https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c8279318fc4d95176209a3240146890b.jpg 67d86762fb58c625f8d78404975c4272 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/def14be74c6be3216e7c431e017d9895.pdf 23656cb5450902c196376483453d8e4d PDF Text Text B.-GyarmaU — Hetedik évfolyam. 29-ik asám. Vasárnap, 1879. július 27. NÓGRÁDI LAPOK és H ONTI HI R A D Ó . Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. B.-Gyarmat, július 25. Minden évben szoktunk e lapok hasáb jain ama kérdéaaal foglalkozni, vájjon a gazda, midőn az aratáson jobbára már túl van, ter mékét értékesítheti-e kellőleg vagy lehet-e kilátása gabonájának kellő értékesítésére? Az idén is foglalkozunk e kérdéssel annál is in kább, mert gazdáink ezen év terméséhez fűzött reményeit nagyon megnyirbálta a viz egy részről s az aratást közvetlenül megelőző meleg másrészről, s a kevés gabonatermés mellett a gabonaár alacsony volta máris han gos panaszokat hivott a gazda ajkaira. Ha a gabona árában azon áremelkedés, a mely már az aratás folyamán nálunk csak nem minden évben észlelhető volt, az idén elmaradt, annak oka zz, hogy a gabona kereskedők magtárai az elmúlt évek termései ből még nem ürült ki s miután tájékozást a külföld szükséglete s hazai termésről nem igen nyerhettek, a vételkedv még nem éled hetett fel. A múlt hét eseményei azonban oly tüne teket hozott felszínre, melyek csaknem biz tossággal következtetést engednek vonni a gabonaár legközelebbi kedvező alakulására. Az ország különböző gabonatermelő vi dékeiről hozott tudósításokból azon értesülést nyerjük, .hpgy.a mjlyen eredményt tüntet fal az aratás nálunk, italában véve olyan ered ményt tüntet az fel az egész országban. Az árvíz és sok esőzés következtében felnőtt bel vizek roppant károkat okoztak minden felé s az a lecsapó hőség, mely az aratást közvet lenül megelőzőleg nálunk megtizedelte érésé ben a gabonakaláazt. Más vidékeken is érezhetővé vált, minek következtében az idei termés még a középes Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, 3 dob-utca, 14. sz. 2. ajtó. A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, től is távöl maradt a így annyi "bizonyos, hogy Magyarországnak sokkal kevesebb ga bonája leend, mely a külföldi piaczon való értékesítésre vár, mint a megelőző években, a kínálatnak tehát természetszerűleg cseké lyebbnek kell lenni. mennyire lehetséges, visszatartása fölöttébb ajánlatos. Igaz ugyan, hogy Porosz-, illetve Németország október hó lifol fogva felemeli a vámokat s a jövő év január havában a német állami vaspályákon a szállítási Úri ff* magasabb lesz a így a gabonakereskedők talán sietni fognak még október hó előtt külföldre juttatni a gabonát, s így a gabona eláruaitására ez ideig hathatnak hősre kedvezőiig a conjuncturák, de Németország ezen vámpoli tikai magatartásából származó hátrányok talán kiegyenlítődést nyerhetnek a gabona és export czikkeinknek Trieszt és Fiúmén keresztül a tengeren rendeltetésük helyére való szállításá val. Hogy a gabonának ■ ára emelkedni fog, kitűnik abból is, hogy a hazai gőzmalmok réezvényjegyei folyvást értékemelkedést tanú sítanak a tőzsdén s a vaspályák részvényei magasabb áron kelnek, mint egy hóval ezelőtt is. Ez emelkedés annak tulajdonítható, hogy a gőzmalmoknál nagyobb mennyiségben liszt megrendelések fogadtattak el, a vaspályáknak pedig nagyobb mérvű szállításra van kilátásuk. K. L. Igaz, hogy ez most közvetlenül az aratás után nem lesz szembeszököleg észlelhető, mert a gazdák felhalmozódott pénzbeli kötelezett ségeiket kiegyenlíteni óhajtván és pedig minél előbb, ennélfogva készletüket gyorsan piacara fogják vinni, de ez nem lesz tartós, de nem is lehet, mert az elárusítható gabona sokkal kevesebb, mint a közelmúlt években volt. A mi a gabonát vásárolni szokott kül földet illeti, a hírverő szétbocsájtotta már a hirt, högy Franczisországnak tetemes szük séglete marad fedezetlenül Francziaország ez idei gabona termése mellett s a franczia kor mányhatóságok bár mennyire is iparkodnak kimutatásaikkal beigazolni, hogy középes ter mésű az év, a franczia hírlapok nagy számok ban fejezik ki azon összeget, melyért Francziaországnak gabonaszükségletének kielégítése végett külföldre kell mennie. Angolország még a legjobb termésű évek ben sem képes saját gabonatermelésével ki elégíteni gabonaszükségleteit, de Angliának termése is az idén határozottan rósz, -«• így Franczia- és Angolország kétségtelenül nagy keresletet fognak megindítani a gabonapiaczokon, sőt Anglia már meg is' indította ha nem is búzára, de lisztre igen, tömeges megren deléseket tevén a hazai gőzmalmoknál, me lyeknek lisztje kitűnő nevet szerzett magának a külföld előtt is. A gabona árának emel kedésére tehát alapos kilátásaink vannak s így a készletnek, a TÁRCZA. reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. Az iparosok egyesülése ügyében. Véletlenül juttok kezembe a nagyváradi és ka locsai ipartártulatok alapszabály^ és Ürömmel olvasom azokban, miként .fémek meg egvtUt: asztalos, dia, kovács, bognár, kádár, fazekas, szíjgyártó, szűcs, takács, lakatos és még számtalan nemű iparos egy kalap alatt; szintén irigység támadt bennem a szép egyesülés miatt és önkénytelen azon kérdés merőit fel bennem, vájjon miért nincs ez igy B.-Gyarmaton, hiszen ezt mi ily kisebb vidéki városban még inkább megtehetnék, mert kevesebben vagyunk, mint azok ott a nagyobb és több osztályból álló, habár vidéki vá rosban? Kezdtem knUtni az okot, ‘hát biz’ én csak arra jöttem, hogy az öregebb, a még ezébrendazer embereinek derogál a mostani szabadiparos mestezrel A kóayesóhös, la álmodéhoz Áldó kezekkel nyaljatok. Egymást ölelve, megbocsátva: ügy tartatok btnbáutot! Reviczky Gyula Versírás és költészet. \ \ Több alkalommal tapasrtaltam már, hogy oa em berek nagyobb rétié, sőt még azok is, kiktől megvár hatnák, hogy saját gondolkozásuk alapján diatingválni (különbaéget unni) tudjanak, e két fogalmat avermráa, költéazet“ azonosnak tartják. Ez onnét származik, mi vel aa illetők annyit mégis tudnak, hogy a költemé nyek nagy rétiét versekben írják. Ebből aztán követ keztetik, hogy a mit nem imák kötött beezédben, az nem ia lehet költemény; a viszont, a mit vernékben imák, bármily Arca mekegée legyen ia: megilleti, a költemény név. E fogalomzavarból származik aztán az ia, hogy oly egyéneket,r kiknek aikerült néhány üres fráziat, vagy émelygős, köznapi érzelmeket — gyakran csu pán rímes prózába — öszxatákolni: a felületen gon dolkozásnak költőknek, sőt azflkebb körben művészekaek nevetik. ..Se jámbor halandók elbizakod.ro a laikusok tömjénezéaén: lantot festetnek, dolgozó asz Utak fölé akasztják a ezzel hirdetik a belépőnek, begy azon fhrWtfejd ábrándosét, ki itt szokott irogatni, a múzsák istennője homlokon csókolta. Eájdalomnapjainkban az ily fUzfa poéták w*oa mindinkább szaporodik. 8 ea onnét van, mivel �NÓGRÁDI társulni te tóle az ipar torón nyert tapasztalataiból valamit slsajátitani'. mórt biszau u: awy rasJt wm ú mtiuU; habár egyse eláruaiiott tárgyai a nagy kö zönség tetszését már rég meg m nysrták, én így a remeket ia kiállították. A tapasztaltabb szabad iparos viszont büszke önérzettel fitymálja amannak czopfrendszer szerint készült mórét és még Adóm apánk idejéből magába szilt, • aa ipar felett a mai kor igé nyeinek már meg nem Meló, sót a baladottabbak előtt gyakran nevetségesé vált elveit. S igy e két csoport, mint két ellenséges tábor küzd egymás ellen ólon útfélen a gyűléseken úgy, miként gyakran a pincsékben ia; és esen küzdői mez állapotban mégsem halad egyik sem előre, épen úgy, miként a kocsi eleje- és hátuljára fogott két ló nem haladhat, mert egyik a másikának gátul szolgál, hanem marad és csak marad, míg lassan aa egyikét is, másikát is oda nem kísérik; ahol azután egyesülnek egymással, gaxdag és ezagcny, czéhbeli úgy, mint a szabadi páros mester, a ily formán sem családjaknak, som a társadalomnak LAPOK. latban som léteznének. Ezen egyesülés annál is inkább könnyebben történhetik, mert sajnos, bogy az űgyno vezett .b.-gyarmati ipartársnlal* és „csizmadia társu laton* kívül több még eddig nem létezik, mert hajói tudom a csipeszek társulata is csak most vájúdik. Rajta tehát uraim, egyesüljünk; ée ne hallgassunk azon szájbösökre, akik csak korcsmában avagy pin csikben bőeködni, de a tettek mezején vajmi kevés eredményt tudnak fölmutatni, mert egyik koszorús költőnk szerint: „Nem csárdán terem a vitézség; bor nyeléshez nem kell nagy mesterség*. Másrészt pedig, ha a rohamosan fejlődő gyáriparral csak némileg is versenyezni akarunk, okvetlen kell, bogy haladásunk zászlajára tűzzük azon jelmondaton, bogy: rHass, al koss, gyarapits, s a haza fényre derül*. Chikán Mihály, ipartársulati tag. Jeszenszky Dánó búcsú-ünnepélye. A Jeszenszky Dáné úr tiszteletére múlt vasárnap, Nem igy uraim! Ne hagyjuk mi magunkra a július 20 án rendezett búcsú-lakoma fényes bizonyítéka műveltebb városok iparosaitól aat mondatni, hogy mi volt azon köztisztelet és szeretetnek, melyben a tőlünk asért nem társulunk nem egyesülünk, mert áisásruo* újabb hivatalos helyére Budapestre távozó közjegyző s •tffultaüaJi rafjruná, sunr svat Aofy erre I. 1. se városunk lakosságánál állott. A Balassa vedéglő emeleti rfftAlara krpauk rotaank ; mert mint mondják: csak termében hetvenkilencz polgár jelent meg e lakomán, a művelt emberek tudnak egymással társulni, mert képviselve a társadalom minden kizárólag müveit osz csak esek tudják egymást megérteni. Hát mi nem tályát; igy a kir. törvényszéktől ott láttuk annak el ssámithatnok magunkat as ily iparosok sorába s nem nökét Frideczky Lajos urat; Dómján Pál, Okolicsányi tudnánk mi egyesülni, hiszen mi kövesebben vagyunk János, Garam Jenő, Kleyn János, Andrássy Gyula és mint a nagyváradiak éa kalocsaiak. Avagy a társa Piróth Károly urakat; Bérczy Lajos kir alűgyéazt; a dalmi életben — habár különböző mesterséget ásónk közigazgatás köréből Komjáthy Anzelni főjegyző, Pajor is -» nem egy czél felé törekszünk o? azt hiszem igen. István árvaszáki elnök, Harmos Gábor főügyész, SzeÉa ha a nehezebb idők terheit a jövőben még inkább rémy Gábor főszolgabíró, Balogby Gyula, Horváth Danó akarjuk elviselni, okvetlen kell, Aoyj o raro* leríUten és Veres Ernő jegyző ée Tapolcaányi Fcroucz urakat; Ütni vatemfluijn iparai trt naft tamiatta tpyeríUiin, az egyházi férfiak közűi ÍŐL lovag Imády Károly es annál ia inkább, mert ezen kérdés a most tartott Il ik peres plébánost; és nt. Nedics János gör. kel. lelkészt országos iparos nagygyűlésen ia megvitattotván ée el az ügyvédi kamarából annak elnökét Kövy Tivadart fogadtatván, batározatilag kimondatott, hogy egy vá s titkárát Farkas Forcnczet, továbbá Roméoyffy József, róéban lakó valamennyi iparos egy nagytársulattá ala Bodnár István, Halsor János, Pap Károly, Kék Litván, kuljon, o amit nem kétlek, a törvényhozó testület az Reményi Károly, Scblésinger Mór, Vladár Soma, lludocz ipartörvény reviosiója alkalmával jogerőre is fog emelni Zsigmond, Tantossy Emil éa Milován János ügyvéd ée igy az ipartörvénybo felvenni. Ne késsünk tehát urakat, Sztranyovszky Géza és Bozó Gábor urat Tor uraim e dologgal, nehogy erre gyalázatunkra a meg nyos György kire adófelűgyelőt Kutassy Miklós adótárhozandó törvény rákényszeritsen; mit pedig addig nokol; as orvosok közűi dr. Felsenburg Ferencz, Pribil szépen megtehetünk; mert hiszen az egész nagy tár Antal, Bogdán Mihály ■ Kohn Kálmán urakat; Elbeuiczky salainak úgy is annyi osztálya lesz, ahány a belépendő Flórián takarékpénztári főkönyvelőt; a földbirtokosok egy categonába tartozó iparos osztály, s ezek mind részéről Baintner Ottó és Kohn Ármin urat; a városi egyikének külön külön elnöke s több nemű tisztvise tisztviselők közűi Buriusz Mihály biró, Schulcz Lajos lője loend; csakhogy o több osztályból álló nagy tár pénztárnok Ticsénszky József jegyző urat; a kereske sulat ismét egy közös elnök és tisztviselóséggel birand, delem és ipar köréből Aninger Ferencz, Nándor, és A i. egy kalap_ alatt fognak állási. Egyesült erővel László, továbbá Streisinger Lipót, Felsenburg Henrik, fogjunk tehát mielőbb a társulat művéhez, -hogy még Bachár Gyula, Geacbait Ármin, Polacsek Márk, Figler a bekövetkezendő tél előtt egy nagy testté, társalattá József, Fillér Lajos nrakat; Havas Gyula gyógyszerész, alakulhassunk. Nem czélom az ipartársulatok üdvös Némethy Gyula mérnök, Manóssy Alajos építész; Chivoltát un alkalommal részletezni, meglehet azonban, kány Mihály tanár; dr Belezel Henrik ügyvédjelölt, bogy egyesek kívánságára ezt is megteendőm, mert Rosenbanm Zziga, Wenser József kir póttáliszt, Deutscb hisz ezt minden műveltebb iparosnak úgyis kell bogy Annin nrakat stb. A vidéket méltóan képviselte Hanjól ismerje, ezúttal csak az egyesülésre kívántam fel zély László úr. Ily díszes közönség csak rendkívüli hívni a város területén létező — ha szabad már úgy ritka alkalmakkor jő össze, s mindenki arczárol az neveznem — ipartársulatokat • egyszersmind azokat, öröm sugárzott, midőn egy küldöttség meghívására kik talán vétkes hanyagságból még eddig egy társu déli 1 órakor az ünnepelt férfiú, Sándor és István fiai vidéki lapjaink szerkesztői vagy személyes érdekből, vagy laptöltelékül (?) kénytelenek az e féle féremúveket közölni. S ha ily kényszer körülmények között valami versféle megjelent, melynek szerzője régóta költői di csőségről álmodott: körűi fogják barátai, ismerősei s az álmodott babért rögtön fejére teszik. Ennek aztán as a következménye, bogy ily olcsó dicsőségtől elkapatott kisérlő, még ha különben tehetsége volna is ritkán bir fölebb emelkedni. Fölvilágoeitáaul azoknak, kik a fiatal kezdőket elkényeztetik, vagy épen tehetség nélküli kontároknak tömjéneznek, bátorságot veszek különbséget tenni vers írás és költészet között. S minthogy értekezésemet a közönségnek szántam, nem ragaszkodom szorosan a tudományos előadási formákhoz, meghatározásokhoz, inkább történelmi alapon óhajtom e két fogalmat kifejteni. Ily alapra helyezkedve, a nyelvfejlődés törté netéből kellene kimutatnom, hogy a verseién megelőzte a folyó beszédet, vagy mint mondani szokás: a pró zát. Ámde ez sokak előtt annyira ismeretlen tér, hogy rövidre szánt értekezésem keretében legjobb akarattal sem mutathatnék be annyit, melyből a szükségelt fo galmakat elvonhatnám. De erre nincs is föltétien szükség, mert ma már általánosan elfogadott nézet az, bogy az emberi ség szellemi fejlődését egyesek életében szemlélhetjük. Ez pedig mindenki előtt ismert, azért ez képezendi kiindulásunk pontját Azonban, mielőtt részletes tár gyalásunkat megkezdenek, ismerkedjünk meg a vers fogalmával, melyre előadásunk folyamában különben is szükségünk leend. Ha valamely esemény vagy gondolattá érlelt érzemény előadása közben a nyelvet a közönséges használattól eltérőleg — bizonyos szabályokhoz kötve — használjuk, az igy keletkezeit előadásíormát ven nek nevezzük. A nyelv pedig áll mondatcsoportokból, ezek mondatokból, ezek szavakból, a szavak szóta gokból s ezek végre egyes hangokból, melyeket Írásközben betűkkel jelezünk. E szerint előadásunkban, a nyelv megkötésére tetszés szerint használhatjuk az elsorolt nyelreleme két külön, vagy kapcsolatosan töb bet is. Azonban a történelem tanúsága szerint a nyelv megkötésére legelőbb azon szabályt alkalmazták, mely az azonos és rokon hangok össiccsengéséből keletke zott, s melyet ma rimtannak nevezünk. S ez onnét magyarázható meg, mivel a beszédben a hangok összecsengése, vagy más szóval rimelése, a zenei résznek legérzékelhetőbb részét teszik; a zenei érzék pedig, mint alsóbb rendű, a legmüveletlenebb embereknél, sőt az állatoknál is feltalálható. Ebből kifolyólag, ha a tapasztalat nem bizonyítaná is, következtetjük, hogy még a fél vadállapotban élő embereknek is vaunak dalaik, melyek nem egyebek nagyon is kezdetlegesen rímelő soroknál. As imént azt Ígértem, hogy a szükségelt fogal makat az ember életéből fogom kifejteni. Lássuk tehát: Ki ne tapasztalta volna, bogy a kis gyermek, midőn még alig képes környezetétől ételt és italt kérni, máris szeret dudolgatni, sőt a könnyebb dalok szöve gét be is tanulja. Ez onnét van, mivel dalainkban n rímmel és ritmussal a zenei rész túlnyomóan van kép viselve, a mit pedig a gyermek, a már cmlitetttem oknál fogva kedvel. E dalolási hajlam megmarad a gyermekben későbbre is; s ez as oka, bogy mint ta nuló könnyebben emlézi a verset, mint a prózát Ds kíséretében harsány éljenzések s a zene hangjai mel lett 'megjelent barátai köriben. ’v As első pohár köszöntést Farkas Ferencz kama rai titkár mondotta reá, illő lévén, bogy az ügyvédi kar, kiválolag méltassa távozó egykori jeles elnökét. Beszédéből érdekesnek unjuk az alábbi kivonatot közöl ni: „Haegy barátunk, úgymond, vagy családunk tagja körűnkből csak rövid napokra megyen is el,szemünket so váron függesztjük, de kendőnket bíztatva lobogtatjuk a távozó után, mert a meg nem szokott távoliét nyomasztó érzetét enyhíti a közel feltűnő viszont átáznak édes öröme. De nem így vagyunk a távozóval, kit sorsa vég kép elvezet tőlünk; ki magának más ottbont keresve és találva, vesz búcsút tőlünk; ennek távozása a köz élet terén, a társadalomban, hol helyét nemesen töl tötte be, barátai szivében, mely neki önkényt meghódolt, oly űrt bágy, melyet bosszú időkig nem fog betölteni senki és semmi. 8 épen mert oly ridegen való nem a távozás, hanem az azutáni távoliét tudato, azért oly nehéz, azért oly nyomasztó a válás attól, kit üteg szoktunk, kit szerettünk és becsültünk, kitől búcsút venni a kinek islenhozzádot mondani egybe^ötlünk. Mi volt B.-Gyarmatnak Jeszenszky Dánó, mit vesztünk, mi Uvozó polgártársunk? azt mindenikflnk érzi és tudja mert hisz senki közülünk nem oly koros “ég, bogy feledte volna éa senki som oly fiatal, bogy ne tudná, miszerint a mi társadalmunk körében nem született egyetlen eszme, nem létezik olyan intézmény, melyhez az ő neve erős kapcsokkal fűződve ne volna. Mint ember, nemes ő, becsületes és szerény; mint polgár önzetlen, tiszta, meggyőződését követő; a csa ládfők példányképe, mint barát pedig olyan a kinek nincsen párja. S kit ily tündöklő erényeiért szeret és tisztel mindenki, kinek csak barátai vannak, de ellenségei nincsenek, ki barátai, pályatársai és polgártásai beceülését annyira kiérdemelte, az érdemes arra, bogy öt a távolban is úgy tisztesük és szeressük, mint eddig, s én kimerem mondani azon biztosítást, hogy ha szemé lye távol lesz is tőlünk, de emléke köztűnk mindég megmarad. De bármiét szerelünk is, jó barát, én Tégedet marasztalni nem foglak; nem is kívánom kora vissza térted, mert áldomásomat nem az önzés, de a .barátság sugallja. Vezessen jó sorsod, kisérjen szerencséd, köves sen áldásunk, stb. Éltette ezután az ünnepelt férfiút családjával együtt Erre fölállott Jeszenszky Dánó, s ki máskor ügyes szójáték és fordulatokkal fűszerezett toasztjairól ismeretes, ezutal a meghatottság egyszerű komoly hangján mondott köszönetét polgártársainak a szívélyes ragaszkodás ée baráti kitüntetésért, melyben őt része sítik- 26 évet élt úgymond Balassa Gyarmaton, mint az absolutismns áltel ide internált fiatal ügyvéd jővén hozzánk, volt-e működésének a város és megyére va lami paradandó hatása, haszna? nem keresi;de bogy az elfolyt időt egészen még sem töltötte hijába, követ keztetnie kell polgártársainak ime tapasztalt ragasz kodásából, mi e napot élete legszebb napjává s reá nézve mindig feledbetlenné fogja tenni. Egyébiránt ő nem válik el tőlünk, csak távozik, s reméli hogy még lesz nemcsak szívesebben tanulja a gyermek a verset, ha nem még készíteni is előbb tud, vagy legalább kisér letet tesz, mint prózát. A ki a nagy Írók életrajzát ismeri, az tu^ja, bogy nagyobb részük már mint gyer mek Írogatott verseket, holott kétségünk van, hogy azon korban egy kis rendszeres leírást tudtak volna készíteni. De nemcsak az Írók és költők életében ta láljuk ezt; mert hiszen alig van ember, ki életében egyszer a versfaragást meg ne kísérletté volna. Azon kor ez, melyben a fejledező ifjú öndutat' anúl vonzódik mindenhez, a mi szűzi, s kebelében támadott uj érzelmeknek dal alakjában akar kifejezést adni. Ily érzelmek befolyása alatt számtalan kísérlet készül, melyek, minthogy kötött beszédben Írattak, a mennyiben jól rosszul rímelnek, kétségkívül verseknek kell nevernünk őket. Az emberek nagy része hamar átesik e költői korszakon; s kezdik belátni, hogy ők tulajdoukép nem születtek költőknek; kisérieteiket talán megtartják emlékül s önként lemondanak a ba bérról. Ámde a kisebb rész — bár sajnos, a bivatatlanok száma még igy is igen nagy — olkapatva az e.-yszcr megfogott pegazustól, a dicsőségről nem oly könnyen mond le. Egyre másra gyártják a verseket. Alap eszméül holmi fonák, émelygős érzelmeket vagy elkopott világfájdalmakat vesznek; aztán teletömik imádottjuk bajáról, szemeiről és ajakéról vett idétlen hasonlatokkal s igy fölékeaitve világra bocsátják, mely abból áll, bogy a szerkesztőket sorra ostromolják, követelve tölök e csodaazUlötlck kiadásál. Ha aztán a szorongatott szerkesztő szükségtől, vagy bogy az ostromtól megszabaduljdon, vagy egyet kinyomat: ak kor az enyészettől megmentett név birtokosa büszkén �NÓGRÁDI LAPOK alkalma működni siUlümegyéje a o Táró* javáért. Él tette B. Gyarmat összes polgárait. Után na Bodnár litván ügyvéd emelé poharát, nagy hatású beszédben üdvözölvén újólag a távozó polgárt és barátot, ■ mivelhogy o czikk az ő dicsőité■ének van szentelve, közöljük alábbiak izerint ezen beszédnek is tartalmát. Bodnár igy szólott: Uraim! Midén Báthory István lengyel király meghalt, a lengyel nemzet keeervcson fölsóbgjtott, hogy vagy tóba ne született, vagy soha meg ne halt volna. A mi tisztelve szeretett barátunk Jeszenszky Dáné, legyen hála a Istennek nem balt míg, csak eltávozik körünkből: ée még is agyunkba tolul a gondolat, hogy vagy lóba ne költözködött volna hozzánk, vagy sóba no hagyott volna el bennünket Önök közül sokan nem tudják, hogy a mi eltá vozó barátunk egyik maradványa azon régi gazdának, melynek tagjai az ötvenes évek elején, az abeolutismu vas igája alatt szövetkeztek, hogy e városban ébren tartsák a szabadság, a bazafiság szellemét; hogy fölvillanyozzák, városi öntudatra ébresszék B. Gyarma tot, moly az időben a szomszédos paraszt községektől csak nagyobb népességével különbözött. A mit önök ma észlelnek B.-Gyartnaton, Íz a meleg érdeklődés a közügyek, a közintézetok iránt, az a nemes törekvés a haladás ntán, az több év tized hangya-munkájának a gyümölcsű. Az úttörők készítették elő a talajt. Ezen régi gazda egyik kimagasló alakja volt a mi elköltözendő barátunk. Nem foglalt ő el a közön séges fogalmak szerint magas társadalmi állást, nem élt zajos életet, de miként az evangéliumi kovász csen desen ée termékenyitőleg, az egész tésztát áthatja: úgy hatott ő példányosért életével e város társadalmi éle tének megnemositéeérc. Mint ügyvéd és honpolgár, leg utóbb mint közjegyző, bölcs és igaz tanácsadója volt a közönségnek; éltető szelleme a baladásnak úgy a politikai mint az egyházi téren erszénye nyitva állt a jótékony adakozásokra, személye folyvást igénybe volt véve a közügyek szolgálatában; háza vendégfogadója volt a művészeknek, kiket ide édesgettünk köz inté zeteink moggyámolilázára; tiszta erkölcsével pedig úgy fénylett előttünk mint a világitó torony. A köz vélemény tolmácsa vagyok, midőn mondom, hogy e mai naptól kezdve egy kitűnő férfiúval szegényebbek vagyunk. Csak az vigasztal, hogy a mit elvesztett benne városunk, megnyeri az ország fővárosa, a hol tágasabb munka kör nyílik szép tehetségeinek; mert aban ma gas képzetségét, aban feddbellen jellemét, aban párat lan tevékenységét, aban rokonszenves alakját s kedves modorát tekin(jük, disze lesz ő a fővárosban is a köz jegyzői karnak. Menj hát barátom emelt fővel jó csilagod .után. A bátraké A szerencse, megkönnyezünk, de oly érzések közt, mint midőn a szerelő szülők kedvük szerint férjböz adják kedves leányukat, a búcsúzáéban könynyeik még is megerednek, isten veled!* Bodnár után még több kitűnő szónok mint Hár mon Gábor, Komjáthy Anzelm, Pajor István és Imády Károly urak tolmácsolták az elismerés és baráti von zalom hangját, a távozó iránt, ki búcsúzásul szólott még egyszer maga is ütni látván az órát, úgymond mely válni kéazti őt; úgy érzi hogy miként a csor dultig töltött pohárba már egy csöpp sem fér, az ő szive is tele vau a barátság és a bála legszentebb ér zelme és emlékeivel. A jelenvoltak pedig egyhangú éljenzésbe törtek ki, s mindenki sietett a távozóval még egyszer szorítani búcsú jobbot Jeszenszky Dánó családjával együtt eeti 10 óra kor hagyta el a várost közelebbi ismerősei és jó ba rátai üdvözlése mellett Vezérelje őt ée boldogítsa az ég pályájának uj terén is. Részünkről pedig nem zárhatjuk be e tudósítást anélkül, hogy elismerésünket ne nyilvánitsuk a rende zőségnek, mely Reményi Károly úr elnöklete alatt Horváth Danó, Milován János és Tantossy Emil urak közreműködésével a búcsú ünnepélyt minden tekintet ben fényessé és sikerültté tette. A'. kflrtöli a világnak: bámuljatok, költő vagyok! Csak hogy a ki az ily verseket költeményeknek, Írókat köl tőknek neveti: az ép oly szánalomra méltó, mint az, ki Jósika, Eötvös, Jókay és más jeleseink regényeiről nem hiszi, hogy azok költemények. Pedig bizony azok, még pedig gyakran a javából. E szerint oda jutottunk, hogy a költemény nem igényli föltétlenül a verses alakot. Azoknak, kik megsnoktak minden verset költeménynek tekinteni, a köl tését fogalmából bizonyítom be, hogy az imént ismer tetett verses kísérletek mennyire nem érdemlik a köl temény nevet. Fönnebb azt mondám, hogy minden emberéleté ben van boeezabb rövidebb.ideig tartó költői korszak, jelesül, midőn az ifjú kényszerítve érzi magát kebelé ben támadott érzelmeknek, mint lelke tartalmának, kifejezést adni A költészet pedig nem egyéb, mint a lélek tartalmának nyelv által való megtestesítése. Ha azonban e meghatározást elfogadjuk logicailag teljes nek, akkor a már említett vertfajták, melyek tagadkatlanéi a lélek tartalmának kifejezői, szintén költe mények. Sőt ez esetben nemcsak ezek, de még a köz használatban lévő beszéd is a költészet terménye volna, s azt kellene legtermékenyebb költőnek tartanunk, a ki szenvedélyből vagy az emberek iránt való gyűlö letből, az alaptalan hírek kobolásában elismert tekintély. Tagadhatlan, ha a költészet fogalmát és czélját tágabb értelemben visszük, melynek föladata a hallga tókban az elbeszélőével hasonló érzelmeket, gondola tokat kelteni, mit pedig a rágalmazónak gyakran sikerül elérni, — némi azonosságot találunk. De azért kinsk jutna eszébe a költészetet, mint művészetágat, ennyire lealacsonyítani ? A mondottakból világos, hogy a költészetnek fönnebb közölt meghatározása igen tág. S minthogy a költészet művészétig: szabatos meghatározására a mű vészet fogalmából kell ismérvet kölcsönöznünk, moly — Msczke szerint: — „Az eszmény megtestesítése, az anyag eszményítése*. Ebből véve ismérvet a vég meg határozás lesz: A költészet az eszménynek nyelv által való megtestesítése. Már magából a meghatározásból kitűnik, hogy a versel nem a kötött nyelv, hanem a tartalom, az eszme teszi költeményé. S mégis a legtöbb verselő azon hibába esek, hogy már kezdetben szoká sává lesz csupán a külső alakhoz tapadni s ennek tökélyesitésével akar a művészet magasabb fokára emelkedni. Nem igy azon keveeek, kik az isteni szik rát keblükben hordozva, folyton az eszményt tartják szemeik előtt. Ezek, ha kezdetben alant járnak is, de a velők született költői ibleteéggel fogván fel tárgyu kat, folyton az eszmény felé törekedve, szellemszár nyaikon gyakran a végtelenségig emelkednek. De azt mondhatná valaki: ily szempontból véve a költészetet, nem volna minden tárgy alkalmas költői feldolgozásra? A ki igy gondolkoznék, feledni látszik, hogy a nagy mindenségben mindenütt el van hintve á szépnek magva. S ha a költő a természetben nyil vánuló eszményi szépet tartja szemei előtt s azt sike rül biven utánoznia: oly művet boz létre, melynek költői értéke örökbecsű leend. Példa erre Arany „Csa ládi Köre*, melyben nem az eszmék újsága vagy ma gasztossága lep meg bennünket, hanem azon utánozbatlan természethűség, melyszerint alakjait mozogni látjuk, beszélni halljuk. Ez egyetlen példa elég annak bizonyítására, hogy a költői műben először az eszmény, tartalom, kivitel, az előadást átlengő szellem és csak azután jő az alak tekintetbe. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy az alak nem emeli a költemény becsét; mert ha az imént elsorolt kellékek alaklökélvlyel vannak párosítva, az ily költemény kétségen kívül magasabb fokú múbecscsel bír, mint az, melynél az alak hiányos. Viszont, a ki alaktökélylyel eszmét nem tud párosítani; ha a reszelés tehnikájában az ügyes ség netovábbját érte is el: az lehet nyelvművész s mint ilyen kitűnő fordító, csak költő nem; mert hiány zik munkáiból a kőltőt leginkább jellemző eredetiség. Hírek. , llajnald Lsyoa biboruok-érsek 20 ezer frt alapít ványt tett annak emlékére, hogy bibornoki méltóságot nyert, A kamatok fele elaggott lelkészek segélyezésére, más fele egyházmegyei néptanítók nyugdíjazására fog fordittatni. Regül! János ipolysági kin törvényszéki ügyész, volt hontmegysi tiszti főügyész, egykor kormánybiztosi titkár, f. hó 20 án, élte 61-ik évében aszkórban el hunyt, s másnap általános részvét mellett minden rendű közönség által kisértetett örök nyughelyére, hol tőle tiszttársai nevében Sántha Ignácz tszéki biró megható gyászbeezéddel vett búcsút. Az elhunyt férfiú nem egy tekintetből bírta polgártársainak bizalmát, becsülését és tiszteletét. Béke poraira! Egy intője! ami izraelitáinknak, Ó.-Kanizsán fényes zsidó lakadalom volt a napokban, melyre a szegedi rabbit, Lőw Immánuelt hivták meg az eskelési szertartás végzésére. Olt a bécsi vőlegény szülei e ro konai, a kik nem tudnak magyarul, fölkérték a fiatal rabbit, hogy az esketési beszédet németül tartsa. Löw Immánuel erre kategorice kijelenté, hogy Löw Lipót fia, a szegedi rabbi, Ó Kanizsán nsm mond német be szédet, inkább azonnal elutazik haza. Ezt persze a vi lágért sem akarták e igy bizony a fiatal pap szép magyar beszédet tartott. Adakozás. Kék László úr a b. gyarmati tűzoltó egyletuek 7 frtot adományozvány, Ezen adományért fogadja az egyleti parancsnokság nyilvános köszönetét (Áninger László, pénztárnok. A parancsnokság megbi zásából.) Jutalomjáték. F. bő31 én láss Arányi Dezső juta lomjátéka, mely alkalommal színre kerül: „Szabó mint költő* czimű bohózat dalokkal Kneyseltől. A darab rendkívüli mulattat^ a, jutalmazandó pedig, ki eddig is a közönség kegyencze volt, egyik legjobb szerepét fogja bemutatni Melegen ajánljuk őt a szinügy bará tainak .figyelmébe. Zaélybe randulók részére tudathatjuk, miszerint lapunk felszólalása folytán Mezey Ignácz kijelenté, hogy mindén ünnep és vasárnapon ruganyos ée fedelee bér kocsit állít a közönség rendelkezésére, mely családok vagy egyesek által méltányos feltételek mellett kibé relhető, s indul reggel és délután. Kapcay István Paláston (Houtban) a Csábrág várával határos szép erdőségben f. bó 20 áo kedélyes „julialisi* majális tartatott, adva a palásti • urbölgyek állal, melyen Ipolyság és Túr több szép hölgye is túszt vett. Ez alkalommal Ivánka István következő csinos költemény nyel éltette az ott megjelent szép bölgykoszorút: Ti kedves nők! — adjatok *sr poharai heuahv. (Uuoa utáa bér U lagyoo boano) Hadd kóutotta fal a aadpaomot Vasy kJ tatraa küllőnk. vétsk aembr Aa alsó pohárra árdtnat ? I Híl/aa vón a lAt, ka naa Tolattok Nők. U atop. aaaralaiaa aagpalokT ídoaaa as álal, — oh! •« Átok — Hetyks Iáikon v Aliik aadatog. Ecr aasira csalfa atop aaaBlkaak, Eg/-«gy nappal ír fal AtoaktB; 8 bár a naivba gyakran tört la Staak. Értek ssaf, csak értük áaakan. Efy saavára bíbor ajkaiknak. EUuJltoa ifin Utasnál; Éa ka ajkat boaaáa csókra nyitnak. Eladok, ha alroa altoaatl Csak kiáate aindaa itt • fUdón, Da saorvlaiUkf Ok aa Ági ttot Moly, ba tál aoa hajt a Jobb erkókaóa. Etje ctoL alt latsatok kltta. Ea a lány, aoly aaivtok agyba fiai. Ea korit Capp a lalaad völgyein. Éa ea ági lángnak Vonta aatal Csak U vagytok, drága hSlgyoial Nők. a lángot kik aaktok Bogáraik, Oltáritokra a dalt bonon, 8 majd ha laza, ki ott csak nóktm órai. Annak majd a naivat Áldáson! Éljenek ők!! A magyar országos tegélyző nőegylet örven detes gyarapodásáról újabb adatokat közölhetünk: Versecz város polgármestere Kebrer Károly bivataloean érteeité as egyletet, hogy a Versecz városi választmány megalakult ée eddig 810 tagot gyűjtött, kik közül öt alapitó, 292 rendes éa 18 rendkívüli tag; azonkívül adományként 56 frt folyt be. Moóron megalakult a fiókegylet báró Trauttenberg Frigyesné elnöklete alatt ée annak élére 6 hölgyből és 2 űrből álló választmány tétetett. Fáradhatlan tevékenységet fejtett ki az egylet gyarapítása körül Miskolczy Lajos Hsjdumegye főis pánja, ki aláírási ivek kibocsájtása által megyéjének lelkes hölgyeit felazólitá, hogy a jótékonyság eszméjét ily nemesen pártoló s „Vörös kereszt* jelvény alatt megalakult egyletet kiteibetőleg istápojják. Felszólítá sának a következő eredmény köszönhető: B.-8zoboezlón Foghtüy Sámuelné ivén 10 alapitó tag, 16 rendes tag és 13 rendkívüli tag iratkozott be az egyletbe és tag sági dijak fejében 376 frtot fizetett; Dorogon Farkas Istvánná 1 alapitó, 3 rendes és 8 rendkívüli tagot gyűjtött. Kásáson Oláh Jakabué ivén 1 alapitó és 19 rendkívüli tag jelentkezett A főispán gyűjtése 8 alapitó, 9‘rendes és 19 rendkívüli tagot szerzett, kiknek tag sági dijai 316 triót tesz. Zemplénmegye főispánjának kérelme folytán Thoman Dávidné Homonnán 24 rendes tagot gyűjtött s igy az egylet zctnplénmegyei rendes tagjait 138-ra egészítette ki. Iskolai értesítés A budapesti kereskedelmi aka démia, mint ez hirdetési rovatunkból látható f. é. september ho l én nyitandja meg buszonharmadik tanév folyamát és bizton remélhető, miszerint ezen minta szartleg vezérelt a bel- ée külföldön a legjobb hírnév ben álló intézet, ezen évben is számos tanuló látoga tásának örvendeni fog. Spltser Mór könyvkereskedésében B.-Gyarmaton, a következő uj művek kaphatók: Fretskay. Találmá nyok könyve 4 kötet 12 frt., Veres. Magyar Emigratiő a keleten 2 köt 8 frt 50 kr., Mikszáth. Igazi humo risták 1 köt, 1 frt-, Obernyik. összes munkái 4 köt. 7 frt, Barnstein. Természetkönyve 5 köt 10 frt, So mogyi. Magyar Lexikón 3 köt. kötve 12 frt, Mayer. Coversations-Lexikon 15 köt. kötve 85 frt, Dóri. Dió Heilige Scbrift (230 képei) 2 köt kötve 75 frt. Úgy szintén egy kölcsönkönyvtárat beredezett melyre előfi zetéseket naponta elfogad. Minden bel és külföldi hírla pokra az előfizetés elfogatattik. Színház. Színészeink az e hét folytán előadott színművekben is tannjelét adták annak, hogy úgy te hetség mint képzettség tekintetéből teljesen megfelel nek műigényeinek. Törekvésük nem lankad, habár üres falaknak játszanak. A „Forcbambol család* „Ágnes asszony*, a Völgy iné jutalomjátékául adott „Orleansi szűz*, továbbá „Az égben* czimű művek már csak bírhattak volna egy kis vonzerővel? — Valóban, roszul esik az egynéhány mfibaratnak, a szép törekvéssel szemben oonstatálni ama közönyt, mely városunk mivelt közönségén szokatlanul erőt vett. Legközeleb Az „Égben* czimű vígjáték közben Balogh Károly prímá sunk játszotta el bravour darabjait; ezen is alig volt közönség Pedig hát kell e nemesebb és aránylag ol csóbb szórakozás a színháznál? Mint halljuk, Völgyi György, a társulat derék igazgatója úgy mint eddig ezentúl is mindent áldozna, ba látná azt, hogy e kö zöuy csak időleges, s hogy a közönség ezentúl törne �NÓGRÁDI LAPOK. A BUDAPESTI KERESKEDELMI AKADÉMIA alsó középiskolához kapcsolandó, bárom évfolyamból álló nyilvános felsőbb kereskedelmi tanintézet, mely hez még egy clökrazitő osztály is csatlakozik, f. év szeptember I én nyitja meg buszonbarmadik iskolai évét; a beiratások I. év augusztus 30 tói szeptember 5 ig eszközöltetnek. Az előkészítő osztályba való felvételre a betöltött 13-ik életév, meg a 3 ik középiskolai osztály bevágsz* lének megfelelő ismeretek kimutatása (vagy bizouyitványnyal, vagy felvételi vizsgálat utján) kívántatik. Az évi tandíj 150 frt. Az intézet érettségi bizonyítvá nyai az egy évi Aakénytea szolgálatra jogosítanak. Minden egyebekre szívesen nyújt felvilágosítást, valamint programotokkal és prospektusokkal ingyen szolgál az intézet igazgatósága. 3—1 HIRDETÉSEK. Ipolykürtön 300 öl cser-és-tölgy * tűzifa részletben a összesen t jutányos ár mellett ’ eladó, g i bővebb tudósítás kap ható az ipolykUrti gazdatisztnél. i Egy 12 éves fiú tanulónak kerestelik Vilii Mihály b.-gyarmati pékmesterhez, kinél a feltételek megtud- Két darab, tökéletes álla potban levő Hornsby-vetőgép minden hozzávaló kanalak és kerekekkel eladó, ára darabonként 150 frt. Ezen két gép bármikor megtekinthető Leszenyén a tulajdonosnál Nmlgú br. Majthényi László úrnál. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1879. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00671.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_07_27.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-07-27 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=marc&recnum=168900&showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 29. szám (1879. július 27.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom