https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/99b7ebc74480858e80607ced58792df8.jpg 09fabdd006a940795b4f410e3f786189 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/422b0a0f0b2b8a71eab4a4bb1aec2cae.pdf 469a56101ee4efa307ae9daac904d725 PDF Text Text A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Lapsánszky János TÁRSADALMI és politikai hetilap Szerkesztő bizottság: Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc. XL évfolyam. 39 szám. A névmagyarosítás. Ára 20 fillér Negyedévre 2 Pengő Postacsekk: 28.744 szám. Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő. Laptulajdonos: „A Munka'' lapvállalat Salgótarján, 1933. szeptember hó 23 Feltámadásunk politikája. Támadtak bennünket pángennán, pánszláv és dákoromán mozgalmak. Számtalanszor megvá­ Az egyszerű paraszt nem sokat ker­ doltak bennünket, hogy soviniszták telt, amikor röviden és velősen igy adta vagyunk és tüzzel-vassal elnyom­ le hitvallását a politikáról: „Az az urak juk a nemzetiségeket. Mégis mi tör­ huncutságaimért hát tagadhatatlanul fur­ mesterség az a politika. Tisza István tént? Az oktrojáltán soviniszta Ma­ csa nyíltan megmondotta: „A politikai po­ gyarország szenvedte el a világhá­ rondon sok embernek kell kezet adnom, ború legnagyobb államveszteségét akivel nem kezelnék a magánéletben.*' és fölötte éppen azok osztozkod­ A politikai arénán egyéni gusztusa nem tak, akik legjobban vádolták türel- vezetheti az embert, sem vágya és haj­ hogy kit fogadjon be és kit zárjon matlenséggel. Pedig állami törvé­ lama, ki az érintkezésből. A politika értette nyeink hivatalos kiadmányai nyom­ meg már az újkor elején azt a csodát, tatásban is megjelentek nemcsak — vagy ha úgy tetszik, történelmi és magyar, de német, tót, horvát és hitvallási abszurdumot — hogy a római oláh nyelven is, — katona fiaink pápa és a török szultán szövetséget kö­ tött a francia királlyal szemben. A poli­ háromötöd részét idegen nyelven tika adja meg magyarázatát annak, hogy vezényelték. Egy egész légiója az elemi és középfokú iskolánknak a nemzetiségi nyelven tanított s a nézve magunk is úgy érezzük, hogy hazában a magyar honi nyelvet, . idegen hangzású nevünk figyelmezmint idegent kezelte. A templomok tetöleg kopogtat reánk, — máskor szószékeiről mintegy 9 millió em­ hogy sokkal közelebb állunk á bernek idegen nyelven hirdették családi, mint a nemzeti traditiókaz Isten igéjét s a nemzeti egyen­ hoz s idegen nevünket sem akar­ jogúság eszméjét úgy felfokozták, juk észrevenni? — Csökönyösen hogy minden olyan magyar állam­ magunkba zárjuk önös meggyőző­ polgárnak a ki magát valamely désünket és egyéni vagy szükebb nemzetiséghez tartozónak vallotta, látókörű családi megállapításainkat meg voltak a maga állampolgári hogy idegen hangzású nevünkéi jogai, de e mellett még élvezte a is jó magyar hazafiak tudunk len­ maga külön nemzetiségi előjogát is. ni s nincs szükségünk arra, hogy Nemzetünknek megdicsöült nevünket magyarosítsuk. Kétségtelen is, hogy az egyé­ apostola gróf Apporiyi Albert a trianoni diktátumokkal szemben neknek nincs okvetlen szüksége fényesen bizonyította, hogy mi ma­ a magyar hangzású névnek felvé­ gyarok véghetetlenül és túlsókat telére s a névváltoztatás legfeljebb tűrünk s a legidegesebb türelmet- akkor elkerülhetetlen, ha azon a lenkedők éppen az agyondédelge­ néven olyan csorba esett, amit tett nemzetiségeink voltak, kik kö­ másként kiköszörülni nem lehet. zül sokan még békében is meré­ Ámde e tekintatben a mai idők­ szen és bántatlanul hangoztatták, ben nemcsupán önmagunkkal szem­ hogy ők nem magyarok s habár ben van tartozó kötelességünk, ha­ a háború kitörésekor ismételt, nem a nagyobb és magasabb nem­ magyar állampolgári hüségesküt zeti közösséggel szemben is. Kevés a magyarság barátja el­ tettek: mégis a Szent Korona el­ len fordultak, sőt többen az utód­ vettek tőlünk minden fegyvert s államok igazgatásában ma is ma­ azt mások tartják kezükben elle­ gyarellenes vezetőszerepet visznek. nünk. Az a következtetés is egy A mikor a trianoni külföld a erős fegyver ellenségeink kezében volt monarchia ellenségei s főként a renegátok, — a magyar tudomá­ „A MUNKA" TÁRCÁJA nyos és művészeti, vagy politikai közélet reprezentánsait tollúkra BEUDANT veszik, vagy sporterőinknek világra 1818-DIK ÉVI TANULMÁNYÚTJA szóló teljesítményeit bírálják, min­ SALGÓTARJÁN VIDÉKÉN denütt ott van a törekvés, hogy Irta: Dr. DORNYAY BÉLA tőlük a magyar fajhoz való tarto­ zást elvitassák, vagy legalább is a Magyarországnak nemcsak szép és legalacsonyabbra csökkentsék; az gazdag, de legtöbb helyen igen érdekes elismerést, vagy érdemesitest az és tanulságos földjét, — úgy a távolabbi, idegen származás és jelleg javára mint közelebbi múltban, — számos ha­ és külföldi, tudós kutató és iró ta­ a neveik hangzása után ítélve va­ zai nulmányozta és irta le hosszabb-rövidebb lószínűsítsék és bizonyítsák. közleményekben, vagy pedig a tudomá­ Az efajta szisztematikus ak­ nyos mértéket is megütő nagyobb köny­ vekben. Elég, ha csak ezek neveinek és namunka ma is folyik és buja ta­ címeinek megismerése céljából is átla­ lajra talál akkor, midőn a nevek pozzak Dr. Havass Rezső nagyszerű idegen hangzásából ezt a következ­ földrajzi bibliográfiái müvét, az 1893-ban tetést kürtölik világgá, hogy viselői megjelent „Magyar Földrajzi Könyvtár sát, nem magyarok, hanem szláv, ger­ melyben — többek közt — a 69. olda­ lon megtaláljuk F. S. Beudant hírneves mán, vagy román ivadékok. francia geológus és mineralógus (1787— Nagyon jól tudjuk és ismerjük ezeknek a következtetéseknek és megállapításoknak a tendentiáját. Ámde csakmi,—átszellemült ma­ gyar érzésű honfiak gondoljuk ezt igy. Azonban nem igy vélekednek a többségben lévő kívülünk állók. Sokszor titkon a lelkünk mélyébe Megjelenik szombaton Irta: IVÁNFFY TAMÁS. Monarchiánk szövetséget kötött két ha­ lálos ellenségével: az akkori Olaszország­ gal és Romániával és a Ballplatz azzal tetszelgett magának, hogy az európai egyensúlyt és a békét beláthatatlan ideig biztosította. (Hogy minő eredménnyel, ke­ servesen megtapasztaltuk a világháború­ ban.) A politika adta meg „jelentőségét" annak a perverz diplomáciái szerelemnek, amellyel a „gloire" nemzete, a nagy for­ radalom népe a bitófás és kancsukás cári Oroszország iránt viseltetett. A politika ad (ha ugyan tud adni) feleletet arra a kérdésre, hogy lehetett az, hogy a né­ metek a világháború vége felé leplombált waggonban Oroszföldre csempészték az emberiség két legnagyobb veszedelmét: Lenin-1 és Trotzkij-t. A politika felelős Isten és ember előtt a trianoni bűntet­ tért, a páriskörnyéki békemüvek minden képtelenségéért. Mindez akaratlanul is eszünkbe jut, amikor a folyó év eddig lejátszódott po­ litikai szenzációira gondolunk. Aki ezek­ ről még csak egy évvel ezelőtt is beszélt, vagy bekövetkeztüket megjósolta volna, azt alighanem a bolondok házába vitték volna. A világ legnagyobb veszedelme: a bolsevista Oroszország, a szovjet és rend­ szere háromnegyed éven belül — hogy úgy mondjuk: udvarképessé lett és leg­ alább is egyelőre megnyerte a játszmát. Anglia ismét kereskedelmi szerződést köt vele, Olaszország még ezt is megtoldja barátsági szerződésszámba menő meg nem támadási szerződéssel és ugyanezt teszi hogy idegen hzngzásu neveinkből azt állapítják meg, mikép annak viselői nem is magyarok. Igen sokan ébredtek már an­ nak tudatára, hogy a névváltozta­ tás nem jelenti a családi traditiók feladását s a nemzeti közösség ér­ dekében csakis ily módon csavar­ hatjuk ki ellenségeink kezéből az ő rosszindulatú megállapításaik tá­ madó fegyverét. A magyar nemzeti jelleg kidomboritása érdekében te­ hát minden honfinak tartozó köte­ lessége minden lehetőt megtenni a mivel ezt a célt szolgálhatja. Ezidö szerint a nevekkel sajnos úgy állunk, hogy feltűnően, sok az ide­ gen hangzású. Igyekezzünk hát beilleszkedni a nemzeti öncéluság hatalmas egységébe az által is, hogy lélekben való átszellemült magyar érzelmeinknek adjunk ugyanily kön­ töst és tegyük szivünket hangzá­ sában is magyarrá. th— földmivesek, iparosok, kereskedők, szegények és gazdagok, de mind mind olyanok, kik a magyarság egyetemes érdekeiért a jóhangzásu neveikkel is erőt akarnak képviselni. Nincs is abban semmi nehézkesség és több benne a tartozó kötelesség, mint a régiekhez való ragaszkodás értelme. Azt sem lehet állítani, hogy nehezen és lassan lehet hozzájutni, vagy sok költségbe kerül, mert a közigazgatási hatóságok készséggel adnak útbaigazítást. A kérvényt köz­ vetlenül a belügyminisztériumba le­ het beküldeni néhány anyakönyvi kivonat mellékelésével és hatósági bizonyítvánnyal felszerelve. A kér­ vény bélyegilletéke mindössze 2 P, közalkalmazottaknak 1 pengő, de szegénységi bizonyítvány alapján bé­ lyegmentesség is nyerhető. A névváltoztatás tárgyában 40200/1933. szám alatt a belügymi­ niszter rendeletet is adott ki, mely részletesen körűlirja az eljárást és reámutat a magyar hangzású nevek megválasztására is. Szinte természetesnek tartjuk, hogy főként azok, kik mint állami s illetve közalkalmazottak a nyilvá­ nos életben tevékenykednek; első sorban mutassanak jó példát és gya­ koroljanak vonzóerőt az ingadozókra, vagy határozatlanokra. Követve őket mindenki aki megértette az intő és hivó szót. örvendetes jelenségként szögez­ hető le az az irányzat, apielyen jó pél­ dával járnak elő azok a honfiak kik­ nek névmagyarosítását a Budapesti Közlöny hasábjai sokszor tömegesen hirdetik. Van közöttük közéleti nagy­ ság, katonák és polgári egyének, Relation historique), mig a IV.-ik kötet térképeket és metszeteket tartalmaz. Beudant müvét megröviditett formában, de meg igy is 597 oldalon, három év múlva németül is kiadta C. Th. Kleinschrod (Leipzig, 1825, bei Cári Cnobloch), de sajnos a magyarság iránti elfogultsággal, sőt rosszindulattal, amely szándék pedig ma­ gától a jeles szerzőtől teljesen távol állott! Minthogy erről a hatalmas, négy­ kötetes munkáról a szakemberek még ma is nagv elismeréssel nyilatkoznak és minthogy Beudant ezen müve, jóformán a legújabb időkig, az egyetlen összefog­ laló földtani munka volt hazánkról1) és térképe is az első rendszeres geológiai térképe Magyarországnak, tehát megér­ demli, hogy közelebbről megismerked­ jünk vele és hogy a trianoni ország leg­ nagyobb bányavárosává lett Salgótarjánra, továbbá a földtanilag annyira érdekes és értékes vidékére vonatkozó leírását, alább szóról-szóra lefordítva is közöljük! Beudant 29 éves korábn, 1818-ban járt hazánkban és azt XVIII. Lajos fran­ 1850) könyvének rövid címét is, mely cia király költségén részletesen bejárta, teljességében igy hangzik: „Voyage mi1) Böckh János és Hoffmann Károly 1885. néralogique et géologique, en Hongrie, geológiai tájékoztatója, illetve az ezeknek Hapendant 1' année 1818; pár F. S. Beudant évi laváta Gy.. Telegdi Róth L és Schafarzik F.-töl, ..... Törne I—III., Törne IV. Atlas. Pa­ a Magyarhoni Földtani Társulat megbízásából re­ ris, chez Verdiére, libraire, quai des videált és Budapesten 1897-ben újból kiadott munkája (A magyar korona országai földtani vi­ Augustíns, no 25. 1822. szonyainak rövid vázlata) meg sem emlékezik BeuJelenleg legjobban érdekel bennün­ dantról, holott pl. Hunfalvy Jánoe jl. alább) már ket e mű II.-ik kötete (Törne second, 1863-ban bőven méltatta. tanulmányozta és leírta. 1818 május 28ikán Bécsből érkezett Magyarországba és nov. vagy dec hó folyamán hagyta azt el. Pozsonyból elindulva, egyik leg­ főbb célját: Selmec- és Körmöcbányát kereste fel legelőször is, majd a Bör­ zsönyi-hegységet, a Mátrát, Hegyalját, gömör-szepesi hegyeket, végül a Tátra egy részét járta be. Közben megfordult Pesten is. A Felvidékről az Alföldre, Debrecenbe jut, innét visszamegy Pestre, hol hosszabb ideig marad. Majd tanul­ mányozza a Bakonyt és Balatonvidéket, Pécset és a baranyai kőszéntelepeket és innét ÉNy-i irányban haladva mond bú­ csút e szép országnak, melyet annyira megkedvelt és amelyet oly szépen és alapvetően leirt és méltatott Beudant joggal alapvetőnek mond­ ható földtani munkásságát szakembereink köztük Hunfalvy János, Lbczy Lajos, Schafarzik Ferenc, Mauritz Béla, Noszky Jenő stb. kellőleg méltatták. így Hun­ falvy János, jeles geográfusunk, az 1863ban megjelent 3 kötetes nagy müvében’), mindjárt az első kötet első oldalán közli Beudant, müvét és Csaplovicsnak erre2 2) A Magyar Birodalom természeti visronyalnak leírása, Pest, 1863. Hunfalvy e munká­ járól különben Lócty Lajos azt Írja nagy balatoni geológiájában p. 4, hogy Hunfalvy János munkája éppúgy mondható klasszikusnak Magyarország földleírásában, mint a 40 év előtti Beudant-iéle mü a geológiában! A M. tud. Akadémia -Almanach-ja 1863-ból szintén ismerteti „Beudant Fe­ renc Sulpic“-ot talán éppen Hunfalvy tollából ? �A MUNKA 2 oldal az a két állam, amelynek legközvetlenebb veszedelme a szovjet: Lengyelország és Románia. Menjünk még tovább: Olaszor­ szág a négyespaktumbS ötödiknek — ed­ dig még meg nem cáfolt hírek szerint — be akarja vinni Stalin birodalmát Pierre Cot, francia légügyi miniszter, nem rég még a revízió első sorban küzdő francia előharcosa légügyi flottájával minden más államot megelőzve éppen Oroszországban tiszteleg és Magyarországot gondosan el­ kerüli és mindezek betetőzéséül Herriot, volt és leendő francia miniszterelnök, Fran­ ciaország legnépszerűbb embere és a fran­ cia politika vezéralakja, állítólagosán rang­ rejtve, tehát mint magánember, hosszabb utazást és látogatást tesz Moszkvában, „bratyizik" a szovjetvezérekkel és az egész világon egy napig egészen plazibilis volt az a hírlapi kacsa, mely szeren­ csére hazugságnak bizonyult, hogy a vö­ rös hadsereg tiszteletbeli ezredesévé lett és e legalább is kétes'(azaz hogy dehogy is kétes) értékű cimet nagy megtisztelte­ tés gyanánt fogadta el. Mindezek — egye­ bekről nem is beszélve — oly jelenségek, hogy a jámbor magyar ujságolvasóközönség odakap, „hol fészkel az agyi" Hát mindez politikai mondja a má­ sik, csendesebb vérmérsékletű magyar. No hátha politika, akkor nem a mi po­ litikánk! Ebből és hasonlókból nem ké­ rünk. Állítólag: a cél szentesíti az eszkö­ zöket Lehet, hogy úgy van, lehet, hogy nem. Annyi azonban bizonyos, hogy oly szent célt, aminő a miénk, feltámadásunk célját csak szent, csak kétségbevonhatatlanul becsületes eszközökkel lehet elérni. Mi történelmünk egész folyamán a naivságig becsületesek voltunk és sem a farizeusság, sem a siflikáriusság nem fertőztelte meg a magyar mentalitást. Mi Krisztus példája nyomán mindenha ki­ kergettük az Ur házából azokat, akik meg akarták azt szentségteleniteni. Mi az igazság vérlezetében egy parittya bir­ tokában erősebbnek érezzük magunkat a talpig fegyverbeöltözött Góliáthnál, mert tudjuk azt, hogy az Igazság Istene ve­ zérli lépteinket és izmainkat ö acélositja meg. Tűrünk, szenvedünk, vérzünk, amig az Igazság Napjának virradatára nem éb­ redünk. E napra készülünk és e nap be­ következését készítjük elő minden erőnk­ ből minden nap minden pillanatában. Ez a mi politikánk. Ez a magyar feltámadás politikája! Csehek és Szlovákok. Salgótarján, 1933. szept. 23 gos gyarmatként kezelték a magyarság­ tól elszakított területeket s ha egyáltalá­ ban nem bánnak úgy a tótokkal, mint ha testvéreiknek tekintenék őket A Felvidék tótsága, amely 1918ban azt hitte, hogy bizhat a csehek Ígé­ retében és uj életet kezdhet a csehszlo­ vák köztársaság keretei között, ma már végkép kiábrándult ebből az erőszakkal létrehozottállamalakulatból s meggyőződött arról, hogy a csehek rutul becsapták. Nyilvánvaló lett, hogy sokkal mélysége­ sebb szakadék tátong a magyar lélekhez közelálló tót nép és a szláv testvériségre hivatkozó csehek között, mint a magyar és tót nép közt Olyan igazságok ezek, amelyek mind élesebb formában kerülnek napvilágra és amelyeknek egyes fenye­ gető tüneteit már a csehek is kénytele­ nek. beismerni. Hiszen már arról panasz­ kodnak a prágai lapok, hogy a megszál­ lott Felvidéken még tizenöt esztendő erő­ szakossága sem tudta elnyomni a magyar szót, a magyar szellemnek a talajban gyökerező erejét és megnyilvánulásait s egyes vidékeken a tót nép szívesebben és sűrűben beszél magyarul, mint azelőtt. Mindaz tehát, ami a nevezetes Pribina ünneppel kapcsolatban történt, csak egyik részlete és tünete annak a kétségbeesett küzdelemnek, amelyet a sa­ nyargatott tót nép folytat a betolakodott csehek uralma ellen. Lehetséges, hogy a cseh kormány diplomáciai eszközökkel el fogja simítani a pápa követe ellen inté­ zett támadás ügyét, azokkal az erőkkel azonban, amelyek e kínos ügy mögött állanak, semmi esetre sem fog megbir­ kózni. A tót nép ma elszántan küzd a maga szabadságáért és jobb jövőjéért. Ezt a nehéz küzdelmet a magyar nemzet meleg érdeklődéssel és rokonszenvvel fi­ gyeli, abban a meggyőződésben, hogy a két nép még egykor baráti jobbot nyújthat egymásnak s folytathatja közös egyetértéssel azt az életet, melynek em­ lékei és gyökérszálai ezer esztendőre nyúlnak vissza. Boldogsággal tölt el mindnyájun­ kat, hogy az örök magyar érzések és gondolatok, hősi erőfeszítések, vérziva­ taros történelműnk hű krónikása magyar és egészen a miénk. Idegen gondolatok, érzések egy pillanatra sem ihlették meg Múzsáktól megáldott tollát. Megmaradt nekünk és tartsa meg továbbra is né­ pünknek kétségbeejtő szomorúságában vigaszul, vatesként a magyarok Istene! * Herceg Ferenc hetvenedik szülétésnapja ünnepe a magyar olvasóközön­ ségnek is, mert ma jelent meg Herczeg Ferenc Emlékezései-nek első kötete. Amiről eddig sohasem beszélt: életének regényét mondja el ebben a, minden re­ génynél fordulatosabb, színesebb és mé­ lyebb könyvében a költő. Gyermekkorá­ ban még postakocsin járt, a 67 éves Herczeg Ferencz viszont már repülő­ gépen utazott Londonba. Az emberiség történetének legmozgalmasabb, legérde­ kesebb korszaka az elmúlt 70 év, amely­ nek Herczeg Ferencz nemcsak legkülönb élő magyar elbeszélője, hanem élesszemü megfigyelője is, aki nagy szerepet ját­ szott és játszik nemcsak irodalmi és mű­ vészeti életünkben, hanem a magyar társadalmi és politikai életben is. Úgy­ szólván mindenkit ismert e kor kima­ gasló egyéniségei közöl, álarc nélkül látta a közélet főszereplőit és nemcsak az iro­ dalmi és színházi kulisszák mögött volt és van otthona, hanem a politika boszor­ kánykonyhájában is. Öt kötetre tervezett emlékezéseinek első kötete A Várhegy címmel most jelent meg. A magyarságtól másfél évtized előtt zonyára még sok gondot fog okozni az elrabolt területek egyikén, a megszállott illetékes cseh kormánytényezőknek. Ez felvidéken néhány héttel ezelőtt egy az egész eset kiáltó bizonyítéka annak, nagyszabású ünnepség zajlott le, a Pri- amit a magyar sajtó és a magyar közvé­ bina ünnep, amelynek ügye élénken fog­ lemény egyöntetűen hangoztat és amit a lalkoztatta nemcsak a cseh és szlovák, csehek ugyancsak hosszú évek óta igye­ hanem a külföldi közvéleményt is. Ezen keznek különböző hazugságokkal a világ az ünnepségen szinte elemi erővel rob­ közvéleménye előtt letagadni és ellep­ bant ki az a mélységes ellentét, mely az lezni Soha nem fordulhatott volna elő állítólagos magyar járom alól „felszaba­ az, ami a nyitrai ünnepen történt, ha a dított" tót népet a „felszabadító'* ese­ csehek tényleg egy velük lelkileg rokon tiektől elválasztja. A magyar közvéle­ közös múlttal és közős hagyományokkal mény természetesen fokozott érdeklődés­ biró népet szabadítottak volna fel az sel kisérte a nyitrai Pribina ünnep tanul­ annyit hangoztatott magyar rabiga alól. ságos fejleményeit, mely alkalommal az Ma már a tárgyilagosan Ítélő külföldnek előzetes programm ellenére Hlinka páter, is el kell ismernie, hogy a cseh és szlo­ Mély megilletődésse), szeretettel és a tót néppárt vezére ragadta magához vák népet semmiféle olyan benső köte­ az egész ünnepség irányítását s azon lék nem fűzi össze, amely az egységes ragaszkodással fordul a magyar nemzet a 70 éves Herczeg Ferencz elé. még a cseh kormányelnök és a prágai államban való együttélést indokolttá, vagy -A hála, köszönet és szeretet virá­ kormány többi kiküldöttéi is háttérbe csak lehetségessé tenné. Az elmúlt esz­ szorultak. Azóta még tovább bonyoló­ tendők megmutatták, hogy a Felvidék gait hordja a magyar géniusz legnagyobb dott ennek a csehekre nézve oly kínos tótsága betolakodó idegeneknek tekinti élő fia elé, hogy kifejezze tiszta örömét ünnepségnek az ügye, amennyiben a a cseheket és semmiféle erőszak, a kör­ annak az Írónak 70 esztendeje fölött, cseh lapok az elszenvedett kudarc miatt mönfont cseh politikának semmiféle mes­ aki gyönyörűséges írásaiban nemzetünk érzett dühükben durva módon támadni terkedése nem képes a szlovák nép lei­ fájdalmát és örömét, fajunk hibáit és kezdték a Vatikán prágai követét, aki kéből kiszakítani annak az ezer éves, erényeit kezdve a pogányoktól a leg­ erre a támadásra egy Hlinka páterhez küzdelmekben és szenvedésekben, dicső­ modernebb időkig a legragyogóbb mű­ intézett levélben válaszolt, amelyben ségben és viszontagságokban gazdag kö­ vészi erővel a legtökéletesebb formában közli, hogy igen kellemetlen számára az, zös múltnak és történelemnek az emlé­ képviselte. hogy hivatali okokból Prágában kell él­ kéi, amely közös kincse és hagyománya Isten áldotta tehetség. Nagysága, nie a csehek közt és nem lehet a hűsé­ a magyar és tót népnek egyaránt. Ehhez szellemének fényessége megvilágítja sötét ges tót nép körében. a múlthoz és ezekhez a hagyományok­ magyar egűnk kárpitját, áttör ez a fény A Pribina ünnep tehát végső ered­ hoz a cseheknek semmi közük nincs s lelkünk borús gondolatain s a jelen sivár ményében a cseh kormány és a római igy nem csodálkozhatunk azon sem, ha tanácstalanságában egy szebb magyar jövő Szentszék ellentétévé mérgesedett s bi­ az elmúlt tizenöt esztendő alatt valósá­ felé kényszeríti tekintetünket Cselényi József Salgótarján­ ban. A Szent Erzsébet Róm. Kath. Nő­ egylet október 14-én este rendezi első műsoros tea-estjét a Kath. Kör nagyter­ mében. A műsor keretében fellép Cselényi József, a kiváló művész, a Nemzeti Színház tagja. Az egész országban párat­ lanul népszerű művész az estélyen ma­ gyar dalokat fog énekelni. A változatos műsor többi értékes számát legközelebbi számunkban fogjuk részletesen ismertetni. Beléptidij személyenkint 1 pengő, csa­ ládjegy 2 pengő. Az előadás után tánc is lesz. A teaest este 8- órakor kezdődik. Meghívó a Magyarországi Kárpát Egyesület 60 éves jubileumi vándorgyű­ lése, valamint emlékmű és forrásavató ünnepélyére, az azt követő társas ebédre és vacsorára, melyet az alant közölt programm szerint Salgótarjánban 1933. szeptember 24-én rendez és amelyre a magyar turistatársadalmat és a társaság barátait szeretettel várja az Elnökség. Programm. Érkezés 8 ó. 45 p-kor. A város ünnepélyesen fogadja a vándorgyű­ lésre érkezőket, majd a különféle feleke­ zeti templomokban ünnepi istentiszteletet tartanak. A vándorgyűlés színhelyére a Salgó várához indulás 10 órakor, gyüle- tett nem helytálló Megjegyzéseit. Majd pedig a 25-dik oldalon ezeket írja: „Éz évben (1818) a francia Beudant tőn tu­ dományos utazást hazánkban; kilenc hó­ nap alatt az ország nagy részét bejárván, visszatér Párisha s 1822-ben kiadá mun­ káját: Voyage mineralogique et geologique en Hongrie pendant 1' année 1818". Ezen munka, mert szerzője nem készü­ letlenül jött vala az országba, magában foglalja mindazt, mit akkoron Magyar­ ország hegyrajzi, földtani és ásványtani viszonyairól tudni lehetett. Beudant a maga észleteit és tapasztalatait a mások által közlött, elszórt adatokkal egyesít­ vén, különösen hazánk földtanának veté meg alapját. Az ő munkája (p. 26) némi tekintetben befejezi az első korszakot, melyet hazánk földisméjének fejlődésé­ ben megállapíthatunk." Schafarzik Ferenc „A Cserhát piroxén andezitjei" c. munkájában * 3) az irodalmi felsorolásnál azt Írja, hogy Beu­ dant az 1822 évi munkájában már elég világos geológiai vázlatot nyújt a Cser­ hátról. Schafarzik ezen munkáját érde­ kesen egészíti ki Reichert Róbert kitűnő kis tanulmánya 4) melyben azonban — a dolog természeténél fogva — Reichert Róbert barátom Beudant- nak még a ne­ vét sem emlitil Mauritz Béla „A Mátrá-hegység felbuzdulva én is ismertettem az ö balatonvidéki utjának egy részét „Beudant francia természettudós Keszthelyen 1818ban" cimmel. ’) Hogy mennyire érde­ kelte a szakembereket és a nagyközön­ séget egyaránt, Beudant leírása hazánk különböző tájairól, azt Faller Jenő cikk­ sorozata 10) is igazolhatja, melyet Beudant francia geológus 1818 évi tanulmunyutja Komáromvármegyében" cimmel irt. A Beudant leírásai iránt mutatott , általános érdeklődés, továbbá az a kö­ rülmény, hogy Salgótarján bányaváros elég gazdagnak, — bár épen nem kime­ rítőnek és monografikus kidolgozásúnak még nem igen mondható, földtani iro­ dalma, — nem veszi kellőleg tudomásul, illetve nem értékeli megfelelő mérték­ ben Beudant 1818 évi salgótarjánvidéki kőzettani és ásvány-földtani megfigyelé­ seit, — aminek oka Bizonyára Beudant könyvének nehéz hozzáférhetőségében és talán a nyelvi nehézségekben is rej­ lik! Ezek az okok, továbbá az a kedvező alkalom, hogy a Magyarországi Kárpát­ egyesület 1933, szepí 24-ikén épen — a nemcsak történetileg, de földtanilag is annyira nevezetes — Salgó váránál és az alatta fakadó és ez alkalomra kitünően foglalt Bodzfáskutnál tartja 60 éves ju­ biláns ünnepségét, Salgótarjáni Osztálya pedig ugyanakkor és ugyanott tiz éves Herczeg Ferencz 70 éves. 3) M. kir. Földtani Intézet Évkönyve. IX. köt. p 178. (6). 1892. 4) R. Reichert: Über einen Piroxsnandesit vöm Caerhát-Gebirge (Ungarn) Sonderdruck aus „Mineralogische* u, Petrographische Milteilungan", Bd. 41. H7 3. 4. Akademiache Verlagagesellschaft B. b. H. is Leipzig, 1931. eruptív kőzetei" c. müvében 5) 1909-ben azt Írja, hogy „A mátrai kőzetek hova­ tartozását magyarországi útja alkalmával Beudant ismerte fel. Részletesen leírja a „Trachytok" különböző fajait és meg­ erősíti Townson 6) nézetét, hogy a vul­ káni kráternek tartott u. n. „Hórakő" a gyöngyösparádi ut közelében nem kráter, hanem csak egy elzárt völgyszoros. Ki­ mutatja, hogy Párádon a timsó anyakő­ zete azonos a Mont-Dore „bréche siliceuse" néven ismert kőzetéveL Lóczy Lajos az 1913-ban megjelent nagy balatoni geológiájában,— az 1—2—3 oldalakon — talán a legrészletesebben, és egyúttal a legautentikusabban is mél­ tatta Beudant magyarországi működését és pedig egyben annyi szeretettel és melegséggel is, hogy ezt nemcsak tanul­ sággal, de élvezettel sőt büszkeséggel is olvashatjuk! Kár, hogy Lóczy ezen Beudanf-ismertetését és méltatását Birkái Géza alább ismertetett — egyébként igen jeles tanulmánya — nem említi. Noszky Jenő: A Mátrahegység geomorphológiai viszonyai" c. kitűnő mo­ nográfiájában,7*) igy méltatja Beudant könyvét: „A hírneves francia geológus eme hires, kora színvonalán álló munká­ jában, aránylag részletesen foglalkozik Mátránkkal is. Útja nagyjából követi Townsonét, de jóval részletesebb és bő­ vebb megfigyeléseket is tett. Különösen a vulkanikus kőzetek különböző fajait ismerteti elég részletesen és már osztá­ lyozza is. A parádi timsó anyakőzetéről már felismeri, hogy az metamorfizált kép­ ződmény. A síroki várhegy riolittufájában a Mátra fekete kőzetéből való gör­ getegeket vél felismerni Bőven foglalko­ zik a Mátrától északra eső széntelepes vidékkel is és a bazaltokkal, amelyeket szelvényekben is ábrázol. A III. részben a trachifok összefoglaló osztályozása és leírása közben többször hivatkozik mátrabéli tapasztalataira." De mint alább még látni fogjuk — a kisebb geológiai szakdolgozatok Írói is foglalkoznak röviden francia tudósunk­ kal, vagy többen legalább névleg meg­ említik őt. Legújabban honfitársa: Alfréd Lacroix hosszabb tanulmányt szentelt neki „Notice historique sur Francois Sulpice Beudant... Institut de Francé, Paris, 1930." címmel. Ezt a munkát is figyelembe véve, igen érdekes tanulmányt irt róla Dr. Birkás Géza, egyetemi ta­ nár, „Egy francia tudós dunántúli uta­ zása 1818-ban" cimmel, a „Győri Szemle Könyvtára" 7. számában, Győr, 1931.’) Ezen nagyszerű ismertetés adatain 5) Math. és természettud. közlemények, 30 köt 4 szám. Bpest 1909. 6) Townson Róbert dr. hírneves angol ter­ mészetbúvár 1793-ban szintén bejárta hazánk nagy részét és megfigyeléseit könyvében publikálta is. Az ö Utal leírását én is közöltem 1912-ben: „Townson angol tudós leírása tatai tartózkodásá­ ról 1793-ban" címmel. Különlenyomat a Tata-Tó­ városi Híradó 1912. évi 33. ért. 31. és 32. szá­ maiból. Továbbá Townson komárommegyei tar­ 8) Birkái Géza ebben Beudant arcképét i« tózkodásáról Írott cikkem a Komáromi Újság 1912., közli és pedig Lacroix: Notice historique sur 39—40. sz.-ban. Beudant et Des Cloizeaux, Paris, 1930. c. mun­ /S 7) Karcag, 1927. kából Hirek és különfélék 9) „Keszthelyi Hírek," 1931 ívi aug. 9-ikl számban. 10) „Tata-Tóvárosi Híradó" 1933 évi 23-28 számokban. Ugyancsak Faller Jenőtől való: Beu­ dant francia geológus 1818 évi tanulmunyutja Veszprémvármegyében is a „Veszprámvármegye* 35. M. 1—10 számaiban. (Folyt, köv.) �A MUNKA Salgótarján, 1933. szept. 23 3 oldal Költségvetés és zárszámadás. kelés a Fő-téren. Gyalogolás 1 óra. Fo­ gaskerekű vasút is rendelkezésre fog álhni. Vándorgyűlés 10'30-kor • kezdődik. 1. Magyar hiszekegy. Énekli: A Rőtn. Irta: Dr. ISTÓK BARNABÁS. Kath. Olvasóköri Dalárda Schmeltzer Az 1933 év költségvetésének mull gán, vagy közületi gazdálkodásról van-e lis I tartalmát és terjedelmét a megoldásra Miklós karnagy vezénylésével. 2. Elnöki megnyitás, dr. Nagy Emil nyv miniszter, évi tárgyalása során a város képviselő­ szó? Csak az alaki szabályok változnak 'váró feladatok különfélesége és mennyi­ testülete egy bizottságot küldött ki, mely ­ úgy a gazdálkodási tervezet összeállitásái sége szabja meg. orsz. gyűl, képviselő, Az Egyesület társ A következőkben csak közületi (köz­ elnöke. 3. Üdvözlések. 4. Az egyesületi nek feladata a költségvetés felülvizsgá­ nál, mint a tervezet végrehajtásának el­ jelentés 60 évről. 5. Himnusz Énekli a lata s az volt, hogy ahol lehetséges, csök­ lenőrzésénél. Ennek lőoka abban rejlik, jogi személyek) költségvetéséről lesz szó hogy míg a magángazdaság mindég tér; kentse a városi háztartás kiadási előirány ­ s itt vegyük tekintetbe, hogy mig a ma­ Róm. Kath. Dalárda. 13 órakor a M. K. E. Salgótarjáni osztálya által kiépített zatát s az igy nyerhető csökkentés mér­ meló, a Közületi gazdaság (kivéve a köz­ gánszemélyek és testületek költségvetési Bodzfás forrás és a jubiláris vándorgyű­ tékét a pótadó százalék megállapításánál üzemi gazdálkodást) mindég fogyasztó keretét a várható bevételek mennyisége szabja meg, addig a közületi költségve­ lés emlékművének felavatása. 13'30-kor vegye figyelembe. A képviselőtestület ezen gazdaság. Nincs ember, aki időnként számba tések kerete a szükségletek mértékéhez ebéd a Bodzfás forrásnál. Délután túra a intézkedése szükségszerű következménye Somosköi várhoz és a Karancsra. 18.40 volt annak a súlyos gazdasági krízisnek, ne venné, hogy mije van, vagy mit re­ igazodik normális viszonyok közt. A legfontosabb közületi költségve­ órakor a társasvacsora a Salgótarjáni amelynek a jövedelmek csökkenésében s mél a jövendőtől anyagiakban s hogy ipartestület székházában. Filléresgyors in­ az adóterhek növekedésében nyilvánuló fogja ezeket a javakat felhasználni. Ez a tések az állami, a törvényhatósági és a következményeit minden polgár a saját tevékenység a legtöbb magánembernél városi (községi) költségvetés. Egyik a má­ dul vissza 20*2Ö-kor. Amikor A Munka őszinte szeretettel kö­ bőrén érezte. Az intézkedés egyébként tetszőleges, soknál a boldoguláshoz szük­ siktól teljesen független. A költségvetés szönti trianoni gondoktól terhes, de gond­ mutatja, hogy a közület az autonómia séges, magánjogi személyeknél, közületek- rendszere ezeknél azonos elveken épül jaiban is nemzetünk szebb jövőjében bizó, egyik legfontosabb eseménye iránt na­ nél azonban már kötelező tevékenység. fel, természetesen a vonatkozó közületek vendégszerető, kies városkánk falaiközött a gyobb érdeklődést tanúsít s ebből a szem­ Egy kispolgár talán egy óra alatt egész területi, népességi viszonyaihoz s a kövagyoni állagát áttekintheti, költségvetést, zületre váró feladatok terjedelméhez mér­ magyar közélet kimagasló nagyságait, a szé­ pontból örvendetes jelenség. Szeretném köztudatba átvinni, hogy számadást készíthet, egy kereskedőnél ten csökkenő tartalommal. Az Állami költ­ pért jóért lelkesedő nemes gondolkozásul turisták százait, kérjük őket, hogy látó-1 mit jelent a költségvetés, vagy a zárszám­ azonban már elkerülhetetlen a leltározás, ségvetés rendszere kisebb módosításoktól gassanak el körünkbe máskor is, legye­ adás, mit jelent azok megszavazása, vagy a követelései s tartozásai mérlegének az eltekintve hosszú évtizedek óta állandó nek a mi csendes erdőink, virágos rét­ jóváhagyása, mily tényezőktől függ azok összeállítása, ha vagyoni helyzetét meg A törvényhatóságokra, városokra s köz­ kerete, hogy történik azok összeállítása, akarja állapítani s ebből a jövendőre ségekre 1925 óta egységes költségvetési jeink turistáink nótáitól hangosak. Fedezzék fel Starján meleg szivét és mert ezen a téren, — kivéve azokat', akik nézve kalkulálni. Mennyivel szükségesebb s zárszámadási minta van kötelezően meg­ természeti szépségekben gazdag vidékét. hivatásszerüleg foglalkoznak ezen köz­ mindennél a közületeknek ily irányú te­ állapítva. Minden közületi költségvetés Isten hozta a mi kedves vendégeinket igazgatási ággal, — érthetően teljes foga­ vékenysége, ahol eltekintve attól, hogy lényege az, hogy abban az illető közület lomzavar uralkodik s aki nem tartja ke­ pl. egy városnak mily sokféle társadalmi, valamennyi várható vagyonváltozása városunkba! Felkérjük a starjáni háztulajdonsokat, zében az Ariadne fonalat, az oly labirin­ közületi, kulturális stb. igényt kell kielé­ bentfoglaltassék, ami természetesen nem tusba kerül, melyből nem tud kijutni. gítenie, — közvagyon kezelésről van szó, zárja ki azt, hogy a közület kezelésében hogy vendégeink iránti tiszteletünk és sze­ Sem az egyén, sem az ezekből ala­ amelynek hovaforditására az azt áldozó külön számadás alá tartozó üzemek, ala­ retetünk külső jeléül házaikat már vasárpok, alapítványok, vagyonok ne lehes­ nap'reggel fellobogózni szívesek legyenek. kult nagyobb jogi egység (mely lehet ma­ közület teljes joggal kiváncsi. Költségvetési rendszer nagyon sok senek. ’ Folyó hó 10-én megtartott elő­ gánalakulás, vagy közület) nem tudja lé­ tét fenntartani, ha anyagi erők nem áll ­ van. A magánembert e téren megillető A következőkben a városi költség­ adásunkra felülfizetett a Szent Erzsébet Nőegylet 10 P. amit hálásan megköszön nak rendelkezésére. Ezeknek az erőknek szabadság egész odáig mehet, hogy egy­ vetést fogom tárgyalni, majd befejezésül előre kitűzött célok elérésére időközön­ általán nem is köteles költségvetést ké­ néhány sorban a zárszámadást, amely á Congregátió. Az evangélikus Nőegylet szept ként (rendszerint évenként) való számí­ szíteni. A magánjogi alakulatok is több­ mint fentebb már említettem, nem más, 28-án tartotta meg évi programmelőké- tásba vétele a költségvetés feladata s an­ nyire csak a tervszerű gazdálkodás biz­ mint a költségvetés végrehajtásának az szitö ülését Pántyik Árpádné elnöklete nak ellenőrzése, hogy ezen rendelkezésre tosítására készítenek céljaiknak megfelelői ellenőrzése s ha ez utóbbit sikerült köz­ mellett, amelyen széleskörű tevékenység, álló erők a kitűzött célok megvalósitására egyszerűbb, vagy komplikáltabb költség­ érthetően leirnom, úgy a zárszámadás kézimunka, bibliaóra, előadások, havon- lettek-e igénybe véve s mily mértékben, vetést. A közületek tervszerű gazdálko­ megértése automatikusan adódik. dásának lefolytatására azonban már több­ kinti teák, stb. kereteit állapította meg. ez a zárszámadás feladata. A gazdálkodás alaptörvényei füg­ nyire előirt egységes minta szerint kell Kisérje sok siker a lelkes elhatározá­ getlenek attól, hogy egyéni, közös, ma- a költségvetést elkészíteni. A költségvesokat. A somoskőujialui Evangélikus Nőegylet Dr. Jákó Istvánná kezdemé­ Fogadjuk a hagyományos szeretettel a filléres gyorssal érkező turista vendégeinket! nyezésére és vezetésével megalakult, s mint a Salgótarjáni Ev. Nőegylet filiálisa pártelnök, képviselőnk is megjelent. A kezdte meg működését A nyilvánosság hatalmas szónoklat — melyet a minisz­ elé először, okt . 1-én. vasárnap. este .6 terelnök tartott <— megnyugtatta az or­ órakor lép az állomás melletti Czikora szág közvéleményét, élénken pertraktál- Október 14.-én kezdődik az uj osztálysorsjáték, pengő, a főnyeremény 200.000 P. úgy, hogy a vendéglő termében, amikor is nagyszabású ták merész és reménytkeltő célkitűzéseit. melynek játékterve, nyerési esélye és a sorsje­ legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500.000 gyek ára marad a régi. A sorsjegyek mennyisége pengő. Kisorsolásra kerül azonkívül 100.000, műsoros teaestét rendez. Az egységes magyar front kialakítása a melyek közül 42.000 számot biztosan ki­ 50.000, 40.000, 30.000, 25.000 pengő stb. összesen A Magyar Luther Társaság mai elégedetlen világban nem könnyű 84.000, sorsolnak, tehát minden másedik sorsjegy nyer I közel 8 millió pengő készpénz. A sorijegyek városunkban az acélgyári olvasóegylet A sorsjegyek ára egy egy osztályra: egész 24, fél iránt óriási az érdeklődés, mert a hirtelen meg­ nagytermében Irodalmi Estet rendez, dolog. Nagy türelem, a súlyos gazdasági 12, negyed 6, nyolcad 3 pengő. A jutalom 30000 gazdagodás reményét mindenkiben felkelti. mint az Evangélikus Nöegylet vendége. helyzet lassú javulása, a magyar dolgo­ zók és dolgozni akarók kenyerének biz­ Beléptidij nincs. Esküvő. Petrovai Pelróczy Gyula Frontharcos Bajtársak! Főcso­ tosítása azok a nagy és sürgős szempon­ karancskeszii bérlő, lapunk munkatársa tok, melyek a kormánypolitika tengelyét aug. 29-én kötött házasságot Nagyigmánportunk az Ipartestület Székházá­ képezik. A sok kereskedelmi és gazda­ ban tartja hivatalos óráit. Hétfőn don a r. k. templomban Szabó Ilonka 5—6 és csütörtökön 6 ó. 30 p.—7 sági természetű szerződések jelzik az urleány karancsberényi tanítónővel. Az útját a magyar erőfeszítéseknek, melyek ­ ó. 30 p.ig. esketést dr. Miszter Teodor pannonhalmi A Nemzeti Egység Pártjának nek az egykor gyűlöletet hirdető népek bencés tanár végezte. Tanuk voltak a politikai szervezkedése nagy lendülettel között is napról-napra több a megértője, menyasszony részéről Szabó Károly álhaladt a kitűzött cél felé. Országos je­ támogatója. Körülöttünk nagy nemzeti lamp. tiszt, a vőlegény részéről Horváth lentőségű volt a beretyóujfalui zászló­ és társadalmi avoluciók hullámzanak, me- László karancskeszii plébános. Az uj bontás, melyen Gömbös Gyula minisz- •lyeknek i lyeknek sodra a határozott és jól jói kiKi párnak szerkesztőségünk nevében gra­ terelnék és dr. Sztranyavszky Sándor | épített államigazgatás szikláin megtörik. tulálunk. Élénk érdeklődés az Osztálysorsjegyek iránt. Sürgős uj cipő 6 órán belül! Sürgős talpalás 1 óra alatt elkészül! ÉRTESÍTÉS gyorstalpaló B. tudomására adom, hogy cipész műhelyemet műhellyel kibővítettem. — Arra törekszem, hogy a rendelőközönségnek versenyen felüli árak mellett anyagban és munkában aránylag csekély összegért a legjobbat nyújtsam. Teljes felelősség mellett a kővetkezőket készítem Női talpalás — — 1.50 Férfi talpalás — — 2.— Női sark. v. gumi O.6O Férfi sark. v. gumi 0.90 Női borítás fekete, szi­ Férfi borítás fekete, szí­ nes borjub. v. lackból 6.— nes boxból v. lackból 7,— I Női cipők mérték után Férficipők mérték után a legjobb anyagból: a lofifjobb anyagból fekete borjubox, szines fekete borjubox, szines I borjubox la. lackból 12.-borjubox la. lackból 14.— A felsoroltakon kívül készítek fájós, vagy hibás lábakra, (orvosi rendelésre is) orthopéd cipőt, sie és egyéb sportcipőt, hu és leány­ cipőt a legolcsóbb áron. — Tessék próbarendelést tenni, hogy meg­ győződhessen anyagom és munkám kiválóságáról I Tisztelettel: I Agócs Józef Salgótarján, Pécskő-u. 2. TeL: 37. Gyorsíró Tanfolyam. A Salgótarjáni Gyorsíró Tanfolyamon okt. 1-én kezdődik a tanítás. Bővebb felvilágosítást szerdán és pénteken délután 5-6 lg a reálgimnázi­ umban Pénzes Zoltán rg. tanár ad. Szerény köntösben. A napok­ ban két szivvel-lelekkel Írott és meg­ komponált dal hagyta el a kőnyomatost, hogy mindazoknak, akik hozzájuthatnak és a magyar muzsikát kedvelik, igazi gyönyörűségük és örömük teljék bennük. Az „Emlékszel még..." édes-bus; bo­ rongó hangulatú dal után vígan csattogó ritmussal vidít fel bennünket a „Göncölszekér—Fiastyuk..." ropogós csárdás, melyeknek szépen csengő rímeit Kruntorád Koltay Imre irta, Perényi Tibor bájos muzsikájára. A szerzők városunk ismert fiai, akik szerzeményüket a ked­ ves, de egyszerű köntösbe öltöztetett da­ laikat, Salgótarján zenekedvelő közönsé­ gének ajánlják fel. A kötött számú pél­ dányok Végh Kálmán és Friedler Samu papirüzletében kaphatók darabonként 50 fillérért. Mi sem illusztrálja jobban, mint a kotta ára, hogy ezzel a kedves dal-csemegével szerzőtiaink csak figyel­ mességüket akarták leróni Salgótarján zenekedvelő közönségével szemben, amely tudom szivvel-lélekkel fogja egy két nap múlva énekelni a fülbemászó melódiát és szöveget. Tudj* ön már, hogy az lamert Aapirintabletták 1895-ben beható kitértetek te tuoominyoa kutatások után kerültek forgalomba ti Im­ már kb 33 áv óta az emberiséget a „meghűlések** elleni védekezésnél támogatják. Hűtések minden tüneteinél, influenza — spanyal járvány, reuma csuz, ischiasnál ma már az egész világon Aspirin tablettákat az eredeti csomagolásban a „Bayer“ kereszttel szedik. M. Kir. Állami Rendőrség Salgótarjáni Kapitánysága. 452/12-932 kih. Tárgy: Horváth Iván Géza borkihágása. Hirdetmény. A m. kir. belügyminisztériumban zervezett Kihágási Tanács a salgótarjáni m. kir. állami rendőrség, mint L fokú büntetőbíróság 452/3-932 kih. számú Ítélet alapján Horváth Iván Géza salgó* tarjáni lakost azért, mert fehér és vörös csemegebor néven olyan bort árult, mely nem volt csemegebor behajthatatlanság esetén 6 napi elzárásra átváltoztatandó 20 pengő pénzbüntetésre és 10 pengő 12 fillér eljárási költség megtérítésére Ítélte, egyben az itéletkivoatnak a „Munka„ c,. lapban és a „Vendéglősök Lapja" bán saját költségén való egyszeri közzététe­ lét réndelte el. Salgótarján, 1933. szeptember 20. Dudás I. fokú rend. bűnt. biró. �A MUNKA 4 oldal Salgótarján, 1933. szept. 23 KÖZGAZDASÁG. Salgótarján, 1933 szeptember 18. Agrárpiaci tudósítás. Irányzat; szilárduló, forgalom; élénk. Búza 80 kg-os 6—6’50 P., rozs 2'50— 3 P., árpa I. 6— 7 50., árpa 0. 5'50—6 P., zab 6—6'20 P., tengeri 7—9 P., tengeri csöves 5’50— 6 P., mák 45—48 P. Felhozatal: Buzábar cirka 45 q, rozsban 20 q, árpában 30 q, zabban 15 q tengeriben 60 p, ten­ geri csöves 10 q, mákban 4 q. zott statisztikai adatok szerint Német­ ország külforgalma augusztus hóban lé­ nyegesen javult. Mig a bevitelnél némi csökkenés észlelhető, a kivitel ugyanak­ kor jelentősen emelkedett. A júliusi 360 millió márkás bevitel augusztusban 347 millióra csökkent, a kivitel ellenben 385 millióról 413 millió márkára emelkedett, így tehát a mérleg a júniusi 29 és a jú­ liusi 25 milliós aktívummal szemben augusztusban kerek 66 millió márkává! Mezőgazdasági és ipari hírek aktív. A kivitel emelkedése főként a vi­ (A m. kfr'. Külkereskedelmi Hivatal közleményei.) lágpiaci helyzet javulására vezethető viszAGRÁRPIACI HÍREK. sza, amit a német külkereskedelmet irá­ nyitó tényezők teljes mértékben kihasz­ Debrecenben kis felhozatal mel­ náltak. ______ lett a kereslet gyenge volt Árak; búza GABONAPIACOK. 7'50—8, rozs 3'50—4, takarmányárpa 4’50—4’80, zab 4—4'60, morzsolt tengeri Sopronban a terménypiac forgalma 5'60—5'80, csöves tengeri 2'10 pengő csekély és az árak nyomottak. Árak: búza q-ként > 7'50, rozs 3’50—4, sörárpa 7'50—8, ta­ ID ÉNYCIK K PIAC O K. karmányárpa 5'50—6, zab 6'50, morzsolt tengeri 9, fehérbab 10 pengő q-ként Kecskeméten változatlanul a szilva Mezőberényben kielégítő felho­ a legkeresettebb cikke a piacnak. Ma zatal és lanyha irányzat mellett a követ­ más érdekeinek megvédéséről tartott ma­ sult rendelkezésére 50 fill. (bélyegben 1880. q érkezett, ami kisebb mértékben kező árakat jegyezték: búza 6 70, takar­ gas szárnyalása beszédet. Gál köszönetét is) kiállítási és kezelési költség előzetes ssökjrentette az árakat Árak: őszi aszaló mányárpa 4’50, zab 4’50, morzsolt ten­ fejezte ki dr. Vilmon Gyulának a buzdító megtérítése ellenében. A HÉV féláru szilv^;?—11, nyári piros alma 10—12, geri 4'80, csöves tengeri 2'20 pengő q-ként. beszédért és mint szervező tiszt a tiszti­ menetdijkedvezményét október 1-én i pogácsa alma 8—10, saszla szőlő 20—22, kar megválasztását propagálta. Elnöknek Frontharcos Szövetség tagsági igazolvá­ oportó 10—12, sárga dinnye 6—8, gö­ Terméshelyzet világszerte. Beczner Pál községi főjegyzőt ajánlotta, nyainak felmutatása ellenében vehetik rögdinnye 2—4, paradicsom 8—10 fillér Kanadában: A gabona-aratást kit egyhangúlag megválasztottak. A tisz­ igénybe a frontharcosok és a Szövetség kg-ként majdnem mindenütt befejezték, a kedve­ tikar megválasztasa után Gál ünnepé­ pártoló, Uj Front tagjai. Általános felvi- . Nagykőrösön a piac forgalma zőtlen időjárás ellenére is. A búza álta­ lyes fogadalmat vett ki a tisztikartól, lágositást az Orsz. Frontharcos Szövetség élénk volt és növekvő kereslet mellett lában igen jóminőségü, s magánbecslés mely után Beczner Pál elnök tartotta központja (Bpest VI. Podmanicky-u. 45. a következő árak alakultak ki: körte l a szerint kereken 270 millió bushelre te­ meg székfoglaló beszédét, kérve a jelen­ Tel.: 18—5—18) vagy a Szövetség egyes 12—15, II. a. 8—10, őszibarack 8—10, szik. A hivatalos jelentés szerint a Peace- lévők támogatását, hogy a kitűzött célt helyi alakulatainak vezetőségei adnak. Tu­ alma ,1. a 10—15, II. a 6—10, szilva folyó menti vidékeken fagykárok voltak, elérhessék. A leventezenekar a Him­ domásunk szerint a frontharcosok helyi 9— 10, csemege-szőlő 18—20, borszőlő amit eső és hó követett. Észak- és Közép- nuszt játszotta el befejezésül, mely után szövetsége okt. 1-én a budapesti front­ 10— 12 f. kg.-ként albertában szintén fagyok voltak, amik lelkes hangulatban oszlott szét a gyűlés. harcos napra egy „filléres gyors" indítás Gyöngyösön a mai piacon a gyü­ meglehetős károkat dkoztak. A többi he­ A honvédelmi miniszter több­ megszervezése irányában szorgoskodik. mölcsfelhozatal gyenge volt Exportvá­ lyeken az állandó eső akadályozza az ezer frontharcost vendégel meg Bővebb felvilágositást a szervezet elnök­ sárlásokat német és osztrák számlára aratási munkálatokat. október elsején. Az Országos Front­ sége és pályaudvari Máv. jegypénztár eszközöltek. Árak; körte: 16—18, őszi­ Oroszországban: Az időjárási vi­ harcos Szövetség minden év október nyújt. barack 12—35, szilva 12—14, saszla szonyok kedvezőek az aratásra, de leg­ első vasárnapján országos találkozót ren­ 20—24, borszőlő 14—16, dió 60—70 f. utóbbi jelentések szerint a cséplés és a dez, melyen összegyűjti az ország minden Salgótarján m. város polgármesterétől. kg.-kint. 8944/1933 sz. betakarítás késedelmet szenved. Magán­ részéről a világháború megmaradt magyar becslés szerint az idei termést 1913 óta frontharcosait Az október 1-én megtar­ Pályázati hirdetmény. Kereskedelem és vámpolitika a legjobb termésnek tartják. tandó találkozó — amely az idén az V-ik Néhai Löwinger Rezsőné 1200 pen­ Németország kiilforgalma au­ lesz, — hatalmas arányokban bontakozik gős alapítványának 1932 évi kamataira Frontharcos hír. Múlt számunk­ gusztusban. Á most nyilvánosságra hoki és azon a magyar frontharcosokon kí ­ pályázatot hirdetek és felhívom mindazo­ ban már jeleztük, hogy f. hó 9-én tar­ totta alakuló gyűlését a Frontharcosok vül megjelennek a velünk rokonszenvező kat, akik a kamatsegélyt elnyerni óhajt­ egyesülete Pálfalván. A bányakaszinó államok nemzeti alapon álló frontharcos ják, hogy ily irányú kérelmüket folyó hó nagyterme népesedett be ez alkalommal, szervezeteinek küldöttségei is. A front­ 25-én déli 12 óráig a város főjegyzőjé­ vendéglőmet A gyűlést Gál István Máv főtiszt nyitotta harcos ünnepségek szeptember hó 30-án, nél Írásban, vagy szóban terjesszék elő. a Tátra-utca 67 alól, a Kassai-sor meg, üdvözölve a megjelenteket és felkérte a budapesti pályaudvarokon a külföldi A kamatokra minden salgótarjáni 61 száma saját házamba dr. Vilmon Gy. starjáni megbízottat, hogy és vidéki frontharcosok fogadásával kez­ szegény pályázhat. helyezem át, dődik. Ugyanaznap este frontharcos ze ­ tartsa meg székfoglaló beszédét, dr. Vil­ Salgótarján, 1933 szeptember 11. Kérem a t vendégeim további mon a távollevő Szente László kormányta- nés takarodó lesz, melynek kiindulási A polgármester helyett: szives támogatását nácsos helyett vázolta a megalakulás szük­ pontja a Muzeum körúton lévő Trefort dr. Figus Béla s. k. -" ö BARTH0S TAMÁS főjegyző. ségességét, célját és a jelenlévő front­ kert, végpontja az ez alkalomra reflek­ torokkal megvilágított Hősi Emlékmű. Az harcosok állandó tetszésnyilvánítása mel­ vendéglős. október 1-i országos frontharcos ünnep­ 1933 — 332 vh. szám. lett az egymás iránti megbecsülésről, egy­ ségen képviselteti magát a Kormányzó, megjelenik József királyi herceg, a Mi­ Dr. Maycr Ernő ügyvéd által képviselt niszterelnök pedig beszédet intéz az egybegyült frontharcosokhoz. Ugyancsak ok- Shell Kőolaj rt. javára 1827 58 P tőke és járulé­ kai erejéig a bpcsti közp. kir. járásbíróság 1929 tóben 1-én kerül lebonyolításra a front­ évi 252134 sz. végzésével elrendelt kielégítési vég­ harcosok II. Hősi Csillaglurája, melyre rehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől 1929 évi több német, olasz és osztrák autós is szept. hó 17-én lefoglalt 2250 P bccsértékü ingó­ benevezett. A Csillagtura befutása a Hősi ságokra a starjáni kir. járásbíróság 5138— 929 sz. végzésével az árverés elrendeltetvén, annak az Emlékműhöz délelőtt 9 és fél 10 óra között 1908 évi XLI. L-c. 20. §-a alapján az alább meg­ lesz. A Csillagtura autós és motoros nevezett s a foglalási jegyzőkönyvből ki nem tűnő résztvevői kiindulási helyeikről egy-egy más foglaltatók javára is az árverés megtartását Salgótarján Fő-tér 1. szám alatt „A MUNKA" babérkoszorút vagy cserfalombot hoznak elrendelem, végrehajtást szenv. lakásán Salgótar­ jánban leendő megtartására határidőül 1933 évi magukkal, melyet beérkezéskor a Hősi október hó 2 napjának délelőtt 10 órája nyomdám modemül berendezett üzlethelyiségében Emlékműre fognak helyezni. Az ünnep­ tűzetik ki, amikor a biróilag lefoglalt könyvszek­ ség után a honvédelmi miniszter tábori rény, könyvek, fegyvertartó, fegyverek, képek, ebéd keretében több mint ezer fronthar­ Íróasztal, szőnyegek s egyéb ingóságokat a leg­ többet ígérőnek készpénzfizetés ellenében, esetleg cost lát vendégül. A külföldről és vi­ becsáron alul is — de a kikiáltási ár kétharma­ dékről utazó frontharcosok a MÁV ösz- dánál alacsonyabban nem — el fogom adni. Azon ------ — . nyitottam. " -----vonalain, valamint a budapesti HÉV ingóságokra, amelyeknek a kikiáltási ára egyezer Raktáron tartok: az összes iskolákban használatos minden- I szes felül van, az 5610—931 M. E- számú ren­ vonalain 50%-os vasúti kedvezményben pengőn delet értelmében csak azok árverezhetnek, akika nemű tankönyveket, füzeteket, írószert, irodai részesülnek. A féláru menetjegyek igény­ kikiáltási ár cgytizedrészét bánatpénzül leteszik. bevételére vonatkozó névre szóló iga­ felszereléseket, stb. Salgótarján, 1933 évi aug. hó 24-én. zolványokat az Orsz. Frontharcos Szö­ Török Gyula Felhívom a t. szülők szives figyelmét arra, hogy isko­ vetség elnöksége bocsájtja az igényjogo­ kir. bír. végrehajtó, mint bir. kiküldött „Székely pihenő" Árverési hirdetmény. „A MUNKA" Iljl' könyv és papirkereskedése! J • könyv- és papirkereskedést lába járó gyermekeik részére legjutányosabb árban szerezhetik be nálam minden e szakmába vágó szükségleteiket. Pontos és lelkiismeretes kiszolgálást biztosítok! Felkérem a L szülőket, hogy a tankönyveket idejében előjegyeztetni szíveskedjenek, nehogy a tor­ lódás miatt iskolás gyermekeik későn jussanak tan­ könyvekhez. APOLLO MOZGÓ HETI MŰSORA: Kérve a város és vidék t. vásárló közönségének nagybe- » csű támogatását. Tisztelettel: VÉGH KÁLMÁN „A Munka"-nyomda, könyv és papirkareskadés tulajdonosa. Nyomatott „A MUNKA" nyomdában Salgótarján, — Nyomdatulajdonos: Végh Kálmán. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1933-1935_00036.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1933_09_23.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1933-09-23 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 11. évfolyam 39. szám (1933. szeptember 23.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom