https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2d9b43feeaa4fe7c6142807811727d7a.jpg 94380c68a712698210f6d4ef28a5e4e2 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/46c9cfd180746bd5e15ae8d02287150f.pdf db9cf5013bcbedc353148e1a0243fe2c PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal Megjelenik péntek és hétfő este Előfizetési ára (mindkét szám együtt) negyedévre 2 pengő Salgótarján, Főtér 1. szám Telefonszám: 58. Postacsekk: 28.744 szám. Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Laptulajdonos: „A Munka'' lapvállalat XII. évfolyam. 40. szám. Ára 16 fillér Lapvezér: Köntzey Ferenc Salgótarján, 1934. julius hó 7. A hadsereg sporthete. Keztyűsen, Bár a sport természetes célja a test és lélek edzése, hogy az ember minden körülmény között megállja a helyét, az egyes hadse­ regekben mégiscsak a világháború utáni időkben tudott meghonosodni. A régi béke világban ugyanis az volt a vélemény, hogy a katona ne versenyezzen, mert a legyőzött tekintélye ezzel megcsorbul. Ezt a helytelen felfogást először az amerikai hadsereg vezetői oszlat­ ták el, mert igen helyesen úgy gondolkodtak, hogy a sportolás léleknemesitő hatása éppen abban nyilvánul. meg, hogy a legyőzött elismeri és még jobban becsüli a győztes erényeit, de emellett min­ den lehetőt elkövet, hogy a leg­ közelebbi versenyben fordítson a sorrenden. ' Magyarország maroknyi hon­ védsége az első volt a világon, amely előmozdította tagjainak ver­ senyszerű sportolását, hiszen még jóval a világháború előtt azért volt legyőzhetetlen a magyar kardvivó csapat, mert honvédtisztek alkot­ ták a gerincét. Ez a versenyző szellem jutott uralomra Trianon után, amikor semmiféle „monarchiás” érdek se gátolta honvédsé­ günk vezéreit. Négy évenként ren­ dezik a hadsereg sporthetét Buda­ pesten, ahova elküldik minden hely­ őrség legkiválóbb tisztjeit és le­ génységét, hogy a teljes olimpiai programra szerint eldöntsék egy­ más között az elsőség kérdését. Ebben az évben junius utolsó he­ tében tartották meg Csonkamagyarország honvédségének olimpiai já­ tékait, amelyekre felfigyelt az egész világ spőrttársadalma, mert az egyes számokban sok olyan versenyző indult, akinek nevét széles e vilá­ gon ismerik. A katonás rendben lebonyolított versenyszámok a kö­ zönség körében is nagy érdeklő- Dr. Dornyay Béla új könyve. Balaton is környéke. Szerkesztették; Dr Dor­ nyay Béla és Dr. Vigyázó János. Budapest 1934. Turistaság és Alpinizmus kiadása 426 I. Számos tér­ képpel és sokszáz képpel. Télen ünnepelte a salgótarjáni Ba­ lassa Bálint Társaság dr. Dornyay Bélát huszonöt éves írói jubileuma alkalmából Ennek a huszonötéves, sok sikert aratott írói és tudományos munkásságnak méltó folytatása és betetőzése dr. Dornyay Béla legújabb könyve: Balaton és környéke. Ez a könyv nemcsak hézagpótló munka a magyar honismeret tudományában és az úti kalauzok terén, hanem újabb bi­ zonysága Dornyay Béla sokoldalú, tudo­ mányos felkészültségének, páratlan munka­ bírásának és kiváló írói készségének. Dr. Dornyay Béla túlságos szerény­ ségére vall, hogy neve a könyv címlap­ ján igy van feltüntetve : „Szerkesztették dr. Dornyay Béla és dr. Vigyázó János. A címlap belső oldalán egy csomó „mun­ * katárs neve fel van sorolva. Az olvasó e megtévesztő cim után azt gondolja, hogy Dornyay Vigyázóval csak összeál­ lította az anyagot, amelyet a munkatár­ sak írtak. Pedig a dolog egéyen máskép van s ezt szükségesnek tartjuk itt meg­ említeni. Mi, akik szemtanúi voltunk e könyv évekig tartó, nagy munkával járó elkészülésének, anélkül, hogy mások ér­ demelt, főleg e mü szerkesztése és kia­ dása körül valóban sok munkát végző dr. Vigyázó Jánosét csökkenteni akarnék, vagy csupasz kézzel? eresztékei megroppannak és ismét egymásnak rohannak az elégedet­ len nemzetek. Nagy-nagy megnyugvással és a jövőbe vetett törhetetlen hittel láttuk a gúzsba kötött magyar hon­ védség munkáját, amely a sok gátló körülmény és tiltó parancs ellenére is mindenben lépést tart a külföldi győztes hatalmasságok­ kal, akiknek nem számit a pénz, akiket nem kötnek papiros-szer­ ződések, hanem csak makacsul őr­ zik a világháborús koncot. A had­ sereg sporthét megmutatta mind­ nyájunknak, hogy a modern 'ka­ tona sport nélkül tehetetlen báb és éppen ezért mindnyájunknak örülnünk kell annak láttán, hogy a mafcyar királyi honvédség a spor­ tot is beiktatta azok közé a harci eszközök közé, amelyek a jobb jövőt jelentik mindnyájunknak. Nem régen esett meg e sorok sze­ rény írójával, hogy találkozott az utcán egy réglátott, kedves barátjával. Kölcsö­ nös mosoly, örömteljes üdvözlés s baráti kézszoritásra nyújtott kezem kimeredve maradt a levegőben addig, mig fiatal ba­ rátom lerángatta kezéről a feszes kezlyűt s „illemtudóan" szoríthatta meg csupasz kezemet. A kinyújtott kéznek ez a pár pilla­ natnyi hoppon maradása, megvárakoztafása hirtelen valami megszégyenítő érzést vált ki s a kézfogás által külsőleg is megnyilvánulni akaró tisztelet és szeretet ezalatt a várakozás alatt valahogy vészit a bensőségéböl. A keztyűtlen kézfogás a középkor­ ban vált divattá, illemmé, mikoris min­ denki levette keztyüjét a kezéről bizony­ ságául annak, hogy nem rejteget alatta mérgezett tűt, vagy tört s a legnemesebb indulattal viseltetik kezetfogó felebarátja iránt. Hogy esetleg éppen a keztyűtlen kézfogás révén sikerült mérgezett gyűrű­ jével észrevétlenül halálra sebezni az ille­ tőt, az más lapra tartozik. Orosz hadifogságban volt tisztek be­ szélik, hogy az orosz etikett szerint a nyújtott meztelen kezet keztyűs kézzel megfogni a legnagyobb sértés volt. Nyil­ ván tőlük ültették át ezt az „illemetu a mi társadalmunkba. Nem kutatom, hogy a keztyűs kézre mii ir elő a legfrissebb illemkódex, csak azt állapítom meg tapasztalatból, hogy a békeidőben, amikor az emberek egymás­ sal szemben kevesebbet alakoskodtak, mint mostanában, amikor a felebaráti szeretetnek nem az érdek volt a kísérője, amikor a magunkfajta polgár a mainál jóval bőségesebb életmód és tehetőség da­ cára sem majmolta le a felső tízezrek etikettjátékait, akkor a kézfogás is az őszinteség jegyét képviselte s nem törő­ dött azzal, hogy két keztyű érintkezett-e egymással, vagy keztyűs kéz csupasz kéz­ zel parolázott. Miért kell tehát nekünk, a husza­ dik század szerencsétlen halandóinak visszamennünk a középkorba lovagi il­ lemszabályokért? És miért csak két csu­ pasz kéznek szabad érintkeznie ma egy­ mással, amikor a találkozó lelkek leg­ többje a hamisság és szeretetlenség páncélkeztyűjébe van bujtatva ? ! Nekem s velem együtt valószínűleg igen sok felebarátomnak az a szerény nézete, hogy minél kevesebb külsőséget, de annál több bensőséget vigyünk bele Irta: Dr. DORNYAY BÉLA. a társadalomba s igy tiszteljük meg em­ Bizonyára sokan meg fognak lepőd­ bertársainkat, miáltal önmagunkat is tisz­ ni, talán meg is fognak ütődni kedves teletreméltóvá tesszük. dést keltettek, mindenütt elisme­ réssel látták azokat a küzdelme­ ket, amelyek a legmaradéktalanabb lovagias szellemben folytak le. A hadsereg sportversenyének záróünnepélye azután a lehető leg­ nagyobb nyilvánosság előtt — kö­ rülbelül 40.000 ember szemeláttára — folyt le a legnagyobb budapesti sporttelepen, ahol már csak a győz­ tesek mutatták be tudásukat, utána pedig a 48-as szabadságharc egyik jelenetét mutatták be egykori ru­ hában, vezényszavakkal és katonai szabályzat szerint. A világháborút járt nemzedék nem egyszer meg­ mosolyogta a kezdetleges techni- káju és csak a személyes bátor­ ságra alapozott verekedést, amely az újabb idők rohanó fejlődésében már csak a múltnak kedves em­ léke. Ezután került sor arra a gyö­ nyörűen kidolgozott és előadott je­ lenetre, amely a jövő gépre .ala­ pított háborúját vetítette a néző elé. Repülőgép, gáz, páncélos autó, ködfejlesztő készülék, akna, stb., stb., hogy ne beszéljünk a lángve­ tőkről, fényszórókról és tankokról, olyan élethü képet varázsolt a kö­ zönség elé, amilyenből most már el tudja gondolni, hogy milyen lesz az a legközelebbi összecsapás, ami­ kor a rosszul összetákolt Európa Szenzációs adatok városunk múltjához! A p ragra atica sanctio és-Saigót árján olvasóim közül, mikor ezt a cimet elol­ vasták I ? Hát ez meg már micsoda me­ gint ? Miféle vonatkozás lehet egyáltalán Salgótarján város és a — különösen újabban sokat hánytorgatott — pragmatica sanctió között ? Különösen pedig azok fognak meg; lepődni e cim olvasásakor, akik azt sze­ retik hangoztatni, főleg szónoklataikban — és pedig elég helytelenül, — hogy Salgótarjánnak nincs története, nincsen kijegecesedett történeti múltja 1 Igen nincs története, de csak papiroson megirt, könyvekbe lenyomtatott története nincs; de ezzel szemben igen is van évezredek­ kel ez előtt kezdődő, majd pedig az egy­ másután pergő események évszázados és mégis gyors lefolyásával elmúlt története. De Salgótarjánnak ezt a „történetét" csak igen kevesen sejlik, még kevesebben is­ merik és pedig azon egyszerű oknál fog­ va, mert még eddig senki sem foglalko­ zott velük behatóan, mert mégsenki'sera tartozunk megállapítani, hogy dr. Dor­ adatai idővel talán elavulhatnak, de föld­ pedig erre a célra is igen alkalmas a Ba­ nyay Béla nemcsak szerkesztette ezt a rajzi, kultur- és kortörténeti értéke min­ laton környéke. Ez a kalauz bizonnyal nagyban hozzá fog járulni a balatoni tumüvet, hanem legalább 3/< részét ő maga dig megmarad. A könyv két részre oszlik. A I. rész ristáskodás fellendítéséhez. Különben már irta is. A munkatársak nagyobbrészt csak 1—2 oldalas részlettel, vagy 1—2 adat­ („Általános ismeretek. 1—72 1.) foglalko­ e téren is örvendetes fejlődés tapasztal­ tal járultak hozzá a könyv anyagához zik a Balaton földrajzi képével, növény ható. A közlekedési viszonyok javulása Dr. Dornyay Béla mellett ki kell emel­ és állatvilágával, történelmével, lakossá­ és olcsóbbodása is évről-évre növelni nünk a világhírű magyar földrajztudós­ gával, irodalmi és képzőművészeti emlé­ fogja a turisták számát. Igen részletes fel­ nak, dr. Cholnoky Jenőnek a munkáját: keivel, a nyaralással és a fürdőzéssel. világosítást nyerünk a könyvből a bala­ ő irta a mü általános részében a föld­ Ezek a kis fejezetek valósággal remek­ toni sportlehetőségekre vonatkozólag s itt rajzi és geológiai bevezetést (1—30 I.) művei a kevés szóval sokatmondó igazi a figyelem még a sporteszközök megvá­ azonkívül a részletes részben minden tudós ökonómiának. Ez a szinte szűksza­ lasztásánál ajánlatos szempontokra is ki­ tájegység rövid geológiai ismertetését. Dr. vú tömörség különben jellemző az egész terjed. Cholnoky tudós alapossággal s az ő párat­ kötetre, amely mindig gondosan elkerüli Az általános rész után következik lanul ügyes előadóművészeiével a laikus az útikalauzok reklámizü ömlengéseit. A a több mint 300 oldalas részletes kalauz. olvasónak is érthetően és élvezetesen is­ turistáknak és a nyaralóknak igen sok Itt látszik meg igazában dr. Dornyay merteti a Balatonnak és környékének általános praktikus felvilágosítást nyújt a Béla nagy tudása, alapossága és sokol­ geológiai kialakulását és szerkezeti fel­ „Gyakorlati tudnivalók" cimü fejezet dalúsága. De átjárja az egészet a táj­ építését. Az egyes tájegységek ismerte­ (73—86 L), ahol nagy körültekintéssel és. iránti nagy szeretet is. Dornyay maga is tése elé irt rövid, 1 oldalas bevezetői a szakértelemmel össze van állítva mindaz, balatonvidéki származású s a nemes lotájegység mai földrajzi képét adják Na­ amit a közlekedésről — vasút, hajó, autó' calpatriolismus melegsége mindenütt fe­ gyobb önálló résszel szerepel még a stb. — az utazási kedvezményekről, a lénk csap a könyv lapjai közül anélkül könyvben dr. Fára Józef, Zalamcgye tu­ szállás és ellátás módjairól, a turistaság­ azonban, hogy az író objektivitását a dós főlevéltárosa, aki a „Felső-Zala mel­ ról, az idegenforgalomról, a sportolásról legkevésbbé is befolyásolná. léke és Göcsej” c. fejezetet irta. tudni lehet. Örömmel látjuk a pontos Dr. Dornyay Béla figyelme igazán adatokból a Balaton egyre fokozódó nép­ mindenre kiterjed, ami földrajzi, termé­ (370—404 1.) Áttérve a könyv tartalmának az is­ szerűségét Pl. a 3 napnál hosszabb ideig szettudományi, kultúrtörténeti, turiszti­ mertetésére^ csak nagy körvonalakban ott tartózkodó belföldi nyaralók száma kai, gazdasági, néprajzi, nyaralási, köz­ tudjuk azt összefoglalni, hiszen oly óriási 1921-ben 22.375, 1930-ban már 42.000, lekedési szempontból megemlítést érde­ anyag van itt felhalmozva, hogy részle­ a külföldieké 1921-ben 659, 1930 bán mel. Legnagyobb részletességgel a turisz­ tes tárgyalásuk egy újabb könyvet tenne 2500, s ez a növekedés az utóbbi évek­ tikai és kultúrtörténeti vonatkozásokkal ki A mü mindenre kiterjed, ami a Ba­ ben még inkább fokozódik. Rámutat a foglalkozik. A turisztika és a nyaralás latonnal bárminő vonatkozásban van. könyv arra, hogy a Balatont egészen a szempontjából tekintetbe jöhető minden Nem egyszerű útikalauz csupán, hanem legújabb időkig csak fürdőzés és stran­ kis részletre figyelemmel van. Minden nagy hozzáértéssel készült tudományos dolás kedvéért látogatták, turisztikai szem­ kis kutat, forrást, útelágazást, minden munka, melynek a jelenre vonatkozó pontból azonban teljesen elhanyagolták, szállót, penziót, minden tájképi vagy �2 oldal A MUNKA kutatta azokat részletesen — pragmati­ kusan I Ugyanis még senki sem vette ma­ gának azt a nagy fáradságot, hogy felke­ resse Salgótarjánnak az ismeretlenség ho­ mályában lappangó okleveleit, régi Írásait! E sorok írója megpróbálkozott már egy­ szer e nehéz feladattal és „Salgótarján ** történetéhez címmel programértekezést is irt a salgótarjáni reálgimnázium 192728. évi Értesítőjébe. De az uttörés ne­ hézségeivel küzdve, akkor még nem is­ merte Salgótarján történetének kútfőit, okleveleit stb,. amelyek tizenegy évi lan­ kadatlan kutatás után csak alig egy hete tárultak fel ámuló szemei előtt 1 Ezekből a most felfedezett okleve­ lekből igen érdekesen bontakoznak ki az egykori kis Salgótarjánnak történeti em­ lékei és többször országos vonatkozásban is érdekes történeti adatai. Ezek előre­ bocsátása után lássuk tehát a reánk sal­ gótarjániakra nézve bizonyára nem kö­ zömbös kérdést: milyen vonatkozásban lehetett ez a kis palóc falucska, — helye­ sebben, vagyis a történeti igazságnak megfelelőbben — a büszke Salgó vára és terjedelmes uradalma a pragmatica sanctióval ?! Ismeretes a magyar történelemből, hogy I. Lipót császári hadainak a törö­ kök és a kurucok felett aratott diadalai után, mindinkább úgy bántak szegény hazánkkal, mint fegyveres hatalommal el­ foglalt, jognélküli országgal. Az 1687-iki pozsonyi országgyűlést I. Lipót király ugyan biztosította még az ország szabad­ ságainak megtartásáról, de viszont azt kívánta, hogy a magyar koronát tegyék örökössé családjának Hágában és töröl­ jék el az aranybullának a fegyveres el­ lenállást megengedő záradékát 1 Mind­ ezekhez hozzájárultak a rendek, ami két­ ségtelenül nagyban fejlesztette a királyi hatalmat, de az ország belső nyugalmát is és végül is lehetetlenné tette — Len­ gyelországgal ellentétben — a fenyegető finis Hungáriáé-1! Az aranybulla híres záradéka em­ lített eltörlése — vagyis e nevezetes fel­ ajánlás okáúl, az örökösödési törvény a török kiűzést és főleg Buda visszavételét jelenti ki. A Habsburgház német örökö­ södésének joga után, később ezt a spa­ nyol ágra is kiterjesztették. De csakha­ mar ez a fiági örökösödés is veszélyben forgott I I. Józsefnek — az első örökös magyar királynak — csak leányai voltak, utódjának III. Károlynak házassága pedig éveken át magtalan maradt. A horvát rendek — Ausztriával való egyesithetésük céljából — 1712 márciusában a Habsburgok női ágának örökösödését is óhajtották. A király szerint az ügy a ma­ gyar országgyűléshez tartozik és ezért tárgyalásokat kezd a magyar főurakkal. Minthogy azonban az uralkodónak ekkor még nem volt közvetlen érdeke a női utódlásban, —1 félbeszakította e tárgya­ lásokat és 1713 IV. 19-én bemutatta a pragmatica sanctiót, mint házi törvényt, titkos tanácsosai előtt. E szerint Károly halála után az öszszes királyságok és tartományok Károly, majd József, és végül Lipót leányaira ésörököseire szállanának. Károly fiának : Lipótnak születésével (1716 ápril. 23) egy időre abban maradt az egész ügy, de a kis Lipót nov. 4-iki halálával és Mária Teréziának 1717-ben történt születésével, III. Károly király teljes erővel fogott hoz­ zá a pragmatica sanctió keresztülviteléhez. „Magyarországot illetőleg a szoro­ san vett örökösödési kérdésen kívül nagy fontosságú volt, a török elleni védelem szempontjából, az örökös tartományokkal való elválaszthatatlan kapcsolat (unió) megállapítása. Hogy ebből elnyomás, be­ olvasztás ne következhessék, másrészt biztosítani kellett az ország szabadságai­ nak és önálló kormányzatának fenntartá­ sát. Ily föltételek alatt a nádor, Gr. Pálffy Miklós mellett, volt kurucok, mint Ká­ rolyi Sándor és Szluha Ferenc, lettek a női örökösödés legbuzgóbb előharcosai." „III. Károly a pragmatica sanctiót elfogadtatta az ausztriai örökös tartomá­ nyok rendjével, majd Erdéllyel is és csak azután, 1722 junius 20-ra hívta össze Po­ zsonyba a magyar rendeket. A kir. meg­ hívóban nem volt szó az örökösödés sza­ bályozásáról, de a rendek elő voltak ké­ szítve és a megyék utasításai már meg­ emlékeznek e fontos tárgyról. A magyar országgyűlés, — Szluha Ferenc felszóla­ lása után, — maga ajánlotta fel egy ér­ telemmel, a királynak a női örökösödést, 1722 junius 30-án...” stb. *) Éz az a pont és pedig kifejezetten Szluha Ferenc neve és személye az, ahol Salgótarján belekapcsolódik a pragma­ tica sanctió országos érdekű és fontos­ ságú történetébe. Ugyanis ikladi Szluha Ferencnek, a pragmatica sanctió, illetve a női örökösödés törvényének megkedveltetése és a magyar rendekkel való el­ fogadtatása, szóval törvényerőre való emel- etnográfiai érdekességet és szépséget meg­ említ és mindenre felhívja az olvasó fi­ gyelmét, amit megnézni érdemes vagy ami testét-lelkét felüditheti, vagy szóra­ koztathatja. A történeti rész bámulatosan sok­ oldalú és alapos. Csak akinek volt már alkalma az önálló tudományos kutatás nehéz munkájába belemerülni, az tudja igazán méltányolni azt a végtelen türel­ met, alaposságot és fáradhatatlan utána­ járást, aminek eredményét 1—2 sorba összeszoritva olvashatja ebben a könyv­ ben. Ebből a szempontból különösen nagyjelentőségű dr. Dornyay Béla uj könyve. A részletes kalauz három nagy fe­ jezetben ismerteti a Balatont és-környé­ két : I. Felsőpart (94—293 1.) II, Alsó­ part (294—346 1.) HL A Balaton nyugati környezete (347—415 1.). Legterjedelme­ sebb a Felsőpart ismertetése, de ez in­ dokolt is, mert turisztikai, geológiai és kultúrtörténeti szempontból ez a legfon­ tosabb. Ez a részletes kalauz a nyaralás és turisztika tekintetében is igen sok fel­ világosítást és útbaigazítást nyújt. Ala­ posságára jellemző, hogy a Balaton kö­ rül fekvő városkák és a jelentékenyebb fürdőhelyek ismertetése lapokra terjed s valóságos kis külön, helyi kalauzként használható. Pl. Veszprém (102—114 I.), Balalonfüred (131—138 I.), Tihany (140— 160 1.), Keszthely (234—260 L), Hévíz (261—270 1.), Kaposvár (336—342 1.), Zalaegerszeg (371—82 I.), Nagykanizsa (404—14 1.). Egy-egy ilyen városleirásnál igazán minden szóba-kerül: a város fekvése, lakossága, pályaudvarai, szállók, éttermek, kávéházak, postahivatalok, me­ netjegyiroda, fürdők, szórakozási helyek, hivatalok, iskolák, templomok, múzeu­ mok, túrista-szállók és egyletek, kereske­ dések, autó és kocsi-állomások, történeti vagy művészeti emlékek, kiránduló he­ lyek stb. stb. A kalaúzt könnyen használhatóvá teszi a végére függesztett 12 oldalnyi betűsoros névmutató (415—426 1.) s az utána közöli „Rövidítések”. Ez utób­ biakra nyomatékosan felhívjuk az olvasó figyelmét, mert ismeretük nélkül néhol kissé nehezen olvasható a szöveg. A könyv értékét és használhatósá­ gát nagy mértékben fokozza pompás tér­ kép és illuszráció-anyaga. Régen láttunk ilyen pazar bőkezűséggel s művészi hoz­ záértéssel illusztrált kötetet Az illusztrá­ ciók közül a legtöbbet s a legszebbeket Fayl Frigyes festőművész készítette. Kö­ rülbelül 150 rajza díszíti a könyvet s ezek a kisebb-nagyobb képek nemcsak művészileg tökéletesek, hanem igazak is. Fayl Frigyes több nyáron át felkereste a Balatont és környékét s ott a helyszí­ nen készítette rajzait Aki bejárta a Ba­ *) V. ö.: Dr. Marczali Henrik: A magyar történet kútfőinek kézikönyve. Athenaeum kia­ dása. Budapest, 1901., p. 679. Salgótarján, 1934. julius 7. tetése körül szerzett érdemei szolgáltak rá arra, hogy az. uralkodói figyelem és kegy ne csak dicséretben és elismerés­ ben, ne csak papiros-kitüntetésben ra­ gyogjon feléje, ne csak a bárói (később grófi) rang osztásában merüljön ki, de kézzel fogható jutalmaztatásban is konk­ retizálódjék. Ez a jutalom a hánytvetett sorsú, sokféle gazda kezén megfordult Salgóvárának és terjedelmes uradalmának Szluha Ferenc részére való odaajándékozásában, vagy helyesebben talán megvételi lehető * ségében nyilvánult meg. Ugyanis már a Salgótarjánnak egyetlen, kissé bővebbnek mondható, de mégis csak egy nyomtatott lapra terjedő, történeti leírásából — az 1911-ben megjelent „Nógrád megye” (mo­ nográfiájából) — tudjuk azt a sovány ada­ tot, hogy Salgó-várát és uradalmát, — tehát ezek közt Salgótarjánt is — gróf Volkra Ottó Kristóf magtalan halála (mi­ kor?) után ikladi Szluha Ferenc szerez­ te meg. Erről a Szluha Ferencről igen ér­ dekesen nyilatkozik Nedeczky Gáspár volt dömösi plébános is, „A Nedeczkycsalád” c. és Budapesten 1891-ben meg­ jelent müvében, melynek 408. oldalán ezeket írja : Hogy Szluha Ferenc, — aki­ nek oldala mellett Nedeczky Ferenc is tanult, — ezen időben országos neveze­ tes férfiú volt, kitűnik azon két válaszá­ ból, melyet a nádor felszólítására adott azon alkalommal, midőn a pragmatica sanctió ügyében és kérdésében tőle vé­ leményt kért Ezen ügyben fennmaradt leveleit — folytatja tovább Nedeczky Gás­ pár, — érdemesnek találtam szószerint közölni, melyből önálló véleménye tűnik ki. Szluha Ferencnek a nádorhoz ezen ügyben intézett két levelét Nedeczky Gáspár a 409—415. oldalakon közli. Szluha ezen első levelének dátuma: Posony, die 3 martit 1722, a másiké pedig: Posony, 11 martius 1722. Szluha Ferenc jelentőségét és értékét ez a két levele fényesen igazolja. Mint föntebb már jeleztem: tizen­ egyévi szorgos és az eredménytelenség dacára sem lankadó kutatásaim után végre valahára — 1934 junius 26—27-én — megtaláltam azt a levéltárat, illetve azo­ kat az eredeti okleveleket, amelyek töb­ bek közt a Volkra-féle birtokeladással, illetve a Szluha-féle vétellel foglalkoznak, ha nem is oly mértékben, mint történet­ írásunk érdekében rájuk szükségünk volna. Ezek szerint gróf Volkra Ottó Kristóf — bizonyára még 1725-ben, de 1726 január l.-i hatállyal — eladta ikladi báró Szluha * Ferencnek Salgó-várát és tartozékait — és pedig, mint gróf Volkra Ottó Kristóf­ nak Bécsben, 1726 márc. 23-án kelt ok­ levele mondja: „... Illustrissimo Domino Baroni Francisco Szluha de Iklad, altefatae Suae Majestatis Sacratissimae Cesareae et Regiae, Aulico Ungarico Actuali Consiliario, vendidisse, cessisse et ex toto per manus tradidisse...” etc. Hogy kapott-e és ha igen, úgy mi­ kor kapott br. Szluha Ferenc adomány­ levelet III. Károly királytól, eddigelé nem sikerült megállapítanom, de az valószínű, hogy 1726 óta már tényleg birtokolta is laton vidékét, mindenütt örömmel ismeri fel e rajzokon a látott helyeket. A kis képek nemcsak hűek, hanem nagyon hangulatosak és iilúziótkeltők is. Felénk árad belőlük a Balatonnak és környéké­ nek különleges bája, hangulata és varázsa. Ezek a rajzok a magyar könyvillusztrá­ ció legsikerültebb alkotásai közé tartoz­ nak s értékes, újabb bizonyságai Fáyl Frigyes gazdag művészi egyéniségének. Néhány kedves, hangulatos rajzot találunk a könyvben Szőts Jenőtől. De elismeréssel kell megemlékeznünk dr. Dornyay Béla tudós pontosságú rajzairól és panorámáiról is. Igen gazdag a könyv térképanyaga is, 4 nagyméretű térkép­ mellékleten kivűl sok várostérkép, pa­ noráma, vázlat stb. segít az olvasónak és turistának a tájékozódásban. Nekünk őszinte örömet okozott, hogy ezt a könyvet, amely egy salgótar­ jáni tudós-iró és egy salgótarjáni művész fejlődésében igen fontos állomást jelent, lapunk olvasóinak bemutathattuk. S be­ fejezésül ajánljuk mindazoknak, akik a Balatont szeretik és akik oda mennek nyaralni: vigyék el magukkal útitársnak dr. Dornyay Béla könyvét, hogy a Ba­ latont belőle még jobban megsze­ ressék és még jobban — talán úgy is mondhatjuk — igazán megismerjék. Semetkay József. Salgó uradalmát, mert erre 1728 márc. 16-án már patronátusi jogot is kapott III. Károly királytól De ugyanekkor — szin­ tén külön — szép v függőpecsétes, pergament oklevélben — megkapta tőle a pal­ losjogot (ius gladii) is. Jóllehet tehát a báró Szluha Ferenc részére III. Károly királytól minden bi­ zonnyal kiállítóit és valahol lappangó, adománylevelet eddigelé még nem is is­ merjük, mégis ki merem itt mondani, a donátiós levél kitételeinek ismerete nél­ kül is, hogy az 1722-ben érvénybe lépett pragmatica sanctió körül szerzett nagy érdemeiért szerezhette, vagy kaphatta meg báró Szluha Ferencünk Salgó várát és uradalmát, amely történelmi ténnyel tehát Salgó vára és a történelem nélkü­ linek mondott Salgótarján igenis a nagy fontosságú és különösen manapság sokat emlegetett törvénnyel súlyos jelentőségű kapcsolatba jutott, amit nemcsak a ma­ gyar történetírás művelőinek, de első­ sorban Salgótarján megyei város intelli­ gens és tanúit lakósainak kell örömmel tudomásul vennie I Eggyel több ok, hogy Salgótarján város ismeretlen történetével ezentúl is, sőt még behatóbban foglalkozzunk és eggyel több ok arra is, hogy Salgótar­ ján városa — a történetét feltáró, önzet­ len munkásságot erkölcsileg és anyagilag is támogassa 1 Emlékbeszéd zorkóczi Zorkóczy Samu felett A Magyar Mérnökök és Építészek -Nemzeti Szövetsége Salgótarjáni osztályának 1934. janias hó 23-án tartott rendkívüli közgyűlésén elmondta Q6Uáa Rezső acélgyári mühelyfónök. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Kartársaim 1 Kegyeletes emlékezésre jöttünk ma össze. Emlékezni — emléket állítani egy kartársnak, akinek jelleme, tehetsége ön­ tudatos büszkeséggel tölti el az egész ma­ gyar mérnöktársadalmat, mert büszkék lehetünk arra, hogy őt életében a ma­ gunkénak vallhatluk, hogy őt életében hozzánk tartozónak tudhattuk. Kartársaim megbízásából engem ért a kitüntető és megtisztelő feladat, hogy az emlékezés mai órájában megrajzoljam és megfessem annak a kartársnak a port­ réját, aki a mi társadalmunknak évtize­ deken át tündöklő, vezérlő csillaga volt. — Nehéz, igen nehéz feladat elé állít en­ gem a zorkóczi Zorkóczy Samu kartárs­ ról való megemlékezés, mert nehéz ne­ kem a kát társi nézőpont távlatába he­ lyezkednem volt vezérigazgatómmal szem­ ben, akinek tiszteletet parancsoló szemé­ lye, atyai jószive nemcsak bennem, ha­ nem vállalatom minden tisztviselőjében oly érzelmeket keltett és váltott ki, me­ lyek nemcsak az ő életében, hanem azóta is uralják lelkeinket Nehéz kartársi né­ zőpontból méltatni azt. akinek elveszté­ sét őszintén siratjuk, gyászoljuk és fáj­ laljuk. Megilletődve fogok tehát Zorkóczy Samu kartárs méltatásához, mert az el­ mondottakon felül megilletődés lesz ben­ nem úrrá, de mindannyiunkon, ha végig haladunk élete pályájának magasra ívelő vonalán. 1869-ben látott napvilágot a zólyomvármegyei Radvány községben. Kezdet­ ben a családi tűzhely melege, majd 1875től szülőfalujának elemi iskolája voltak * az életre való készülődésének első állo­ másai. De a talentumok gyűjtésének ne­ mes vágyai tovább vitték s előbb a besz­ tercebányai ev. al-gimnáziumba, majd a felső osztályokban a pozsonyi ág. evang. líceum fenkölt lelkű tanárai oltották azo­ kat a lelki tulajdonságokat, melyek egész életére kihatottak s melyek részben a ha­ gyományok tiszteletén, részben pedig az újszerű fejlődés folyamatos kiépítésén nyugodtak, úgy, hogy a kettő elválaszt­ hatatlan szoros kapcsolatot alkosson. Egész életpályájára kiható lelki erejét itt szerezte meg és ebből fakadt, majd táp­ lálkozott az ő élet és világfel fogása, mely­ nek legértékesebb gyöngyei voltak, a hite és meggyőződése, a kötelességről val­ lót felfogása, a nem fitogtatott, de benne mindenkor erősen élő cselekvő haza- és emberszeretete, melynek egyik legszebb mellékhajtása lett utóbb a szak és kar­ társak iránt érzett baráti vonzalma és baráti szeretete. Szive belső sugallatát követte, ami­ kor az érettségi bizonyítvány birtokában a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémiára ment s ott a vaskohómér­ nöki szakra beiratkozott. A felső műszaki �Salgótarján, 1934. julius 7. tudományok légkörében vasszorgalotnmal éa ernyedetlen kitartással igyekszik elsa­ játítani mindazt, amit * választott életpá­ lyája szempontjából fontosnak és szüksé­ gesnek tart Az akadémiai felkészültségét kiegészíti a zólyombrezói áll vasgyárban eltöltött mérnök-gyakornoki gyakorlatá­ val, mely után államvizsgát tesz. Az ál­ lamvizsgán hatalmas feltűnést kelt alapos készültségével; feleleteiben oly nagyvo­ nalú és alapos műszaki készségről tett tanúbizonyságot, hogy Borbély Lajos, a Rimamurány akkori vezérigazgatója, aki mint a kohómérnöki vizsgáló bizottság tagja, államvizsgáján jelen volt, azonnal előjegyzésbe vette a kiváló fiatal mérnö­ köt vállalatánál leendő alkalmazása cél­ jából. Mint mindenki életében, úgy az ő életeben is az államvizsga hatalmas for­ duló-pontot jelentett. Utána rögtön tanársegéd lett. Ad­ dig tanult s attól kezdve már tanított 1894-ben lép a Rimamurány szol­ gálatába, amikor a helybeli acélgyár mér­ nökévé nevezik ki Tehetséges mérnöki mivolta itt kezd a maga teljességében ki­ bontakozni Felsőbbsége felismerte benne a vezetésre alkalmas, a vezetésre hivatott mérnököt 1900-ban özdra kerül, ahol mint üzemvezető mérnök oly páratlan in­ venció készséggel vezeti üzemét, hogy a vállalat 1905-ben az ózdi vas és acélgyár igazgatójává nevezte ki Hatáskörének megnövekedése tág lehetőségeket adott arra, hogy megmutassa kvalitásait, de nem csak megmutassa, hanem azokat a termelő vasipar javára, annak fellendíté­ sére fordítsa. Zorkóczy Samu kartárs 36 éves korában lett az ózdi vas és acél­ gyár igazgatója s ettől az időtől kezdve bontakoznak ki erőteljesebben mérnöki géniuszának és szervezőképességének ha­ talmas méretei 1910-ben már a vállalat szakigazgatója, 1914-ben központi mű­ szaki igazgató, majd 1927-ben a Rima­ murány műszaki vezérigazgatója. Nagy vonásokban vázoltam életpá­ lyáját az ^kadémiai tanársegédtől egészen a műszaki * vezérigazgató büszke állomá­ sáig. Erről a pályafutásról elmondhatjuk azt, hogy az az eredményes munkának és a kötelességteljesitésnek soha meg nem szakadó fonala volt Elfog az elmélkedés vágya kutatni, vizsgálni azokat az erőforrásokat me­ lyekből az a soha nem lankadó teljesítő­ képessége fakadt. Természetesen és lo­ gikusan gondolkodó elme volt s az irá­ nyította cselekedeteiben is, melyeket azon­ ban mindenkor az emelkedetebb, meg­ értő és türelmes felfogásnak rendelt alá. Ebből az alaptulajdonságból merítette azt a csodálatos lelki egyensúlyt, mely min­ den megnyilaikozását jellemezte. Alkotó és építő "elme volt, aki nagyra értékelte a múlt hagyományait, azokat az évszázadokon át oly féltve és gonddal őrzött kincseket, melyeket a leg­ értékesebb valóságnak tekintett s amelye­ ket semmiféle doktriner elgondolásoknak nem engedett feláldozni Lelkének ideálja az volt, hogy minden alkotó tényező a maga kristálytiszta eredetiségével, az ön­ magától táplált életerejével illeszkedjék és kapcsolódjék bele a nagyközösség munkájába, a nagy nemzeti munkába. Életmunkájának túlnyomó része a Rimamurány hatalmas vasmüveinek fej­ lesztésében, irányításában és vezetésében merül ki, hiszen a legnehezebb és leg­ válságosabb időkben neki jutott a fela­ dat a vállalat üzemeit úgy átszervezni, hogy azok a megváltozott gazdasági vi­ szonyok között, sőt mondhatnám lénye­ gesen megrosszabbodot gazdasági viszo­ nyok között is megállták helyüket és to­ vábbra is azt az előkelő szerepet töltsék be a magyar vasiparban, melyet addig betöltőitek. Annál inkább tölt el büszke­ séggel bennünket az a tény, hogy nagy hivatali lekötöttsége mellett, még hatal­ mas közérdekű tevékenységet is fejtett ki. Közérdekű tevékenysége teljesen a magyar mérnök társadalomé volt, mert Zorkóczy Samu kartárs kizárólag a mű­ szaki élet és társadalom terén fejtett ki működést Szövetségünknek, a Magy. Mérnökök és építészek Nemzeti Szövet­ ségének egyik oszlopos tagja és irányitó vezére volt 'Salgótarjáni osztályunknak pedig őszinte barátja, megértő segítő társa volt, aki közgyűléseinket ismételten tün­ tette ki magas megjelenésével. Szövetsé­ günkben való tevékenységére predeszti­ nálták őt szellemi képességei, szilárd jel­ leme, tiszteletet parancsoló egyénisége és az evangéliumon felépülő keresztény eti­ kája, megingathatatlan keresztény bité és magyar fajtájának vérében élő és ott mé­ lyen gyökerező ernyedetlen szeretet *. A MUNKA Mindenütt ahol működött, ahol sze­ repet vállalt, osztatlan megbecsülés 'vette körül, mert a páratlan kötelességteljesités, törhetetlen jellem, szigorú részrehajlatlanság és emellett meleg érzések párosultak szaktudásával, széles látókörével és szerv ezőképességé vei. Fogalom volt a neve szakegyesületi körökben, mert ahol tevékenykedett, az egyesületi tevékenység megindult, fejlő­ dött, virágzott és mindenütt hatalmas és magas színvonalú munkásság folyt A mérnöki kar életében vállalt ve­ zető szerepeiben mindenkor a szak- és működési körök felett állott, de ugyan­ úgy állott a pártok felett is, mindenkor megőrizve szigorú tárgyilagosságon ala­ puló pártatlanságát. Hiányos volna méltatásom, ha rá nem mutatnék arra, hogy Zorkóczy Samu kartársban mily erősen élt és mennyire ki volt fejlődve a kartársi megbecsülés és a kartársak értékelése. Amikor, mint a Rimamurány hatalmas vezérigazgatója szakkérdésekben érintkezett mérnökeivel, még a legrészletesebb beszámolókat, meg­ jegyzéseket, sőt ellenvetéseket is a leg­ nagyobb figyelemre méltatta, kifejezést adva ezzel abbeli felfogásának, hogy min­ den kartársban nemcsak kereste, de meg­ látta és meg is tudta találni azokat az érdemeket, melyeket nagy koncepciójú terveinek végrehajtásánál felhasznált és hasznosított A megfontoltan gondolkodó, csen­ des és nyugodt természetű, kissé talán zárkózottnak látszó, egyenes nemes jel­ lemű férfiú, ki egyben kivételes tehet­ ségű mérnök, lelkes hazafi és a legön­ zetlenebb kartárs volt, életének minden vonatkozásában első sorban ember volt, jó ember volt, akinek minden cselekede­ tét, tettét jó-szivének végtelen szeretete irányította. A példák végtelen sorozatá­ val világíthatnám meg szeretetének a kü­ lönféle megnyilatkozásait E helyett egy olyan tényre mutatok rá, mely minden­ nél világosabban mutatja nagy szivét és azt, hogy nagy szivét mennyire ismerték azok, akik jó-szivének áldásaiban része­ sültek. Amikor elhunyténak hire a ha­ talmas Rimamurány hivatalaiban, műhe­ lyeiben elterjedt, a tisztviselők százainak, a munkásság ezreinek szive dobbant össze egy pillanatban és mindenik egy- formán érezte, hogy benne a legnagyobb jóttevőjét, atyai jóságu pártfogóját vesz­ tette el. Ebhez a tényhez nem kell kom­ mentár, mert ez a napnál is világosab­ ban tárja elénk azt a ritka tényt, hogy egy nagyhatalmú vezérigazgató nemes alakját az alárendeltek ezrei kivétel nél­ kül zárták a szivükbe. Igen, ez így volt a Rimamuránynál, de nemcsak ott, ha­ nem mindenütt, ahol tevékenykedett, ahol működött, ahol dolgozott, mert róla elmondhatjuk azt, hogy hatalmas és nagy elméjénél csak a szive lehetett és volt nagyobb s azért érzi az élők sorából való eltávozását veszteségnek mindenki, aki­ vel együtt tevékenykedett s igy első sor­ ban a műszaki világ, a magyar mérnök­ társadalom, sőt az egész magyar nemzeti társadalom. S az a férfiú, aki egész életében oly hűen sáfárkodott talentumaival, mely talentumokat Isten áldó keze oly nagy bőséggel ruházott reá s amely talentu­ mokat a nagy magyar sorsközösség szá­ mára gyümölcsöztetett egész életében, az őt teremtő, megtartó és megáldó Istené­ vel egész életén át a legmeghittebb kap­ csolatban volt A mindennapi élet har­ caiból, küzdelmeiből az Isten házába tért megpihenni s ott az Isten igéjéből merí­ tett uj erőt, kitartást az élet küzdelmei­ hez. Egyházának példát adó hűséges fia volt és ebből fakadó kötelességének is­ merte szolgálni annak érdekeit. Szolgálta is becsülettel, hűséggel, hittel, meggyő­ ződéssel. Csillanjon ’ meg szemünkben az örömkönny, hogy e nagy és nemes lé­ lekről emlékezhetünk. Adjunk hálát a Mindenhatónak, hogy nemes leikével és kivételes tehetségével társadalmunkat megajándékozta. Mintaképe volt és ma­ rad a mi mérnöktársadalmunknak s ha szive meg is szűnt dobogni, de lelke fel­ szállt a magasba, ahol hitünk szerint őrökké élni fog. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kartársaim I Idézzük magunk elé Zorkóczy Samu kartársnak nemes lelki alakját és néma felállással fejezzük ki tiszteletünket, meg­ becsülésünket és ragaszkodó szeretetünket azzal a fogadalommal, hogy példa­ adó emléke a miénk marad. Hirekéskülönfélék Hindu evangélikus lelkész vá­ rosunkban. Dr. J? N. Christananda a Hymalája hegység tövéből indult ezúttal harmadszor európai körútra és megláto­ gatván Magyarországot, az evangélikus egyház meghívására városunkba is ellá­ togatott és itt 27-én este egy nagyszabá­ sú előadást tartott az evangélikus temp­ lomban. Jelenleg 3 esztendeje tart kör­ útja s ez idő óta nem volt otthon. Egy úgy külsejében, mint belső lelki alkatára és tartalmasságára nézve is nem minden­ napi jelenség és egyéniség. Feketebarna arcából kifehérlő szemei, fogai és narancs­ sárga Lutherkabátja, amit állandó öltözet­ ként hord, nem kis feltűnést keltett vá­ rosunkban is. De még nagyobb megle­ petést jelentett a vele érintkezők számára rendkívül mély szakképzettsége és ere­ deti önálló meglátásai is. Ennek csillogó bizonyosságát adta előadásában is, amely Máriáról és Mártáról szóló evangéliumi részre épült, s amelyben az emberi test szerepét Mártával és a lélekét Máriával illusztrálva olyan lelki mélységeket tárt fel nagyszámú hallgatósága előtt, hogy gazdag lelki élménysorozatát soká nem fogják feledni. A fakirok és önkinzó in­ diai azkéták Istenkereső világából jött eme követe Krisztusnak, igen megáldott magvetést végzett a Krisztushivők szá­ mára. Németnyelvű előadását Eáncs Ala­ dár a magyar pogánymissió egylet főtit­ kára tolmácsolta kiváló készséggel. Dr. Csengődy Lajos lelkész a bevezető és záró imát mondotta Vilezsál Rihárd mesterhegedüje Rőder Alfréd kiváló orgonakiséretével mély benyomást váltott ki a ven­ dégből és a közönségből is, amelynek áhítatát Kovács Géza orgonakisérete mel­ lett Kralovszky János és Urbán Gyula nagysikerű vonósduója fejezett be. Dr. Christananda megtekintette a palackgyá­ rat és az acélgyárat is, ahol Kohl Oswald igazgató és Gólián Rezső főmérnök kalau­ zolása mellett szemlélte mellett szemlélte meg városunk főnevezetességeit. — Útja innen Bécsbe, Sveicba vitte, ahol hason­ ló körutat és magvetést végez. Személyi hír. Dr. Förster Kálmán polgármester f. hó 5-én egy hónapi nyá­ ri szabadságra a felvidékre távozott ne­ jével. Helyettese Horváth László tanácsnok Eljegyzés. Junius hó 30-án Szabó Jolánka karancskeszi-i tanítónőt eljegyezte Nagyigmándon Sztermen József karancs­ keszi-i (Marakodi puszta) tanító. Névváltozás. A Vanzsura család nevét Versényi-re változtatta. Uj evangélikus segédlelkész. Dr. Kiss István püspök az eltávozott Sztrókay Dániel helyére Milán János jelesen végzett segédlelkészt küldte ki Salgótar­ jánba, aki tanulmányait Bázelben, Svájc­ ban egészítve ki egy esztendős ösztön­ díjas tanulmányi idő után, julius 2-án az evangélikus egyháznál elfoglalta állását Súlyos szerencsétlenség. Palcsics Gyula 24 éves héményseprősegéd f. hó 4-én az acélgyár mögött munkásházak kéményeit söpörte s amint a ház tetején járt, fejével érintette a villamos vezetéket 3 akkora ütést kapott, hogy arccal a földre zuhant, ahol vérző testei s betört fogakkal terült el. Első segélyben a ház lakói részesítették, majd gyorsan az acél­ gyári kórházba szállították, ahol dr. Dörflinger János főorvos megoperálta. Sú­ lyos de nem életveszélyes állapotban a mai napon mentőautón a balassagyar­ mati kórházba szállították. Halálos szerencsétlenség tör­ tént f. hó 4-én d. e. 9 órakor a pécsköi kőbányában. Maczik József 20 éves munkafelrígyázónak egy földtömeg a hátára zuhant s a szerencsétlent válságos álla­ potban beszállították az acélgyári kór­ házba, ahol csakhamar kiszenvedett. A szerencsétlen ember a bányában dolgo­ zók között a legszorgalmasabb volt, aki — amint halálos ágyán ő mondta — ma­ ga volt oka a szerencsétlenségnek, mert olyan munkát végzett, amire nem volt kötelezve és olyan módon, ahogyan az Értesítés. Julius hó 1-től a Pan­ az előírásoknak nem felelt meg. — Te­ nóniában Bobák Kató öttagú szalon-zene­ metése az acélgyári halottas házból pén­ kara hangversenyez. teken d. *. 11 ónkor volt 3 oldal Gyógyszertárban kapható. Műsor megismétlés. A salgótar­ jáni kisdedovoda évi záróünnepélyének műsorát közkívánatra 1934 julius 8-ár\ vasárnap délután 4 órai kezdettel a róm. kath. olvasókör nagytermében megismétli, melyre az érdeklődőket szeretettel meg­ hívja. Színészeink utolsó heti elő­ adásait mindenki nézze meg! Szen­ zációs műsor! Felhőszakadás vonult végig Pé­ ter és Pál napján a város felett Azt mondják, hogy soha még ily esőzsák nem nyillott meg a város felett s a patakok csak azért nem léptek ki medreikből, mert a Karancson és a Salgó medencé­ ben egyidejűleg nem volt felhőszakadás. • A sürü villámcsapások és mennydörgés közepette jövő felhőszakadás víztömegei a várost övező hegyekről romboló ára­ datként rohantak a völgyben fekvő vá­ rosra s az utjukba eső hatalmas köveket hengeritve vitték magukkal a rézsűk hor­ dalékját. Néhány pillanat alatt vastag iszap lepte el a város utcáit s elduga­ szolva a víznyelő rácsokat, — az áradat sok helyen az úttesten hömpölygőit. Leg­ kritikusabb volt a helyzet a Jónásch-telepen, ahol a Pécskö hegy kopár lejtőjé­ ről a Hegyi-utcán tört be az áradat s bedöntötte özv. Kimer Nándorné telké­ nek támfalát. Nagy szerencse, hogy em­ beréletben nem esett kár. A városban több helyen a pincékbe hatolt be a viz és okozott károkat bútorokban és ház­ tartási felszerelésekben. Jutalomjáték a színházban. Téglássy Emmi a kiváló táncos szubrett f. hó 10-én kedden este tartja jutalomjátékát a „Tánc a bol­ dogságért” c. darabban. Pincértanoncokat felveszek. Je­ lentkezni lehet a Pannóniában. Városi uszodában havi bérlet 8 pengő, idény-bérlet 20 pengő. Füszerűzlet bevezetett helyen be­ rendezéssel és két szobás lakással, eset­ leg lakás nélkül is olcsón kiadó. Érdek­ lődni lehet Schwartz Zoltánnál Karancsutca 9 szám alatt. Helyi képviselőt kere.&k borainknak 25 literes kishordókban való értékcsikcsitésérc. Rokkanlak előnyben. Ceglédi Bortermelők Szövetkezete A gyógyászat terén kétségtelenül a leg­ fontosabb találmányok egyike az Aspirin-Tablctta, elismert és bevált szer minden meghűléses beteg­ ségnél, rheumánál, influenzánál, spanyolnáthánál stb. Minthogy sok hamisítvány létezik, jól jegyez­ zük meg magunknak, hogy az eredeti tabletták „Aspirin 05“ felirattal vannak ellátva és csak az eredeti „Baycr csvmagolásban (a zöld szalaggal) kerülnek forgalomba. Salgótarján megyei város polgármesteri 15087/1933. hivatalától. A szegedi szabadtéri játékokra a város közönségének meghí­ vása. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a szegedi nagysikerű szabadjátékok a f. évben au­ gusztus hó 4-én kezdődnek és 5, 6, 11, 12. 13 esetleg 14, 15,’16-ig tartanak. Elő­ adásra kerül a magyar irodalom legna­ gyobb remekműve az „Ember tragédiája *' Ezekre a szabadtéri játékokra a közönség figyelmét felhívom és Szeged város polgármesterének szívélyes meghí­ vását tolmácsolom. Salgótarján, 1934. junius 13. dr. Förster Kálmán polgármester. �A MUNKA 4 oldal SALGÓ SERLEG CSOPORT Salgótarján, 1934 julius 7. és 5 tiszteletdij. IV. Vendégek versenye : Testhelyzet: fekvő és álló. Lövés: 5—5 értékelt és 2 próba. Nevezési-dij; 1 pengő. Dijazás: 3 érem és 5 tiszteletdij. A lö­ véssorozatok minden kategóriában tet' szés szerint megismételbetők, ha a be, nevezés 10 óráig megtörténik. Későbbi jelentkezést a hosszadalmas verseny Tanács. Intéző és fegyelmi bizottság. miatt figyelembe venni nem lehet Ked­ Kivonat a bizottság folyó, hó 3-án tartott ülé­ Kivonat a Tanács folyó hó 3-án tartott ülé­ vezőtlen idő esetén a verseny julius hó sének jegyzőkönyvéből. sének jegyzőkönyvéből. 15-ére halasztódik. Felvilágosításokat és A Bizottság Agócs József SAC já­ A Tanács a Salgó Serleg Csoport útbaigazításokat a verseny napján is a tékos azon bejelentését, miszerint a 3-i ezévi közgyűlésének időpontját julius hó zagyvapálfalvai községházán lehet nyerni. ülésen kihallgatása céljából szolgálati el­ 29-ében állapítja meg. Szécsényi járás népművelési foglaltsága miatt nem jelenhet meg — tu­ A Tanács az újonnan megválasz­ domásul veszi azzal, hogy a következő tandó vezetőség jelölésére a jelölőbizott­ napja. A szécsényi járás 27 községe és intézőbizottsági ülésig az egyesbirónál je­ ságba a következő sporttársakat válasz­ bányatelepei, a magyar népművelés nagy ügyének ünnepnapját junius hó 24-én lentkezzék kihallgatása céljából. totta meg : Krauter Gyula, Szliíka Andor, A Bizottság kötelezi KLE-t, hogy a Futó Béla, Kiss Jenő, Donovál Gyula. vasárnap tartotta meg Szécsény nagy­ junius hó 29-én lejátszott KLE—SAC (Ezen jelölőbizottság ülését folyó hó 10- községben. A magyar élniakarásnak szen­ mérkőzés alkalmával a SAC-nak felme­ én este 7 órai kezdettel tartja a Csoport telt ünnep d. e. 9 órakor a róm. kath. és az ág. ev. templomokban tartott ün­ rült útiköltségét 10.40 P-t julius hó 10-ig hivatalos helyiségében.) nepi istentiszteletekkel vette kezdetét. Az fizesse meg. A tanács Futó Béla tanácstag in­ istentiszteletek után, délelőtt fél 12 óráig A Bizottság a folyó hó 1-én leját-# dítványa alapján felszólítja az egyesülete­ a róm. kath. elemi fiúiskolában verseny szott KLE—ETK döntőmérközést igazolja * ket, hogy az uj vezetőségbe csak olyan 5:3 arányban KLE javára s ezzel KLE-t sporttársakat ajánljanak, akik megválasz­ tartatott az Írás, helyesírás, fogalmazásból mondja ki a KLE-Kupa csoport első he­ tásuk esetén eleget is tesznek megbízatá­ 4 férfi, az olvasásból 5 férfi és a számo­ lásból 9 férfi részvételével. Ugyanezen lyezettjének, illetve a kupa győztesének, suké al járó kötelességüknek. idő alatt tartatott meg a gyermekgondo­ mig ETK-t második helyezetnek s az ez­ Dr. Szkicsák Ferenc Krauter Gyula zási verseny is, amelyen 8 községből 9 zel járó 11 drb. érem győztesének. elnök főtitkár. leány és 7 fiúgyermek vett részt. A gyer­ A Bizottság KLE óvását a követ­ mekeket dr. Abt Alfréd járási tisztiorvos, kező ülésen tárgyalja. Nevezési felhívás! A Bizottság Farkas József bírd által újab­ dr. Bartha László községiorvos és dr. Vi­ Felhívjuk a Csoportunk kötelékébe dor Dezső körorvos vizsgálták meg. Ez­ ban benyújtott költségjegyzékét tárgytalan­ nak tekinti, amennyiben előző Hivatalos tartozó s azon kívülálló érdekelt egyesü- után d. e. fél 12 órakor a járásból ösz* Közlönyünkben ez a kérdés a Bizottság léteket, hogy az 1934/35. évre szóló baj szegyüit közönség jelenlétében a hősök noki benevezésüket folyó év julius hó emlékműve koszoruztatott meg, a járás szerint már rendezést nyert. 15-ig terjesszék be a csoport titkárságá ­ A Bizottság tudomásul veszi ZISE közönség koszorújával. Az emlékbeszédet azon ajánlatát, miszerint 4 csapattal baj­ hoz. A nevezések az egyesület elnöke, Huszágh Gyula ág. ev. lelkész mondotta, vagy helyettese és titkára által aláirannoki rendszer szerint dijmérkőzéseket kí­ ami igen nagy hatást váltott ki a hallga­ ván rendezni saját pályáján s egy mér­ dók és az egyesület bélyegzőjével ellá­ tóság lelkében. A szellemi verseny többi kőzést a BSE pályán. E dijmérkőzések- tandók. A nevezési díj úgy az I. mint a része délután 2 órai kezdettel a róm. ből kikerülő első helyezett győzelmidij- II. osztályú csapatok részére egyesületen­ kath. elemi fiúiskola udvarán folyt le, a ként kapna 11 drb. uj futballdresszt és ként 5 P. törvényhatósági népművelési bizottság kép­ Ezzel egyidejűleg hívjuk fel az ér­ viseletében megjelent Oravszky Rezső 11 drb. uj futballnadrágot, az illető győz­ dekelt egyesületeket jelentsék be azon vm. népművelési titkár, a járás községei­ tes csapat klubszinében. A ZISE ezen dijmérközésekre meg­ sportférfiakat, akiket az 1934/35. évre a nek főjegyzői, tanítói, környékbeli és a hívta SAC, BSE és FTC csapatait, ne­ csoport tisztikarába, illetve tanácsába helybeli.értelmiség, valamint a járásból gyedik csapatként pedig saját csapatát megválasztani ajánlanak. Minden tagegye­ összegyűlt 400—500 felnőtt'közönség je­ sület csak 3 tagot ajánlhat Az ajánlóle­ lenlétében. A Himnusz eléneklése után szerepelteti. vélben az ajánlottak neve mellett az élet­ A Bizottság a ZISE által rendezendő Jeney Jenő róm. kath. hitoktató ünnepi dijmérközésekre az engedélyt megadja. kor, lakcím és foglalkozás is feltüntetendő. beszédet tartott A mély hatást keltő be­ Ezen ajánlólevelet az egyesület elnöke, Ezen mérkőzések sorsolását a következő széd, amelyet a kiváló szónok hatalmas bizottsági ülésen ejti meg. Az első mér­ titkára írja alá és az legkésőbb julius hó erővel, a népművelés nemzetépitő mun­ 10-ig a titkársághoz beküldendő. kőzést folyó hó 15-ére tűzi ki káját megértő lélek őszinte hevületével Krauter Gyula adott elő, megtalálta útját a szivekhez. Szabó József Krauter Gyula Dr. Szktcsák Ferenc elnök. főtitkár. elnök. főtitkár. A szavaló versenyben 4 nő és 14 férfi, az énekszóló versenyben 3 nő és 14 férfi, győztes Hegedűs Zoltán vámosmikolai és László és Finta Sándor Írtak az uj szám­ zene versenyben, mégpedig hegedűvel 2 Laukó Erzsébet ipolydamásdi lakosok és ba. Willa Cather és Rák István nagysi­ férfi, kéziharmonikával 6 férfi, szájharmo­ a harmadik győztes Klein István nagy­ kerű regényein kívül gazdag könyvszem­ nikával 1 nő és 8 férfi, citerával 5 férfi, HIRDESSÜNK börzsönyi lakos lett Versenyen kívül le, eleven művészi- és filmbeszámoló, va­ tárogatóval 2 férfi, fuvolával 1 férfi, szárnyénekelt Pintér László vámőr-szakaszve- lamint a pompás képanyag egészítik ki a kürttel 1 férfi, klarinéttal 1 férfi és fale­ zető, akit a közönség nagy tappssal ju­ nagyszerű számot. Mutatványt szívesen véllel 1 férfi vett részt. A dalárdák ver­ talmazott. A győztesek pénzbeli jutalom­ küld a kiadóhivatal: Budapest VIII. Szent­ senyében az Etes-Amáliaakna bányatelepi ban és díszes oklevelekben részesültek. királyi utca 28. sz. Egy szám ára 28 fül. dalárda Rozehnál Nándor bányatársulati politikai hetilapban A verseny bizottság elnöke dr. Gálífy 101 aj magyar nóta. A 101 gyö­ el. isk. igazgató, karnagy, Litke község Ernő tb. főszolgabíró, tagjai Kovács Se­ nyörű uj magyar nótát tartalmazó „Uj dalárdája Reményi Sándor igazg.-tanitó bestén József perőcsényi ref. lelkész, magyar nótakincsek gyűjteménye" Dr. karnagy, Nógrádmegyer község dalárdája Vámosmikolai járás népmű­ Lezsánszky József nagybörzsönyi róm. Tóth Aladár zeneszerző összeállításában Czeglédy László tanító karnagy, Mihályvelési napja. A trianoni késtől vérző kath. lelkész, Mezey István letkési kör­ f. év julius havában jelenik meg és 101 gerge község dalárdája Jurás János ig. Hont megye vámosmikolai járásának nép­ jegyző, Syllaba László letkési igazgató- kiváló uj magyar dalköltő legszebb nó­ tanító karnagy és Luczfalva község da­ művelési napja junius hó 29-én, Péter tanitó és Deák Ferenc vámosmikolai táit tartalmazza. A gyűjteményben való lárdája Kopácsi Balázs tanító karnagy ve­ és Pál napján folyt le, Vámosmikola köz­ jegyző. Az ünnepély bezáró beszédét megjelenésre még néhány eredeti magyar zetésével vettek részt. A dalárdák szép ségben. E járási népművelési nap dél­ Lezsánszky József róm. kath. lelkész nóta beküldhető a Szerkesztőbizottsághoz és komoly eredményt mutattak be. A előttjén róm. kath. és református isten­ mondott, aki tartalmas és szép beszéd­ (Budapest, VIII. Horányszky-u. 16.) A népművészeti versenyen 3 férfi vett részt tiszteletek voltak. A szellemiverseny a ben a szellemnek, a tudásnak fegyverét gyűjteményben megjelenő minden egyes fafaragászattal és kézimunkával. Minden tornacsarnokban délután 3 órakor kezdő­ a mai kor .kardjának" mondotta és a nóta szerzője 50 pengő jövedelemhez jut. versenyszámban a községekben előzete­ sen tartott versenyek első győztesei ve­ dött, amelyen jelen volt a törvényható­ népművelési napok „a mai kornak, a Meghívó. A Zagyvapálfalvai Pol­ hettek részt A győztesek ajándéktárgya­ sági népművelési bizottság képviseleté­ tudásnak véres kardját hordozzák." Az ben Oravszky Rezső vm. népművelési ünnepély a Szózat eléneklésével befe­ gári Lövész Egylet L évi julius hó 8-án, kat és díszes elismerő okleveleket kaptak. saját pályáján tartja szokásos évi lóver­ A versenyszámok között szerepelt a var­ titkár, a helybeli és környékbeli tanítók, jeződött. senyét A verseny kezdete reggel 8 óra­ sányi szavalókórus Andó István oki ta­ jegyzők, lelkészek közül néhányan és kb. Az izmusok hazája. Az uj Olasz­ kor, nevezések a helyszínen, benevezési nár, ig.-tanitó vezetésével és a rimóci la­ 250 felnőtt közönség. A megnyitó be­ szédet, a minden szépért és jóért lelke­ ország arculatát a fasizmus formálta ki, zárlat délelőtt 10 órakor. Általános felté­ kodalom. A rimóciak festői szépségű nép­ sedő Kovács Sebestyén József perőcsényi amely a tettrékészséget, a nemzeti aka­ telek : Lő távolság: 50 m. Céltábla 50 viseletben mutatták be a rimóci lakoda­ ref. lelkész mondotta. A költői és retori­ raterőt tette az uj élet tengelyévé. Az m-es egységes körös. Fegyver: tetszés- lom : asztalköszöntő, mennyasszony-bukai szépségekkel felépített és sziveket uj életforma a futurizmusban találta meg szerint, minden segédeszköz nélkül, szíj­ csuztató, a fiatal pár felköszöntésc és a indító beszédet nagy figyelemmel hall­ a maga művészi formanyelvét, amely a használat megengedve. Verseny beosztás: mennyasszonytánc részeit, cigánykisérettel, gatta a közönség. Á szavalóversenyben fasizmussal egyetemben világszerte érez­ I. Háziverseny a Fehér Tivadar-vándor­ dr. Simonyi János főjegyző magyarázatá­ 5 férfi, az ének szóló versenyben 2 nő teti hatását, — írja Thurzó Gábor az serlegért Testhelyzet: álló és fekvő. Lö­ val. A versenybizottság elnöke vitéz dr. és 5 férfi, a zene versenyben, mégpedig Élet legújabb számában. Közli még a vés : 5—5 értékelt és 2 próba. Nevezési- Korbáss Ferenc járási tb. főszolgabíró, szájharmonikával 2 férfi és citerával 1 kedvelt szépirodalmi hetilap Kelényi B, dij: 50 fillér. Dijazás: 3 érem és 10 tísz- tagjai Mráz György sóshartyáni esperes­ férfi vett részt A versenyszámok között Ottó és Stadler Frieda cikkét, valamint teletdij. II. Kezdők versenye. Testhely­ plébános, dr. Jakschitz Mihály etcsi fő­ a vámosmikolai dalárda Csintalan Ala­ Aradi Zsolt krónikáját. Novellát Nagy zet : fekvő. Lövés : 5 értékelt és 2 próba. jegyző, Volent István földbirtokos, dr. dár ref. tanító, karnagy és a perőcsényi Miklós és Somfay Margit, verset Mécs Nevezési-dij: 30 fillér. Dijazás: 3 érem Essősy Béla ügyvéd, Andó István oki. dalárda Törzsök Gábor ref. ktahitó, kar­ tanár, ig.-tanitó és dr. Simonyi János nagy vezetése mellett szebbnél-szebb ha­ községi főjegyző. A járási népművelési nap megrendezése vitéz dr. Korbáss Fe­ zafias és magyar dalokat jó felfogással, tisztán, szép színezéssel és jó dinamiká­ renc járási tb. főszolgabíró érdeme, aki­ val adtak elő. Különösen az alig egy nek lelkes segítőtársai Mihalovics Pál és Julius 7-én szombaton este 7 és 9 órakor, 8-án vasárnap délután éves vámosmikolai dalárda meglepő fe­ Ruzsonyi Jenő szécsényi tanítók voltak. 5, 7 és 9 órakor és 9-én hétfőn este 7 és 9 órakor gyelmezettséget mutatott fel. A szavalók Ez utóbbiak gondos és kifogyhatatlan lel­ közül az első győztes Varga József perő­ kes munkájukon kívül, az eredmények­ magyar bohózat ciklus: csényi lakos, a második győztes Glázer ben gazdag népművelési napért köszö­ Károly letkési lakos és a harmadik győz­ netét és elismerést érdemelnek a közsé­ tes Bedros József kemence! lakos lett gek tanítói, jegyzői és lelkészei, akiknek Az ének szóló versenyben az első győz­ áldásos munkája adja az iskolánkivüli tes Simon János letkési és Hanzeiik Kiegészítésűit Magyar híradó. Kiegészítésül i Matyóföldön. népművelés nagy támaszát és eredmé­ Anna >• ipolydamásdi lakosok, a második nyeit. > Nyomatott „A MUNKA'' nyomdában Salgótarján. —• Nyomdatulajdonos Végh Kálmán. KLE. serleg. 1934. julius 1-én tartották meg a kfeterenyei levente egye­ sület által felajánlott KLE-serleg döntő mérkőzését, mely 8 csapat közül a kisterenyel és az etesi csapatok kerültek a döntőbe, mindkét csapat játékosainak leg­ javát vitte a döntő mérkőzésbe az első hely megszerzéséért. A rendes 90 perces idő 2:2 arányú döntetlent hozott, úgy hogy a mérkőzést meg kellett 15—15 per­ cei hosszabbítani, a hosszabbított mérkő­ zés a kisterenyei csapatnak kedvezett, mert a végső győzelmet 5:3 arányban megérdemelten nyerte, Utána a győztes csapatoknak László Imre adta át a Ser­ leg Csoport nevében az érmeket és a serleget és méltatta a K L E ér­ demeit a serleg és az érme felajánlásáért mellyel a sportnak nagy szolgálatott tett, buzdította a csapatokat a jövőben való küzdelemre. A kisterenyei levente egye­ sület julius hó 8-án tartja serlegavató ün­ nepélyét mulatság keretében, melyre ez­ úton is meghívja az érdekelt egyesülete­ ket és a Salgó Serleg Csoport vezető­ ségét Mulatság kezdete délután 4 órakor. A Nagybátonyi SE, mely mint egy hónappal ezelőtt alakult sportegyesü­ let junius 17-én játszotta első mérkőzéséi Nagybátonyban és a Pásztói SE-tői 2:0 (1:0) arányban vereséget szenvedett. A revanson junius 29-én Pásztón 3:3 (2:0) arányban eldöntetlenül mérkőzött. A fél­ időben 2:0-ra, majd a II. félidő elején már 3:0-ra vezetett, amikor a biró, aki egyébként is pásztói, minden alkalmat felhasznált arra, hogy csapata sikert ér­ jen el, a meccs kissé eldurvult és igy az utolsó 10 percben egyenlített Pásztó. A Nagybátonyi SE góljait sorrendben a kö­ vetkezők rúgták: Petre, Szécsényi és Székely. — Julius 1-én Nagybátonyi SE Horthy-telepi SE kombinált mérkőzés volt a horthytelepi Balany vezetésével. Győzött az NSC 3:2 (1.-0) arányban szép­ számú közönség jelenlétében. Góllövők : Petre, öngól és Baráth. Az egyesület ke­ vés sikerrel (anyagiakkal) kezdte megala­ kulását és a havi 1 P-ős tagsági dijakból tartja fel magát annyira, hogy a vendég­ csapatot el sem engedi megvendégelés nélkül. Reméljük Bortnyák István bánya­ tanácsos pártfogásával a Nagybátonyi SE, melynek csak anyagi támogatásra van szüksége, eléri hamarosan célját és az ÉLASz egyik legjobb csapatát fogják látni a további küzdelmekben. így engedje a magyarok Istene. Telefon: 46. HIVATALOS KÖZLÖNYE A Munka APOLLO MOZGÓ SALGÓTARJÁN MINDENT A NŐÉRT � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1933-1935_00271.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1934_07_07.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1934-07-07 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 12. évfolyam 40. szám (1934. július 7.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom