<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="4309" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/4309?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-24T19:26:54+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="4143">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/361f2eab72c3fdd4728048e15abe0ecc.jpg</src>
      <authentication>2989e7824b38b5dd643d62db432f52cb</authentication>
    </file>
    <file fileId="4144">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/de0fd2867479fef4cc0156fe7591e7ce.pdf</src>
      <authentication>637b7b7eff176726c77da58f5429b5f9</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="116386">
                  <text>37. szám.

Szécsény, 1909. szeptember 10

I. évfolyam.

Szécsényi Hírlap
SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI

Megjelenik minden pénteken.

Előfizetési ár:

Egész évre 8 kor.

Félévre 4 kor.

Egyes szám ára 16 fillér.

közlemények a szerkesztőhöz küldendők.

A szerkesztőség telefon száma: 1.

rozottan

Felfordult világ.

A lap szellemi részére, vonatkozó minden

Kálmán Sándor.

—

Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők.

Előfizetési pénzelj reklamációk
és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők.

Felelős szerkesztő:

Negyed évre 2 kor.

—

KÖZGAZDASÁGI HETILAP.
ÉS

megállapította,

hogy a

tifust is a

elterjedt nézet volt,

legyek terjesztik.
New-York kikötőjének környéke ugyanis

hogy valamely földöv annál egészségtelenebb,
minél melegebb és hogy trópikus tájak a

régóta híres tífusz járványáról és a kiküldött
bizottság e helyet választotta vizsgálatainak

nagy meleg folytán olyan öldöklő hatásúak
az európai emberre nézve. Ma már azonban
az emberi kutató ész minden kétséget kizá
*
. rólag megállapította, hogy igen sok betegsé­

.teréül. Légyfogóval állított föl a kikötő számos

get, mint a tífuszt, maláriát, sárgalázt, kolerát

a halálesetek száma kőit is megtalálta az
összefüggést. Amint szaporodott a csapdába

Eddig általánosan

és még többet a különféle

szúnyogok
kell felírnunk.
legyek,

és

rovarok: mint
*a

moszkitok

rovására

A mi házi legyünket, melyre eddig csak

alkalmatlan, tolakodó tulajdonsága miatt volt
okunk haragudni, a szigorúan tudományos
kutatások úgy ismertetik meg velünk, mint
mind azon betegségek terjesztőjét, melyek
ivó vizzel, étellel vagy érintkezéssel átvihetők

egyik emberről a másikra. A légy ugyanis
nyughatatlan természeténél fogva örökké ntoz-

még sem lepik el a világot, annak az az
oka, mert nekik is sok az ellenségük. Itt
vannak a békák és apró éneklőinknek több,
faja. És mit tesz az ember? A békákét meg­
öli, bölcs

törvényeinknek

fittyet

hányva a

kedves kis éneklő madarak fészkét pusztítja,

helyén s úgy találta, hogy a fogott 1-gyek ' tojásaikat elszedi, magukatJlépveszőivel, csacsakugyan fertőzve voltak a tífusz baktériuma­ i pókalitkával, sok helyen hálóval fogdossa I
Hát nem felfordult világ ez?
*
ival, másrészt pedig a legyek mennyisége és
A hasznos madarak pusztítását még a
női divat is előmozdította azzal, hogy a ka­
lapokra évtivedeken át felrakto még a ko­

került legyek száma, úgy növekedett a ha­
librikat is, szerencse, hogy ujjabban a varjú
lálesetek száma Is; és,a mint ritkultak a
legyek, csökkent a halálozás, azért a Jankee : és libatollak jöttek divatba.

elisnevezte a házi legyet — és pedig

tán -

mél­

tífuszlégynek.

Nem lesz talán fölösleges, ha fölemlítem,

Meg van az országos törvény (de csak
i papíron),' hogy a hernyó fészkeket mindenki
köteles leszedni.

Ki is hirdetik minden téb-:

utón (ha el nem felejtik), de hogy utána is
hogy a légy a tojásait a trágyára rakja, itt
néznének, váljon a törvény végre lesz-e hajtva,
élnek az apró fehér légykukacok, itt alakulnak
át vörösbama bábbá, végül légygyé; de, , az senkinek sem Jut eszébe.
megél rothadó konyhahulladékban is.
Hiába szedi le 10—20 ember, ha 100

•gásban van, felkeresi a hulladékokat, rászáll- ------ magyarázataiéinak, hogy nagy
nem teszi; a mint kopasszá teszik a fákat egy
a betegre, onnét ismét tova röpül az ételek,
városokban a tifuszlégy ritka, míg falukon, 1 helyen, mennek tovább, a hol élelmet talál­
nak. — És hiába adott a gondviselés a maitalok avagy az evőeszközökre s a felszívott,
a hol sok a trágya, óriásilag elszaporodik.
vagy a testére tapadt baktériumokat szélhordja.
Ehhez járul még a nemtörődömség, melynél | darakban szövetségeseket az embernek, mi­
Az ide vágó megfigyelések adatai -szerint fogva sok ember nemhogy pusztítaná, hanem
kor a tudatlan a kártevőit kíméli, barátait
egy-egy légyen és a benne levő baktériumok a hulladékok összehalmozásával szaporítja, a * pusztítja. — Hát nem fölfordult világ ez?
mosogató víznek nyiithelyre való öntésével . &amp; ’gy vagyunk mindennel — Meg van az
száma az egy milliót is meghaladhatja.
Innét van az, hogy a kolera télen ren­

desen szünetel, mert nincs légy, a mely azt
terjessze és hogy akkor uralkodik a Járvány
leginkább, mikor legtöbb a légy.
Újabban a new-yorki kereskedők egye­
sülete által e célra kiküldött bizottság hatá­

A Szécsényi Hírlap eredeti tárcája.
Genftől Münchenig.
Irta: M. J.

(Folytatás.)

Ha Oenf legelegánsabb és leggazdagabb,
úgy Luzern joggal a Svájc legszebb és legrendezettebb városának mondható, mely úgy
fekvésénei mint a Vierwaldstádti tó mentén

elterülő alpesi vidék mesés szépségénél fogva
gócpontja a Svájci idegenforgalomnak. Luzern
mint a hasonló nevű kanton fővárosa, a
Vierwaldstádti tó partján fekszik, hol a Reusz
folyó belőle—ép úgy mint hallottuk, Genfnél
a Lac Lémanból a Rhöne folyó — kifolyva, a

várost két egyenlőtlen részre osztja, melyek
egymással öt híd által vannak összekötve.
Ezek közül a legérdekesebb a múlt század
elején, vagy tán még az előző században
épült cölöpös fahíd, az u. n. kápolnahíd, mely
kettősen megtört vonalban vezet át a tavon,

aszfalt az egyes háztulajdonosok erszényéből,
;
ki
volt hirdetve számtalanszor, hógy az a
• Hát nem felfordult világ ez?
I gyalogjárók számára készült, azon biciklizni,
Pedig hát a légy úgy is szapora jószág.
J terhet tolni nem szabadi Törődik vele valaki?
Egy-egy nőstény átlag 120 petét rak, mely­
A közelmúltban egy vidéki ösmerősömből rövid időn belül légy lesz, úgy, hogy
mel mentem végig a főúton. Ismerősöm egyegy nyáron 6-ivadék is kifejlődik, S hogy

táplálja, hizlalja őket!

van a pályaudvar,

a hajdani

alépítménynek oldalain szines villamos körték

tó balpartján

vannak elhelyezve, mi esti világításnál, mint
a sokféle szint a tó gyönyörű sima tükre
viszaveri, elragadóan bájos képet nyújt A
hídon végig vonuló tető alatt I—I hidpillérnek megfelelő!tg I—I háromszögű fafestmény
látható, melyen a város keletkezésének, épí­
tésének, fejlődésének stb. egyes epizódjai

jezsuita kollégium, mely jelenleg kormány­
épületül szolgál jobb partján épült a gyö­

vannak megörökítve az egyes képek alatti
német szövegű magyarázattal. E hid közvetlen
szomszédságában van az 1877-ben épült

monumentális egyívű hid, mely, mivel az
előbbi híd ferdén megy a tavon át, ezzel

hegyes szögben találkozik, mi nem nyújt
éppen legeszthetikaibb képet ; úgy látszik a

rozoga faalkotmányt bizonyos kegyelettel
őrzik s azért nem bontatják le a luzerniak.
A város értesülésem szerint megközelítő­

leg 25000 lakossal bir, kik nagyobbára
katholikusak és. tisztán német ajkúak. Igen
szép rakodó partja, pompás modem épü­
leteinek sokasága, rendezett szép utcái, szá­

nyörű fegyvertár (arzenál), a régi 16-ik szá­
zadbeli jezsuita templom és tanácsház, a népmuzeum, a szép-régészeti muzeunj, a 17-ík
századbeli Szent Leodegar templom és az

igen szép kálvinista templom.

A város főbb nevezetességei közül kü­
lönösen megemlítendő az úgynevezett Löwendenkmal, melyet Thorvaldsen szobrász
modellje után Ahom szobrász az 1792 évben
Párisban a Tuílleriák hős védelmében elesett
svájci gárdisták emlékére egy 14 m. hosszú
8 m. magas nyers tömör sziklába vésett bele.
Abrázol pedig e szobor egy bal szügye csúcsán
a gerincoszlop közelében átdöfött, arcával
pajzson nyugvó, alvó oroszlánt, mely fölött:
wHelvetiorum fídel el virtutí
*
alatta pedig e

szöveg van vésve: .Die X. auguszti II.
et III. Septembris MDCCXCII. Haec sunt

az egész hid végig fazsindelyes tetővel van
befödve; jobb csúcsár/ egy tóba épült gulya

mos tornya és temploma, gyönyörű régi
bástyás körfalai mindmegannyi kelléke, hogy

nomina eorum, qui ne sacramenti fídem
fallerent, fortissime pugnantes cedderunt,
Solerti amicorum cura elad! superfuerunt ;•

alakú kápolna látható, mely sokoldalú fate­
tőzettel van befödve. Úgy annak mint az

e kis város Svájc városai közül úgyszólván
a legyszebb képét nyújtja. A Vierwaldstádti

ez szabatosan fordítva annyit tesz: .Asváj­
ciak hűsége és bátorsága emlékére.
*
Itt van-

i

�Szécsényi Hírlap

37 szám.

szeptember 10.

társadalmi tekintetben nagyobb szabadságot

váló jogot és akor rögtön üzletbe megy ta­
nulni. Ez az úgynevezett .Lehrzeit
*
mely

szer csak megáll és botjával az egyik házra
mutat; az ablak párkányok leverve, a fal be­
firkálva, valami kemény tárgygyal összekar­

aki a garde de dame intézmény

colva, ismerősöm csak ennyit mond:
.Egy darab Ázsia."

voltából hasznot húzott, az .Auslándef
*
volt
És ezért tisztességes úri családba külföldinek

Megyünk tovább, a midőn már messzi­
ről rá mutat egy másik házra, a melynek fala
nem Archímedés-i figurákkal van eléktele-

bejutni nagyon nehéz, mert a szeneit tapasz­

maga képes már wzrf/ri.egy Üzletet, mely a
világ minden részével összeköttetésben van.

talatok igen keserű^.

A hamburgiak igényei sokkal kíssebbek mint

A német és magyar nő gondolkozás-,
módja közt óriási a kűlömbség. Itt a termé­

gékonyság.

nitve s ismét hallatja az- előbbi szavakat:
.Egy darab Ázsia." — Hallgattam.
Alig haladtunk néhány lépést, midőn •—
már inkább hátrafelé — rámutat az aszfalton
hagyott emberi becsületre és szinte undo­
rodva mondja harmadszor is:
.Egy darab Ázsia*! — Félre kaptam fe­

jemet, hogy ne lássa a szégyenpirt arcomon!
Váljon nem megfelelőbb dm lett volna-e

az ő mondása?
x

Irta: Emődi Andor.

(Folyt)
A második ok a konkurrentia a nők ré­
széről. 'A szépnem, mely nálunk még csak
V mint .szükséges rossz" szerepel, itt a férfinak
szinte nélkülözhetetlen dolgozótársa. A nő
sablon munkát sokkal nagyobb kitartással és
pontossággal végez mint a férfi, szerencse,

hogy e ponton túl tehetsége nagyrészt fel­
mondja a szolgálatot, mert önálló munkára,
mondjuk egy üzlet szellemi vezetésére, inga­
dozó jelleme és csekélyebb áttekintő képes­
sége miatt többnyire alkalmatlan. De igy is
kivette a férfi kezéből a .kivitelt
*,
a mecha­
nikai munkát. Mert itt bizonyúl be az, hogy
nem az a jó kereskedő aki jól stenographál
jól ir gépen, pontosam könyvel,- mindez csak

szolgai utánzat: hanem aki ismerve'az öszszes nemzetek piacainak helyzetét, a kérésiét
és kínálat közti viszonyt helyesen és a kellő

pillanatban oly módon &gt;h;dja kihasználni,
hogy az végeredményképen a fogyasztó köS zönségnek a javára váljék. Itt a legkiválóbb
nő sem imádat tárgya, mint nálunk, hanem
valódi embertárs, a férfi támasza, tanácsa­
dója. A német nő a legkitűnőbb feleség, de
házasságon kívüli szerelmi viszonyra nem is
igen adja a fejét s talán innét van, hogy

nak megörökítve azok nevei, kik megtartva
legszentebb fogadalmukat, hős halállal múltak
ki, barátaik megemlékezve róluk, e borzalmas
csata emlékére ide vésefték a tántoríthatatlan
hősök neveit. Következnek a vezérek nevei s

az elesett katonák megközelítőleg érintett
számadata. Ezen emlék esti villamos világítás
mellett egyszerűsége mellett megkapóan nagy­

szerű látványt nyújt.

* Ezen emlék mögött van a Staufer mú­
zeum az Alpesekén található összes állatok
kitömött példányaival és közvetlen e mellett
van a .Oletsergarten* mely utóbbiban a

.glecsermalorn*-ban a glecserek okozta tellurikus elváltozásának keletkezését láthatja az

ember. T. i a köveket az olvadó glccserJég görgetege saját tengelyük körül nagy
gyorsasággal forgatja; ezáltal a sziklában
kisebb nagyobb kráterszerű üregek keletkez­

aljában a 10—20 q.

súlyú kő

található, mely e tölcsérszerű óriási Öreg
létrejöttét eredményezte. Ennek keletkezését
ott a hely színén a gfecsermalmot bemutató
fiú nyomban meg is magyarázza olyképpen,
hogy a keletkezőben levő kráterben fekvő
kőre

mintegy

20 m.

hogy

ismeretlen

szetesség, nálunk a&gt; inesterkéltség a jellemző.
Itt a belső érték a fő, nálunk megelégszik a

nő egy elegáns külsővel és olykor néhány
léha vicc minden szellemi szükségletét kie­
légíti, Itt az „egész? asszonynak az .egész
*
ember az Ideálja. Itt ha a szerelem

nem is
oly forró mint otthon, de egy egész életen
keresztül tart, és azt hiszem az itteni házas­
ságok átlag sokkal boldogabbak. A felesége
iránt a német éppen olyan gyengéd, mint a
menyasszonya, iránt.? S joggal a mintás há­
zaséletnek tulajdonítható, hogy Németország

Metamorfózis.

nek melyek

* élvez, mint nálunk s az is biztos,
is

magasságból

vastag

lakossága igen nagy arányokban növekszik
s nagy belső erejénél és számánál fogva
mindinkább méltó tesz a világ történet irá­
nyításában az első helyet elfoglalni
.

Csodálatos dolog azonban, hogy a né­

met szülő mily kevés gondot fordít gyerme­
kei nevelésére. Annyi utcagyereket; mint itt,

ritkán lehet látni.
■
Egyszer egy sz&amp;p művészeti múzeumban

épp Kiinger müveinek tanulmányozásával
foglalkoztam, midőn egy 20—30 tagból álló
díszes társaság vésziéijes üvöltéssel tölté meg
a levegőt s midőn égy idegen bácsi méltat­

lankodni mert s az Őrnek szólt, ez igen kur­

tán

válaszolt

hogy

.Gyermeknek is kell

lenni a vi ágon." Az biztos hogy nálunk ez
iQu indiánfiókák otóóiísáre (5—10 éves

urak és hölgyek

vegyesen; itt már dívik a

deducatio), egész rendőr csapatokat létesí­
tenének. Az iskolában azonban teljesen átala­
kulnak e nagyreményű ‘kis betörők, mert
megvan a németben az a minden jót utánozni
tudó tehetség és a tanulás vágy. A hamburgi
fiatalemberek közt a legkevesebben tesznek
érettségi vizsgát. Én legalább egyetlenegy

megszerzi az

egyéves

a magyaroké, -és több a

hasznos iránti fo­

Nem szükséges ahhoz hogy jó társaság­

ban foroghassunk, hogy tudjuk tavaly mely
istálló jockey-ja nyerte meg a derbyt és hogy
X. Y. harmadrangú operettcsillag mily színű
tollat hord a kalapján, mert a társalgás ren­
desen okosabb dologról folyik. A nép álta­

lános műveltsége magas, mert van tere a
társadalmi érintkezésben, mert egy társaság
exclutiv. A gazdag társaságában nem

sem

érzi magát rosszul a szegény ember, mert
nem érezteti vele a vagyonbeli külömbséget.

Bezzeg merjen nálunk egy iparos ember,
bármily becsületes légyen is egy gentryvel,
feltett kalappal beszélni!! hát egygyel több
a tönkrement exístentiák száma.

v.

Mindkettőjüknek csak azt a tanácsot
lehet adni, hogy jöjjenek ki ide, rövid idő
alatt megtanulják mit tesz az: .szabad Ham­
burg szabad polgárának lenni.
*
Alsó, auf

Wiedersehen 1

A pénz értékét megbecsülik, mert becsü­
letesen dolgoztak érte. De el is várja min­
denki, hogy munkája a gyümölcsét meghozza.

Ma egy üzleten, melynél az egész munka
abban állott, hogy az egyik főnököm 5 percig
egy hamburgi kereskedő céggel telefonált s
aztán egy három code-szóból álló sürgönyt
menesztett Hátsó-Inbiába, teljes 4000 márkát
kerestünk. Négygwr tonna rizslisztnek intportálásáról voltszó.
Még egy arcvonása sem rándult meg a

főnökömnek, midőn az Accept (bocsánat, de
nem jut eszembe a magyar szó) megérkezett
nemhogy vajarni módon talán örömének
adott volna pár szóval kifejezést. Kérem,

csinálja meg gyorsan a szerződést, szólt ne­
kem, s az Ügy be lett fejezve, öt perc múlva

beszélt róla. A mi Jókaink
regényében olvsatam fenomenálisán
önkéntességhez . találó következtetéseit az egyes népek jelle-

éretségizett hamburgi fiatalembert nem isme­
rek. A hatodik gimnázium vagy reál osztál­
lyal

3—4 évig
*
tart Ez a tanítás oly alapos hogy
midőn a 19—20 éves fiatalember kitanult,

A
vizsugarat bocsát bp, minek folytán a hatal­

mas kő rohamos gyorsasággal saját tengelye
körül forog addig, inig a víz árja Őt e moz­
gásban megtartja. E glccsertelepet 1872-ben
egy szándékolt épitelés alkalmával itt vélet­
lenül találták meg és e lelet arról tanúskodik,
hogy Luzern helyét. valamikor évezredekkel

már senki nem

egyik

chi

tó,

illetve a Limmat

és a

Siehl folyó

mindkét partján fekszik, melyek számos
híd által vannak egymással összekötve.
Zürich igen élénk iparral és kereskedelemmel
bíró város, melynek idegen forgalma nagy.
Engem e szép városban leginkább világhírű

műegyeteme és egyeteme érdekelt; mindkét
ezelőtt glecrerek foglalták el.
s
épület óriási területen gyönyörű fensikon
a város közvetlen közelében épült A város
Luzernnak jelentékeny selyemfonása ,s
I kiváltó nevezetességei: a nagyszabású kanselyemgyárai vannak (a híres Henneberg-féle
! főni kórház, a vakok a • siketnémák intézete.
selyemgyár tudvalevőleg itt van.) E város
mesésen szép környékét a Vhrwaldstfldti tó ^Legszebb része szerény nézetem szerint a
mentén sajnosait csak hajóról egy e tavon 1 nagyszabású indóháztól a Zürichi tóhoz ve­

zető Bahnhofstrassen, a pályaudvar közvetlen
tett sétakirándulásunk alkalmával szemlélhet­
! szomszédságában látható Escher Adolf, egye­
tük meg, gyönyörködve a Pilátus, Götsch
temi tanár, a zürichi kanton legutolsó pol­
és a Rigi Alpesek ideális szép panorámá­
gármesterének, hatalmas gránit alapzaton
jában.
Junius 21-én kora reggel e szép várost
elhagy va,-Zürichbe indultunk. Itt, sajna ren­

nyugvó bronzszobra. Zürichben láttam elő­
ször. Zwíngli vallásreformátor szobrát, ugyanitt

delkezésűnkre álló idő rövidsége miatt csak
néhány óráig tartózkodhatva, kocsin széledtünk el és kiki a maga tetszése szerint nézte
meg hamarjában az igen élénk forgalmú,
mintegy 100000 lakosú német várost, mely

láttam De Camdolle, a híres természettudós,

fővárosa, a
Zürich és az Etli Alpesek völgyében a Züri­
mint az hasonló

nevű

kanton

szobrát Gyönyörű a X! századbeli román pillé­
reken épült Groszmünster, a Frauenmünster
a St Péter templom, melyben Lavatter János
költő s philosophus Zürich szülötte (f 1801)

két évtizednél tovább plébánoskodott, meg­
említendő még az igen szép# modern pósta-

�37 szám.

Szécsényi Hírlap

mére abból hogy hogy fejezi ki azt: pénzt
keresni. Az erős testű, egészséges gondolkozású német azt tartja. „Das tieid muss mán
auch verdienertkönnen." ö a pénzt becsü­

szeptember 10.

gyünkbe mi újat produkálni legalább oly
mértékben, hogy az náh iik uj legyen, ha
másütt már ismert is. És ha már nincsenek

üj pastaüjLy nöksáj. Bússá községben f. évi

szeptember 1-től kezdődőleg posta ügynök­
ség létésittetett, mely bárhova szóló levélpostai
küldemények, továbbá csak a belföldre,
Ausztiába, a megszállott tartományokra, vagy

élénkeszfl könnyű vérű francia „gagne I' argent“ nyeri a pénzt. Egy jó ötlet és már

is a magyarok közt geniek,
*)
tudunk-e prak­
tikusan és ésszel utánozni ? Hogy képesek
legyűn-e rothadt intézményeinket lerombolni
és szabad szellemnek megfelelőket építeni?

hull magától a manna. A Jankee csinálja a
pénzt (tornáké the mopey). A körmét pisz­
kálja csak és mégis ömlik • ölébe a dollár.

Hogy észre fogja-e venni valahára a mi
szégyenletes protektió — rendszerünket,, mely
nagyop .sok valódi tehetséget tönkretesz?

Küldemények felvételével, továbitásával, le­
adásával és utalvány, nemkülömben posta­

Csak a szegény magyar izzad vért mig meg­
gazdagszik, meri ő néki keresni kell a pénzét.

Megszületik-e valamikori nálunk is a . társa­
dalmi viszonyok egészséges átalakulása, a
birtokviszonyok megfelelj rendezése? És

takarékpénztári ügyletek közvetítésével van
meghízva.’
,
Az ügynökség leszámolás és ellenőrzés
tekintetében a nógrádszakali postahivatalhoz

megszűnik-e legfőbb,bajunk: a kivándorlás,
nemzetünk lassú elvérzése? És mikor nem

tartozik és összeköttetését naponként egyszer
közlekedő gyalogjárat utján nyeri.

letes munkája

révén

megérdemli Áz

okos,

Vajha sikerre) járna a keresés bár inár talál­
nánk valamit í &gt; . ,
J

Ad vocem: kereskedői ügyesség. Éppen
a műit héten olvostam egy itteni lapban,
hogy Angliában egy részvénytársaság alakult

a magyarországi virzierők kihasználása cél­
jából, Eddig a magyarok nem tndták, hogy

lesz

legfőbb

exportcikkünk a

Hungária?

Csak 5/percig gondolkozzunk komolyan,
aligha Ízlik utána a fraricia pezsgői

De dacára a sok hiánynak, dacára an­
nak, hogy máshol sokszor jobban 'érzem
magam mint Magyarországon, dacára annak,
erőnyi vizierő nyugodott kihasználatlanul.
hogy itt finomabb a modor, hogy művelteb­
Ellenben Londonban tudták. Szóval egy
idegen társaság ismét óriási kamatokat fog bek az emberek, mégis Örökké visszavágyom
kapni pénzéért, mely nyereségét bizonyára e közé a bűneiben Jí? kedves nép közé.
Szinte idehallatszik a távolból az esti harang
nem az ország határain belül fogja elkölteni.
Magyarország egyike lenne a -világ lég- • szava, ckak úgy viszhangztk a falu a csinta­
lan aratólányok pajkos danájától, csakhamar
gazdagabb államainak, ha lakossága ameri­
ezek is elcsendesednek; csend lesz, amilyet
kaiakból s nem magyarokból állana. Ritka
itt soha sem lehet élvezni. Csak egy pilla­
állam a föld kerekségén dicsekedhetik annyi
natra szeretnék otthon.lenni, a .bzOlöknél, a
természet adományozta kincsesei, mint hazánk.
rokonoknál, az ismerősöknél ahol féltő gon­
Magából az idegenforgalomból meg lehetne
egy népnek gazdagodni, ha kellő érzéke lenne dosság, . és szeretet vár reám, csak öt percig
hozzá. Fürdőink, melyek világhíresek gyógy- ' szívhatnék magamba Ahazai levegőt, hazai
virágillatot, mily örönujid felejtenék el min­
erejűket tekintve, ázsiai állapotban;vannak.
dent, amit,itt hagytam, csak kettő léteznék
Ami rendezve lett egy pár év alatt, az idegen
tőkének köszönhető legnagyobbrészt. Még
*
1 számomra: az otthon, a haza.

a saját

hazájukban

körülbelül *'« millió ló-

száz és száz szebbnél szebb vidék vár a
Kolombus Kristófjára. A TriuU hét vasárnap­

ján egy közeli kis tengeri fürdőbe tettem
kirándulást hol a'többek közt csodálkozva
tudtam meg, hogy a, fürdő ingyenes tertispályáját az állam építette.'. Nálunk ez komi­
kus és pénzfecsérelésnek látszanék, itt tudják

már, hogy minden

luxus

befektetés idővel

kellő kamatait mindig meghozza.
Alkalmam volt legutolsó otthoni tartóz­
kodásom alatt csöndesen megfigyelni a mi

népűnket. Nem tudom mi hiányzik jobban
nálunk: az egészséges gondolkozásmód-e

vagy az erő a kivitelhez; hogy képesek va-

.... •) VMMk;, awoar uUlmAay • gyida, metyaek tattwilto
hattaát
aea Mwt; oö r»a Bt
Loriirt gnvtta•'•ea-.bro pántuá; br? tfeMBehrtiaCV ki
kywWRv * k
* okáaaí fetóeriHWrti OrOk bAUra kivetette mán
írért ehsűtetcH atb.
Surfc.

HÍR-ÉK/^
ItpvUtiOtatlJill kB2|yllts. Városunk kép­
viselőtestülete folyó hó 13-án d. u. 3 órakor

rendes közgyűlést tart a következő tárgyso­
rozattal:
.
1. Az 1910 évi községi

költségvetések­
nek megvizsgálása és elfogadása.
2. Az 1910. évi községi közmunka költ­
ségvetésnek megvizsgálása és elfogadása.
3. Vágatási és húsvizsgálati szabályren­

épűlet, a

svájci orsz. muzeum, az

iparmu-

zeum stb. ',
■
Az itt látottakat csak néhány főbbvonás­
sal jegyezhetvén

be naplómba, a látottakról

természetes csak hézagosán számolhatok be.

Még aznap délelőtt útra kelve, tovább

robogunk Romanshomig, a hol a Bodeni tó
pariján ismét hajóra szálunk; itt fájó szívvel
végleg elbúcsúzunk Svájctól, a hol oly sok
szépet láttunk, hallottunk és tapasztaltunk és

még egy végső

búcsúzó pillantást vetve a

vadregényes svájci Alpesekre, a hajón meg­
ebédelünk és d. u. 2 óra felé Lindauba, a
bajor Velencébe, érünk. Itt a német arrogan­
cia s alapossággal keresztül vitt vámvizsgálat

kellemetlenségein átesve, futó pillantást ve­
hettünk csupán e szép kis határvárosra;

csakhamar felszállunk a müncheni gyorsvo­
natra mely innen a Algául alpesek gyönyörű
szorosai közölt haladva ér fel a bajor fensikra és

este 7 órakor fáradtan

érkezünk

deletnek előterjesztése és tárgyalása.
4. A Rákóci utón levő Pintér Sándor-féle
bel telek és ház megvételének előterjesztése.
5. A vasúti gyalogjáró építésének ügye.
6. Az „Ördög **
árok rendezésének ügye.
7. A városház előtti tér rendezése.
8. Előterjesztés az artézi kút létesítése

tárgyában.
9. Bírói jelentés. »
Váliuthek. Budinszky István nyugalma­
zott, tanító utódjául Halásziban Bállá István

Németországba szóló, azonban 1000. korona
értékét meg .nem haladó pénz és csomag

Mikor a kiutal fiaik klsst lio|ts. Beviszi
az első alkalmazott a kész iratot a hatalmas
főnök irodájába aláírás végett s előzékenyen
nyújtja feléje a magával hozott tollat is.
A főnök ideges nyugtalansággal méri
végig alantasát s elutasitólag monoja: Majd
csak a magam tollával írom alál
Kimenőben szembe jön a másik alkal­
mazott szintén irattal a kezében, hogy ö is
aláírassa azt a főnökkel. A mint találkoznak,
az első odasugja a másodiknak, hogy ne
kínálja meg a főnököt tollal, mert nagyon
ideges és őt udvariasságáért megtámadta.
Mikor a második kijön a főnök irodá­
jából, akkor meg ez támad rá társára: „Te
hiszen tudsz az embernek kellemetlenséget
szerezni, úgy rám förmedt az öreg, hogy ta­
lán az ujjúval írja alá
*
1

Arttalkít Sifcséijta. Most már teljes a
reményünk, hogy vizmizeriánk igen rövid
időn Veiül megszűnik.
. .
Alig két hete, hogy Coll Demeter oros­
házi jóhirű kútfúró a talaj megvizsgálása vé­
gett városuukban időzött, máris annyira
előrehaladtak a tárgyalások, hogy a folyó hó
13-án tartandó képviselőtestületi ülés egyik
tárgyát „artézlkút létesitése" képezi.
Igazán égető szükség van egy ilyen kút
létesítésére. De mivel több 10000..koronába
kerül s hogy az amúgy is magas pótadó
százaléka lényegesen ne emelkedjék, a taka­
rékpénztár vezetősége hálára kötelező aján­
latot tett a városnak. Hallomásunk szerint
ugyanis hajlandó a takarékpénztár az Összes
költségeket a városnak 5
* -ra előlegezni. A
visszafizetési módot ólyformán állapította
meg. hogy a város évenként fizet a takarék­
pénztárnak 1000 koronát mindaddig, mig az
Öszes előlegezett összeg pénztárába be nem
folyik.
Mivel azonban előreláthatólag az 100O
korona kezdetben az
-os kamatot sem
fedezi, úgy segít a városon, hogy a takarék­
pénztár is ad e célra sajátjából évenként
1000 koronát, ami annyit jelent, hogy a kút­
fúrás költségeire saját árban adja a Kölcsönt
és ezen felül, az összes költségek 50
*'-át
magára vállalja.
tktsrttfs bunr. A balassagyarmati es­
küdtszék f. hó d-án Kürtösi János érsekvad­
kerti lakost hitvestárson elkövetett gyilkoság­
ért 14 évi fegyházra Ítélte.
Az ítélet kihirdetése után az elitéit
szóllásra Jelentkezett s így szólt: Nagyyágos
elnök úr az az utolsó kívánságom, hogy itt
a tekintetes bíróság előtt egy nótát eléne­
kelhessek.
r
.

választatott meg.
. &gt; í
A szécsényi tanitóikar egyik tehetséges
tagjának Fejér Lipótnak leányát Lenkét, ki ez
évben végezte be tanulmányait, a sárbogárdi
(fejérmegye) izr. hitközség hívta meg s állását
e napokban foglalja el„ Kitartást és sikert

Penzla tázatl tlsrtrfttlft mrruisááM. Lapunk
egyik számába jeleztük már hogy a Nógrád
és Hont vármegyében levő pénzintézeti tiszt­
viselők a többi vármegyékhez hasonlóan kör­

l^ivánunk szép de. nehéz, pályájukon.

értekezletet tartottak amelyen az 'alakítandó
egyesület alapszabályainak tervezetét tár­
gyalták.
Az alakuló ülés október hóban fog

*Endrefalván aljegyzőnek Morvay Károly
pénzügyi tanácsos veje Kranitz Károly vá­
lasztatott meg folyó hó 7-én egyhangúlag.

Münchenbe, a német Athénbe, hol a pályaud­
var közelében levő „(Jrand-HÖtel Grűnwald-

DnfihlnfÜlt Jabláncy Miklós min. ta­
nácsos, balassagyarmati pénzügy igazgató f.

ban száltunk meg.

hó 6-án 7-én a szécsényi m. kir
talban hivatalvizsgálatot tartott.

adóhiva­

zetet óhajtanak alakítani
E tárgyban f. hó 4-én Balassagyarmaton

megtartatni

melyre

hivatalosak

lesznek az

összes pénzintézet igazgatói, igazgatósági
és felügyelő bizottsági tagjai, valamint a
vármegyei társadalom vezető emberei.

�szeptember 10.,

Szécsényi Hírlap

37 szám.

Vasúti menetrend 1909. május 1-töl.
▲szód—BryannwU-IxMonos.
V.-v. V.-Y. SZ.-V. V.-v.
390 330
8to
Budapest k. p..u. ind. 1186
236
7M
105
Hatvan
a
938
3J6
Aszód
*
4
a
207
Bgyarmat
7Í. •
6%
a *
*#
2
8{7
érk. 718
liéosiny
8®
*
318
ind. 7

érk.

Losoncz
Rutka

a »•

Poltár

. a

9U
*7
1
*5
12

*
4
1O9O

425

835 •

' IrOtonoB—BgyarmBt—Aswód.
V.-v. V.-v. Sz.-v. V.-v.
—
4’0
491
ind.
830
218.
11«
a
790
5W
319
a
924
érk.
*1
4
.
75°

Poltár

Rutka
Losoncz

Sxéosény
■
Bgyarmat
Aszód
Hatvan
B.-pest k. p.

ind.
a

érk.
a

U.

w

3J
700

731
8'1
1140

808
8tó. 12
*S

4
*
5'7

*
93

8“

•

*
9J

•

6%

•

•

faszer ás llsztkereekedő

.’ SZECSENYBEN a piacztéren.
——-

Raktáron tartja a legjobb minőségű hengermalmi
liszteket, továbbá jó minőségű fűszerárut és
\
cukorkákat .
Rendelmények házhoi szállíttatnak. || Jutányos áiak és pontos kiszolgálás.

GLATTSTEIN ADOLF
Könyvnyomdája,
Könyv- és papirKeresKedése,

Szécsényben.

Ne mulassza el megizlelni a

természetes alkalikus sulfatus

° O Y Ü G Y I „
gyógy- és .borvizet
mert ez nemcsak kitűnő borviz, hanem’jónak

bizonyult az emésztési zavkrók, gyonortava-

Elvállal mindenféle könyvnyomdái munkákat a legjutá- nyosabb árak mellett
Nagy választék helyi és más képeslevelezőlapokban.
Nagy raktár:
W

nyuaíg, gyomorhurut, aranyeret bántalmak,
alhaslpoxsga, sárgaság, albizottság, vese- ét
hétyaghtnit eseteinek gyógykezelésére.

Irodai papír, levélpapír valamint dobozpapirokban.

Kapható: Fűszer-, csemege üzletekben

Eladó ház.

*

4
*

•

.

, 1

Egy darab kétméteres
vaságy sodrony betéttel
eladó
Schesinger A. fia cégnél. ’

■

A Rákóci út legforgalmasabb helyén lévő sarokház,
különösen hentes üzletnek kiválóan alkalmas helyiséggel
, szabadkézből eladó,
értekezhetni Kálmán Istvánnéval
. Szécsényben

Amennyiben egyik tekintélyes po-1
roszországi kőszénbánya képviseletét
átvettem, azon helyzetben vagyok,
hogy fűtésre legjobban alkalmas el­
sőrendű

porosz darabos és kockaszenet
3 korosa 40 fillérárt
porosz diószenet 3 „ 40
„
gázkoaksot
5 „ •** () |
1OO kgramként legalább tíz méter­
mázsa .vételénél házhoz szállítva
ajánlhatok.
1 Előjegyzéseket bármily menynyiségre elfogad.

Tepper Adolf

Deutch Gábor házában.
Nyomatott Glattstein Adolf könyvnyomdájában Szécsényben. 1909.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="6">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="617">
                <text>Szécsényi Hirlap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="91054">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HIRLAP_1909-191000159.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="91055">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1909_09_10.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91031">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91032">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91033">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91034">
              <text>1909-09-10</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91035">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91036">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91037">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91038">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91039">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=marc&amp;amp;recnum=168905&amp;amp;pos=9&amp;amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390787&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91040">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91041">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91042">
              <text>Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91043">
              <text>Szécsény</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91044">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91045">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91046">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91047">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91048">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91049">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91050">
              <text>Helytörténet</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91051">
              <text>Szécsényi Hirlap 1. évfolyam 37. szám (1909. szeptember 10.)</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="91052">
              <text>Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="91053">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="18">
      <name>Helytörténet</name>
    </tag>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="14">
      <name>Szécsény</name>
    </tag>
    <tag tagId="13">
      <name>Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
