https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ee4342ab8f8f7a647c238f2b93fbd3c2.jpg 25421e759368f2b783cf9315844ab52a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c402812bf358054989bb6f33156741f2.pdf 9772080e135f71198303e803103582f3 PDF Text Text B.*Gyarmat. — Nyolczadik évfolyam. 23-ik szám. Vasárnap, 1880. junius 6. NÓGRÁDI LAPOK ésHONTI Politikai, társadalmi Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. Kézműiparunk verseny képessége. " Haladunk-e vagy hanyatlónk? Gyarapodik-c a magyar iparos osztály vagyonban, műveltségben, er­ kölcsi erűben, tekintélyben, — egyszóval a gazdasági és társadalmi súly tekintetében? Ne átépítsük a dolgot: — egyesek gyarapodnak talán, de as iparos osztály Összessége általánosságban hanyatlásnak indult mind vagyoni, mind társadalmi erő tekintetében. As egyesek erőmegfeszitése nem képes a hanyat­ lásnak alját ál tani. A viszonyok hatalma emberfeletti erűvel von bennünket lefelé a végzetes lejtőn. . . A szakképzettség a mesterek nagy részénél messze elmaradt a kortól. A munkások képzése sem képes egyenlépést tartani a gyorsan haladó külfölddel. — A borzadalmas verseny, melyet a világ minden részé­ bűi boözönlű gyártmányok támasztanak, oly alacsonyra nyomják as árakat, melyek mellett már alig lehet megállni A jobb időkben gyűjtött készletek fogynak: áj befektetésekre, áj szerszámokra, eszközökre, nyers­ anyagokra, gépekre nem jut, és igy fokról-fokra elvesztjük vevőinket, s ezekkel együtt kereselképes* Bégünket. Jgpl fog ez .végződül? Lehet o Aulában e sajná­ laton hanyatlásnak végét szakítani. Lehet e magánkat ismét versenyképessé tennünk; lehet-e iparunkat a haladó külföld színvonalára, emelnünk? Igenis lehet . . . Legbensőbb meggyőződésünk, hogy lehet, csak bíznunk kell magunkban és — akarnunk kell. A ki a világban széttekintett, s a magyar nem­ zetet képező fajok természeti és szellemi erőit és ké­ pességeit más nemzetekével összehasonlította, bevallani kénytelen, hogy képesség tekintetében talán egyet-. Ion egy faj sem múl bennünket felül. Alig van a ke­ rek földön ország, a hol tökéletesebben fejlődött agy­ velők, idegek és izmok teremnek, mint hazánkban. Tudjuk, hogy ezernyi akadály vetődött iparunk fejlődésének útjába. De ez nem riaszthat bennünket vissza. Minden akadály csak arra való, hogy azt az ember észszel és kitartással ioküzdje, és e küzdelem csak annál erősebbé, hatalmasabbá teszi a küzdőt ... A viszonyok sólya lenyomott és talán nyomorba sfilyesztett bennünket Ez sem riaszthat viasza, mert a megpróbáltatás megtanított arra, hogy a falai isti kus mitbánomság útja az enyészet útja; megtanított hogy önerőnkre vagyunk uUlva, egymás iránti ragaszkodásra, egyetértő munkára. Hát mík is azok az okok, melyek képtelenné teszik a magyar ipart ho&y * külfölddel versenyezzen ? Először is a szakképzettség tekintetében elma­ radtunk, és pedig a mesterek nagy része épágy, mint a munkásoké. — Kézzelfogható, hogy ezen ok nem elbárithaUtlan, vagy legalább is nem állandó és nem' tartós akadály. Ha elmaradtunk, rajta leszünk, hogy a mulasztást lehetőleg rövid idő alatt helyre pótoljak. — Erre való leossz iparszervezet — és az ipar­ iskolák rendszere. Az áj társulati organisatió, a mint az az ipartörvény módosításával tervbe, süt mondhatnék munkába van véve, teljesebb és rendsze­ resebb lesz bármely más nemzet iparszervezeténél: hatása is ehhez képest teljesebb és általánosabb lesz. Ha ez létrejön, néhány év alatt egész más szellem kell, hogy iparunk terén megbonosuljon, és mire egy áj generálié felnő, a kellő intézkedések mellett iparos szakképzettség tekintetében egy színvonalon állhatunk vás kell állnunk bármely nemzet iparosaival. De továbbá elmaradtunk az iparüzélem segédizei ni a berendezés, a gyári fizetem, az újabb eljárási módo k alkalmazása tekintetében. Ez kétségtelenül nagy baj, de utóvégre ez sem valami oly akadály, melyet le Dem lehetne ktlzdeni, ha komoly elszánt­ sággal szembe nézünk vele. — Ha a külföldi iparosok gépekkel dolgoznak, melyek a termelést olcsóvá teszik, ily.zn gépeket mi is szerezhetünk, — és sze­ rezni la fogunk; ha ők előnyösebb előállítási módot s H I RADÓ. közgazdászati Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, Nagykereszt-utcza, 8. szám. tudnak, egyszerűen megtanuljuk tőlük és általánosan alkalmazásba vesszük azt ml Is. Ha náluk, oly üzleti berendezés van, mely előnyösebbé teszi az üzletet (czélszerűbb munkamegosztás — készfizetési rendszer atb) azt mi is meghonosíthatjuk és meg is fogjuk honosítani De miből szerezzek be a jobb gépeket — esz­ közöket, szerszámokat, miből rendezzük be az üzletet czélszerűbben ? . . Hiszen mindehhez pénz kell, és pedig aránylag sok pénz. Tizezerekre megy azon műhelyek száma, melyeket jóformán egészen újból kell berendezni és felszerelni. Ehhez ezrekre, milliókra menő tőkék szükségesek. . . Nem tagadjuk, hogy kellenek befektetések — kellenek — százezerek mil­ liók. . . Az ipar ez irányban! újjáalakulásának kér­ dése tulajdonképen nem más, mint pénzügyi kérdés. Ha az ipart olcsó tőkével oltódjuk látni, ez a kérdés meg van oldva! Nos, ha igy áll a dolog, akkor meg fogjak azt oldani, sokkal könnyebben, mint azt talán sokan képzelik. — Honnan vegyünk olcsó tőkéket az ipar számára? — Erre az első felelet az, hogy mindenek­ előtt össze kell gyűjteni azon iparostőkékot, melyek ma ezerfelé elhelyezve minden másra inkább fordittatnek, mtbr Arra, hogy az iparosoknak olcsó hitel nyujtassék belőlük. Ott van mindenekelőtt az ipartársulalok vagyona, mely egyes társulatokra nézve talán jelentéktelen összeget*’képvisel; de együttvéve-mégis néhány százezer frtra rúg. Ezen vagyon nagy része nem szolgál az iparos érdekeknek, hanem oly helyeken van letéve, a honnan az nem fordul termékenyitőleg az ipar felé.., De továbbá ezen vagyonnál aránylag jóval nagyobb még a különféle segélypénz­ tárak vagyona, melynek rendeltetése, hogy betegség vagy elhalálozás esetében segélyt nyerjenek részint az önálló iparosok, részint a munkások és hozzátartozóik. — Ezen vagyon nagy részben aránylag alacsony ka­ matozással oly pénzintézeteknél bever, molyok nem a kisebb kézműíparos, hanem sokkal inkább más osz­ tályok hiteligényeinek fedezésére szolgálnak............... Mindezek aránylag olcsó tőkék, o ha az iparos osztály befektetésekre vagy czélszcrű üzlet berendezés re ezek­ ből meríthetne, ez szép lendületet adhatna a műhelyek egész tömegének. De más összegek is aránylag nagyon olcsón megnyerbetők az ipar számára, ha erre nézve kellő szervezetről gondoskodunk.. . Az Iparos által ma fizetett kamatláb könnyen felényiro s z á 11 i t h á t ó, ha önmagunkban bízva, egyetértő buz­ galommal létrehozzuk a szükséges szervezeteket vagy alkotásokat . . Azonban ez még nem elég; — bármily olcsó kölcsönpénzre tehetnénk is szert, van még ennél sokkal olcsóbb töke is, s ez a saját töke. Az iparos osz­ tálynak rendszeres tervszerűséggel hozzá kell látni saját töke gyűjtéséhez. — A betegsegélyzési és más segély egy letek — a takarék- és hitelszövet­ kezetek — és a közkereseti szövetkezeteknek egész sora erre vezet — Csak meg kell a segélyegyleti és szövetkezeti ügyet általánosan as iparosság minden rétegében inditani, aztán magától megy és lépésröllépésre nő, mint a lavina. A legtöbb esetben nem is az szükséges, hogy az iparos magától valamit elvon­ jon, s azt félretegye, hanem csak az, hogy akarata és elhatározása legyen a haladás és a helyes gazdál­ kodás áramlatába belelépni. . . . A pénzhiány és tőkedrágaság tehát szintén nem oly akadály, melyen versenyképességünk kifejtése hajótörést szenvedhetne; mert ezen a b^jon az iparos osztály százezerekre* menő tömege férfias akarattal könnyen segíthet. . . Csak az első lépés nehéz! M. S. Szügy 1880. junius 2. . Átalánoe a panasz a magas és sokféle ezímfi ter­ hek ellen; én ennek részletezésébe ezúttal nem bocaéjtkozván, csak azt jegyzem msg, hogy az adófizetés hetilap. A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők polgári a alkotmányos köteleateg, s csak akkor kivált aályoenak és terhesnek mondható, midőn aránytalanul ven kivetve. Látjuk ezt Magyarországbaa, látjuk, hogy midőn sok adózó az adónak sólya alatt görnyedsz, sok honpolgár ezen görnyodezévböí tőkét csinál Ennek előrebocsátásával könnyen lehet megítélni azon benyomást, mely a május 31-én összeült járási földadó bizottság tagéinak kerületi katasteri igazgató­ ságnak a katasteri tisxtaiövedelcm kiszámitásával elő­ idéztetett, mert az eddigi főid, rét és szöllő tteztejövs delem majdán megiccuzerczre, de ételében felével van felemelve. Ennek taglaláséba a bizottság ezúttal nem bocsátkozott, mert fölsőbb bolyon csak egyszerű tervnek tekintetvén, taglalására a bizottság nem jogo a itta tolt fel. Hála az istennek, hogy még csak terv, de egyszersmind köszönet gróf Szapáry mioister ur ö ezoeUentiájának, ki azt saját belátása szerint egy országos enquet meabirálására bízni méltóztatolt, és ennek véleményét elfogadta. Mivel pedig sokan laheá* nsk, kiknek ezen májas 2S-én letárgyalt országos enquele határozatairól kellő tájékozása vagy énen tudomása nincsen, azoknak kedvéért talán asm tesz felesleges, ha a „Közvélemény" máius 81-ki számában ide vonatkozó czikkét szórni szóm közlöm, azon édes reménvnvel biztatva magamat, hogy valamint több, a közterhek sólyát,fokozó törvények már megnüntettek, úgy ezen tiszqptedslini kiszámítások tervezete is a mostani pénzügyminUter nr ő ezecllentiájának ®gisc alatt .szinte amazok sorsában fog oostezni. Sándor Károly. FtHdedósáéból yozáel enqaete. A pénzügyin inisater-által a múlt év -őszét a földad ószabály ozás—■ tárgyában összehívott szakértekezlet folyó hó 29 én tartotta meg a pénzügyminiszter elnöklete alatt zár­ ülését; a midőn a feltett kérdésekre a szakértekezlet 12 es albizottságának megállapodásai s az azok alap­ ján szerkesztett két törvényjavaslat képezvén a tanácskozmány tárgyát, a 4 ik kérdésre nézve a zzak értek ezlet . egyhangúlag azon meggyőződésének adott kifejezést: hogy a kataszteri közegek és választott bocslök által a legközelebb megtartott értekeztetek alkalmával ará­ nyosított tisztajövedelmi fokozatók marasak és a valóságnak nem felelnek meg, ellenbena kérdés azon részére nézve, a mely a fokozatoknak a törvény áltel felállított járási, kerületi és országos földadóbizottságok által az osztályba sorozás megindi táaa előtt való letár^yalását tartalmazza, tulajdonképeni megállapodás annyiban nem jött létre, a mennyiben a szakértekezletre meghívottak egy része a 12-es albi­ zottság azon nézetéhez, hogy a tisxtajövedelml fokozatok az osztályba sorozás meginditáaa előtt a földadóbizott­ ságok által tárgyaltassanak, ragaszkodott, másik réezxazonban a pénzügyminiszter előterjesztéaére, a kalaste tori közegek és választott becslök által értekezletíieg arányba hozott munkálatok és a már Basvehivott járási adóbizottságok megállapodásai alapján a részletes osztályba sorozást annyival inkább már most kívánja folyamatba tétetni, mivel úgy véli, hogy a fokozatok előzetes letárgyalása által a munkálatok helyessége tekintetében elérhető eredmény, az arra fordítandó sok idő, munka és nagy költséggel nem fog arányban ál leni; és mert a törvény végrehajtására hivatott kö vegeknek épen az osztályba sorozás tartama alatt lesz leginkább idejök és alkalmuk arra, hogy mindazon tényezőkkel, a melyek a tisztajövedelmí fokozatoknak helyesen való felállítása a megbiráláaára befolyással birnak, még részletesebben megismerkedjenek; de arra nézve ismét egyhangú megállapodás jött létre, hogy a kellő alapossággal és nem el hirtelen kedve végrehaj­ tandó osztálybasorozásboz a törvény értelmében közre­ működésre hivatott községi földadóbizottságok és érdekelt birtokosok oly módon hivassanak meg, hogy annál Jelen is lehessenek. A feltett kérdések és azokra adott feleletek alapján kidolgozott két törvényjavaslat Bittó Béni értekezlet! tag által tett agy módosítással egyhangúlag elfogadtatott. Szirák, 1880. május 10. „A jogászok figyelmébe". Tekintetes szerkesztő űr! Becses lapjának 18-ik számában a fenti czim alatt egy Jogi kérdés jelent meg. Alig vártam a következő számot, hogy olvashas­ sam: miként oszlik meg a jogászi vélemény ezen kér­ dés bírói megoldását illetőleg? Várakozásom csalódás lön, mert arra Jogi véle­ mény nem érkezett, mely azt látszik igazolni: begy �NÓGRÁDI jogtudósaink nem Igen érdeklődnek oly jogi kérditek által: megyek abnormis igazságszolgáltatásunk korsza­ kában, praeeedeae alkotásra hivatták. 8 hogy <md kérdés napi eseménynek, s törvény, vagy agyönteld jogi vélemény alapján nyugvó gyakorlat kitel meg­ oldottnak nem tekinthető, ai igen természetes. Es mert esen kérdés nem caak a* kivik, hanem a vevő fél érdekeit, a gyámhatósági éa bírói intézményt is igen kényen oldalréi érinti, légyeo szabad k ér nem a L szer kente arat: méltóztaseék ezen jogi kérdésre vonat* kösd szerény nézetemnek becses lapjába helyet adni, • mag engedni: hogy ide vonatkozó nézslcimnek kífejneet adhassak, álként tartom én. nen esetet az igaz aág, a-gyial ée bírói állásnak, e a felek érdekeinek ncgfelelölag magoló hz* ón sk Ezen eset szabály ozására vonatkozó praecedcoit, vagy irányelvet, törvény könyveinkben e gyakorlati uneHlstekbau hiába keresünk, s ilyet még a vaskos osztrák polgári törvénykönyv nem tartalmai. Megér* damli tehát a szellőztetést, mert ily és hasonló esetek caak nagy ritkán merülnek fel igaxságexolgáltatásnnk Órán, ée mert még is merülnek fel, illő len, ha a oodificáló bizottság, — ily etetek szabályozására, s az által a felek ée birák helyzetének megkönnyítésére is, *• hMerjiwtené szivet figyelmét. Mert, mire lehet, és mire kell támaszkodni már esek a jelen etetnél te a gyámhatóságnak as árvák érdekeit, és a bírónak, a kérdés helyes megold hatását illetőleg ? valóban nehéz lenne eltalálni, ha a kérdés teraéttete, a egy törvényezikkönk nem adná meg a helyes irányt, mit én a következőkben találok: A kérdés terméssetében fekvő helyes irány az, mely már részben a telekkönyvi rendszerben, s kivá­ lóét as 1856. évi deexember 15 én kelt telekkönyvi rendelői 31. g bán rejlik, mely szerint mintán a telek* könyvi hatóság nincs hivatva arra, hogy a volt helyszin eléri bizottság munkálata alapján a telekkönyv v A. hirtokánéti lapon számmal kitünteteti térfogatot vizsgálat és kiigazítás alá vegye, a telekkönyvi ható* ság intézkedésének tárgyát tehát sohasem a térfogat, hanem a számmal kitüntetett birtokmennyiség képez­ heti; ■ eszerint — a mint az a jelen esetben is történt, —„eett zálogjogot, sem' tulajdonjogot nem engedhet, nem adhat többre, mint mennyi az A. lapon számsze­ rűleg ki van tüntetve; melynek logicai és jogszerű következménye sem lehet más mint az: hogy többel, mint mennyi számszerűleg kitüntetve, s végrehajtás ée árverés alá vonva lón, a vevőnek még akkor sem •dbht'át, ha a térfogatban, a számmal meghatározott több lenne te felvéve, egybeolvasztva, és ogy.bsjyssinolési számmal megjelelve, ha csak felperes a klUcböxstet végrehajtási kérvényében világosan megjelelve, a bíróságnak figyelmébe nem ajánlotta, b arra ily minőségben a zálogjogot és árverést meg nem nyerte. A jelen esetben pedig, miként a közlemény gyanítani engedi, végrehajtató ezt nem telte, a három­ negyed úrbérségnél többre végrehajtási zálogjogot aeai sssnstt, a mulasztás neki szánuttandö be, még LAPOK. as esetben is: ha a birtokállási lapon számszerűleg kitüntetett mennyiségi látszat, a térmértékkel egy arányban nőm állana is, mert ezért, a birtokállási lapon álló birtok mennyiséget ismertető szám, atkvir. &1. fi us utolsó bekezdésénél fogva, nem kezeskedik. A lelekkönyvirendszer tekintetbevétele sem enged meg mást, mit fennebb jeleztem, mert zálogjogot csak az ellen lehet szerezni ingatlanra, ki mintáz ingatlan tulajdonosa a telekkönyvben feltüntetve van; de még az ellen is csak azon birtok testre, mely tulajdonául az A. lapon, vagy a B. tulajdoni lapon számszerűleg kitüntetve van. Ée mert mint a közlemény mondja: a rádi 105. ez. tjkvben, sem as eladó Bokros Lajosnénak, sem a vevő Deák Maliidnak háromnegyed úrbérségnél többre a tulajdonjoga bekebelezve nem volt; éa mert as egy és ugyanazon 2—22. sorszámok alatti térfogatban nem háromnegyed, hanem hétnegjed úrbéraég lön a hely* ssinelő bizottság által felvéve; és mert a háromnegyed fehérséget fölöző négynegyed úrbériég iránt a tolok* könyvi kiigazítását, a háromnegyed űrbérség elárve­ rezése előtt senki sem kérte, a háromnegyedet fölöző négy négyedre nézve jogszerű telekkönyvi tulajdonos­ ként a gyámhatóság közbelépéséig senki sem jelent* kezelt, azon négynegyed xpiot telekkönyvi tulajdon tekinthető nem volt, arra sem a foglalási végrehajtást sem as árverést kiterjeszteni nem lehetett, amint hogy kisom terjesztetett akkor, midőn as árverést elrendelő végzés szószerint ezt mondja: „a rádi 105. ez. tjkvboli A. 1. 2—22. sorszám alatti háromnegyed telek elárverezése elrendeltetik41 melynek más értelmet adni nem lehet s nem szabad mint azt, hogy a 2— 22. sorsz. al. fék vő ség ben lévő háromnegyed telek adatik el, mert ha az egész 2—22. sorsz. alatti fekvőség lett volna elárverezendő, akkor a hirdetménynek igy kelleti volna bangzania: „a 2—22. soroz, alatti háromnegyed úrbérségi czimmel kimutatott összestolekfek vőség*; de az említett végzés ezt nem rendeli, tehát csak is három­ negyed telki térfogatú mennyiség adatott el a töbletből. De támogatja ezen nézetet az 1832—6. évi V. t ez. l. § ának azon rendeleté is, mely szerint a volt úrbénégek már jogi természetüknél fogva egynyolczad, egynegyed, két négy ed, háromnegyed és négynegyed részekre osztva, ezen részek* számokkal megjelelve, s a számoknak pontosan megfelelő térfogat is mégha* távozva ée kijelel ve lön minthogy az úrbénégek térfogatát mai nap is a fenti számok határozzák meg, miután — miként Nógrádmegyére — az úrbéri telkek 20. 22. 24. 26-toi holdakban jelöltettek és mérettek ki, s az 1853. évi nyilt parancs 3. § a szerint a hely* szinelö bizottságok is iiy mennyiségekben vették azokat fel a telokkönyvekbe, és igy cinosúrául legalább a jobb vidékeken, egy úrbéri telekbe 24 1600 Q öles hold vétetett fel, elő áll a jelen ecetben azon tiszta tény: hogy as elárverezett háromnegyed űrbérség czi* me alatt nem adathatott el több a 2—22. sorszámok alatti fekvöségekböl, mint amennyi annak megfelel, TÁHCZA. TÁRCZA. azaz 18 hold, mert arra caak nincs lehetőség: búg/ számmal megjelelt háromnegyed, stérfogatilag 18 hold­ ból álló úrbéraégbe, 42 hold mennyiséget lehessen betudni, vagy annak világosan ki tett firmája alatt eladni, s valakinek átadni. Ezekből tisztán látható, hogy a telekkönyvi La lóság nem adhatott s nem adott többre zálogjogot mint háromnegyedet képező 18 holdra; s hogy a fölös leges négynegyed a gyámhatóság közbelépteig llkvi tulajdonjoggal névleg senkire Írva nem volt; s hogy a tlkvi balóeág a térfogat revidiálázára, s azzal végre hajtató érdekeinek védelmére hivatva nem volt; s hogy végrehajtató a háromnegyedet meghaladó többletre zálogjogot nem szerzett, mint ilyen névnélküli birtok­ rész neki csak azért, mert a háromnegyednek mag­ felelő részszel egy helyszínelőéi szám alatt felvéve lón, át nem adható, mert arra jogezimet nem szerzett; s hogy ekként a gyámhatóság jogszerűleg járt el a kis­ korúk érdekében; s hogy nagy tévedés, sőt a telek­ könyvi hatóság megelőző eljárásává) is eUeoiclbepfUló dolog lenne, azon négynegyed fölöslegnek átadása; s hogy azt elárverezettnek, s megelőzőleg kíoglzltnak tekinteni ebeolute nem lehet, hanem mint ilyen, a telekkönyvi kiigazítás mellett, egyenesen a kkorúak részére különítendő cl az eladott háromnegyed telektől • jegyzendő le azok javára, mintán az kizárólag őket illeti elhalt anyjuk után a vételszerződés alapján. Szécsény, 1830. május 30. Ma tartatott meg Szécsényben a szécsény vidéki gazdasági egylet11 alakuló gyűlése Szokatlanul népes lett ma a város — mert a vidék gazdái érezve gazdaságaiké i oly sűrűn feltü­ nedező nehézségeket, a szükségen icgiteni akarnak, felkarolták az egyesülési eszmét melyben a szellemi fejlődést ép úgy mint gazdaságaik gyakorlati leghasz nosabb kezelésének egyik legfontosabb tényezőjét hiszik feltalálni Az eszme minden oldalról nagy lelkesedéssel találkozott la gyűlésben szép számmal megjelent gaz­ dák egyedüli óhaja a gazdasági egyesület megalaknlása felé irányult. Délelőtti 10 órakor a városház tanácsterme zsú­ folva volt, hasonlított egy méhköpübez, melynek min­ den részében csendes dongásl lehetett hallani, az volt az előlegez eszmecsere kölcsönös kérdezések és fclrilágositások szaka. I.’övid időn egy hang kiemelkedett s varázafitenyként hatot1, mély csend lett a teremben s mindenkinek a szeme, szóló Dr. Pulszky Ágost képviselő felé irányult, ki az egyesülés czéljait főbb vonásokban részletezte Előadta Pníszky úr az egyesülés fontosságát és szükségességét, felsorolta az egyesület teendőit, azokat rendkívüli pontossággal s kellő szakértelemmel ki­ fejtette. Elmondotta termelésünk körül tapasztalt eljárá­ sunkat, megfejtette miként lehetséges jobb enközök — Valóban édes leányom Keissler ur jó férj tesz számodra; fiatal, szellemdús, okos és ami fő tízezer forint hozományt biztosit számodra; ez pedig sok pénz egy árva leánynak. Remélem neki nyújtod kezed? — Én nem szeretem ezen urat s igy neje Úgy lelt minden, vettem ex illemtani órákat és valóban caiszolódUm általak. Attól kaptam oktatást, kit vég nélkül szerettem a így emlékezetem élénken működött. Pár hót múlt el ezután e a lovag ur rendesen megtette naponkint látogatását, egy alkalommal meg pláne kiválólag felexifrázva jelent meg. Óriási nagy­ ságú zengő krágeonel peczkelte fel áliát a velünk ebédelt. Aranka éles szemei észrevették ünnepélyes arczán a szokatlan kifejezést és gyanitá okát. Épen ezért akarta megtréfálni a fisul géniét. — Tanult ön latinul lovag nr? kérdé hamiská­ san tőle. — Igen bájos nagysám, meglehetősen értem e nyelvet! — felelt az ideális szépség szamárfüleket mutató alakban kötvén fel asztalkendőjét. — Úgy hát mondja meg nekem, mit tesz latinul bükkfa nadrág, vagy amit a Unár ur oly rendkivülileg szeret, mit tesz tokány? (brrr! ez elől elfutnék a világ végére is) kérdé Aranka hamiskás moeolylyal Az ipsének azonban nem maradt ideje erre felelni, mert valamennyien hahotára fakadtunk ez elmés kér­ désen. Szegény annyira megijedt e szavaktól, hogy a levest villával kezdé enni. Vígan múlt el az ebéd s midén a kis fiuk és cselédek kimentek a szobából, ünnepélye* és jelentős positurába tette magát a lovag ur. Ekkor azután a maga ékes ée felczifrázott szavaival formaliter megkérte Aranka kezét, ki őt nagyon szereti. A háziasszony állt most az ügy élére. nem lehetek; már ha mégis a tanár nr kérte volna meg kezemet, ahoz hozzá mennék és hozzá is megyek, mert ő olyan drága gyémánt, mivel a lovag urnák minden vagyona nem ér fel. Kérje meg tanár ur keze­ met azonnali mondá ragyogó arczczal Aranka, mire én ax asztalba fogództam meg, hogy el ne essek. — Úgy van, — kíáltá lelkesülten az öreg ur —uram öcsémé lesz a leány, legyen méltó férje Aran­ kámnak, hisz úgy is érte zárták a pinezébe. Uram öcsém is önálló ember már, mert épen ma kaptam meg kinevezését P.-ből, hova azonnal indulnia kelt Hogy pedig a gyémánt mellé foglalat is legyen, édes leányom menyegzőtök napján tizezer forint hozományt kapsz tőlem. Tessék kedves öcsém, most már a tied 1 s ezzel Arankát hozzám vezette. Ml pedig mindketten urambátyám kezét csókoltuk. — ön pedig tisztelt „rilter von Habenikn nr* keressen más leányt magának, aki hozzá méltó lesz! Alásszolgája ’. mondá a németnek és szobájába távoztunk, hogy átvegyem kinevezésemet. • • — Édes Artburom vigyázz magadra és ne járj a hidegen, mert megtalálsz hűlni, mondá kérőleg Aranka, midőn bűcsuzólag megcsókolt. — Akkor mondottad volna ezt leányom, mikor a kertben sétálgattatok abban a csikorgó időben; hanem persze akkor jól esett a séta! viszouzá nevetve ée szelíd szemrehányással uram bátyám. Még az nap kocsira Ültem s a vaspályához haj­ taták sietve állomáshelyemre. �NÓGRÁDI kel okszerűbb (Öldmivelés Alul magasabb termés ered­ ményt elérni. Fel világos itatta a hallgatóságot, hogy balesetek­ ben mily hasznos szolgálatokat tehet a gazdasági egylet egyes szsmélyek, községek vsgy vidék irányé* bán, hivatása körébe* tartozván a gaxd. érdekek meg­ védése minden irányban. Nagy fontosságúnak nyilvánítja basánkban már eddig is elterjedt lótenyésztést, kitűzött irányban ok­ szerűn tenyészteni s azt hiszi, hogy minden gazdának legnemesebb feladatai közé tartozik, ezt kedvvel a ba szükséges eleinte áldozatul is elöscgiteni. Szükségesnek taraja a juhtenyésztést időviszonya inknak s a kor igényeinek megfelelőig Urjeszteni a kiknUtni a legczélazerúbbet, legbasznosabbat egy a gyapjú minőség és mennyiség mint hústermelés tekin­ tetéből. Kiterjeszti figyelmét a szarvasmarha tenyésztésre, elmondja mennyire kerfilbetlenné vált o tekintetben is a jó tenyéezanyag beszerzése, melyről a kormány apaállatok beszerzése és kiosztása álul is kellőleg gondoskodott, — szávai: az állattenyésztést mint a gazdaság egyik leghatályosabb emeltyűjét a tökély színvonalára vinni égető szükségnek tartja Megismerteti a kultúrmérnöki intézmény szerve­ zetét, ennek hasznos és olcsó alkalmazását ngy egye­ sek mint községek és vidékek irányában. Hozzáférhetőbbé válik egyesülés álul a gazda­ közönség az államilag kiosztandó magvakhoz, melylyek oly nagy fontosságúak sokaknak, közvetve pedig a közgazdászainak s a hazának javára szolgálnak. Panaszos esetekben politikai pártárnyalat nélkül a vidéki gazdasági egyesületek a budapesti oraz. gazd. egyesülettel tömörülve — érvényesítik kívánalmaikat. Műszaki gaxd. kérdésekben az egylet adja első sorban a megoldást, valamint a bevezetést egyes gépek mikénti alkalmazása s hasznos működtetése tárgyában ép úgy, mint a gazd. terén naponta tapasztalható ked­ vezőtlen kézi munkás viszonyok javítása, hasznosabb alkalmazása — a mi csak társulás álul elérhető Vidéki időjárást viszonyainkról alig valamit vagy éppen semmit sem tudunk, vájjon ki emelhetné fel kezét arra, hogy eddig meteorológiai észleleteket tett és ezekről alapos jegyzetekkel bir? pedig az időjárás az, melyről biztosat tudni sokszor életkérdés a gazdára. Sajnos állapot de igaz, hogy vidéki érdekeink sokszor mell ötletnek, egyesülés álul a vidék oly érdekel nyernek érvényesítést, melyek eddig szétszórva meg­ semmisültek. \ Balás Antal beismert, a gyülekezés szükségét, Pnlszky nézetét osztja mindenbe* s óhajtja a szécsényvidéki gazdasági egylet megalakulását Az indítvány elfogadtatván, ideigl. elnöknek dr. Pnlszky Ágoston egyhangúlag megválaszUtott, a jegy­ zői tollat Ruszinko AnUl vezette. Az alakuló gyűlésben egy aláírási iv kibocsátUtván, rövid nehány peroznyi idő alatt 12 50 frtos alapító, 15 5 frtos évdijas rendes és 5 2 frtos évdijas foglalkozó tag aláírta, az aláírási ivek szétküldettek Történetem most már a végéhez közelit, csak még néhány felvilágosítással tartozom olvasóimnak. Az Aranka álul átadott csomag levél nem volt más, mint Misi fiam feleségének levelei, melyeket neki irt részint még leány korában, részint pedig mint jegyes. Ezekben leírja egész körülményesen életét, de különö­ sen az én szerelmemet iránU, mit ő — gondolva a két év előtti lánczosra — nem viszonozhatott. Leirla mind­ azt, amit csak elmondhat rólam ember. Innen tudott meg tehát Aranka mindent s ezért teljesíthette még gondolaUimat is, ezért hivatkozott oly sokszor arra a nevelőre. Tudta Misi fiam azt jól, hogy én soha sem ve­ tettem le magamat s midőn egy alkalommal Füreden voltnak a fényképész műtermében, ő engem addig tar­ tott ott beszéddel, hogy lopva levettek, én pedig mit sem tudtam róla. így jutott Aranka kezébe az a végzetes arezkép, de ő a helyett, hogy elbányU volna, megszerette azt, s midőn én találkoztam vele, már élt a szerelem csirája nemes szivében, míg nem a véletlen — most az egyszer előnyömre — egymásévá tett. így irta ezt meg Arankám pár nappal eluUzásom uUn. TudatU azt is, hogy miért Un ült tőlem latinul; először azért, mert igy sokszor Ulálkozhatott velem, másodszor pedig azért, mert édes anyja rendkivfllileg figyelt reá és nem mert magyarul levelet írni. Az öreg ur minden lépésünket a legnagyobb figyelemmel kísérte és — mint ő maga mondja — Örfllí>nnak, hogy szerettük egymást a legtisztább és legártatlanabb hévvel. Ennyi az, a mivel még tartozUm türelmes olva­ sóimnak. Deczamber elején jöttem el tőlük a egész újévig a boldog mátkaság idejét éltem, majd mindennap levelezve LAPOK azon gaxdatársalnknak, kik az alakuló gyűlésben részt nem vettek. Következett a hivatalok betöltése. Elnök Hálás AnUl, alelnök Kriváesy Antal, Beke Albert, ügyvéd Pintér Sándor, titkár pénzUrnok Ruszinko Antal.' Délután I órakor betöltve a lélek vágyait, a testi erőgyűjtést sem feledve, összegyűltünk a Casinóhan, hol egy 50 toritéka közebéd várt reánk 1 írtért. Az ebéd igen jó volt, de ennél is jobb a kitűnő tokaji asaxu és a szécsényi termés asztali fehér bor, melyei Pnlszky ur az egybegyűlteket megvendégelte. Ebéd fölött első toasztot Varga János szécsényi földét* polgártárzunk mondott talpraesett szófűzotekbon, erről cnriosnmként fölemlítem, bogy az egyesületbe 60 frtos alapi tó tagnak iratkozott. A toasztok lánczolaUt Zadubán Ádám ur indította meg szokott kedé­ hogy bizony a Isrmagyarabb Caougrád, Jász, vagy Kunságba ram hallhatlak volna különben. Majd Tisxlási AnUl segédtanító árnak vezény­ szavára a fi gyermek ok egy negyed pere* alatt soráhozUk a magyar vezénylet mollett oly ügyes teslgyakorlatot mutattek be, bogy bár mely tégy ver alatt szolgáló hadfinak is dicséretére vált volna- — Ezután táaczra perdültek a kis növendékek. Ezzel bezárhatnám tudósításomat, ha azon sze­ rencsés — bár bennünket lebangolólag érintett — tudatul nem bírnánk, bogy Tisztás! AnUl segédtanító ur bennünket elhagy a Zólyom megy a egyik községébe rendes tanítóvá választaiik. Mi bár nehezen válnajc mag tőle, mégis szívből óhajtjuk előmenetelét a szercLcsét kívánunk pályájához. P. JM. . lyességgel Pnlszky arra, Pnlszky Báláz Antalra és többen kitűnő elmefuttatásaikkal mulattatták a jelen­ levőket, a mi igen sokáig fűződött volna, ba a távolabb lakók távozni nem kénytelenjeinek Az aláírási ivek beérkezése uUn a Ugok név­ sorát a „Nógrádi Lapokéban közölni fogom, melyet a gyűlés vidéki közlönyének elfogadott ilyenen. Platby Irén kisasszonyt Platby Ferenci törvényszéki jegyző úr kedves leányát máj hó 80-án vezette oltárkoz Habn Sándor. Az esküvőt pompás ebéd fűszerezte. — Höppner Jolán kisasszonyt múlt bó23án jegyezte ol Kies János uradalmi ’ tiszt ' ár Ruszinko Antal, egyleti titkár. Divény, 1880. május 24. Emeljünk kalapot azon lelki atyák és tanítók előtt; kik szellemi erejűkkel oda hatnak, hogy az atyákat az ébresztés, a kisdedeket pedig oktatás által adják át hasznos polgárává a hazának. Egy ily lefolyt ünnepélyéről szerény kis városunk­ nak tudatom a tisztelt közönséget, midőn május 18-án a nem egészen kedvező idő mellett Is, kellemes napnak lehettünk szemtanai, midőn helybeli plébános Krizák Mátyás nr vezetése alatt Tisztáéi AnUl segédtanító nr az iskolás gyermekek körüli buzgó fáradalmainak az elismerés méltó jutalmát nyerte. Mindkét nembeli Iskolásgyermekek, miután 8 órakor a vixsgaletétolre összegyűltek, s az ezen ünne­ pélyre meghívott vendégek előtt — kik közt Divényoroizi lelkész a kerületi b. aleeperes főtdő Hpisák And­ rás ur, mint a nevelésügy egyik bixgó apostola is részt vett — déli 12 óráig tartó vizsgájukat meglepő jó eredméoynyel letették. Vizsga bevágásiéval az iskolás gyermekek szülei­ ket, mi pedig ezen várakozásunkat meghaladó siker feletti vizsga után telt erőmmel majális czime alatt a helybeli plébános úrhoz az ebéd el fogyasztására mentünk. Ahol a gazda nyílt ■ őszinte, ott a vendégkoszorú otthonos Uralkodással fűszarezi a adja viaa*a a vendég­ szerető házigazdának a viszoútszivességeU És ez más­ képen nem is lehetett, mert a mi szives házi gazdánk basonszivességű segédje tdő Oszivius Pál nr is egész odaadásul szintén odahatott, hogy a bájos nők skomolyubb férfiak ezen ünnepélyt kellemesen ülhessék. Bevégezvén a valójában zamatos magyar ebédet, valami kellemes hangok lepték meg füleinket, kiro­ hantunk s a nap apró hőseit egy gyűrűbe összeforrva talál tok* Itt azután szivünk fogódott el, midőn hallottuk, hogy ezen anyai nyelvükön egészen szláv eredetű kis polgárok s polgárnők mily összhangzólag, mily kerekdcoen s szivük mélyéből eredt hévvel daloltak el könyv nélkül vagy 30 darab alkalmi eredeti magyar nótát jegyesemmel, kinek sorait a forró és epedő szerelem lengette át. Újévkor lementem hozzájuk ismét és teljesült legbőbb óhajtásom, mert Aranka nőmmé lett. Anyósom is kibékült nagy nehezen a sorssal, de „lovagját* nem feledé el még most sem. Nőmet állomásomra vittem, ngy szintén a kis fiukat is, minek változtattuk volna nevelőjüket, hisz én most is az vagyok aki voltam — nevelő, csakhogy tenitványaim igen megszaporoduk. Most már édes uraim tökéletesen fel vagyok vér­ tezve a női szemek szúró sugarai előtt. Megtanultam az én kis feleségemtől azt, bogy a szép szemek a mellett hogy nem sértenek még lelket is öntenek az emberbe; egy szóval merek most már a nők szemébe nézni, mert mindenütt az én kicsikém gyémántjainak csiszo latlan példányait látom. Egy dolog volt csak, a mire nem tudott rávenni feleségem, arra t. i., hogy tán szóljak. Nagyon szép tudomány uraim a tánc* és élvezetes, különösen azzal, kit szeretünk, hanem ezt jó megtanulni kiskorá­ ban ax embernek, mert később szégyenein! fogják a tanulást, bármint óhajtanánk is tudni. (Ajánlom ezt a fiatalok számára.) így voltam én is; valami keveset tudok ngyan, de csak úgy ha nem látja senki, hanem hogy én kiálljak a nyilvánosságra és kinevettessem magamat, azt még Aranka szép szemeiért sem teszem. Ezt ax egy hibámat engedjék el uraim, hisz úgy is büntetve vagyok eléggé épen azzal, hogy nem tudok. Élvezem most már a mézes betek gyönyöreit, azonban nem tudom nem válnak-e ezek eczetes hetekké; mert a házasság olyan mint a tej, először édes, azután savanyúi Ajánlom magamat 1 Hírek. Sxirákon. Losoncion Vinter János állami főgymoasiumí Unár legközelebb eljegyezte a* Ipolysági kir. törvény­ széki ügyész Zalay Ferenc* Ifjú bájos leányát Margitét. Áldás a boldog párral A b.-gyarmatl önk. tűzoltó egylet jen. 18-ki tánczmulatságára élénk készülődések vehetők ászra. A*t hisszük, bogy ez lesz a legszebb és legnépesebb erdei UnczmuIaUág. A diazgyakorlat reggel 8 órakor fog megtartatni Mint halljuk a loaonczi ée Ipolysági (ez utóbbi újonnan szervezve) tűzoltó egyletek is képvisel­ tetni fogják magúkat A b. gyarmati polgári lakain Moavizagáját dalestély czimén tartotta meg; a ha a változatos műsor élénk darabjait figyelembe vesszük, úgy a növendékek zenevixsgája a czimnek megfelelt. A polgári iskola 6 osztályának növendékei Chikán Mihály tanár ár vasatéae alatt oly zenevizsgát adott, melynek sikerét minden ott jelenlévő tanűgyharat csak elismeréssel és dicsérettel emelheti ki. A műsor 12 darabja közli alig volt agy kettő, mely a kívánalomnak nem felelt volna meg á betanítást és' betanulást illetőleg első helyen kell kiemelnünk a leányosztály álul előadott BKavstinát", (Normából), e*ulán a fi növendékek által énekelt „Népdalokat*; már a Kossúth búcsajában a plánok és törték között a tanulók által nem volt kellőleg betartva az átmenet. Élénkséget kölcsönzött a közönségben a kis Zubovicsnak czimbalomjátéka, mely az előadás ügyességénél és azon jó magyaros szellemnél fogva, melyet a kis naturalista az egyes nótákba beleöntött, köztetszésben részesült a meg ,ujrázUtott.* Emelte to­ vábbá a daiastélyt Sikladányi Károly káatortapUó úr pompás harmóniám játéka, melyet Cérnái fia kísért. (Csak azt nem tudjuk, bogy mit keresett Saul a pró­ féták között?) Nagyon sajnos, hogy nem oly szép szá­ mú közönség vett itt Is részt, mint a milyet ilyen al­ kalom megkíván. De hát már ez igy szokott lenni agy • idő óte B.-Gyarmaton. A b.-gyarmatl rém. katholikus elemi iskola növendékei e hó 2-án tartották mag erdei tánczmalaiságukat a váróéi lövölde mellett. A kis diákok zász­ lókkal és koszorúkkal díszített szép sorban már 8 óra­ kor rándultak ki. A tanár urak gondoskodtak számukra jó és olcsó ebédről, a szülők és vendégek d. n. tö­ megesen mentek a régi majális helyre, mely bizony most is legalkalmasabb a tavaszi táncxmulateágokra. A tánc* 5 órakor kezdetett meg és 10 óráig feeztele. nfll folyt, megszakítva as egyes családok által adott pompás oxsonnával. A mulatság góexpontja Elheniexky Flór Úr as iskola pénztárnok inak asztala volt, a ven­ dégszerető derék házigazda és háziasszony meghívására igen számosán vették körül. A polgárság nagy része Fillér Lajos úr vendége volt. Örömmel jegyezhetjük ide, bogy a hazafias öszműködést gátló felekezeti kü­ lönbségnek még csak nyoma sem volt tapasztalható; a bárom pap képviselte a különböző felekezeteket Adja Isten, hogy a felekezeti egyetértés, a toleráns XlX-ik század el egszebb vívmánya, hova tovább szebb kifejezést találjon polgárainkba*. Sxirákon, 1880. junius 20-án délután 4 órakor a kaszinó termében a Sxirák vidéki kisdedóvó ogyesű let javára tartandó hangverseny mflsorozata: 1. Divertissement á la Hongroise Schubert 4 késre gróf Degenfeld Lajoené nrhölgy és Síposa Antal ár. 2. Egyve­ leg, Titilla hadnagy operettéből, Paks énekli: Blaháné Luiza urhölgy. 8. Humorosak Lanka Gusztáv előadja: Lanka Gusztáv úr. 4. Ábránd, Wagner Richard Taan- blnser ezimű operájából Liszt F.előadja: Siposs Ásta! ur. 5. Magyar népdalok, ének li t Blaháné Luiza úr hölgy. Blaháné Luiza úr hölgy, Lanka Gusztáv és Sipoes Antal urak, a fönnevezett jótékony czél iránti tekintetből, ígérték meg szives közreműködésüket. Fogadás. Kint a pinexében vig pohár közt ör. Snlcx Lajos úr fogadott Frőlih Vilmos és Kápoestás^y János urakkal, begy MŐllőMgyórói látható a n.-oroaxi �NÓGRÁDI LAPOK torony. Sülte úr 9 akó bort állított egy akó ellen. Máj 994a tartották meg a szemlét, Tomesxo Nándor köz­ bejöttével, ki • czélbl a muzsurn monstre távosövél ▼itta ki Azonban távcső se káliéit, mart bizony a na gaaabb sxóllőhegyről a u. oroexi torony szabadszemmei u látható tolt Másnap aztán migiiuk a fogadás álul nyert bort, ax ax csak a KápozxUtesv fólakót, és épen aa tolt a baj, mert ezóta a compániát félakós compá aiáaak nevezte el valaki. Mesay Ignác* úrnak azonban maggvülhelik a baja, mert ax meg lizgarasos compá aiáaak koreaiul te el öten társaságot síért, mert a boriváshox okvetlenül szükséges gulyás vagy pörköli a tagok által fizetett tíz tis garasokból kerül ki. Betiltott Bitet Weiss Lipót kísváczi kurta korcs mároe mindennemű engedély nélkül ezállitási és bízómányi üzletet nyitott vácion, miről a rendőrség érte•ülvén, as üzletet hatóságilag betiltotta. Jég. Szombaton május 80 án Szántó és Jobbágyi határén oly nagy mérvű jégesés volt, hogy ax utakat, mint tálén, más nap lapátolni kellett, borzasztó pun* liláit hagyván maga után, mi több. Szántó és Jobbágyi kötött a vasát töltéseket sok bolyon átsxaggatte, a közlekedés is beállt, úgy hogy Hatvanban nem több mint 9—3 vonat várt bent ax indóháxnál. A „vácai közlöny« 9l*ik némának egyik cxikke: „Legújabb nógrádmogyei gyönyörűség" étim alatt ugyancsak neki ront Nógrádmogyénok amiért ex Beniczkv Gyula indítványa folytán köxgyülésileg fel* Íratott intés a közlekedési minisztériumhoz, bogy a váci! főút botrányos kövexetét javitassa ki E durva gorombaságokat egészen figyelmen kivttl hagy* jak, mert ily gorombán gokra még csak reflektálni Mm illő dolog. Mindenesetre jellemeik e csikk Íróját arról, hogy mily fogalmai vannak azon tiszteletről, moly a társmegyék kösölt kell bogy fenntartassék ? Benicxky úr indítványa egészen illetékes és időszerű volt Illetékes azért, mert Váex városának főutjaál­ lami út lévén, axt as államnak kell fenntartani. Ha tehát oson utat as államnak kell fenntartani, úgy Nóg* rádmegye, mellőzve Vácx város igen tisztelt tanácsát, egészen helyesen felirt a nm. közlekedési miniszteri* lakos, hogy ezen útszakaszt vegye gondjai alá. Idő* sxerű pedig azért, mert Vácz városa evőn főútiénak kijavítására évtizedek alatt eredményes intézkedéseket nem tett; mert megbotránkoztató az, hogy ezen főút, melyen a jámbor utazótól fogalmat mcghalsgó magas vámot követelnek, még mindig lehető legroexabb kar* bán. Ily állatkínzó utat nem egy élénk kereskedéssel és forgalommal bíró városnak, ao egy kis népességű községnek sem szabad megtörni. Ga tehát Nógrádmo gye Vácz város L tanácsának indolentiáját jellemző esen utkérdésben lendített valamit ezért csak köszönet és bálát érdemel nem pedig bulalis támadást egy társ* ,Up részéről, melynek a közvéleményt semmi esetére som szabad ily goronbán és tapintatlanul képviselni. A népbank köxgy&léae május bó 30-án A nép­ bank megtartotta közgyűlését Madách Károly elnöklete alatt az olvasóink által eléggé ismén fnsio ügyben. A verifieáló bizottság Havas Gyula vezetése alatt főórá­ tól 11 óraigjegyezgette a megjelent részvényesek számát,* s noha szép számban jelentek meg a tagok, mégis, mintán e szám, 548 részvényt képviselve, csak 163 al tűntetett fel, a közgyűlés határozatképesnek kimond­ ható nem volt Ex eteökihg ki is mondatott. Remény fy Jóm* igazgató úr, opportnuilásí elvekből kiindulva, e tárgyban több gyűlés megtartását az egylet érdekeivel össze egyexhejönek nem találja, r bemutat egy aláírási ivet melyen 115 tag kijelenti, bogy a „Népbankot* továbbra ia fenntartani, kívánja, s hogy bármely falié­ nak határozottan ellent mond; A tagok ily számának határozott írásbeli nyilatkozatát — úgymond — figye­ lem nélkül hagyni nem lehet; mert ax aláírt tagok száma a részvényesek egynegyed részét jóval felül haladja, már pedig az alapszabályok 85 fi-a értelmé­ ben az egylet feloszlása felett csak az esetben lehet jogérvényesen határozni, ha a feloszlást a részvénye­ tek háromnegyed része kívánja. Tiltakozik tehát uj közgyűlés összehívása ellen, nemcsak a fentebbi indok­ ból, de azért is, mert előre tudja, bogy a fasióból semmi no lesz, s ax esetben a társulat csak hiába való költségekkel tereltetik, s a társulat ismét oly bizony­ talan helyzetbe sodortatok, mely kivételére káros bofoiy*«‘ torol. Barmon Gábor ennek ellenében a köz­ gyűlés összehívása mellett emel szót, s a 44 fi-a hi­ vatkozással, axt ax alapszabályokból kifolyólag lönap múlva múlhatatlanul összeblvandónak találja, a bemn tatait aláírási ivót nem tartja olyannak, mely korlá­ tozhatná as alapszabályokban kiszabott kötelezettsége­ ket. As aláírók eddig már meggyőződésre is térhetnek, a ha ax aláírók a fasiói kívánatosnak nem tartják, mégis elégedetlenek látszanak a mosdani állapottal, az által mert a kiadott nyilatkozat ax alaptőke leszállí­ tásának eszméjét pendíti meg, világos jeléül annak, ho<y a mostani állapotokat larthatlannak ismerik el, s az egylet érdekében a reformok bebozatalát a nép­ bank további mőködéséro nézve elodáxhatlanak tartják. Wlsdár Viktor (ki a .vasárnap* daczára megjelent a közgyűlésen) élesebb hangsúlyozásokkal reflektál Re ményfy beszédére, s a hozzá nagyon jól illő ügyes dialektikával indokolja, bogy a közgyűlés 15 napra mulhatlanul Összebivassék. Ennek Sándor Károly úr is kifejezést adott. Ezen élénk eszmecserének melyben a fennforgó kérdés minden oldalról teljesen raervilsgíttatott, a déli harang vetett véget. Ekkor Madách Ká­ roly constatálván a többség hangulatát, kimondta a határozatot, melyszeriut a közgyűlés 15 napra újból összehívásáék. Közgyűlés után a részvényesek még soká kapaczitálgatták egymást a „Népkör41 előtt, s polgár* sár nagy zöme Hanzély László urat vette körűi, ki váltig bizonyítgatta. hogy az egylet már többé nem felel meg ax önsegélyzés eszméjének s bogy ez noha magasabb percent.’el működik, • a részvényesek még sem kapják meg a megfelelő osztalékot, s végül, hogy 3 pénzintézet sok B.-Gyarmaton stb. Sülte Lajos egyik polgártársunk azonban axt mondta erre, bogy noha ax ő részvényei (már L i a késedelmi kamatokkal 115 írtba kerültek, még sem faagyba elbukni a népbankot, mert as a polgároké, ba drága Is. Mindenesetre a népbank iránti sympatbiák és a számító világ érvei a legközelebbi közgyűlésen erős barezot fognak vívni egyméssat A sétatér nyaralóját f. bó ö án szentelte fel a b. gyarmati casiuó egylet. Kis Antal egyleti igazgató úr kibocsátván az aláírási ivet, alig aét bárom nap alatt megtelt az azon tagok sorával, kik az egylet szellemi és anyagi felvirágoztatását szívükön viselik. A bankett pompás vacsora, melyet Mexey Ignácx szol­ gált fel, és „Ferko" szép zenéje mellet: 10 óráig tartott. Buanyák história. E hó 4 én Ebeteken itlas állapotban Gécxí János megtámadta az apját, és kaszá­ val vágta le balfalét. A vércdéoyeket Őr. Bogdán M. orvos ur hozta rendbe f. bó óén. bxinésxeiuk a mostoha pártfogás dácsára e bét folytán is elég^ó sikerült olóadáMul mulattatták a gyér közönséget. Mint bálijuk a derék igazgató Pót erői gél is szerződtetni fogja. Tegnap Hubay né asszony jutalom­ játékául adták „a völgy liliouiÁt*, Karriere kitűnő színművét. E héten a ropertolrba több jó darabot vettek fel. Felhívjuk ezekre közönségünk pártfogóbb figyelmét Petrovlca János 1 pólyáig város legrégibb ke­ reskedője) Sárpy János kir. postamester s megyebizott­ sági tag nagybátyja, májúi 29 én élte 80 lk évében el balt. Béke poraira! Ipolyságon a legközelebb lefolyt bélen két társnlat, névszerint ax ipolyságvidéki ipar és ax önkéntes tűzoltó egylet tartották a megyeház termében éves közgyűlésüket. Amannak ez úttal utvnxetesebb mozza­ nata nem igen volt, ax utóbbi azonban egészen új szervezéssel lépett üdvös tevékenységének újabbi fo­ lyamába, a mennyire ezentúl (megyebatósági engedély­ ivé!) minden ház és pinczetulajdonos az egylet rendes fizető tagja leendvéa: annak fennállása biztosítottnak mondható. Ezenkívül az egylet eddigi elnöki és parancs­ noki különvált két tisztsége egy személyben egyesi le­ tett, s erre az eddigi főparancsnok Lestvánszky Sándor közlelkcsedessel.alparancsnokká pedig Herczegh Víncze, pénztáruokká Berko István, jegyzővé Heringer egybangnlag. megválaúlattak. — tíágby Benő leköszönt elnöknek ér ax összes volt egyleti tiszlvíselőségnck jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott, ezenkívül a volt elnök az egylet tisztletbeli elnöki cximmel felrubáxiatott. Rövid hírek. A b. gyarm. polg. iskola növendé kei máj. bó 30 án a tanárok vezetése alatt kirándullak a csábrági erdőbe; s onnan másnap tértek haza. — Tóth János keszíhóczi születésű 25 éves legény a régi malom mellett ax Ipolyba falt. — A b. gyarmati önk. tűzoltó egylet nem f. bó 13-án hanem 15-én fogja tartani rendkívüli közgyűlését a Doman ügyben. Nyilttér.*) Hirdetmény. Mely szerint közhírré tétetik, hogy a buják i föerdésxetben alább nevezett fakésxletek elárusitandók, és pedig: 65 öl cserhasábfa bő 4 méter mérető ára 7 frt. 549 „ tölgybasábfa „4 „ „ „ 6 frt. 231 „ vegyes gömbölflfa bó 4 „ „ . 6 frt. 687 öl jóminőségű galyfa 4 méter mérető 3 frt 50 kr. 240 öl lecserzett gömbölűia 8,8 láb 4 m. m. ára 7 frt. Egyes vevőknek és községi testületeknek a kik. kellő garantiát nyújtanak bítelextetik, és nagyobb vétJmonnyiség mellett a L vevők árleengodésben ia részesülnek. s—rj A B.•Gyarmat váró* ttaomiiédUgában fotrö beültetett, clreteméoycxett és nyári lak kai ellátott nű’oai Németby Kálmán féle kort azonnal haszonbérbe vet elé. Vállalkozik értekezhetnek B -Gyarmaton Dcwevrffy Elek Ügyvéddel. g.i Hirdetés. U Gyarmaton « nyári asinház közvetlen tő­ szomszédságában levő, két kölön részletből ’zlló háznak bármely rém, a hozzátartozó bellelekkri, illetőleg kerttel egyött szabad kézből Örök áron eladatik. Venni szándékozó a vételár felől bővebb tudomást szerezhet magának a háztnlajdonosnője Örv. Popovita Tivadaroénál. ; Árverési hirdetmény. Alólirt igazgatóság által kOzzététetik, miszerint mindazon arany és exttét tárgyakból álló kézi zálogok, melyeknek kiváltási határideje 1879. deciember 31 én lej irt s melyek azóta ae meg nem hosszabb!itattak, re ki nem váltattak, folyó janiul hó 22 és 23-dn mindig délután 2 órakor az intézet helyiségében nyilvános árverésen elfognak adatni. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék László B.-Gyarmaton 1880. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00870.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1880_06_06.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1880-06-06 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 8. évfolyam 23. szám (1880. junius 6.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom