https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/77422f927975c2104a49121a9b17eef4.jpg 353453ee9d19e95a217fc2257f30907a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e0c99eb9bd7a9e2639bff35eade0afad.pdf 90e6c9c09dfc39dbb48c6f58566ff1c5 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. 38-ik szám. Vasárnap, 1879. szeptember 28. NÓGRÁDI LAPOK és H O N T I HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. =8 , Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, Nagykereszt-utcza, 8. szám. -'^Tisztelt közönség. ' L-tpuriilegközelobbi száma a 28-ik év­ negyedbe lép. E hosszabb pályafutás alatt, a közérdekek szolgálatát tűzve zászlajára, iparkodott megfelelni ama hivatásnak, mely egy szerény vidéki lapra várakozik. Iparko­ dásnak mondjuk csupán működésünket, mert érezzük, hogy a kisebb körön belül, melyben a vidéki lapok mozognak, a közélpt mezején nagyot teremteni alig lehetséges. De iparko­ dásunk jóakaratú és tiszta szándékú volt. Ily szellemű elhatározással lépünk a 28-ik évne­ gyedbe is, czélul tűzve megyénk jólétének emelését, s a szabadelvű haladásnak vállvetett munkálását. Nem mondjuk, hogy a köz­ érdekek munkája mellett egészen magunkra lettünk volna hagyva; megyénk jelesebb egyénei tudják és érzik azt, hogy oly köz­ lönyre, melyben nézeteinket el lehet mon­ dani, —- a ferdeségeket megróvni, közérdekű eszméket megpendíteni, — szüksége van min­ den törvényhatóságnak; de ezen támogatás csekély és csak kevesek részéről nyilvánul. Épen azért felkérjük megyénk hazafias, mű­ velt közönségét, hogy méltányolja közérdekű működésűnket és támogassa továbbra is úgy szellemileg mint anyagilag vállalatunkat. Előfizetési felhívás a- „Nógrádi Lapok“ 1879-ik év utolsó negyedére. Előfizetési feltételek: Egész évre .... 6 frt. Fél évre.......................... 3 frt Évnegyedre .... 1 » 50 kr. Egy hónapra. . . . — „ 50 kr. Az előfizetési pénzek egyedül a kiadóhoz czímezve, — legezélszerűbben póstautalváuynyal — a nyomatandó példányok a pontos szétküldés tekin­ tetéből, mielőbb beküldendők. Kék László, kiadó a laptulajdonos. Horváth Danó, fel. szerk. Alakitsunk borászati egyletet. B.-Gyarmat, 1879. szept. 25. Lesz vasutunk 1 Ezen ige hangzik most az Ipoly völgyön mindenütt, s erősebben hang­ zik, mint ezelőtt bármikor, mert a kérdés már égetővé, — hogy ne mondjuk két megye lét­ kérdésévé — vált, megérett. S a kivitelre kedvezni látszik az idő is; mert a gazdasági termények majdnem minden ágában rósz esztendő lóvén, ez azon szomorú jövőt tárja elénk, hogy ha a földnépénok valamely rendkívüli segélyforrást nem nyi­ tunk, nemcsak tavaszig ki nem tarthatja s vetőmagját is — mielőtt a megölő uzsora kölcsönhöz fordul — óléi ni kénytelen; hanem már a tél kellő közepén éhínségnek lesz kitéve. Az előrelátó, bölcs kormánynak tehát elengodhetlon kötelessége módokról gondos­ kodni, hogy a nép o legszélesebb adóalap, tisztességes munka által keresethez jusson; s kinálkozik-e erre kedvezőbb alkalom vidé- künkön, mint az ipolyvölgyi vasút földműnkálatainak gyors elkészíttetése. Sajnos, hogy ezen vasút, melynek pedig életképessége kérdésen felül áll, a már 10—12 év óta pengettotik, csak ily szomorú uccidcnsnek köszönhesse lótrejövetőiét! De jobb igyis, mint sehogy. Részünkről pedig ezúttal csak mellékesen kívántuk érinteni o thémát, és figyelmeztetni gazdáinkat egy más tárgyra, moly a vasúttal eszmeiénczolatba hozható. Losoncz már is mozog, hogy ha létrojö az ipolyvölgyi vasút: gyapjú és termény depót-t raktárt állít fel Nógrád, HontésGömÖr vármegyékre kiterjedöleg. Vájjon nem volna-o itt az ideje, hogy Balassa-Gyarmaton, mely Ecseg-Kozárd, Szelestény, l’cncz, Apáti, Ipolyság között le egész a Dunáig igen* kitűnő szőllömüvelö nagy vidéknek központja, borászati egylet s ezzel kapcsolatban központi bor-pinezék létesitessenck, hová messze vidékről biztosan jö­ hessen a vevő. Hogyan állunk most? Voltak bőterméscink, s volt egy évtized óta háromszor igen jó minőségű termésünk is. — Vájjon tudtuk-e azt értékesíteni? Tisztességesen nemi Hisz a jó bort is, ha kínáljuk (mert vevő önmagától csak rit­ kán jelentkezik!) alig .kapunk érte annyi árat, mennyibe megmŰveltctéso és kezelése kerül. A csekélyebb minőségű bort pedig potom áron sem veszi senki; pedig ha volna kivi­ telünk, ez is szépen értékesithető lenne; mert tagadhatlan, hogy a nógrádi borok legsildnyabbja is igen ízletes és tartalmas. Tudjuk jól, hogy ezen állapot előidézé­ sében tetemes része van nehány lelkiismeret­ len borkupoeznok, kik pancsolásaik és insoliditásuk által a hetvenes évek kezdetén töké­ letesen megrontotlák a nógrádi és honti bo­ rok addigi jő hirnevét s elijesztették távo­ labbi biztos vevőinket; úgy hogy azóta kizá­ rólag egypár helybeli nem annyira borkereskedő, mint inkább mindennél, főleg pedig pénzével üzérkedő kupecz monopóliumára va­ gyunk szorítva. Ámde első sorban épen arra való volna a társulás, az egylet alakítása, hogy boraink­ nak méltatlanul eljátszott jó hirnevét vissza­ állítsa; sőt folyvást messzebbre vigye azt; — másodszor, hogy a termelőt megszabadítsa azon zsibbasztó és folytonos aggodalomtól, vájjon sikerül-e gondozott jó borát nagy időveztés és utánjárás nélkül is tisztességes áron eladni. Mert ha lesznek az egylet székhelyén központi pinezéink, hol a különböző vidékek és termelők mustra borai feltalálhatók: az eladás és vétel igen meg lesz könnyítve, s mindez üdvösen fog visszahatni a borok ára­ ira s a szőlőművelés haszonnal való tökélotesbbitésérc. De nem czélunk ezúttal részletekbe bo­ csátkozni, csupán az eszmét pendítettük meg azon biztos hitben, hogy megyénk és a szom* A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. szód Hontmcgyo számos kitűnő, intelligens bortermelője hozzá fog o kérdéshez gyakor­ lati észrevételei és javaslataival szólani, s mire idei, ritka jó minőségűnek Ígérkező bo­ rainkat elhelyeztük pinezéinkbe, összegyűl­ hetünk és könnyű szerrel megalakíthatjuk az egyletet. Versenyképessé és erőssé csak az egye­ sülés tehet, ezt mozdítsuk tehát elő az azyagi és szellemi munka minden terén; s akkor biztossan fel fog virágzani Magyarország. Az egyesülés pedig míg egyrészről leg­ biztosabban vezet a czélhoz, másrészt, hogy úgy mondjuk, mindenkinek nyitva álló leg­ olcsóbb mód és eszköz a vagyonosodás azon mérvének eléréséhez, mely egyesek által, ki­ ket a vakszerencse nem kísér, csak igen rit­ kán és nagy bajjal érhető el. Hemenyi líároiy. hz iparvéielem nálunk és másfltt Midőn Washington a felszabadult Unió élóra emeltetett, ezerféle bajjal kellett az Ifjú köztársaságnak megküzdeni, önállóságát kivívta ugyan Anglia gyar­ matosító törekvései ellenében, de az egyesület hiányos alkotmánya nem biztosította kellően a nemzeti ipart az angol kokurrenczia ellen. És Anglia értette, hogy mikép kell konknrrencziát csinálni: értette, hogy kell egy -nemzet fejlődő iparát elnyomni. Tömegesen dobta piaczra kézműáruit és a jó amerikaiak gyakran New-Yorkban a más kikötőkben olcsóbban vehette az angol kézműipar csikkéit, mint a hogy azokot Liverpool s Londonban árulták. Az amerikai kézműipar kezdetleges gyárai, telepei meg is buktak egymásután, s a piaca csendesen meg volt hóditva. Csakhogy Amerika nem az az ország, a hol ily állapotot soká eltűrjenek. Az összeülő kongresszus­ hoz egész özöne érkezett a peticzióknak, melyek a nemzeti ipar nemzeti védelmét sürgették. — 8 Was­ hington a kongresszuson történt felavatása alkalmából, egy egyszerű, sötét öltözetben jelent meg, mely egé­ szen belföldi készítmény volt Az ő egyszerű, de kife­ jezésteljes modorában tanulságot akart szolgáltatni minden törvényhozónak: hogy lehet egy ország jólétét valóban előmozdítani. Ma Amerika sok tekintetben már szuperioritásban van Anglia fölött. Washington akkoriban az 6 egyszerű sötét öltözetével többet mondott, mint nálunk az öszszes gyűlések és értekezletek mondottak. Nálunk be­ szélnek, lármáznak, nyakatokért elveket fejtegetnek, de senkinek sem jut eszébe, az iparvédelmet tényleg önmagánál megkezdeni. Egyik a másikra bízza a kez­ detet. És ha ennek daczára azután a chaoezból mégis egy egészséges eszme kezd kibontakozni, ha valami uj körülmény mégis föléleszti a nemzeti iparvédelem iránti közlelkesedéat, akkor mindig találkoznak nálunk férfiak, kik a lelkesedés árját ügyesen vezetik le a tanulmányozások homok sivatagjába. Ez alatt a tanul­ mányozás alatt azután felszívódik a lelkesedésnek utolsó cseppje is a közöny sivár pusztáján s vagyunk, a hol voltunk. Mintha ránk nézve a nyugati nemzetek iparfejlődésének története nem rejtene tanúságot, mint­ ha mi örökké vigan megélhetnénk adósságból. A jövő generacziók lássák majd, hogy mint boldogulnak e hazában! De hát az istenért, mikor fog már a közszellem tisztább, emelkedeltebb nézetekkel bírni a nemzeti ipar jelentőségéről s annak befolyásáról a köshaladásra? Mert tény, hogy még mindig nem vert teljesen gyökeret nálunk az iparállam eszméje, hogy e tekin* tetben még toost is bizonyos könnyűvérilséggel talál­ �NÓGRÁDI kozunk táisadaliuuukhao. 8 talán csak ax ax egy meggyőződés váll már általánossá, hogy ex így uem maradhat. A ion teljes iránytalanság, zavar, kapkodás és tehetetlen vergődés, melyet a haxai ipar ügyiben meg­ induló minden csekély mozgalomnál ix tapasztalhatunk: legélesebben jellemzi a mi ipari államéletünk ziláltságát. Vagy lehetségesnek hiszi c valaki axt, hogy tisxta politikai cxélok e nemxdi törekvések; egészséges táraadalmi konstellácziók mellett is ilyen szánalmasan nevetséges szerepet játszottunk volna évek óta a mi „iparfejlesztési"* törekvéseinkkel? Nem, és ezerszer nem! Forduljunk égésién el a politikai hatalomtól; hol találjuk a mi társadalmunkban alt, a mi ax angol nemességet oly fényesen kitünteti? Hol találjuk itt a produktív munkának axt a becaülését, hol vannak a mi lordjaink, kik ax iparvállalatok élére állnának ? Virágzó ipar mellett fejlődik a föidmivelés s maga is mintegy műkifejlésnek indul. A mi mai föld mivelési bajainknak nem legkisebb oka, a kézműipar hiánya. 8 maholnap nyerstermény cinknek már künse lsei piacú. Sajnos tehát, ha ax ipar és földművelés érdekeit ma is sokan ellentétbe akarják még állítani "s nem látják be, hogy o kettő közt tulajdonképen érdekközösség letetik. — Mórt belföldi piaczunkat meghódítani a belföldi kézműiparnak, annyi mint nyersterményünknek uj piaczot nyitni. És kérem, ha sikerül a nagybirtokos magyar nemességet ezeknek ax eszméknek meghódítani, rop­ pant eredményt értünk már cl az iparvédelcm érde­ kében. Mert akkor milliónyi jövedelmek nem Bécsben, Berlinben slb, hanem Budapesten költőinek el, itt találnak elhelyezést, hasznosulást Mert - akkor nem vándorol majd félmillió luxustárgyakért külföldre, ha­ nem termékeny magjává lesz a hazai munka talajnak Akkor a nemzeti knlturtörekvésck élére a nemzet elitje álland s tsljesitcni figja axt a rég elfeledett kötelességet; bogy jó példával menjen elő azoknak, a kik fölé rangja és állása folytán társadalmilag he­ lyezve van. Ha van még a magyar arisxtokracxiában egy csepp őseink büszke véréből, nem késhet tovább, hogy kövesse nemzete felhívását. Uraim segítsünk szerezni s ne csak az élvezetre gondoljunk! (T.) A magyar országos méhészeti egyesület megalakításáról Ax orsz. m. gazd. egyesület méhészeti szakosz­ tályának elnöke Kriesch János ur, a közgazdaság eme­ lése érdekében 1877 —8. évben megkezdte a méhészeti tMlélyei tartását, iparkodván-cs álhtl» joébéswi iránti érdekeltséget felköllenL Ma már örömmel tekint vissu, a kezdetben szerény működésre. Az érdekeltség foly­ ton növekedett, a kezdeményezési ■ és a főérdem az övé; de szükkeblüség volna a többi közreműködő urak: Fényes Kálmán, Dr. Pertscby Ferencz, Kühno Ferencz, Dömötör 1 Aszló, Bálinfy Pál, Perjeasy lAszló neveit szintén nyilvánosságra nem hozni. Lelkes és szorgalmas működésünknek megvan az édes gyümöl­ cse, a siker: az egyesület megalakult. Midőn 1878. tavaszán Dömötör lAszlóa m. orsz. méhészeti egyesü­ let eszméjét megpenditette, szintén korainak, időelőtti­ nek hittük. De nem is rontottunk azzal mindjárt a nagy közönség elé. Érleltük az eszmét, működő bízott Ságot küldtünk ki, bogy az eszme megvalósítására proselitákat szerezzünk. Az eszme viszhangra talált, biztatást, támogatást nyertünk minden oldalról. Végre megérkezettnek hittük az időt: a hazai méhészeket s a basa összes polgárait ax alakuló gyűlésre meghívni s u egylet tagjaiul belépésre buzdítani. Folyó évi Sxant-lstván napja lett az alaknlógyülés napjául kitüxve, de megtartatott 21-én, bogy ax érdekellek ne vonas­ sanak el ax országos ünnepélyesség által a gyűlésen megjelenbetéstől. Összejöttünk tehát 1879. évi augusz­ LAPOK. a kezdeményezést; s a működő bizottság eddigi eljá rásál, melynek eredménye lett a jelen közgyűlés öax szejöveiele. Az álap letétotvéu, hozzáfoghatunk az épület további felépítéséhez Most felhívta a közgyűlést a kor­ elnök és jegyző megválasztására és ajánlotta köztünk a legjelesebbet és legbuzgóbbat Göndöcs Benedek apát urat elnökül, Dömötör Lászlót jegyzőül, kik egyhan­ gúlag — felkiáltással — megválasztatváu a helyűket elfoglalván, a közgyűlés magát megalakultak kituou dotta. Ez után az alapszabályok vitattak és alapillat lak meg. Következett az egyesület tisztviselőinek meg­ választása. Korelnök ajánlata folytán, az egyesület elnökéül megválasztatott gróf Károlyi István úr köz felkiáltással, egyhangúlag nagy lelkesedéssel. És elha­ buzdulaak. — E szakküldöttség tagjai oly egyének, kiknek szakképzettségében, vagyoni garaotiájábao és a vállalkozás komoly elhatározásában kétkednünk nem lehet. — l/uczeubacber Pál, Houlmegye tekintilyes bizottsági tagja, ki egyike a legpénzasebb egyé­ neknek, állt a küldöttség élén. A mint a küldöttség a megye székházéban a főjegyző úr lakásán megje­ lent, Luczenbacber Pál úr egy látogató jegyet adott út a főjegyzőnek, melynek egyik oldalán az volt írva, hogy Pa küldöttség szemleuljábau lehetőleg támugattaasék'*, a másik oldalán pedig: „Gróf Gyflrky Ábra­ hám, Nógrádmegye főispánja**. Ebből tehát látható, hogy a főispán úr áll a mozgalom élén, a az ő műve az, hogy az eszmének alig pár napi megpenditéee után, már a vállalkozók szakembereikkel vizsgálják a vasúti területet. A küldöttség másik tagja Laáb úr, müncheni vasútépítési vállalkozó, — ki Luczanbacber Pál úrral e kérdésben úgy látszik társaságba lép. — Köztök volt Stromszky, pozsonyi szakképzett vasúti mérnök és 8chőn Alajos Uontmegye derék főmérnöke.-A kül­ döttség Szobiul Ipolyságon át B.-Gyarmalig szép ta­ pasztalati eredméoynyel járt el; mert már B.-Gyarm*. tón teljesen magáévá tette az eszmét.. Innen Topsebet Győző mérnök úr csatlakozott bozzájok és a szemle utat f. bő 22 én folytatták tovább Szécaényig, onnan pedig Pálfalváig, kalauzul használva az 1875-ben fel­ vett strazzirozási munkálatokat és térképeket. Mint értesülünk Luczenbucber és Laáb urak 8 nap alatt fognak nyilatkozni, bogy a vállala­ tot valóban clfogadják-e, vagy nem? — Ók a válla­ tároztatott, hogy a jelenleg Szatbmárou tartózkodó gróffal — egyesületünk elnökévé lett megválasztása — üdvözletünk kijelentése mellett, azonnal ionnál a köz gyűlésből táviratilag ludat Üssék. Mely határozat azon nal foganatosíttatott is Felállott Dr. Pertscby Ferepcz orvos úr és az első alolnökségre, Göndöcs Benedek apát urat, az igazgatói tisztre pedig Kriesch János műegyetemi tanár urat ajánlotta, kiket a közgyűlés örömmel megválasztott. Főtitkárul Dömötör László, allitkárul Okolicaányi József urak; pónzlárnoknl Orlai és Petrich Pál urak szintén egyhangúlag, közfelkiál­ tással, valamint a választmányi tagok is megválasz­ tattak. Határozatba ment továbbá, bogy Szent István ünnepe emlékéül a méhészeti év, mindig aug. 20-án kezdődjék és az óvi rendes közgyűlés is ez napon, illetőleg az utána következő napokon tartsa*ék meg. Határozatba ment, hogy egyelőre, míg az egye­ sület vagyoni ereje megengedi, az egyesület közlönyéül, lathoz M °'o kkal akarnak járulni, u másik 60 °o-kot na magyar méb“ és az „ungárische Bieno“ méhészeti pedig társulati utón óhajtják megszerezni. Az esetben közlönyök fogadtassanak el; s miután annak szerkesz­ ha a vállalatot elfjgadják, - mint halljuk — sürgő­ tője azt ax egyes taglársaknak az egyesület 'által fize­ sen fognak intézkedni a conceuio és a 30 évi adó­ tendő megbatározott díjért tagsági példányul megkül­ mentesség kieszközléso iránt, bogy a kisajátítási eljá­ deni megajánlotta, az elnökség a szerkesztővel való rás kissé hosszadalmas munkáját minél hamarább egyezség megkötésére felhatalmaztál olt; kimondatott kezdhessék meg. Megjegyzendő, bogy a vállalkozók ugyan óbsjul, bogy a iapezimébe felvétetnék az is, az állami kamatbiztoeitásra nem számolnak. A kisa­ hogy ezen lap egyszersmind a magyar orsz. méhészeti játítási munkálatot igen megfogja könnyíteni az, bogy egyesület szakközlönye. u tervezett vonalon lakó birtokosok általános óhaja Felolvaitatott az eddig jelentkezett alapitó tagok lévén az ipolyvölgyi vasút felépítése, azok a kisajátí­ névsora is, s ugyancsak ex alkalommal Göndöcs Be­ tandó területeket olcsón lógják áteogedni s a vasúti nedek apát úr 100 írttal ax alapítók sorába lépett. munkálatot minden oldalról támogatni. Mint értseüEgyszersmind a budapesti állatkertben felállítandó pa- lünk, a káptalan és Huszár István urak azt a nyilat­ villou gyarapítására ax ajánlott pénzbeli alapítványon kozatot tették, bogy az épületeket kivéve, a kisajátítás kívül hat méhlakot és két kaptárt adományozott, me­ alá cső földeket ingyen bocsátják ál a vállalatnak lyeket benépesíteni bármikor késznek nyilatkozott. Készünkről még egyszer azon óhajnak adunk kifejezést Igazgatói alolnök jelenti még, bogy ezen pavillon vajba a vállalat már tavaszkor megindittatnék. Az felállítása és benépesitésére már többen adakoztak 1879 diki silány év következményei — a nyomor és pénzbeli és egyéb adományokkal, de a pavillon fel Ínség tavaszkor lesz leginkább érezhető, s igy isteni állítását még korainak tartja, melynek folytán hatá- gondviselésnek tekinthetnék, ha az ipolyvölgyi vasúti roxtatott, hogy mikor és mikénti felállításának kivite- vállalat munkálatai tavaszkor megindulnának. lévői U válsaxtminy bizatik, meg; .a utasít tátik, bogy a haxai közönséghez felhivást intézzen miként a pa­ villon felállítása és az egyesület egyéb czéljai előmoz­ Hontmegye fóispánjAnak beszéde dítására, mébtörzsek, kaptárok, műszerek, szakköny vek, lapok és pénzbeli adományokkal járuljon. Hnjner IMI mrfyebi-tottiági tag hatójának kö-zUtt alkal­ Ezután felolvastattak az elnökséghez intézett mából, a tzeplembar 13-ki rendkirkli közgyVüin. üdvözlő levelek és táviratok, melyek közölt egy a Tisztelt közgyűlési Ismételve részesültem a meg­ csehországi német méhészek nevében Maycrhöfertél Prágából. Ezen üdvözletek viszonzásával az elnökség tisztelő megbízásban, szavakat adni a megye közön­ bízatott meg. De a prágai és a Prágában a német és sége részéről, a ragaszkodás, bizalom, tisztelet s egy­ osxtrák méhészeknek f. é. szeptemberi nagy gyűlésére szersmind az öröm élénk érzetének, midőn megyénk összejövendő méhészek üdvözletével Kühne Ferencz v. akkor ünnepelt, ma már felejthetlen fiának, Rajner tag bízatott meg, ki exen nagy gyűlésen a magyar Pálnak, alkalom nyílt, mint országgyűlési képviselő­ országos méhészeti egyesületet fogja képviselni, melyre nek, utóbb egy szomszéd megye kormányzatában, végre a korona felelős tanácsában, a kristálytiszta kiküldetett és meghatalmaztatok. Legvégül az elnök a jelenlevő egyesületi tagtár­ jellem, a halál angyalának érintése állal is meg nem sakat azzal bocsátotta el, hogy szétmenvén, a hazai zavart kedély, s ritka szellemi fölény kiapadhatta kiucsforrását árasztani azon térre, melyet számára méhészet ügye érdekében apostol kódjának. kijelölt polgártársai, utóbb az uralkodó bizalma, s Budapesten, 1879. augusztus hó 21-én. mindannyiszor igyekeztem, legalább megközelítőleg, Dömötör Dátzlö, titkár. méltó szavakban tolmácsolni önök — tisztelt megbí­ zóim érzületét. Aa ipolyvölgyi vasút mozgalom eszméje kezd tus 21-én Budapesten a köztelken; előbb ax előlegez értekezletre. Az értekezlet feladata volt, a közgyűlés testté válni. Nagyon örülünk, hogy ismét lehet szeren­ sorrendjét megállapítani s a tisztviselői karban is meg­ csénk e kérdésben ismét egy activ bÍrrel meglepni állapodni. Eljött Göndöcs Benedek apát űr is, a mé­ L olvasó közönségünket — Kulturális érdekeink eme hészet buzgó apostola, ki már előbb is az egyesület léso szempontjából mi már olmaradhatlannak tartjuk az ipolyvölgyi vasutat; épen azért sietünk megragadni megalakulásán fáradbatlanul közreműködött, h előter­ jesztő, bogy a hazafias gondolkozása és polgári erényei minden alkalmat, mely a vosútűgyi kérdés fejlesztésé által közkedveltségre emelkedett gróf Károlyi Istvánt, ben uyilváuul. Hontmegyo tisztelt alispánja Podhorszky György ki minden a közjóra irányzott törekvés bő pártolója, melegen ajánlja az egyesület elnökéül. Sőt miután a úr f. hó 21-én táviratot intézett Nóg rád megye alispáni működő bizottság ezen választásit magáévá tette, hivatalához, melyben tudtul adja, hogy 22 én érkezik örömmel jelentheti, bogy sikererült is nékie már, a B.«Gyarmatra egy vasútügyi szakküldöttség, mely nemes grófot ezen ügynek megnyerni. Az ajánlat lel­ szemleutját már Szobnál kezdte meg. A küldöttség a mondott napon mégis jelent, és kesedéssel fogadtatott. Azután a közgyűlés egyéb sor­ rendje is megállapittatván, az értekezlet feloszlott, az alispán úr távollétében Komjáthy Anselm főjegyző úr által igen szívélyesen fogadtatott. Meg­ hogy a közgyűlés megtartassák. A közgyűlés. A működő bizottság elnöke jegyezzük, hogy Komjáthy Anselm úr egyiko azoknak Kriesch János műegyetemi tanár úr. a közgyűlést meg­ kik az ipolyvölgyi vasútért Nógrádmegye gazdasága nyitván, a megjelent tagok üdvözlése után, elősorolta és kereskedelme felvirágoztatása tekintetéből leginkább Ma szárnyszegzetten állok e feladattal szemben, méltóan ecsetelni veaztesságünk nagyságát, s reám nézve a fájdalom némaságában; legalább, minél ke­ vesebb szavakban szól leghangzatoaabban. Csak tér és idő hiányzott, hogy neve ott tün­ dököljön azon nagy férfiainkéi sorában, kik újabb időben a haza körül hervadhatta érdemeket szereztek. Aránylag sxűkebb körben, de itt kiirtbatlanul van bevésve a lelkek és szivek mélyébe egyéniségének emléke, egyéniségének, melyiránt oly határt nem is­ merő volt a megye közönségének ragaszkodása és bizalma, hogy szavára, példájára, ezen megye mindig alkotmányos érzületű értelmiségének túlnyomó része, kész volt elfoglalni az őt megillető tért a nyilvános életben hullámzó közéletünk azon válságos pillanatá­ ban, midőn a nemzet vágya az alkotmányosság helyre­ állítása után alig haladta meg a jogos és biztos, de még is csak remény stádiumát. őrizzük meg híven, idő és távolság által nem érinthető kegyelettel ex emléket, kik kortáraai műkő- �NÓGRÁDI déaénsk részesei, alig néhány órája, azon meggyőző­ déssel állottunk kora sirjáuál, hogy uemorcbb szív ax Övénél nem dobogott, nem fog dobogni soha ha landó keblében! Losoncz, 1879. szept. 27 én A „Loaouczi Híradó4 38-ik számában Sárosi M. J. érdekes tárgy felett vozéiczikkez. Teszi pedig azt az ö sajátságos észjárásával és lantéloles irmodorával, úgy, hogy a jámbor protestáns superintondesek s a többi „patres eccleaiae4 ezeket olvasva zavarukban ki­ ejtenék markukból az autonómia erősen tartott gyeplőjét. Ugyancsak rájok olvassa a türelmetlenség, igaz­ ságtalanság, no meg egy kis értelmetlenség és belátás hiány vádjait, hogy ezek a szegény jó urak, kik éle­ tüknek nagyobb felét a világ- és egyháztörténetem ta­ nulmányozásában, az ész és pozitív jog ismergetésében töltötték, — bár Sárosi M. J. barátunk véleménye szó rint, kevés sikerrel — már most ezen vezérczikk után vagy visazavonulbatnak csendes czelláikba s elmond­ hatják : „mixerére mei“; vagy meg kell alkudniok lel­ kiismeretűkkel, hogy jó keresztényhez illő alázatosság­ gal néixék miként szabdalnak ki apáinak örökéből egy egy darabot Az egész vezérczikken át két jellemvonás észlel­ hető: egyik, szolgalelkfl feltétlen megbámulása s agyon dicsérése mindennek mi a kormánytól származik; má­ sik pedig teljes ignorálása vagy talán nem ismerése a prot. egyház múltjának, jogainak és működésének. Megkérte e szépen a msgas kormány 8. M.J. ba­ rátunkat, hogy legyen szószólója az ő ezélzatainak s intézkedéseinek itt Losoncz vidékén; magára akarja, c fordítani a kegyekben gazdag s nem is felölte fösvény kormány figyelmét, hogy észrevegye mily hősies bátor­ sággal győzte le önmagát s igyekszik legyőzni a min­ denben gáncsoskodó ellenzéket; vagy csak nmea culpa mea maxima culpa4 akarna az lenni azon clbicsaklás kiegyenlítésére, melynélfogva a „Losoncai Híradó4 meg­ születése után egy pár hétig bardot mert rántani a kormány és uralkodó párt eljárása ellen, s melyért azután majdnem hogy a sajtó port kellett volna elvesz­ tenie, ha egy hirl ipcsinnyel hirtelonében át nem set­ tenkedik az ellenfél táborába, holott és azóta csak nagyon középszerű előhaladásokat lelt a politikai ki­ tüntetés lejtőjén, a sajtópert azonban sikerült sajttaka­ róvá átváltoztatnia? melyik ezek közöl a valódi, nem tudjuk, nem is kutatjuk. Ha a kormánynak ilyen vé­ dőkre is szüksége van, hát csak legyen tőlök boldog! S. M. J. barátnak- pedig csak gyújtogassa a tömjéneket tovább is azoknak, kiknek jó indulata többet látszik neki érni saját szelleme függetlenségénél is; de akar ilyen akar olyan szellemben fogja vezetni lapját,, azt megvárjuk tőle, hogy logika és szakértelem nélkül no fogjon oly ügy bolygatásához minő a prot. autonómia, melyet most becses elmélkedése tárgyául méltatott. ütegének felállításához, melyből autonómiánkat igyekszik halomra lőni, egészen jó álláspontot talált: a tan ti gyet; azonban az ostromolt erősség már ha­ talmasabb vészeket és viharokat állott ki s az olykor nyU ütött réseket erős várunk éber őrei mindig elég korán kiépítették, úgy hogy még talán ezt az egyet is ki fogja tudni állani, annál is inkább mert úgy látszik> a tűzmester nem elég jártas a ezélzásban. Azt mondja czikkiró barátunk, |iogy az állam csak kényszerűségből állított fel iskolákat, mert a tár­ sadalom ebeli kötelességének lanyhán felel meg. Ez mondatnak elég csinos, de egyrészt keveset, másrészt pedig nagyon is sokat mond. A társadalomra vonatko zólag keveset mond, mert, ez alig állított fel egynéhá­ nyat ax egész országban, azt is legnagyobb részben ma­ gán válalkozók közbejöttével s leginkább nöneveldéket; de a protestáns egyházzal szemközt meg igenis sokat és erőset mond, mert köztudomású dolog, hogy a pro­ testáns felekezetek lélek arányukhoz képest, a szük­ séget csaknem meghaladó do mindenesetre elegendő számú iskolával bírnak és bírtak régi idő óta. Micsoda logikai erőszakkal hozza le S. M. J. ba­ rátom ezen mondatból azt a másikat hogy az államnak, „jogállamiságának4 megvédése tekintetéből felügyelő tét kell minden iskola felett gyakorolni, ezt az én gyarló eszem ntólérni nem képes. „A ki gondolkodni tud, rég belátta, hogy az államnak e jogát elvitatni nem lehet, mert ha áll az, hogy az állam illető embereket egyes bűnös tetteikért bűntettet, úgy állnia kell annak is, hogy azoknak nevelési ügyébe is kell hogy befolyjon.4 így argumentál tovább a vezérczikk s mondhatom jó széles alapot vetve ax állam betekintési jogának, ha a tétel igazsága kétségen felül állana. A folytatásnak akkor így kótjeno következnie: minthogy a szülői ház adja meg az első nevelést, tehát úkazban kel kiadni a szülőknek gyermekeik nevelési rendszerét s ha ettől eltérőleg járnának el, el kell szedni gyermekeiket s megakadályozni, hogy többet no is neveltessenek; mint LAPOK. hogy a papok hivatása prodikatioikban a jó erkölcsö­ ket hirdetni a a roszakat korholni, a papok nyújtsák bu l'cutckou Vasárnap elmondandó beszédjüket a vicispánnak, a sxolgabirónak, polgármesternek, bírónak, körjegyzőnek vagy távollétük esetén a kisbiróoak; minthogy a hírlap irodalom egyik kiváló feladata a népművelés, azért be kell hozni az előlvgos cenzúrát, mert ez ux állam betekintési joga; minthogy az Írók a művészek a színészek a fcslészek mind megannyi közegei a nevelésnek, nehogy költeményeikkel festmé­ nyükkel, hangszereikkel, játékukkal, dalaikkal az „ál­ lam alapfeltételeivel elleniéiben álljanak,4 cl kell ve­ lők dalollatni, táuczoltalni, azavaltatní, bcgcdültetui a rajzoltatni müveiket a minisztérium előtt, mert különben „összeütközésbe jöhetnének az úgyne­ vezett njogállam4-mal s annak követelményével s tö­ rekvéseivel4 Az okoskodás ellenkezője pedig így ütne ki: minthogy az állam nem köteles az ipart, s a ke­ reskedelmet jutalmazni, nem köteles ásókról gondot sem viselni s fejlődésük fölött felügyeletet gyakorolni. Ilyen következtetési bonyodalomba morittet a hamis tételeken nyugvó logika! Azomban nagyon téved 8. M. J. barátom ha azt hiszi, hogy a protestánsok oly együgyüek, miszerint be no ismernék az államnak mindenek feletti főfelügye leti jogát, mert hiszen minden békekötésnél, minden törvény alkotásuál fenhagyták a „jus supreme inspec liouis4t. Elismerjük s szükségesnek i« hiszük, bogy az öszbaugzó művelés tekintetéből az állam határozza meg, mely tanokat s mily mértékben kell az ifjaknak bizonyos osztályokon át elsajátítani; elismerjük, bogy joga van a tanerők kébzettségi minimumát meghatározni, joga van az oskolázási évek számát kiszabni, ax osz­ tályokat kötelezővé tenni, joga van az iskolák jelen­ téseit bokivánni, az államellencs tankönyveket letiltani; do nincs joga az iskola igazgatását, a tanárok kineve­ zését, a belső fegyelem kiszabását a tanárok fizetéseinek megállapítását, a tankönyvek kijelölését s illetve rá paraucsoiását kezeibe ragadni, mert ez homlok egye­ nest ellenkezik a tanszabadsággal. Pedig S. M. J. barátom, ki kilátásba helyezi a szabadvallás gyakoris tót, kell, bogy védője legyen a tanszabadságnak is. Ugyan mondja csak meg nekem, micsoda fensőbb államérdek parancsolná azt, hogy holmi megszorító vagy a szegénységgel küzdő protestánsok erejét meghaladó követelményekkel tegye lehetetlené iskoláik fentartását, hacsak nem azon, alig képzelhető feltevés, bogy csu­ pán egy féle, állam mintaszerű polgárokat akar nevel­ tetni? ha pedig semmi felsőbb állámérdek nem paran­ csolja azt, miért követeli a protestánsok kipróbált jó­ ságé autonómiájának feladását? miért nem éri be azon főfelügyelőd joggal, mellyel már is bir s mely minden aggodalom gerjesztése nélkül elégségesnek bizonyult be. -a mostaninál tű-delme^ebb időkben is. '** Ha Trefort Ágoston közoktatásügyér S. M. J. ba­ rátom felfogása s állítása szerint csak a társadalom és a tudomány érdekében jár el, midőn az állam ré­ szére az iskolák feletti felügyelet jogát biztosítani kí­ vánja, vagyis ha más szóval a protestáns autonomikns iskolák épen csak autonómiájuk miatt nem vágnak be a fejlődő oktatás keretébe, miért folyamodik erőszakos eszközhöz? miért nem buktatja meg őket a rendelke­ zésére álló előnyök hatalmával a szabadverseny utján a tanszabadság tiszteletben tartása mellett? Az állam a maga tanintézeteit fényesen ruházza be; tanárait csaknem kitűnően fizeti; ba ezek jobb eredményeket fognak tudni felmutatni mint a protestánsoké a tudo­ mány vágya, a szülők belátása üresen fogja hagyni ezeket s megtölti az államiakat, de a még bizonytalan jobbért a kipróbált jól nekünk feladnunk nőm lehet, nem szabad. S ezt nem a „superiniendensck4 türelmet­ lensége és fanatismusa, hanem a haza összes protcs táncainak jól átgondolt és átérzett művelődési s haza* szeretető parancsolja így. „De hát mi köze az autonómiának az állam állal vindikált felügyeleti joghoz ?“ kiált fel S .M. J. s kérdé­ sének illustrálására felhozza Jekclfalusi és Schoppcr püspököknek egykor famosus dúcolási eseteit. A ki ilyen kérdést tesz fel, az bizonyosan nem tudja azt, hogy mi az a „jus piaceti4. A protestánsok túlkapásai ellen van a királynak „jus supremae inspeelionisa 4, a pápai túlkapások ellen pedig jus piacetije. A protcs tansok amazt mindig tiszteletben tartották, Jekelfalusi pedig és Bcbopper emezt megsértették, mert az infallibilitást a felség „placet“-jo nélkül is kihirdették és kihirdettették s igy nem kell bozzá magyarázat bogy belássa bár ki is, miszerint e két dolog összehasonlí­ tása jelen kérdésben legalább is időtlenség. 8. M. J. barátunk vezérczikkének harmadik ha­ sábjában a 2-ik kikezdéso alatt képmutató pártatlan­ sággal mondja ugyan, hogy ö vallásügyekkel nem fog­ lalkozik sőt mindenkinek vallását tiszteli; de azért kilógnak frakja alól a lólábak midőn egy oldalvágásában egy ilyen frázissá! dörgi le a protestáns egyházat: furcsán veszi ki magát ezen uraknál, bogy akkor mi­ dőn vallásuk liberalizmusával, mely szeríutök a haladást involválja, kérkednek, olyasmit elleneznek amiről min­ den gondolkodni tudó rmber rég tudja, hogy az a tan­ ügynek kiváló hasznára szolgál, hasznára annál is in­ kább, mivel maguk a protestánsok is belátják, bogy iskoláik, egynémelynek kivételével kjráolsem telelnek meg axou magasztos czélnak, mely miatt létrebozatták.* Nevetséges galimatbias előbb azt állítani, hogy a pro­ testáns egyház liberalizmusával, baladázával kérkedik (?) azután pedig rögtön rá azt mondani, bogy a protes­ tánsok magok is elismerik,bogyrósz iskoláik vannak! Vallási liberalizmus felett B. M. J. barátunkkal Má­ mét cserém nem akarok, mert La nem tudnám ki 6, a fentebb idézett szavaiban rejlő gúny, moly azonban helyen kívüli alkalmazása miatt nem talál, arra utalna, bogy Íróját ne az elfogulatlan és pártatlan hírlapírók között, hanem a Lonkay seregében keressem; azt azon­ ban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a protes­ tánsok soha sem kérkednek, s vallásuk liberalizmusát minden hangzatos frázisnál jobban bizonyítják azzal, bogy a nép és tudományos oktatásra magaét az álla­ mét is meghaladó áldozatokat hoznak s ezen a tan­ szabadságban rejlő jogról és egyház elveik által pa­ rancsolt kötelességről még 8. M. J. véleményének re­ ményében sem akarnak lemondani. Hát azt^meg miből gondolja, bogy a protestán­ sok maguk Is'belátják, miszerint iskoláik többnyire meg nem felelnek czéljuknak ? Talán bizony az egye­ temek tanárai mondták volna neki, hogy gymnasinmaiukról elégtelen készültségü ifjakat kapnak? Vagy a közéletben tapasztalta, hogy a protestáns iskolák növeltjei gyönge készültségü tisztviselők, felületes tu­ dósok és szakemberek, műveletlen iparosok és Írás­ tudatlan proletárok szoktak lenni? Van kétség kívül kívánni s javítani való a protestáns középiskoláknál is — talán több vagy talán kevesebb mint az állami­ aknál — de azon is majd csak magunk segítünk, mert tudjuk, bogy a minisztérium felügyelete azon nem se git, csakis független és szabad fejlődésüket gátolhatná vagy nekünk ártalmas irányban vezethetné. Igen kér­ jük 8. M. J. urat és a magas kormányt, hagyjon a mi autonómiánknak, a mi iskolai szabadságunknak békét addig, mig a már fennálló és még felállítandó állami középtanodák élő példákkal be nem bizonyítják, hogy nem egyoldalú és a hatalomnak vakon hódoló, hanem törvénytisztelő, független lelkű szabadság és te tvérszerető polgárokat nevelnek a hazának; s ha majd ezekben is, a tudományos oktatásban is felüimulandják a protestánsokéit, nem a hatalomra, nem a több­ ségre, még csak nemis a jóakaratra, hanem a felmu­ tatható jó eredményre fog kelleni hivatkoznia midőn a felügyeletet és igazgatást magának követeli; már pedig tudjuk, hogy,a hatalom * MbbMg-ée jóakarat ellen mindig érvényes argumentum a jog; de a már bemutatott jobb eredmény előtt a becsület a jogot és aggodalmat elhallgattatja. Még egy másik oldalvágást is intéz prot. egyház ellen 8. M J. barátom, midőn azt mondja, bogy az autonómia paizaa alatt a rideg szellemű prot. főpapi kar vissrautaaitotta szent István ünnepének nemzeti ünneppé leendő deklaráltatásáL összevissza zavarja t. barátom a dolgokat, csakhogy a miniszter ur mennél több kedves dolgot olvashasson lapjában. De már azt csak a legegyszerűbb ember is tutaja, hogy a protestáns bit nem ismer szenteket, miért részesítse tehát e ki­ váltságban szent Istvánt? nem jogosan apprehendálhatna-e meg azért szent Péter, sz. Pál, sz. János, sz. László és a többiek? Azért, bogy annak (?) a keze mai napig is a budai vár kápolnában őriztetik ? Elte­ kintve minden vallási elvtől, ha mint elsőnek aka­ runk ünnepet rendezni, ott van Árpád a honalapító; ha mint nagy királynak, voltak már nála nagyobb királyaink is; hamint szentnek, volt Magyarország­ nak más szent királya is s hol van megírva, hogy még több is nem lesz? ha pedig mint első keresztény magyar királynak, miért nem aug. lő ke mint megkoronáztatásának napja vagy még inkább az azt kö­ vető vagy megelőző vasárnap? És általán a nemzeti ünnep csak olyan lehetne, mely mindenféle kormány­ forma, akár a királyság, akár a császárság, akár köz­ társaság keretébe beillenék s mindaddig jelentőséggel bir a hazának minden vallásu polgára előtt, míg a nemzet él, s ez csakis a nemzet letelepedésének iaqje lehetne. Ez azonban csupán egyéni nézetem; az egy­ ház hite azt kivágja, hogy ünnepei közé a ezeotiráson alapuló ünnepeken kívül írásokat be ne fogadjon. Végre még azt jegyzem meg 8. M. J? barátom végső soraira, hogy Trefort ő excellenciája, kinek szá­ jában ez esetre vonatkozólag Luther emlékezetes szarni: itt állok, másként nem lehetek, Isten engem úgy cégétjén! nem mint ennél a tiszteletre méltó bá­ torság, hanem a hatalom önkényes és zsarnoki nyilat­ kozata lett volna, — tudni fog 3. M. J. tanácsa nél­ kül is a joggal és a mutatkozó szükséggel számolni, ba pedig azt tenni nem akarná, a protestáns autonó­ mia megsértésén kivfll a közoktatás iránti áldozatkész­ ségen a nevelés nagy kárára érzékeny sebet ejtene. Holler Dezső, ev. lelkész. �NÓGRÁDI Hírek. Nagy érdeklődés muUtkozik nemcsak B.Gyarmaton, de a vidék rétiéről is mcgycazerto mindenütt . azon hangverseny iráni, melyet a b gyarmati dalegy­ let most csütörtökön rendes Un bér Jenő és Agghásy Károly művész arak közreműködésével; sót Honimégye székhelyéről Ipolyságról is több megrendelés érkéséit jegyekre. Nem csuda, mert ax említett ifjú ma­ gyar művéazeket kitűnő hírnév eléri meg, s mintán rövid idő umlva szerződéseik betöltése végett Hollan­ diába kell ntaxniok, csatul basánknak csupán néhány városát látogathatják meg. Octóbor 1-jén Váczon, 2-án itt B.-Gyarmaton, 4-én már Ungvárott, 6-én Miskolcion ée 6-án Egerben fognak hangversenyéről. — B.-Gyar­ maton Farkas Ferenci Ügyvéd úr veudéguerclO hátá­ ban leesnek ezállva, s hangverseny után a dalegylet tiszUloiOkre a Balassa-vendéglő emeleti termében ban­ kettet rendes, melyben nők is fognak részt venni, s Így a vége könnyen tánca lehet. A vidékiekre nézve Igen kedvező, hogy a hangverseny korán — ti. esti 7 órakor kezdődik s mire 9 órakor vége less, a leg­ szebb holdvilágnál térhetnek basa. Megemlítjük végOl, hogy a műsorosaiban változás történt, mennyiben Kö­ veteik Írttá k. a. „Az élő szobor" helyett Tóth Kál­ mán „Losonczy özvegye" czimű hatásos költeményét fogja szavalni; a dalegylet álul előadandó férfi né­ gyes karok pedig, az eddigi próbák után Ítélve, igen sikertlluk lesznek. A zaélyl fürdőt illetőleg az uraság részéről e napokban hivatuk fel dr. Fclseuburg Ferenci járási orvos és Havas GyuU gyógyszerész úr, mint szakértők, hogy a fürdő forrás vizeiből hiteles lepecsételés mel­ lett vegyelemzés végett néhány fiaskóval szállítsanak a fővárosba. — Manóesy Alajos építész pedig mint biztosan tudjuk, gr. Zichy Lívia ő mga megrendelése folytán már elkészítette azon áulakitáai ée új épít­ kezési terveket, melyek kora Uvaszazal fognak mun­ kába vétetni. E tervek igen csinosak és czélszerüek; azok szerint a fürdő motUni udvara tetemesen megnagyobbitutik! Tudva, az épitkezésbez mily bő for­ rásokkal: téglaégető, fa stb rendelkezik az uradalom, nem kételkedőnk, miszerint a mű mintegy varázsütésre előáll, ea fürdő-közönség már jövő évre mindezekben gyönyörködhetik; a grófi családot pedig áldani fogják messze vidéken, hogy ily munificentiával viszonozza azon anyagi hasznot, melyet néki a nógrádmegyei szép birtok nyrtjL A Pelyko féle losonci! hangversenyről szóló jelentésűnk a múlt számból véletlenül kimaradván, sietünk azt e számban közzétenni. Ifj. Potyko Imre fiatal hegedűművész Losoncion folyó hó 14 én igen érdekesen összeállított műsorral banversuuyt rendezett A hanversenyt Kovára-. Emil- és. tanítványa Bogdán Aladár nyitotUk meg Maycrbeernek a Hugenották czimű dalművéhez irt nyitányával. Kovarcz Emil és Je­ szenszky Sándor Goria Marcbelriumpbaléjával működ­ tek közre. Zólyomi Lajos magyar népdalokat énekelt, — Petyko Imre pedig játszotta tanára Hnber magyar ábrándját, — TraviáU fantáziát Vienx tomptól, — Méndelsbon örök szép koncertjének — amely hegedűre remek mű — Andantéját, — s végöl Boriót 7 ik hang­ versenyét, melyet Gyarmaton is játszott. — Őszinte örömmel UpaszUlU a résztvevő közönség, hogy Petyko Imre napról napra balad; nagy technikával, mély ér­ zéssel és művészi vervvel játszik. — A hallgatókat néha mélabús és szépen éneklő, szívhez szóló, majd pedig z^jos nyirettyűjével elbájolta. Művészi tempera- LAPOK péramentum a szó valódi értelmében. — Jeszenszky Sándor és Kovarcz Emil kitűnő játékát a közönség érdeműk szerint juUliuazla szűnni uemakaró lapuul i Zólyomi Lajos gyöyörtien énekelte a legremokebb ma­ gyar népdalokat. Bogdán Aladár előadott darabját igen jól belauulU és szabályosan játszott. — A hang­ versenyen réazlvett szép számú és választékos közön­ ségnek Igen kedves és sokáig emlékezetben maradó cstvét szerzett a minden tekintetben sikerült hang­ verseny, s Loaoncz város polgárainak azon része, amely igazán megrovást érdemlő közönye miatt a hangver­ senyen részt nem vett, bizony sokat veszített. — A vasútüg)! küldöttség egyik tagja Laáb úr müncheni vasútépítés vállalkozó fölkérte Komjáthy Anzclm főjegyző urat, hogy muUtuá meg neki a b.-gyarmati börtönt, melynek hire oly messze elterjedt. Laáb erre azért volt oly kiváncsi, mert Németország­ ban ő is épített 2 nagyszerű börtönt, s igy a ktilömbséget akarU kitudni. — A börtönt végig szemlélték, s Laáb úr csakugyan úgy UlálU, hogy e börtön ritkitja párját nagy Németországban is. Tűz. E bó 26 áu éjiéikor a tűzoltók vészkűrtje ébresztő fel a b. gyarmatiakat. A lángok két rozzant háztetővel kűzködtek a „Jeruzsálem" ntezában, hol ez nem tartozik a ritkaságok közé. A tűzoltók gyors megjelenése és a képzelhető ügyes oltás félóra alatt távé tönkre a dühöngő elem lángjait, melyek már — egy ház kiugrásával — allajóssy ház fedelét is kap­ kodták. Mire a nem tűzoltó polgárság álmos nemmel odakerült, már akkor a tűzoltók a kél házzal készen volUk, s bámulandó ügyességgel mentették meg a harmadikat, melynek egyik fele már lángba volt. Kövy Tivadar főparancsnok úr a G hétig élvezett balti fürdő ntán megiljult ügyességgel vezényelt és lelkesítő a tűzoltókat, Baintner Ottó alparaucanok úr pedig odaadó buzgalommal vezete a műoltás részleteit — Dicséróleg kell kiemelnünk a mászók közül Kohn Lipot urat, ki, a mint csővezető mászó, teljes elszánt­ sággal működött a lángok és fojtó füst között, — továbbá Schulcz és Viliim urakat, valamint a pártoló tagok közűi Frőlicb Vilmos urat, ki a padlás égő desz­ káit egy maga, puszta kézzel, hányU le. — Elismerést érdemelnek Konh Lipót, Kohn Henrik és Kobn Ede urak, kik a „hosszú nap* nagy ünnepén is a közve­ szély színhelyén megjelentek és a hagyományos izra­ elit! szokás dsezára valóban elismerő elszántsággal vettek részt az oltásban. — Egy óra alatt minden rendben volt és a derék tűzoltók a szivattyúk dübör­ gése és trombiu szó mellett vonaluk el — egy pohár borra .Mezey Nácxi úrhoz, hová őket a főparancsnok meghivá. — A tűz — mint mondják, jól kiszámított, de ruszul sikerült, gyújtogatás következménye. Ua a keletről nyugatfelé Urtó szél nem visszakozik, úgy a Hajóssy -hízik menthetlenűl elégnek. A tettes könnyen kézrekeritbelő, csak szi;orú vizsgálatot kell UrUni, s egyszer valahára a „Jeruzsálem" utcza lakóit ily gazembertől jó leune megszabadítani. semmit sem importálnak s Gáceországból és Oláhot szágból is csak jelentéktelen szállítmányok érkeznek. Borimportunk Svájcba Luzernból Írják : A ina gyár behoz ital, a tuely már most is tekintélyes, a leg­ közelebbi kampague alatt bizonyára jelentékenyen emelkedni fog. Remélhető, bogy az idei import sokkal nagyobb lesz, mint a Uvali, miután az idén már közép és nyugati Svájcban is érdeklődnek a magyar bor iránt, míg Uval csak keleti Svájcban keresték azt. Az ár.k bizonyára emelkedni fognak, mert nemcsak Svájc­ ban, do Franciaországban is valószínűleg roezul fog kiütni a szüret (P. H.) Nógrádmegyei Hivatalos Értesítő. ÁRVERÉSI HIRDETÉSEK. Videfalván adóba lefoglalt 4 tehén. 8 üsző tinó, egy sertés, több rendbeli ágyneműek, bárom férfiszűr, egy szekrény október 3 án reggeli 9 órakor Videfalván a bíró házánál mint első, esetleg október 9-én reggeli 9 órakor Losoncion a czédulanáznál mint második árverésen elsdatik. Felső-Tiszovnyikon adóba lefoglalt széna, szarvas­ marha, ló, sertés, juh, kecske és kisebb mennyiségű gabna október 20 án d. e. tiz órakor a község házá­ nál; Alsó Tiszovnyik, Veres és 0 Hután szinu adóba lefoglalt szarvasmarba, ló, juh, kecske, széna s egyéb gazd. eszközök október 22-én d. e. tiz órakor a biró házánál; végül Turopolyán adóba lefoglalt szarvas­ marba, ló, jub, kecske, sertés és széna október 24 én d. e. tiz órakor a belyazinén, esetleg valamennyi köz­ ségre nézve november 4-én Gácson a városházánál mint második árverésen elsdatik. Salgótarjánban adóba lefoglalt szobabútorok, ágy neműek, fürdőkádak, vízmelegítő kazán, posztó és lábbeli félék, hat bordó pálinka, liszt, bórneműek, kész öltönyök, juhok, sertések, tehenek és gabnafélék okL I én d. e. tiz órakor Salgótarjánban mint első, esetleg október 8-án d. e. tiz órakor ugyanott mint második árverésen eladatnak. Nyilttér.') Néhai Rajner Pál úr 6 nagy méltóságának hitelezőit, — Kmosko Sándor úr általános örökös megbízásából — felkérem, szívesked­ jenek követeléseiket velem 1879. november hó 1-ig közölni, hogy a fizetések iránt, az örökös kellő időben intézkedhessék. Ipolyságit, 1889. szeptember 25-én. Gabnaimportunk Svájcba. A svájci gabnakereskedés az utóbbi napokban nem vett Ausztria Ma­ gyarországra nézve kedvező fordulatot. Az itUni üzlet főképen amerikai terményre szorítkozik, csakhogy ez annyira silány mennyiségű lisztet ad, hogy a kereske­ dők mégis több esetben kénytelenek sokkal drágább magyar vagy orosz butát venni. Épen ezen minőségi különbözet jogos kilátást nyújt arra, hogy itt, ahol kitűnő minőségű őrletre nagy súlt fektetnek, az orosz és magyar gabona lassankint megint egészen kiszorítja az amerikai terméket. Most Magyarországból úgyszólván Ság ki Benő, •«yv*d. - Piacai árak B.-Gyarmaton. 1879. évi szop'ember 22-én. E r y aitiriiiii: TiuUbnza 10 frt — kr. — lOfrt 20 kr. Rozs . . 7 frt — kr. — 7 frt 20 kr. Árpa . . 7 frt 40 kr. — 7 frt 60 kr. Zab . . 6 frt 80 kr. — 6 frt — kr. Kukoricás 7 frt 80 kr. — 8 frt -- kr. JtfyMtts: Sxkskss lássa •) E rovatban kóilőttiktrt nem feleiül a Felelős szerkesztő Horváth Danó. HIRDETÉSEK. Előfizetési felhívás az Budapest** ké, cs politikai napilapra, és annak heti mellékletére a ^Friczi** élczlapra. Egy hóra .... 95 kr. Negyedévre . . . 2 irt 75 kr. Fél évre . . . . 5 frt 50 kr. Egész évre . . . 11 frt — kr teljes számú példányokkal szolgálhatunk. As „Új Budapest és Friozí*1 szerkesztősége és kiadó hivatala Budapest s—s Országút 26 ik szám. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1879. Szerk. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00712.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_09_28.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-09-28 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 38. szám (1879. szeptember 28.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom