<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="4359" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/4359?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-08T22:37:30+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="4243">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/77422f927975c2104a49121a9b17eef4.jpg</src>
      <authentication>353453ee9d19e95a217fc2257f30907a</authentication>
    </file>
    <file fileId="4244">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e0c99eb9bd7a9e2639bff35eade0afad.pdf</src>
      <authentication>90e6c9c09dfc39dbb48c6f58566ff1c5</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="116436">
                  <text>B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam.

38-ik szám.

Vasárnap, 1879. szeptember 28.

NÓGRÁDI LAPOK
és H O N T I

HÍRADÓ.

Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap.
Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt.
Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes
szám ára 15 krajczár. Előfizetni
csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton.

=8

,

Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg
minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket
elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája
Budapesten, Nagykereszt-utcza, 8. szám.

-'^Tisztelt közönség.

' L-tpuriilegközelobbi száma a 28-ik év­
negyedbe lép. E hosszabb pályafutás alatt,
a közérdekek szolgálatát tűzve zászlajára,
iparkodott megfelelni ama hivatásnak, mely
egy szerény vidéki lapra várakozik. Iparko­
dásnak mondjuk csupán működésünket, mert
érezzük, hogy a kisebb körön belül, melyben
a vidéki lapok mozognak, a közélpt mezején
nagyot teremteni alig lehetséges. De iparko­
dásunk jóakaratú és tiszta szándékú volt. Ily
szellemű elhatározással lépünk a 28-ik évne­
gyedbe is, czélul tűzve megyénk jólétének
emelését, s a szabadelvű haladásnak vállvetett
munkálását. Nem mondjuk, hogy a köz­
érdekek munkája mellett egészen magunkra
lettünk volna hagyva; megyénk jelesebb
egyénei tudják és érzik azt, hogy oly köz­
lönyre, melyben nézeteinket el lehet mon­
dani, —- a ferdeségeket megróvni, közérdekű
eszméket megpendíteni, — szüksége van min­
den törvényhatóságnak; de ezen támogatás
csekély és csak kevesek részéről nyilvánul.
Épen azért felkérjük megyénk hazafias, mű­
velt közönségét, hogy méltányolja közérdekű
működésűnket és támogassa továbbra is úgy
szellemileg mint anyagilag vállalatunkat.

Előfizetési felhívás
a-

„Nógrádi Lapok“
1879-ik év utolsó negyedére.

Előfizetési feltételek:
Egész évre .... 6 frt.
Fél évre.......................... 3 frt
Évnegyedre .... 1 » 50 kr.
Egy hónapra. . . . — „ 50 kr.

Az előfizetési pénzek egyedül a kiadóhoz czímezve, — legezélszerűbben póstautalváuynyal —
a nyomatandó példányok a pontos szétküldés tekin­
tetéből, mielőbb beküldendők.

Kék László,
kiadó a laptulajdonos.

Horváth Danó,
fel. szerk.

Alakitsunk borászati egyletet.
B.-Gyarmat, 1879. szept. 25.
Lesz vasutunk 1 Ezen ige hangzik most
az Ipoly völgyön mindenütt, s erősebben hang­
zik, mint ezelőtt bármikor, mert a kérdés már
égetővé, — hogy ne mondjuk két megye lét­
kérdésévé — vált, megérett.
S a kivitelre kedvezni látszik az idő is;
mert a gazdasági termények majdnem minden
ágában rósz esztendő lóvén, ez azon szomorú
jövőt tárja elénk, hogy ha a földnépénok
valamely rendkívüli segélyforrást nem nyi­
tunk, nemcsak tavaszig ki nem tarthatja s
vetőmagját is — mielőtt a megölő uzsora
kölcsönhöz fordul — óléi ni kénytelen; hanem
már a tél kellő közepén éhínségnek lesz kitéve.
Az előrelátó, bölcs kormánynak tehát
elengodhetlon kötelessége módokról gondos­
kodni, hogy a nép o legszélesebb adóalap,
tisztességes munka által keresethez jusson;
s kinálkozik-e erre kedvezőbb alkalom vidé-

künkön, mint az ipolyvölgyi vasút földműnkálatainak gyors elkészíttetése.
Sajnos, hogy ezen vasút, melynek pedig
életképessége kérdésen felül áll, a már 10—12
év óta pengettotik, csak ily szomorú uccidcnsnek köszönhesse lótrejövetőiét! De jobb igyis,
mint sehogy.
Részünkről pedig ezúttal csak mellékesen
kívántuk érinteni o thémát, és figyelmeztetni
gazdáinkat egy más tárgyra, moly a vasúttal
eszmeiénczolatba hozható.
Losoncz már is mozog, hogy ha létrojö
az ipolyvölgyi vasút: gyapjú és termény depót-t raktárt állít fel Nógrád, HontésGömÖr
vármegyékre kiterjedöleg.
Vájjon nem volna-o itt az ideje, hogy
Balassa-Gyarmaton, mely Ecseg-Kozárd, Szelestény, l’cncz, Apáti, Ipolyság között le
egész a Dunáig igen* kitűnő szőllömüvelö
nagy vidéknek központja, borászati egylet s
ezzel kapcsolatban központi bor-pinezék létesitessenck, hová messze vidékről biztosan jö­
hessen a vevő.
Hogyan állunk most?
Voltak bőterméscink, s volt egy évtized
óta háromszor igen jó minőségű termésünk
is. — Vájjon tudtuk-e azt értékesíteni?
Tisztességesen nemi Hisz a jó bort is,
ha kínáljuk (mert vevő önmagától csak rit­
kán jelentkezik!) alig .kapunk érte annyi árat,
mennyibe megmŰveltctéso és kezelése kerül.
A csekélyebb minőségű bort pedig potom
áron sem veszi senki; pedig ha volna kivi­
telünk, ez is szépen értékesithető lenne; mert
tagadhatlan, hogy a nógrádi borok legsildnyabbja is igen ízletes és tartalmas.
Tudjuk jól, hogy ezen állapot előidézé­
sében tetemes része van nehány lelkiismeret­
len borkupoeznok, kik pancsolásaik és insoliditásuk által a hetvenes évek kezdetén töké­
letesen megrontotlák a nógrádi és honti bo­
rok addigi jő hirnevét s elijesztették távo­
labbi biztos vevőinket; úgy hogy azóta kizá­
rólag egypár helybeli nem annyira borkereskedő, mint inkább mindennél, főleg pedig
pénzével üzérkedő kupecz monopóliumára va­
gyunk szorítva.
Ámde első sorban épen arra való volna
a társulás, az egylet alakítása, hogy boraink­
nak méltatlanul eljátszott jó hirnevét vissza­
állítsa; sőt folyvást messzebbre vigye azt;
— másodszor, hogy a termelőt megszabadítsa
azon zsibbasztó és folytonos aggodalomtól,
vájjon sikerül-e gondozott jó borát nagy időveztés és utánjárás nélkül is tisztességes áron
eladni.
Mert ha lesznek az egylet székhelyén
központi pinezéink, hol a különböző vidékek
és termelők mustra borai feltalálhatók: az
eladás és vétel igen meg lesz könnyítve, s
mindez üdvösen fog visszahatni a borok ára­
ira s a szőlőművelés haszonnal való tökélotesbbitésérc.
De nem czélunk ezúttal részletekbe bo­
csátkozni, csupán az eszmét pendítettük meg
azon biztos hitben, hogy megyénk és a szom*

A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden
közlemények a szerkesztőhöz küldendők.

Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések
a kiadóhoz intézendők.

szód Hontmcgyo számos kitűnő, intelligens
bortermelője hozzá fog o kérdéshez gyakor­
lati észrevételei és javaslataival szólani, s
mire idei, ritka jó minőségűnek Ígérkező bo­
rainkat elhelyeztük pinezéinkbe, összegyűl­
hetünk és könnyű szerrel megalakíthatjuk az
egyletet.
Versenyképessé és erőssé csak az egye­
sülés tehet, ezt mozdítsuk tehát elő az azyagi
és szellemi munka minden terén; s akkor
biztossan fel fog virágzani Magyarország.
Az egyesülés pedig míg egyrészről leg­
biztosabban vezet a czélhoz, másrészt, hogy
úgy mondjuk, mindenkinek nyitva álló leg­
olcsóbb mód és eszköz a vagyonosodás azon
mérvének eléréséhez, mely egyesek által, ki­
ket a vakszerencse nem kísér, csak igen rit­
kán és nagy bajjal érhető el.
Hemenyi líároiy.

hz iparvéielem nálunk és másfltt
Midőn Washington a felszabadult Unió élóra
emeltetett, ezerféle bajjal kellett az Ifjú köztársaságnak
megküzdeni, önállóságát kivívta ugyan Anglia gyar­
matosító törekvései ellenében, de az egyesület hiányos
alkotmánya nem biztosította kellően a nemzeti ipart
az angol kokurrenczia ellen. És Anglia értette, hogy

mikép kell konknrrencziát csinálni: értette, hogy kell
egy -nemzet fejlődő iparát elnyomni.
Tömegesen dobta piaczra kézműáruit és a jó
amerikaiak gyakran New-Yorkban a más kikötőkben
olcsóbban vehette az angol kézműipar csikkéit, mint
a hogy azokot Liverpool s Londonban árulták. Az
amerikai kézműipar kezdetleges gyárai, telepei meg
is buktak egymásután, s a piaca csendesen meg volt
hóditva. Csakhogy Amerika nem az az ország, a hol
ily állapotot soká eltűrjenek. Az összeülő kongresszus­
hoz egész özöne érkezett a peticzióknak, melyek a
nemzeti ipar nemzeti védelmét sürgették. — 8 Was­
hington a kongresszuson történt felavatása alkalmából,
egy egyszerű, sötét öltözetben jelent meg, mely egé­
szen belföldi készítmény volt Az ő egyszerű, de kife­
jezésteljes modorában tanulságot akart szolgáltatni
minden törvényhozónak: hogy lehet egy ország jólétét
valóban előmozdítani.
Ma Amerika sok tekintetben már szuperioritásban
van Anglia fölött. Washington akkoriban az 6 egyszerű
sötét öltözetével többet mondott, mint nálunk az öszszes gyűlések és értekezletek mondottak. Nálunk be­
szélnek, lármáznak, nyakatokért elveket fejtegetnek,
de senkinek sem jut eszébe, az iparvédelmet tényleg
önmagánál megkezdeni. Egyik a másikra bízza a kez­
detet. És ha ennek daczára azután a chaoezból mégis
egy egészséges eszme kezd kibontakozni, ha valami
uj körülmény mégis föléleszti a nemzeti iparvédelem
iránti közlelkesedéat, akkor mindig találkoznak nálunk
férfiak, kik a lelkesedés árját ügyesen vezetik le a
tanulmányozások homok sivatagjába. Ez alatt a tanul­
mányozás alatt azután felszívódik a lelkesedésnek
utolsó cseppje is a közöny sivár pusztáján s vagyunk,
a hol voltunk. Mintha ránk nézve a nyugati nemzetek
iparfejlődésének története nem rejtene tanúságot, mint­
ha mi örökké vigan megélhetnénk adósságból. A jövő
generacziók lássák majd, hogy mint boldogulnak e
hazában!
De hát az istenért, mikor fog már a közszellem
tisztább, emelkedeltebb nézetekkel bírni a nemzeti
ipar jelentőségéről s annak befolyásáról a köshaladásra? Mert tény, hogy még mindig nem vert teljesen
gyökeret nálunk az iparállam eszméje, hogy e tekin*
tetben még toost is bizonyos könnyűvérilséggel talál­

�NÓGRÁDI
kozunk táisadaliuuukhao. 8 talán csak ax ax egy
meggyőződés váll már általánossá, hogy ex így uem
maradhat.
A ion teljes iránytalanság, zavar, kapkodás és
tehetetlen vergődés, melyet a haxai ipar ügyiben meg­
induló minden csekély mozgalomnál ix tapasztalhatunk:
legélesebben jellemzi a mi ipari államéletünk ziláltságát.
Vagy lehetségesnek hiszi c valaki axt, hogy tisxta
politikai cxélok e nemxdi törekvések; egészséges táraadalmi konstellácziók mellett is ilyen szánalmasan
nevetséges szerepet játszottunk volna évek óta a mi
„iparfejlesztési"* törekvéseinkkel? Nem, és ezerszer nem!
Forduljunk égésién el a politikai hatalomtól;
hol találjuk a mi társadalmunkban alt, a mi ax angol
nemességet oly fényesen kitünteti? Hol találjuk itt a
produktív munkának axt a becaülését, hol vannak
a mi lordjaink, kik ax iparvállalatok élére állnának ?
Virágzó ipar mellett fejlődik a föidmivelés s
maga is mintegy műkifejlésnek indul. A mi mai föld
mivelési bajainknak nem legkisebb oka, a kézműipar
hiánya. 8 maholnap nyerstermény cinknek már künse
lsei piacú. Sajnos tehát, ha ax ipar és földművelés
érdekeit ma is sokan ellentétbe akarják még állítani
"s nem látják be, hogy o kettő közt tulajdonképen
érdekközösség letetik. — Mórt belföldi piaczunkat
meghódítani a belföldi kézműiparnak, annyi mint
nyersterményünknek uj piaczot nyitni.
És kérem, ha sikerül a nagybirtokos magyar
nemességet ezeknek ax eszméknek meghódítani, rop­
pant eredményt értünk már cl az iparvédelcm érde­
kében. Mert akkor milliónyi jövedelmek nem Bécsben,
Berlinben slb, hanem Budapesten költőinek el, itt
találnak elhelyezést, hasznosulást Mert - akkor nem
vándorol majd félmillió luxustárgyakért külföldre, ha­
nem termékeny magjává lesz a hazai munka talajnak
Akkor a nemzeti knlturtörekvésck élére a nemzet
elitje álland s tsljesitcni figja axt a rég elfeledett
kötelességet; bogy jó példával menjen elő azoknak,
a kik fölé rangja és állása folytán társadalmilag he­

lyezve van.
Ha van még a magyar arisxtokracxiában egy
csepp őseink büszke véréből, nem késhet tovább, hogy
kövesse nemzete felhívását. Uraim segítsünk szerezni
s ne csak az élvezetre gondoljunk!
(T.)

A magyar országos méhészeti egyesület
megalakításáról
Ax orsz. m. gazd. egyesület méhészeti szakosz­
tályának elnöke Kriesch János ur, a közgazdaság eme­
lése érdekében 1877 —8. évben megkezdte a méhészeti
tMlélyei tartását, iparkodván-cs álhtl» joébéswi iránti
érdekeltséget felköllenL Ma már örömmel tekint vissu,
a kezdetben szerény működésre. Az érdekeltség foly­
ton növekedett, a kezdeményezési ■ és a főérdem az
övé; de szükkeblüség volna a többi közreműködő
urak: Fényes Kálmán, Dr. Pertscby Ferencz, Kühno
Ferencz, Dömötör 1 Aszló, Bálinfy Pál, Perjeasy lAszló
neveit szintén nyilvánosságra nem hozni. Lelkes és
szorgalmas működésünknek megvan az édes gyümöl­
cse, a siker: az egyesület megalakult. Midőn 1878.
tavaszán Dömötör lAszlóa m. orsz. méhészeti egyesü­
let eszméjét megpenditette, szintén korainak, időelőtti­
nek hittük. De nem is rontottunk azzal mindjárt a
nagy közönség elé. Érleltük az eszmét, működő bízott

Ságot küldtünk ki, bogy az eszme megvalósítására
proselitákat szerezzünk. Az eszme viszhangra talált,
biztatást, támogatást nyertünk minden oldalról. Végre
megérkezettnek hittük az időt: a hazai méhészeket s
a basa összes polgárait ax alakuló gyűlésre meghívni
s u egylet tagjaiul belépésre buzdítani. Folyó évi
Sxant-lstván napja lett az alaknlógyülés napjául kitüxve,
de megtartatott 21-én, bogy ax érdekellek ne vonas­
sanak el ax országos ünnepélyesség által a gyűlésen
megjelenbetéstől. Összejöttünk tehát 1879. évi augusz­

LAPOK.

a kezdeményezést; s a működő bizottság eddigi eljá
rásál, melynek eredménye lett a jelen közgyűlés öax
szejöveiele. Az álap letétotvéu, hozzáfoghatunk az épület
további felépítéséhez Most felhívta a közgyűlést a kor­
elnök és jegyző megválasztására és ajánlotta köztünk
a legjelesebbet és legbuzgóbbat Göndöcs Benedek apát
urat elnökül, Dömötör Lászlót jegyzőül, kik egyhan­
gúlag — felkiáltással — megválasztatváu a helyűket
elfoglalván, a közgyűlés magát megalakultak kituou
dotta. Ez után az alapszabályok vitattak és alapillat
lak meg. Következett az egyesület tisztviselőinek meg­
választása. Korelnök ajánlata folytán, az egyesület
elnökéül megválasztatott gróf Károlyi István úr köz
felkiáltással, egyhangúlag nagy lelkesedéssel. És elha­

buzdulaak. — E szakküldöttség tagjai oly egyének,
kiknek szakképzettségében, vagyoni garaotiájábao és
a vállalkozás komoly elhatározásában kétkednünk nem
lehet. — l/uczeubacber Pál, Houlmegye tekintilyes bizottsági tagja, ki egyike a legpénzasebb egyé­
neknek, állt a küldöttség élén. A mint a küldöttség
a megye székházéban a főjegyző úr lakásán megje­
lent, Luczenbacber Pál úr egy látogató jegyet adott
út a főjegyzőnek, melynek egyik oldalán az volt írva,
hogy Pa küldöttség szemleuljábau lehetőleg támugattaasék'*, a másik oldalán pedig: „Gróf Gyflrky Ábra­
hám, Nógrádmegye főispánja**.
Ebből tehát látható, hogy a főispán úr áll a
mozgalom élén, a az ő műve az, hogy az eszmének
alig pár napi megpenditéee után, már a vállalkozók
szakembereikkel vizsgálják a vasúti területet.
A küldöttség másik tagja Laáb úr, müncheni
vasútépítési vállalkozó, — ki Luczanbacber Pál úrral
e kérdésben úgy látszik társaságba lép. — Köztök
volt Stromszky, pozsonyi szakképzett vasúti mérnök
és 8chőn Alajos Uontmegye derék főmérnöke.-A kül­
döttség Szobiul Ipolyságon át B.-Gyarmalig szép ta­
pasztalati eredméoynyel járt el; mert már B.-Gyarm*.
tón teljesen magáévá tette az eszmét.. Innen Topsebet
Győző mérnök úr csatlakozott bozzájok és a szemle
utat f. bő 22 én folytatták tovább Szécaényig, onnan
pedig Pálfalváig, kalauzul használva az 1875-ben fel­
vett strazzirozási munkálatokat és térképeket.
Mint értesülünk Luczenbucber és Laáb
urak 8 nap alatt fognak nyilatkozni, bogy a vállala­
tot valóban clfogadják-e, vagy nem? — Ók a válla­

tároztatott, hogy a jelenleg Szatbmárou tartózkodó
gróffal — egyesületünk elnökévé lett megválasztása —
üdvözletünk kijelentése mellett, azonnal ionnál a köz
gyűlésből táviratilag ludat Üssék. Mely határozat azon
nal foganatosíttatott is Felállott Dr. Pertscby Ferepcz
orvos úr és az első alolnökségre, Göndöcs Benedek
apát urat, az igazgatói tisztre pedig Kriesch János
műegyetemi tanár urat ajánlotta, kiket a közgyűlés
örömmel megválasztott. Főtitkárul Dömötör László,
allitkárul Okolicaányi József urak; pónzlárnoknl Orlai
és Petrich Pál urak szintén egyhangúlag, közfelkiál­
tással, valamint a választmányi tagok is megválasz­
tattak. Határozatba ment továbbá, bogy Szent István
ünnepe emlékéül a méhészeti év, mindig aug. 20-án
kezdődjék és az óvi rendes közgyűlés is ez napon,
illetőleg az utána következő napokon tartsa*ék meg.
Határozatba ment, hogy egyelőre, míg az egye­
sület vagyoni ereje megengedi, az egyesület közlönyéül, lathoz M °'o kkal akarnak járulni, u másik 60 °o-kot
na magyar méb“ és az „ungárische Bieno“ méhészeti pedig társulati utón óhajtják megszerezni. Az esetben
közlönyök fogadtassanak el; s miután annak szerkesz­ ha a vállalatot elfjgadják, - mint halljuk — sürgő­
tője azt ax egyes taglársaknak az egyesület 'által fize­ sen fognak intézkedni a conceuio és a 30 évi adó­
tendő megbatározott díjért tagsági példányul megkül­ mentesség kieszközléso iránt, bogy a kisajátítási eljá­
deni megajánlotta, az elnökség a szerkesztővel való rás kissé hosszadalmas munkáját minél hamarább
egyezség megkötésére felhatalmaztál olt; kimondatott kezdhessék meg. Megjegyzendő, bogy a vállalkozók
ugyan óbsjul, bogy a iapezimébe felvétetnék az is, az állami kamatbiztoeitásra nem számolnak. A kisa­
hogy ezen lap egyszersmind a magyar orsz. méhészeti játítási munkálatot igen megfogja könnyíteni az, bogy
egyesület szakközlönye.
u tervezett vonalon lakó birtokosok általános óhaja
Felolvaitatott az eddig jelentkezett alapitó tagok lévén az ipolyvölgyi vasút felépítése, azok a kisajátí­
névsora is, s ugyancsak ex alkalommal Göndöcs Be­ tandó területeket olcsón lógják áteogedni s a vasúti
nedek apát úr 100 írttal ax alapítók sorába lépett. munkálatot minden oldalról támogatni. Mint értseüEgyszersmind a budapesti állatkertben felállítandó pa- lünk, a káptalan és Huszár István urak azt a nyilat­
villou gyarapítására ax ajánlott pénzbeli alapítványon kozatot tették, bogy az épületeket kivéve, a kisajátítás
kívül hat méhlakot és két kaptárt adományozott, me­ alá cső földeket ingyen bocsátják ál a vállalatnak
lyeket benépesíteni bármikor késznek nyilatkozott. Készünkről még egyszer azon óhajnak adunk kifejezést
Igazgatói alolnök jelenti még, bogy ezen pavillon vajba a vállalat már tavaszkor megindittatnék. Az
felállítása és benépesitésére már többen adakoztak
1879 diki silány év következményei — a nyomor és
pénzbeli és egyéb adományokkal, de a pavillon fel
Ínség tavaszkor lesz leginkább érezhető, s igy isteni
állítását még korainak tartja, melynek folytán hatá- gondviselésnek tekinthetnék, ha az ipolyvölgyi vasúti
roxtatott, hogy mikor és mikénti felállításának kivite- vállalat munkálatai tavaszkor megindulnának.
lévői U válsaxtminy bizatik, meg; .a utasít tátik, bogy
a haxai közönséghez felhivást intézzen miként a pa­
villon felállítása és az egyesület egyéb czéljai előmoz­
Hontmegye fóispánjAnak beszéde
dítására, mébtörzsek, kaptárok, műszerek, szakköny
vek, lapok és pénzbeli adományokkal járuljon.
Hnjner IMI mrfyebi-tottiági tag hatójának kö-zUtt alkal­
Ezután felolvastattak az elnökséghez intézett
mából, a tzeplembar 13-ki rendkirkli közgyVüin.
üdvözlő levelek és táviratok, melyek közölt egy a
Tisztelt közgyűlési Ismételve részesültem a meg­
csehországi német méhészek nevében Maycrhöfertél
Prágából. Ezen üdvözletek viszonzásával az elnökség tisztelő megbízásban, szavakat adni a megye közön­
bízatott meg. De a prágai és a Prágában a német és sége részéről, a ragaszkodás, bizalom, tisztelet s egy­
osxtrák méhészeknek f. é. szeptemberi nagy gyűlésére szersmind az öröm élénk érzetének, midőn megyénk
összejövendő méhészek üdvözletével Kühne Ferencz v. akkor ünnepelt, ma már felejthetlen fiának, Rajner
tag bízatott meg, ki exen nagy gyűlésen a magyar Pálnak, alkalom nyílt, mint országgyűlési képviselő­
országos méhészeti egyesületet fogja képviselni, melyre nek, utóbb egy szomszéd megye kormányzatában,
végre a korona felelős tanácsában, a kristálytiszta
kiküldetett és meghatalmaztatok.
Legvégül az elnök a jelenlevő egyesületi tagtár­ jellem, a halál angyalának érintése állal is meg nem
sakat azzal bocsátotta el, hogy szétmenvén, a hazai zavart kedély, s ritka szellemi fölény kiapadhatta
kiucsforrását árasztani azon térre, melyet számára
méhészet ügye érdekében apostol kódjának.
kijelölt polgártársai, utóbb az uralkodó bizalma, s
Budapesten, 1879. augusztus hó 21-én.
mindannyiszor igyekeztem, legalább megközelítőleg,
Dömötör Dátzlö,
titkár.
méltó szavakban tolmácsolni önök — tisztelt megbí­
zóim érzületét.

Aa ipolyvölgyi vasút mozgalom eszméje kezd
tus 21-én Budapesten a köztelken; előbb ax előlegez
értekezletre. Az értekezlet feladata volt, a közgyűlés testté válni. Nagyon örülünk, hogy ismét lehet szeren­
sorrendjét megállapítani s a tisztviselői karban is meg­ csénk e kérdésben ismét egy activ bÍrrel meglepni
állapodni. Eljött Göndöcs Benedek apát űr is, a mé­ L olvasó közönségünket — Kulturális érdekeink eme
hészet buzgó apostola, ki már előbb is az egyesület léso szempontjából mi már olmaradhatlannak tartjuk
az ipolyvölgyi vasutat; épen azért sietünk megragadni
megalakulásán fáradbatlanul közreműködött, h előter­
jesztő, bogy a hazafias gondolkozása és polgári erényei minden alkalmat, mely a vosútűgyi kérdés fejlesztésé
által közkedveltségre emelkedett gróf Károlyi Istvánt, ben uyilváuul.
Hontmegyo tisztelt alispánja Podhorszky György
ki minden a közjóra irányzott törekvés bő pártolója,
melegen ajánlja az egyesület elnökéül. Sőt miután a úr f. hó 21-én táviratot intézett Nóg rád megye alispáni
működő bizottság ezen választásit magáévá tette, hivatalához, melyben tudtul adja, hogy 22 én érkezik
örömmel jelentheti, bogy sikererült is nékie már, a B.«Gyarmatra egy vasútügyi szakküldöttség, mely
nemes grófot ezen ügynek megnyerni. Az ajánlat lel­ szemleutját már Szobnál kezdte meg.
A küldöttség a mondott napon mégis jelent, és
kesedéssel fogadtatott. Azután a közgyűlés egyéb sor­
rendje is megállapittatván, az értekezlet feloszlott, az alispán úr távollétében Komjáthy Anselm
főjegyző úr által igen szívélyesen fogadtatott. Meg­
hogy a közgyűlés megtartassák.
A közgyűlés. A működő bizottság elnöke jegyezzük, hogy Komjáthy Anselm úr egyiko azoknak
Kriesch János műegyetemi tanár úr. a közgyűlést meg­ kik az ipolyvölgyi vasútért Nógrádmegye gazdasága
nyitván, a megjelent tagok üdvözlése után, elősorolta és kereskedelme felvirágoztatása tekintetéből leginkább

Ma szárnyszegzetten állok e feladattal szemben,
méltóan ecsetelni veaztesságünk nagyságát, s reám
nézve a fájdalom némaságában; legalább, minél ke­
vesebb szavakban szól leghangzatoaabban.

Csak tér és idő hiányzott, hogy neve ott tün­
dököljön azon nagy férfiainkéi sorában, kik újabb
időben a haza körül hervadhatta érdemeket szereztek.
Aránylag sxűkebb körben, de itt kiirtbatlanul
van bevésve a lelkek és szivek mélyébe egyéniségének
emléke, egyéniségének, melyiránt oly határt nem is­
merő volt a megye közönségének ragaszkodása és
bizalma, hogy szavára, példájára, ezen megye mindig
alkotmányos érzületű értelmiségének túlnyomó része,
kész volt elfoglalni az őt megillető tért a nyilvános
életben hullámzó közéletünk azon válságos pillanatá­
ban, midőn a nemzet vágya az alkotmányosság helyre­
állítása után alig haladta meg a jogos és biztos, de

még is csak remény stádiumát.
őrizzük meg híven, idő és távolság

által nem

érinthető kegyelettel ex emléket, kik kortáraai műkő-

�NÓGRÁDI
déaénsk részesei, alig néhány órája, azon meggyőző­
déssel állottunk kora sirjáuál, hogy uemorcbb szív
ax Övénél nem dobogott, nem fog dobogni soha ha

landó keblében!

Losoncz, 1879. szept. 27 én
A „Loaouczi Híradó4 38-ik számában Sárosi M. J.

érdekes tárgy felett vozéiczikkez. Teszi pedig azt az
ö sajátságos észjárásával és lantéloles irmodorával,
úgy, hogy a jámbor protestáns superintondesek s a
többi „patres eccleaiae4 ezeket olvasva zavarukban ki­
ejtenék markukból az autonómia erősen tartott gyeplőjét.
Ugyancsak rájok olvassa a türelmetlenség, igaz­
ságtalanság, no meg egy kis értelmetlenség és belátás
hiány vádjait, hogy ezek a szegény jó urak, kik éle­
tüknek nagyobb felét a világ- és egyháztörténetem ta­
nulmányozásában, az ész és pozitív jog ismergetésében

töltötték, — bár Sárosi M. J. barátunk véleménye szó
rint, kevés sikerrel — már most ezen vezérczikk után
vagy visazavonulbatnak csendes czelláikba s elmond­
hatják : „mixerére mei“; vagy meg kell alkudniok lel­
kiismeretűkkel, hogy jó keresztényhez illő alázatosság­
gal néixék miként szabdalnak ki apáinak örökéből egy

egy darabot
Az egész vezérczikken át két jellemvonás észlel­
hető: egyik, szolgalelkfl feltétlen megbámulása s agyon
dicsérése mindennek mi a kormánytól származik; má­
sik pedig teljes ignorálása vagy talán nem ismerése
a prot. egyház múltjának, jogainak és működésének.
Megkérte e szépen a msgas kormány 8. M.J. ba­
rátunkat, hogy legyen szószólója az ő ezélzatainak s
intézkedéseinek itt Losoncz vidékén; magára akarja, c
fordítani a kegyekben gazdag s nem is felölte fösvény
kormány figyelmét, hogy észrevegye mily hősies bátor­
sággal győzte le önmagát s igyekszik legyőzni a min­
denben gáncsoskodó ellenzéket; vagy csak nmea culpa
mea maxima culpa4 akarna az lenni azon clbicsaklás
kiegyenlítésére, melynélfogva a „Losoncai Híradó4 meg­
születése után egy pár hétig bardot mert rántani a
kormány és uralkodó párt eljárása ellen, s melyért
azután majdnem hogy a sajtó port kellett volna elvesz­
tenie, ha egy hirl ipcsinnyel hirtelonében át nem set­
tenkedik az ellenfél táborába, holott és azóta csak
nagyon középszerű előhaladásokat lelt a politikai ki­
tüntetés lejtőjén, a sajtópert azonban sikerült sajttaka­
róvá átváltoztatnia? melyik ezek közöl a valódi, nem
tudjuk, nem is kutatjuk. Ha a kormánynak ilyen vé­
dőkre is szüksége van, hát csak legyen tőlök boldog!
S. M. J. barátnak- pedig csak gyújtogassa a tömjéneket
tovább is azoknak, kiknek jó indulata többet látszik
neki érni saját szelleme függetlenségénél is; de akar
ilyen akar olyan szellemben fogja vezetni lapját,, azt
megvárjuk tőle, hogy logika és szakértelem nélkül no
fogjon oly ügy bolygatásához minő a prot. autonómia,
melyet most becses elmélkedése tárgyául méltatott.
ütegének felállításához, melyből autonómiánkat
igyekszik halomra lőni, egészen jó álláspontot talált:
a tan ti gyet; azonban az ostromolt erősség már ha­
talmasabb vészeket és viharokat állott ki s az olykor
nyU ütött réseket erős várunk éber őrei mindig elég
korán kiépítették, úgy hogy még talán ezt az egyet is
ki fogja tudni állani, annál is inkább mert úgy látszik&gt;
a tűzmester nem elég jártas a ezélzásban.

Azt mondja czikkiró barátunk, |iogy az állam
csak kényszerűségből állított fel iskolákat, mert a tár­
sadalom ebeli kötelességének lanyhán felel meg. Ez
mondatnak elég csinos, de egyrészt keveset, másrészt
pedig nagyon is sokat mond. A társadalomra vonatko
zólag keveset mond, mert, ez alig állított fel egynéhá­
nyat ax egész országban, azt is legnagyobb részben ma­
gán válalkozók közbejöttével s leginkább nöneveldéket;
de a protestáns egyházzal szemközt meg igenis sokat
és erőset mond, mert köztudomású dolog, hogy a pro­
testáns felekezetek lélek arányukhoz képest, a szük­
séget csaknem meghaladó do mindenesetre elegendő
számú iskolával bírnak és bírtak régi idő óta.

Micsoda logikai erőszakkal hozza le S. M. J. ba­
rátom ezen mondatból azt a másikat hogy az államnak,
„jogállamiságának4 megvédése tekintetéből felügyelő
tét kell minden iskola felett gyakorolni, ezt az én
gyarló eszem ntólérni nem képes. „A ki gondolkodni
tud, rég belátta, hogy az államnak e jogát elvitatni nem
lehet, mert ha áll az, hogy az állam illető embereket
egyes bűnös tetteikért bűntettet, úgy állnia kell annak
is, hogy azoknak nevelési ügyébe is kell hogy befolyjon.4
így argumentál tovább a vezérczikk s mondhatom jó
széles alapot vetve ax állam betekintési jogának, ha
a tétel igazsága kétségen felül állana. A folytatásnak
akkor így kótjeno következnie: minthogy a szülői ház
adja meg az első nevelést, tehát úkazban kel kiadni a
szülőknek gyermekeik nevelési rendszerét s ha ettől
eltérőleg járnának el, el kell szedni gyermekeiket s
megakadályozni, hogy többet no is neveltessenek; mint

LAPOK.

hogy a papok hivatása prodikatioikban a jó erkölcsö­
ket hirdetni a a roszakat korholni, a papok nyújtsák
bu l'cutckou Vasárnap elmondandó beszédjüket a vicispánnak, a sxolgabirónak, polgármesternek, bírónak,
körjegyzőnek vagy távollétük esetén a kisbiróoak;
minthogy a hírlap irodalom egyik kiváló feladata a
népművelés, azért be kell hozni az előlvgos cenzúrát,
mert ez ux állam betekintési joga; minthogy az Írók
a művészek a színészek a fcslészek mind megannyi
közegei a nevelésnek, nehogy költeményeikkel festmé­
nyükkel, hangszereikkel, játékukkal, dalaikkal az „ál­
lam alapfeltételeivel elleniéiben álljanak,4 cl kell ve­
lők dalollatni,
táuczoltalni, azavaltatní, bcgcdültetui a rajzoltatni müveiket a minisztérium előtt,
mert különben „összeütközésbe jöhetnének az úgyne­
vezett njogállam4-mal s annak követelményével s tö­
rekvéseivel4 Az okoskodás ellenkezője pedig így ütne
ki: minthogy az állam nem köteles az ipart, s a ke­
reskedelmet jutalmazni, nem köteles ásókról gondot
sem viselni s fejlődésük fölött felügyeletet gyakorolni.
Ilyen következtetési bonyodalomba morittet a hamis
tételeken nyugvó logika!
Azomban nagyon téved 8. M. J. barátom ha azt
hiszi, hogy a protestánsok oly együgyüek, miszerint be
no ismernék az államnak mindenek feletti főfelügye
leti jogát, mert hiszen minden békekötésnél, minden
törvény alkotásuál fenhagyták a „jus supreme inspec
liouis4t. Elismerjük s szükségesnek i« hiszük, bogy az
öszbaugzó művelés tekintetéből az állam határozza meg,
mely tanokat s mily mértékben kell az ifjaknak bizonyos osztályokon át elsajátítani; elismerjük, bogy joga
van a tanerők kébzettségi minimumát meghatározni,
joga van az oskolázási évek számát kiszabni, ax osz­
tályokat kötelezővé tenni, joga van az iskolák jelen­
téseit bokivánni, az államellencs tankönyveket letiltani;
do nincs joga az iskola igazgatását, a tanárok kineve­
zését, a belső fegyelem kiszabását a tanárok fizetéseinek
megállapítását, a tankönyvek kijelölését s illetve rá
paraucsoiását kezeibe ragadni, mert ez homlok egye­
nest ellenkezik a tanszabadsággal. Pedig S. M. J.
barátom, ki kilátásba helyezi a szabadvallás gyakoris
tót, kell, bogy védője legyen a tanszabadságnak is.
Ugyan mondja csak meg nekem, micsoda fensőbb
államérdek parancsolná azt, hogy holmi megszorító vagy
a szegénységgel küzdő protestánsok erejét meghaladó
követelményekkel tegye lehetetlené iskoláik fentartását,
hacsak nem azon, alig képzelhető feltevés, bogy csu­
pán egy féle, állam mintaszerű polgárokat akar nevel­
tetni? ha pedig semmi felsőbb állámérdek nem paran­
csolja azt, miért követeli a protestánsok kipróbált jó­
ságé autonómiájának feladását? miért nem éri be azon
főfelügyelőd joggal, mellyel már is bir s mely minden
aggodalom gerjesztése nélkül elégségesnek bizonyult be.
-a mostaninál tű-delme^ebb időkben is. '**
Ha Trefort Ágoston közoktatásügyér S. M. J. ba­
rátom felfogása s állítása szerint csak a társadalom
és a tudomány érdekében jár el, midőn az állam ré­
szére az iskolák feletti felügyelet jogát biztosítani kí­
vánja, vagyis ha más szóval a protestáns autonomikns
iskolák épen csak autonómiájuk miatt nem vágnak be
a fejlődő oktatás keretébe, miért folyamodik erőszakos
eszközhöz? miért nem buktatja meg őket a rendelke­
zésére álló előnyök hatalmával a szabadverseny utján
a tanszabadság tiszteletben tartása mellett? Az állam
a maga tanintézeteit fényesen ruházza be; tanárait
csaknem kitűnően fizeti; ba ezek jobb eredményeket
fognak tudni felmutatni mint a protestánsoké a tudo­
mány vágya, a szülők belátása üresen fogja hagyni
ezeket s megtölti az államiakat, de a még bizonytalan
jobbért a kipróbált jól nekünk feladnunk nőm lehet,
nem szabad. S ezt nem a „superiniendensck4 türelmet­
lensége és fanatismusa, hanem a haza összes protcs
táncainak jól átgondolt és átérzett művelődési s haza*
szeretető parancsolja így.
„De hát mi köze az autonómiának az állam állal
vindikált felügyeleti joghoz ?“ kiált fel S .M. J. s kérdé­
sének illustrálására felhozza Jekclfalusi és Schoppcr
püspököknek egykor famosus dúcolási eseteit. A ki
ilyen kérdést tesz fel, az bizonyosan nem tudja azt,
hogy mi az a „jus piaceti4. A protestánsok túlkapásai
ellen van a királynak „jus supremae inspeelionisa 4, a
pápai túlkapások ellen pedig jus piacetije. A protcs
tansok amazt mindig tiszteletben tartották, Jekelfalusi
pedig és Bcbopper emezt megsértették, mert az infallibilitást a felség „placet“-jo nélkül is kihirdették és
kihirdettették s igy nem kell bozzá magyarázat bogy
belássa bár ki is, miszerint e két dolog összehasonlí­
tása jelen kérdésben legalább is időtlenség.
8. M. J. barátunk vezérczikkének harmadik ha­
sábjában a 2-ik kikezdéso alatt képmutató pártatlan­
sággal mondja ugyan, hogy ö vallásügyekkel nem fog­
lalkozik sőt mindenkinek vallását tiszteli; de azért
kilógnak frakja alól a lólábak midőn egy oldalvágásában egy ilyen frázissá! dörgi le a protestáns egyházat:
furcsán veszi ki magát ezen uraknál, bogy akkor mi­

dőn vallásuk liberalizmusával, mely szeríutök a haladást
involválja, kérkednek, olyasmit elleneznek amiről min­
den gondolkodni tudó rmber rég tudja, hogy az a tan­
ügynek kiváló hasznára szolgál, hasznára annál is in­
kább, mivel maguk a protestánsok is belátják, bogy
iskoláik, egynémelynek kivételével kjráolsem telelnek
meg axou magasztos czélnak, mely miatt létrebozatták.*
Nevetséges galimatbias előbb azt állítani, hogy a pro­
testáns egyház liberalizmusával, baladázával kérkedik (?)
azután pedig rögtön rá azt mondani, bogy a protes­
tánsok magok is elismerik,bogyrósz iskoláik vannak!
Vallási liberalizmus felett B. M. J. barátunkkal Má­
mét cserém nem akarok, mert La nem tudnám ki 6,
a fentebb idézett szavaiban rejlő gúny, moly azonban
helyen kívüli alkalmazása miatt nem talál, arra utalna,
bogy Íróját ne az elfogulatlan és pártatlan hírlapírók
között, hanem a Lonkay seregében keressem; azt azon­
ban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a protes­
tánsok soha sem kérkednek, s vallásuk liberalizmusát
minden hangzatos frázisnál jobban bizonyítják azzal,
bogy a nép és tudományos oktatásra magaét az álla­
mét is meghaladó áldozatokat hoznak s ezen a tan­
szabadságban rejlő jogról és egyház elveik által pa­
rancsolt kötelességről még 8. M. J. véleményének re­
ményében sem akarnak lemondani.
Hát azt^meg miből gondolja, bogy a protestán­
sok maguk Is'belátják, miszerint iskoláik többnyire

meg nem felelnek czéljuknak ? Talán bizony az egye­
temek tanárai mondták volna neki, hogy gymnasinmaiukról elégtelen készültségü ifjakat kapnak? Vagy
a közéletben tapasztalta, hogy a protestáns iskolák
növeltjei gyönge készültségü tisztviselők, felületes tu­
dósok és szakemberek, műveletlen iparosok és Írás­
tudatlan proletárok szoktak lenni? Van kétség kívül
kívánni s javítani való a protestáns középiskoláknál
is — talán több vagy talán kevesebb mint az állami­
aknál — de azon is majd csak magunk segítünk, mert
tudjuk, bogy a minisztérium felügyelete azon nem se
git, csakis független és szabad fejlődésüket gátolhatná
vagy nekünk ártalmas irányban vezethetné. Igen kér­
jük 8. M. J. urat és a magas kormányt, hagyjon a mi
autonómiánknak, a mi iskolai szabadságunknak békét
addig, mig a már fennálló és még felállítandó állami
középtanodák élő példákkal be nem bizonyítják, hogy
nem egyoldalú és a hatalomnak vakon hódoló, hanem
törvénytisztelő, független lelkű szabadság és te tvérszerető polgárokat nevelnek a hazának; s ha majd
ezekben is, a tudományos oktatásban is felüimulandják a protestánsokéit, nem a hatalomra, nem a több­
ségre, még csak nemis a jóakaratra, hanem a felmu­
tatható jó eredményre fog kelleni hivatkoznia midőn
a felügyeletet és igazgatást magának követeli; már
pedig tudjuk, hogy,a hatalom * MbbMg-ée jóakarat
ellen mindig érvényes argumentum a jog; de a már
bemutatott jobb eredmény előtt a becsület a jogot és
aggodalmat elhallgattatja.
Még egy másik oldalvágást is intéz prot. egyház
ellen 8. M J. barátom, midőn azt mondja, bogy az
autonómia paizaa alatt a rideg szellemű prot. főpapi
kar vissrautaaitotta szent István ünnepének nemzeti
ünneppé leendő deklaráltatásáL összevissza zavarja t.

barátom a dolgokat, csakhogy a miniszter ur mennél
több kedves dolgot olvashasson lapjában. De már azt
csak a legegyszerűbb ember is tutaja, hogy a protestáns
bit nem ismer szenteket, miért részesítse tehát e ki­
váltságban szent Istvánt? nem jogosan apprehendálhatna-e meg azért szent Péter, sz. Pál, sz. János, sz.
László és a többiek? Azért, bogy annak (?) a keze
mai napig is a budai vár kápolnában őriztetik ? Elte­
kintve minden vallási elvtől, ha mint elsőnek aka­
runk ünnepet rendezni, ott van Árpád a honalapító;
ha mint nagy királynak, voltak már nála nagyobb
királyaink is; hamint szentnek, volt Magyarország­
nak más szent királya is s hol van megírva, hogy
még több is nem lesz? ha pedig mint első keresztény
magyar királynak, miért nem aug. lő ke mint megkoronáztatásának napja vagy még inkább az azt kö­
vető vagy megelőző vasárnap? És általán a nemzeti
ünnep csak olyan lehetne, mely mindenféle kormány­
forma, akár a királyság, akár a császárság, akár köz­
társaság keretébe beillenék s mindaddig jelentőséggel
bir a hazának minden vallásu polgára előtt, míg a
nemzet él, s ez csakis a nemzet letelepedésének iaqje
lehetne. Ez azonban csupán egyéni nézetem; az egy­
ház hite azt kivágja, hogy ünnepei közé a ezeotiráson
alapuló ünnepeken kívül írásokat be ne fogadjon.
Végre még azt jegyzem meg 8. M. J? barátom
végső soraira, hogy Trefort ő excellenciája, kinek szá­
jában ez esetre vonatkozólag Luther emlékezetes
szarni: itt állok, másként nem lehetek, Isten engem
úgy cégétjén! nem mint ennél a tiszteletre méltó bá­
torság, hanem a hatalom önkényes és zsarnoki nyilat­
kozata lett volna, — tudni fog 3. M. J. tanácsa nél­
kül is a joggal és a mutatkozó szükséggel számolni,
ba pedig azt tenni nem akarná, a protestáns autonó­
mia megsértésén kivfll a közoktatás iránti áldozatkész­
ségen a nevelés nagy kárára érzékeny sebet ejtene.
Holler Dezső,
ev. lelkész.

�NÓGRÁDI
Hírek.
Nagy érdeklődés muUtkozik nemcsak B.Gyarmaton, de a vidék rétiéről is mcgycazerto mindenütt
. azon hangverseny iráni, melyet a b gyarmati dalegy­
let most csütörtökön rendes Un bér Jenő és Agghásy
Károly művész arak közreműködésével; sót Honimégye székhelyéről Ipolyságról is több megrendelés érkéséit jegyekre. Nem csuda, mert ax említett ifjú ma­
gyar művéazeket kitűnő hírnév eléri meg, s mintán
rövid idő umlva szerződéseik betöltése végett Hollan­
diába kell ntaxniok, csatul basánknak csupán néhány
városát látogathatják meg. Octóbor 1-jén Váczon, 2-án
itt B.-Gyarmaton, 4-én már Ungvárott, 6-én Miskolcion
ée 6-án Egerben fognak hangversenyéről. — B.-Gyar­
maton Farkas Ferenci Ügyvéd úr veudéguerclO hátá­
ban leesnek ezállva, s hangverseny után a dalegylet
tiszUloiOkre a Balassa-vendéglő emeleti termében ban­
kettet rendes, melyben nők is fognak részt venni, s
Így a vége könnyen tánca lehet. A vidékiekre nézve
Igen kedvező, hogy a hangverseny korán — ti. esti
7 órakor kezdődik s mire 9 órakor vége less, a leg­
szebb holdvilágnál térhetnek basa. Megemlítjük végOl,
hogy a műsorosaiban változás történt, mennyiben Kö­
veteik Írttá k. a. „Az élő szobor" helyett Tóth Kál­
mán „Losonczy özvegye" czimű hatásos költeményét
fogja szavalni; a dalegylet álul előadandó férfi né­
gyes karok pedig, az eddigi próbák után Ítélve, igen
sikertlluk lesznek.
A zaélyl fürdőt illetőleg az uraság részéről e
napokban hivatuk fel dr. Fclseuburg Ferenci járási
orvos és Havas GyuU gyógyszerész úr, mint szakértők,
hogy a fürdő forrás vizeiből hiteles lepecsételés mel­
lett vegyelemzés végett néhány fiaskóval szállítsanak
a fővárosba. — Manóesy Alajos építész pedig mint
biztosan tudjuk, gr. Zichy Lívia ő mga megrendelése
folytán már elkészítette azon áulakitáai ée új épít­
kezési terveket, melyek kora Uvaszazal fognak mun­
kába vétetni. E tervek igen csinosak és czélszerüek;
azok szerint a fürdő motUni udvara tetemesen megnagyobbitutik! Tudva, az épitkezésbez mily bő for­
rásokkal: téglaégető, fa stb rendelkezik az uradalom,
nem kételkedőnk, miszerint a mű mintegy varázsütésre
előáll, ea fürdő-közönség már jövő évre mindezekben
gyönyörködhetik; a grófi családot pedig áldani fogják
messze vidéken, hogy ily munificentiával viszonozza
azon anyagi hasznot, melyet néki a nógrádmegyei
szép birtok nyrtjL
A Pelyko féle losonci! hangversenyről szóló
jelentésűnk a múlt számból véletlenül kimaradván,
sietünk azt e számban közzétenni. Ifj. Potyko Imre
fiatal hegedűművész Losoncion folyó hó 14 én igen
érdekesen összeállított műsorral banversuuyt rendezett
A hanversenyt Kovára-. Emil- és. tanítványa Bogdán
Aladár nyitotUk meg Maycrbeernek a Hugenották czimű dalművéhez irt nyitányával. Kovarcz Emil és Je­
szenszky Sándor Goria Marcbelriumpbaléjával működ­
tek közre. Zólyomi Lajos magyar népdalokat énekelt, —
Petyko Imre pedig játszotta tanára Hnber magyar
ábrándját, — TraviáU fantáziát Vienx tomptól, — Méndelsbon örök szép koncertjének — amely hegedűre
remek mű — Andantéját, — s végöl Boriót 7 ik hang­
versenyét, melyet Gyarmaton is játszott. — Őszinte
örömmel UpaszUlU a résztvevő közönség, hogy Petyko
Imre napról napra balad; nagy technikával, mély ér­
zéssel és művészi vervvel játszik. — A hallgatókat
néha mélabús és szépen éneklő, szívhez szóló, majd
pedig z^jos nyirettyűjével elbájolta. Művészi tempera-

LAPOK

péramentum a szó valódi értelmében. — Jeszenszky
Sándor és Kovarcz Emil kitűnő játékát a közönség
érdeműk szerint juUliuazla szűnni uemakaró lapuul i
Zólyomi Lajos gyöyörtien énekelte a legremokebb ma­
gyar népdalokat. Bogdán Aladár előadott darabját
igen jól belauulU és szabályosan játszott. — A hang­
versenyen réazlvett szép számú és választékos közön­
ségnek Igen kedves és sokáig emlékezetben maradó
cstvét szerzett a minden tekintetben sikerült hang­
verseny, s Loaoncz város polgárainak azon része, amely
igazán megrovást érdemlő közönye miatt a hangver­
senyen részt nem vett, bizony sokat veszített. —
A vasútüg)! küldöttség egyik tagja Laáb úr
müncheni vasútépítés vállalkozó fölkérte Komjáthy
Anzclm főjegyző urat, hogy muUtuá meg neki a
b.-gyarmati börtönt, melynek hire oly messze elterjedt.
Laáb erre azért volt oly kiváncsi, mert Németország­
ban ő is épített 2 nagyszerű börtönt, s igy a ktilömbséget akarU kitudni. — A börtönt végig szemlélték,
s Laáb úr csakugyan úgy UlálU, hogy e börtön ritkitja párját nagy Németországban is.
Tűz. E bó 26 áu éjiéikor a tűzoltók vészkűrtje
ébresztő fel a b. gyarmatiakat. A lángok két rozzant
háztetővel kűzködtek a „Jeruzsálem" ntezában, hol ez
nem tartozik a ritkaságok közé. A tűzoltók gyors
megjelenése és a képzelhető ügyes oltás félóra alatt
távé tönkre a dühöngő elem lángjait, melyek már —
egy ház kiugrásával — allajóssy ház fedelét is kap­
kodták. Mire a nem tűzoltó polgárság álmos nemmel
odakerült, már akkor a tűzoltók a kél házzal készen
volUk, s bámulandó ügyességgel mentették meg a
harmadikat, melynek egyik fele már lángba volt.
Kövy Tivadar főparancsnok úr a G hétig élvezett
balti fürdő ntán megiljult ügyességgel vezényelt és
lelkesítő a tűzoltókat, Baintner Ottó alparaucanok úr
pedig odaadó buzgalommal vezete a műoltás részleteit
— Dicséróleg kell kiemelnünk a mászók közül Kohn
Lipot urat, ki, a mint csővezető mászó, teljes elszánt­
sággal működött a lángok és fojtó füst között, —
továbbá Schulcz és Viliim urakat, valamint a pártoló
tagok közűi Frőlicb Vilmos urat, ki a padlás égő desz­
káit egy maga, puszta kézzel, hányU le. — Elismerést
érdemelnek Konh Lipót, Kohn Henrik és Kobn Ede
urak, kik a „hosszú nap* nagy ünnepén is a közve­
szély színhelyén megjelentek és a hagyományos izra­
elit! szokás dsezára valóban elismerő elszántsággal
vettek részt az oltásban. — Egy óra alatt minden
rendben volt és a derék tűzoltók a szivattyúk dübör­
gése és trombiu szó mellett vonaluk el — egy pohár
borra .Mezey Nácxi úrhoz, hová őket a főparancsnok
meghivá. — A tűz — mint mondják, jól kiszámított,
de ruszul sikerült, gyújtogatás következménye. Ua a
keletről nyugatfelé Urtó szél nem visszakozik, úgy a
Hajóssy -hízik menthetlenűl elégnek. A tettes könnyen
kézrekeritbelő, csak szi;orú vizsgálatot kell UrUni,
s egyszer valahára a „Jeruzsálem" utcza lakóit ily
gazembertől jó leune megszabadítani.

semmit sem importálnak s Gáceországból és Oláhot
szágból is csak jelentéktelen szállítmányok érkeznek.
Borimportunk Svájcba Luzernból Írják : A ina
gyár behoz ital, a tuely már most is tekintélyes, a leg­
közelebbi kampague alatt bizonyára jelentékenyen
emelkedni fog. Remélhető, bogy az idei import sokkal
nagyobb lesz, mint a Uvali, miután az idén már közép
és nyugati Svájcban is érdeklődnek a magyar bor
iránt, míg Uval csak keleti Svájcban keresték azt. Az
ár.k bizonyára emelkedni fognak, mert nemcsak Svájc­
ban, do Franciaországban is valószínűleg roezul fog
kiütni a szüret
(P. H.)

Nógrádmegyei Hivatalos Értesítő.
ÁRVERÉSI HIRDETÉSEK.

Videfalván adóba lefoglalt 4 tehén. 8 üsző tinó,
egy sertés, több rendbeli ágyneműek, bárom férfiszűr,
egy szekrény október 3 án reggeli 9 órakor Videfalván
a bíró házánál mint első, esetleg október 9-én reggeli
9 órakor Losoncion a czédulanáznál mint második
árverésen elsdatik.
Felső-Tiszovnyikon adóba lefoglalt széna, szarvas­
marha, ló, sertés, juh, kecske és kisebb mennyiségű
gabna október 20 án d. e. tiz órakor a község házá­
nál; Alsó Tiszovnyik, Veres és 0 Hután szinu adóba
lefoglalt szarvasmarba, ló, juh, kecske, széna s egyéb
gazd. eszközök október 22-én d. e. tiz órakor a biró
házánál; végül Turopolyán adóba lefoglalt szarvas­
marba, ló, jub, kecske, sertés és széna október 24 én
d. e. tiz órakor a belyazinén, esetleg valamennyi köz­
ségre nézve november 4-én Gácson a városházánál
mint második árverésen elsdatik.
Salgótarjánban adóba lefoglalt szobabútorok, ágy
neműek, fürdőkádak, vízmelegítő kazán, posztó és
lábbeli félék, hat bordó pálinka, liszt, bórneműek, kész
öltönyök, juhok, sertések, tehenek és gabnafélék okL
I én d. e. tiz órakor Salgótarjánban mint első, esetleg
október 8-án d. e. tiz órakor ugyanott mint második
árverésen eladatnak.

Nyilttér.')
Néhai Rajner Pál úr 6 nagy méltóságának
hitelezőit, — Kmosko Sándor úr általános
örökös megbízásából — felkérem, szívesked­
jenek követeléseiket velem 1879. november
hó 1-ig közölni, hogy a fizetések iránt, az
örökös kellő időben intézkedhessék.
Ipolyságit, 1889. szeptember 25-én.

Gabnaimportunk Svájcba. A svájci gabnakereskedés az utóbbi napokban nem vett Ausztria Ma­
gyarországra nézve kedvező fordulatot. Az itUni üzlet
főképen amerikai terményre szorítkozik, csakhogy ez
annyira silány mennyiségű lisztet ad, hogy a kereske­
dők mégis több esetben kénytelenek sokkal drágább
magyar vagy orosz butát venni. Épen ezen minőségi

különbözet jogos kilátást nyújt arra, hogy itt, ahol
kitűnő minőségű őrletre nagy súlt fektetnek, az orosz
és magyar gabona lassankint megint egészen kiszorítja
az amerikai terméket. Most Magyarországból úgyszólván

Ság ki Benő,
•«yv*d.

- Piacai árak B.-Gyarmaton.
1879. évi szop'ember 22-én.
E r y aitiriiiii:
TiuUbnza 10 frt — kr. — lOfrt 20 kr.
Rozs
. . 7 frt — kr. — 7 frt 20 kr.
Árpa . . 7 frt 40 kr. — 7 frt 60 kr.

Zab
. . 6 frt 80 kr. — 6 frt — kr.
Kukoricás 7 frt 80 kr. — 8 frt -- kr.
JtfyMtts: Sxkskss lássa

•) E rovatban kóilőttiktrt nem feleiül a

Felelős szerkesztő

Horváth Danó.

HIRDETÉSEK.
Előfizetési felhívás
az
Budapest** ké, cs politikai napilapra,
és annak heti mellékletére a ^Friczi** élczlapra.
Egy hóra ....
95 kr.
Negyedévre
. . . 2 irt 75 kr.
Fél évre .
. . . 5 frt 50 kr.
Egész évre
. . . 11 frt — kr

teljes számú példányokkal szolgálhatunk.

As „Új Budapest és Friozí*1 szerkesztősége és kiadó hivatala Budapest
s—s
Országút 26 ik szám.

Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1879.

Szerk.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="5">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="616">
                <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="92354">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00712.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="92355">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_09_28.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92331">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92332">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92333">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92334">
              <text>1879-09-28</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92335">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92336">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92337">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92338">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92339">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=marc&amp;amp;recnum=168900&amp;amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390745&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92340">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92341">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92342">
              <text>Kék László</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92343">
              <text>Balassagyarmat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92344">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92345">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92346">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92347">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92348">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92349">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92350">
              <text>Helytörténet</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92351">
              <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 38. szám (1879. szeptember 28.)</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92352">
              <text>Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92353">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="17">
      <name>Balassagyarmat</name>
    </tag>
    <tag tagId="18">
      <name>Helytörténet</name>
    </tag>
    <tag tagId="16">
      <name>Kék László</name>
    </tag>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
