https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/709d4aece0fa16c03e3013898b66073a.jpg 79fc9fbd7bba3a706279595dd498255c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b7f42d8091b3d595e9efe0782a73b56d.pdf 72aadaa1b7d1e5c5e8b11bb354b6135d PDF Text Text I. évfolyam Szécsény, 1908. december 24. 52. szám. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁG! HETILAP. Előfizetési ár: Egész Megjelenik minden pénteken. évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyed évre 2 kor. — Egyes Felelős szerkesztő: Kálmán Sándor. szám ára 16 fillér. — Előfizetések A szerkesztőség telefon száma: 1. a kiadóhivatalba küldendők. Karácsony. Ki az emberiségnek élt saz emberiség­ nek áldozta életét — azt élete minden neve­ zetesebb pontján — születése, halála évfor­ dulója alkalmával fel szokta keresni az áldó a kegyeletes megemlékezés. így történik ez minden nagygyal, így történik az emberiség Az az Ígéret ugyanisi amit Isten hajdan Ezsaiás prófétánk által tett az emberiségnek, hogy: teremt uj eget és:uj földet, bátran mondhatjuk, hogy . Jézussál saző vallásának elterjesztésével beteljesedett, amennyiben az égről és földről egészen uj fogalmak, uj ös- meretek és igazságok keletkeztek. De hát Jézusnak az fgre és földre vo­ legnagyobbjával, legdicsőbb alakjával, a keresztyény-vallás alapítójával Jézussal is, kinek i natkozó ama ígérete és kinyilatkoztatása előtt milyen volt az ég é? milyen volt a föld? e hó 25-én ünnepli a kereszténység műit • Vagyis más szóval, a ml az éggel. itt kap­ minden évben a hála s az ebből folyó ke­ csolatos, a mi itt az eget jelenti: milyen volt gyeletes megemlékezés jeléül, születése év­ az ö világ fogalma Istenről? milyenek vol­ fordulója örömünnépét, azt az ünnepet, mely­ tak az ő vallásos nézetei, ■ meggyőződéseik? nek fényes ünnepsége, nemcsak a templo­ és a mf az éggel szemben a földhöz tarto­ mokat, hanem még a gyermeksznbákat, a családi tűzhelyeket ii beragyogja aranyos zik: milyen volt az ó világ erkölcsi állapota fényével, édes örömével, elsőbben is ennél erkölcsi élete? Vallás tekintetében. Mz ó világ minden a ragyogó karácsonyfánál, melyen minden, jó gyermeknek hoz Valami ajándékot a Jé­ népe, & világot teremtő és kormányzó Istent zuska, azután pedig ‘annál az asztalnál, a csakis a maga számára foglalta le, tehát hová a karácsony estéjén > összegyfitekazík minden népnek megvolt p jnaga egy, vagy még a távolból is a család kicsenye nagyja. több nemzeti istent, a ki csakis a maga né■ a „többi,iiéw ------- De hát miért, bonnaú uan ez a megható ünnepség? ez a kegyeletes megemlékezés? pék iránt pedig ellenséget indulattal visel­ Hiszen több szép napja, több szép ünnepe ' tetett. 'Ez a közös tulajdonsága meg volt az is van a kereszténységnek; van, dé ilyen szép ilyen örömteljes egyetlen egy sincs, nincs * pedig azért, mert a karácsony ünnepe kút­ feje, forrása a többi beresztény ünnepeknek Sőt annál is többi: ez az ünnep alapvetője az emberiség jobblétének, előrehaladásának a mai kor miveltségénck és felvilágosodá­ sának. ó világ, minden vallásának. Ezen felülcmdkedni minden miveibégök dacára sem voltak képesek, sem a zsidók, sem a görögök sem pedig a római népek. Erre az istenre, vagy a görögöknél és rómaiaknál istenekre azután némely áldást hozó tulajdonságok mellett, emberi gyarlóságokat, emberi rosszindulatot haragotF1bosz|iállást,x,hrigységet s több e félét ruházott az emberi képzelet Az 6 világ né­ peinek, lm ily alantos fogalmaik voltak az ő isteneikről. . A Szeretet táncaival mindeneket össze­ tartó, mindeneket egybefoglaló, általános val­ lást tehát sehol sem találunk,’hane n ehe­ lyett találunk előítéletet, babonát vallásdolgában a lelkeken ülő homályt és mély sötétséget S mert a népek rendesen a vallásból veszik szellemi táplálékukat s abból vették az ó világ népei is és ahhoz idomították politikai, társadalmi, családi s magánéletüket: természetes, hogy a minők voltak vallásos fogalmaik, olyan azután egész életük mindéi téren, az élet bármely nyilvánulásaiban is. Hitök szerint minden nemzetnek az Is­ tene, mert csupán a saját.,népét kedvelte, szerette, a többit pedig gyűlölte^ megvetette, és népe ellenségének ^ekintéttj?: ebből kifo­ lyólag politikai téren sokszor, csak egy űrügy csak egy szikra kellett és kigyulladtak a harcok, tűiéi, pusztítva, rombolva mindent,1 a ml csak utjokba esett Mivel, pedig* foki urai is, isteni hatal­ mat tulajdonítottak magoknak; Hrwwfsitid téren, az egymással való Jézus előtti világ, csak und és szolgát ösmert; urat ki kénye kedve szeri’t verhetett rabláncokra százakat, ezreket a szolgát, aki ura eifitt mint<a barom, hunyászfcodva hajolt meg. s hordozta vállain a nehéz rabigát. S ezt a szolgai jármot, ezt a megaláztatást • A Szécsényi Hírlap eredeti tárcája. Milánóig. Irta: M. J. . (Folytatás.) fótiam a kedves olvasóval mvgismertetní. A kevésbé nevezetesek közül még megemlít­ hetném a „chiesa dél monastero maggiorét” (Klastrom) és a „chiesa di San Carolo-l" ha­ talmas gömbölyű kupolájával s szép freskó­ ; ival, - utóbbi a Hötel de la Vilié szállóval Milánó legrégibb temploma a rómaiak iszem^en áll. , . fénykorából fenmaradt San-Lorenzo-temp|om Nem kevésbé érdekes a milánóiak, má­ sik büszkeséget a IRGallerin ^t|nrio Emma.16 oszlopból álló csarnokkal (porticas), me­ lyek erősen meglévén repedve, széthullás ‘ nuele-, ^Európa egyik.‘legnagyobb s legszebb ellen vastag, széles vasabroncsokkal vannak födött, ápicsamokq, melynek, alapkövét II. Viktoi^ Emmanuel Iflj65.. évben telte le. E körülvéve; ezen oszlopcsarnok egy ósdi temp­ lomba vezet, melynek helyén valamikor fürdő monumentális épület 1867. évben készült el; volt. A „chiesa di Santa Maria delié Grazié- a XV. Előfizetési pénzek, reklamációkés hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. A lap szellemi részére, vonatkozó mindenközlemények a szerkesztőhöz küldendők. századból gyönyörű, kupolával bír. E mellett van a jelenleg luvaskaszárnyául szolgáló hajdani, régi Dominikánus klastrom', melynek ebédlője falán látható Leonardo da Vinci „az utolsó vacsorát** ábrázoló hires képe. E képen a Megváltó s Judás szinte beszélni látszanak; többi alakján <szerény nézetem szerint már nagyon is meglátszik az idők vasfoga (XV. század vége)... tervezője Mengoni az átadás napján a kupo­ lájáról leesve, tragikus halállai halt meg. Az üveggel födött óriási méretű épülettömb alapját egy 195 m. hosszú és 105 m. széles kereszt képezi; a kereszt karjainak találko­ zása helyén egy 50 |m. magasságú kupola épült. A galleria a milánóiak kedvenc sétaló helye; óriási látogatottsága mellett gyönyörű kirakataival különösen esti villanyos- világí­ tásnál, midőn iit ezer meg ezer ember tolong, gyönyörű látványt nyújt; csak jcár, Hogy oly Ily katholikus nagyvárosban, hozzá még sok kellemetlen hangú rikkancs zaklatja ott érseki székhelyen természetesen még számos [ a közönséget és ennek faléit!. templom van, de én csak a főbbeket óhaj- 1 Az említettek után kétségkívül Milánó ! * V ' legnagyobb lályánypssága a „Brera-. Ezen mór stiloep épük, tóemeletű, oldalain pá- holylyal ellátott épület impozáns .külsejével hajdan jezsuita collegium volt, jelenleg pedig ?„pa'azzo di szfenzc, lettere et arti’Jrégiségtárával, gyönyörű képtárával (Rafael, Michel­ angelo, Van-Dyk stb), óriási könyvtárával^ antik jnűvek gipszutánzatával, mely utóbbiak a csarnokokat disziti(í. valamint numizmaiikai gyűjteményével a tudomány és művészet szolgálatába szegöpöfL A Brera udvarában látható L Napóleonnak Canuvától alkotott kifcjezésteljes szobra, mely a császárt, mezí­ telenül mint Phoebus Apollót, mámk szerint mint római imperátort ábrázolja. foifánónák igen sok tere van; ezqk ke­ zűi említendő: a „plazza dél Duomo* a szék ?? egyház előtti igen szép óriási tér, melyen II. Viktor Emánuel bronzból készült gyönyörű lovasszobra áll. A szobor alja márványból készült, rajta két hatalmas oroszlán, egyik oldalon a szabadságáért küzdő, a másik ol­ daton a szabadságukat kivivők olaszokat allegorice ábrázolja. Kár, hogy e szép emléket csak .macskafejeken*1 járva közelítheti az ember. A piazza dél Duoino Milano meg hihetet- �Szécsényi Hírlap 52. szám. ,, > X** m >’• * a lopás, csalás, részegség dobzodás sok nép. nél egészen mindennapi sőt megengedett dolog volt----, Pokoli helyzet! pokoli sötétség!'mely­ ből akinek neve n/eívboVön is szabaditót a Jelent • a názáhelbeíi Jézusrszatíáditolta meg az emberiséget/ szellemi, lelki világukban akkor, midőn az emberek szivébe a boszu\ álló Isten helyett a szeretet Istenét altette, azt az Istent* a ki előtt kedves minden nem­ zetség, a ki őt féli és igazságot cselekszik, s aki lélek és igazság s azért akik őt imád­ ják, kell, hogy ne külsőségekben, ne cere­ móniákban, hanem lélekben és igazságban imádják. Testi világunkban, erkölcsi állapo­ nézve pedig akkor lett ö nekünk szabaditónk, mikor azt hirdette, arról világo­ sított fet bennünket hogy mi mindnyájan szabadságra hivattunk s nincsen sem "zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabados, sem férfi, sem nő között válogatás, mert mind­ nyájan egyek, mindnyájan testvérek vagyunk. Magasztos' eszmék I melyek közelebb hozták . ” , . I *>•’’ ’ 1 azután az ó világ népe bevitte még a csa­ ládba is, „ahol a nö^az édes ariya,?szájnitásba M ■leitj^iedigaz apa kényúr^raUffSralkodMt fs rendel­ kezett. Ezeken kiyítt, amfcéríölcseiket illeti tainkra . december 24. Isten fiai, s igy Isteni kijelentések! hozzánk Istent, az embereket pedig a szabadság egyenlőség és testvériség szentháromságával összefűzték s mint Isten gyermekeit egy nagy családdá egyesítették. Minő más lett ezek nyomán a világ, az emberiség élete! Nem mondhatjuk ugyan. Hogy a Krisztusi eszmék, minden akadály nélkül, gyorsan terjedtek, s ftia már lefoglal­ tak, meghódítottak minden eszmét, minden szivet, azt azonban állíthatjuk, hogy a régi­ ekhez mérve, korunkban mégis derűsebb, szebb, vigasztalóbb testvériesebb az emberi­ ség élete, s Jézus vallása az élet ezer és ezer bajaival, nyomorúságaival demben, kónyeket töröl, sebeket gyógyít, sőt a remény fáklyájával még a sírok éjjelébe is bevilágít. S ezeket az áldozatokat mind ennek köszön­ hetjük, ki próféta által az u] eget és földet rületén céljainak legmegfelelőbb jogrendet mégis teremtette. Azért £ igyekszik teremteni > fentarta/iL S a célját karácsony szent ünnepén, zendüljty|Bne& Kiismerő állpm nem is vonhatja ki magát ajkainkon az angyali hálaének: Dicsője tefe||daAerhe alól soha, lété biztosításának magasságos menyekben Istennek l"*^ “ elsőrendű tényezőjét képezvén, hogy kifelé Sz.J. ?karizmokhoz, befelé az államtagokhoz nemcsak hirdette hanem a Jézus születésével létre is hozta, 4 m1.! .Txjgrraxt MM&ks.t..* - - r.- . Gyülekezeti jogunk.Irta: S. E. Az állam mint orgánum a személyi élet legmagasabb legtökéletesebb formája. Tág értelmezés mellett .léte abban nyilvánul, hogy összefoglal nagy területeken elszórt milliókat közös tudattá, közös nagy célokban össze­ tört egységgé, öntudatosan akaró és cselekvő személyiséggé. 5 Ha az államot mint cselekvő személyi­ séget vizsgáljuk,, elsőrendű lég szembetűnik a Funktiónak kettős elkülönülése, két főcsoportra oszlása. Az. egyik az állami olykép irányzott tevékenység, akarat általános jogi szabály határoztassék, amikor is az célok elérésére |jpgy az állami alakjában megállam akaratát tiltó vagy rendelő‘parancsokban, szabályok­ ban (ijus, norma, * tárgyi értelemben véve) juttatja kifejezésre. Ezen állami tevékenysé­ gek körét nevezzük törvény hozásnak. A másik oly működések összesége, melyek ezen abstrakt természetű ‘szabályoknak afizikai és társadalmi élet állapotaiban, viszo­ nyaiban foganatot szerezni, vagyis az állami célokat elérni, .'megvalósítani törekednek. Ezen állami tevékenységek körét, — melyek mint a törvényhozásnak önmagában külső szabályt nem szülő minőségével szemben,* a valóságos állami cselekvés jellegével bírnak — nevezzük közigazgatásnak. Vagyis röviden az államnak mint szemé­ lyiségnek van akarata, melynek orgánuma a törvényhozás és van cselekvése, melynek orgánuma a közigazgatás. , A tapasztalat M azt mutatja, hogy a mo­ dem jogállam eme kettős funktióját, hatalmi körében élő egyeseknek ugyszólván majdnem összes köz- és magán viszonyára, életkörére részint támogatőlag részint parancsolólag vagy tiltőlag terjeszti ki, vagyis hatalmi te­ valA'viszonyát egyaránt kötelező erővel biró szabályokkal, írott törvénnyel állapítsa meg. Eme szabályozás, vagyis az egyes állam­ hatalmaknak egymáshoz, az államhatalomnak az államtagokhoz való viszonyának megálla­ pítása, az alkotmány. Jogállamban s igy természetszérüleg ha- zánkban is, a fentebbiekben definiált alkot­ mánynak lényeges kelléke — ellentétben a rendőr államokban dívó alkotmánnyal — hogy az állammal (elvont értelmében véve) mint legfőbb személyiséggel alárendelt vi­ szonyban lévőknek, az államtagoknak bizo­ nyos szabadságot, egyéni jogosultságot, jo­ gos alanyi értelemben véve (fakultás agendi) biztosit .Ily egyéni jogosultsága a magyar állam tagjainak a gyülekezési jog, vagyis azon szabadság-jog, hogy a szabad állam polgá­ rai szabadon jöhetnek össze. A gyülekezési joggal szemben gyülekezeti jog alatt értjük az ezen szabadság-jog gyakorlatára vonatkozó államrendészeti szabályokat Az 1 előbbinek fejtegetése a jogbölcselet körébe tartozik, az utóbbié gyakorlati köiigazgatási kérdés. Cé­ lom az,* hogy ezen szabadság jogunknak mily körülmények, módozatok melletti gyakorolhatásáról, vagyis a magyar gyülekezeti jogról mondjak el egyetmást, -- , A gyülekezetijog hazánkban mindenkor elismert szabadság-jog volt, .a modem al­ kotmányos élettel való összefüggésben .azon­ ban — mondja igen találóan Rényi József dr. — az 1848-ban újjászervezett magyar al­ kotmánynak szellemében, az alkotmányJrott és nem írott szabványainak egész complexumában gyökeredző szabadság-jog, s oly annyit? lényeges jogr. hogy nélküle a ma­ gyar alkotmány csonka.” A gyülekezeti-jog kétségtelenül beletartozik azoknak az alkotmnyábiztositékoknak a sorába, melyekre az 1848-évi t c. 32. §-a általánosságban céloz. papi márvány szobor és korynthüsi oszlop palota, jobb kezében, alatta pedig Italia gyönyörű allegorikus nőalakjávul, a mint hálatelten fel­ tekintve Cavourra, a talapzat oldalába annak nevét vési bele. A városháza udvarán láthat^ modem négyemeletes épület, igen szép vilá­ gító toronynyal A „piazza delta So»lá-n“ áll Leonardo da Vinci szobra; a XV. század e kiváló festőművésze tógában hosszú szakálla! III. Napóleon császár hatalmas lovasszobra. A „monumento déllé cinque Giomato" (5 nap emléke) a milánóiaknak az osztrák csapatok ellen 1859. évben 5 napon át folytatott véres velencei biztositó társulat monumentális pa­ lotája a piazzo Cordusion; ugyanitt vannak a börze, a posta, s távírda épület gyönyörű modern palotái. Az említett Condusio-téren mint öreg ember van ábrázolva, a mint nyu­ godt tekintettel elégedetten néz le oszlopa ütközet emlékére hatalmas érc obeliszk emel­ kedik, melynek oldalaira az elesettek nevei vannak feljegyezve, A „monumentő a felíce- emelkedik Paríni, híres len s szinte elképzelhetetlen forgalmának gócpontja, hol külön kirendelt városi rend­ őrség őrködik a rend fenlartásáta. E téren ' van a hatalmas szép igazságügyi alján őt áhítattal szemlélő egynéhány kivá­ ló tanítványára. E helyütt van a híres Scalá színház és a nagyszabású, Igen szép város­ ház is. A piazza San fedelét Manzoní költő, Milano szülötte, márványemléke díszíti. .A piazzs Mentoná-n a Mentonánál 1867. évben a pápai csapatok által megvert hős garibaldisták emlékszobrával találkozunk. A wpiazza Benariá-n" Beccarca, híres büntető jogász és iró, Milano fiánál, gyönyörű márványszobra án. Nagyon síépa2ptat«ÉCavo«r,-abol Cavour, az ismert híres olasz államférfiu, kinek Lombardia annexiójában oroszlánrésze volt, igazán művészi szobrát láthatjuk. Az emlék talapzatán áll u. I. Cavour kifejezésteljes ahkja az annexiót tartalmazó okmánynyal Cavalotti", a nevezett híres olasz költő és államférfiu emlékét örökíti meg az általa meg­ énekelt Leonidas hős alakjában, ki allegoriknsait az oszlop tetején ül, alatta pedig Ca- valotti életéből merített egyes jelentőség- teljesebb epizódoké vannak márványban meg­ testesítve. • Ezzel természetesen nem merítettem ki az ott látott szobrok s emlékek számát; csu­ pán a legszebbeket, a legnevezetesebbeket említettem meg. r díszíti, a palazzo Assicurazion Ősrégi fényes palota az ily nevű érsek által építtetve, a palazzo déllé Ottimrazioni delta Venezia, a lombard szatirikus költő, szobra stb. Több színháza között külön emlitést ér­ demel az óriási, külsőleg ósdi „Theatro alla Scala" a hasonló nevű téren, mely állítólag a világ legnagyobb színházának egyike s 3600 nézőhellyel bír. A város perifériáján a Via Dante végén pirosfalu várkastély, a Castello Sforzesco, mely sok. kap!tulátiőnak állt ellen hajdanta, látható felvonó hidakkal és hatalmas tornyok­ kal köti le a szemlélő figyelmét; -csak történeti emlék* melyet a jelenleg ke~ gyetetteiL őrizne*. A már fentiekben jelzett nevezetesebb épületeken kívül még emlitést érdemel a Maga a Via Dante szép, tágas, forgal­ mas ut, melynek egyik térségén a foro Bona- gyönyörű királyi palota (belsejét sajnosán nem láthattam), az oszlopivü hatalmas érse­ ki palota, melynek udvarán számos, főleg parte-n emelkedrk Guiseppe Garibaldi, a nemzeti hős lovasszobra. Igen szépen fest a hatalmas Aréna, mely �52. szám. Szécsényi Hírlap Ezen szabadságjogot, dacára, hogy cél* jára, tárgyára vagy hatására való tekintettel kötve nem volt. Ezemyolcszáznegyvennyolcban előállott rendkívüli viszonyok azonban a közbiztonság s közrend megóvása érdeké­ ből a kórmányt arra kényszeritették, hogy a gyülekezési-jog gyakorlását bizonyos előfeltételekhöz kösse. Ami természetesen koránt­ sem jelenti azt, hogy ezáltal ezen szabad­ ságjog gyakorlása korlátoztassék-vagy megszoritassék, mert minden ily irányú törekvés alkotmány ellenes lett-volna. A négyyennyolcas kormányrendeletek ily előfeltételnek szabják meg, hogy „nép­ gyűlj t senki össze nem hivhal, hacsak an­ nak idejét, helyét s világosan kifejezett célját a hatóság elnökének {főnökének) 24 órával előbb be nem jelenti .és ha ily előleges be­ jelentés nélkül valaki népgyülést hivna össze, a hatóságnak kötelessége leend a népgyülést meggátolni, vagy ha már összejött, elszélesztení. Az összehívó pedig rendőrileg feleletre vonatik. Ha pedig a kitűzött cél valóságos törvényszegést foglal, magában, a hatóság elnöke köteles annak‘összehívását eltiltani.* Ezen rendelettel tehátja gyülekezési-jog gya­ korlásának feltételéül /egyrészt a bejelentési kötelezettség állapitatott meg, másrészt a hatóságok felhatalmaztatok a betiltásnak bi­ zonyos esetekben, való alkalmazására. állítható róla, hogy „ad statum pertinet* — oly kétségen felül valónak ismerték minden időben, hogy törvényhozásunk feleslegesnek tartotta azt alkotmányunkba kifejezetten fel­ venni, habár bizonyos oldalról több ízben sürgették annak törvénnyel való szabályozá­ sát Ez azonban a mai napig sem történvén meg, a tényleges állapot az, hogy hazánkban a gyülekezeti-jogot csakis a felelős kormány diszcretionárius hatalma korlátozza. Vagyis törvény hiányában a felelős kormány bo­ csátja íd azon rendeleteket, melyek az állam rendészeti ellenőrzés szempontjából feltétlenül szükségesek. Az első rendszabály mely a gyülekezet tartását bizonyos feltételekhez kötötte az 1848 április hó 20-án Budapestre vonatko­ zólag kiadott kormányrendelet, mely az ak­ kori összminisztetium által adatott ki szöve­ gében világosan kifejezett „ideiglenes* jel­ leggel. Ezen rendeletét követte 1848 április 28-án 216 B. szám alatt .Arad város kö­ zönségéhez* s ugyancsak április hó 28-án 195 B. szám alatt .Kassa város közönségé­ hez* kibocsátott rendelet, mely két utóbbi a belügyminiszter által bocsátotta ki. Mind a három rendelet azonbarr annyira speciális, hogy tulajdonképen általános érvényűnek nem is tekinthetők, annál is kevesbbé, mert kivételes állapotok (.zavargás, vagyonbiztosság botrányos megháboritása,* zsidó üldö­ zési mozgalmak) idején bocsátotta ki, s az első kifejezetten is .ideglenes* jellegű volt. Ámde az alkotmány helyreállítása utáni időkből — tehát 1867 óta — az e tárgyban kelt kórmányrendeletek ismételten hivatkoz­ nak oz 1848-ban kelt rendetetekre, s‘« ha­ tóságok joggyakorlata is ezen az alapon fejlődvén ki, úgy hogy az 1848-ban kelt kor­ mányrendeleteket tekinthetjük gyülekezeti jo­ gunkra vonatkozó’ első rendszabálynak, az első jogforrásnak. ■' ’ Lássuk már most, hogy ezen rendetetek, államrendészeti szempontokból mily feltéte­ teket tesznek kötelezővé a gyülekezési-jog gyakorlására vonatkozólag. A 48-as idők előtt a gyülekezési-jog ■ ! ! I december 24. Lássuk miben áll az egyik miben a másik. A bejelentési kötelezettséget a fentebb idézett rendetetek mindegyiké a népgyülésekre mondja ki kötelezően. Népgyülés alatt azonban itt nemcsak azt a ’ tulajdonképení népgyülést kell értenünk, amelyen mindenki résztvehet, hanerii1 a közbeszédben értettet t I. minden nyilvános gyűlést és sokadalmat (milyen például a táncmulatság,)’ amennyiben az nincsen kivéve a bejelentési kötelezettség alól, (mint például a vásárok stb.) Hogy a joggyakorlat is igy magyarázta a miniszteri rendeteteket, annak igazolására felemlíthető' a budapesti államrendőrségnek évtizedekre méhő gyakorlata, mely szintén minden nyil­ vános gyűlés bejelentését megkívánja. Említeni is felesleges azt hiszem, hogy, kivétetek az alkotmányban gyökeredző nyil­ vános gyűlések, a törvényhozó országgyűlés, törv. hat közgyűlés s más egyéb hatósági jelleggel bíró gyűlések. Kivételt képeznek továbbá a vallás fekekezeteknek tisztán a vallásgyakorlására vonatkozó gyűlései (szent­ széki ülések, zsinatok.) Természetes s senki által kétségbe nem vont tény azonban az, ren­ Ami A hatóságok jogosultsága a gyülekezési most már magát a bejelentést illeti, a tárgyi szemben ma isi csak annyi, sem több jogszabályt statuáló kormányrendetetek sze­ sem kevesebb. . : rint, minden nyilvános ülés 24 órával előbb Az alkotmány helyreállítása utáni idők­ bejelentendő a rendőrhatóságnál. A bejelen­ ből, a gyülekezési-jog gyakorlására vonatko­ tésnek tarmalmaznia kell a gyűlés, gyülekezés zólag 1868-ban 128 sz, alatt, valamint Perczel vagy sokadalom helyét, idejét, s a gyűlés belügyminiszter által: 1898 évi 76.6. eln. .világosan kifejezett célját* A gyűlés célját szám alatt kiadott belügyminiszteri rendele­ pedig a tárgy»órozot vagy napirend foglalván tek sem állapítanak meg njabb irányú ren-. magában, természetes, hogy ez minden gyü­ deletezést, csupán a >48-as • rendeteteknek lekezeti bejelentésnél bemutatandó. tartják fen rendelkezőcészeit; lényeges újabb < A hatóság már most az emigyén ren­ irányú rendelkezést tartalmazván * mindazon delkezésére álló adatok alapján gyakorolja a által az utóbbi annyiban, hogy a bejelentés gyülekezési joggal szemben őt megillető jo­ nélküli gyűlés megtartását kihágásnak minő­ gosultságát, a tudomásul. vételt, vagy a be­ síti és elkövetőire 15 napig terjedhető* elzá­ tiltást. Ha a gyűlés bejelentésé megtörtént a rást s !Ö0 frt-ig terjedhető büntető sanctiót hatóság legelőször is vizsgálat tárgyává teszi, állapit meg. - • , Az állampolgárok1 kötelessége tehát a gyülekezési-jog - gyakorlásánál a bejelentés megtétele, a hatóságok jogosultsága pedig annak tudomásul vétele, vagy bizonyos rend- hogy a valláspolitikai gyűlések már dőrhatósági ellenőrzés alá tartoznak. hogy az alaki kellékek megvannak-e, azután a napirend pontjait bírálván el, ha úgy ta­ lálja, hogy azok törvénybe nem ütköznek a gyűlést egyszerűen tudomásul veszi. Tudomásul veszi nem pediglen chgedé| lyezi I gyakorlása semmi féle közhatósági aktushoz kivüli körülmények között annak betiltása. 30000 ember befogadására szolgát; E kettő között ha bár látszatra nem is, de fényegileg rendkívül fontos a kűlömbség. lottak emlékeit a művészet szintén megszó­ Volt idő midőn a gyülekezési-jog gyakorlását lalni látszó ihletével örökítik meg. inkább ( hatósági engedélyhez akarták kölni, illetve kötötték is. Az 1878 évi január 2Í-én J7I permanens művészi1 kiállításhoz, mint a ha­ ennek bemenetét gyönyörű boltozatos diadalkapu díszíti mely eredetileg 111. Napóleonnak volt szentelve, utóbb Lombardiának Ausztriától való elszakadásával, át leit némileg alakít­ va, feliratai megmásítva az egységes Olaszor­ szághoz való csatolás emlékét őrzi meg. Milánó legrégibb egyetemét valamint több rendbeli nagyarányú kórházát a rendel­ kezésemre álló rövid idő miatt sajnosán csak kívülről tekinthettem meg.’ Számos klscbbnagyobb sétányán kívül, melyekkel több he­ lyütt találkoztam, különösen megemlítendő a „3ardinf publtei* (nyilvános kertek), óriási kerthelység, szép sétányokkal s lombos fa­ csoportokkal, a milánóiak legkedveltebb s leglátogatottabb sétahelye. Dióhéjban foglaltam össze Milánó leírá­ sát; leírásom azonban nem volna teljes, ha a világhírű temetőről, mely mintegy három­ negyed órányira fekszik a várostól és az itt épített halotthamvasztó kemenczéről (Krema­ tórium) nem emlékezném meg. A temető gyönyörű szobraival, emlékeivel, oszlopaival s meseszert! mauzóleumaival, melyek a ha­ lottak csendes nyugvóhelyéhez hasonlít! Halotthanvasztást — bár mennyire is érde­ kelt volna engem otvoef hivatásomnál fogva ilyet látnisajnosán nem láthattam. Hogy ezt felekezeti különbség nélkül a katholíkus papságnak ellene folytatott harca dacára ki­ terjedten gyakorolják, arról a sok hamwpder tanúskodik, melyek itt a kamra óriási csar­ nokának oldalaiban el vannak helyezve, ille­ tőleg beépítve; kis nógyszögű fülkék ezek, melyek egymás mellett s fölött épültek s melyek mindegyike 1—‘1 elhamvasztott halott maradványai — fehér krajcár, egész korona nagyságú különböző alakú mállékony csonlhamurészek melyek idővel széthullanak — lesznek elhelyezve, márvány-, majolika- vagy ferrekotta lappál elzárva, melyre az illető nevét reá vésik. Nem hagyhatom említés nél­ kül, hogy a holtak e. birodalmában a külön­ böző felekezetüek egymás mellett békésen aluszszák örök álmukaf! n eln. szám alatt kibocsátott belügyminiszteri rendelet ugyanis a népgyülés tartását ható­ sági előleges engedélyhez kötötte. E rende­ let alkotmányellenes voltához kétség nem férhetett, úgy hogy az, ismételt parlamenti vita után 1878 évi május hó 3<-!n 2020 eln. számú rendelettel hatályon kívül is he­ lyeztetett. s így ezzel a szerencsétlen ötlet! rendelettel remélhetőleg az abban megnyil­ vánult szeltem is örökre letűnt állami létünk színteréről. Ha a gyűlés célja nerii „törvényszerű* vagy ha .törvényszegést* vagy a „közrend erőszakos megháboritását foglalja magában, akkor a rendőrhatóság azt .tilalmazni* kö­ teles. Vagyis ily esetben a rendőrhatóság a bejelentést tudomásul nem veszi, s a gyűlést betiltja,, nem pediglen .nem engedélyezi*. s Alig van a gyülekezési-jogban nehezebb s kényesebb kérdés, mint a betiltás kérdése, mely- már a gyülekezeti jognak egyenes megtafcádása, tehát a Jogkorlátozásdak legma- �gasabb foka. A rendőrhatóság legtöbször csak valószín Őséggel áll szemben., amely valószínűség mérlegelése az egyéni felfogás és temperamentum szerint változik. Az egyik főszolgabíró veszdelmet lát olyan napirend­ ben, amelytől a másik egyáltalán nem tart semmit Az egyik nem bír elég erélylyel, hogy szembe nézzen az esetleges veszede­ lemnek, amely hatósági ellenőrzés alatt egy­ általán be sem következik, a másik . pedig szinte vakmerőén elmegy a végső határig mig a tHalmazáshoz nyúl. Igaz, hogy nem is csodálni való. "A 48-as rendeletek „törvényszegés" kitétele „a közrend erőszakos megháboritá. sára* irányuló célzata oly általános határokat von meg, hogy azon belül csak bizonytalan tapogatódzás tehetséges, ha azt szó szerint vesszük. S az is bizonyos, hogy nyíltan senki sem fog törvényszegésre gyűlést öszsteMvni. Azért azután a legkülömbözőbb felfogásokkal találkozunk a betiltás jogosít­ ványára vonatkozólag. Nézetem szerint a legllberálisabb felfogás az, kinél a betiltás * december 24. Szécsényi Hírlap 52. szám. gyakorlása otf kezdődik, hol a büntető tör­ vények sorompója áll. Jól felfogott állam érdekből azonban úgy gondolom, hogy ezt irányadóul nem vehetjük, mert hiszen a közrendészeti szempontok ugyancsak nem esnek össze a büntetőjogiakkal, mint a ho­ gyan a gyülekezetek rendészeti fogalma sem fedi a büntető törvényekben adott fogalmi meghatározást a gyülekezetről. Viszont azon- banjíz is bizonyos, hogy a betiltás jogo­ sítványa az arra jogosított hatóságok önké­ nyes felfogásán sem alapulhat. Kétségtelen tény, hogy a gyülekezési­ jog gyakorlására, államrendészeti szempon­ tokból fontos befolyás adatott rendőrhatósá­ gaink főnökeinek. Emberek vagyunk s így tagadhatatlan, hogy elvétve visszaélést vagy jogtalan jog­ korlátozást foglal.magában a hatósági be­ tiltó végzés. Általában véve azonban ugyvé- leme tekintetben aggályokra nem tehet okunk. Jogosított hatóságaink élén ma még hála istennek, alkotmányunk iránt minden időben kiváló érzékkel biró s a magyar faj suprematiáját századok óta fentartó osztály nevelt­ jei állanak, a kiknek, mielőtt a "tudomásul vétel" vagy „betiltás** jogosultságát gyakorol­ nák, némelykor bár az egyes jogos igényei árán is, kell hogy eszükbe jusson az ókori közhelylyé vált mondás, — „salus ripublicae supfema lex esto." * HÍREK. Ttvu bír az aradi niztlhaly nqváltásártl. Az a hír járta be a lapokat stzzel az országai, hogy Arad sz^ kir. város, azt a 139 hold te­ rületet, melynek közepén van a kivégzés he­ lye. a saját pénzén megvásárolta. Ebből igen sokan arra következtetnek, hogy további ado­ mányokra szükség nincs. Ez alaposan téves felfogás. Mert Arad város határozata oda irányul, hogy kölcsön pénzzel segítségére siet az országos gyűjtés utján eddig befolyt kegyeleted alapnak s mert az egész föld vé­ telére szükséges 210 ezer korona még nincs együtt, e 130 holdból megveszi a felesleges területet, úgy hogy á nemzeti alapból kifi­ zettetik magának a vesitőhetynek 10 holdnyi területe s a többi pénz ezen vesztőhelynek rendezésére s a nemzeti kegyeletnek meg­ felelő nagyszabású és méltó emlékmű s a vértanuk öröknyugvó helyének felépítésére fordíttatík. Ékhez sok1 pénz kell, s a hagy ranc^nokának sírkeresztjét és sirhal mát vad­ célra még piindig szükség van az állat módjára szétdulták. '' Nem bosszú műve a sir rombolás. Sőt adományok beküldésére, ha azt akarjuk, hogy necsak a kivégzés helye legyen a nemzeté, nem is haragosai azok, akik még haló po­ raiban sem hagyják nyugodni Aszódi Amb­ valóban a /lemzeti hálakegyelet Erre a célra ren­ dez az aradi 13-as bizottság egy tárgy-sors­ játékot s a sorsjegyek J Koronás árából re­ méli, hogy jelentékeny .összeggel fogja sza­ porítani a vértanuk alapját. A föld ma meg sincs véve, sem az egész terület, sem a ki­ végzés helye. Épen azért újból felhívom rust, hanem,a vallás őrültjei. Aszódi Ambrus református valtásu volt, mely váltáson egyedül ő imádta az Urát Is­ nemzeti hanem az bucsujáró helye lehessen. adományaik beküldésére a hazafias közönsé­ get s jóakarólag támogatásra ajánlom a vér­ tanuk vesztőhelyének' sorsjegyeit Budapest, 1909. december 20. Dr. Barabás Béla orsz. képviselő, az aradi* 134s bizottság elnöke. Rákóczi kép. A városháza tanácstenne részére ajándékozandó képre újabban a következő adományok érkeztek: Gróf Mailáth Géza 10O— K. * Kriváchy Autal ” i 50— w Dr.JFrank István (Rimóc) 5*— Wampelics Károly (Pöstény) 1O— * X: Y. ' > 3Dr. Essősy Béla > • 1O— * Dr. Reöck Istvánt 5*— Dr. Malisza Géza P— •• Szenthe Kálmán _ 5.— w Holló Gyula ; - 5:— Vasok Ferenc • 3* — • N. N. 2— Lichtner Ernő / 2*— • Szomor György , • •• 2*— Blumberger József 1.— Ifj. Klein Jakab j. P— * Horvátht Antal > /.*} . 2 —- F Otsenás Józsefné,, . • • .. > p— w - N. N. - f ' -20 • Müller Simom mészáros Slrasser Gyula Ifj. Klein Henrik , Lakatos Károly Steiner ZsigmomJ Kraszna Pál * Pokomy M. és társa Kálmán Ábrahán^ D. Sugár Márton Váradi Rezső Stern Dezső Eddigi gyűjtés f p— w p— w ,—40 * —40 —60 —40 2*— 9 —40 9 1 — p— P— 1309 — 9 9 9 9 összesen: 1526 40 K. Tlz. Varsányban f. hó 16-án leégett Tisztartó György és Treho József lakóháza, f. hó 18-án este pedig Fleischtr Füföp bérlő juhakolja. a benne léyő 285 drb. birkával és I nagy kazal takarmány. A tűzkár biztosítás utján megtérül. A tűz oka valószínűleg gyújtogatás. Qj Bigyrtlrtttsáfl tiflt A karancssági körben Hanzély László és a nógrád-ludányi tenét Nógrádszakalban; s mivel a halál vá­ ratlanul szóllitotta el, még mielőtt magának külön református .temetőt csináltatott volna, a katholíkus temetőben jelöltek ki számára sírhelyet. A fanatizált népnek sehogy sem ment a fejébe, hogy az ő szent halottjaik között egy nem katholíkus is pihen s a múlt hét egyik zivataros éjszakáján sirhalmát tel-* jesen szétdulták. A nódrádszakali csendőrőrs most azon kérelemmel fordult a falu elöljá­ róságához, hogy a falu költségén szántsák el Aszódi Ambrus tetemét Losoncra a refor­ mátus sirkertbe. * . Gyermek-humor. (Jegyzé: Fejér Lipót.) HÍ.. ; . T. Mi az édes apád neve. Gy. Samu. , , T. Milyen Samu? (kérdém) Gy. „Szép" Samu. Mi magyarok vagyunk (Mondják korban a gyermekek.) T. Te is magyar vagy ? Gy. Nem, mert „német" a nevem. (Neve „Klein" volt) T. Mi leszel kis fiam, ha meg megnősz? Gy. Vendég. . KMiért?. . . . .. ................... ■ Gy. Mert azt mindig jól tartják. T* Hányán vagytok testvérek ? Gy. öten vagyunk tanító ur. T. De kis fiam úgy tudom, hogy csak négyen vagytok. Gy. Igen, de nem sokára hoz a gólya ötödiket is. T. Mátyás királynax oly jó emlékező tehetsége volt, hogy ismerte minden kato­ náját. Gy. A mi cselédünk is olyan mint Má­ tyás király, az is ismeri mind a katonákat. T. Miért kell este meggyujtani a lámpát? Gy. Mert ha nem gyújtanák meg, ahkor. nem égne. T. Nagyobb leánykának azt mondtam, irj a táblára mondatot. Gy. „A szerelem szép." T. Miért nem látjuk éjjel a napot? (V. osztályú gyermektől kérdezve) Gy. Azért nem látjuk, mert akkor al­ körben Nagy János választattak meg megye­ bizottsági tagoknak. szunk. Halál az iltavMt disznó Hitt A Hoffmann testvérek rárós-mulyadi bérletén Miricz. József Gy. A kutyánknak is gólya hozta a kis kondás szombaton este észre vette, hogy egy kutyát ? kocája hiányzik. Nyomban a keresésére in­ T. nem. dult s az erdőség mirídama részét átkutatta, Gy. Akkor a kis gyermekeket sem hozza amerre aznap csordájával járt. Keresés köz­ a gólya. ben egy sziklahasadékba zuhant, ahol kedden j folyó hó 21-én találták meg. Esés közben I Egy vásott rosz fiútól csak úgy volt oly sok és súlyos záródást szenvedett, hogy ! nyugtom, ha az ajtó elé ki állítottam. Amint beszállítása után pár órával kiszenvedett. egyszer az ajtó elé állítottam, az ajtót a Hláiák XófráüzakilM. Nem lehet másnak ' benne levő kulcsai rám zárja és az ablakon nevezni azokat, akik Jnéhai Aszódi Ambrus­ át azt kiáltja: „No tanitó, most én zártalak nak a nógrádszakali csendőrőrs elhunyt pabe." �52. szám. Szécsényi Hírlap Állami, óvodánkban vágatták fűteni. november 2£4n. fel a fát, s csak akkor kezdtek December 23-án meg már gyújtóé­ nak alkalmas* fácskát vagy diónagyságu sze­ net aranyért sem lehet találni. Hogy ezen tarthatatlan állapoton segiteni kell, az ter­ mészetes. Szellemes óvónőink egyenlőre igen kedves módon adják ezt az ovodabizottság tudtára. Az alábbi versecskét tanitották'ugyanis napján ezzel fogják az ovoda elnökét üdvözölni: ö ur Jézus ez ő esztendőben meg az apróságokkal s karácsony Mért haragszol ránk. ’ Babunk, krumplink volna csak. De nincsen: Kalács oszt meg fánk. Tél kezdetén vagyunk még és már is: Elfogyott a fánk. Kedélyt* estélye a szécsényi kereskedő és iparos ifjúságnak, mely f. hó 26-án 1 korona beléptidij melleb, az .Újvilág" szálló — Csillogjon a gyertya lángja - Szív, csengő csilingelést ha várja, — Csendüljön. 4-" Halkan járjon. — — Gyémánt a palió. Nagyon vigyázva l — Hogy boldog legyen a szent karácsony. S ha felhangzik az ének. Közé egy férfi hang is téved. Gondolja messze tájon. • Mily busán foty le egy karácsony, De a szív érte cseppet se fájjon! Barcza Ferencz. ‘ A nevelőnő. Irta: Gyürky Gynla. — Miféle kisasszonyt vár, lelkem jó Anyám ? Miféle kisasszonyt? hát nem te magad kértél, hogy a mig Mártáddal kibékülsz, nevelőnő után nézzek. A kis Sanyi teljesen elvadul minden felügyelet nélkül. Ha engem összes termeiben tartatik meg, igen kellemes reumám nem kínozna, szívesen mondanék le szórakozásnak ígérkezik, s így kedves olva­ ■ akár délutáni sétáimról is, hogy jobban gondsóink különös figyelmébe ajánljuk. ' ját viselhetném. De híd el, ily szenvedő ál1 lapodban a gyermek csak nyűg, te pedig egyáltalában nem gondolsz már semmivel, sem gyermek, sem gazdaság nem létezik neAdomáinak az öregek víg pipaszó mel­ ! ked, a mióta . . . Márta — hogy is mond­ Adomáznak az öregek. ... lett. jam csalt— elhagyott? Az ügyvéd csupa humor, de a kabátját Elhagyott I — tört ki a szó viszhangleveli az első szóra érted, — épen végezte. ként Répásiból s alacsony, erőteljes alakja No most megtréfállak, — gondol egyet * fáradtan hanyatlott hátra székébe; — elha­ a direktor, a ki éppen soron következik. gyott! ez a legigazibb elnevezés. És miért? Majd meglássuk! Aztán kezdi: . . . Mondja lelkem jó Anyám, ha ó engem — Jelenti Péter a menyországban az úgy szeretne, mint én őt, szabad lett'volna Urnák, hogy baj van. I engem oly kegyetlenül büntetni egy semmi­ — Mi a baj? kérdi megűtődve az Ur. ségért? Igen egy semmiségérti j . . Ha látta — Hát a pokol felől kivájták a falat, volna édes Anyám, milyen feltűnően kacér­ a mi a menyországot a pokoltól elválasztja, kodott Györkös hadnagygyal, J.r.a többivel s most csak az nem lát be onnan ide a ki nem akar. — Csináltasd be! utasítja az Ur! — Akartam már — feleli Péter. De a boldog legyen a szent karácsony. vesztettem önuralmamat; szemére lobbantottam kihívó magaviseletét, kacérkodását; szó szót követett és én nem tudtam válogatni a kifejezéseket, ó adta az ártatlanul szenvedő mártírt s bezárkózott szobájába én pedig el­ mentem a körbe egy partié csöndesre. A többit tudja Anyám. — Haza jőve üre­ sen találtam a fészkemet, a párom kirepült s én — oh én — nem bírom ki tovább nél­ küle! Répási dúlt arccal ugrott fel az elbeszé­ lés után, izgatottan elborult arccal járt fel s alá a ssobában; arcán oly mély fájdalom tükröződött, hogy anyja jobbnak látta gon­ dolatait az első tárgyra terelni vissza. Vigasztalódjál fiamI Reményiem nem sokára minden jóra fordul! ... De mit is akartam csak mondani ? — igen, a nevelőnő a 8 órai vonattal érkezik, mjre itt lesz körül­ belül fél 9 óra s mivel én korábban szoktam lefeküdni, neked kell őt fogadnod. De anyám I nem volna sokkal illőbb, ha ha te'logádnád? Semmi de! most az egyszer ügy kell lenni, a hogy mondtam: fogadd. barátságo­ san, igyekezzél, hogy az elsó benyomás kel­ lemes legyen rá nézve; a kis ebédlőben terí­ tettem vacsorára, légy nyájas házigazda. És u most jó fiam, én vissza vonulok. Répási unottan dőlt a pamlag sarkába, szemért a menyezetre függesztve gondolatai a kedves, imádott nőt fogták körül, a ki után epedve vágyott, midőn merengéséből kocsizörgés riasztotta fel. Bizonyára a nevelőnő — mormogá ma­ Az ajtó ‘kinyílik és Répási a belépőben minden bevezetés nélkül reám támadt: .Szé­ — Szivem legszentebb kincse — Gyémánt burku arany kitincse — Hófehér édes álom — . . . /gwi, igen én nagyon kívánom Ez annyira felingerelt, hogy teljesen el­ nyugodtan tűrtem. Úgy tettem, mint aki nem lát, nem hall semmit. Föltétlenül biztam benne • Szóba ereszkedik hát Péter a nyilason bámulóinak és hódolóinak serege szaporodát az ördögökkel. Hanem azok bizony nem , jék és nekem látnom kellett, mint jutalmazza igen akarnak kötélnek állani. Utoljára is , sóvár pillantásaikat egy-egy kacér mosolylyal. apró pénzel fizetik ki: ök bizony nem csi­ Hátha még a jégen látta volna lelkem nálják be. Nem azért vájták ki, hogy most Anyám! Nyilsebesen siklott át a tó egyik meg becsinálják. Nekik tetszik az, hogy az pártjától a másikig, merész ivekben hajlonangyalokat szemlélhetik. , golt jobbra-balra előre-^hátra .. . szóval báJelenti Péter az Urnák. . 1 multatta magát.* Bomlótt is utána az egész Be kell őket perelni. Válasz ügyvédet! * huszár garnizon, de a Fegmerészebb volt az, Fakad ki haragosan az Ur. I a kosormáuyu huszárhadnagy ... az a . . . Végig vizsgálódik Péter az angyalok Györkös, aki engem észre sem látszott venni megszámlálhatatlan seregein s.nagy szontyo- ’ s minden zavar nélkül udvarolt a feleségem­ lodottan járul utánna az Ur elé, miközben a nek, sőt egyszer oly szemtelen volt, hogy tarkóját vakarja. szemem láttára a jégefi szivalakot karcolt — Uram ügyvéd az egész menyország­ korcsolyájával s Iwlé irta Márta nevét! Ezt ban egyetlen egy sincsen. Mind odaát van­ ügy látszik feleségem is sokaita s egy pilnak a pokolban. Most mit tegyünk?! ; lantást vetett reám, mire én leoldottam korDe ezt az utolját már senki sem hal­ ; csolyáit s hazavezettem. Otthon épen a tarlotta. Óriási kacajba törtek ki. Az ügyvéd * tandó prédikáció bevezetésén gondolkoztam, vesztett. A könnyűi potyogtak bele. * midőn hölgyeq kipirulva lépett hozzám s Hozzá. te gában — s boszusan gondolt a vacsorára, melyet kettesben kell elkölteni valami kiaszott, vén német gouvemante-val. ’s tudom, hogy szive mindég az enyém volt. De a szeme, az a pajkós, nyugtalan szeme, dig mlncsen, hiszen mi szegények vagyunk. I mely Immár felismerte diadalmas szépségé­ •— Akkor csináltasd be az ördögökkel. nek hatalmát, percek alatt húsz férfi, illetőleg Úgy is általuk lett. Utasítja most Pétert az Ur. huszártiszt szemébe mélyed! csak azért, hogy ■ ve a becsületemmel, a saját hírneveddel, gyáva !“ .... mindenkivel, aki csak útjába került Én a mennyire férfitő! kitelik, egy ideig csak a kőmívesek csak úgy isten nevében meg se mozdulnak, hanem pénzért Pénzűnk pe­ CSARNOK. december 24. gyen gyalázat! nem hittem volna hogy ben­ ned annyi gyávaság lakozik! A feleségedet nyilvánosan kompromittálják s te bambán bámulsz a helyett, hogy legalább erélyesen 1 rendre utasítottad volna Györkös hadnagyot Minden más férj á helyszínén kért volna elégtételt, mig az én drága férjem uram is­ kolás fiú módjára egér utat vett Nem törőd* sürü fátyola alatt is rögtön ráismér — Mártára! , . Én édes kis feleségem! — kiáltá öröm- ittasan ’s karjait kitárva rohant feléje. Pardon uram, — én nem mint az ön felesége, hanem mint a kis Sanyi nevelőnője jöttem vissza. Hol cserélhetek öltözéket? — kérdi palástolt nyugalommal. Méltóztassék Fráulein! szólt a nyájas principális és kifogástalan udvariassággal nyitott ajtót. — Játszani akar velem ez az asszony — gondolá magában, — majd meg lássuk, ki bírja tovább! Rövid fél óra múlva üdén, ragyogóbban mint valaha lépett ki Répássiné; királynői termetét egyszerű fekete selyempongyola fedte, melynek csipkefátyola láttatni engedé keblé­ nek havát Holló fürtjeibe egy Marschal-Nlelt tűzött, melynek bágyadt, színével ellentétben állott szemének tüze." Répási előkelő mozdulattal nyújtotta kar­ ját hölgyének anélkül, hogy kközelebb vonta volna magához, mint a menyire azt az illem engedi és az ebédlőbe vezette. Asztalnál a legkellemesebb házi gazda volt, élénken ér­ deklődött az utazás iránt, nyájasan kínálta oda az étkeket s* ha keze véletlenül étir.tkezett a „nevelőnö" kezével, egész komolyan bocsánatot kért. Márta alig tudott egy hamis mosolyt visszatartani, átnyúlt a virágváza után és fejét, azt a kábító kékes-fekete haj­ koronát benne az illatos virággal férje arca elé tartotta. Erre vége lett Répási kacéran önurálmának, �52. szám. Szécsényi Hírlap december 24, ellenállhatailán erővel karolta át asszonyát 1 a* vágyó ajkaival ajkait kereste. De kérem uram, — próbált Márta tréHun ellenkeail! Egy csókot, drága Frlulein . . egyetlen egyet! Késő éjjel ért véget az „egyetlen egy*, mikor Répási azt kérdezte: Mond Inádott mindenem, miért bántot­ tál úgy meg, miért neveztél gyávának? Márta ruhája fodrával babrálva hamisan kacsintott urára s igy szólt: Hát nem volt i igazam ? - minden más férj az első találko­ zásnál azzal kezdte volna: Édes egyetlenem, csak egyetlen egyelt I Van szerencsém a mélyen tisztelt vásárló közönség nagybecsű tudomására hozni, hogy Szécsényben (Özv. Schlesinger Gáborné házában.) '1 ’ - ■' - úri- és nöi-divatáruházamat • múlt hó 22-én megnyitottam. A nagybecsű vásárló közönség szives párfogását kéri Kitüntetve! Kitüntetve t kiváló tisztelettel 'Legjobb élő virág bevásárlási forrás! ULIP ISTVÁU virágterme Losoncon. Kossuth Lajos-utca 8. Vigadó mellett, ízletes munkáért kitüntetve állami aranyéremmel es díszoklevéllel. Nagy vAlasatek mfikossoruk•s szalagokban. Vidéki meg rendel esikat p o n t o s a a tszközlök. Tisztelettel UI.IP ISTVÁN Tlrifkitl tpclillsU. Lmuczu KIADÓ! Bővebb felvilágosítást Donner Kálmán háztulajdonos. ALIZKÁM! Hogy érzed magad? Raktáron tartja a légjobb minőségű hengérmalmi liszteket, tövábbá jó minőségű fűszerárut és cukorkákat. Rendelmények házhoz szállíttatnak. esetleg eladó a járásbí­ róság szomszédságában egy úri lakás. ad: fűszer te lisztkereskedő sifiCSÉNYBEBT a piacztéren. Vasárnap meglátogatunk. Dezső nem jött haza, mulat Hirdetések jutányosán közöltéinek e hírlapban. Jutányos át a k és pontos kiszolgálás. .♦ttttidlttitttittttttt.tititttíttt.tt.'tittttitttttiítiiiiitiáitístit GLATTSTEIN ADOLF könyvnyomdája, ftönyv- és papirfieresftedése, Szécsényben. Elvállalok mindenféle könyvnyomdái munkákat a legjutányosabb árak mellett Csillogó karácsonyfadíszek .nagyválasztékban. Feltűnő újdonság; karácsonyi és újévi képes levelező-lapokban. A -Xfc- Nyomatott Glattueln Adolf könyvnyomdájában 8«»c»4ny. 1900 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HIRLAP_1909-191000229.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1909_12_24.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-12-24 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905&amp;pos=9&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 1. évfolyam 52. szám (1909. december 24.) Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan periodika Politika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom