https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b2aa336f8fb02af45a1e23baafd8fbbc.jpg aac07441ceede050f2f049eeb76d0a10 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/32cfa27697f42997569ff1f6989a5d1b.pdf db9871fe4569a52be1a1498a91312ebf PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. 48-ik szám Vasárnap, 1879. deczember 7. NÓGRÁDI LAPOK és H O N T I H I RA D Ó . Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. A kis földbirtokosok hiteléről. A kis birtokosok földhitelintézetének fel­ állításával az ország azon lakosságának, mely csak kisebb mérvben gazdálkodbatik, lehe­ tővé lóg tétetni az ingatlanokra csekély ka­ matláb mellett kölcsönt nyerni, ezt okszerüleg befektetve felhasználni, s ilyképen kibon­ takozva a tőkepénzesek karjaiból, mely a földmiveat számos esetben még becsületes el­ járása mellett sem menthette meg a legsajnosabb következményektől. így tehát a kellő eszközök mellett a lakosságnak ezen legjelen­ tékenyebb része, ha egyéb természetfölötti (vis major) csapások nem érik, biztos jövő­ nek néz elébe. Nekünk azonban szándékunk, különösen reflektálni vidékünk búza-vagyis megtermelési viszonyaira és következtetést vonni, hogy mily utón lehetne e téren olcsó kölcsön felhaszná­ lása által reformokat behozni, melyek hivatva volnának a földbirtokosok egy részének zilált állapotán radikálisan segíteni, azonkívül evvel kapcsolatosan jó, azaz könnyen exportálható és eladható terményeket előállítani, melyek ter­ mészetszerűen, magával hoznák vidékünk és általában a kereskedelem nagybani emelke­ dését és így jelentékenyen elősegítenék a vele foglalkozók jólétét. Csak példával élve, a magyar földhitel­ intézet fennállása kezdetével esik össze azon időszak, midőn a magyar mezőgazdaság nagy lendületnek indult és mindent okszerüleg kezdtek kezelni, hogy netaláni kölcsönfelvé­ telkor kellő fundus instruktust és jól művelt földet kimutathassanak, sőt még a Galicziában felállított Rustical Credit-Anstalt, mely a nagy és kisbirtokosok segélyezését tűzte ki, létezésének első 3 évében a gazdál­ kodásra oly nagy befolyással volt; hogy sta­ tisztikailag 50 °i0 -kai emelkedett a föld ér­ téke. Tekintsük a mai állapotot és ebből ki­ indulva majd következtetést lehet vonnia jö­ vőre. — A földmunkálat sok kézi erőt vesz igénybe; a talaj megmunkálása sokba kerül és a mellett a tulajdonos az időjárásnak in­ kább van kitéve, mint más termelő. — Rend­ szerint — elég sajnos, hogy már rendszerré kezd válni — a legtöbb földbirtokos még annyi tökével sem birt a föld megvételekor, miszerint ennek árát teljesen megfizethette volna, és így ezt törlesztenie kell, másrészt pedig munkásait fizeti, és ily egyén hitelt keresve már is egyesek kezei között van, kik egoisztikus czéljokat szem előtt tartva, ily exisztencziákat lehetetlenitenek. — A mellett nincs a terménynek vevője, és ha tekintünk a dolog mélyébe, azt láthatjuk, hogy pár forco munkát végeznek és nem a talajnak megfelelő terményt ültetnek — hanem többfélét' — hogy csak legyen, — mely eljárásnál fogva oly vegyiteket hoznak létre, a moly nem talál vevőt, vagy csak igen csekély áron, mi­ vel a kereskedő szintén annak piaczot nem nyithat; ez tehát rendszernélküli termelés. — Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, Nagykereszt-utcza, 8. szám. Ez legnagyobb részt a szűk hitel, a magas kamatláb és a kölcsönzött összeg gyors bevál­ tásának eredménye. — A kellő nyugalom, a higgadság, nem lévén jelen, nyakrafőre való munkálattal igyekszik a gazda kötelezettsé­ geinek megfelelni, a melyek számos esetben reá rósz kimenetelűek. Itt tehát segíteni kell, még pedig okszerű alapon és az említett intézet felállítása volna hivatva kis fiókintézeteket létrehozni, melyek a földműves lakosságot nem örvénybe sülyeszteni, hanem ellenkezőleg, létezésüknek biztos alapot szerezni igyekezzenek. Kormányunk, helyesen felfogva ezen magasztos ügyet, elsősorban deczcntralizálni akarja az intézetet, melynél fogva fiókokat állít fel, ezek kölcsönt adhatnak, csakhogy a zálogjegyek a fővárosi főintézet által lenné­ nek oladandók, a mely egyúttal a kormány közvetlen befolyása és annak hatalmas pro­ tektorátusa alatt állana. A vidéken 100 tag­ ból álló gazdasági egyesület nyerhet már egy fiókinlézO felállítására engedélyt, és ott kap­ hatnak a pézkeresők legfeljebb 6000 frtig terjedő hitelt, melynek minimuma 300. frt leend. Továbbá folyó számla (Contocörrent) utján adassék hitel, mivel számos birtokos és szőlőtulajdonos, csak őszszel és tavaszszal szorul pénzre, és így folytonos adás-vevés viszony állhatna fenn mint az hasonlóképen nagyban az osztr. nagy iparosok és birtoko­ soknál, a bécsi bankárok irányában történik. Természetesen a váltóűzlet ki legyen zárva, mert az szédelgésnek nyithat kaput, továbbá nem egy fölhitelintézet hatásköréhez tartozik, különösen akkor, midőn az állam maga a vál­ lalat lanszirozója, mely - kétséget nem szen­ ved, — akaratának kellő nyomatékot és ered­ ményt biztosíthat. B. H. S. B.-Gyarmat, deczember 4. 1836 ik évi X. t. ez. a mezőgazdászainak egy, a régitói egészen eltérő irányt adott, a mennyiben az összesítések (tagosítások) folyamát rendezte. Ezen kérdés epocháCképezett a mezőgazdászaiban, a meny­ nyiben annak előtte egészen más viszonyok léteztek a birtokbasználatában, a azzal, hogy megszűntek a közös legeltetések, fajzások, nem csak hogy eleje vétetett sok perlekedésnek, melyek a volt földes nr és a jobbágy között fel fel merőitek, hanem a polgáro­ sodásban egy nevezetes lépést tettek előro azzal, hogy a legelőket a nomád népek mintájára » az erkölcsiség rovására megszánt hazánk már eddig is nagyobbra használni. B.-Gyarmnton ezen életkérdése a mezei gazdáknak még 1839-ben lett meginditva, a habár sok vájndás ntán 1861-ben végczélnak látszott közeledni, de mai napig sincsen bofojezve|; mi leginkább a hiteltelek könyveknek a legnagyobb hátrányára Van, a mit magyarázni sem kell, mert ha jelzálogul kell szolgálni neki, akkor itt igen furcsán vagyunk. Az illető tulaj­ donos a telekjegyzőkönyvben foglalt szántóföld, rét és legelőből éppen semmit sem bir, s ha netalán tán végrehajtásra kerülne a dolog, s a végrehajtató a hiteltelekkönyvből indnlna ki, ott, n hol a telekkönyvi vázlatok mutatják a fekvőséget, egészen más birtokokra bukkanhatna. Ezen ügy f. hó 11 én ismét tárgyaltatni fog a kir. törvényszék által, s azért szükségesnek tartottak A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. azt jelenleg megérinteni, a mennyiben ez egy 9000 lakossal biró város községnek életkérdése. Az Úgy azon stádiumban létezik, hogy eldöntendő mindenek előtt a cenzus kérdése, mely (az 1871. évi Lili. t. ez szerint mondva) az itteni birtok rendezésnek leggyeogédebb pontja s a lakosság legnagyobb résiét közvetlenül érinti. Nem akarunk visszatérni ad geminom ovum, hogy a város történelmét előadnék, csupán a városnak buldog emlékezető báró Balassa általi oépesilési bulláját említjük, mely szerint ő idegen hazákból is behívott mesterembereket a már itt lakott jobbágyok és zsellérek közé, s a mennyiben volt hazai viszonyaink szerint csak ezek léteztek szemben a földes úrral, hozzátéve, hogy mindazok, kik saját házaikban nem laktak, alzsellérek neve alatt szerepeltük s 6 gyalog napot szolgáltak, az igy bevándorlónak is csak zsel­ lérek, illetve alzsellérckké váltak, s a benépeailéei okmány szerint legelővel elláttattak, s Ük ásókat ve­ gyesen a többi földmivelők között foglaltak, ngy, hogy még a jelen birt ok rendezési per kezdetén is vegyitve lakuk a mesteremberek a földmivelőkkel, a minthogy a mesterember, foglalkozásánál fogva, nem volt hasz­ nálható az úgynevezett „ur dolgára1', mely majdnem kizárólag földmivclésből állott, ezen munkát pénzzel váltotta meg; s ez vezette tévútra mindekkoráig úgy a bíróságot, valamint a volt földesnrakat is, hogy ezen munkaváltságot is cenzusnak keresztelték, melynek van ugyan helye törvényeinkben, de B. Gyarmaton a bevándorlottak az itt lakóktól szerezvén magoknak telkeket, csak olyan jogi viszonyba léphettek a földes ur irányában, mint jogelődeik voltak, L i. csak zsel­ lérekké válhattok, és igy az urdolga váltságát sehogy sem lehet censusnak elkeresztelni Ha azonban talál­ koznék, miről egyátalán tudomásunk nincs, olyan telek, melyet a volt földes ur census alá méretett ki, azt tartozik a földes nr igazolni; mert hogy ezen város úrbéres község volt, azt mntatja maga az arbér; de még életben van sok tenn arra, hogy a földmivelö nép kivétel nélköl járta az nr dolgát, s igy censoalista soha nem is lehetett; ámde ilyen, földmiveeek által lakott telkeket elszórva Utálunk minden utczában, tehát ezen város telkei nem lehettek cenzus, hanem zsellértelkek, és ez a főkérdés a b.-gyarmati birtok­ rendezési perben, a mennyiben a polgárság jövője függ tőle; s ha fel lehetne tételezni, hogy sikerülne valaki­ nek ez úttal is a bíróságot tévútra vezetni, számos zsellérház telálkozik, melynek értéke meg nem üti a földes ur követelését s jogosítva vagyunk reményien! a bíróságtól, hogy belátva a nép isten szavát, ezen város,{nem csak méltányos, de jogos követelését is, nem fogja hagyni ez nttal elferdittetni; mi végből a kir. kúria azon rendelkezését, hogy ezen fenforgó kér­ dés tárgyában az 1828—9. évi, s általában 1848. előtti országos és adóöaszeirásokat, vonatkozólag ezen város községére, beszerezni megrendelte, egy új alapot vélünk nyerni állításunk bebizonyítására, quod Deus ter optimus fazit Többi, fennebb emlitett határnapon tárgyalandók, mint a minő a jegyzői legelő, maradványföldek stb. kérdése, nehézségekre alig fogván akadni, ex ügynek véglebonyolitását biztos kilátásba helyezzük. A katonanágl d(j. E czimet viseli az 1868. XL. törvényei!kk 56. paragrafusa, a mely elrendeli, hogy Paz oly védkötelezettek, a kik valami hiányosság miatt a sorbad- (hadi-tengerészet) vagy honvédségbe!! szol­ gálatra be nem soroltathattak, valamint azok te, a kik családi tekintetből ideiglen felmentettek és a kikre mint póttartalékosokra a tettleges szolgálatteljemtée sora nem került, ragyonoaságukhox vagy keresotképességükböz képest, u rokkant katonák eltartására, kato­ naság! dijt tartoznak fizetni. Esen dij mennyisége és beszedési mó^ja külön törvény által fog meghatároz­ tatok0 E paragrafus utóbbi határozatának fog eleget tenni tehát az előterjesztett javaslat. Az országgyűlési tárgyalások szerint fejadó alakjában fog kirovatai s dij �NÓGRÁDI a katonakötelezsttség egész tartamára, tehát 12 évre. A legkisebb évi dij egy forint lesz, a msly esetleg az illető katonakötelezettnek helységére is kiróható. Az ezt követő dij 3 forint A legnagyobb díj 100 frtban állapíttatott meg. Az első évben 400,000 frt Jövedelmet várnak e dijakból, a moly tizenkét év múlva öt milli­ óig emelkedhetik évenként, mert ekkor tizenkét díj­ köteles l korév fog megrovatni es adóval. Más forrás szerint, a váltságdíj megállspitásában az állami adó less [irányadó. A ki egyáltalán adót fizet, az legalább is 3 frttal rovatik’jneg o czimen, ea 100 frlos kirovás a három|legfelsóbb adóoeztálybelieket illeti; az összeg aztán 3 és 100 frt közt megy felébb, fokozatosan az állami adó mennyisége szerint. Az 1 irtot csak telje sea vagyontalan egyének fizetik. Ha a megadóztatott, nak személyesen [nincs jövedelme, atyjának azonban van, akkor a váltságdíjat ez fizeti, de az összeg megállapitásánáPa gyermek száma is tekintetbe veendő. A váltságdíj nem lesz állandó, hanem az adókivető bizottaágok^által minden évben külön állspittatik meg az illetőknek válton>lt vagyoni viszonyai és áliamsdója arányában. Szellemi fogyatkozás miatt nem katonás­ ködök, ba szüleik semmi vagyonnal sem bírnak, ez adó alól felmenthetők: ugyanez történik testi fogyatkozás ecetén is, ha ez az illetőt a keresetre teljeeen képte­ lené teái. LAPOK. Kékkő, deczember 4 én. J’oslautuuk van, azt, La akarnák sem tagadhat­ nánk; mert hiszen közlekedik folyvást az egy fogató lovólbordó taliga H. Gyarmattal, és ez legbiztosabb bizonyítéka aunak, hogy út sem hiányozhat, a meny­ nyiben sem hajózható, de még csólnakozható viszel sem vagyunk összekötve msgyónk fővárosával, a lég­ hajózást pedig itt a vidéken, legalább tudtuukkal még es ideig emberek nem gyakorolják ; de hogy még ezen postautnnknál sok kívánni valónk volna, arról ta­ núskodhatnak az ezen útvonalat igénybevevő utasok, melynek vannak ugyan egyes, jó elkészítet részei, de vaunak, melyek még útépítő szakértőre várnak, sőt olyanok is, melyeknél a fedanyag meg van, de nincs a ki azt elteríti az útvonalon. Meglehet, hogy ez talán nem mindekét gazdáját ezen megyei útnak érinti, mert Zsély és Zsbora között ott olvassuk, a kilométereket mutató oszlopokhoz hasonlón „Nógrád" illetve „Ilontmegye határ" és a mint Podiuzsányt elhagytuk, ugyan­ azt, de ba Hont megyei területen is át kell hatolni a zólyomi és nógrádi utasnak, jobban esuék az elké­ szített fedauyagot elterítve látnia, mint ösazebalmozva; természetes, hogy most a hó által elborítva, nem lát­ szik, és igy kár is lenne azt onnan kikaparni, csak ha a szánútnak vége lesz, akkor igen; tehát „Hontmegye bétára" újság előttünk. Servus. Fölhívás S.-Oyarmal odrot t hömgtkáuk crltlmittfcketl A sajtó, az irodalom, az utóbbi évek folyama alatt csaknem képzelhetlen hódítást tett; a nyomtat­ vány, a betű áradatként elborítja a világot, nem lehet képzelni embert, ki ezen ár elől magát elrejthetné. Ily körülmények közt lehet e, szabad e tétlenül áliani az értelmiségnek azon kérdés mellett: miképon viseli ma­ gát a nép tömege az újkor ezen hatalmas tényezője iránt? nem-e olvas oly nyomtatványt, mi megrontja lel­ két, aláásna anyagi jólétét s a társadalom ellen lá­ ziba? Társadalmunk megkívánja, hogy az olvasó közönszellemi ellátására figyelmünket kiterjesszük s némi gondot fordítsunk. Ez iránti kötelesség érzetében megyénk közigaz­ gatási bizottsága is iparkodott buzditólag hatni, midőn a népkönyvtárak szervezésére rendeletileg utasította a községeket A gyakorlati megvalőeulhatás felé azonban alig tétetett jelentékenyebb lépés s az egész mozgalmat csak a jó szándék jellegzL Akarjuk, hogy a nép a jó irányú olvasmányokat örömmel élvezze, hogy szeressen olvasni, s hogy könnyű módon jusson a neki való, al­ kalmas olvasmányokhoz: mit csak is egy közkönyvtár szervezése által érhetni el. Egy B. Gyarmat városában fölállítandó közkönyvtár fontosságát megyénk legna­ gyobb kulturális kérdésével egyszinvonalra helyezem s a kivitelt az elodázhatlan teendők közé sorolom. -Esőknél fogva hasafiúi tisztelettel fölhívom B.-Gysrmat város s környékének értelmiségét egy az eszme gyakorlati megválót ithatása szempontjából, a kivitel módozatainak megvitatása érdekében f. hó 8-án d. u. 4 órakor a polgári iskola helyiségében megtartandó értekezletre. B.-Gyarmat, 1879. decz. 2-án. Többek nevében Tametko Nándor. TÁRCZA. Sóshartyány, 1879. nov. 29. Tekintetes szerkesztő úr! Sósbartyánybsn o folyó évben adatott át rendel­ tetésének azon díszesen felépített s helyesen felszerelt tanterem, mely az igát és kézi napszámokon kívül 600 frt értéket képvisel. El nem mulaszthatom, a sósbartyányi iskolatanács megbízásából, hogy nyilvános köszönetét no szavaz­ zak azon nagylelkű adakozóknak, kik a népnevelést előmozdítani óhajtván, a sóshartyányi iskola felépíté­ sét nem csak elősegítették, de létrehozásának alapját vetették meg. Mgos gróf Gyürky Ábrabám főispán úr mint sós­ bartyányi birtokos 50 frttal, Pulszky Ágost képviselő úr ő nagysága 100 frttal és herezogprímás esztergomi érsek ő fő. magassága 50 frttal kegyeskedtek a jó és szent ügyet előmozdítani. A többi költség és munka a híveknek, ily Ínsé­ ges időben önfeláldozó adakozásaiból fedeztetett. Azon öntudat, mely a nagylelkű adakozók keb­ leit a szent ügy mellett hevíti, legédesebb jutalom, Isten áldása és mulasztja által százezerszer legyen kipótolva kegyességük. Gonda János. Lovag Imády Károly balassa-gyarmati alesperes plébános urnák. Meglepetve olvastam lovag Imády Károly urnák a „Nógrádi Lapok** 47. számában nekem irt válaszát, mintán én lovag Imády Károlyhoz sem a „Nógrádi Lapokéban, sem máshol nem szóltam és igy e „válasz** ép oly szélmalomharcz, minőt egy más lovag, a világ­ Az én kedvesem. Emlék. Irta: Farkas Géza. 7. folytatás és vége. Piroska.") Piros E»ji plrotka íz;'sóhajt bússá: .Borsom ah. oly mostoha. Fírj asm boldoflt soha, Mart piros — hsjsml* Uaros fia szél askl: „Jó hogy JSo, babám I Mart pírodé bár hajad, Ámda éjé ajakad Nákam tatszik ám !* Piroska szita-vára Oly rígaa pcsMg: .Ok, csak lágy te kadvaaem. Ecztandóre bírd hasam', Hitvaaad Írnek.* Év maltáa mag a tfikír Azt beszáll, hogy: .Lángoló haj a oly szarnak. Mik kóayaktót varasok — — Nem diait sehogy I* Luby Sándor. *) Krnaszt Mari .Uodentraaas cudar Paszta* (Dalcsokor * paaztáMt) eda( kíayvábdl. Alkonyodik, siet a nap nyugovóra; megunta ezt a sivár földel szemlélni, melynek . ha van is egy-egy virágzó szép szigetje, csak annál inkább ki ri a többi meztelensége. így tűnt az én boldogságom napja. Samu bácsiéknál meg egy jobb kornak napja kezdett csillámlsni az égen, még most csak derengve, félhomályban, de ha e ködtömegen átvergődik, annál tisztább fényben fog ragyogni. Mi szebb a téli nap ragyogásánál. Samu bácsi mind több foglalatosságot talált, üzletei jól sikerültek, pedáns becsületessége, szorgalma csaknem biztosíték számára a sikert Már azon gondolkoztak, hogy más szállást fogadnak. Mikor egy alkalommal valami igen sietős ügyben el kellett Samu bácsinak távozni. Csúnya, barátságta­ lan őszi nap volt. Aggódva bocsátó őt Mariska útra, türelmetlenül várta ismét haza. Harmad napra kellett visazatérnie, de ő szerette volna, ba még az nap meg­ tért volna! És íme már a harmadik nap is elmúlt, el a negyedik is és Samu bácsi nem jött. Én aggódni, Mariska rettegni kezdett, s félelme az éjszakával nőtt. Vártuk soká. Minden kutyaugatásra, minden neszre talpon voltunk, de Samn bácsi nem jött. Végre kime­ rülve a több napi izgatottságtól, Mariska a szomszéd­ szobában lehevert a kerevetre. Valabára éjféltájban egy kocsi lassú menése volt észlelhető. A zörgés mind lassúbb lelt, s egyszerre megszűnt hírű Don Quizotte, mulatságos történetéből ismerünk. Eltekintve azon gorombaságuktól, melyekkel tiszteit lovag, uem Don Quizotte, hanem Imády, eogum lovugiatlauul illetni méltoztatik, mert minden madár csak úgy fotyülbet, mint ezt a jó isten adta neki; éu egyedül a hivatalos dologról, melyet lovag ur a nyilvánosság elé burczolt, kívánok egész tisztelettel ugyanazon lapban, melyben luegtámadtaiiam, némelyeket felsorolni s az olvasó közönség azonnal meg lesz győződve, hogy lovag urnák, már mint Imádynak, nincs igaza, midőn azt kör töli, hogy éu „ferdo és meggondolatlan** — „összevissza koholt", — „világos törvényt és tényeket elferdítő** állításokkal „egy morális testű letol" — értsd: a megyei közigazgatási bizottságot — „mystificálui" akartam volna, mert éu sehol sem állítottam semmit, a megye közigazgatási bizottságának pedig kötelességem szerint csak is aktákat referáltam, melyek oly világosan szónokolnak, hogy én magam elhallgathatok a a mélyen tisztelt közönség előtt ezen hivatalos aktákat beszéltethetem. Már elődöm Karagyéna Mihály máaod tanfel­ ügyelő, kénytelen volt 1875. évi októberbó 31énG93. sz. alatt a nagymélióaágu vallás és közoktatásügyi megy. kir. miuisterinmnál panaszt emelni az iránt, hogy Imády Károly ur vonakodik az állami elemi népiskola catholikus tanonczait a hit és erkölcstanban oktatni, minek folytán a fentiszteh ministerium 1876. évi februárhó 26 áu 2519. sz. alatt értesité hivatali elődömet, miszerint a herczeg prímás intézkedett, „bogy a balassagyarmati állami elemi népiskolában a (cath.) hit- és erkölcstan! oktatás eszközöltessék." Azonban a mondott tanintézeti gondnokság 1877. évi októberbó 6 án tartott ülése jég; zőkönyvének 3-ik száma alatt már ezek foglaltatnak: „A múlt ülési jegyzőkönyv 5. pontjára, illetve az állami elemi iskola hitoktatására vonatkozólag, tudo­ másul bozatik sz izraelita hitközség abbeli átirata, melyben a móz. vallása növendékek hitoktatására Breth Mór izrael. tanító van kijelölve; — továbbá az ágostai evangélikus egyházközség azon szóbeli nyilat­ kozata, moly szerint Jankó Károly evang segédlelkész, mindkét evang. felekezetbeli növendékek hitelemzésére van kijelölve; végre Imády Károly, helybeli rom ezth. esperes átirata, mely szerint: „a hozzá intézett felhívást azon megjegyzéssel vezérli viszsza, hogyazebbcli rendelkezési jog, nem őt, hanem a catb. iskolaszéket illeti." Mire nézve az állami iskolai gondnokság, kiindulva a kö­ vetkező okukból; 1. álért az ebbeli felszólítások eddig is az esperességboz intézteitek. 2. Mert a helybeli római cath. egyházközséget nem ismervén autonóm szervezetűnek, a kérdéses ügyben, mint nem közvetlen iskolái,* hanem tisztárrrtllási ügyben, osakie az espsrességgei, mint a helybeli római catb. egyház képviselőjével teheti magát érintzezésbe, a ki mint ilyen híveinek hitoktatásáról akár közvetlenül, akár közvetve, tartozik gondoskodni a törvény értelmében is, annál inkább, mert a többi hitfelekezetbeli növendékek tényleg már része­ sülnek a hitoktatásban; határozza: főtisztelendő Imády Károly esperes urat a folyó évi szeptember hó Figyelmes lettem. Meg kellett álnia. Mig azonban kimentem volna az ajtóig, valaki meghúzta a csengetyűt. A cseléd mély álomba volt merülve, tnagam mentem kinyitni a kaput Idegen hangokat hallottam, csendesen, halkan beszélni. Meg­ hökkentem, talán gonosztevők, de az alatt felismertem Samu bácsi nyögdelő hangját. Istenem', valami baja történhetett! . . . Nem kérdeztem ki az, kinyitottam. Csakugyan Samu bácsi jött, azaz hogy őtet hozták le a kocsiról, önmagával tehetetlent Nagyon beteg lett az utón. Mariska a neszre felébredt, s mikor az idegene­ ket meglátta s édesatyját betegen, nem tudta a dolgot megfogni, a mikor lassan magához jött, sírva borait keblemre s kért, hogy ne hagyjam öt el. Ottmaradlam az éjjel, meg másik éjjel is. Samu bácsi eszméletlen feküdt, az orvos nem mondott semmit. Kctten versenyeztünk a virrasztásban. A baj hosszú volt és veszedelmes. Mariska felülmúlt minden várakozást figyelemben, ápolásban. Sokszor ajánlotta az orvos az óvatosságul, nyugalmat. Mariska nem fogadta szavát. Mariska már egy Ízben biztos orvosnak bizonyult 8 én hittem, hogy Samn bácsit is kilógja gyógyítani. Úgy is lett. Samu bácsi gyógyulni kezdett. De márkákkor Mariska egészen ki volt merülve. A folytonos virrasztás, az aggódás atyja életéért, a félelem a sötétnek képzelt jövő előtt, ágyhoz szögezték a telkemet. Az orvos gyógyította volna, de baját nem tudta felfedezni, mindenekfelett nyugalmat ajánlott. 8 Maribka meglelte fekhelyén az örök nyugodalmai. �NÓGRÁDI lén 2. sz. alatt boxzá intézett fölhívás érlel tűében a helybeli Állami elemi iskola római calb. növendékeinek hitoktaiásaeszközlésére újból felkérni, hivatkozván a népoktatási törvény 57. § a kapcsán 1877. évi julius bó 24éu 18221. sz. alatt kibocsátott magas miuisteri rendeletre, valamint a nagyútéltíságu vallás- és köz­ oktatásügyi minister urnák 1876. évi fobruárbó 26 áu 2519. sz. alatt kelt intézményére; és föulartjamagának a gondnokság, hogy az o tárgyra vonatkozó jegyrő könyvel egyezerataind a lanfelügyclöség utján a nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi miniateriumboz cs ezután az egyházmegyei főhatóságból fóllerjcszteui.** E határosainak és újabb megkeresésnek mindaxonáltal sikere uem lévén, a taufelügyelőség által 1877. évi november hó 2-án 707. az. alatt kővetkező felterjesztés tétetett: „Az 1868. évi XXXV111. t. ex. 67. §-a sioriut » folckezelnélkttli népiskolákban híveiknek bit- és er* kölcslani oktatásárólax illető bitfelekexetck tartoznak gondoskodni, azonban az j. alatti melléklet szerint Balassa-Gyarmaton az állami elemi iskolában a hely­ ben székelő római catb. alcspercaség, mint illetékes egyházi és iskolai főhatóság a róm. catb. vallású gyermekek okulásáról ismételt megkeresés daczára sem'gondoskodik; s bár a többi hitfelekczoti tanulók saját papjaik által rendes hitok­ tatásban részesitetnok, a catb. növendé­ kek azon oktatást máig is nélkülözni kénytelenek. Minél fogva, már a megyei köz* igazgatási bizottságban történt felszólam­ lás miatt is, bátorkodom Nagyméltóságodnál alá­ zattal esedezni,hogy minden további föllépések mellőzésével, az illető helyen kegyesen intézkedni méltóxtassék, miszerint a fennebbi állami tanintézetben a rém. catb. növendékek bit- és erkölcsUni okulása ne hiáoyozzék.u E felterjesztés is elárulja Imády Károly alesperés plébános iránti jó indulatomat, de azt még fényesebben bizonyiija a következő ugyanazon bó 10 én 747. sz. alatt tett pótfelterjesztésem: „Folyó évi 707. sz. alatt tett alázatos felterjesz­ tésem kapcsában van szerencsém j. alatt Imády Ká­ roly balassa gyarmati alesperes plebánus nyilatkozatát pótlólag bemuUtni, melyben a helybeli állami elemi iskolánál adandó hit- és erkölcstant oktatásra nézve előadja, hogy „5000 (élekből álló" cath. hívei lelki dolgaival annyira el van foglalva, hogy egyetlen káplányával még az állami iskolában is okulást adni teljesen lehetetlen, egy második káplánt pedig csekély jövedelmeiből Urtani képtelen; ha azonban hivei az 1789. éri Battyányfélo canonica visitátióban megái lapított, de soha som fizetett, 2 forint honoráriumot megadnák, hajlandó lenne azt egy második káplán* javadalmazására* fordítani,* ki mint hitoktató az állami elemi iskolában is működhetnék. Miután tehát ezen nyilatkozatból kitűnik, hogy neve­ zett alesperes-plebánus a fennebbi állami Unintézetben megfelelő számú káplánok hiánya miatt nem teljesitheti a hit- és erkölcsUni törvényszabU oktatást, alázatul esedezem Nagyméltóságodná), mi­ szerint tekintve azon erkölcsi hátrány melyet a gyér- Vidám, boldog volt, nevetett mint a leszakaszlot t rózsa. Oda vont ágyához, megfogU kezemet, kért, hogy beszéljek neki valamit, s oly figyelmesen hallgatott mint a gyermek a tündérmeséket. De a rózsa fonnyadt napról napra, levélkéi egyenként elváluk a szár tövétől, — az a piros, egészséges szín lassan bágyadt sápadtságba ment át, azok a szép kezek elveszték gömbölyüségüket, a sxemek fénye megtört. Ax orvos nem bizUtott többé. Egyszer épen készülőben valók meglátogatni, mikor a cseléd beállít hozzám, s azt mondja, hogy az öreg ur küldte értem, mert a kisasszony tudakozódott ntánnam. Megkettőztetett lépéssel siettem Mariskámhoz. Mariska vidám volt, enyelgott, nevetett, mint a leszakasztott rózsa. Úgy hittük, jobban van. Oda ültem Agya mellé, ő egész ifjú tűzzel szorította meg kezemet; ób tudnak ám a nők is kezet szoriUni. Beszélgettünk a jó Ilona néniről, Mariska nem komorodott el, nem volt neki fájdalmas az emlékezés, do sőt mind élénkebb lett s újra meg újra is vissza kellett hozzá térnünk. — Ha én megtalálok halni, nekem aztán ne csináljsnak olyan fényes temetést, mondá csendesen, félig tréfás hangon. — Oh édes leányom, még arról ráérsz végren­ delkezni, felelt rá Samu bácsi. Mariska megcsókolta Samu bácsi kezét. LAPOK. niekok o miatt szenvednek, s a catb. vallásé közön­ ségünk mondott iskolától szükségkép bekövetkezendő elidegenedését, méltóxtassék c bajon fennebbi Irányban segíteni s a bcrczcgprimás ő emiueucziájáuál a b.gyarmali parochia mellé még egy káplán alkalmazását kegyesen kieszközölni “ Do biboruok bcrczcg primás ő eminencziája a minister basonértelmü,. átiratára, 1877. évi november bó 25 én 5307. sz. alatt, bölcs clbaUrozásáuál fogva, ekként méltóztatott válaszolni: „Vau szerencsém a oógrádmegyci tanfelügyelőnek a balassa gyarmati ál­ lami elemi népiskola római catbolikus növendékeinek hitoktatása tárgyában velem köxlötl felterjesztését azon kijelentés mellett tisztelettel visszaszármaztatni, misze­ rint annak folytán az ottani alesperes plebanusnak azonnal szigorú kötelességévé tettein, hogy a neve­ zett állami népiskola c itholikus növendékeit a hit- és erkölcstan! oktatásban, a megszabott árakban, ré­ szesítse." De minek folytassam továbbá száraz adatok elősorolását! Már ezekből is nspnál világosabban kiderül: 1. Hogy csakugyan lovag Imády Károly u z, a ki daczára annak, hogy „egy egyházkerület tizenöt éves (tehát kiskorú) tanfelügyelője**, — „e eper esi főclcmi tanoda (milyen nincs) igazgatója,** — „negyven éves centrális (?) plebánus,** — megyei bizottmány! tag és ki tudja mi minden I mégis az állami elemi népiskola catb. növendékeit, szoros papi kötelességénél fogva a bit- és erkölcstanban és pedig a megszabott órákban ott, hol e növendékek a több; köteles tantárgyakat is Unulják, nyilváno. san és közvetlen állami felügyelet alatt okutni tartozik. 2. Hogy ezt neki különösen nem is az állam hagyta meg, ámbár vele, mint egyszersmind honpolgár­ ral, az állam nagyon is tudna rendelkezni, ha a szükség úgy hozná magával, hanem a berczeg bibornok prímás, mint a magyarországi catbolika egyház feje, parancsolta és igy lovag ur egyházi főható­ sága parancsának szegül ellen! 3. Hogy nem igaz az, a mit Imády állít, miszerint „minden emberi kegyelem nemét csak hírből ismeri,** — mert hogy magát elég nevetségesen „lovagi nak czlmezi, ezt is emberi meg nem érdemlett legfőbb kegyelem tényének alapján véli— satis stolide! — megcselekedhetni. 4. Hogy lovag nr áUlábau nem tudja, mit beszél; mert 1877. évi nyilalkozaUban azt állítja, bogy az 1868. évi XXXV1IÍ. t. ez. 56. szakaszánál fogva a eatb. hitoktatásról felekczetnólkttli iskolákban a catb. felekezeti iskolaszék tartozik gondoskodni; most pedig már azt viUtja, hogy ez, sem nem az iskolaszék, sem nem az egyházközségi képviseletnek, mely szerinte nincs, hanem az egyházi főható­ ságnak dolga, do ő annak oda sem néz! — Végül: 6. Hogy már csakugyan kénytelen leszek a ■catbolilxua templomba járni, mint alesperes plebánus ur Unácsolja, mert úgy látom, hogy tőle másütt bizony semmi okosat som tanulhatok. Ezek után egyszer mindenkorra kinyilatkoztatom, hogy Don Imády lovag semmiféle vesszőparipájára többé reflektálni nem fogok. B.-Gyarmaton, 1879. deczember l én. Ebeczky Emil, nógrádmegyei tanfelügyelő. A szobában minden oly csendes volt Csak sziveink dobogása hallatszott Mariska szive nagyon hangosan dobogott. S mintha új élet özönlött volna ereibe, felegyenesedett az ágyon, arcza kigyulladt, szeme csupa tűz leit. Haja mint annyi titkos pillangó röpködte körül sima homlokát, segiteni akarták messze, messze szállni. Hattyúdala volt ez. Magához vonta.édea atyját s megcsókoló, aztán görcsösen megölelt engem s „kedvesem** kezdte mon­ dani a szót, de csókunkban az elolvadt Hosszú, bosszú, édes csók volt, én egészen el­ merültem a kéjtől, elfeledtem helyzetemet, el mindent; egy szellemi világban képzeltem ^magam, a bol égi hangszereken menyei zenét hallok. S mikor magamhoz tértem, Mariska, az én ked­ vesem, nem volt az élőké többé. Ez volt az utolsó csókja . . . Aztán még utoljára és ismét utoljára ráborulUm a kedves szájához hallgatózni, elszállt-e már nemes lelke, nem dobog-e a szivetája, lesni, nem emelkedik-e puha keble; s mindannyiszor egy véghctetlen csókba öntöttem ki keservemet, fájdalmamat S a mint igy rajU legeltetém szemeimet, s a mint fogva tartottam bülledezö kezét, olyan édes fáj­ dalom fogott el, örömvegyes bánat; azt hittem az angyalok csak ilyenek lehetnek. A szobában minden csendes volt Nem hallatszott más csak az óra verése. Azóta az óra nekem jó barátom, Észrevételek Bodnár István űr válaszára. E lapokban válaszként megjelent boaaua értekezés a helybeli tanintézetekre is kiterjedvén, el nem mu­ laszthatom némely ott érintett tényeket bővebben kifejt­ ve közzétenni. NeveuUMo foglalkozik a helybeli pol­ gári iskolával, melynek léirsb *zásában Bodnár I. ügyyód úr nagy tényező volt; ő iparkodott a megye íótányerőit meggyőzni, a polgári iskola előnyérőljs négy­ osztályú gymnásium fölött, most meg nincs megelégedve annak eredményével, — mert a latin nyelv tanára nem a színvonalon álló, pedig az iskolának, Eötvös tanter­ vének értelmében, az úri osztály egy kis házi gymnásiumáoak kellene lenni. A polgári iskolában, ennek 4 évi fonálláaa óta a latin nyelvet az olsó két évben Cbikán M-, az utóbbi kettőben pedig alulírott tanította; az állomásra ugyan egyikünk sem tolakodott föl, hanem illetékes hatóság megbízása folytán iparkodtunk teljes erőnkből eme bi­ zalomnak megfelelhetni. Hogy mennyire megfeleltünk e tekintetben, annak megítélésére felhozom a következő lényeket: a must lefolyt tanévben iskolánk 4 osztályában 117 r. tanuló közül 65 tanulta a latin nyelvet, kik közt 10an voltak a IV-ik osztályban; ezek közül számszennt 6-anszinvenalonálló gymnásiumi tanárok előtt letelt vivsg|Hsr<w» szerény színvonalon alúliak sikeres működésünket iga­ zolták, a mennyiben jelenleg más-más főgymnámomok V-ik osztályának rendes tanulói; (a gymnásiemok va­ lamint az illetők neveivel bármikor szolgálok.) 2-aa csakis a 4-be lettek fölvéve — önön hibájuk: Bűért nem tanultak! — s végre 2-en most is taplóink Egyúttal megjegyzem, bogy még más tanévekben is iskolánk egyik másik osztályából egyesek átmentek a gymnásium hol magasabb, bol hason osztályába; a ki nálunk nem tanult, legyen az bár úri osztály gyermeke, az még Bécsben is elmarad a többiektől. Ennyi a kimutatásom, nem említve azok avámát, kik a képezdékbe és a reáliskolákba átmentek. Már most kérdem, tudja-e Bodnár ár, ki tanítja polgári iskolánkban a latin nyelvet? ha pálezát tört felette úgy vélem, bogy igen; do nem értem miként lehet valaki jelenleg színvonalon alóli, ki ezelőtt 8-10 evvel nagyonis színvonalon állónak Bodnár L úr által is elismertetett, mikor saját fiának latin nyelv taaitását ő reá bízta! Avagy az ügyvédi vagy más diploma fölcmeli-e az illetők szakmájának szinvonalán? nem-e megbízhatóbb az elért eredmény? kezdetleges iskolánk az előbb említetteken kívül más eredményt most még nem mutathat fel; hiszen 4 ér alatt nem lehettek an­ nak tanítványai önálló polgárok; a kik az iskolából kiléptek, még mindig csak tanonezok. Lehet, bogy ama közzétett sorok meg Írására nem a wi akarat, hanem inkább az ügy beni járatlansága vezérelte; azt akarja, bogy az általa nevezett úri osztály kedvéért a polg. iskolákról hozott törvénytől ellérőleg a b.-gyarmati polgári iskolánál kivételt tegyen a magas kormány, bogy az itt 4 osztályt végzett és latinnyelrvet tanult növendékek minden felvételi vizsgálat nélkül más gymnásiumba felvétessenek. Tehát külön intézke­ dést kívánna a nsgym. vall, és közoktatásügy m. kir. ministoriumtól ? minden hangja, minden kettyenése vigasz nekem, hogy már ennyivel is rövidebb az élet! Láttátok c a lepét éjjel, hogy röpködi körül a gyertyavilágát, mig végre is önkéntes áldozatául lesz a lángnak. Mariskának élete volt a szeretet, s a szeretet lett gyilkosa! Áldozat volt, önkéntes áldozat, egész lénye a szeretet napsugárinál merítette melegét, súg végre egéezen^beleolradt. Nem is halt msg, csak formát változtatott. Nem is volt tragikai hősnő, kit a közönség meg­ bámul, aztán megtapsol, végre elfeled. Szerény, igénytélén leányka volt teljes életében, kiben csak egy hősi jellemvonás volt, ki csak egyben kereste kitün­ tetését, szeretőiből feláldozni önmagát, Hol építsem meg emlékedet, hol emeljek neved­ nek oszlopot? . . . Utszélire tenném, világ megtaposná, háznak tetejére, világ kinevetné, mélység fejekére, világ eltemetné. Magasabbra házak tetejénél, és mélyebbre kútnak mélységénél, szivem közepébe rejtem azt el, ott nem len ax tréfa tárgya! Szentül megőrzőm legdrágább ereklyém e elviszem magammal ama jobb hazába, bogy ha találkoznak, megkérdezhesselek szivem, neretn-e még I Addig aludj kedves! Álmod ne zavarja Maki sem I �NÓGRÁDI Bodnár úr a népneveiéit lelke bálványának la­ kisii, a mégi* azt akarja, hogy a polgári iskola aa úri osztálynak szolgáljon s n* a népnek! Kétségbe kell vonnom, hogy a megyei fölényesek Eötvös tantervének Bodnár úr általi értelmezését elfő gadták volna, mert tudtommal a helyi környék magjaroeitása, ax alsó osztály kiképextetése volt a nemzeti intését vesérférfiainak (• általában Eötvös ministernek) ezéfja. Mannyire megfelelt iskolánk e tekintetben, meg győződhet Bodnár ur azonnal, ha basánk nyelvén beszél ama tanulókkal, kik iskolánkban ezelőtt 2—3 évvel tótul tették te a fölvételi vizsgát A polgári iskolának föczélja azon ifjúknak, kik 3—4 évnél hosszabb ideig nem járhatnak felsőbb isko­ lába, megfelelő s baaznavehető képzettséget nyújtani, nem pedig őket latin nyelvvel a tanulástól elidegeniteni, melynek úgyis csekély hasznát fognák vehetni. Ha betekintünk a lefolyt tanévi iskolai értesítők egyik- másikába, úgy a polgári iskolának és Eötvös tantervének (mely azóta czélszerúbben módositatott) más, Bodnár úrétól egészen eltérő s helyesebb értelmet fogunk adni. Hasonlítsuk csak össze környékünk leg­ közelebbi gymnásiumainak múlt évi kimutatásait, s mit fogunk tapasztalni? azt, hogy Losonczon az 1-ső osz­ tályban J9, a 11-ikban 46 tanuló volt; Váczon az I ben 58, a II bán 36; Esztergomban az I-bcn 61, a Il-ban 41, — vagyis összesítve az 1 ben volt 198, a li bán 123 tanuló. Ugyan mivé tett az I-ső osztályú tanulók azon i|s része, mely a fokozatos ll-ik osztályban nem koreai többé latin nyelvi kiképextetését ? talán a lll-ikba mentek át? az nem tehet, mert itt még kevesebben vannak a számuk oeztályoukint annyira fogy, hogy a VIlLban már igen kevesen vannak, kik majdan tu­ dományos pályára fognak készülni. Azok számára, kik már az 1-ső osztály befejezésével megdöglik a latin tovább képzést, állította föl Eötvös a polgári iskolát, a tekintettel az úri osztályra megengedte, hogy benne a latin nyelv ta taníttassák. Nálunk azonban a meg­ győző tényezők, míg a hittan tanításért 200 frtot megsza­ vaztattak, megfeledkeztek a latin nyelvi unitás díjaz tatásáról gondoskodni; mert az évenkint befolyó 180 200 frtnyi tandíjért színvonalon álló classico-philologiai tanár nem nyerhető, a hivatalok szolgái is több fizetést húznak! Sokat olvastam Bodnár L úr népnevelési érteke­ zéseiből, s mint eddig úgy továbbra is erősen hiszem, hogy a tenügy önzetlen barátja, de utóbbi válaszában tett leleplezés után annál inkább meggyőződtem, mi­ szerint a tanügyi működésben csak akkor lehet sikeres eredményt felmutatni, ha az ezt vezérlő irány határozott s nem változik akármily csekély benyomásra. Sajnos hogy Bodnár I. úr múködése folytán a helybeli r. kath. ugyneveza't nemzeti iskola még most is nyögi ama boldog időket, a midőn Bodnár 1. úr annyi tőkével rendc'.hozett,-hogy 400 Irinyi ösztöndíja­ kat alapíthatott Azt tartja, hogy ezen bőkezűsége álul LAPOK rlőmozditotta a népnevelési? Kérdezze meg a helybeli állami népiskola létesítőit, « ezek megmondják hová juttatta a nemzeti iskolát; helyesebb lett volna ama összegűt a tanítók járandóságainak kifizetésére fordítani, s ükkor nem keltett volua Tipray M. tanítónak per uljáu behajtani bátrálékoS fizetését, s Chikáu M. kartáijamuak most H érvel ottani működése után sem volua 200 frtnyi követelése a nemzeti iskoláiul, mely­ nek gondnokságára ügyvéd úr, a mint mondja, föl tola­ kodott, • melynek jövedelmeit alapítványukra fordította, tanitóit pedig éhezni hagyta. Csak még az a mondani valóm, hogy Eötvös sze­ rint „no Ítéljünk azok fölött, kiket meg nem bullgatánk.** Tomtikó Sándor. Hírek. Zsélyl fürdőről amit a letűnt nyáron és őszszcl irtunk: jövő évre megvalósul. Gróf Zichy Nándor úr seniorális teljhatalmazott és neje a kitűnő erélyű és jóságú grófhölgy sz. Zichy Lívia úrnő támogattatva a minden hazai üdvös eszmét felkaroló seniorális gond­ nok Zichy Jenő gróf úr által a grófi családi gyűlésben kereszlűlvitték Nógrád, Hont és Uömör megyék szen­ vedő közönségének régi óhajtását, t. i. a zsélyi fürdő oly karba helyeztetését mint azt annak jeles gyógy­ forrásai és az újabb kor igényei méltán követelik. — Az építkezések jövő tavaszszal, Manóssy Alajos úr ter­ vei szerint azonnal megkezdetnek, úgy, hogy a fürdő­ idény főszakára már készen is lesznek. Szükségtelen, hogy a grófnő által kimondott ige testté vállása alkal­ mából mi mondjunk néki és a seniorális családnak köszönetét, mely amúgy sem marad el a szenvedő közönség és a fürdő fölvirágoztatása által keresetet nyerő B. Gyarmat és Szécsény városi kereskedő és iparú* polgárság és falusi nép részéről; egy kérésünk azonban volna u megyei főmérnöki hivatal, avagy azon intéző urakhoz, kiket a dolog illet: méltózlassanak szintén idejében, tehát tavaszéul megkavicsoltelni azon alig 3 tji kilométernyi vicinál utat, mely a Zzcly község melletti országúitól a falun és fürdőn keresztül Ováruak s innen Kis és N. Kéren át Szécsínynek irányul; ilykép a közlekedés minden oldal­ ról biztos és jó lesz a fürdőhöz, a ezt a közegészségi tekintetek ép ügy igénylik, mint a megye érdeke megkívánja. Az afféle útcsinálás, milyenre a múlt nyár végén 3 falu közmunkaerejét ráfordították, egy garast sem ér; rossubb, mintha misem történt volna; mert a magasra felhányt sáruton, miként azt már közöltük is, az őszi esőzések óta cgyátalán nem lehet közle­ kedni; le kell a kocsikkal térni a rétekre és parla­ gokra; avagy ott vesz kocsi, lő és minden! A b.-gyarmati dalegylel f. hő 13 ki dalestélylyel egybekötött hangversenyére az Ízletesen nyoma­ tott meghívók o hét folytán küldettek szét, a szélrózsa minden irányában. A választmány azon volt, hogy a közönség distinguált részéhez eljussanak a ha mégis va­ lakihez el nem jntna ily meghívó, ne tekintse azt a választ­ mány részéről mellőzésnek,bauew ezpedíliouálte hibának. A műsor tehető változatosan vau összeállítva A da lárda maga 5 uj dallal lép fr.l^ köztük a „Nemzeti zá«zló“ cztuiii kitűnő négyessel, mely zongora zisérrt mejtett .; időadatul A fcllcpoudő luúvetznk suiói duettjei, tcrczetllei uiirídmegauuyian élvezetes estélyt ígérnek. A iáucruiulataág a kisteremben fog megtar­ tatni, Értesítjük n közönséget hogy az cteőkarza'ou csak az első sor lesz ülőhely gyanánt berendezve, tehát ott csupán 32 személy számára lesz hely. A sugiakolak elten irtó háborút üzent a megyei taufelügyelőség. Legközelebb B. Gyarmaton 3 izraelita zugiskola tiltatott be. Ezen iskolákban eleinte c«upáu az orthoduksz növendékek részesüllek a hitoktatásban, később azonban már több tantárgy is taníttatott. — Saiátaágu*, hogy ily iskulák számára is vannak növen­ dékek, pedig ezek semmivel sem olcsóbbak a rendes intézeteknél. — Ezen iskolákban azonban még a nem­ zeti nyelv is ki vau zárva Nem árt tehát, ha az ilyen iskolák szerb tövis módjára irtetuak. De ennek a do lúgnak főleg B.-Gyarmalou más oldala is van; t. i. az innen kitiltatotl növendékek nem kéuyszeritlctnck arra, hogy a nyilvános intézetekbe beiratkozzanak; ezek is szép számmal suporitják azon tanköteles növendékeket, kiket se rendőr, se pandúr, se bíró pap nem képes az iskolába terelni, ilyen vau most B.-Gyarmaiou lég alább 200. Vajon hol akadt meg azon rendelet végre­ hajtása, mely a tanköteles gyermekek szülőinek meg­ hagyta, hogy gyermekeiket f. év okt. 20 káig I Irt birság terhe alatt Írassák az illető iskolákba? Ezen rendelet végrehajtását komolyan ajánljuk az iskolaszé­ kek becses figyelmébe. Téli Idill. .Még Szúgyön át vígan toborzékolt az olábczigáoy család a „táltoson-*; m r Mohárinál csak baktatott a „táltos1*, s ott a „kőkapu korcsmában'* meg állt a vajda és szétnézett reggelig; másnap, a mint a . zegény pára meglátta a becskei hegyet, — egyet fo bászkodott hátra felé és kiadta telkét; A „táltos- ott nyugszik Becske falujának végén. A természet gondos­ kodott sírhantjáról, befedte hóval, csak lábai meredez nek az égfelé — Harmadnap a dade már ott nyargal Bérezel táján a újdonat új „sárgával11, melyet aligha nem Becsken cserélt viszteber nélkül. Pályázat. Nógrádmegyi Pálfalva község iskola­ széke ezennel pályázatot hirdet a községi iskolában ugyanott üresedésbe jött tanítói állomásra. Ezen állo­ mással egybekötött jutalék: tisztességes és kényelmes lakás s mintegy 900 Q ölet tevő kert illetmény és 400, azaz négyszáz forint fizetés készpénzben leend. A választás megcjlésének határnapja 18«U ik évi január 10 ik napjának délelőtti óráira tűzetik ki Pálfalva községi biró házánál. A tanító két évi ideiglenességgel választatik, melyet végleges megerősítés követend. A megválasztott tanitó köteles 1880 ik évi-február hó-b-éa állomását elfoglalni. Megkivántatik, bugy pályázók a törvény által ezen állomás elfoglalására rendelt képes­ séggel bírjanak; végién- hogy a magyar nyelven kívül vagy a német vagy a tót nyelvben némi jártassággal bírjanak, azok, kik ezen tanítói állomást elnyerni óhajtják, kellően felszerelt kérvényüket alólirt iskola­ széki elnökhöz Pálfalvára (utolsó posta Salgótarján) ez évi deczember bő végéig benyújtani el ne mulasszák. Pálfalva,nov.28. 1879. Okolicsányi István. Horváth Danó. HIRDETÉSEK. Hirdetmény. Egy Hevesmegyében a kis-terenoi vasút­ állomástól *|4 órányira fekvő 788 — hold különbféle művelési ágakból álló birtok, s egy Nógrádmegyében Szécsény mezővárosától egy, és a pálfalvi vasúti állomástól szinte egy órá­ nyira fekvő 397 hold, ktllönbfélo művelési ágakból álló birtok őrök áron cladatik, vagy több évre haszonbérbe adatik. Értekezhetni Szécsényben (Nógrádmegye) Tenztyánszky István ügyvéddel. Árverési hirdetés, an szerencsén: a n. é. közönségnek tudomására hozni, hogy nálam a 1>óchí V hírneves Hölzel-fóle m (íintézet olajnyomatú képek raktárát berendezte, melyet ón nagy válnxztékbnn eredei árak mellett kiszolgáltatok, minek folytán tisztelettel meghívóin ennek megszemlélésére min­ den műbarátot; — a Hölzolféle műolajnyomatu képek visszatükrözik a leg1hirnevesebb inftvószek eredeti müveit s eszerint alkalmasak­ nak mutatkoznak karácsonyi óh tij évi (ajándékokra. Ajánlom továbbá karácsonyi s uj évi ajándékok képen kulönbféle nemi! üveg1 és porezellán, Hidrolith, mn jöli kn. terrakotta, díszgyártmányokat; kaphatók nálam továbbá mindennemű s legújabb kiállítású asz­ tali és függő lámpák nagy választókban jutányos árak mellett. Szives pártfogást s becses megrendeléseket magánál eszközöltetni kér Melynél fogva közhírré tétetik, hogy a balassa­ gyarmati takarék óh hitolintézetoéa elzálogosított és as intézet alapszabályai szerint ki nem váltott és meg nem hosszabbított arany, ezüst és egyéb értéktárgyakból álló kézi zálogok folyó évi deczember hó 29 ik napján délutáni 2 órakor, szükség esetén a következő napokon szintén d u. 2 órakor kezdve nyilvános árverésen elárvereztemi fognak. Mi­ ről a közönség ezen hirdetmény utján értcsittetik. Kelt B.-Gyarmaton, 1879. decz. 6. \ Gráber Károly, JirUblróiigi vlfreh.jtó. tisztelettel Benedek Pinkász, 3-1____________üveg, dísz és porczellán kereskedő B.-Gyarmaton Haszonbérbe adatik - 1880. april hó 1 től 3, esetleg 6 évre Kiskürtösön mintegy 122 hold szántóföld és rét, 44 hold erdő, legelő, majorsági szőllő, lakház és gazda- sági épületek, korcsmáltatási jog, őszi és tavaszi vetések; - Puszta-Peszerényben 14 hold szántóföld, 5 hold rét; - Közép és Felső-Palojtán mintegy 14 hold szántóföld, nagyobb kiterjedésü erdő, legelő, malmok, korcsmáltatási jog. Bővebb felvilágositást ad Némethy Kálmán b.gyamrati ügyvéd Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1879. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00756.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_12_07.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-12-07 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 48. szám (1879. deczember 7.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom