https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3fae1c8b92426f3e6e322f56b538fde6.jpg 7c298137e512a0c538b090f032b2acd6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/90ceacc4a14c53cec4df41d5c30eb658.pdf b0a9723849fe2c1cc184d6ce085aeccc PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. 24-ik szám. Vasárnap, 1879. junius 15. NÓGRÁDI LAPOK és H O N T I Politikai, társadalmi Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok" 1879-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Égte évre .... 6 frt Fél évre....................... 3 frt Évnegyedre .... 1 , 50 kr. Egy hónapra. . . ."— „ 50 kr. Az előfizetési péntek egyedül a kiadóhoz czímezve, — legczélszerűbben póstautalványnyal — a nyomatandó példányok ■ pontos szétküldés tekin­ tetéből, mielőbb beküldendők. Kék László, kiadó a laptulajdonos B.-Gyarmat, június 12. Most, midőn a székesfehérvári kiállításon a magyarországi termelők együttesen mutatják be az országnak s mondhatni a külföldnek is úgy a nyers termények előállításában, mint különösen az ipar-készitményekben tanúsított clőhaladásukat s e téren elért eredményt: két­ szeresen előtérbe nyomul azon kérdés, vájjon mely irányban válik szükségessé termelő ké­ pességünk fejlesztése és fokozása, hogy a knlfölddeli versenyképességünk mellet saját élet­ képességünket s anyagi függetlenségünket is biztosítva.láthassuk ? A kiállításoknak ugyanis legyenek azok országos vagy világ kiállítások, csak egyik feladata a valót a létezőt feltün­ tetni, a minden iránybani haladásnak mintegy kézzel fogható jeleit adni; de tévedés és hiba lenne ezzel megelégedni, s elfogultság vagy öntúlbecsülésből a hiányokat és hátramaradást észre nem venni, mert ez irányban ép úgy czélja és feladata a kiállításnak ama hiányo­ kat is mintegy feltűnővé tenni, hogy azokon okulva s tapasztalást szerezve iparkodjunk azokon segitni, az elmaradás okait lehetőleg elhárítani, s termelő képességünket a szüksé­ ges irányban fejleszteni. Magyarország népességéről átalában tudva van, hogy az túhxyomólag mezei iparral fog­ lalkozik, s a nyers anyagok termelésében, valamint ezekkel űzött kereskedelmében fekszi k anyagi jólétének, vagyonosodásának súly­ pontja. Es itt saját túlbecsülésünk nélkül önérzettel elmondhatjuk, hogy a nyers anyagok legnagyobb részét tekintve nemcsak teljesen függetlenek vagyunk a külföld irányában hanem azokkal Magyarország határozottan ac-, tiv kereskedést űz. Sajnos azonban, hogy iparunkról nem mondhatjuk legtávolabbról sem ugyanazt, de sőt be kell vallanunk, hogy épen iparunk hiánya, vagy legalább iparosá­ gunk fejletlen volta az, moly egész kereske­ delmi mérlegünket határozottan passivvá teszi, ez által bennünket a külföldtől függőségbe hoz, s anyagi gyarapodásunk, vagyonosodásunknak útját állja. S ez az mi bennünket a legkomolyabb gondoskodásra serkent gyors cse­ lekvésre és tettre késztet. Az idő és természeti viszonyok által különben is annyira befolyásolt mezei ipar,s s H I R A D Ó . közgazdászati Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, 3 dob-utca, 14. sz. 2. ajtó. az őstermelésnek különféle ágai móg oly bő és áldásdús termékeikkel a ezek értékével sem képesek ellensúlyozni azon veszteséget, mely zsenge iparunk, a ennek folytán a külföldi iparczikkek kénytelen bevásárlásából keletke­ zik. Életszükségleteinket mindenkor jó és olcsó eszközökkel igyekezünk fedezni, s ha honi iparunk ilyeneket vagy egyátalábao, vagy ki­ elégítő minőségben nem képes szolgáltatni, emberi gyarlóságunk folytán, de sokszor kénytelenségből is külföldi piaozra megyünk s a külföldnek adózunk azzal, mit hazai iparos­ ságunk fejlesztésére lehetne fordítanunk. Hogy tisztelt olvasóinknak rövid áttekin­ tésben is némi tájékozást nyújthassunk a mon­ dottak valódiságát illetőleg, ide iktatunk néhány adatot magyarország kereskedelmi mérlegéből, melyek a szomorú valót egész nagyságában tüntetik fel. Magyarországnak Ausztriával és a kül­ földdel folytatott kereskedéséből a legkedve­ zőbb számítás mellett is évi átlagos 112 millió frtnyi vesztesége van. — vagyis ennyivel ad ki többet külföldi árúczikkekért, mint a men­ nyit saját czikkeíért bevesz. Úgyde mi idézi elő e roppant veszteséget, holott, mint fentebb említettük, nyerstorményeinek legnagyobb ré­ szével activ kereskedést üz? Erre csak egy felelet van, az, hogy iparczikkekre majd két­ szer annyit kök, mint a menhyit nyers anya­ gokért bevesz. Hosszas volna mind elősorolni azon tételeket, melyek kiadási többletünket előidézik, mégis fölemlítünk azok közül né­ hányat, hogy lássuk, mire vagyunk kénytele­ nek milliókkal ádózni a külföldnek. így az át­ lagos évi kiadás tesz: selyemáruk és piperékre: 74 mii., rövidárukra: 57 mii., vasárúkra: 41 mii, bőrárúkra: 21 mii., lenkészitményekro: 18 mii., ezukorra: 14 mii., faárukra: 8 millió forintot stb. — Ha csak az elősorolt iparczik­ kek értéke is itt az országban lenne elkölthető, tehát nem vándorolna külföldre, már a vesz­ teség bőven ki lenne pótolva, pedig a hiva­ talos kimutatások szerint egész és fél gyárt­ mányok — meg művészeti iparczikkekért átlag évenként 251 millió írttal adunk ki többet, mint ugyanazokért beveszünk. Ha iparunk fejlettsége mindezeket nélkülözhetővé tenné, kereskedelmi mérlegünk, s ezzel együtt közvagyonosságunk is egészen más szint és ala­ kot öltene. Talán a felhozottak is kétségtelenné teszik, hogy anyagi jólétünk, vagyonosodásunk felté­ tele az ipar fokozatos fejlődése; ezt kell tehát első sorban is ápolnunk, s azon színvonalra emelni, melyen a mellett, hogy igényeinknek teljesen megfelelne, önmagában is nagyobb produktivitást eredményezne. Hogy miként lenne ez elérhető, — hogy vámpolitikának, adórendszernek s megannyi fontos tényezőnek mily szerepe volna az or­ szágos iparügy előmozdítása körül, annak fej­ tegetésébe nem akarunk bocsátkozni, csak helyi szempontból, saját tapasztalatunk nyomán teszünk néhány megjegyzést, melyet iparosaink, ha rósz néven nem veszik, őszinte a jóakaratú hetilap. A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. tanácsnak is vehetnek. Ezt pedig röviden ab­ bán foglalhatjuk össze, hogy iparos polgár­ társaink legyenek mindenek előtt értelmes és valódi iparosok. Első tekintetben szükséges, hogy iparát, saját szakmáját tökéletesen értse, abban teljesen jártas legyen. Mig ezt el nem érve, készítmé­ nyei nem versenyképesek, addig pártolás hiányáról s munka elégtelenségéről jogosan nem panaszkodhatik, — mert napjainkban som házasságból, sem felebarát! szeretetből rosszabb portékát drágábbért nem vesz senki. Az e téreni Önképzésnek tehát azon fokára kell törekedniük, melyen önérzettel működve, mintegy jogosan számithassanak a fogyasztó közönség pártfogására Utóbbi tekintetben, hogy t i. valódi iparosok legyenek, megkíván tátik, hogy a szakértelem mellett teljesen iparának éljen, dolgozzék és szakmájával össze nem egyeztethető foglalkozásokkal idejét ne fecsé­ relje. Az élet még nálunk is azt bizonyítja, hogy a szorgalmas jóravaló iparos mindenkor boldogul, de az ilyenek rendszerint tartózkod. nak minden üzletüktől távol eső, azzal nem férő sőt káros foglalkozásoktól. Gyakran hal­ lunk panaszokat, hogy nincs munka, nincs elegendő kundsaft; ha pedig a közönséget kérdezzük meg, az a felelet, hogy drága pénzért alig kapunk iparost, s ki nem elégítő munkát, nagyon -kevés becsülésre méltó kivétellel. Ezen segíteni s gyökeresen javítani első sorban is iparosainktól függ, s ezért Üdvözöljük a fehérvári kiállítást is mint az ipar terén úttörő és útmutató társadalmi nagyjelentőségű mozzanatot. Az ott egybegytllt anyag szolgál­ jon bő tanulságul iparosainknak is, hogy lás­ sák, miben vannak hátra, s mire kell töre­ kedniük. Ha ez utón haladva igyekeznek Ön­ magukat tökélyesbiteni, akkor ne féljenek. Magyarország fogyasztó közönsége édes örömest és sokkal szívesebben fog nekik áldozni, mint a külföld iparának; s üdvözölni fogja a napot, melyen a hazai ipar a külfölddel szemben teljesen emanczipálva lesz. Hogy pedig úgy lesz, az derék iparos honfitársainkban vetett erős hitünk; s hogy valóban igy legyen, az ő és édes hazánk érdekében táplált leghőbb óhajtásunk 1 • K. L Az iparos kongresszusról szóló jelentés. A Budapesten legközelebb tartott IL országos iparos nagygyűlésre a b. gyarmati ipartársuiat által lett kikOldetésem folytán kötelességemnek tartom éleménjeimet a L ipartársulattal közleni; jóllehet a lapok utján erői már eléggé értesitvék. Május 30 án az ország minden vidékéről Özönlött a sok, részint magasabb állású, részint ax iparos osztályból választott képviselő. Az elöértokezlet este 6 órakor vette kezdetét az iparos kör helyiségében * különféle félreértések miatt, meglehetős nagy zajjal, Ráth Károly az egybegyOlteket Üdvözölvén, konstatálta( hogy az ország minden jelentékenyebb iparos testületé képviselve van. Ezután javaslatot terjesztett elő, hogy a kongresszus hivatalos nyelve a magyarnyelv mellett a németajkúiknak engedtessék meg, hogy nézeteiket német nyelven adhassák elé. Már ezen propositio'oko­ zott élénk zajt, amennyiben mindegyiknél tetszést, de �NÓGRÁDI LAPOK A magyar nemzetnél divatozó megszólítások, czímzések. �NÓGRÁDI Poográoz Lajos honünegyei főjegyző toasztja: Uraim! Ai imént hallott szép és kimerítő áldomások után méltán hallgatnom kellene, ha némileg fclhiva nem volnék, hogy éti szokás usrint mint a megye ez időbeni főjegyzője szintén felköszönlsem a nap bőséi. Ex ókból engedje meg uagyméltóságod, hogy még egyszer mint a megye régi tisztviselője ia, a megyei tiaxtikar nevében poharat emeljek Exczellcncziád jól­ létére, mert nem csupán puuta formaiság ax, mi el­ tölti a jelen alkalommal a tisztviselői kar kebelét, mint volt Un azon gcrmanixált korban, midőn ax or* sxág számos főispánjai na^yméltóaágodboz hasonló kitüntetésben részesültek a fejedelem részéről. Ám de a jelen tisztikar őszinte haxafiui Örömmel telik el exuttal, mert tadja éa érti, hogy ba ax alkot­ mányosan országló fejedelem köxelébb hozta Excxelleucxiádat a trónhoz: nem távolította el a halitól, tudja éa érzi, hogy ha nmltagod a fejedelem tanicaiban helyet foglal ia, a megyei manicipium tanácsának ia híve marad; tudja éa érxi, hogyha Excxelloncxiid kö­ tele bb jut ia a birodalmi főváron magaa személyeihez, viasza vissza fog térni axcrény axék hely ének igénytelen tisztviselőihez, kikkel — ha szabad magam igy kife­ jelnem — hivatalon körön kívül collegialia viaxonyban kegyea lenni. De végre a jelen tiaxtikar éa megyénk még élő régi tagjai, ex alkalommal arról ia hálásan megomlékexnek, hogy nagyméllóaigod a legnehezebb idő a viszonyok köti ia bive volt szülő megyéjének, a midőn ama, a nemzet történetében atadinmot alkotó koraiak­ ban a szabadság éden mámora átlcogvo Európát, o megye tisztikarát ia magival ragadta a ennek némely tagja mentető viaaxatorliaként tán it ment a törvényeaaég Rnbiconjin, nagyméltóságod volt ax, ki későbbi befolyásával nem válva árulójává, mint aok min, egykori tiaxttirxainak, számukra ax akkori ha­ talomtól ax engesztelődéi caelekvényét részint tudta, részint akarta kieszközölni, — axon bölcs előrelátás, hogy jönni fog, jönnie kell axon időnek, midőn ax osztrák dynaalia- éa magyar nemiéinek ugyanazonos érdekei mindkét részről elismertetni én axeqf Latrán koronájával megpecaételtetni fognak . . Mindéiért fogadja nagyméltóságod e megye tisztikarának ismételve nyilvánított tiaxtelctteljea üdvözletét a axon őaxinte kívánatét, miszerint Exczellencziádat ax iatani gondviselés úgy a király mint a baxa javára éa llontmegye díszére soká éltesse' Hírek. Ilyuten Schlimmer Cipót ax Oroax ropiczai (galicxia) petroleumgyár üzletvezetője f. hó II én vexette oltárból aaxép Králik Ilona kisasszonyt B.-Gyarmaton. V'iangák. A b. gyarmati köxa. polgári iakolában a f. tanévi zárvizsgák következő rendben fognak megtartatni: junitubó 21 én délelőtt nőm. kath. éa ág. ev., délután ixr. hittani vixaga; janiul 23-án ax I. osztály, junins 24-én a 11 oext, junius 25-én a Hl. osztály, junins 26-án a IV. oextály vizsgája és délutáni 5 órakor zene, ének a teatgyakorlati vixaga. Janins 29-én d. e. 10 órakor zárünnepély. A b.-gyarmati állami elemi iskolán ax 1878—9. tanévi tárvizsgák f. janins 23 én kérdődnek és pedig: ugyan e napon a hittani vtxagik; 24 én ax I. és II. oext vixagája ; 25 éa d. e. a III. oszt vixagája, d. n. ax 1. és IL oext ének és tornavizsgája; 26 án d. e. a IV. oext vizsgája; d. u. a III. és IV. oszt, ének és toruvizsgája. — A vizsgák d. e. 8 órakor és d. u. 4 órakor kezdődnek. Villám. F. hó 13-án éjjel erős villámok hasogat­ ták ax ég firmáméul amit Szügy ben Hanzély László ár házába recsegve akart beütni egy a sok közöl, de a hatalmas villámhárító, mely a derék megyebizottsági tag háza felett Őrködik, ártalmatlanul levezette a földbe, mely a villámokat is eltemeti. Tűs. A Magtár-atcza egyik szatócsboltjában tűz ütött ki; mielőtt azonban tovább haladhatott volna, a báznépe eloltotta. Gyerniekgyilkoseág. R.-Gyarmaton Schulcz La­ jos városi pénztárnok szolgálója f. hó 10 én a délutáni órákban a házpadlásán megszülte gyermekét, s még ax nap este ax árnyékszékbe vetette. Az árnyékszék azonban nem volt elegendő sötét, hogy ax anya borzásztó bűnét eltakarja, hanem ax ártatlan gyermeket másnap egy másik eseléd megpillantotta ott, — s az esetet rögtön feljelentette. A gyermek a megejtett LAPOK vizsgálat után eltemettetelt e a súlyos betegségbe eset anya a városi kórházba vitetett. Szlnéest-L A b.-gyarmali műkedvelő társulat f. hó 12 én adta elő Szigligeti koszorús színműírónk egyik legkitűnőbb .népszínművét: „A czigány t. Jól be­ tanult összevágó,;éa ax egyes genre oknek jól kiválasz­ tása által oly sikerült előadás volt az, mely semmi kí­ vánni valót nem hagyott bálra, sót egész lelkiosmcrotlul mondhatjuk, hogy ilyen előadás egy jól szervezel társulatnak is bcczülctére vált volna. Kezdjük a bős szerepeken. A „Zsiga czigány“l Sxtranyavsxky Géza úr játszotta a czigáuy szóláamód tökéletes utánzásával oly eredeti alakot mutatotlbe, hogy a közönség töröl metszett kifejezéseket jóixdn megnövelte. ..mdc Zsiga czigáuy a czigány comicum mellett, tragicus alakot ia képvisel, s ax apai szeretet oly ritka példányát tünteti fel, mely a czigány tájnál ritkaság ugyan, de ha megvan, úgy szenvedélyes szeretetté emelkedik. Ezt Sxtranyavazky úr tökéletesen felfogta a oly rokonazenrvei adta a tragikus helyeket, hogy a nevetségre oly alkalmas genre t a comikus megjelenés daczára is részvétgerjesztővé tévé. Homxú szerepében el nem lankadt, az emelkedett helyeket enthiuinomoMal fejezte ki, szóval Sxtranyavsxky ur, ki a műkedvelői.társulatnak „tinó ira ot stúdió'* elsőrendű tagja, nemcsak hivatalos teen­ dőiben, de a szép művészet kedély és lélek nemesitő gyakorlatában is szép tehetséget tanúsított. Es most engedőimet kérünk „Rózsi “-tói, Kovacsik Irma kis­ asszonytól, hogy a kit elsősorban kellett volna említe­ nünk, a vezérszereplő után hozzuk elő. Kovacsik Irma kisasszony az est hősnője lett, szép tehetsége által lejjesen kivívta magának a közönség elismerését, ro konszonvét és szerelőiét, ól a művészet istennője csó költs homlokon, s mint ilyen a legnehezebb szerepnek egész könnyűséggel megfelelt. A Rózsi szerepet önálló alkotással mulatta be, minden túlzás és szenvelgés nélkül. Midőn Gyuri jegyese könnyelműen elhagyta, tehetségét össznszedte s oly érzéssel játszott, hogy a frenetikus taps egészen indokolt volt. Az őrülési jele­ neteknek megható előadása pedig a művésznőt már egész nagyságában mutatták be. Ha egyedül ő magaslolt volna ki, már elég lett volna arra, hogy a kitűnő da­ rab sikert arasson. Voltak azonban többen is, kik a főszereplők játékának emeléséhez járultak, s ezek köxül méltán elsősorban kell említenünk Vatter Gyula urat, ki Gyárit adta elő, a pesti népszínház színpadjára beillő gyakorlottsággal, roúlinnel és plastikával. Ma­ gándalai — torokbaja daczára — kellemesen hangzot­ tak és egytől ejprig jó hatást gyakoroltak. A „Peti** gyerek, Kuazincxi Gábor úr személyében sem hagyott sok kivetni valót, csakhogy a gyakorlatlan kéz éa láb mozdulatok még a legmeghatóbb jeleneteknek is hát­ rányára voltak sőt a tördelési jelenet ez által váltoomicummá. Ha ezek a kis bajok nem lettek vólna, úgy egészen kitünően játszott volna a tehetséges műkedvelő ur. Nagyon emelték ax előadást Kohn Berta, Mezey Rózsi, Koczanrok Gizella, Szabó Ilona, Plattby Irén éa Pletrich Karola kisasszonyok; a köznép ünnepi ruhája jól állott bájos termeteiknek s oly ügyesen accompag. niroztak a darabnak, bogy kedves játékokkal minden egészséges szemet a színpadhoz kötöttek ; kiváló tehet­ séget mutatott be Bakó István úr, Márton gazdában, no meg Mezey László úr, a kurta agglegényben, mind­ ketten a maga genre-ének kííogástalánnl megfelelt s jóízű nevetést keltett. A násznép remek alakjául kima­ gaslott Reményi Károly úr, mihelyt kilépett a színpadra extra megéljenezték és extra kihívták. Nagyon tetszett a costummje is. Hsjós Jenő úr az urasági gazdabajdút, a Ferkét, bár nem szerepköre, mégis csak jól csinálta. Várszegi földes urat Felsenbarg Ignácz úr egész Terv­ vel és pátbosaal képviselte. Háger Sándor Plattby István és Balogby Lajos nrak is a magok szerepének jói meg­ feleltek. (Zárjel között Fölkel Károly súgó urat azért kell megdicsérnünk, mivel keveset súgott, tudván azt, hogy minden szereplő otthon van, és igy a sok­ szor felesleges súgás csak xavart okozhatott volna. Mindezt csak xárjelben mondjak, nehogy kedves műkedvelőink elbizzák magokat s máskor Fölkel Károly úrra bízzák dolgukat) Végül nem lehet eléggé kiemel­ nünk Jeszenszky Danóné odaadó buxgóságát és fárad­ ságát ax előadás létrejötte, a betanulás és a próbákon a legpontosabb jelenlét és felügyeletéért; valamint Németby Kálmán úrnak, mint az egylet elnökének exivea áldozatkészségét, és fáradságát, melyet az utolsó rész­ letig egész kedvvel és a társadalmi jóirányú haladás javára egész örömmel tanúsított Chikány Mihály úr is köszönetét érdemel, bogy a társalat fellépő tagjait a közbeeső dalokra jól begyakoroltatta. Megjegyezzük még, bogy (mit nem helyeslőnk,) a il-ig tartott elő­ adást rögtönzött tánezmulatság követte, melynek költ­ ségeit ugyan a megjelent ifjúság fedezi, de nagyrészt többeknek ellenére forsi.oztatott ki. De hát a jó közön­ ség némely felebarátunk talpáért még azt az áldozatot ia megtette, csakhogy a jó egyetértés csorbát ne szen­ vedjen. A k«UaxM<fVcA nj»$bolriuko*áíl axblt axoa iallfUjü tudó cavalUr áa urbúljrr RAakadatUa baa<oa caavefia*, a kik a bon-toahoa lUunck UrtjáJt^XvljrioD uvArni aa elóadáa balkait a boíxaaUai a kóabueé^rt — A *#aia«Uk alatt vaa Ui a tiraalfiara, a ha aa rlóadia nca árdekH vájj nea falai Mag mifaa iféajtikaek: kjalabb maaak AlvaiaUt aa hiborfaaaik. hisaiuadas. Ax „anyátlan öt árva** felsegéléaére eszközölt gyűjtés eredményéről. Bevétel 1. Az általam helyben köröztetett gyűjtő íven befolyt: 24 aláírótól egy forintjával 24 frt. II. Sxontxgh Pál országos kép­ viselő úr gyűjtése 56 frt. összesen 80 frt azaz nyolcavan forint. Kiadás I. Binner Ferenci úrnak májas 30. kelt nyugtája szerint f. évi junius végéig 80 torintal bátrálfkban volt lakbér kielégítéséül (miután 10 frtot önkényt leengedetl) fizettem 70 frtot. 11. Poetadijak és bélyegek összesen 2 frt. Az árvák édes atyjának kéz­ besítettem nyugta szerint 8 frtot, összeg 80 frt, azaz nyolezvan forint. Megjegyzem, miszerint a tisztelt öesxee adakozók névsorát a Nógr. Lapok 21. éa 22-ik számai­ ban a 22-ik sorszámig bezárólag közölvén, itt még csak a 23. és 24-ik sorszámok alatt beiratkozott Németby Gyula éa Tornyos György urak egy-egy forintos adományait kell köszönettel felemlítenem, egyszersmind pedig köszönetét azavaznom Kék Láazló nyomdatalsjdonoe úrnak, a ki az adományok nyugtázását tartal­ mazó s a nem helybeli adakozóknak egyenkint meg­ küldött összesen 47 lap példányt nem csak bogy külön nyomatni, de az azokért igényelhetett minden költség kárpótlásról is (a mi egyébiránt ezen nemen emberbarát részéről nem most első Ízben történik) lemondani szivéé volt. A bevételeket és kiadásokat igazoló adatok és nyugták nálam megtekinthetők B.-Gyarmat, 1879. ja niae 10-én Jta/or Is/ran, m. k. A kiadások és bevéte­ lekre vonatkozó eredeti adatokat láttak s a fenti szá­ madás belyesvoltát mint felkért tanuk igazoljak: runr.if Jiutf, m. k. Horvátit Hanó, m. k. Völgyi György szinlársalata B. Gyarmaton f. hó 21-én kezdi meg előadásait a nyári színkörben „Piros bagyelláris* eredeti népszínművel Mint az előleges színi jelentésből látható, egy két tag kivételével egészen ismeretlen tagokkal lepi meg a derék s nálunk köz­ szeretetben részesülő igazgató a közönséget. — Gáspár és Baródi társulata, Losoncáról Rimaszombatba távozott. Majális. Az állami elemi iskola növendékeinek majálisa f. hó 11 én a nyires erdőben reményen felül sikerült. A társas ebéden igen előkelő közönség vett részt. — Az evang- iskola növendékeinek majálisa, melyet paraszt majálisnak kereszteltek el, 12-én vig kedéllyel folyt le. Gyásxhir. Beké Gábor volt kir. járásbiró e megye bizottsági tag 1879. évi janinsbó 8-ik napján Csatárban reggeli 7 órakor végelgyengülés következ­ tében, bosszú éveken át a közügynek szentelt munkás életének 7l-ik évében elhalt. Hűlt tetemei janins 10-én d. u. 5 órakor a sxécsényi temetőben tétettek örök­ nyugalomra. A béke angyala lengjen hamvai felett I Assecurazioni Generáli. A nevezett intézet rész­ vényesei által május 24én Triesztben tartott közgyű­ lés elé terjesztett számtételből kitűnik, miszerint az 1878. üzletév öesxoyeresége 289.475 frt 25 krra rúgott, igy tehát többre az előző évinél. Az osztalék részvényenkint 61 frt 20 kr. arányban, a junius 10 kétől kezdve fog kifizettetni. A lebonyolítások mintaszerű pofitosággal vannak felállítva, s világosan bizonyitják, meny­ nyire iparkodik az intézet kitűzött czélját: a biztosítéki alapok nagyobbitását a tartalékok emelése által érvé­ nyesíteni. Ezek összes növekedése az 1877-ki évhez képest 748.249 frt 18 krt tesz ki, miáltal a tartalékok 17.693,217 frt 79 krra rúgnak, a mely összeg a követ­ kezőképen oszlik meg: az elemi biztosítások tőkésített nyeremény-tartalékai 713,798 frt 15 kr; az életbiztosí­ tások tőkésített nyeremény tartalékai 778,557 frt 59 kr. rendelkezés alatt levő rendkívüli tartalékok 200,000 frt, értékpapírok árfolyam-ingadozásának tartalékjai 43,814 frt 16 kr., folyó elemi biztosítások tartalékjai 1.595,510 frt 15 kr., folyó élet biztosi tások tartalékai 14.281,537 frt 74 kr., kőnnlevő kétes tartozások tarta­ lékai 80,000 frt, összesen 17.693,217 frt 79 kr. A lebo­ nyolításokhoz az életbiztosítások tartalékainak pontos kiszámításai vannak csatolva, úgy bogy azokból min­ den ontály és minden életkorra nézve a tartalékok szemlélhetökké válnék. A 61 frt 50 kr., osztalék tete­ mesebb összegre emelkedhetett volna, ha az intézet előnyösebbnek nem tekinti a feltételes életjáradék-üz­ letből elért 194,086 frt 84 kr. nyereségnek felosztásaié nem bocsátása helyett, ezen összeggel inkább ax osz­ tály tartalékalapját gyarapítani, mi által az üzletekre a kamatokat jövőre nem mint eddig 5 százalékkal, hanem csak 4 százalékkal számíthatja. H I R D E T É S E K . Hirdetmény. Almásy Edmund ur záros tömegéhez tartozó nagybárkányi, zsúny almáéi és garábi mintegy 300 holdnyi részjószágok, a hozzájuk tartozó épületekkel a regale jogokkal folyó évi Szentmihálytól kezdve esetleg 10 évre haszonbérbe adatnak; a bérleni kívánók bővebb felvilágosítást alólirt gondnoknál, vagy Tiribescn a kasznárnál nyerhetnek. Kelt Budapesten, 1879. májushó 31-én. Balogh Sándor, ügyvéd, 3— 1 nüit AlaUr Edmand nr xároi lűerfének gondnoka. (Badapctten, Dorottya-utcxa 9. »ám.) Felelős szerkesztő Horváth Danó. �NÓGRÁDI LAPOK. Cs.kir.szabadalm. általános biztosító-társaság (Assicurazioni Generali) Triestben Negyvenhetedik számadás az 1878-ik évre. Árverési hirdetmény. Gróf Czabnán Foroncué 6 méltósága talajdanát képeid ipoly-nyitrai tagositott özzzes majorzági birtok ax azokon levő épü­ letekkel, 12 hold szántóföld, 24 hold rét és 54 bőid erdővel, bat egymás után követkeid érre ax 1879 ik évi szeptember 29 töl 1885-ik évi szeptember 29 ig haaxonbérbe Árverési határnapul folyó évi junius k« 22-* napjának délutáni 2 órája Füleken, as uradalmi gazdatiszt lakására tűzetik ki, a hová a bérbevenni szándékozók tisztelet tel meghivatnak. A bóvebbi feltételek Füleken, Fodor Miklós kasznár urnái addig is megtekint­ hetők. Kelt Füleken, junius 9 én 1879. Fodor Miklót, uradalmi kazuár. | 5; *! a) ajánljai mindennemű fűszer, — a legkiválóbb bel- és külföldi csemege — valódi franczia pezsgő ésafra _ _ francijával vetekedő — kitűnő magyar pezsgő, Bordeaux!, Rajna!, Moseli, valódi Tokaji, Cipró, Madeira, Malaga, Muscat-Lunel, Lort-á-Lort, Xeres ét kitűnő magyar asztali boraikat, rum, thea, lőpor és tűzijáték áruikat, valamint minden természetes friss töltésű .a Jegjulányosabb napi árikon. • ' Kizárólagos főraktár Magyarbonban az oly kedvelt a Giesshüblivel vetekedő Krondorfl savanyú vizek-, nemkülönben a SzL Lorenczl aczél Fentschi (osztrák Seltersi), Szobránczl és Erzsébatkúti gyógyforrás vizeknek, továbbá nagy és kicsinyben! eladás az Adelheid Bártfaí, Bikszádi, Bilini, Borszéki, — valamenyi Budai, keserűvizeknek, Bnziási, Carlsbadi, Czigolkai, Csizi, Eger-franzenbadi Előpataki, Emii, Facbingi, Friedrichshalli, Fűződi, Gasteini, Giesxbübli, Gleiehenborgi, tlalli, lemándi, Ivándei, Jobannisbrunni, Kissingi, Klauseni, Korytniczai, Lizáik!, Luchi Lucbácsoriczi, Marienbadi, Német keresztúri, Olenyovai, I’arádi, Preblai, Püllnai, Pyrmonti, Radsini, Rohitsebi^ Saidschitzi. Scbwalbacbi, Seltersi, Spad, Suliguli, Szántói Szliácsi, Szólyvai, Szulini Tárcsái' Vicby és Wilaunfi gyógyforrás vizeknek Végre kizárólagos főraktára egész Magyarbonban az oly hamar megismert és megkedvelt s a párisi világkiállításon az egyedüli arany eremmel e nemben kitüntetett MAIZENA lisztnek legjobb tápszere. 1 csomag ára 20 kr., ehhez egy diszkötésü használati leirás díjmentesen hozzáadatik. Itt szinte naponként friss Maizena-sütemény kapható, ára 1 darabnak 5 kr. Málnaszörp 1 nagy üveg 1 frt 10 kr. kis üveg 60 kr. I Árjegyzékek kívánatra Ingyen ét bérmenteeen megküldelnek. BUDAPEST, Koronaherczeg- (úri) utcza 11. ez. az ,arany oroszlánhoz.1 Lakik: BUDAPESTEN, Belváros, Kigyo-ulcza 1. sz. a. Kígyó- és Városház-utcza sarkán (Rottanbillerféle ház) L emelet, bemenet a lépcsőn. KÍT »üi«i ellátott levelekre aionnnl válási adatik és a gyógyaierek megküldetnek. Galandféreg (Pántlika giliszta) 6 óra alatt kihajtatik. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1879. 1 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00643.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_06_15.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-06-15 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 24. szám (1879. június 15.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom