https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/784275ca91fe373747b6e2e8a7fd345b.jpg f83f2c68ba972e5e9ec4459e6d955752 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1965703acd1b1a4948cf77889af51cc8.pdf fbf3770b4e2428f1650484ca5681195f PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. 47-ik szám. Vasárnap, 1879. november 30. NÓGRÁDI LAPOK és H O N T I H I RADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. Néhány szó közgyűlésünk előtt. Nógrádmegyo törvényhatósági bizottságá­ nak őszi közgyűlése, mint azt már tisztelt olvasóink tudják, deczombcr hó 11-dik nap­ ján fog megtartatni. A politikai állás, intelligentia és vagyon nagyszámú képviselői szoktak ily alkalom­ kor a megye székhelyén összcseregelni, — -nem sajnálva időt és fáradságot. A programra, mely a zöld asztalnál elin­ tézésre vár, tagadhatlanúl tartalmas és érde­ kes; de csak magunkat áraitanók azt hivén, hogy a megye jelen szervezetében a bizott­ sági közgyűlések sokkal többre hivatvák, mint szavazatukkal sanctionálni, mit az állandó választmány és egyéb működő közegek elő­ zőleg elhatároztak. Vájjon nem volna-e tehát méltó, hogy annyi komoly férfiú, annyi intelligens jó ha­ zafi egybegyUlésének valamely más gyakor­ lód czélt is tűzzön ki? És vágjon az a Nógrádmegye, mely már 1848 előtt jeligéjéül válAs^t(i:t“A közügyért", valóban tenne is va­ lami láthatót a közügyért. Fel fognak olvastatni e közgyűlésen a„ magyar gazdák országos értekezletének ha­ tározatai"; — vájjon nem elszomorító c, hogy ne mondjam clszégyenitő annak tudata, hogy az itt érintett nagyhorderejű határozatok Nógrádmegyét a legkészületlencbb helyzetben ta­ lálják, mennyiben „gazdasági egyesülete" — nincs l Fel fog olvastatni és kétségkívül pártoló feliratban a képviselőház és kormány szivére köttetni azon más törvényhatósági körlevél is, mely az uzsora korlátozásáról szól. De vájjon ezzel — még ha a feliratnak kívánt hatása lesz és törvényhozási intézkedést fogna is TÁRCZA. Az én kedvesem. Emlék. Irta: Farkas Géza. 6. folytatás Természetes dolog, a házasságból mi sem lehetett egyelőre. Kálmán eleinte nem is szólt róla, s mikor később elő is merte hozni Mariskának, az volt rá a felelőt, hogy egy év kevés arra, hogy jól kisírhassa magát! Sajtosy nem is gondolta, hogy felette is Collegek tornyosainak, gyászos fekete fellegek: zivatar lesz. Egy napon korán reggel talpon volt a megye városa, senki sem tudott aludni. Az emberek folcsön. gették egymást, bezórőgtek egymásnak ablakán, s ba még akkor sem kérdezősködött senki, bementek a hálószobáikba, s jó reggelt sem mondva, Összecsapott kézzel rákiáltottak az alvóra: „borzasztó és ez az ember aludni tud !“ — Mi az? mit akarsz? ocsúdott fel álmából a reggeli álmát aluvó. — Borzasztó! rettenetes! — Mi az tt rettenetes, hát ki vele, ne ijeszgess! de már akkor a fél nadrágja meg fél csizmája fel volt rántva, mig egy Oklével a szemeit dörzsölgette s igyekezett megismerni azt, a ki neki azt uz élvezetet szerezte, hogy korán felkelhet. Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, Nagykereszt-utcza, 8. szám. maga után vonni, — valóban segítve lesz-e csak némileg is a középbirtokosok, kis-iparosok és a tanulatlan földtnives nép sorsán? Kétlem 1 A megszorult embert a mostani közgaz­ dasági állapotok között semmiféle uzsora­ törvény nem képes megóvni az clviselhetlen nagy kamatoktól, melyek aztán természetes, hogy a legnagyobb igyekezet mellett is tönkre teszik. ) Más gyakorlatibb módokról kell tehát gondoskodnunk, olyanokról, melyek közvetlen hatáskörünkbe esnek; vagyis magunknak kell segíteni magunkon, — ha akarjuk, hogy az isten is megsegítsen. Ezen gyakorlati módok között első he­ lyen áll összes vicinális utaink jó karba ho­ zása; továbbá a megyei gazdasági egyesület megalakítása. Az elsőt illetőleg Lagadhatlan, hogy mig a mellékutak a mostani állapotban maradnak, melyszerint azok a nyári hónapokat kivéve úgyszólván teljesen járhatlanok, — addig ha főútvonalaink még oly kitűnőek volnának is, a termelő és adózó nép zöme nem kaphat erőre; mert ép akkor — midőn leginkább volna szüksége a könnyű és igy olcsó közle­ kedési utakra: öszszcl és tavaszszal nem moz­ dulhat; terményeit e miatt potom áron kell elvesztegetnie, s mire az új gazdasági év kez­ detén szüksége van, drágán kénytelen meg­ fizetni. •» Olvastuk ugyan e lapokban, hogy a me­ gyei inségi bizottság (sajnos, hogy ilyennek lenni kell ’.) 300,000 frt erejéig olcsó, vagy épen kamat nélküli kölcsönt proponált kérni a kormánytól. Hogy nemcsak méltányos, de jogosult is o propositió; azt senki kétségbe — Iszonyatos gazság! Hát még nem tudod? Én mindjárt mondtam, hogy ez lesz a vége. Hijába, a ludtollból ucm kelnek aranyok! — De hát nem ég? x — Jaj dehogy nem! . . . — Hol ? — Hol ? a to fejedben, ég a megye cassájában, meg a Svarcz Jakab pngyillárisában, meg még sok más ember zsebébon, — a főjegyző megszokott, sehol se találják. — Bolond, mi kOzOm nekem a főjegyzőhöz, hagyj nekem békét, máskor meg kérlek kímélj meg látogatásidtól. A két ctaber ellenség lett. De még több lelt jó baráttá, szövetséges érdektárssá, hogy ha lehet egy erővel valamit még megmentsenek. Nem sok volt ott a menteni való. A jótállók csak egy részét fedezték a kötelezettségeknek, a kiken aztán jól el is verték a port, Samu bácsinak is csak annyi időt engedtek, hogy a városban szállást kereshetett magának, úgy ki tudták mindenéből. Nagy csapás volt, igazán nagy csapás, ártatlanul, másnak hibájából, könnyelműségéből hontalanná, föl­ dönfutóvá lenni; de azt Samu bácsi és Mariska is magukhoz méltóan tudták elviselni. Samu bácsi egy szalmaszálat sem akart megmenteni, a mit ő a becsttletérő feltett. Mariska meg egészen nem is ismerte az életet, a többiben meg bizott az istenben. Sajtosy Kálmán meg nem jelent többé a háznál. Tekintettel atyja szerencsétlen esetére, megtették szolgabirónak s nem sokára meg is nőstllt. hetilap. A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. nem vonhatja; mert ilykép még egyrészről az állam alig érezhető terhelésével az ország egy tekintélyűé adófizető közönségének lenne helyzetén tartamosán segítve; másrészt a mo­ mentán szükségnek is elégtétetnek: a nép saját munkájával segíthetné ki magát. De ismerve az ország pénzügyi helyzetét, különösen a nagyhatalmi politika követelmé­ nyeit, nem hisszük, hogy ily nagyobb kölcsönt, bár halaszthatlan hasznos befektetésekre is nyerni szerencsések leszünk; mert az ország számos megyéjében igényeltetik hasonló köl­ csön, s kormányunk aligha fog kedvet és bá­ torságot érezni magában arra, hogy a külön­ ben is erős deficitű 1880-ki költségvetést 8-10 milió fedezhetlcn kiadás többlettel szaporítsa. Ehhez normális állapotok kellenének, midőn a képviselőház minden pártjától bizton lehetne követelni oly állami kölcsön köthetését, mely a jövőre eloszló kamat és tőke -törlesztés fejé­ ben igazán segíthetne a jelen súlyos helyzetén. Elő áll tehát azon kikerülhetlen eset, hogy ha segíteni akarunk bajainkon, a végett első sorban is csak önmagunk erejére támasz­ kodjunk. Megyebizottságunk tehát oly határozatot hozhatna, hogy az esetre, ha a fennebb érin­ tett kormány-kölesön meg nem adatnék, hogy az érintett kettős czél mégis elérhető legyen, a törvéirylratóság>,*Tnijul'erkölcsi személy nyer­ jen a belügymínistoriumtól felhatalmazást 300,000 frt inségi kölcsön fölvételére, (Van már egy ?j ’ • Nem forog fenn szüksége annak, hogy ezen Összeg mikénti gyors czélra fordítását e helyen részletezzünk, s a kölcsön visszatérí­ tésének igazságos módozatai hogyan lennének mcgállapitandók ? Az eszme és czél csupán az: gondoskodni a módokról, mily eszközök­ kel segíthetnénk magunk a magunk baján. Samn bácsiékat, névnapjaikat, jótéteményeiket nyilt házukat, elfeledte a világ. Nekem pedig Mariska a legkedvesebb emlékem, gyűrűt ugyan és hajftlrtOt nem birok tőle, haj fartöt a moly megenné, gyűrflt csóka elrabolná, én Mariskát bírom egészben osztatlanul. Itt áll előttem, — bárom négyféle alakban — piros mint a rózsa atyja nevenapján, halvány mint a liliom Ilona néni temetésin, e átszellemült mint egy angyal élte utolsó pillanatában; e én mint a fr-stő habozom, melyiket válaazszam ecsetem alá! Alacsony kis házikó volt, a mit bérbevett Samu bácsi ott a temető-utezában, de oly otthonosan érezte magát, mintha mindig ott lakott volna, visszagondolt fiatal éveire s azt gondolta: tán akkor még igy se volt. Egyben mégis változott, a ez az volt, hogy az embereket most már mégis más mértékkel mérte. Mariska meg egészen elfoglalta magát a házi teendőkkel, eleinte cselédet sem akart tartani, de Samu bácsi nem egyezeti bele. A házat, melyet bizony elég elhagyott állapotban vettek át, rendező keze kis tflndér lakká változtatta át. A renden, tisztaságon sok ember szeme megakadt A szomszédok meg-meg álltak a ház előtt, lassan bele is mentek egy egy serpenyőt, tálat, palacsintásától kölcsönözni. Szóval lassan egészen beleélték magukat új helyseinkbe. Samu bátyám meg kisebb Üzletekkel foglalkozott, veit és eladott, e egy pár frt eeak maradt is. Mia^ �NÓGRÁDI Biztos 6» jó közlekcdózi utak nőikül még ogyollcn vidék tóm nyert anyagi lendületet; es tokát clodázbatlan, első szükséglet. * Korifeusainknak azonban idejű volna végre megalakítani a megyei gazdasági egyeaülotet is, vagy mennyiben a közös érdcküek egyesülése mindig az egyesnek is nagyobb erőt kölcsönös, a Ilont és Nógrádmegyék min­ denkor barátságos szomszédok voltak, tehát a gazdasági egyesület is a két megyére kihatólag volna tulán megalapítandó „Nógrád honti gazd. egyesület* czimo alatt. Csak kezdeni kell s u kis magból rövid idő alatt terebélyes pálma nőhet. Hogy mily nagy lendületet adna ily egy­ let működése' összes gazdasági haladásunknak; azt bővebben fejtegetni szükségtelen; ez egy­ let nyujbatna legtöbb tápot azon mozgalom­ nak is, mely előbb-utóbb úgy az Ipoly sza­ bályozását, mint az ipolyvölgyi vasutat is létre kell hogy hozza. Fiokegylétként pedig megalapíthatná a kormány által most minden­ felé annyira támogatott Nógrád és Honiban is helyén lévő „borászati társulatot.11 Mindenesetre tenni kell valamit, ha ma­ gunkon és a népen őazintén-s komolyan kívá­ nunk segitoni; például szolgáljon előttünk a franczia nemzet, melynek egyik kitűnő állam férfiú Julcs Simon csak o napokban mondá, hogy a henyélő tőko birtokosát miden katasz­ trófa nélkül már maga az idő, maga az álta­ lános gazdasági mozgalom teszi tönkre, LAPOK. Igen, mert Kossuth, ki a századdal együtt sző letett, cgytltl élte át a magyar uemzette^e századot » annak történetében ő a legkiválóbb alak, ó képviseli Magyarországot, ötveu éves politikai múlt maradt mö­ götte s nem volt ám puszta nézője a történetnek; a tűi történt azt Ó maga csinálta, jó részben ő csinálta. Nem ö törölte cl a jobbágyságot? Nem 6 szüntető meg az ősLéget? A jogegyenlőséget ő hozta be. Az uj alkotmányt népképviselőire ő hozta létre. A sajtó szabadságot ő szerezte. Az első honvédséget 6 tobor­ zottá. Csatákat vivőt', nem mint hadvezér, de mint Magyarország választott kormányzója. Birkózott Ma­ gyarországért Németország és Oroi-zország ellen egy­ szerre s dicsőséget hozott népére. Elbukott nagyon szerencsétlenül és velő nemzete is elbukott; ez rabság­ ba, ó a számkivotésbo. Mikor hontalan bolygót! égő houvágygval lelkében, nép: mindenkor azt kérdé, jön o Kossuth? Ő felszabaditaui akarta nemzetét s a nem­ zet ót tekintő szabaditóuak! Végzete más volt, mint vágya s hivatása. Hazája szabad, de korcs nemzedék nem tud méltó lenni a szabadsághoz; ő pedig száműzött, de méltóságom, mert meggyőződését nem bocsátó áruba s erényét el nem adta. Ma a világon oly klasszikus karakter és nagy alak, mint Kossuth Lajos, alig vau egy, s ha vau, az egyetlen Garibaldi. De Garibaldi f-zereucsés, Kossuth­ ban a tragikum fensége vau. S c tragikum nem kisebb, ha bevallja, hogy ki egy országon uralkodott, oly becsületes szegény, hogy hetvcnvyolcz éves korában kenyeret keresni kénytelen agya és keze munkájával! Minden magyar ember magába szili, mikor olvassa, hogy Kossuth ezt irja. Es minden ember kalapot emel Kossuthnak. És a kinek van megtakarított öt forintja, — Kossuth Lajos soha ajándékot cl nem fogadott — az vegye meg Kossuth könyvét, agya és két keze mun­ káját. És olvassa cl, tanulhat belőle sokat, megtanul­ Heményi Károly. hatja belőle, hogy kell magyar embernek szeretni hazáját. Bizonyára az emlékiratok, melyeket Kossuth tesz közzé, becses munkák lesznek. A magyar emigráció év­ könyveinek lapjai azok, Acm közönséges tollal meg­ Kossuth könyve. e A templom ledőlt, az oszlop megmaradt; ősi ülők emléke áll egyedül, magasra emelt fővel, épen, erősen, a ax utókor, mely nem áldoz többé a régi oltárokon, bámulja az oszlop szépségét; ki reá feltekint, magát törpének érzi. így áll Kossuth Lajos a magyar nemzet előtt, mint élő szobor, mint élő bitrege. Kóla mesél az anya gyermekének, róla dalol a nép hősi románcot, őt veszi például az ifjak bonszerelme s az öregek, kik öt hallották, látták lelkesítő tűzzel a bamvadt sze mekben, beszélik, milyen volt a fiatal Kossuth szónok lahxS> yáeji.^wlvaJmcwitjátiii^ elmennek messze főidre a meglátogatják n remetét ki kormányzó vala, mind meghatva, mintha rendkívülit láttak, hallottak volna s Kossuth szémélyének fenséges varázsától elbűvölve jönnek haza s beszélik körben állva figyelő hallgatóknak, hogy él Kossuth s még lelke ifjú, bár haja ősz, teste derék, bár lába lassú, szive meleg, bár gondolata borús, s dicsősége női korával együtt. írva, Újra hallani, látni fogjuk c könyvben Kossuthot, élni, cselekedni. Maga fordul nemzetéhez, maga beszél, elbeszéli mit lett, mit gondolt s hogy történt és hogy viselték magokat mások, Emberek és dolgok általa ecsetelve visszavarázsoltatuak a múltból a jelenbe, mintha mindaz, mi harmincz és húsz és tiz év előtt történt, csak most esett volna meg, az imént. A ma­ gyar próza remeke nynjtatik a közönségnek; nem re­ gény, de valóság és mégis szebb mintha regény volna. Kossuth pompás és mégis oly egyszerű és tiszta irálya ■ egész ncuKftógétau. kitűnik .mfeu. azon, előszóból is, melyet munkájához irt, s melyet tuo-tl tett közzé. Ez előszó legpraegnansabb része az ellentét Kossuth Lajos es Deák Fereucz közt, a Kossuth és a Deák politikája közt s hogy melyiknek volt igaza, Kossuth nem hivatkozik a jelen nyomorult viszonyokra, melyeknek bizony nem Deák Fereucz az oka, hanem egy magasabb bíróra, mely ítél mindkettő és u nem, zet felett — a történelemre. ilyen sokat járt fel s alá a városban, s megtörtént, hogy utóink nem egyszer kereztezték egymást. Én egész álmodom s csak Mariska ajkairól néba önkéuytelcnül el-cl hallszó sóhaj tudatta velem a valóságot. Mért sóhajtott? hová gondolt? nem mondta meg. Minek mondta volna, nem értettem volna! Ámde annál jobban értem most! Értem, hogy c gyermeki bizalommal üdvözöltem őt, s ő szívesen viszonozta; búskomorságnak, mogorvaságnak nyoma se volt arczán. Olyan volt, mint a ki most kezd tisztán látni, de a fény nem öli meg látidcgeit. Egyszer — tán dolgom nem volt — a szokottnál lassúbb lépéssel haladtam utamon, s elmerülve gon­ dolatimba, nem figyeltem a járókelőkre. Csak valaki elémbe lép, s igen ismerős hangon megszóllit — Tán haragszol is te fiú? Fölnézek. Samu bácsi volt. — Nem haragszom. — No hát gyere hozzánk egy szóra. — Szívesen. De az egyből száz szó is lett. Mariska a lelkem nagyon örült, az az ártatlan ügyetlenség, a mivel tett vett egyetmáat, kellemes meglepetést árult el. Hangja kedves, de bátortalan volt; nem tudta magával elhitetni, hogy én elfelejtettem Samu bácsi föllépését. Pedig mi lenne a világból, ha egymásnak meg nem bocsátanánk, hisz akkor én sem láthattam volna többé az én kedvesemet. Egy szó mint száz, mi a régi jó barátok lettünk. 8 mint az előtt, úgy most is életem legszebb óráit Mariskám körébe töltém. A tündér lak — mert hisz tündér lakott benne — nyitva állt előttem, nem volt óra, melyben küszöbét át nem léphettem volna. Mariskát sokszor egyedül találtam, s nem egy pásztor órát töltöttünk egymás közelében tanuk nélkül. Azt hittem, sokszor, hogy Mit fog ítélni a történelem, nem tudjuk: igazat fog c adui Deáknak, vagy igazságot f.g szolgáltatni Kossuthnak, uetp vitatjuk, egyet tudunk bizonyosan, hogy Kossuth homlokáról nem fogja letépni a babért soha. E babér fa örökzöld lombokat bajt, mert gyökerei a nemzet szivében élnek. (P. H) Ebeczky Emil nógrádi tanfelügyelőnek válaszul Megdöbbenve olvastam, a f. évi „Nógrádi Lapok” uov. 10 ki számában Ebeczky Emil tanfelügyelő azon ferde és meggondolatlan állításait, melyeket a f. évi uov. 12 ki megyei közigazgatási gyűlés eleibe összehahuazott. Megfoghatatlan valóban, hogy egy tanfelü­ gyelő, kinek hivatása a népneveié* éa ebből kifolyó igazság kiderítése ősrze vissza koholt világos törvényt és tényeket ferdítő állításaival egy morális testületet mystifikálui merészek. Ugyanis először is 1868. 38 t. ez. 57. fi-a azt mondj v, a növendékek erkölcstan! oktatásáról az illető bitfclckezetek tartoznak gondoskodni. A tanfelügyelő úr ezen tanügyi törvényt myatifikáljz; ő ezen köteles­ ségét azon felfogásnál fogva hogy az illető lelkész a bitfelekczct képviselője, con amuré reám hárítja, mely egymástól annyira távol van mint egy a négyezertől, négy ezer katholikus lévén helybju. Egyes egyén, babár az egyház kormányzásával m jgbizvák az egy házat nem képviselik A t. tanfelügyelő azon megrög­ zött bitben élni látszik, hogy a pap a hitközség kép­ viselője. Eu 40 év előtt, nem a b-gyarmati katb nép által választattam plébánosnak, hau -m uz illető kegy­ urak által az egyházi főhatóságnak preseutáltallam, az érseki fórum altul investiáltattam és az öregebb esperes általa plébánia jogaiba instelláltattam. A képviselőé* mint a törvény nevezi: ractorcs Eccle<iaeoly kttiömbség van, mint az ég és a főid között. Honoráriumról is szó ejtetett e tárgyalás alkal­ mával, és valamint u honorárium úgy minden emberi kegyelem nevét csak híréből ösméretu, polgári iskola, í-aug és apácák növcldéjéből káplányum húzza a tisz­ telet dijt, részemről az összes 4 ezerre rugó hívem 3 4 részétől -10 év óta még a papi törvényes illetőségemet sem kaptam meg, se nem követeltem. Legvastagabb meggondolatlanságot árulja el a tanfeltlgyelő azon állítása, hogy én nem akarom tanítani u vallást, csodálom, hogy ezen abszurdumot mikép volt képes csak kiejteni is, jöjjön és járjon templomba; meghallja, hogy 40 évtől óta hogyan és minő buzgósággal tanítottam én a vallást. Talán sokat tanulhatna belőle. És ki is hallotta valaha, hogy egy egyháziért!- let 15 éves tanfelügyelője, esperesi főelcmi tanoda igaag/á^ja. cjt'.rális plébános és megyei bízott mányi tag, az állami elemi iskola gyermekeit tanítás ? Ezen tisztség inkább illetné tanfelügyelő urat ki az államtól fizct'etik/én pedig sajit erőmre támasz­ kodva uz államot fizetve .-innak és az egyháznak min­ den terhes ügyét viselem. A mi a miuisterialis rendeletül illeti, a kormány jól tudja, bogyjaz állam az egyházi tanerőkkel közvet lenül nem rendelkezik, mert az egyháziak nem az Vagy hát mi lett volna az, hogy máskülönben többször gyöngélkedett a lelkem, néha napokat is beteg volt, de mikor éu ott voltam, feledte gyöngélkedő állapotát, vig volt, tréfált, enyelgott . . . Tehát csak azt kellett ki tudnom, vájjon Samu földön minden csak hiúság s hogy az égbe kell siet­ bácsi igazán megváltoztatta c nézetét; s mert már nünk. Oda, hol örök béke és boldogság hajléka vára­ Sajtosyt vcjeül nem bírhatta, mit szólna hozzá, ha én kozik reánk! Földi házunk lajléka elbomol, de van újra kérném az apaságot tőle. Az az első kosár, az házunk, istentől épített, örök! És te 0 hajléknak a semmi, mint a német tartja, s tudom, hogy egy fiatal embert uyolezszor kosaraztak ki, kilcnczedszer odadták lakosa lettél. Mennyivel szebb lehet most az ég! a leányt s boldog pár lelt belőtök, s ebhez nem kellett • • több csak tizenhárom rövid esztendő, ha kilencz kosár Volt idő, ép az imént mondott volt az, mikor azt van számumra, siessünk, hogy legalább a tizenhárom hittem, hogy a föld is egy darabja az égnak, hogy az évből egy pár levonódjon! égnek boldogsága is leszállbat ez árnyék világba. Samu bácsi azt mondta, hogy többet sose avat­ Nem tudom, megesclt-o máson? meglelte-e menny­ kozik uz ilycu dolgokba, Mariska jó lyány is, meg országát vágyaiban, szerelmében, legalább én úgy okos is, maga határozzon a szive dolgában. tapasztaltam, hogy „halála előtt ne mondj senkit No mos' — gondolám — csak az esküvő napját boldognak." Az az Öröm csuk múló hab a mi a napsugár­ keli megbeszélni, meg a többi mellékes dolgokat, a fő, ban fürdik, az a boldogság csak csalfa szivárvány, hogy a másik szikla is, Samu bácsi, megrepedt. melyet egy kis ködfátyol elborít. Minden élvezetemben, De a nagy sziklától alig láthattam, hogy megette minden örömembe oda vegyül egy kis csöpp, az a meg egy érik nyílik, szerény kis árkocska, egy öl gondolat: „minden csak hiúság.” bosszú, fél öl széles, még sem lépte ál halandó soha! Akkor tájban legalább nagyon rósz idők jártak, Mariska igen érzékeny tennésretü volt, a nagy ködös, borongás rósz idők, nagy gondok, kis kilátások. megrázkódásokat nem hirta elviselni, mint a liliomszál Mind a mellett nekem csak ment mégis a dolgom, megtörik a fergetug terhe alatt, úgy ő is megtört abban s kezdtem gondolkozni, nem e bir valami nagyobb a fergetegben, mely élte utolsó szakában felette elzajlott. jelentőséggel Samu bátyám barátsága. Atyjának jogtalan beavatkozója legszentebb szív Mariskától holmi nyilatkozatokra vagy mellcsleges dolgába, a kérlollutlcu kényszer, mely alul szabadulni jelekre, elejtett szavakra stbru szükségem nem volt, nem volt reménye, mert az a támpont, melynél némi biszeu úgy hittem, láttam, s bizonyos voltam benne, vigaszt, enyhét is találhatott, kidőlt, s csak egy hideg mint az egyszeregyben, szóra! tudtam, a mit tudtam. sírkő jelöli és mondja a közömbös olvasónak, milyen jó �NÓGRÁDI Állam szolgái, liauwtu adófizetői, illatú polgárai, ebbéli rendeletik kibocsájUaa az egyházi,^főhatóság dolga, hová ex Úgy fel is teljesítetett. Általánosan véve tanfelügyelő úr mizuutropikus szeszélyének köszönhető, hogy az állam elemi iakula kalb. ifjúsága a hitoktatásból kimaradt, mert íme nyit­ va állauék a váróé kt1z|x>utján fekvő nemz. kalb. Iskola mint nyilváuyos intézetnek termei, melyek előtt az érintett ifjúság négyszer napjába el megy, a külvárosba fekvő állami iskolába, miért nem ereszti tehát hitok­ tatásra o tanodába? Végtére habár legjobb akaratom melleit a bittant mind a 15 rendelkezésem alatt álló iskolában taníthat nám; a fcntérintelt okokon kivttl ebben következendő teendőim által gátoltatom u. m. csporesi tanfelügyelői teendőim miatt és mert égési Nógrádon legtorbesebb plébánia állomás a b.-gyarmatl. Ezenkívül a polgári megyei és katonai anyakönyv vezetése, az ujonezok lajstromának elkészítése, a távol lévőknek 90 re rúgó keresztelő levelek kiadása, az iskola köteles tanonezok jegyzőkönyvi és anyakönyvi kivonata, a szegénységi és kórházi bizonyítványok látomositáa.i, templom szá­ madás, leltár elkészítés, 15 iskoláról szóló jelentés, vegyes házasságok és abból eredő gyermekek kimuta­ tása. Az^OOO-rc menő hívok Isteni és lelki szolgálattali ellátása, vállaimat szünet nélkül terhelik. Ezeket kötelességemnek tartottam nyilványoságra hozni nem a tanfelügyelő úr vádjaitól való rémület miatt, hanem egyedül az igazság érdekében a , kalb. szülők tájékozásául és a közönség iránti tiszteiből. Ha a közönség elé vitetett az ügy, ismerje azt a miül van, eszembe jutván, itt I'lutarch azon szavai: Hcditur aliis ipse ulcoribus soatit.*) Lovag Imády Károly 11 -Oysrm. várói pléb., Vaékert egyh. kér. tanfel., e«|i. fóelemi tan igazgató, ás megyei biz. tag. Levelezés. Tcrény nov. 16. Tekintetes szerkesztő úr! — A „Nógrádi Lapok4 43-ik számában „Böjti prédikátió farsang előtt4 czimú Gaál Mihály által beküldött csikknek Oláh József sziráki főszolgabíróra vonatkozó része valótlan értesü­ lésen alapulván; engedjen tehát téri becses lapjában tisztelt szerkesztő úr, hogy a fenti közlést az igazság érdekében mcgczáfoljuk. Dornyák Márton terényi cv. tanító egy Ízben az épen Terénybon elfoglalva volt Oláh József főszolga­ bíró úrhoz azon kérelemmel fordult, hogy az iskolát mulasztó tanonezok szüleit gyermekeiknek iskolába való járatásra kényszerítse, Ezen kérelemre derék főszolgabiránk Dornyák Márton tanítónak azt válaszolta, miszerint az iskola mulasztók névjegyzékét időről idő•) Megvagyunk gyűtödre. hogy as eeperee úr elfoglulUágtnil fogva a hittan oktatóét nem rexkőxölheti; a tanfelügyelő ir riJzzerű előadáait e kérdésben senki nem veheti krupéns gyanánt, mert mindenki tudja, hogy a hittan oktatás kötelessége eV egyházat, nem pedig az esperes urat terheli. Hiastük is, hogy at egyház magáévá teszi az ttgyet, mint azt a sokkal szegényebb tv. egyház tévé. Szert anya volt Ilona néni, mind oz nagyon me-rcndiietto a szenvedéshez nem szokottnak Iclko nyugalmát, Mariska mind komolyabb, később búsabb kedélybeteg lett. Nevetett, mosolygoit, virított, mint a leszakiIott rózsa. Bennem meg volt a jó szándék, átakartam más alanyba oltani, csalódtam! Hisz tudhattam, hogy a leszakasztott rózsa újra nem virít. Megmondtam neki szándékomat, megmondtam Samu bácsi mit mondott. Rám nézett a szivem, egy boldog mosolygás bo­ rította el ajkait, szemei szép tisztán felragyogtak. Nem takarta el arczát, nem futott szemérmesen szülője karjaiba, s nem akarta elhitetni, hogy -ctu tudja megmondani, feleljen a mama, papa. Hanem azzal a szép, nyílt, édes tekintetével hozzám jött, megfogta a kezemet s csendesen soká nézott a szemembe. Akkor aztán csendes, határozott hangon azt mondta: — Nem lehet! Kissé meglepve néztem rája h kérdeztem, mintha nem jól értettem volna, hogy miért? ö csak a fejét rázta s újra is azt moudtu, hogy nem lehet! Erre nem voltam elkészülve.. Mariska egyszer sem mond valamit tréfából, s ezt most még ismételte is. Mariska mindig igazat mond. De most már tudnom kell. Tán ezért, tán azért? Mariska csak a fejét rázta, s mikor aztán ki­ fogytam minden érvemből, minden ékesszólásombó), — nehéz is olyannal vitatkozni, a ki sosem felel — akkor újra megfogta a kezemet s azon a csendes higgadt hangon elkezdett beszélni. LAPOK re uz utasításhoz képest Toréuyközség elöljáróságának küldje meg, s ő az olőljártMgnak a tuaga részéről is megfogja hagyni, hogy az iskola mulasztó tanköteles gyermekek szüleit kiuiélct nélkül bírságolja. S e Ickiutclbcn említett főszolgabíró úr intéz kedett is. Nem áll tehát azon állítás miutba Oláh J. főszolgabíró ur u terényi tanító kérelmét azzal utasí­ totta volna vissza, hogy a felekezeti iskola nem tar­ tozik reá De viszont mi alólirotiak kényszerítve vagyunk a hivatkozott czíkkct közölt körlelkész úrnak hasonló útou tudomásáru udni, hogy Dornyák Márton cv. taní­ tó az elöljáróság többszöri felhívásai daczára som tett panasz^ előtt, sem azután az iskolát mulasztók jegy­ zékét az elöljáróságnak át nem adta, és ezen körül­ mény közvetlen oka annak, hogy uz iskola köteles gyermekek nagyrészu az iskolát rendesen nem látogatja. (Ez már más. Szerk.) Fogadja külömbcn szerkesztő úr bazaiiúi Üdvöz­ letünket. Homolay Gusztáv közjegyző Morray Jánost tarinjri plébános. Oszol András . terényi bíró. Ságujfalu nov 15-én. Tekintetes Szerkesztő úr! A gazdatiszti, és erdészeti segély, és nyugdíj egy­ let mikénti létesítéséhez többen hozzá szóllottak már, l.ipok hasábjait töltötték meg ezen üdvös eszme meg­ vitatásával, b hála a kezdeményező, nemes lelkű Gróf Lónyay Béla úr ügy buzgalmának, kezd a dolog oly fordulatot venni, hogy nem látszik elégségesnek többé, csupán csak a sajtó útján adni kifejezést abéli óha­ junknak, miszerint a kérdéses egylet bár rég megala­ kult volna; elérkezetnek látszik az idő ahol tenni is kell valamit, ahol ezrekre menő pálya társaimnak a tett mezejére lépve kell megmutatni élet képességét. Igen helyeslem Krocsák 0. Emil somi jószág igaz­ gató úrnak az össxcs gazdatisztok és erdészekhez in­ tézett azon felhívását, hogy kik ezen mozgalomhoz csatlakozni kívánnak, Írják alá az általa kiboesájtott nyilatkozatott, s ezeknek kellő számbani vételével, napot b Budapesten helyet jelölne ki, egy országos összejövetelre, hol a tervezett segély és nyugdíj egylet mimódoni létesítése határozhatnék cl, s az első sorban szükségesnek mutatkozó rzorvező bizottság alakitatnék meg Miutáu azon meggyőzödésbeu vagyok, hogy a kérdéses egylet megal.ipitása, már különben is minden gazdátisztnok — jól kifogott érdekeinél fogva, — régi vágya; szereteméi hinni, hogy annak létrehozására, csak is a legnagyobb örömnJe), és' buzgósággal forditandja b minden törekvését és befolyását, minél fogva, a Krocsák úr által Budapestre hivandó országos értekezletben is igyekezni fog, a lehetőleg teljes száipbun megjelenni. Miro nézve még is azon szerény nézetemnek szeretnék kifejezést adui, hogy: mivel a tervezett országos érte kezlctbcn — kűlöubfélo okoknál fogva — ■ minden gazdatiszt, talán úgy sem vehetne részt, — de ha ezt — Lássa ön, eddig nevemen szólított, megmondom hát önnek miért nem lehet. ön kezdő ügyvéd, nagy jövőt remél, de oz tőke nélkül nem megy, önnek mutatni, fényloui kell s akkor csak ngy jönnek a clicnsek mint virágra a méh ! Én szegény leány vagyok, én nem segíthetném önt a bir és vagyon polczára emelni. Én önuek a jövőjét nem ronthatom meg, én önt nem tehetem szerencsétlenné, s már magában ez a egy elég ok arra nézve, hogy a mi összckelésünkböl ne legyen semmi. De több okot nem is mondott soha. Hanem mikor ebben meg akartam czálolni, mikor biztosítottam róla, hogy a boldogságot, mit házasságunk­ ból Ígérek, mindennél többre becsülöm, akkor is még tartotta kezemet, s azt mondta, hogyha én étet vígnak akarom látni, ne hozzam fel neki ezt a dolgot többet. Mint mikor egy család utolsó sarja felett utolsót csattan a sirbolt aj iája, olyan fagyasztó érzés fogta el egész valómat. Pedig csak most nyiladozott a sir, boldogságom hideg sirja. Szegény Mariska, tudta-e a mi nem sokára be­ következett. Táu édes anyja üzent utánna ? Tán álmai­ ban beszélgetett vele s azt mondta neki, hogy nem soká fog idele késni. Két koszorút nem akart viselni, az enyimet el nem fogadta. Akkor. És most!? Többé nem mondja már, hogy nem lehet, nem ellenkezik, ha a fejfájára tűzök egy-egy koszorút, mely ha olykor clhervad is, az emlékezés kedves füzére nem hervad el keblemben soha. • • (Vége következik . tennék is, cit megelőzőleg, útin látnám fölöslegesnek, egy Megye szerte larUudó értekezlet övsxebivását, bol •x érdekeltok megjelenvén, előlegMen megbeszélnék a módozatokat, mely szerint az országos couferentiábau megyénkéül számosabban, vagy csak néhány, a több­ ség által kijelölt, úgynevezett bizalmi férfiak Alul képviielteluék magokat, mely nlóbbi cselben, ezeknek maguk miheztartása, a követendő eljárásúk körvonalo­ zása válnék szükségessé Amiért is egész túzUletUl felhívom a uógrádmegyel gazdatiezti kart, hogy egye fentebb jelzett értekezletre szíveskedjenek folyó évi deexember bú 8 ik napján, délelőtti tiz órára Losonczon, u Caaiuó vendegében megjelenni. Práff Ferencz ,A vÁcxl kóxlöiiy" a nm. pénzügyminiszterhez felírj a röviden vázolja azon botrányokat és visszaélé­ seket, melyeket az adóbehajtás körül az adóvégrehaj­ tók elkövetnek. — Többek közt ezeket írja; .Magfogja tudni cxcelonciád, hogy csekci, adóhátralékban elár­ verezett borokat 10—12 akójakint 6—7 írtjával adták cl; hogy oly gazdának, kinek azőllejénél egyebe nem volt — bordáit la elvilék, melyek pedig megélhetése, kenyérkeresete .eszközeit** képezik. Megfogja tadni ezcclenciád, hogy az adóvégrehajtók fiádon és Peneaen, ha pi n ezé jóben nem Utálták agaidét, kozadi bér­ lett emberekkel föltörotték a pinezéket a formaliter elrabolták a borokat; megfogj i hallani azt a gyö nyörű históriát is, hogy egy kőszegi ember pioczéjél az adóvégrehajtó föltftretvéú, a régi aszábort megitU a embereivel megitatu — adóhátrálék fejében a fog hallani oly lelketlen ajánlatokról az igyen lefoglalt borok árverezésekor az adóvégrehajtók szájéból, hogy makuk az árverező borkereskedő zsidók is eliszonyod­ tak — s a potom árba kinált bort, bordókat otthagy­ ták. A b.-gyarmati adófelügyelőség már vizsgálatot Űrt ez ügyben, a csak az a szavunk cxcalentiádboz, hogy e felügyelőségnek ép oly rendkívüli szigort pa­ rancsoljon, mint a minő nagy rablások idején a rögtönitélő bíróságot illeti meg." Irodalom. Előllzctési felhívás ily czimú munkára :„A szent angyalok története világkonnányzati s ember gondvi­ selési szempontból." A szent Írás egyházi és világi te­ kintélyes ivók s egyéb hivatalos kútfők nyomán irta: Mnnkay János Esztergom főmegyei áldozópap Léva kér. bites cspores tanfelügyelő, garamujfalusi plébános. A föméltóságú esztergomi érseki hatóság jóváhagyásá­ val. Az egész munka nyolezvan díszes ábrázolat! kép­ jel illastrálva öt fizetbea- tag megjelenni. Mind az Bt tüzet előfizetési ára bérmenlM szétküldéssel 3 írt, mi tekintve a 46—50 ívre terjedő munka nagyszámát s a képes illustrátiót felette csekély. Bolti ára 5 frt. A szives előfizetéseket, vagy egyszerű megrendeléseket t évi decz. 15 ig kérem egyenesen hozzám Garamujfaluba Bar.-megyo utolsó pósla helyben, vagy Esztergomba Bn. zárovits Gusztáv úrhoz könyvkereskedés p nyomdatulajdonosához mielőbb megtenni, bogy magamat a nyo­ matandó példányok száma iránt tájékozhassam. Az 1-sö füzet a jövő 1880. év elején fog megjelenni eaL előfi­ zetőknek bérmeutesen megküldeni. Munkay János s. k. Hirek. A haderő létszámára vonatkozó 1868: XL L cziknek ismét 10 évre leendő megboeszabitását tár­ gyaló törvényjavaslat az országgyűlésen szótöbbséggel elfogadtatott A törvényjavaslat mellett és ellen igen szép eszmebarcz fejlődött, és a szélsők már nem bom­ báztak úgy, bogy a közügyes alap megrendült volna bele. Képviselőink közül Pnlezky Ágost vett részt ténylegesen, és ellenzéki szempontból véve igen dere­ kasan e szellem-csatában. — Igennel szavasztak: Szontagh Pál Gr. Forgách Antal és Plaehy Tamás; nemmel Pnlszky Ágost, Scitomky Já­ nos és Károlyi János. Megyénk párt árnyalatai tehát meglehetnek egymással elégedve, A b.gyarnati dalegylet estélyét deczember hó 13 án a megyeház nagytermében fogja megtartani. Meghívás folyó 1879. éri deezember bő 12-én d. e. 9 órakor B.-Gyarmaton a megyeház kisteremében tartandó jegyzői közgyűlésre A tanácskozás tárgyai lesznek: 1. Áz előbbi közgyűlés jegyzőkönyvének hi­ telesítése. 2. Nyugintézetűnk jelen állapota — illetőleg pénztári kimutatás. 3. A kint lévő tagdijak behajtása iránti intézkedés. 4. Az időközben elhalt kartársak özvegye és árváinak járó, s még be nem fizetett tar­ tozások igazolása. 5. A takarék pénztárba elhelyezett pénzalap mikénti kezelése s kamatozásáról. 6. Az in­ tézet javára Scbulcz Lajos úrnál elhelyezett előbbi nyugintézettől felmaradt 200 frt tőke, és járulékairól. �NÓGRÁDI 7. A nmlgú bclügymiolstcriuus álul mcgorősitotl mc gyei egyletünk alapszabályainak kihirdetése, s a li»z tikár megválasztása. Heméuylem hogy uzcu közérdekű tárgyak minden jőravaló tagtársat a tanácskozásban! séeavélelro fogják btudilani. N. Oroszi 1879. uovcm bér 2G-án. Árvay József nyngintúeti elünk. A incgjcbásl fftlcp c hó 21) én k szült cl. Va­ lamivel később mint a bogy szerződéaikg kiköttetett, • hamarabb, mint a bogy gondoltuk, tekintve ama sok felOlmunkilatot, mi szerződésileg mellőztctctt. Akik szemlélői voltak a munkálatnak, azok meggyőződhet' tok, bogy az a legsolidabban van koresxtülvivc. A vállalat jő és Ügyei kivitele valóban emelheti Karlik éo Manóeay vállalkozó urak hitelét. Caábon — mint levelezőnk Írja — Bucbclt Etu ma kisaazzonyoak Madarassy János úrral f. hő 25-én tartott esküvője igen kedélyesen ment végbe. Részt vett azon Uontmegyc derék alisploja Podhorszky György úr is. A jókedélyú mulatság cuk másnap 9 órakor ért véget. A garamvölgyl vasút ügye úgy látszik előbbre kezd haladni, mint az ipolyvőlgyié. Itt bárom váruio gye szövetkezik az eszme megvalósításához Miül hal­ lottuk Barsmegye már köldöttségileg járt az elnök­ pénz és közlekedési miniszterekhez. Ezen küldöttség­ hez Hont és Esztergom megyék országgyűlési kép viselői is csatlakoztak. Halálozás. Sebők Márton turicskai ov lelkész f. bő 23 án hirtelen halállal múlt ki. Különfélék. — Ismeretség. Elázott a kortes és a földön fe­ küdt Oda megy egy kutya, s elkezdi nyalni. — Ne csókoly, ne csokoly, — szól ez eltolva magátol az is merctlcn hízelgőt — úgy se te lést a követ. — Egy helységben a kutyákra adót akartak kivetni, a községi gazda lévén megbízva az összeállí­ tással. — ü tehát következő összeállítást adott be az adókivető bizottságnak. „Tek. Kutya adókivető bizolt•ÍR! Következő összeállítást terjesztem be: melynek helybenhagyását kérem. A községi elöljáróság — egy kutya. A községi jegyző — egy kutya. A községi or­ vos — egy kutya. A községi tanító — egy kutya, összesen négy kutya. Magyar gőzméplő m. állami gépgyár által készi tett, a székesfehérvári kiállításon kitüntetett gőzcséplő­ gépekkel, melyek azóta Zichy Jenő grófnak és Hajós József, az első hazai takarékpéntár igazgatójának bir­ tokai* az e nemű angol készítményekkel is kiállották a versenyt, múlt hő 20 án és 23-án nyilvános próba­ csépiéit tartott a magyar állami gépgyár helyégeihen. A próbán megjelent nagyszámú érdeklődők nagy ügye lemtntLk iáért ék v.v' jel“e.g*p»,‘. jwéjr.uutvWjál, elismerésüket nyilvánítók. Blbornok éajtápa. Midőn e napokban a duna melléki vasúti küldöttség Haynald érsek vezetése alatt a miniszterelnöknél járt, küldöttség tagjai közül többen megütköztek azon, hogy a miniszterelnök nemcsak hogy üléssel nem kínálta meg a küldöttség vezetőjét, Haynald lasjnst, de a bibornok-érseknok még kezet sem nyújtott. Egy deputátust, mint a Baja írja,' ez iránt kérdéstintézett egyik collegájához, a következő választ nyerte: „Ezen nem is kell csodálkoznod, bari tóm; mert igaz, Haynald Lajos katbolikus bíbornak, de Tisza Kálmán a kálomista pápa!4 Nógráclniegyei Hivatalos Értesítő. a Tortrix Pilleriana nevű, szőlőt pusztító rovar irtására. A Tortrix Pilleriana Francziaországban már rég­ óta a szőlő igen veszedelmes ellenségeként ismeretes, bogy mily nagy károkat képes okozni, -kitűnik abból, bogy a Rbóne és Saűne dcpirtement bán az általa tiz év alatt okozott kár 34,080.000 francra becsültetetf. Az utóbbi években hazánk különböző vidékein szintén nagy mértékben mutatkozik, és ezért a szőllőbirtokosok figyelmét kiváló mértékben kiérdemli. A Tortrix Pilleriana (vagy Pyralis vitaua) a rovarok osztályába, a pillangók (l,o|>idoptcra) rendjébe, az apró pillangók (Mireolepidoptera) alrendjébe s a sodró pillangók (Tortrix) családjába tartozik. A pillangó 10—14 Mmr hosszú, kiterjesztett szárnyakkal 20-24 Mmr. A melső szárnyak balavány sárgák, zöldesek vagy szürkéssárga színűek, arany fénynyel. A him szárnya bárom barna kcresztsávvsl és a szárny tövében egy barna folttal bir. A nőstény nél ezen sávok s foltok világosabb színűek. A mekő szárnyak színezete különben gyakran eltér a leirt ezinezettől, némely esetben a sávok egészen hiányoz nak. A hátsó szárnyak szürkés violoszinüek A lábak és a potrob szürkéssárga. A pillangó mioálunk janiul elejétől julins köze­ péig található, legnagyobb számban junins második felében fordul elő. Petéit a szőlőlévé! felső lapjára rakja, a peték egyes foltokat képeznek. Egy egy Utasítás LAPOK. A Kassa város határában levő Mutbias féle szólőfoltban vagy rakásban 30—70 pete vau Ezen foltok tolepbcn a pbylloxera fellépte coustatállatván, nevezett kezdetben vilagoszöld rziuück, később barnák, majd város ,köz< .isrgébcz intézett roudelctemmcl szigorúan feketéién pontoznunk lesznek. Ha petékből » bér megtiltottam a város határából ury a sima mint uyuk már kibújtak, a visszamaradt, osszetupadt pete burkok fchérsziuüek. A pili «ug> leginkább uapuyugu gyökens Siőlóveíszőkuek, ucrn különbet, a szolőgyű után röpül, |Kjtcít mindig egészséges levelekre rakja. mölca vagy szólólcvél’m csomagolt tárgyaknak kivitelét. Hason érteb-inbeu utasítva leltek az ott állomás Hu nagyobb siómban fordul elő, akkor uem csak a szölőlovcloire, biucui a szőlőben előforduló miudeuféle sál bíró összes közlekedési vállalatok is, bogy ilyuiuiii áruezikkeket számításra cl nz fogadjanak. gyom leveleire i* rakj i petéit. Ezen intézkedésemről a törvényhatóságot azon A hernyók a petéből 12—10 nap múlva bújnak ki. nagyságuk mintegy 2 Mmr; ekkor uem igeu eszünk, Utaailás mellett értcaitrm, bogy azt a tcrUlciéu lakó bauuiu néhány nap uiulva a szőlőlevelek szélére mász­ szőlőtermelő közönség tudomására hozván, egyszernak és szálakon leereszkednek. Ezen leereszkedés stuiud figyelmeztesse, bogy saját érdekében Kassáról Budapest, alkalmával vagy a szél által a tőkére fuvatuak, vagy származó ily csikkek /'ételétől óvakodjék 1370. évi október hó 3 án. Br. Kemény a. k. pedig leereszkednek a földig és innen másznak a . ' * tőkére A tőkén felkeresik a védettebb helyeket és itt a kéreg alatt vagy a repedésekben gubót készítünk maguknak, melyekben áttételnek, üti, a hol a szőlők mellé karókat is alkalmaznak, uz áttételéire gyakran a karón lévő repedéseket választják. A mint tavasz­ A tiógrádmegyci Honvéd egylet tagjai az egyletet szel a szőlő fejlődése megindul, elhagyják téli tartóz kodási helyüket cs a szőlő leveleit kezdik pusztítani. crdukló dolgok elintézése s különösen az üresedésben A hernyó teljesen kifejlődőiten 2'5-3 Cm. bosszú. jött elnök és pénztáruok választása érdekéből, a folyó Feje fekete, az első tcslgyúrU luiső oldala fekete vagy 1H<‘J. évi deczcmbar bú 11 én B.-Gyarmatra kitűzött barna, a többi testgyürük sárgns vagy zöldéi szintiek, megyei gyűlés alkalmával, — délutáni 3 órára a bafelső oldalukon néha egészen füitösbarnák Az egyes lassa vendéglő termében tartandó gyűlésre tisztelettel gyűrűkön fehér |wntok fordulnak elő, melyek mindéa választmány. óikéból egy szőr emelkedik ki. De legkönnyebben fel­ meghivatluak, ismerhetni a puszlitás módja után. A hernyót ugyanis u pusztítás alkalmával uem láthatni, mert mielőtt valamely levél clpusztitávát megkezdené, uzt egyes Az Atbcn.cutu által kiadandó „Kossútb Lajos szálakkal összehúzza ezen összehúzása a leveleknek iratai- könyvre előfizetéseket elfogad ésa megjelenés azonban egészen rcud nélkül törtéuik, úgy bogy a levelek uiucscnck összesodorva, mint a hogyan azt után azonnal, eredeti áron kspbató leeod, Hpitzsr némely Tortrix félénél láthatni, lla nagyobb számmal ófuurdeönyv kereskedésében B.-Gyarmaton. fordulnak elő, akkor több levelet is buzuak össze úgy, Valamint karácson és új év akalmára, disz müvek hogy az összehúzott levelek egész gomolyokat képeznek. és ifjúsági iratuk nagy választékban vannak, — a t. A levelek közé a fiatal fürtöket is bevonják néha, ez. közönség becse* figyelmébe njáu’ja. mi által ezek szintén töukrc mentiek. Ha a levél igcu nagy, vagy igen kemény, akkor a lóvéi szárát félig átrágják, bogy ez egy kissé meg­ A helybeli pénzügyőri biztosság és szakasza el­ fonnyadjon. helyezésére, a magas kincstár nevében évi 600 frt bér Ha az ily módon összehúzott leveleket vigyázat tál szétnyitjuk, benne találjuk a hernyót, mely igcu mellett, egy alkalmas házat tágas lak helyiséggel, — esetleg két házat kibérelni óhajtok, — c tárgyban az éléuk s igen gyorsan mozog hátrafelé. Ha u hernyó kifejlődött, a mi nálunk május illető t. ez. háztulajdonosok felkéretnek alólirottal ér­ végétől juuius végéig történik, akkor bébi hozza magát, tekezni. azon a helyen, a hűl mint hernyóéit. A báb gesztenye­ B.-Gyarmat, 1879. november 20. barna. A hernyó kúrtékouysága abban áll, hogy az Amirűzjf Gyufa, összehúzott levelek tönkre mennek s ily módon elő biztos. fordulhat, bogy a szőlő egész lombozatát elveszti. Ellono a következők ajánlhatók: *) E rovatban kSilotUkirt nem felelúe a Hatrk. 1. A peték összeszcdésc. A pillangó petéit a szőlőnek csakis felső lapjára rakja es ezen peteraká­ Felelős sokat egy kis gyakorlat után könnyű felismerni, ezért szerkesztő ezen irtási mód a le^batbatósabb és legczélravgzatőbb, orváth Danó. H mert általa a baj csirájában fojtatik el. Az irtás oly kép eszközlendő, hogy azon leveleket, melyeu a ;>eték vaunak, le kell szedői, köténybe vagy zsákba össze­ Hirdetmény. gyűjteni, és ha már sok van együtt, elégetni. 2. Az áttelelő hernyók elpusztítása. Többen ajánl­ l£gy Hevestnegyébcn a kis-torenei vasút­ ják, bogy tetszel a tőkéket át kell vizsgálni és a repedésekből és a kéreg alól kefével vagy késvei az állomástól ’j4 órányira fekvő 788^ hold k(láttelelő hernyókat előhozván, azokat össze kell nyomni. Ezen .pusztitáai mód tnináluuk azért -nőin czélravezelő, lünbféle művelési ágakból álló birtok, s egy Mert 011001001: a’ szőlő a legtöbb helyen fejre mivel- Nógrádmegyében Szécsény mezóvárosától egy, telvén, az idősebb tőkék mélyedéseiből és repedéseiből csak igen szorgos, és hosszába ideig tartó vizsgálat óa a pálfalvi vasúti állomástól szinte egy órá­ után szedhetjük ki a hernyókat. Fiz irányban csakis nyira fekvő 397 hold, kultinbféle művelési azt ajánlhatni, hogy azon vidékeken, a hol a szőllőt ágakból álló birtok örök áron eladatik, vagy karőzzák, a karókat tavasz-zal, mielőtt azok a szélié­ ben széihordatnáuak, húzzák keresztül nyílt tűzön, mi több évre haszonbérbe adatik. által a karó repedéséiben levő hernyók tünkre mennek. Értekezhetni Szécsényben (Nógrádmegye) 3. A hernyók irtása azon idő alatt, midőn azok a szőlőt pusztítják. Az összehúzott leveleket igen köny- Tcrzztyánszky István ügyvéddel. nyű meglelni, ha ezen levelek szorgosan összegyűjtetnck és elégettetook, akkor ezen irtási módtól is a legjobb eredmény várható Az 1. és 3. pont alatt mondottak csakis akkor Hirdetmény. vezetnek sikerre, ba a szőlőt több Ízben mogjáratjuk, mert a peték uem ogy izbou rakatván le, a később A b.-gyarmati „Népbank" igazgatósága részéről megjelenő lepkék péléi végett újból át kell vizsgálnunk közbirré tétetik, miszerint az alább jegyzett ki nem a szőlőt. Azt pedig szintén uem szabad bevárni, míg valamennyi lepke lerakta petéjét és csak azután sze­ váltott s nem boszabbitott arany ezüst ékszertárgyak detni, mert ezen időre a legelsőbbon megjelent pillan­ 1879. évi deczember hó 2 és 3 án az intézet helyiségében gók petéi már kikeltek. A hernyók végett pedig azért nyilvános árverés utján készpénzfizetés mellett elfog­ kell több Ízben megjáratni a szőlőt, mert az össze- unk adatni. szedésnél egyik másik elkerüli a figyelmet, vagy pedig B. Gy irmát, 1879. október hő. a leszedésnél a földre cselt, és innét újból a srőlőro Az igazgatóság. mászva, azt tovább pusztítja. Végül megjegyzendő, hogy mindezen irtási módok 2121, 6188, >-079, 4517, 22, 97, 2407, 2565, 6086, csakis akkor vezetnek sikerre, ba nem egyesek, hanem 5618, 6955, 4067, 3133, 3876, 1088, 3975, 2460, 6165, az egész vidék szőllőbirtokosai által hajtatnak végre. 2825, 806, 6167, 2920, 160. 726, 1341, 2827, 1458, Ha már most röviden összefoglaljnk a pillangó fejlődését és ezzel szemben az irtási eljárásokat, a 4028, 7002, 451, 497, 2941, 5166, 7125, 8077, 512, 1046, 520:‘, 6160, 3089, 4790, 3802, 2999, 3000,1553, következő összeállítást nyerjük: A pillangó petéit jnuius és julins hóban rakja 1617, 7011, 381, 3851, 2239, 2940, 1817, 4253, 2516, le, ezeknek összcszedése megkezdendő junins második 3453, 4155, 2805, 2326, 875, 4286, 2360, 4.4, 5081, felében, folytatandó augusztus elejéig. 2122, 609, 3151, 2272, 6965, 5219, 5551, 235, 5370, A hernyók a tőkék mélyedésében és a karók repedéseiben telelnek át. a karóknak áthúzása nyílt 423, 6565, 1871, 236. 716, 6786, 1049, 7485, 2123, l«97, 2643, 2096, 5352. 63i9, 6751, 460, 5545, 4001, tűzön öszszel a kiszedéskor, vagy télen át eszközlendő A hernyók a szőlőt kora tavasztól egész jnnius 461, 3699, 4915, 5933. 464, 1*66, b-9, 721, 935, 1361, közepéig pusztítják, s igy Öss/.eszedésük megkezdhető 1538. 7954, 5014, 2575, 2629, 6527, 4392, 2855, 2948, a mint a szőlő levelet bajt és folytatandó junins hó 2962, 625, 3H4, 3158, 3)89, 3221, 3210, 4141, 4830, közepéig. A magyaróvár! gazdasági akadémia szaktanárá­ 3529, 7955, 972, 975, 2859, 6566, 7078, 3412, 5264, 3065, 3117, 6345, 3568, 4538, 3592, ;>5I3, 36;5, 3814, nak munkálata alapján kiadta Budapesten, 1879. február búban 5825, 6600, 4461, 1462, 4508, 4532, 6314, 5807,6714, a földmi velős, ipar- és kereskedelemügyi m. k 6873, 795G, 1341 és 6951. s—s ministerlum. Nyomatott a kiadótulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1879. Nyílttér.*) � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00752.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_11_30.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-11-30 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 47. szám (1879. november 30.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom