https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ce8d84335df6cc1248dfdf6ebb4ae930.jpg 5243508c3fa94b7641f0f4df8d7ee586 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4cbf41d1c7dce1e1f489823b3851c353.pdf 320203c39186eac7739ba75dd5f18cbb PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. 36-ik szám. Vasárnap, 1879. szeptember 14. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI Politikai, társadalmi s Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok” 1879-ik év utolsó negyedére. Előfizetési feltételek: Egész évre .... 6 frt. Fél évre ................................................ Évnegyedre . . . . 13, 50 frt kr. Egy hónapra .... — „ 50 kr. As előfizetési pénzek egyedül a kiadóhoz czi-mezve, — legegyszerűbben póstautalványnyal —a nyomatandó példányok a pontos szétküldés tekin­ tetéből, mielőbb beküldendők. Kék László, kiadó a laptulajdonos. B.-Gyarmat, szeptember 12. A pálfalra-tzéceényb.-gyannatipoli/iág ét tzobi vaut ti rzárnyvonal. Tisztelt olvasó közönségünket egy igen örvendetes hírrel lephetjük meg, oly hírrel, melyet már többször, de fentartással közöl­ tünk, mert bizonyos auspiciumok alatt lettek azok az irányadó emberek által szárnyra bocsátva. Most fen tartás nélkül közölhetjük, hogy a pálfalva-szobi, vagy mint eddig ne veztük, az ipolyvölgyi vasúti szárnyvonal kérdése a megoldáshoz közeledik. Egy régen érzett szükség ez, mely nélkül e hosszú vidék kincsei productiv-képesség nélkül vesznek el. — Nógrádmegye közigaz­ gatási bizottságának 1879. évi jan. 1-töl jun. 30-ig terjedő félévi jelentésében, melyet a nm. m. kir. miniszterelnökhöz intézett, ugyan­ ezen óhajnak van kifejezés adva, midőn mon­ datik : nA megyénk keleti és határszélein el­ vonuló vasutakra nézve általános érdekből TÁRCZA. HÍRADÓ. közgazdászati hetilap. Hirdetésel díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, Nagykereszt-utcza, 8. szám. csak azt óhajtanék, hogy ezen két pálya egy Pálfalvától székvárosunkon B.-Gjarniaton ke­ resztül Szobig vezetendő szárnyvonallal köt­ tessék össze; iparunk, kereskedelmünk és gazdászatunk érdekei ezt számtalan forgalmi adattal igazolhatólag, nagy mérvben s oly égető szükségként igénylik, hogy e részbeni óhajtásunk valósulásának már csak késedelme is pótolhatatlan veszteségeket okoz.“ Helyesen fogta fel a közigazgatási bizott­ ság e nagy vidék érdekeit s óhajával a megye általános óhaját tolmácsolta. E vidék termé­ nyeit nem tudja értékesíteni, ipara és keres­ kedelme pang. Ennek pedig az a gyászos következménye, hogy a nép napról napra szegényebb, nyomorultabb. A nép érdekeit szivén hordó intéző közegeknek meg kell ragadniok minden alkalmat, hogy o vidék általános pangását elhárítsák, s a népnek türhetlcn nyomorát elviselhetővé tegyék. Azon pontok, melyeket a tervezetben lévő vasút lesz hivatva összekötni, nem spe­ ciális érdekű pontok, de központjai, piaczai egy nagy vidéknek, hogy úgy mondjuk', egész vármegyének. E pontok minden haladási té­ nyezőtől s jóléthez vezető forrástól el vannak zárva. Bizony üdvös dolog, hogy most már komolyan hozzáfogjunk a vasút kérdéséhez. Az ipolyvölgyi vasúti mozgalom, valljuk meg őszintén, eddig nem volt egyéb kortes­ fogásnál, s rendszerint előhírnöke volt valami politikai manővernek. Most egészen távol áll a politikai mozzanatoktól a épen,azért alapo­ san remélhető, hogy ezen ügy, annyi vajúdás és költséges strazzirozás után most oly egyé­ nek kezébe kerül, kik mellőzve Önérdeküket, politikai ambitiójukut, csupán a közjót tűzték zászlójukra akkor midőn az ipoly völgyi vasút kiépítésű ügyében iáradoznak. E világhírű fürdőhelyről annyi alapos és érdekes ismertetés jelent meg a lapokban már a jelen fürdő­ idény alatt is, hogy azokhoz valami újabbat és kielé­ gítőt adni csaknem merész feladatnak látszik. Nekem azonban az az előnyöm van, bogy én Budapesttől vizen utaztam le Orsováig a szabad, osztr. dunai gőzhajó­ társaság „Hildegarde^ nevű pompás szállitó bajóján, melynek derék magyar kapitánya mint régi barátom, mindent elkövetett, bogy az egész vonalon látható érdekességekből semmi se menjen kárba rám nézveA ki mindezt tüzetesen leírni akarná, annak legalább is egy röpirathoz kellene bozzákészülnie, minthogy azonban ily terjedclmesség a napi lapok szűkre szabott tárcsáinak keretébe bele nem illeszthető, csak futólag érintem meg, miszerint f. bó 6-én esti 11 órakormozgatá meg a bajó hatalmas kerékszárnyait s 7 én déli 12 órakor kötött ki ö Orsóvá magyar végváros partjai előtt Az idő olyan volt, mintha meg lett volna ren­ delve, meleg sőt néha forró, azonban fékezve a bajó sátor ernyője és folyvást mérsékelve a Duna kék hul­ lámaival pajzAnkodó bűvös lehlek által. Más nap, azaz 6 án fél 8 kor reggel eveztünk el a most élénk forgalmú Mohácsnál, melyhez a magyar történelem leggyászosb emléke fűződik; láttuk aztán főfolyója a Tisza, a Dráva, a Száva az anyaíolyammal, melyből csak a Ferencz-osatorna mint keskeny érvágás hódit el a nagy tömeghez képest alig észrevehető mennyiséget; láttuk a történeti nevezetességű Szendrő (Somendria) és Kolumbács romjait, s azt a barlangot, a honnan a birbedt kolumbácsi legyek szoktak a vidék ellen pusztító portyázást intézői, mely azonban most üresnek és elhagyottnak lenni látszott. Élőnkbe tűnt a partokról a régi Csongrád, Palánka, Vukovár, Ilok (hajdan az Újlakiak birtoka), Kauienyica, be rezeg Odescalcbi szép kastélyával, Csereniz, Futak, Lászlóvár. Aztán Izlás nagyszerű vízeséssel, Zerinje és Babakai szikla s a kis vaskapu, Taktalia (a kisebb zuhatag), végre a Grébempassus, hol a Dnna száz ölnyi mederre szorúl össze, ezt elhagyva azonban annál nagyszerűbb a teljes nyitás, melyen alúl ismét következik a leg­ szűkebb öböl, mely csak 40 ölnyi széles, 45 ölnyi mélységgel. A vízesések és szorulatoknál csakis nappal s ekkor is a legnagyobb óvatossággal haladhat a hajó biztosan, mert egy kis eltérés a kiszabott úttól menthetlenöl vesztét okozná a ragadó zuhatagokban a leg­ erősebb járműnek is. Láttuk a nyomokat, melyek Traján egykori bidjára vallanak, és láttuk a merész hosszú utat, melyet a partok hosszában a legnagyobb magyar lángeszű és vasakarata a hazai forgalom javára alkotott. 6- és 7-ke közt éjjel hajóztunk el Belgrád, az egykori Nándor-Fejérvár fölött, hol nagy Hunyadynk utolsó dicső győzelmét aratta a félvilágot meghódított szakonként, nini egyesül a magyar birodalom bárom ozmanerő ellen. Levél Melódiáról. Magasztos érzelem szálúja mag ily A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. ami tehát ezentúl történik, az már nem ámítás, nem kortesfogás, mert az ügy élére — mint halljuk — Gróf Gyürky Ábrahám főispán ur állott, kinek eddigi múltja tcíjes biztqsitékot nyujf ,az '.|pgy ejvhr lal, azt keresztül ip yiszi, s ,^ogy gx, W)jt keresztül visz, nem önérdekből, de saját me­ gyéje jólétének érdekéből viszi keresztül. Részletekbe még nem bocsátkozhatunk, ígérjük azonban, hogy mihelyt* *é mö^gaíóm tovább vitelben bfenljy ^npz^ánat magát, azt hiycp íogjuKh^r™WiPáu azon óhajnak adhatunk kifejezést, vajha a vállalat még ez év folytán megkezdetnék. ,E silány évben a nép egy nagy részének ex is­ ten ti ója biztosíttatnék. Nyílt levél Topscher Győző kir. főmérnök urhoz. (Az agárd-petény- nőtincsi vieinalut kérdésében.) épjJ^sfeti ^rfttaltól A nögrád megyei az e megyebeli községi i)Uk . építésének , táuntában kiadott ut>fpilis, 18 ik szakasza .é^mé>m> f. bó 30-án mint a l^kos.kpszegi ntypnal tyj^t^ga. So­ mogyi Zoltán főszolgabiróelnökljefC^aliUt. ÖMnegyOivéD, midőn az ulifclügyeipt .Ojurceáuszky ^^fjiöj^pcai plébános steraéljébcnmggválwtotüjk, s a útvonalnak a vácz.gyarmsli megkezdődő kiépítését elhatároztuk: egyszersmind —j^o^ajiás- képen —- íójvétpuukajegyx$k<)nyvb$,,b$gy * Jókoskészégi útnak a RÖLjncai völgy,bep(jUha>dó jégé ,a FelaŐ-Petény által „Nőtincstől a.Ufcegyei pi piig* i?kiépitendő a ugyancsak a.pöfipcai részével kombiuáljaaeék, illetőleg o,^ét ^Jf^zjgy vonalba cgyesittesaék. Jelen soraim ezé(ja e (eryezele^Qjidjín jpilj^ini, s országodnak becses figyelmébe ajánlani.-. Először is nagyon szembeszökő lugas, hogy egy völgyben alig ötven ölnyi távolságban egymástól két vicinális út legyen akképen, hogy egy agárdi és egy r.t- ■■■ -t . emlékekre a ..r -nf -mm.-™....... .. hazafi keblét, s. nem . . enged . kétségbe esnünk nemzetünk szebb jövője és világhivatása Meit Ó-Orsova olyan dunaparti város, melyből a mi ó volt elkopott, a mi új, még nem verhetett .egészen gyökeret, s itt már a kelet fog nyugattal kez^t;: lötökszerb bazár és magyar piaci; oláh szokások és a ;yugati polgárosodás elemeinek bevegyüléee. .Kelleme­ sen lepett meg, bogy a „Magyar király “-hoz czimaelt fogadóban, melyben Voytyák Antal pécabányai jtlebános úrral, kivel a jó sora még a hajón öeexevecérolt, a kiben egy alapos tudományé, hazafias érzületű, egy­ szersmind pedig teljesen felvilágosult éa aranykedélyű ulitársat vala azerenoaém nyerni, — megazálitutk tolt, nem csak a dumnul vagy goexpodin fogadós, de a piúczérek és szobalyányok is kivétel nélkül beőxéttek magyarul (a hiszem, bogy igy van ez a „Korona" s ra^g egy pár toás fogadóban ia); miután pedig nem csak a magyar ezt. korona feltalálásának meg^elöMoére emelt kápolnát megtekinteni, a ott neveinket ju e czélból készen álló jegyzőkönyvek egyikébe beírni, de az osztrák-magyar birodalom új szerzeményét AdaKalebt ia szemügyre venni szándékozánk, (plkerMttlk igazolási jegy szerzése végett Nagy szolga bíró urat, kihez engem kapitány barátom ajánló sorokkal,látott el, s ebben azon derék magyar tintvisejőt tanaitok Ismerni, a kinek ax itteni kényes nemzetiségi viszonyok közt tanúsított tapintatos és erélyes magaviaelete a hazai lapokban ia hangoztatott közmóltányjásra UlálL Igazoló jegyet minden nehézség nélkül kaptunk, a áteveztünk vele egy korog török ember és anaek lata* �NÓGRÁDI petényi utas Nőtincs felé haladván, fél óra hosszat folyton párhuzamosan koczogjauak, ■ bár bízvást diaknrálhatnak egymással, kasét csak Nőtincsre érke­ zésükkor sxorithaaaansk. A kallametlenséget növeli t», hogy ax agárdi ntas a petényi utasnak — bár külön­ ben jó szomszédok — nagyon is irigyelheti azt, hogy míg amas szép hegyoldalon ballag, ő kénytelen a vadvisoe rét asélén itt-ott még kánikulában is sáron át vergődni, fakadván u(j* közepén bőséges talajvizek, melyek a kiépített útnak is kétessé teszik állandóságát Szükséges volna tehát e két útnak egyesítése akkép, hogy as agárd nőtincai nívónál a petény-nőlincsi vonalra helyeztetnék át, még pedig a nőtincai köxségi réten keresztül a Mayer-féle oml^jti tanya mellett leendő Oaaseköttetéa áltaL Ebből nem csak as as előny czármaxnék, hogy Agárd éc Felnő Pelény határos községek kösött össze kutatás létesülne, mi csakugyan nincs, ha csak a nyaktörd, néhol 60 foknyi emelkedéssel biró, „Sstrmoca* erdei utal nem vesszük annak; hanem azon felül kő­ bányákon jutnánk, mert nem Nőtincs nem Agárd hatá­ rában követ nem találunk, Pcténybe pedig es idő szerint kőért át nem mehetünk. Az utegyesitéai tervnek egyedüli nehénsége ax, hogy a nőtincai köxségi réten, illetőleg annak szélén átjárót kellvén emelni, es hídépítés és kisajátítás nélkül nem történhetik. Ámde ezen nehézség is erejét veszti, ha tekin­ tetbe vesszük, hogy as Agárd éa Nőtincs közötti eddigi útvonal, mely talán a tagosítás alkalmával a völgy legalanlibb részére, a vadvizek árjára szorittatott, aemmiképcn meg nem maradhat, mert itt utat csinálni és fentartani merő képtelenség- Azon kedvezőtlen eset­ ben tehát, ha a tervezett egyesítés nem hagyatnék helyben, az agárd nőtincai útvonalat okvetlen nehány öllel feljebb a domboldalra kellene helyezni. A kisajátítást tehát itt sem korUlhotnök el. 8 a mellett es sokkal komplikáltabb volna, mert több bir­ tokossal gyűlne meg dolgunk, a kiknek földjeit a helyesbített útvonal két részre hasítaná. Ha ellenben as egyesítési terv keresztül vitetnék, nem csak több erő egyesülne egy ut építésére, hanem még miveléa alá esendő földterület is nyeretnék, mint­ egy ötezer négyszögöl, mely akár egészben, akár réswnkint (a határoe tulajdonosoknak, kik bizonyosan kapnának rajta) eladható a a vételár az útépítésére fordítható volna. Mert as elhagyandó ut teljesen feles­ legessé válnék, lévén a földtulajdonosok számára a domb tetején egy dűlőét, mely az év legnagyobb ré­ szében kénytelen elnézés folytán Agárd és Nőtincs közötti közlekedésre használ tátik a melynek ismét ax a baja, hogy Nőtincs mellett szörnyen meredek emel­ kedése van. Ez adatokból mindenesetre egy kétségtelenül kiviláglik, az,' hogy a lókos-keszegi és nőtincs-felsőpetényi útnak a nőtineai völgyön áthaladó részei igen érdekesek a megfigyelésre méltók. Legyen szives tehát illető közegei által azokat megvizsgáltatni a u illető hatóságnál a szükséges felvilágosítást megadva, a dolog sikeresitésére minden lehetőt megtenni. Mert hisz ön bizonyosan úgy tudja, mint mi magunk, kik itt élünk mozgunk, hogy ez nem csak a mi utunk, kik Rétság, zuhanót fia kalauzolása mellett az itt már á Ceerna folyóval is megnagyobbodott Dunán egy lélekvesztő csolnakon, mely a plébános urnák sok aggodalmat okozott; jegyünkre azonban szükség nem volt, mert az ott levő magyar bakák, felismerve bennünk honfi­ társaikat, minden udvariassággal fogadtak; a török Charon pedig ismételve jelxé, hogy legjobb lesz azt az úti levelet, mint egészen fölöslegest szétazaggatni. Ada-Kaleb, azaz Új-Orsóvá egy kisded sziget egykori erődök romjaival, magyar osztrák helyőrséggel és a mintegy 300 lélekre menő török lakossággal. Ez már igazán egy darabka Oriens, melynek közélete egy pár bazár ée kávéháxban pontosul össze. Ittunk itt Igen jó, török módra készített, sűrű aljú fekete kávét, vet­ tünk hozzá való süteményt, a a bazárokban pipákat és némi más apróságot, minden hosszas alkudozás nél­ kül, a mi az ily könnyű szarreli vásárláshoz nem szokott török urakat láthatólag kielégité. A sziget kicsiny faházakból és magas karóxattal körülvett kertekből áll, melyek résein keresztül némi gyümölcs­ fákat és zöldséges veteménypadokat lehetett kivennünk. A nők közül a fiatalabbaknak, úgy látszik, még be­ fedett arczczal sem igen szabad házuk táját elhagyniok ; a kiket pedig félig eltakart arczczal, épen olyan formán mint a mi apáczáink, láttunk, azok mind koros mat­ rónák és kopott, tág lebernyegeik és hegyes orrú papucsaikban bizony nem vakmi csábitó alakok valának. A sziget maga, minden felszerelésével együtt, nem sokat ér, de a mint mondják, és a mint ez hely­ zeténél fogva hihető is, fontos hadászati pontot képez. De hadd térjek már át az úgynevezett Mehádiára, melynek • hó 8-ika óta lakója vagyok, a melyet ré­ LAPOK B. Oyarmat, Vácz, Pcncs, Sziták felé ezen utón járuuk, hanem a legszükségesebb összekötő vonal az állumi éa megyei ut közölt úgy az általános közlekedés, mint különösen a borkrreskedés szempontjából. Agárd, 187&. szeptember V. Gaál Mihály, utibizottsági tag. Emlékezzünk régiekről. (Kékkővára a múltban). Egy kis észrevétel. A „Nógrádi Lapok" 34 ik számának tárcsájában Reményi Károly barátom élén­ ken ecsetelő tolla után ezeket olvasóm: „Kékkő történeti múltjánál fogva, mint tudjuk, egyike az ország legrégibb éa Icguevezcteaobb lovag­ várainak.* Vajba megyénk minden őai várfészkébe viasza térne az élet csak úgy is, a mint az „Kékkődben a vár jelenlegi ura által viuzavaráuoltatott; ámde az igy visszatérendő pezsgő élet gyönyörei között sem szabad megfelejlkeznttnk a letűnt események történeti igazságáról! Kékkő, ha mint „lovag-várat" vesszük is figye­ lembe, Nógrádmegyében sem a legrégibb; „Hollókő* idősebb, — ba pedig a „lovag" szót elhagyjuk mellőle, no akkor meg réginek éppen nem ncvezbotő. A régi ember „várát* mindig Neptnn, a lovag ember pedig Vulkán újmutatása szerint építette. De nem azért tettem ám ezen megjegyzést, hogy tisztelt barátom Kékkőről többé egy betűt sem Írjon, aőt ellenkezőleg, alkalmat kerestem arra, hogy okmá­ nyaim közül a Kékkőre vonatkozókat e lap azon tisz­ telt olvasóival, kik a történettudománynak is barátai, megismertessem. Ha nem leszek a szerkesztő urnák vele terhére, íme következik. L Külczim: Adassák ez levelünk a mi földes urunkk az vitézié Patkós Tamásnak Urunkk Kék kőben lako­ sénak kézibe hamarsággal. Szolgálatúnk után kívánónk Istentől kgynek minden lelki testi jókat, jó egészséget meg adatni. Hogy még eddig kgydet meg nem kereshettük, kgyd az ne vakmerőségünknek hanem az sok bqjdosásnak tulajdonítsa, ba innét e ba túl loogunk a Tiszán, úgy annyira, hogy csak Isten mondhatná meg nyavalyáinkat, nem magúnk, mind azon által, ba Isten helyünkben megtart .bennünket, hamar való időn ^megkeressük kgydet Az ifgyd itt való.Jobbágya Tóth Mihály meg halt, és az mi kevés marhácskája volt feli annak az testvér attyafiára, Tóth Péterre mara­ dott, az fele az mostoha fiára, az kik immár ott he­ lyébe jobbágyok, a mi pedig kgydet illette azt is az egy borjúé tehenet meg batta, az is még itt vagyon. Ezek után Isten tarcaa meg kgydet szívből kivannyuk kgydnek. Az szegény Sx. Imrei Jobbágyok szolgálni készek. Dátum ex Sx. Imre Annó 1661 16 Xbris. -. « II- Kül 'zim: Adassák o.z levelünk Kékkőben az mi földes Urunknak az Nemes Nemzete* Vitérló Patkós Tamásnak <- c I. nekünk minden koron jó akaró Urunknak kezébe híven. Szolgálatúnk után kívánunk Istentől kigyelmcd nck minden idvesaéges jókat jó szerencséi, buldog hosszú életet meg adatni. Csak az felől találók megb kegyelmedet az kis Irásúukal, hogy kegyelmed mi reánk no nehezteljen, hogy kendhez föl nem mehetünk még ódig mert tudja Isten s tudja íz nyomoréit darab föld, hogy minéküuk ebben az esztendőben az sok baUlmaa miatt csak egy napiul való szabadságúuk sem volt, úgy annyira, hogy nekünk csak az bajunkat » szakaiunkat hagyták. Ennek előtte való esztendőben pcnigb csak bújdosás volt dolgunk, ba túl a Tiszán t> ha innét de kgyd minden kétség nélkül el higye, hogy ba Isten módot mutat benne, mindjárt felmegyüuk » megkeressük kgydet, tudjuk mivel tartozónk s meg visszük. Elfogytúnk teljességescn, de kivált képen az szegény Brizló György ugyan meg is világtalanodon, mert ba ennyi fogyatkozásba nem voltunk volna, meg kerestük volna kegyelmedet, nem halogattuk volna az fel me­ netelt. Ezek után isten tarosa meg kegyelmedet bol­ dogé) szívből kívánjuk. Dátum ex Sz. Imre Anno 1662 die 18. Januári. Az krgyclmed szegény Jobbágyi szol­ gálni készek llrizlo György, Sődi J.iuos és többiek Ezen levelek eredetijei birtok* inban vaunak — s mert a földes úr és jobbágya köz itt volt viszonyra némi világot vetnek, mert egyes elavult szavak is fordulnak benne elő, s vegre mert k tségtclenué teszik, hogy Patkós Tamás 1661—62-ben Kékkő vár kapi­ tánnyá volt, mely más történeti kérdésnél is felvilágo­ sításul szolgálhat, de minden esetbe . Kékkő történeté­ nek kiegészítő részét képezi: megismertetni jónak ta­ láltam. Azon hitben, hogy Reményi Károly, barátom jövő tárczaczikk> hoz az utat jól egyengettem, vagyok *Xx Bizalmas kérelem gazdatársaimhoz. Az utóbbi években az üszög sok károkat tett a buzavetésekben ax egész országban mindenfelé, de nem minden vetésben uralkodott egyenlő mérvben. Némelyik búzavetésben több volt az üszögös, mint az egészséges kalász. Másokban ellcnbeu igen keres, és csakis a sarjúbajtások kalászai közt lehetett üszögösét találni. Ezen külömbscgek okait kutatni minden mező­ gazdának érdekében áll. Igen sok érdekes és mindenesetre tanúságom köz­ lést olvastam nemcsak a gazdasági szak-közlönyökben, hanem a j oliticai lapok gazdasági rovataiban is az üszögről, annak keletkezése okairól, s elkerülése mód­ járól. De még eddig nincs ezen kérdés oly biztonság­ gal megoldva, hogy bátran alá lehessen írni a: quod erat demonstrandum-ot. Nekem nz üszögről, annak keletkezése okairól, és a búzarctésektől távoltartása módjáról és feltételei* szint saját szemlélődéseim, részint ismeretségem körébe lámáit. Egyébiránt az igazság érdekében meg kell jutott, e belytl már jártas-költés fürdővendégek utmu jegyeznem, hogy a programúiból a csárdás és Rák czytatásai segélyével kitanulni alkalmam volt. Köztndo iuduló sincs kizárva, csak hogy ezekre vajmi ritkán, mása,, hogy már a rómaiak által is fürdőül használt mondhatni soha sem kerül a sor. és erősítő hatásáról Herkulesnek szentelt eme gyógy­ A „Herkules fürdőkhöz tartozó épületek egy kés hely újabb időkben as ide fél órányira fekvő Mebádia kény, hosszú völgy ölében fekszenek, ax e völgyet (magyarosan Miháldia vagy Mihályfia) mezővárostól mindkét oldalról beszegő 2500 — 3000 láb magas dél­ nyerte moatani nevét, ámbár a térképeken s a hygieni keleti Kárpátok regényes sziklafalai alatt, s az alá­ szakmüvekben a tulajdonképi fürdőhely jelenleg is zuhogó Ceerna folyó felett. A mehádiai fürdővendégek túlnyomó szimat a Herkules fürdő nevezete alatt szerepel. 0 Orsó vétől idáig lehet vasúton vagy oláh bérkocsin jönni. Az első tőszomszéd romáu állam, s részben Szerbia és Uulgária nemű utazás gyorsabb és olcsóbb, a másik hosszabb vagyonosb osztályai szolgáltatják. Legnagyobb szám (mert 3 órát vesz igénybe) és valamivel drágább, de azután itten a magyarság, kisebb a német elem; Izrael a vidék kényelmeab áttekintbetése miatt tanulságosabb. népe pedig, a mi különös, épen a leggyérebben van Én ez utóbbit választóm fenebb említett nőtársammal, képviselve. A mi :.z idegenek ama nagy számát illeti, s minden jól ment volna, de a beiratkozási helyiség ezt már c«ak pénzügyi szempontból sem tekintem ben arról kellett meggyőződnünk, hogy a nagy számú calamitásnak, mert hiszen Mebádia (illetőleg az igy szobákból, melyeket a terjedelmes paloták magukban nevezett fürdőhely) a mienk, ha tehát idegenek jönnek foglalnak, egyetlen egy sincs lakó nélkül, s nem is ide, hogy jő pénzért egészséget és szórakozást vásá­ bizonyos, mikor juthatunk cmo primo necessitatis arti- roljanak, ez ollen nem lehet kifogásunk. Más volna, culushoz. Azonban segített a véletlen. A plébános talált ha ők itt a mi rovásunkra az „urakat- akarnák magának ideiglenes megszálló helyet egy pinezér „szí­ játszani, de hogy ez ne történjék, csak tőlünk függ, vességéből", engem pedig felhívott feles lakótársul egy s mondhatom, hogy o részben nem is lehet panaszunk, szabadkai derék magyar polgár, ki a „Ferencx udvar"- mert azok az idegenek egészen szerényen és illedel­ bán bírt egy első rangú tágas és kényelmes szobát. mesen viselik magukat, ba pedig, föltéve, bármi túl­ Ablakaink épen a fürdőhely közepén fölállított római kapás czéloztatuék, Sxörénymegyének tóispánja és félisten izomteljes, de alacsony méretű érezszobrára jelenlegi közigazgatási tisztviselői (a kik közül elég nyílnak, a lakásunk eme helyzetének köszönjük azt is, legyen csak a derék éa erélytcljes Pansz János alispánt és Nagy 1 ;ván szolgaidról említenem) oly kipróbált hogy minden második nap első kézből kapjuk a Her- férfiak, a kik mindenféle jogosulatlan viselkedést visz kulee-térről reggel és este felharsogó hegedűk, klari­ nautasitani tudnának is, akarnának is. nétok, dobok éa éreztányérok bangvegyületében hozzánk A román vendégek egymás között kivétel nélkül felhaló hadi indulók, polkák éa valczerek lármás dal­ a franexia nyelvet használják, a szerbek szerbül be- �NÓGRÁDI ról saját meggyőződésem van, moly már 28 évou ke­ resztül szorzott tapasztalataimon én észlelésemen alap szik, h melyet még eddig sem egyik, sem másik köz lés meg nem czáfolt. . . Van azonban egy körülmény, mely ezen kérelem előterjesztésére indokul szolgált. Ugyanis: » Midőn az alföldi gazdálkodást felvidéki gazdál­ kodással cseréltem fel; vetőmtguak való őszi búzát onnan szállíttattam fel, az általam ottan húsz éven keresztül termelt tiszai búzámból, még pedig nemcsak a magam számára, hanem egy itteni jő gazda számára is, ki eugemot arra különösen felkért. Az óta ezen faj búzámból — a nélkül, hogy csak egyszer is bircsztcltcttem volna, — a környék­ beli gazda urak számosán szereztek vetőmagot részint közvetlenül; tőlem, részint-másod vagy harmad kézből, s úgy hallom hogy némelyeknél ezen faj búzában is mutatkozott üszög az utóbbi két évben. Arra kérni bátorkodom tehát azon gazda urakat, kiknél ezen fajtól tenyésztett búzában üszög mutat­ kozott, lennének szívások cngomel pár sorban tudósí­ tani arról, hogy minő mérvben mutatkozott az üszög? a sarjú hajtások kalászaiban-e? vagy általánosan «z alsó és felső kalászokban? továbbá friss magból va­ gyis a legutóbbi évi termésből vétetett o a vetőmag, vagy egy éves ó búza lett elvetve? s miként volt a vetőmag conserválva? nem kaphatott e valami kis nedvességet valahol vagy valamikor a letakarás és elvetés közli időszakban? továbbá használtak é kék­ kövezést? vagy valami másnemű oldattal! páczolást ? továbbá milyen talajban, milyen mivolés mellett? tiszta ugarban? vagy zöld ugarban? avagy tarlóba volt az vetve? aha tarlóba volt vetve, mi volt az élő-növény ? a vetés előtt hány évvel volt a földje megtrágyázva? avagy talán közvetlenül vetés előtti évben kapott a föld friss trágyát? talán épen szalmás trágyát, mely­ hez az alomszalmát üszögös búza szolgáltatta? vagy talán az éretlen trágya elegendő nedvesség hiányában penészes volt? végre mikor történt a vetés? korán, vagy rendes időben? vagy nagyon későn? s nem volt é a föld sáros midőn a mag bclovcttctett, s boleboronáítatott? Egy szóval: miben vélik rejleni az üszög képződés okát? Egyúttal kérném azt is tudatni velem, hogy a búza minőségére nézve nem vesznek o észre viszsza esést? vagyis az alföldi tisza vidéki búza jó tulajdonai nem kozdenek-e ezen vidéken tünedezni ? vagyis bogy világosabban fejezzem ki magamat, nem kezdenek-c itt és ott elváltozni a tiszavidéki búza következő jó tulajdonai: erőteljes tenyészés, nagy, sárgás fehér gerézdes kalász, kiülő szemekkel, melynek szemei, ha kedvező időjárással fejlődhetnek, s érésükre mérsékelt nyári melegek járnak, nagy, boszúkás domború ala­ kúak, piros színűek, fényes, sima héjakkal, felső vé­ geik nem bolyhosak, hanem simán zároltak, s ha ketté harapjuk, bélök nőm fehér, hanem kékes szürke szint mntat. Ezen tnlajdonok együttvéve ezen szóval fejeztetnek ki: aczélosság, moly tulajdonság kü­ lönösen a londoni 1862-ki kiállításon vonta magára mind u bíráló választmány, mind a malomtulajdono­ sok figyelmét, s tette keresetté a magyarországi tisza­ vidéki búzát. Ezen többrendbeli kérdésekre vonatkozó kérelem előterjesztésére engemei nem a puszta kíváncsiság és LAPOK. ncm a hiúság ösztönzött, hanem édcsmiuduyájuuk ér­ dekében óhajtanék én is egy purszemnyivol járulni azon kérdés tisztázásihoz, hogy a búzaiiövéuy neme­ sítését magváltoztatással czéUzcrúbb c eszközölni, mint igen sokan vélekednek? vagy a meglévő magnak ok­ szerű kezelése vezet czélboz, mint ezt némely gazdák hiszik, élükön Mokry Sámuel úrral, ki az alföldön, Békésmogyébon néhány év ó'u a természeti tudomá­ nyok útmutatása szerént kezeli a magoomcsités ezen módja? vagy talán ezen kérdésnél is, mint sok más esetben: in tucdió vcrit.i*, vagyis bizonyos cselekben magváltoztatás, és az után a jó magnak okszerű mi vetés áltuli nemesítése a legjobb mód arra, bogy a gazda az adott viszonyok közt lehetőleg szép és jó aczélos búzát arathasson. Ezen kérdésekre vonatkozó tapasztalataim köz­ lését akkorra tartom fel, ha azt látom, bogy ezen igénytelen felszóllaláaomat gazdatársaim becses figyel­ mükre méltatni szívesek leendőnek, Surány, 1879. szeptember 8-án. künk a gazdag biró titkon kényeztetett felczíczomá zott leányát. A férfi szereplők közül l.amy óézá úr Csillag Pál huszárőrmestere méltán nyerte el u vendég mű­ vésznő után a legtöbb tapsot. Otthonos játéka, túlzás tói ment modora, Ügyes szavallása tetszést érdemelnek, és bivatoltságra mulatnak, kivált ha még hangja is kiképczlctnék, mi az éneklésnél, úgy amint vau, még sok kívánni valót hagy bátra. Tolovits Kálmán űr, a ki Kósza Gyurkát azemélyesité, az életben inkább megfelelt nevének, a di­ cséretet ax előadás létfdftozása és a rendezés körüli fáradozásaiért érdemel, itt 6 valóban Kósza Kálmán vala. A többi szereplők a veterán Bori Pállal szintén dicséretet érdemelnek jóindulatú igyekezetükért. A szinielőadást táncz követte. Amint értesültem az előadás bruttó bevétele 168 frtol tenne. A kiadás fog vagy 70 frtot tenni, a így még vagy 90 frt mégis marad a károsultaknak. Mindég igen szép eredmény ilyen Ínséges világban I. /. Oroszt Miklót. Ipolyság, szept. 10-én. Hírek. Igen Tisztelt Szerkesztő Úr! Rajner Pál Ismét volt egy kedves esténk Ipolyságon. Folyó bó 7-én Axmann Váraljai Olga kisasszony felléptével színre került a nPiros Bugyelláris", adva Houtmegye 61-ki népszerű első alispánja, később kép­ a sági tűz-károsultak javára, műkedvelők által. viselője, majd Barsmegye főispánja, végre magyaror­ A megyeház nagy terme zsúfolásig megtelt kö­ szág volt belügyére nincs többé az élők sorában. A zönséggel. A vidék tüntetőleg gyülekezett a székvá­ hosszú szenvedésnek mely őt a közpályáról is letéríté rosba, bogy soká nélkülözött kedvenezét viszont lát­ egy golyó vetett végett Az öngyilkosság indoka még hassa. És méltán. eddig ismeretlen, de valószínű, bogy a hosszabb be­ Váraljai kisasszony, már csak azért is megér­ tegség folytán bekövetkezett életuntság vezette az ön­ demli mindenikünk, de különösen a város elismerését, gyilkosság gondolatához. Néhány nappal ezelőtt emle­ hogy távozva körünkből rólunk megnem feledkezett. gette is, hogy bosszú az élet. Temetése bontón nagy Az udvarias város, károsultjai nevében mégis fénnyel ment végbe, e nagy számú ismerősei és bará­ tainak részvéte kisérte öröknyugalomba a megrendült köszönte néki szépen szives közreműködését. Ami magút az előadást illeti, bátran elmondhat­ keblet. Halálozás. Petőn f. bó 12-én temettetett el Hajóé juk, hogy műkedvelőktől, mióta Axmann Olga kisaszszony távozott körünkből, ebhez hasonlót nem élvez­ Gellén Johanna úrbölgy. Béke poraira. Személyi bir. Szontagb Pál kedvelt képviselőnk tünk, sőt épen ilyet még az előtt sem. Hja hiába, Váraljai kisasszony még Axmann kis­ most borpácsi birtokán élvezi a nyári idő kellőméit, egyedül, magában. Néha néha tesz kirándulást egykét asszonyt is felül múlta ma. Mert ami Olgánk, mióta színésznő lett, mely jő barátjához. Mnlt vasárnap Madách Károly alispán pályára mi oly hivatottnak láttuk már az előtt is, nem urat látogatta -meg Cseeztvén, hol reggel 9 órától egész estéiig jól találta magát a zajtalan családi körben. csík a nevét magyarosította meg, de megmagyaroso dott módora, megmagyarosodott kiejtése is. S a már Mint halljak f hó. 18 án hagyja el Horpácsot, s Pestre természetességében is oly kedves hang az oskolázás megy, hová már akkor Tisza Kálmán is visszatér. Erdődiné Majosbázy Klára julalomjátéka kedden által nyert és kifejlődött. - A többi 'szereplőkön is meglátszott, hogy volt f. hó-16 án lesz, s előadatik Szigligeti egyik legzikeköztük ma egy -hivatottabb; ki' tudott'jó tanácscsal vülteblr9 íohronásos vígjátéké: a „Házassági három parancs." A jutalmazandó mint komikai és anyaazereplö szolgálni. Országúé Józsa nénénk olyan egy czigány asz- kezdettől fogva közönségünk teljes megelégedésére mű­ szony volt, hogy szinte kedvünk lelt volna nekttuk is ködött; igen szokszor szerzett számunkra vidám han­ kártyát vettetni vele s aztán megkínálni egy kis szi­ gulatot; megérdemli tehát, hogy viszont pártolja öl var véggel érte méltányos közönségünk jutalomjátéka alkalmából. A Vidák Irén, Krcsko Fáni kisasszonyok már csak darab választása is helyeslendő, mert inkább nézi meg azért is megérdemlik a dicséretet, bogy ilyen kis sze­ közönségünk az ilyen bár ismert jeles vígjátékot több­ repet elválaltak; az ilyentől a műkedvelők húzódni ször is sem mint némely Ízléstelen silány férczelményt. szoktak. És Irén kisasszony csinos egy Menczike is A megyei vidnál utakra s azok folyamatba volt S a fényes paraszt viselettel jól mutatta be no- tett javítására máris nagyobb gond és ellenőrzés tapasz- szélnek; nagyon örvendetes dolog, bogy a magyar nak a rendes részvényesek. A Tiborcz kisasszonyok elemet nemcsak a honvéd, de a közös hadseregbeli szívességéből ösmerkedtem meg Doda Traján nyugal­ derék tisztek is szaporítják, a mennyiben maguk közt mazott tábornok és megválasztott országos képviselő is sűrűn beszélik nyelvünket, s ebben főérdem a nőké, vei s családjával, s ennek kapcsán jöttem habár csak valamint bizonnyára nagyhatással van e jelenségre a futólag érintkezésbe egy pár román előkelő családdal, legmagasabb helyről jövő példa, s végre tán az a kö­ akik csaknem megvoltak lepve az által, bogy kivülök rülmény is, bogy az e honbeli törzsvendégek jónak más, még pedig magyar ember is mer némileg jártas látják magukat az idegenektől az által megkülönböz­ lenni Gallia világszerte elterjedt társadalmi nyelvében tetni, bogy tényleg bizonyítják, miszerint ők a magyar, s ez a közös knlcs nagyon lendített aztán a kölcsö­ állam jó fiai, s hivatalos nyelvét, melyet a legfelsőbb nös megértésen. Udvar is egyik házi nyelvéül fogadott el, nemcsak ér­ Szabadidőm legnagyobb részét azonban Zsigmondy tik és tudják, de a gyakorlatban is érvényesítik. Vilmos (ösmert bires bányamérnök) barátom társasáA reggeli fürdésen átesvén, a vendégek élveze­ ságában töltőm cl, a ki tudományossága mellett a ke­ teinek főbb mozzanatait a déli és esti étkezés közbeni délyességnek is bive, valamint érdekes volt babár kedélyes társalgás, a délutáni kirándulások a Csorna csak pár órára találkoznom egykori jó ösmerösöm mentében levő, és a Kárpátok legmagasabb pontjaihoz Hanser ezredessel, akinek kedves fiatal magyar neje is felvezető kifogástalan séta-ntakon, s esténkint a az együtt estelizést valódi magyaros zamattal fűszerező. gyógyterembeni összejövetelek teszik. Nagyon fontos A zenekar, a kapellmeistcrrel együtt 17 tagból dolog, hogy az ember olyan asztalt szemeljen ki ma­ áll, de többet érne ennél 10—12 jóravaló czigány. Ez gának az étkezésekhez, a hol mindig jó társaságra a magyarok általános nézete és óhajtása. Lakás, ét­ számíthat; s én o részben szerencsés valók, mert mind kezés itt aránylag egészen mérsékelt; a mi pedig rám gyógyteremben (a fürdőhely előkelőségei által körül­ nézve fődolog, az: hogy az izzasztásig fokozott kénes ülni szokott egyik asztalánál) vala az én igénytelen­ ásványvíz hathatósan hozzájárult csúzos bajomnak, ségem számára is mindig fentartott hely, mind a la­ mely miatt e gyógyhelyet fölkeresém, megszűntetéséhez. kásommal átellonbon levő másik központi étkezdének Visszafelé vasúton tettem meg a hosszú vonalt Váli Antal barátom által elfoglalt asztalánál is bizto­ Budapestig, ahol lentazásom előtti és visszaérkezésem sítva valék ha ide jöttem jó helyről, melynél egykét utáni időzésem élményéül számítom: ismételt találko­ férfivendégen kívül Uarkassy kapitányáé, a két szel­ zásomat a hazai irodalom első jelese Jókai Mórral, aki lemes Tiborcz nővér, s Szaszy János futaki birtokos határozottan megígérte, hogy eljön B.-Gyarmatra, én s uradalmi mérnök.művelt neje és bájos leánya valá- pedig azt mondtam neki, bogy akkor az fog történni, a mit Udvardy Géza ösmert pályanyertes költeménye berekesztésében ekkép fejezett ki: „Lesz még egyszer ünnep a világon, és ez a „világ" akkor B.-Gyarmat leend; továbbá Piussicb Frigyes, Giczey Samu, Kastszay Zsigmond, Horváth Alajos (m. vasúti főmérnök), Karagyéna M. tanár, a lovagias Plattby Lőrincz (gőzh. kap.) a derék két fiatal Madách barátaimmal, a kik­ nek cgypár valóban élvezetes órát köszönök. Amit Temesváron, Szegeden és Kecskeméten (mely helyek miudenikén egy-egy napot tölték) láttam és ta­ pasztaltam, ezt ezúttal csak annyiba foglalom, hogy: Temesvár végbetetlenül elmaradt a nemzeti nyelvtttl és szellemtől; Szeged város romhalmaz, de hgy a fo­ lyamatban levő intézkedéseknél fogva teljes bizalom­ mal el lehet róla mondani, hogy: nem volt, hanem lesz; Kecskemét pedig olyan egészséges mozgékony, miveit magyar varos a milyenhez hasonló csak kettő bárom sincsen az országban. Annál csodálatosabb, hogy nagy forgalmú vasúti állomásán nincs egyetlen használható vagy megbízható hordár som a ki a podgyászt átvenné, hanem igen gyanús kinézésű mezitlábos önkénytesekre van a közönség utalva. Hogy pedig fogadói vagy egyéb nemű omnibus, avagy bár minemű egyéb jármű állana a városba menő utas rendelkezésére, arról már épen sző sincs. De azt mondják, hogy ez is lesz. Talán m^jd ha fagyi . . Isten velünk! Pajor István �NÓGRÁDI petényi utas Nőtincs felé haladván, fél óra hosszal folyton párhuzamosan kocxogjanak, ■ bér bízvást diakurálhatnak egymással, koxet csak Nőtincsre érke sósakkor szoríthassanak. A kellemetlenséget növeli ax, hogy ax agárdi utas a petényi utasnak — bér külön­ ben jó sxomsxódok — nagyon is irigyelheti azt, bogy mig ama* exép hegyoldalon ballag, ő kénytelen a vadvixss rét szélén Jtt-ott még kénikuléban is sáron ét vergődni, fakadvén útja közepén bőséges talajvizek, melyek a kiépített útnak is kétcasó teszik állandóságát. Szükséges volna lobét e két ntnak egyesítése akkép, bogy ax agérd nőtincsi útvonal a petény-nőlincsi vonalra belyextetnék ét, még pedig a nőtincsi községi réten keresztül a Maysr-féle omlajti tanya mellett leendő összeköttetés által. Ebből nem csak ax ax előny származnék, bogy Agérd és Felső Fölény betérőn községek körött össze keltetés lélosüiuo, mi csakugyan nincs, ha csak a nyaktörő, néhol 60 foknyi emelkedéssel biró, „Sztrmoca" erdei utat nem vesszük annak; hanem azon felöl kőbényébox jutnánk, mert sem Nőtincs sem Agérd beté­ tében követ nem telkiünk, Pcténybe pedig ex idő szerint kőért ét nem mehcttlnk. Ax 'ntegyesitési tervnek egyedüli nehézsége ax, hogy a nőtincsi községi réten, illetőleg annak szélén átjárót keltvén emelni, ex hídépítés és kisajátítás nélkül nem történhetik. Ámde esen nebéxség is erejét vesxti, ha tekin­ tetbe remük, bogy ax Agérd és Nőtincs közötti eddigi útvonal, mely tálén a tagosítás alkalmával a völgy legalantibb részére, a vadvizek árjára szorittatolt, semmiképen meg nem maradhat, mert itt utat csinálni és fentartani merő képtelenség- Azon kedvezőtlen eset­ ben tehát, ha a tervezett egyesítés nem hagyatnék helyben, ax agérd nőtincsi útvonalat okvetlen nehény öllel feljebb a domboldalra kellene helyezni. A kisajétitést tebét itt sem korülhetnők el. 8 a mellett ex sokkal komplikáltabb volna, mert több bir­ tokossal gyűlne meg dolgunk, a kiknek földjeit a helyesbített útvonal két részre hasitané. Ha ellenben az egyesítési terv keresztül vitetnék, nem csak több erő egyesülne egy ut építésére, hanem még miveléa álé esendő földterület ie nyeretnék, mintegy ötezer négyszögöl, mely akér egészben, akér részenkint (a határos tulajdonosoknak, kik bizonyosan kapnának rajta) eladható s a vételér az útépítésére fordítható volna. Mert az elhagyandó ut teljesen feles­ legessé vélnék, lévén a földtulajdonosok szóméra a domb tetején egy dőlőut, mely az év legnagyobb ré­ szében kénytelen elnézés folytén Agérd és Nőtincs közötti közlekedésre hasxnáltatik s melynek ismét az a baja, hogy Nőtincs mellett szörnyen meredek emel. kedése vau. LAPOK B.-Gyarmat, Vécx, Pencz, Sxirák felé exeu utón járunk, hanem a legszükségesebb összekötő vonal az állami és megyei ut között úgy az éltalános közlekedés, mint különösen a borki reskedés szempontjából. Agérd, 1879. szeptember 9. Gaál Mihály, utibizottsági tag. Emlékezzünk régiekről (Kékkő vára a múltban). Egy kis észrevétel. A „Nógrádi Lapok" 34 ik számának tárcsájában Reményi Károly barátom élén­ ken ecsetelő tolla után ezeket olvasóm: „Kékkő történeti múltjánál fogva, mint tudjuk, egyike az ország legrégibb és legnevezetesebb lovag­ várainak.** Vajba megyénk minden ősi várfészkébe vissza térne az élet csak úgy is, a mint az ,Kckkő“-bou a vár jelenlegi ura által visszavarázsoltatott; ámde az igy visszatérendő pezsgő élet gyönyörei között sem szabad megfelejtkeznünk a letűnt események történeti igazságáról! Kékkő, ha mint „lovag-várat" vesszük is figye­ lembe, Nógrádmegyében sem a legrégibb; „Hollókő" idősebb, — ha pedig a „lovag" szót elhagyjuk mellőle, no akkor meg réginek éppen nem nevezhető. .... Ex adatokból mindenesetre egy kétségtelenül kivilégiik, az, hogy a lőkos-keszegi és nőtincs-felsőpetónyi útnak a nőtincsi völgyön éthaladó részei igen érdekesek s megfigyelésre méltók. Legyen szives tebét illető közegei éltal azokat megvizsgáltatni s az illető hatóságnál a szükséges felvilágosítást megadva, a dolog sikeresltésére minden lehetőt megtenni. Mert hisz ön bizonyosan úgy tudja, mint mi magunk, kik itt élünk mozgunk, bogy ex nem csak a mi utunk, kik Kétség, gubanca fia kalauzolása mellett ax itt már a Csorna folyóval is megnagyobbodott Dunán egy lélekveeztő csolnakon, mely a plébános urnák sok aggodalmat okozott; jegyünkre azonban szükség nem volt, mert az ott levő magyar bakák, felismerve bennünk honfi­ társaikat, minden udvariassággal fogadtak; a török Charon pedig ismételve jelzé, hogy legjobb lesz azt az úti levelet, mint egészen fölöslegest szétszaggatni. Ada-Kaleb, azaz Új-Orsova egy kisded sziget egykori erődök romjaival, magyar osztrák helyőrséggel és a mintegy 300 lélekre menő török lakossággal. Ez már igazán egy darabka Oriens, melynek közélete egy pár határ és ká^éhávhan pontosul össze. Ittunk itt igen jó, török módra készített, sűrű aljú fekete kávét, vet­ tünk hozzá való süteményt, s a bazárokban pipákat és némi más apróságot, minden hosszas alkudozás nél­ kül, a mi az ily könnyű szerrel! vásárláshoz nem szokott török urakat láthatólag kielégité. A sziget kicsiny faházakból és magas karózattal körülvett kertekből áll, melyek résein keresztül némi gyümölcs­ fákat és zöldséges veteménypadokat lehetett kivennünk. A nők közül a fiatalabbaknak, úgy látszik, még be­ fedett arczczal sem igen szabad házuk táját elhagyniok ; a kiket pedig félig eltakart arczczal, épen olyan formán mint a mi apáczáink, láttunk, azok mind koros mat­ rónák és kopott, tág lebernyegeik és hegyes orrú papucsaikban bizony nem valami csábító alakok Vali­ nak. A sziget maga, minden felszerelésével együtt, nem sokat ér, de a mint mondják, és a mint ez hely­ zeténél fogva hihető is, fontos hadászati pontot képez. De hadd térjek már át az úgynevezett Mehádiára, melynek • bó 8-ika óta lakója vagyok, s melyet ré­ ■ A régi ember „várát* mindig Neptun, a lovag ember pedig Vulkán újmutatása szerint építette. De nem azért tettem ám ezen megjegyzést, bogy tisztelt barátom Kékkőről többé egy botüt sem Írjon, sőt ellenkezőleg, alkalmat kerestem arra, hogy okmá­ nyaim közül a Kékkőre vonatkozókat e lap azon tisz­ telt olvasóival, kik a történet-tudománynak is barátai, megismertessem. Ha nem leszek a szerkesztő urnák vele terhére, íme következik. I. II. Küi <zim: Adas«ék ez levelünk Kékkőben az mi földes l'ruukuak az Nernus Nemzete* Vitézié Patkós Tamásnak •• c I. nekünk minden koron jó akaró Urunknak kezébe híven. Szolgálatúnk után kívánunk Islentüi kigyelmcd nek minden idvességes jókat jó szerencséi buldog hosszú életet meg adatni. Csak az felől találók megb kegyelmedet az kis íráaúnkal, hogy kegyelmed mi reánk ne nehezteljen, bogy kendhez fel nem mehetünk még ódig mert tudja Isten s tudja ez nyomorult darab föld, bogy wiuéküuk ebben az esztendőben az sok hatalmas miatt csak egy napint való szabadságúnk sem volt, úgy annyira, hogy nekünk csak az bajunkat s szakaiunkat hagyták. Ennek előtte való esztendőben pcuigb csak bújdosá* volt dolgúnk, ha túl a Tiszán a ha innét de kgyd minden kétség nélkül el bigye, bogy ha isten módot mutat benne, mindjárt felmcgyüuk a megkeressük kgydet, tudjuk mivel tartozunk s meg vjsazük. El­ fogytunk teljcsségcscu, de kivált képen az szegény Brizló György ugyan meg is világtalanodul), mert ba ennyi fogyatkozásba nem voltunk volna, meg kerestük volna kegyelmedet, nem halogattuk volna az fel me­ netelt. Ezek után Isten tarcsa meg kegyelmedet bol­ dogéi szívből kívánjuk. Dátum ex .Sz. Imre Anno 1662 die 18. Januári. Az kegyelmed szegény Jobbágyi szol­ gálni készek Brizlo György, Sődi J.inos és többiek Ezen levelek eredetijei birtok mban vannak — s mert a földes úr és jobbágya köz itt volt viszonyra némi világot vetnek, mert egyes elavult szavak is fordulnak benne elő, s vegre mert k laégtclenné teszik, bogy Patkós Tamás 1661—62-bcu Kékkő vár kapi­ tánnyá volt, mely más történeti kérdésnél is felvilágo­ sításul szolgálhat, de minden esetbe.i Kékkő történeté­ nek kiegészítő részét képezi: megismertetni jónak ta­ láltam. Azon bitben, bogy Reményi Károly barátom jövő tárczaczikk< hoz az utat jól egyengettem, vagyok *i« x Külczim: Adassék ez levelünk a mi földes urunkk az vitézié Patkós Tamásnak Urunkk Kék kőbeu lako­ Bizalmas kérelem gazdatársaimhoz. sénak kezibe bamaraággal. Szolgálatúnk után kívánónk Istentől kgynek Az utóbbi években az üszög sok károkat tett a minden lelki testi jókat, jó egészséget meg adatni. buzavetésekben az egész országban mindenfelé, de Hogy még eddig kg’ydct meg nem kereshettük, nem minden vetésben nralkodott egyenlő mérvben kgyd az ne vakmerőségünknek hanem az sok bujdo- Némelyik búzavetésben több volt az üszögös, mint az sásnak tulajdonítsa, ha innét s ha túl looguuk a egészséges kalász. Másokban ellcubeu igen keves, és Tiszán, úgy annyira, hogy csak Isten mondhatná meg csakis a sarjúbajtások kalászai közt lehetett üszögösét nyavalyáinkat, nem magúnk, mind azón által, ha találni. Ezen külömbségek okait kutatni minden mező .Isten helyünkben megtart bennünket, hamar való időn gazdának érdekében áll. megkeressük kgydet. Az kgyd itt- való Jobbágya Tóth • > .Igen sok -éz/l okos ó? mindenesetre.tanúsága* köz­ Mihály meg halt, és az mi kevés marhácskája volt lést olvaslam nemcsak a gazdasági szak-közlönyökben, feli annak az testvér attyafiára, Tóth Péterre mara­ hanem a politicai lapok gazdasági rovataiban is az dott, az fele az mostoha fiára, az kik immár ott he­ üszögről, annak keletkezése okairól, s elkerülése mód­ lyébe jobbágyok, a mi pedig kgydet illette azt is az járól. De még eddig nincs ezen kérdés oly biztonság­ egy borjus tehenet meg batta, az is még itt vagyon. gal megoldva, hogy bátran alá lehessen írni a: quod Ezek után Isten tarcsa meg kgydet szívből kivanuyuk urat demonstrandum-oL kgydnek. Az szegény Sz. Imrei Jobbágyok szolgálni Nekem az üszögről, annak keletkezése okairól, készek. Dátum ex Sz. Imre Annó 1661 16 Xbris. és a búzavctésektől távoltartása módjáról és feltételei* szint saját szemlélődéseim, részint ismeretségem körébe jutott, e helytt már jártas-keltes fürdővendégek utmu tatásai segélyével kitanulni alkalmam volt. Köztudo mása, hogy már a rómaiak által is fürdőül használt és erősítő hatásáról Herkulesnek szentelt eme gyógy­ hely újabb időkben az ide fél órányira fekvő Mebádia (magyarosan Mibáldia vagy Mihályfia) mezővárostól nyerte moatani nevét, ámbár a térképeken s a hygieni szakművekben a tulajdonképi fürdőhely jelenleg is Herkules fürdő nevezete alatt szerepel. 0 Orsósától idáig lehet vasúton vagy oláh bérkocsin jönni. Az első nemű utazás gyorsabb és olcsóbb, a másik hosszabb (mert 3 órát vesz igénybe) és valamivel drágább, de a vidék kényelmesb áttekiotbetése miatt tanulságosabb. Én ez utóbbit választóm fenebb említett ntitársammal, s minden jól ment volna, de a beiratkozási helyiség ben arról kellett meggyőződnünk, bogy a nagy számú szobákból, melyeket a terjedelmes paloták magukban foglalnak, egyetlen egy sincs lakó nélkül, s nem is bizonyos, mikor juthatunk eme primo nocessitatis articnlushoz. Azonban segitett a véletlen. A plébános talált magának ideiglenes megszálló helyet egy pinezér „szí­ vességéből", engem pedig felhívott feles lakótársul egy szabadkai derék magyar polgár, ki a „Ferencz udvari­ ban bírt egy első rangú tágas és kényelmes szobát. Ablakaink épen a fürdőhely közepén fölállított római félisten izomteljes, de alacsony méretű érezszobrára nyitnak, s lakásunk eme helyzetének köszönjük azt is, bogy minden második nap első kézből kapjuk a Herkules-térről reggel és este felharsogó hegedűk, klari­ nétok, dobok és éreztányérok hangvegyületében hozzánk felható hadi indulók, polkák és valezerek lármás dal­ lamait Egyébiránt az igazság érdekében meg kell jegyeznem, bogy a programúiból a csárdás és Rák Iczyinduló sincs kizárva, csak bőgj- ezekre vajmi ritkán, mondhatni soha sem kerül a sor. A „Herkules fürdőkhöz tartozó épületek egy kés kény, hosszú völgy ölében fekszenek, az e völgyet mindkét oldatról beszegő 2500 — 3000 láb magas dél­ keleti Káqiátok regényes sziklafalai alatt, s az alá­ zuhogó Csorna folyó felett. A mehádiai fürdő vendégek túlnyomó számát a tőszomszéd román állam, s részben Szerbia és Bulgária vagyonosb osztályai szolgáltatják. Legnagyobb szám azután itten a magyarság, kisebb a német elem; Izrael népe pedig, a mi különös, épen a leggyérebben van képviselve. A mi :.z idegenek ama nagy számát illeti, ezt már <*«ak pénzügyi szempontból sem tekintem calamitásnak, mert hiszen Mebádia (illetőleg az igy nevezett fürdőhely) a mienk, ha tehát idegenek jóunek ide, hogy jó pénzért egészséget és szórakozást vásá­ roljanak, ez ellen nem lehet kifogásunk. Más volna, ha ók itt a mi rovásunkra az „urakat" akarnák játszani, de bogy ez ne történjék, csak tőlünk függ, s mondhatom, hogy c részben nem is lehet panaszunk, mert azok uz idegenek egészen szerényen és illedel­ mesen viselik magukat, ha pedig, föltéve, bármi túl­ kapás czéloztatuék, Sxöréuymcgyének főispánja és jelenlegi közigazgatási tisztviselői (a kik közül elég legyen csak a derék és crélyteljcs Pansz János alispánt és Nagy 1 ;ván szolgabirói említenem) oly kipróbált férfiak, a kik miudeuféle jogosulatlan viselkedést viszszautasitaoi tudnának is, nkarnának is. A román vendégek egymás között kivétel nélkül a franczia nyelvet használják, a szerbek szerbül be- �NÓGRÁDI ről saját meggyőződésem van, mely már 28 éven ko resztül szerzett tapasztalataimon én őszlelőseuiou alap szik, h melyet még eddig sem egyik, sem másik közlés meg nem cxáfolt. Vau azonban egy körülmény, mely ezeu kérelem élötcrjoaxtéséro indokul szolgált. Ugyanis: Midón az alGtldi gazdálkodást felvidéki gazdál­ kodással cseréltem fel; vetőmagnak való őszi búzái onnan szállíttattam fel, az általam ottan húsz éven keresztül termelt tiszai búzámból, még pedig nemcsak a magam számára, hanem egy itteni jó gazda szántára is, ki eugemot arra különöscu felkért. Az óta ezen faj búzámból — a nélkül, hogy csak egyszer is bircsztcltettcm volna, — a környék­ beli gazda urak számosán szereztek vetőmagot részint közvetlenül tőlem, részint másod vagy harmad kézből, s úgy hallom hogy némelyeknél ezen faj búzában is mutatkozott Üszög az utóbbi két évben. Arra kérni bátorkodom tehát azon gazda urakat, kiknél ezen fajtól tenyésztett búzában Üszög mutat­ kozott, lennének szívesek eugemot pár sorban tudósí­ tani arról, hogy minő mérvben mutatkozott az Üszög? a sarjú hajtások kalászaiban-e? vagy általánosan az alsó és felső kalászokban? továbbá friss magból va­ gyis a legutóbbi évi termésből vétetett c a vetőmag, vagy egy éves ó búza lett elvetve? s miként volt a vetőmag conserválva? nem kaphatott e valami kis nedvességet valahol vagy valamikor a letakarás és elvetés közti időszakban? továbbá használtaké kék­ kövezést? vagy valami másnemű oldattali páczolást ? továbbá milyen talajban, milyen mivolés mellett? tiszta ugarban? vagy zöld ugarban? avagy tarlóba volt az vetve? aha tarlóba volt vetve, mi volt az elő növény ? a vetés előtt hány évvel volt a földje megtrágyázva? avagy talán közvetlenül vetés előtti évben kapott a föld friss trágyát? talán épen szalmás trágyát, mely­ hez az alomszalmát Üszögös búza szolgáltatta? vagy talán az éretlen trágya elegendő nedvesség hiányában penészes volt? végre mikor történt a vetés? korán, vagy rendes időben? vagy nagyon későn? snem volt é a föld sáros midőn a mag bclovettetett, s belcboronáltatott? Egy szóval: miben vélik rejteni az Üszög képződés okát? Egyúttal kérném azt is tudatni velem, hogy a búza minőségére nézve nem vesznek o észre viszsza esést? vagyis az alföldi tisza vidéki búza jó tulajdonai nem kezdenek-e ezen vidéken ttlnedezni ? vagyis hogy világosabban fejezzem ki magamat, nem kezdenok-e itt és ott elváltozni a tiszavidéki búza következő jó tulajdonai: erőteljes tenyészés, nagy, sárgás fehér gorézdes kalász, kiölő szemekkel, melynek szemei, ba kedvező időjárással fejlődhetnek, s érésükre mérsékelt nyári melegek járnak, nagy, hoszúkás., domború ala. kúak, piros színűek, fényes, sima .héjakkal, felső vé­ geik nem bolyhosak, hanem simán zároltak, s ha ketté harapjak, bélök nem fehér, hanem kékes szürke szint mutat. Ezen tulajdonok együttvéve ezen szóval fejeztetnek ki: aczélosság, mely tulajdonság kü­ lönösen a londoni 1862-ki kiállításon vonta magára mind a biráló választmány, mind a malomtnlajdonosok figyelmét, s tette keresetté a magyarországi tisza­ vidéki búzát. Ezen többrendbeli kérdésekre vonatkozó kérelem előterjesztésére engemet nem a puszta kíváncsiság és szélnek; nagyon örvendetes dolog, hogy a magyar elemet nemcsak :t honvéd, de a közös hadseregbeli derék tisztek is szaporítják, a mennyiben maguk közt is sűrűn beszélik nyelvünket, s ebben főérdem a nőké, valamint bizonnyára uagyhatással van o jelenségre a legmagasabb helyről jövő példa, s végre tán az a kö­ rülmény is, hogy az e bonbeli törzsvendégek jónak látják magukat az idegenektől az által megkülönböz­ tetni, hogy tényleg bizonyítják, miszerint ők a magyar állam jó fiai, s hivatalos nyelvét, melyet a legfelsőbb Udvar is egyik házi nyelvéül fogadott el, nemcsak ér­ tik és tudják, de a gyakorlatban is érvényesítik. A reggeli fürdésen átesvén, a vendégek élveze­ teinek főbb mozzanatait a déli és esti étkezés közbeni kedélyes társalgás, a délutáni kirándulások a Ceerna mentében levő, és a Kárpátok^hegmagasabb pontjaihoz is felvezető kifogástalan séta-utakon, s esténkint a gyógyterembeni összejövetelek teszik. Nagyon fontos dolog, hogy az ember olyan asztalt szemeljen ki ma­ gának az étkezésekhez, a hol miudig jó társaságra számíthat; s én e részben szerencsés valók, mert mind gyógyteremben (a fürdőhely előkelőségei által körül­ ülni szokott egyik asztalánál) vala az én igénytelen­ ségem számára is mindig fentartott hely, mind a la­ kásommal átellenbcn levő másik központi étkezdének Váli Antal barátom által elfoglalt asztalánál is bizto­ sítva valék ba ide jöttem jó helyről, melynél egykét férfivendégen kivül Barkassy kapitányné, a két szel­ lemes Tiborcz nővér, s Száazy János futaki birtokos s uradalmi mérnök művelt neje és bájos leánya valá- LAPOK. nem a hiúság ösztönzött, hanem édeswinduyájunk ér­ dekében óhajtanék én is egy porszemnyivel járulni azon kérdés tisztázásihoz, hogy a búiunövény neme­ sítését megváltoztatással czélszcrúbb o eszközölni, mint igen sokan vélekednek? vagy a meglévő magnak ok­ szerű kezelése vezet czélboz, miut ezt némely gazdák hiúik, élükön Mokry Sámuel úrral, ki az alfőldün, Békésmegyébcn néhány év ó'a a természeti tudomá­ nyok útmutatása szerint kezeli a magnomesités ezen módja? vagy talán ezen kérdésnél is, miut sok más esetben: in medió vcrit.iv, vagyis bizonyos esetekben megváltoztatás, és az után a jó magnak okszerű mi velős általi nemesítése a legjobb mód arra, hogy a gazda az adott viszonyok közt lehetőleg szép és jó aczélos búzát arathasson. Ezen kérdésekre vonatkozó tapasztalataim köz­ lését akkorra tartom fel, ba azt látom, hogy ezen igénytelen fclszóllalásomat gazdatársaim becses figyel­ mükre méltatni szivosek leendőnek. Surány, 1879. szeptember 8-án. Oroszi Miklós. Ipolyság, szept. 10-én. künk a gazdag biró titkon kényeztetett feleziezotná zott leányát. A férti szereplők közül l.amy Géza úr Csillag Pál buszárőrmestere méltán nyerte el a vendég mű­ vésznő után a legtöbb tapsot. Otthonos játéka, túlzás tói ment modora, Ügyes szavallása tetszést érdemeinek, és bivatottságra mutatnak, kivált ba még hangja is kiképeztetuék, mi az éneklésnél, úgy amint van, még sok kívánni valót hagy bátra. Tolovíls Kálmán úr, a ki Kósza Gyurkát siemélycsitó, az életben inkább megfelelt nevének, e di­ cséretet az előadás létrehozása és a rendezés körüli fáradozásaiért érdemel, itt ő valóban Kósza Kálmán vala. A többi szereplők a veterán Bori Pállal szintén dicséretet érdemelnek jóindulatú igyekezetükért. A azinielóadást tán ez követte. Amint értesültem az előadás bruttó bevétele 168 frtot tenne. A kiadás fog vagy 70 irtot tenni, s igy még vagy 90 írt mégis marad a károsultaknak. Mindég igen szép eredmény ilyen Ínséges világban I. 1. Hirek. Igen Tisztelt Szerkesztő Úr! R a j n e r Pál Ismét volt egy kedves esténk Ipolyságon. Folyó hó 7-én Axmann Váraljai Olga kisasszony felléptével* sziure került a „Piros Bugyolláris", adva Honlmegye 61-ki népszerű első alispánja, később kép­ a sági tűz-károsultak javára, műkedvelők által. viselője, majd Barsmegye főispánja, végre magyaror­ A megyeház nagy terme zsúfolásig megtelt kö­ szág volt belügyére nincs többé az élők sorában. A zönséggel. A vidék tüntetőleg gyülekezett a székvá­ bosszú szenvedésnek mely őt a közpályáról is letérité rosba, hogy soká nélkülözött kedvenezét viszont lát­ egy golyó vetett végett Az öngyilkosság indoka még hassa. És méltán. eddig ismeretlen, de valószínű, hogy a hosszabb be­ Váraljai kisasszony, már csak azért is megér­ tegség folytán bekövetkezett életunteág vezette az ön­ demli mindenikünk, de különösen a város elismerését, gyilkosság gondolatához. Néhány nappal ezelőtt emle­ hogy távozva körünkből rólunk megnem feledkezett. gette is, hogy bosszú az éleL Temetése Lootón nagy Az udvarias város, károsultjai nevében mégis fénnyel ment végbe, s nagy számú ismerősei és bará­ tainak részvéte kísérte öröknyugalomba a megrendült köszönte néki szépen szives közreműködését. Ami magát az előadást illeti, bátran elmondhat­ keblet. Halálozás. Petőn f. hó 12-én temettelett el Hajós juk, hogy műkedvelőktől, mióta Axmann Olga kisaszszony távozott körünkből, ebhez hasonlót nem élvez­ Gellén Johanna úrhölgy. Béke poraira. Személyi bir. Szontagh Pál kedvelt képviselőnk tünk, sőt épen ilyet még az előtt sem.* Hja hiába, Váraljai kisasszony még Axmann kis­ most borpácsi birtokán élvezi a nyári idő kellőméit, egyedül, magában. Néha néha tesz kirándulást egykéi asszonyt is felül múlta ma. Mert ami Olgánk, mióta színésznő lett, mely jó barátjához. Múlt vasárnap Madách Károly alispán pályára mi oly hivatottnak láttuk már az előtt is, nem urat látogatta meg Csesztvén, hol reggel 9 órától egész estéiig jól találta magát a zajtalan esaládi körben. csak a nevét magyarosította meg, de megmagyaroso dott módora, megmagyarosodott kiejtése is. S a már Mint halljak f hó. 18 án hagyja el Horpácsot, s Pestre természetességében is oly kedves hang az oskolázás megy, hová már akkor Tisza Kálmán is visszatér. Erdődiné Majosbázy Klára jutalomjátéka kedden állal nyert és kifejlődött. A többi szereplőkön is meglátszott, hogy, volt f. hó 16 án lesz, s előadatik Szigligeti egyik legsike­ köztük ma egy- hivatottabb, ki tudott jó tanácscsal rültebb 3 felvonásos v'igjátéka: a „Házassági három parancs.*' A jutalmazandó mint komikai és anyaszoreplő szolgálni. Országáé Józan nénénk olyan egy czigány asz- kezdettől fogva közönségünk teljes megelégedésére mű­ szony volt, hogy szinte kedvünk lett volna nekünk is ködött; igen szokszor szerzett számunkra vidám han­ kártyát vettetni vele s aztán megkínálni egy kis szi­ gulatot; megérdemli tehát, hogy viszont pártolja öt var véggel érte. méltányos közönségünk jutalomjátéka alkalmából. A Vidák Irén, Kresko Fáni kisasszonyok már csak darab választása is belyeslendő, mert inkább nézi meg azért is megérdemlik a dicséretet, hogy ilyen kis sze­ közönségünk az ilyen bár ismert jeles vígjátékot több­ repet elválaltak; az ilyentől a műkedvelők húzódni ször is sem mint némely Ízléstelen silány férezelményt szoktak. És Irén kisasszony csinos egy Menczike is A megyei viclnál utakra s azok folyamatba volt S a fényes paraszt viselettel jól mutatta be ne­ tett javítására máris nagyobb gond és ellenőrzés tapasz­ nak a rendes részvényesek. A Tiborcz kisasszonyok szívességéből ösmerkedtem meg Doda Traján nyugal­ mazott tábornok és megválasztott országos képviselő vei s családjával, s ennek kapcsán jöttem habár csak futólag érintkezésbe egy pár román előkelő családdal, akik csaknem megvoltak lepve az által, hogy kivülök más, még pedig magyar ember is mer némileg jártas lenni Gallia világszerte elterjedt társadalmi nyelvében s ez a közös kulcs nagyon lendített aztán a kölcsö­ nös megértésen. Szabadidőm legnagyobb részét azonban Zsigmondy Vilmos (ösmert híres bányamérnök) barátom társasáságában töltőm el, a ki tndományosságn mellett a ke­ délyességnek is bive, valamint érdekes volt habár csak pár órára találkoznom egykori jó ösmerősöm Hauser ezredessel, akinek kedves fiatal magyar neje az együtt estclizést valódi magyaros zamattal fűszerező. A zenekar, a kapcllmeisterrel együtt 17 tagból áll, de többet érne ennél 10—12 jóra való czigány. Ez a magyarok általános nézete és óhajtása. Lakás, ét­ kezés itt aránylag egészen mérsékelt; a mi pedig rám nézve fődolog, az: hogy az izzasztásig fokozott kénes ásványvíz hathatósan hozzájárult csúzos bajomnak, mely miatt e gyógyhelyet felkeresőm, megszűntetéséhez. Visszafelé vasúton tettem meg a hosszú vonalt Budapestig, ahol lentazásom előtti és visszaérkezésem utáni időzésem élményéül számítom: ismételt találko­ zásomat a hazai irodalom első jslese Jókai Mórral, aki határozottan megígérte, hogy eljön B.-Gyarmatra, én pedig azt mondtam neki, hogy akkor as fog történni, a mit Udvardy Géza ösmert pályanyertes költeménye berekesztésében ekkép fejezett ki: „Lesz még egyszer ünnep a világon, és ez a „világ" akkor B.-Gysrmat leend; továbbá Píussicb Frigyes, Giczey Samu, Koszszay Zsigmond, Horváth Alajos (m. vasúti főmérnök), Karagyéna M. tanár, a lovagias Platthy Lőrinci (gözh. kap.) a derék két fi ital Madách barátaimmal, a kik­ nek cgypár valóban élvezetes órát köszönök. Amit Temesváron, Szegeden és Kecskeméten (mely helyek miudenikén egy-egy napot tölték) láttam ée ta­ pasztaltam, ezt ezúttal csak annyiba foglalom, hogy: Temesvár végbetetlenül elmaradt a nemzeti nyelviül és szellemtől; Szeged város romhalmaz, de hgy a fo­ lyamatban levő intézkedéseknél fogva teljes bizalom­ mal el lehet róla mondani, hogy: nem volt, hanem lesz; Kecskemét pedig olyan egészséges mozgékony, miveit magyar varos a milyenhez hasonló csak kettő három sincsen az országban. Annál csodálatosabb, hogy nagy forgalmú vasúti állomásán nincs egyetlen használható vágj* megbízható hordár sem a ki a podgyászt átvenné, hanem igen gyanús kinézésű mezitlábos önkénytesekre van a közönség ntalva. Hogy pedig fogadói vagy egyéb nemű omnibus, avagy bár minemű egyéb jármű állana a városba menő utas rendelkezésére, arról már épen szó sincs. De azt mondják, hogy ez is lesz. Talán m^jd ba fagy! . . Isten velünk! Pajor lstván. �NÓGRÁDI laiható. F. hó 8-án maga alispán úr, a főmérnökkel ment a szécaényi járásba, hol a későd elmoa közmunka lowolgáláaára óéira szigorúbb intézkedéseket tett Jövő hóban Gr. Gyürky Ábrabáni főispán úr Madách Károly alitpán úrral swmlói fognak tartani ai utak felett Minthogy pedig tudjuk, bogy a. főispán úr ai útkérdés iránt különös érdeklődést tanúéit, hihető, hogy estetnie minden eddigi munkálatra kifog terjedni. Két hónap áll még ai útcsinálást illetőleg rendel kötésre, o két hó alatt az utakon igen sokat lehet lenditeui, legalább annyit, hogy a közelgő télen és társason a közlekedés no legyen megakautra. Topscber Győző derék főmér­ nökünk mint tudjuk mindent elkőret. hogy o két hó­ nap alatt lehető nagy ée gyakorlati eredményt mutas­ son fel; hisszük, bogy esen uép szándékában a többi közegek is vállvetve fogják támogatni. Ab október ü-kl hangverseny érdekes múaoro- tatát égést terjedelmében ime közöljük: I. Szövetség­ dal, férfi négyes, ucrzó Lachnor Ferenci, Aninger László úr songom kísérete mellett előadja a dalegylet. 2. An­ dante con Variaxioni (Kreutzer sonata) szorzó Beethoven, előadják Aggházy Károly és Huber Jenő urak. 3. Soiréo de Vienne, uené Teásig, előadja Aggháiy Károly úr. 4. Ab élő. uobor, költemény Vörösmarty Mihálytól, auraija Korátsik Irma kisasszony. 6. a) Nocturne Cho­ pintől, b) Souvenir de Beancbamps, Vieuxtemptől, heged&n előadja Huber Jenő úr, 6. a) Aool-hárfa, uené Chopin, c) ,EroicaJ uené Housolt, zongorán előadja Aggháiy Károly úr. 7. Magyar nóták, sxené Huber Károly, bőgődön ée zongorán előadják Huber Jenő és Aggházy Károly urak. 8. Szabadságdal férfi négyes Huber KArolytól, előadja a dalcgylet 9. Paulai hangok, uenotték éa előadják Aggháiy Károly és Huber Jenő urak. Korátsik Irma k. a. és Aninger Lásiló úr a hangversenyiők ée a dalegylet iránti uiveaacgből mű­ ködnek kőire. — Helyárak: körsiék 1 frt, uámzott uék 70 kr, álló boly 50 kr. Jegyek előre válthatók Milován a>, Omasta T., éa Spitzor M. kereskedéseikben. Kezdete 7 vége 9 órakor. Érdekes színházi estékre uámithatunk, amennyi­ ben Völgyi igazgatónak sikerölt vendég uereplésre megnyerni Nagy Julcaa k. a. budapcstről. A kis­ asszony mint hallottuk 4—5 estén fogja bemutatni jobb európait és hisszük, hogy kedves énekével aikorülni fog a közönség közönyét megtörni. A b.-gyarmati köss. polgári iskolánál megnyílik felsőbb jóváhagyás folytán ax I. leány s az V. fioutály; a beiratások tartanak még e hó 20 ig Az I. leányoutályba fölvétetnek aun leánytanulók, kik a 9-ik évet betöltötték a a 4-ik elemi iskolát sikerrel bovégexték. Rövid bírok Subb községében f. bó 6 án éjjeli 11 órakor tői ütött ki, a melynek 16 hás esett áldo. zatáuL A károsultak kivétel nélkül fölímivolők. Stúr Károly pribeli leiként nagy baj érte, midőn Pestről as egyetemes gyűlésről hazafelé utazott Váciig a gyors­ vonaton. Kinézett ugyanis a zárka ajtó ablakán, suj* donat uj kalapját lekapta a szél. Hiába kiabált a ro­ vat veutőre, hogy állítsa meg a tüzes jármüvet; a vaakocai megnem állt, e az uj kalap valamelyik sze­ gény vándorlót boldogít. Nógrádmegyei Hivatalos Értesítő. ÁRVERÉSI HIRDETÉSEK. A közvetlen adófizetőktől adó ée kincstári tar tozáaok biztosítására lefoglalt ingóságok az alább meg­ LAPOK. nevezett, községekben ée időben fognak nyilvános árverésen eladatni: KéUáguu szept. 16 án d. U. 3 órakor 19 boglya uéna. Borsos Bcriukéu szopt. 17 én d. c. 9 órakor 1 darab bika. Nagyorouiban szept. 17 én d. u. 3 órakor 5 db talpbőr, 2 tehén, I rizipuska, 708 mérő bura. Horpácson szept. 18 án d. e. 9 órakor, községi jövedelmek. Puuta Berkin szept. Ifién d. u. 3,órakor, egy kául széna, községi jövedelmek. Teroskén szent. 19-én d. e. 9 órakor, községi jövedelmek, 100 Mm. rou, e^y pár jármon ökör, egy pálinkafőző kazán, bormenuyiség. Sutokon szept. 20-án d. e. 9 órakor, egy lehéu. Bánkon uept. 22én d. u. 3 órakor, egy bika, egy tehén, 4 szekér széna. Romhányban uept. 23 án d. e. 8 órakor, 120 kim. bura, 120 Mm. rozs, 21 Mm. árpa, 3 tehén, 30 Hl. bor. F.Bodony szept. 23-án d. u. 3 órakor, 20 Mm. rozs. A.- Bodony szept. 24 én d. e. 8 órakor, 8 mázsa gyapjú, 100 kila rozs. Kis Ecseten uept. 24 én d. u. 3 órakor, gabonanemttek. Szentén szept. 25 én d. e. 8 órakor, egy kazal széna, urjú, tengeri éa burgonya. Debercsénybcn hzept. 25 ón d. c. 10 órakor, 25 db vegyes birka, egy mázsa gyapjú. A.-Szécsónykén szept 26 án d o. 8 órakor, köz ségi követelések. F.-Szécsénykén szept. 26-án d. e. 10 órakor, községi követelések éa gabnanemUek. Il ik árverés batárideje valamennyi községre nézve folyó évi szeptember 29-nek d. o. 9 órájától október bó 3-nak d. u. 6 órájáig, Vácz város pia­ czára tűzetik ki. HASZONBÉRLETI HIRDETMÉNYEK. Kar.-ncskeui községet illető fél eves bormétési jog f. évi szeptember 22-éu reggeli 9 órakor u kör­ jegyzőség hivatalos helyiségében nyilvános árverése u 3 évre ha zonWrbe adatik. Kis Gergő községet illető egy negyed éves éa Lipta-Gergo Községet illető fél éves bormérési jog I évi szeptember 26 .u reggeli 9 órakor a községi bíró házánál 3 évre nyilvános árverésen haszonbérbe adatik. Alsó Potény község tulajdonát Képező 12 hold 76.8 fi öl rét, továbbá fél éves korcsmállatási jog, folyó évi Sz. Mihály naptól számítva három egymás­ utáni évre szeptemberbó 17 én d. c. 10 órakor a kör­ jegyzői irodában nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. Kutasaó község mint erkölcsi testület tulajdonát képező 5 hold 980 Q 1600 öl szántóföld és • > hold 543 Q rét szinte 1600 öles, továbbá a fél éves bor­ mérés i jog, de ez egészen külön, mely csak ia a volt úrbéreseket illeti, folyó évi szeptember 29-től számítva bárom egymásután következő évre nyilvános árverésen ez évi szeptember hó 25 én d. c. 10 órakor Kulassó község biróházánál haszonbérbe fog adatni. Tótkckcsény község tulajdonát képező egy negyed évi korcsmajog, 6 hold szántóföld, 11 hold rét szept. 19-én közárvoréaen 3 évre haszonbérbe fog adatni Tótkisfalu község tulajdonát képező rgy negyed évi korcsmajog szept 17 én bárom évre haszonbérbe fog adatni. A feltételek a biróbúzuál megtudhatók. Tóthartyáu község tulajdonát képező egy negyed évi kurcsmajog, 18 hold szántóföld, 5 hold rét szept. 20 án közárverésen 3 évre haszonbérbe fog adatni. Závada község tulajdonát képező egy negyed évi korcamajog, 28 hold szántóföld, 3 hold rét szept. 22 én közárverésen 3 évre haszonbérbe f<»* adatni. Keszeg község tulajdonát képező szántóföldek és rétek Sz.-Mibálytól számítva 3 egymásután! évre f év szept. ló én d. e. 10 órakor haszonbérbe adatnak. Felső-Bodonyban adóba lefoglalt gabonanomüek, tehenek, Sertések, libák, bor, stb. szept. 18-án d. c. 9 órakor mint első, esetleg B.-Gyarmaton szept. 19 én d. e. 9 órakor mint második árverésen cladatik. Piaczi árak B.-Gyarmaton. 1879. évi szep*ember 9 én. E ff Adóba lefoglaltatott Ecscgen 400 akó bor, folyó évi szőlő függő termés mintegy 800 akóig, szüretelő és boros edények 200 akóig, 6 db tehén, 5 db kecske, 13 db sertés, gabona és takannánynemück szept. 15-én a helyszínén mint első, esetleg október 6 án Szirákon mint második árverésen eladatik. Kozárdon mintegy 100 akó bor, szüretelő és boros edények mintegy 200 akóig, ez évi függő szőlőtermés 400 akóig, 6 sertés, gabona és hüvelyes termények 30 kilaig, uept. 16 án mint első, esetleg október bő 7 én Szitákon mint második árverésen eladaluak. Karancskcszibez tartozó puszta Kutassón uőllődézsmaváltsági követelésre lefoglalt 400 frtra becsült 100 darab vegyes Orúbirka szept. 18-án d. e. 9 órakor Karancskeszi községházánál mint első, esetleg szept. 19-én d. e. 10 órakor Salgótarján községházánál mint második árverésen eladatik. Nógrád községében adóba lefoglalt bor, gabna, ágynemű, sertés ée'tebenek uept. lő én d. e. 9 órakor mint első, esetleg uept. 19 én Váczon mint második árverésen eladatnak. Szarvasgedén adóba lefoglalt 2 akó pálinka hor­ dóstól uept. 15 én mint első, esetleg szept. 23 án Szirákon mint második árverésen eladatik. Szőllősön adóba lefoglalt egy darab fejős tehén uept 16-án mint első, esetleg uept. 24-én Páutón mint második árverésen eladatik. Csengerbázán adóba lefoglalt 3 db sertés uept 17-én mint első, esetleg uept. 24 én Pásztón mint második árverésen eladatik. Felső Lndányban adóba lefoglalt tehenek, serté­ sek, gabona s takarmánynemüek, ez évi függő borter­ més uept. 16-án d. e. 10 órakor mint első, esetleg szept. 19 én d. e. 10 órakor Szécsénybcn a városház előtti téren mint második,árverésen eladatnak. Tiutabura 10 frt20kr. Rozs . . 7 frt 80 kr. Árpa . . 7 frt 80 kr. Zab . . 5 frt 80 kr. Kukoricza 7 frt 80 kr. — 10frt40kr. —- 8 frt — kr. — 8 írt — kr. — 6 frt — kr. — 8 frt — kr. Jegyiéit*: Szkskas lései. Nyilttér.’) Spitzer Mór b -gyarmati könyvárus ezennel tisz­ telettel értesíti a megyebeli tanító urakat, bogy mig u „Nógrádmegyo földrajza'' czimú tankönyv újból elkéazitve kiadztik, addig leendő használatúi a régibb ki­ adásból — leszálitott áron azaz 1 példányt lOkrért — még vagy 500 példánnyal szolgálhat BerczeFen Tongricz-Platthy Ágnes úrhölgynél egy másfél éves szép schvciczi bika eladó. *) E rovatban kSxlittekirt non felelúa a Saerk. F eleUa aaerkesztb Horváth Danó. gy kitűnő bizonyitványnyal ellátott nő, óhajt magyar, német és franozla nyelvben, valamint zongorajátékban is még cgy-két órát adni. — Bővebb tudako­ zódás e lapok kiadóhivatalánál. t E HIRDETÉSEK. Egy 12 éves fiú . tanulónak kereslelik van Mihály b.-gyarmati aátsrnássa: pékmesterhez, kinél a feltételek megtud­ hatók Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1879. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00702.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_09_14.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-09-14 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 36. szám (1879. szeptember 14.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom