet, ide nem kell fényes toalett. — Nagy baj volt ezen estélyen az, hogy a dalárok és a közönség — térszüke miatt — kél szobára től­ ük utalva, és igy elvoltak egymástól választva. Ez egy kis differentiára is adott alkalmat a hevesebb vó rúek részéről. Az estély azonban vig hangulatba volt egész éjfél után 2 óráig, s daláraink 12 darabbal lép­ tek fel. — Toaszlok is voltak, Bodnár István éltette Garam Jenő elnököt, Garam Jenő a pártoló tagokat, Horváth Diinó pelenka János karnagyot, Zeleuka Já­ nos a dalegylet összes tagjait, majd Horváth DadóI Oa Elbenicz.ty Flórist, többen éltettek Reményi Károly urat mint a dalugylel tevékeny pártoló választmányi tagját, kinek ekkor névnapja is volt. — Alikor aztan hazafelé omladozott a publicutu, egyik is másik is kérdezte egymást; mibe kcrtill a muri ? Egy frtba, mondák többen ? Hogyan? Vacsora úgy cauverl ÍXJ * kr, 4 pohár sör 36 kr., czigány 10 kr., egy szivar 4 kr., összesen I frt. - - Akik pedig sör helyett illák a jó zsélyi bort, azok sem panaszkodhatnak drágaság miatt, mert Reményi Károly barátunknak t. i. a ter melőnek, volt rá gondja, hogy az drága ne legyen. — Mint bulijuk a dalegylct ez évben még egy ily kedélyes estélyt fog rendezni a Smidl Torbicza-félu sörcsarnok helyiségében, 8)1véstér napján ; a midőn is okulva a mostani tapasztalásokon, a rendezés több czélszcrú reformot fog létesíteni a dalegylct működő és pártoló tagjai, valamint as ijtclligcns vendégek érdekében. Kéményseprő üzlet B - Gyarmaton. Magasbázi Mi báty, belátván annak szükségét, hogy B. Gyarmaton egy kéményseprő üzlet az itteni igényeknek megfelel ni képtelen, felsőbb hatósági engedély mellett kémény­ seprő üzletel nyitott — Eddig a kéméeyseprés. ha­ bár Paudler Kipótné asszony nagyon í« iparkodott megfelelni a kivánalmaknak, de a város és nagy to rületét tekintve, — jó igyekezetét nem énénjusiíbctie annyira, hogy e kivannímsKat kielégitsr. Azt hi««zOk tehát, hogy Magasbázy Mihály kéményseprő üzlete szükséges hiányt pótol Felelős szerkesztő: Horváth Danó. Nemesitett csemeték eladása. A felső-penczi közbirtokosság! nagyfogadó, ital mérési joggal, és mészárszék F.-Pencz községében, a jövő 1882. év január 1-től bárom évre árverés utján bérbe adatik. Erre nézve az árverés t. é. dcczembcr 3-án dél előtti órákban F.-Penczen a nagy fogadó urasági tanács termében tár­ tátik meg. Bérlcni szándékozók, az 1200 frt kikiáltásiár 1<> szá­ zalék létété mellet az árveréshez meghivatnak. Fentebbi feltételek alatt zárt ajánlatok is elfogadtat­ nak. Kelt Keszegen 1882. November 4-én. Huszár István Forgách Antal gróf ő excellenliája * kék­ kői kertjéből a 2 3 és 4 éves különféle ne­ mesített csemeték vlárusitása f. 6. november 1-én veszi kezdetét, mi midőn köztudomást a bozntik, kéretnek a t. ez. megrendelők, hogy megrendeléseikkel vagy tudakozódásaikkal forduljanak Stiitz Antal főkertészhez Kékkőn. családi elnök. 5580.—1882. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. . . Ax Ipolysági kir. törvazék területén Alsó Nyék község határában fekvő, év ezen községi Ib9. szánni tljkvben*.1738, 2054, 2099, 2110 és 2127 hrsz. alatt a végrehajtást szenvedő Pongrácz Samn tulajdonául felvett ingatlanok, az államkincstár képviseletében, a kir. adófelügyelő mint végrehajtató részéről 75 irt 42 és fél kr. tőke és járnlékainak kiclégilése végett végrehajtás alá vonatván. 1882. évi deczembcr h< 6-ik napján d e 10 órakor Alsó Nyék község házánál tartandó nyilvános árverésen becsiron alul is el fog Arn<k, a | 1738 hrsz. alattinál 564 Irt, a f 2054 hrsz. alattinál 46G frt, a t *J099 hrsz a 68 frt, a 2110 hrsz. a 120 frt és a 2127 hrsz. alattinál 476 frt földadó szerint megállapított becsárak szolgálnak. Bánatpénzül az egyes kikiáltási áraknak 10 száztólija leteendő. A vételárnak fele 30 napalaltmá<ikfele60napalatt,azárveréBjogcrörecmolkedéaitőlsz.imitvatnctendö. Ax egyidejűleg megállapított árverési feltételek, hivatalos órák alatt a tkvi hatóságnál és AIimS Nyék község elöljáróságánál megtekinthetők. Kir. törv. tkvi hatósága Ipolyságon 1882. aug 23. Eladó ház. B.-Gyarmaton a „Klapka41 (kishíd) utcai­ ban a Szabó János tóle ház szabadkéz­ ből eladó. Bővebb értesítéssel szolgál 6 -6 Vannay Ignác b.-gyarmati ügyvéd. Szokoly tlkvezető. gép és rostalemez-gyára Budapesten GYÁR: váoxl-nt, osztrák államvaspilya közelében. RAKTAR: véozl-körut, 68. se. a. Ajánlja minden gazdasági kiállításon kitüntetett, javított gyártmányát, mint: TKJÍElTTJRlO BEEJT változó roatö-val, tisztító-gépeket stelelővel, különiegeiaógek malmok számára; hármai ekéket, szabadalom szám 28,466. CMÓplí^öfóp-i’OHtíike lyukasztott óh luixitott lemezek, vas, a őzéi és czinkból, valamint-minden nem ti mezőgazdasági gépek és tárgyak. ' ArjcKy^ókek kívAimtru ingyen óh bórmentve. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton, 1882. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00071.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882_11_12.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1882-11-12 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 10. évfolyam 46. szám (1882. november 12.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom