https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f642fc8e35bec494b17fd00ac5276e8b.jpg d47f52894d13101ea2097b9497b2b9f5 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e3efb3c8f72eeaa507bf87f693de3b84.pdf a42483bdac2ff30267080e955aa65cfc PDF Text Text B.-Gyarmat. — Nyolczadik évfolyam. Vasárnap, 1880. márczius 14. 11-ik szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton.' Pár szó pénzintézeteink egyesítéséről. Szerelünk a jelszavak útin indulni, vagy hogy más kifejezéssel éljek: divat szerint járni. 8 —9 év előtt jelszó volt: mennél több pénzintézet létesítése; r így támadt városunk­ ban a már működő takarékpénztár mellett csaknem egyidejűleg az „önsegélyző-egylet ** s a „Füldm. ipar és kereskedelmi hitelintézet * 1. Ma meg már arról beszélünk, hogy minek a sok bank; egyesítsük az erőket, s hogy az ige testté váljék: egybeolvasztani akarják az idő­ közben „Népbank -ká ** lett pénzintézetet egyik vagy másik hasonló ezélú helybéli intézettel. Lássuk: forog-e fenn annak valódi szük­ sége, s gyakorlatilag előnyös egybeolvadás remélhető-e? Előre kell bocsájtanunk, hogy azon főin­ dok mellett, mely a különböző takarékpénz­ tárak létesítésének alapul szokott szolgálni t. L a takarékossági ösztön kifejtése s verseny mellett a hitelre szorult közönség érdekeinek minél előnyösebb szolgálata; rendesen az ily pénzintézetek alapításánál még valamely külön érdek is vezérli az alapítókat. így az „önsegélyző ** most „Népbank ** alapítói különösen szem előtt tartották az ipa­ ros-polgárság, kisebb gazdák, kereskedők hi­ vatalnokok'(stb.) érdekeit. * " Hogy ezen érdekek kímélésének szüksége a másik két pénzintézet működésével ma már megszűnt volna: beigazolni bajos lenne. Miért kelljen tehát mégis épen e szép czélu és legnagyobb alaptőkével bitó banknak olvadni be egy másikba? Vájjon meg van-e támadva az alaptőke? — történtelr-e a keze lésben hibák vagy visszaélések ? Ilyesmiről szó sincs s ép azért a február 29-én tartott közgyűlés az igazgatóság és felügyelőségnek a beszámolt 1879. évre megadta a fölment­ vényt. Az egyetlen plauzibilis indok tehát, mit hangoztatni hallunk: az, hogy a bank rész­ vényesei befektetett részvénytőkéik után ez évben nem egészen 7 száztól i osztalékot kap­ nak, tehát kevesebbet, mint a másik két pénzintézet részvényesei. Igaz: pénz dolgában kedélyességet no keressünk; mindenki csak oda fordítja szíve­ sen tőkéit, hol azok legtöbbet kamatoznak. l)e pénzintézeteknél egy két év még nem határozó, legkivált ha meg van lehetősége annak, hogy a helyzeten önmagunk erejéből javíthatunk. Eltekintve tehát attól is, hogy a fönnebb említett kamat még mindig igen tisztességes­ nek mondható, *) főleg pedig azokra nézve, kik részvényeiket későbbi időbon, névértékon alóli árban vették; lássuk már most: mi volna legegyszerűbb módja a részvények árfolyama s ehhez kópéét az osztalék emelésének? Kétségkívül nem más, mint a túl sok (1200 darab) részvény redukálása visszavásár­ lás utján, például felére; ez pedig kisorsolás•) A bídap.iil Ipubaak ta 4vb«» r4*n4ay«ikint caak 4 fariakat Seat, a as *14rt aradaakajrt ia4gla alig kadraxóatk JalaL Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, Nagykereszt-utcza, 8. szám. A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. sál például 6 óv alatt könnyen eszközölhető. Természetes, hogy a bank erkölcsi kötelessége hozza magával a részvényeknek teljes név­ érték beni visszavásárlását. Már egymagában egy ily határozat a részvények árfolyamát nevezetesen emelné; az osztalék pedig oly üzlet mellett is, minő a mostani, évről-évre magasabb lenne. Már most ezzel szemben mi kilátásuk lehet egybeolvadás esetén a részvényeseknek? Vérmes remény hinni azt, hogy midőn mások ajtaján mi kopogtatunk quási segítsé­ gért, bennünket egyenlő feleknek tekintsen a segélyre felszólított; nevezetesen, hogy a nép­ bank részvényeseit mint ilyeneket az aequivalátió alapján befogadja; a hitelt élvezőket abbán meghagyja, s reductio esetén a bank rész­ vényeit 100 frt értékben elfogadja; pedig e feltételekből engedni nézetem szerint mitsem lehet - Midőn tehát csak azon két alternatíva közt lehet a választás, hogy vagy fáradjunk tovább is a kitűzött szép őzéi érdekében s a helyzet javításának tőlünk függő biztos mód­ ját alkalmazzuk; avagy veszteséggel kapitu­ láljunk s feladjuk az önállóságot; akkor úgy hiszem, a részvényesek legnagyobb része csak az. elsoxé.'fog.. szavazni... ' Ha az ügykezelésben reorganisatióra van szükség, azt a részvényesek a-törvényben ki­ jelölt utón eszközölhetik. Egyébiránt nem tartom feladatomnak egy czikkben minden mellékes kérdésre felelni. Csupán egyet kívánnék még figyelmébe ajánlani azon igen tisztelt uraknak, kik a fú­ ziót a pénzerők egyesítése s nagyobb eredmény elérhetése végett óhajtják, hogy a város pol­ gársága között már is arról beszélnek, miszerint a czélba vett egyesítés esetén ők új ,Népbank *-ot alapítanak. Ne bolygassuk tehát ok nélkül azon fát, mely egésséges gyökerekkel bir, s csak rendes gondozást igényel. „hogy a IV osztályú polg. leányiskolák VI osztályú­ nkká bövittemencZ ki, úgy, hogy mind a hat osztály összefüggő egészet képezzen. Azonban az illető vidék igényeihez képest a IV osztályú polg. leányiskolák te tartassanak fenn, de helyesebben, gondosabban ti ess a állított tantervvel és jobb beosztással. Indítványom keresztülvitelére pedig — mondja — a közeke ministerbez esetleg a képviselőbázhoz memorandum tefjem Heményi Károly. Á polgári leányiskolák kibővítéséről. A „Polgári iskola * 1 ezimú havi közlönye f. é. 3. számában a fennebbi czim alatt egy csikket olvastunk, mely sxerint a polg. leányiskolák IV osztálya VI osz­ tályra bővíttetnék ki. Ezen indítványt Habóty Sándor a polg. isk. egyesület választmányának f. é. január 2 án tartott ülésén terjesztette elő. Indítványa röviden e kővetkezőket tartalmazza: 1. Tekintettel arra, hogy a polg. leányiskoláknak a törvény által megszabott 4 osztályú a nők műveltségét illetőleg a társadalmi igényeket ki nem elégiti, többen a felsőbb leányisko­ lák hiányában a tanítóképző intézetbe sietnek, (más szegényebb sorsú s kizárólag ezen pályára törekvő kivált tanítók és hivatalnokok leányaitól az államse­ gélyt elfogván,) jóllehet e pályát éppen nem válasz­ ték életczélúl; ezt teszik részint azért is, hogy az ismétlő iskolába járni nem akarnak. 2. Tekintve, hogy a jelenlegi leányiskolák tervezetébe felvett tananyagot ■1 éven át nem képesek kellőleg jó sikerrel feldolgozni. 3. Végre tekintve, hogy u jelenlegi tantervből a nőkre nézve nagy fontosságú némely tárgy pl. az egészség­ tan, a művelődés történelem, stb., melyeket az életbe úgy sem tanulhatnak meg; de részint az idő rövidsége, részint a növendékek csekély értelmi fejlstsége ezen tantárgyak előadását lebetetleniték: indítványozza, Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők tessék fel. ** Részünkről mi is üdvözöljük ezen indítványt, egyrészt azért is, hogy ez által a több vidéken ter­ vezett modern leány-középtanodák felállítása, melyek a női hivatással homlok egyenest ellenkeznek, dugába dűlnek; másrészt azonban a jelenlegi és a jövő társadalmi viszonyokat fontolóra véve óhajtjuk: hogy ha ez ige majd testté válik, miszerint a tanterv­ ből: a házi neveléstan, a női kört megillető gaz­ daság és a küliöldön manap már művészi tökélyre vitt, de sok tekintetben a vegytan körébe is vágó főzés tan (vagy ha jobban tetszik a szakácsmester­ ség) elmélete is felvétessék; hogy igy a nőnem hiva­ tásától el ne térilessék és az egyoldalúságtól eleve megmentve a társadalomnak a szószoros érteimében tudományosan müveit, de mégis házias nőket nevelhessflnk. _________ Cerrádti T a n ü g y. Vettük Wein Bernét Ferencz urnák, a Nemzet­ gazdasági egylet iskola takarékpénztári bizottsága .elnökének értekezését, melyet nagyobb terjedelménél fogva a jó.és üdvös ügy érdekében, még esek kive-, naiilag sem közölhetünk. Mindazáltel megjegyezzük, hogy ezen hazánkra néxr? igen fontos éa nagy horderejű ügyben, soha sem tehetünk eleget Folytonosan kell erre az érdeklett közönséget a sajtó utján is buzdítani s oda hatni hogy a tanítók is, mint a kiknek kezében van as ügy * közvetlen letéve, annak előmozdítására folytonosan öntönöztessenek. Sajnosén jelezzük, hogy megyénkben még eddig nem érett meg ezen eszme. Francziaomágban, a hol csaknem velünk egyenlő időben kezdettek az iskola takarékpénztári mozgalmak, Weisz B. F. ur utolsó tudósítása szerint 12,000 iskola­ takarékpénztár vau már életben. Náluk csak 70? 1 Ugyanazért működjünk erélyesen és alakítsuk át e nemzetet: józan, gazdálkodó takarékos, vagyonos nemzetté. ínség-ügy. A b.-gyarmati inaégflgyi bbettaág gyűlési eredménye f. é. február 28-áig. Karlik-Fillér i» Déri urak (vén: Aninger testvérek 6 frt, Baehár Gyula 2 fit, Molnár János 60 kr., Selmecxi Berta 1 frt, Lnby Má­ tyás 1 frt, Okolicsányi János 1 frt, Kohn Adolf (edllag) 60 kr., Elfér Ferencx 60 kr., ax angnlkissewsnyok 2 frt, Aninger Ferdinand 1 frt, a. se. 14frt60kr. Túrosán János és Reisx Jakab urak ivén: Oalgóoy János 1 frt, Sstebel Jánoané 80 kr. Spitxer Henrik 60 kr, Kóth Mósee 1 frt, Wein Ixaák 60 kr., Weiss Izrael 2 frt, Weisx Samu 60 kr, Wein Samuelné 60 kr., Schvarex Abrabam 40 kr, Steiner Márk 40 kr. Gajdár Jésaef 20 kr, Scbvares Sámuel 8 frt, Jaulussné 60 kr, Polácsek Ferencx 1 frt, Felsenburg Ferencx 1 frt, Felsenbnrg Tivadar 2 frt, Uercxfeld Áron és fia 12 frt, Himler Vilmos 80 kr.' Bercxeller Jóxai 60 kr, a. m. 27 frt 20 kr. Klein Cipőt és Trajbjar János urak ivén: Weisx Simon egysxsm. 1 frt, Weisx Jakab 8 frt, Weisx Debora 60 kr, Doman Ferenci 1 frt, Weisi Mari 60 kr, Streiiingsr Jakab 1 frt, Lőwy Samu 60 kr, Steiner Jakab 60 kr, Weiex Igaáca 40 kr a. m. 8 forint 40 kr. Minthogy ax ivek köröztetnek, a lefolyt heti arad, mény csak a jövö mámban len kideritvu Közli: Steiner Gábor,bizotts. jegyző. �NÓGRÁDI Verőcze, 1880. mamin * bó 9-én. i * " Tekintetes uwkmió Art A ,Vác *i Közlöny" caimű lap f. Ari 10-ik számában „Megyehatáraink kikerekilésl ügye * csiss alatt egy közlemény Jahat meg, molyaek folyttá — mintán az abban Vertein községet illetőleg előadottak egytől-cgyig valótlanok — felhív * Áramlik martakat — nehogy e kötteméuynyel hallgatólag egyetérteni látszassunk — a köret kezők kijelsatóeér * : Verőcze községben a mull bó végén oly czélú ■ópgytlée, melynek tárgyát * közaégnék Pesttnegyéhez való osatollaláaa, illetőleg aa álcMtoltatás kérelmesése képeste volna, nem tartatott; annál kevéebbé fogadtatott el Aa íratott alt ily czélú kérvény tervezet. Kijelentjük továbbá, nehogy a váczi körlöny közleménye Által velünk érdekközösségbe botolt Kösd, Penei éa Kád községek közönsége tévhitben legyen, miként ml, községünknek Poétái egyébéi való csatoltatását nem szükségesnek nem tartjuk, sem kérelmein! nem fogjak. Kérjük a U ezerkeeitő urat, hogy jelen nyilat­ kozatuknak becses lapjában tért engedni sziveekedjék. w Maradunk a t sierkesztő úr kész szolgál: Joó Sándor jegyző . Verebes István bíró. Ipolyság, márczius 6. Takarékpénztári egyletünk tegnap délntán tar­ totta évi renden közgyűlését, megyénk főispánjának, mint egyletünk elnökének tapintatteljea vezértől * alatt, ki megnyitó ée üdvözlő beazédében u egyletnek tize­ dik évfordulója alkuiméból felemlítette ngy a részvénytársulatot megteremtő eszme egészséges voltét, mint aa ügyek folytonos tinta kezelését, mi a társulatot aioa színvonalra emelt, mely mindnyájunk óhaja- ée érdekének megfelel. A jelenvolt részvényes tagok a részvényeik számának konstatálása után olvastatott ée tárgyaltatott aa igazgatóság jelenléte a rtezvénytár saság lefolyt évi Üllőiéről, valamint a felügyelő bitóit aég aa Dalét „minden Ágéban tapintóit példás éa szigorú pontosságáról." E két jelentéinek alapján kö­ vetkező említésre méltó tárgyakat hozhatjuk köt *rs: tsd<Nná • A betétek összege a lefolyt évben 71.627 írttal többre régolt mint a78-ik évi. A tintanyereeég 13.676 frt s így 1296 írttal többet tesz mint aa elölő évben volt, jóllehet a pénzkészlet néha hónapokon tt 25 ezer írtra ia rúgott. A belétek kamatlába november 1 tói keadve 4 éa fél, 6 ée fél, 6 száztólira leszállittalott a bennhagyta! idő tartama szerint. • ’• - A szabályszerű díjazások, *k úrlaíók • ér nyugdíj ehjr&hw *aatolnt eit valamint jótékony cxéiokra adatni rendelt összegek levonása után feamaradt 7200 forint Banrgből egy egy részvény nttn 12 frt osztalék jutott, ml 24 száztólinak felel meg. Aa imént érintett adományozásokból jnttatik a helyb. ínségeseknek 30 frt, a megyeieknek szintén 30 frt, a kath. ée izraelita hltfelekozet helyb. szegény tanulóinak könyvekre egyforma erényben elosztva 50 frt, a tűzoltó egyletnek 16 frt, a budapesti honvédmenhéanak 16 frt, a pesti evang. árvaegyletnok 10 frt, a Irattanai (árvamegyei) főiskolai tápintézetaek 10 frt, végül helyben aa év folyaméban kiosztandó könyöradományokra utalványoztatott 29 frt. A közgyűlés utolsó térgyét a kisbirtokosok om. földhitel letételének e takarékpénztári társulatot szővetkssésre caélxó felbivéaa képezte. Megemlítendő itt, hogy a Jelzett letétet elődére súlyosodott országosan iámért szomorú események a bizalmat egyelőre amanaak névleges ötödétől nálunk is megvonták, a Így takarékpénztári egyletünk igazgatósága még aa általa aláirt részvények folyővá tételét ia benűntetie. Ez úttal tehát a köxgyülésnek la ei ügyben! jelentőiében egyelőre szintén tartózkodó álltat foglalni Javaaolt annál inkább, minthogy a szövetkezéssel terhei köte leaettaég ia háramlana takarékpénztárunkra A közgyűlte ezen értelemben határozott éa mi réazünkről esen nézetét osztjuk ugyan, de nem többé amazt — mióta maga a kiabirtokoaok földhitelintézete a hazai anyagilag éa erköleaileg első takarékpénztári intézettel szövetkezett a amannak élén ezentúl egy Luaztig helyett egy Bittó áll I . . . r. I. Szügy, márezius 9. Máskává! Vladár Viktor szügyi ev. lelkén ur Baneell Kálmán máskorai lelkén arra vonatkozó né­ zeteit midőn igen helyeseknek kijelentem, egyúttal oly körülményre reflektálok, mely a felszólalásból alkal­ maiét eaak véletlenül kimaradt Ugyani * polgári tör­ vényeink nerint valamint amenaekkol, bebeaekkel semmiféle terhén nerződteeket kötni nem lehet, a ezen állapotban gondnokaág alá helyezsodők, úgy ai sspsrosoégi elöljáróságnak köteleeaége lett volna az LAPOK. örülteégi aymptomáknak hiteléé conatatáláaa után egy * ideígleue gondnokot Baneell ur rénére rendelni, az eeelet a klr. törvényuékuek feljelenteni éa itt vagy aa idaiglenea gondnoknak megerőeilteét vagy egy máénak a klr. törvényeiét beláiáeáboz képeit kinőve léiét Horgaiméiul. (Agouduokrendolte agyámhalóeágot Illeti.) Ha ci történik, a gondnok bizonyoean el nem malmija a gondoiottuak Jövőjét biztoiitanl, • ueiu történik az, mi polgári törvényekkel b, a öazhaogzölag az egyházi ezabályokkal, aőt a szabályozott gyakorlat­ tal homlokegyeueit ellenkezik. Sándor Károly. Buzaa, 1880 február 28-áu. *Tekintete Szerkesztő úr! — Becsei lapja 8-ik számában, egy bnuai levelet elvaaván, melyben a le velőié óhajtván érdemei közönségünket félrevezetni, — uükeégeenek találom a köiönség előtt ezen csúnya bogár arazárói a fátyolt lerántani, — erre nézve tehát le kell Írni a tény valóságát, hogy a nagy közönség véle­ ménye, a csúnya bogárnak szarvak helyett, ~ jövőre füleket képiolbe^sen. Történt tehát, hogy az Ipoly bidját e mnlt tava­ szon, a rohamos jég, ée árvíz, felo részben alapostól elsodorta, és enn *k következtében a közlekedés Sza­ kai felé három bőnapon át megszűnt, — s minthogy Busóén,az uradalmon kívül még egy nagyobb birtokos is vau, a ki csak mások rovására szokta magát az életben fentartani, nem akarván a bid megcsinállatá sáboz Járulni; az uradalom kénytelen volt maga saját költségére használhatóvá tenni, az idén tehát szinte, miután rohamosan Jött az ár, — hogy a közlekedés Szakainak cl ne legyen zárva, elővigyázati szempont­ ból, miután a hidrái őrködést a falu bírája, te a na­ gyobb birtokos megtagadta, azon időre míg a rohamos jég ée árviz elmegy, a hídnak azon részét, melyei az uradalom sajátjából csináltatott, felszedettem. Hogy az egész falu lakossága tiltakozott volna, az nem igaz, annál is inkább, mert a falu lakossága, a rendes szakali útvonalon a nagy árviz miatt úgysem közlekedhet, hogy pedig egészen elzárva volnánk az sem áll, mert a Múlyad és Csalár felé vezető út, a nagy árviz alatt mindig biztossabb, hogy pedig mennyire valótlan azon nyilatkozat, hogy én önkényülég szedtem fel a hidat, azt tagadom, mert erre a nagy birtokos által lettem öttönözve, ki a hid felszedése végett engem személyesen megkeresett. Nem tudom politikából-e, vagy más okból, de a felszedés után a falu biráját arra erőszakolta, misze­ rint ezen csupán elővigyázati ssempontból felszedett hidat, a közigazgatás lettes közegénél jelentse oly for­ mán, hogy a felszedés által a közlekedés meggátot ' talott^BÍre nézve a hídnak bolyrőtHttása elrendeltetett, I. Bókot vertem . . 2. Minden este fuvolátok . . 3. Kózsa bokorba Jöttem . . 4. Ha be megyek. 6. piros. C. Fösvény az én aram szörnyen. Hírek. HymeH. Ő császári te apostoli királyi felségének iegmagasb beleegyezésével, U a d o I f oaászári te kiró lyl főberczeg éa trónörökös ő fonsége folyó bó 7 én, Stepbania királyi borczegasrzony ő fenségével, a belgák királya és királynéja ő fenségeik másodszülölt leányával magát eljegyezni méltóztatott. Jótékonyság. Eicbeuvald Lajos Ipolysági kersskedő — mint értesitonsk — 36 Ínséges két havi élel­ mezéséhez lisztet és sót adományoz. — Ez umbor baráti usmes tett megérdemli, hogy dicsérettel kiemel tessék. Liyaaahir. Laszkáry Miklós te neje szül: Üaeaó Amália, Laszkáry Ödön, Ferenci, Pál, György, Júlia férjezett Kalmár Ernőnő te Kalmár Eraő, msgazomo rodult szívvel jelentik, felejthetetlen szeretett leányok, testvérük, illetve sogornéja laszkáry Etelka boisraa tartó kinoe szenvedés után folyó évi marcziu * bó 5 én történt gyászos elhunytét. Béke poraira! Halálozás. Jeszenszky Géza a b.-gyarmati kir. törvényszék Ogybuzgó telekköoyvrezetójéaek egyik kis gyermekét, Ferikét, f. hó 7 én temették el. Névnapi ünnepély. A Franciiska estélyek közül kiemeljük azon igen diszcs és kedélyes ünnepélyt, me­ lyet dr. Melicber Ferenci úr és neje rendeztek ismerő­ seik és jó barátaik tekintélye * szám it gyüjtvén családi körükbe. Ott láttuk Madách Károly alispán úr és ked­ * ve nejét, Tillmau Károlyné, Klsynué, Baintnarné, Ga ramné Harmosué, Szerémyné, Farka * Firenezné és * Kacakovie Jenöné úrnőket; a bájos táuczosok között Madách Margit, Sarolta te Izabella, Kék Bianka, tíz *rémy Irén te Margit, Fölkel Hariska, Pét he * Hona te Farkas Lilla kisasszonyokat, továbbá azámos tekinté­ * lye urat a jogász világból. A háziúr te bájos háziaszszony kifogyhatlanok voltak azivélye * előzékenységük­ ben, * vacsora alatt számos felköszőntésben éltették őket Az estélynek melyen a helybeli törekvő zenekar játszott, csak a reggeli órák vetettek véget. Az ipartanoda érdekében B.-Gyarmaton f. bó 7 én tartatott meg a gondnoksági értekezlet Ez értekezleten a gondnokság elnökéül a jó te hasznos ügyekben távé kény te kitartó szorgalmú derék polgárnak: Karlik János választatott meg, akinek ezen megválasztásához azon alapos reményt fűzhetjük, hogy az ipariskola nemcsak megnyílik, de fel is fog virágozni. Alelaökül Gazdik L^jos, Jegyzőül: M>lován János ügyvéd te pénz tárnokul: FiHér Lsjbs választattak meg. A gondnokság -begy azon esetben, haa víz most elsodorná, mint fo­ többi tagjai Tomesko Nándor, Yelsenburg Henrik, Len gunk majd közlekedni? arra nézve-nincs tudomásom. Antal, Aninger lAszló Tráljár, Dr askóozy, Pányik, síb Hogy szeretjük hinni .miszerint az ököljog kora Az alapszabályzat több módosítás után elfogadtatott. lejárt az tény, de hogy mennyiben gyakoroltnak az Ez évben az ipartanoda tanárai: Tomesko Nándor, Kanálunk, és ki által, hivatkozom Varga József és Vi­ possy István, Háger Sándor te Willim József. A tan­ rág Jánosra, hogy egyiknek saját bíráskodása követ­ díj melyért elsősorban a munkaadó, másodsorban a keztében, mint törte lábát, a másiknak pedig újait szülő, harmadsorban az ipartárenlat (amennyiben az ■partanoncz mestere a társulat tagja) felelős, egyelőre törvén össze, ezek azt hiszem eléggé bizonyíték, mely tárgyban külömben az igazság szolgáltatás már folya­ 2 írtban alzpittatott meg. Az ipartanodába ez idősxematban van, te végre ha az illető meg vissza gondol, rint 73 inas hetenként 4 órán át nyer oktatást. Felhív­ a legutóbbi szécsényi vásárra, úgy biszsm maga előtt ják az iparos urak űyyelmét, hogy ezen jó intézményt pirulnia kell, mint egy hitvány gyermeknek, mert * jövő nemzedék kiképezése tekintetéből becaüjék meg saját elbeszélése szerint, azon útban az ököljogot gya­ Agy, hogy minden iparai igyekezzék tanulóját az ipar­ korolva- úgy megöklelte béresét, hogy otthagyva őt, tanodába rendeien elküldeni. A b.-gyarmati izraeliták közül mintegy 40-en magának kellett az ökreit a vásárra hajtani. Azt hiszem szegény bogár Ar csak azért emliti (nem az ortbodoxok) bálafeliratot intéztek Molnár Aladárnak — az izraelita alap ügyében tartott remek fel az ököljogot, miszerint az illetőt figyelmeztetni beszédéértóhajtotta, nehogy ő rajta is gyakoroltasson a mi már Gyilkosság! kísérlet. Terényben egy kocsi * a megtörtént másokon. felesége nyakát, bizounyára .legyőzhetetlen gyűlölet­ Ezeket kérem tekintetes szerkesztő úr becses ből" — késsel metszto meg. Az asszony — vére * lapjában közzétenni, azon megjegyzéssel, miszerint nyakkal ki *zaladt, — * a gyilkos férj nevét eláruló. tollvitába hivatalos teendőimnél fogva Cs. Bogárral A modern Otbellú a. eziráki királyi járásbirávágnak többé nem elegyedem. Koch László adatott át. uradalmi ispán Bussán. A Milován Elek féle kereskedésében egy ügye­ sen készített viasz bokréta díszeleg, melyet szabad kézzel Höppoer Gynla készített. Méltó a megtekintésre Irodalom. A b.-gyartnatl vásár f. hó 8-án te 9 én, talán Lapunke Mámához Luby Sándor előfizetési mert a szécsényi vássárral Caneesett, — igen néptelen ** telkivé van mellékelve a BCrtíe fordításokra. Ajánljuk volt. Még a marhavásár nagyobb figyelmet érdemel, a sikerült fordítást a közönség figyelmébe * pártfogásába. azért, Inért a mit alig lehetett reményleni, e vásáron „Kisfaludy Károly és lrénéje“ ily ezimú mú igen szép, jól táplált szarvasmarhák állitatlak ki. Íelen meg a napokban Peterdi (Prém) József tói­ Kár volt, hogy a tulajdonosok igeo későn, majdnem 11 óra felé hajtották a szép Jószágot a vásártérre; éból, Aigner Lajos kiadásában. Irodalmunkban eddig elé csak egy két kisebb tanulmány foglalkozott a „Csa­ mert több kereskedő, — 9 10 óraközt alig látván ott nehány hitványabb állatot, Szécsénybe utazott. — lódások" s az „Iréné" szerzőjével, ki a magyar dráma * különösen a vígjáték alapítója. Peterdi (Prém) Jó­ Behajtatott összesen 1361 szarvasmarha, te 347 ló, az zsef könvve az első terjedelmesebb mú, mely­ előbbiből eladatolt 685 drb, az utóbbiból 190. — A szigort kritikával és számos nj adattal rajzolja Kis­ kirakodó vásár még a rendes hetivásárral sem ért fel. faludy Károly drámairól működését. A könyv nagy A széeeényi vásár alig érdemel figyelmet. Ez is igen csekély te néptelen volt. - Sem kínálat, eem alakban nyolez Ívre terjed. Ára I frt. l’J lenemüvek. Táborszky és Parscb zenemű­ keresetről nem lehet szó. Az iparos érintetlenül vitte haza portékáját. A marhavásár azonban aa előbbi vá­ kereskedésében Budapesten megjelentek. Magyar nép sárokhoz képest nagyon is jő volt Behajtatott ngyani * dalok zongorára, négy kézre átírta Thern Károly. 83G drb szarvasmarba, 322 drb. lé. Az előbbiből elaÁra l frt 20 kr. E füzet következő dalokat tartalmaz: dstott 416 drb, az utóbbiból 110 drb. �N Ó G R Á D I HOvidhUek. Pokornyl Jenő, aa .Ipoly" volt aacrkosatőjo, Loaoncaon, aaUlőviroaibau f. bú I l-éu a nagy váradioil mindenesetre sacbb eredménnyel, felolvasást tartott. A felolvasott mü caimo: Jókay ón »i újabb regényírók. Mint baljuk, Pokornyl ár B. Gyarmatot ia saorencséltoti felolvasás! Mié Ily el; előre la Udvöaölittk. — A buiapiaca utcait, mint halljuk, makadamirosni fogják; ea utcaabali lakosok igen aaép ajánlatokat tesanok a költségekbe*; aat biaaaUk, hogy olyan polgár, mint Slrejsinger Upót ár. mindont cl fog követni eacn utcainak a sárfésaekből való megaaabaditiaira. - Aa evangoHkua egybia kópviaelfllnők aaivoa figyelmébe fialjuk, hogy harangoaó jira kiásó nagyobb gondot fordítson. £a aa amica ké­ nye kedve sxorint háaaa a harangot, egyet maid keltői maid három harangot nyaggat olyan harmóniába, mely soksaor ijedségbe hoaaa a lakosságot. - Tiosinsaky Aladár volt pósta gyakornok ismert eikkasstásitlgyé* bon a kir. tábla által felmentetett LAPOK. nagy kOltaéggel kingyeugetui, (plauiroxul) ée nem caak a tcrméoy eltakarítása után uodveaítboiauk; lianetu épen a xOldollő nOréDyxetet a kiránt időben keveeebb rixxel ie a gyakori OotóxéMel bokroiodáöban gyorsítják, minek folytán a bcároyékoláaa kOretkcxtében a nyirkoaaág ia tovább Űrt; sőt ax erélyea ki hűié# kixxámitbatatlau harmatot Idái elő, a emiatt a terméaxetM eeő üdvön hatása eredményét ia növeljük. —■ Noha kevcaobb vixet haaxnáluuk föl mivolelüuk ál­ ul; de miután axt eaő alakban kapja a talaj, a nö­ vényiét#, miuek felaxinét a gyakori Ontöxée íolytono aan nedveaen tartja, a mellett axt a eok vix meg nem nyomja, é# ax Ontöxeodő vixben pedig a felhígított trágyaanyagot mindenkor a, növény Urméexelébex kiválaaxtva adhatjuk: és a területen a legegyeniöbben oexthaijuk axét, minek gyora müködbetéae folytán ax óhajtott áldáaaal lepetöok meg. Míg ha ext tenni to­ lás elfogultaágból vagy ax üdvöe eredményt axámba nemvevéa folyton elmuiamtjak: gaxdálkodáaunk alap­ ját ingatjuk meg. Nem intöleg jelxik e épen ax onxágaxerte kévéé takarmánynyal kecsegtető évek is, ctikkem fejexet tar­ talmát? ha reá gondolunk, hogy a Ukarmánysxükség éppen termésxetoe káros okoxója volt, e leend újra as eddig is már nagyon megfogyott marhaállományunk­ nak, pedig nem subád megfcledkexni egy gardának sem, hogy arányiagos állattenyésxtéa nél­ kül éppen ágy megcaorbul földünk hajtó­ ereje, mint kevés vagy silány, ross ta­ karmányon tartott gaxdasági állatjaink vonóereje. Ha a kártokoxóu mesterséges takarmány­ félék termelésével segíteni elmuluxtjuk, annak lég alább réaxbení ki pótlását ax ajánlott öntöxésscl ipar­ kodjunk teljesíteni, különösen a lucxerna s lóhere fajnál, mire a Ferenci csatorna melletti szép példa már bárkit is kiábrándíthat. De nx okszerű állattenyésztés alapeszméje is a folytonos jótartáson, figyelő gondozáson kívül a tényén anyag helyes és czélaurű megválasztásában rejlik. E téren öntudatos tzakismerettol haladni bokros teendőnk sorába tartozik, s a már gazdásutilag jóval előre haladottobb országok szép példáin elfogultság nélkül okulhatni nagy szerencsénk. Hát nem áll e épen ezen áUlános uUnzás gazdásutunk okszerű öntözésére ia? Nem feledvén, hogy a czélszerű szorgalom ezen téren is meglenni biztos juUlmát tokarmánytermelése álul a trágyában. Ezen megdönthetien tényt a kertészet már régen fölismerve, mind trágyázás, mind öntözés tekintetében, sietett azt a legnagyobb szorgalommal s figyelmes szakismerettel a maga előnyére fel is hasz­ nálni,.minek UrméeMlM-követkexaáEye lett as alig művelhető terület blmulatoe értőkké'változása. A folyóink axabályozása nagytérülelű természetes legelő s kaszálókat adott által, * szorgalom általi mű­ velésnek, minek aránylagos visszaszálláaáról a mester­ ségéé Ukarmányfélékkel áUlábú; csak részben emlékeztünk meg, pedig a legsürgősebb feladatnak egyike, azok helyét azelidebb s lápdásabb takarmány termeléssel elfoglalni. Oazdáautunk múauki oldalát is takarmány pótlásra, jövedelmünk auporiláaára fel­ karolni sürgős hivatásunk, ezek álul több és jobb Ukarmánynyal pótolni azt, és as állattenyésztés nagyobb s ozélazerűbb ülése álul, mentői több jövedelmi for­ rást megnyitni, mert igaz azon tétel, hogy mentői többféle jövedelmi forrást megnyitunk gazdászatunkban, mik szakértelemmel kezelve egyik a másikat igen is előaegitendik, annál biztosabb alapon nyugszik gazdászatunk. xxz eddig már nagyon is megfogyott marha­ állományt ismét hajdani számarányába nem caak felemelni, hanem az efféle jó Ukarmány termésen nyugvó istállózáai rendszert biztos alapra fektetvén, czélnnknak megfelelőleg felértékesiteni Urtoznnk. E nehéz, de jövedelmező feladatukban ia a lucxerna s ióberefaj aránylagos termelése segit legbixtaaabban s leggyorsabban, mert áltelánoe termelésével nem caak a jelen kornak, hanem a jövőnek is leraktuk boldog­ sága alapját, mivel a luezernát szorgalommal meg­ öntözve négy Ízben szénának kaszálhatjuk, tehát földünk értékét termelése álul megnégyszerezzük, mig érte csak egyszer adózunk. Bizony hazánk rendetlen climaticus viszonyaihoz hasznos, mély alsó televényébez képest leggazdagabban termő, még hozzá évelő takarmány a mindenféle te­ kintetben áldott jó luczerna, mely különösen kedveli a sárga s fekete agyag mély rétegű meszes, vagy márgás vegyületű homokos talajt, hol bqján nöhetése < Gazdászat A tunrrna termeli * mint ftndinatvnk Hncilinyája. (lsen csikk első róna lapnak 8-ik asimiban kösöltetett). Hangtályoui klvAnoD, hogy cxen olcsó önlflxéi mód léoyogMen kUlOmbóxik a kOtöuségM eláraaxtdB, és atórgedexéc rondaxértdl, aionnoyibon a taog0ntóMndó térülőt feUziaét nem ixOkaégoe előlegceen h táplálékot axiv fel mint az olaj vagy gabona-növény, igy termése által a földet e tekintetben pihootetvéa, as utánaa következő termés rovására a főid táperejébői mit sem von el, sőt hátrahagyott LalladékAval azt gazdagítja; a egészen mint áj, megpihent föld adatik viasza a művelésnek; e tekintetben is érdemes a ter­ melésre. Ünxditólag hathat a luczernatermelás mág asért is, hogy április hótól noraűnber hátáig sóidén szecskának vágva pelyvával keverve heteimen takar­ mánynyal látja el gazdaságunkat, minek folytán bő elmosással sok és jó trágyát csinálhatunk: igy gazda­ ságunk kiocebányáját a Inexernatsrméeeel gyarapi(jak. A sok kiváló jó ulajdonságai közt főbb becsét pedig as növeli a luczernának s lőber fajnak, hogy 6—10 16 évig is, egyszeri elvetéssel szépen diazllk, a így legkevesebb kiadást igényel, s hogy mindenféle állat­ jaink, sőt még az Öeazee baromfialak ia nagyon ked­ velik, zölden épen úgy, mint télire éltévé exáru állapotban. Ajánlatos nagyon sertések s baromfiak számára téli etetésre eltenni a legelső hajtást, amint azt a szénavágó gép haszonnal levághatja, Iparkodnak jól kisxáritni, azérüskertbea pelyvává nyomtatoi, szá­ raz helyre télire eltenni, mert a téli etetés alkalmával korpa, olajpogácsa, pálinka vagy sörmoelékkal loöntye, a táperő mellett térfogatot is nyer s gyomorban ax állat, s igy sertéseinket még fias' állapotjukban is olcsón s jól kiteleltothetjük, valamint baromfiaiukat a meleg táplálék etetéssel hamarább tojásra s költésre is ingereljük. Látjuk, hogy a lucxerna fölértékeaitése e téren ia megolcai(ja a megkönnyíti a gazdának az amliteU állatok tenyésztését, a méltán elmondhatjuk róla, hogy a lucxerna Ukarmánytermelés olyan gazdálkodásunk­ ban, mint az arany az államokban, melyet ott és bárhol akkor válthat fel a tulajdonosa, a mely peresben szük­ sége van rsá. Ekként elmondhatjuk, hogy.p Jtaez<na termelés mutetja meg nem csak a gazdászat okszerű­ ségét, hanem az országnak a gazdászat színvonalán álló magaslatát ia. A luczernatermelés körüli gyakorlati eljárásra talán nem leend felesleges megemlíteni g az teáért visszás m-dot ellensúlyozni, értem a rendre keevánéat, mi által a levágott zöld fű egymáson vastagon feküd­ vén, ex álul száradása nehezen történhetik, míg kaazállógéppel vágva minden sxái fő külön ocváo a talajra, hirtelenebben szárad, szénává tételét pedig lógereblyévol gyorsan öamehűsatváo, igen ia gyorsítjuk, és igy tápértékében megtartva biztosítjuk. A szárős kertben hirtelenebben! hordására a von Utóknak egye­ nes területén ajánlatos az úgynevezett ezifra kocsi, melyei némsly ■ vidéken már föl is karoltak, mire a voutoló pár perez alatt emelő rudakkal ssétrakatlan • feitótctvfen, raju' a hazai helyreázáílitható. Az első termést nedvesebb tartelmánál fogta kívánatos szal­ mával összerakni, mi a fenék megvetése után a gólyarakógép segítségével szintén leggyorsabban ösesekazaloaható. Így bátran kimondhatjuk, hogy axolyga«déevet fekszik biztos alapon, melyet eok jó lucxerna herei támogat t Mütemük meg, hogy ext ax öntöxée által ssargalommal — caak akarnunk kell — el ia érhetjük, de mig az akarat tetté nem válik, caak csalfa remény, tenni pedig aranyértékű leend. Termeljük hát a luezernát s lóberfsjt mentői szélesebb területen, mint gazdáméinak erős alapját, valódi Urházát mint igazi kincsbányát Kelt Kőváron, 1880. február 9. Simon Lajos okl. gazdász- Nógrádmegyei hivatalos értesítő. KÖRRENDELETEK. A járási szolgabiráknak, mint a községi eíőháróknak figyel mibe ajánlutik as 1868. évi L1IL L ez. 19. §-ban foglalt azon rendeletet, miszerint „vésireejokon minden nvilvános és nem elkerfllhetlenfll szük­ séges munka MfUggtaxtendó. ügy szintén bármely vallásfelekezetnek ünnepén a templom közelében s egyházi menetek alkalmával azon tárokén és utcsákon, melyeken az Ily menet keresztül vonal, mind as mel­ lőzendő, ami az egyházi szertartást sávarhntBá *. H1RDETMÉNYEK. As iparos munkaadók és segédszemélyzetük között felmerülő vitás kérdések eseteiben, az 1873, Vili, t ea. 98. §a alapján foganatosítandó végrehajtások ellen intézett igénykeresetek tárgyalására a miniastertaaáss végett 1—2 öl mélységre is képes gyökereit leereszteni, 1879. évi deexamber M án hozott határozatával a kir. hogy a legforróbb évszakban, legboeszabban tartó bíróságok Illetékességét állap'totto meg. Miről a küzöo*Hég ezennel érteeittetik. szárazságban is táplálékát az alsó rétegből is nyerhetvén, mélyen szolgáló gyökerei által a föld ágyából A m. kir. belflgyministerium f. évi 147. ez. alatti táplálkozva, felszínre hozza a föld termő arpjét, hogy intésvényével, tekintettel as Ínségéé vidékekre, aTimáry általa gazdáját több Ízben gazdag áldással örvendez- testvérek által Dettán Temeemegyében termelt rtat M. rv ™.U ^.kn. cnk'rtnMii hkUtJlk ■ reá fordított kiadást. Tadva van, hogy a Inczerna más ,ío/. un.rigk.«l kuruluU umbb métermáss^ját 19 firt 86 krba oaámttva rendelhető song. �NÓGRÁDI A magyar királyi bslügyminifiter folyó éri fabreár bó 2ó-4s 3323. mám alatt kall intóiréojértl SAraanatya fOispAaiAaak mint iusőfOgyi kormányblsfosnak hivatalos fi Ina * itaa alapján értésére adja a M(yt ktaóoaAciaek, hogy föntebb oolitett törvény­ hatóság teritletén nagy mérvben fellépett ínség enyhí­ tésére * Bogdányl Fsai nég Által kánitelt levet oooaarrak inségva nép tómagea Altlmeaéaelll olcsóságuk és tápláló voltuk miatt alkalmasaknak biaonynltak. Emu tápanyag a Bogdányi Fán! elégnél Roboucion Vas maryéboo rendelhető mag. Egy adag 4 krba kerti. A iagkiaabb magraadeléa 160 kattóa adag. A megren­ delt a a ktaMci vasúti állomásig szállított tápanyag Ara boa használati utasítás csatoilatik. Folyóka János sa- gedai lakos a bó bén, midőn a aairáki oreaágoa vásárról hasa felé ment, Bágyon kösaégébon a korcsmánál megállóit, as oson vásáron vett és alább leirt 2 lovát ísmoretlsn tettesek ellopták. A lovak leírása: Aa egyik 7 évse, 140 Cm. magas, fekete srtrt paripa, Jegy nélküli. A másik 8 éves, 12 marok magas, fekete sxörü paripa, jobb szemére vak, más Jegye nincs. HASZONBÉRLETI HIRDETMÉNYEK. " Sa-Godo község talaidonáboa tartotó 46 calh. bőid 4a 449 □ öl salatóföld bérlete es évi Se. Mihály napkor lejár. A bérlet biztosítása tekintetéből első árverési határnapül 1880. évi márcsiu 19-nek d. e. 9 órája, második árverési határnapul es évi április 19. d. n. 9 órája tfisstik ki Sa-Godo kösaégházáboz. A bérlet 6 egymást kővető évre van kiterjesztve. Kikiál­ tási ár 800 frt, bánatpénz ennek 10 náttóljja. As LAPOK árveréel feltételek a kösséghásánál mindenkor meg * tekinthetők. Piaczi árak B.-Gyarmaton. 1880. évi márczins 8 Au. K S j ■ fil«r»fis > ** Tisztabuxa 12 frtÖOkr. — 12 frt 90 kr. Rozs . . 0 frt 80kr. — 10 frt 10 kr. Árpa . . 8 frt 80 kr. — 8 írt 70 kr. ÁRVERÉSI HIRDETÉSEK B.-Gyarmaton adóba lefoglalt koeai, lovak, tehe­ nek, spiritus éa vágó marhák márezius Ifi én mint első, esetleg márezius 22-én mint második árverésen el fog adatni. Dejtáron adóba lefoglalt tehén, borjú, kukoricsa, szobabútorok, gabona és liszt márezius 17 én Dejtáron mint első, esetleg márczÍM 23 án B.-Gyarmaton a városházán mint második árverésen eladatik. Nógrádmegye tekintetes árvaszékének 412—880. számú végzése folytán Bella Balázs volt dejtári lakos hagyatékából tartozó ingatlanok egy résre, mely 440 írtra boosQltetett, Dejtár községházáiul uxárexius 16 An d. o. 10 órakor nyilvános árverésen el fog adatni. Ar elárveroundő ingatlanok telekkönyvi száma, valamint helyrajzi számai a b.-gyarmati járási sxolgabirói hiva­ talnál as árverést megelőzőleg megtekinthetők. Deutseh Fttlőp részére llruszniczki Jánostól le foglalt a 72 írtra becsült ingóságok márezius 22 én d. a. 10 órakor Vanyarczon elárvereztetnek. , B.-Gyarmaton a m. kir. II. méntelep 1 só osztálya N.-Kórterei ménéit a „Zichy vendéglő1* istállójában helyezte el. A fedezeti árak kővetkezők: „Majestoso“ szürke, lipiczai faj, fedez 2 írtért; „Nónius" pej, nor­ mánál faj, 8 írtért; „Nónius’1 sótét pej, arab faj, 2 írtért; „Dérius“ angol telivór faj, fedez 4 írtért. Zab . . 8 frt — kr. — 8 írt 20 kr. Kukoricza 8 frt 90 kr. — frt — kr. JscyMtU: Axáskas lései Uynsea. Lapunk zártakor vamok azon kellemes hirt, hogy Felseoburg Adolf b. gyarmati kereskedő ér eljegyezte Kóhn Berta kisasszonyt, Kobn Ármin őr kedves és bájos leányát. rarkraiU * >«J«toi Horváth Dnnó. Egy jó karban levő, 8 ló erejű gőzmozdony szabadkézből eladó. Bővebb fel­ világosítással szolgál a tiszttartó Leszenyén, H I R D E T É S E K . Eladó esetleg bérbeadandó ház. Losoncion a búzapiacion, a Horváth László-féle földszinti ház bármely peresben szabadkézből eladó, esetleg bérbeadandó. Bő­ vebb értesítést ad B.-Gyarmaton Horváth Láss ló megyei árvaszéki számvevő. 6—3 A b.-gyarmati takarékpénztArnAl 1880. évi márezius 1-től kezdve a váltók, jelzálogok és előlegek utáni kamatláb 8 °j0 Az igazgatóság. Az új lak- és fürdőosztályokkal kiegészített és újonnan felszerelt italmérési regalejoggal együtt 1880. évi május hó. 1-től. 1882. évi deczember hó 3-1-íg-terjedő, esetleg hosszabb időre is haszonbérbe kiadandó. — A feltételek Kövy Tivrzclar div. uradalmi ügyvéd urnái B.-Gyarmaton megtudhatók. " 3 —2 A ^agyar-ftanczia biztosító részvény-társaság" melynek húsz millió frankot azaz nyolez millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által tiz millió frank azaz négy millió arany forint legott s készpénz­ ben befizetett és részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint magyar állami értékpapírokban és elsőbbségek­ ben helyeztetett el, f. évi október 14-én tartott közgyűlésen megalakulván, ugyan e közgyűlés által a társaság vezetésének élére elnököl: Bittó látván, alelnökül: báró BAnlkidy Béla és Bontom Jenő, vezérigazgatóul: Moskovicz Uajoe urak választattak meg. Biztosit pedig a társaság: a) tiiarveezély és robbanás által okozott károk ellen; bl jég-károk ellen; .. .. ............ .... o) szárazon vagy vizen szállított Javak károsodása ellen; d) az ember életére minden ismert módozat szerint. N«m alakult még biztosító társaság mindez ideig a monarchiában, mely a biztositó közönségnek annyi bizto­ sítékot nyújtott volna, mint a mennyit e társaság, ez ideig páratlan nagyságú alaptőkéjével, mindjárt kezdetben nyúj­ tani képes. Ugyanazért, midőn alólirt igazgatóság kifejezést ad azon reménynek, hogy a közönség teljes bizalmával fogja ezen új hasal biztosító intézetet megtisztelni, igéri egyszersmind, miszerint a társaság üzletvitele a méltányosság, pontosság és legszigorúbb beosfiletesség minden követelményének mindenkor és teljesen meg fog felelni, a díjtételek megszabásánál pedig kellő tekintettel lesz a verseny jogosult követelményeire. A szervezkedés országszerte teljes erővel megindulván, bővebb felvilágosítások a felállított ügynökségek által kész­ ségesen adatnak; ugyanez ügynökségek fel vannak hatalmazva egyszersmind ajánlatok átvételére is. Budapest, 1879. deczember havában. A magyar-franczia biztosító részvény-társaság igazgatósága. ügynökség Balassa-Gyarmaton Felsenburg Henrik-nél. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1880. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00820.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1880_03_14.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1880-03-14 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 8. évfolyam 11. szám (1880. márczius 14.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom