https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f25ce6cfb28a9ab3ffc3d7dda19f097b.jpg 8202abd1d6fc09d244fa4638bc2a8e68 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d7442d3e2173a51d22e0e50058e6dc88.pdf 7c517c48e45600b1d29959a1535dc884 PDF Text Text 45-ik szám B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. Vasárnap, 1879. november 16. F NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. B.-Gyarmat, november 13. A’földadő kataszter czélja a földadó tisztajövedolinét a tényleges állapotoknak meg­ felelőiem kipuhatolni, hogy a földadó a tény­ leges tisztajövedelemmel arányban álljon s hogy ckép a földadó igazságosan vettessék ki az adózó polgárokon. Fontossággal bir tehát azon munkálat, mely a fentebb jelzett eredményekre törek­ szik, nemcsak nemzetgazdászati szempontból, hanem államfentartási jelentőségénél fogva is. Mert az állam csakis pontos és lelkiismeretes hűséggel eszközölt kataszteri munkálatok után tájékozhatja magát az iránt, hogy mennyire számíthat az egyes honpolgárok áldozatkész­ ségére, a nélkül, hogy a honpolgárok meg­ élhetési feltételeit csorbítaná, vagy pedig a vagyon állagát megingathatná. Régen úgy volt, hogy a földadó alapjául a föld térfogatát vették, úgy hogy az, akinek 40 hold földje volt, kétszer annyit fizetett, mint az, a kinek csak 20 hold földje van. Hogy ezen kivetési alap ainily igazságtalan, ép oly ttlrhetlen volt, azt mindenki beláthatja, így tehát ezen adó "alapja iránt csakhamar tisztulni kezdtek az eszmék, s nálunk Magyar­ országban az 1872. VII. t. ez. és az ebből kifolyó intézkedések azon elveket mondják ki, hogy a tiszta jövedelem megalapításánál ne csupán a termő föld térfogata, de annak mi­ nősége és hasznavéhetösége is megfigyelés alá veendő.. _ A föld térfogatának, minőségének és hasznavebotőségének szakszerű megálapitása czélja a kataszternek. Ámde a föld termőképességét, annak minősége és jövedelmezősége után ki­ puhatolni, a tisztajövedclmet a mivelési ágak s minőségi osztályok szerint kimutatni nem TÁRCZA. Az én kedvesem. Emlék. Irta: Farkas Gésa 4. folytatás. Már sokszor olvastam, hogy a szerelem bátorrá tesz; de én ezt nem bizonyíthatnám. Hallgataggá, óvatossá, vigyázóvá, gyávává hamarább, csak bátorrá nem. Legalább mikor Mariskára és Samu bácsira gon­ doltam, mindig olyasmit éreztem, mint mikor valakinek inába szállt a bátorsága, mert hogy Sauiu bátyámnak ez az egész dolog Ínyére nem lett volna, ha megtudta volna, az a fentebbiekből elég nyilvánvaló dolog; s hogy hatalmas ember is volt, azt is tudhatja mindenki, a ki akarja. S hogy ebbéli reményeim, azaz hogy reményte­ lenségemben nem csalódtam, az lassan ki is fog derülni. Hanem azt majd elfelejtettem elmondani, bogy azóta két aratás is elmúlt, a bogy Mariskát nem lát­ tam. Ha otthon is volt, olyankor, mikor én nem voltam otthon. Két aratás! Sok szív epedvo várja, sok szív örül az aratásnak. ‘Samu bácsi legalább akár mindig is szívesen aratott volna. Én örültem, bogy megint egy aratással kevesebb, melynek nehány kila búzatermését édes anyám kénytelen rám költeni Mariska meg annak örült, bogy aratás után haza jön a nevelőből. hetilap. Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, Nagykereszt-utcza, 8. szám. A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. mindennapi szakértelmet, helyismeretet, tájé­ kozottságot s mindcnckfelott buzgalmat felté­ telez, miután a föld haszonvehetőségének főbb föltétele s a jövedelem minőségének igen sok tényezője van. A föld termőképességének alapfeltétele a talajminóség; a föld hasznavehetősége azonban nem függ csupán a talajminőségtől. A telje­ sített munka s a ráfordított szorgalom szintén befolyással van a tisztajövedelemre. A tiszta jövedelem mértéke függ még attól is, hogy becslés alá vont földrészlet távol vagy közel fekszik-e ama forgalmi helytől, hol a termény értékesíthető. Részcsül-e a vasúti összekötte­ tések előnyeiben, jó karban vannak-e a köz­ lekedési vonalak, van-e hiánj a szükségelt munkakezekben; végül, hogy a napszám, mily hullámzatot mutat az év munkaszakaiban. Azon földbirtok, mely ezen előnyöket élvezi, a tisztajövcdelmi (okozatok magasabb tétele alá vonandó mint az, moly ezen elő­ nyöknek csak kévésében, vagy egyikében sem részesül, tekintet nélkül a jövedelmezőségre és hasznavehetöségre. Hogy a törvény életbe lépte óta katasz­ teri közegeink átalában nem feleltek meg hivatásuknak, ez azon panaszokból következ­ tethető, melyek az országban átalánossá vál­ tak, ezen panaszokat magáévá tette az országos kataszteri bizottság is, mely egyik osztály­ értekezletén Beniczky -Gyula megyebi­ zottsági'buzgó tagunk azon indítványát, hogy a'kataszteri munkálatok szakszerűen átvizs­ gáltassanak s kiigazittassanak, ‘ egyhangúlag elfogadta. Minthogy pedig ezen indítványban mindazon indokok, melyek a munkálatok meg­ vizsgálását és kiigazítását sürgetik, az átalános nézetnek, a közvéleménynek adnak kife­ jezést, közöljük azt egész terjedelmében. Indítvány. Tekintve azon. a dolog természetéből folyó, figyel­ men kiről nem hagyható izgatottságot, melyet az eddigi kataszteri munkálatok eredményei az egész országban, különösön a ÍÖldbinokoe osztálynál szültek és okoztak, egyrészt a tinta jövedelem tulmsgas ki­ számítása által, mely sem a valóságnak, sem Magyar­ ország speciális viszonyainak és érdekeinek meg nem felel, másrészt az által, hogy ezen munkálatok telje­ sítésénél a törvény szelleme, intentiója, sőt szavai által (lásd az 1875-ik évi Vli. t. ez. 41. és 43 szakaszait) biztosított hozzájárulása a gazdaközönségnek, illetőleg bizottságoknak, meilőztetett, s hogy az adatok gyűjtése úgy szólván tilokszerúen eszközöltetett; tekintve, hogy a 37 ik szzkuzbzn elrendelt leírása a járásoknak mindjárt a kataszteri törvény életbelép­ tetése után történt és került n járási bizottságokban tárgyalás alá, a mikor még úgy a járási becslőbiztosok, mint a bizottságok is tájékozatlanok lévén, meg sem gondolták, hogy ez lesz alapja a későbbi műveleteknek, azt kellő figyelemre sem méltatva, nagyon felületesen tárgyalták; tekintve, hogy az osztályba sorozás alapjául szol­ gáló további műveletek, úgy a tiszta jövedelem kiszá mitása, a fokozat! tételek felállítása, a dőlök osztá­ lyozása, a mintaterek kijelölése — ha helyesen akarunk eljárni — ne csak javaslatok maradjanak, még pedig olyan javaslatok, melyekről már most tudjuk, hogy tetemes változásokon fognak és kell keresztülmenniök, hanem azok a törvény állal rendelt közegek, illetőleg bizottságok által tüzetesen átvizsgáltatván, véglegesen állapíttassanak meg, hogy az osztályba sorozás biztos alapjául szolgálhassanak; tekintettel arra, hogy az osztályba sorozás nehéz munkája' egy biztos alap nyerése által, a bizottságok feladata pedig egyszernsitett helyes munkafelosztás által tetemesen könnyittetnék, mintán ezen műveletek­ nek elébb vagy utóbb a bizottságokban kell tárgyal­ taid és megállapittatni, s ez bármikor történik, mindig időbe és pénzbe fog kerülni, de a dolog természeténél fogva többe, ha ez complicálutik ée összeesik * reclamatiókkal; tekintettel arra, hogy as egyéni reclamatiók. ta­ gadhatatlanul tetemesen kevesbednének, ha az osztá­ lyozás alapjául szolgáló munkálatok a közönség hoezájárnltával már megelőzőleg a valóságnak, méltányos Ságnak s czélszerúségnek megfelelőlsg fognak a bizott­ ságok által megállapittatni; tekintettel arra, hogy a magas kormány úgy, mint a közönség, már most át van hatva annak szük­ ségességéről, hogy a tiszta jövedelmi fokozatok lejebb szállíttassanak : tekintettel azon abnormitásokra, melyek a tiszta jövedelem kiszámításánál elkövettettek, hogy csak Tudtam hazajövetolo napját s vártam a telkemet nak az evező kimaradt a kezéből, s ez még nem elég, hanem ahogy utánna akar nyúlni, hát úgy neki bil­ lentette a csónakot, bogy a viz is kezdett bele futni. A pillanatnyi ijedtség után, mely mindnyájunkon végigfutott, azon kezdtünk versenyezni, ki mondhat furcsábbat a kormányos ügyességéről. Egyik egyet mondott, másik másL A mit után a kormányos nagyon megneheztelt. Én is mondhattam valamit, a miért után legjobban megharagudott, s egész utón csak azt fújta: megállj! majd megbánod még te azt! De az idő, úgy látszott, elmosta a sértett hiúság keserű emlékeit, s mi újra azok tettünk a kik voltunk. Egyszer meg — épen Mariska haz^jövetele előtti nap volt — vadászatot rendeztünk. Fegyvere ugyan együnknek se volt, hanem hát juhászoktól, molnárok­ tól, ispányoktól egy napra került mindnyájunknak. S ha egy-kettő kohás is volt, nem volt annyira ácséi a vadlövés, mint a puskabordozás. Szólt a puska, csak úgy hangzott az erdő bele. S még hozzá, bogy a vadak annál biztosabb tudomást szerezhessenek maguknak ittlétünkről, néha a jól elsült lóvééra egy egy é(jen! hahó! kiáltás is következett. A mint már jól ben voltunk a sűrűben, újra szól a puska, s egy közel lövés hallatszik. De abban a pillanatban én is valami furcsa szúrást érestem a balkezemnek húsos részében, erre a kéz elhalt s engem, mert még ilyesmihez nem voltam szokva, ijedtemben szédülés környezett. Meg voltam sörétezve, vereb sö­ réitől. én is. Hogy azonban várakozásom ideje annál gyorsab­ ban múljék, mindenféle foglalkozást és szórakozást kerestem. Eljártam Geszkcnyére; de ott, ha a jó Hona nénivel elbeszélgettünk is egy egy órát, még sem igen maradhattam soká, nem volt a mi lekötött volna. Addig csak elültem, mig Ilona néni Mariskáról beszélt, sőt mondhatom úgy elhallgattam mint a tündérmeséket, de mikor ebből kifogyott, elvágyott a telkem onnan. Hová? Azt magam som tudtam. Egy latin közmondás azt tartja: „Qui babét tempós, habét vitam“. S mi azt úgy értelmeztük akkor, bogy az étet kószálásból s némi testgyakorlaton kívül, mint fürdés és gyümölcuzodés, a boldog semmit nem te­ vésből áll! Be is jártuk néhány pajtásommal a vidék minden nevezetre helyét, hol málna-expedícióra keltünk, hol a szomszéd pap almáit dézsmáltuk (neki is volt egy fia pajtásunk), hol meg az erdőnek fészkeit kutattuk fel, melyikben találnánk kakuktojást? Egyszer épen a szomszéd megyében tevő tóra mentünk te csónakázni. Egyikünk a főjegyző fia Sajtosy Kálmán nagyon kötötte magát, bogy ő tud kor­ mányozni, 6 tesz a kormányzó. Nem vitattuk tőle e dicsőséget, érezvén mindnyájan járatlanságunkat. Eleinte csak jó ment a dolog. Azonban egyszer csak elkezdett a szél fújni, s nem tudni vájjon mi okból, nyilván a szél fújta el, elég, hogy a kormányos­ Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. �NÓGRÁDI LAPOK. egynéhányat említsek: 1-ször a széna és tűim* érté­ kének a zab piacai árából lett leszármaztatása Által, 2-axor, at igáa napszám Arának minden kritikán alóli, Mm ax elméletnek, sem a gyakorlatnak meg nem felelő, mcsterséguen csinált tboonák és adatok alapján történt -önkényes kiszámítása által, 3szor, az által, hogy a földet erősen igénybe vevő szintén Önkényesen cvnált vctéslorgások mellett ax ország legtöbb vidékén hol­ danként csak 30 mássa trágya vétetett fel; tekintettől arra, hogy ax eddigi munkálatoknak még e télen megkérdendő ■ lehetőleg befejezendő át­ vizsgálása álul toteme* időnyereség lenne osxkOxOlbető, mert ex oly időben történnék, a mikor a külső munka különben is sxüuetel, inditványoxom: hogy ax nsxtályba soroxás elánjául sxolgáló eddigi munkálatok ne ax osztályba sorosáé befejezése mán, hanem, a kOxvélemény mielébbi megnyugtatására, idő­ nyerés és költség megtakarítás szempontjából is a bizottságok által osonnál vizsgáltassanak át, és a valóságnak, méltányosságnak és Magyarország speciális viszonyainak és érdekeinek megfelelőig állapíttassa nak meg. Kelt Budapesten, 1879. október 29 én. Marcxal községének kérvénye, hogy Smidl Lipót felebbezése azon kOuégi határozat ellen, melyben Smidl Lipótnak a község kötelékébe való belépését megta­ gadta, figyelmen kívül hagyassák, a kOuégi elöljáró­ ságnak azzal adatott ki, hogy a megtagadás indokául szolgáló bűnvádi eljárást pótlólag igazolja. Maudl Adolf sápi lakos, miután állami adója részben elengedteiett, az elengedett államadó arányá­ ban kOuégi pótadójának visszanyerésére is jogosult lévén, ennélfogva Somogyi Zoltán főszolgabíró a javas­ lat szerint utasítva lett, hogy az ekép viuzatérOleudő pótadót felazámitva, annak a kOuégi előljáróaág általi visszafizatéaél eszközölje. Huszár István a javaslatot oda kéri módosíttatni hogy a megtérítendő pótadó összege Maudl Adolfnak jövő évi pótadójába betudauék. Ebex járni Pokorny Gusztáv is. Reményfy József cxlamitásuak tartja azt, hogy az államadók elengedése a pótsdók arány tagos leszá­ mítását involválják; mert a kOuégi évi szükségletek előirányzatilag megalapítva lévén, azok fedezetére leg­ Beadja: több községben a pótadó szolgál. Már most ha a pót­ Bruiczk) Ogula, főldadókaUazteri cm. bizotuiji tag. adók ekép leiratnak, kérdi, honnan fognak fedeztetni az előirányzatilag megalapított kiadások ? Indítvá­ nyozza, hogy az ilyen eletekben követendő eljárás szabályoztauék s az e tárgyban adandó javaslat meg Közigazgatási bizottsági ülés. tételére bizottság küldessék ki. (Nortaber IS Zo.) Indítványa elfogadtatván, küldöttség! tagokul (Távollevők: Gróf Forgách Antal, Hozó Pál és megválasztanak: Madách Károly, Reményfy Jóuef, Scitovuky János.) Harmos Gábor és Tornyos GyOrgy. ElnOk: Gróf Gyürky Ábrahám. Sréter Alfréd ezekután a Mandl ügyben tett ülés kezdete pont 10 órakor. javaslatot oda kéri módosíttatni, hogy Mandl pótadója Felolvastalott ez alispán! jelentés. (Lásd a jövő ez évben cuk annyiban fizetendő ki, amennyiben a számban.) Ax alispán! jelentés tudomásul vétetett, a kOuégi pénztár az előirányzati tételek által kimerítve elhatároztatott, miszerint a nm. pénzttgyminisztorium- nincs. Ezen indilvány elfogadtatott s a javaslat ekéut hoz aziránt, hogy az adóhátrálékok a jOvő aratásig a módosittatik. rendes adóbehajtó közegek, nem pedig a kincstár által Perl tus Jónás kosdi lakos felebbezése, Reményfy alkalmazott adó végrehajtók által (no, ezek jó birben éles észrevételei folytán, búsvágási ügyben, felszerel­ állanak. Szedő) hajtassanak be, felirat fog intézteink tetni rendeltetett. Ax elbocsátási és nősülési ügyek után Vadkert község kérvénye az ott elharapózott Komjáthy Anselm főjegyző előadja Heifel József lopási és rablási cselek meggátláu iránt, Harmos Gá­ f.-sápi lakos felebbezését azon kOuégi határozat ellen bor indítványa folytán Mclicher Ferencx kir. ügyész­ melyben a nevezett községben lett letelepedéséért 20 nek adatott ki combiuálás illetve véleményadás végett, frtban marasztaltatott A községi határozat az 1876. amennyiben épen Milicher Ferencx úr előadása szerint Vr L ez. alapján feloldatott a kérvényben felhozott bűnesetek többnyire végelinté­ Szabó Miklós kkeszi kjegyző ügyének elintézésére zést nyertek a kir. törvényszék bünfenyitő osztálya Szojka Emil főszolgabíró megsürgettetett s egyidejűleg* előtt. Egyszersmind Zubutics István csondbixtos uta­ a szolgabirák ntasituttak, hogy a kézbesítések körül síttatott, hogy Vadkerten a kérvényben jelzett e még tapasztalt mulasztások elhárítása szempontjából a kör­ büntetés alá nem vont bűncselekmények kiderítése czéljegyzők kézbesítési posta könyveit minden év negyed­ jából szigorú nyomozást tartson. A vadkertiek — úgy ben vizsgálják át s erről az alispánnak jelentést te­ mond Melicher Ferencz kir. ügyész úr — a büntetés gyenek; egyszersmind a kOuégi előljárok is, kik a mérvével nincsenek megelégedve, pedig a bűnösök a bagatell ügyek végrehajtásával megbízzák, ugyancsak cpnstatált kisebb bűncselekményekhez képest a tör­ « exolgabirák által kötelességeik pontos és gyors tel­ vény értelmében bűnhődtek, A minap .is, bizonyosjesítésére utasitassanak. Bicskeit azul küldtek be a vadkertiek, hogy a tör Bapp Győző sxcutiváai -lelkész -párbéreinek az vényszék akasztassa fel. (Derültség). illetékes szölgabirói hivatal általi behajtása elren­ A magtár! régi tartozások rendezése ügyében deltetett.' kiküldött bizottság indokolt és kimerítő javaslata elfo­ Mayer Iván nőtincai lakóé felebbezeu a papi gadtatván, a behajthatlan tartozások töröltettek s a azolgálmányok illetve pénzbeli járandóságok elengedése bebajthatók behajtására a tisztiügyészség utasittatott. tárgyában (habár Mayer Iván ér a kiváltságos osz­ Minazáltal, tekintve az ínséges időket, s épen ama czélt, mely végett a magtár! kölcsönök létesítettek. tályhoz tartozik) elutasittatott. Hogy történt, azt máig sem tudom, csak annyit mondhatok, hogy tán valaki nynlnak nézett s rám cxélozhatotL Legalább mindenki sajnálkozott, köztük a csónak­ kormányos legjobban, a leginkább is 0 segített haza. Hogy aztán zaj ne legyen az egészből, úgy csi­ nálták ki a táruk a dolgot, hogy felvont puskám a fához volt támasztva, de biz az eldőlt s szerencsétlenül el is sült, S ebben aztán megnyugodtam én is meg a közvélemény is. Én Örültem, hogy ily kOnnyü szerrel megmene küllem. Pedig hogy kigondolt történetünk légbe repül­ jön, nem kellett volna más, mint puskámat megnézni, a mely m felhozva se elsütve nőm volt. Másnap egy kis láz környékezett s nem hagytak ax ágyból felkelni. A vidéken meg hire járt, hogy a kezemet ellőttem, sőt mire a hir Gcszkenyéro jntott, már halál lett belőle. Én, mint a ki ráér, ideoda hánykódtam ax ágyon, s végre el is aludtam, s csak arra ébredtem fel, mikor egy kéz tapogatta homlokomat Felnyitom a szemem, s a kit legelőbb meglát­ hattam, az nem volt más, mint az én szerelmetea, kedves kis . . . azaz bocsánat, már nagy Mariskám. Nem hittem szemeimnek, azt hittem, hogy álmodom. Tapogatni kezdtem, s esik ugyan egy kezet markoltam meg, szerelmetea szép kis kezet, s kevésbe múlt, hogy . . . nem! cuk megcsókoltam. Mariska, mintha most jóit volna magához, egy OrOmsohaj után lassan kezdte elvonni kezét az enyémből. Én azonnal felejtettem fájdalmamat, s kezdtem engedelmet kérni, hogy ilyen nem épen salonmiaig fogadom kedvű vendégeimet; de megjött a doktor is, ■ ex nyugalmat parancsolt S hogy ext számomra annál inkább biztosítsa, eltiltott tőlem minden látogatást Egyedül Mariska kérte ki, hogy ő kötözze be sebemet A doktor rám nézett, meg Mariskára s meg­ engedte. — Azzal a feltétellel, hogy nekem őuintén meg­ mondja, szót fogadotl-e nekem s kegyednek. — Megmondom. Mariska első pillanatban nálnnk akart maradni, de nagyon természetű okoknál fogva lebeszélték. Annál szorgalmasabb látogatóm lett. Legkésőbb minden másod nap megjelent. „ Én meg rohamosan gyógyultam, s a végin kezd­ tem csajt sajnálni, hogy nem tartott tovább. Életemnek ex volt a legboldogabb idősuka. Beteg a kit szerető kéz gyógyít! Ob hány egész­ ségessel nem cseréltem volna el helyzetemet, a kit kaján szív és gonosz nyelv gyOtOr! Azóta sok minden baj ért már, de orvos nem kellett még sóba, mert ha rágondolok forró homlokomra, s rxjta kezedre, kedvesem, rOgtön megjön a jó kedvem, s a jó kedv minden kedvetlenséget elűz. Pedig ml a betegség egyéb kedvetlenségnél? . . . • • • A benyomást, mit ez események rám tettek, el nem felejtettem soha! Istenem, mi furcsa az élet! akkor Mariska rette­ gett életemért, s ki hitte volna, hogy az a szép virág, mielőtt gyümölcsöt hozott volna, Ötökre elhervad! a tisztiűgyósuég érlesilletei', hogy a behajtás leható kímélettel eszközöltessék, * az adósoknak az alispánt hivatalhoz benyújtott halasztási kötényeik ez évben figyelembe vétessenek. Fehér István penczi lakos és társai kérvénye folytán Btraub Károly körjegyző által az adobebajtó soknál tanúsított zsarolás és visszaélések miatt vizs­ gálat rendeltetett el. A vizsgálat megejlésével Hetucnyly Jóuef és Somogyi Zoltán ffcxolgabiró bízattak meg; a az adóügyi rendetlenségek megvizsgálása illetékesen Tornyos György helyettes adófclügyelőre bízatott. A kérvény kitételei szerint az illető körjegyző F. István pinezéjét feltörte, onnan 17 akó borát, mely között 2 akó muskatály finom bor is volt, adóbajtás ürügye alatt elvitte, s neki 8 frttot adott vis«za, mint mely összeg az adó levonása után felmaradt. Pedig F. I., mint a kérvényben állítja, mindennemű adóját már kifizette volt. Az adóbehajtás, mint a kérvényben jeleztelik, Penczeu valóságos Üzletté fajult Ugyanis az adóbebajtók a szegény emberek borait elviszik, — • Penczen a „szomszéd^ potom áron (tehát árve­ rés megkísérlése nélkül) megveszi, a felmaradt néhány garast aztán vissza adják. A panasz még azt is jelzi, hogy Így maholnap a pencziek kénytelenek lesznek abba hagyni a szőllőműrcléi-t, mely mo«t különben is egyedüli jövedelem forrásuk. Azon bizottsági tagok, kik a penczi körülménye két ismerik, a kérvényben folboxoltakat teljesen igauknak állították. Árvaügy. Október 31-ig beérkezett 7800 ügy, elinléztetett ti',00. A jelentés tudomásul vétetett. Tanügy. A jelentésben előadott azon tény, hogy B.-Gyarmaton az áll. elemi iskolában a római katb. növendékek hitoktatása egy református tanítóra bízatott. Gr. Czebrián ezt az intézkedést roez viccnek tartja. (Pedig valósággal úgy van). Harmos Gábor meg oly botránynak, melynek egyedül a tanfelügyelő oka, kit ezért egyenesen megróv. Pokorny nem tartja botránynak, de meggondo­ latlan s elhamarkodott intézkedésnek. Sréter és Reményfy nem nevezték el semminek. Huszár István kéri, hogy ez ügyben mihamarább intézkedés tétették. Ebeczky Emil előadj* a tényt, hogy I m á d y Károly b. gyarmati aluperes úr nem akarja tani-' tani a vallást, a múlt években erre szigorú miniszteri rendeletek által utasítva lett; most is a miniszterhez tétetett felterjesztés s annak az intézkedése váratik. Reményfy megjegyzi, hogy a vallásoktatásért járó honoráriumot kellett volna megalapítani, mert Imády lelkész úr ingyen nem kötelu tanítani. Mas intézetnél, pl. a polgári iskolában, Lengné asszony növeldéjében a vallásoktatás rendesen, eszközöltetik, mert ott az illető lelkészek bouoráltatnak. ■ Harmos Gábor azon indítványa, hogy addig is, mig a ministerium e tekintetben intézkedend, az állami iskola róm. katb. növendékei, róm. kaik. felekezeti" iskolában lévő növendékekkel együttesen részű üljenek a vallásoktatásban. a b.-gyarmati tankötelesek kimutatása az elöl­ járóságnak szigorúan meghagyatott. Pedig hát mi a virágnak hivatása ? Hogy ébren tartsa bennünk az örömet és a bánatot. 8 bár volt pillanat, mely keserűvé tette örömemet, de bánatom édességét keserű csöpp meg nem zavarta soha. Volt pillanat, mondom. S e pillanat volt az!... Azinban, hogy a dolgot jobban megérthessük, folytatnunk kel a felvett fonalat A hogy felgyógyultam, elkezdtem komoly tudo­ mányok után látni. S azon jól felfogott nemzeti ügy­ nél fogva, moly szerint magyar ember a just nem hagyja, felmentem Eperjesre jogtanaiénak. Mások csak hallgatták a tudományokat, de én tanultam. Azonban igy is neveltetésem mindinkább növelte anyám gond­ jait, hát alkalmazást is kerestem, mi által tanulmá­ nyaim mellett némileg anyám gondjait is könnyithetném, s be is jutottam egy tisztességes úri házhoz preceptornak. S ily körülmények közt a két esztendő úgy el­ repült életemből, hogy azt se vettem észre, csak mikor a cenzúrának idejét kitűzték. S mikor ezen is túlestem, akkor mint végzett embernek gratuláltak ax ismerősök. Azonban minden gratulntio között legkedvesebb volt nekem Mariskám kéuzoritása. Szeme ragyogása, arexa pirulása szivének meg nem változott hajlamairól tanúskodnak, de már mint nevelőből kikerült nagy lány, megcsókolni restelkedett. Eddig játéknak mondhatom elég jól ment, mind uak a rokonság örve alatt. Samu bácsi ökrein, nemes­ ségén, jószágán túl nem igen látott s törődött. Ilona néni meg — áldja meg az ég porát is — tudatlanul is, akaratlanul is elősegített viszonyunkban. �nógrádi b.-gyarmati Állami iskola épületének megvizsgálánAra az alispán clnökleto alatt Remóuyfy József és Hanzély László uruk küldettek ki. A b-gyarmati polg. lak. ás az ccsegi közs. ük. 1880. évi költségvetése folterjesztelik. Több tanitó fizetésinek behajtása elrendeltetett. A pálfalrai tanitó választáshoz elnökül l'okorny Gusztáv küldetett ki. Karmos Gábor tiszti főügyész előadja Hartvicb Fercucz kérvényét, melyben bagatellügyl útiköltségeit igazolja. A felszerelt kérvény folterjesztelik. Deák Fcrenczué Ügyében, minthogy a kérvény! iratok hamis aláírással vannak ellátva, az összes ira­ tok a bünfenyilő osztályhoz tétetnek át. Adóügy. A bevétel Ösazobasonlitólag a dinit óv hasonbavával, 20769 írttal kevesebb. Mindazállal a múlt évihez képest csupán 12309 írt visszaesés mutatmutatkozik. Kaszás Andrásba társai kérvénye, valamint Srétor Horácz örököseinek kérvénye adó elengedés tár ­ gyában, feltcrjesztetik. A nm. m. kin pénzügyminisztérium rendelete a jövő évi adókivetés tárgyában közöltetni rendeltetett Elemi csapások miatt B.-Berinko községének 239 frt, D'Jenőnok 1109 frt 36 kr. adója leiratik. Balázs István 3 frt. Rosenbaum Ferencz 4 frt adóleiráaban részesült. A megyei fizetésképtelenek száma 28000'. A czinobányai vasgyár adójának behajtása Ügyé­ ben, minthogy az egyik résztulajdonos kérvénye fel­ szerelve nem volt, az ingatlanok elleni végrehajtás nem rendeltetett el. Gelb Sámuel adóhalasztást kérvénye az adófclűgyolöségnok intézkedés végett kiadatott. Börtönügy. A fegyenczck száma 208 férfi, 16 nő. Havi keresmény 392 frt 67 kr. Egészségügy. Előadó Baintncr Ferencz. A jelen­ tés tudomásul vétetett. Útügy. A jelentés tudomásul vétetett. (Lásd a jövő számban.) Huszár István kérdést intéz a póstaügyi előadó­ hoz, hogy az ipolyság-gyarmati postamenct mért szűnt be? Scbulcz Antal előadó Ígéri, hogy e menet vissza­ állítása tekintetéből a kellő intézkedéseket megteendi. Jövő ülés dcczembcr I2 kére határoztatolt. Ülés vége d. u. háromnegyed háromkor. a Válasz Gaál Mihály ev. lelkész urnák, a „Nógrádi Lapok'' 43-ik számában meg­ jelent czikkére. A ki téged kővel, te azt kényénél. így szól az evangyeliumi parancs, és én engedelmeskedem. Nem fogok polemizálni. Követem a méh példáját, mely a mérges növényből is mézet szí.. Arra.törekszem, hogy az olvasó közönség eszmecserénkből némi tanulságot meríthessem ; ön kigúnyol, hogy hazánkat veszélyben látom, és följajdnlok, hogy úgy vagyunk, mint Róma pusz­ tulása előtt Megmaradok állításom mellett, s azt indokolni fogom. Mégis volt okom Mariska felől kétségeskednem. Mariska eddig férfit nem ismert, a házhoz jóformán senki sem járt Nem mintha nem láttak volna vendé­ get szívesen; do hogy Samu bácsiék sehova sem men­ tek, s az emberek már akkor is tudták számitgatni, hogy ki és kinek hány vizittel tartozik; Samu bácsinak meg mindig akadt valahova menni valója, vagy valami tenni valója, a miért látogatni nem mehetett; Ilona néni meg a házat sosem hagyhatta el, mert faluhelyen hiába háztartást kell vinni, nem vehet mindent készen az ember, mint a városban, aprólék, konyha, az ember cselédre nem bízhatja, meg hátba valaki találna épen akkor jönni . . . Sőt az is megesett nem egyszer, hogy Samu bátyám otthagyta szobájában olvasni vagy pipázni vendégét, maga meg dolga után nézett, s nem került meg csak ebédhez vagy vacsorához. • Nem csoda, hogy a ház nem állott a látogatott házak hírében. Hátba, mondom, Mariska is csak rokonságnak veszi ezt a dolgot, hátha jönnek tlgycs fiatal emberek, udvarlók és szépettevők,— a mitől méltán tartottam — s elragadják mint az ár a gyönge szivet, s én azon veszem észre, hogy kimaradtam . . . Magyarország szerencsétlensége ott kezdődik, mi­ dőn a megyék megszűntek politikai iutézméuyck lenni az álul, hogy elvesztették követválaszlási s viaszabivási jogaikat, s ezzel megszűntök a törvények alko­ tásába befolyni Határozottan állítom, hogy a megyéket a jog egyenlőség alapján akként lőhetett volna szervez i], hogy azok közgyűlései a polgárok értelmiségének, nagy adózóinak és a nagy közönségnek díszét javát foglal nák magukban. Ezen közgyűlés azután máskép tudná megválasztani azon kitűnő férfiakat, kik a megyét az országgyűlésen képviseljék, mint a mai szervezetlen választókerületek, melyekben az értelmiség megoszlik és súlyát veszti; s gyakran oly egyének a oly elemek érvényesítik magukat, melyek a tekintélyes megyei közgyűlésen számításba se jöhetnének. A kerületben megválasztott képviselő ma magát országos képviselőnek nevezi, és választóinak joggal elmondhatja Petőfivel, hogy ,ha felültetsz fejed tetejére, majd kirúgom uolgafogadat"; mert nincs hatalom, mely őt felelősségre vonhassa. A szervezetlen választó kerületek választás után nyomtalanul fölosztanak. Egyes kolomposok rendezhetnének ugyan a képviselő mellett vagy ellen valami nópgyülés félét: de az csak privát kodvtöltéa, a minek kevés erkölcsi súlya van. A kép­ viselő tehát szabad tets.és szerint szövetkezik azon pártul, a molylyel egyénileg leginkább rokonszenvez, vagy a melytől Igtöbb hasznot a befolyást remél Sokan az idő nagy részét az országgyűlés szék­ helyén kivül töltik, és nem restellik a napidijakat és szálláspénzt pontosan fölszedni. A tobototlen, s jogaitól megfosztott nemzet kénytelen tűrni a mindenható kép­ viselők szeszélyét. Nem igy volt ez, inig a megyék voltak az alkot­ mány bástyái. Az időben a követ a megyének volt képviselője, és csak addig, mig a megye nézete szerint kötelességét biven teljesítette; máskülönben viaszaid* valott, és súlyos felelősségre vonatott. Nem a követ egyéni nézete, do a megye szelleme s a többség meg­ győződése döntött a mérlegben, a melyböz a követnek utasítás hiányában is alkalmazkodni kellett, ha vissza­ hivatni nem akart. Ily szervezet mellett a megalkotott törvény a nemzet többségének akaratát fejezte ki; mert a vissza nem hivott követ teljes joggal tekintetett a megye igazi képviselőjének. A megye ismervén a maga döntő súlyát, ország­ szerte foglakozott a közügyekkel; megvitatta a tör­ vényhozás tárgyait; megállapodásait közölte a többi megyékkel, és megbagyU saját követének, hogy azok­ nak érvényt szerezzen. A megyék közgyűlései nagy­ szabású politikai iskolák voltak, melyek az ifjúságot önképzésre ösztönözték, s a bazafiság szellemét az egész hazában ébren tartották. Már ezen egy körülmény miatt is örökéletet érdemeltek volna a megyék; a az utókor előtt súlyos felelősséget vállaltak azok magukra, a kik ezen önkormányzati rendszert átidomitás helyett örökre megdöntötték; mert azt még csak remélni sem lehet, hogy a modern parlament suverain tagjai a haza javára a magukhoz ragadt hatalomról lemondjanak, ■ a megyék régi szervezetét visszaállítsák. Gyakorlati példákkal fogom megvilágítói, mi szomorú kísérletekre, sőt romlásra vezet a parlamenti absolutismus. Ha az országgyűlés elszakad a nemzettől, és nem bocsijtja le gyökereit a szülő megyékbe, hogy azokból életerőt a gyakorlati Upasztalást meríthessen; •s nem hallhatja tanácsát azon sok jeles férfiúnak, kik a küldő megyékben otthon maradtak, de magukat a . közgyűléseken érvényesíthetnék: természetes, hogy sok idétlen törvényt fog alkotni. Lássunk néhány mutatványt az újabb alkotásokból. Eltörülték az uzsorát a nélkül, hogy megelőzőleg bankot s egyéb hitelintézeteket állíttattak volna föl, hogy a megszorult a elegendő födözcttel biró polgár olcsó kölcsönt kaphatott volna. Ez a meggondolatlan elmosódott már a feledés toknőjében, s ha még pislo­ gott is valami az emlékezés mécsében, azt a világ a rokonságnak tudta be. VárUm hát és reméltem, do Gcszkcnyéro mind kevesebbet látogattam el. A hol pedig mindinkább tudatára kezdtek jönni annak, hogy nagy lány van a háznál. Vendég ha jött, agyon marasztalták, hu meg nem jött, hitték. S a ki aztán többször is megfordult, annak úgy sub rosam megsúgták, hogy okkor lesz az urnák nevonapja, okkor meg az asszonynak születése napja, tartani fogják, jöjjenek el minél többen. Az a név nap! Az volt az, a melyik ha vissza szokott térni, sosem 'kívánom Samu bátyámnak, hogy az ur isten éltesse sokáig, bánom hogy igazítsa meg gondolkozásmódját De hisz most már késő. Én nem nyernék véle semmit som. Elég hogy Mariskám nőm változott soha. Azt a hűséget, türelmet, azt a megadást nem feledhetem el! Nemes lelked világa deríti feLéltem felhősobb pillanaUit, szereteted melege táplálja édes vágyamat, egykor veled egy hajlékban lakni. Csak várj kedvesem! Nem fogsz várni soká! Másrészt még féltem ellebbeuteni a fátyolt, hogy a kétes helyzetemben magamat bizonyossá tettem volna. De okszerűnek sem véltem még most határozott szint vallani, hiszen én még a czéltól mindig távol vagyok. Mariskát meg ha hírbe hoznám, megrontója lehet­ nék szerencséjének. A mi eddig történt köztünk, az lapok. (Folyt. köv.) lépés anyagilag lünkre tolta az ország népességének nagy részét, <• az erkölcsét is megronlotta. Hallatlan, de igaz, hogy volt oly járásbiiu is, a ki 120 százalékra kölcsönzött, s a kit a fegyelmi bíróság UK) frt bírságra Ítélt, ezen a törvény állal megengedett de lelketlen zsarolás miatt. Ni-m szabad a bölcs törvényhozásnak a tőkepénzes jólelkiiségére bízni ■ dolgot; hanem in­ tézkednie kell, bo^y az uzsorásodé* le kelleti né váljék, legalább a jó hitelű polgárokra nézve Emancipálták a zsidót, <• bár tették volna régen; mert nincs joga senkinek embertársát jogaitól meg­ foszt.ni: de a ti-j'jári házasság behozatala, és borúiéi távi törvény nélk'll ezt tenni nem lett volna szabad. Csak nem kéteur esztendő óla áthidalbatlan válasz­ fal vau a kereszténység és zsidóság közt. A keresztény vakbuzgóság emelte azt; mert nála volt a hatalom annak lerombolására. A megvetés és üldözés nem al­ kalmas módok a rukouszenv megnyerésére. A rokoni kötelék IcghaUlutasabb eszköz volna a szivek kibéki téaéro s egybeforrasztására. A drága hazai földet sem lőtt volna szabad ámba bocaijtani oly jövevényeknek, a kiket hazaszeretet nem köt L< zzánk, s a kik semmi biztosítékot sem nyújtanak, hogy a hazának hasznos polgárai lesznek. Eltörülték » szőlődézamát. do el lehet róla mon­ dani, hogy adtál uram esőt, uincs köszönet benne. Az értelmesebb váltságjogoeult osztály, tisztelet a kivétő­ leknek, kizsákmányolta a nép tudatlanságát, a meny­ nyiben a nép számtalan esetben som bírót, som becsiül nem választolt, a jogbiztos pedig többnyire az úri osz­ tály befolyása alatt állott, a melynek vendége volt Mesés középárak, s termőképességek lettek a becslök által megállapítva, miután a jogosult osztály csak ritkán birt biztos jegyzetekkel, melyek a középtermést kitün­ tették volna; do ha birt volna is: eltitkolta,a becslés­ től kedvezőbb eredményt várván. Ennek azután az lett a szomorú vége, hogy ritka kivétellel, az egész szőlő távolról sem ér fői a jogosult osztály részére megái la­ pított váltsággal; * igy a nép minden vagyona utánoz vesz; mert az ő hibája nélkül rakásra gjült sok évi kamatok, már nem csak a szőlőket terhelik. Mi könnyű lett volna az adócataszter alapján, az adót megszázszorozva, a az összeg egy hatod részét kezelési költség fejében levonva, a szőlők becsárát meghatározni; azután pedig az irtván vtörvény módozata szerint kimondani, ho$y a tized és kilenczed dézsma alatti szőlők becsárának egy harmad része, a nyolezad és annál súlyosabb dézsma alatt volt szőlők bccaárának pedig fele képezi a váltságöMzeget. Egy jogbiztos rövid idő alatt, a meglevő B táblázatok alapján, min­ den költség nélkül, akár az egész megyében rendbebozta volna a megkívánt mnnkálatot. Minden szőlőréazlet a tinta jövedelemhez képest lévén megadóztatva, oly képtelenségek még sem fordullak volna elő, mint a minőket a szerencsétlen törvény alapján a becslés eredményezett. Az államkincstár milliókat veszített eddig is, mert a szőlők távolról sem nyújtanak elégséges alapot a túlságos váltsági összeg födözésére, s igy az állam a végső szigor mellett is veszteni kénytelen, a nép a szőlőktől megszökik; mert kilátása van, hogy teljes életében csak az allamnak mivcli szőlejét, s nincs belőle egyéb henna, mint a mit szüret után desperátióból megiszik. így ven el a dézsmás szőlő, ezen tekintélyes adóalap nagy része a hazára nézve, nagy jövőjű borászatunk kipótolhatlau kárára. Megengedtetett a volt urbérúég teljes földarabohasas a bet teleknek a külsőségtől! elszakitása. Boldog Isten! a régi törvényhozók Kálmán király óta kiváló gondot fordítottak arra, hogy a nép a fekvő birtokban fentartassék, és az sem túlságosan föl ne daraboltaaaék, sem egyes kezekben fúl ne nalmuztassék. Innét van, hogy a beltolkct a külsőségtől elszakítani a a telket egy negyed telken alól feldarabolni nem volt szabad; és 40 házhelyig csak egy, 80 házhelyig 2, 120 ház­ helyig 3, azontúl csak négy telket volt szabad össze­ vásárolni. Tudjak, hagy az egyházak s községek fentartásának főalapjait a házhelyek képezik. Már az 1840. 8-ik törvény, moly a leányágnak egyenlő öröködési jogot adott, nagy csapás volt a népre nézve; hát napjainkban, midőn a végtelenségig szabad földarabolni a nép birtokát. Hiszen a gondos, a jövendőbe látó törvényhozásnak az osztályokét a lehetőségig meg kellene gátolni, és a hol a közös tulajdonosok többsége nem akar osztozkodni, ott módokról kellene gondos­ kodni, hogy a közösségből kilépő kisebbség, a család anyagi körülményeihez képest, bizonyos idő alatt kész pénzzel elégittessék ki. A gyakori osztozkodás kiszcgényili a népet. A földarabolás mozgóvá teszi a fekvő vagyont úgy, hogy maholnap senkinek sem lesz kedve még gyümölcsfát is ültetni, aggódván, hogy annak gyümölcsét idegenek fogják élvezni, frtóztaló követ­ kezményei vannak annak, ha a lex agraria bölcsen nem intézkedik. Ha a népnek nem lesz érdeke és kedve ragaszkodni az ősi telekhez, szülőfalujához, vége lesz hazaszeretetének is. Hogy a házhelyekre alapított egy­ házak, községek hogyan vetik ki és szedik be a köz­ terheket: szinte megfoghatatlan. A birtokos néposxtály és a kisebb birtoka nemes­ ség ezen rohamos pusztulása, már a külföld figyelmét is magára vonta. Elősoroltatnak azon országok, melyek­ ben meg van határozva az ingók s ingatlanok azon minimális értéke, a melyhöz sem az állam, sem a hitelező nem nyalhat, s ezzel megvannak az illetők mentve a végpusztulástól. Nem lehetne e nálunk is valami gyökeres gyógymódról gondoskodni? Hogy a nép végkép elpnsztuljon, folyvást késle­ kednek a regálé megváltásával; pedig azt a községek­ nek állami közvetítés mellett mielőbb meg kellene váltani, hogy megváltás ntán mint községi közös jöve­ delmet a nép érdekében czélszerúen lehessen kezelni, s rendőri felügyelet alá venni. Most a regálé-tulajdonos haszonbérbe adja azt a legtöbbet Ígérő pióczának, a kit kár volt a faluba be bocaájtani. Ez a vampyr-faj azután mesterkélt módon �NÓGRÁDI korhslyiyé teszi a népet, bogy adósságokba keverje, ée daraboukint megfossza birtokától. Nézzünk körül «éles Mary aroikbgon, és a korhclyaér a ai annak nyomán járó elsíró uyodés álaláuoűá lőtt, és a törvéuyhosás a ió Istentől várja az orvoslást. Mi Imi annak vége, na a nép birtoktalan proletárrá Ülik, ót szembeálland a lelkiismeretlen fosztogatókkal? a fo leletet megadhatja kiki magának. Ma a hírlapok axinto helyeslik, ba a nép egy egy lelketlen uzsorást orozva moCTyillű)l. Szomorú példák erek, a nem jó a fblbönaölt e kétségbe őseit tömegeket a vérhez szoktatni. A törvény bűnlesseu, de a nép igazságszolgáltatási örökre kárhoztatnunk keli, ée atoaaönk axl még van időnk, ciélaierd törvényekkel meggátolni. Hogy egyetlen níposztály ae kertije el a,catastrőphát, proclamálnl kellett a szabad ipart is, éa roba moean eltörölni a czéhaket. Ezen intézkedésnek az lett uomorú eredménye, bogy az uzsora által, vagy a eze rencae kedvezéséből meggazdagodott egyének, kiknek az iparról fogalmuk sincs, jó pénzért ezercinek ma­ guknak munkavezetőket; első kézből a igy olcsóbban meguendk ax anyagot; kezdetben legalább jobban fizetik a segédmunkásokat, ée ezzel háttérbe szorítják a kitanult iparost, a arra kénynoritik, hogy önállósá­ gát elvesztve, rabezolgamódra nekik dolgozzék, a mun kadynak oroazlányréazét maguknak megtartván. Más volna az, ha az iparon osztály máraz iskoIákban ÍÖlvilágositlalnék a tanulás óriás fontoaaágáról; éa a törvény gondolkodnék arról, hogy az ipartánulatok olcsó forgalmi tőkéhez juthatnának; • azután egymás kőit ÍÖlesketclt bccslökot választván, a kik a teUeeitett munka kiérdemelt diját megbecsülnek, és a tagok a táraulatilag kezelt vállalat jövedelméből, a megbecsült munkabér arányában kapnának osztalékotEz ecetben a merő azakképzett tagokból álló tánulat a laicus vállalkozóval igen ie győztesen kiáltaná a versenyt; de addig, mig ezen szellemet meg nem ho noeitottnk, s még pénzügyiteket be nem rendeztük: a haza ezen nagy fontoasűgú kisipatoe osztályát koldulná tenni nem lelt volna szabad. Ugyan mivel tudná a törvényhozás igazolni a kisvárost körjegyzőségek fölállítását? Nem lelt volna-e czélszerűbb a helyhatóságokat teljes hatáskörrel szer­ vezni? Már most kénytelen a kormány intézkedni, hogy ezen válogatott társadalmi osztály tisztességesen megélhessen; a mi csak is a nép további megtcrbeltetésével történhetik meg. Olyan a mai törvényhozás eljárása, mint midőn valaki ruhát szabat u még csak születendő gyermeknek, úgy okoskodván, bogy majd csak bele női; pedig jobb volna annak idején a test­ hős szabatni. A szükség alkotja meg a törvényeket. Mit mondjunk az államháztartás tékozló beren­ dezéséről; a hatalmasok érdekében állami kamatbiz- toeitás mellett létrejött vaautakról; a bírói független­ ség megtámadásáról; a polgári eskünek vallásosjelleSétől lett megyfosztásáról, s ennek folytán a megöbbentőleg megszaporodott hamis esküről, melynek meggátlása végett a keresztények esküjét is vallásos szertartással kellene kivinni. Es mit mondjunk a feneőbb körökben napirenden lévő azon visszaélésekről, melyek tönkreteszik a nemzet hitelét, beszennyezik a külföld előtt jó birnevét, elölik a polgárok bizalmát s kegyeletét a felsőbbség iránt. .Most már elvan nagy részben pusztítva a közép nemesség, pedig minden egyes tagjának elvérzése nemzetiség tekintetében táton­ gó seb a haza testén; ép .úgy elpusztultak a volt úr­ béres,' a szőlő birtokos, a kisiparos osztályok is. A mértékletlen pálinkáivá* eltörpíti az újabb nemzedéket. Ettrevebetöleg szétmállik állami életünk, éa nem lá­ tunk Mózeseket, kimagasló szellemeket, a kik ben­ nünket ezen kétségbeejtő állapotból kivezessenek. Az iskola ügyet kivéve, — mely még gyökeres javításra vár, — a parlamenti absolntismus kevés nagyobb szabása alkotást tud felmutatni. Hogy lelkész úr mind ezt nem látja, a nem hiszi, az bámulatba ejt. Én honfiúi bánattal ismétlem, hogy úgy vagyunk, mint Róma pusztulása előtt; és gyöke­ res orvoslást az okszerű reconstrnaló törvények mellett, csak ie az iskoláktól, az új nemzedék jó nevelésétől várok. Ez okból főgondot kell fordítani a tanitöképezdékre, hogy igazán képzett néptanítóink legyenek, kik a falusi gyermekeket az okszerű gazdászat, szőlőm Íve­ lés, marhatenyésztőt, méhészet, gyümölcsészet s más hasznos foglalkozásokra, a városi növendékeket pedig az iparos pályára szükséges ismeretekre alaposan meg­ tanítsák. Hogy a kenyérkereseten kívül az erkölcsieégre fő súlyt kell fektetni, az magában értetődik. A mértékletességet, munkásságot a gyermekek vérébe jókor be kell oltani. Hogy pedig erőteljes legyen az új sarjadék, továbbá, hogy ne kénytelcnittessék begya­ korlás végett éveket tölteni a katonaságnál, mi által a gazdászat, ipar és kereskedelemre nézve a drága idő és erő elvéez: az új sarjadékot a test- és katonai gyakorlatokban ki kell képeztetni, bogy legföljebb egy évet kellessék állandóan a katonaságnál tölteniük. Ezzel milliók lesznek meggazdálkodva. Hogy ezt utólérbeasük: szükséges, bogy a haza a néptanítókat a átaljában a tanárokat édes gyerme­ keiül fogadja; tisztességes ellátásukról gondoskodjék, bogy ezen neme*, pályára a kiváló tehetségek örömmel vállalkozzanak. Ok az emberiség jóltevői, ők képezik a leghasznosabb osztályt az államban. a jörö itáabaa). Bodnár htrán. Hírek. Felkérjük azon t olvasóinkat, kik lapunkért úgy a múlt, mint ez évre bátrálékban vannak, szívesked­ jenek a hátralékot e lapok kiadójának minél előbb beküldeni LAPOK Nseasélyl hírek. Gr. Gyürky Ábrákéin f. hó II-én d. u.5 órakor érkezett B. Gyarmatra, hol a más nap tartott közigazgatási Ülésen elnökölt; d. u félöt­ kor Lcszenyéro rándult Hr. Majthény László úrhoz; honnan inég az este tért vissza. F. hó ül-áoLu^pickin telte a nagyterem fölepmunkálatait, 1! órakor B Tbstro utazott. A közigazgatási bizottsági tagok közül f. Ló 12 ki Uléseu jelen voltak: Beniczky Gúla, Gr. Czebrián László, llanzély László, Huszár István, Pokoruy Gusztáv, Roményfy József és Sréter Alfréd urak. Nógrádmegye öcsi közgyűlése deci. bó ll-éo fog megylartaui; az állandó választmányé pedig deezomber 10 én. Az „Ellenőr0 umlt boti, egyik számában, egy alaptalan bir vergődött szárnyra, melyszerint Madach Károly alispán úr helyébe Scitovszky János a nógrádi járás országgyűlési képviselője választatnék meg nóg rádmegye alispánjául; ezt a kövér kacsát a szemes „Fővárosi Lapok** is átvették. Á tények közvetlen szemlélőinek tehát nem csekély volt mcglcpotéaök oly alaptalan a elhamarkodott hírrel szemben, midőn tud­ ják azt, bogy Madách Károly alispán úrnak leköszö­ nése egészen indokolatlan lenne. E rosszul értesült birt tehát valamelyik türelmetlen s magát capacitálni nem hagyó megyei capacitás őszi merengésének kell tartanunk. Áthrlyezéa. Bérczy Lajos a b.-gyarmati kin tör­ vényszék aIügyésze az Ipolysági kin törvényszékhez helyeztetett át basonminőségben, helyóim pedig Kacskovics Jenő, az ipolysági törvényszék alügyésze ne­ veztetett ki. A szí rá ki kin járásbíróság mellé telekkönyvi hivatal rendszeresittetett Vadászat. E bó 8 án Lőrinczibcn nagyszerű va­ dászat tartatott, melyet Vajda Miklós úr, uradalmi gazdatiszt rendezett. A vadászaton mintegy 24 cn vet­ tek részt. Sok nyúl és néhány róka esett a vadászat áldozatául. A vadászatot fényes áldomás követte, me­ lyet Vajda nr szép zongorajátéka és Heknol ur virtuóz begedújátóka hajnalbasadtáig tartott fenn. Gyilkos sajtóhiba. A „Baysrischer Kurier-* hir­ detési rovatában fauiosos sajtóhiba csúszott be, moly az illető nyomda faktorának életébe került. Ugyanis egy hirdetésben, uicly egy pamlagot kiuált vételre, e helyett: ,sucb ciugericbtct zum Liegcu1*,ez állt: „surh cingrrichtet zutu Liebrn‘*.'*A faktor » sajtóhiba láttára auuyira fölindult, bogy agyaxélbüdés következtében aZuunal meghalt. Nyilttér.*) A „Nógrádi l-apok“ 42-ik számában „alá­ zatos szolgája Reiner Salamon** aláírással égy haszon béri hirdetés jelent meg, melyben ne­ vezett egyén — magát mint több közbirtokos­ ság! tag megbízottja bemutatván — azt hir­ deti, hogy a helybeli regalia f. év és hó 27 én haszonbérbe fog adatni. Meg vagyok ugyan győződve, hogy azon t. olvasó, aki nevezett egyén hírnevét ismeri, mindjárt az első pillanatra hihctlcnnek találta, hogy egy Reiner Salamon valaki által megbiza&sék; de azok tekintetéből akik azon szerencsébe nem részesülnek, hogy nevezett egyén jcllomót ismernék; szükségesnek tartom kijelenteni, hogy valótlan azon állítása, hogy o több közbirtokosság! tag megbízását bírja, a mint nem is bírhatja, minthogy a nagy­ tekintetű közbirtokosság túlnyomó többsége egy Csúcsén 1878. év deczernber J5-én kelt nyilatkozat szerint a bérletet nékem további három évre, azaz 1882. év végéig meghoszszabbitotta, s igy a korcsmái tatáéi jog többé bérbe nem adható. Csúcsé, 1879. nov. 12-én. Trencsényi Adolf, regaliabérlő. Balogh Károly előnyösen ismert zenekarvezető és társulata e hó 18-án körútra indul, és pedig f. hó 18-án este Szécsényben kezdi meg zeneestélyeit, innét Rozsnyón keresztül a szepcsséget s Magyarország fel­ vidékét fogja beutazni. Kívánunk útjához sok szerencséi. Ipolyságról illetékes helyről helyreigazítást vet­ tünk a nov. 2-án 43 ik számunkban közlött rétsági pósta-rablásra vonatkozólag, mintán a tettes Ulbrik nevű barsmegyei illetőségű egyén,a hontmegyei csend­ őrség által fogatolt cl Kcmcnczén, s a rablás kideritéso után, egy nógrádmegyei pandúr kíséretében megjeLmt budapesti póstaigazgatóaági képviselőnek Rút­ ságra leendő kisértetéa végett átadatott Ipolyságon f. bó 8 áu éjjel ismét tűz volt, mely alkalommal az úgy nevezett paraszt-utczában — da­ czára a babonás nép által zulu-toilette bán a Hu körül hordozott leánynak! — tiz pajta, többnyire tel­ ve takarmánynyal a romboló elem áldozata lett Sze­ rencsére szélcsend volt, különben a megyeháza is a tűzveszélynek ki lett volna téve, s az annak padlá­ sán (!) Őrzött száz mázsát megközelítő, ba nem haladó, különféle régibb iratoknak ballmaza, melyek sem a szűk levél- sem az irattárakban nem férnek. A már nagy mérvet ölteni kezdő tűznek elfojtása körül ön­ kéntes tűzoltóink ezúttal is tűzoltó parancsnok Leityánszky Sándor megyei főjegyző vezérlete alatt reedkivüli buzgalmat tanúsítottak, mely körülménynél csak az sajnos, bogy népünk már már azt látszatik hinni, hogy tűzoltóink kötelesek saját élőtök vagy egészségük koczkáztatásával a tüzet nézők vagyonát megmenteni! A megyeház! lölepépltéa, mint Manóssy Alajos, az egyik vállalkozó a főispán urnák megígérte, decz. 11 én készül el. Tehát a közgyűlés már a nagyterem­ ben fog megtartatni. •) E rovstbu köllötukirt n«m ■ 8»«rk. k <UU« (serkentő Hoi-vAtb üruió. Hirdetmény. A b.-gyarmati „Népbank** igazgatósága részéről közhírré tétetik, miszerint az alább jegyzett ki nem váltott s nem boszabbitott arany ezüst ékszertárgyak 1879. évi deczernber hó 2 és 3 án az intézet helyiségében nyilvános árverés utján készpénzfizetés mellett elfog­ nak adatni. B. Gyarmat, 1879. október hó. Az igazgatóság. 2121, 6188, 8079, 4517, 22, 97, 2407, 2565, 6086, 5618, 6955, 4067, 3133, 3376, 1088, 3975, 2460, 6165, 2825, 806, 6157, 2920, 160, 726, 1341,.2827, 1488, 4028, 7002, 451, 497, 2941, 5166, 7125, 8077, 512, 1046, 5202, 6160, 3089, 4790, 3802, 2999, 3000,1553, 1617, 7011, 381, 3851, 2239, 2940, 1817, 4253, 2516, 3453, 4155, 2805, 2326, 875, 4286, 2360, 454, 5081, 2122, 609, 3151, 2272, 6965, 5219, 5551, 235, 5370, 423, 6565, 1871, 236, 716, 6786, 1049, 7485, 2123, 1897, 2643, 2096, 5352, 6319, 6751, 460, 5545, 409!, 461, 3699, 4915, 5933, 4G4, 1866,8b9, 721,935, 1361, 1538, 7954, 5014, 2575, 2629, 6527, 4392, 2855, 2948, 2962, 625, 3114, 3158, 3189, 3221, 3210, 4141, 4830, 3529, 7955, 972, 975, 2859, 6566, 7078, 3412, 5264, 3065, 3117, 6845, 3568, 4538, 3592, 5513, 3685, 3814, 5825, 6600, 4461, 1462, 4508, 4532, 6374,5807,6714, 6873, 7956 és 1341. s-i Van szerencsém a mélyen tisztelt közön­ ségnek tudomására hozni, miszerint Ü.-GyarCzlgány logika. Éjjeli zenét akartak adni fáraó maton, Hcks 8. ur házában ezukrászivadékai a városi kapitány úrnak, de eltévesztették az ablakot, s másnak húztak. A szomszéd egy darabig drit nyitottnm. Ismerve a b.-gyarmat csak hallgatja, mig végre kiszól: „Jól van fiúk, elme­ és vidéke t. közönségének finom izlúsúf, min­ beliek, holnap reggel szóljatok be egy kis borravaló­ den figyelmem oda irányuland, bogy igénye­ ért**. „Igenis tekintetes kapitány úr, majd eljövünk**. iknek minden tekintetben eleget tegyek. Különfélék. Reggel aztán eljöttek. „De hát nem nekem húztátok, libának az adja meg az árát, a kinek sütik**. „Nem úgy! hanem az aki megeszi1*. X. as-ssony a sírást a tükör előtt tanulta. „Az előtt mondá, ha sírtam, arezom egészen eltorzult, most már úgy sírok, mint egy angyal**. Teljes tisztelettel s—z Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1879. Selmeczy S. cukrász. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00744.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_11_16.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-11-16 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 45. szám (1879. november 16.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom