https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3a1f6e272be1c763baa2675668df722d.jpg 2e276d14f9c6c2ed90d8959d492cde20 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3b1a893137c7f0310624bf3fb15289e1.pdf fc0c888636814240943c6945666d70f6 PDF Text Text B.-Gyarmat. - Hetedik évfolyam. 22-ik szám. Vasárnap, 1879. június 1 NÓGRÁDI LAPOK ésHONTI HIRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, 3 dob-utca, 14. sz. 2. ajtó. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok“ 1879-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre . . . . Fél évre...................... » Évnegyedre .... Egy hónapra . . . . 6 frt. frt 1 . 50 kr. — , 50 kr. Az előfizetési péntek egyedül a kiadóból < *lmezve, — Iegczélszerűbben póstautalványnyal — a nyomatandó példányok a pontos szitkaidéi tekin tatéból, mielőbb beküldendők. Kék László, kiadó a Laptulajdoaos B.-Gyarmat, május 29. Újabb időben nálunk is megindult a moz­ galom az uzsorások ellen, nem volt lap, a mely e kérdéshez hozzá nem szólott volna, s ha jól emlékszünk egyik élczlapunk azon „peu * noble ötlettel lépett fel, hogy az ezüstme­ nyegzői ünnepen a faj javát akasztófán kellene bemutatni. Irtok ellenük czikket, s egyik-másik lap imertetatt is közülök egy-kettőt, elmondva kit, mikor, hol és hogyan csalt meg, vagy akart megcsalni. Ezek azonban már magán­ ügyek, s mi magán ügyekkel nem foglalkozunk; a sajtó feladata a közéletet ellenőrizni, a magán életben csakis votum consultativumot igényel­ hetvén a maga részére. Nézetünk szerint azon éktelen zajban, a melyet most többen ütnek, sok a szédelgés; a helyett, hogy állandóan ható eszközökről és azoknak folytonos rendes működéséről gondos­ kodnánk, lármát csapunk, hogy igy úgy lesz, ezt meg kell tenni, stb., ütjük a más zsidaját azt pedig s nem látjuk, hogy a mienknek már torkát szorongatják. Pedig hát:„dalicgt dér hund begraben.11 A pénzember, az uzsorás, üzletét ép oly jogosnak tartja, mint akárme­ lyik másik üzletember. Ha szabad A-nak lován, B-nek házán, telkén, C-nek valamely árúján vagy czikkén 6 százaléknál magasabb nyere­ séget bevonnia, nem látja be, miért ne szabhatná meg ö is pénzének árát? ,, Van eset, midőn a drága pénz jobb, mint a semminő , ** mondja von Kloiat Retzow, a kit bizonyára senki sem tort az uzsorások védelmezőjének. S az igazat megvallva nem is látunk rajta megütközni valót, ha valaki nagy koczkázattol járó vál­ lalatba vagy vállalkozásba helyezi el tőkéjét, s ennek fejében a rendesnél jóval magasabb kamatokat köt ki. A divatczikkel kereskedő szükségkép nagyobb nyerességgel dolgozik és üzérkedik, mint a ki élelmi czikkek elárusitásával foglalkozik, mert ennek raktára mindig talál fogyasztót, amannál egy hóbortos szeszély értéktelenné teheti a boltjában lévő czikkek felét A ki közönséges gazdálkodás folytatására vesz telket, beérheti a csekélyebb jövedelem­ mel, mert tőkéje a lehető legbiztosabban van elhelyezve, de nem gúnyolhatja uzsorásnak azt, a ki lőpormalmából, vagy más veszedelmes anyagot gyártó üzletéből, iparából 20 és ennél is nagyobb kamatot képviselő hasznot húz, mert ennek egész vagyonát egy szerencsétlen szikra egy-két perez alatt légbe röpítve sem­ mivé teheti, őt m gát koldúsbotra juttathatja. Az úgynevezett uzsora elleni agitálás tehát sok esetben több bajt okozhat, mint használ. Mert kétségtelennek látszik, hogy sokkal jobb, ha a végkép megszorult ember terhes fel tó te­ lek mellett kap pénzt, mint hogyha egyátalán nem kapna; valamint az is, hogy a meg nem szorult, de könnyelműen szükség nélkül adós­ ságot csináló túlságos védelmezése — a leg­ több adós ilyen — csak a jogérzetet támadja és rendíti meg. Ha valaki gavallért akar ját­ szani, tegye ezt gavallérhoz illő módon, s tartsa meg, a mit ígért, ha mindjárt kára van belőle. De előbb egetföldet Ígérni, s azután fizetés helyett szájaskodni, ez nem védelmezhető el­ járás. Pénz dolgában köztudomásúlag megszű­ nik a kedélyesség, a pénz emberei, akár uzso­ rások, akár egyéb üzérkedők, amúgy sem bírnak sok kedély ességgel L _s hogy az uzsorásban absoluto semmi sincsen belőlő, annak oka nagyrészben az is, hogy a legnagyobb óvatos­ sága mellett is megesik rajta, hogy tőkét ka­ matöt elveszít; s a mi az anyának a gyermeke elveszítése miatt érzett fájdalom, az az uzso­ rásnak az elveszített pénz és pénzérték miatt érzett fájdalma. Az ilyen ember érez, a mint a hiéna és tigris, a kígyó' és krokodilul is megérzi, ha egy darabot kivágsz a bőréből.; de valamint ezektől, úgy attól is hiába vársz kegveimet; a kit megkaphat, azt megmerje, vérét kiszívja vagy megmérgezi, megöli, vagy szétszaggatja. Minden vadállatnak ez a ren­ deltetése. Nem a mértéktelen kamat teszi az uzsorást veszedelmessé, hanem könyörtelensége. Végre is nem tartjuk oly óriási bajnak, h valaki egy forint kölcsön után havonként 10 krajezár kamatot kötelez fizetni, s azt fizeti is. A ki veszi az épen olyan hibás, mint a ki teszi, s ezzel quitte-ek, nincs mit egymásnak szemükre hányniok. S hozzanak akármilyen törvényt az ily uzoráskodás ellen, az mind nem fogja az uzsorát kiirtani, mert ez társadalmi és gazda­ sági viszonyainkból természetszerűen foly. Mint a gaz a szántóföldön, réten, úgy terem a tár­ sadalomban az uzsora, s azt végkép kiirtani lehetetlen. Az ilyen óriási kamat szedése in­ dokolva van azon koczkázattol, a melylyel a kölcsön jár. Kik fordulnak uzsorásokhoz ? oly megszorult adósok, a kik egyebütt már köl­ csönt nem kaptok. Kivételeket megengedünk. Hogy ezek valami nagy fizetésképességei birnának, azt nem lehet állítani, rendszerint már semmijük sincsen, s igy az uzsoráskodó sok­ szor elveszíti kölcsönadott tőkéjét. Ezt termé­ szetesen másoknak kell pótolniok, a mint ezt nemcsak az uzsorásoknál, hanem mindenütt tapasztalják, hogy t. i. a rendetlen fizetők tu­ lajdonkénen a rendesek rovására rendetlenkednoK. De o magas perccntben benne van azon szégyen kárpótlása is, a melyek az uzsorás A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. alanya a tárgya. Az erkölcsiség elvei alól magát. felszabadító emberre bizonyos mértékben ,nota^ száll, a mely öt kifogástalan körökből kizárja. Az uzsorásnál és testvéreinél ezt csak a ,pénz * képes el feledtetni, melyet mindennél többre becsül. S azért csaknem azt mondjuk úekiV legyen vele boldog. Szerencséjét irigylendőnek nem tartjuk. ; ( Az egyedüli védelem az uzsorások ellené-: ben ezek szerint abban áll, hogy ne vegyünk: tőlük kölcsönt, mert mig a kapzsiság kiirtva nem lesz, addig mindig lesznek uzsorások/ha^ akadnak adósok, ezt pedig a mint van," úgy volt, t hihetőleg úgy is lesz. Végül még megjegyezzük, hogy ittt^ák, azon uzsorásokra kívántunk tekintettel lenni, a kik pénzügyeiknél a magas kamat kikötósének kivételével egyéb megütközésre méltót nem követtek el. Mert habár deteatabüia'^ foglalkozásuk, csak azt corumpálják a¥tina-\ gát kezeikbe átszolgáltatta. A ki másokra, ha lász, másokat befon, csalogat, hitegetés gat, hogy zsírján hízzék, e keretbe nem., tar­ tozik, mert az valóságos csaló, ha mindjárt szabadon jár-kel is közöttünk. 'fl' K.‘ A b.-gyannati róm. kath. „nemzeti iskola" érdekében. A b. gyarmati, rom. katb. httfelekezotbeli lakosok hitfelekezeti jellegű nyilvános elemi -iskolájuk, as úgy nevezett .Nemzeti iskola" jelenlegi épaiete és febzerelése e század első felében megye sót' országszerte eezközlölt gyűjtés folytán léteaittetett, s ez idő óta részint egyesek nagylelkű alapítványainak jövedelmi/ részint adakozások, részint pedig különösen az utóbbi időkben a hívekre kivetett adó a nevezetesen as 1868. XXXVIII. t. ez. élein lépte óta az 6 »o iskolaadóWl’ fedezte az iskola fentartáaával együtt járó kiadásokat A gróf Zichy féle 5400, a Scitovsz^y féle 2000 és a Fiscbqr féle 1000 frtos alapítvány évi jövedelme, hozzá adva a középazámitásaal 100 írtra előirányzott tandíj bevételt is, 537 frt 68 kr. évi jövedelmet biz­ tosit ezen intézetnek, mely jövedelem ellenében azon­ ban az ugyan ezen kimutatásban részletezett 1385 frt évi szükséglet, s igy egyéb módon fedezóet kívánó 847 frt 32 kr. deficit mutatkozik. Ezen 847 frt 32 kr., illetve a biztos évi bevételt fölöző kiadási többlet a népoktatás tárgyában kelt törvény életbelépte előtti időkben egyesek, nevezete­ sen a boldogult emlékű Scítovszky János s egy pár éven át ntódja a jelenlegi herczeg prímás időnkénti nagyobb adományain kívül a hívekre vetett kisebb nagyobb járulékok, majd később pótadó által fedez­ tetett; nevezetesen a B. alatti alapítványi oklevél sze­ rint 1863. évben a bitfelekezet meghatalmazottjainak közgyűlése a felekeze t beli ekei á szít któglbt'fedezésére kötelezte a kimondta, hogy amennyiben a létező ala­ pítványok jövedelmei a szükségelt költségek fedezé­ sére elégségesek nem lennének, a hiányzó összeg pót­ adó utján lesz fedezendő, a az itt kimondott elvi ha­ tározat csakhamar gyakorlati jelentőséget is nyert, mert a m. kir. helytartótanács, bizonnyára a felekezet sürgetése folytán, a C alatti idecsatolt 1864-ik évben 58742. az. a. kelt leiratában tudatja már a megye közönségével, hogy az iskolai kiadások fedezése ezéljából, a katb. hitközség tagjaira kivetendő pótadó a városi hatóság által, a rendes adóval egyidejűleg fog behajtatni. Midőn pedig az 1868. XXXVIII. t ez. életbe lépett s a katb. bitfelekezet, hogy iskoláját a törvény �NÓGRÁDI köretelafosyéusk megfelelő módón képet legyen fen tartani, s a már élőbbről * D. eleit airt jegyzőkönyv meriai alakított népnevelési egylet önkéntes adakozáeáakivtl sjeáeii a törvény által szabályzóit 5 Ojo iskoteadót hiteire róaiaaxt a lehetőségi k be is szedte, mint e körülmény aa B. alatt mellékelt jegyzőkönyvből s aaahoa, hitelt" minőiéi ben 2 |. eleit csatol t iskola széki határozatból is kittaik. Basa alapok bői fedezte a hitközség iskolai kiadá eait 1876, érig beaimleg. 1877-ik évben neonban a véresben időközben létesített polgári iskola kisdiáéinak fedezése caéjjából a város lakóira 5 °)O iskolaadó vettetett ki, 'a katb. hitfalekaasl által hiteire mér élőbbről kirótt 5 0 o adó is es alapba folyósitUtolt a a felekezet e jövedelmi forrásától egyszerűen elültetett Mely intézkedés ellenében a katb felekezel, a jetaa tükrös alapján! szolgáló kétrendbeli kérvénynyel járult a m. klr. vallás és közoktatásügyi minietoriemboa, egyúttal az F. alatt idezárt végzésével megkereste a viroe képviselő testületét, hogy ez Úgy el­ döntéséig az intézkedéseket fttggeazue fel, a viroe tépvmeló tostllete azonban az & °,o adót 1877 és 1878K»w n katb Mtfslak evethaliak tői Ml írt 11 kr. híjéval he ia tadta, a e ősimen a mondott két évben az ide 0. alelt csatolt, s a viroe elöljárósága illái hivatalos megkeresésem folytén készített kimoUiia szerint 615 frt 77 kr. és 673 frt 50 kr. e igy ösaszeean tahit 1389 frt 97 kr. folyt be a vároepénztárába s tarta­ tott viasza. Aa Ugyillia teljes világiéiba helyezése végett m<érinl)Uk még, hogy az e részben megelőzőleg Sze rémy Gábor ezolgabiró, úgy a véres biráját, mint a polgári iskolaszék elnökét és a katb. iskolaszék gond­ nokit kihallgatván, az ezen eljárásról felvett jegyző­ könyvek az iratokhoz csatoltattak, tartalmuk azonban coÍAls a kihallgatottak elfoglalt illés pontjáról tasz tanénégot :4ui. 1A Esek folytén tekintve azt, hogy as idézett tör * Vény 11 ezt tartalmazza: „A bilfelekezatak, mindaaos. községekben, hol híveik laknak saját erejükből tarthatnak föl és állíthatnak föl nyilvinoe népoktatási f»nletfoata¥at, az ily tanintézetek felállítására és fentartására híveik anyagi besaájárnlásál a nejét képvi­ selőtök által meghatározandó módon és erényben, amiét eddig makiéban volt, ezentúl ia igénybe vehe­ tik’ etb. stb^ a 36. fi. pedig igy szól: „Azon községi tagok és birtokosok, kik a jelen törvényben kijelölt SslUtaknak megfelelő hitfelekezeti iskolát tartanak, esek annyiban kötalezteinek a községi iskola fentartáaáboa járulni, amennyiben azon összeg, amellyel aa jit hitfelekezeti iskolájuk featartáaához pénzben vagy terményekben járulnak, egyesen adóik öt százalékát M meríti ki , * nyitom pedig a törvény ezen szarai nem tennének eléggé világosak, idézzük az'b tárgyban 1869. május hó 154a kell, s az eljárást. azahályzó mininistari rendelet 13 ik § inak a) pontit, mely szerint „az egész község 5 °,o iskola adójútól leszámítandó a törvény kellékeinek megfelelő saját felekezeti iskolájukra fizetőknek a felekezeti iskolira fordított sdóperezontje *, idézzük még az ugyan e tárgy­ LAPOK bán 1869. méjus 21 én kelt ministeri rendelet 19. g-inak b) pootjéban foglalt eme szavakat: „Enuél *ogva, kik a községbon létező éa a törvényes kellé­ téve, anélkül, hogy a kipusztitott helyeken új erdőt léteaiteni valakinek eszébe jutott volna. Ezen szomorú tény következménye lón azután, keknek megfelelő sajét felekezeti iakolijnkra annyit hogy nem csupán egyes kisebb területek, de ország­ fizetnek, mennyi egyenes adójuk 5 ®o -val felér, azok részek változtak meg, úgy, hogy ahol a nép csaknem a községi iskolira semmi adót som tartoznak fizetni, munka nélkül kapta a legbővebben a természet ado­ kik pedig , . kevesebbet fizetnek felekezeti iskolé mányait az erdők kipusztitása után legmegfeszitettebb lukra, azok a még blinysó u(o-lg mogadóztathatók * 1, munkájával alig tudá életét tengetni. Ennek szomorú — vagyis a törvény és ezen alapuló ministeri rende­ következménye lön az is, hogy oly helyek, melyek ed­ lőtök idézett szavaiból kétségtelen az, hogy ha egy dig nem ismerők a v izáradáaokat, szárazságot: az erdők mis hitfelekczet felekezet híveitől a törvény kellékei­ kipusztitása után leggyakrabban sújtottak ezek által. nek megfelelő felekezeti iskolijénak költségeitől illami Be van bizonyítva, hogy Sicilia, az ókorban Kóma adójuk 5 0,0- kének megfelelő adót szed, akir pénz * éa Karthágó ezen Eris almája, a legduaabban tenyésző, ben, akir terményekben: a község nincs jogosítva legenyhébb vidék: a folytonos erdő pusztítás miatt ezen lakost iskolaadóvai terhelni, illetve az ekként jutott oly állapotba, hogy éghajlata rekkeuövé, s ezáltal közvetítésével beszedett 5 °-o iskolaadót jogosan vissza vidéke kopárrá, dúsan termő talaja pedig terméketlenné nem tarthatja, községi iskoliira nem fordíthatja, de vált; s népe, a hajdan annyira irigyelt siciliai nép köteles kinolgiltalni az illető felckozetnek és csak nyomorba sUlyedl. Tény az, hogy Francziaországban a annyiban tarthat arra igényt, amennyiben a felekezeti Rón folyó rettentő károkat okozó áradásai azon fékte iskola szOkségletei ezen beszedett adót nem emészte­ len erdőpusztitás következményei, mit a felszabadult nék fel. nép elűzött földes urainak erdeiben vitt véghez a Rón vidékén. 8 végül hazánkban a Tisza gyakori áradásai Mintiu pedig ezek szerint beigazolván: nak okául sem vehetünk mást, mint ama rendszertelen a) hogy a b gyarmati katb. hitfelekczet a tör pusztítást, mit a mármarosi erdőkben vittek véghez. vény kivinalmainak megfelelő iskolijénak szükség letelt as alapítványok jövedelmeiből fedezni nem képes, Ily szomorú intések végül figyelmessé tették a b) hogy a felekezet a törvény életbe lépte előtt tudományos világot az erdőket illetőleg, a kezdők ettől ia szokott volt hivsirs s czélból adót vetni, a törvény fogva belátni, hogy mily fontos szerepet játszanak azok életbe lépte óta pedig több éven it az °jo prrezentet a természet háztartásában. Helátták, hogy nem csupán kivetette híveire a az abból befolyt összeget fel is azért léteznek az erdők, hogy kivágatásuk által egy­ oldalú hasznot hajtsanak, de rendkívüli nagy befolyást basznilta, e) hogy a folokezet iskolai kiadásénak az ala­ gyakorolnak valamely hely éghajlati éa talajviszonyaira pítványéit jövedelmivel nem fedezett része az egész is Hol erdő létezik, ott az éghajlat szelíd, enyhe a 5 <^o iskolaadót elnyeli, mely a fentebbi számadások levegő egészséges, s a talaj üde nyirkosságánál fogva szerint a fedezendő deficit 847 írt 32 kr., a pótadó dúsan termő, mig, bol erdő nem létezik, ezen előnyök­ bői bejövő öeezeg pedig 660—700 frt közt váltakozik. kel ritkán találkozunk. Nem tckinlék többé a hegyek Kétségtelennek látszik tehát, bigy a város által beerdősitésőt a természet által egyoldalú adománynak, törvény és jogellenesen tartatott vissza az 1877. és de annak mélyebb okát is fedezték fel, mi az erdők 1878 ik évbe e czimen a katb. hitfelekezetú lakóktól azon megbecsülhetetlen tulajdonságában rejlik, hogy beszedett í ?8!) frt 27 kr., s hogy a város ezen összeg­ a begyekből eredő áradások, vízmosások ellen erős védgátat képeznek. nek záros határidő alatti kiszolgáltatására s jövőben Egy szóval az erdők basznosaágának sokoldalú ily eljárástóli tartózkodásra ntasittaasék.’) •ága s azok fentartásának szükség essége be lön bizo Harmos Gábor, nyitva, s czélszerú intézkedések tétettek az erdő tiszti főügyész kezelést illetőleg. Törvények hozattak, melyek korlátok közé szoriták a (éktelen ordőpusztitást, s határokat Az uj erdőtörvény. vontak, melyeknek keretén belül az erdöirtás minden káros utókövetkezmények nélkül űzhető. Természetes, Az erdöipart egész újabb korunkig általában se bol sem méltatták kellő figyelemre, daczára annak, hogy más államokkal együtt hazánkban is érvényre lettek emelve eme törvények, miután erdőterületeink hogy nem csupán nemzetgazdászati, de közgazdasági és egészségügyi tekintetből is igen nagy fontossággal igen jelentékenyek s mint ilyenek roppant tőkét kép­ viselnek. bir. As erdőt nem tekintik másnak, mint a természet Mind e mai napig változatlanul fennálltak e tör­ ezámbavehető adományának oly helyeken, hol egyéb vények, mintán azonban mai viszonyoknak, követel­ hasznavebető dolog már úgy sem létezhet, a melyet e ményeknek egészben nem felelnek meg, újabb nrdőügyi szerint tetszésüktől függőiig bármely idő és mennyitörvény hozatott, mely "főbb vonásaiban a következő:" Ugtmn — amint a körflt&iéuyek kívánták — hasznukra miután oly területokon, bol az erdő kiirtatik, rendesen fordíthatának. Nem ismerve az erdők fennállásának a talaj termőképessége vau veesélynek kitéve, vagy a rendkívüli szükségességét, nem gondolva azok hiányának talaj termőképessége van veszélynek kitéve, vagy a következményeivel: folytonos pusztításnak valónak ki­ kiirtás által mintegy szabad nt nyittatok a viz, kő vagy fulóbomok áramnak: ily területeken az irtás, de leg­ •) Eus jelentei — tfj enqnetaek adatott ki, mely aa több esetben még tarvágás is tiltatik; sőt, hol ily te­ elvont S oáatéU laknia adó Urzyóban hivatva tana javaalaUt a rületek léteznek, azoknak beerdősitése kimondatik, legkóaelebbi ttléiij beterjeaatenl. A legújabb magyar politikai lyra. Komjáthy .Tenö-tól. A Goethe gunyjs, sz Auerbsch-piuczebeli részeg diák szájába adott Ítélete által nem eléggé perhoreskált „garatig lied * újra megcsendült, bár egyelőre nem mutatkozik képesnek visszhangra hinti Kárpát béreseit s fölverni a kék Duna és a Szőke Tisza hullámait. Hagyján! hisz a külső siker úgyis vajmi ritkán jár együtt a belső becsesei. Minket ez nem riaszt vissza méltatásától, ha erre máskép érdemes, valamint nem vesztegetne meg az ellenkező eset. — Igaz, hogy a tendenezia költészetének föladata hatni, a buzogdnyos Árpád nemzetét fölrázni nehéz álmából; mi mind- azáltal ucm róvjuk fel neki, hogy nem teszí. Más, általánoab szempontból beszélünk róla, nem törve pálcáét meggondolatlanul és idejekorán fölötte. Berzsenyi hirea ódája óta, melyben „romlás­ nak indult ** nemzetét korholja, sokan pöngették nálunk a politikai lelkesülés lantját, a kik a szószékről mond­ tak éneket és a múzsák megtanították papolni. Eszünk ágában sincs kárhoztatni őket ezért'. Daloljon kiki a maga ideáljáról, az egyiké a haza, a másiké a respublica, a harmadiké ismét más ily formula, melybe a szabadságot és a legfőbbjét, mint valami Prokrusteeágyba véli belekényszerithetnl Az egyiké barna, a másiké szőke. Legyen mindenkinek a kedve szerint. Így óhajtja Goethe is: .Jeder kömmé, wie er ist, Das ist wohl das Beste!’ Minden hang jogosult és nagyon természetes, hogy a nyilvános élet hullámai locsolják a művészet partját. A mindenség karénekébe mért no vegyüljön a politikus hang? Már Horáczot lelkesítette Róma nagysága (még jobban Augustus ebédjei), mig Juvenalist és Martialist gúnyolódásra ösztönözték erkölcsei. A zenészek közül Haydnt (a „Gólt erbalte’ szerzőjét) a politika ihlette; bizonyos loyalis érzelem képezte nála az alaphangot és „Isten tartsa meg a császárt!’ voltak utolsó szavai. Egyet azonban joggal megkívánunk a politikai költőtől is. Törekedjék a mennyire lehet általánoeitni eszméit, érzelmeit és kifejezése módját; közelítse meg a tiszta, általános emberit és szabaduljon meg az eset­ leges, helyi és aprólékos vonatkozásoktól. Csak ba átlátja, hogy nemzet, állam és szabadság az emberi­ ségnek nem legfőbb czéljai s eszményei; hogy a költő otthonosabb az egyén, mint a társadalom küzdelmei �NÓGRÁDI mi< pedig a magánbirtoké *, vagy ba ex erre nem képe * ax állam segélyezése mellalt láreulstok alján. Az egéaz törvény elég szigora, • ezé (ja ax, hogy a már is aggaxxtólag nagy mérvei öltött erdő puxtitáaoknak véget vessen s egy állandóan biztos jövedelmet nyújtó álta­ lából erdőkezelési mód állspitaszék meg. Igái, bogy iuá» á’lAUloklial oilouaaaülog a azuruwn vett magsa erdőbirtokok mikénti kexeléaét és kibsszuálását bár szükségesnek tartaná, nem szoritjs korlátok köxé, éa ennek okát mai uyomaaxtó gazdasági birtokvimonyaink- nak tudja be. Erdőrendészeti hatóságul első fokban a törvény­ hatóságok kösigastási bizottságait, másod fokban a miaisteriumot neveli meg, ■ a törvényjavaslatban kifejőxolt intentiók okszerű és igazságos végrehajtására sxakképzett hősegeket tart ttűkségesuek felállítani. Megnevezi a kisebb erdei kihágások fórumait, s szigo­ rúan intézkedik az erdő égések eseteiben történt mu tisztásokat illetőleg, melyek meggátláaára külön intéz­ kedéseket ir körül, miket csak helyeselni leheL Végül egy országos erdei alap létesítését cxéloxza, mely az <•rdAg.nU.Ag előmozdítására forditta'nék, melyet til­ tott cselekmények elkövetői jelűn törvény javaslat alapján pénzbüntetésekben fizetnének. Tekintve megyénk erdészeti viszonyait, szivünk­ ből örvendhetünk eme törvény hozatalának, mely hi­ vatva van erdőiparunknak mint általában; úgy me­ gyénkben is oly lendületet adni, mi áltol az eg.tik jelentékeny s állandó jövedelmi knlforrása lesz, anél kttl, hogy a jövőben annak valami kárát lálnók. G S. Z. K. Segély a maga idején. „Jég, rozsda, árvíz, felhőszakadás-, slb. ez szokott közönségesen azok mentsége lenni a nem adakozásra, a kikhez mai napeág egy egy „emberbarát- valami speciálisabb magán Ínséges folsegélése végett, aláírási iwol fordulni bátorkodik. És ide a mai ciapásos időkben csakugyan bátorság kívántatik; mert hiszen a mentegotődzókuek Altaljában igazuk van; s mert a visszautasittalás kényszerű elszenvedése bizony senkire nézve sem lehet kellemes. Ritka kivételt képeznek azon bol­ dog emberek, akik azért nem adnak, mert alkalmatlan nekik a jól megtömött erszényt felnyitniok És bát ilyek is'vaunak. Annál vigasztalóbb, hogy a közönség közepette is, a jótékonyság a uemesb keblekben, nem zárkózik el áttól, hogy a még incégeab embertársak nyomorán, kivált ha ezek tehetlen, szenvedő árvák, segítői siessen. Ily nemes emberbarátot tisztel Nógrádmegye az ö szeretett országos képviselője Szontagb Pál árban, a ki egyszerű felkérésre elválalván ax adománygyűjtőé nem kellemes tisztét, nem csak, bogy maga nyitá meg az adományozók díszes sorát, hanem oly feládozó kész­ séggel is köröztető azt, rögtön az országos képviselők között, bogy a teljesen beirt iv, melynek adománytarlalma a szegény árvák égető szükségein segitni teljé­ sen elégséges, a bozzá intézett felkérést közvetlenül követő másod napon, már a b gyarmati postán vala átvehető. Ilyesmi úgymond Sz. P. úr, a küldeményhez közt éa az ö egyetlen tulajdonképi problémája az emberi csak akkor zengheti igazán a népek csatáit, a tömeg vágyait, reményeit és álmát, melynek, mint egy őriéin chórus viharszerú melódiája, dalában hangot nyerve összefolynak. Néhány akkord as mindössze, a mi bizonyítja, bogy van még egy húr, melyet kongresszus, háború, népnyomor, merénylet és keleti kérdés hoznak rezgésbe. Nagyobbrészt kulisszadöngeiések a Petőfi mennydör­ gései után. Gáspár Imre, e felületes érzelmű, kapkodó és beteges lyrikns nyitja meg az új politikai dalnokok sorát. A „Dalok az időnek- indulatos, erős hangon van­ nak Írva. A szerző korszerű eszmék szószólója és divatos állambölcseleti frázisok hígítója. Tűz és han­ gulat van verseiben, melyek egészben véve forradalmi színezetűek. De minden jóakarata mellett sem képes a kifejezés azon magaslatára jutni, a hol az érzelmek és gondolatok teljes átlátszóságot nyernek. Mint a politikai költők rendesen, ő is demagóg. A nép mellett van és lázit a királyok, a vérontás és az uralkodó törvények ellen. A törvény ellenében védi a jogot. csatolt szép levelében „csak kötelesség!- Mi pedig si­ etünk hozzá touui, bogy ez az, a minek a neve „se­ gély a maga'idején-, és a miért legyen ezennel kifejezve, a megvigasztalt árvák nevében, legbálásb köszönet úgy nagyságos Szoutzgh Pál úrnak, mint azon mélyen tisztelt országos férfiaknak, a kiknek ne­ veit s kegyes adományaikat ide feljegyezni a Nógrádi Lapok szerkesztő égő szerencséjének és büszkeségének tartja, u. m. Szontagb Pál 2 irt, V. Kovách László, Emmer Kornél, Bokros Elek, Wabrmann Mór, Gróf Bethlcu András, Máriáasy Sándor, Poor Antal, Schmausz Endre, Ernuszt Kelemen, Scitovszky János, Chorin Ferenez, Zay Adolf, Plachy Tamás, Dőry Dénes, Rács Athanáz, Dr. Knöpfler Vilmos, Szilágyi Bernéi, Gróf Bánfy Béla, Szlojkovits Péter, Rrőnay István, Ivánka Imre, B. Révay Simon, Scbaoffer Antal, Sváb Károly, Szeuiczey Ödön és Vég Károly 1 — 1 írt, Vizsolyi Gusztáv, Gróf Zichy Ágost, B. Rndics József, Frőblich Gusztáv és Gf. Csáky László 2—2 frL, Horváth Lajo', Juhász Mihály, Dániel Ernő, B. Kemény Géza. Lázár Lajos, György Endre, Nagy Gábor, Janicsáry Sándor, Szende Béla, SzögyéuyiMarieb László iíj., Id. Gróf Teleki Géza és Vécscy lámái I —t frL, Lyka Döme, B Wenkbein Béla éa Harkányi Frigyes 2—2 irt. A Nógr. lapok múlt szá­ mában itt helyben eszközölt s 15 frttal kimutatott gyűjtés további eredményéhez járultak újabban: l-ovag Imády Károly eep. pléb., Tapolcsányi Ferenez, Sztrenyavszky Géza, Kazinczy Gábor. Hanzóly Béla, Perleberg Viktor s Fáy Árpád 1—1 frL Nem mulaszthat­ juk el itt köszönettel felemlíteni Biener Ferenez kala­ pos-mester úr azon nemeskeblű tettét, mely szerint, ha bár maga is szúkes körülmények közt, a házában lakó árvák részéről 8 bora hátrálékban volt (P. I. úr által neki kifizetett) lakbér összegéből 10 azaz liz irtot ön­ kényt és egész készséggel leengedni szives volt. Ellenjegyző: Pajor István, m. k. Szerk. Nyílt kérdés. BahuKtSyarmnt, nagy kiztig t. reniiir hiealalához! A „Nógrádi Impok- f. őri 2l-ik számának, fairek rovatábán, c ezim alatt „kutya rendelet- értésemre esett, bogy az igen tisztelt rendőri hivatal a kóbor kutyák elfogatásira egy szigorú rendeletét bocsátott ki, s a helybeli sintér urak, annak még szigorúbb foganaloaitáaát, nem is mulasztják el, — mely eljárást, csak helyeselnem kell. De, nem helyeselhetem, sőt meg botránkozással vettem tudomást arról, bogy a sintér urak, annyira szigorúan ragaszkodnak o rendelethez, bogy f. hó 26-án reggeli 9 órakor, az nap reggelén, a midőn a kutyá­ kat « városban elfogván, saját szemeim'láttára, a vásár téren, a halálos Ítéletet, rajtok azonnal végre is haj­ tották. E szigorú, s pontos hivatalai ügyködés ellen, nem csak, mert, rendőr ellenes is. közvetlen a város mellett agyon verni, teszek kilogást, de mert úgy tudom, hogy ax elfogott kutyákat 24 óráig a sin tér, életbe tartani köteles (ha csak nem veszett az eb) azt tulajdonosa ax idő alatt megválthatja, meri, nem mind kóbor, -és veszett kutya ám az, a melyet a sintér úrnak eltet szik fogni, (fájván egyedül a bőrére a foga ) Vörös radikálissá lesz, midőn a királyok ellen izgat: szív: .Tórrtny u árvák xokogaaa, A gyaarák tója, nyomora, 8 ax AkkAvax, óá. koron . * * Majd: .Dónk, bitorlók. Mrtöaurúk . . . A törvény * ti pajuotok. VelSnk, ha »rytz»r harcira kottánk. Lvtyaa ax igautg a * jof!- Keserű, gúnyos fájdalommal mondja: .Nincaon sok ember • világon, Ember csupán * fejedelem.- v Majd megint bús részvéttel kérdi : .A népnek — " * Minek van álma, érxele? Kevtly paraaoxxA, e* reménye. Ex som, ex tSrUacte." LAPOK. ,Ax <5 hatalmak rrAarexéred Bátor, aídöa te Gáspár füzetének gyöngye a „Katona esküje-. A szegény harezos megadással mondja kényszer esküjét: .EakQűifink, életünknek nincs mii cxéJJ *. jondje. Mint elveszni, hogyha fejedelem mondja * Mám kérdrsftnk jelszót, elvet nem keresünk: Vad önkény a arára gyilkolnak, elástak. * Néhol fenyegetödxik is: .Több élet nem megy potom-áron, Ezentúl t vér drága lesi! * Valóban több helyütt szerencsésen eltalálja az igazi bangót és ilynemű költeményeinek nem mindig csupán viszonylagos értéke van. Összegyűjtőit vegyes versei közt is van egypár számottevő, meglehetős kordal. („Merengés-, „Kossuthoz-, „Levél képviselő barátom­ hoz- stb.) Darmai Viktor, a tavaly elhunyt tehetséges ifjú, határozottabb, lelkesebb és szilajabb Gáspárnál. Mindenekelőtt republikánus. Rsjong e kormány­ formáért és igazi szenvedéllyel mondja: • .Oytlölöm azt a azzbadaágot, Mely koronát kordon fején! * A „Rcspubliea dalai- féktelen gyűlöletet lehelnek. Véres szájú demokrata, a ki kiadta a jelszót: „Monar­ chiák pusztuljatok!- Tettvágytól, a revolueiő tűzétől ég s a tétlen elvtársakat cselekvésre sarkalja. .Halljátokt sir rexpabtlkánk. * (VA<o következik). Az igaxaág és a publikum érdekében kénytelen ' vagyok, e tekintetben, az igen tisztelt rendőri hivatal­ tól felvilágosítást kérni, s kérdeni, bogy fog-e intéz­ kedni, bogy a halálos Ítélet azonnali végrehajtását, tárgyszó g módosilassék, s bogy e szerencsétlen elítélt kutyáknak legalább fog e> annyiban etoe J kegyelme sebb lenni, hogy a 24 órai időt a siralom házban töltve, a bekövetkezendő agyon varelés drasticu mód­ járól, vagy a véletlen kegyelemről gondoskodhatnának. *) B - Gyarmat, 1879. májú 27-én. Markovics Ödön. Levelezés. Szob, 1879. májushó 25-én Tisztelt Szerkesztő úr! • A magyarosítás terjesztésének elóbaladását érintő közleményekkel szemben, úgy vélem az olvasóközön­ ség érdeklődéssel viseltetik; ennél fogva legyen szabad nyilvánosságra hoznom, bogy a túlnyomóiig tót ajkú lakosságot számláló községünk rom. kath. hitfelekezeti, két osztályból álló népiskolájának növendéket a tan­ folyam II. félévi vizsgájukat számos hallgató jelenlété beu f bő 24 én tették le, még pedig a tantárgyak mind­ egyikéből dicsérendő sikerrel magyar nyelven; ezen siker feletti örömének az ott megjelent hallgató közön­ ség élénk tetszés nyilvánítással adott kifejezést A fbnnebb jelzett népiskolai vizsga alkalmával a tót ajkú növendékeknek a magyar nyelvben tanúsított előmenetelükért, az elismerés tagadhatatlanul Holióey Gyula és Lacsnyi István tanító urakat, mint az itteni iskolai oktatást végzőket illeti; de másrészről nem le­ het kétségbe vonni, bogy e tekintetbeni kiváló érdem Poliakóvics Ignácz helybeli plébános úré, a mennyiben az ő fáradhatatlan ügy buzgalma következtében lett a * itteni népiskola tantermébe a tót nyelv száműzése ál- ■ tol a magyar, mint jelenleg egyedüli oktatási tannyelv i babosra. -tt Ha nálunk a magyar nyelvbeni oktatás évről érre ily nagy mérvű előhaladást fog tenni, az esetben Szob i lakói néhány évtized alatt,tisztán magyarok lesznek; ■ ezen reményem teljesülésének hathatós eszközlésében.» hozzá járul azon körülmény is, hogy az itteni lakosok, a helyi viszonyoknál fogva, a környékbeli magyarjakosaággal folytonosan érintkezésbe vannak. t > Vajba Kárpátoktól Adriáig a magyar nyelv ok- i tatását s evvel karöltve terjesztését ily siker koronázva;'-' akkor nincs kéteégbenne, bogy hazafias aggodalmaink nagy részben csökkennének és lehetne reményt táplálni, ) egy jobb a nemzetünknek rég megérdemelt jobb jövfije iránt. Baloghy Endre . . .. Nagy-oroexi májú 28... ... Ax e folyó évben garázdálkodó záporesőkből ne­ künk is kijutott már egy rész, ugyan is: tegnap d. u. 5 órakor délnyugatról tornyosult terhes ielbők folytonos dörgés és villámlások kíséretében közeledtek hozzánk, mire a záporcsső G-tóI 8 óráig . szakadatlanul hullott alá, s következtében a víz nem egyedül a partok éa : árkokat töltő meg, de még az útezák is járhatlanok , lettek, » a csordáról érkező marhák úszva vergődtek haza, sertés és egyéb apró marhákban van elég kár, oda vannak kertjeink, a vetés nagy része, és . a sző­ lőkből annyira lehordta a főidet, bogy ast egy év alatt sem lehet vissza hordani sxóval: iszonyú károkat okozott. £■ Rétéig és környékén, amint haljuk, még nagyobb ká- > rókát okozott az ár, mert malmot házakat döntött romba, és a házi álatokból is sokat elpusztított Ezek szerint mostoha esztendőnek nézhetünk elébe még pedig ellebetflnk reá készülve, bogy ez nem volt az utolsó csapás, mivel tudjuk, bogy egy baj a másikát követi Hogy mikép esünk át ez év csapásain, azt csak a jó Isten tndja. .ü Ments meg uram minket a további csapásoktól! Árvay József. — Hírek. Nógradmegye közsseretetben álló alispánja: Madách Károly úr és a minden körben tisztelt aliü-' *, pánné kedves neje szül. Caernns Emma f. hó 81-én tartották példányszerű házasságuk 25 éves évforduló­ ját ünnepélyes lakomával éa tánczmnlatoággal össze­ kötve. Az ünnepély részleteiről időhiány miatt a jövő számban. Jeszenszky Dáné budapesti közjegyzővé kine­ veztetvén, csakugyan itt hagyja B.-Gyannatot; azon várost, melyet nélküle képzelni sem lehet, azon várost, melyben minden szép és jó intézmény az ő nevével �NÓGRÁDl LAPOK Harmos Gábor tiszti főügyész Az uj erdőtörvény. Kazinczy Lajos A legújabb magyar politikai lyra. Komjáthy Jenő-től �NÓGRÁDI még pedig * msgánbirtokoe, vagy ba ex erre nem képe * ax állam segélyezése mellett lánulatok utján. Ax egész törvény elég szigora, a czélja ax, bőgj- a már iá sggasztólag nagy mérvei oltott erdő pusxiitásoknsk véget vemen s egy állandóan biztos jövedelmet nyújtó álta­ lános erdőkezclési mód állapitaMék meg. Igax, bogy máa államokkal ellenkezőleg a szorosan vett magán erdőbirtokok mikénti kezelését éa kihasználását bár szükségesnek tartaná, nem szorítja korlátok kOxé, éa ennek okát mai nyomaaxtó gazdasági birtokviszonyaink­ nak tudja be. Erdórendéaxeti hatóságul első fokban a törvény­ hatóságok kösigaatáai bizottságait, másod fokban a mi nisteriumot nevezi meg, a a törvényjavaslatban kifejő * zott iotentiók okaxerü ée igazságos végrebajtáaára szakképzett közegeket tart szükségesnek felállítani. Megnevezi a kisebb erdai kihágások fórumait, s szigo­ rúan intézkedik ax erdő égések eseteiben történt ma Izgatásokat illetőleg, melyek meggátláaára külön intézkedéseket ir kőről, miket csak helyeselni leheL Végül egy országos erdei alap létesítését cxéloxxa, mely ax erdőgazdaság elömoxditáaára forditta'nék, melyet til­ tott cselekmények elkövetői jelen törvény javaslat alapján pénsb In intések ben fixelnénűk. Tekintve megyénk erdészeti viszonyait, sxivtlnk * bői örvendhetünk eme törvény hozatalának, mely hi­ vatva van erdői pára oknak mint általában; úgy me­ gyénkben is oly lendületet adni, mi által ax eg'ik jelentékeny s állandó jövedelmi kutforrása less, anél kül. hogy a jövőben annak valami kárát látnék. G S. Z. K. Segély a maga idején. „Jég, rozsda, árvíz, felhőszakadás ** stb. ex szokott közönségesen azok mentsége lenni a nem-adakozásra, a kikhez mai napaág egy egy „emberbarát * 4 valami speciálisabb magán ínséges fehegéléso végett, aláírási ívvel fordulni bátorkodik, És ide a mai csapáson időkben csakugyan bátorság kívántatik; mert hiszen a mente getődxőknek Altaljában igazuk vau; a mert a visszantasittatás kényszerű elszenvedése bizony senkire nézve sem lebet kellemes. Ritka kivételt képeznek azon bol­ dog emberek, akik azért nem adnak, mert alkalmatlan nekik a jól megtOmötl erszényt felnyitniok És hát ilyek is vádnak. Annál vigasztalóbb, hogy a közönség közepette is, a jótékonyság a nemesi) keblekben, nem zárkózik el áltól, bogy a még incégesb embertársak nyomorán, kivált ha ezek tebetlen, szenvedő árvák, segitni siessen. Ily nemes emberbarátot tisztel Nógrádmegye az ö saeretett oreságoe képviselője Ati'xa Ugh Pál árban, a ki egyszerű felkérésre el tálalván az adománygyűjtés nem kellemes tisztét, nem csak, bogy maga nyitá meg az adományozók dixzcs sorát, hanem oly feládoxó kész­ séggel is köröztető azt, rOgtön ax országos képviselők között, bogy a teljesen beirt iv, melynek adománytar­ talma a szegény árvák égető szükségein segitni telje­ sen elégséges, a hozzá intézett felkérést közvetlenül kOvstő másod napon, már a b gyarmati postán vala átvehető. Ilyesmi úgymond Se. I*. őr, a küldeményhez közt éa az ő egyetlen tulajdonképi problémája ax emberi szít: csak akkor zengheti igazán a népek csatáit, a tömeg vágyait, reményeit és álmát, melynek, mint egy óriási chóras viharszerü melódiája, dalában hangot nyerve Összefolynak. Nehány akkord az mindössze, a mi bizonyítja, bogy van még egy húr, melyet kongresszus, háború, népnyomor, merénylet és keleti kérdés hoznak rezgésbe. Nagyobbrészt kulisszadOngetések a Petőfi mennydör­ gései után. Oáspár Imre, e felületes érzelmű, kapkodó és beteges lyrikus nyitja meg az új politikai dalnokok soráL A „Dalok az időnek ** indulatos, erős hangon van­ nak Írva. A szerző korszerű eszmék szószólója éa divatos állambölcseleti frázisok hígítója. Tűz és han­ gulat van verseiben, melyek egészben véve forradalmi színezetűek. De minden jóakarata mellett sem képes a kifejezés azon magaslatára jutni, a hol az érzelmek ée gondolatok teljes átlátszóságot nyernek. Mint a politikai költők rendesen, ő is demagóg. A nép mellett van és lázit a királyok, a vérontás és az uralkodó törvények ellen. A törvény ellenében védi a jogot. .Törvény xx árvák xokogta, A gyösgák bája, nyowora. S ax ékkövea, dó * * korona. Majd: „Utak, bitorlók, bArtöBórök . . . A törvény a ti pajuotok. Velünk, ka egyazer harezra. keltünk, Legyen ax igatag a a jog! * Keserű, gúnyos fájdalommal mondja: „Niacaen sok ember e világon. Ember eaopán a fejedelem * Majd megint bús részvéttel kérdi: .A népnek Minek van álma, érxeU? Kévét; pxranexsxó, ex reménye, Ex aorta, ex ISrUaeta. * \ LAPOK. csatolt szép levelében „csak kötelesség !** Mi pedig si­ etünk hozzá tenni, bogy ex az, a minek a neve „se­ gély a maga idején , ** és a miért legyen ezennel kifejezve, a megvigasztalt árvák nevében, leghálásb köszönet úgy nsgyságos Szontagb Pál úrnak, mint azon mélyen tisztelt országos férfiaknak, a kiknek ne­ veit s kegyes adományaikat ide feljegyezni a Nógrádi Lapok szerkesztő égő sxercncaéjének éa büszkeségének tartja, u. m. Szontagb Pál 2 Irt, V. Kovách László, Emmcr Kornél, Bokros Elek, Wabrmann Mór, Gróf Bethlen András, Máriássy Sándor, Poor Antal, Schmausz Endre, Ernuext Kelemen, Scitovszky János, Cborin Ferenez, Zay Adolf, Plaehy Tamás, Dőry Dénes, Rácz Atbanáz, Dr. Knöpfler Vilmos, Szilágyi Barnát, Gróf Báufy Béla, Sztojkovita Péter, Rrőnay látván, Ivánka Imre, B. Révsy Simon, Scbaeffer Antal, Sváb Károly, Szouiczoy Ödön éa Vég Károly I—1 frt, Vizsolyt Gusztáv, Gróf Zichy Ágost, B. Rndics József. Frőblich Gusztáv ős Gf. Caáky LAsiló 2—2 frL, Horváth Lajo *, Juhász Mihály, Dániel Ernő, B. Kemény Géza. Lázár Lajos, György Endre, Nagy Gábor, Janiceáry Sándor, Szende Béla, SzögyényiMarich László ifj., Id. Gróf Teleki Géza éa Vécscy Tamás l — l frt, Lyka Döme, B Wenkhein Béla ős Harkányi Frigyes 2—2 IrL A Nógr. I^pok múlt szá­ mában itt helyben eszközölt a 15 frttal kimutatott gyűjtés további eredményéhez járultak újabban: Lovag Imády Károly eep. pléb., Tapolcsányi Ferenez, Sztranyavezky Géza, Kazinczy Gábor, Hanzóly Béla, Perleberg Viktor a Fáy Árpád l—1 frL Nem mulaszthat­ juk el itt köszönetül folemlileni Biener Ferenez kala­ pos mester úr azon nemeskeblű tettét, mely szerint, ha­ bár maga ia szűkea körülmények közt, a házában lakó árvák részéről 8 bora bátrálékbsn volt (P. I. úr által neki kifizetett) lakbér összegéből 10 azaz tiz irtot ön­ kényt és egész készséggel leengedni szivéé volt. Ellenjegyző : Pajor István, m. k. Szerk. Nyílt kérdés. Balassa-Gyarmat, nagy község t. rendőr hivatalához! A „Nógrádi Lapok ** f. évi 21-ik számának, fairek rovatábán, c ezim alatt „kutya rendelet ** értésemre esett, bogy az igen tisztelt rendőri hivatal a kóbor kutyák elfogatására egy szigorú rendeletét bocsátott ki, s a helybeli sintér urak, annak még szigorúbb fo­ ganatosítását, nem is mulasztják el, — mely eljárást, csak helyeselnem kell. De, nem helyeselhetem, sőt meg botránkozással vettem tudomást arról, bogy a sintér urak, annyira szigorúan ragaszkodnak e rendelethez, bogy f. hó 26-án reggeli 9 órakor, az nap reggelén, a midőn a kutyá­ kat á városban elfogván, saját szemeim láttára, a vásár téren, a halálos Ítéletet, rajtok Azonnal végre is haj­ tották. E szigorú, s pontos hivataléi úgy ködőn elten,-nem csak, mert, rendőr ellenes is, közvetlen a város mellett agyon verni,'teszek kifogást,-de mert úgy tudom, hogy az elfogott kutyákat 24 óráig a sintér, életbe tartani köteles (ba csak nem veszett az eb) azt tulajdonosa az idő alatt megválthatja, mert, nem mind kóbor, -és veszett kutya ám az, a melyet a sintér úrnak el let szik fogni, (fájván egyedül a bőrére a foga) Vörös radikálissá lesz, midőn a királyok ellen izgat: .Az 4 hatalmak zyóBZtsáfrd Bátor, midőn te gyáva vagy! Gáspár füzetének gyöngye a „Katona esküje . ** a szegény harezos megadással mondja kényszer esküjét: , Eáküixünk, életünknek nincs máx exélj . * gondja. Mint elvenni, hogyha fejedelem mondja! Nam kérdésünk jelszót, sirat nem keresünk : Vad önkény exavára gyilkolunk, a lesünk. * Néhol fenyegetödzik is: .Több étet nem megy potom-áron, Ezentúl a vér dráffa lant * Valóban több helyütt szerencsésen eltalálja az igazi hangot és ilynemű költeményeinek nem mindig csupán viszonylagos értéke van. Összegyűjtött vegyes versei közt is van egypár számottevő, meglehetős kordát ,(„Merengés ** , ** „Kossuthoz „Levél képviselő barátom­ ** hoz stb.) Darmai Viktor, a tavaly elhunyt tehetséges ifjú, határozottabb, lelkesebb és szilajabb Gáspárnál. Mindenekelőtt republikánus. Rajong e kormányformáért és igazi szcnvedélylyel mondja: • .Gyűlölőm azt a szabadiágot, Mely koronát hordoz f^jén! * A „Respubliea dalai' féktelen gyűlöletet lehelnek. Véres szájú demokrata, a ki kiadta a jelszót: „Monar­ chiák pusztuljatok! ** Tettvágytól, a revolueió tűsétől ég s a tétlen elvtársakat cselekvésre sarkalja. .Halljátok! sir rcfpubtlkánk. * (Végo kövatktxik). Az igazság és a publikum érdekében kénytelen vagyok, e tekintetben, az igen tisztelt rendőri hivatal­ tól felvilágosítást kérni, s kérdeni, bogy fog-e intéz­ kedni, bogy a halálos ítélet azonnali végrehajtását, tárgyszó § uódositaseék, s bogy e szerencsétlen elitéit kutyáknak legalább fog e annyiban azon {kegyelme­ sebb lonni, bogy a 24 órai időt a siralom házban töltve, a bekövetkezendő agyon vereléa drasticns mód­ járól, vagy a véletlen kegyelemről gondoskodhatnának. *) B -Gyarmat, 1879. május 27-én. Markovics Ödön. Levelezés. Szob, 1879. májushó 25-én Tisztelt Szerkesztő úr! • A magyarosítás terjesztésének előbaladását érintő közleményekkel szemben, úgy vélem az olvasó közönség érdeklődéssel viseltetik; ennél fogva legyen szabad nyilvánosságra hoznom, hogy a túlnyomólag tót ajkú lakosságot számláló községünk rom. kath. bitfelekezeti, két osztályból álló népiskolájának növendékei a tan­ folyam II. félévi vizagá jókat számos hallgató jelenlété ben f hó 24 én tették le, még pedig a tantárgyak mind­ egyikéből dicsérendő sikerrel magyar nyelven; ezen siker feletti örömének az ott megjelent hallgató közön­ ség élénk tetszés nyilvánítással adott kifejezést A fönnebb jelzett népiskolai vizsga alkalmával a tót ajkú növendékeknek a magyar nyelvben tanúsított előmenetelükért, az elismerés tagadhatatlanul HollÓey Gyula és Lacsnyi István tanító arakat, mint az itteni iskolai oktatást végzőket illeti; de másrészről nem le­ het kétségbe vonni, bogy e tekintetben! kiváló érdem Poliakoviee Ignácz helybeli plébános úré, a mennyiben az ö fáradhatatlan Dgybuxgalma következtében lett az itteni népiskola tantermébe a tót nyelv száműzése ál­ tal a magyar, mint jelenleg egyedüli oktatási tannyelv behozva. Ha nálunk a magyar nyelvben! oktatás évről évre ily nagy mérvű elöhaladást fog tenni, az esetben Szob lakói néhány évtized alatt,tisztán magyarok leesnek; ezen reményem teljesülésének hathatós eszközléséhez hozzá járul azon körülmény is, bogy az itteni lakosok, a helyi viszonyoknál fogva, a környékbeli magyar la­ kossággal folytonosan érintkezésbe vannak..' .» Vajba Kárpátoktól Adriáig a magyar nyelv ok- i tatását s evvel karöltve terjesztését ily siker koronázva; ' akkor nines kétségbenne, hogy hazafias aggodalmaink nagy részben csökkennének és lehetne reményt táplálni, egy jobb a nemzetünknek rég megérdemelt jobb jövője iránt. Baloghy Endre Nagy-oroszi május 28. Az e folyó évben garázdálkodó záporesőkből ne­ künk is kijutott már egy rész, ugyan is; tegnap d. m. 5 órakor délnyugatról tornyosult terhes felhők folytonos dörgés.és villámlások kíséretében közeledtek hozzánk, mire a záporesső 6-tól 8 óráig szakadatlanul hullott alá, s következtében a víz nem egyedül a partok és t árkokat töltő meg, de még az útezák is járhatlanok , lettek, s a csordáról érkező marhák úszva vergődtek haza, sertés és egyéb apró marhákban van elég kár, oda vannak kertjeink, a vetés nagy része, ée a sző­ lőkből annyira lehordta a földet, bogy azt egy év alatt sem lehet vissza hordani szóval: iszonyú károkat okozott. Rétság és környékén, amint haljuk, még nagyobb ká­ rokat okozott az ár, mert malmot házakat döntött romba, és a házi álatokból is sokat elpusztitotL Ezek szerint mostoha esztendőnek nézhetünk elébe még pedig elle­ hetünk reá készülve, hogy ez nem volt az utolsó csapás, mirel tndjuk, bogy egy baj a másikát követi. Hogy mikép esünk át ez év csapásain, azt csak a jó Isten tudja. Ments meg uram minket a további csapásoktól I Arany Hírek. Nógradmegye közszeretetben álló alispánja': Madách Károly úr és a minden körben tisztelt alis­ pánná kedves neje szül. Csornáé Emma f. hó 31-én tartották példányszerű házasságuk 25 éves évfordulóját ünnepélyes lakomával ée tánczmulatsággal össze­ kötve. Az ünnepély részleteiről időhiány miatt a jövő számban. Jeszenszky Dáné budapesti közjegyzővé kinőveztetvéo, csakugyan itt hagyja B.-Gyarmatot; azon várost, melyet nélküle képzelni sem lehet, azon várost, melyben minden szép és jó intézmény az ő nevével •) BAralat i!l • dolog, a katjrarvadolotei tluUlotbaa kell tertaonnk, ét csak dleakrettro vilik a rvadíri kivatalaxk, ka exea rendelet exlgort vigrehaJUakt enkteü. Hiea u eaber a eok kóbor «e aeai kóbor katya alatt a ár alls mehet vóflr blrtoe asatexAa alodif tartania kell, hogy egy vagy aAa katya ka aeate harapja aag, de aa egóex atexka vóglg ugatja Tennék dvüleAH katyikat tartani vÍrna! lakoeokboa llíóent Ml csak alt az ónrevótalt ont­ ják 11. ö órnak. hogy a kátyúk a várnákon kóaal megbotránkoz­ tató módon veretnek agyon. SUlrt. �nógrádi kapcsolatban áll Sajnoson váazüuk tőit búcsút, « om lékét tísxlslstbou tartva, kívánunk mind. n jót uj pályá­ jából, malyst tebeuégei éa boxxáférbotleu becsülete által megérdemelt. A b. gyarmati klr. közjegyzői áilomáara, mely Joszanuky Danö úr távoztávaj, megüresedett, — mintegy 60 ea pályáinak. -- A közóha) azonban ax, hogy Sstranyavaxky Géza eddigi helyettes közjegyző, ki a közjegyzői intézmény életbe lépte óla kizárólag ezen téren mindenki megelégedésért működött, s ez által a közönség bizalmát megnyerte, neveztessék ki az igazságflgyminiszter által. — Mintegy 50 városi és vidéki tekintélyéé egyén e tárgyban kérvényt is inté­ zett a miniszter úrhoz. — Hoatmegy v székhazának fekete (értesítő) táb­ láján közfigyelmet éa rokonszenves örömet kelteit ki ttögezatt távirata Gróf Gyttrky Ábrahámnak, melyben értesíti a msgye alispánját, miszerint Király ő felsége e hó 31-én Báró Majthényi László főispánt, valóságos belső titkos tanácsossá kinevezni méllóztatotL A megye alispánja azonnal táviratilag a megyei tisztikar nevében üdvözölvén a főispánt: ez rögtön szívélyes köszönetét nyilvánította „barátainak. * Meder vary Antal Ügyvéd, aa Ipolyság vidéki ipartársulat létesítése körül szerzett érdemei s tett szolgálatainál fova, a társulat disz tagjává megválasz­ tatván, mull héten nyittatott át neki köldöttségilog Lamy György ipartársuli igazgató velős szónoklata mellett a tagsági diszokmány, melyet a megtisztelt férfiú élénk és nyomós szavakkal köszönve vett át. Ugyancsak ő lett kiküldve a társulatot a legközelebb tertptt iparcongressusoo Uupaposteu képviselni. *ay t»xila Caesar bontmegyei főszolgabíró legkö­ zelebb eljegyezte Fajik Mária kisasszonyt Esztergom magyéből míg Vtrezler Gyula bontmegyei földbirto­ kot jegyet váltott a porosz Horob Ármin magyar lelknletu Maliid derék leányával. Hontmcgy e részéről a székeefevérvári iparkiálli tás és ooagvsssusra ^küldettek (saját költség ökre) La evsmUehar Pál, Plaeby Berta, Pougrácz Lajos éa Vi­ lágé/ Károly ■sgyabisottsági tagok, kikhez tetszés zssrárt mások is csatlakozhatnak. Az Ipolysági templomban f. bó 24 én érdekes esküvő ment véghez. Ugyanis Kovács Mihály nógrádmegyei földbirtos és Mózsr Jozefina kisasszony esküdlek egymásnak örök bőséget számos néző jelenlétében Névre agyuk valáaak: Nagy Sándor urad, haszonbér­ lőnk és Sartóriusa József Vőfélek: Komjáthy Miklós (Nógrádból) ás Főikuaházy Sándor. Nászaaszonyok: Vas­ kavics Jóssefoé és Nagy Sándorné. Koszorú leányok: Kelisr Ilka és Jancsár Mariska úrhölgyek. Ax esküvőt gazdag villás reggeli követte a menyasszony nővére Sartórina Jóxsafnéoél, mely után a boldog vőlegény szép fogaton röpitte el szép menyaszonyát, a német typus egyik szép példányát. * Lan Humnier Franeztaka b. gyarmati leánynöveldéjében a múlt vasárnap igen szép közönség je lenlétében adták elő a növendékek „ax erény és ki­ tartás jutalma1* eximú gyermekek számára irt színda­ rabok A szereplők közöl különösön kiemelendők : Ko- lapok. czaurok Eugon (ki kedvesen szavalt is) Egri Irma óvoda megszemlélése. 10--11-ig. Tanító egyleti nagy­ Mártonfalvai Jolán, Alk Irma, és Berta, Prőuai Margit, gyűlés Ennek tárgyai: a) Emlékboszld Cservenák Újhelyi Sárika, l’lácby Aranka, Pap Margit. — A fel­ Károly néptanító felett, b) Értekezések, c) Egyleti folyó ügyek, d) Külön boleleutott indítványok. Közebéd vonások között uobáy jelesebb dallal lett meglepve a délután ’ - 4 ig. A taneszköz és kézi készítmények közönség, moly a kis növendékek előadását mindvé­ kiállításának megszemlélése, magyarázó előadással. gig figyelemmel kísérte. — 4—>ig. A liMtouczi posztógyár s egyebek meglök ntésu. A U Gyariunlb város, kóterebon mely a börtön­ tw-9 ig, Színi előadás, a nógrádmegyei néptanítók öz­ vegyei és árvái javára 9 — 10-ig. Dalárda. Juniushó rendszerek egyikének sem fclclmcg, egy 45 éves czi ifién: Reggel 7 órákkor kirándulás a Forgácb grófok gány koldus vaajetartóztatva, ki maga som tudja, Gács várának és a (jácsi posztógyárnak megszemlélésé bol született? re, 12 órakor összejövetel a loeonczi fürdőben. — Az 1000 ik tűzoltó őrség ünnepélye ma este Jegyzet. A helybeli rendező bizottmány a városházán nyit irodát, onnan történik az igazolójegy előmutatáaa 8 órakor veszi ködeiét. Holnap d e. 10 órakor disz mellett a beszállásolás s ugyanott minden szükséges gyakorlat, d. u. 2 órakor kivonulás a nyircabc, bol értesítés szives készséggel nyujtatik. Az Elnökség. már 3 órakor veszi kezdetet a táncz. A közönség törne Hulla. Kővár mellett m. bó 29 én egy 16 éves gosen készül. fiút fogtak ki az Ipolyból, s halva a b.-gyarmati kór­ Felfalván A b.-gyarmati honvéd- és polgári lövész­ házba szállították a ki fogottnál talált gyüszü és ka­ bátjába szűrőit tűkből Ítélve, — az illető szabó lehe­ egylet elnöke, folyó évi juuius hó 8 ik napjának d. u. tett 3 órájára a színkör helyiségébe egy tauácskozmáuy Rövid fairek. A b. gyarmati polgári iskola nö­ megtartását tűzte ki, kérve minél számosabb megje­ vendékei által rendezett majális május hó 26 án da lenést, hogy ez alkalommal az egylet mikénti fonállczára annak, hogy első tavaszi mulatság volt, — nem hatása tárgyalható lehessen. sikerült. — Losoncion o napokban temették cl Baleset. Kaaztovszky József varbői körjegyző 'Gelléu Endre oltani ügyvéd keuvoe és szeretett ne f. hó. 28-án éjjel méhesében elaludván, — a méhes, jét: Vattay Gizellát. Béke poraira! — A búcsujárók szent éneke megkezdődött; — a nép tömegesen eddig ismeretien lettesek által rágyujtatott, — s a vonul fóutezánkon keresztül — a áhítattal siet a szentkörjegyző, annélkbl, hogy a külömben nyílt méhesből kúthoz. — Cscrueczky Gyula b. gyarmati ev. káplány menekülést kísérlett volna, bolttá égett. — Jelen eset alig egy havi szolgálat után elhagyta az ecclézsiát. — szigorú vizsgálat alá vétetett; mivel a fáma máris úgy A „Czigány- előadása — a b gyarmati műkedve beszéli, s ezt mi is fenntartással közöljük, hogy ugyan, lók részéről jun 12 vagy 14-én fog megtartatni. — azon éjjel, mikor o borzasztó eset történt, egy szerel, mes kalandor csapta a szépet bont a szépeknek. Szerkesztői üzenet. Elemi canpaHok Május 22-én rémes felhőszaka B-Gyarmat 11. úrnak. — Cxikkit kütelesxégunkDtk tart­ dás rongálta meg Megycr község határát, mely egy­ juk knxólní bár raállal a jót jóval íoRjuk racfrootauí. E ax-iabói azonban — ktaún érkeite miatt — kimaradt. szersmind bciszapolta a csatornák mentén elterülő ősz Búd aprít. 0. J. úrnak. Vettük a cxikkrt, — • ürülünk, szes réteket, melyek már már kaszálófélbcn voltak. bujry megyénk egyik jeles fia ü ott van ax útturók küxótt. Jóvőrt *(tax « rovatot axentelQok e tonloa tárgynak. Több ház is összeomlott a lassabb részeken, néhány családot csakis a háztetőkön át lehetett kimenteni, a víz E Halta szerkesztő aaerkeaxtó felelős ár oly erővel és hirtelenséggel csapott be, hogy alig ke­ Horváth Danó Dtmó. rült fél órába, s már is félölnyi magasságban vágta keresztül a falu közepét, semmi vétevén sok vetést és holtaikét Verőcééről Írják. Borsasxtó délután volt f bó Közhírré tétetik, hogy a nógrádtnogye27-én Verőcxén és a Nasxál (Nagysxál) alatt Terhes és vésxtjősló felhők kerekedtek, s d. u. 4 és félórakor bcli káliói körorvosi állomás f. 1879. évi roppant zúgás között csaptak le. A sebesen alá hulló junius hó 5 én lesz választás utján betöltendő. jép először dióuagyságú, majd tojás nagyságú lett, vé­ Évi fizetés 600 írt, szabad lakás, istálló és gül pedig igen sűrű adagban összevert mindent. Az ú. pinczével. * n.'gimpli hídon mely 7 méter magas, majd átcsapott a Csak orvostudorok pályázhatnak. vizár, majd a hid az esős roham folytán megrepede­ zett; úgyhogy az éjjel az osztrák, államvaspálya köz­ lekedése itt megakadt s Tisza Kálmán és nr. jEdelsheim Gyula uraknak gyalog kellett átmenni a hídon. Borzasztó csapás '. A vetés a szőllök egy óra alatt mind tönkre tétettek. — Katalin melletti váczi útra a Ka­ szál hegyről mintegy 10 öl fa, — roppant nagy tőkék hulltak le, s a közlekedést megakadályozták. Á váczi elöljáróság gyors intézkedésének köszönhető, hogy az azonnal kiküldött munkások a közlekedést még az nap visszaállították. Meghívás. A nógrádmegyei tankerület tanitóegyletének Losonca városában 1879. évi juniushó 4 én és 5-ik napján tartandó harmadik nagygyűlésére. Sorrend juniushó 4-én: Reggel 7—8 ig Toroászati díszelőadás a képezde tornaterén. 8—9 ig. Gyakorlati tanítás a rom. katb. felekezeti népiskolában. 9—10-ig- A városi Hirdetmény. H I R D E T É S E K . A pl-isi 1878-ikl és egyébb 5 kiállításon I rendű érmékké' kitüntetett. LŐRINCZ ISTVÁN, lábbeli gyára Budapest, muzeumkörut 8. Van szerencsém a t ez. vidéki közönséget értesí­ teni, miszerint lábbeli gyáramat akként berendeztem Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B-.Gyarmaton 1879. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00633.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_06_01.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-06-01 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 22. szám (1879. június 1.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom