https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2f4ccccaa556f42599486474af051294.jpg 08a18bbcda59cda38a01e4f3f36a67f0 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a81abb0f107f3bc4eb677cc66fe33475.pdf fc6132704223b5f30a4b312dba7aa91f PDF Text Text B.-Gyarmat. — Nyolczadik évfolyam. 2-ik szám. Vasárnap, 1880. január 11 NÓGRÁDI LAPOK és H O N T I H I R A D Ó . Politikai, társadalmi s közgazdászat! hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. Előfizetési felhívás „Nógrádi Lapok" 1880-ik évfolyamára. Előfizetőd feltételek: Egész érre .... S frt Fél évre........................3 frt Évnegyedre . . . . I F ÖO kr. Egy hónapra. 50 kr. . . . — As előfizetési péntek egyedül « a kiadóbox czl- mezve, — legczélszorúbben pósUuUlványnyal — a nyomatandó példányok > pontot szétküldés tapin­ tatéból, mielőbb beküldendők. Kék László, Horváth Danó, kiadó a laptalajdaaoo. f«L mark. Tisztelettel kérjük egyúttal rr. Ind azokat, különö­ sen a községi elöljárókat, kik előfizetéseikkel hátra­ lékban vannak, miszerint ebbeli kötelezettségeiknek posta fordultával eleget tenni szíveskedjenek, hogy a külön felszólítás terhétől, kiadóhív italunk felmentve Lsffyan, . - < Szécsény, január 8-án. Engedje meg U szerkesztő ur, hogy be­ cses lapját, lojebb közölt szerény czikkcmmel igénybe vehessem. Csikkem a mostoha idők ‘ szüleménye, •" arról' beszél, amit mindenki érez, ami — hogy úgy mondjam — a napi­ rendhez tartozik. A földet mivelő nép érdekét magunkénak tartjuk. A szegény népét, melynek hite Iste­ nén kivül egyedül atyáitól öröklött földjeinek mivelésében és termésében van. Ennél tovább vajmi kevésnek nyúlik az esze, tehát jog és kötelesség védő szót emelni érte, mert közte fészkel a mesés tyúk, mely arany tojásokat hoz. A demagógia árnyékát visszautasítjuk, ily olcsó és ephemer dicsőség nem bir inger­ rel előttünk, a hazafiasság és humanismus vezessenek ez őszinte s minden diatribektől távol álló czikkünkben. A hazafiasság legyen vezérünk, mely latba veti és megválogatja az eszközöket, hogy velők a hazának és népnek jó szolgálatot tegyünk, nem hübele bálázó módjára, hanem átgondolva és számotvetve az állapotokkal, melyeket nem bizonyos mephistói kárörömmel aláaknázni, sőt inkább javítani akarunk; mert utópiák után kapkodni, egy képzeleti dolog után rajongni, a meglevő alapok meg­ vetése mellett csak a jó reménység fejében eredménytelenül küzködni, férfiakhoz nem illő dolog. Ily nézpontunkból indulunk jelen czikkünkkel az adófolügyelőség felé, melynek kötelességeit, mint törvényben gyökerezetteket tiszteljük, de más oldalról hogy kötelességei­ nek teljesítését megkönnyítsük, hogy a kor­ mány közegeit, a kormány intentióival, talán a humsuismussal való conflictustól megóvjuk, egy képet tárunk fel előtte, mely bár nem üditő, de nagyon is való. Tekintsen velünk az adófolügyelőség tár­ sadalmunkba. Nem látja-o ott a nyomottság és szegénység legkiáltóbb jeleit? Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, Nagykereszt-utcza, 8. szám. És népünk?! Fájdalom, de ki kell mon­ danunk, a nyomorral küzd. Oly nagy a sze­ génység közte, hogy igen sok földmives család hetek óta nem látott kenyeret, burgonyáját pedig, hogy maradjon valami ültetni is, csak megszámitva költi el. Kereset semmi, mert a folytonos esőzés miatt ajmezei munka is pang. A megyében sehol sem bírnánk oly üdítő képet találni, mely az aggodalom felhőit el­ űzni képes lehetne. Ily viszonyok közölt magas adót ponto­ san fizetni a heroicus depgok k*~zé tartozik. Azon időben, midőn még nem Ízleltük meg nagyhatalmi állásunk gyönyöreit, az adókat mindig oly időben követelték be, mi­ dőn a népnek fizetni lehetett, midőn termését a píaczra vethette, midőn az iparos is elad­ hatta a szükségeit fedezhető állapotba jutott népnek gyártmányát. Nem is maradt okkor fizetetten adó, a hátralékokról csak anekdoták szólták, és deperditáknak néVezték, de oly csekélységek voltak azok, hogy a boldog emlékű Forencz császár* és király is, midőn azt kérdezték tőle: ,Ww sinddieDeporditen“ egy könnyű viczczel felelt: „GestoblenesGeld“, oly csekély volt az összeg, hogy a szigorú és munkás fejedelem sem méltatta egy éleznél egyébre. ■ * '* Most nem igy áll a dolog. Az állam­ kiadások nagy adókat mérnek, rubrikáznak adónegyedeket, melyek betöltetlenül maradnak, mert a földmi velő a természet rubrikái után jut csak jövedelemhez, a természet pedig nem törődik az adóhivatalok könyveinek százféle rubrikáival. És ebben egy nagy nehézség rejlik, mely az adófelügyelök ágyát sem veti rózsák közé. Ez irányban kellene elsőrendben az adófelügyelőknek a közigazgatási bizott­ ságban, innen pedig a kormányhoz javaslato­ kat terjeszteni fel, hogy igy valahára a fél­ reértések keserűségei enyhülést nyerjenek. (fO T a n ü g y. mióta Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők A mi népünk nem tudja belátni az ismétlő isko­ lák basznál. A legtöbb küxpolgárnak ezaz eszejárása: járt már az én gyermekem iskolába; olvasni, írni, számolni tud; a hitvallásban is nyert oktatást, minek küldjem tovább az iskolába? én használni akarom már a munkámnál; aztán — úgy okoskodik tovább — mit is tanulhatna az a gyerek ott abban az ismétlő iskolában, hiszen vasárnaptól szombatig elfeledi azt, amit tannlt; s igy érvelnek tovább. Az ismétlő iskolá­ zásnak ez a gondolkodás első és legnagyobb közokUtásügyi törvényünk van, s még ma sincs e törvény teljesen foganatosítva. Sorra előezámithstnók azokat a közsé­ geket, melyeknek polgári iskolájuk nincs, pedig azok felállítására kötelezve vannak: rámutathatnánk a nép­ iskolákra, melyek a törvény világos intézkedése Haczára annyira tói vannak tömve, hogy a sikeres taní­ tás majdnem teljesen lehetetlenné van téve. Most azon­ ban nem ezekről akárunk (zólni, de*közelebbről szem- vezetése szellemi haszonnal jár; hogy ott mig egyrészt eddigi ismereteit a gyermek feleleveníti, addig más­ részt fejlettebb korához képest uj ismeretekkel is egészben véve értelmileg fejlő­ derék polgár, jó hazafi legyen. gazdagszik, s ez álul dik, bogy jövőben Hiábavaló itt a törvénynek szigora; annak alkalma­ zásával a más meggyőződésben levő szülőket elkeserí­ teni igen, de az ügynek megnyerni alig lehet. Mielőtt fejtegetésünkben tovább haladva elmon­ danék vőlaménySctet, hogyan bt'Une a söStókvi '< tévhittől megmenteni és helyesebb gondolkozásra bírni, lássnk folytatólag vannak e az ismétlő iskolázásnak több akadályai is? Véleményünk szerint vannak. Lényeges akadályt képez az ismétlő iskolázásnál az a körülmény, hogy a Unitók nagy része annak ügye mellett nem lelkesedik oly mértekben mint azt tőlük mélUn megvárnék- Egy része a tanítóknak ked­ vetlenül végzi az ismétlő iskolákban a tanítást, mert az épen olyan időre esik, mikor nekik különben pihe­ nőjük volna. A heti nehéz mókában kifáradt tanítónak nem vehetjük rósz néven, ha óhajtja azt a szünetet, mi neki a szerda szombat déluUnokban sa vasárnap­ ban adva van, ha ugyan a vasárnapon is még terhe­ munka nem vár reá a templomban. Nem egy sebb tanító utalva van a kertészeti vagy mezei gazdálko­ dásra, a arra épen azok a pihenő félnapok a legal­ kalmasabbak. Ha már most az ismétlő iskola e pihenő napjait is elveszi, könnyen elgondolhatjuk, nem a legszívesebben hogy azt viseli. — Lehangolja a tanítók lelkesedését az a körülmény is, bogy legalább eddig egtöbb esetben az ismétlő iskolákban elért eredmény nem áll egyenes arányban a reá fordított fáradozással. A gyermekek vagy egyáltalában nem vezettetnek fel, vagy ha fel lettek vezetve, rendetlenül látogatják küldte fel gyermekét as iskolába; az ilyen gyermek tehát rendesen csak minden második alkalommal volt jelen. Hogy az ilyen feljárás mellett nehezül a fegye­ lem, legyőzhetlen nehézségek gördülnek az okUtáa elé: azt józan észsxel mindenki kénytelen belátni. S ha a Unitó lá^ja, bogy e bajokon segíteni nincs hatalmá­ ban, — ugyan, kérdem, hogyan tudjon oly ügy mel­ legkedvesebb idejét elrabolu s lett lelkesedni, mely még azzal az elégtétellel sem hasznosan töltötte azt. nyugtatja meg, vizsgálni, mi okok balnak közre, hogy közoktatásügyi törvényünknek tagadbailannl üdvös intézkedése, leg­ alább a mi népes nógrádmegyei községeinkben, nem bogy M ügyre akarjuk venni az ismétlóiskoláxás ügyét; s a mennyire tapasztalataink köre megengedi, megakarjuk bir gyökeret verni? A mi közoktatásügyi akadá­ lya 8 ex úgy lesz mindaddig, mig a polgárság tömege más meggyőződésre nem jut; mig a szülő maga be nem látja, bogy gyermekének az ismétlő iskolába fel­ az iskolát. Az első alkalommal más gyermekekkel van dolga, mint a legközelebbi órán. Tudok eseteket, a midőn egyes szülő vasárnap igen, de szombaton nem (Sí haitid iikoU akadilyM) Egy évtized már elmúlt, A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. ' Nógráimegye felirata az országgyűlés képviselóházához, az adi ét Hittétek kneléet kbrOI tnpentalkaié nabátf- törvényünket megelőzőleg az ötvenes években sokat fáradt as akkori kormány, hogy a vasárnapi Iskolákat létrehozza. Emlékszünk talamágok mielébbl orrot la ta tárfydbax. Mélyen tisztelt képviselőházi Úgy véljük nem csak törvényhatóságunk, de az reá, hogy az nem igen sikerült. A kényszer előtt meg­ egész ország hajlott ngyan a szülők egy része, a gyermekek bejár­ kifejezést, midőn a mélyen tisztelt képviselőkén figyel­ tak as iskolába, de kelletlenül; magát az intézményt mét azon visszásságokra felhivni bátorkodnak, melyek a közadók igazgatása és kezelése'körül napról lapra népünk nem tudta megkedvelni. Igy vagyunk az ismétlő Iskolákkal is. most mélyen érzett közhangulatának adnak mindinkább UpaszUlhalók. Fontos e tárgy nem esek �LAPOK. N Ó G R ÁD l azért, mert • rismélésak Alul az adózó polgárok érdeke veszélyeztetik, nem eaak, mert nincsen aa állami agy mint a társadalmi áldasz egyetlen ágazata sem, mely aa államháztartás egáléival ösazessőve nem volna, kanom mert aa adóigazgatás'észszerű szervexstétől, valamint aa adókezeMsl szabályok helyességétől függ Isgnagyobbréast aa állami bevitelek lefolyásának biz­ tossága a így aa államháztartási súlyegyen fentartáaa is. Hazául kölsleoséfiűnknek ismeijük ennélfogva mer­ ült tapasztalataink alapján e visszásságokat a mélyen tisztelt képviselőkén tudomására hozva előadni azon módokat, melyekkel a meglévő nehézségeken segíteni — szerény nézetünk szerint — mielőbb úgy lehető, valamint szükséges. A fennálló pénzügyi igazgatás ellen a közönség körében mindnagyobb hullámokat verő olégöletlenség okait különösen a következőkben véljük rejteni: L a pénzügyi szervezet szétszórtsága, mondhatni ziláltságában; IL a pénzügyi igazságszolgáltatás egyoldalúsá­ gában; 'lIL a kincstári követelések kiróvása éa beszedése körűi mnUlkozó megbizhatlanságok éa szabálytalan- Ságokból eredő igen gyakori zaklatásokban. Az ezen pontokban jelzett bajokat, illetve orvoslási módjait a következőkben vagyunk azok bátrak Az Így klbővitendő hatáskörrel felruházott adó- felügyelőség ellenőrzését teljes megnyugvással és czél szerűséggel lehetne a megyei közigazgatási bizotteá gokra ruházni, mely Intézkedésnek Ismét két nagy borderével és haszonnal biró eredménye lenne: 1- ör, hogy a pénzügyigasgatóeágok feleslegessé válnának; 2- or, hogy a pénzügyi adminulratio minden ágaiba a nyilvánosság behozatnék. A pénzügyigazgatóságok ugyanis ez által azért válnának teljesen feleslegesekké, mert tekintettel a már fentebb előadottakra, valamint az alább, U. pont alatt felbozandókra, hatáskörük s teendőik egyik lényeges része, L 1. a segéd éa alattas közegekre való törvényszékekhez, illetve (a pénzügyigazgatók) a kir. Ítélő táblákhoz előadókul vagy (a fogalmazók) jegy­ zékül lennének beosztandók. Ez utón nem csak a közönségnek a pénzügyi igazságszolgáltatás igazságos keinek is sokkal megbízhatóbb őrei az egyes egyének­ tetemes meggazdálkodás éretnék el az által, hogy a pénzügyigazgatóságok költséges helyiségei, úgy szintén nél. Ugyanezt és talán még fokozottabb mérvben bi jenen függetlenül máa közegek, az illetékkiszabási hivatalok gyakran több megyére kiterjedöleg eszközük; mint ezt a bureaukratikus alapokon szervezett a a helyi viszonyokkal kevésbbé ismerős, távol fekvő —a többi indirekudőkat pedig a pénzügy igazgatóságok részint az adóhivatalok utján, részint a pénzügyőri pénzügyigazgatóságok tulajdonképen melyik hatóság illetékes. Véleményünk szerint ezen visszás állapoton gyö­ kereden lenne segítve, ha* a kir. adófélügyelői intézménének a dlroktadókon kívül az összes iudirektadők is hatáskörébe adatnának olyképen, hogy egyesittetuék M illetékkiszabási és adóhivaullal, valamint a pénz­ ügyőri biztossággal. Ezen egyesítés költségszaporilást nem okozna, mert az illetékkiszabási hivatal személyzete, az ennek ■fostam területébe eső adóLlltgyelők ezemélyzetének szaporítására, bőven elegendő lenne, ha figyelembe vesszük különösen, hogy két számvevőség közűt si egyesítés állal csak egyre lenne szükség Sőt úgy vél jük, hogy még mogtakaritást is lehetne ez utón elérni, így a személyzetben, minta helyiségek béreiben. Még sókkal szcmbeöllőbb pedig‘ezen egyesi tés előnye azon szempontból, hogy ily módon az állami pénzügyigaz gatáa egyöntetűvé tétele mellett az adóügyekben oly nagy fontosságú gyors ügymenet is megvalósíttatnék s hogy a közönség minden az adóügy terén előfordul­ ható ogyét egy hatóságnál éa egy székhelyen intéz­ hetné el. közvetlen tapasztalatai alapján, sokkal biztosabban éa tehetik, és mely bizottságok eddigi működéseik által bizonyságot tettek arról is, hogy az államkincstár törvényes jogainak hatályos megóvását a közönség méltányos és jogos követelmé­ nyeivel összbangzásba hozni képesek. mnnkát okozó felszólamlások nagy része elintézésének munkája az ottani személyzettől elvetetnék. És ez intézkedés véleményünk szerint nem is okozna gyökeresebb reformot bírósági rendszerünkben, mert ba a törvényszékek illetve a kir. Ítélő táblák jelenlegi fennállása mellett létezb -tuek azok külön osztályai, lottó és illetve tanácsai a váltóügyekben vagy a dohányjövedéki csempészet tárgyában való a czél- zésére is külön ilynemű osztályokat szervezni Hl. A kincstári követelések körében a pénzügyi igazság, szolgáltatás egyoldalúsága is, mely szerint az állam­ kincstár közegei közbejöttével kivetett adók’ ellen támasztott felebbezésekben ismét kincstári közegek mondanak ítéletet a működnek ily módon mint fél is, domány legújabb elveihez képest mielébb kívánnunk kell a közigazgatási bizottságok felállítását. A jól rendezett jogállam egyik főkövotelménye ugyanis az, hogy fizikai úgy mint erkölcsi személyeknek a törvény által nyitott minden jogsi független- és Jól -rendözeit bíróságok oltalma alatt álljanak, melyekhez az illetők panaszaikkal névszerint akkor is fordulhassanak, ha. kiróvása és beszedése körftl mutatkozó szabálytalanságok, s illetéktelen zak­ latásokat, valamint az ezek orvosláaára vezethető módokat következőkben vagynnk bátrak egyenként előadni: és biró is egy személyben. Ezen visszásság elkerülése végett a politikai tu­ A) á kincstári küvetaUsek treriza Urgyibaa: a) Az 1F76 évi XV. t. ez. által a földadó, az I. és II. oszt, kereseti adó, a bázadó, azonkívül az álta­ lános jövedelmi pótadó végleges kivetése a községi -elöljárókra, tehát kis községeket (jegyzői köröket) tekintve a körjegyzőkre bízatott De-agy-.ezen, mint egyéb törrényexikkek közre­ működésre kötelezik a körjegyzőket minden többi jogaik közhatóság és kormányközegek részéről vagy direkt és indirekt adók kivetésénél is úgy, hogy-méltán állíthatni, miszerint kisközségekbea minden kincstári helytelen mérvű adóknak kiróvása, vagy bizonyos köztartozások teljesítésére való jogtalan kényszerités, követelés alapját a körjegyzők szolgáltatják s állami vagy végre illetéktelen zaklatás és öukéuyeskedés által megsértetnek. Jól tudjuk akonban, hogy úttörő eszmék és nagy eredmények mezején bár biztos, de lassú a fejlődés s rendszerünkben ez időszerűt nem kis fontossággal biró tényezőkként szerepelnek. Tekintettel úgy ezen, valamint még különösen azon körülményre, hogy a tudomány elvei s az élet tapasztalatai egyaránt azt bizonyítják, hogy a lég- zognak, nevetnek, tánczolnak egy kedves, Oh, ne fllj! Tartsd bSnkla fel fejed ; Oly szép len a győzelmi jel! Midőn, kik agyart fentek oltanád i Mind-mind Uged áld majd s Ünnepel I kép vonásai — és én megfájva bájos bál bár, de törve nem folytatom. Olvasták-e önök Andersentől a .virágok bálját" 1 Felfordult világ.*) Nos, e mulatságot bátran mondhatnám a .virágok batyubáljának*, mert a merre néztem, mindenütt virág- A szervimnek dija gySlSht, A zzlrjSeicaak kis. sseneeűta. arezok lengtek, mosolyogtak. De olyan is volt e bál, mint egy nagy házi estély, hol mindenki ismeri egy­ Egy sikerült mulatság. Ertaysdirt a hitvány megélhet, Kvévvud kertben ott a kés — (Balaua-Oyannat 1878. decx. 30.) — Nincs, ah! nincs könnyebb a up alatt. Mist véri* ssbvzsl a kábáit. Mely, siklat zöld rtpkiay a romfal-t. Igaz maratalva! AUlaL mást éa a bsnsőség és a fesztelenség szakadatlanul Le a klakkal uraim! bízvást ekkép variálhatnám azon szavakat, melyekkel Jósika Abafiját, e kitűnő táplálják a jókedv forrását Mindenki azon vált, hogy a mulatságot emelje, nem voltak különvált körök, magyar regényt első megjelenése alkalmával fogadták, hanem a kedélyesség óráról órára fokozódó árjában A hitre*. ki csak tegnap eekSdStt, mert ez csakugyan sikerült mulatság volt. az egész társaság egy nagy családdá alakult, mely a Hecy Ultá!*lan aaaratal fog. Ma Begtegad latén S eaber oUtL H>L üyaa Best a marelal jog. As Igái Inat hitvány, ócska rongy, Kotduaak mondják, ki benne Jár, Kit kinevet aa uteaaj poronty, t* minden glzce-keityd* betyár. ' számvevőségeik éa irodáin legnagyobb részben feles­ legessé válnának, de ezenkívül a pénzügyi központi igazgatáson is tetemesen könnyittetuék, mert a sok szerűen lehetne az adóügyekben! felebbezések elinté­ Mindinkább aggályossá váló symptomákat s az adóigazgatás elleni mélyen elteijedő elkeseredést idéz elő továbbá a közönség voltában megreuditott bizalma állíttatnék viasza, hanem bíráskodásra, nem nagy változást igénylőén 11. TÁRCZA. < tagjai, kik erre a kellő mioőeitvéoyoyel bírnak a kir. kivetési és felebbezéii bizottságok nem csak arányo­ sabban vélik ki az adókat, mint azt egyes közegek addig tették, hanem aa államkincstár törvényes érde­ érdemileg behatóbban tudják a megye területén mű­ ködő pénzügyi tisztviselők ténykedéseit ellenőrizni, vájjon egy más más adóügyi panaszának elintézésében kir pénzügyministerium illetve a péuzügyigazgatóság helyett az ilietö kir. törvényszék Ítélne, — ab) pont alatt érintett ügyekben pedig mint Hindik fórum a kir. ítélő táblák tétetnének illetékesekké. nek kétségtelenül üdvös eredményeit nem szükség hosszasabban fejtegetnünk. Mert ki tagadhatná, hogy az I8C8. évi XXVI. t ez. által életbeiéptetetl adó­ A jelenlegi pénzügyi igazgaUs organizmusában a dírektadók ellátására megyénként a kir. adófelügyelök vannak hivatva, az illetékkiszabást pedig ezektől tel- ettől eltekintve a nem szakértő közönségnek temérdek fáradságába kerül, mig csak az iránt is el tud Igazodni, nyugtatóé, a közaz dgálatra előnyös lenne és a magas pénzügyi kormányzat tekintélyé*, tetemesen emelné, lm: a) a bizottságilag kivetendő adókra Hí ad fokban, b) a kirovandó jogillstékekre nézve II od fokban — az eddigi eljárástól eltérőleg a nagyméllűeágu m. " E czélból a feloszlatandó pénzügyigazgatóságoknak jelenleg a fogalmazói szakban alkalmazott azon 1. biztosok közvetítésével kezelik. Első pillanatra feltűnik, hogy Ily összefüggés nélküli igazgatás rendes állapotokat nem szülhet. De nnl szükségesnek tartjuk, hogy e téren a kedélye* megnyugtatására mielőbb egyéb hatályos intézkedések tétessenek. Azt hisszük, hogy a közönséget teljesei. meg­ felügyelet és ellenőrzés más hatóságra: a közigazgatási bizottságokra bízatnék. De el lenne érre ily módon a nyilvánosságnak a pénzügyi igazgatásba való teljes bevonása is, mely­ zonyitja a tapasztalat a közigazgatási bizottságokról is, melyek a megye területén szétszórtan lakó tagjaik közelebbről kövonalaznl: a közigazgatási bíróságoknak jelen bírósági szerveselünkkel leendő összhangba hozatala nem kin időt, nem kis fáradságot Igényel, — mindazonáltal hataazlhatta- A rét tettetla legyen enminyed; Szarvad hasadva, ml becstelen -, Dicsérd a kegyetlent: ah, jó Utak! á jó erivrt sVkMnr»U«ni Macautald égig mi aljas, piacok; A neatet, aaaeat tipord sárba, 8 Birs hiába vágytok annyi Jók: föld' öreri B^d dkzzagár*. ... De ha tadod tárni a gdnykzczajt 8 a megvette tSsnyllait, Bonodat, Btly nemedbe kdayt fakaszt, NIC vigadnak á saboaaalak: ») Motatvlsy IpolyvSIgyl Bálának ,As In virágain:* eslmS, t Ivi janaár t-ln kiadott veraftutlMl. 8zerk. A történelem ama szép, feketeszsmű istenasszonya, ki | megyeház kistermében a jogfolytonosság vési eszméjét, az nl84B* évet az idők nagy elévűlbetlen vidámság kellemes óráit szivéből érezte. Valóban az elitebálok mai hanyatlásának okát nem is annyira a rósz időkben, bár a közviszonyok oszlopára, régen mosolygott kegyesen oly díszes tár­ saságra, minő keddről szerdára virradó éjjel fali trónja, súlya természetszerűleg előtt testvérének, a táncz istennőjének áldozni egybe­ dani szereti — mai nap a bálok a jótékonyság olajos korsói — mint inkább azon élénk votélykedésben ke­ gyűlt. Rózsatőböl kellene lollnyelet faragnom s mézbe mártott arany tollal rózsaszín ps pírra Írnom, ha e pik­ nik leírását hűen visszaadni akarnám, — nem pedig lankasztólag hat a társaaélet folyására is, mert hiszen — mint Vadnai Károly mon­ reshetjük, melyre az ily batyubálok a nagy bálokkal sikra keltek. Külföldön (nevezetesen Páriában és Lon­ donban is) már régóta nem léteznek oly nemű nagy, durva papíron, balavány tintával, rósz tollal éa külö­ nyilvános és mégis zártkörű bálok, mint nálunk szok­ nmaeskake»erű*-vel, o fül és tak lenni, hanem vaunak piknikek (mind ismerős csa­ fejzugatól do a világon egyedül öntudattal keresett a ládokból) és házi estélyek (bizonnyal oly kedvesek, mint a milyet csak egy bét elölt is élvezni voltak itt is szerencsések, kik ott lehettek). nösen oly éktelen izü kivánt, bajjal, ahogy Szarvas Gábor és társainak bo- szántására legnjabbban a tolták. Szerencsére azonban „katzepjammer* t lefordi fttlombe csengenek még e zugás között is a jó'zene éa fesztelen vigság rythmikua akkordjai, még élénk képzeletem előtt ragyognak, mo­ Ezen piknikeken mennyi üres pompát, mennyi hidegen csillogó fényűzést, melyeket nálunk előiléle tesen a bálok kellékének tartanak, — pótolnak az igaz jókedv dertyje s a fesztelen vidámság melege — épen e bálon nyílt alkalmunk tapasztalhatni �NÓGRÁDI üdvösebb törvények ia gyakran illusuriusokká válnak, ba azok utolsó fórumban L i. a községckbt n nem haj­ tatnak végre, kívánatosnak kell tartanunk, hogy a körjegyzői állás elnyerése as eddiginél magasabb minősitvénybez köttessék s ex által a körjegyzői karba mielébb és mindnagyobb számmal képzettebb, intelli­ gens elemek lépjenek. b) Tekintve további, hogy aa 1876. évi Let 19. § a alapján na adókisető bizottságok minden királyi adóhivatal axékbelyén és minden törvényhatósági jog­ gal felruházott városban rendeltettek mcgalakittatni s LAPOK. törvényhatóság közbejöttével egyes kOrOkké csoporto­ sulva kOzvégrchajtókat alkalmazzanak. c) Igen gyakorta tapasztaltalván továbbá, maradvány az löftüik évre 297 frt 74 kr. hogy az adóvégrehajtásoknál az 1876. évi XV. t. ez. 64. 8 ának 5. pontja figyelmen kívül hagyatik s a lefoglalt tárgyak legtöbbször a fslülfoglaltató felek tétele 2779 frt 69 kr., kiadási tétele 2479 frt 96 kr., közbejötté nélkül pototuárou clarvcreztetnek, oda terjed kérelmünk, miszerint az ezen |-ban foglalt intézkedések szoros figyelemben tartására az adóközegek felelősség terhe alatt utasittauanak. d) A közadókra fennálló nyilvántartás hiányossága miatt annak egyssorúsitésót s a pénzügyi hatóságok Minthogy a számadások szabályszerűen vezetve, a teljesen iga­ zolva találtatlak, a számvizsgáló bizottság véleményé­ hez képest is Pacxotay Imre, a* egylet lelkiiamsretM és ügybuzgó pénztárnoka e számadások tarba alól fel­ mentetett, a az egylet finanezialis fáradozásaiért megéljeoexletctt. érdekei körül tett Az igazgató válasxtmány által beterjesztett 1880. évre szóló költségvetés csekély módosítással elfogad­ hslyen léteznek; tekintve, főleg azon körülményt, hogy a törvény hasonlóan felelősség terhe alatji oda utasítását kérel­ tatott A bevétel előirányzati tételei: I. pénzmaradvány 297 frt 74 kr, 2. követelés 140 frt, 8. tagsági díj (140 tag után 8 Írtjával) 1120 frt, 4. teke és kártya mezzük, hogy a nyilvántartást a könyveléssel megbízott Jövedelem 900 frt (!), 5. elárverezett hírlapokért 90 frt, ezen intézkedése által nem ia omlitvc, hogy e szék­ helyek nem ritkán (mint például megyénkben Balassa- közegek irányában szigorúan ellenőrizzék. e) Minthogy végre a leletek felvételénél i-z állami, törvényhatósági és községi tisztviselők úgy a királyi összesen 2547 frt 74 kr. A kiadás előirányzati tételei: 1. hírlapokért 2o0 frt, 2. könyvtárra 200 frt, 8. házbér e miatt ily bizottságok a megyékben csak egy-két Gyarmat) a törvényhatóság határszélein fókusznak, — a távol cső községek igazságtalanul Bujtatnak, midőn a bizottság előtt megjelenni kényszerittetnek; tekintve végre, hogy míg az adózó polgároknak az ily módon okozott időveszteségek és költségek hátrányukra szolgálnak, addig as általunk javaslatit hozott módosítás elfogadásával tetemesen nagy közjegyzők által elkövetett mulasztások kiderítése czéljából időről időre megrendelt hivatalos szemlék csak nagy időközökben tartatnak e ez által nem csak 550 frt, 4. világítás és kártya 3u0 frt, b. fűtés 160 frt, 6. szolga bére 328 frt, 7. különféle kiadásokra 120 frt, összesen J938 frt. Ebből látszik, hogy as egylet igényei folytonosan növekszenek, de főleg kiemelendő a köz­ a régóta szorgalmazni elmulasztott követelések behajtbatlamága miatt az államkincstár károsodik, de a legtöbbször évek előtt elkövetett, igen gyakran pedig gyűlés szón intézkedése, hogy a könyvtár gyarapítá­ sára igen szép összeget előirányzott, bér ezt, mit igen kirótt bélyegcsookitások végett az adózó polgárok egyszerre és tömegesen nagymérvű redukálni. A szerződési ügyek elintézése után a köz­ csodálunk, egy két irodalmi ember 150 frtra akart ezek terhe alól az államkincstár minden károsítása nélkül, minthogy a kivető bizottsági tagok a törvény csak tévedésből értelmében napidljat már úgy is húznak, felmentetnének; zaklatásoknak vannak kitéve, az 1876. évi XV. t. ex. az idézett tOrvényczikk 19 ik és következő ait oda kérjük módosíttatni, miszerint ily adókivetó bizott­ 65. § ának olyképeni módosítását tartjuk szükségesnek, hogy ilynemű hivatalos szemlék minden év végével Dr. Bogdán Mihály ságok a törvényhatóságok minden főbb helyén, neve­ zetesen a járási székhelyeken alkottassanak. c) Az adózó közönség hasonló igazságtalan túlterbeltetése végett szükségesnek tartjuk továbbá még tartassanak. Ezek volnának, mélyen tisztelt minthogy azonban a tisztviselők az alapszabályok ér­ azt is elrendelni, hogy as adóbevallások és azok iránti idézések minden egyes adónemnél egyszerre történje­ nek, valamint d) a folytonosan tapasztalható visszaélések elke­ rülése czéjjából axt, hogy a kereseti adókivetés az év első negyedének végéig eszkOzlendő s az adó a kivetés után azonnal legfeljebb 2 hét képviselőháx, delmi kamatokat tartozik fizetni az egész évnegyedre azon Összegek után, melyekkel hátralékban maradt Első pillanatra átlátható, hogy, miután ezen ké­ sedelmi kamatok mennyisége az évnegyed második telmében titkos szavazattal választandók, a választás ekénti megejtóse kimondatott, s rzavazatszodő bízott* oda terjed alázatos kérelmünk, hogy azokat beható figyelmére méltatva, orvoslásuk iránt a nehéz idők csapásai által úgy is sújtott adózó kOzOnség érdekében mielébb hatályos intézkedéseket tenni méltóztassék. Kelt B.-Gyarmaton,- 1879. évi deczemberbó 11-én tartott bizottsági rendes közgyűlésünkből. Nófrádmefye klzintéft. A b.-gyarmati casino-egylet évi rendes közgyűlése. • -" ■ - -(Január 6-án) sítve — az adók behajtását banysgul teljesitik s e miatt az 1876. XV. L ez. 62. § ában elrendelt felelős­ ség kimondása az adózó felek igen nagy hátrányára leggyakrabban szükségessé válik, — elrendelendőnek véljük, hogy minden községben állandó adóvégrehajtók rundszeresittessenek, a mely községek pedig ily állandó adóvégrehajtók tartására anyagilag nem képesek, a Minden előkészület, minden a bálokat megelőzni szokott ostromállapot nélkül alig 3 nap alatt jött létre e mulatság, tánezrend, jelvények, virágcsokrok mind hiányoztak és e bál azért mégis fésycs volt, mert pa­ zar fényt űztek benne kedély és szellem, mégis ragyogó volt, mert minden a nők kedvességétől és Ízléses egy­ Komjáthy virágoztatásában; továbbá eddigi az egylet igazgatójául az lelkiismeretes kezelője Kis Antal ur, pénztárnokául Paczolay Imre ur, ügyészéül Szabó János ur, s jegyzőjéül Veres Ernő ur; választ­ mányi tagokul: Detrieh Zsigmcnd, Dómján Pál, Garam Jenő, Harmos Gábor, Havas Adolf és Paksy ÁrUm urak. — Felsenburg Henrik ur egy szavazatkülönbeég- lenni, mint eddig volt, s hogy ezt inkább a választás egylet, amennyiben számos (140) taggal bir, a a meny­ szeszélyes következményének, mint felekezeti kérdésnek nyiben ezen tagok számát úgy a városi mint a vidéki (mint már, elég botorul, többen ilyesfélét beszélnek) fogja tekinteni. A közgyűlésnek több tárgya nem lévén, az az elnök által az újonnan megválasztott tisztikar 297 frt 71 kr. pénzmaradványt hoz át, — biztos lépé­ sekkel halad a felvirágzás felé. Az egylet nem csak a kedélyes szórakozás helyiségéül szolgált, de egyszer­ idejére fizettessenek. b) Minthogy a közadók beszedésével megbízott kOzségi közegek — legtöbb helyen nem is rendszere­ újból Anselm megyei főjegyző ur választatott meg, kinek legtöbb érdeme van az egylet gyarapításában és fel­ gél kimaradt a választmányból, azt hisszük azonban, utolsó napján fizetőre, nemcsak az egyesek, de az állam érdekében is mielőbb kívánatos az iránt intéz­ késedelem szavazás eredménye szerint elnökül Komjáthy Anselm egyleti elnök elfoglalván elnöki székét, kimerítő jelentésében előadja, hogy a casino- értelmiség képezi, adósága nincs, sőt az 1880 ik évre a sági tagokul Havas Adolf őrnagy ur elnöklete alatt Hanzély lAazló ét Pajor István urak küldettek kL A egylet javainak felének első napján fizetőre csak annyi, mint a negyed kedni, hogy a kamatok általában csak adott annak, hogy az jelenlegi adóigazgatás körül részünkről tapasztalt azon szabálytalanságok és visszásságok, melyekre nézve alatt az adókOnyvbe hogy a ki az évnegyed közepéig le nem rója esedékes folyó vagy régibb adótartozását, évi 6 száztól! kése­ kifejezést egylet tisztikarával mindenki teljesen meg van elégedve, a bevezetendő legyen. U) á kiacrUri kévstaléssk bsusdávt tárgyában: a) Az 1876. évi XV. t. ez. -41. | a ngy intézkedik, gyűlés a napirend legfőbb mozzanatához, L La tiszt ' viselők és a választmány megválasztásához tért át smind a cullnralis érdekek előmozdítását, a hogy ezért nem szűnik meg az egylet oly buzgó tagja éljenzése között feloszlatott..^^. hazafiai érzelmek növelését, a nemesebb eszmék pártfogását ia tűzvén zászlajára, ezen feladatoknak minden alkalom­ mal iparkodott mogfclelui. A szegediek és a megyei ínségesek nyomorának enyhítéséhez szép összegekkel járult. A szellemi igények kielégítéséül szolgált 17 lap, s a szép virágzásnak induló könyvtár stb. Ezen elnöki jelentés Örvendetes tudomásul vétetvén, olvastatott a számvizsgáló bizottság jelentése az 1879. évi szám­ adások megvizsgálása tárgyában. A számadás bevételi ugyanazon akkordokat az utolsó csárdásban hallottuk. E bosszú idő alatt a vidámság és kedélyesség uralma egy perezro sem szünetelt. Csak az kár, hogy kissé nagyon is észleltük a mai statisztikusok azon állítását, hogy u nők száma földrészünkön túlnyomóbbb. Haj­ • Nyílt kérdés. F. hó 7-én a polgári iskolában hittani órára meg­ jelenvén, Jávor Lajos II od osztályú rk. tanulótól azon, rám nézve egészen nj hirt hallom, hogy ő sikeresen letett magánvizsgálat után a Ill ik osztályra léptet­ te telt elő. Midőn kérdeném tőle, váljon a hittanból hol és mikor tette le a vizsgálatót? a fiú azon fele­ letet adja, hogy ő akart a hittanból is készülni, de, az igazgató ée Kapoey tanító úr, axt mondották: ez Volt cotillión ia, elmés, ügyes, jókedvű, mint ax egész mulatság; Huszár Béla és Hanzély Márton urak rendezték, kiknek s különösen az elsőnek e szép em­ lékű bál létrehozásában legfőbb s a hölgyek mellett, mondhatni egyedüli része volt. Ö volt, ki 3 nap ele** landó vagyok különben a férfiak eme bár nem nagy hiányát azon körülménynek tulajdonítani, hogy e mu­ latság alig 3 nap alatt teremtetvén, megtartásáról so­ nem pihenve fáradbatlanul szerűségétől nyert ragyogást. Minek is a boldog fiatal lányoknak a drága selyem, mikor a legszebb fényt ő velők űzi az iQukor az arca rózsáival s a szem ra­ gyogásával I Eszembe jut, mit egy kiváló franczia iró a régi Párizsról mondott: néhány rőf mouszelino ruhá­ kan tudomásul sem bírhattak. Pedig azok, kik — egy már lábaikat álmaikkal együtt pensióba telt ifjat Öreget kivéve — nem törőd­ Igen, mert reggeli 8 órakor a toronyban misére bivók csendültek meg a templom harangjai, és a felkelő nak, egy rőf szalag a derékra, egy pár virág a hajba ve hogy kevesen vannak, fáradhstlanul és a nők oly kedvesek voltak is oly jól lehetett mulatni! .... De a térszüke siettet s nem engedi meg tovább folytatnom szokott álmodozásaimat. Hisz még alig Írtam a piknikről, — de mit is Írjak! Álljon itt a jelenvolt - hölgyek névsora — többet beszél ez bizonnyal, mint toliam bánnenyi karczolása. Ott voltak: Prónay Sa­ rolta, Sréter Camilla, Madách Margit és Sárika, Frideczky Malbild, Jenik Fanny, Hanzély nővérek, Szc- rémy Irén, Fölkel Mariska, Kék Blanka és Farkas Lilla kisasszonyok, a nők körébe Crouy grófnő, Ma­ dách Károlynó, Pongrácx Simonyi Sarolta báróné, Frideczky Lajoscé, Hanzély Lászlóné, Holényi Ferenczné, Harmos Gáborné, Farkas Ferenczné, Meliebcr Fcrenczné, Kleyn Jánosné, Baitner Ottoné, DessewfTy Elekné, Thurzó Adorjánná, — egy szóval a város virága s a vidék dísze. Ép esti 8 óra volt, midőn e díszes társaságban Rács Rudi jónevű losonczl bandája az első csárdás első akkordjaira rágyújtott és 8 óra volt reggel, midőn toborzottá össze a megje­ lent diszes társaságot és ki az estélyen is szintoly fáradhatlanul, hévvel rendezte a tánezokat egész reggelig. tánczolva ax nap aranyos sugarai az aranyos jókedv csillámaival csókolództak, midőn és nem előbb a társaság oszolni udvariasságban és figyelmességben vetekedtek egymás sál, — valóban bőven jutalmazva lőnek a hölgyek nyájasságán a a piknik fényén kivül a buffetasztalok kezdett, egy derülten, kedélyesen töltött tánezestély kedves emlékét vive magával. És ba igaza van Jean Pacinak, hogy minden Inkulnsi volta által is, melyhez az cmiitett úrnők a gazdaMzonyqk régi jó hírnevéhez méltóan járultak s élvezet próbája az emlékezés, bizonnyá) nem téved­ tünk, ha e sebtiben Összefirkantott sorok fölé „Egy sikerült mulatság* czimét tettük, mert ez estére bizony­ nyal sokan és sokáig fognak még visszaemlékezni. melyet — utóvégre is köztudomású Ínséges időket élvén - legyen szabad még külOnOsen kiemelnünk. Vigan is voltak az éttermekben némelyik asz­ talnál, különösen a szünóra alatt, Gellén István. midőn egy néhány bájos hölgy az ínségesek javára pezsgőt érvéréit két­ szeres áron, mert ki tudott volna ellentállani sem ugyan a kábító pezsgőnek, de még kábitóbb nézésük­ nek s ki nem nézett volna bátran farkasszemet azon fejfájjáasal, melyet a bizonnyal csak takarékosságból rosx pezsgő által részére kilátásba helyoztetelt. És azután! a szinóra ntán! Axt tartják, hogy ámít olcsó — de szörnyű egy tánex a vacsora után élvezetesebb, mint tix a va­ csora előtt, és csakugyan a csárdásban a jókedv egész a forrpontig fokozódott. Egy vagy több nyelv. Kérdeztek valakit, hogy leányát tanittatja-e több nyelvre is? — Nem én — válaszolt a kérdett — egy nyelv egy nőnek untig elég. Az önök. Valami hitvány ember őseivel dicseke­ dett, mire valaki azt mondá: — A ki őseivel dicsekszik, előttem olyannak tetszik, mint a burgonya növény, annak la a java a föld alatt van. �NÓGRÁDI LAPOK. fölösleges. És csahugyao, anélkül, bog/ csak mag ia kérdették róla* * hitoktatót, mit esól boxiá, — a fiú 'a Ill ik osstályba sörostalott Én nagyon tennóeMteeen utasítottam a fiát, hogy mindaddig nem tekintem ól lil ik oealályi tanulónak, mi* én te meg nem viugAltam a hittanból; meghagyva neki agyawrsmind, hogy boua est tudomására illető tanító araknak te. Én nem avatkozom uámlaoba, mértanba, ók m deponáljanak a hittan fttlOtt. A tény előadása után teljes tiutelettel kérdem a tok. kóuégi iskolanéket, esetleg a na tanfelügyelő arat: van-e tudomásuk e dologról? Helyeslike teirt eljárást? 8 mily intéxkedést uándékosnak e* ügy- bea tenni? Asért vagyok bátor e kérdéseket fenntisxtelt ha­ tóságokból a nem a polg. iskolai tantestoletbes intésül, mert e testületből ml hitoktatók, mint valami páriák, — dacaira fetesólamlásomnak, — mintegy I >|t év óta ki vágynak tárva. Nem tadom miért? Kevealik-e qualileatiónkat a tanító arak, vagy félnek-e tőlünk? Elég axhoná, minket tanteatttleii értekezletre nem bivnak, ha erkólea fegyelmi ügyekről van te szó, — egyéb, midón évnegyedenkiut as osztályzatokat kérik be tólóak. És mint a jelen eset te matatja, ha még arra eem tartanak érdemesnek, hogy legalább meg­ hirdessék as embert, — váljon miért mennék én hős- tájok felvilágosításért oaedesni?! Nyiltaa pedig azért teszem e kérdéseket, lekötelezte nagyon tadnom a közönség mert véleményét: vájjon, midón ez intézetre oly nemes buzgalommal aaayit Áldozott, az volt é intontiója, hogy abban a vallás teljesen sarokba ssoritassék; a hittan iölösleges nyögnek tekintessék, s mint ilyen töressék s alkalomadtán mellékesen mellóztessék ? csak Akkor kény telén volnék kérni felmentésemet amaz az igazgató úr Által, egyik nem régi csikkében úgyis báaytorgatolt és fölpanaszolt 100 frttól (mert a minik 100 at az svang. hitoktató élvezi) a, a vele összekötött 6 fi- és 1 leányosztály tanításától. Úgy kétségkívül egyértel­ műbb leendene ez iskola vezetése, mert Így csakugyan nem egyértelmű; ha pedig nem egyértelmű nem csoda ha a növendékek csiszolatlanok. r PnUtorich Viltlor, polg. tikolal klioktstó. Ilytuen. Dr. Béreséi Henrik, ügyvéd úr, ki Ügyvédi Irodáját B.-Gyarmatm a volt Iszikovile (éle biz bán lan. l én megnyitotta, f. hó 21 én vezeti oltárhoz Budapesten Keextenbaum Ilka kisasszonyt. — Isten ildása legyen a szent frigyen! Peaczen, a köuégháuiap javéra f. bó 14 én a penczi kOzbirtokosaig termében zirlkOrű tinozvigalmát Rendeznek, rendezők KUzdó Gyula, Krenedics Oéza és Ebrlicb Ignlcz, a rendezőség oda törekszik, hogy o uiulatsig mennél díszesebb legyen, zene: a kedvelt Marcsi zenekara, Vácsról Haladás Egy tekintélyesebb izraelita (a régi szökés szerint) német nyelven kereste meg bizonyos Úgy bon a b. gyarmati hitközség jegyzőjét; Groszberg. (Nagy hegyi) derék jegyző úr azonban lefőste, mert magyar nyelven válaszolt neki. Hazafias működéséhez kitartást és erőt kívánunk! A vereakereszt b. gyarmati hölgy választmá­ nya Opios Károly rendjóftunácsoe urat, az egylet irá­ nyában tanúsított fáradozásaiért igen szép újévi aján dókkal lepte meg. Ezen ajándék egy gyönyörűen hím­ zett péuztárcxa Opícz Károly úr uz egyletnek ezen ajándékból te hasznot akar szerezni. A tárcsát ugya­ nis gyönyörű voltánál fogva sokan óhajtják látni; miért te Opicz Károly úr szívesen megmutatja azt azoknak, akik az egylet javára b krt hajlandók lefi tolni. A befolyt jövedelem ellenőrzése úgy eszközölte tik, hogy as adományozók neveiket s az áltatok fize­ tett összeget ugyanazon tárcsa jegyzékkönyvébe örök emlékül ssjálkezUleg beírhatják. A b.-gyarmati izraelita ifjúság által e bó 5-én rendezett piknik sikerült, a jó kedvű hölgyek és urak csak a reggeli órákban hagyták el a ,Balassa" szál loda táncstermét, a jelenvolt családok közül fölemlítem : Koseubaum Jakab, Elfér Izsák, Gézekéit Ármin, SÜllcr Jónás, HeksSamu, SchwarzSámuel, vidékről: Stransz Miksa és Ede sat .családokat, kik e kör díszét képez­ ték ; mint háziasszony Gescbcit Arminné és Elfér ligákné urbölgyek szerepeitek; felemiitésre méltónak tartom, hogy a rendezőség ezúttal te — mint rendesen — aka­ rattal mellőzte a keresztény családok meghívását, s ezért több előkelő izraelita családok nem jelentek meg e mulatságon. Szolgáljon ez például jövőre a rende­ zőségnek. (Referens) Loxunezop a korcsolya egylet vasnti tagjainak jan. 1-én tartott bálja fényesen sikerült. A himlő még most Is uralkodik Hngvagon, Varbón, Agárdon, Nőtincsen, Trázsban és B.-Gyarma tón a hólyagos vagyis közönséges himlő. Lőrinczin, Heréden. Z.-Szántón és Kökényesen a kanyaró himlő. Jobbágyiban pedig a fültőmirígytob. — Jó lenne, ha a szülök a himlőoltást ne hanyagolnák eL Postarablás. A salgótarjáni póstára beállított 4 szegény legény, — s as ott lévő poetáaoőtől köve­ telte, hogy a postán lévő pénzt adja ki A poslásnó — mint mondják — a postán lévő összes pénzként letet, mi körülbelül 800 írtból Alton, Átadta a rablók nak, s ezek a pénzzel szépen odébbAllottak. Felelős szerkesztő Horváth Danó. Hirdetmény. A szécsényi Takarékpénztár részvénytérsulat 1880. évi rendes közgyűlésének határnapjául f. évi február bó 15 ik napjának d. e. 10 órája Szécsóny m. város tanácstermébe kitüzetvén, s tárgyait as alap­ szabályok 21 ik § a a) c) d) e) k) m) pontjaiban fel­ soroltak és a felügyelő bizottság me/válasziáaa képezendvén; ezen közgyűlésre a nevezett részvénytársnlat t. réavéuyesoi oly hivatnak figyelmeztetéssel meg, hogy az alapszabályok 18-ik § a értelmében a köz­ gyűlésen szavazatot gyakorolni kívánók eredeti rész­ vényeiket a közgyűlést megelőzőleg az igazgatóságnak bemutatni tartoznak. Kelt Szécsényben, 1880. évi január 4. s—t Tersztyánszky István s k., igazgató. HIRDETÉSEK. A ,,Magyar-franczia biztosító részvény-társaság" melynek húsz millió frankot azaz nyolez millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által tíz millió frank azaz négfy millió arany forint legott s készpénz­ ben befizetett és részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint magyar állami értékpapírokban ős elsőbbségekhem helyeztetett el, f. évi október 14-én tartott közgyűlésen megalakulván, ugyan o közgyűlés által a társaság vezetésének élére elnOkdl: Fiittó István, aleluOkUl: báró JBáuhidy Béla és Bontoux Jenő, vezérigazgatóul: mTotolcovicz I^ajos urak választattak meg. Biztosit pedig a társaság: a) tlizveszély és robbanás által okozott károk ellen; bj jég-károk ellen; c) szárazon vagy vizeit szállított javak károsodása ellen; d> az ember életére minden ismert módozat szerint Nem alakult még biztositó tkrsaság mindez ideig a monarchiában, mely a biztositó közönségnek annyi bizto­ sítékot nyújtott volna, mint a mennyit e társaság, ez ideig páratlan nagyságú alaptőkéjével, mindjárt kezdetben nyúj­ tani képes. Ugyanazért, midőn alólirt igazgatóság kifejezést ad azon reménynek, hogy a közönség teljes bizalmával fogja ezen új havai biztosító intézetet , megtisztelni, ígéri egyszersmind, miszerint a társaság üzletvitele a méltányosság, pontosság és legszigorúbb beosfiletesség minden követelményének mindenkor és teljesen meg fog felelni, a díjtételek megszabásánál 'pedig kellé tekintettel lesz a verseny jogosult követelményeire. A szervezkedés országszerte teljes erővel megindulván, bővebb felvilágosítások, a felállított Ügynökségek állal kész­ ségesen adatnak; ugyanez ügynökségek fel vannak hatalmazva egyszersmind ajánlatok átvételére is. - ■’ ;* Budapest, 1879. deczember havában. A magyar-franczia biztosító részvény-társaság igazgalósága. Ügynökség Balassa-Gyarmaton FelsezxToiXX'g; ZEtenrllE-nél. 1S_, Balassa-Gyarmathoz fél órányira tetvék, úri lakház cserép alatt, gazdasági épületek részint zsindely, részint szalma alatt vannak. — B.-Oyarmaton T'apolcsiányi Ferencz. L Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1880 Bővebb tudósítást ad T � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00781.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1880_01_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1880-01-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 8. évfolyam 2. szám (1880. január 11.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom