https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/88502eb9c08016958d426f86380ac5c0.jpg a96c1fb6ce21b57dd0d5ef6fba0b9ccc https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/29ec7513c1e4af02c82216c54f12db66.pdf 70d343eb092c97c1bf6c72679240b0a1 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Nyolczadik évfolyam. 14-ik szám. Vasárnap, 1880. április 4. NÓGRÁDI LAPOK és H O N T I H I RADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. A zsidó-kérdés. B.-Gyarmat, mart. 30. A ki ezen égető társadalmi kérdéshöz hozzá akar szólni: le kell vetkőznie minden felekezetiességet, a a keresztény vallás azon magasztos tanát szem előtt kell tartania, hogy az ember lelke, szelleme, egy párán y magá­ ból az istenségből, és ezen közös származásá­ nál fogva minden emberfaj, szín- s valláskü­ lönbség nélkül rokonságban van az Istennel, egymásnak pedig testvére. Szóval igazságérzet­ től kell kell áthatva lennie, hogy igazat szólhasson. Megdöbbentő, mily mérveket ölt a zsidóság elleni gyűlölet. Már az országgyűlésen is akadt képviselő, ki annak hangot ád. Ne ámitsuk magunkat. Ezen gyűlölet nagy viszhangra talál a társadalmi életben is. Az antiszemita társu­ latok keletkezése népszerű dolog. A gondolkodó ember aggódva kérdezi, hová fog ez vezetni, ha célszerű intézkedések által az áramlatnak gét nem vettetik? A baj okát ki kel fürkésznünk; mert a nélkül annak orvoslásáról nem szólhatunk. A baj okát föltalálom dr. Ilohling Ágost tanár­ nak ,A Talmudzsidó * oimű munkájában, mely több kiadást ért, s közkézen forog. Ezen da­ rab porosz tallért tűzött * ki annak a javára, ki állításait megcáfolja, s ez ideig nem akádt, a ki azok valódiságát kétségbe vonta volna. Mózes, a világtörténelem ezen óriása, meg­ állapította a maga nemében a az akkeri időben páratlan dicső vallást: de nem erről van szó a talmudzsidóban. Ezen vallás létjogosultságát nem vonja kétségbe senki, magában értetődvén, hogy a józan reformnak alá van vetve mint minden intézmény, hogy a haladó korral ver­ senyt tarthasson. így ezen vallásnak is le kell vetkőznie azon elkülönözéai szellemet, mely a maga idejében szükséges volt, hogy a nagy alapitó a maga tervét végrehajthassa, s az uj nemzedéket a maga elvei szerint fölnevelhesse: de a mai változott viszonyok közt ezen elzárkozottságnak nincs értelme. A bajt a tál műd tanai okozzák, és az ál­ lamok törvényhozása a kormányának azon vét­ kes könnyelműsége, hogy- azokat századok hosszú során át napjainkban is szabadon hir. de tik. Ugyanis a farizeusok tanait egy Judás nevű rabbi Krisztus születése után 150 évvel összegyűjtötte a eme gyűjteményt Mischnának nevezik, a mi ismételt törvényt jelent, a a régi törvényeket akarná magyarázni. Kéaőbb Pa­ lesztina és Babylon iskoláiban a Mischna kü­ lönféle magyarázatokkal kibővítetett, mely magyarázatokat Gemarának nevezik, és a Mischnával együttesen képezi a talmudot, vagy is a talmud zsidóság hit- és erkölcstanát A Krisztus születése után 230-ban Palesztiná­ ban befejezett munka képezi a jeruzsálemi, az 500<k évben Babylonban készült mű pedig a babyloni talmudot. A babyloni talmuddal leg­ többet foglalkoznak az illetők. Az utóbbi két század alatt nyomatott tál műd ok sok oly üres lapot foglalnak magokban,'melyek az 1620-ban Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, Nagykereszt-utcza, 8. szám. Velencében, éa 1600-ban Anuterdámban nyo­ matott teljes tulmudokban be vannak töltve szidalmakkal s kárhozatoa nyilatkozatokkal a a nem zsidók, főleg a keresztények ellen. Az 1631-ki lengyel-zsidó synodua rendelte azokat kihagyni, hogy a keresztényeket föl ne inge­ reljék; de azért azok az iskolában titokszerűen, élőszóval, tradícióként is taníttattak. A talmud tanai veszélyeztetik a társadalmi életet. A talmudista zsidók Mózest és a pró­ fétákat megvetik, a talmudot ellenben isteni rendeleteknek tartják s a biblia fölé helyezik. A talmud a rabbi szavát az élő Isten szavá­ nak hirdeti. Ha — úgymond — a rabbi jobb kezedet balnak, a balt pedig jobbnak mondja, hinned kell. A talmud szerint a zsidók lelkei az Istennek mind megannyi részecskéi, s oly rokonságban állanak az Istenhez, mint a gyer­ mek az anyjához; mig a világ minden többi népeinek lelkei az ördögtől származnak, s ha­ sonlók a barmok párájához. A nem zsidó magva, barom mag. A zsidók a paradicsomba, a nem zsidók pedig pokolba mennek. A talmudzsidó hiszen a zsidóság világuralmában, midőn a Messiás eljövend, és a zsidóságnak alávetend minden népeket. A talmud szerint csak a zsi­ dók emberek, a nem zsidók pedig az állatok sorába' tartoznak. A”Íífjtó zsidók vagyona gaz­ dátlan jószág, a zsidótól van ellopva; mert az Isten minden vagyona csak a zsidó számára teremtetett. A nem zsidót szabad megcsalni, megölni, nejét megfertőztetni, szabad tőle uzsorát venni. Aki a gojnak elveszett jószágát visszaadja, annak az Isten sem fog megbocsá­ tani. Tilos a gojimnak uzsora nélkül kölcsön adni. A ki ez embereknek vérét ontja, az Is­ tennek áldozik. Ez a parancs ne ölj, a talmud szerint annyit jelent, hogy Izraelből nem sza­ bad megölni senkit; de a gojim fiai nem tartoztak Izraelhez. A hamis -eskü a gojim irányában meg van engedve. Az előadottak szerint a talmud zsidók hagyományosan összeesküdött társaságot képez­ nek a többi emberiség ellen, s így a talmud .a közjóléttel Összeférhetlen. Azt kérdezem; vájjon kit kell okozni a -talmud zsidóság ezen mély sülyedése- miatt? A fajt okozni dőreség. A mely népfaj a világ­ nak Mózest, Krisztust, Pál apostolt s a tudo­ mány és szépmüszetek terén annyi kitűnőséget szült: azt clkárhoztatni bűn. A felelőség a kormányokat terheli, melyek már második évezred óta háborithatlanul engedik hirdetni ezen dögvészes tanokat. Nézzük mi történik napjainkban is? A tudatlan, irni alig képes, de a talmud tanulásába belebolondult rabbik képezik a jövendőség számára a magokhoz mindenben hasonló buta rabbikat. Csak látni kell azokat a bóohereket, eme rabbinövendékoket, hogy a gondolkozó ember elkeseredjék; mert előre látjuk, miként fogják ivadékról ivadékra megmételyezni a jövő sarjadékot; és nevelnek belőlük álnok ellenséget a nem zsidó emberiség veszélyére. Hiába minden mentegetődzés, hogy hát az újabb nyomatú talmud- A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. ban ezen veszélyes tanok nem foglaltatnak Az élet az ellenkezőt bizonyítja t. i. azt, hogy a talmudzsidó tervscerűleg kifosztja nem zsidó embertársait, s a hová magát befészkeli, sze­ retetlenül elpusztítja a más vallásuakat., A dicséretes kivételek nem cáfolják mega szomorú tapasztalást. 1 ’■ Mi volna tehát a teendő ? A legszigorúbb bán meg kell vizsgáltatni hivatalból a talnraj, tanait, és ha csakugyan {^bizonyulnak a Bohling munkájában előforduló államellenes tanok, drákói szigorral kell a törvényhozásnak és kormánynak föllépni. Először is mint a leg­ veszélyesebb zugiskolát be kell tiltani azih magán rabbiképezdéket, vagy minek is nev« . zük. Az államnak nem szabad eltűrni, ho»’ a zsidóság jövendő tagjai ily butitó zugiskoi bán képeztessenek ki a nagy fontosságú p* hivatalra. Az egész országban szigorú vizsgálatot kell tartani a rabbik és tanítók fölött; éa akik akár föltétien képtelenség akár rósz erkölcs, tévtanok hirdetése miatt alkalmatlanok, vagy vétkeseknek találtatnak: — — — könyör­ telenül meg kell őket fosztani hivatalaiktól, hogy helyüket az állami felügyelet alatt álló rabbi tanító képezdékben kiképzett, megvizs­ gált á * hivatalokra alkalmasaknak - falúi i egyének foglalhassák el; neith szabad a kor­ mánynak többé eltűrni, hogy a zsidó vallás egészen magára hagyatva, minden állami fe­ lügyelet nélkül a rabbik kényuralma alatt maradjon. A vallás az államra nézve nagy fontoságú nyilvános intézmény. A kormáynak az ily veszélyes tanokat hirdető talmud zsidó­ ságra árgus szemekkel kell felügyelnie. Midőn valamely rabbiáliomás megürül, az állam kö­ zegeinek ellenőrzése mellett történjék meg a választás; és csak a nyilvános rabbi képadó­ kén képesített egyén legyen megvál átható A mely rabbi vagy tanító az ily államellenes talmudtanok hirdetésében vétkesnek találtatok, úgy kell vele elbánni, mint nagy gonosztevő­ vel. Szóval drákói szigorral kell ellenőrizni az élő nemzedéket és minden czélszerű intéz­ kedést meg kell tenni, hogy a jövő saijadék a talmud által meg ne mételyeztessék. Magában értetődik, hogy a Mózes tiszta vallását követő zsidóságot, a talmudisták ellenében a kormány­ nak a a törvényhozásnak hathatósan meg kell gyámolitani; mert csak annak van létjogosult­ sága. Nem lehet a talmudistáknak a lelkiis­ meret szabadságára kivatkozniok; mert oly vallást, a minőnek a talmud bebizonyult, az államnak eltűrni nem szabad; mert az csak gonosztevőket nevel; a vallás pedig az erkölcsiség iskolája. Midőn látjuk a móree-vallásnak küzdel­ meit talmudiata bajnokaikkal: nagy igazság­ talanságot követünk el akkor, midőn egy kalap alá fogjuk az egész zsidóságot, és em­ bertelenül elítéljük mindnyájukat Ha a tör­ vényhozás és kormány-azonnal murikéhoz fog: elejét veheti a katasztrófának, a melynek be­ következését nem óhajtja egy nemesen érző és gondolkozó polgnr sem. Bodnár István. �LAPOK.’ NÓGRÁDI A hazai közönséghez. Budapest, 1880. marcz. 18. A magyar általános ipar-egylet megalakult Czéljal te feladatai s as erre szánt eszkÖxOk falöl .. alapszabályokban foglaltakon kívül most ia csak újra ismételjük axt, a mivel néhány buzgó lagláraunk ni egylet alapítóiból fordult. Ai országszerte megindult gazdasági ia iparos mozgalmak elég érthetően nirdstik, hogy a hasa anyagi érdekeiben tevékenységre kell serkennünk. Mindnyájan éren 0 k as ország közgazdaságában léteié hiányokat. Elerőtlenedni lápjuk mezőgazdasá­ gunkat, eícsenevéazni iparunkat a külföldi verseny, — pangani kereskedelmünket — a kettőnek gyöngeeége folytán Így nem fejlődhetik egészséges forgalom, viruló közlekedés s mindannyinak baját érezi az or<» * « a társadalom, a nemzet E bajokat rögtön orvosolni alig lehet ugyan, de a mindenha legerőteljesebbnek bizonyult önsegély itt ia kétségkívül a leghatalmasabb eszköz leend, hogy a Jelenlegi állapoton változhassunk. Szándékunk e czél elérése végett a korunkban leghathatéeabb eszközhöz fordulni a a társulás terére lépve, mindenek előtt a létező Iparnak fejlesztésére, a hiányzónak teremtésére, es által a termelés és keres­ kedés emelésére hatni és Így hazánk jólétének előmozdítására törekedni Ma már nem szórni magyarázatra, hogy a gazda éa as iparos, a kereskedő és a tözsér Jól felfogott ér­ dekei azonosak. Mindnyája csak prosperáló társada­ lomban szerelhet maga is jólétet, salát vagyonosodéiával öregbítvén as ország gazdagodását is. /•' De mert a mezőgazdaság is esik fejlett s bőven ' srmelö ipar mellett juthat tökéletesedésre; mert esik >rőteljca ipar ia mezőgazdaság melleit virulhat és fej.ődhoűk egészséges kereskedés: azért kell tevékeny­ ségünk főirányát első sorban as ipar felvirágoztatásébán keresnünk. Közeget teremtettunk tehát, társulás utján, az nkág összes értelmiségének, a basa összes anyagi és Miami erőinek. Esen osztályok egyesítése a hasai 'rt tőivén ki czégöl, azt olykép óhajtja művelni, y törekvéseiben as iparoson kivfil a gazda, a ke­ kedén kívül a haza jólétéért buzgó tisztviselő, mel- ) a született föur s as értelmes munkás egyaránt A vehessen, s valamennyinek egy czél felé, egy unyban való közreműködése végeredményül a hazai * jólét gyarapodását biztosítsa. E ezéft a magyar általános iparegyletnek BudaEm való létesítése által véltük elérhetni, mint a csakugyan a főváros éa vidék hivatott köreinek uzenvével és támogatásával találkoztunk. Az egylet, mint ilyen, első sorban a hazai ipart s az iparosok érdekeit törekszik előmozdítani; elő késsiti az iparral rokon termelő ágak összbangzó mű­ ködését; megismerteti a nagy közönséggel iparunk termőképességét és a hasai iparosok kiváló termékeit, ea által felkeltvén iránta a rokonszenvet és bizalmat; törekedik as iparos osztály értelmiségének emelésére hatni oktatás, az izíés nemesbítése a.qráa haladottabb országok ipartermolésénck ipegiamertetéauJUtal; mind* inkább felkőlténi iparkodik' a munkás osztálynak bnzgóeágát és fokozott ügyesség utáni törekvését, mit nyilvános elismerés s ez osztályok különleges érdekei­ nek ápolása s előmozdítása utján fog elérni; szóval, a rendelkezésére álló összee eszközökkel oda működik, hogy terjedt, lehetőleg sokoldalú és tökéletes iparnak szükségérzete a nemzet valamennyi rétegeiben felköltelvén, elméletileg és gyakorlatilag képzett férfiak önzetlen együvémuödése által a hazai ipar tökéletesbitteesék, s hogy igy anyagién közgazdasági helyzetünk javítása felé komoly és elhatározott léptekkel köze- Pedig nem azért tűztünk oly nagy czélokat zász­ lónkra. nem azért alakultunk meg, hogy társulati csendéletet élve, teendőink költségfedezetére a kormány segélyéhez vagya fővároe nagylelkűségéhez forduljunk. Midőn a létező hazai ipar felvirágoztatását ée fejlesztését, a hiányzónak meghonosítását tűztük ki az egylet czéljaiul, midőn az ország közgazdasági érdekelt. karöltve a mezőgazdasággal ia kereskedéssel, támo­ gatva a tudomány és művészet által, akarjuk érvé­ nyesíteni, azért mertük mindezt az önsegély alapján valósitbatóuak odaállítani, mert összes hazai közönsé­ günk támogatására számítottunk. Most is hozzája fordulunk. Egyletünknek a tagok ezreivel kell rendelkezni; az ország anyagi jólétéért buzgó minden hazafinak benne kell lenni, sorakozni kell a zászló körül, melyre Magyarország vagyonosodévá van kiirva, s akkor ki is fogjuk azt küzdeni s vele az erőt éa a hatalmat 1 A magyar általános iparegylet nevében: Ipolyi Arnold, alelnök. Szlávy József, elnök. báró Kochmeister Frigyes, alelnök. Keleti Károly, igazgató A központi InségQgyl bizottsághoz ez épen lődése által legközvetlenebbül van érdekelve annak kereskedelme ée forgalma; — midőn aa ipar többé kb som vonhatja megát a művészet nemesbitő hatása alól, es pedig csakis az ipar segítsége mellett teheti alkotásai nagy részét közkincscsé ts: — ma többé nem lehet eső külön érdekek ápolásáról, avagy a már már elte­ metett kaszt-szellem újra ébresztéséről. Mindnyájunk egyesült erejére van szüksége ez országnak, hogy haladhasson. Kell, hogy vállvetve álljanak együvé mindazok, kiknek a haza jóléte szi­ vükön fekszik, hogy hárítsák el az országunkat fenyőStő legnagyobb veszélyt, mely az egyre erősbülő kül­ di veraenyoyel szemben akkor érne, ha tótlen nézői maradnánk a szomszéd áll.imok szellemi s anyagi fejlődésének, elfelejtve, hogy megállapodás és vissza­ esés, gazdasági tekintetben, egyértelműek. De ez nem fog megtörténni, mert polgártársaink megértették a kor intő szavát Tagjaink gyűltek s a magyar általános iparegylet oly társaságban tartható meg alakuló gyűlését, melyre bármely ország bármely egylete büszke lehetett volna, s a melyben a legkülönbözőbb társadalmi osztályok szine-java volt képviselve. De mindeddig esek képviselve vannak kisebbnagyobb mértékben es osztályok/,nem tömegesen van­ nak még az egyletben, melynek ctéljait oly melegen karolta fel a hasai közönség. miszerint legalább is nagy merészség volt illetőiül azt mini Hlyet Jelezni, annyival ia inkább, mivel a kérdő sas csikk végsoraiban érintett gyűlés vagy annak Ua tározatáról mi tudomással sem birsük. Ami pedig a kérvény kitételeit illeti, azokra nézve is kénytelenek vagyunk legalább részben ellen véleményünket nyilvánítani, amennyiben mi megyénk kötelékéből kilépni nem óhajtunk, sokkal nagyobbak lévén abban maradásunk előnyei, mint hátrányai Mert bár megyénk székhelyétől, egy kissé lévői esünk is; de mit szóljanak akkor Bárkáoy, Hidegkút, Málnapatak és egyéb távolabb eső községek ? Éa illetőleg: közigazgatásunkat különösen nem érezzük annak hátrányait, e részben majd minden ügyünk helyszínén és pedig — köszönet érte szolgabiránk ügy­ buzgalmának — gyorsan végeztetvén el, egyéb.ügye ­ inket illetve pedig, a mennyiben azok csekélyek, nem vehetjük oly tényezőknek, melyek Nógrád megyétőli elazakittatásunkat igényelnék és pedig azért, mert: Telekkönyvi ügyeink, értve az alatt legnagyobb részt az adás-vevési és birtok változási ügyeket, mind ez ideig posta utján igen csekély költséggel voltak elintézhetek, s igy legkevésbé Pest me­ tekinthetek gyéhez! caatoltatásnnk tényezőiül. Katona ügyünk nem a megye jegyzői szigorlat végett B.-Gyarmatra érkezett Pap Zsigmond fülek! szolgabirói Írnok utján azon Írásban is beadott bir, illetve jelentés érkezett ebó 24-én mely járásunk szerint Mátra-Novákon 8 egyén éhhalállal kimúlt A bizottság bár ezen hallomásból ide jutott hirt alapta­ annyival inkább, mivol kétezer veszi évenként időnket lannak tartotta, szükségesnek vélte mégis a legsürgő­ Igénybe és akkor is csak egyesekét. Uzsora pereink 1 no ezek meg éppen székhelyén Rútságon székhelyén, de intéztelvéa el, ennek távolsága reánk nézve nem igen szolgál hátrányunkra, megtételét, hogy amennyiben a bir részben vagy egészben bebizonyulna, azt óhajtátják velünk, habár száz mértföldre lenne tőlünk Vácz, a kötelességmulasztó közegek ellenében a legszigorúb­ mivel ha vaunak uzsora pereink, ezek mindannyijának szülő anyja Vácz; de hála Isten — legalább Koed sebb s legalaposabb intézkedések ban eljárhasson s a további veszélyt elháríthassa, a mennyiben pedig a bir teljesen alaptalan, az a közön­ ség megnyugtatására minden kétséget kizárólag kons- találtassák. E végből kebeléből Hármon Gábor tiszti főügyészt kiküldve a járási főszolgabírót s dr. Piicbta Soma járási orvost az alispán utján táviratilag kellőleg utasította. A küldöttség már másnap 9 órakor a hely­ községére nézve állíthatjuk, miszerint köszönet érte népünk józanságának, ez ideig nem igen nagy mér­ vűek azok csapásai; mert a kiket annak polyp karjai körülölelnek, vagy inár meg is fojtottak, majd mind oly elemekből állanak, kiknek hajlamaik és szokása­ inál fogva, igy is úgy is veszniük kellett, és kikre volt, akár Váczról, akár B. Gyarmatról jött szín én volt, s a községi képviselő testület s a községi mindegy ínség ügyi bizottság tagjainak kihallgatása éa a halotti anyakönyvekből szerzett meggyőződés alapján konsta­ legyen a végrehajtó, — a mi pedig egyéb pereinket tálta, miszerint az Ínség e községben nagy ngyan, de lyének távolsága részben előnyünkre van, halál esel sőt meg betegülés sem fordult elő éhség miatt, hogy az élelmezése feltétlenül igénylő 36 Ínséges élel­ oda futna népünk, mig hogy távolabb van, belátva a mezése már meg is kezdetett s folytattatik, miről Pia. chy József járiLi főszolgabíró a helyszínén már előbb fáradság és költséget, kevés kivétellel kiegyezik és igy megmenekül a költségtől. Az egy hagyatéki ügy illeti bizton állíthatjuk, hogy a járásbíróság székhe­ mert mig Váczon lévén az illetékes fórum, minden csekélységért is megnyugtató meggyőződést szerzett, valamint arról, elintézése tenné ugyan kivánatoesá, ha közelebb lenne hogy a körorvos a községet rendesen ínségesek egészség ügyi tekintetben is kellőleg elláttat­ nak, a halóit anyaköfiyvbői pedig kitűnt, hogy az 1680. jbiróeágunk; de e tekintetben sem oly nagyok hátrá­ nyaink, hogy e végeit egyéb előnyeinket fel akar­ nék'áldozni. évben e napig Mátra-Novákon, Homoktcrenue Cókegyházban és a pusztákon összesen 10 egyén. halt él, a kérvény -igen tisztelt szerkesztője, miszerint törvény­ mely halálozási arány a múlt év megfelelő idő szaká­ ban előfordult 27 halálesethez mérten'igen is kedvező, ségi és körjegyzők hogy az utolsó haláleset 24-én, a megelőző 18-án tör­ adóhátralékosra tént, utóbbi esetben egy hetes látogatván gyermek az veleszületett gyengeségben, megelőzőleg egy 65 éves, az Ínségesek lajstromába fel sem vett egyén végelgyengülésben múlt ki. A bir mikénti keletkezése ki nem derült, de min­ den valószínűség szerint a Mátra-Szclén lakó körjegyző meggondolatlan beszéde folytán keletkezett. A községi . A jelzett feladatok nagysága már eleve ia kizárja annak lehetőségét, hogy nemzetünk bármely osztálya kivonhassa magát e tevékenység alól Nem is akarjuk mi szétforgácsolni az erőket, melyek hasonló czélokra már egyesültek. Sőt ellenke­ zőleg. minden táborban toborzunk, minden használható erőt körünkbe akarunk gyűjteni. Ma, midőn az ipán haladás — mint láttuk — .határozó befolyással van a gazda és földmíves tévé kenységére, míg viszont a nyerstermelés mikénti sike­ rülése visszahat számos iparnak még fennállhatására ia; midőn as ország iparos viszonyainak mikénti fej­ aláirt szerepel, nem mellőzhetjük annak nyilvánítását, Végre a mi az adóvégrehajtásokat illeti, tudhatja hozásunk böles intézkedésénél fogva, e teendők a köz­ tartoznak, és igy as teendőihez nézve mindegy, akár mint Nógrád, akár mint Pest-megyebelit zálogolja meg saját jegyzője. Mindezeknél fogva határozottan nyilváníthatjuk, miszerint mi nem kívánunk Nógrádmegyétől elszakíttatni, összeköttetéseink és egyéb körülményeinknél fogva, előnyösebbnek tartván, ha az ismert csekély rosszat tartjuk meg, a bizonytalan jó helyett. lakosok igen átallatták e reájuk szégyenletes hirt s Rozgonyi Gábor s. k. jegyző. nagy köszönettel vették a főügyész által kivitt 60 kilo Smidt Mihály s. k. bíró. magyar rizskását és a 160 frl insági kölcsönt, miután Lénárt András s. k- közgyám. az ínségesek eltartása erejüket ée az egyesek, különö­ sen derék plébánosuk Kovács Nándor nem csekély mérvű Tekintetes szerkesztő úri jótékonyságát már-már kimerítő. Ez eset megnyugtatá­ ügyi küldöttség minden lehetőt elkövet nemes felada­ tának teljesítésében, más részről meggyőzheti az Ínség- Ügyet kezelő Közegeket hogy mulasztás esetén a legszigorúbb intézkedések fognak bekövetkezni, kívá­ natos egyébiránt, hogy -a hirkovácsok a nem kicsinyeibelő bajokat alaptalan hírekkel ne fokozzák, ée a községet ne alarmirozzák. kikerekitésl Nógrádmegye sul szolgálhat a közönségnek az iránt, hogy az ínség- ügyéhez, melyet tért becses lapjában. Azon állítás, hogy ily nemű mozgalom kezdetét vette volna Rád községében, minden valóságot nélkü­ löz, mert itt sem gyűlések, sem értekezletek, sem pe­ dig aláírások nem történtek. Hisz az egész eszme egyik tekintélyes, fársdbatatlan ée penezi birtokos költséget nem elérni vágyai ismerő kezdeményezéséből eredt, ki az igaz­ ságügyének conscholarisa lévén, ezen a réven Kösd, 1880. msrezius hó 23-án. a „Váczi Közlöny" már két számában szellőztetett — szólni óhajtván, kérünk felszóllalásuok részére csekély netovábbját S miben hiszi rejlenek azok? Tekintetes szerkesztő úri A nVácai Közlöny" f. évi 10-ik számában megjelent .megye határaink kike- abban: hogy kitűnő szorgalommal párosult szakiamé rét mellett Kezelt borait, jobban hiszi értékecithetöknek, rekilési ügye ** eaime alatti csikkben, Rád, Penez és Vorőcze községek közönségével együttesen mi kosdiak mintha Nógrádmegyében fekvő Penczről adja azokat sL mint olyanok vagyunk kitüntetve, mint u kik Nógrád ként törné magát a jelzett Pest Pilis Solt-Kiskún stb. vármegyéhez leendő kegyelemből! hozzá ragadni szán megyétől! elazakittatásunkat kérvényezzük; miután pedig a kérdéses kérvény tudtunk nélkül lett szer­ Azon hírlapi állítás, mintha Rád nem tudom mi- dékozásért, nem tudjuk. Hisz csak is azok óhajtják azt, kesztve, hivatva érezzük magunkat, az ellen óvásun­ kik nem kat meglenni reájok tűrhetetlenek, nem bírván kivívni a birkanyáj kolompoea szerepé:. Nincs ugyan jogunkban vitatni, mily vélemény nyel legyen bár ki ia községünk anyagi érdekeit ille­ tőleg, s igy a kérdéses kérvény tisztelt is nyilványithatta abbeli véleményét; szerkesztője de sőt méltá­ nyolni is tudjuk irányunkban! jó indulatát, a mennyi­ ben azonban a hivatkozott kérvény mint átlátunk is születvén megyénkben, as itteni viszonyok Mi tehát kik Rádon születtünk, mint ilyenek Nógrádmegyéhez csatolva értük századokon át a jóée balsorsot, s kik saját nyomorúságunkat többre becsűIÍük mások tündöklő tbalmi arany ékszereinél, semmi­ éle elszakadást nem óhajtunk, s minden ilyen lőrékvés ellen határozottan tiltakozunk. �NÓGRÁDI Ezzel nem azt akarjuk mondani, mintha Pest stb. vármegye intézményeit, tisztviselőit nem respektálnánk, bánom hogy a .Váczi Közlöny * U szerkesztőjét Jövő­ ben as informáltok na tájékozottság tekintetében óra toaabb a az igazságnak megfelelőbb modoni közlésére tereljük. Meglővén elégedve közigazgatásunk mainak lelkiismeretes és pontoa eljártaival. Teljen Hutaiéitól orgánu­ maradtunk, a tekinteten szer­ Hírek. Ilymen. Jankovieb Aurél galábocsi földbirtokos úr marcz. hó 30 án jegyezte el vidékünk egyik leg­ kiválóbb szépségét, Jennik Fanni kisasszonyt, Jennik Imre ueleatényi földbirtokos úr leányát. — Róvánchenl pedig Jennik István Hontmegye tiszteletbeli ezolgabirája e bél folyamán jegyzi el özv. Prónay Antalné szül. Jankovieb Ilona úrbölgyet Galábooson. — Kovaesik Irma kisasszony esküvője Bakay kesztő úrnak, alázatos szolgái: OnanJry Pál biró. I'sús FüUp elbíró. túrból Jiittf hiten. Síraué A'dre/y körjegyző. Stilády Oiu, Gyürky Rrui, PvnyUt Janót köze. képr. lent, tagok. N y 1 I a t k o i a t. ama csikkre, moly ezerint Pencz községnek Poetmegyéhez! osatoltatása tárgyában Pencz község gyfilése- kot tartott volna, vagy ily kérvényt Péter oeeovai lelkén úrral e bő 7-én fog megtartatni Dobroniván. (Zólyomra.) Plalhy Irén kisasszony eljegyzése Hábn Sándorral a mnlt vasárnap családi körben ünnepelteti meg. — Sprenger Bála marcz. 28 án váltott jegyet Sebőnk Ilonkával 8iden. (Gömörm.) Személyi hír. Madách Károly alispán úr a múlt A .Váczi Közlöny“ f. évi 10-ik számában jelzett aláirt és aláírá­ sokat gyűjtött volna, teljesen valótlan. Igát agyán, hogy törvénykezés torén óhajtanánk, hogy bennünket egy közelebb fekvő központhoz esztolnának, de közigazgatási tekintetben megyei tiszt­ viselőink lelkiismeretes LAPOK. eljárásával ponton én gyón teljeaen megelégedve vagyunk, a így a váczi lapokban ily mozgalomról azallőztetett csikket nevünkkel elkö­ vetett alaptalan visszaélésnek kénytelenek vagyunk *) nyilvánítani. Kelt Penczen 1880. mercz. 24-én. Btranb Károly a k. körjegyző. MitjáJt Slibály a. k. bíró. Dóbln MUály a k. hitea hó végen ntazott el Salgótarjánba, hogy oU a katona sorozáson elnököljön. Tíz. B.-Gyarmaton a- (régi) poéta ulcza egyik háza, mely többrendbeli szabadszemélyiség gyüldéjo volt, fi hó 2 án délelőtt fél 12-kor lángok által oméaztetett fel. A kitünően szervezett tűzoltó egylet majd­ nem teljes számmal a távoleső háznál alig néhány perez alatt megjelent, na láng tovább terjedését megakádályozta. A b.-gyarmati népbandk beolvasztásának ügye a megoldáshoz közel áll. ügy a b.-gyarmati takarék­ pénztár, mint a takarék- és b itelintézet küldöttségei a javaslatokat elkészítették; az első 100 réuvény kibo­ csátásával, a másik részvényednek 600 ra emelésével s teljes paritás alapján akarja az összeolvasztást léte­ síteni. A javaslatokat, melyek most már a népbank­ hoz tétetnek át — válautás végett, — legközelebb közölni fogjuk. A helybeli inaégögyi bizottság által folytatott gyűjtések eredménye. Karlik, Fillér éa Déri arak ivén Fillér ur által gyűjtve: Kohn Márk 2 frt, Geacbeit Annin 1 frt 60 kr., Mikovényi Robertné 1 frt, Bárth Lipót 1 frt, Havas Gyula 2 frt, Dr. Felaenburg Ferencz 2 frt, Gazdik Lajoa 6 frt, Bőhm Lipót 60 kr., Doman Bernét 1 frt, Weisz Márk 60 kn, Bimler Mérné 60 kr., Himler Simon 30 kr., Streiainger Juli 40 kr., Felaen­ burg Mór 1 frt, Berczellor Vilma 2 frt, Schőnberger Józaef l frt, Löwinger D. 60 kr., özv. Quitner Fáni 50 kr., Steiner Salamon 60 kr., Leichtner Sámuel 60 kr., Sebmidi Lipót 30 kr., Szügyien Fáni 60 kr., Sebmidi Ede 50 kr., Meianer Ferdinand 50 kr., Quit­ ner Dávidné 50 kn, Sehwarcz Vilmoa 30 kr., Szom- már Ferencz 60 kr., Scbönfeld Annin 60 kr., Hanuz Lejönné 60 kr., Fígler Józaef 1 frt, Ebenfnbrer György ■1 frt, Szabó Sándor-60 Kr., Scbtaioger-Károly fiAka.} Braidavef Alajoe 1 frt, öeazeaen 31 frt 90 kr., a múltival együtt 82 írt Közli: Steiner Gábor, biz jegyző. FQlüifizetések, az Ipolyságon f. hó 1 l én tartott műkedvelői előadáa alkalmával, a megyei ínségesek javára: Dr. Pávay Gábor Budapestről 3 frt, Kerndl János 2 frt, Glück Adolf 1 frt 40 kr, Hefter Gusztáv, Ivánka látván ée Buőcz Lajoa 1 — 1 frt, Rőttel Jenő. Zmeskáll Kálmán 1 — 1 frt, Totovica Szilárd, Gonda Béla, Szokoly Károly, Berko latrán, Verebólyi Józaef, Nőnapiéi N. Zábomky Antal, Stotter Gyula, Sartoriua Józaef, Thnránazky Zoltán 40— 40 kr, ifj. Matuaka Adolf, Sebőnn Alajoe 30—30 kr, Okolicsányi Gyula 25 kr, Országh Józaef Hirschbein Adolf éa N. N. 20—20 kr, N. N. 5 kr. összesen 16 frt 60 kr. Közli a rendezőség. Kérelem t Könyvem — közbejött nyomdai aka­ dályok miatt — csak aprilia 10-én ezért tisztelt Előfizetőim- ■ jelenhetvén Megrendelőimtől meg, szives elnézést a türelmet kérek; egyúttal kérem azokat, kik az általam nekik bizalommal küldött gyűjtőivel becses figgelmükre méltatták, szíveskedjenek azt nekem leg­ később e hó 6-ig beküldeni. Kelt B.-Gyarmaton, 1880. april l én. Tisztelettel Luby Sándor. K ktnhm kapóiban nujttjexiak, hosy volt alkalauk Utal a anaka el»S iveit ■ atggjitMni esekMl arrét, kos; a kSnyv mindenkinek kedvet olvuaéa;al nolgilaad. Saerk. Óvás. Néhai Ticsinszky Miklós ügyvéd csődtö­ mege részére előjegyzett községen 67 frt 37 kr követeltetik, ée ezen állítólagos követelés a b.gyarmati kir. törvényszék 477—880. számú végzése folytán elárverez, tetni szándékoltatik. — Aláirt község azonban emlitett ügyvéd úr tömege irányában semmi féle adósság, vagy hátrálékban nem lévén, itt jegyzett állítólagos követelés megvételétől mindenkit óva int, mert általa ily nemű fizetés teljesiijetnl nem fog. Kelt P. Szánton, 1880. évi mart. 26. Aiehtnytr Antal, biró. Anyyal Béla, körjegyző. Nzécsényben mint hallju k tűzoltó egylet van alakuló félben. Kívánatos lenne, hogy az eszme miha­ marább megtestesiteesék. Az egyl< »t megalakítása Teretyánszky István és Pintér Sándo.r urakra várakozik. Árverés könyvekre. Kővár x>lt f. hó i én éa 2-án árverezték el vagyonbukott Kubin yi könyvtárát. Csinos és rendezett könyvtár volt ez, me lyben több értékes mű volt összegyűjtve, ezek közfii megemlithetjtik a Fehér-féle codex teljespéldányait. . i könyvtár nagyobb részt a kis csalomiai lelkén birtok: iba ment, ki bizo­ nyosan meg fogja becsülni ezen szt ilemi kincseket. Wladár Viktor uúgyi lelkén s L munkatársunk súlyos betegségéből, mint örömmel halljuk, már fel- györynit t’j zeneművek. Táborszky és r Parsch zeneműkereskedésében Budapesten megjelentek. P. Gyendai Idyl- lek magyar dalok felett zongorára su «é Székely Imre 100 ik mű 1-ső füzet ára 3 frt. Ezen fi Izet a következő -dalokat tártál marta: 1. Hynn olyan * £ii legény.'2. Rdezepiczo háj! 3. fekete nem . 4. Csingihngi. 5. Találják . ? .- 6. Az alföldöu. Szentirmi'tyiól. 7. 'Had szidjon. 8. Este van. Szentirmaytól. .9. Piros, piros. 10. Fösvény as én uram szörnyen. A s zárnék külön is kaphatók. Halálozás. alispán úr sorosáéi kőrútjából caak e hó 15-ke felé érkezik viasza a székvárosba. — Bcitovszky János úr egyik nőtincs! pusztáján az épületek marcz. 27 én le­ égtek. — A .Népkör * berouaezéoót és a kiszolgúlat eszközlését Torbicza János vállalta el. Múlt évi szeptember hó 1-én 666. az. a. tankerti tetem összes néptanítóit újból ielbivtam, bogy igyekez­ zenek iskoláik mellett kis takarékpénztárakat létesíteni a a mennyiben ez valamelviköknok sikerülne, no mniaaaaaon el engem arról értesíteni; azonban abbeli ismételt felhívásomnak sikerét nem látom. Midőn tehát az iskolai takarékpénztárak üdvös eszméiére a tanítói kar figyelmét érintett körlevelem kapcsában újra fel­ hívnám, kérem mindazokat, kik e részben klsértetet tettek, bogy annak eredménye felől engem mielőbb értesítsenek. B.-Gyarmat, 1880. márczins 19 én. Ebeezkv Emil, nógrádmogyei tanfelügyelő. B.-Gyarmat, 1880. máreziubó. A mai számban alantabb közlött .Első magyar általános biztosító társaság * 1879. évi sáruámlája ngy hiszem eléggé bizonyltja, hogy a L biztosi tó közönség oly társaságot ajándékoz meg bizalmával, mely kez­ dettől nem esak tökéletesen és gyorsan elégítette ki a kárvallottakat, de egén megbízhatóságát következő biztosítéki alapjaival is igazolja: 1. Teljesen befizetett rénvényalaptöke 8:000,000 frt — 2. Teljesen kiegészített társasági tar­ taléktöke ........................................ 1.000,000 frt — 8. Tűz- és szállitmányi kéupénz dó­ tartalék, a vinont biztosított rész levonásával és minden megterheltelés nélkül.................................. 1.734,481 frt 97 4. Életbiztosítási dij tartalék . ■ . 6.188,922 frt 28 11.868,404 frt 26 Tárcsában lévő dijváltók és kö­ telezvények .............................................. 8.280,119 frt 76 Bátorkodom a L közönség figyelmét különösen azon körülményre felhívni, hogy társaságom a díjtar­ talékot 1.734,481 frt 97 krra emelte, mi által kellő fedezet áll rendelkezésre az eshető károkra. A díjtar­ taléknak ily aránybani elővezetését egyetlenegy versenytársaság sem mutathatfa fel. Ezen oly nagy biztosító tőkével rendelkező tár< t. biztosító közönség bizalmát még azzal is viszonozza, bogy az új biztosítási módozat szerint a 6 évre terjedő biztosításnál az első évet engedi át ingyen évnek. A társaság ezen üdvös intézkedése épen jelen Ínséges évben igen nagy horderejű lévén; ngr hiszem ezzel a L közönség teljes elismerését vivta kL Múlt év nyarán vidékünkön dúló jégvihar még friss emlékében van a t. közönségnek, mely alkalom­ mal ügynökségemnél igen sokan részesültek kártala­ nításban, s biztosan mondhatom: biztosi tó feleim közül egy eem volt, ki a társaság megbízottjai eljárásával nem lett volna tökéletesen megelégedve. Szarenosém lévén esen társaság ügynökének lenni, bázörUodvm-e téífab -a tr tűzösK^Mk felajánlani, a nagyobb biztosításoknál— kívánatra — a biztosítandó tárgyak helyszínén történendő felvételét is'szívesen eszközlendem. Gortiá Lafat, ksrtlsti tapisk. Tisztelt közgyűlés! A felügyelő bizottság által megvizsgált 1879. évi egyik veteránja, f. hó 4-én meghalt 81 év xt élt. Ifjabb zárszámadást és mérleget ezennel előterjesztvén, van korában mint jeles szónok vonta msgára t t figyelmet s szerencsénk jelenleni, hogy társaságunk múlt évi üzlet­ eredménye szintoly kedvező volt, mint as 1878-lk évi. több megyei főbb hivatallal tisztelteién m eg. A 30-as A társaság az 1879. évi mérleg megállapításakor években képviselő jelölt is volt, Szentivánj d és Fráter végrehajthatta az alapszabályok 78. fi a d) pontjának ellenében, és sok anyagi áldozatot tett mej jválasztatá- azon rendeletét, hogy a tartaléktőke 1.600,000 frtra sára, azonban áldozatai daczára meg nem v álasztatott. emelkedvén, ez összegből a be nem fizetett 20 százöregebb éveiben, mint megyei bizottsági te, g, sok szol­ tóliról kiállított kötelezvények értékének megfelelő 600,000 frt az alaptőkéhez csatoitatik. Ennélfogva a gálatéit tett a megyének. Mint a köztigyek terén eré­ 8 000,000 frtnyi alaptőke készpénzben teljesen be van lyesen és hásznoean működő honpolgár mél tán meg­ fizetve a a részvényesek 200, illetőleg 100 írton köte­ érdemli, hogy hosszú múltját elfödő kopors. óját rész­ lezvényei visszaadathatnak. Így az alapezabályilag 1.000,000 frtot tevő tartaléktőke is teljesen ki van véttel vegyük körül. Béke poraira! egészítve. Rövidhírek. A ,Rakna8 féle volt tó helyiség Az alaptőke ily módon történt kiegészítése után befásitását elhatározta a váróéi képv. testület Figyel-, az alapszabályoknak a tartalékalapokra vonatkozó mébe ajánljuk a városi elöljáróságnak, hogy » befáintézkedései, melyeknek egyik föczó(ja az alaptőke sitás iránt most kellene intézkedni, még a ta vesz el kiegészítése volt, jövőre fentarthatók nem lévén, aztkségesnek láttuk alapszabályainknak úgy ez irányban, nem múlik. — Áthelyezés. Wenzer Józsefe b .-gy *r mint egyéb pontjaiban is jónak látott módosításaira mali posta hivatal egyik szorgalmas és joviális posta­ nézve a választmánynyal egyetértőleg javaslatot kéezitisztje a budapesti fiSpostábot helyeztetett át — E g y teni^jnelyet ezennel a. J. közgyűlésnek elhatárolása okleveles igen szakképzett gazdatiszt nagyobi > nra-~ elé terjesztünk. dalomhoz óhajtana bejutni; az ajánlatokat a ezer kész A biztositó közönség érdekében életbeléptetett új biztosítási módozat, mely szerint lakbázak és gazdasági tőség közvetíti. — Czekovszky nevű őrtállő l tejdó épületeknek hat évre terjedő biztosításánál az első évet a megyeház kapujában egy másik .Gábor * nevű hajdú engedjük ingyenév gyanánt, szükségessé tette az eddig társát fegyvere szuronyával oldalba szúrta, azon hun * is megtelelő mértékben elő vezetett díjtartaléknak rend­ seb, mit a bordákon ejtett, könnyű. — Az ins ógee kívüli emelését segélyösszegből készítendő illetve javítandó utak .mun­ Ennélfogva a választmánynyal együtt azon kérést intézzük a t közgyűléshez, hogy azon intézkedésünket, kálatai szépen megindultak, és számos Ínséges j jelent­ minélfogva a díjtartalék szaporítására a rendesen elő­ kezik ezen koresetforrásnál. — Vizkelety F< inwcz vezetett összegen felül a L közgyűlés jóváhagyásának a b.-gyarmati népbank eddigi ügyésze és titkár a vá­ reményében külön még 686,836 frt 57 art fordítottunk, rosunkból Budapestre távozott Amáinapataki i egy­ hagyja jóvá, s engedje meg, hogy a díjtartalék eme lésére fordittassék az 1879 ik évi nyereményből a ház a máskorát papválasztás ollen óvást tesz, s szt körözteti as egyes ev. egyházakkal azon felhív ászai, tartaléktöke kiegészítésére alapizabályilag meghatáro hogy a szabálytalanul megejtett papválasztás i íz e«- zott összegnek azon feleslege is, mely as 1.600,000 frt kiegészítése után fenmaradt, u. m. 118,178 frt 80 kr.; peressági közgyűlésen, mely ez évben B.-Gyan naton valamint az 1879. évi nyereség kifizetése után fenn­ fog megtartatni, megsemmisítsék. — A népi ránk maradó £822 frt 61 kr. is. A dijtartalék összege ekést beolvasztása tárgyában az értekezletek igen sűrűn 1.784,481 frt 97 krra emelkedik, mely összeg az előző folynak. Az értekezletek irányadója főleg Ilarmc « Gá­ évihez képest, mely 1.004,436 frt 70 krt telt, 730^)46 frt bor derék mégyei főügyészünk, kz a javaslatokat igen 27 krnyi ecselkedéet matat. corrocte szerkesztette meg. — Madách Ká roly Kacskovics Károly, m> Jgyei életűnk �NÓGRÁDI lapok A díjtartaléknak ily összegre emelését uoo indok­ ból javasoljuk kórjuk, * mely indokból vétetett fel aa alapszabályi tervezet 7A 9 Aha azon intézkedés, .hogy aa évi nyereménynek 6 száztól íj a a tűz 6a szál­ lítmányt díjtartalék omeléeére tartaasék rima mind* addig, a míg o díjtartalék aa egéaa évi tinta készpénz díjbevétel összegét nem éri eL A múlt évi közgyűléstől nyert felhatalmaaéa alap* ián Prágában előnyös feltételek mellett egy palotaszert! nézet vásároltunk. melynek jövedelmezősége 6 száztóliVA.1 bixtOAAU felvehető A társaság budapesti bétáinak értékét a jelen mérlegben 800,000 írttal szállítottuk le, úgy, hogy a budapesti ée a prágai ingatlanok moet összesen 1.600,000 írt értékben vétettek fel a mérlegben. A mérlegszámukban részletesen kimutatott érték­ papíroknál esetleg előállható árfolyamcsökkenések állón, tekintve ez értékpapírok minőségét, kellő fedő sétál szolgál az e czélra alapított s jelenleg 832,267 frt - 66 kit tevő külön tartalék. A hivatalnokok nyugdíjalapja, moly aa 1878. év végén 322,260 frt 80 krt tett, az 1879. év végével a még hozzájáruló részeltetések folytán 344,096 frt 79 krra emelkedett. Az élelbiztoeitáai osztály külön jelentését és zár­ számadását ia előterjesztvén, a két zárszámadásban kimutatott a összesen 912,400 frt 66 krt levő nyere­ mény felosztására nézve javaslatba hozzuk, hogy az alapszabályokban meghatározott levonások után fenmaradt 606.892 frt 61 krnyi tiszta nyereményből min­ den egész részvény után 200 frt fizettessék ki s a fenmaradt 5822 frt 61 kr- a díjtartalékhoz csatoltassék. ügynökeink száma a múlt év végével 8907 volt. Végre jelentjük, hogy as alapszabályok szerinti választások egyöntetűbb keresztülvitele czéliából a választmány, az igazgatóság a a felügyelő bizottság összes tagjai magokat éj választás aU vetik. Kelt Budapesten, 1880. márcziua 20 én. Tisztelettel: az igazgatóság. Első magyar általános biztosító-társaság Budapest Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1880. HIRDETÉSEK � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00832.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1880_04_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1880-04-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 8. évfolyam 14. szám (1880. aprilis 4.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom