https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e0382db212705252da819aeb9222cbd7.jpg 6001a0f541d0facfd644fdb9160e77fb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d902ac86d5147a981c5ecf45ea6de6e3.pdf 0e04c8fabf421cce9c75c365dd3150b1 PDF Text Text I. évfolyam. Szécsény, 1909. szeptember 17. 38. szám. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden pénteken. Előfizetési ár: T_. - - - ... * - Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyéd évre 2 kor. Felelős szerkesztő: Egyes szám ára 16 fillér. Kálmán Sándor. — — Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. A szerkesztőség telefon száma: 1. Artézi kút alsóbb részeiben a víz nagy nyomás alatt áll. Ha pedig a felső agyagréteget átfúr­ * Ma, midőn városunkban mozgalom in­ dult meg vizmizéríánk megszüntetésére artézi kút fúrása által, talán nem lesz érdektelen, juk, a furócsövön át a víz felszökik és pedig annál magasabbra, mihél * nagyobb magas­ ha egyet—mást elmondok e tárgyról. Talán akad hivatottabb egyén is, a ki ezen a réven hozzá szól, a mi nem válik kárára az ügynek. vázolt réteg fekszik egymás alatt s igy áz artézi kút is külömböző mélységű lehet Nézzük mindenek előtt, melyek az artézi kút föltételei. Képzeljünk magunknak egy Ennyit szükségesnek tartottam általá­ nosságban elmondani, lássuk, igazolja-e az ugyanazon anyagból, hanem agyag, agyagos Alföldünk talaja: agyag, homokos homok, kavicsos hemok és homokrétegek agyag, agyagos homok és homok váltakozó váltakoznak egymással. Azt is tudjuk, hogy rétegeiből áll. A felső alluvialis (jelen­ ezen rétegek közül a homok és kavicsos ho- » kori) réteg az agyag, mely alatt a diluvialis m ok rétegek vezetik legkönnyebben a vizet; 1 (másodkori) homokréteg terül cl több mint ezekből a rétegekből kapják városunk kutjai 100 m. vastagságban. Ebből a diluvialis is a talajvizet. Mig az agyag kevésbé, né­ rétegből kapják az alföld fúrt kutjai vizüket. mely faja pedig oly csekély mértékben veszi Ezeket azonban, melyeknek mélysége 23.5 magába a vizet, hogy bátran vízhatlannak m. és azon alul van, nem szabad az artézi mondhatjuk. kutak közé számítani. Ezalatt terül el a har­ fekvő szélein homokos rétegek jutnak fel­ színre, ezeken a lejtősen fekvő „vízáteresz­ ** tő rétegeken a víz lefolyik a rétegek dőlé­ sének irányában a teknő közepe felé és ha ezen víztartó rétegek alatt és fölött vízáthatlan agyagrétegek feküsznek, úgy az alföld A Szécsényi Hírlap eredeti tárcája. Őszi hangulat. Az örök álmodds tavasz hajnalába Keltek nyitottak ki a vágyak. A legszentebb, legszebb fehér szirommal. — S kelyhűkben illatként Olt a bánat. Hittem, hogy örök lesz: szerelem az álom. S őszi szél csak a fákat tépi meg. — Utamba akadt legszebb barna lánynak. Elesküdtem, hogy én leszek híved. Most, hogy lepergenek, hullanak a lombok. Valami sejtés könnyeket fakaszt. Mert már nagyon érzem, perzselő az élet. Pedig még nem látta lelkem a tavaszt. Barcza Ferenc. A libapásztor. Sohase kutassuk, hogyan lett azzá. Lám a mező liliomát se vigyázza senki, hogyan születik, hogyan virít, miért vírit? Mégis virít. Úgy lehet, ha megkérdeznék, ő maga se tudná megmondani. Neki is csak akkor volt nagy esemény. Nagyobb most, hogy madkori levantei emelet, melynek anyaga homok ’s ebből kapják az alföld artézi falt­ jai vizüket Hogy ezen levantei réteg a közlemények a szerkesztőhöz küldendők. vizet itt, ezekben a hegyekben kapja, ez minden kétségen felül áll. Képzeljük el most már, hogy Plútó az alvilág istene egy kis tréfátcsinálna s a Cser. hát hegységnél ságból gyűlik össze a viz. Rendszerint több ilyen nagy kiterjedésű, teknöalakú vidéket, a hol elméletet a gyakorlat. az üledékes rétegek mind a teknő közepe A nagy magyar alföld geológiai viszo­ felé lejtenek. A magasabban fekvő szélek nyai e tekintetben a legismertebbek, miután felé azok a rétegek is fölszinre jutnak, me- ' az 1896. évi adatok szerint az artézi, kutak lyek középen a mélyben vannak. Ezek a száma az 500-at, a fúrt kutak száma szintén rétegek természetesen nem állanak egy és az 500-at meghaladja. Ha már most a teknős vidék magasan Előfizetési pénzek, reklamációk, és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. A lap szellemi részére, vonatkozó minden elkezdve a Mátra alján át a föld belső tüzes láváját fölemelve a levantei és diluviális rétegeket átmetszené: hogy apad­ nának ki az alföld artézi és fúrt kutjai a leg­ rövidebb idő alatt I és népünk újból a folyőés egészségtelen talajvízre lenne utalva. Hazánkban az artézi ** kút fúrásában Zsigmondy Vilmos bányász-mérnök volt az úttörő, a ki már 1866-ban fúrta a harkányi, 1866—67-ben a margitszigeti 118.53 m. mély artézi kutat ’i áldásos működését 1878-ban a 970.4 mély Budapesti városligeti artézi kúttá! fejezi be, melynek vize 73. 92/« Celsius és náponként 1,197.700 liter vízét ad; ezen kivűl azonban még számos helyen fúrt artézi kút köszöni neki léteiét. A korszakot alkotó nagybátya munkáját aztán Zsigmondy Béla mérnök vette át, a kinek, nevéhez fűződnek az Alföld nevezete­ sebb artézi kutjai és a ki e téren európai szaktekintéllyé lett, ö furattá a püspökladányi, hódmezővásárhelyi, szentesi, szabadkai, sze­ gedi, zombori, törökszentmiklósi, mezőtúri, szarvasi, nagyszombati, pécsi, békéscsabai, debreceni (837 m. mély), karcagi, kisujszálCserhát, ; lási, túrkevei artézi kutakat, hogy csak a ne­ Mátra avagy a Bükk hegységnek melyik ré­ szében emelkedik felszínre, még tisztán fel­ vezetesebbeket említsem meg. Sikerein felbuzdulva aztán találkoznak derítve nincs; de hogy a nagy menynyíségű többen is oly a patak kristály vizével, a miben a libái kergetőznek, s a mi olyan lágyán szelíden simul a fövényhez a fenekén. Ez emlő ici pici bimbóin pajzánkodik. Legalább most egészen a hal foglalja le. A mint ma­ előtte meg olyan, mint a bársony. Neki szebb, mert ő nem is tudja, mi az a bársony; hanem azt látja, hogy érintetlen tiszta. Ez csalja e, vagy a habok ujuló fodrai ? Először az egyik lábacskáját tartja oda a víznek, hogy megcsiklandozza; utána a másikat is. Már a bokáit is nyaldossa a hullám. Ezeket a formás Ilkákat. Hány budapesti ficsur, bolondulna utánuk, ha meglátná. Még igazi méltóságos urak íf. Annyira enni valók. Szerencsére a világ nem úgy rendeződött be, hogy .falható legyen mind, a mi ö se izes falatnak született. tetszetős, értelmes iparosok, akik fúrni nóban utána suhant a kezében levő cselő- * kével. A minek a keze felöl eső vége bele­ akad az inge összetartó bogább, s félrántja; az ing a jobb válláról leszalad, a min ő megriad, kiszökik a vízből, aztán kacag rajta, miért is ijedt meg. Persze hogy miért? Hiszen nincs ott más, nem látta más, mint az éltető, melengető nap, a minek a sugara! örömeit váltják ki. A csiripelő verebek a bokron. A papsajt, a mi benőtte a földet köröskörül a hol áll. A földi eper indái. Meg a gyep arisztokráciája: a fanyar, gőgös lósóska. Egészen méltó környezet. Ott vannak Körülfolyva a viz, az a napsugárban vele és nem bántják. Nem ingerük * Nem fénylő tiszta víz által, a mi hívogatja beljebb ■ lankaszlják. Hűséges tanúi ártatlan örömei és beljebb. Már a szoknyácskáját is fel kell kitöréseinek. emelni, mert a térdeit folyja körül. De ni csak! Honnan surran cl az a hal? Milyen formás I Csak egy csipetnyi. És hogyan sur­ ran a viz testében tova? Utána hajol, nem törődve azzal, hogy hajoltában meglágyul a mellén az ingecskéje s a nyíláson belopód­ zik az a pajkos arcán napsugár, a mi játszadozott, ott belül két eddig az kis bokor íme most Is milyen vígan hallároz ebben a környezetben. Erre még az a fecskepár is elhallgat egy szem pillantásra, a mi minden időben felszokta keresni Körülröpködve a feje fölött kifogyhatatlan csicsergés közben. Vagy tán nem is az a fecskepár, hanem mindennap más és más. De mikor mindegy­ �38 szám. Szécsényi Hírlap szeptember 17. kezdenek, de miután hiányzott náluk a szak- bazalt (cserkő), trachyt és egyéb vulkanikus értelem, gyakran megtörtént, hogy a legked­ közetek a föld belsejéből hevenyfolyós álla: pótban törtek fel és #z üledékes réteget át­ vezőbb földtani viszonyok közt sem értek el eredményt és nem egy közülök, mert a kikö­ tött bért csak siker esetén követelhette, tet­ sincsenek tesen tönkre ment Egyik nagy hibája a szakértelem hiá­ nyának az, hogy a fúrást rendesen oly kis átmérővel végzik, hogy vörösfenyővel kibé­ lelni nem lehet, így aztán a viz oldóhatása a vascsövet rövid időn tönkrejeszi, a támadó lyukakon a viz elszivárog és a fúrólyuk las­ sanként beomlik, a mire nem egy intő példa van az alföld déli részein. Versecen pedig, a hol a szakértelem nél­ küli iparosok egymásután fúrták a csekély ki­ ömlő viz és ma már szivattyúzni kell a vizet kutakat, megszűnt a magától mélységű Ha már figyelemmel vizsgáljuk megyénk geológiai alakulását, csakhamar rájövünk, hogy keleten bazalt és trachytos eruptív kő-, zeteic húzódnak északdéli irányban. Pásztónál kezdődőleg Salgó-Tarján, Salgó, Medve# hegy és Karancsban fölszínre jut a bazalt é^Terbe- lédnél eléri az Ipoly folyót Egy másik ág (úgy nevezett cserkő) Lóc, Szécsény és ezzel majdnem párhuzamosan Karpe-Oéc, Dolány, Endrefalva és Pilinyen át húzódva Páros pusztánál éri el az vágták. / A szécsényi medencében tehát közelítőleg Ipoly folyót, mely megyénket két medencére osztja: a keleti vagy fosonti medencére, melynek alját harmadkod heogén képlet képezi ’s'ten- meg azok a kedvező föltételek, Kezdenéd például, kogy az állat undorral fordul el a pálinkától s minden folyadéktól, a miben alkohol van, s rá következtetnéd, mennyire lealázóbb, hogy az ember értelemmelteljes felsőbb lény nem bírná , vinni ennyire. És ha az, a kinek mondanád, tudva melyeknek az alföld artézi kútja! létrejöttüket köszönhetik. azt, a mit te, vissza vágna azzal: Az elefánt Nagyon megfontolandó tehát, hogy ki bizassék meg a fúrással, mert csakis geoló­ gus adhat tanácsot és vezetheti sikerre a az se utolsó. A majom pedig egész élvezettel dolgot, a ki az összes tényezőket ismeri és mérlegelni tudja. Lehet valaki a gyakorlat folytán ügyes kútfúró, de ebből még nem bizony megissza; sőt attól be is rúg; pedig issza le magát a sárga földig, holt részegre. Ha hozzáférhet. És a majom felsőbb rendű. Sok tudós szerint ősapánk. Hát a majom is! Az állatoknak az az holtól nem az ember undora tehát az alko­ lebecsülésére írandó, közetkezik, hogy oly vidéken is sikerrel fúr­ jon, a melynek földtani alakulását éppen nem azért mert az ember attól nem undorodik. — Vagy ha az alkohol pusztításairól beszélsz vagy csak felületesen Ismeri. s nem hallgatod el, hogy már az olyan fo­ lyadék is ártalmas a szervezetre, a miben az .Cikkemet Halaváts Gyula m. kir. osztály geogalus eme szavaival zárom be: „Fúrjanak csak tovább is a rossz vizű alkohol két százaléknyi, — mit gondolsz, melyik felebarátod veszi a tokai bor lebecsü­ lésének és hányat rettentesz el attól, hogy meg igya, azzal ha feltárod, hogy a jó féle jő, egészséges artézi. vizet, de történjék a tokaji alkohol tartalma tizenhat százalék. fúrás rendszeresen ’s törekedjenek állandó I Egyet tán elérhetsz, azt hogy holmi zagyváit kutakat létrehozni, ne csak ideig óráig való, pezsgőket lebecsül a felebarátod, azért mert fessék-lássék kutakat, melyeknek vize nem­ ezek alkohol tartalma a leghíresebbé sem sokára elapad. nagyobb tizenkét százaléknál, tehát a tokaji mindannyinál kűlömb. o* — Ha gondolkodó értelmes embernek azt mondom: az alkohol élvezése megrontja vidékeken artézi kuta/cat, igyék a lakosság Beszélgetés. gerszin fölötti középmagassága 280 méter; és — A Természettudományi Közlöny 471-ik füzete van a kezemben; Igazán kívánatos voina, hogy mindenki ismerné és szívlelné az agyvelő sejtjeit. — —- A ki issza mikor issza nem az agy­ veleje sejtjeire gondol, hanem a nyelve kí­ a nyugati vagy szécsény-gyarmati medencére, meg közleményét az alkohol hatását az álla­ vánja, — annyira, szinte ég, — meg a torka szorongattatását érzi. — mely Jelen és másodkon képlet ’s tengerszin tokra s vonná le abból a következményeket. — Olvastam én is; ezt is, egyebet is: fölötti közép magassága 148 méter. De míg a losonci medence éjszak felé megszakítás. ismerem. — Persze vizet akarsz prédikálni. nélkül emelkedik a Kárpátok felé, addig a ' — Bizonnyal! De úgy, hogy vitel iszom éjszakon vulkanikus hegyláncok köri tik, melyek Párosnál kezdődve félhold alakban húzódnak el, > hogy közel szécsényi medenezét Ipolyságnál ismét/elérjék az Ipoly folyót. A szécsényi mnderibét délről a Cserhát hegy­ — Megrontja a vért — a szervezet anyag­ cseréjét megakasztja — elsatnyulásra visz. — Ki érzi ezt. S a mi a belsejében végbe megy, ha érez is abból valamit, ki tudja megállapítani magamagáról, mitől van? nélkül — — Hogy az ember ismerje a tudomá­ ! Azt azonban érzi mikor csupa tűzláng a belső * része, s ez ingerii, — minél inkább tűzláng, nyos búvárkodás eredményeit — — És ennek világánál szemlélje, mjlyen annál jobban. magam is. Csak nemlehet megállani szó ség szegi be, melynek csúcsai a 939 ma­ gasságra érik el és szintén a neogén képlet­ hez tartoznak. Nen tartom fölöslegesnek itt újból meg­ említeni, hogy az eruptív közetek, minő a kárhozatosan rombolja kiki al­ kohol fogyasztással a, maga és utódai szer­ vezetét, agyát, hogy aatynyává törpévé, hü­ lyévé váljék és váljanak. gyík olyan kedves, olyan vidám. S örömére egészen mindegy. gésével árulja cl, menynyire megvan peki mindene. Mert neki megvan. A meddig a tekintete egy ivásuak lehetnek. Vagy talán ő az idő­ sebb. Hamar megkötik a barátságot s a Jani révén csak azok a történetek szaporodnak vet. minden az övé. Egyedül az övé. A pá­ meg, a mikben a kedélye csillámlik. határtalanul — Lássuk csak, hogyan is fognál hozzá! — Emeli a halandóságát százalékokban. — Hanem a ki issza, mikor issza, aligha az elmúlásra gondol. — — A gyermekek, az utód halandósága százalékát is növeli. — i ■> ez az A nap ugyan nem áll meg mindennek a csodájára. Emberi szem tekintete sem vet idáig. Sőt épen ebben van. Itt béke honol. Béke, zavartalan béke. Ki tudja, nem szűn­ nék-e meg emberi szem tekintetén?! Neki tetszik, a mi van. Úgy amint van. örül a napfénynek, örül a szélnek; örül a felhőnek. Ezek nevelik az egészségre, a ke­ délye, hogy szinte kicsattan. Nem bántja: mi volt, mi lesz?! Múltért jövőért gondolatai nincsenek. Érdekli a tü­ csök csiripelése, szalad a szökcse után. Mi­ kor körűlözönlik a libái, gyönyörködik abban a hangzavarban, a mit neszükkel keltenek. Sohase fáradt; sohase unja magát. Semmi sincs az életében, a ml kelletlen. Sémit se ismer, a mi után vágyakozzék. A csipkerózsa nyitása esemény az életében, • a mi vonza. Hanem a másik percben a hangyák sürgés­ forgása tapsra késztl. íme a barátai, pártfogói. Akik hozzá sohase lesznek hütelenek. A kik bearanyoz­ zák az életét, az élete minden percét. Ez az élet mint a madáré, a ki folytoson csicser- zsiton a harmat ő számára fénylik. A falevél rezgése hozzá susog. *Minden, minden az ő kedélyét táplálja. Estefelé aztán megindul a libáival a falu felé. A falu valamennyi asszonya várja. A liba sereg már megszpkta. Csapatonként ki­ válnak s mindenik asszony szépen maga elé szedi a magáét. Mirqa falu másik végére ér, csak néhány ballag már előtte, a mikkel a legutolsó kunyhó várja. A hova ő is be­ fordul. Az elhalt anyja keresztanyjához. A kinél lakik, öreg özvegy asszony. Az egyet- len emberi teremtés, a ki törődik vele. Valamennyi napjának a története. Míg­ nem az egyiken kolompok, csengők hang­ jaira lesz figyelmes. A távolból borjú sereg sorai bontakoznak ki s jönnek közelebb és ö örökös határozottan több vidámság, a mi a vidámsága meg- amannál. Az az leikéből kiárad, ragadja a gyereket magával. Valóságos kezes báránya. A ki utána igazodik. Most még derűsebb az élete. Nem csak a fecskék, a Jani gyerek is itt van, s ez is az ö örömére van itt. Együtt tördelik ki az árokból a kórót, a mivel a messze térségen kijelölik a vona­ lat, a melyen egymás nyáját átereszteni nem szabad, ö találta ki. ö ügyel rá, hogy be is jegyen tartva. Hanem a kórók zöldje meg a gyepé összefoly. Tetszik neki, mikor más­ nap a Jani gyerek azt a kukorica fosztást lobogtatja a kezében, mikor jön, a mit a kórókra együtt kikötöznek, hogy jobban'meg­ lássák, meddig szabad legelészni a nyájnak. közelebb, bőgés, kiabálás, ostorcsattogás között. Mígnem a csordásék Janija a borju­ kat befordítja a gyepségre. ’ Nagy messze térség; elférnek azon ezek is. Ezentúl hát ketten lesznek; ő s az a a mesgyén. A gyerek szájából igaz nehezen kívánkozik a szó; de annál könnyebben az övéből. Amannak a jelenléte még tápot ad, csupasz képű kamasz Jani gyerek. A kivel hogy a vidámsága annál jobban ragyogjon. Megesik az is: egymás mellé telepednek �38 szám. szeptember 17. Szécsényi Hírlap — Hanem a ki issza, mikor issza, aligha gondol arra, hogy hamarább talál meghalni majd az a gyereke, — ha issza az alkoholt, egyre issza, a ki még meg se született. És ha a gyereke hal meg, az alkoholt issza, — j nem kevésbé mintha gyereke születik. — — Gyereke satnya lesz — testben lélek­ ' ben nyomorék. — ' Ilyen bestéddel ugyan kit térítés/ meg? A mit ellene papolni birsz, senki se érzi, a mikor hallja, de a mikor az alkoholt issza, azt érzi. S mit tudsz bele, hátha az is élve­ i zet annak, a kit a pálinka a másvilágra visz, hogy oda szállítja? — Megengedem — bi­ zonyos fokig — ha valakinak van megálla­ podott értelme és van akarata hozzá — hü ! élettársa, a kit szeret s vágyva vágyja, hogy gyermeke szülessék — vagy satnya magza­ tát szemléli — az ilyen gondolkodóba' esik — talán el is jut odáig, hogy tartózkodik az alkohol ivásától. — — Tehát az értelem, a .belátás fejlesztése lenne az alkohol ellen az egyedüli fegyvert — Ennél egyebet nem tudok. Természe­ tesen az értei messég meglehetősen magas színvonala szükséges annál, a kivel az alko­ hol káros hatásairól egyátalán beszélni lehet. — Én pedig ezt nem hagyom ennyibe. A községi költségvetés keretéből ki lett kapcsolva a vágóhíd jövedelme, amelyet miniszteri rendelet értelmében a község külön alapként tartozik kezeld!. Többek hozzászólása után az 1910. évi költségvetést a képviselőtestület elfogadta. A községi közmunka megváltására elő­ irányzott 2460 koronának mikénti felhasználása az elöljáróság javaslata alapján határozattá lett. Tárgyalhatott a földmivelési miniszter rendelete értelmében szükségessé vált „Vágatási és husvizsgálati szabály rendelet- amelyet Vancsó Béla módositó indítványával a képviselő testület elfogadott. A vasúti gyalogjáró kérdésében Ruszinkó Antal felszólalása után elhatározta a képvi­ selő testület, hogy megkeresi Nógrádvármegye alispánját aziránt, .hogy az áliamépitészeti hivatallal készítesse el .a költségvetést. A Rákóci úton leVŐ Pintér Sándor-féle ház megvételét elvben * kimondotta a képvi­ selő testület, de érdemben való határozatot a 30 nappal később összehívandó képviselő testületi ülés fog hozntí .) Az ördögárok kérdésének megoldásaié-' pen elfogadta a képviselő testület Bárok József ajánlatát, dacára annak, hogy Bárok József ezen ajánlatot az ülésen is visszavonta. A városház előtti tér rendezésére 300 K. utalványoztatok Végül Bölöny Ödön városbiró indítvá­ nyára elhatároztatott az artézi kútnak létesí­ tése és ennek kivitelére nyilvános pályázat hirdettetik. ; Gyalogjáró. Városunk lakosságának csak örömére volt a hir, hogy végre megoldást nyer a vasúti gyalogjáró kérdése, még pedig oly képen, hogy a város á költségeknek ‘ »-át a részt pedig a vármegye fogja fedezni. Ezen örömteljes hirt képviselőtestületünk egyik érdemes tagjának, felszólalása eredmé­ nyezte, aki mágára vállalta, hogy 8 napon belül úgy a vármegyénél mint a vasúttársa­ ságnál kijárja az *•» —^hozzájárulást. ösizebl újból a ^képviselőtestület, és ismét szőnyegre Vérül a vasúti gyalogjáró kérdése. Természetesen nagy érdeklődéssel várják a csekély arányban megjelent városatyák, kogy megszólaljon a multü lés „arany- Itt volna az ideje, hogy belássa a kép­ ■ viselőtestület azt, hogy a minden lében kanál szónoklatokkal • nem ér el mást mint sürgős közügyeink elintézésének hátratolását Bleríott Budapesten. A La-Manbe csatorna merész átrepülője, a világ összes amoautáínak ünnepeltje, Bleriot Félix jövő hó közepén I Bndapestre utazik és ott a Vérmezőn a sze­ génysorsú tüdőbetegek emberbaráti alapjá­ nak gyarapítására felrepül. Az első hírre szokatlan nagy érdeklődés mutatkozik és ebben az érdeklődésben természetesen váro­ sunk és vármegyénk intelligens közönsége is részt vesz és bizonyos, hogy október 17én, mikor a fölszállás napja van, — váro­ sunkból és megyénkből igen sokan lesznek Budapesten. Az ünnepelt francia Párisból egyenesen Budapestre utazik, tartózkodása három napra van tervezve. Budapesten tar­ tózkodása alatt Bleriot a Vigadóban felol­ vasást fog tartani és ugyancsak kisebb belépti dij mellett lehet majd meglátni a feltalálónak subtilis aeroplánját, melylyel eredetileg a rheimsi repülő versenyeken is részt Jett. Fővárosi tudósitónk azt az ígéretet teszi, hogy Bleriot budapesti tartózkodásáról hosszasabban fog lapunkban beszámolni, a mit örömmel adunk hírül olvasóinknak. Mikor a fkok sorakozott Kiadja az utasí­ Ha az egész világot nem lehet megtéríteni, tást a főnök alantasának, hogy egy bizonyos legalább a megállapodott értelemmel bírókat. pörös ügyben készitse el az elléniratot ’s tegye asztalára, hogy másnap korán reggel — Egymagában minden ember gyenge; tár­ aláírhassa, mert el kell utaznia. sulással kell erejét, erélyét, ellenálló képes­ J Reggel utrakészen belép az irodába a ségét fokozni. — Alakítsunk alkohol ellenes hatalmas főnök ’s keresi Asztalán az iratot, egyesületet. — de bizony az nincs ott. — Hanem ha az az egyesület megala­ r. Vasárnap lévén, hívja a sorost ’s izga­ tottságtól rezgő hangon mondja neki: „Lássa, kul — az ünnepélyére bankett lesz — holt lássál hogyan meghagytam urnák, bizonyos — kinél rendelitek meg a bankettre i hftgyjízraz iratot készítse el ’s tegye asz­ a pezsgőt? Vagy elég , jó lesz pezsgő nélkül talomra, mégsem teljesítette rendeletemet!" egymagában a tokaji? .... Mire á soros tisztelettel jegyzi meg, miszerint ő látta, hogy J.............. ur tényleg , elkészítette és a szolgát futtatta is rögtön, J hogy keresse meg és hívja ide J . . . . Képviselő ttstaltti közgyűlés. Szécsény város szájú szent Jánosa, (? ?) és bejelentse hogy urat Rövid idő múlva lihegve lép ez be a képviselőtestülete f. hó 13-án ülést tartott eljárása ereduiényképeh már az idei őszre főnök irodájában, a ki idegesen támad rá, Bölöny Ödön városbiró elnöklete alatt, befefezésTnyer a járda készítésé. hogy nem teljesítette parancsát, mire az válaszol: „Engedelmet kérek főnök úr, de De mi történik? Feláll és bejelenti hogy amelyen a képviselő testületi tagok igen én az iratot még tegnap este elkészítettem csekély számban jelentek meg. úgy a megye min a vasúttársaság kereken megtagadtak a járdához való hozzájárulást, ! és ide tettem íróasztalára.Tárgyaltatott az 1910. évi költségvetés, és Tgy nincs más *hátra minthogy a község Kérdezik a szolgát ’s az is igazolja, amely dacára abban felvett uj tételeknek va­ hogy reggeli takarítás alkalmával ő is látott lamivel apadt és igy a községi pótadó 70 '• saját terhére készítesse azt el. Képviselő testületünk szó néklül lenyelte az asztalon valami iratot és még a kezét is képezi az állami adónak a múlt évi 73’«-al rátétté, hogy porolás közben le ne söpörje. a szép szavakban beadott keserű labdacsot. szemben. H I R E K. i Túltesz a fecskéin s nevetése amazt is fel­ nézi mintha csodát látná. Amaz pedig mintha villanyozza. Persze sokáig eltréfált a Janival. Lám a a karjai, dereka acélból volnának, a harmin­ Kovácsék gúnara elbogarászott; a többi utána: cadik vederrel épen olyan könnyen húzza fe], mint az elsővel húzta. Csak az arca pirul ki, meg a nyaka. A Jani gyerek rajta felej' tette a tekintetét Mirtha megakamá enni. lasztja el, hogy a tilosba kicsapjon. És nyel hozzá s ez is nehezére esik. Persze Nosza iramodik. Azt a boglyászó gúnarat megfogja tanítani. Igaz hogy kócból az ő ezt észre se veszi. Art se, hogy a gyerek ostora, és köró a nyele, de most nem ez annyira szótalah Igtt. B.szél dalol ő a helyett is' annál többet, Arcán a napfény, nála van az eszében, hanem hogy ütni fog. Csak­ azon veszi észre, a libasereget hajszál vá­ hogy a mint eléri a gúnarat és felé sújt, a kóró eltörik és csonka darabja marad a ke­ zében. Nagy eset Megdöbben. Honnan vesz másikat? Szontyolodottan ballag vissza Ja­ nihoz. A gyerek felajánlja: hoz ő ostort fonál­ ból, igazi fanyéllel. Én meg megitatom érte helyetted a borjukat! Tör kir belőle szilaj vigsággal. Avval se sző se beszéd, iramodik a kút felé. Mintha szárnyai nőnének. Libben a dereka, mikor a vedret lebocsátja; feszül, mikor (el­ húzza. Azok a feszülő karok, feszülő mell, ruganyos derék. A kamasz Jani az csak nézi, I belül nagpfény, örökös napfény, vagy mint­ ha olyan vo!na. * ha csak szíjból volna. Műértő kézzel lett volna csinálva. A leány csak nézi, nézi. Aztán megcsó­ válja, mintha kipróbálná, hogyan pattan. Nem látja, hogy a gyerek meg egyre csak Őtet nézi. Mintha benyelni akarná a tekinte­ tével. Nagy lehet az indulata. Mert mintha szólni akarna, de a szó torkán akad. Mikor végre szintén kiböki szinte hörög: — Adj egy csókot.............. A leány reá néz.............. ..... különben nem a tied az ostor. Másnap már őriz a Jani, mikor a libái A leány leteszi az ostort a kezéből, a gyepségre érnek. Leül a mesgyén, a mint szokta. A gyermek is melléje telepszik. Nem igen siet mutogatni az ostorát, ö teszi szóvá. aztán felkel, Nem szól egy szót se s elindul. A fiú elvörösödik. Aztán dühös lesz. Bele­ A nyele még nincs meg, de az ostor itt van, — feleli amaz s előadja az inge alól. lány után hajitja. Találta a lábán, úgy hogy annak élő piros vére kibugygyan. — Te nyúl utána, mintha nehéz volna elhinni, hogy neki még valóságos ostora is kerül. Szó a mi szó! A libapásztor kételkedve Ki is telt a Jani gyerek magáért. A ’ nyél felül a végén vastagabb; aztán egyenletesen vékonyodik a sudárig. És a sudara I Akár nyúl a tarisznyájába, kavicsot vesz ki s a buta tg! — Ez az egyetlen sző, a mi ajkán kiröppen. Nézi a vérét, a mint foly, foly; meg se sziszen. Aztán feltekint az égre. ..... Mintha rája a mi tegnap. nem az a nap sütne �szeptember 17. Szécsényi Hírlap 38 szám. Hosszas keresés után J.............. ur azzal a kéréssel fordul a toporzékoló főnökhöz, hogy lenne szives zsebét megmutatni;.és midőn e szokatlan kérdésre a főnök dühösen csapja síét kabátját, a kitámadott ember ennek zsebéből húzza ki a keresett iratot. Mire a megszégyenült főnök így szól: Lássa, lássál milyen feledékeny ember va­ gyok, még azt is elfelejtettem, hogy reggel 6 órakor már itt voltam, aláírtam és szóra­ kozottságból zsebre dugtam. * fúszer és lisztkereskedö SZÉCSÉNYBEN a placztóren. Raktáron tartja a legjobb minőségű hengermalmi Vasúti menetrend 1909. május 1-töl. liszteket, továbbá jó minőségű fűszerárut és Agaód—B gyarmat—Losonca. cukorkákat. V.-V. V.-v. Sz.-v. V.-v. Budapest k. p. u. ind. HUJ 2»-7’ Hatvan o 3 j Aszód . 8‘u 7’0 9«3 Bgyarmat. ötö 7»« 237 2’« 8W 7-4 8« 10'7 4» M a érk. ind. Siácsény Losoncz Rutka .Pohár érk. 9 * 3»3 4« w !<7 1O» * a 12’* 8»> Rendelmények házhoz szállíttatnak. 3» |tö *2 4 7 ni GLATTSTE1N ADOLF Losonca—Bg^yarmat—Assód. • Poltár ind. Rutka o Losoncz Ssécsény Bgyarmat ■ érk. Hatvan B.-pest k. p. u. •> ind. M érk. Aszód V.-v. V.-v. Sz.-v. V.-v. 4«0 421 — • 2J8 8» • e w • 5% 728 3’2 4<1 7-H 4*» 38 700 8“ 1110 806 8i& Jutányos álak és pontos kiszolgálás. könyvnyomdája, könyv- és papirfíereskedése, Szécsényben. 730 9£t 9H 5>7 a 212 8’4 9M • I2‘5 6'-j • Ne mulassza el megizlelni a természetes alkalikus sulfatus Elvállal mindenféle könyvnyomdái munkákat a legjutá-. nyosabb árak mellett. Nagy választék helyi és más képeslevelezőlapokban. Nagy raktár: Irodai papír, levélpapír valamint dobozpapirokban. Eladó ház. (iYLGYI. gyógy- és borvizet mert ez nemcsak kitűnő borviz, hanem jónak bizonyult az emésztési zavarok, gyomorssvanyuság, 'gyomorhurut, aranyeres bantalmak, alhasIpózsQS, sárgaság, elhlzottsag, vese- és hélyaghurut eseteinek gyógykezelésére. Kapható: Fűszer-, csemege üzletekben A Rákóci út legforgalmasabb helyén levő sarokház, különösen hentes üzletnek kiválóan alkalmas helyiséggel 'szabadkézből eladó. . ' Értekezhetni Kálmán Istvánnéval. Szécsényben. Amennyiben egyik tekintélyes po-L roszországi kőszénbánya képviseletét átvettem, azon helyzetben vagyok, hogy fűtésre legjobban alkalmas el-, sőréndü porosz darabos és kockaszenet 3 korona 40 fillérért porosz diószenet 3 „ 40 „ gázkoaksot 5 t, „ 100 kgramként legalább tíz méter­ mázsa vételénél ajánlhatok. házhoz szállítva Előjogy xOsoket bármily menynyiségro elfogad. Tepper Adolf . Deutsch Gábor házában. Nyomatott Glattstein Adolf könyvnyomdájában Szécsényben. 1909. . ’ ■. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HIRLAP_1909-191000163.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1909_09_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-09-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905&amp;pos=9&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 1. évfolyam 38. szám (1909. szeptember 17.) Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan periodika Politika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom