https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f4d2c9127a96ceb634a6bbf2b4c2dbaf.jpg abb5d148bc38470da617d63225ebb681 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c8f4f4fec4e2116ef0b36f76c7378228.pdf 0cda3615744c1cb047342359fb1b9656 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. Vasárnap, 1879. május 4. 18-ik szám. AÓfiRAIII LAPOK és ü o j\r np i Politikai, társadalmi Elő fizettet fel titelek: Egén *»r« « írt. F*l *vr« 3 írt. Étorsjtdr* I frt 50 kr. Egye* ezám ára 13 krajczár. KlóSzelni cenpin • kisdólüvzUUU leint B.-Gjr*rmaton. B.-Gyarmat, május Hm „L’otaa c'est moi!“ ezt mondta XIV. La­ jos a parlamentnek, s ezzel teljesen kifejezte az absolut monarchia fogalmát. — A íranczia nemzet, pedig már akkor ragyogott, — nyu­ godtan tűrte az absolutismus puha párnáin ezen megaláztatást, — s habár a túlzott absolutismus magában növelte a nagy foradalmat, de a nemzet móg akkor nem tudott fölébredni mámorából. — Mennyivel tovább vagyunk mi?! — Nálunk az alkotmányos monarchia következetesen fejlődött, móg pe­ dig oda, hogy a honpolgároké, és nem a fe­ jedelemé, az állam. Közjogi törvényeink egy­ től egyig biztosítják honpolgári jogainkat, — s még a legutolsó részletekben is bizonyítják hogy az állam a mienk. Ha tehát az állam mienk, az állami czél megszilárdítására mindenkinek le kell róvni honpolgári kötelezettségeit; ez az államra nézve conditió, síné qua non. De viszont az államban csak úgy örvendhetünk jólétnek, ha az állam iránt teljesítendő kötelmek nem olyanok, melyeket vállaink nem bírnak meg. Ezen kötelezettségek legkiválóbbika az a d ó. Ez alkalommal, csupán a keresetadó 111. és IV. osztályának, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának, és a tőkekamat és járadék-adónak., kivetéséről .^óhajtunk egyet-mást az érdekeltek figyelmébe ajánlani, és pedig: A kivető-bizottság áll egy elnök és négy tagból, ezeket. — az elnök és két tagot — a pénzügyminister, két tagot pedig a megye nevez ki, a megye független polgárai közül. Ezen kivetöbizottságban szavazatával dönt a többség, de az adófelügyelő, vagy helyet­ tese, ki mint előadó működik, szavazattal nem bir. A felszólamlás! bizottság, szintén a fennebbi módon alakittatik, s határozatai ellen csak azon esetben van felebbezésnek helye, akár a felek, akár a kincstári előadó részéről, midőn az kérdéses, vájjon valamely megadóz­ tatott jövedelem adótárgyat képez-e vagy nem? A fennebbiekből látható, hogy az adó­ fel ügyelőnek joga, erélyes bizottsággal szem­ ben, vajmi csekély, s csupán arra szoritkozik, hogy úgy mint a fél maga, ő is jogosított ielcb bezni. Az adókivető bizottságnak keze ugyan meg van kötve az 1875. évi XXIX. t. ez. 18., 19., 20., 21. és 22. §§-ai által, melyek az adó, illetőleg jövedelem-összegek kiszámí­ tásának módozatait szabályozzák, de mégis szép tere nyílik, különösen a fenidézett tör­ vény 19. §-ának alkalmazásánál, mig a fel­ szólamlás! bizottság — a 18. §. második be­ kezdése szerint, az ezen alapokon kivetett adó­ kat is mérsékelheti, ha teljes hitelességgel bebizonyittatik a megállapított minimumnál kisebb jövedelem. A mi adótörvényeink, a legtágabb körű független polgári beavatkozást, mondhatnék tisztán polgárok általi adó-megállapitást en­ s közgazdászat! líi r d été* ek d ij a : Üt haiáboi pctiUor 5 kr B«iy< k aiadm bciktatáiuil 30 kr. Nyllttér janocid icraíVkr. — Nagyobb ét többixűri hirdcUack jalaayoiau eaakúxúltelaek. — Bel* éx kftlfúlJi hírlapok ixáaára ' hinletBiayekrt elfogad Hay Károly hirdetmény-küivotíU ’ 1 Irodája Badapciten. 3 dob nlcaa. 14. >x. 1. ajtó. > gednek, s ha méltánytalan, vagy épen tör­ vényellenes adókivetés történik, ezért semmi szin alatt sem okozható a kincstárt képviselő adófelügyelő, hanem mindig az ott működött kivető, esetleg felszólamlási bizottság, mert egyedül ezen bizottság szava dönt, az adófclügyelö csupán felebbezhet, de nem tovább mint ismét .a független polgárokból alakított felszólamlási bizottsághoz, s ha ezek is eré­ lyesek, a törvényt jól kezelik, ennek korlátain belül számos panaszt lesznek képesek elhall­ gattatni. A törvény maga, már a jövedelem kiszá­ mításának módozatai által, s különösen a 10 °o -os adóösszeg magassága folytán, igen sújtja az értelmi foglalkozást, a kereskedelmet és ipart, de különösen terhessé lesz a kivető­ bizottságok erénytelen működése mellett. Magának a törvénynek azon rendelkezése, hogy az adókivető és felszólamlási bizottsá­ gokban, a rendesen földadót fizető elnök és 2 tag nem a kereskedő vagy iparos osztály­ ból lesz kinevezve, — sérelmes a kereskedő és iparos osztályra nézve, mert nem feltételeztetik általa, hogy ezek elég biztosítékot nyújtanának a kincstár megvédésére, holott a földbirtokosok adójának megállapításánál, a kataster készítésénél, igen helyesen, csupán földbirtokosok .becseik fúl ja .fÖldjAvedelmot, pedig ez nem lényegtelen, mert sokszor ta­ pasztaljuk, hogy a földbirtokos urak egyes iparágak jövedelemképességéről fogalommal sem bírnak, s ennek folytán valóságos arany­ bányának tekintik azon üzlettelepct, a mely ily virágzásnak harmadik, negyedik évében be is adja a kulcsot. A fennebbiek előrebocsátása után, azon kérelmet intézzük a kereset stb. adók kivető és felszólamlási bizottságainak tagjaihoz, hogy az adótörvények korlátái között, a f. évi kive­ téseknél, az amúgy is tönkre silányitott ipar és kereskedelem védelmére hatni, és a jelen évben csaknem teljesen nélkülözött jövede­ lemre tekintettel, csupán a minimumnak leg­ kisebb tételeit megszavazni szíveskedjenek.*) x. — n. A csongrádmegyei árvízveszély. (FolyUtis). A fentebbi kiütésekben elő van adva rövid ki­ vonatban az általános tiszaszabályozás története. Most lássuk igen röviden: Külünnzen Ctongrndmegge tzabalgnzáti történetét. Mint fentebb említve volt, Csougrádmegye az egész tiszavöigy legmélyebben fekvő területét]képezi. Azon megyét a Tisza hosszában hasítja végig, ngy, bogy a jobbparton kisebb, a balparton nagyobb rész fekszik. Az ős Tiszán kivltl két nagy mellék folyó érinti azon megyét, u. m. az egyesült hármas Körös a megye felső szélét érintve, Csongrád város átellenében szakad a Tiszába. A másik nagy mellékfolyó a Maros •) A bizottixc oly tagokból xlaklutott, kiknél a törvény lévén Irányadó, — nem akarjak hinni, hogy aa adókiveUanél tórrénytelenaég kúvetteaark el, aőt Uíuxuk. bogy a bixotUágok ágy ax illám, mint a honpolgárok érdekeit figyelemben tartva, a lehető méltinyoxiágol fogják gyakorolni a jelxett adók ki ve léiénél. Siork. hetilap. A lap aiclltmi ráxxáro a a ayiltUrre vonalkoxó minden köxhminyek a axerkaaxtűhds ktldenddk. KlófiieUai péntek, reclamatiók, áa hlrdoUMk a kiadóból Utáaendók. szinte a balparton, a megye alsó szélét néhány ezer ölnyi vonalon érintve, Szeged város felső széle iránt szakad a Tiszába. Ezen két nagy folyón kivltl volt még hajdan ugyancsak a balparton két kisebb mellékfolyó is, u. m. a Teker és Kórógy, melyek azonban nem a távoli hegyekből eredtek, hanem csak a szomszéd Békésmegye térés lapályain Összegyűlt bólevet és esővizeket vették fel magokba és vezették le Csongrádmegye balparti lapályain kérésztől a Tiszába. De ugyanezen erek arra is szolgáltak, bogy midőn a Tisza feláradt, ezen ereken a víz kitertllt több négyszög mértföldnyi területre, s ba a Tisza árja lement, s a mederben a viz lejebb szállott, akkor ugyanezen ereken ismét visszafolyt oda. E'szerint ezen ereken a viz néha lefelé, néha pedig ellenkező irányban kifelé folydogált. A Körösnek a Tiszába szakadásán felül mintegy ezer ölnyirc kiszakadt belőle egy másik mellékfolyó, t. i. a Kurcza, mely ugyancsak a balparton, a Tiszával csaknem párhuzamosan lefelé folyván, 3 és fél mértföldnyi pályafutása után Mindszcntnél a Tiszába sza­ kadt. A Tisza és Kurcza között elterülő mintegy 20,000 Lolduyi terület hajdanában csaknem örökös vízállás volt, s néhány ölnyi mélységben tisztán iszap­ lerakodásokból áll, s mint ilyen, igen kitűnő nádat ée gyékényt termett. Hasonló természetű terület a balpart alsó részén Hódmezővásárhelytől a Marosig elterülő mintegy 80,000 hold ártér, melynek legmélyebben fekvő területe a wllődw tava közvetlenül Vásárhely mellett, mely még az ős idők beli tengerfenék maradványa. . , Ezen sajátságos földrajzi fekvés hajdanában elő­ nyére volt azon vidék lakosságának, mert azon időben, midőn hol a tatárok, hol a törökök, hol a rácsok pusztították 'azon Vidéket, midőn a nagy költő'szerint: .Bajt ax fridoxott, < fok Kard nyalt barlangjában, Hierte náxelt a nem leié Ilonját « halában * midőn a felégetett falvak lakói a begyek s erdőségek nélküli vidéken nem találtak.menedékhelyet, a hol magokat elrejtsék, a jobbparti községek Szeged és Csongrádra, a balparti községek pedig Szentesre és Hódmezővásárhelyre vonultak, mint a mely helyek nagy terjedelmű nádas és gyékényes területek mellett feküdvén, igen alkalmasak voltak arra, bogy a szerte csatangoló rablócsordák elől biztos menedéket nyújt­ sanak. Midőn a puiztitó ellenség közeledett, a legelső vészjelro a több községek maradványaiból összeeereglett nép vagy szcmbeszállt vele, ha kilátás volt arra, hogy velő megmérkőzhet, vagy ha az ellenség túl­ súlyának ellent nem állhatott, bemenekOlt a közeli nádasok közé, hová őket a nádasok labyrintl^aival ismeretlen ellenség uem követhette a nélkül, bogy ott őket egyenként el ne verjék. Az ellenség aztán az üresen hagyott hajlékokat feldúlta s felégette. Midőn aztán vagy önként, vagy nagyobb erő által kényezeritve tovább ment, a nádasok lakói előszállongtak rejtekhelyeikből, s földből, vályogból újabb hajlékokat alkottak, s a közel levő náddal és gyékénynyel be­ fedték, bogy ismét bizonytalan ideig falvaikban társaságosau együtt lakjanak. így keletkeztek az alföldön, különösen Csongrádm .'gyében azon igen-igen nagy községek. így p. o. Szentes város hét uagy községből alakult, s hét négyszögmértföldnyi területű határában még most is lát­ hatni a bét különböző községnek maradványait, itt-ott még templomaik omladékai is fennállanak. S azon községek mind magasabb helyeken feküdtek, mint a hol maga az azokból alakult Szentes fekszik. Hód­ mezővásárhely még több községből alakult, melyeknek helyei szintén felismerhetők. Mindezek azt mutatják, hogy volt olyan idő, a mikor nem az árvízveszély volt a nagyobb veszély, s első helyen nem arra kellett gondolni. Az árvizveazély azon időben második sorba jött. A halhatatlan költő által oly szépen megénekelt zivataros századok elmúltával folderülvén a polgára- �NÓGRÁDI sodáa hajul*, csakhamar kitűnt, hogy két tekintetben hátrányos * községeknek * mostani helyeiken oly nagy mérvű összponlositesa, U L egyik * mezőgazdászat, másik a* árvízveszély tekintete. A mi az éltét illeti, *Z elhagyóit jtözségek némely rétié az összpontosított köaeégtől két-bárom mértföldnyi távolságban lévén, az onnan elköltözött lakottig az 6 otthagyott földeinek mivclbetéM végett kénytelen volt oda tanyákat épitani, ■ maga és családja állandó lakát* * községben lévén, két bárom mértföldnyi távolban lévő birtokát csak tanyai rendszer szsriut mivelbettc. így fejlődött ki'az alföld nagyközségei határaiban * mezei gaidáteát nagy hátrányára az apró birtokokon ia a tanyai gazdálkodás. A mi az árvíz veszélyt illeti, az ellen Csongrád megyében a harminczae években, ét így a* általános üszaazabályoxá* előtt már nem csak elméletileg, hanem gyakorlatilag is igen helye* mQveleteket hajtot­ tak végre, a határaik nagy részét a tiaza áradásai ellen mentesítették. E tekintetben Szenten váron ment elől jó példával. Ugyanié a* 1830 diki emlékezete* nagy árvíz által határának nagy része el lévén borítva, hogy ezen csapáa ismétlődésének elejét vegyék, siettek az ő volt fbldesuraságukkal * búbért viszony mcgwüntetéséro egyen*égre lépni, • 1836-ban nem ctak össze* úrbéri tartozásaikat megváltották, hanem a földesúri jogokat é* kiesebb királyi haszonvételeket (regálékat) és né­ hány ezer hold majorsági pasztái birtokot is Örökáron magvevén, azonnal hozzá fogtak azármentcaitési mun­ kálatokhoz, még pedig igen okosan azon elvből indul­ tak ki: a ki sokat markol, keveset szorít, — * ki mindent akar, az semmit só ér el biztosan. Tehát terjedelme* határuk egy ki* részét, melyet a természet ia épen azon czélra látszott kijelelni, meghagyták ártérnek, hogy * nagyrészt annál biztosabban mente■ithesaék. így aztán a Tisza és Karcra kOzit ártérnek hagyván, a Körös partnak egy magaslatától, mindenütt a Karca* balpartján, kiválasztva * felhasználva a természete* magaslatokat, * azokra támasztva * védgátak végeit, azon lapályokon * mélyedéseken, melye­ ken a Tisza és Korcsa folyók árja ki szokott terülni jó erő* széle* és maga* töltéseket emeltek községi közmunkával Hogy pedig a Békésmegye felől jövő vadvizek aa ő lapály os földeikre ne szorittassanak, a Vekor és Kórogyon keresztül is emelt töltésekbe vizleereeztő zsilipeket építettek, úgy, hogy azok nyitva tartassanak sikkor, midőn a Tisza éa Kurcz* medrében a víz alant áll, ■ a nyitva lévő zsilipeken * Békés­ megye felől odagyült vadvizek rendesen lefolyhattak. Ha pedig a Tisza áradásától tartani lehetett, akkor a zsilipek lezáratván, az áradat kiierüléac meggátoltatott Ezen töltések olyan irányban készültek, hogy egyszer­ smind késlekedést utókul is használtatván, kettő* czél lati általak elérve. Ily módon 70,000 kát holdra terjedő határából mintegy 60,000 kát hold ánnenteaitve lett, * a Korcsa ás Tisza közti területből Szentest illető rész 9354 hold megmaradt ártérnek, mely azonban az alföldi viszonyok közt, mint árvizjárta terület is igen jövedelmező volt, mert kitűnő nád- és gyékénytermése épületek befedé­ sére a zsindelynél sokkal olcsóbb és tartósabb. Tüzelő anyagnak is igen jó. A városhoz közelebb eső terület­ ből pedig egy teteme* rész fűzfákkal beültettetvén, azon egész határban egyedüli erdőséget képezett épen ott a város mellett, a hol klíma javító tekintetben a köriég javítására is nagy befolyással volt * minden hatodik évben lebotolható lévén, sok tüzelő anyagot adott. A kevés mennyiségű szikes természetű és így erdősítésre nem alkalmsa, nád és gyékényt sem termő páston magaslatok az árvíz lemenetele után kitűnő legelőt adtak, S a baromtenyéaztéa gyámolitásár* mcIgéitek De volt még más előnye is a szabályozás azon listájának, t. L az, hogy a Kurcz* mint élő folyóvíz, közvetlenül a város mellett folyván, mint vizi at, a közlekedésre s az által a termények értékesítésére felette jótékony hatással volt. Egészségrontó állóviz sem S város körül, sem a határban sehol nem marad­ hatott, mert a vadvizek mindenünnen beszivárogtak * Vekerbe és Kórógyba, onnan a zsilipeken át a Korcsába i onnan a Tiszába folytak be. Mindezen előnyöket az új szabályozás által Szentes város elvesztette, mert bele kényszerittetett az italán o* tiszaszabályozásba, * tömérdek pénz éa munka áldozat árán teremtetett számára olyan helyzet, mely sokkal roszszabb az eddiginél. Ur'tttslk). LAPOK ' Az állami elemi iskola egyik termében feldíszítve függ az ünnepelt királyi pár arczképe q a magyar korona, két oldalt fel vau állilva a tanuló ifjúság s 8 órakor megjelennek Madách Károly alispán, Ebcczky Emil kir. tanfelügyelő, Komjáthy Anzelm az iskola­ gondnokság elnöke, a gondnokság tagjai, az egye* testületek képviselői és a tanügy barátai, — a zászlót Hágcr Sándor állami tanító tartotta. Komjáthy Anzelm gondnoksági elnök elfoglalván alelnöki székel * megnyitja a zászlóavatás ünnepélyét, mn az abban foglalt szép eszméknél fogva szóról szóra ide iktatunk: ,Tisztelt Gyülekezet! Midőn a b. gyarmati állami elemi iskolagondnokság határozatából e mai ünnepélyt az itt megjelent igen tisztelt arak és tanuló ifjúság szívélyes üdvözlésével megnyitom, azt hiszem, hogy e napon a magyar nemzet minden igaz fiának lelkét az öröm és bála szent érzete lengi át, s méltán, mert ma a legelső magyar ember, IcgkcgyolmeMbb urunk, királyunk 1. Ferenc* József éa a legdicsőbb nő Erzsébet királynénk ő Felségeik, nem csak felsé­ ges családjukra de hazánkra nézve is boldogító háza*, ságuk 26-ik évfordulójának ünnepe van; ezért min­ denek előtt azon lelkünk mélyéből eredő hazafiul óhajnak adok kifejezést, hogy az ur Isten ő Felségei­ ket dicsőségesen uralkodó Házuknak és szeretett hazánknak boldogítóéira igen sokáig éltesse ! Éljenek ! Ezen lelkes éljenzésekben nyilvánult hódoló mély tiszteletünk, bonszeretetünk szent érzelmeitől áthatva ~hozzátok tordalok kedves tanuló ifjúság! s kérve kér­ lek, hogy a hazaszeretet és ettől clválaszthatlan Felség iránti hűség érzelmeit már serdülő korotokban véssétek sziveitekbe, * e nap emléke erősítse meg kebletekben azon hitet, hogy „boldog csak az lehet, ki jó erkölcsök és polgári erények gazdagságában keresi öntudatának nyugalmat!1* azért mindenek előtt erényesek, a haza éa király iránt pedig hűségesek legyetek; s hogy a hazának hasznos polgárai lehessetek, ifjú korotokban az elemi iskolától kezdve minden tebetségieket a ta­ nulásra fordítva fejleszszétek az Isten legszebb, legromekebb adományát — értelmeiteket; mert kedvesek agy a hazának mint önmagátoknak is csak igy lehet­ tek, — * ha bár vallásra éa nemzetiségre nézve talán különbözők vagytok ia, azon hitben, hogy mindnyájan egy államnak a magyar hazának fiai, a egyenlő sza­ badságot élvező polgárai vagytok, — egyek és erősek legyetek ’. Mi a mai nemzeti nagy ünneppel egybekapcsolt zászlószentelési ünnepélyünket közvetlenül illeti, tudjak, hogy a b.-gyarmati állami elemi népiskola — mely a tudományok templomának csak előcsarnokát képezi — ő Felsége m. kir. kormányának kegyes és bölcs intéz kedése, folytán csak pár évvel ez előtt állíttatván fel, még nem túrt oly külső jelvénynyel, melyet ünnepélye* alkalmakkor használhatott volna, * tudjak azt is, hogy a tanuló ifjaság tiszteletének és szeretőiének jeleit nagyobb mérvben és fényben nem képes clőtüntetni, ezért jónak látta a gondnokság ez iskola részére egy zászlót szerezni, melyet ma, mint a magyar nemzet kiváló nagy ünnepén, ö Felségeik iránti hódolatunk jeleül, * agy e zászlóra mint a tudományokért ez alatt küzdő tanítókra és tannló ifjúságra az Istentől áldást kérve szenteljük fel araim azon imával, melyet Vörösmarty dicsőült költőnk szózatából tanultunk, s úgy hiszem, hogy ezt a tanuló ifjúság zsenge ajkairól legszívesebben fogjak hallani.- (Énekeltetik a szózat) A szózat oléneklése után az elnök felkéri a kir. tanfelügyelőt, hogy eme hódoló mély tisztelet nyilvá­ nítását az illető ministerium utján ő Felségeik királyi trónjához juttatni, valamint a vallás és közoktatásügyi ministernek közoktatási ügyünk előmozdításáért és ez intézet felállításáért hálás köszönetét nyilvánítani szíveskedjék. Mire Ebeczky Emil kir. tanfelügyelő következő­ leg válaszolt: „Végtelen örömemre szolgál, hogy tanúja lehetek azon legmélyebb hódoló tiszteletnek, melynek — a mai országszerte ünnepelt napon, midőn császár és apostoli Király, legkegyclmcsebb urunk és császárné, imádott Királyasszonyank ő Felségeik ezüst menyeg zőjüket ülik — e tanintézet, annak derék tanítói és érdemekkel bővelkedő gondnoksága, az által is kíván­ tak kifejezést adni, hogy ez intézet diszzászlóját a mai örömünnep tisztességére szentelik fel. Kötelességem­ nek fogom tartani, erről hivatalos jelentésemet meg­ tenni, valamint tehetségem parányait készséggel fel­ használtam mindig, hogy e jeles népiskola javát s vezetőinek becsületét előmozdíthassam.- Oroni .Mikiéi. Zászlóavatási ünnepély. Steiner Gábor a helybeli állami el. iskola igaz­ gatója indítványa folytán elkészült az állami elemi iskola zászlója. A felavatásra kellett-e szebb alkalom, mint április 24-ke, ő Felségeik menyegzőjének negyed Szásádon emlékünnepe . . A zászló előbozása alatt Komjáthy Anzelm elnök átnyújtja tanfelügyelőnek a kalapácsot, mi után a tanfelügyelő folytatja: „Boldognak érzem magamat, hogy szerencsém lehet I. Ferencz József császár és apostoli király, legkegyelmescbb urunk és méltó koronás párja Erzsébet császárné, szeretett király­ asszonyank ő Felségeik ezüst menyegzője örök emlé­ kére e zászló nyelébe az első szöget elhelyezni* ezzel következik a zászló leszegezése következő szavak kíséretében: „legyen e zászló a mindinkább elterjedő közművelődés és a zsenge nemzedék szivében meg­ honosítandó hazafiul erények magasan lobogtatott zászlója! És engedje a magyarok islene, hogy császár és ap. király legkegyelmescbb urunk és ragyogó szép ségú királyaaszonyuuk ő Felségeik, hazánk javára, népeik örömére * fensége* uralkodó Házuk örökké tartó dicsőségére még számos évekig éljenek. (Sokáig tartó „Éljen!-) Komjáthy Anzelm: Éljen a haza! Éljen a király! Madách Károly alispán: Nógrádmegye közönsé­ gének nevében. Havas Gyula gondnoksági tag: A tudományos haladás nevében. Papp Károly g. t: A b.-gyarmati állami elemi népiskoláért. Topscber Győző: A közművelődésért. Chikán Mihály gond. t.: Trefbrt Ágoston ő nagy­ méltóságának tiszteletére. Steiner Gábor á|l. el. iskola igazgató: A lant** tület nevében, a népnevelésért. Wágner István áll. tanító: Eötvösünk halhatatlan szelleme lebegjen feletted. Zelenka János áll. tanító: A szabadságért Háger Sándor áll. tanító. A testvériségért Szcrémy Gábor főszolgabíró: A b.-gyarmati járás nevében a szellemi kincsek megőrzéséért Opitz Károly v. rendőr tanácsos: A városi ható­ ság nevében Németby Kálmánná: A b. gyarmati hölgyek nevében. Kémetby Kálmán ev, egyházi gondnok: A b.gyarmati cv. egyház nevében, a felekezetek egyet­ értésére. Harmos Gábor katb. iskolaszék! elnök: A nemzeti iskola nevében. Kövér János: A polgári iskola nevében. Kovatsik József ev. tanító: az összes tanítók nevében. Baloghy Gyala: A tudományért. Tapolcsányi Ferencz: A b. gyarmati összes zsenge növendékek nevében. Czibnr Gusztáv: A technikai ügy terjesztése nevében. Angyal József: A b.-gyarmati önkéntes tűzoltó egylet nevében, ezen zászló alá csoportosait ifjúság lankadatlan szorgalmáért. Veres Ernő: A hazafiságért. . A növendékek közül: Polátsek Rezső: A* állami iskola növendékeinek nevében. Németby Árpád: A koronaötököa nevében. - • Ezzel a leszögező* véget érvén, Steiner Gábor következő beszédet tartott: „Ezen állami iskola tantestületének most van legelőször szerencséje nyilvánosan kifejezést adni azon bálaérzetnek, mellyel úgy a tantestület, valamint e város tartozik a magas kormánynak ezen iskola fel­ állításáért. Vau pedig szerencsije ezt tenni egy oly ünnepély alkalmával, mely ez iskola történetében kitörűlbetlen belükkel fog élni, értem a zászlófelavatáa házi ünnepét ez iskolának, mely annál magasztoaabb jelentőségű, minthogy egyesítve van egy másik, egy nemében fenségesb ünneppel, melynek dicsőitésére-ugy kedve* hazánk, valamint az összbirodalom határairól a népek öröm- és Udvszózatai egybefolynak: * felsége* uralkodó pár boldog házasságának 25 éve* jubileumán. (Zajos éljen!) Ez alkalommal lehetetlen egy rövid visszapillan­ tást nem tenni ez intézet lefolyóban levő öt évi fenn­ állására, a midőn bátran kimondhatja, hogy ez iskola feladatának, melyet halhatatlan hazánkfia dicsőült br. Eötvös József az ő népiskolai törvényével a modern iskola hivatásául kijelölt Mert örömmel jelezhetjük, hogy ez iskola elleni balvélemények vészes hullámai lesimultak és az emberi társadalomra nézve oly káros vallási elkülönítés helyett az egység és a testvéri szeretet ide plántált Odvhozó fája már is megtermelte üdítő gyümölcseit a közel nemzedékek számára. A midőn tehát az isk. ezen vívmányaiért első rendben hálás köszönetét mond a nagyméltósága vallás éa közoktatásügyi magy. kir. ministeriumnak, továbbá o nemes szándékok kivitelé­ ben buzgó megyei tunfelügyelőségnek és az iskola működése körül ügyködő gondnokságnak, a tantestület itt e mai nap felavatott zászló előtt egyszersmind azon szent meggyőződését mondhatja ki, hogy a testvéri szeretet és népművelés érdekében és nevében az iskola zászlóját mindig fennen fogja lobogtatni. A gyermekekhez, azok értelméhez és felfogásá­ hoz mérten fejtegette a zászló jelentőségét, jelezve röviden, hogy vannak hadi zászlók is, melyre a katonák esküsznek és hűséget Ígérnek a haza éa király iránt, �NÓGRÁDI LAPOK. Irodalom és zene. Hitelviszonyaink (Folytatás.) Hírek. Levelezés. �NÓGRÁDI LAPOK. Különfélék. Szerkesztői üzenet. Felelős szerkesztő Horváth Danó H I R D E T É S E K . Árverési hirdetmény � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00615.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_05_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-05-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 18. szám (1879. május 4.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom