<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="4314" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/4314?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-26T07:38:34+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="4153">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/301b1d67ba32729b4b8d1309c2fa743a.jpg</src>
      <authentication>857b3cf3bd28a897240dbc26ed1f8fc9</authentication>
    </file>
    <file fileId="4154">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5db5131c87557bd65d9079f666ebee73.pdf</src>
      <authentication>2a9adcd8f436ae2aa49667e11b463b49</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="116391">
                  <text>I. évfolyam.

Szécsény, 1909. október 22

43. szám.

SZÉCSÉNYI hírlap
SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.
Megjelenik minden
pénteken. Felelős szerkesztő:

Előfizetési ár: Egész
évre 8 kor. Félévre 4 kor.Negyed
évre 2 kor. — Egyes

Kálmán
Sándor. A szerkesztőség

szám ára 16 fillér. —Előfizetések

a kiadóhivatalba küldendők.

Ültessünk fákat!

muszt gyászolná, mely ^ő^cékf gégétől meg­
fosztotta. Még a felhők islerünk a kopár
tájakat, ott ontva örömkönnyüiket, Istennek
áldását, ahol dús növényzet fon zöld koszo­
rút a halmok és hegyek homlokára. Sokszor

hallottam a nép egyszerű fiának ajkáról —
sőt intelligens emberektől is — elhangzani
a mondást, hogy a hegyek magukhoz vonz­
zák a felhőket Pedig igy, ebben az értelem­
ben nem felel meg a valóságnak. Mi lehet
tehát természetes oka a jelenségnek, hogy
mig a szécsényí völgy körül mindenfelé
esik, addig itt a terhes felhők átsurrannak
a nélkül, hogy határunkat részeltetnék az
áldásban ?
A szécsény—gyarmati völgyet egészen
900—1000 méterre emelkedő hegyek övezik
és amidőn a vizpArákkal telt szél eléri eme
hegyeket .kénytelen a magasba emelkedni
Úgy, de amint följebb-följebb hatol a hegy
oldalán, fokozatosan le. is * hűl, és pedig
minden 100 méterre 1 C. fokot vehetünk;
az igy lehűlt levegő aztán páratartalmát* eső
alakjában hullatja le a hegyekre. Midőn pe­
dig a szél áthatol a hegyeken, éppen az
ellenkezője történik; a lapályra aláereszkedő
levegő melegebb tesz és mi hiába csengünk
az csőért

Nem szabad figyelmen kívül

hagynunk

A Szécsényí Hírlap eredeti tárcája.

napsugarai

a vissza sugárzás révén a fölötte elterülő
légréteget melegíti fel, mire ez kiterjed s a

jelentékeny
Am minél
melegebb a levegő, annáí több vízgőzt bír
magasba emelkedik
magasságig át nem

mig csak
melégszik.

magában tartani és ez lí egyik oka

dett hegyek felett a levegő mindig hűvösebb
és ez a hűvösebb levegő is nagyban hozzá­
járul, hogy a felhőket lehűlve összesűritse
és tartalmuk leadására kényszerítse.

Meg vagyok győződve, hogy ha a völ­
gyünket környező kopár dombokat befásitanók, klimatikus viszonyaink is előnyösen

változnának, nem is említve az

erdők által

nyújtandó anyagi hasznot.
E célra államsegélyre is tarthatnak
igényt a birtokosok, amennyiben akácfa cse-

-metéket»ingyen- szokott odab a - kormány
azoknak, akik azt kérik.
Előttünk az élő példa. A „Szécsényvidéki Gazdasági Egylet* — e nemben az
első megyénkben, mely azonban csakhamar
beleolvadt a megyei Gazdasági Egyletbe —
rövid fennállása dacára is mutathat fel ered­
ményt. Az ő közbenjárására kapott Darvas
Antal, sipéki földbirtokos akácfacsemetéket
a kormánytól, melyekkel á birtokán levő Ko­

pár dombokat befásitotta' és

ezért

Vár uj létem hideg hona *

Kedves Barátom!

De Csupán csak rideg legyen

Csendes szobámba nyugodni térek,

Félmelegül az emlékeken.
•
— Ne bántsa majd panaszkodásom

itten a kobzom zeng, búg a dalba,

Tavaszi vágy őszi hervadásoi.

Ez az enyhülés nagy birodalma.

De milyen a sors milyen Is nz élet!

Qh ha most is fent, messze Járnék,

Kétszeresen bolygó emberré tett.

Hol az ormokon arany napsugár ég

De elég már. Ily panasz hatommal

— Vagy nálatok a leander alatt.

Eléd hem állok más alkalommal.
.-

— Jő legyét te és tanulj sokat.

El el lehetnék, be Jó volna az,

Láss körülied boldog arcokat

— Sok virággal egy álmodott tavaszi *—

Itt pihennék, de a hervadásba

Addig lész botdog te is amíg ők.
Szomorú élted, kikről beszélek

Kétszeresen érzem az elmúlást,

Kiket busitni a legnagyobb vétek.

Tavasz meghal á levél hullásba.

Az áldott testvének az áldott szülőt

Szemfedő lesz majd a fehér palást.

— Egy pár nap és az aj hazába

De nékem még minek a szemfödő?

Röpít a gőz gyors paripája.

Nem vagyok holt, csupán csak szenvedő.
Bizony, bizony a sors kegyetlen,

Mögöttem marad a magyar világ.
Ködfusztányba vész a róna táj,

Tőletek űzött, vitt el engem

A hegyvidék az édes városok.

Bár nem sírtam én hogy távozóm;

S lelkem könnyezve mondja: fáj!

Hisz várt itthon Apám s Anyám,
Több is várt itt. A végtelen rét,

állami

jutalomban is részesült, ma pedig n
ezre­
ket vesz be erdejéből.
.
Csak kezdeményező kellene, aki népün­
ket fel világosítaná, tanácscsal segítenél Igaz,
hogy ez kevesebb dicsőséggel járna, mint a
korteskedés, de még Is felhoztam, hátha
ennek dacára is akadna valaki a vezető em­

berek közűi, aki érdemesnek tartaná a nép­
pel és ennek javával választásokon kívül is
foglalkozni. De az erdők nemcsak a nélkűlözhetlen
szerszám- és tűzifát nyújtják nekünk, hanem
a levegőt* is tisztítják és egészségesebbé

teszik.
Ma már a gyermekek is ismerik a szó­
davizet, használata nagyon elterjedt; de csak
kevesen gondolnak arra, hogy a belőle ‘fel­
szálló léggyöngyök a szénsavtól, egy nehéz,
gyilkoló légnemtől erednek, melyben kial­
szik a tűz, megfullad ember és állat. Ilyen
szénsavat lehelnek ki az emberek és álla­
tok, ilyen szénsavat bocsátanak levegőbe a
4QsW&gt;lg&amp; kémóaysk j-a-haják díványok asm
volnának;légkörünk annyira megtelnék e
gyilkos gázzal, hogy mindén állati élet lehe­
tetlenné válnék. De itt vannak a fák, álta­
lában a növények mind. Leveleiken belehelik
a levegőt s azok chlorofill tartalma révén,
(mely a zöld szint adja a növénynek) á
napfény behatására a szénsavat felbontják,
szénehy (carbon) tartalmát felhasználják tes­
tük felépítésére, az élenyt (okszigén) pedig
visszaadják a légkörnek ember és állat javára.

Kerten.

Várt kitudja, hogy milyen tég.
Hogy daloljak, hogy elsirassam,

Búcsúszó.

Hol nővérkéid végzik munkdjokat. —

annak,

hogy a kopár, fátlan tájakon — kivált nyá­
ron — kevés az eső. Míg ellenben a fákkal fe­

(KOHÓI levél. Irta: Sarca Ferenc.)

.

annál

erősebben melegítik föl, minél kevesebb raj­
ta a növényi takaró. Az áthevfllt talaj viszont

Hulló lombját borús dalban.
És innét is megyek tova.

Mert fáj a szív és dúlt a lélek

A lap szellemi részére, vonatkozó minden
közlemények a szerkesztőhöz küldendők.

telefon száma: 1.

azt sem, hogy a talajt a

Nincsen vigasztalanabb, slvárabb táj a
fátlan, letarolt vidéknél, mintha a vandaliz-

Előfizetési pénzek, reklamációkés
hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők.

A kocsi

robogás zaja

is elült.

A két

öreg*visszahúzódott a szobába.
—. Nem lehetett nekik eléggé bebeszélní.
A vége az lesz: meg fognak hülni. — Ag­
godalmaskodott az asszony.
— Nem féltem én Pislát meg Lacit —x

erősködött a férfi. Kilenc fok hideg van;
az idő derűit. Félóra alatt elérik a vasul ál*
lomást. Aztán nem pici babák. Pisti is b&gt;

töltötie a tizenhat esztendőt
. A kályhában vígan. pattogott a tű*. A
férfi néhány hasábot dobott rá.
Az asszony aggódó anyák szerint még
tovább*fűzte a beszédet: mi érheti az utón
a két kisebb fiút, a kik épen távoztak liazulról. Az ura megnyugtatta.

Úgy
ez ff óra a békés egyedül
lét órája volt rájuk nézve. A férfi • elővette
az újságját s abba temetkezett. Így telepedett
le az asztal mellé. Szembe vele a felesége.
Nem bestéitek egymáshoz. Mintha mind­
egyik saját magával leli volha elfoglalva.

Hanem mintha szórakozott lelt volna a
férfi. A mit olvasott, nem kötötte le a figyel­
mét. Rajta kápta magát: nem tudta mit olvas.

�október 22.

Szécsényi Hírlap

43. szám.

• Szinte látjuk a triumvirek ajkán a fölé­
És ha tovább megyünk, ott találjuk a fátlan
főutat, melynek házsorai izzón sugározzák nyes mosolyt s hallani, véljük a Petőfiből
vissza a .nap melegét. Puszta a Szenthárom­ ' vett idézetet: .Beszélhetsz jó vitéz, senki
alább egy héten egyszer teleszivhassa seny- ságtér, az őrtorony és városház előtti térség, , sem hallgat rád!” Honnét vegyük mi azt a
több ezer díszfát, ami utcáink, vásárterünk,
vedt tüdejét az áldott éíenyes levegővel I Az amelynek befásitása már szóba jött ugyan
emberiség, érdekében áll tehát, hogy falvak és a szükséges fáknak saját költségére leen- a.vasúti járó befásltásához szükséges, mikor
úgy is roskadozunk a teher alatt
és városokban, ahol az állati kilehelés és a ' dő meghozatalát Sándor Mór, a Takarék­
pénztár áldozatkész igazgatója el is vállalta;
Hát hiszen lehet látni, lehet egy-egy
füst beszennyezi a'levegőt, ahol ez tele van
honpolgárt, amint roskadozó lábakkal ballag
halált okozó mikrobákkal, bacilusokkal, egész* de örülni csak akkor örüljünk ennek, ha
hazafelé a keskenynyé vált aszfalton; az is
ségi szempontból minél töbtji fát ültessenek. majd olyan vállalkozó is akad, aki ezeket a
megtörténik hébe-hóba, liogy a terhek súlya
Érdekünkben áll legközelebb nekünk, Széché­
fákat el is fogja üjtetni, (ha csak az ültetést
alatt roskadozó férjet — mint hű élettárához
is a megnevezett nem teljesíti.) *
nyieknek is, hiszen a tuberkulózis (tüdő­
illik — felesége támogatja; de azért egy
Utaljak-e arra, hogy tüzesetek alkalmá­
vész) 'mondhatnék megtizedeli városunk la­
kis
jóakarattal mégis csak lehetne tenni
val néhány lombos fa egy fecskendővel ér
kosságát! Mennyi munkás kéz válik tehetet­
valamit.
lenné, mennyi gyérnek árvává és hány sziv- fel ? Ültessünk hát fákat, de úgy. hogy az
őszkor a nagy kertészetek ezrívd ad­
ji magába már a szülei házban a halálos a szépér éknzk is megfeleljen, hogy az
Mily tele tüdővel szívjuk be , az erdők
ozondus levegőjét, mint tolong, siet .ki a
.zöldbe” a nagyvárosok lakója, hogy lég*

ják el a kH-hárxn éves facsemetéket, igazi

kór csiráit! Pedig e bajnak ma még nincs
más orvossága, mint a tiszta élenydus levegő!

szemgyönyörkcd.e 6 is legyen I •

Utoljára hagytam, bár az sem' kicsinyIcndő, hogy a lombos fák a tikkasztó nyári
me.'egben kellemes árnyat nyújtanak az el­

számú fa megfelel a szép fogalmának?
Nyujt-e csak némi enyhet is • meleg napo­
kon? Röviden meggyőződhetünk erről, ha
végigsétálunk utcáin. Többnyire akác, de
milyen állapotban?*Kar és combvastagságu
ágak levágva róluk^ hosszú csonkok jelzik a

tikkadt lakosoknak.
Feledhetetlen lesz előttem az a szem­
gyönyörködtető látvány, amit Győr városának
befásitott vásártere nyújtott a robogó vonat
ablakából nézve is; hát még minő enyhet
adó lehet az országos vásárokra sereglő
embereknek és házi álatoknak egyaránt!
Szécsénynek is van terjedelmes vásár­
tere, de puszta! Az összezsúfolt ember és
állattömeg reggeltől majd estig ki van téve
a nyári nap perzselő sugarainak, amely
mindenkit és mindent egyaránt elbágyaszt!
Minő kellemessé, vonzóvá lehet.ie tenni ezt
is, ha a korlátok mentén, ezek védelme alatt
ültetett lombos fák vetnék árnyékukat a
térre.
f.t
Szécsénynek — mindnyájunk megelége­
désére — vasútja, vasúti állomása is van;

de az oda vezető utón nincsen akkora/ fa,
mely bár egy verébnek is árnyas uyugvó
helyet adhatna I Ide s tova 13 éve már,
hogy elkészült, minő fasor lehetne azóta, ha
................. de minek menjünk vissza messze
a múltba! Tekintsük csak a legközelebbi
évek küzdelmeit és sajnálattal kell belátnunk,
hogy a reményeket e tekintetben talán csak
a jövő generátio fogja megvalósítani!

Ej, mit! Nem

S váljon Szécsény utcáin az a

csekély

kegyetlen amputatiót, mint mikor véres csa­
ta után az elébb daliás harcosok csonkán,
bí nán hagyják el a kórházat! Majd egész
sort látunk, amelyeket teljesen megfosztottak
koronájuktól; az életerő még működik, uj
lombot fakaszt: aztán jön a.szél, belemarkol
a gyenge hajtásokba, leszegdeli és ezek, el­
száradva gyászfátyólként* függnek alá a
törzsről. A nyílt seben aztán behatol az eső
és hóviz, mely romboló munkáját néhány
év alatt bevégzi. Aztán jön néhány gömb­
akác .női kalap nagyságú” koronával, mellette
egy-egy diófa nyomorog, odább ismét kő­
risfa, majd egy teljésen kiszáradt akác, me­
lyet kivágni senki sem mer, mert hiszen az
utca a városé, ez ültette a fákat és senki
sem tudja, kié a jog, avagy a teher helyébe
újat ültetni.
Mindezt még
zulu-kaffei sem találná
szépnek! Pedig úgy tudjuk,' hogy valami
.szépészeti bizottság” is létezik és a látot­
tak után azt kell következtetnünk, hogy ez a
bizottság így találja szépnek, .varietas delec-

tat”

ám esküdni

mincöt esztendő boldogságának a bensősége

arra, a mi abban az . újságban nyomtatva
van. Olyan idegenséggcl kezdett rá lenni az
a lap a kezében. Más felé ragadták a gon­
dolatai. öreg ember vissza felé tekint S arra,

eszményítette meg. Minden szó, minden ér­
zés, minden vágy ebből kél, ebből sarjadzik.
Harmincöt boldog esztendő boldogságából
kél ki. Ez a lét, — ez ak. Az igazi. A legi-

a mit átélt ő maga. Ilyen nagy kerülő utón

gazabb igazsága az életnek. Valóságában a
legteljesebb bensőség.
Újból felvetette szemét a férfi. Az asz-

is érdemes

jutott el odáig: Ketten vagyunk. Kettecskén.

Mintha derűsebb, melegebb, kedvesebb

lenne ez a szoba. Mintha azt az alakot, a
kit maga előtt lát, sugár özön övezné. Kép­
zelete játéka-e, vagy az édes bübáj vonzza-e,
a mi akkor.............. mindig
Feltekintett, — csak pillanatra. Tekinte­
tük nem találkozott. A felesége az ő feje
felett a tükörbe nézett A tükörből a saját
arcát, vonásait vizsgálta

A férfinak ennyi épen elég volt Megér­

azzal foglalatoskodott, hogy azt az
egy-egy ösz hajszálat, a mi a többi közé ve­
szony

gyült, eltakarja, eltüntesse.
— Ne-ne — tört ki túláradó érzéssel.
És mintha szárnyai v.tték volna hoyá. Végig

csókolta azt a két kezet, a miknek minden
munkája életének áldó gondviselése volt.

árasztotta el azokat az
őszülő hajfürtöket* a miknek puha selymének
érintése felvillanyozta egykor.
Csókjai

özönével

tette. Az asszony is arra gondol, a mire ő
— maga. —
— Kelten, kelten! — rebegi, a mint
Egész lényét átfutotta, elállta a meleg.
lecsókolja felesége szemeit. S azt az igaz
Vágy, vonzódás, a léleknek a méze. Mintha 1 gyöngyöt, a mi azokból clőszivárog. Könny
azt az alakot ott előtte a lelke kívánta volna. alakjában. Terméke annak a hevülésnek a
Kívánta volna körülövezni, magába zárni.
mi azt az asszonyt fdindilotla. Harmat tiszta,
Mintha a lelke kívánkozott volna összeforrni,
mint maga az a lélek, a miből érzése fakasz­
egyesülni vele; szóval ki nem színezhető
kedvességben. Szinte alig is volt ebben a
bűbájban valami érzéki. S a mi volt, har­

disifákst: külön’élj faja já/o*, szil, vad­
gesztenyét slb. olcsó pénzen; a városnak
van faiskolája, melynek egy részében répa,
burgonya tenyészik. Hozasson az elöljáróság
2—3 ezer darabot, (alig kerül 30—40 koro­
nába,). ül tettesse el és nevelje fel itt a saját
faiskolájában. Igaz, hogy néhány év beletelik
mire ki lehet azokat ültetni, de idővel mégis
csak lesz a fásításból valami, mig ha Pató
Pál-oskodunk, semmi.
A faiskola tisztelt kezelőjére pedig csak
dicséret lenne, ha nevéhez fűződnék Szé­

csény utcáinak befásitása s reméljük is, hogy
a gyümölcsfák mellé a díszfa csemetéket is
nevelésébe fogadja.
És hogy városunk társadalma is kimu­

tathassa érdeklődését, lapunk hasábjain gyűj­
tést indítunk e célra s adakozásra hívjuk fel
a közönséget; bármily cseicély Összeg legyen

is, köszönettel vesszük
tazztfk. 11 '1
•'

s

lapunkban nyug" ................ .......

Milyen Tisztelt Szerkesztő Űr’)
határában, ahol minden
kis földet virágözön borii, van egy kis, el­
hagyott, virágtalan halom, s az alatt a virágtalan halom alatt fekszik a magyar honleányok
egyik legszebb virága: Fertnczy Teréz. Ámbár
Szécsényünk

sirhant födi, még ma. is virága, mert hiszen
költő volt, s a költő nem halhat meg soha?

Ott, ahol annyi a virág, annál nagyobb szé­
gyen reánk szécsényiekre nézva, hogy dudva
nő a sírján. Arvacsalán, vad paréj,feledékeny-

ség,

nemtörődömség, — egyformán csúnya

dudva mind!
Mi, Szécsény fiataljai hozzálátunk, s le
fogjuk tépni azokat a dudvákat onnan, mert
márványnak, virágnak s csetkoszorunak a
helye az!
Mikor egyesületünkben ez az indítvány

először elhangzott, már tisztában voltunk vele,
hogy hogyan csináljuk. A virágot mi rakjuk
rá, cserkoszorut ad a Cserhát meg a Mátra,

márványt pedig kérünk a magyar ifjúságtól.
Az indítványt elfogadtuk, s íme, már
szétrepült a hívó

szózat

a

magyar

tanuld

ifjúsághoz, csatlakozásra szólítva fel a magyar
honleányokat is. Március, mely a szabadsá­
got hozta, meghozza nekünk a a honleányok
s honfiak válaszát; akkorára visszajönnek
gyüjtőiveink. És mí teljes bizalommal vagyunk

az iránt, hogy szavainkat nem kapta el hul­
ló levélként az őszi szél; hisszük,

hogy :.a

meleg szavak meleg keblekre találtak.
Célunk: Ferenczy Teréz nevét ismertté

tenni, mit, hogy megérdemel, fölösleges bizo­
nyítgatnom, hiszen egyike a legnagyobb nő-

totta*
•) — Meleg rotoaMewvd kMm IQalak wmms tndaMm
valló mtoóea mozgalmit. •&gt; alábbi Imtet óa WkMM agy •
rtot VtttU, Mai Mimmel hMH£k.

�43. szám.

Szécsényi Hírlap
• .

i

költőinknek.. Hogy nevét ismertté tegyük, ezt

úgy véltük elérhetőnek, hogy jövő év július­
ban egy ünnepélyt rendezünk, melyre a nagy­
közönséget hírlapok utján, az irodalmi, mű­
vészi és tudományos társaságokat, valamint
a* hatóságokat és tanintézeteket pedig .külön
meghivó által hívjuk meg. Vagyis, azt akarjuk

elérni, hogy e mozgalom ne zsugorodjék
össze helyi érdekűvé, mert hiszen Ferenczy
Teréz nem Szécsénynek, • dé a • nemzetnek
volt költője, s midőn mi az örök kegyeletnek
és hálának egv részét e mozgalommal leróni
igyekezünk, a nemzet kötelességét vállaljuk
magunkra, illő tehát, hogy a nemzet legalább

tudomást vegyen róla legalább képviseltesse
magát
Természetesen a sirt márványlappal letasirkövet megujittat*
nánk? kiemeltetnénk, s egy olyan emlékművet
állíttatnánk, mely *a régi sírkő meghagyásával
oda alkalmas lenne* Ha elég pénz gyűlik be,
föltétlenül kiadatnánk a költeményeit is, mert
a .Hass, alkoss, gyarapits I* jelszót nem
azért választotta, csakhogy jelszava legyen/
kartatnánk, .a

mostani

hanem, hogy minden körülmények között
kövesse is. Ha még idáig nem is bizonyi-’

tottuk be eléggé, majd' bebizonyítjuk ezután 1
Isten minket úgy segéljen, ámint ez

igyekezetünk igaz I Egyesületünk nevében tett
hazafias kérésemet megújítva, maradok:
Szarvas, 1909. okt 8.-án,
. í

koronát, szerkesztőnk 5 kor-t adományozott,

összesen már 41 koronát számolhatunk beú

Prágai Ernő, Somló Károly, Varga Gusztáv,

annyin közül azonban legjobban bevált a
budafoki Unió Magyar Általános Gyufagyár

szüreti mulatságot

--Várisi inunk ágyilnüt. Az örömlányok
. az’orvosi vizsgálatra rendesen reggel 8 óra
tájban szoktak afő-utpn végig defpirozni, a
,mikor ,a zsenge gyermek had fietaz iskolába.
És akadnak nagyobb suhancok, akik a kicsi­

nyeknek ismertető^ előadást ristartanak róluk
’és'V üfon o/yámtt is megtanulnak, a minek
a gondos Szülők aligha ötülnek meg. Hisszük,
hogy lelkiisttfévetes- orvosunk siet orvosolni
ezen* állapotot ~
.

rendezett-az

által forgalomba hozott F. M. K. E. gyújtó,
a melynek összforgalmából a F. M. K. E.
5^t élvez. Ezek a Jutalékok 1900. október
1-től kezdve, a mikor a F. M. K.E. a neve­

zett gyufagyárral szerződéses viszonyba lépett,
1909. június 30-ig már meghaladták a 25.000
koronát Tagadhatatlanul olyan tekintélyes
összeg ez, amelyet a F. M. K. E. a jövőben
sem nélkülözhet. A F. M. K.E. elnöksége
sajnálattal kénytelen megállapítani, hogy a
F. M. K. E. gyújtók fogyasztásában az utóbbi

időben, a külföldről importált gyújtó versenye
következtében, igen erős visszaesés érezhető.

Ez utón kéri tehát föl a F. M. K. .E.t tagjait,
a közhatóságokat/ erkölcsi testflfetekét, egye­
sületeket, kaszinókat; de,Jcülünűsen a magyar

háziasszonyokat, akik minden magyar törek­
vésnek lelkes pártolói, hogy ugy&lt; mhit eddig,
bevásárlásaiknál á/jövőben Is csakí F. M
K. E. gyújtót követeljenek,' annál is inkább,
mert bár ez a gyújtó a legkiválóbb minőségű,
még sem drágább, mint bármely más jó
gyufagyártmány És a F. M.&lt; K. E. évenkint
négy óvodát tart fönn ezeknek a. gyújtóknak

a jövedelméből.

a losonci műmalom főgépészének.

□ áJűra^at ^Főutcánkon igen sok jóhírü
kereskedőnek VankJfzlete. Kereskedőinknek
legnagyobb része liejybeji születésű s üzletük
évtizedek óta áll fenn.
Btról vizsga Dr..Röck István, a kin
A jó hírnevet első rendű áruk tartásá­
járásbíróság jegyzője, f. hő 17.-én jó sikerrel
val. pontos kiszolgálással s tisztességes poltette le a bírói vizsgát. .4- Gratulálunk I
pári haszonra megállapított áraikkal szerezték
Mikszáth Káioűi ,40 éves irói jubileumára
meg. Nem Is" a kereskedelmi tisztességről
a jubileum bizottság válogatott müveit 20
célunk pár szót papirosra vetni, hanem a
kereskedelmi — slendrianságról. Vagy tán
kötetben tervezi kiadni ’s az ebből befolyó
másnak
nevezhető kereskedőinknek az a csú­
Összegen a család egyik ős birtokát szándé­
nya szokáat^thpgy mindegyik rendelkezik
kozik számára visszavásárqlnL
egy-két. sőt tl4j| Újakat tál is, de/kirakatukat
' A nógrádmegyei . bizottság javaslata:
nem coljára hasznaik fel, nem a legtelszősebb, legjobb áruikat1 halmozzák össze Ízlé­
Mikszáth Kálmán érdemei — jubileuma al­
sesen a kiraka'ibajtiogy a vásárló közön­
kalmával — jegyzőkönyvben megörökitendók,
müveit a megye 6 példányban megrendeli r ség kedvet -kapjon * ámikat megtekinteni, ha­
nem vagy teljesen üresen hagyják, vagy pedig
az országos Mikszáth ünnepélyen magát bi­
j»elednbnak tg&lt; semmi esetre’ sem kirakatba
zottság által képviselteti; a bgyarmati és lo­
illő tárgyat, mondjak egy. üres dobozt serre
odahelyezi aaMikttégében megzavart inas
sonci főgimnáziumoknál egyenként 1000—
félig lányait lencA tányérját s ott is feledi.
1000 koronás Mikszáth alapítványt tesz le;
Látni a kirakáWn ivekkel ezelőtt megkezdett
végül a megye részéről szorgalmaztassék,
oroszhahs hordócskákat, a melyekből már
hogy Kűrtabony (Szlabonya), az író szülőhe­
Csak/fl halacskák-maradványai gyönyörköd­
hetik g kírakSSzemlélőjét.
lye Mikszátlifalvának neveztessék-el.
*Melur, Vasárnap az esti szürkületben
Ily, a jó IzféssM hcmlokegyenest ellen­
kező,
'de kereskedőink kirakataiban léptenfényes méteor volt látható, mely ketté válva
uyomon
láthaM^tók'dolgot lehetne még fel­
egy irányban haladt át az égen.' * 1
sorolni, de azt hisszük izleltetőnek ez is elég
Csillaghullás. November 13-án több hapon
lesz s reméljük, hogy kereskedőink ezután
át tartó csillaghullás lesz látható.
kirakataikat nem azzal a célzattal rendezik
cí/hogy a kirakat ^Megtekintése által a vevő
üstökös. A Halley féle üstökös szeptem­
közönség kedvét a vásárlástól elvegyék, ha­
ber közepétől ez év végéig még csak távnem, hogy — meghozzák.
csövön át vehető észre, de a jövő év első
. C*glflyok garázdálkodása. Panyi- Darócon
hónapjaiban szabad * szemmel is láthatóvá
e hó 15-én éjjel JTÓth Pál Miklós udvarából
válik.
Szüreti malatsáf. A Szécsényi iparos és egy bricskát és Rt lovat loptak el. Hugyagi

lói sikerűit

F. M.

ják azok az ipari cikkek, amelyek a F. M.
K. E. védjegyével jönnek forgalomba. Mind­

: Házasság. Horváth Juliska urleány f hó
Í6-án esküdött örök hűséget Misko Istvánnak

Követeljünk mindenütt F M K

kereskedő ifjúság önképző köre f. hó 17-én

A

Jánosné, Kirperger István, Kis Sándor, Ko­
vács Sándor, Mohácsy Károly, Ocsko Pál,

kir. Hercg Szanatórium Egyesületi felhívása.
Adakozzunk a szegénysorsu tüdőbetegek javá­
ra I Csak egy virágszálat I jelige alatt történik
a gyűjtés. Az egyesület*'felhívásában ezeket
mondja: .A haldoklók szólítanak. Legyen a
sírok koszorúja egy virágszállal egyszerűbb,
égjen egy •mécscsel a sírokon kevesebb és
ennefc árából ki fog. gyűlni egy pislogó élet.
Esdve kér az egyesület minden Jó szi­
vet, váltsa meg mindenki ezt a szent vámot
i nemzete dicsőségére, özvegyeknek, árváknak,
I flgyefogyottaknak könnyei felszáritására. Aki
ezt megteszi,* akipek szivében az irgalom­
érzeté felfaltad, anHak halottja tudni fog arrról.
Kegyeletünk szpnt piegtisztult nemes tanúsí­
tása leáz,' ha egy újonnan létesítendő sze­
génysora tüdőbetegeket gyógyító népszana­
tóriumnak’ építési főkefe gyarapítására hatol­
jak napja alkalmából adományát eljuttatja.
Ezt kéri az egyesület, bizó hittel és
.reménységgel.
.;»»
'
•i
Lapunk jövő1 számában közölni fogjuk
azon nemes szívű úrnők neveit, akik a
tarsolygyűjtést fogják végezni.

E gyújtóit

hírek.

I F. 1.1. E gnjták Jinttm.

K. E. évi jövedelmeit jelentékenyen szaporít­

Budaváty’ Barbara József 50 f. és Bolyos
István 40 fillért
Fllilvül Országszert elhangzott a József

Kaszner Lajos *-

Vezércikkünkben: megpendített fásításra Iái
púnk egyik, buzgó olvasója 25 K-t ajánlott félj
Dr. Szőke Jenő’ 10 K., Lengyel Sándor 1

•

Újvilág szálló termeiben. Felűlfizettek: Dr.
Essösy Béla 2 kor. Csapek Gyula, Kilián

Velencei Mihály és Vizéli Pál 1—1 koronát.

' mély tisztelettel;
ctoNk ry.

október 22.

kocsisok Ráróson találkoztak velők, dé még
eddig nem akadtak a tolvajok nyomába.

’

Errata corrige.

Lapunkban a kézisajtó kezelési nehézsé­
gei folytán felmerülő sajtóhibákat nehéz dolog
volna folyton regisztálni, az olvasóra meg
unalmas, aki önmaga is felfedezi ak ’lpró
csintalanokat, Nehogy azonban valaki Arra a

hiedelemre jusson, hogy valamelyes, dolog
megítélésében vallási tekintetek vezetnek ben­
nünket, feljegyezzük itt, hogy a .Lekjzi koma"
feliratú közlésbe a .luteránus" szó ahelyett
csúszott be, hogy .litterátus." éz szót sem
érdemel, hogy a L k. .sárga* angin por­
köpönyege .drága" lett, de azt már.meg kell
említeni, hogy a .köldök" szó a kéziratban
úgy nézett ki, hogy .küldött,- — a. pajzán
.félreeső helyiség- eredetileg .helység- volt

Aprólékok.

•

Azért érdekes, mert igaz.
Nincsen valami messze, a hol meg
történt.
Halóban volt a kéménysöprő.
Volt a háznál nagy riadalom,* Mi Icyu
az özveggyel a halál után. Mert a főszolga­
bíró dúlt fűlt a kéménysöprőre is, a felesé­
gére is. S a föszolgabiró a miniszternél” l’&lt;
nagyobb ur. Ta’án még az orosz cárnál is.
Meg fogja hiúsítani, hogy az özvegy majdan
az ura után gyakorolhassa az ura iparát.7
Elmegy az asszony az ügyvédhez.
Ez arra utalja: akkor jöjjön, há az ura
meghalt. Addig nincs bal.
Mikor aztán meghalt a kéményseprő s
eltemették, az ügyvéd maga leltároztatta a
községi elöljáróságnál a liagyatékot s szépen
brie került a leltári)! a kéményseprő ipar
miatt gyökös jog.
A biráság pedig a hagyatékot szépen
letárgyaltatta s a bagyátékí vagyonhoz ebben
a kéményseprő ipar mint gyökös joghoz az
özvegy mint örökös öröklési jogát megálla­
pította.
,, &lt; H
E végzést mutatta be az Ügyvéd ez öz­
vegy nevében a főszolgabírónak.
Ez a végzés latiára magán kívül rohant
a bírósághoz, nagy lármát csapva és fenye­
getőzve, hogy a bíróságot közokirat hamisí­
tásért feljelenti.
A bírósági jegyzőnek se kellett több,
.I

• -

’

�október 22.

Szécsényi Hírlap

43. szám
a ki a hagyaték átadó végzést hozta. Ez is
magárt. kívül rohan az ügyvédhez f kétségbe
esve lementál előtte: mire juttat*; most be
fogjág csykni.
Te oolond te] mondja ez jó izün ne­
vetve. Hiszen ez semmi, Én — mikor az
apám meghalt — felleltároztam még a hold­
világot is, s a százalékot is megfizettem
utána.
*

-Az apa bajlódik a fiával, a ki már
iskolába jár- A fiú szeszélyes s az apa nem
bírja'az ételt belediktátní.
Utoljára arra célozva, ha. nem táplálko­
zik rendesen, a vérkeringése sem lesz rendes.s ennél. fogva az agy működése sem
lehet rendes, — s azt mondja a fiának: Te,
ha meg nem eszed azt a kasát (úgy látszik
kása Volt, hanem lehetett ludaskása isj nem
megy a számtan a fejedbe.
Mit apus? viszonozza a fiú. Nem kása
kell ahoz, hogy a' számtan az ember fejébe
menjen, hanem ész.
sKét koldus találkozott össze. Az egyik
vak volt, a másik látott
Megegyeztek, hogy paprikás csirkét fog­
úik vacsoráin i, *- közösen.
Hanem, hogy az egyik a másikat meg
ne csalhassa, abban is megegyeztek, hony a
ki gyorsabban eszik mint a másik, ennek
joga lesz azt pofon vágni.'
Eszik a vacsorát. Nem is eszik, hanem •
falják.
•1 Egyszer csak kapta magát a vak s úgy
úgy vágja pofon a másikat, hogy ez az eget
is bőgőnek nézte.
, ■/ Méltatlankodva fortyan fél ez, mire a
vak azzal támad neki:
' sTe, én annyira faltam, alig bírtam szu­
szogni bele. Mennyire falhattál te, hogy nem
vágtál engem pofon.'

727-1909. szám.

Árverési hirdetmény.
.

. Alulírott bírósági

végrehajtó

az

1881.

ezennel
közhírré teszi, hogy a bgyarmatí kir. törvény­
szék 1908 évi 12730 Számú Végzése követ­
keztében dr Révész Dezső ügyvéd által kép­
viselt Oécí János gábor javára 323 K. 60 f.
sjfc erejéig : 1909 évi aug. hó 11-én foga- I
évi LX. t-cz. 102. §-a

értelmében

natositott kielégítési végrehajtás utján lefog­
lalt és 760 K.-ra becsült következő ingóságok,
tj. m.: 1 borjú, 2.ló, és 1 kocsi nyilvános

árverésen eladatnak.
Mely árverésnek a szécsényí kir. járás­
bíróság 1908-ik évi V. 669 4 számú végzése

Raktáron tartja a legjobb minőségű hengermalmí
liszteket, továbbá jó minőségű fűszerárut és
cukorkákat
Reodelmények házhoz szállíttatnak.

Jutányos álak és pontos kiszolgálás.

GLATTSTEiN
1
, ADOLF
könyvnyomdája,
fiönyv- és papirfteresftedése,
i

Szécsényben.

Elvállal mindenféle könyynyondai munkákat
a legjutányosabb árak mellett.
Nagy választék helyi és más

folytán 323 kor 60 fillér tőkekövetelés ennek
kamatai eddig összesen 90 kor. 62 fillérben
biróilag már megállapított és árverés kitűzés
1 kor. 80 fiit költségek erejéig Megyerben I

leendő eszközlésére 1909 évi október hó 27ik napjának délelőtti 11 órája határidőül

kitfizetik és ahhoz ; a venni szándékozók
ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy
az érintett ingóságok at 1881. évi IX. t-cz
107. és 108. §-aí értelmében készpénzfizetés
mellett a legtöbbet Ígérőnek szükségeseién

becsáron alul i* elfognak adatni.
Amennyiben az árverezendő ingóságokat
mások is le és felülfoglaltatták, s azokra kie­
légítési jogot nyertek volna, ezen árverés az

1881. évi LX. t-cz. 102. §-a
ezek javára is elrendeltetik.

értelmében

Kelt Szécsény, 1909. évi okt hó 7-én.

JVaffy, kir. bír. Végrehajtó.

~WERTHÉÍM”

pénz szekrény és Íróasztal
fedéllel bíró kitűnő karban,
eladó! Cím a kiadóban.
Nyomatott Glattstein A ' &gt;lf könyvnyomdájában Szécsényben. 1099.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="6">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="617">
                <text>Szécsényi Hirlap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="91184">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HIRLAP_1909-191000187.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="91185">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1909_10_22.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91161">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91162">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91163">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91164">
              <text>1909-10-22</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91165">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91166">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91167">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91168">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91169">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=marc&amp;amp;recnum=168905&amp;amp;pos=9&amp;amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390787&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91170">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91171">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91172">
              <text>Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91173">
              <text>Szécsény</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91174">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91175">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91176">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91177">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91178">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91179">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91180">
              <text>Helytörténet</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91181">
              <text>Szécsényi Hirlap 1. évfolyam 43. szám (1909. október 22.)</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91182">
              <text>Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91183">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="18">
      <name>Helytörténet</name>
    </tag>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="14">
      <name>Szécsény</name>
    </tag>
    <tag tagId="13">
      <name>Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
