<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="4339" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/4339?output=omeka-xml" accessDate="2026-05-26T22:43:15+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="4203">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/401b0a194b306769471ec7f611e24d10.jpg</src>
      <authentication>c3cdeaf15f4d0cef4b69a284b7624368</authentication>
    </file>
    <file fileId="4204">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ab89aa56b9acd507a004ac69da781759.pdf</src>
      <authentication>a5b15353ea5dc43c77413bb11698df2b</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="116416">
                  <text>B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam.

17-ik szám.

Vasárnap, 1879. április 27.

NÓGRÁDI LAPOK
és

H ONTI

H IR A D Ó.

Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap.
Előfizetési feltételek: Egész évre
6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr.
Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni
csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton.'

Elien a királyi pár!
A történelemé azon nap, melyen a ma­
gyar nemzet Kárpitoktól Adriáig egy szívvel
ée lélekkel imát rebegett a magyarok Istené­
hez, hogy a felséges kiiHlyi párt, a magyar
nemzet boldogitáaára a gondviselés éltesse soká!
Ki hitte volna, hogy azon kapocs, mely
köztünk és a monarchia számos nemzetei kö­
zött egykor oly laza, oly gyönge volt, most
már teljesen megszilárdult és összeforrt? Ki
hitte volna, hogy a miért háromszázados barezot vivtunk, s amiért jeleseink a trónnal meg­
hasonlásba jöttek, „a népszabadság4 és na béke11
alig néhény év alatt biztosítva lön ?
„Elhulltanak legjobbjaink a hosszú harcz
alatt" — de sikertelen volt törekvésük, — a
drága vér csak hullott, hullott ... és a ham­
vakat fel nem ismerhető sirhant takarja már,
melyre csupán a nép szabadság szent géniusza
borit dicakoszorút. — Alig harminezéve böm­
böltek az ágyúk és a magyar kebel, a szent
szabadság ihletétől átmelegitve, — szembe szállt
az akkori zsarnok uralom rabszolga zsoldosai­
val. Hajh! nagy napok voltak azok. Szolnok,
Bicske, Hatvan és Isaszeg! még él emléketek.
Es jött egy hosszabb szenvedés; hosszú
volt, de tanulságos. Megismertük Önmagunkat
és megismert minket Trón. A közeledés igaz
és őszinte volt, mert a sivár érdekeket a
királyi sfctv Hegfénlité. ""
Oh, hogy nem volt ez akkor, midőn Mo­
hácsot sirattuk, vagy mielőtt a Karaffák, Klobbok és Heiszterek vérfürdői párologtak volna,
vagy, mielőtt Bocskay, Rákóczy, Bethlen nem
tűzték ki a szabadság zászlaját; vagy ami­
dőn .. . de hagyjuk a múltat! Megedzett min­
ket a szenvedés, és habár sokat, nagyon sohat szenvedtünk, az 1841-ki pozsonyi diétán
mégis „életünket és vérünket11 ajánltuk fel.
Ha akkor oly nemes szivű fejedelem, oly
alkotmányos érzületű király ül a trónon mint
a minővel a gondviselés I-sö Ferencz József
ő felségével megáldott; úgy már ma nagy lett
volna a magyar; és ha ezen király mellé oly
gyöngéd és nemes keblű nőt rendelt volna a
gondviselés, mint ő felsége a király asszony
úgy már ma nagyobb lett volna a magyar!
Indokolt tehát ama kegyelet, melyet
Magyarország összes népe a királyi pár
ezüst menyegzőjének 25 éves évfordulóján ta­
núsított, s mellyel a napot ünnep nappá tévé.
Igazolt ama imába foglalt kívánság és óhaj
a palotától a kunyhóig, hogy a magyarok Is­
tene a felséges királyi párt; a magyar
nemzet jólétének kifejlesztésére és dicsőségére
minél tovább éltesse.

Hontmegye üdvözlő felirata.
Felséges Császár és apostoli Király!
Felséges Császárné és Királyné!
alkotmányos nemzet életében magasztosabb moz­
zanat nem létezhetik, mint midón koronás fejedelme
alattvalói szeretet és bőségtől környezve, boldog ess
ládi finnepet 01.

Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg
minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel.
és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly
hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, 3 dob-utca, 14. sz. 2. ajtó.

A gondviselés ily kiválóan ritka szerencsében
részesiti az osztrák magyar monarchia népeit, midőn
cs. kin Felségtek boldogító egybekeléstik 25. évfordu­
lóján ezüst menyegzőjük megtartásának örömtcljes szem­
tanéi lehetnek.
fis ha bár ez örvendetes esemény az összes biro­
dalom egyetemes Ünnepét képezi, még sem véljek a
monarchia másik részében lakó alattvaló társaink áltel
a közös húségbeni túlszárnyalás törekvésének magya
ráztatni:-ha nemzetünk, moly nem csak alkotmányos
újra ébredését ca^ kin Felségtek uralkodása alatti
aerának köszöni; hanem jövőjét is a jelenleg dicső­
ségesen uralkodó család sorsával azonosítva: bálaérzeben e nagynap örömének élénkebb részét magáénak
vallja.
Emelkedett fővel mondjak ezt még azért is; mert
a Király szirének választottja a Fejedelem asszonyban,
nemzetünknek a Mindenható még azon időpontban,
midőn hazánk alkotmányos egét egy szebb jövő iránti
hazafias aggályok fátyola bontotta, védangyalt és nem­
tőt szolgáltatott, hogy ezeket eloszlathassa, s utóbb
hozzá szeretet és hűséggel ragaszkodó fajunk örömét
megérthesse, még anyanyelvűnket is magáévá tette.
Méltán büszke lehet tehát nemzetünk cs. kir.
Felségükre, mintán legdrágább kincsét a koronát oly
királyi pár fején látja ragyogni, kik nemesen dobogó
szivük ösztönéből vezéreire, mint a legközelebb hazán­
kat átütött árvíz alkalmából láttuk, a balsors csapásai
folytán kétségbe eső alattvalóik körébe sietve, köztük
a bánat és keserv könyeit enyhíteni, a jelenben segélyt,
a jövőhöz reményt szolgáltatni, legszebb fejedelmi hi­
vatásuknak tekintik, mi által koronánk fényét párat­
lanul fokozták.
. Cs. .kir. Felségtek eme nagylelkű eselekvénye
visszaidézi. vraiékünkbe- Nagy Lap
*
knálytruk iuvagíu
korát, és hasonló önfeláldozását, s ama köuyeseppek,
melyeket ca. kir. Felségtek hazánk bölcsének ravata­
lánál s legközelebb Szeged árjának hullámaiba ejtet­
tek a legkésőbb időkig első királyunk ezredéves koro­
nájának legszebb gyöngyeit fogják képezni.
Oly fejedelmi tények ezek, melyek, ha a jelen
nemzedék szive a kérlelbetlen természet törvényei
folytán cs. kir. Felségtekért dobogni meg is szünend;
a monarcbicus eszme megszilárdítására a történelemből
messze kimagasló arany belükkel fognak az utókorra
átsugárzani.
Ily meggyőződéstől vezérelve, közönségünk részé­
rói, mely polgári kötelességének teljesítését mindenkor
a hazaszeretet és koronás Királya iránti hűségben
kereste: kérjük cs. k. Fclségteket, hogy ezen ünnepé­
lyes ritka alkalomból Houtmegye közönségének hódolatteljes szerencse és üdv kivánatait, mint a törvény­
hatóság alattvalói szivében törbetlenül táplált érzelme­
ket legmagasabb trónjuk zsámolyánál kegyelmesen
elfogadni méltóztaasanak.
Maradván egyébiránt
Cs. kir. Felségtek legmagasabb kegyelmébe aján­
lottak, jobbágyi legmélyebb hódoló tisztelettel
Ipolyságon, 1879. évi april hó 2-án tartott rend­
kívüli közgyűlésünkből. Jegyzetté: Pongrácz Lajos,
főjegyző.’)

A csongrádmegyei árvízveszély.
(Folytatás).

Az 1860 ki társulati közgyűlésre beadott tőmér­
nöki jelentés szerint a tiszamentén elkészült azon ideig
374,015 folyó öl töltés (93 és fél mfd) és 49 átvágás,
melyekből 18 tökéletes, 12 helyes és 19 ki nem elégítő
állapotban volt. Ezen átvágások 40 mfdnyi rövidítést
eredményeztek.
Mint örvendetes tényt említi fel a jelentés, hogy
az átvágások oly gyorsan hozzák le a vizet, hogy azon
•) A megültU érdem él Ipixiig érdekében tatyen raeRjeCj-ezve, hogy esea felirat uáregtnak legnagyobb része a Pod
boraik? Oyérgy megyei alispán ár álul tstt inditsányozó beszédben foglaltatott.
p: L.

A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden
közlemények a szerkesztőhöz küldendők.
Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések
a kiadóhoz intézendők

évi nagy áradáskor „Naméuynál márcziu 27-én egy
nap alatt 10 lábat emelkedett a viz. Namény-Tokaj
között egy nap 8-10 láb emelkedés, Tokajnál 6-8
ée Szolnoknál 4 láb emelkedés megtörtént dolog, ez
előtt annyi hüvely ritkaságok közé tartozott, ée ez —
úgy mond — nagy eredmény, az áradás Naményból
nem egészen 48 óra alatt Tokajnál megjelenik, sokszor
a két pont culminatioja között csak egy nap különb­
ség van, néhány nap alatt a viz Füred ée Szólnok
alatt van, mihez ez előtt több betek kívánhattak
.
*
Továbbá felemlíti a jelentés, hogy „Csoagrádmegyében, a balparton a legjelentékenyebb vonalát
vesztette el a társulat, mert a sártó-tápéi, vagy he­
lyesebben mindszent-apátfalvi töltésvonal azon évi
május 6-án mintegy 60 öl hosszban megszakadt, s sa
által 80,000 hold viz alá kerülvén, esen szakaszban
az egész tiszamentén a legjelentékenyebb kár történt’.
Ezen jelentések által oonatatáltetik, hogy a 40
mfdnyi rövidítés folytán a viz gyorsan lerohan az alsó
Tiszára, ott kitör, s legnagyobb kárt okoz az egész
tiszavonalon. De hogy mindezeknek mi lehet követke­
zése Csongrádmegyére nézve? hogy egy jöhető még
nagyobb árvíz esetén meglehet-e aztán védeni Szegedet
és a többi csongrádmsgyei városokat s községeket ?
az elkerülte figyelmét a főmérnök urnák.
Jöttek a gyászos emlékű száraz évek, leapadt a
Tisza és mellékfolyói vizszine, megkettőztatett erővel
folytatták a szabályozási munkát. Jött az 1863-iki
ínséges év, az éhező alföldi népnek munkát kellett
adni, hogy kenyeret vehessenek. „Tshát egy felől a
társulat oly töltésvonalakat építtetett fel, melyeknek
megkezdbetéséről szó se volt addig, más felöl az állam
költségére eszközölt átvágási munkálatok is kettős
crélylyel folytathattak, valamennyi még hiányzott át­
vágás munkába vétetett, a' meglevők részint mélyít-'
tettek, részint széleeittettek, úgy hogy ezen egy év
alatt a munka eredménye 1.175,000 köb ölet haladott.
S igy, habár ezen száraz év szomorú emléke sokáig
fent marad is, szabályozási ügyünkre annyiban ked­
vező és jótékony hatással volt, hogy a magas kormány
azon munkákat, melyekre bizonyára egynéhány év
kelletett volna, egyszerre megrendelte, s ez által az
annyira sürgetett összhangzás az átvágás és töltés­
munkálatok között egy rövid év alatt eléretett
.
*
Mind ezek igy olvashatók a tiszavölgyi társulat
nagygyűlési j. k. 1865. 6. lapján. Ugyanis két nagy
birtokos kérelmére ismét megengedte a kormány egy
társulati közgyűlés tartását, mely 1865. márczins 27
és 28 ik napján Pesten Ribáry József m. k. helytartó
tanácsos királyi biztossága alatt, a társulatok részéről
küldött 28 megbízott által meg is tartatott. Ezen
gyűlésen Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes és Ceongrád városok részéről épen senki nem volt jelen. Ezen
közgyűlésre is beadta Herrieh Károly főmérnök és már
akkor kir. központi felfigyelő nr a maga hivatalos
jelentését, melynek főbb tételei röviden s következők­
ben vonhatók össze: „az 1865-ik évig elkészült össze­
sen 107 átvágás, melyek által a Tiszának T.-üjlaktól
Titelig nyúló 160 mértföldnyi útja 60 mértfölddel lett
rövidebb’, továbbá „valamennyi töltésvonal a tisza­
mentén, az egy borsodi oldal kivételével, szintén vagy
végrehajtatott, vagy a végrehajtáshoz közel áll
.
*
A
20 év alatt készített töltésvonalak hosszát 143 mért­
földben állapítja meg, melyek által — úgymond —
2.790,000 hold, vagyis 209 Q mértföldnyi, eddig
árvíz járta terület szereztetett meg a mivelésnek az
ország és a nemzet számára. Az addigi összes szabá­
lyozási költséget 15.148,000 forintra számiba. stb.
Ezen jelentés szerint a szoros értelemben vett
szabályozási munkálat be volt fejezve, s következett
volna a csatornázás, vagyis a belvizek leeresztésére
s száraz években az alföld öntözésére ezolgálandott
csatornák és zsilipek építése. Árvizekre nézve tUabb
tapasztalatokat nem említett a jelentés, mivel 1860-tól
fogva 1865-ig nem volt áradás.
Én is addig az ideig kisértem figyelemmeHaz
általános szabályozási munkálatokat, a mi azóta történt

�nógrádi
azokról csak annyit ladok, hogy minden áradáskor
erősíteni,
kall a töíiénekoí, s nundcu áradás
után az ártár i«Wi oldalt a rá eaak nem egészen
elmosván, czaanem cgrácu njouaan kall cainiluL
ÁrrávcazéJj’ idején (Icairól utcaira pereg a dob,
"minden toreAybaa konganak a vészharangok,, kivétel
• nélkül tuiadenki a tültieakra aiot s jó ré rou időben
éjjel éa
több belekig tartó óriás munkával
tesznek lehelévé sokszor olyan dolgokat, melyek elad
tekintetre lehetetlennek liaxottak. Ólét hosszú, a 4—5
. hOr. vastag karókkal, néhol valóságos czölöpökkol
végtgkarórák a töltőének vizfelőji oldalit több mértföldekre terjedő bosszúságban, néhol két sorosan is,
azután a karók a czölöpök mellékét kévca óiddal,
gyékénynyel, “mimével, szénával, nem ritka esetben
földdel töltött rákokkal megtömik, bogy a távolról
nagy kínnal oda emelt földet a gat tetején a bullámceapiaekrá-aMgvédbeaoék, a vele a gátat magaaiihastik. H%jh de míg a munkások ezre a töltés tetején a
tengerárral küzd, addig hátak mögött, a védett terhiét
felél, a töltés tövében a földből bugyog fel a rá, é*
szivárog it a töltéa alatt, 1 néhány nap alatt a fakadó
ráek több rá* ölayi szélességben borítják a mentesí­
tett területet a a töltés vonal a rajta hangyaként
nyüzsgő több ezernyi emberével madártávlatból nézve
agy látszanék, mint egy óriási jégtáblára régignyujtott
keskeny szalag, melyen régig hangyasereg nyüzsög.
A töltés magoeitására a erősítésére szolgáló földet is
csak itt ott lehet a töltés melléi hordani, többnyire
hajókén, pontonokon távolról keli szállítani, önként
értetik, hogy a töltés tetején dolgozó munkások foly­
tonosak életveszélyben forognak, s a mely peresben a
töltés elszakad, vagy az ár a tetején átcsap, a mun
késők uVjs el van vágva, s ha a szakadás vagy átcsapás a hosszé gátvonal több pontján történik, a mi
nagy szélvész idején nem ritka eset, akkor a közbe
szorult munkások csak hajókon vagy pontonokon
menekttlbetnek
1
Az is többször megtörtént, főleg eleinte, midén
még a töltések nem voltak megnyomakodva, hogy a
lapályét helyeken, a mély iszaplerakodásokon épült
töltések, az erős víznyomót következtében megcsúsz­

lapok.

teszi az átvágások számát. Az országgyűlési képviselők
Szegedre rándulása alkalmával a tudósító 113 átvá­
gást emlit Hihetőleg az alábbi felei mega valóságnak.
Jellemző a főmérnöki jelentéseknél, hogy agy
fontos körülmény egészen figyelmen kívül hagyat ik
azokban, t. i. egyik jelentésében m tessen arról em­
lítést, bogy a tiszaszabályozás megkezdése óla, a vas­
utak szaporodásával fokozott mérvben halad az erdők
pusztulása különösen azon vidékeken, honnan a tisza
mellék fogyói erednek, s az clpusztitott erdőségek be
lyei uagyobbára feltörettek, mivelés alá vétettek, s ez
által lényeges vá|lozáa állott be az esővizek éa, bálevek
lefolyására nézve, mert a mint tudjuk a terjedelmes
éa stlrú erdőségek a halló esőnek egy tetemes részit
leveleikkel s lombjaikkal felfogják, s részint absorboálják, részint pára alakban ismét a körlégnek vissza
adják. A mely része pedig az esőnek a fák közt a
földre lehullott, azt a bokrok s fák tövei, gyökerei
sebes rohanásában feltartóztatják, s mintegy arra kény­
szerítik, hogy a földbe beszivárogván, a gyökerest által
lassanként felszivárogjanak. — A télen át lehulló hó­
val ugyan az történik. Egy részüket felfogja az erdők
lombozata, s onnan lassanként vagy elpárolognak, vagy
lehullanak. Erdőségek közt a föld soha nem kap oly
erős és vastag fagy-kérget, mint a kopár földterület,
tehát a hó réteg az erdőségekben, egész télen át áléi­
ról lassanként be szivárog a földbe, s a mi be nem
szivárgott, tavasszal lassabban olvad, éa egy tetemes ré­
szük szintén be szivárok a földbe Ellenben az erdő­
ségektől megkopaazitott dombokról, hegyekről a sebe
sen hulló esők gyorsan leszaladnak, a hó réteg a vas­
tagon át fagyott kopasz dombokon s hegyeken míg
hidegek vannak nem olvad, a ha tavaszszal az enyhe
szellők megindulnak, azonnal egy kél nap alatt elol­
vadván, rohamosan futnak le a völgyekbe, onnan a
patakokba, folyókba, s csakhamar a tiszamederbe ér­
keznek, bogy annak árját rövid idő alatt oly magasra
fcldagasxszák, a mily magasra a szabályozás előtt a
Tisza ritkán, vagy csak kivételes esetekben szokott
feláradni, s ba feláradt, volt hová kitárulni, mert a
209 Q mértföldoyi területű ártérben megfért addig,
mig a danán lefolyhatott a tengerbe. A Tisza melleki
fáink s városok nem voltak miatta veszélyeztetve.
Most ellenben a Tisza árja medréül kiszabott terület
alig teazen 8 Q mértíöldet, s egy felól az erdők el­
pusztítása, másfelől a vizint hosszának &gt;ls részével meg­
rövidítése által gyorsan belő ömlő víztömeg azon
aránylag csekély területen meg nem férvén s a mind­
szenti s szegedi szondátokon a vizár egyenlő sebes­
séggel nem haladhatván, okvetlenül be kell következni
azon esetnek, hogy vagy gátat szakajt, vagy a tete­
jén megyen el, mint már több ízben történt.
(Folyt, köv.).
Oroszi Miklós.

tak,'•'i miatt többször történtek töltés szakadások.
De az életrevaló ágyas munkások ez ellen is tsliltak
meaÚsMrt, L 1. » bot ilyen esettél (ebet tartani, vagy
a hát már ily nemű jelek mutatkoznak, erős czölöpöket vernek elébe, a mellett kevés nád és gyékényei
eréóai megtömik, s azokra hordott földből erős pad­
kát emelnek, mely a tovább csúszásnak ellent áll.
■*
Hogy ily nemű munka évről évre ismétlődve
menyibe kerül, szt kiszámítani nem lehet. Hát az a
tömérdek fa és más nemű anyag melyet veszély idején
ott vesznek a hol találnak. Az a tömérdek munka
mulasztás, mely csaknem minden tavaszon épen a legstrgőeebb mezei műnké idején a mezőgazdászat! mun­
Rendelet
kám slvonatik, midőn a több betekig tartó gátvédelmi
munka miatt a szántás-vetésnek kellő időbeni végzé­ a táviratok elfogadására, díjazására és kezelésére vo­
natkozó szabályoknak módosítása tárgyában.
sért gondolni se lehet; mind olyan veszteségek közAz osztrák cs. kir. kereskedelmi ministerinmmai,
gasdászati tekintetben, melyeket pontosan kiszámítani
valamint a német birodalmi cs. kormánynyal létrejött
nem is lehet.
megállapodások értelmében, a táviratok elfogadása, dí­
-* 1865 óta az átvágások száma is szaporodott Gr. jazása és kezelése iránt fennálló szabályok 1879. évi
Ldnyar M. a .Pesti Napló- 96 ik számában !08-ra április 1 töl érvényesen a következőkben változnak meg.

TÁRCZA.
Schiller epigranunái.
Aráivá CoatenJalaah.
(folytatás)

«ét sresyút
,

utal rá*rá 4a; ki erésyköi juta: otajteex.
tárva ha látod emost. nyitva találod amazt.
Muakálj jó vorabaa, • tárj hév ha csapásra oapáa 4rl
Boldog, a kit aiadkit útra rlu a kviyva ég!
Zaatth ea aadlr.

.Bárhova morálnál, fü- ha oarkpontod a Urbon
Ét: az ág
■ éri b föld kdaapát
Bármit Uaai akam, aaáadékod iránya a mennyet,
8 a flHd központját Űzve karéira a lett

Eszményi szabadság.
álerá, vágáaái kát ül nyilára tekint rád .

2

.

OU oeuoányad, amitt aordoaan int I halál
Vigyázz, hogy nabadon menekfllj az előbbi nyiláaoa,
Éa valahogy Párkád foglya no légy emezen.

Különféle rendeltetés.
Jla Emberek aareisSl a nemzuporálat a rágcsál,
ám alig egy-kettő raberiaágnSreU.
Sok a»t életerá magot elrat as Sas, a alig egyia
Éri gySmáleeldgjét, tőhbi korán elenyán.

Hogyha azonban ez egy-kettő idejére kifejlett,
Már egyedül kápoa fejteni eráadokat

Gaál Mihály.

Az Ipoly mellett
Dertlt ágról a napzngar
Oly bárral néz a flldre.
Hogy az, tzvazzt érezve már,
Hóleplét elvetette
A kibúvó virágfejecakét,
A rtgyezó bokort, a fát,
— Vígan jelentve érkezését —
Gyöngéd zzellócake lengi át
A vén Ipoly medrébe tért.
Virág, fé kel nyomában,
Madárdal zengi át a tért
Éa hímez lepke zzárnyat

Vígan moaolyg egymázra minden
9 órái, hogy itt van a tarazz.
Oh, ezek az én beteg ezlremben
Van tél, van örököl pánin!

Magam vagyok a rét ölén,
Kínra aenki sem körtllom,
A ki előtt ezégyenleném.
Ha tán kicsordul könyem.
A földre fekszem, ujjaimban
Morzsolva a fűszálakat;
A légben oly Mvós özön van,
Szememben édes kvny fakad

1.‘ Távirati értesítések (avisok) a magyar távirda
igazgatás területén többé el nem fogad tatnak és csak
még a nemzetközi átmenő forgalomban kezeltetnek.
• 2 A közönsége táviratok díjasáén a hasai távírda
állomásoknak egymás között, valamint a monarchia
másik felében, nemkülönben a Németországban létező
távírdákkal való forgalmára nézve, nem történik többé
egységek szerint, hanem sgy minden táviratra válto­
zatlanul megállapított alapdij és az egyes szavakra
kirótt kulöndú után.
Az alapdij a fenncmlitelt forgalmak mindegyikére
nézve 24 kr. o. é. a forgalomban még előforduló helyi
táviratokra nézve pedig, a melyek t. i. az ugyanazon
községben levő kéj állami,. avagy egy állami és egy
vasúti távirda közt váltatnak 12 kr. o. é.
A táviratban foglalt minden egyes szóra kirótt
dij:
a helyi táviratoknál 1 kr.
a monarchjabeli állomások köjtQlt váltandó távi­
ratoknál 2 kr.
a német birodalmi állomásokkal váltandó távira­
toknál 6 kr.
A két utolsó esetre megállapított szószerinti dijak,
még egy-egy krajczárral növekednek, ba a táviratok
oly vasúti állomásnál adatnak fel, a melynek székkelyén állami távirdaállomás is létezik.
E szerint a bármely hazai távirdaállomásnál fel­
adott p. o. 12 szavú távirat után — eltekintve az ál­
lami állomással ugyanazon községben levő.vasúti távirda-állomások által felveendő szószerinti pótdijtól -■
be fog szedetni:
ba az helyben lévő távírdához szól:
12 kr. alapdij -+• (12—1) kr. szószerinti díj összdij —
24 kr.
ha az bármcjy más monarchiabeli távírdához szól:
24 kr. alapdij -+- (12—2) kr. szózzerinti dijösszdij —
48 kr.
ha az Németországba szól:
24 kr. alapdij 4- (12—6) kr. szószerinti dij, összdij —
96 kr.
3 Távirati választ az előbbi pontban megnevezett
forgalmakban ezentúl csak legfeljebb 30 szói lehet előre
fizetni.
Ha az eredeti távirat feladója a távirati válasz
szószámát nem határozza meg, akkor a válaszért min­
dég egy 10 szavú távirat dija szedetik be.
Ha a feladó 10-nél több vagy kevesebb szóból
álló választ kiván, tartozik a meghatároz ott
távirata szövegében kitenni s a válaszd íj t ennek, megfelelőleg lefizetek
4. Vételjelentésért a második pont alatt felsorolt
forgalmakban egy 10 szavú távirat dija jár.
5. Több czhnú táviratoknál, ha azokat több czimzett számára ugyanazon helyre k«P.távitai, úgyancsaha második pontban felsorolt forgalmakban, a löbfiazörösitésért példányonkint annyiszor 24 kr. fizetendő, a
hányszor az eredeti táviratban az összes czimek hozzászámi távival 100 szó vagy ennek megkezdett része
foglaltatik.
6. Semapbor-táviratoknál a tengeren levő hajók­
kal való kicserélésért minden szó után 6 kr. pótdíj I
szedetik.

Ajkán mindig vidám dalok,
A mint lepáket kerget;
Kinek ege mindig derSben,
Felhőtlenül moaolyg elő.
Reá eaak néha-néha lobben
Egy-egy szelíd bárányfelhő.

Majd azt a kort tekinti át
Lelkem forró eovárral.
Midőn nem ismerák határt
Vágyimnak zajlatában;
Midőn szivem' fényes remények
Varázsálomba ringalák.
Midőn úgy hiti a azüzi lélek.
Nem tudva még, mi a világi
Oh, hányszor ültem a helyen,
lövöm képét ezinesve,
Hol most könyek kést néz szemem
Megsemmisült jóvőmrat
Oh, mennyiszer nőit itt vig ének,
Hol most búsan sohajtozom :
Aranyidők hogy ellőnétek I
Hogy sittnél gyermekkorom!
Luby Sándor.

A humor szó eredete.')

9 a napsugár e könyeken
Szivárványt szó legottan,
A melynek ivén magjaién
— Ragyogva — drága mnltam.
S hallom megint a rig zairajgást,
S .bárány kirüi, farkas balul*,
Futói, kapós és számtalan más .
Emlékemben mind felmerül.

„Humor" latin itó és eredetileg nedvességet,
folyadékot jelent. Atonos gyökú a „bumna" (föld)nóval,
vagy talán ennek srilnnatéka, úgy értelmeivé, hogy
minden nedvességnek anyja a föld; ősi értőim? tehát
„földnodv- lehetett. A legtöbb idegen szól asszimiláló
angol nyelv e szót is átvette, az értelem megmásitása

8 megint vidám gyerek vagyok,
Ki nem ismer gyötrelmet

•) Szerzőnek ,A humor aesthetlkája* czimü, készülőben
levő nagyobb müvéből

�nógrádi
7. Nem kézbesíthető táviratoknál a cximállomáe
a nem kézbcaitéa akának rövid jelzése mellett a fel­
adási állomásnak távirati érlesitést küld, mely utóbbi
a feladónak 24 kr. lefizetése után kézboeittetik.
'
8, Ha a második* pontban íolsorolt forgalmakban
a feladott táviratok összes dysinak kiszámításánál a
krajcárokban törtek mutatkoznak, e törtek helyett
égési krajciáruk atedetnok be
Minden más a fentebbiekben nem említett ese­
tekre, pl. ax egyes szavak és számcsoportok megálla
pitására, ax öMxobasonlitás kötelexettscgerc és az össze
hasonlítandó táviratok díjazására, valamint a feladott
táviratokról adandó nyugtigra és azok díjazására nézve
stb. úgy a bel- mint a kttlforgalomban továbbra is ér­
vényben maradnak a Szt Pétervárott létrejött nemzet­
közi távírda-egyezményhez csatolt szolgálati szabályzat
és díjtáblák, valamint a szomszéd távírda-igazgatások­
kal fennálló külön egyezmények, illetőleg a „táviján
szabályok és díjtáblák" határozatai.
Budapesten, 1879. márczius 11.

Levelezés.
Szobh, 1879. április 17-én.
Tisztelt Szerkesztő úr! Szerencsétlen szegedi ár­
vízkárosultak iránti részvét és érdeklődés nálunk is
általános; abbeli részvétének községünk anyagilag is
tanújelét adá, amennyiben a községi hivatalos és ma­
gányos gyűjtők a várakozásnak megfelelőkig sikert
mutathatlak fel! ugyanis a magányosok és a községi
elöljáróság által tett gyűjtések útján eddig összesen
225 frt gyűlt be.
Mindezen adakozások daczára az itteni közön'ég
áldozat készsége méglegkevésbó sincs kimerítve, minek
bebizonyítására megemlitendőnek tartom, hogy ugyan
csak a szegediek javára helybeli és e vidéki nemes
érzésű hölgyek 200 drb. különféle kézi munkát és
egyébb tárgyakat tombolajáték eszközlése végett a
gyűjtő bizottsághoz jutattak, mely tárgyakra a bizott­
ság kívánathoz képest tombola jegyeket bocsájtott ki,
mi oly nagy kellendőségnek örvendett, hogy alig eze­
lőtt párnappal történt kibocsájtás után már f. bő 13-án
nunaelkelt, minek folytán a következő napra tehát f.
hó lé ére a tombola játék megtartása kitúxetvén, és
akkor meg is tartatott; eme tombola játék által ha­
nem is sokkal de mégis tetemesen növekedett a sze­
gediek részére nálnnk gyűjtött összeg.
Baloghy Endre.

lapok.

Ádám, Korié* István, .Mikló* András, FüiBp Mihály,
I^eopold János, Kutyik János, Rózsa József, Pap Já­
nos, honi Kristóf Bálint, önnek Molgája, l’ca György,
Hol! Jáno»; Pali Pál, Szobony* János, Ivó Lajos, Matti*
Ferenci, Krombacb látván, Svéger Jáuo*, Paál József,
Hónap Rókus, Liebhart János, Paál Lajos, Makay Sán­
dor, Rntbart Ferenci 20—20 krt, Pék Ferenci 18 krt,
Szmetana János 16 krt, honi Hónap József, Kuffart
Károly 15— lő ktt, Macsah András, Kálmán Istvánná,
Matyu* Ádámné, Matyó* Mátyás, Beronts Mihály, Bo­
ronts Mibályné, Borovit* Jánoi, Tujbel Erzsébet, Ftl
löp Jánosáé, Matu* József, Lovász András, I blár Fe­
renc*, Für István, f. Paál János, Lépőid Józsofné, Bo­
rovit* István, ifj. Kristóf Üávid, Heronai István, Kál­
mán Mihály, Kálmán András, Kristóf Máté, Kálmán
István, Verebes József, honi Kálmán Bálint, Sporer
Ferenci, Sztrubaia György, Fülöp János, Neiprand
Autal, Süli János, Künn András, Matu* Fülöp, uhlár
János, Gaycr Ferenci, Scbvéger Ferenci, Gutman
-Mihály, Csikóra András, Kálmán Lajos, Tömör János,
Gutman Péter, honi Kálmán Bálint, Lcnárt András,
Hajni* András, llénap József, Valentin József, Kristóf
András, Sül János, Kalbammer János, — ogyenkint
10 krL — Valcz György, ör. Ketler János, — egyen­
ként 8 kr. — Fülöp Jáuo* 6 kr. Kristóf B. szolgáló­
ja 4 krt. Kálmán Márton 3 krL — búzáson begy Ült
Vertesén : 49 frt 3 kr. Kis Maroson adakoztak: A köz­
ség szegény alapja 10 frt. Zacbinger Sándor, Hock
Jószcf, — egyenként 40 kr. Viszner Antal, Flammick
Ferencz, — egyenként 30 krt. Krebtz Antal, ör. Eberli
János, Néder János, Néger Ádám, — egyenként 20 kr.
Bauor Mihály 14 krt — ör Hein János, HoflTman Gás­
pár, Rudolf Adám, Néder Antal, Eberli Jóuef, M fillér
József, Meininger Ferencz, ifj. Herth József, Smitter
János, — egyenként 10 krL — Piror Ádám, Pirer F.
— egyenként 7 krL Pirer József, Müilor Mátyás, Hock
Jóuef, Viderman József, Liébbart Jakab, Suppaner J.
Bauor Teréz, Láng Antal, Néder János, Siser János,
— egyonkét 5 krL összesen begytilt Ki* Maroson:
13 frt 88 krt.
Ez összegek, valamint a még befolyandó pénzek,
— együttesen teendőek a gyűjtő ivekkel együtt a te­
kintetes alispáni hivatalhoz beterjeutendök. —
Verteze 1879 április 7-én.
tisztelettel
Balázs Ferencz

szbiró

Tekintetes szerkesztő úr!
Tisztelettel fölkérem, miszerint becses lapjában
a tiszavidéki árvízkárosultak részére a 2025—879. sz.
alispánt végzéssel elrendelt segély gyűjtésnek Verőcze
és Kis-Maros köaségekböli eredményét közzétenni szí­
veskedjék, — ax adakozók megnyugtatása tekintetéből
^lakoztak pedig, Verőeíe községben: .. .
A község szegény alapja 20 frtot, Balázs Ferencz sz.btrő &amp; irtot, Ivó Sándor 5 frtot, Kis Sándor 2 Irtot,
Verebes István, Kammerer Ferenex, Marx Endre 1—1
frtot, Mayer Jánosáé, Obelányi János, Veinberger Már­
ton, Lánghy Sámuel, Fáy Miksa, Valcz József 50-50
krt, Kovács János, Növik János 30—30 krt, Kristóf

nélkül; átvitele csak a pszychologia bölcső-korában,
a XVL században történt, midőn az ügyvélt négy
alapnedv különböző viszonyai szerint a vérmes, epés,
flegmatikus és melanehólikus véralkatot magyarázták.
Majd tovább mentek s megkísérelték ezekből a jellem
mibenlétére következtetni s ezt is azon egy szóval
nevezték. Mit sem törődvén a szó etymológiájával, az
eredetileg jelzett fogalom lassacskán elmosódott s az
újabb jelentést már csak néhány hajszál köti a régi­
hez. A ködön átszűrődött angol hangulat, a dicssugaras,
de mégis nyomasztó, fojtó légkör e sajátságos, beteges
szülötte lett idővel általa kifejezve.
Mielőtt azonban mai jelentős jelentéséig jutott
volna, számos értelmezésen ment keresztül s gyakran
lett a kedélyes tréfával és a hangulat csillogásával
azonosítva. Egyszer a kedély, máskor megint az esprit
értelmében használták, sőt használják ma is a laikusok
és a tanulatlan, profán írók. Ez utóbbiak legtöbbször
az élczczel veszik szvnonymnak és élczlapjaikat
„humorisükus lipok“-nsk keresztelik. Nagyon sűrűn
és a régi tétova jelentésben fordul elő e szó, Shaksperenél, jelesül vígjátékéiban; msly körülmény arra
mutat, hogy abban az időben felkapott szó volt, divat
volt vele mentül gyakrabban élni. „Jó humorban van",
„nincs humora" sat. nála körülbelül annyit jelentenek,
mint Jó kedvű" vagy „nincs hangulata"; de semmi­
esetre sem terjed tovább e szó fogalomköre nála a
kedélyes viccxnél.
Csak a múlt század közepe táján kezdtek néhány
maró szellemű és gúnyosan szentimentális Írót, (Swifl,
Sterne stb.) humoristának nevezgetni. Az angolok
szenümentalitását maga Goethe is humorosnak és
gyöngédnek mondja. A mumor elméletét először Jean
Paul — maga is a legnagyobb humoristák egyike s
a németek közül az egyetlen- igazi humorista — fejtette
ki, „Vorschule dér Aestbetik" czimű müvében, hol
már mostani megállapodott és körülírt jelentésében
találjuk. Nála már nem elmosódó kedélyárnyalat, de
a komikum és tragikummal cgyrangú költői alapszínezet, ebből kifolyólag a jó művészi előadási mód
egy neme, tehát a patbetikns, komikai és idyllikus
stíl mellett követel magának helyek Azóta sokan

próbálták megmagyarázni és értelmezni a humort, egy
részűk nagyon szerencsétlenül, igy például a dogmatikus
nestbetikusok közül Vizobár, a ki azzal telte magát
nevetségessé, hogy „das absurd komiscbe*-nak nevezte
és mindenféle tekervényes gallimathiászon hurczolta
végig és tette tönkre a fogalmat.
Ruganyos és simulékony szó, melyet épen azért
kell határozottan körülírni és meghatározni, hogy valabára elveszítse ingatag tulajdonságát Áz irodalmi
felületesség kiváltképen szereti a kiiejezésoket csűrni,
minthogy nincs tisztában velük. A nyelvészetnek ülta­
koznia kell ezen inkorrekt eljárás, ezen tndaüan
könnyelműség ellen, mely a nyelvet játékszernek,
bitang jószágnak tekinti, melyet kénve-kedve szerint
mozsárba törhet, alakíthat és gyúrhat E tudatlan
firkászok nem tudják, mily drága kioca a nyelv és
hogy minden szó megett a körülczirkalmazott fogalom
áll. Igaz, hogy a szók, különösen pedig az átvitt
szók jelentmónye gyakran módosul és változik, de
épen azért kell ez utóbbiakkal szemben óvatosaknak
kell lennünk, hogy elvágjuk az örökös módosulás útját.
az ily szóknak egyébiránt megvan a maguk termé­
szetes fejlődése, melynek különböző fokain a tekintélyek
által megállapított használattól eltérni üloe. Tiltakoznia
kell e ferde eljárás ellen másrészt az aestbetikának,
melynek terminológiája ez által habozóvá lesz.
Az idegenből kölcsönzött szók különös képesség­
gel bírnak az értelemcserére s átvitelre. Azért a
puristák rendszerint hasztalanul törekednek azokat
megfelelő eredeti kifejezésekkel holvettesitni. A jelzett
specziális fogalöm elválaszthatatlanul összeforr a szóval,
mely visszavonbatlau polgárjogot nyert. Különösen ál)
ez a műszavakra nézve. Ne bolygassuk hát a régi jó
idegent s ne adjuk fel a finom nüanccot a darabos
szűziesség kedvéért.
*
Mi tehát a tulajdonképi humor? mit értsünk c
szó alatt? Erre a kérdésre egy bosszú definíciót —
egy vaskos könyvön keresztül vezetve — kap válaszul
a szives és türelmes olvasó, ha ugyan a szerzőt munka­
kedve cserbe nem hagyja és képes lesz megoldani
nehéz feladatát.
Komjáthy Jenő

Hírek,

v

A királyi pár esQstmeaye*xöje napjáa B-.
Gyarmat is mint Nógrádmogye székvárosa, ünnepi szint
öltött magára A főuteza házai, neháay kivételével,
uemzetiszinü zászlókkal voltak megrakva. A nagy sniee
kezdetét mozsárdörgéeek elölték meg. A megyei tintikar és bírósági személyzet, oamklllvubeo a Louvédüaxükar, az állami tisztviselők, tantestület és vártai elöl­
járóság jwnt 9 órakor indult a római kalholikaa temp­
lomba. A menet élén Tapolcsányi Fereaex várnagyét
vitte a megye ősi zászlóját. Az isteni tiszteletet imády
Károly esperes plébános úr végezte. Ax isteni tisztelet
igen megható volt, s az arczokból olvashatni lehat, e
peresekben mindenki a felséges királyi párra geadelt
s imába fogtelá, hogy ő felségeiket a gondviselés a
nemzetnek még soká tartsa meg.
liymea. Berczeller József Ipolysági ksmkedő f.
hó 23-án tartotta esküvőjét Klein Luiza kisasszonnyal,
Klein Mózses lukanényci földbirtokos leányával
A központi választmányi Madách KároJv alis­
pán úr május hó 3-kára hívta öeexe, a képvisslö vá­
lasztók lajstromának kiigazítása végett.
Sxinbáx. Műkedvelőink B.-Gyannaton iaaril Játsxottek. Játszottak, mert hivatásuk úgy kosta magéval,
hogy sxeronceéüen szegedi alyáakfiainak néhány köaynyét ők,is letöröljék; átjátszani fognak, midőn vala­
mely hazafias szent ügy a jótékonyság nemes támo­
gatására szorul. — A L közönség, méltányolva a-jönemes törekvést, a hideg idő dácsára sietett lerqyni
kötelességét, és megtelt a hideg aréna. Mert meg kall
jegyeznünk, hogy a művészet, habár mináeaki meg
van győződve annak üdvös voltáról, csak útobó sor­
ban talál menedéket B.-Gyarmat városának kszöaafige
művelt, a szépművéeset iránt fogékony kebellel bír
ugyan, de hogy a művészetnek állandó csarnokot emel­
jen oda még idő kelLNémethy Kálmán, a műkedvelő
társulat buzgó elnöke, mindent elkövetett, hogy, a
megyeház nagy termét megnyerhesse a művészetnek
téli szállásul. — De Istenem, azt a rozzant nagy ter­
met utoljára is nem lehet mindenre felhasználni, s így
indokoltnak találjuk azt, hogy az elnök úrnak eaea
óhaja az időszerűit teljeaithetö nem volt Ideje volna,
hogy a város közönsége gondoskodnék egy alkalmas
közteremről. — De e tárgyról máskor! — Az aréna
hideg volt ugyan, de a Múzsa sokkal lángolóbb, adatsem hogy annak a hideg árthatna. Műkedvelőink.—
a rövid idő alatt betanult szerepekben egytől egyik
haladást tanúsítottak. A „báli köpeny“ Dejp^ow
víg játéka, bármily szövevényéé volt, azt úgy kiboayo*
ütötték, hogy végre is húllni kellett a virágcsokrok­
nak. Bogovich Kaszi, Felsenbug Anna, Fölkel Maris­
ka, Kohn Belén és Mezey Rózsiké kisasszonyok bájos
voltuknál fogva is igéztek, hát mikor megnyitották
. gyönyörűen mosolygó, kellcm&amp;Mu őwvegy. Ajkaiké*;'
bizony tavasz Isti ax arénában. A férfi ssarsplők axiate megállták a helyüket; Háger Sándor, Hajóé Je«ö,
Kazinczy Gábor, Mezey László, és Milován János urak
sokkal ismertebb színpadi tehetségek, minthogy őket
különösen kellene megkritizálni. — A másik vtgjétók
Lunn Józsefnek „Apró félreértések11 étim* twt.
Sikerült pompás vígjáték. — A közönség folyvást jóizttn nevetett sz spró félreértéseken, Koan Belén, és
Mezey Rózsiké jól tudták szerepeiket, és oly. szépen
játszottak, hogy.a függöny húzó is megfeledkezett magá­
ról, s alig értette meg a csengetyű szavát, hogy lm
már a függönynek le kel) gördülnie. Fabriczy József
úr született Thalia papja, kora daczára, fiatal bármi
játszott; az a hév átsugárzott a többire is.SztraayMszky Gézajfira .Jóízű Samu' szerepében jóirt dot»tést költött. — Kazinczy Gábor úr jól alakított, Destech
Ármin, Felsenburg Ignácz és a comicus bAjlamű Mszey László úr még inkább emelték ax .apró félre­
értéseket." - Kedves este volt tehát a 20-ki; a4ja
Isten, hogy derék műkedvelőink minél több ily estét
szerezzenek! A hölgy-műkedvelőket esen előadáson
Deasewffy Elekné ő nagysága gardírozta, — s a.eonlissák mögött neki is jól esett hallani a tapsokat és
látni a virágcsokrokat, — melyeket afelügyelotéxo bí­
zott szép műkedvelőnők szereztek.
Losoncxon f. hó 19-én Sároey M. J. úrnak,
„Rózsi" czimű népszin művét játszotta az ottaaisziatáreulat
Halálozás. Banké Leó b.-gyartnatí ügyvéd f. hó.
23-án déli 12 órakor elszenderült. Temetései.hő25-én
nagy fénnyel tartatott meg. — Nándorban f. hó 24*án,
temették el Ritter Is-vánt 25 éves korában.- Béke ham­
vaikra !
A székesfehérvári kiállításra Paczolay Imre
börtönfelügyelő úr kezdeményezésére a b.-gyarmati fegyenczek egy díszes íróasztalt és virágállványt kéatiteltek s azt már el is küldték.
Molnár János a fő utczán Omazta-féle házban
egy minden igénynek megfelelő berendezésű fodrász
termet nyitott. A t. közönség érdekében nem találom
helyén kívülinek ha őt úgy a SAját, mint mások elis­
merő nyilatkozata alapján a L közönség figyelmébe e
pártfogásába ajánlom.

�NÓGRÁDI
,
***
Ipoly
april 24-ea. A királyi pár adtot mcny^zóje alkalmából mai nap városunk Qnnepélycs
tmnt öltüti, s a 9 órakor tartott fénye* egyházi tiszte
leire Ünnepi díszbe a vonultak az össze* megyei közigaz'
gáláéi központi uyiviselók, a kir. törvényszék, a városi
képviselő testület, a kir. adófclttgyclőscgi é* adúhivatolnokok, al ögyvédi kar, a bolyt* társalatok éeegy­
letek, az izraelita vallása elöljárók, a polgári é* elemi
iskolák nemélyMto összes növendékeivel s a. t. A tue
gyei bajdaa es varáéi tűzoltók képeztek sorfalat Ax
offsrtorium alatt a-helyé. dalárda a magyar bymnuxt
énekelte. A mise egyes szakait a várhegyről mozsár
lövések jelzek. A váró* szándékozott kivilágítása ki*
rály ő felsége ismeretek nemeskeblu in'enliója folytán
elmaradt. A kaik, egyházban tartott ünnepélye* isteni
tisztelet végeztével a jelenvolt közönség egy része ax
izraelita vallásnak imaházába ment, hol szintén tarta­
tott egyházi szolgálat, mely alkalommal a főrabbi a
mai nap örvendetes alkalmából történeti gondolatok­
kal alkalomszerű ékes beszédet mondott. Az egyházi
Snnepélyességek alán a központi tisztikar, melyhez
még mások is csatlakozlak, Podhorszkv Györgyei
ispánból járult ennek névnapji alkalmából a főjegyző
tolmácsolása mellett testületileg kifejezni szerencse kí­
vánatéit s azon érzelmeket, melyek egyénenként keb­
lükben mindig élnek. Az egyszerű de szívélyes kívánatra
az alispán szépen és meghatoltau válaszolt.

LAPOK

Hcudüri hírek Központi cscndbiztosnnk újabb
jelét adá tevékeny éberségének, amenyibeu egy tizen­
egy tagból álló kiterjedt összekötetésú rabló bandát
sikerült össze fognia, s az ezek által régebb idő óta
Űzött lopások ée rablásuk nyomara jönni. E rablóbanda
mind megauyi tagja juhász, kik legnagyobb részben
már többször fcuyitve voltak, s nőm elégedtek már be
a juhászok vérében lévő juh lopással, bancm rablásaik
előnyére lovakat és kocsit tartottak, s nem rettentek
vissza a tóhhhelyen elkövetett magtárak, éléskamrák,
piuezék és tehén ólak feltörésétől, sőt a tél folytán
inidőu Szkiabonya ca Zsély között fekvő, pcszerónyi
pusztán az oltani béresek által Űzőbe vétettek, kocsi­
jukról a béresekre lövöldöztek, és egy dupla pisztoly­
ból melyei cseudbiztos a nagymenyiségú gabona neműek
egy részével, az elégetett boros hordók Jőkcritett ab­
roncsaival * több rendbeli bUnjelvéuyel, melyek között
meg arany gyűrűk és egyéb ékszerek is találtatnak,
átszolgáltatult a kir. járásbíróságnak, nem lesz érdek­
telen e banda főbb tagjainak neveit i* megemlítenünk,
kik egy nagy vidéknek félelmetes ellenei voltok, és
pedig Bupai István, Kusnyár József, Dóla János, Golds
mid János, Bacsa Márton, Cseruik György, Paxder Já­
nos Vajda Pál stb. személyében; van, mint hogy lenni
is kell e bandának &lt;gy igazgató fejének s orgazdája
nak is, kinek nőve a folyamatban lévő vizsgála­
tokból majd kitűnik,
bízunk erélyes kir. ügyé­
szünkben és törvényszékünkben, hogy o félelmes banda

nem fogja hamar kezdeni újból merényleteit — Köz­
tudomású dolog, hogy Herencsényben, az országos vá
sárok alkalmával néhány ottani jómadár által össze
lopott rnjta és czisma félékre a vásár utáni napon heti
vásár azok &gt;tt tartatni, azonban c dugáruk hetivására
Kujzcngor János és Gálik Mihály matadorok kézrekeritése által egy időre belesz szüntetve, miután neve­
zettek a rondellába gondolkoznak már arról: hogy e
földön minden múlandó.

Szerkesztői üzenet.
Losoncx, A MA küldött Urgyskat ki os*totu«.
f»Jmaradt Mit csináljak vels ?
Loinacx. G,-nek. Köixónjük lapunk írinti flcyrbnét, de
oly kixiratot, melvsek ■xmójit nem tudjuk, nem knaűlketflok. ha­
bar a színdarab előadásiról irt kritika irodalmi sxcmpontból mcfallja a helyet.
1). árnak B.-Gyarmat A xissló avatási flaoepilyrűl Irt
caikktt, Urhiany miatt jövő sxámban botsak. Bocsánat.

Felelős szerkesztő

Horváth Danó.
Van szerencsénk értesíteni a t. ez. közönséget,
miszerint a helybeli takarékpénztárnál általunk árverés
utján megvett mindenféle arauy- m ezűstuemü ék­
szerek s órák Üzletünkben legjntányosabb áron kap­
hatók.
üiltxrer A. ét fia.

H I R D E T É S E K .
OOOOOOOOOOOOOOOÜOOOOOO0

Árverési hirdetmény.

Árverési hirdetmény. &gt;
JiójrádmscjrsbeU Légéiül köaaá(ben a köabirtokosságot kuaösen illető
jkorcamd/Zaldai jog L éri jnlms hó
1-U1 hdrom, castlsc hat érre nyitvkacs árverés utján, Le&lt;énd kdxséirében.
a híró házánál folyó éri április «?O-án
d. e. 10 őrahor haszonbérbe fog
átlátni. — A* irvercxni kívánók a
határnapra azzal hivatnak meg, hogy
magukat 100 o. ért forint bánatpénzzel
lámák »L — A haaónbári feltételek
pedig az árverés éléit

Nógrádmcgyebeli Szentiván községben a közbir­
tokosságot közösen illető korrbiiiáitatáxi jog f. évi
május 15-kétől három évre nyilvános árverés útján,
Szentiván község házánál folyó évi május 12-kén d.
e. 10 órakor haszonbérbe fog adatni. — Az árverezni
kívánók a határnapra azzal hivatnak meg, hogy ma­
gokat 100 frt bánatpénzei lássák el. A haszonbéri fel­
tételek pedig az árverés előtt Szentiván községben a
körjegyzői irodában lesznek megtekinthetők.
Kelt Szentiván 1879. évi április 25.
Szentiváni közbirtokosság.

sál ■•rUZmlhtUZ.

Bekövetkezvén a jég elleni biztosítás ideje; van
szerencsém azon előnyös körülményre felbivni a t.
gazdaközönség figyelmét, miszerént az „első magyar
általános biztosító társaság* a kalászos vetések bizto­
sítását már május 1-től elfogadja, s a biztosító felek­
nek azon előnyt nyújtja, hogy azok biztosításait május
25 ig a termésben clöállható változások szerént sza­
bályozhatják, vagy is: mostoha idő bekövetkeztével,
moly a vetést megrontoná, leszálitbafják, s akkor a
befizetett összeg aránylagoaan vissza téríttetnék, vagy
kedvező viszonyok esetében után biztosítás által érté­
két felemelheti.
Egyszersmind van szerencsém örvendetes tudo­
mására hozni a t. gazdaközönséguek, miszerént azon
biztositó feleink, kik múlt évben jég ellen biztosítottak,
s folyó évben is társaságomnál biztosítanak; a múlt
évben fizetett tiszta dij után 8 &gt;|t °.o nyereményben
részesülnek
Gazdik Lajos,
az első magyar általános biztosító társaság ügynöke.

oooooooooooooooooooooQ
Malom haszonbérbeadás.
A kaloodai közbirtokosság tulajdonát képező 2
kerekű .Ipolyi vízimalom* a hozzá tartozandó épületek
ée 10 hold szántóföld^ rét ,és legelővel egjjitt 187ÍL évi
' szeptember 29 ik napjától három egymás utáni évekre
nyilvános árverés utján bérbeadandó.
Ugyancsak a közbirtokosság kaloodai korcsmaltatásl joga a korcsma épületek és 2 hold szántóföld és
réttel 1879. év szeptember 29-ik napjától bárom évekre
bérbeadandó.
Bérleni kivánók a malomra, 200 frt, o. é. korcs­
mára pedig 50 frt o. é. bánatpénzt tartoznak letenni.
Az árverés úgy a malom mind korcsmára I. év
május 11-én d n. 2 órakor Kalondán a helyszínén fog
megtartatni, ugyanott Cbikan Gábor urnái feltételek is
megtekinthetők.

Eladó házLosoncion a belpiaci és Gácsi-utcza sarkán
fekvő siilárd anyagból épült emeletes ház
szabad kézből eladó, a kedvező feltételek
Steller Antal ügyvédnélLosoncion és Havas
Gyula gyógyszerésznél B.-Gyarmaton tudhatők meg.

MÉRSÉKELT. ÁRSZABÁLYA
az első magyar gyapjú-mosó és bizományi
részvénytársulatnak BUDAPESTEN.
A társaság elhatározta magát arra, hogy az qj, most kezdődő tizenegyedik évi
cjtmp.tgnc-ra tarifáját jelentékenyen leszállítja,- hogy a L c. gyapjntormelő és gyapjú­
kereskedő urak gyárilag mosott gyapjúnál míg kedvezőbb eredményt érhessenek el,
mint az eddigi volt — F. évi april hó l-jétöl kezdve tehát zsírban nyírt gyapjúért 5
frto , tímár gyapjúért 6 frtot, hatmosású gyapjúért 7 irtot számítunk 100 kilónként
Átvesztlnk minden fajta gyapjút gyárilag mosásra és bizományi eladásra, vagy
csupán csak bizományi eladásra. A gyapjúk nálunk raktárolásí- és biztosítási illeté­
kektől mentesen fekszenek; kívánatra előleget is adunk az érték két harmadáig igen
mérsékelt kamatra és olcsó eladási províziót számítunk.

Számos Ügynökeink és direct összeköttetéseink által a bel- és külföld legjelen­
tékenyebb gyár-piacain, azon helyzetben vagyunk, hogy a nekünk bizományba adott
gyapjúk eladását az utolso kézbe gyorsan es a legmagasabb árakon eszközölhetjük,
s a gyapjú árát a tulajdonosnak készpénzben küldjük meg.
A hozzánk ezimzett gyapjúküldoményokot az illő pályaudvarból és hajó-rakodási
állomásokról mi hozatjuk el. A küldemények sor szerint kerülnek mosásra, s az utóbbi
még a legerősebb tolongás esetén is legkésőbb 3—4 hét alatt eszközöltetik.
Netán! kerdezusködesekre kimeritőleg és készséggel adatik válasz.
(Utánnyomat nem djjaztatik.)

.Az igazgatóság.

Az első magyar jég’kárbiztositó társaság mint szövetkezet,
ajánlkozik a t. gazda és szöllőbirtokos uraknak mezei termények, jégkár elleni biztosításának elfogadására a legolcsóbb dijak
mellett, s kár esetén pontos és gyors kártérítést nyújt.
Ajánlati mintákat díj nélkül ád s minden fulvilágositáesal a legkészségcsobben szolgál, valamint ügynökségért való
ajánlatokat is elfogad az

„Első magyar jégkárbiztositó társaság mint szövetkezet.''

Föügynöke Kóhn Mór fakereskedö B.-Gyarmaton.

Nyomatott a kiadó-talajdonos Kék Lászlónál B-.Gyarmaton 1879.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="5">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="616">
                <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="91834">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00611.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="91835">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_04_27.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91811">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91812">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91813">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91814">
              <text>1879-04-27</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91815">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91816">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91817">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91818">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91819">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=marc&amp;amp;recnum=168900&amp;amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390745&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91820">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91821">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91822">
              <text>Kék László</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91823">
              <text>Balassagyarmat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91824">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91825">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91826">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91827">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91828">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91829">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91830">
              <text>Helytörténet</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91831">
              <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 17. szám (1879. április 27.)</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91832">
              <text>Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91833">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="17">
      <name>Balassagyarmat</name>
    </tag>
    <tag tagId="18">
      <name>Helytörténet</name>
    </tag>
    <tag tagId="16">
      <name>Kék László</name>
    </tag>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
