<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="4331" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/4331?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-25T08:21:47+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="4187">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4f5b926f826180465244a1e3431e9ab9.jpg</src>
      <authentication>6775a14e4702aa1fb1ee85291150861e</authentication>
    </file>
    <file fileId="4188">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e601fc6b477b9ae9561a1e669977e4f6.pdf</src>
      <authentication>f52e9b4bf69b9be03598de27771150d7</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="116408">
                  <text>Szcsny, 1910. februnár 18

II. évfolyam.

7. szám.

Széchényi Hírlap
SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMIÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.
Megjelenik minden pénteken.

Előfizetési ár:

Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor.
Negyed évre 2 kor.
— Egyes szám ára 16 fillér. —

Főmunkatárs:

Felelős szerkesztő:
BARCZA KÁLMÁN.

KÁLMÁN SÁNDOR
♦

Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők.

A szerkesztőség telefon száma: 1.

Széljegyzetek

előtti kor szembe nézne a történelmi korral.
KI és mi volt ez a Dióda ? Ki és mikor
nevezte azt .Danda Szemétjének*? Az is

a szécsényi ^Kerekdamb* ismertetését tárgyaló

tárcacikkhez.*)

(Folytatás.)

A Kerekdomb ismertetésének keretében
R—r. Szécsényt is bele illesztette, habár
Szécsény története sem a szóhagyomány em­
legette .Szent György- várossal— vagy talán
csak faluval, sem a Kerekdombbaítörténeti
szoros összefüggésben nincs.
Szécsény keletkezéséről, avagy alapítá­
sáról ma még semmit sem tudunk ugyan,
de ha a már rendelkezésünkre álló tárgyakat
s az itt-ott előtűnő okmányszerü feljegyzése­
ket gondosan egymás mellé helyezzük, régi
múltjának — ha másképen nem, hál képzeletileg — meg alkothatjuk vázlatszerű képét
Azon földterületen, (mondjuk 2

km)

melyet ma ^Szécsény határa” néven ismerünk,
a föld megmunkálása által, mai napig a kö­
vetkező temetkezési helyek* lettek ismerete’
- sekké:
' ; f. az iújszőlők" nevezetű Homokos hegy

oldal. E helyen a legkezdetlegesebb,

durva,
szemcsés anyagú cserép darabok, agyagból
készült háló nehezékek, kagyló, hal, által és
emberi csont töredékek, itt-ott vastag hamu­
réteg s égetést szenvedett emberi csont ma­
radványok találhatók csak.
E helyen — a régészeti tudomány
matatása szerint — a legnagyobb valószí­
nűség szerint — halászok tanyáztak és te­
metkeztek. kik ugylátszik még a vadászattal
is foglalkoztak. Tehát a Széchényi határban
ez volna a legrégibb emberi tanya hely.

2. A .Kerekdomb* de csak annyiban,
a mennyiben ott kőkorszaki emberek temet­
kezése is megállapítható.
3. A .Danda szemelje”, hol tisztán

hronzkorszaki urna temető mutatkozik. Meg
kell említenem, hogy midőn — ezelőtt 30
évvel — ezt az elnevezést .Danda szemetje”
hallottam, nagyon meglepődtem, s nyomban
azon gondolat támadt bennem, hogy ez nem
lehet más, mint a temetkezés gúnyos jelzője;

igaz, hogy a dolányi Mhjorhcgy hamvasztással urna temető, még pedig bronzkorszaki,
— de az iz igaz ám, |iogy ugyancsak Dolányban a kastély hegyi oldalában nyujlodztatva rendes sírba helyezett bronzkori éksze­
rekkel ellátott csontv&amp;at úját kezeimmel
takartam fél, — tehát egymástól nem messze
két kűlömböző temetkezés, vagyis már a
bronzkorban kiét kölömböző vallás fdekezetnek kellett lenni.
|

4. A Vancsó Béla -szdllője is temetkező
hely volt, még pedig lindes sírokba nyújtództatva, de

már rómaí jelleget viselő bronz

ékszerekkel.
5. A. kastély kertre hajló háztelkek, —
-itt a csontvázak mellett kelta és görög pén­
zek találtatlak.
•4
6. A Pinka- begy. —- itt már soros sí­
rok vannak, még pedig avar kor jellegű

7. A Strázsa part déli oldala, ez is urna
temető ugyan, de az égetett embercsont
maradványok között görbe vaskés pengével,
tehát &gt; bronzkor végéről, s a vaskor

kezdetéről.
’ 8. A város azon részén, hol ma a ta­
karékpénztár Nyikos féle háza és telke van;
itt Árpádkor! ékszerek és pénzek jöttek nap­
fényre.
9. Borbás

féle volt telken, hol annak
elhányt -halomból egy páncélos
vitéz maradványai kerültek elő.
10. A Ruszínkó féle egész telek — és
11. A megyei útról a vasúti állomáshoz
bekanyarodásnál látszó domb. Egy 1301-ből
keltezett okmány szerint Szécsény faluja
— ha volt ilyen? — akkor ott volt ahol
most az uradalom alsó majorjának területé

idején áz

van s annak volt temetője az utolsó. Persze,
lehet még több temető is határunkban de
még nem ismerjük.
Ezek a temetkezési

helyek

Szécsény

város magaslatát — az úgynevezett .Várhe­

később megtudtam, hogy ez dűlő név is;
ismét később a dűlő nevekben kutattam az
eltűnt községek neveit, akkor meg azt ta­
pasztaltam, hogy a palóc lakta községek ha­
táréiban gyakran fordul elő a .Sirmány*

körül; no
most már bár milyen egyéni nézet merüljön
fel tudatunkban, végső eredményében kikeli

dfllő elnevezés; ez is különösnek tűnt fel
előttem főképen azért, mert két helyen ezen
elnevezést közel szomszédságban * találtam.

volt, mert az emberiségnek minden rétegzete,
kezdve a paleolit kortól, itt hagyta nyomát,

Végre arrtt határoztam el magamat, hogy
mindkét helyen ásatni fogok, fáradságomat
siker koronázta, a mennyiben a Danda sze­

Bizony jó volna, ha tudnánk, hogy a
fentebb elősorolt temetők melyikében porlad

ntet nevű dűlőben hamvasztva urna temetőt,
a Sirmány nevű dűlőben pedig soros sírokba
fektetve honfoglalás kori temetkezést ismer­
tem fel. Mintha ezen helyeken a történelem
•) E löt A kAilemíny « Síéoényi HifUp tt M 5-lk tUaAban

gyet” koszorú

alakjában

veszik

mondanunk, hogy e fogalom alá eső terület:
Szécsény, a legrégibb idődén népes hely

műveltséget igazoló Igen sok tárgyával együtt.

hanva, vagy csontja annak, aki Zechent,
először Szecsen-nek nevezte? Szent István­
nak egyik adományozó oklevelében egy arató
szolgának neve már .Secehyn” az az .Szécsen” névén van fölemlítve; tudjuk, hogy
alkotmányunk egyik sarkköve: a hűtlen hon­

Előfizetési pénzek, reklamációk
és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők.
A lap szellemi részére, vonatkozó; minden
közlemények a szerkesztőhöz küldendők.

polgárnak szolgaságba jutása, bizonyára
annak az sirató, szolgának” a nevében is,

az alkobpány e szigorú törvénye nyilatkozik
meg, fairen
J 205-ben kelt okmány ta­
núsága szerint a Hazug és Watla család is
már mint vasvári jobbágyok említetnek,.!
hogy miért? azt is tudjuk.
Helyesen mondja R—r. hogy a .Vár-as”
ból alakult a .város” ámde most már az
a kérdés, váljon melyik volt előbb a .Vár”-e
vagy a .Villa”? Akár a hely természeti sa­
játságát. akár a hely első birtokba vevőjének
a nevét tesszük gondolkodásunk tárgyává,
abban kell megállapodnunk, hogy e kettőt,
időben egymástól, különválasztani nem lehet.
'

A .villa

Zéchcn”

elnevezésből

.Szé­

csény milyenségére következtetni nem lehet,
de nem is szabad, mert egy másik, későbbi
keletű okmányban meg éppen .terra Zehen”nek van elnevezve, noha ekkor már majd­
nem az egész Szécsényt a hatalmas szécfényi nemzetség birtokolja.
__ A-Uúi napig ninf ÚgyItt
hipwytfékunk arról, váljon Szécsény nem volt-e
.Várispánúg” már a vezérek korában; de
ha nem tévesztjük szem elöl azon helyrajzi
fekvését, hogy Szécsény az Ipoly völgyében

azon nagyút (magna vía) mellett volt, mely­
ről már az .itinerarium.-ban is említés té­
tetik : hogy ez a hely kelet felől a Zagyva
völgyével, nyugatról a már szlávság lakta
felvidékkel kereszteZedő pontot képezett, bi­
zony akár honvédelmi, akár kereskedési
szempontból sem Rimócczal, sem Varsány­
ival sem pedig Almással párhuzamba nem
helyezhetjük. A‘ középkorban élt népeknél

éppen úgy, mint ma a telepedési hely kivá­
lasztásánál szükség volt a természet alkotta
ilyen volt különösen a síkságba
magaslat s főképpen a nagyobb
terjedelmű tó és folyó viz ; az első védelmet,
a másik élelmet nyújtott neki. Szent György

előnyökre,
beszögellő

tehát — lett légyen bármily népes falu, vágy
város — Szécsény mellett csak olyan lehetett,
mint várkastély közelében egy gazdasági
épület.
Szécsényről annyit már okmány szerüleg
igazolni tudunk, hogy itt várjobbágyok vol­

tak azt is tudjuk, hogy hazánkban a várjob­

bágyakból fejlődött ki
az
úgynevezett
.közép nemes osztály” már pedig a hol ily
nép osztály lakott, ott mezőgazdaságnak,
fejlett iparnak és kereskedelemnek is kellett
lenni. Abból is következtethetjük azt, hogy a
"szécsény! járA»" Novlhrad vármegyének a
legnagyobb .járását” képezte, s a vármegye
gyűlését igen‘sokszor Itt tartotta, sőt szék­
házét is itt akarta fölépíteni.
De tekintsünk el mindezektől és elé­
gedjünk meg azzal, hogy 1. Károly király
1334 május 5-én Visegrádon kelt oklevelé­
ben Szécsényi Tamás erdélyi vajda kére!-

�7. szám.

Szécsényi Hírlap

mére Szécsénynek a. következő jogosítványo­

február 18.

magnifiens vir Thomas woyvoda Transsil-

felesleges, hogy az az Anonimül
teljesen járatlan volt a történeti
ismeretében mert Szécsí Franko
csénynek ura, sem Dalmátország

vanus et comes de Zoszuk dilectus nobis
et fidelís proximus que noster............. régié

volt soha.
A másik névtelen ezt mondja, .a szécsé­

nostre benignitati szuplieans humiliter et
devose prece petens subíectiva quatenus de

nyi convent a conventualisak kórmáhyzőja, bi­
zonyos Igali Tabranius hős által, a saját

solita clemencia nostre magnitudinis cuidam
ipsius prossessioni hereditarie Zechen nomi-

conventualis tagjai résiére 1453-ban alapí­
totta.* Ez sem vitte előbbre a kérdés meg­

nate in comitatu Neugradiensi inxta fluvium
Ipul existenfi libertatém seu libertatis pre-

oldását, mert . igaz ugyan,

kat adományozta:
•Nos Karolus rex signlficamus ... quod

rogatrvam cum qua velquibus cives sen hospites nostri de Buda abínicio sue fundaeionis locurftur per fruentes, ... s. b. (sza­

badon magyarul: Mi Károly király kijelentjük,
hogy Tamás erdélyi vajda, Szónok főispánja,
kedves hívünk és rokonunk kérelmére Szé­
csény nevű ősi birtokán, mely Nőgrádvár-

megyében

az 1 Ipoly

folyó

mellett fekszik;

ugyan azon szabadságot és jogosítványt
adjuk, mint a mellyel s a milyenekkel Buda
polgárai és vendégei kezdet óta élnek és
élveznek . . . s. t. b.)
Azt hiszem ezzel igazolva van, hogy
Szécsény egykor szabadkirályi várost illető

jogokkal, jogosítványokkal bírt — s ezzel
R—r. értekező urnák szegény városunk iránt
táplált mostoha

érzületet is sikerült enyhí­

tenem.
' .
•
Váljon mikor s hogyan vesztette el vá­
rosunk a privilégiumát? Azt e helyen vitatni

nem lehet, mert az már Szécsény város tör­
ténetének keretébe tartozik.

ki azt irta
események

sem Sxébánja nem

hogy Igali Tab­

jeles iró conventualista barát volt
ugyan, de &lt;a szécsényi Szent Ferenc rendű
zárdának alapitója nem volt.
Ezekkel szemben Fridrich Urbán a szent
ranius

Ferenc rendű szerzet történetének megirója
csak annyit jegyzett fel 1759-ben megjelent
munkájában, hogy .Szécsény községe 1449ben Frankonius dalmáciai bán urasága alatt

állott,* ám de igazolva van már az is, hogy
Dalmáciának .Frankonius* nevű bánja nem
volt.
A Szécsényi - nemzetség egyik • tagja
Szécsényi Ferenc hosszab időn keresztül
volt országbíró, s mint ilyen az általa kiadott
okmányokban magát .Szécsényi Francnniusnak* nevezi, de Dalmáciának bánja ő sem

volt, —. abban lehet igaza R—r.-nek, hogy
ez a Szécsényi Ferenc — talán mint patro-

nus — a sok viszontagságon keresztül ment
szécsényi szent Ferenc rendet jelentékeny
segedelemben részesítette, azonban sem letelepitőjük, sem templomuk, a vagy klastro-

A szécsényi .várhegyen- már a hon­
foglalást megelőző időben volt olyan féle

muk alapítója nem volt.
Van e rendnek egy tudós., szorgalmasan
kutató tagja, ki ambitióval árra törekszik,

.vár" 'mint a milyen .Salgó* .Baglyas*
•Zagyva^.'^Holiőkőr.^X .'b. s hogy ezen

hogy a Szent Ferenc rendnek Magyarország­
ban lett elhelyezkedésének -történetét ■ meg

állításom nem légből kapott föltevés, arról
mindenki meggyőződést szerezhet magának,
ha reá szánja magát s elmegy a .kastély
pincéjébe* ott megfogja találni a meg nem

Írja, e célból — tudomásom szerint — évek
óta kutatja az Írásos adótokat; .a vatikáni
levéltárban is kutatott, hol föl is fedezett

cáfolható bizonyítékot.
Ezen ősi vár — mint akár melyik is a fent

említettek közül — nem'volt nagy terjedelmű
de azért- elég erős .sasfészek* lehetett. Ki
volt, a vagy kilett a honfoglalás után a sas­
fészeknek ura? Nem tudjuk; d! azt már tud­
juk, hogy később a Szécsényi nemzetség bir­
toké banvolt. Alig ha nem a vallási rajongás
idejében e vár urának valamelyik tagja .ashetává “tett, s mint ilyen a régi vár falán belül
vagy kivül, magának vezeklésre szolgáló oly

lakó helyet épített, amely az időben már
búcsú járó hellyé alakult át. Később vagy

maga az asketa, vagy az ő nemzetségéből
szármázó másik rokona bővítette a helyet
kápolnával — ismét később a kápolna temp­
lommá, s a templom mellett szerzetesi klastrom fejlődött — és a» honvédelmi rendszer­
nek megfclelőleg kibővített, megerősített vár­
területébe bele foglaltatott A szécsényi klastrom alakulására korjelzőül szolgál a mai
templom sekrestyéjének s az a fölött levő
.Pintér könyvtár* helyének építészeti mo­
dora. Ezen építmény a XIH.-ík századra vall.

De lássuk most már a Szent Ferenc
rendre vonatkozó adatokat: Két rendbeli
latin -nyelven írott följegyzés állott rendel­
kezésemre: az elsőben az van Írva, 1452-ben
Nógrádmegyébe kebelezett Szécsény mező
városban a cotamunitásről nevezett ferencz
rendi atyák, vagy a szűz Máriához címzett
provincia conventualisai részére conventet
alapított Szécsí fraheo Dalmátország bánja
s a nevezett

mezőváros ura.

Szécsí Dénes

primáskodása alatt . . . s. I. b. Mondani is

ily írásos bizonyítékot, mely azt igazolja,
hogy már Tamás erdélyi vajda, vagyis Szécsénynek akkori hatalmas ura kérvényezte

Pápánál az observonsoknak Szévaló áthelyezését Ezen okmány
közzé téve tudtommal még nincs, de ha való,
úgy a szent. Ferenc rendű szerzetnek ha­
zánkban lett elhelyezkedésére vonatkozólag
hézagot fog kitölteni — mert Tamás erdélyi
vajda és Szécsényi Ferenc között több mint
száz esztendő mutatkozik; már pedig száz
esztendő a történelemben is nagy időt képez.
Legyünk csak türelemmel, igaz, hogy
az idő a legigazabb történeti eseményt is
vastag réteggel szokta betakarni, de a tudvágyó és kutató ember az idő alkotta vastag

a római
csénybe

réteget

Is fel

tudja

fejteni,, csak

akarat

A sok

különféle

izü, de úgy szólván,
komolyabb alapot
közül nem kívánok

majdnem mindig minden

nélkülöző

támadások

ezúttal csak a legutóbb megjelent a kosárfo­
nói tanfolyam iránti közönynyel való váddal
foglalkozni, melynél ugyan is cikkíró-cikké­

hez adatok beszerzését szükségesnek nem
találván — alaposan elhajította a kalapács
nyelet.'
Az elöljáróság ugyanis kezdettől fogva
megtette a tanfolyam létesítése körűi mind
azt — úgy anyagilag mint erkölcsileg a mit
csak az ügyben (enni módjában volt, — nem
kiméit Sem időt, sem fáradságot, hogy ez a
tanfolyam létesüljön a kezdet elég kecsegtető

volt amennyiben 68-an iratkoztak be az elöl­
járóságnál a tanfolyamra nempedig a kávé­
házba, ámde már a megnyitásnál — elég
sajnos — kitűnt, hogy hiába való volt min­
den rábeszélés.

Mert a kezdettől fogva csak
számban látogatták a tan folyamot.

csekély

A megnyitásnál menten kijelentették a
megjelenteknek nagyobb része, hogy ingyen
•nem fonnak az államnak kosarat, hanem azt
hitték hogy legalább is 1 korona napszámot
fognak kapni.
Bár jól ismeri az elöljáróság

Szécsény

látogatására hivatott —
lakosainak ily tekintetbeni megátalkodotiságát folyó hó 2-án ismételten bekéretett a bí­
— ezen tanfolyam

rói szobába 22 erre alkalmusnak látszó em­
bert, s bár előre tudta, hogy ezeket sem
lehet semmi féle ékes szavakkal rá beszélni

a tanfolyam látogatására mégis megtette.

J Az eredmény mivolt? az hogy szembe
nevették az elöljáróságot és azt mondták,
hogy tudnak ők kosarat fonni és seprőt

kötni.
Varga János.
Kötelességszerű készséggel adja közre a

lap a felszólalást A miben azonban félre
értés van. A kit érdekel, megolvashatja: a
kifogásolt közlemény az ügyek vitelétől távol
4lló két vitázó véleménye. A kik egyike a
szélsőbb álláspontot képviseli. A másik hig­
gadt. Utóbbié az utolsó szó. S ebben meg

van mondva, hogy az elöljáióságnak nem is
kötelessége, hogy egyeseket a kosárfonás!
tanfolyam látogatására rábeszéljen. Ugyan ez
kéri az elöljáróságot erre az ügy sikere ér­
dekében.
A közleményből a Szécsényi Hirlap ol­
vasói bizonyára elismeréssel vesznek tudo­

mást arról, hogy az elöljáróság egyenként
foglalkozott az emberekkel a kosárfonás! tan­
folyam látogatása végett.

kell hozzá.

Szerkesztő.
’

• ‘

•

r—r.

Levél a szerkesztőhöz.
A .Szécsényi Hírlap* január 28-án meg­
jelent számában .Kávéházi beszélgetés* címen

a szécsényi elöljáróság úgy van bemutatva,
mintha csakugyan semmit sem tenne egye­
bet, csak reggel a hivatalos órákban, megje­
lenik a hivatalos helyiségekben, elvégzi talán
a szorosan vett hivatalos dolgait, aztán sem­
mit sem törődve, sem a város sem pedig
egyesek légfoiitosabb érdekeivel, hátat fordít

HÍREK.
A r.Sz«stayl Népúik Résntiyürsasíg* folyó

hó 13-án délelőtt 9 órakor tartotta IV. évi
rendes közgyűlését Fertő Ferenc részvényes
és igazgató elnöklete alatt, a részvényesek
élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés az
igazgatóság által előterjesztett zárszámadás

minden egyes tételét változatlanul jóváhagyta.
A közgyűlés helyettes igazgatót és 6 igazga­
tósági tagot is választott. Helyettes igazga- .
a közérdeknek. Sőt amint -a hivatkozott cikk
tónak egyhangúlag Dr. Gutfreund Emil ügy­
egykitéteiből kivehető, majdnem az van
véd választatott meg. Igazgatósági tagok let­
tek: Bárok József, Felsenburg Ödön, Dr.
mondva, hogy megakadályozza dgy a város
fejlődését, mint a lakosság jólétének előmoz­ ‘ Márer József, öszterrelcher Gábor, Szemere
Béla és Volent Lajos.
dítását.
i .

�7. szám. .

Szécsényi Hírlap

Eljegyzések. Szenes Jakab és neje Donner
Berta leányát EUát eljegyezte Dr. Lampl Mór
orvos Budapestről.
Földiák Simon jegyet váltott Vári Olgá­
val Budapesten/- ■

A sztcsínyl földmovalő gaidlk által farsang
utolsó vasárnap estéjén megtartott táncmu­
latság igen jól sikerült. Az „oroszlán" ciihfi
vendég fogadó összes helyisége zsúfolásig
megtelt mulatni vágyó közönséggel, a tánc­
terembe pedig annyi sok szép leány és fi­
atal menyecske gyűlt egybe; hogy táncolni
csak nagy nehezen tipegve lehetett s dacára
ennek senkinek eszébe nem jutott a távozás,
• —• folyt a tánc világos reggelig. — » • •
Anyagilag és sikerültnek mondható a
táncmulatság, a felülfizetésekkel együtt, az
összes kiadások levonása után Í27 korona

február 18.

hogy a kör,tevékenysége ezután is oly mérv­
ben nyilvánuljon meg, hogy ez által a tár­
sadalom összességének bizalmát továbbra is
biztositva kitűzött feladatának Isten segítsé­

gével megfelelhessen.
Ezzel a közgyűlés
befejeztetett’
*
v

lelkes

hangulatban

Mógrádl naptár. A Nógrádinegyei Nemzeti
Intézet megbízásából szerkesztendő Nógrádi
Naptár, mely ezután ntfhden évben megjelenő

almariach-szetű ítész,' r—. •tartalmazni fogja
a naptári és szépirodalmi részen kivűl a
vármegyebtli összes közhivatalok és egye­
sületek pontos és részletes címtárát, az ösz-

szes megyebizoltsági tagok, lelkészek, taní­
tók,- jegyzők és községi bírák névjegyzékét
Mint hézagpálló 'munka, bizonyára nagy
elterjedettségre tszámithai.... .a ,

násának lennie, , hogy fejlődő fiatal korban
cselekvésének ura lelkülete épségé, gyara­

pítsa s munkája- áltól
legyen. Valamennyinél
nél sem kevésbé' mint
pedig hivatott hogy a

kiválóbb és kiválóbb
szó.van erről egyik­
a másiknál. Az a kör
gyupónt legyen, a mi

vonz s a fiatal lelkűiét épségét erősiti. Kör­
nyezd, a miben .tisztult erkölcsi. fogalmak
vezetésével az a fiatal lelkűiét — valamenyi —
védett az elsclejtes^déstől s megmarad és
emelkedik
romlatlannak. Ezek az . egyén
ügyei. Meglehet. Hanem az a sok fiatal lét
nemcsak rokonszenvűnkel kehi fel,'de méltán
igényli, hogy ezekkel az egyéni ügyeivel tö­
rődjünk. Lehet ám az másként iw minthogy
az az életnek neki induló fiatab lélek egész
élet keserves z tapasztalásai árán s hányatta­

tásai között ismerje fel vagy fájlalja, hogy
lelkülete kifejlődésében a helyes utón hala­
dásból vagy tán at sem gondolt kizökkenés
egész élete foglalkozása eredményeit leszállí­
totta, tálán összetörte.
Ugyismerem fel, erről a körről, ennek
az ügyéről, ezeknek a fiataloknak az ügyéről
állandóan beszélni kellene.

jutott a szécsényi kath. Népkör. pénztárának.
A Halliy-fala Qstíküs.' Feszüjt várakozással
— Felülfizettek: Gróf.Mailáth Géza 10 kor.
várják az emberek milliói ezen üstökös má­
Hanzély László, Váncsó Bála 4—4 kor. Hajusi megjelenését; a laikusok a^hozzáfűzódő
razin Anzeln, Gécy Pál, Gécy Ferenc, Kon- jóslatok miatt, melyek Jss?eütkö/ést a világ
rád Ödön, Kasza György, Pokorny István, végét, a Jég megmérgezését rebesgetik; aReöck István 1—1 koronát, Engel Sándor csillagászok pedig ama ritka, a niegflgyelé40 fill és Mohácsy Géza 20 fillért* —
sekre kedvező helyzet miatt, a mely ez időit
Érdekelt, leköt egyetlen kifejlett szép
EskQí'jk kisorsolása. A balassagyarmati
beáll, 1910. njájus elsején , ugyanis az Üstö­
kir. törvényszékhez 1910 március hó 7-én
kös a „V^nus" (estcsillag) és a nap' között buzakalász. Méltán. Ezek pedig fiatal embe­
kezdődő eskfldszeki szolgálatra Szécsényből
halad el csekély 15 millió kilométerre és bi­ rek, élet pályán,, a mi megpróbálja'emberét.
Ifj. Králik István, Dr, Essősy Béla és Szenes zonyos, hogy a .Vénus*'zavarólag fog hatni
Ki haladhatna el mellettük, a nélkül, hogy
Jakab sorsóllattak ki. ’
, .
feltámadjon
lelkében egy hang, talán több
oz üstökösre, úgy hogy pályájából némileg
Esküvő. Lantos Mihály helybeli jóhirü
mint
az
óhajé,
hogy a kezök munkáján a
kitéríti. Május 19-én reggel 2 óra 30 perc­
Cipész és bőrkereskedő fo yó hó 19-én délu­
siker eredményei állandósuljanak. Ismerjék
kor pedig a nap és föld között fog elhalad­
tán 4 órakor ezküszik örök hűséget Siraki
ni és ha az üstökös tömör anyagból állna, fel, tudás kell hőzzá, meg akarat, auni ezt
Sándoi és neje leányának Ottiliának Cserháta tudást a cselekvésben megtermékenyíti.
napfogyatkozást okozná. A földtől való távo­
szentiványon. •
De a tudás alatt nem csak a kéz ügyességet
la 23 millió kilométer lenne s ha csóvája
Kü/gy QlfS. A szécsényi iparos és keres­
kell érteni. A miben ez a kézügyesség meg­
24 millió 'kilométernél hosszabb, akkor üstö­
kedő ifjak önképző köre folyó’ hó 'T3-án
nyilvánul, ez is mind-mind az értelem mun­
ké súrolja a fökfet., De 'mint föntebb emlí­
tartotta saját helyiségében V’.-ik évi rendes tettük, a ,Vénus“ vonzású zavarólag hat az
kája. Minél több az ismerete,, tisztultabbak
közgyűlését a nagyszámban megjelent tagok üstökösre s*ugy az időben minta helyben is
képzetei, élesedik megfigyelő s ítélő képes­
sége, a mit munkájában szükség kép értéke­
nagy érdeklődése melleit.
~
változások várhatók.
,
sít. Törekedve a tudás után így akarattal, a
Dr. Essősy Béla elnök hivatkozással a
gy . .
_x-. ;
..... . ■
:
mit a munka ‘'szeretető ösztönöz; ime az
kör alapszabályainak 26 szakaszára a kör
rendes közgyűlését megnyitódnak jelentette
erők, a mik élet foglalkozásában emelik. A
mi pedig fentartja, hogy nála egyénnél e tu­
ki s fölkérte a kör jegyzőjét a legutóbbi
— Te minden egyes iparosban meg dás s akarat eredményei foglalkozásában
ülés jegyzőkönyvének ismertetésére.
kereskedőben a nemzet ügyének egy-egy
Elnök ezután javasolja a kör tisztvise­
ne váljanak kérdésessé, a lélek azon ereje.,
apostolát
szemléled.
lőiül a következők megválasztását:
a mi komoly munkásságában kitartásra ösz­
— Túloznék ha tenném? Agyuk, kezök
Alelnökök: Schűck Ferenc, Mester Lajos
tönzi s ebben megtartja.
mindennapi békés munkája révén fog a nem­
Háznagy: Jenes Andor, Jegyző: Fábián Kál­
A formája, a mint el van mondva, ki­
mán, Pénztámok: Klein Vilmos, Számvizs zet független nagysága legjavarészben meg-, fogásolható lehet. Hanem az mellékes. Csak
gálók: Kraszna Pál, Parditka Gyula, Velen- valósulni. Annál valóságosabban, minél na­
az nem mellékes, hogy nekünk, a kik egyé­
czei Mihály, Könyvtárnok: I. Nemes Győző, gyobbak e munka eredményei. Ha iparter­
nileg nem vagyunk érdekelve, biztató tudat

Kávéházi beszélgetés.

II. Fábián Kálmán, Választmányi tagok:
Broppa István, Koreny János, Horváth Mi­
hály, Saffarik Ignác, Sztancsik Lajos, Lövi
Márton, Trajler Lajos, Klein Armand, Králik*.
Géza, Póttagok: Bolyós Lajos, Csapck Gyula,
Klein Ernő, Raffay Péter, Fuchs Jószef.

Ezen elnöki

javaslatot a

kör egyhan­

gúlag elfogadta.
Ezután következett a kör pénztámokának
előterjesztése mely szerint a kör készpénz

mékekért nem fizetnénk évenként ezer millió
kor. felül Ausztriának, hanem mindaz, a mit

ma Ausztriától veszünk itthon készülne, lehe­
tetlen tenne az az állapot, a mi van ma. A mi
akár csk a kálvária járás — gondolkodó
embernek. Hányszor fogjuk még újra kez­
deni? — Egyébiránt úgy veszem észre, te
csak úgy hajlandó vagy az általánosításra,
mint magam, holótt csak a szécsényi iparos
és kereskedő ifjak önképző és művelődési

vsgyona 501 kor. 41 fill. összeget tett ki. _ köréről, vagy ha úgy tetszik, a szécsényi
iparos és kereskedő ifjakról van szó. Meg
Ezen jelentés tudomásul vétele után
különféle indítványok tárgyaltattak, mely után azokról az iparosokról és kereskedőkről, a
kik ennek az ifjúsági körnek tagjai s nem
a kör elnöke dr. Essősy Béla rendkívül
csak névleg azok.— Vallom pedig, nem le­
megkapó képhen vázolta a kör eddigi nagy­
mérvű tevékenységét, a mely úgy culturalis het fontosabb közügy, a mi köztűnk szóba
mint társadalmi téren jelenleg oly magas kerülhet, mint ennek a körnek s ezeknek a
színvonalon áll a mely a jövőben is kellő fiataloknak ezen körbeli ügye.
Azon kezdem, ha valaki, az iparos el­
biztosítékot nyújt arra, hogy hazánknak ke- ,
reskedő és iparos ifjúsága a nagy cuttur mondhatja magáról: magam által vagyok a
mi vagyok s leszek, a ml leszek. Lelkében
nemzetek ifjúságával szemben is minden té­
ren és minden körülmények közölt helyét az erély megnyilvánulása, ha valaki iparos *
pályára lép mert a munka szabad versenye
mindenkor megfogja állani.
Beszédét
jenzés

között

lelkes szűnni

irányítja kezdettől — tanuló Ideje elteltétől
fejezte be, - — fogva. Az erélynek kell lelkűlete alap vo-

nem akaró él­

azon kérelemmel

ennek a körnek a létezése, a kik pedig
egyénileg érdekelvék. haladjanak és gyararodjanak. Akarjon mindenik első lenni mun­
kában cselekedetekben.

CSARNOK.
**tM*?-„rr- &gt; •

•____________
• --rr.runTe..- a

a

Szobámban.
— Ide bent halott a nesz.

•

Kint messze kocsi Jön. —
Mért vagyok bús, én nem tudom?

— Mért nem Jő el az öröm ?! —.
— Az órát is elfelejtém ma,

Felhúzni s most megáll
Nincsen éjfél és nem tipeg,

Mellém, még a halát —
Nem vdr.m őt, hisz messze van
Hogy fel, szárnyra kapjon

— Még akarják, hogy daloljak

S szivem megszakadjon.

�február 18

A-tegszerttétob :áfmdtfós . . .
M’ A^xzcn(eöb.d£m4iddr a á/ped

Az./Xfa «tíC&gt;U legtisztább virága
Csak leérted pompázik,- te érted.

Aranyos stép. barna leányka l

■•ELADÓ

Í3!‘AÍ aatídrtyok tóksioí élfeteltlk.'’Hbgy
|ogJi»**an a'Vttígbn.arttffi'ak iHffltíÉg.

kl'iMnt^NbL
15. A nagy embeftk ’WlíldUt*'blVhl'{s
fsmlSW,-innyl’tölht Bótóögiín éfnl.

A legnagyobb gyOftjör ra vágyam

'Htö

. X. .• &lt;*f &gt; U * t.
Sz&amp;séayben, a Fürdtotczábao iM 102. az.
ház, mely 2 szoba, konyha éléskamra, istálló

* qwfcrttel
«M£ ..
‘,. Értekezni lehet Nagy tájolnál, Sertiázífá&amp;n.

— iMtoe^nHéen* benne'rejtik

■ Élet bettHfő egy Ifjúságban.
^S a ttivbe Ima •szentségével éjtik.

■- -

Enyém lehetnél, -dh azvobwédes! —
Forró vágyaim megvalósulása.
Egy királyi ..pár az •élet kertjében!
rXnwjK

palotákba sem vóráwmokmúsa.

Legjobb difivirág •bevásárlási forrás!
wí imit

Tudom nem száll rám egykor a reggel

Csókod hozó izzó napsugárban.
t&gt;e elringatom szívem a reménnyel. .
Enyém vagy, hogy a valót ne lássam.

Ahogy eped a dal.

•

•

*

*

■

virágteme Iwoecbti.
Kossuth Lajos-o tea 8. Vigadó mellett.
4tNm munkáért kttűntatvá Attahri araayfíá^T * inmuBei ea rfLzbHsvatW.
aűi

Ahogy .eped a dal

Akként eped szivem

Wafcy ▼AlaáaUk mikoslónikr~= éa asuagokbfUL =~

Telve a bánattal.

Bánatba szerelem. ‘

'

■$

Hirdetését
jutányosán
felvétetnek
lapunk kiadó-

VMtkl Mimftbata ykitilli fedldík.
Szerelemben egy vágy '

TIkztéléHel

Mely hozzád úz egyre.

ULIP IST V A W

S nyugodni soh'se hágy,

virágkötő speciálist!. Lmnczu.

E vágyak istene.
Bonca Ferenc.

Gondolatok.
1. Én

Irta: B. F.
nem flzöm Ideáljaimat, ők haj­

szolnak engem.
2. A máról-holnapra való élést életböl­

csességnek nem nevezhetjük. Mert igaz, hogy
rám la csak úgy fel virrad a nap mint te-rád.
De e|ne feledd bolond, hogy a szemünk nfein
egyformán ragyog. A nem törődÖmség, más

mint a megnyugvás,
X Mindinkább közeledünk a rettentő va­
lósághoz, hogy a férfi és nő tesznek ki csak
egy egész embert. Éá sajnos mindinkább
ktvésbbé törődnek

azzal,.hogy

kikkd egé­

szítik ki a félét.
v
4. A bölcső, a sír néktlnk a légtávolabbi
pontokat feltűntető jelző tábWnk. Pedig egy
dúcon, az ellenkező’oldálákon*'lógnak.
5. Emberek tartsátok' a’’sorsot egy üs-

«tökösnek a legyetek erősek: hbgy üstökön
ragathassátok a forgó'világot/ Legyetek^ éte­

hivatalában.

GLASER DEZSŐ
.füéxér s 11 sxtke^eBkedő

SZÉiCSÉSNÍYÉEN a piaextóren.

*-•/

v **3==a—.

Raktáron tártja a legjobb minőségű

hengermalmi liszteket, továbbá jó minőségű
’ fűSzétörtít és cukorkákat

RenHelrriények házhoz- száltíttatriak.
&lt; JnlánVbs álak és pbntos kiszolgálás.

letek gócpontja.
6. Htf nem csiszolt’' a lélek; legyenek’

bár csillogó ékszereid, koldus'leszcl'az igazi’
emberek között
7. Ha leikedés gazdagságod között nincs

meg az öszliang* bár mennyire csengjen ara­
nyaid tömege, csengése közt, mindig lesz,
valami diszharmonikus tiangx:
8. A gyárak a vért fekete alakban ont­
ják és salak alakfábarr önfik az aranyat.
9. A szerelmes1 ■leány’' nemcMlt' angyal,
hanem istennő is, mert szeretni tud és te-

remteniakaW'’
10. A győztes

hadvezér milliók igáját

hordja győzelmi ‘ordójárt?
11. Az élet sztlrltd, tivétkodnSk az em­
berek, hej pedig* de tarka ’ az; annyira sok
szinü, hogy szürkének Yátják
vatdk:1'

12. A gyáva ne hídjáték hogy eltudna
futni. A megszaladthoz bizonyos fok’u’ bá­
torság kell,.
Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában Szécsény. .1910,

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="6">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="617">
                <text>Szécsényi Hirlap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="91626">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HIRLAP_1909-191000268.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="91627">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1910_02_18.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91603">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91604">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91605">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91606">
              <text>1910-02-18</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91607">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91608">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91609">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91610">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91611">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=marc&amp;amp;recnum=168905&amp;amp;pos=9&amp;amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390787&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91612">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91613">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91614">
              <text>Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91615">
              <text>Szécsény</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91616">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91617">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91618">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91619">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91620">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91621">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91622">
              <text>Helytörténet</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91623">
              <text>Szécsényi Hirlap 2. évfolyam 7. szám (1910. február 18.)</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91624">
              <text>Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91625">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="18">
      <name>Helytörténet</name>
    </tag>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="14">
      <name>Szécsény</name>
    </tag>
    <tag tagId="13">
      <name>Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
