https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a3405548c8e46b8430e12f7320fc037b.jpg 21b765e7473a69666f2f5e204b795c31 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2ecfd74f88daa3bb898c00a12a7017c5.pdf 93b3c7250986b5586b97cf39bc7cabae PDF Text Text Szécsény, 1909. julius 16. I. évfolyam. 29. szám. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden pénteken. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Kálmán Sándor. Előfizetési pénzelt, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. A lap szellemi részére, »a nyilttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz A szerkesztőség telefon száma: I. küldendők. Félévre 4 kor. Negyed évre 2 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő: — Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. . szereti — utána megy, benyúl zsebébe, elő­ Olvasóinkhoz! helyre lép be, — magát bemutassa. Jól tudom, hogy mulasztást követtem el, midőn minden bemutatkozás nélkül toppantam mint szerkesztő a .Szécsényi Hírlap* múlt számá­ ban igen tisztelt olvasóink elé, de remény­ iem kihallgatás nélkül — statarialiter fognak elitélni. a készletben tartott nyalánkságokat, teletömi száját, zsebeit: csak akkor jön meg a bátorsága, csak akkor köt barátságot veszi Úgy illik, hogy az ember, — ha idegen nem a bácsival I Mondom én is ígyjártami Azok a jó b á c s i kja — munkatársak — addig-addig simogattak; ígértek mindenféle nyalánkságot, jobbnál jobb, szebbnél szebb • cikkek képében,, niig levettek a lábamról s Midőn lapunk buzgó munkatársai a mef ígértem, hogy kötélnek állok. szerkesztésre felkértek, mondhatom nem szí­ Ám ezalatt telt-mult az Idő, a hírlapot vesen vállalkoztam; felhoztam előrehaladott nyomatni kezdték s az én bemutatásom el­ koromat, amikor már nehézzé válik a toll, a melynek forgatásához vidám kedély, sok gyakorlat és munkakedv szükséges; fel gyenge fizikai szervezetemet, elfoglaltságomat, melyek egyenesen megehezitik az írói mun­ kálkodást ; fel tulérzékeny kedélyemet, a mely ily exponált állásra egyenesen alkalmatlanná tesz: nem használt semmit) Ellenvetéseimre azzal feleltek, hogy azon ne aggódjam, lesz cikk elégi .Besoroznak minden épkézláb embert * a gárdába, a kik ellátnak jobbnál jobb cikkekkel, hogy csak tudjak belőlük válogatni! Végre is úgy jártam, mint a gyermeki Midőn idegen jön a házhoz, az ismeret­ len arc láttára, az erős, vastag hang halla­ tára megrettenve menekül a belső szobába, legfeljebb az ajtó keskeny, nyílásán át tekint * get be; csak mikor a bácsi, — aki a jó kis gyermekeket rendszerént oly nagyom T ÁR C Z A. Úgy remegek . . . Úgy remegek, mint a levél, Ha kezem kis kezedhez ér; Olyan vagyok, mint a gyerek, Szólanl is alig merek. Félve nézek szép orcádra, Mint bűnös a szentoltdrra; Férfi volnék, erős, szabad, És zsarnokom minden szavad. *Még ha érintem kezedet, Erő feszíti mellemet; Szemeimnek tekintete Büszke önérzettel tele. Mi vagy szivem? ml vagy lányka? Ember, vagy isten csodája? Istenem — ha nem szégyelném, Hogy igéznek, még elhinném I 0—ez M—s. Hül a nap. . maradt. Ugy-e nyájas olvasóim nem köveznek meg érte? Azoknak a jó munkatársbácsiknak pedig azt mondom, hogy most már tele legyen a zsebük folyton édességekkel, nyalánkságokkal: I hirlapcikkekkel, mert . . . „mejt tü- * jömben véde a bajátszádnat 1* • Uj programot adni fölöslegesnek tartom. Múlt számunkban főmunkatársunk oly vilá­ gosan körvonalazta lapunk irányát, hogy ab­ ból valamit elvenni, vagy hozzá adni szük­ ségtelennek tartom: „hogy szellemi kapcsot létesítsen és képezzen azok közt a kik Írják és a kik ! szólói; Szécsény fejlődésének munkásai aka­ runk lenni; . hogy nyílttéri rovat e lapban nem lesz; személyi dolgok nem valók a nyilvánosság elé." De nem folytatom; hosszas ismétlésekbe bocsátkozni nem akarok, toliam pedig gyen­ gébb hogysem annál jobbat, szebbet nyújt­ hatnék. Azon szép üdvözlettel lépek olvasóink elé: „Béke velünk I* Kdlmdn Sándor. A családi nevelés ferdeségei. Irta: Fejer Llpót A korszerű nevelés és oktatás megho­ nosította az iskola falain belül a szülei érte­ kezleteket, melyeken szülő és tanító kölcsö­ nösen megbeszélik az oktatás ügyes-bajos dolgait, hogy a nevelés és tanítás annál na­ gyobb sikerrel járjon. Kisebb vidéki városokban üdvös értekezletek még nem honosodtak meg s Így a tanító egyes paedagogiai kérdéseket a he­ lyi- vagy szaklapokban közöl. Rendes körülmények között a gyermek örömest hódol nevelőjének; hibás nevelés olvassák; hogy olvasóinknak egy-egy kellemes órát szerezzünk; egymás megértésének szó- következtében azonban, kivált ha a kellő felügyelet elhanyagoltatok a gyermek akara­ tossá lesz és nem engedelmeskedik nevelő­ jének. nyár pedig oly jéggé alakítja át. így tart ez a folyamat sza- hideg, hogy kánikulában is ( kadatlanul évszázadok óta, csuda-e ha a ma^&s didereg az ember; bizony hül a nap!* éjszakon 100—300 méter vastag, nagy kiterÁm a tudomány legf nomabb műszerei ' jedésfl jégmezők keletkeztek és keletkeznek. mitsem tudnak arról, hogy a nap a törté­ nelmi korban észrevehetőleg kihűlt volna. — Csak úgy árasztja melegét messze a vi­ lágűrbe, csak úgy melegíti földünket ma, mint melegítette évezredekkel ezelőtt és fog­ ja egyenlően melegíteni még évezredek múlva is. Ne keressük az okot messze tőlünk a napban, mikor földünk geofizikai viszonyai kielégítő magyarázatot nyújtanak nekünk erre. Jelen cikkem célja épen az, hogy az okot ismereteink alapján közöljem azokkal, kik iránta érdeklődnek. Azt ma már minden ember tudja, hogy földünkön a meleg eloszlása nem egyforma; van forró égöv, a hol örökös nyár és van hideg égév, a hol örökös tél uralkodik; e kettő közé esik a mérsékelt égöv az ő négy évszakával — Az is köztudomásn, hogy a hideg égövben — a sarkkörökön túl a hó soha el nem olvad teljesen, hogy hó hóra esik. Olvadás azért ott is van, de csak kis mértékben; s az olvadás alkalmával keletkező Hül a nap I ezt halljuk a mostani abnorvíz az alantas hórétegbe szivárogva s ott mis időjárásban naponta. Hosszú tél, rövid nyár, tavasz és ősz nincs is; az a rövid I megfagyva azt évről évre tömöttebbé, végül Az is közismert tény, hogy a föld kérge nem szizszintes, hanem a tengerek felé gyen­ gébben vagy erősebben lejt és így azok a jégmezők — ha a domborzati viszonyok más tekintetben is megfelelők — nem ma­ radhatnak egy helyben, hanem mint hatalmas glecserek (jég ár) lassan bár, de folyton csúsznak, mondhatnék: folynak le a tenger felé. Mert valójában a glecserek teljesen azonosan viselkednek a vízzel. Az áthághatlan akadály felduzzasztja s kitéríti utjokból! medret vájnak maguknak a kemény gránitban, a meredélyen gyorsabban siklanak alá s ilyenkor keresztrianások támadnak rajtuk, a midőn a jég vastagsága megmérhetővé válik, egyenesebb mederbe jutva ezek a repedések ismét össze záródnak és egybefagynak. El­ érve a tengert, hatalmas nyúlványaikat messze béeresztik a tengerbe, míg egyrészt a tenger hullámcsapásai, másrészt saját súlyúk alatt letörve, szabaddá válnak s lesznek az úgy­ nevezett jéghegyek. De a tengerek vize is folytonos áramlás- �Ezen hibás hajlamot könnyebb mege­ lőzni, mint;kiirtani, mert a gyermek kezdet­ ben a já<és rossz iránt egyaránt fogékony lévén, csak a neveléstől függ, hogy mily haj *? lamok fejlődnek a gyermekben. A felnőtt a gyermeknél tökéletesebb lény lévén, -ez okból a.gyermek önként simul a felnőtt emberhez és hallgat annak szavára s helyes nevelés közt nem is tanúsít engedetlenséget, hacsak a tüÍságQS *szQlői szeretet az úgynevezett el- kéhyeztetefr nem siklatja a gyermeket arra, hogy környezete irányában érvényesítse akarátáC/t.^vX *• Kisgyermek hibát követ el, figyelmezfessta arra legelőször szép sz5val, ha csakfehrt hassunk a gyermekre erkölcsileg; de ha> figyelmeztetés használ a szi­ nem gorú büntetéshez kell folyamodnunk, mert ellensíegülést tűrni nem szabad. Az ^kényeztetés felkölti a gyermekben , a dac, .önfejűség és alattomosság hajlamait. Óvakodjék tehát a szülő az elkényeztetéstöl, mert Jja .ezen ösvényre lépett, bajos vissza­ térni, sőt gyakran lehetetlen is A gyermek­ nek igen finom érzéke lévén, csakhamar ész­ reveszi ha a szülő a nevelés módját látszó­ lag a gyermek hátrányára változtatja — iránta bizalmatlan lesz, ami a szülei tekintélyt alá­ ássa és a nevelés eredménye kétessé válik. A szülők -gyermeik nevelésénél még más lé­ nyeges hibákat követnek cl és miután azok igen gyakoriak, említés nélkül nem hagyhatók. A. csalá^ életben a gyermek gyakran követ e!(p‘y libákat, melyek a helyes nevelés szem­ pontjától, büntetést érdemelnének; azonban a gyöngéífj^nya, vagy szerető teslyér, hogy a gyermeket a büntetéstől megmentse, hibáit eltitkolja, sót gyakran arra tanítja: atyádnak azt meg He mondd, ha kérdez igy—vagy azt möndjad jíeti I Az anya, vagy testvér gyönyOrktóik'a'gyermek házudozásában, mert tettütóMftejm' forttolták még és nem veszik ész?e, hogy a gyermeket ők maguk tánitják hazudni.’ A .gyermek csakhamar rájön, hogy a ha- zudozás hatalmas eszköz arra, hogy a meg- érdemelt büntetés alól kibúvjon! és ezen esz­ közhöz folyamodik annyiszor,jtfMnyszor arra szüksége van. Végre ml mafcühleris^megsokaljuk a hazudozását és megbüntetjük a gyermeket, hogy leszoktassák' a* rút szokásá­ ról, E. büntetés azonban a legtö&tóvesétben már késő és más hibákat is hozott létre. •• A gyermek a hazugságra Ógy'ítóókíatott, hogy mi magunk vetettük el a hazugság mágját és ezért a gyermek a büntetést igazságtalan­ nak tartja. Mi ennek a következménye ? Nem más mint a szülők iránti blzalmaüánság és ennek káros következményei. A néveíé * te­ hát igazságos legyen. *Az igazság képezi azon nagy horderejű kapcsot, mely a társadalmi élet rendjét megóvja a bomlástól} azért kell a nevelésnél az igazság érzetének fejleszté­ sére nagy súlyt helyezni. Hiszen a helyes nevelés • nem mint jóra való szoktatás. A ferdén egyéb nevelt gyermek mindenben túloz és ha érdeke úgy kívánja hazudik is, nem szabad tehát szent­ nek venni, amit az ilyen gyermek, mond. levő Nagy hiba, hogy a tanköteles korban gyermekek válogatás nélkül mindent olvasnak a mi kezűkbe kerül, ez szüli leg­ több esetben a korai érettséget és a gyakori erkölcsi züllést, Napi lap, ponyva irodalom szeretet — és tisztelet, — munka »— és rendszere tetre. Bölcs Salamon mondja: „Minden istenfélelemről azt az bölcsességének élet az alapja az istenfélelem." A felebaráti szeretet és tisztelet a helyes nevelés alapját képez­ vén, sajnálattal tapasztaljuk, hogy sok szülő erre vajmi csekély súlyt fektet Naponként láthatjuk, hogy az iskolából alig kikerült ifjú vagy magát már kisasszony­ nak vélő leány úgy mén el tanítója és a fel­ nőttek mellett, hogy köszöntésre sem méltatja; — várja, hogy a tanító őt süvegelje meg. Ennek oka bizonyára a családban és annak ferde felfogásában rejlik. A mely csa­ ládban a tanító nevét tisztelettel nem említik, ott a gyermektől sem lehet várni, hogy ta­ nítóját tisztelje. Gyermekek jelenlétében nem szabad a tanítóról becsniérőleg nyilatkozni, mert ez az iskola és tanító tekintélyének, mindenek felett pedig a nevelésnek árt. Fontolják csak meg a szülők, hogy a gyermek tanító nélkül vadonc s a tanító végzi rajta a nyesést és oltást! Ami végre a munka és rendszeretet illeti, kívánatos, hogy lehetőleg korán kedvel lessük meg a gyerme­ kekkel a munkát, mert a munka edzi a tes­ tet, de bizonyos rend is legyen a munka teljesítéséoen. Ha a felhozott nézeteket figyelembe vész­ és ponografia nem gyermek kezébe való mert idő előtt megmételyezi ártatlan lelkét. Vagy mily helytelen és meggondolatlan szűk és a házi nevelésnél érvényre is juttat­ juk, önként következik, hogy az iskolából a eljárás az, hogy a szülők gyermekeiket fel­ nőttek nyilvános • mulatságaiba yisiik, az különféle büntetés ki lesz zárva, mert a ta­ nító az iskolában helyesen nevelt gyermekkel határozottan rossz nevelésre vall,” á gyermek találkozik; ellen esetben pedig nagyon is szükséges a szigorú iskolai fegyelem. Nagyon helyesen jegyzé meg Commenius: „Fegyelem nélkül, ,az iskola „.plyan, minkH walOTO’hviz néíkül." •• . játszék társaival társaságában. és ne mulasson felnőttek / A házi nevelés , általános a baja, hogy a test edzésére semmiféle súlyt neipjielyez, pedig csak egészséges testben lakhaljlc egész­ ségek lélek. A görögök és rómaiak 4miqt^az .ókor Az iskola a szülőtől jogosan követelheti, hogy gyermeke, midőn az iskolába lép, né­ mileg már nevelve legyen; mert az iskola köre és ideje nem. engedi, hogy a családi legműveltebb népeinek nevelését — test­ edzés és szigorú fegyelem jellemezte; de ne­ nevelést egészen vállára vegye. veltek is a családnak erkölcsös és Munkás j Amit a család elmulasztott, vagy amit elérni nem tudott, azt az iskola csak részben tagokat, az államnak pedig derék pplgárokht. Szükséges továbbá, hogy a szülő, gyer­ pótolhatja, sok esetben^ azonban alig tehet mekeit nevelje: Istenfelelem —. ‘Jéíedaráti • valamit. w .... .............. bán julius 16. Szécsényi Hírlap 29 szám. yap/'a.mit a nap %melege és a szelek együttesen ’ idéznek glö. — A sarki tengerek vize erősen lehűl s ekkor tömöttebbé, nehe­ zebbé válik; az egyenlítő tengerek vize pedig felmelegszjjc,, kiterjed,, I^önyebb lesz.és az egyensúly felbomlik. — A sarki tengerek vizel aztán délfelé, az egyenlítői meleg vizek éjszak felé áramlanak, hogy a megzavart egyensúlyt . helyreállítsák. — Ezek a sarki áramok ^szállítják el aztán á jéghegyeket mé&Eé íe délre sokszor a hajósok vesztére, mert a' ní^ jiajó ily óriással összeütközik, — ^/mi.jjedig éjjel nem ritkaság, -r az A mikor szobánk kályháját befűtjűk, a kályha körüli levegő felmelegedve'felszáll, a azonban erősen befolyásolja a tenger és szá­ miről rövid utón meggyőződhetünk, magunk is, mert ha valami kis pelyhet a kályha mel­ hogy a szárazföld sokkal gyorsabban és erősebben melegszik fel mint lett eleresztünk, azt fogjuk látni, hogy a le­ vegő fölfelé radagja magával. A kályhához aztán mindenfelől áramlik a hideg levegő s igy a szobában állandó körmozgás}: cirkulatió keletkezik. a víz, de gyorsabban ki is hül és ezen fi­ zikai külömbség a fölöttük elterülő légrétegek Igy van ez a nagy természetben is. Az egyenlítő alatt felmelegült levegő felemelkedik a magasba és fent..szétfolyik razföld eloszlása. Tudjuk azt, melegére is befolással bir. Szenteljünk hát egy röpke pillanatot eme körülménynek is. Európa Ázsiával összefüggésben egységes szárazföldet képez, melyet a geofizikában és ennek egyik ágában a meteorológiában éjszakra és délre; alant pedig helyébe áram­ egybefoglalva Euráziának szoktak nevezni. lik a hidegebb, nehezebb levegő, éjazakról , Eme földterületen a 30—35 szélességi fokok aztán különösen ha rajokban érkeznek — ké­ és délről. — Ezek a légáramok azonban a táján óriási sivatag húzódik keresztül, a pesek úgy a tenger vízét, mint a légóceánt föld forgása következtében kitérnek az egye­ melybe beleesik Arábia, a perzsa, a Góbi és J^OtenL i nes irányból az alsók nyugat,.a ^felsők az indiai sivatag. A sivatag sivár homokja ./A ki .figyelemmel olvassa a napi lapok kelet felé. A felső —=• keleti iráiwfráaleH.— már májusban, de még inkább junius, júliusban híreit,- bizonyára tudomással bír arról hogy légáram azonban nem éri el a .Hlílwkat. haerősen felmelegszik, úgy hogy egyes utazók az idén nagyon.sok jéghegy úszkál az Atlanti nem a iiapforditók táján — a 35-ik széles­ t 50—60 * C. meleget jegyeztek fel. Misem óceánban Európa és Amerika között s hogy ségi fok körül — alászáll s úgy , a * éjszaki, természetesebb, minthogy a sivatagok felett a a ha jósoknak gyakran van alkalmuk azok í mint déli mérsékelt égöv légköRÚssynagával í —• mondhatnék forró levegő a magasba emel­ ragyogó pompájában gyönyörköbni. ragadja kelet felé. Innen van (tálunkra t u Ikedik és fent szétfolyik; helyébe pedig minMindazáltal ezek a jéghegyek a klimati­ nyomó nyugati szél; mig a déli-déltekén, ! denfelől hidegebb levegő ömlik és a föld for­ kus viszonyok kialakulásában csak mellékes, a hol a szárazföldek és hegyek nem lépnek gása által a merőlegestől eltérítve,örvénylő szél módosító tényezők, a főfaktor azonban a közbe zavarólag, állandónak mondható. . (forgószél) keletkezik, a mely gyakran több levegő. A levegőnek ezen vázolt cirkuláliójál ezer kilométerre kiterjed. Ezt nevevik a me- menthetetlen ül elveszett. — Ezek a jéghegyek �julius 16. Szécsényi Hírlap 29 szám A nevelésnek legyen az akár családi, akár iskolai, végcélja csak egy: A hazának derék polgárokat nevelni. Így aztán bizonyára beteljesülnek a legnagyobb szavai magyar hogy; .Magyarország nem volt, hanem lesz." Adja Isten, hogy ügy legyen. HÍREK. WIU !■ T III ISI ■ 1 T lir'f y tf. JTTT, l g ■ 1909. julius hó l-ével uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Előfizetési árak: Félévre ....................... 4 . — . Egész évre ... ... 8 . — . Egyes szám ára . 16 . Félreértések kikerülése végett szüksé­ Aiaiáiy. A vallás és közoktatásügy mi­ adományozott Aua-M Blrfciúlyiíűa. A páratlan gyógy­ donosa a törzsvendégek kívánságára folyó hó 25-én Anna-bált rendez. A bál sikerét biztosítja az az általános érdeklődés, amelylyel e kellemes hely iránt a környékbeli lakosság viseltetik. A Salgálaqáai khzüUoyz rt salgótarjáni gesnek tartjuk a függetlenségi és 48-as kör területén Böckh Hugó dr. bányatanácsos tu­ azon tagjait, akik lapunkat járatják, értesíteni dományos vizsgálatai közben egy 30 méter arról, hogy az eddig élvezett kedvezmény­ ! mélységben fekvő és igy könnyen hozzáfér­ ben 1909. julius hó I-től nem részesülnek. hető három méteres uj szénrétegre bukkant Ataonnls Időjárás. Évek óta olyan szokat­ Ennek alapján a kérdéses területet megbírál­ lan időjárásunk van, hogy kénytelenek va­ ták és azt konstatálták, hogy ezen a helyen gyunk hinni, miszerint a cethal kiütötte több millió mm. szén fekszik, nyitott rétegben. farkával a földet helyéből. Az idén áprilisban Vásár. Az apostolok oszlásai vásár folyó volt julius és most júliusban van április. hó 12-én zajlott le szakadó esőben. Már évek óta úgy össze-vissza van gabaA máskór .futó" vásárra felhajtatott lyodva a négy évszak, hogy ember a talpán 2000 drb. borjú és szarvasmarha, 900 drb. aki kitalálja, hogy mikor van tavasz vagy 1 ló és 100 drb. sertés. Juh egyáltalán nem nyár, aki kutatja, keresi, vagy óhajtja tudni volt. Féltizenegy óráig alig került valami el­ ennek okait, olvassa el mai számunkban meg­ adásra. Azután igen élénk vásár fejlődött ki, jeleli! tárca cikkünket. úgy, hogy összesen: 1041 drb. állat cserélt A baak kamatláb. Nagy dolog idő van. A gazdát gazdatiszteknek csak vasárnap délután van pár óra szabadidejük. Múlt vasárnap délután az egyik sörcsar­ nokban összeverődött vagy hét gazdatiszt. Ad wctm: Rdrós Múfyad, Az itteni fürdő Söröztek. Sörözés közben megvitattak egy­ vasas gyógyvizét nem csak az újraépítés . Aprólékok. két szakmájukba vágó kérdést Azután tréfál­ koztak egymással. Az egyik például kérdezi, hogy milyen gazdálkodást folytat sok bérlő az utolsó két bérleti évben. Találgatnak, emelte ki az ismeretlenség homályából, hi­ szen már fabódét korában küldtek ide'pesti orvosok pácienseket, de még ezt sokkal megelőzőleg is ismeretes volt a forrás or1 szágszerte, — habár csak suttyomban . . . vitatkoznak s abban álla­ 1 Z. Ádám ügyvéd mondja el az esetet abból podnak meg, hogy .rablógazdálkodást". Ugylátszik az .Osztrák magyar bank" az időből, mikor még a Huszár-családnál nevelősködött Tereskén, ez pedig a múlt század teorologiában de prés sí ó-nak, a melynek valamely pontjába (nem mindig a közép­ pontba) esik a barometrikus mini­ tudjuk, hogy a masimum egyszer az atlanti óceán éjszaki részében, másszor Angolország fölött, majd pedig a Byskaí tengeröböl táján van. Ép úgy a depressió és a vele járó mi­ mum, a legalacsonyabb légnyomás. A deprestid helyén felszálló meleg levegő a magasba szétfolyva az Atlanti óceán fölött aztán lassan leereszkedik, lehűl és megteremti a masimu mot, a legmagasabb légnyomást s e kettő között igen gyakran 10—12' külömbség is lehet • E nagy légnyomási külömbség folyamá- nya aztán, hogy az Atlanti óceán hűvös pá­ ratelt levegője Európán keresztül zúdulva, igyekszik a depreslio felé páratartalmát elő, a magas hegyvidékeken hó alakjában hullatva le a földre s erősen lehűlt levegőt hagyva maga után. Azt lehetne ez ellen felhozni; hiszen ha igy állana a dolog, akkor minden évnek egy­ formának kéne lenni, már pedig néhány év túlnyomóan száraz és meleg. Csakhogy ott a bibi, hogy az óceáni masimum valamint adepressió és a minimum nem mindég egy és ugyanazon helyen fej­ lődik ki. — Ha némi figyelmet szentelünk a meteorológiai jelentéseknek, azokból meg- éveiben volt. — Növendékeivé lassagyarmaton Rákóczi-fejedelemut 29 szám • léjük, mideniken 2—2 termetes hordó, olyan 12—15 akós, — megismerték, hogy szende­ alatt ügyvédi irodát nyitóit Szép jövőt jóso­ helyi svábok szállítják s tréfásan oda szóltak lunk neki. hatású kies fekvésű rárósmúlyadi fürdő tulaj­ 2 K — fillér. negyvenes naponta nagyobb gyalogsétát tett s különösen Lejár a szerződése. Rablógazdálkodást folytat, * szerettek a váci országúira rándulni, melyen mert nem szállítja le a kamatlábat. akkor nagyon élénk volt a közlekedés. — Klltpltt U ílttbl Dr. Szenes Alfréd, Sze­ Egyszer három terhes szekér közeledett fe­ nes Jakab jónevü helybeli kereskedő fia Ba­ niszter a nógrádmegyeri és magyargéci rom. ' kath. elemi iskoláknak ingyen taneszközöket Szécsényi Hírlap Negyedévre............ vezetősége is érzi, hogy két év múlva végleg nimumról, hogy most délen, majd pedig éjszakabbra a nagy Orosz sikság fölött terjesz­ azok dialektusán: no vas prinkc tenn Vetter? (No mit hoznak atyafiak?) Csak úgy félváll­ ról felelt az egyik sváb nagy flegmával: .Rohitser Wasser aus Rárós Múllyad," — de megmagyarázta a másik, hogy .múlyadi vizet" hordanak valami nagykereskedésnek Pestre, ott aztán palackozzák és rohícsi cím­ kével ellátva küldik szét az országba. — a budai sashegyi Megtörtént az különben vörös borral is, mikor még bőviben termett, (ha mindjárt Solymáron is vagy Budakeszin,) hogy Burgundból.burgundi vignettával indult világnak. — Ezt meg olyan egyén mondta el, aki (akkor az .Angol királynő" szálló bérlője) csere-viszonyban állott valami bur­ gundi borkereskedővel; — egyszer csak fo­ gyatékán volt a burgundi bora és sürgősen kért újabb szállitmányt, küldvén az egyen­ értékűt sashegyiben. — Hja, de ott is szűkiben voltak a készletnek, — megírták, hogy a sashegyit szívesen vették, (éppen jókor jöt) de burgundit csak később küldhetnek. — Visszaírt, hogy zavarban van, mit tegyen? Válaszul kapott egy sereg címkét .Rúzs dö Burgond" felírással s azt az utasítást, hogy palackoztasson sashegyit s tegye rájok ezt a vignettát (Azt persze elhalgalták, hogy ók sem tesznek egyebet.) Ezt azonban mégsem merte megtenni, hanem címezte igy akkori magyarsággal: .Ofner als Burgunder." Halálos beteg volt a nyakas kuruc. — Tudta, hogy azon az utón van már, mely egy más, ismeretlen világba vezet S az utolsó pillanatokban visszagondolva e .nyomorúság völgyében" eltöltött múltjára aggodalommal gondolt a túlvilág! bíróra, mert bizony nejé­ hez, gyermekeihez sokszor nyer** .kíméletlen volt Hogy fog ő ezekről ott elszámolni. Hogy könyítsen lelkiismeretén, ágyához, szólitja feleségét s igy szól hozzá: Asszony, bocsáss meg nekem hogy keserűséget okoz­ tam neked, sokszor megbántottalak; de Isten Krisztus úgyse te sem mindig úgy tétéi, a mint kellett volna. Hogy a legfelső fórum elfogadta-e ezen mentséget enyhítő körülménynek, arról •hallgat a krónika. ' kedett — Igen természetes, hogy a masimum SZERKESZTŐ ÜZENETEK. helye szerént a szél is majd éjszak, majd közép, máskor ismét dél Európa fölött teszi'meg az útját. És az ez irányban .A hajnalok menyasszonya." Nem - Mért tesszük félre e költeményt mh tha a tehe ség méltánylása elöl kitérni akarnánk, hanem elvből mellőzzük a közlését, mert oly Irány gúzsaiba jutott, melyet eddigi termékei után egyelőre értékelni nem lehet, élvezetet, pedig — dallamtalan, sőt ritmustalan szerkezee folytán — nem nyújt. Ez m irány a legszebb gondolatokat sem juttatja érvényre, az elő­ adást pedig hangza'talan prózává préseli, ami sem a magyar, sem más nyelvű költé­ szetnek nem lehet előnyére. Szóval a Múzsa kedvesebb nekünk az ideális görög öltöny­ ben, koszorúval a fején, mint a franczia szabású secesslős öltönyben; * óhajtjuk, hogy szerző is fordítson hátat neki, aztán szívesen látjuk. és minimum tett sűrű megfigyelések képezik épen a me- teoroligai következtetések (időjóslások) alapját. Ha most már az Óceán amúgy is hűvös levegőjét az olt úszkáló jéghegy-rajok is befolyásolják, megértjük: hogy miért hidegebb az idei nyár a szokottnál. Igen természetes — még más, helyi ökokat is lehetne felemlíteni, de félek, hogy már is hotszabalmassá váltam, azért csak anynyit: A nap egykor minden valószínűség sze­ de sok ezer évnek kell addig elmúlni, mig enargiacsökkenését mű­ szereink nekünk megmutatják; mi tehát nyu­ rint ki fog hűlni, godtan álhitünk. K. S. ' H. 1 Mindhármat besoroztuk. F, L Köszönet, minél gyakrabban. .Sírba vágyMk" Vágyát teljesítettük, átadtuk a modem sírnak, a krematórium­ nak alias: sparherdl. �48Ő1909 szám. gok, ,u. m. 2 lószerszám, <2 kocsi, 1 szecska­ vágó, 1 tehén, 1 borjú, 2 csikó és 1 hidas nyilvános árverésen elhdatttak. Árverési hirdetmény. ? Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. fa értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szécsényi kir. járásbí­ róság 1908. évi Sp. 4393. számú végzése következtében dr. Essősy Béla ügyvéd által képviselL Ipolysági takarékpénztár javára 350 kor. ’ s. jár. erejéig 1908. évi julius hó 14-én foganatosított kielégítési végrehajtás útján lefoglalt és 1630 koronára becsült következő Ingóságok, u. m.: 1 kazal széna, 1 rövid és | hosszú kocsi, 1 cséplő járgány, 1 szecska Vágó, borjú, <1 tehén, 40 csomó búza, 25 Csomó rozs és 65 csomó árpa nyilvános árve­ résen 'éladatnak. Mély árverésnek a szécsényi kír. járásbífóság 1908-ik évi V. 3945 számú végzése f oly tón ?350. kor.. — fillér tőkekövetelés > ennek 1908. ed.april hó 1.. napjától; járó 8jY?. ka­ matai, eddig összesen 118 kor. 04 fillérben biróilág már megállapított és árverés kitűzés 2 kor.- 40 fill. költségek, erejéig Pusztatercsen leendő eszközlésére 1909. svl JoIIbs hó 224k u a p j Siwk. d®lu tan 1,3 órait határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hívatnak meg, hogy az érintett ingóságok áz Í88L évi LX. L-c. 107. és 108;, fal értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbel ígérőnek, szükség esetén becs­ ágon a|g|Js elfognak adatni ' . Amwyiyiben az árverezendő ingóságokat irtások is Jé á felülfogialtatták s azokra fcTelétfífftl jogot nyertek volna, éten árverés ar 18817 éVi LX. t.-c. 102; §-a értelmében etekjatóüa is elrendeltetik. ,v_. Szécsény, 19Q9, évi julilis 2 napján, . Nagy, kir. bír., végrehajtó. ,, •ttj-ti’ötofiíffi-. , . ... . Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. ‘ t-c. 102. fa értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szécsényi kir. járásbhúsáifMbOB évi Sp; 5444 számú vég<?épe kóifetkeztében dr. Essősy Béla flgy.véd áitaír, képviselt Ipolysági takarékpénztár jíwra 431 korona ereiéig 1908. évi dec. hó 9;cti. foganatosított kielégítési végrehajtás útján férni lefoglalt és 820 koronára be-tsfllt következő ingóságok, u. m. I. Gyürky .Pálnál 1' üsző borjú és 1 tehén, II. Liptay Györgynél ^ nyilvános árverésen eladatnak. j iftély Átverésnek a szécsényi kir. iárás‘ bfró^tód&ik évi V. 4807 számú végzése ftflytánr 431’ 'kor. tőkekövetelés ennek 1908. év futtat hő 1 napjától járó 51'. ka­ matai, eddig összesén 424 kor. 40 fillérben biróilág már megállapított és árverés kitű­ zés 2 kor. 80 fill. költségek erejéig Puszta­ tercsen, leendő eszközlésére 1909. évi jaIhnW 39-lk Mádának délutáni 3 órája határidőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hi­ vatnak meg, hogy az érintett Ingóságok az 1881. évi LX. t-c, 107. és 108. §-ai értel­ mében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet igéfőnelL szükség esetén becsáron alul is elfognak' adatni. iMhi Amennyiben az árverezendő ingóságo­ kat mások is le és felülfoglaltatták, s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés »az 1881^ évi LX^trC.j 102. fa értelmében ézek javára is elrendeltetik. Szécsény, 1909, julius hó 2. napján. ' . . julius 16; Szécsényi Hírlap 29 szám. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás­ bíróság 1909. évi V; 235/4 számú végzés folytán 300 kor. tőkekövetelés és eddig összesen 455 K. 09 f. biróilag már megállapított költsé­ gek erejéig Nógrád-Ludánybah leendő meg­ tartására 1909. évi julius ho 30-lk napján dél­ után 3 órája határidőül latfizetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c. 107.^ 108. §-ai értel­ mében készpénzfizetés mellett,^ a. legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak, adatni. , Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták, s azokra ki­ elégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. L«e. 120. fai értelmében ezek javára is elrendeltetik. .. Szécsény, 1909. .évi julius hó 14..papján. Nagy, kir, bír, végrehajtó. Né mulassza él megizlelni a természetes alkalikus sulfatus °GYÜGYI° gyógy- és tervijét mert ez nemcsak kitűnő botviz, hanem jónak bizonyult az emésztési zavarpK jyemerssvanyuság, gyomorhurut, aranyeret, hantáimat, alhaslpozsgs, sárgaság, albizottság^ yese- és hólyaghurut eseteinek gyógykezelésére'. Kapható: Fűszer-, csemege üzletekben , és vendéglőkben. 10— 490 — 1909. szám. • 4 Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-cz. 102., fa értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegedi kir. törvény­ szék 1908. évi 18729. számú végzése követ­ keztében dr. Engeí Mór ügyvéd által kép­ viselt Reich Mór és fia ezég javára 48 K. 85 f. s jár erejéig 1908. évi szepl. hó 17-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján felül lefoglalt és 735 Koronára „becsült következő ingóságok, u. m.: I varrógép és bútorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás­ bíróság 1908-ik évi V. 481 5. számú vég­ zése folytán 48 kor. 85 fillér tőkekövetelés ennek 1908. év jan. hó 17 napjától iáró 6*'<> kamatai eddig összesen 38 kor. 18 fillérben biróilag már megállapított és árverés kitű­ zés 4 kor. költségek.erejéig Ludányban le­ endő eszközlésére 1909. evf julius hó 23-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándé­ kozók ezennel .oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. L-cz. 107. és 108. §-?í értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az árverezendő- ingóságokat mások is le és felülfoglalták, s azokra kie­ légítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-cz. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szécsény, 1909. évi Juli. 4 nápján. Nagy, kir. bir. végrehajtó. Hirdetések jutányos áron. :: :: felvétetnek a kiadóhivatalban. a • Raktárun tartja a legjobb minőségű henger mai mi liszteket, továbbá jo minőségű fÜMzerárut es ezukorkákat. Rendelmények házhoz szállíttatnak Jutányos árak és pontos kiszolgálás ! Nagy, kir. bir. végrehajtó. ‘ 514—909. szám. Árverési hirdetmény, AMrott bírósági végrehajtó az 1881. évT lX* L-cz. 102., illetőleg az 1908. évi XLt f.-cz. 19. §-a értelmében ezennel köz­ hírré teszi, hogy a Bgyarmati kír. törvény­ széknek 1909. évi 4139 számú végzése kö­ vetkeztében Dr. Essősy Béla ügyvéd által képviselt Puszta Jánosné Javára 300 K. s jár erejéig 1909 évi márcz. hó 4-én fogana­ tosított kielégítési végrehajtás utján foglalt és 1120 lg< fillérre becsült következő ingósá- Nyomatott Glattstein ’Adolf könyvnyomdájában Szécsényben. 1909. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HIRLAP_1909-191000121.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1909_07_16.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-07-16 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905&amp;pos=9&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 1. évfolyam 29. szám (1909. julius 16.) Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan periodika Politika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom