https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/36fa1fd911d2735dfc19a9998d5a17cc.jpg 634ec072df5847c75486f7111bd342e4 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1f8c1f88e7db7ccc1081217a2e5205c3.pdf 0f6dc4b29efb05a4442f2f4ccfafaa5f PDF Text Text B.-Gyarmat. — Nyolczadik évfolyam. 22-ik szám. Vasárnap, 1880. május 30. NÓGRÁDI LAPOK ésHONTI H I RADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. Szécsény, 1880. május 26. A 4000 lakossággal bíró Szécsény megérdemli, hogy ügyeivel bővebben foglalkozzunk. Szécsény Jós gyökerei magyar mezőváros, Nógrádmogye székhelyétől B.-Gyarmattól 2 ée egynyolezad mföldro keletnek fekszik, közlekedési vonalul B.-Gyarmattól a bugyagi határig Állami országút, a bugyagi határtól Szécsény-feló elhagyatott megyei át szolgál. Esen megyei útvonalat egy idő őta az egész világ használja, azon okból, mert Hugyagnál mintegy 24 exer írtba kerülő hidat készítenek. Jelen esetben nem elég, hogy Szécsény városa ax állami közlekedési vonaltól elszigetelve a bugyagi drága hídhoz is járulni aránylag köteles, hanem még as igy úgy összetákolt megyei közlekedési vonalat is kénytelen tűrni, hogy as egész világ szekerei ezer számra rongálják, mint ez különösen a lefolyt losonezi vásár alkalmával történt midőn Szécsényen keretitől a szekerek naponta ezer számra közlekedtek, — hát még a tömérdek sok szarvasmarha, ló, juh és sertés * falkák megyei útvonalunk padkáit és árkait mennyire összerongálták l — kérdezem: ha mi as állami utvo * nalon készült hídépítéshez járulni tartozunk, kötelesek vagyunk é megyei utunkat teljes megrongálás alá boesájtani, akkor midőn ennek az előállításához, kiiga * sításáboz és jókarba hozatalához semmi nemú állami segélyben nem részesülünk? ha nem vagyunk kötele * sok, adjon as állam utalnk megrongálásáért kellő * kárpótlást, vagy ha ezt nem teszi, maradjon meg as állami úton a közlekedés, azon könynyú segíteni egy ideiglenes hid által, és ha orré sem volt szükség, mert a megyei út szécsényi vonalán közlekedni lehetett, utaltányoztassék a megyei útvonalra ezen ideiglenes­ használatért azon összeg, melybe egy ideiglenes hid felállítása került volna, ez méltányos és igasxságos követelés. Teljes elszigeteltségünkben az által hogy * a Lo­ sonci és Gyarmat felé közlekedő utasok Szécsényen keresztül kénytelenilettek közlekedni, Szécsény sokat élénkült, valóságos Isten áldása lenne Szécsenyre, ha az állami közlekedési útvonal Szécsényen keresztül vezettetnék, hogy miért nincs Szécsény mezőváros létére az állami úthálózatban? az érthetetlen 1 akkor midőn a Szécsényen átvonuló vonal, vizáradások, bőfnvatagok, áthidalandó folyók, szóval: akadályok nél­ kül mindig biztosan rendelkezésre áll. Azon körülmény, hogy ez talán 1 és fél kilométernyivel hosszabb vonal, nem elégséges ok arra, hogy egy mezőváros annyira mellóztessék, az egyetlen Hugyag község és Pőstény puszta érintése miatt — drága érintés ez! ha tekintjük azt, hogy ott egy hídnak az előállítása ez idén 24 ezer írtba kerül, ha tekintetbe veszszflk, hogy két év előtt a pőstényí híd talán 12 ezer írtba került s igy a hidak folytonos fenntartása évenként óriási össze­ geket vesznek igénybe, mert tudnunk kell azt, hogy Hugyag és Pőstény között a losonezi állami útvonalon mintegy 130 öl van áthidalva, ennyi a drága bidból! ezenkívül mintegy 800 ölnyl állami útvonal as árvizek jégzajlások által mindannyiszor megrongáltatik, mind­ annyiszor a közlekedést is megakadályozza, ezen az államra és az adózó polgárokra egyaránt terhes kö­ rülmények ellenében az államutnak Szécsényen leendő vezetésénél minden akadály s ezzel kapcsolatosan az óriási költségeskedés is egyszer mindenkorra ki lenne kerülve. Ha a m. kormány a takarékosság eszméjét.kö­ vetve, mint ez napjainkban hirdetve van, az itt mon­ dottakat megfigyelésre érdemesnek találná, a dolgot bebttón megvizsgálná s pártatlan Ítéletet hozna, akkor legközelebb elrendelné, hogy Szécsény mezőváros az állami orezágútvonal hálózatába foglaltassák. — Az összekötő vonalak ozélja az, bogy a városokat lehető * lég mindenütt érintsék. Kulturális fejlődésünk első vezetője sokáig az országúi volt, most a sodrony és a vasút Sodronyunk van, vasalunk nincs de ország * utunk sínes. Hogy országúinak legyen az esak egy Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, Nagykereszt-utcza, 8. szám. szavába kerülne az államnak, annál is inkább, mert a póstakocsi közlekedés még Is eddig Szécsényen ke­ resztül történt, már ezen talán csak nem fognak vál­ toztatni?! ezt azért mondom, mert sok mindenféle történt már Szécsényben, volt itt adóhivatal, elvitték; volt esendbiztosunk, nincs; volt kir. járásbiránk és albiránk, az elbírói állás be nem töltetik, nincs egy gazdasági egyletünk, nines aki az ipolyszabályozást sürgetné b igy a rétszabályozást is lehetségessé tenné, végre tény az, bogy a sxécsényi kerület a közigaz­ gatási bizottságban nincs képviselve, ki szólaljon fel tehát a kerület és a város érdekében ?! pedig a kerület adófizetői minden érdekelnek megvédése a bizottságban ezen képviselőkre van bízva. Mert történnek oly kicsinyes dolgok, mint pl. a kászárnyaépltés kérdése, melyről május bő 13-án tar­ tott közgyűlésben oly sok szépet hallottunk. A gyár * mát iák Gyarmaton, a szécsény iek Szécsényben óhaj­ tanának állandó katonai laktanyát építeni. Gyarmat­ nak egyedüli érve az, hogy központ Szécsény igaz, bogy nem központ — itt nines mind az, ami a köz­ pontnak oly sok biztos pénz hoz, és mégis sokkal nagyobb adót fizetünk, mint a központban fizetnek, hol a hivatalok minden neme képviselve van. Ha már Szécsényt nem azon szerencsés csillagzat véletlen áramlata érte, bogy központtá emeltessék, — minde­ nekelőtt természetes fekvésénél úgy mint egészségi és hadászati szempontból B.-Gyarmatnál nagyobb előnyök, kel bír, mert míg Szécsény á vasútállomástól 8 mért­ földre fekszik, akkor B. Gyarmat 4— 5 mértföl dny i re fekszik attól B.-Gyarmat negyvenezer forintot kíván a feléphéshez, ezt megyei közpótlék czímen lesz sze­ rencséje a sxécsényi adózónak is fizetni, mert kivetik *) rá, — ex ellenében ha Szécsényben építtetnék a ka­ szárnya, Pulszky kijelentette a közgyűlésen, hogy ^Szécsény városa soha senkihez sem folyamodnék kárpótlásért.® Ily kedvező ajánlat ellenében nem képzelhető, hogy a megye adófizető közönsége még az időviszonyok toljca súlyával reánohezedott szorongatlatás októl sem menekülve, ismét egy áj adónemmel terheltessék, vagy ha ez megtörténik, Szécsénynek nem kérünk belőle, mert mi olcsóbban, a nép megterhel tetőse nélkül tud* nánk azt előteremteni, végre Csak is rövid időkérdése lehet az, hogy Pálfal* vától Szécsényig egy vasúti szárnyvonal ki lesz építve és akkor kérdezem a szakértőtől: melyik alkalmasabb B. Oyarmat vagy Szécsény a kaszárnya elhelyezésére? Hogy vasutunk legyen ahoz a vagyonos osztály ügyszeretete, pártolása s áldozatkészsége szükségeltetik. Szécsény vidéki gazda a nysrsterményeladásra van utalva, és nem kövesebb mint 1 frt 10 krral kénytelen olcsóbban adni terményét a pesti piacziárhoz képest. Nagy különbséget tesz az a nagy adóval terhelt gazda* közönség bevételeiben! így megy ez fokozatosan min* denboD, minél távolabb lakik valaki a vasúttól, annál drágábban jut minden kereskedelmi csikkhez, ellenben terményét nem képes értékesíteni, mert a világpiacié* tói távol van. Az ölfának méloröle 4 frt 50 kr., ha vasutunk lenne, 10 frt. Kőszenünk Nógrádban annyi van, hogy az egész birodalmat elláthatjuk, de szűnő* telnek a megnyitott bányák is legtöbb helyen, mert a vasutak közelében levő bányákkal a versenyt kiállni nem képesek. Marbabizlalást nem eszközölhet a gazda, mert míg koczkázat mellett ha csakugyan veszteség nélkül a vasutat el is érte, a vasutig tartó hajtás által érté kéből 20—30 veszített. Sertéshizlalás áta Iában le* hetetlen, csak a helyi fogyasztásra, ez pedig vajmi csekély. Hogy minél sűrűbb vasúthálózattal van ellátva valamely ország, annál boldogabb s annál közolébb áll a virágzáshoz és a tökély színvonalához, ma már bizonyítgatni nem szükséges. Vegyük tekintetbe a legközelebb álló egyesült német államokat Lipcse és Halló között 1830-ban ment A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők a vasúti próbavonat oly bizonytalanul, bogy minden lépten nyomon meg kellett állni, részben a sserkssot, részben a műszaki vezetés hiánya és tökélctloasóge miatt, ma teljes vasúti hálózatul bírnak ezen államok, mindenki át van hatva azon érzettől, hogy vasul nél kai meg nem élhetne. Nálunk máskép van ez, ári rettegünk egy rövid 13 ménföldnyi vonal kiépítésétől, — ennyit tere ki Pálfalától Szobig a már lejtmérezett tervben elfogadott Összekötő, vasúti vonal. Nem akarunk mi első rendű vasutat, nem kell nekünk fényűzés, nekünk gazdasági szempontból kell a vasat, hogy az elsülyedéstől megóvjon bennünket Nem kell nekünk állami biztosíték, e nélkül is találunk vállalkozót, csak az építés eDgedmányezTo legyen ^?) csak hogy ax a nagy baj, bogy mint mond­ ják a kormány ax ipolyvölgyi PálfaU-SzoH vonalat nem is hajlandó engedményezni. .Ha igy ál 1 a dolog, érjCk be kevesebbel, építsünk Pálfalától Szécséuyig egy harmadrendű vonalat, ez csak bárom mértföld, — már ez is egy nagy vidéket tenne boldoggá Nógrád megyének két harmadát, mert valamint egyrészt Pest—Bécs feló mognyittataék egy clizigetelt vidék előtt a vasú ti közlekedés, úgy másrészt az éjszak! állami vonalon összeköttetésbe jönne éjszaknémetorezággal, hova minden terményünk, állataink a legrövidebb s legolcsóbb vonalon eljutnának, — s es végre semmiféle állami érdekbe nem ütköznék. Habár kizsé későn, ds jobb mint semmikor, akik o rszágos, nemzeti, saját s polgártársaik érdekeit szivükön hordozzák, figyeljék meg az Itt érintett kérdést, hogy úgy béke mint háború idején mily nagy fontoo * . ságn esi és akiknek módjukban van, határozzanak és tegyenek minélelöbb, mert az idő balad. Egy szécsényi képv. test. tag Némethy Kálmán emléke. T. szerkesztő úr! Engedje meg kérem, hogy be­ cses lapjában a korán elhunyt Némethy iÜUmáa ba­ rátom emlékének egy rövid közlést azon tol becsek. Ki érdemelte ő azt, hogy emléke iránt nem csak kortársai, de ax utódok is kegyelettel viseltessenek. Mint tudományosan képzett, mivolt ember, mint jó férj, jó atya, ió hazafi, lelkiöemeretee ügyvéd, mint minden szép és jó eszmeért lelkesülni tudó polgár, ás hitfelekezetének egyik munkás buzgó kivé áítalánoren ismeretes lévén, ezen sokoldalú jeles tuiújdoeairól ex úttal szóllani nem feladatom. Én őtet ez úttal, mint a mosőgasdámat egyik lényeges ágának a nálunk még nem eléggé méltatott gyümölcsteuyéeztásnek páratlan buxgalmú út-törőjét, előharezoeát akarom méltatni, annyival le inkább, mert úgy tapantoltam, hogy az ö e téreni működését az emberek többnyire egyoldalűlag s különböző esőse * pontokból mérlegelik. Köztudomású dolog az, hogy az emberek eeak a bovégzott tények után elért sikernek szokták na elismerés koszorúját nyújtani, de a pálya kezdetén ás közepén a leghelyesebb irányban küzdő munkáját b esak kétellyel szokta kísérni a kortáreak esgyfésűs E tekintetben nem áll egyedül Folton emléke, kinek működését nem esak a nagy közönség nézte fojcsóválással, hanem még barátai b fqj lesüt ve távoztak el hajójáról, midőn kezdetleges gőzhajójával a Budxon tengeren tett első kbérbte nem tökéletoeen elkerült. Kegyetlen fátum üldözi Magyarországon a gyümölcstenyéeztés árva ügyét, nem esak as egymást felváltva követő többnemu elemi csapások hátráltat jók annak fejlődését, hanem magok az emberek életfolya mát nyújtó és elvágó Párkák is ksgyetlenok iránta. Többrendbeli esetet tudok már, a midőn a gyümölcs­ tenyésztés út-lörői nebéz pAlyájok közepén, vagy épen kezdetén dőltek ki, s velők együtt alkotásaikba nagy részben megsemmisültek. A többek között basonto eset történt Szentesen is, t i. 1860-boo, midőn még az egész országban igen köves gyümölcsfaiskola létezett, e a nagyterjodelmű magyar alföldön sgyotlee egy szakszerűen berendezett gyümöbe faiskola som volt; akkor agy szorgalmas munkáa reformatm tanító, a gyümölcstenyéeztée iránt előszeretettel vbehetvéa; ax én és néhai ipám anyagi és szellemi támogatásunk mellett egy kbebbszerü, de szakszerűen béresére itt gyümölcsfaiskolát alapított a város mellett o esélra �nógrádi kihassoabérelt két hold földön Naponként * hivatalos 6 érit, mint elemi iskolatadtó az lakóiéban, * nap többi résnél pedig. reggeli hajnaltól késő Miéig falskólójában notgetaas muukálkodáaeai töltötte, a így 8 év el forgása alatt ogy igen jól borendMctl gyo mölcafaiskoUU Utcai lelt, melyből évenként 2—3 uv darab neméé ojtványl adhatott ki a legjobb gyümölcs fajokból De a tora hamar „megálljul mondott a műn­ kéi élőinek. 1869 ősxén, egyik lúxoa deczembcri nap kora rcgtfclón, hogy a bit utalót óra előtti kit időt is felbnualRar 11 megyén faiskolájába a folyamatba vett földforgaléa — ngolozás — megtekintésére, s a délig teendőkre nézve munkásainak* utasítást adni; ée mér a fél 8 órakor megjelenő munkások halva túlélték as díványok között. A városi orvos constatálta, hogy sxi varéi hódét érte. Gyümölcsfaiskolája árván maradt, 1 nem találkozott kinek kedve és ideje lett volna a nagy munkával, tok áldozattal létrehozott, a már akkor virágzásnak indnlt faiskolát gyámsága alá veani, s tovább kezelni. Az akkori városi elöljáróság mit se törődött a lakosság jobblétét czélzó törekvősekkel; gazdasági, vagy kertészeti egyesület, — mely as árván maradi faiskolának pártiét fogta volna, — nem volt. Én, mint a mezőgazdászat! bajokkal egészen elfoglalt privát ember, nem tehettem mást, mint a legjelesebb fajokat, az általam bixlon reményien jobb jövő mmjra megmentenem saját gyümölcskertemben, és az által nagy hasinot tettem azon városnak, mert az 1881-ben bekövetkezett alkotmányos korszak újraébredésével, a város önkormányzati joga helyre állván, ölné floeadóink-közzé soroztok egy a város igényeinek megfelelő IQcaUstr. holdra terjedő községi gyümölcs* faiskola létesítését, melynél a néhai faiskolának állalám megmentett biztos fajai igen jó szolgálatot tettek. Mély sajnálatomra csak 8 holnappal ez előtt volt sMvenceém a napokban elhunyt Némelhy Kálmán barútonkkal megösmerkodd, do a gyümölcstenyésztée iránti közös hajlamunk azonnal megalkotta köztünk azon benső baráti kapcsot, mely előttem mindég becses Utta/de a melyet a halál ama kegyetlen kaszás oly hamar ketté vágott. Én azonnal beláttam, hogy bará­ timat* keserít tapasztalások nem tanították még meg emu hogy as életben a legalaposabbaknak vélt kilá­ tások, a legszebb remények többnyire csalárdak szóktak lenni, s ki a magasztos czél felé törekvésében egészségét nem kíméli, anyagi áldozatok hozatalában a kellő mértéket meg nem tartja, ha Ikarus sorsára nem jnt is, do rendesen füstbe ment remények romjain kénytelen keseregni. Hogy tehát ezen lehető csalódá­ soktól megkíméljem, részint szóval, részint leveleimben baráiilag Intettem arra, hogy óvja egészségét, s tartson mértéket az anyagi áldozatokban, melyeket a gyUmölcstebyéaztés ügyének hoz, mert Mngyarországon a gyűaölootoáyórités még nem részesül oly általános mél­ tánylásban, a milyet as méltán érdemelne stb. Egyik ilyen szellemű. levelemben leírtam neki a fentebb em­ lített szentesi esetet is. . És hogy ő minő határtalan szenvedély által volt lelkesítve a ‘gyümöleslenyésztés ügye iránt, eléggé Igazolja of. évr február lü kén kelt a hozzám intézett .baráti levele, melynek egy részé: ssÓMeriut közlöm énért* hogy tanúja legyen az ő nemes buzgalmának. E következőket ttja egyebek között: „Fölötte sajnál »ám, ha válaszom hosszá elmara­ dást azon föltevésre szolgált volna okul, mintha reád bosszú leveledért neheztelnék. Én is gyarló ember vagyok, de még som annyira, hogy midőn Jő barátom a legnemesebb indulatból eredő tanácséul obajt egy, násete szerint valószínű kellemetlenségtől megmenteni, esárt neheztelni tudnék reá. Ugyan mi vezérelhette volna más a te tolladat a hosszú levélírásánál, mint a Jogönzotlenebb baráti jó akarat, a miről csak hálás köszönettel lehel megemlékeznem. Az én késedelmemónk is meg volt a maga oka, L i. a tulbslmozottság. lapok. Az általad rajzolt szomorú következések a illetve ered­ ménytelenség valóságát föltétlenül elhízzam, ámde az ellenkezőre is van. példa, a régmúltból talán kevesebb, do as újáhb Időből már elég számos. Amerika is csak ezelőtt 20 évvel gondolt a pomologiara. s mai napaág érőnként már száz millió dollár jövedelme van belőle. A körülmények a legutóbbi 16 év alatt nagyot változ­ tak ♦ A vasúti hálózat terjedése azon birodalmakat is közvetlen közelünkbe hozta, a melyok még tegnap szamba vehetők nem voltak A gyúmölcski vitel észak felé olyan mérveket ölt, a milyeneket termelésünk megenged, s nem a kereslet, hanem a kínálat csekély­ sége okozóin a kivitel mérsékelt voltának. Maros község a múlt 1879-ik évben 400,000 frtot kapott a csemege szőlőért, mert a miből adhatunk eleget, abból visznek is sokat, miután az éjszakkal mi vagyunk a közvetlen szomszédok, s ekként a gyümölcskareakcdést kezünkbe ragadhatjuk. Ha a gyümölcsöt nagyban keresik, keresni fogják annak fáiét is. Kétségtelenül elpusztul alkotá­ sunk, ha utódunk nem örökli szenvedélyünket, va;y auuak közvetlen gondozására nem vállalkozik, de bét ez az elmélet minden emberi alkotásra kiterjeszthető, mert épen Örökkévaló dolgot nem alkothatunk. Külön­ ben én a kertészetben épen az irány több oldaluságát akarom érvényesíteni, mert az sem cselekednék helye­ sen, ki vagyonát csak egy fajia értékpapírokba helybezné. No do e szép tárgyról majd Után szóval, s esetleg levélben is akkor többet, ha időm megengedi stb. stb.4 Legyen elég ennyit idézni az érdekes levélből. Eléggé kitetszik ezekből, bogy ő nem mindennapi ember volt, hanem egyike vala azon keveseknek, kik a kor Intő szavát megértve, a szép és magasztos esz mákért nem csak lelkesülni tudnak, de a jövő számára önfeláldozással is munkálkodni készek. Midőn ő ama sorokat irta, már akkor el volt jegyezve a halálnak, s szivében hordta a halál mérges nyilát, de nem súj­ totté, hogy oly közel van a végóra, mely határt szab munkásságának. Most már csak az a kérdés: mi fog történni gyümölcsfaiskolájával? mert hogy a mélyen sújtott bánatos özvegy azt fenntartsa, azt kívánni sem lehet Gazdasági vagy kertészeti egylet, mely annak átvéte­ lére s fenntartására hivatva lenne, fajdalom! nincs. Tehát ha azt akarjuk, bogy a sok munkával s tömér­ dek áldozattal összegyűjtött sok jeles gyümölcsfáiból álló faiskola ne enyésznék el, akkor vagy B.-Gyarmat város közönségének, vagy valamely a czélra szövetke zott társulatnak, vagy az ott közel lakók közül vala­ mely gyümölcstonyésztést kedvelő magánosnak kellene az árván maradt faiskolának pártját fogni. Hogy o dolog csakis a tulajdonos özvegy nő előleges beleegye zésével történhetnék, az magától értetik. Megyei gyűlés alkalmával* * boldogult barátoth úgy nyilatkozott, hogy már körülbelül ezer faj van a különböző gyümölcsnemekből összegyűjtve faiskolájá­ ban. Olyan sincs az, mely ha fentartalik, lövőben nagy hasznára lehet B.-Gyarmat város környékének. Részletes tervezetre én ez úttal nem terjeszkedem ki, csak az eszmét akartam megpenditeni, ha az eszme visszhangra talál, a „miként4 re nézve könnyű lesz módot találd. Bezárom soraimat azon óhajtással': bár sikerüljön a faiakolagyüjtömény fentartása s vele együtt fennmaradjon Némctby Kálmán emléke! Surány, május 26. 1880. - Oroszi Miklós. „Viszhang". (Folytatás.) Mielőtt megengedte volna tehát a törvényhozás az úrbéri birtok szétszaggatását: gondoskodnia kellett volna az egyházi személyzet dotatiojáről; s amit akkor elmulasztott, siessen most helyre pótolni azt tárcza. Tehát ezélzott az öreg a leejtésre; jó neme volt ha még ezt is észrevette. Ebéd alatt nem hozta elő senki a dolgot, hanem megörvendeztetett urambátyám mással. — Igaz ugyan, hogy én szeretem öcsémursmal s talán Aranka is szeretne még egy pár latin szót tanulni öntői, hanem tőlünk távoznia kell. A p—i reáltanodában egy tanári állomásra van pályázat hir­ detve, ezt önnek meg kell nyerni, elég régen aspirál már ilyenre. Vannak ott ismerőseim, kikhez folyamod­ ványát még ma el fogom küldeni. Úgy e Aranka leányom ez által legalább megháláljuk a tanár ur szívességét, mit veled a vasúton tett? Hanem Aranka néma maradt és elpirult. As egyenesen gondolkozó lelkészek és tanító kántorok msguk is átlátják jeUolegi dolatiójgk mód­ jának lartluHanságit: sokas óhajtják a IwMpáoy és a törvényhozás ez Ugybeui uiolóboi intézkedését. Mindv zen aránytalan adózásokon felül a nép mi­ vel! a psp és a káutortaalló földjeit, rétjeit: a mire lés alatt pedig a következő munkák teljesít lotuok: a szántó földet háromszor egy évben fölszántják, egygzar kétezer bevetik, beborouá|ják, a termést learatják. hasa hord­ ják, a trágyái kihordjak (némely helyen azon kívül is még minden vonómarbával bíró gazda köteles a pap földjére saját udvarából egy egy szekér trágyát kivinni) a rétet lekaszáljak, felgyOjlik • haza hordják szénáját, tarjáját, sok helyen burgonyáját, kukoriczáját elültetik, , megkapálják, kiássák, letörik, megfosztják s télen éáfl Mtéukínt a falulegéoyei — szinte kötelességből —£ i» morzsolják. A kendert meg az asszonyok kilórSJB eláztatják, kitilolják, megbéhöiik; csak épen meg nem fonják és meg nem szövik.. Továbbá a pap és kántor deputálum fáját vagy egyenkint — minden gazda egy egy szekérre) — vagy összeadakozva kiszolgáltatják, a zsellérek az erdőn megvágják, a jobbágyok bazabpzzák. Mióta azonban a papok ölíára fordították a sxekárszámot, a zsellérek az udvarban vágják össze apróra a hasábokat Ahol szöllök is vaunak, minden szőllöbirtokos bizonyos mennyiségű mustot fizet (különféle elnevezés szénát, péld. egy veder, egy csöbör, tíz pint, 20 iteze) papnak, kántornak. Sok helyen ha nincsenek is szöllök a ha * tárban, borpénzt mégis fizet a szegény nép. Ahol malom nincs a faluban, olt köteles a hit­ község kétszer egy évben a papnak és kántornak malomba slvitetni és onnan haza hozatni gabnáját, lisztjét. Végül hogy az adózás tökéletesen teljes legyen, sok helyen minden házaspár egy darab vagy agy pár csirkére 10-—12 tojást is fizet a papnak. No de én még nem minden c *inját-binját tudom a szegény nép oly adóztatásának, u milyenről az úri osztálynak fogalma sincs. Higyjék meg t. olvasóink, a paraszt embernek egy hajszállal sincs jobb dolga, mint volt 1848 előtt; mert akkor kilencz tized részszel kevesebb adót fizetett mint most, de többet dolgozott (robotolt), most keve­ sebbet dolgozik, de kilencz tized ré *-xszel többet fizet, sőt ha a mostani időket összehasonlítjuk az akkoriak­ kal, bátran mondhatjuk, hogy a föhimives osztály tö­ kéletesen akképen van: hogy sehogy sincsen. Az úrbéri birtok szétdarabolása megengedésével, annak egyéb viszonyait is rendezni kellett volna. Ha az 1848 ki alkotmánynyal proelamáltuk az egyenlőséget s elvállaltuk közöseknek a közterheket: fizessük a papot, tanítót is közösen; meri a pap, tanító nem csakis szegény paraszt embernek, az iparosnak, hanem a tekintetes, nagyságos és méltótágos osztály­ nak is kell. A vocatorok meg a kanonica viritatiókat, mist nem u mai korszakhoz alkalmatos és alkalmazható slcndrián okmányokat hatáson kívülieknek nyilvánítva siessen a törvényhozás egy új egészséges törvóuyczikkel telváltani. Hanem az országgyűlés aietőssbbnek látja a polgáribázasságot behozni, mert a nélkül mindjárt most elvesz Magyarország. Úgy hiszem, elég világos színekben mutattam ki a szegény nép bajait s pusztulásának okait. A viszontlátásig. Dorcsányi Ferencz. Budapest, május 24. Tán szívesen fogja venni L szerkesztő ur. ha nógrádi lapunkban szintén megemlékezem röviden a tegnapi országos ünnepély lefolyásáról, mely mint ilyen, szerintem ép úgy beillik vidéki lapunk keretébe, mint akármelyik budapestibe. De minthogy ezekből olvasó közönségünk elég bőven és részletesen már is értesült Szólni akart még urambátyám, de „Bittér Jokann von Keissler" lépett a terembe. Hiába iparkogtak ez után Arankára vidámságot erőszakolni, az sehogy sem sikerült. Maga az öreg ur Is észrevette ezt és reám nézve mosolygott Meg volt az ebéd is; egy rövid sétát tettem ta­ nítványaimmal és három órakor kesdődött a lecske-óra. Aranka kezembe nyujtá könyvét, hogy jeleljem ki, mit fordítson, de egyszersmind fürkészőleg vigyázott min­ den mozdulatomra. - Ma nem fogunk fordítni hanem írni, mondám a fiuknak, hozzanak tintát, tollat 8 amint ezek eltávoztak, szépen betettem levele­ met Aranka könyvébe és átnyújtom neki Eltelt az óra, hanem Aranka nem tudott felelni a leczkébő! semmit. Úgy látszik, leendő távozásom igen hatott reá. Este felé sétáltam a kertben, az idő igen meg­ enyhült Lejött ő is és egészen víg kedélylyel. — Édes Arthur olvastam levelét és többé nem fogom tanár urnák nevezni, ön megértett engem s ezt szeretem, hanem olyat is ir, amit nem vártam, de aminek szivemből örülök. Tehát meg fogom kezdeni önt tanitni. — Engem tanitni, ugyan mire ? kérdőm nevetve. •- Arra, mint viselje magát egy házasulandó fiatal ember! S először mindjárt meg is dicsérem, mert jól viselte magát és be merte vallani sserelmét, nem úgy mint az a bizonyos nevelő, ekkor egy csomag levelet adott át, olvassa el ezeket és ön ez által is fog csiszolódni. De igaz, más valami újságot is akarok mondani. Képzete csak aa a Blovag“ egy �NÓGRÁDI a SzécKenyi-ssobor Idspleséei ttunopélyóről, úgy részemről inkább axon küldötuégüok némely tagjaiban kait érzelmeink- vagy éaxrevétcleinkről obaitom tudó * ailani, melyok benőttük ex alkalommal támadtak avagy általunk tétetlek. Hogy maga ax Ünnepély ■ ennek lefolyása, aki axt a Ferenci József téren látta, elég impozáns, díszes ée nagyszerű volt, kétséget nem • ion ved, de enuuk daciára nem vettük énre a váróé egyéb részeiben — a moly váróénak ax európai világvárosok torába emelése alapját Széchenyi vetette meg — ax átalánoa lelkenődéit, moly áthatja ax utolió angolt is, midőn nemzete hőiéinek, például egy Nelson emlékét ünnepli, vagy áthatotta a republikánus francaiét is, midőn Lajos FOlőp alatt Napóleon szobrát leplezték le a Vendome téren. A budapesti nép tömege azonban szó kott módon hidegen látszott járni ügyes bajos dolgai után, a boltokat nyitva láttuk, az uzsorásokat goeflolni atb. Maga a dísztér, a szobor, a királyi aátor körül (melyben eoak Jóuef főhorezog foglalt helyet a Koborg bcrcxegokkol, ngy ax ő mint FDlöp hg nőjével) volt tulaűdonkép ax ünnepély legkiválóbb oxinheíyc, de itt is ehhez a legnagyobb ét legszebb contingemt bixony nem a váróéi elem adta, hanem nagyobbára a megyei át vidéki küldöttségek „a régi jó táblabirák * a ezek kőit főleg a mágnások, nemetek és egyháziak diai­ magyar öltönyeik, minthogy a polgári elem, aőt amazok * „modem ivadéko sem igen tartja korozorúnek, érde­ meinek magát a régibb világa magyarok öltönyével ellátni, milyennel azok fentartották számukra na alkot­ mányt — A leleplezett axobor elég impozáns a mindenesetre jobb éa szebbnek tűnt eh * rósz hírénél, valamint Pulszkv — szélvihar, megeredt cső és ax erre keletkezett xaj közt elmondott — beszéde ia jobb éa azobb volt mint többen a helyszínén elhitetni akarták. A leleplezést megelőzte az akadémia évei közgyűlése a eunek főtárgya: szép emlékbeszéd — Széchenyi? nem, hanem Horváth Mihály nagy történetírónk felölt, mi (történt legyen bármikép) a Széchenvi-nap egy­ öntetűségét épen úgy diiaonanaiá tette, mint a tragé­ diát azzá teszi két fÖceelokvéDy. Volt olyan ia közöttünk, ki azt vélte, hogy egy oly bolondot időjáráskor minő az idei, egy tudói társaságnak is aboz kellett volna magát alkalmaznia, a e rétiben követni Mahomed próféta ismeretes tettét, minthogy ez esetben még a vihar beállta előtt véget ért volna ax ünnepélyes le­ leplezés. Ax akadémiának nem tudom melyik megbízottja által ax „Európa * szépen feldíszített hétéiben rendezett, aránylag drága banketten két körülmény tűnt fel a magunk-féle parlagi ember előtt, névuerint hogy hiányzott annál zene és aampáni bor, habár ex homeo­ * pátián üvegekben te adatott, volna ée ennek fejében kevesebb egy étellel a menno-ből; mert ások nélkül lehetnek azép vagy tudós toasztok, de igazi animo nehezen fog támadni a magyar hallgatókban. Meg­ látszott ezúttal a legszebb áldomásokon ia, melyek közül a legtöbbet és legelmésebbeket megyénk hírne­ ves fia, a kalocsai bibornok érsek mondotta. A toasz­ tok majdnem mindegyikén kirítt ax akadémiai jelleg: egy akadémikus éltette a másikat éa viszont, míg a messze tájakról Budapestre (szívesen fáradt és költe­ kezett) municípiumok küldöttségeiről *ki sem tartotta ildomosnak pár axárax szóval is megemlékezni. No de ennél — ax ünnep boldogult hősével szólva — még kevésbé „ildomosnak * tartjuk a nemzeti színház intendaturájától, hogy a Széchenyi testvérek tiszteletére előadatott oly avult színmüvet, melyben a szegény törököt nemcsak folyton npogányozzAk“, hanem agybafőbe verik, jelenlétében egy török tábornoknak (ax ifjabb Széchenyinek) a török konzulnak, sőt magának a törökök védsxárnyai alá egykor menekült Andrásainak! Nógrádi. LAPOK Gács, május 11 én. * Tekintető szerkesztő ur! A „Nógrádi Lapok * 18-ik számában egy csikk jelent meg, Dobrocsról ü. e. alá jegyzéssel, abban a rendőrség mintegy felhiva látszik lenni, hogy a tolvajok iránt kötelcMégescbb eljárást tegyen, a no engedje, hogy a becsületes polgár felgyujlásaal a agyonvcréascl fcoyegettesaék, sőt oly kitételek is vannak e csikkben, melyből azt kell kö­ vetkeztetni, hogy a tolvajok megvesztegetés utján szabadon bocsájtatnak, mi minden esetre terhes vád, csak az a szerencse, hogy a losooczi járási rendőrség­ nek, ebben része nem lehet, — ily eljárásról tudó mása nincs a úgy hiszem 0. o. tiszteit czikkiró is erről teljesen meg vsu győződve, éppen azért csodálatos, hogy a csikk végén, oly súlyos váddal lép fel, .rnelysxerint nyíltan közzéteszi azon felhívást, hogy a rend­ őrség no üljön a tolvajjal a rumospalaczkboz, s qua tisztviselők no czimboráskódjának a tolvajjal, hogy kik azok? kit értett a czikkiró úr? nekem mint csend­ biztosnak, arról fogalmam se lehet, arról igen le van, hogy lopások történtek, de czikkiró úrnak arról, hogy a rendőrség annyiszor amennyiszer ilyenek felmerüllek, rögtön a kutatást sőt az elfogatási a lehető kiderítés­ hez képest eszközölte, szintén kell, hogy tudomása legyen, sőt hogy az illetőket, a kir. járásbírósághoz bekisértetto, s így csodálom, hogy a tisztelt czikkiró úr, erről is tudomással bírván, sőt ha jól indom, egy károsult érdemében, eszközölt vizsgálatról czikkiró úrnak magától a károsulttól van tudomása, azért szí­ veskedjék G. o. úr, nyíltan kijelenteni, kivolt a rend­ őrök közül az? ki czimboráskodva a tolvajjal rumozott. Hubner Lipót, csendbiztos. B.-Gyarmat, 1860. május 20. A „Nógrádi Lapok * 18-ik számában hírek rovata alatt egy névtelen Írónak ellenem intézett czikkéro — melyben a b. gyarmati ev. egyház tanítói állásomról önkény ti lemondás, ennek helytelen visszavonás, továbbá gyermekek tanítási képtelenséggel terhel, mi által erkölcsileg is sértve találom magamat, — válaszolni kénytelenittetem. Mindenckelőtte azon csikkben foglaltakat alap­ talanoknak és rágalomnak nyilvánítom; mert tanítói állásomról feltétlenül és önkényt soha-le nem mondtam, hanem bízva az egyház tisztességes szóbelileg adott ígéretében illetéktelenül oly nyilatkozatra bírt, melynél fogva felcbbvalóimnak engedve, belenyugodtam abba, hogy kívánságukra és felelősségükre segédtanítót al­ kalmazandók, kit tisztességes szállás cs jutalmazással bár terhesen, de mégis az egyház javát szem előtt tartva, élelmezéssel is ellátni Ígértem; de azon hatá­ rozott írásban is foglalt kikötéssel, hágyJi irányómban kikötött járandóságomat és elhanyagolt pénzbeli fize­ tésemet pontosan kiszolgáltatandja. Minthogy ez ntóbb érintett kiszolgáltatások elmaradtak, nagyon természe­ tes ezen okból a kívántai teljesítése általam kivihető nem volt; ekkép a feltételekhez és az egyház felügyelő ség becsületéhez kötött szóbeli és Írásbeli megállapodás önmagától megsemmisült; mégis annak alapján hely­ telenül és illetéktelenül „judex pro domo suo * meg­ hallgatásom és fegyelmi bírói eljárás mellőzésével állásomtól egyszerűen a presbyterínm által megfosztattsm, — ily jogtalan eljárás ellen tett jogorvoslatom­ mal élve, csakis kötelezett jogaimat védtem ée védenem is kellett Ki kell továbbá jelentenem, miszerint ax egyház hosszé költői beszélylyel lepett meg. Saját maga élmé­ soha hanyagság miatt kérdőre nem vont, és igy azon nyét írja le amikor be volt csípve. Mondhatom sokat rágalom, hogy 18 éven átal a reám bízott tanunezokat nevettem badarságain, íme ext is átadom, küldje be roszul tanítottam, takarékpénztárakban biztosi minőség­ valami humoros lapba, legalább más is mulatni fog ben tanórákat töltöttem, ex által egy egész nemzedéket, rajta. A lovag ur a napokban bizonyosan meg fogja kiknek nevelése rám bízatott, visszavetettem; áskálódó, kérni kezemet, mit szól ehez ön? mit tegyek ha ex alaptalan rágalomnál nem egyéb; mert úgy a felebbmegtörténik? valóimtól, valamint a kerületi tanfelügyelő által, nem — Csak akkor adhatok tanácsot kisasszony, ha különben az egyház híveitől, kiknek gyermekei neve­ egyről meg leszek győződve. S x e r e t kegyed engem? lésemben részesültek, számtalan dicsérő oklevelek és Elvetettem a koczkát e szavaimmal. Azelőtt még bizonyítványokkal szolgálhatok, a volt tanonczaim közül azon gondolat is borzasztónak tetszett előttem, hogy pedig többen számtalan hálás leveleikben kimagasztal­ talán írásban valljam meg régi imádottamnak szerel­ uk éa hivatásom kitűnőségének méltó kifejezést adtak; memet a Íme most élő szóval teszem ezt. Hogy ily okmányok nálam bármikor megszemlélhetők, sőt gyémánt vagyok-e, azt nem tudom, de hogy csiszolód­ a jelenlegi esperesség által bevezetett tanrendszorinti tam már sokat, azt tapasztalom, és ezt mind ax ö tanításommal való megelégedésüket számtalan elisme­ társasága eredményezte. résük által telt kifejezéseikkel arra teljesen képesnek — Ha ön okos ember és igaz az, amit bevallott lenni nyilvánítottak. levelében, akkor vallomásom fölösleges, mert ön tudja Ennyit a névtelen írónak, ki elég bátortalan volt érzelmeimet, jól. Hanem feleljen kérdésemre. nevét ki nem tenni, és a közönség megnyugtatására: — Tehát szeret! s ha így, akkor kérjen ha­ véve tanúságot ebből, hogy mire számíthat egy a tanítói lasztási időt a lovag úrtól legalább két hónapot, ezalatt pályán megőszült tanító, ki jntalom és nyugalomba kinevezésem is megjön és ha kegyednek is tetszeni fog... helyezés helyett mindennapi kenyerétől megfosxUtik; — Bravó! kedves Artburom! ön igen ügyes .em­ ily eljárás nem akarom mondani barbárság, de a modern ber, látszik hogy szerelmes. Tehát azt a „kiálIhatatlan civilisatíonak roppant megsértése. A csikk írójának * frátert nem fogom kikosaraxní. így legalább anyám pedig minő fogalmai lehetnek a néptanítói pályáról s aem fog teljesen megharagudni Most pedig hallgasson javadalmai biztosításáról, axt csikké fényesen tükrözi. reám. ön naponkint előadásokat fog tőlem venni az Mikulás Dániel. * „illemtanból és meg fogja tanulni a nőkkel való bánást, mert ön ebben rendkívül ügyetlen. Mint férj ön nagyon Bodnár és Sőtér uraknak. Miután nevezett urak jó lehet, de feleségén kívül mással is fog beszélni, például azzal a másik Arankával s nem akarom, veszekedésük pisezául a „Nógrádi Lapokéban keres­ tek tért, elég szemtelenek voltak a váczi kenyérárns hogy pechjei tovább kisérjék. Nos beleegyezik? . Igen és előre is ezerszer köszönetét mondok! asszonyok módjára egész érdektelenek neveivel egy­ másnak szemrehányást csinálni és a neveket a lapok­ s ezzel megcsókoltam kezét. — Na nem lesx még elég a beszélgetés, hisz ban meghurczolni; miután ax én nevem is éríutve van, mindaketten meghűltök, kiál tá le urambátyám ax ablak­ kéntelenítve érzem magam jelen soraim közzétételére, ból, — jobb lenne leányom, La anyádnak segítenél a hogy jövőre nevezett urak figyelmét egészen elkerüljem. Először is Bodnár István urnák, ki az én buká­ vasalásnál somat nevem említése mellett valami Sőtérnek róvja Pirulva mentünk be mindketten. fel bűnül, erre én Bodnár urat lel nem hatalmaztam, (Vége köv.) Hírek llyiutn. Fáy Sándor Annin barátunk, • lovagi Maágáról kitúoóeo ismert ifjú, május 23 án vezette oltárhoz a Budapest- belvárosi plébáni templomban Far­ kas Lilla kisasszonyt Farkas Ferenci Ügyvéd úr bájos és müveit leányát Noha az esküvő telje* csendben ment véghez, főt. Scbvendlner Mihály apát-plaháom úr igen szép alkalmi beszédet tartott a* egybckelt ifjú párhoz. Áldás frigyükre! Személyi hírek Pongrácz honvéd tábornok e hé 26 án meglátogatta a B.-Gyarmaton állomásozó 52-ik bonvédzászlóalj főbb tisztelt. A városi kttldösség m<ragadta az alkalmat, és sietett tieztelkedni nála, hogy a kaszárnya ügyében támogatását kikérjék. Pongrácz tábornok úr nemcsak sokai megígért, de határozott intormatiókat is adott a küldöttségnek, hogy mi a teen­ dője, ha a városban a kaszárnya eszméjét megtestesi tenl akarja? ó nagyon ürülne, hogy B.-Gyarmaton lenne a kaszárnya, mert a város fekvése, mezősége erdőrészlete, folyója, szóval egész vidéke nagyon alkal­ mas barozászati terep; s abból, hogy valaha 8zécsényben lenne kaszárnya, szó sem leheti A küldöttség jó hangulatban talál te a különben is igen jó modorú tábornokot, de a küldöttség ezen szép biz­ tatás után maga is jó hangulatban távozott a tábor­ noktól. — Gróf Czobriátí Láázlő'úr f. Ió28án B.*Gyarmaion volt s részt vett azon küldöttségben, mely az árvapénzek kezelése tárgyában hivatva van javaslatot készíteni. A Szécaényl szobor leleplezésnél a legdíszesebb s legszámosabb tagból álló küldöttségek egyike volt a nógrádmegyel A 15 tagból álló külnöttséget gr. Gyttrky Ábrahám föurp&tf úr őmltósága vezette; ti tanbányán voltak diszmagyarrubában, kelten, gr. Forgách Antal (ki még most is lábbajban szenved) és Huszár László fekete szalon ruhában. Az említetteken kívül a küldött* ség többi tagjai voltak: Madách Károly alispán, Beniczky Gyula, Gollén István, Harmos Gábor, Huszár István, Károlyi János, Komjáthy Anselm, Pajor István, Placby Tamás, Szcitovszky . János, Szerémy Gábor, Szontagh Pál. Kinevezés. A pénzügyminiszter Tornyos György I oszt, pénzügyi fogalmazót és adófel ügyelő helyettest, II osztályú titkárrá és Nógrádmegye területére kir. adófel ügyelővé nevezte ki. Az ügyvédi pályát és B.-Gyarmatot végkép el­ hagyandó, kötelességemül tartom a t. közönség és ügyfeleimtől az irányomban eddig tanúsított bizalomért legforróbb köszönetemnek kifejezést adni. Egyúttal pedig fel kérem az illetőket netáni ironyAnyaiknak visraaadbatása tekintetéből nálam f. é. j uniós bó 5-ig megjelenni; kijelentvén: hogy azontúl tok. Reményi Károly tagtár* urat bíztam meg. Ihkelethy /örmtea, Ügyvéd. Ab angolklseanionyok intézetének vizsgája. B.-Gyarmat, 1880. májas 21-én. Azon körülménynél fogva, hogy a városunk kebelében a nőnevelés terén 3 évtized óta oly önfeláldozóiig és nemesen működő apáczahölgyek, tőlük pem függő okok miatt a b.-gyar­ mati házat a befejezett tanévvel végkép itthagyni szűk* végesnek látták, az idei zárvizsgát a szokottnál egy hónappal hamarább: május 20 ra tűzték ki. Ennek danára, a megkettőztetett szorgalom eredménye volt, hogy a növendék leánykák évi tanulmányikat minden tantárgyban ritka sikerrel végezték; a midőn ezt cocá­ in táljuk, jeleznünk kell még azt is, hogy zárvizsgának a szokottnál ünnepélyesebb színezetet kölcsönzött a nagy számmal megjelent szülők, e a magasabb nőne­ velés ügye iránt érdeklődő hölgyközönség és nri notahilitások valamint a zárda-intézet tagjainak arozkífsjezésén visszatükröződő azon hangulat, mely az elválás őszinte sajnálatát, fájdalmát tolmáesolta. A vizsga melyen főt. Imády Károly helybeli esperee-plébános úr fáradhatlan kitartással elnökölt, s melyen az angolkis­ asszonyok tartományi fejedelemasszonya Caetiglione grófnő is mindvégig jelen volt, reggeli 8 és fél órától rövid félbeszakítással d. n. 2 és fél óráig tartott, s eredménye, miként fönnebb Is jeleztük, oly siksrdús ' �NÓGRÁDI volt, bogy arra a működő tanárnők é» ut, Palkovicb Viktor hitlanár úr mélUu büszkék lehetnek. A tananyag minden tárgyból úgy volt kezelve, bogy a^6 osztályból Álló folyam egy teljen befejezett egészet képcuou. Első tárgya volt a világinak a bit éa erkölcstan; a bibliai de egyházi történelem • a szortartástan. Utánua követkeaatl a magyar nyelv-, irály de ékesszólásban, mely tárgyakat aa intézeti fönöknö Eisenmauu Anna k. a. (egri születésű hölgy) tanította a kitűnő sukértelmo és erélyének sikerült az említett tantárgyak fokozaton el­ sajátításán kívül a növendékeket egyszersmind a lég tisztábo magyar kiejtésre szoktatni; mely törekvés eléggé nem méltányolható, ba tekintjük, bogy a nógrádi palóca kiejtés nemcsak a népnél hol az mint sajátságos egyszersmind talán érdekesnek is mondható, de az úri osztálybelieknél is csak nem általános; pedig a művelt osztálybelieknek az egész hazában egyenlő tiszta kiej­ tésre kell törekedniük. Meglepő volt továbbá az eredmény melyet a számtan, földrajz és a történelemből Borosa Jusztin k. a. tanítványaival bemutatott A fej éa Írás * beli, egész, tizedes ée közönséges törtekkel! számolás; arlnyok, hármas éa lánczszabály, kamatkiszámitás métermértekek, sőt az idegen mértékekkel való számítás Íz fokozatosan biztos sajátjává volt téve a növendékek­ nek. A földrajzból Európa és a többi világrész melleit a fősúly Magyarországra volt fektetve, Nógrádmegyo részittea ismertetésével; valamint a történelemben is a bunnok éa avaroktól kezdve egész az 1867-ki koroná­ zásig mindazt mit egy müveit honleánynak ismerni kell, tanulták ée tudták a növendékek. Vizsga tárgya volt továbbá a természet tudományok minden ága; frauezia éa német nyelvtan; magán és karének, zongora;szép­ írás, rajz ée kézimunka, mikből a dolgozatok közszem lém voltak kiállítva. Ott láttak azon díszes virágbok­ rétát is, melyet a növendékek az intézeti főnöknő ő agának nyújtottak át a melynek széles fehér fail sza­ lagjain aranyozott belükkel e szavak voltak olvashatók: „örök bálánk jeléül!" Vizsga végeztével a 6 ikosz­ tály egyik kitűnő növendéke Gyürky Ilona megható szavakban mondott köszönetét az elnök, tanárok éa a vendégkoszorúnak elbúcsúzván egyszersmind az intézet f és tanuló társnőitől Is. Majd az elnöklő esperes úr fe­ jezte ki ékes szavakban legnagyobb megelégedését es . , elismerését, s küyetkeudt az érdemsqr felolvasása s a bizonyítványok kiosztása, miközben a jelenvolt hölgy közönség bála könynyel szemében o meleg kézszoritá * sok között mondott köszönetét és „Isten-bozzádot * a kitűnő apácza hölgyeknek s mindnyájan azon kifeje­ zett meggyőződéssel távoztak, hogy o vizsgálat méltó megkoronázása volt az angolkisasszonyok 30 éves b.. „ gyarmati működésének. JL • A b.-martna ti áll. elemi iskola oövcadékcinek C BÓ * 26-kl majálisa igen szépen folyt le. A kis nővén, dékek már korán reggel összedobolták a várost, majd pont 8 órakor példás rendben, r.peső örömmel indultak ki a nyírjeibe. Délben társas ebéd is volt, melyen Madách Károly a megye alispánja és Komjáthy anselm, a megye főjegyzője is részt vettek. A víg ebéd alatt Papp Károly úr igen szépen köszöntő fel az alispánt, Zeíenka János a főjegyzőt, majd Horváth Danó a tan testületet, Steíner Gábor a vendégeket, Zelenka János a szülőket. Délután 3 óra felé már a szülők sereglettek össze, hogy ők is részt vegyenek kedves gyermekeik örömeiben. A tunczmulalság, mely az által, bogy több szép hölgy korán eltávozott, kissé vesztett élénkségé­ ből maid 10 óráig tartott; de azért több Vadas az is­ kolaszolga úr nagy boszúságára még éjfél feló is ivott a haza reményeinek egészségére. A b -gyarmati tűzoltó egylet tavaszi mulatsága jnn. hó 13 án fog megtartatni a nyi redő ben. Délelőtt 9 órakor mint halljuk közgyűlés is fog tartatni a Donján ügyben. 10 órakor pedig diszgyakorlat lesz. A meghí­ vók • bét folytán bocsáttatnak ki. A rendező bizottság következő tagokból áll: Elnök Baintner Ottó, alclnök Milován János, pénztárnok: Aninger László, ellenőr Horváth Danó, jegyző Bachár Gyula, választmányi­ tagok: Bakó István, Deutch Annin Higer Sándor, írsinecz József, Kommerell Gyula, Mekkav Sándor, Mezey László, Ifi. Nagy Gábor, i(j. Scbulcz Lajos, Szommer Ferenez és Bztranyovszky Géza. Ajánlkozik segédjegyzőnek egy képzett ifjú, igen előnyöy feltételek alatt Au űrnapja f. bő 27-én verőfényee nappal kö­ szöntött be. A szívet emelő róm. kath. egyházi körme­ net hála imát robogott a mindenség alkotójának, bogy népét boldogítsa. Kirukkolt a honvéd csapit is. Az ügye zen szerkesztett szentélykék (Les és Tajlby asszonysá­ gok és Hanusz Lajos házaik előtt) roppant tömeg né­ pet csoportosítottak 5imc Nyilatkozat. Alulírottak ezennel kinyilatkoztatÍnk, miszerint az e bő 16-án H. D. és W. J. urak között történt sértés, a lovagiasságnak mcgfelelőlcg kiegyenlittetett. Nagy Orozziban, 1880. május bó 19 én. . Vessely Ágoston, a becsületbiróságelnöke.. Kánitz Fe­ *, renc Deutsch Dávid, Strauss Miksa, Tóth Ödön, a becsület bíróság tagjai. Gyászhlr. Jeszenszky Margit, férj. Forster Jó­ zseffé, Budapesten, hosszabb szenvedés után meghalt f. bó 27-én. A korán elhunyt szép fiatal asszony, ki nehány évvel városunk dísze, virága volt, halálával mélyen saitá szülőit; Jeszenszky Danó, amint megtudta leánya halálát, súlyosan megbetegedett. Városunkban általánosan a részvét a kedves halott, ée a szülők mély bánata Iránt. Temetésére, mely e hó 28 án tartatott LAPOK meg. a család tisztelői közül Baintner Ottó, Havas Gyula és Kövy Tivadar még e hó 27 én mentek le Budapestre. Nyugodjék békében! A tf. gyannati rum. kath. elemi iskola növendő keinek tavaszi mulatsága juuius 2 án tartatik meg a podlnzaányi erdőben. Képviselő testületi hölgy ülés tartatott f. bó 27 én a váróiban, melyen határozatba ment, hogy a honvédelmi miniszterhez a kaszárnya építésre kért 20,000 frt’iyi kölcsönözi a kérvény az alispáui hiva­ talba terjesztessék fel, hogy az a közgyűlés határozata értelmében pártolulag terjessze fel. Buriuaz ée Baintner urak ki lellek küldve az iránt, bogy a B -Gyarmaton létesítendő leány iskolára nézve lépéseket tegyenek a berczeg prímásnál, ha nem is közvetlenül, de legalább közvetve. Végül a pjlgári iskola collaudáló jegyző­ könyve íratott alá azon világos kitétellel’; hogy a város a mintegy 2100 frt többlet munkálat aránylagos megtérítéséért fizetési kötelezettséget nem vállal, mert az csupán az államot terhelheti. De ugyan, milyen alapon is akarhatta ezt a delegált Ipolysági mérnök úr a vá­ rosra reádiktálni? Luby Sándor úrnak Rajzok és elbeszélések czimű Börne fordításai már megjelentek, s a megren­ delők a füzeteket Spítxer Mór könyvkereskedőnél átvehetik. A fordító hozzánk intézett levelében azt Írja: „ami az előfizetők számát illeti, tekintetbe véve a mai szűk viszonyokat s ezzel ellentétben a gazdag könyváldást, nem igen panaszkodhatott!; csak épen azok,-kiknek könyvemet nemcsak azért ajánlhatom, hogy könyvem homlokzatának díszéül szolgáljanak, hanem hogy abból némi élvezetet is mentsenek, la Dúsították a legnagyobb közönyt Hjab! Börne nem a „házasságtöréa drámáiról" irt!- — Bizony pedig az ügyes fordítás megérdemli, bogy legalább megyei és várod hölgyeink megszerezzék. A „Vasárnapi Újság" igen előnyösen emlékezik meg e fordításokról: az említett lap ezeket Írja: „Börne —- Spinozával, Men­ delssohnnal és Heinével, Németország kitűnő zsidó írói — azon kevesek közé tartozik, kik szellemességet mély gondolkodással, s a mi még ritkább: igazi kedélyt maró (canstikus) bíráló ésszel párosítanak. Börne nevét, mint híres emberét, nálunk is elég gyakran emlegették, a Gaál Peleskei Nótáriusának ama verse óta: .Ila<o Viktor, Goethe, B4rnt, BAr ax oldatok Letörne |* de — magyarul legalább — még nem igen volt alkal­ munk olvasni. Alig elvétve ha volt valami fordítva tőle. S Luby Sándor köszönetét érdemel, bogy a nagy bumorisztikus, politikus és szépiró kisebb dolgozataiból egyszerre egy kis kötetet ad Ízelítőül s többet is ígér ha ennek kelete lesz. Bár lenne! Börne megérdemli, hogy' olvastassák. Annyi ész és eszme,r— sőt aaeyi szív a gúny leple alatt, s annyi láng képzelet a jég­ kéreg alatt: ritka íróban található. — Azok közé tar­ tozik, a kik kímebetnek a divatból, de nem igen évülnek el s a gondolkozó olvasó még egy század múlva is örömét fogja találni benne. A kilencz Ívre terjedő kötetke tizenegy kisebb dolgozatot tartalmaz, többnyire (irány) beszélyeket és rajzokat Az „Em­ lékbeszéd Jean Paul fölött *, mely a sort megnyitja, példányszcrú, mint az Aragóé, Molicre fölött; kevésben sokat mondó; egy lángeszű író életének s munkájának a szeszét destiliátó, minden életrajzi lom s részlet nélkül. Szerctnők, ha az ily emlékbeszédek nálunk is meghonoanlnának — persze: kitűnő emberek fölött, kiknek élete mindenki előtt ismeretes, s hatása álta­ lános. A többi czikk ép oly tanulságos annak, a ki — mulatni tud az eszmék világában. A kötet BalassaGyarmat hölgyeinek van ajánlva; mi az egész ország hölgyeinek a férfiéinak ajánljuk; ámbár szeretnék, ba nálunk már a hölgyek is kapnának az ily olvasmányon." VilmoN napján igen sok vendég látogatta meg Frőlib Vilmos derék polgár a a „népbank * pénztárno­ kának pinczéjéL A derék polgár egészségére mind­ annyian örömmel kocintottaa. £ kedélyes alkalomkor Frőlih Vilmos urat látogatásával Remény fy József úr is megtisztelte. Kisétáltak Melicber Ferenez és lovag Imády Károly esperes úr is. A toasztokat Imády Ká­ roly úr élénkítette szép ötleteivel; igy a szerkesztőt s a sajtót — a jó tüdővel hasonlította össze; valakinek eszébe jutott aztán a szerkesztőket, akár csak a kő­ műveseket pluezkároknak elnevezni. A mulatság majd 12 óráig tartott. ílayden Antal a püspöki urad, körerdész Kosdón, a naszáli erdő érésre vonatkozólag azt Írja, hogy nem 120 hold hamvadt el, de csak 45 hold terület szenvedett némi sérülést aprít bó 22 én, s hogy nem­ csak az agárdiak de a kondik is részt' vettek az ol­ tásnál Szívesen vesszük e helyre igazítást Színészet E bét folytán előadott darabok közül a „Toloncz * és a „Pletykapad" érdemel figyelmet. Színészeink azon részvétlenség miatt, mely eddig Irá­ nyokban oly hangosan nyilvánul, egyes jő darabokban bizonyoskcavtelenséget tanúsítanak. Igy a „Toloncz"-ot, Tóth Ede ezen minta népszínművét, valóban csak le­ darálták, s csak Ördög Sára és Angyal Liszka (Györfiné, Habzyné) mentettek meg a darabot A „Pletykapad" már sikerültebb előadás volt valamivel, bár ebben is sok hézag Ureskedett A duett azonban fül­ sértő s hoezantásig rósz volt A társulatban nincs valamirevaló énekes; ez pedig nagy hiba. A társulat egészben vére azonban nép törekvést tanúsít, s mi hajlandók vagyunk elhinni, hogy a plrtolásbiány és részvétlenség az, moly színészeinkre rósz hatással lévén, az előadott darabokat szellemi sikerre nem vezetik. Nógrádmegye központi választmányának f bő3-án tartott ülésén 2. sz. a. kelt határozat folytán közhírré tétetik, hogy az országgyűlési képvisolőrálasitók jövő 1881. évre érvényes összeírása folyó tuijus bó 24 én veszi kezdetét és jövő junius hó 10 ig végzendő be. összeíró küldöttségi tagoknak: Szerkesztői üzenet Bodnár István urnák. A végirat, annak terje­ delme, és m nagy tárgyhalmaz miatt csak a jövő szám­ ban jelenhetik meg. Felelős szerkesztő Horváth Danó. Mely szerint közhírré tétetik, hogy a buják! föerdészetbu-n alább nevezett fakészletek elárusitandók, és pedig: 65 öl cserhasábfa bő 4 méter méretű ára 7 frt 549 „ tölgybasábfa „ 4 „ „ 6 frt. 231 „ vegvea gömbölüía bő 4 „ „ 6 frt687 öl ióminőségű galyfa4 méter méretű 3 nt 50 kr. 240 öl lecserzett gömbölűla «s láb 4 m. m. ára 7 frt. Egyes vevőknek és községi testületeknek a kik kellő garantiát nyújtanak biteleztetik, és nagyobb vétclmenoviség mellett a L vevők árleengedésben is részesülnek. e—3 Bérbeadási hirdetmény. B.-Gyarmat város tnlajdonát képező, néhai Kaeskovies Kámly ur által bérelt, a kővári határ mellett epJ' tagban fekvő 74 te fél kaszás rét iolvó évi iuniue bó 3-án a város tanácstermében tartandó nyilvános árverés mellett ez évi használatra bérbeadatik. B.-Gyannaton, 1880. május 13. 3—3 Búriusz Mihály, városi biró. A B.-Gyarmat város tőszomszédságában fekvő beültetett, elveteményezett és nyárilakkal ellátott néhai Németby Kálmán félő kert azonnal haszonbérbe vehető. Vállalkozók értekexhetnek B.-Gyarmaton Drssewffy Elek ügyvéddel. t-i Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1880. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00866.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1880_05_30.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1880-05-30 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 8. évfolyam 22. szám (1880. május 30.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom