<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="4351" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/4351?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-25T01:44:10+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="4227">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c8279318fc4d95176209a3240146890b.jpg</src>
      <authentication>67d86762fb58c625f8d78404975c4272</authentication>
    </file>
    <file fileId="4228">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/def14be74c6be3216e7c431e017d9895.pdf</src>
      <authentication>23656cb5450902c196376483453d8e4d</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="116428">
                  <text>B.-GyarmaU — Hetedik évfolyam.

29-ik asám.

Vasárnap, 1879. július 27.

NÓGRÁDI LAPOK
és

H ONTI

HI R A D Ó .

Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap.
Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt.
Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes
szám ára 15 krajczár. Előfizetni

csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton.

B.-Gyarmat, július 25.
Minden évben szoktunk e lapok hasáb­
jain ama kérdéaaal foglalkozni, vájjon a gazda,
midőn az aratáson jobbára már túl van, ter­
mékét értékesítheti-e kellőleg vagy lehet-e
kilátása gabonájának kellő értékesítésére? Az
idén is foglalkozunk e kérdéssel annál is in­
kább, mert gazdáink ezen év terméséhez fűzött
reményeit nagyon megnyirbálta a viz egy
részről s az aratást közvetlenül megelőző
meleg másrészről, s a kevés gabonatermés
mellett a gabonaár alacsony volta máris han­
gos panaszokat hivott a gazda ajkaira.
Ha a gabona árában azon áremelkedés,
a mely már az aratás folyamán nálunk csak­
nem minden évben észlelhető volt, az idén
elmaradt, annak oka zz, hogy a gabona­
kereskedők magtárai az elmúlt évek termései­
ből még nem ürült ki s miután tájékozást a
külföld szükséglete s hazai termésről nem
igen nyerhettek, a vételkedv még nem éled­
hetett fel.
A múlt hét eseményei azonban oly tüne­
teket hozott felszínre, melyek csaknem biz­
tossággal következtetést engednek vonni a
gabonaár legközelebbi kedvező alakulására.

Az ország különböző gabonatermelő vi­
dékeiről hozott tudósításokból azon értesülést
nyerjük, .hpgy.a mjlyen eredményt tüntet fal
az aratás nálunk, italában véve olyan ered­
ményt tüntet az fel az egész országban. Az
árvíz és sok esőzés következtében felnőtt bel­
vizek roppant károkat okoztak minden felé
s az a lecsapó hőség, mely az aratást közvet­
lenül megelőzőleg nálunk megtizedelte érésé­
ben a gabonakaláazt.
Más vidékeken is érezhetővé vált, minek
következtében az idei termés még a középes­

Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden
beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri
hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok
számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő
irodája Budapesten, 3 dob-utca, 14. sz. 2. ajtó.

A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények
a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek,

től is távöl maradt a így annyi "bizonyos,
hogy Magyarországnak sokkal kevesebb ga­
bonája leend, mely a külföldi piaczon való
értékesítésre vár, mint a megelőző években,
a kínálatnak tehát természetszerűleg cseké­
lyebbnek kell lenni.

mennyire lehetséges, visszatartása fölöttébb
ajánlatos. Igaz ugyan, hogy Porosz-, illetve
Németország október hó lifol fogva felemeli
a vámokat s a jövő év január havában a
német állami vaspályákon a szállítási Úri ff*
magasabb lesz a így a gabonakereskedők talán
sietni fognak még október hó előtt külföldre
juttatni a gabonát, s így a gabona eláruaitására ez ideig hathatnak hősre kedvezőiig a
conjuncturák, de Németország ezen vámpoli­
tikai magatartásából származó hátrányok talán
kiegyenlítődést nyerhetnek a gabona és export
czikkeinknek Trieszt és Fiúmén keresztül a
tengeren rendeltetésük helyére való szállításá­
val. Hogy a gabonának ■ ára emelkedni fog,
kitűnik abból is, hogy a hazai gőzmalmok
réezvényjegyei folyvást értékemelkedést tanú­
sítanak a tőzsdén s a vaspályák részvényei
magasabb áron kelnek, mint egy hóval ezelőtt
is. Ez emelkedés annak tulajdonítható, hogy
a gőzmalmoknál nagyobb mennyiségben liszt­
megrendelések fogadtattak el, a vaspályáknak
pedig nagyobb mérvű szállításra van kilátásuk.
K. L.

Igaz, hogy ez most közvetlenül az aratás
után nem lesz szembeszököleg észlelhető, mert
a gazdák felhalmozódott pénzbeli kötelezett­
ségeiket kiegyenlíteni óhajtván és pedig minél
előbb, ennélfogva készletüket gyorsan piacara
fogják vinni, de ez nem lesz tartós, de nem
is lehet, mert az elárusítható gabona sokkal
kevesebb, mint a közelmúlt években volt.
A mi a gabonát vásárolni szokott kül­
földet illeti, a hírverő szétbocsájtotta már a
hirt, högy Franczisországnak tetemes szük­
séglete marad fedezetlenül Francziaország ez
idei gabona termése mellett s a franczia kor­
mányhatóságok bár mennyire is iparkodnak
kimutatásaikkal beigazolni, hogy középes ter­
mésű az év, a franczia hírlapok nagy számok­
ban fejezik ki azon összeget, melyért Francziaországnak gabonaszükségletének kielégítése
végett külföldre kell mennie.

Angolország még a legjobb termésű évek­
ben sem képes saját gabonatermelésével ki­
elégíteni gabonaszükségleteit, de Angliának
termése is az idén határozottan rósz, -«• így
Franczia- és Angolország kétségtelenül nagy
keresletet fognak megindítani a gabonapiaczokon, sőt Anglia már meg is' indította ha nem
is búzára, de lisztre igen, tömeges megren­
deléseket tevén a hazai gőzmalmoknál, me­
lyeknek lisztje kitűnő nevet szerzett magának
a külföld előtt is.
A gabona árának emel kedésére tehát alapos
kilátásaink vannak s így a készletnek, a

TÁRCZA.

reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők.

Az iparosok egyesülése ügyében.
Véletlenül juttok kezembe a nagyváradi és ka­
locsai ipartártulatok alapszabály^ és Ürömmel olvasom
azokban, miként .fémek meg egvtUt: asztalos,
dia, kovács, bognár, kádár, fazekas, szíjgyártó, szűcs,
takács, lakatos és még számtalan nemű iparos egy
kalap alatt; szintén irigység támadt bennem a szép
egyesülés miatt és önkénytelen azon kérdés merőit
fel bennem, vájjon miért nincs ez igy B.-Gyarmaton,
hiszen ezt mi ily kisebb vidéki városban még inkább
megtehetnék, mert kevesebben vagyunk, mint azok ott
a nagyobb és több osztályból álló, habár vidéki vá­
rosban? Kezdtem knUtni az okot, ‘hát biz’ én csak
arra jöttem, hogy az öregebb, a még ezébrendazer
embereinek derogál a mostani szabadiparos mestezrel

A kóayesóhös, la álmodéhoz
Áldó kezekkel nyaljatok.

Egymást ölelve, megbocsátva:
ügy tartatok btnbáutot!

Reviczky Gyula

Versírás és költészet.

\
\

Több alkalommal tapasrtaltam már, hogy oa em­
berek nagyobb rétié, sőt még azok is, kiktől megvár­
hatnák, hogy saját gondolkozásuk alapján diatingválni
(különbaéget unni) tudjanak, e két fogalmat avermráa,
költéazet“ azonosnak tartják. Ez onnét származik, mi­
vel aa illetők annyit mégis tudnak, hogy a költemé­
nyek nagy rétiét versekben írják. Ebből aztán követ­
keztetik, hogy a mit nem imák kötött beezédben, az
nem ia lehet költemény; a viszont, a mit vernékben
imák, bármily Arca mekegée legyen ia: megilleti, a
költemény név.
E fogalomzavarból származik aztán az ia, hogy
oly egyéneket,r kiknek aikerült néhány üres fráziat,
vagy émelygős, köznapi érzelmeket — gyakran csu­
pán rímes prózába — öszxatákolni: a felületen gon­
dolkozásnak költőknek, sőt azflkebb körben művészekaek nevetik. ..Se jámbor halandók elbizakod.ro a
laikusok tömjénezéaén: lantot festetnek, dolgozó asz
Utak fölé akasztják a ezzel hirdetik a belépőnek, begy
azon fhrWtfejd ábrándosét, ki itt szokott irogatni, a
múzsák istennője homlokon csókolta.
Eájdalomnapjainkban az ily fUzfa poéták w*oa mindinkább szaporodik. 8 ea onnét van, mivel

�NÓGRÁDI
társulni te tóle az ipar torón nyert tapasztalataiból
valamit slsajátitani'. mórt biszau u: awy rasJt wm ú
mtiuU; habár egyse eláruaiiott tárgyai a nagy kö­
zönség tetszését már rég meg m nysrták, én így a
remeket ia kiállították. A tapasztaltabb szabad iparos
viszont büszke önérzettel fitymálja amannak czopfrendszer szerint készült mórét és még Adóm apánk
idejéből magába szilt, • aa ipar felett a mai kor igé­
nyeinek már meg nem Meló, sót a baladottabbak
előtt gyakran nevetségesé vált elveit. S igy e két
csoport, mint két ellenséges tábor küzd egymás ellen
ólon útfélen a gyűléseken úgy, miként gyakran a
pincsékben ia; és esen küzdői mez állapotban mégsem
halad egyik sem előre, épen úgy, miként a kocsi
eleje- és hátuljára fogott két ló nem haladhat, mert
egyik a másikának gátul szolgál, hanem marad és
csak marad, míg lassan aa egyikét is, másikát is oda
nem kísérik; ahol azután egyesülnek egymással, gaxdag
és ezagcny, czéhbeli úgy, mint a szabadi páros mester,
a ily formán sem családjaknak, som a társadalomnak

LAPOK.

latban som léteznének. Ezen egyesülés annál is inkább
könnyebben történhetik, mert sajnos, bogy az űgyno
vezett .b.-gyarmati ipartársnlal* és „csizmadia társu­
laton* kívül több még eddig nem létezik, mert hajói
tudom a csipeszek társulata is csak most vájúdik.
Rajta tehát uraim, egyesüljünk; ée ne hallgassunk
azon szájbösökre, akik csak korcsmában avagy pin­
csikben bőeködni, de a tettek mezején vajmi kevés
eredményt tudnak fölmutatni, mert egyik koszorús
költőnk szerint: „Nem csárdán terem a vitézség; bor­
nyeléshez nem kell nagy mesterség*. Másrészt pedig,
ha a rohamosan fejlődő gyáriparral csak némileg is
versenyezni akarunk, okvetlen kell, bogy haladásunk
zászlajára tűzzük azon jelmondaton, bogy: rHass, al­
koss, gyarapits, s a haza fényre derül*.
Chikán Mihály,
ipartársulati tag.

Jeszenszky Dánó búcsú-ünnepélye.

A Jeszenszky Dáné úr tiszteletére múlt vasárnap,
Nem igy uraim! Ne hagyjuk mi magunkra a július 20 án rendezett búcsú-lakoma fényes bizonyítéka
műveltebb városok iparosaitól aat mondatni, hogy mi volt azon köztisztelet és szeretetnek, melyben a tőlünk
asért nem társulunk nem egyesülünk, mert áisásruo* újabb hivatalos helyére Budapestre távozó közjegyző
s •tffultaüaJi rafjruná, sunr svat Aofy erre I. 1. se városunk lakosságánál állott. A Balassa vedéglő emeleti
rfftAlara krpauk rotaank ; mert mint mondják: csak
termében hetvenkilencz polgár jelent meg e lakomán,
a művelt emberek tudnak egymással társulni, mert képviselve a társadalom minden kizárólag müveit osz­
csak esek tudják egymást megérteni. Hát mi nem tályát; igy a kir. törvényszéktől ott láttuk annak el­
ssámithatnok magunkat as ily iparosok sorába s nem nökét Frideczky Lajos urat; Dómján Pál, Okolicsányi
tudnánk mi egyesülni, hiszen mi kövesebben vagyunk János, Garam Jenő, Kleyn János, Andrássy Gyula és
mint a nagyváradiak éa kalocsaiak. Avagy a társa­ Piróth Károly urakat; Bérczy Lajos kir alűgyéazt; a
dalmi életben — habár különböző mesterséget ásónk közigazgatás köréből Komjáthy Anzelni főjegyző, Pajor
is -» nem egy czél felé törekszünk o? azt hiszem igen. István árvaszáki elnök, Harmos Gábor főügyész, SzeÉa ha a nehezebb idők terheit a jövőben még inkább rémy Gábor főszolgabíró, Balogby Gyula, Horváth Danó
akarjuk elviselni, okvetlen kell, Aoyj o raro* leríUten és Veres Ernő jegyző ée Tapolcaányi Fcroucz urakat;
Ütni vatemfluijn iparai trt naft tamiatta tpyeríUiin,
az egyházi férfiak közűi ÍŐL lovag Imády Károly es­
annál ia inkább, mert ezen kérdés a most tartott Il ik peres plébánost; és nt. Nedics János gör. kel. lelkészt
országos iparos nagygyűlésen ia megvitattotván ée el­ az ügyvédi kamarából annak elnökét Kövy Tivadart
fogadtatván, batározatilag kimondatott, hogy egy vá­ s titkárát Farkas Forcnczet, továbbá Roméoyffy József,
róéban lakó valamennyi iparos egy nagytársulattá ala­ Bodnár István, Halsor János, Pap Károly, Kék Litván,
kuljon, o amit nem kétlek, a törvényhozó testület az Reményi Károly, Scblésinger Mór, Vladár Soma, lludocz
ipartörvény reviosiója alkalmával jogerőre is fog emelni Zsigmond, Tantossy Emil éa Milován János ügyvéd
ée igy az ipartörvénybo felvenni. Ne késsünk tehát urakat, Sztranyovszky Géza és Bozó Gábor urat Tor­
uraim e dologgal, nehogy erre gyalázatunkra a meg­ nyos György kire adófelűgyelőt Kutassy Miklós adótárhozandó törvény rákényszeritsen; mit pedig addig nokol; as orvosok közűi dr. Felsenburg Ferencz, Pribil
szépen megtehetünk; mert hiszen az egész nagy tár­ Antal, Bogdán Mihály ■ Kohn Kálmán urakat; Elbeuiczky
salainak úgy is annyi osztálya lesz, ahány a belépendő Flórián takarékpénztári főkönyvelőt; a földbirtokosok
egy categonába tartozó iparos osztály, s ezek mind­ részéről Baintner Ottó és Kohn Ármin urat; a városi
egyikének külön külön elnöke s több nemű tisztvise­ tisztviselők közűi Buriusz Mihály biró, Schulcz Lajos
lője loend; csakhogy o több osztályból álló nagy tár­ pénztárnok Ticsénszky József jegyző urat; a kereske
sulat ismét egy közös elnök és tisztviselóséggel birand, delem és ipar köréből Aninger Ferencz, Nándor, és
A i. egy kalap_ alatt fognak állási. Egyesült erővel László, továbbá Streisinger Lipót, Felsenburg Henrik,
fogjunk tehát mielőbb a társulat művéhez, -hogy még Bachár Gyula, Geacbait Ármin, Polacsek Márk, Figler
a bekövetkezendő tél előtt egy nagy testté, társalattá József, Fillér Lajos nrakat; Havas Gyula gyógyszerész,
alakulhassunk. Nem czélom az ipartársulatok üdvös Némethy Gyula mérnök, Manóssy Alajos építész; Chivoltát un alkalommal részletezni, meglehet azonban, kány Mihály tanár; dr Belezel Henrik ügyvédjelölt,
bogy egyesek kívánságára ezt is megteendőm, mert Rosenbanm Zziga, Wenser József kir póttáliszt, Deutscb
hisz ezt minden műveltebb iparosnak úgyis kell bogy Annin nrakat stb. A vidéket méltóan képviselte Hanjól ismerje, ezúttal csak az egyesülésre kívántam fel­ zély László úr. Ily díszes közönség csak rendkívüli
hívni a város területén létező — ha szabad már úgy ritka alkalmakkor jő össze, s mindenki arczárol az
neveznem — ipartársulatokat • egyszersmind azokat, öröm sugárzott, midőn egy küldöttség meghívására
kik talán vétkes hanyagságból még eddig egy társu­ déli 1 órakor az ünnepelt férfiú, Sándor és István fiai

vidéki lapjaink szerkesztői vagy személyes érdekből,
vagy laptöltelékül (?) kénytelenek az e féle féremúveket
közölni. S ha ily kényszer körülmények között valami
versféle megjelent, melynek szerzője régóta költői di­
csőségről álmodott: körűi fogják barátai, ismerősei s
az álmodott babért rögtön fejére teszik. Ennek aztán
as a következménye, bogy ily olcsó dicsőségtől elkapatott kisérlő, még ha különben tehetsége volna is
ritkán bir fölebb emelkedni.
Fölvilágoeitáaul azoknak, kik a fiatal kezdőket
elkényeztetik, vagy épen tehetség nélküli kontároknak
tömjéneznek, bátorságot veszek különbséget tenni vers­
írás és költészet között. S minthogy értekezésemet a
közönségnek szántam, nem ragaszkodom szorosan a
tudományos előadási formákhoz, meghatározásokhoz,
inkább történelmi alapon óhajtom e két fogalmat kifejteni. Ily alapra helyezkedve, a nyelvfejlődés törté­
netéből kellene kimutatnom, hogy a verseién megelőzte
a folyó beszédet, vagy mint mondani szokás: a pró­
zát. Ámde ez sokak előtt annyira ismeretlen tér, hogy
rövidre szánt értekezésem keretében legjobb akarattal
sem mutathatnék be annyit, melyből a szükségelt fo­
galmakat elvonhatnám.
De erre nincs is föltétien szükség, mert ma
már általánosan elfogadott nézet az, bogy az emberi­
ség szellemi fejlődését egyesek életében szemlélhetjük.
Ez pedig mindenki előtt ismert, azért ez képezendi
kiindulásunk pontját Azonban, mielőtt részletes tár­
gyalásunkat megkezdenek, ismerkedjünk meg a vers­
fogalmával, melyre előadásunk folyamában különben
is szükségünk leend.
Ha valamely esemény vagy gondolattá érlelt
érzemény előadása közben a nyelvet a közönséges

használattól eltérőleg — bizonyos szabályokhoz kötve
— használjuk, az igy keletkezeit előadásíormát ven
nek nevezzük. A nyelv pedig áll mondatcsoportokból,
ezek mondatokból, ezek szavakból, a szavak szóta­
gokból s ezek végre egyes hangokból, melyeket Írásközben betűkkel jelezünk. E szerint előadásunkban, a
nyelv megkötésére tetszés szerint használhatjuk az
elsorolt nyelreleme két külön, vagy kapcsolatosan töb­
bet is. Azonban a történelem tanúsága szerint a nyelv­
megkötésére legelőbb azon szabályt alkalmazták, mely
az azonos és rokon hangok össiccsengéséből keletke
zott, s melyet ma rimtannak nevezünk. S ez onnét
magyarázható meg, mivel a beszédben a hangok összecsengése, vagy más szóval rimelése, a zenei résznek
legérzékelhetőbb részét teszik; a zenei érzék pedig,
mint alsóbb rendű, a legmüveletlenebb embereknél,
sőt az állatoknál is feltalálható. Ebből kifolyólag, ha
a tapasztalat nem bizonyítaná is, következtetjük, hogy
még a fél vadállapotban élő embereknek is vaunak
dalaik, melyek nem egyebek nagyon is kezdetlegesen
rímelő soroknál.
As imént azt Ígértem, hogy a szükségelt fogal­
makat az ember életéből fogom kifejteni. Lássuk tehát:
Ki ne tapasztalta volna, bogy a kis gyermek,
midőn még alig képes környezetétől ételt és italt kérni,
máris szeret dudolgatni, sőt a könnyebb dalok szöve­
gét be is tanulja. Ez onnét van, mivel dalainkban n
rímmel és ritmussal a zenei rész túlnyomóan van kép­
viselve, a mit pedig a gyermek, a már cmlitetttem
oknál fogva kedvel. E dalolási hajlam megmarad a
gyermekben későbbre is; s ez as oka, bogy mint ta­
nuló könnyebben emlézi a verset, mint a prózát Ds

kíséretében harsány éljenzések s a zene hangjai mel­
lett 'megjelent barátai köriben.
’v
As első pohár köszöntést Farkas Ferencz kama­
rai titkár mondotta reá, illő lévén, bogy az ügyvédi
kar, kiválolag méltassa távozó egykori jeles elnökét.
Beszédéből érdekesnek unjuk az alábbi kivonatot közöl­
ni: „Haegy barátunk, úgymond, vagy családunk tagja
körűnkből csak rövid napokra megyen is el,szemünket so
váron függesztjük, de kendőnket bíztatva lobogtatjuk a
távozó után, mert a meg nem szokott távoliét nyomasztó
érzetét enyhíti a közel feltűnő viszont átáznak édes öröme.
De nem így vagyunk a távozóval, kit sorsa vég­
kép elvezet tőlünk; ki magának más ottbont keresve
és találva, vesz búcsút tőlünk; ennek távozása a köz­
élet terén, a társadalomban, hol helyét nemesen töl­
tötte be, barátai szivében, mely neki önkényt meghódolt, oly űrt bágy, melyet bosszú időkig nem fog
betölteni senki és semmi.
8 épen mert oly ridegen való nem a távozás,
hanem az azutáni távoliét tudato, azért oly nehéz,
azért oly nyomasztó a válás attól, kit üteg szoktunk,
kit szerettünk és becsültünk, kitől búcsút venni a kinek
islenhozzádot mondani egybe^ötlünk.
Mi volt B.-Gyarmatnak Jeszenszky Dánó, mit
vesztünk, mi Uvozó polgártársunk? azt mindenikflnk
érzi és tudja mert hisz senki közülünk nem oly koros
“ég, bogy feledte volna éa senki som oly fiatal, bogy
ne tudná, miszerint a mi társadalmunk körében nem
született egyetlen eszme, nem létezik olyan intézmény,
melyhez az ő neve erős kapcsokkal fűződve ne volna.
Mint ember, nemes ő, becsületes és szerény; mint
polgár önzetlen, tiszta, meggyőződését követő; a csa­
ládfők példányképe, mint barát pedig olyan a kinek
nincsen párja.
S kit ily tündöklő erényeiért szeret és tisztel
mindenki, kinek csak barátai vannak, de ellenségei
nincsenek, ki barátai, pályatársai és polgártásai beceülését annyira kiérdemelte, az érdemes arra, bogy öt a
távolban is úgy tisztesük és szeressük, mint eddig, s
én kimerem mondani azon biztosítást, hogy ha szemé­
lye távol lesz is tőlünk, de emléke köztűnk mindég
megmarad.
De bármiét szerelünk is, jó barát, én Tégedet
marasztalni nem foglak; nem is kívánom kora vissza­
térted, mert áldomásomat nem az önzés, de a .barátság
sugallja. Vezessen jó sorsod, kisérjen szerencséd, köves­
sen áldásunk, stb. Éltette ezután az ünnepelt férfiút
családjával együtt
Erre fölállott Jeszenszky Dánó, s ki máskor
ügyes szójáték és fordulatokkal fűszerezett toasztjairól
ismeretes, ezutal a meghatottság egyszerű komoly
hangján mondott köszönetét polgártársainak a szívélyes
ragaszkodás ée baráti kitüntetésért, melyben őt része­
sítik- 26 évet élt úgymond Balassa Gyarmaton, mint
az absolutismns áltel ide internált fiatal ügyvéd jővén
hozzánk, volt-e működésének a város és megyére va­
lami paradandó hatása, haszna? nem keresi;de bogy
az elfolyt időt egészen még sem töltötte hijába, követ­
keztetnie kell polgártársainak ime tapasztalt ragasz­
kodásából, mi e napot élete legszebb napjává s reá
nézve mindig feledbetlenné fogja tenni. Egyébiránt ő nem
válik el tőlünk, csak távozik, s reméli hogy még lesz

nemcsak szívesebben tanulja a gyermek a verset, ha­
nem még készíteni is előbb tud, vagy legalább kisér
letet tesz, mint prózát. A ki a nagy Írók életrajzát
ismeri, az tu^ja, bogy nagyobb részük már mint gyer­
mek Írogatott verseket, holott kétségünk van, hogy
azon korban egy kis rendszeres leírást tudtak volna
készíteni. De nemcsak az Írók és költők életében ta­
láljuk ezt; mert hiszen alig van ember, ki életében
egyszer a versfaragást meg ne kísérletté volna.
Azon kor ez, melyben a fejledező ifjú öndutat' anúl vonzódik mindenhez, a mi szűzi, s kebelében
támadott uj érzelmeknek dal alakjában akar kifejezést
adni. Ily érzelmek befolyása alatt számtalan kísérlet
készül, melyek, minthogy kötött beszédben Írattak, a
mennyiben jól rosszul rímelnek, kétségkívül verseknek
kell nevernünk őket. Az emberek nagy része hamar
átesik e költői korszakon; s kezdik belátni, hogy ők
tulajdoukép nem születtek költőknek; kisérieteiket
talán megtartják emlékül s önként lemondanak a ba­
bérról. Ámde a kisebb rész — bár sajnos, a bivatatlanok száma még igy is igen nagy — olkapatva az
e.-yszcr megfogott pegazustól, a dicsőségről nem oly
könnyen mond le. Egyre másra gyártják a verseket.
Alap eszméül holmi fonák, émelygős érzelmeket vagy
elkopott világfájdalmakat vesznek; aztán teletömik
imádottjuk bajáról, szemeiről és ajakéról vett idétlen
hasonlatokkal s igy fölékeaitve világra bocsátják, mely
abból áll, bogy a szerkesztőket sorra ostromolják,
követelve tölök e csodaazUlötlck kiadásál. Ha aztán
a szorongatott szerkesztő szükségtől, vagy bogy az
ostromtól megszabaduljdon, vagy egyet kinyomat: ak­
kor az enyészettől megmentett név birtokosa büszkén

�NÓGRÁDI

LAPOK

alkalma működni siUlümegyéje a o Táró* javáért. Él­
tette B. Gyarmat összes polgárait.
Után na Bodnár litván ügyvéd emelé poharát,
nagy hatású beszédben üdvözölvén újólag a távozó
polgárt és barátot, ■ mivelhogy o czikk az ő dicsőité■ének van szentelve, közöljük alábbiak izerint ezen
beszédnek is tartalmát. Bodnár igy szólott: Uraim!
Midén Báthory István lengyel király meghalt, a lengyel
nemzet keeervcson fölsóbgjtott, hogy vagy tóba ne
született, vagy soha meg ne halt volna.
A mi tisztelve szeretett barátunk Jeszenszky Dáné,
legyen hála a Istennek nem balt míg, csak eltávozik
körünkből: ée még is agyunkba tolul a gondolat, hogy
vagy lóba ne költözködött volna hozzánk, vagy sóba
no hagyott volna el bennünket
Önök közül sokan nem tudják, hogy a mi eltá­
vozó barátunk egyik maradványa azon régi gazdának,
melynek tagjai az ötvenes évek elején, az abeolutismu vas igája alatt szövetkeztek, hogy e városban
ébren tartsák a szabadság, a bazafiság szellemét; hogy
fölvillanyozzák, városi öntudatra ébresszék B. Gyarma­
tot, moly az időben a szomszédos paraszt községektől
csak nagyobb népességével különbözött. A mit önök
ma észlelnek B.-Gyartnaton, Íz a meleg érdeklődés a
közügyek, a közintézetok iránt, az a nemes törekvés
a haladás ntán, az több év tized hangya-munkájának
a gyümölcsű. Az úttörők készítették elő a talajt.
Ezen régi gazda egyik kimagasló alakja volt a
mi elköltözendő barátunk. Nem foglalt ő el a közön­
séges fogalmak szerint magas társadalmi állást, nem
élt zajos életet, de miként az evangéliumi kovász csen­
desen ée termékenyitőleg, az egész tésztát áthatja: úgy
hatott ő példányosért életével e város társadalmi éle­
tének megnemositéeérc. Mint ügyvéd és honpolgár, leg­
utóbb mint közjegyző, bölcs és igaz tanácsadója volt
a közönségnek; éltető szelleme a baladásnak úgy a
politikai mint az egyházi téren erszénye nyitva állt a
jótékony adakozásokra, személye folyvást igénybe volt
véve a közügyek szolgálatában; háza vendégfogadója
volt a művészeknek, kiket ide édesgettünk köz inté­
zeteink moggyámolilázára; tiszta erkölcsével pedig
úgy fénylett előttünk mint a világitó torony. A köz­
vélemény tolmácsa vagyok, midőn mondom, hogy e
mai naptól kezdve egy kitűnő férfiúval szegényebbek
vagyunk.
Csak az vigasztal, hogy a mit elvesztett benne
városunk, megnyeri az ország fővárosa, a hol tágasabb
munka kör nyílik szép tehetségeinek; mert aban ma­
gas képzetségét, aban feddbellen jellemét, aban párat­
lan tevékenységét, aban rokonszenves alakját s kedves
modorát tekin(jük, disze lesz ő a fővárosban is a köz­
jegyzői karnak.
Menj hát barátom emelt fővel jó csilagod .után.
A bátraké A szerencse, megkönnyezünk, de oly érzések
közt, mint midőn a szerelő szülők kedvük szerint
férjböz adják kedves leányukat, a búcsúzáéban könynyeik még is megerednek, isten veled!*
Bodnár után még több kitűnő szónok mint Hár­
mon Gábor, Komjáthy Anzelm, Pajor István és Imády
Károly urak tolmácsolták az elismerés és baráti von­
zalom hangját, a távozó iránt, ki búcsúzásul szólott
még egyszer maga is ütni látván az órát, úgymond

mely válni kéazti őt; úgy érzi hogy miként a csor­
dultig töltött pohárba már egy csöpp sem fér, az ő
szive is tele vau a barátság és a bála legszentebb ér­
zelme és emlékeivel. A jelenvoltak pedig egyhangú
éljenzésbe törtek ki, s mindenki sietett a távozóval
még egyszer szorítani búcsú jobbot
Jeszenszky Dánó családjával együtt eeti 10 óra­
kor hagyta el a várost közelebbi ismerősei és jó ba­
rátai üdvözlése mellett Vezérelje őt ée boldogítsa az
ég pályájának uj terén is.
Részünkről pedig nem zárhatjuk be e tudósítást
anélkül, hogy elismerésünket ne nyilvánitsuk a rende­
zőségnek, mely Reményi Károly úr elnöklete alatt
Horváth Danó, Milován János és Tantossy Emil urak
közreműködésével a búcsú ünnepélyt minden tekintet­
ben fényessé és sikerültté tette.
A'.

kflrtöli a világnak: bámuljatok, költő vagyok! Csak­
hogy a ki az ily verseket költeményeknek, Írókat köl­
tőknek neveti: az ép oly szánalomra méltó, mint az,
ki Jósika, Eötvös, Jókay és más jeleseink regényeiről
nem hiszi, hogy azok költemények. Pedig bizony azok,
még pedig gyakran a javából.
E szerint oda jutottunk, hogy a költemény nem
igényli föltétlenül a verses alakot. Azoknak, kik megsnoktak minden verset költeménynek tekinteni, a köl­
tését fogalmából bizonyítom be, hogy az imént ismer­
tetett verses kísérletek mennyire nem érdemlik a köl­
temény nevet.
Fönnebb azt mondám, hogy minden emberéleté­
ben van boeezabb rövidebb.ideig tartó költői korszak,
jelesül, midőn az ifjú kényszerítve érzi magát kebelé­
ben támadott érzelmeknek, mint lelke tartalmának,
kifejezést adni A költészet pedig nem egyéb, mint a
lélek tartalmának nyelv által való megtestesítése. Ha
azonban e meghatározást elfogadjuk logicailag teljes­
nek, akkor a már említett vertfajták, melyek tagadkatlanéi a lélek tartalmának kifejezői, szintén költe­
mények. Sőt ez esetben nemcsak ezek, de még a köz­
használatban lévő beszéd is a költészet terménye volna,
s azt kellene legtermékenyebb költőnek tartanunk, a
ki szenvedélyből vagy az emberek iránt való gyűlö­
letből, az alaptalan hírek kobolásában elismert tekintély.
Tagadhatlan, ha a költészet fogalmát és czélját
tágabb értelemben visszük, melynek föladata a hallga­
tókban az elbeszélőével hasonló érzelmeket, gondola­
tokat kelteni, mit pedig a rágalmazónak gyakran
sikerül elérni, — némi azonosságot találunk. De azért
kinsk jutna eszébe a költészetet, mint művészetágat,
ennyire lealacsonyítani ?
A mondottakból világos, hogy a költészetnek
fönnebb közölt meghatározása igen tág. S minthogy a
költészet művészétig: szabatos meghatározására a mű­
vészet fogalmából kell ismérvet kölcsönöznünk, moly
— Msczke szerint: — „Az eszmény megtestesítése, az

anyag eszményítése*. Ebből véve ismérvet a vég meg­
határozás lesz: A költészet az eszménynek nyelv által
való megtestesítése. Már magából a meghatározásból
kitűnik, hogy a versel nem a kötött nyelv, hanem a
tartalom, az eszme teszi költeményé. S mégis a legtöbb
verselő azon hibába esek, hogy már kezdetben szoká­
sává lesz csupán a külső alakhoz tapadni s ennek
tökélyesitésével akar a művészet magasabb fokára
emelkedni. Nem igy azon keveeek, kik az isteni szik­
rát keblükben hordozva, folyton az eszményt tartják
szemeik előtt. Ezek, ha kezdetben alant járnak is, de
a velők született költői ibleteéggel fogván fel tárgyu­
kat, folyton az eszmény felé törekedve, szellemszár­
nyaikon gyakran a végtelenségig emelkednek.
De azt mondhatná valaki: ily szempontból véve
a költészetet, nem volna minden tárgy alkalmas költői
feldolgozásra? A ki igy gondolkoznék, feledni látszik,
hogy a nagy mindenségben mindenütt el van hintve
á szépnek magva. S ha a költő a természetben nyil­
vánuló eszményi szépet tartja szemei előtt s azt sike­
rül biven utánoznia: oly művet boz létre, melynek
költői értéke örökbecsű leend. Példa erre Arany „Csa­
ládi Köre*, melyben nem az eszmék újsága vagy ma­
gasztossága lep meg bennünket, hanem azon utánozbatlan természethűség, melyszerint alakjait mozogni
látjuk, beszélni halljuk. Ez egyetlen példa elég annak
bizonyítására, hogy a költői műben először az eszmény,
tartalom, kivitel, az előadást átlengő szellem és csak
azután jő az alak tekintetbe. Nem akarom ezzel azt
mondani, hogy az alak nem emeli a költemény becsét;
mert ha az imént elsorolt kellékek alaklökélvlyel
vannak párosítva, az ily költemény kétségen kívül
magasabb fokú múbecscsel bír, mint az, melynél az
alak hiányos. Viszont, a ki alaktökélylyel eszmét nem
tud párosítani; ha a reszelés tehnikájában az ügyes­
ség netovábbját érte is el: az lehet nyelvművész s
mint ilyen kitűnő fordító, csak költő nem; mert hiány­
zik munkáiból a kőltőt leginkább jellemző eredetiség.

Hírek.
, llajnald Lsyoa biboruok-érsek 20 ezer frt alapít­
ványt tett annak emlékére, hogy bibornoki méltóságot
nyert, A kamatok fele elaggott lelkészek segélyezésére,
más fele egyházmegyei néptanítók nyugdíjazására fog
fordittatni.
Regül! János ipolysági kin törvényszéki ügyész,
volt hontmegysi tiszti főügyész, egykor kormánybiztosi
titkár, f. hó 20 án, élte 61-ik évében aszkórban el­
hunyt, s másnap általános részvét mellett minden
rendű közönség által kisértetett örök nyughelyére,
hol tőle tiszttársai nevében Sántha Ignácz tszéki biró
megható gyászbeezéddel vett búcsút. Az elhunyt férfiú
nem egy tekintetből bírta polgártársainak bizalmát,
becsülését és tiszteletét. Béke poraira!
Egy intője! ami izraelitáinknak, Ó.-Kanizsán
fényes zsidó lakadalom volt a napokban, melyre a
szegedi rabbit, Lőw Immánuelt hivták meg az eskelési
szertartás végzésére. Olt a bécsi vőlegény szülei e ro­
konai, a kik nem tudnak magyarul, fölkérték a fiatal
rabbit, hogy az esketési beszédet németül tartsa. Löw
Immánuel erre kategorice kijelenté, hogy Löw Lipót
fia, a szegedi rabbi, Ó Kanizsán nsm mond német be­
szédet, inkább azonnal elutazik haza. Ezt persze a vi­
lágért sem akarták e igy bizony a fiatal pap szép
magyar beszédet tartott.
Adakozás. Kék László úr a b. gyarmati tűzoltó
egyletuek 7 frtot adományozvány, Ezen adományért
fogadja az egyleti parancsnokság nyilvános köszönetét
(Áninger László, pénztárnok. A parancsnokság megbi
zásából.)
Jutalomjáték. F. bő31 én láss Arányi Dezső juta­
lomjátéka, mely alkalommal színre kerül: „Szabó mint
költő* czimű bohózat dalokkal Kneyseltől. A darab
rendkívüli mulattat^ a, jutalmazandó pedig, ki eddig
is a közönség kegyencze volt, egyik legjobb szerepét
fogja bemutatni Melegen ajánljuk őt a szinügy bará­
tainak .figyelmébe.
Zaélybe randulók részére tudathatjuk, miszerint
lapunk felszólalása folytán Mezey Ignácz kijelenté, hogy
mindén ünnep és vasárnapon ruganyos ée fedelee bér­
kocsit állít a közönség rendelkezésére, mely családok
vagy egyesek által méltányos feltételek mellett kibé­
relhető, s indul reggel és délután.

Kapcay István

Paláston (Houtban) a Csábrág várával határos
szép erdőségben f. bó 20 áo kedélyes „julialisi* majális
tartatott, adva a palásti • urbölgyek állal, melyen
Ipolyság és Túr több szép hölgye is túszt vett. Ez
alkalommal Ivánka István következő csinos költemény­
nyel éltette az ott megjelent szép bölgykoszorút:
Ti kedves nők!
—

adjatok *sr poharai heuahv.
(Uuoa utáa bér U lagyoo boano)
Hadd kóutotta fal a aadpaomot
Vasy kJ tatraa küllőnk. vétsk aembr
Aa alsó pohárra árdtnat ? I

Híl/aa vón a lAt, ka naa Tolattok
Nők. U atop. aaaralaiaa aagpalokT
ídoaaa as álal, — oh! •« Átok —
Hetyks Iáikon v Aliik aadatog.

Ecr aasira csalfa atop aaaBlkaak,
Eg/-«gy nappal ír fal AtoaktB;
8 bár a naivba gyakran tört la Staak.
Értek ssaf, csak értük áaakan.

Efy saavára bíbor ajkaiknak.
EUuJltoa ifin Utasnál;
Éa ka ajkat boaaáa csókra nyitnak.
Eladok, ha alroa altoaatl
Csak kiáate aindaa itt • fUdón,
Da saorvlaiUkf Ok aa Ági ttot
Moly, ba tál aoa hajt a Jobb erkókaóa.
Etje ctoL alt latsatok kltta.

Ea a lány, aoly aaivtok agyba fiai.
Ea korit Capp a lalaad völgyein.
Éa ea ági lángnak Vonta aatal
Csak U vagytok, drága hSlgyoial

Nők. a lángot kik aaktok Bogáraik,
Oltáritokra a dalt bonon,
8 majd ha laza, ki ott csak nóktm órai.
Annak majd a naivat Áldáson!

Éljenek ők!!
A magyar országos tegélyző nőegylet örven­
detes gyarapodásáról újabb adatokat közölhetünk:
Versecz város polgármestere Kebrer Károly bivataloean
érteeité as egyletet, hogy a Versecz városi választmány
megalakult ée eddig 810 tagot gyűjtött, kik közül öt
alapitó, 292 rendes éa 18 rendkívüli tag; azonkívül
adományként 56 frt folyt be. Moóron megalakult a
fiókegylet báró Trauttenberg Frigyesné elnöklete alatt
ée annak élére 6 hölgyből és 2 űrből álló választmány
tétetett. Fáradhatlan tevékenységet fejtett ki az egylet
gyarapítása körül Miskolczy Lajos Hsjdumegye főis­
pánja, ki aláírási ivek kibocsájtása által megyéjének
lelkes hölgyeit felazólitá, hogy a jótékonyság eszméjét
ily nemesen pártoló s „Vörös kereszt* jelvény alatt
megalakult egyletet kiteibetőleg istápojják. Felszólítá­
sának a következő eredmény köszönhető: B.-8zoboezlón
Foghtüy Sámuelné ivén 10 alapitó tag, 16 rendes tag
és 13 rendkívüli tag iratkozott be az egyletbe és tag­
sági dijak fejében 376 frtot fizetett; Dorogon Farkas
Istvánná 1 alapitó, 3 rendes és 8 rendkívüli tagot
gyűjtött. Kásáson Oláh Jakabué ivén 1 alapitó és 19
rendkívüli tag jelentkezett A főispán gyűjtése 8 alapitó,
9‘rendes és 19 rendkívüli tagot szerzett, kiknek tag­
sági dijai 316 triót tesz. Zemplénmegye főispánjának
kérelme folytán Thoman Dávidné Homonnán 24 rendes
tagot gyűjtött s igy az egylet zctnplénmegyei rendes
tagjait 138-ra egészítette ki.

Iskolai értesítés A budapesti kereskedelmi aka­
démia, mint ez hirdetési rovatunkból látható f. é. september ho l én nyitandja meg buszonharmadik tanév
folyamát és bizton remélhető, miszerint ezen minta
szartleg vezérelt a bel- ée külföldön a legjobb hírnév­
ben álló intézet, ezen évben is számos tanuló látoga­
tásának örvendeni fog.
Spltser Mór könyvkereskedésében B.-Gyarmaton,
a következő uj művek kaphatók: Fretskay. Találmá­
nyok könyve 4 kötet 12 frt., Veres. Magyar Emigratiő
a keleten 2 köt 8 frt 50 kr., Mikszáth. Igazi humo­
risták 1 köt, 1 frt-, Obernyik. összes munkái 4 köt.
7 frt, Barnstein. Természetkönyve 5 köt 10 frt, So­
mogyi. Magyar Lexikón 3 köt. kötve 12 frt, Mayer.
Coversations-Lexikon 15 köt. kötve 85 frt, Dóri. Dió
Heilige Scbrift (230 képei) 2 köt kötve 75 frt. Úgy­
szintén egy kölcsönkönyvtárat beredezett melyre előfi­
zetéseket naponta elfogad. Minden bel és külföldi hírla­
pokra az előfizetés elfogatattik.

Színház. Színészeink az e hét folytán előadott
színművekben is tannjelét adták annak, hogy úgy te­
hetség mint képzettség tekintetéből teljesen megfelel­
nek műigényeinek. Törekvésük nem lankad, habár
üres falaknak játszanak. A „Forcbambol család* „Ágnes
asszony*, a Völgy iné jutalomjátékául adott „Orleansi
szűz*, továbbá „Az égben* czimű művek már csak
bírhattak volna egy kis vonzerővel? — Valóban, roszul
esik az egynéhány mfibaratnak, a szép törekvéssel
szemben oonstatálni ama közönyt, mely városunk mivelt közönségén szokatlanul erőt vett. Legközeleb Az
„Égben* czimű vígjáték közben Balogh Károly prímá­
sunk játszotta el bravour darabjait; ezen is alig volt
közönség Pedig hát kell e nemesebb és aránylag ol­
csóbb szórakozás a színháznál? Mint halljuk, Völgyi
György, a társulat derék igazgatója úgy mint eddig
ezentúl is mindent áldozna, ba látná azt, hogy e kö
zöuy csak időleges, s hogy a közönség ezentúl törne

�NÓGRÁDI

LAPOK.

A BUDAPESTI

KERESKEDELMI AKADÉMIA
alsó középiskolához kapcsolandó, bárom évfolyamból
álló nyilvános felsőbb kereskedelmi tanintézet, mely­
hez még egy clökrazitő osztály is csatlakozik, f. év
szeptember I én nyitja meg buszonbarmadik iskolai
évét; a beiratások I. év augusztus 30 tói szeptember
5 ig eszközöltetnek.
Az előkészítő osztályba való felvételre a betöltött
13-ik életév, meg a 3 ik középiskolai osztály bevágsz*
lének megfelelő ismeretek kimutatása (vagy bizouyitványnyal, vagy felvételi vizsgálat utján) kívántatik.
Az évi tandíj 150 frt. Az intézet érettségi bizonyítvá­
nyai az egy évi Aakénytea szolgálatra jogosítanak.
Minden egyebekre szívesen nyújt felvilágosítást,
valamint programotokkal és prospektusokkal ingyen
szolgál az intézet igazgatósága.
3—1

HIRDETÉSEK.
Ipolykürtön 300 öl

cser-és-tölgy *

tűzifa
részletben a összesen

t

jutányos ár mellett ’

eladó,
g

i bővebb tudósítás kap­
ható

az

ipolykUrti

gazdatisztnél.

i Egy 12 éves fiú
tanulónak kerestelik
Vilii Mihály
b.-gyarmati pékmesterhez,
kinél a feltételek megtud-

Két darab, tökéletes álla­
potban levő

Hornsby-vetőgép
minden hozzávaló kanalak
és kerekekkel eladó, ára
darabonként 150 frt.
Ezen két gép bármikor
megtekinthető Leszenyén
a tulajdonosnál Nmlgú br.
Majthényi László úrnál.

Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1879.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="5">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="616">
                <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="92146">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00671.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="92147">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_07_27.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92123">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92124">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92125">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92126">
              <text>1879-07-27</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92127">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92128">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92129">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92130">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92131">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=marc&amp;amp;recnum=168900&amp;amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390745&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92132">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92133">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92134">
              <text>Kék László</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92135">
              <text>Balassagyarmat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92136">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92137">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92138">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92139">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92140">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92141">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92142">
              <text>Helytörténet</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92143">
              <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 29. szám (1879. július 27.)</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="92144">
              <text>Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="92145">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="17">
      <name>Balassagyarmat</name>
    </tag>
    <tag tagId="18">
      <name>Helytörténet</name>
    </tag>
    <tag tagId="16">
      <name>Kék László</name>
    </tag>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
