https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ce5df436adba992de43178fc6ab342bf.jpg 2b765dfa83691b199d2a9a41321cdd9f https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b2bb99b429224c17971fa486e4a3b6fa.pdf 1f1edbee62de0fd596be0252edf58349 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. 19-ik szám. Vasárnap, 1879. május 11. NÓGRÁDI LAPOK és H O N T I H I RADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. irodája Budapesten, 3 dob-utca, 14. sz. 2. ajtó. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni Nyílt kérvény Nógrádinegye tekintetes közigazgatási bizottságához. N grádmegye székvárosa, B. Gyarmatnak egyik éltető ere a b.-gyarmat-kékkői útvonal, melyen nemcsak a város közlakosai, hanem maga a megye székház* is, az élet fontartásához szükségéé czikkeket magába szija; mert ezen * vonalon a legnagyobb mennyiségben szállittatik a tűzifa, kőszén, mész, liszt, gabna, és egyéb építkezési és élelmi anyag; és mé­ gis sajnosán kell tapasztalnunk, hogy ezen útvonal már vagy három évtől a legnagyobb feledésben részesül a megye által. Szerencsétlen egy vidék ez! oly szeren­ csédén, hogy erről már egyrészt maga az úristen, másrészt a megye s harmadrészben a vidék is magáról megfeledkezett! Az isten pedig úgy feledkezett meg róla, hogy min­ den féle csapások érik; a megye úgy, hogy a rósz utakkal tőnkre teszi, megöli a népét, ■ maga a vidék úgy, hogy nem gondolt ma­ gával, s nem szólalt fel addig, nem ébredt föl bárány türelméből. Azonban méltóztassék kegyesen megbocsájtani, hogy kimondhassuk, hogy a türelem­ nek is van határa. Múlt évben a zahorai hid miatt tönkre tettük marháinkat, szekerünket, s a kereset nem keresetünk volt, hanem veszteségünk! valóságos s oly nagy veszteségünk, hogy vi­ dékünk népének egy része még most is arról koldúl 1 Ha számítanék mindazon tünkrement lovakat, szekereket, mindazon életveszélyes sérüléseket, melyek az embereken ejtettek, — csak azon egy oknál fogva, hogy két vár­ megye egy nyomorult hidat nem tudót felév alatt (illetve még most sem kész) elkészíteni — ezerek, tán százezerékre menne a veszteség. Most ugyan a zahorai hidon (mindamel­ lett életveszéllyel) átmehetünk valahogy, ha t. i. Kisujfalutól Szklabonyáig s onnan ismét Peszerényig átgázolhatnánk! Ebben azonban nincs mód máskép, hacsak az üres szekerekkel is egymást nem vontatjuk! ha pedig valaki tiz mázsa terhet merészkedik felrakni szekerére, (p. a pelsőczi meszetesek) okvetlenül tiz lovat kell fogadnia a kivontatásra s szerencse még akkor is, ha lovai, szekere, s holmija nem darabokban vonatik ki a nép által már meg­ átkozott feneketlen sárból. Ezen Peszerény-Szklabonya-Kisujfalu út­ vonal minőségi állapotáról tanúskodhatnak a kerületi szolgabiró Kacskovics Iván, Siateczki Turibiusz, az ujonan kinevezett útbiztos Baloghy Lajos urak, a vidéken lakó közbirtokos megye bizottsági tagok s a vidéken lakó öszszea nép. Ezen útról fogalma csak annak lehet, a ki látja azt a küzdelmet ezt a károkat a mi itt történik. Keresetünk nincs, eladni valónk nincs, vonó marháink tönkre vannák téve! s mind ezen keserűséghez még az adófelügyelö úr a télen végrehajtót is küldött a nyakunkra, hogy utolsó falat kenyerünket is elszakítsa szájunk­ tól 1 Milesz ebből más minthogy a keserűség­ hez az elkeseredettség is hozá fog járulni. Hogy ezen keserű pohár némileg távozók tőlünk, a megye tisztelt közigazgatási bizott­ mányától függ! Kit a méltóságos Főispán úr személyében legmélyebb tisztelettel kérünk; Méltóztassék egy vizsgáló bizottságot ezen fent nevezett útvonalra sürgősen kiküldeni, s odahatni, hogy ezen útvonalra felajánlott (hallomás szerint 4000 frt) összeg nem csak azonnal folyóvá tétessék, hanem ezen útvonal a szükséges költséggel s természetes kézi és szekeres napszámmal minél előbb jó karba s használható állapotba hozassák; mert külön­ ben elveszünk! Mély tisztelettel vagyunk alázatos szolgái: Metcha András, m. bix. U*. Kernelei Sebastiáni Adolf, Mhlbirtüko. Bende Sándor, ■. bix. tag. Ceetnniczky Ká­ roly. Matulay Gyula. kék. pUb. bix tar Klein Jakab. Klein Dávid. Tbth Lipól. Blau Boldog. kék. orv**. Sikloky letván. l'utakii János, e.prrex pUb. m. bix tan Bende György. kópvíMlü. Tterctaányi Gyula. Teleky .UlKály. Laszkáry Gyula. Galgóczy Béla, nradxlnl tiulUrtó. .Voi<tA Sándor, arad. pénaUrnok. Kadnay Fe­ renci, k.éllárnok Trnovseky Lajos. Stb. A csongrádmegyei árvízveszély. (Folytatja). Csongrádmegyo területén az általános szabályozás kezdete előtt több helyen tétettek kisebb nagyobb mértekben ármoutoaitési munkálatok, de oly rendszeres ás czólszcrú töltésezési munkálatok sóból sem készül­ tek, mint a Szentes város közönsége által készített véd töltések, voltak. Midőn az általános tiszaszabályozási munkálato­ kat az absolut kormány az Ötvenes évek elején kezébe vette, ama régibb töltéseket, mint nem lévőket tekin­ tette. Legfőbb czélja oda irányult: minél tObb területet ármentesiteni, s az által az adó alapját nevelni. Ebből az elvből kifolyólag a védtöltések vonalait közel a Tiszához nem is párhuzamosan, hanem a két parton hol közelebb, hol távolabb egymástól jelölték ki. Az egész Csongrádmogyét be octroyalták hat társulatba, a balparton két, a jobbparton négy fióktársulatot alakítván. A Tisza mindkét partján, de különösen a jobb­ parton találhatók voltak olyan magaslatok, melyek az 1830 diki vízálláshoz képest az előlegez kiszámításkor nem látszottak töltést igényelni, ezeket nem számítva, a balparton 54,540, a jobbparton 50,295 folyó öl töl­ tést számítottak. Hogy ezen előlegez számítás hibás volt, megmutatta a későbbi tapasztalás, mert minél több töltés készült el, annál inkább nőtt a vizazin magassága, s ahoz képest móg azon magaslatokra is gátat kellett késziteni, a mely magaslatok az )83O-ki árvízből több lábnyira cmelkeidtek ki. összes ártérmennyiségül a csongrádmegyei tisza- vonalra mindkét parton az 1847-ik évben megejtett előleges kiszámitás szerint felvétetett 153,310, — az 1858-ik év tavaszán pedig az osztálymérnöki újabb kiszámitás szerint 165,356 magyar hold. Minthogy pedig bizonyos nrak szerint ártérül lehetett és kellett tekinteni mindazon lapályos téreket, melyek az 183Oik árvíz által borítva voltak; szerintük be kellett vonni a szabályozási költségekbe még azon területeket is, melyeket az illető községek még az általános szabá­ lyozás előtt ármentesitettek, mert — úgy mond — ha a társulati töltések elkészülnek, azután nem lesz szük­ ség az ő régibb töltéseiket javítgatni * fentartani. Ezen műveletet nevezték „ártérfqlesztésnek*. Az ártér fejlesztés czélbavett keresztülvitele által 200,000 holdat reménylettek bevonhatni a szabályozási terhek viselé­ sébe, vagyis az egész megye területének a balparton A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. felét, a jobbparton egy harmadrészét. Ha az absolut rendszer még tovább tartoU volna, hihetőleg ezt is keresztül vitték volna. Érdekes és tanúságod lenne elbeszélni minden egyes társulat történőiét, de már most is hosszabbra nyúlt ezen igénytelen közlések sora, mint egyelőre gondoltam. Tehát hogy nagyon unalmas no legyek, csak az egyes főbb mozzanatokra szoritkozomLogérdekesebb története van a balparti felső vagyis bökény mindszenti társulatnak. Ennek töltés­ vonala 15,300 folyó öl volt 1860-ban. Ártere 20,260 hold, melyből Szentes város 9354, Toés puszta köz­ birtokossága 1381, Csougrád város 996, gróf Károlyi család 5573, őrgróf Pallavicini Alfonz 1956 és Szegvár község 1000 holdat bir. Ezen árterek mind a Tisza, Kőrös és Kurcza között feküsznek. az előbbi közlésben említve volt, hogy Szentes város közönsége a maga határának azon részét, mely a Tisza, Kőrös és Kurcza közölt terül el, meghagyta ártérnek, a a Kurcza balpartján vont töltéseivel men­ tesítette nagy határának hat heted részét és magát a várost. Most pedig azon ártérnek hagyott területtől is bevonatván a szabályozási társulatba, azon szánandó helyzetbe jutott, hogy a tiszaszabályozási mérnök által a Kőrös és Tisza partján kijelölt vonalon, általában mély iszaplcrakodásokon építendő iszonyú nagy töltő* építéséhez tömérdek pénzzel és kézimunkával kellett járulnia. A Kurcza folyó mind fent a Kőrösből ki­ szakadásánál, mind lent Mindszenlnél'a Tiszába Omlá­ sén felül eltöltetvén, boti mederré alakíttatott át, hogy jövőre a büzbődő állóvizek recipiensc legyen végig a város mellett. Az új töltés, a régi töltésen belül mint­ egy 1000—1500 ölnyi távolban, amazzal csaknem párhuzamosan húzódik lefelé, s e szerint esen tér egy aránylag keskeny hosszú szalagot képez. Hogy a sza­ bályozási költséget ki lehessen vetni, mindjárt 1851-ben birtokaránylag kiosztották a mentcsitendett árteret Minthogy pedig Szentes város fent említett 9354 hold árterében benne foglaltatott a Kurczameder és aTiszameder a folyó közepéig, tehát leszámítva a Kurcza és Tiszamedert, a Tiszaparton vízfolyásul fent hagyandolt mintegy 100 ölnyi szélességű árteret, a töltés alapjául szolgáló nem csekély területet, a töltés melleit két felől kubikgödröknek szükséges 10—10 ölnyi széle* területet, közlekedési és dűlő utaknak szükséges terü­ leteket stb., csak 6340 hold lett a tulajdonképen ki­ osztható mentesített ártér, * ez lett kiosztva mintegy 2550 birtokos között, kik aztán ezen birtokok után az egész 9354 holdra .kirótt szabályzási költséget évenként a város pénztárába fizették, s onnan egy összegben vette átal a társulat pénztárnoka. Ezen társulat ügyeinek vezetése nagyon sajátsá­ gos volt. Ugyanis a két nagy birtokos és a Teé* puszta apróbb birtokosai fejenként hivattak meg a gyűlésekre, és fejenkénti szavazatot gyakoroltak. Szen­ tes és Csongrád városokból pedig, melyeknek lakosai nem csak ártérbirtokaik, hanem városuk végett is, és igy kétszeresen érdekelve voltak; csak a kormány által kinevezett polgármestereket, Mindszentről a ha­ sonló minőségű községi birót hívták a gyűlésekbe. Minthogy pedig a Szentesre kinevezett polgármester épen uz egyik nagy birtokos pensionatus tisztje volt, lehet képzelni, milyen volt Szentes városnak a társu­ latnál! képviseltetése. Szentes város ártérbirtokosai több Ízben kérel­ mezték és követelték a társulatnál, hogy ha bár, az ártérbirtokosok sokaságánál fogva nem követelhetik is azon jogot, mit a többi tagok élveznek, hogy L L ők is fejenként vehessenek részt a társulat ügyeinek vezetésében, legalább birtokaránylag választandó, kép­ viselőik által befolyást nyerjenek úgy, mint azt az 1846-ban elfogadott tiszaszabályozási társulati alap­ szabályok rendelik. Kimutatták, hogy a kormány által a közigazgatás vezetésére kinevezett polgármester nem jogosan képviseli az egyes ártérbirtokosokat a társulati ügyekben, mert az érdeklettek által arra nem nyert �NÓGRÁDI LAPOK Hitelviszonyaink. (Folytatás.) L e velezés Verőcze 1879. május 2-án, TÁRCZA. Kritika a ,,Rózsi''-ra. Losoncz, április 30. Recensio. �NÓGRÁDI Rádról adakoztak: A község szegény alapja 5 írt, Burján Benő I fri, Oszaczki Pál, Ve isi Fülöp, Szilády Mária, Kosdi Káplán, Pcrlusz Jónás 50—50 kr , Szilády Géza, Bricska P,d. .Gürkiné 40—40 kr„ Fő­ nyiét Járnia, Tányőros Mátyás, Kméty József 20—20 kr., Nagy János 10 kr., Összesen befolyt 10 frt 40 kr. Kozdról adakoztak. A köuégazegéuy alapja 2 frt, Kraszaa János káplán 50 kr.. öaaiesc^ 2 frt 50 kr., a körjegyző jelentése szerint, gyűjtés már élőbbről történt az illető Rb. és Reform billclekczcti lelkészük által. Mily eredménnyel? nem idéztetik. Nógrád ről adakoztak: A község szegény alapja és Hinkó János l—l frt, Plachi József 56 kr., Kovács György 55 kr., Korcuy Kovács József 52 kr., Kohn Gábor, Várbalmy Jósad, Kráhk Ignácz 50—50 kr., Gáblencz József 30 kr., Reviczky Imre, Strasszer Ignácz 20-20 kr., Hugyecz András 18 kr. Összesen bsfolyt 8 frt 30 kr. Berkenyéről adakoztak: Lám bek János 50 kr., Saegner János, Smidt József, Értesz Mátyás, Genzdman Fereucz, Englsdörfer Jakab, Hiriing József, Raich Mária, Haffner Fereucz, Haffner András, Szegner Ferencz, Haffner Jakab, Szegner Jakab, Scblenk Antal, Haffner János, Löfler János, "he ha esek Ferencz, Lónieh János, Fnchs György, Reiclt György, Gill Ma tyáa, Hebl Mátyás és Fnchs József 10—10 kr., Menicb Katalin, Geneelman János 8—8 kr., Grausman János, Genselman Fereucz, Stolzanberger János, Smidt János, Lonich József 5-5 kr., Darik János 4 kr. Összesen befolyt 3 frt 19 kr. K is-Oroszi bó 1 adakoztak: A község sze gény alapja 10 frt, Ulmer György, Fclbcrt József és neje 2 frt 50 kr. 2 frt 15 kr., Bellns Béla 2 frt, Csi­ kóra Zsófia, Demény András, Betű Sándor, Rács Já­ nos egyenként 1 frt 15 kr., Pintér Béni, Greff Mihály, Virágh Róza, Virágh Sándor, Vcisz József, Csikóra István B., Kiss Mária, Sagby Lajos, Zclovita Gábor, Virágb Gyula 1—1 frt, Smidt Mihály né 60 kr., GrdT József őr, Surányi József és Bognár Béni 55—55 kr., Espár György, Demény István 0 , Gál András, Csi­ kóra István k., Szűcs József, Szűcs Mária, Nődet La­ jos, Tanyhardt József, Brúder Márton, Szabó István, ifj. Greff József, Csikóra Mihály né, KaU Zsigmond, Kreiss Ferencz, Koknya József, Borissza Mihály, Ifj. Csikóra István, Greff Ferencz hajós, Szabó István sze­ gedi, Sándor István szegedi 50—50 kr., Pintér János, Sintár János, Kis Mihály, Nagy István, Borda István, ifj. Greff Mihály, Szabó Lajos, Verebes Mihály, Mák ral József 40—40 kr, iíj. Sintár István 34 kr., Greff József ör., Ságby Mihályné, Lévai József, Szobonya István, Ferbert János a., legifj. Greff János, Veixler Mór, k. Greff József, Sintár Ferencz, Szaicz Ferencz, Kálmán József 30—30 kr., Deméay József, -dl orv át Józsefné, Apfel András 25—25 kr., Jenci Márton 22 kr., Váczi Béni, Gál Sándor, Jenei Bálint, Podcr Já­ nos, Gál Sándor Ör., Pap István, Pap János, Matús József, Bognár Istvánná, Makrai János, Mikolai Ferencz, Mikolai Józsefné, Jenei Mihály, Molnár József, Ferbort Márton, Bukri Márton, Keeskés Márton, Smitala Fe­ rencz, Révai Mihály, Demény Jánosné, ifj. Sintár Já­ nos, Nagy János, M. Greff József, Magyar Mihályné, leményt sem mondhat róla. En pedig már most isme­ rem a művet és nem sajnálom, hogy éjjeli nyugalmam felébe került annak megismerése, mert új irodalmi tér mékkel ismerkedtem meg. Hogy mennyire állja meg helyét „Rózsi* mint népszínmű és általában mint közönség elé hozatott szín mű, arról részint sz is tanúskodik, hogy a hivatott ítész ur, jelentésében a valónak ellenkezőjét állítja és néhány rósz élccd simogatja azt. A műről magáról azonban bölcsen hallgat, csak egy pár Üres pbrazisban hirdető a mit jelességét. „De nem szólunk a műről; hisszük jóakaróink majd hallatják szavakat s akkor beszédtárgyává válik a mű!“ mondja referens, értsd kö zönség, ez por szemedbe. No ba ő nem szól, szólok én. „A népszínmű, mint középíaju dráma cselekvényo komoly, az összetltközés, a küzdés megrenditő erősza­ kos, de a kifejlet szerencsés. A bős, babár gyakran nagy áron, eléri czélját és általa keltett vihar lét harmóniá­ jában némul el úgy mint a vígjátékban. De valamint a küzdés nem emelkedett a tragikum magaslatáig, úgy a kifejlet sem lehet sóba nevetséges Benne, L i. a nép színműben, népi elemek játszók a főszerepet, népzene, dal és tánca mint a színi hatás eszközei jelentékeny részt kapnak.“ N’évy László. Azért citálom e definitiót, mert Uláu még valaha hasznot húzhatna belőle szerző. A népszínmű Urtalma következő: Rózsi után, kinek beteges lérje meghal, jár az egész falu. De ő nem szeret senkit csak Batta Pista paraszt legényt, kit már leány korában szeretett. De Bitó Mihály Rózsi atyja, gonosz, okmány hamisító, ellene van, és inkább szeretné ha Cserni Bodog molnár venné eL Kancsal ügyvéd is szeretné, de még Burok Gyurka molnár logény is. Ez a két alaktalan megjelenés a főcselekvő Burok Gyurka egyre elfolejti a mit mon dani akar, mire aztán eszébe jnt, és Kancsal 75 zú­ zát eszik meg. No tessék ettől meg nem csömörödéi. Megjelenik még Kukliné predicatióbol kölcsönzött női LAPOK. Tóth István 20—2(1 kr., Csikóra József, Pintér Károly és Greff Fereucz 15—15 ki., ör. Autalics Mihály és Ságby Mihály 14—14 kr., ör. Ferbert János, Döméuy Lajos, Ságby András, ifj. Gál István, Kónya Sámuel, Kovács Mihály, iíj. Greff János, ifj. Anglmayer József, Újlaki Jóuct, Kokuya Mihály, Faggyaa István, Lukács Jozsui, Vitéz Mihály, Fridncb Mihály, Antalics Mihály, Szaicz Antal, Eltör Mihály, Stefauik János, Kuustár József, Gál Dávid, Szajbel János, Jenci Audrás, Bo nifert József, Faggyaa Mihály, .Ságby Jánosáé, Ferbert Mihály, Kruppa Tamás, Czvcrko József, Ferbort Fe­ renci, Zavodszky János, Palotai István 10—10 krt, Rózsa János b krt, ör. Gál Sándor, Czikora Bálint ifj. 6—6 krt, Kis Józsefné, Adamicaka Józsefné, Eltér Já nos, Füstös István, Smidt Mátyás, Klempai István 5—5 kr., Gál Ambrus, Vendég Lajos, Ponikl Péter, Adamicaka Ferencz, Jonei Sándor, Demény István alsó 4—4 krt, végül Pap István 2 krt. Összesen befolyt 67 frt 26 kr., mely összegben a beszedett burgonya bab stb. eladásából bejött 6 frt 31 kr. is bent foglal­ tatik. Öaszcsitve tehát: Veróczéről bejött 49 frt 3 kr. Kis-Marosról 13 frt 88 kr. Rádról 10 frt 40 kr. Kosdról 6frt3kr. Berkenyéről 3 frt 19 26 kr. Összesen tehát 173 frt Peoczről 21 frt 22 kr. 2 frt 50 kr. Nőgrádról kr. Kisorosziból 67 frt 51 kr. Midőn igy az adakozók névsorát közzé tenném, nem mulaszthatom el, hogy a nyomorral küzdők nevében köszönetét no fejezzek ki. Egyszersmind jelzem, bogy ezen 173 frt 51 kr. a mai póstával küldetik fel t alispán úrhoz. kiváló tisztelettel, Balázs Ferencz szbíró. Nyilvános számadás a b.-gyarmati műkedvelő táradat által 1879. április 2Oán rendezett szinielöadás jövedelméről. Bevétel volt: a) kiadott jegyekért 142 frt 80 kr, b) folűlfizctés 4 frt 50 kr melyhez járultak Mclicher Fercnczué úrnő, és Menczel György 1 — 1 frt, Sréter Alfréd 2 frt Palkovics M 50 kr összesen 147 30 kr. Kiadás: a) Budapestről hozatott 14 db. színda­ rabért 6 frt 5 kr. b) folyó év január 20-án rendezett előadásra utólagos fizetés díszítésre, próbák és előadás alkalmával szolgálatért 2 frt, c) szerep leírásért 1 írt, d) színpadi kéllékek: vászon 2 frt 14 kr, kötél 1 frt 50 kr, deszka 3 irt 67 kr, '|? □ szegek 1 frt 28 kr, e) 10 db petróleum lámpa 7 frt, f) 25 db lámpa üveg 2 írt 50 kr, g) 20 db lámpatartó 1 frt 40 kr, h) pet­ róleum és gyertya 3 frt 48 kr, i) 350 db szinlap 5 frt j) vidékre küldött 13 db szinlapra bélyeg 26 kr, k) fodrász 3 frt. I) zene 6 frt, m) Steiner Izidornak kel­ lékek beszerzése és színkörben eszközölt javításokért 15 Trt, n) jegyszedőnek 40 kr, o) szolga 2 frt, p) pró­ bák alkalmával világítás és fűtés 10 frt Összesen 81 frt 38 kr. Tiszta jövedelem 65 frt 92 kr, mely öszzeg az alispáni hivaU) közrevctelével a kitűzött jótékonyczélra, a szegedi árviz károsultak segélyezésére fordítÚtik. Rudecz Zsigmond ellenőr. Áninger László, pénztárnok Hírek. KltüuU-lce. Király ő felsége Podboruky György Houlmegyc alispánjának, hú és buzgó szolgálata elis­ meréséért a kir. unácsosi cziuict díjmentesen adomá­ nyozta. A la.-gyarmati önkcutes tűzoltó egylet 1000 ik őrségét fényesen fogja megünnepelni. Az ünnepély progjammja a következő: l. Az lUQJ ik őrség napján, folyó 1879. évi junius 1-én este 9 órakor veendi kezdetit a diszóreég zcnctakarodó mellett, a melyet diszlakoma követend. — II. Junius 2-án 4 órakor reggel, az 1000-ik őrség az egyleti zenekar riadója közben fejeztetik be. 111. Junius 2-án délet! 10 órakor diszgyakorlat tartatik; ext IV. Junius 2 én délután a podluzsányi erdőben tánczvigalom követi; az egylet a Uuczmulalság helyire délután 2 órakor testületileg fog kivonulni; a táncz 3 órakor veendi kezdetét; kedvezőtlen idő esetén a tánczmulatság estve a „Fekete sas* vendéglő emeleti termeiben fog megtartatni. A tánczmulateágra belépti díj: Család jegy 2 frt. Személy-jegy 1 frt. Jegyek előre válthatók Auinger László egyleti pénztárnoknál. A b-gyarmati műkedvelő társulat junius bő 14 én fogja előadni Szigligeti Ede „Czigány* czimü jeles népszinmúaét. A részletekről jövő számban már referálhatunk. A tervezett dalegyleti hangverseny B.-Gyarmatou elnapollatott. Miért? Bizony őszintén kell consUtálnunk, hogy a működő tagok részvéllcnsége miatt Kár bogy sok úri ember, nélkülöz egy kis társulati ér­ zést, s közönnyel vesz olyan lekötelezőit, mellyel egy jóczélú és léleknemesitő egylet iránt kell viseltetnie. A bizottság, elnökség, karnagy mindent elkövetnek, hogy ' szép példával, buzdítással feltartsák a sokszor igen kellemes és nemes élvezetet uyqjtó dalórákat. Hja de a közöny, a részvétlcnség minden jó törekvést meg­ hiúsít'. Uraim! hát ez a becsület? A tnájus^3-ki hang, vereonyre már minden el volt kéazilve, a losonexi dalogylet igen szép jelét adá collegialitisának, hogy a hangversenyre ingyen több műdarabot leiratra elkül­ dött, az előadandó múdarabok nagy részt be is voltak tanítva. És íme, amint a májusi napok melege bekö­ szöntött, a dalártagoknak ez előtt a szép ős nemes él­ vezetekért lángoló tüze elpárolgott, i ez az oka annak, bogy a hangversenyt el kellett napolni. Az ..Apollo" zeBcmúfolyóirat legújabb (május* havi) száma következő tartalommal jelent meg: 1. Scrsnade, Wacbtel Auréltól. 2. Tipegő polka, Büky Györgytől. 3. Giroflé polka, Hölsl Lőrincztől. 4. Praoludium, Kapp Sándortól. Népdalgyöngyök a „Sárga­ csikó- czimü népszínműből: I. Nincsen annyi tenger csillag II. Szép is vagyok jó is vagyok. TII. Ha be­ megyek a templomba. -Énekre -é» zongorára -vagy zongorára külön átirte Vágvölgyi M. Béla. Az Apollo előfizetési ára félévre 3 frt, mely az Apollo kiadóhiva­ talához (Budapest, vár, Verbőczy utcza 197. szám) czimozve küldendő bo, logczélszorübben posuutelvány utján. Pályázat. A 400 frt évi Szőlőssel összekötött málnapateki körorvosi állomás választás utján leendő betöltésére f. évi junius hó 6-ik napján d. e. 9 óra tűzetik ki a málnapateki községházhoz. Felhivatnak mindazok, kik fenti állomásra pályázni óhajtanak, hogy kellően felszerelt kérvényüket f. évi junius bő 5-ig alólirtboz adják bo. Rónya, 1879. május 5. Okolicaányi Mihály, szolgabiró. Adakozás. A szelestényi iskolás gyermekek, a szegediek javára gyűjtést eszközöltek 8 1 frtot gyűj­ töttek össze a derék kis honpolgárok. Ezen összeg szerkesztőségünkhöz küldetett, honnan az alispánt hi­ vatalhoz tétetett át. Pinczei episódok. — Golka úr a b.-gyarmati Mártonbcgy alatti pinezéjét őpitteti, — ■ fedetlenül hagyja a gyalog utón kiásott 1 1|« méter mélységű mészgö Iröt. Éjjel, persze, sok jókedvű ember, a pin- alak, ki később mint Cserni Bódog felesége ismertetik meg, miután megfordított török módra többekkel élt. A falu rossza czigánya is átvándorolt, csakhogy nem szőlőt, bánom tükröt lop az árverésen, melyen férje adóssága miatt, Rózsi ellen történik a végrehajtás. Hogy a bevándorlónak triumvirátussá teljes legyen, még lezig zsidó alakja is átjön a Rózsi czimü zavaros velejú népszínműnek csúfolt drámai korcsba. Ez a cselckvény, a többi mind üres beszéd és telt poharak ürítése, hol a közönség gyönyörködhetik a részegség minden stá­ diumaiban. Üolott én szerintem a drámát jellemzi, bogy jelenben történjék a cselekvény a jövő felé irányulva, bizonjos czólt követve. Népies nyelvezetről szó som le bet, mert olyan virágos mondatok a népéletbcn álta­ czékből hazajövet, belebukik a gödörbe, s jól beme­ lában nem jönnek elő Legjobban sikerült- a czigány kölcsönzött alakja, mert úgy látszik, hogy nagyon kevés szelve magát, nagy káromlások közt kivánszorog. gondot fordított reá, és eredeti alakjában hozta át. Így történt ez legközelebb egy tisztességes polgárral Morálja megrenditő. is; nyakig beleesett a gödörbe. Ajánljuk n rendőrség Rózsi, ki az első felvonásban férjét nagyon sze­ figyelmébe. reti, már a másodikban reá sem gondol, hanem inkább Földrengés volt Kozárdon f. hó 1 én, mint tu­ Batta Pistára. A molnár, Rózsit akarja. Kancsal és Bitó ropnant csalásokat köretnek el és mindezért az dósítónk Írja, c földrengés nagyobb pusztításokat tett; nevezetesen, Viktor József úr háza ős gabnatára több a bUnhőués, hogy Rózsi Pistával, KaU a férjével össze kelnek, a két gonosztevő pedig alapítványt tesz és Ró­ helyen megrepedezett, egy — néhány holdnyi területű zsira bízza atyja a korcsmái kezelést. Egynegyed 12-ig rőt — majd 2 lábnyi mélységre lesüllyedt. Rósz jelek I tartott a sok üres szó darálása, mialatt daczára annak, Baleset Egy varbői 15 éves kocsisgyerek sebe­ hogy referens úr elhallgatja, sőt még az ellenkezőt ál­ lítja, szerző, kit a mint látszik azért hívtak ki, hogy sen futó lovait nőm bírván visszaurteni, — B.-Gyarkifütyüljék és abezugozzák, bebizonyult, hogy szerző maton a Szócsőnyi utón Nagy Pál földmivelő 4 éves annyit ért a színmű íráshoz mint a tyúk az ab c bez. kis leánykáján, ki libácskáit a sebesen futó lovak elől A darab határozottan megbukott De lévén a közönség megmenteni akaru, — keresztül hajtott A gyermek közt sok tiszteletbeli jegyes, kellett ex offo tapsnak is lenni, mi azonban a nagy abeng és fütyben elveszett. rögtön meghalt. A kis Phaeton most már vizsgálat De egyre csodálkozom, bogy Dortsák úrnak oly alatt áll. roppant phantasiája van, mert a "hol fütty és abeugot Tűi. B.-Gyarmaton f. hó 6-án a Homok utczában hallottunk, ott ő mindenütt tapsot és éljent hallott. egy ház lelt a gondatlanságból kiütött tűzvész áldo­ Losoncz, 1879. april 29. Deutch Bertalau. zata. - Derék tűzoltóinknak köszönhető, hogy a nagy szél daczára a tűz nem terjedhetett tovább e aszom- �NÓGRÁDI szódon utolsó 3 szalmaházat is nem emésztette fal. A tűzoltók önfeláldozó magaviseletét ér példányaié™ ügyességet fejtettek kiesen tűzesetnél is. A harangok Általi Vészjelzés még most is oly lassú mint melóit, . habár, mint halljak, a városi elöljáróság a legerősebb rendszabályokat szokta alkalmaiul ai álmot bakterek ellen. Mint halljuk — r. ttlinapjáu törve baktert ki csak igen későn kezdte lélreverni a harangokat, — hivatalától felfüggesztették. LAPOK. akarjak; mi egy fölötte hasznos s mindenki által fon­ tosnak elismert gazdasági ágat akarunk elterjeszteni széles e hazában. t A kitűzött czélt elérni védjük szakközlönyök, ér­ tesítők, szakkönyvek kiadása és terjesztése, méhészeti tnozeum alapítás, köz- és vándorgyűlések tartása, ki­ állítások rendezése; vándor-tanítók alkalmaztatása, termelési és fogyasztási árucsarnok állítás*, méhészeti termények és eszközök adásvételének elősegítése, méhészeti eszközök, kaptárok gyárilag való készitése, a méhészet tudományának és gyakorlatának az iskolák­ ban tantárgyul való behozatala által stb. Gazdászat Felhívás országos mébéazsti egyesület alakítására. Egyesülés korunk jelszava. Ai egyesülés üdvös voltát, Aidáidat következményeit mindenki érti. Bármely téren tapasztaljuk azt, hogy minél töb­ bes • minél szorosabban közös mánkéra, közös előbaladásra vállvetve sorakoznak, annál nagyobb az ered méay, annál biztosabb a siker, annál gyorsabban ér­ nek czált. Egyesületünk czélja a méhészetet, a gazdaság ezen aranybányáját azon polezra fölemelni, melyet ezen gazdasági ág jelentőségénél és jövedelmező voltánál fogva elfoglalni hivatva van, czélja a méhészetet fel­ virágoztatni, s okszerű méh^zeti ismertetése és terjesz­ tése által nemzetgazdasági ággá fejleszteni. Mi a virágaink kályháitól elillanó milliókat őszsssgyqjteni s hazánk javára, saját javunkra fordítani Az akarat szép, de a kivitel nehéz! A országos magyar gazdasági egyesület, a nagymélt. m. kir. Ministerium pártolását bírjuk, az alap­ szabály-tervezet ki van dolgozva, a hadi terv kész, csa­ kis az hiányzik, mi ezen nagyszerű occupatiónál a fő­ dolog a hadsereg! Kitűzött czélnnkbos képest pedig, hogy egy Is tünk as egész országra kihasson, as ország minden zugában beli hogy képviselői legyenek. Egyesületünk sikeres működése egyedül a nagy érdemű közönség becses részvételétől függ. Teljes bizalommal fordulnak tehát az ország min­ den polgárához, szíveskedjék az országos méhészeti egyesület tagjáéi jelentkezni egy-egy levelező lapon. De felkérjük különösen a lelkész, tanító, jegyző urakat, úgy a honoratiorokat általában, hogy lakhelyükön gyűjt zenek az országos méhészeti egyesületbe tagokat. a rendes tagsági djj évenként 8 forint, az alapító tagsági díj pedig egyszer mindenkorra 30 írt. Egyelőre csakis a bejelentést kérjük Krieseh János műegyetemi tanárhoz (V11L kér. naputeza 13. sz.) mint a szervező bizottság elnökéhez beküldeni. A* egyesület megalakulás napja a jelentkező tagok számához ké­ pest fog közzétételül. Azon biztos reményben, hogy az, a mi más nem­ zeteknél oly fényesen sikerült, Magyarországon is ke­ resztül vihető lsend, bátorkodik mindenkit a közös munkálkodásra felhívni az országos méhészeti egyesület szervező bizottsága: Bálintfy Pál, Borszéki Soma, Dömötör László, Krieseh János, Kűhne Ferenez, Dr. Pertsy Feróhoz. Piacai árak B.-Gyannaton. 1879. évi májú 6-én. Ily ■it*t*is*t: Tisztához* 7 frt 60 kr. — 8 frt — kr. Rozs . . 5 frt 40 kr. — 6 frt 50 kr. Árpa . . 6 frt 10 kr. — 6 írt 20 kr. Zab . . 6 frt 20 kr. — 6 frt 40 kr. Kukorieza 4 frt 60 kr. — 4 frt 80 kr. Jegyzette: Szkokas János Felelős szerkesztő Horváth Danó ; k. ■■ Az I83l-ik évben TRIESTBEN alapított cs. kir. szab, biztosi tó-társaság ASSICURAZIONI GENERÁLI melynek vezórOgynökségi irodahelyiségei Budapesten, az Intézet házában, Dorottya-utcza 10. szám alatt léteznek, és az ország minden tekintélyesebb helyisé­ geiben fő- és kerületi ügynökségek által képviselve van, a legolcsóbb dijak mellett biztosit tűz-, szállitási és jégkárok ellen, valamint az ember életére a leg­ különbözőbb kombináliókban. Árverési hirdetmény. Árverési hirdetmény. Nógrádmegyebeli Szentiván községben a közbir­ tokosságot közösen illető koresruáltatási jog f. évi májas 15-kétől három évre nyilvános árverés útján, Szentiván község házánál folyó évi május 12-kéa d. e. 10 órakor haszonbérbe fog adatni. — Az árverezni kívánók a határnapra azzal hivatnak meg, hogy ma­ gukat 100 frt bánatpénzei lássák *1. A haszonbéri fel­ tételek pedig az árverés előtt Szentiván községben a körjegyzői irodában lesznek megtekinthetők. Kelt Szentiván 1879. évi április 25. Nógrádmegyebeli Legénd községben a közbirtokosságot közösen illető korcsmáltatási Jog f. évi julius hó 1 -tői három, esetleg hat évre nyilvános árverés utján Legénd S—S Azoitiram Arózátrfoáooa;. községében, a bíró házánál folyó évi május hé 26-án d. a. 10 órakor haszonbérbe fog adatni. — Az árverezni kivánók a határ­ napra azzal hivatnak meg, hogy magokat 100 o- ért. frt bánatpénzzel lássák el. — A haszonbéri feltételek pedig az árverés előtt Legénden Szandtner Gyula közbirtokos urnái megtekinthetők. a—i Legéndi közbirtokosság. Bekövetkezvén a jég elleni biztosítás ideje;-van szerencsém azon előnyös körülményre felhívni a t. gazdaközönség figyelmét, miszerént az „első magyar általános biztositó társaság* a kalászos vetések bizto­ si tálát már májú 1 tői elfogadja, s a biztosító felek­ nek azon előnyt nyújtja, hogy azok biztosításait májú 25 ig a termésben előállható változások szerént sza­ bályozhatják, vagy is: mostoha idő bekövetkeztével, mely a vetést megrontaná, leszálithatják, s akkor a befizetett összeg aránylagosan vissza téríttetnék, vagy kedvező viszonyok esetében után biztosítás által érté­ két felemelheti. Egyszersmind van szerencsém örvendetes tudo­ mására hozni a t. gazdaközönségnek, miszerént azon biztositó feleink, kik múlt évben jég ellen biztosítottak, s folyó évben is társaságomnál biztosítanak; a műit évben fizetett tiszta dij után 8 *|t °[o nyereményben részesülnek. 3—3 "it Van szerencsénk értesíteni a L ez. közönséget, miszerint a helybeli takarékpénztárnál általunk árverés utján megvett mindenféle arany- ■ esOstnemü ék­ szerek a órák üzletünkben legjntányoaabb áron kap­ hatók. Silberer A. it fia. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B-.Gyarmaton 1879. Gazdik Ltját, u elií majyír Utalásos biztosító Unuic IzynSks. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00619.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_05_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-05-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 19. szám (1879. május 11.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom