https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9ce7e38a31633fbc52138b169069fe8e.jpg 1b975e5dfb535cedd219a399cfe25b4d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e9f7b03a139e72ee443c3aafe161dfcb.pdf 63bb26209314f875b95e342c7409381c PDF Text Text Szécsény, 1912. október 4. IV-ik évfolyam. 40-ik szám. Szécsényi HIrlap SZÉPIRODALMI, TARSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI HETILAP. Megjelenik minden pénteken. ELŐFIZETÉSI AR: reklamációk és hirdetések kMjdótiÍKatalhoz intézetük, Negyed évre 2 korona. Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők. Kiadótulajdonos: Nyílttéri GLATTSTEIN ADOLF. A városok olcsó élelmezése. (V, L) Már nem >» panaszokdunk azon, hogy milyen elviselhetetlen á drágaság, mert, már apatikus közönybe fulladunk az árak folytonos emelkedése láttán és még Inkább* azon a tehetetlenségen, mellyel a növekvő drágasággal szemben viseltetünk. Végre egy tervi Úgy látszik, mintha mentő idea lenne. Serényi Béla gróf földmivelésügyi minister a minap egy hozzáforduló újságíró előtt terve­ iről, szándékairól a földmivelésügyi ministe- rium tárcája némely területéről nyilatkozott és szólt az előkészítés alatt álló jelentőségesefrb ügyekről is. Ebben az országos érdek­ lődésre számítható ministeri nyilatkozatban megcsendül ezer és ezer kis egzisztencia ag­ godalma, vágya. é> mintha a remény sugára is felcsillant. A minister ugyanis számba ve­ szi a fix fizetésből élő tisztviselők és az önnállő. keresettel bíró kisiparosok és kiskereskedőL.mii nebéjt helyzetét, az élet, drága­ ságának elviselhetetlen voltát, és mivel legin­ kább a városban lakók érzik ezt, itt akar mélyre ható intézkedéssel segíteni. A. segítés módja reális és ügyes. A helyi fogyasztás céljaira akar állami segítséggel a városokban nagyobb zöldségtermelő telepe­ ket létesíteni és egyúttal a kertgazdaságra is­ mereteinek terjesztésére munkásképző isko­ lákat állítani. A piaci drágaság a termelési rendszer mai állássa mellett nem enyhíthető. TÁRCZA Valóban sürgősen szükségünk van arra, hogy áttérjünk a szántóföldi kertgazdaságra, mely olyan egészen újnak hangzik, hogy olvastára hirtelen megállunk: mit akar ez a jó ember szántóföldi kertgazdaság emlegetésével? Semmivel sem többet, mint ha a bolgár ker­ tészetet emlegetnénk. Mikor azt látjuk, hogy egy bolgár paraszt minden szívfájdalom nél­ kül képes százhatvan-kétszáz korona földha­ a szonbért holdanként fizetni és mégis egy nyáron át, termelve salátát, hagymát, zöldsé­ get, főzelékféléket, ugorkát, — nemcsak hogy a földárendát könnyedén fizeti, hanem ő^zre kelvén az idő, felszedvén a bolgár káposztá­ ját js, bő naprágjával elmasiroz bolgár hazá­ jába és bizony jó csomó, pénzt is visz haza. Mikor ilyesmit látunk, lehetetlen, hogy ne kívánjuk a szántóföldi kertgazdaság terje­ dését, annál inkább,1 mert nem jön mindazon­ által hozzánk elég bolgár, aki egymással kon­ kurálna, és ezek a ravasz keleti emberek úgy helyezkednek el az országban, hogy egymás­ sal versenyezniük ne kelljen és igy a piacon majdnem maguk uralkodnak, a melleit da­ cára intenzív termelésüknek, a keresletet kie­ légíteni nem tudják. > Azt szoktuk mondani, <hogy a magyart kertkultúrára megtanítani és még inkább vele a pepecselő munkát megkedveltein!, nem bír­ juk. A tapasztalat mást bizonyít. A Balaton mentén létesüli, hogy úgy mondjuk magyar bolgár kertészet fényes példája annak, miként Mig töriesz izzó gyöngyöket Halavány homlokáru!. Pihenjen rajta mosolyod, Mely bút, kint el nem árul. Versek. És szóljon hangod biztatón, Esőben. Mig ülsz kórágya mellett; Legyezi őt szelíd szavad. Szűk az utca, pallója kicsi — összecsapkod* sárral a kocsi. Mint tavaszi lehellel S-mig arcomról törlőin a sarat. Barna kis lány csábit, csalogat És fogd meg fonnyadó kezét Szilárdan, bátorítva S könnyebben lép a nagybeteg A zord, rejtelmes hidra. Nem hajlok én barna lányra már Bama kis lány szive csapodár! Mig arcomról törtöm a sarat: Százféléi kacsintgat azalatt. Van énnekem szőke szeretőm. Rossz időben, jóban, vezetőm ; Letörli ő. maga a sarat S százszor is megcsókol azalallj A hidra, mely látatlanul Visz éleiből halálba: Nyugodtan készül, vezető Szilárd kezet találva. 1 balia Miklós. I L Fölötte mintha ragyogón Csodás kék ég lebegne S indul szelideot megadón * Az örök végtelenbe. Az utolsó út. Ha az, ki legdrágább neked, Készül elhagyni téged, Ne sírd előtte könnyeid, A seb akárhogy éget. ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, Szerkesztőség és kiadóhivatal Rákóci-úl 665. Egész évre 8 korona — Fél évre 4 korona. i Magányos. úton. Kinek lelke meghasonlott, Sötét, sivár, fáradt, Napsugarat sohse fakaszt közlemények soronként 5Q fillér. Hirdetések egyezség szerint simul a magyar, az uj toruéHcnhr? és ho­ gyan, mily serényen tanul el ijf gazdasági fogásokat. Somogy déli partján, talán éppen Koppány magyar vezér öse.r kóstoltak bele a bolgár kertészetbe és mivel a Balaton men­ tén kitűnő értékesítési piacok vannak, — da­ liás somogyi atyánkfia oly serényen rendez­ te be az öntöző mövet, használja a locsolót, a kis kapát, a gereblyét, hogy öröm nézni. És hogy nemcsak a bolgárok tündérkezén adja ki a szűz magyar föld az ô megcsodá­ landó szép piros paradicsom almáját, hogy Mauthner diadaláról hallgassunk. — azt le­ ginkább a Balaton parti magyar bolgárok telepeinek megszemlélése után láttuk. Min­ den krajcár jövedelmet ki vett volna szám­ ba, a bevallás »lélekre“ ment, — de így is mondhatjuk, hogy kataszteri holdanként a siófoki magyarok bolgárkertészkedése annyit jövedelmezett, hogy ezzel legfeljebb a kolozs­ vári állami gyógynövény kísérteti telep verse­ nyezhet. Hogy a balatonmenti népételmezésre valami áldásosán halott votaa, a terv, ez egy kicsit merész állítás volna. De mihelyt lesz a Balaton mentén kellő szántóföldi kert­ gazdasági kultúra, és a fogyasztás kevesebb lesz, mint a termelés, akkor majd kialakul­ nak helyesen az árak. Ugyanezt mondhatjuk közélel mezősünk javítására nézve általában. Minden attól függ, hogy a földmivelésügyi minister mértékben fog inpulzust adni a szántóföldi kertészkedés S nem hajt virágszálat, A tavasztól se remélje Hogy rá hulljon meleg fénye Aki másnak sohse szerzett Percnyi boldogságot, Ki népi hintett más óljára Illatos virágot, Ne várja, hogy a szerencse Életútját! fölkeresse. Kinek szive rózsás arcért Tűzben sohse égett. Ki éltét nem kockáztatta A szerelem végett Ne remélje, sohse várja. Hogy szivének akad párja. ■ S ha az élet alkonyatán Elhagyott és árva, És nem voll része egy hű szívbe* Vagy egy napsugárba*, Zokoghatja elborulva: Mea culpa mea culpa ! Feleki Sándor. �megkedvelteiéire és bány mintatelep létesül az országban. Mert azt már látjuk, hogy a magyar minden rentábilis dolog után nagy kedvvel nyúl. És semmi október 4. „Szécsényi Hírlap“ 40 szám. kétségünk abban, hogy a szántóföldi konyhakertészet menni fog, ha erre buzdító kormányintézkedések té­ tetnek és ilyen mintatelepek, munkásképzéssel kapcsolatosan létesülnek. Talán nem politika, ha ezért a közgaz­ dasági vállalkozásáért leginkább a gondba borult, konyhapénzükkel kijönni nem tudó háziasszonyok nevében üdvözöljük a kezde­ ményező ministert I Levélszekrény. Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy az alábbi levél kapcsán egy igen nehéz és sokat fejtegetett kérdésre feleljünk. Ez a kér­ dés a legállandóbb témája a zsúroknak, a korzóknak, a tánctermeknek és minden olyan helynek, ahol egy leány és egy ifjú egymás­ sal szemben szellemességüket akarják fitog­ tatni. — A levél igy szól: .Szeretném véleményét hallani arról a kérdésről, hogy létezhetik-e barátság férfi és nő között? Lehet-e a férfi és nő öszszekötése önzetlen és tisztán csak a ba­ rátság érzelmeire alapítva? Van egy férfi ismerősöm, aki mindig és mindenben kedvemet keresi; aki gon­ dolataimat igyekszik kitalálni és teljesíteni, aki már évek óta hűséges kísérőin. Én mar teljesen megszoktam őt és néha úgy éreztem, hogy nagyon fájdalmas lenne, ha nélkülöznöm kellene. De azért érzem, hogy ez nem sze­ relem. Ez csak megszokás. És mégis.. . mégis sírtam a múlt­ kor, amikor párbajban megsebesült . . . És mégis ... mégis az első gondo­ latom ő volt, amikor szüleim egy fiatal em­ bert nagyon is buzgón dicsérgeltek előttem és arról példálóztak, hogy a nő hivatása stb. — Ha tehát nem szerelem, akkor ba­ rátság. — Sokan mondották, hogy a barátság szóval csak a szerelmet igyekeznek elta­ karni azok, akik nagyon szeretik egymást. Lehetséges, de én nem tudnék soha­ sem az éh férfibarátomnak a felesége lenni. Ha szerelmes lennék bele, talán mégis máskép lenne. A szerelmes leány ahhoz kivan nőül menni, akit szeret** Ismételnünk kell, hogy ez a kérdés régóta foglalkoztatja már az elméket, de helyes meg­ oldást még mindig nem nyert És nem fog nyerni a mi hozzászólásunk által sem. De mégis Írnunk kell róla, mert még igen sok újat soha nem hallottat tudunk el­ mondani. Két részre osztjuk a levélanyagát. Fele­ lünk elsősorban arra a kérdésre: .Létezhe­ tik-e barátság férfi és nő közölt?" A mai kor, melyet a realizmus korának szeretünk nevezni, nézetünk szerint sokkal inkább a romantikus világ visszatérésére. — Az emberek tülekednek, verekednek ugyan a megélhetésért; a rokon a rokonát a testvér a testvérét porba sújtja ugyan a mindennapi kenyér után vívott harezban r de ez mindig igy volL — Az önérdek, az .Én* mindennél erősebb volt mindig; az emberek minden korban egoftták voltak és ha a romantikus világban megtudtak halni csupán azért, mert egy szép leányarcz ezt igy kívánta, liát ma nem kell ehhez még kívánság sem; elegendő egy nem kellő időben alkalmazott mosolygás is..— És ha régen csak eszményekért.har­ coltak: ezt ma — a repülőgép korszakában nyezője, jelentős katonája. Sok hájasság in­ dul el a .megszokás* zászlaja alatt és foly­ tatódik a szerelem jegyében. Abban azonban már hitetlen tamások vagyunk, hogy annak idején visszautasítaná — kétszeresen megtesszük. Az ideális érzés a romanticizmus felé irányuló hajlandóság nem veszett ki az emberekből; de vékony réteggel befödte azt az Élet És mihelyt a a fölajánlott jegygyűrűt. Ezt még akkor is meggondolják a leá­ nyok, há teljesen idegenről van szó. Mert hát a házassághoz az ideálizmus­ mai kor embere csak egy pillanatra felejti az Élet küzdelmeit, rögtön ideális, ábrándozó, nak vajmi kevés köze van. középkori lovaggá, illetőleg hősnővé válik. Ha ez igy van, akkor bátran mondhat­ juk azt hogy férfi és nő közt igenis létez­ hetik barátság anélkül, hogy ez a barátság önzésből fakadna. Mert hiszen csak a? ide­ ális ember tud a barátság érzésének szándé­ kával a nőhöz közeledni. Lényegében tehát mégis azt kell mondanunk, hogy mindig az egyének gondolkodásától, érzéseitől függ az, hugy a barátság csakugyan barátság-e. Itt jutunk el oda, amit különösen lénye­ gesnek és fontosnak tartunk ezen kérdés tag­ lalásánál. Azt lehet mondani, hogy a szerelem ren­ desen barátsággal kezdődik. Az olyan .egy pillanat és lángra lobbant a szivem*-féle sze­ reiéin ma már kiment a divatból és valószí­ nű, hogy sohasem is volt divatban. A férfi mindig igyekezik a leány leikébe férkőzni és viszont a nő is a férfiéba: ez pedig több­ kevesebb idejű barátkozás által történik. A barátság tehát ajtó, amelyen a szerelem csarnokáb lépünk. De mikor lépünk át? Meddig tart a barátság és mikot megy át szerelembe? . . Hol a határ ä kettő közölt? Azt mondja a leány: .Nekem van egy igen jó barátom, akit becsülök, mert jóravaló, kedves fiatal-ember", pedig akkor már sze­ relmes belé es'csak erőltetett a hideg, ki­ mért dicséret és csak önmaga előtt titkolja a dolgok Azt mondja a férfi: .őt szeretem, őt imádom, ő vagy a revolver* és két hónap múlva más leánynak küld csokrot. Hát az előbbi érzés mi volt ? Barátság-e szerelem-e? Itt az ütköző pont. Erről kell beszélni I Nem tudjuk hol kezdődik a szerelem: nem vesszük észre, mikor változik át a ba­ rátság. — *1 Tehát létezhetik férfi és nő között barát­ tág; de létezhetik úgy, hogy szerelmesek egymásba. Aminthogy minden szerelem nem áll másból, mint a barátság, illetőleg a barátkozás magasabb fokából. Ezt úgy fejezhetnők ki legfrappánsabban, hogy: .A sze­ relem a barátsás Csimborasszója*. A szerelemben tehát sok a barátság ér­ zése; ellenben a barátság érzésében nincs a szerelemből semmi. Ezt azért kell hang­ súlyozni, mert minden szerelem önzésből fa­ kad; da a barátság a legtisztább altruizmus alapján áll. Áttérve a levélíró által emlitett viszony­ Bolygó. HIREK. Templom ssenteles. A rimóczi róm kath. templomot, melyet Szegő Lajos hgyarmati építész alakított újjá folyó hó 13-án fog nagy ünnepély keretében felszenléltetni. Eljegyzés. Schlesinger Ibolykát, Szécsényből eljegyezte Weisz Ármin Ipolykürti vendéglős. Szüreti mulatság. A .Szécsényi Iparos és Kereskedő Ifjúság Onképző Kőre" szeptember hó 29-én tartotta felvonulással egybekötött szüreti mulatságát, amely min­ den tekintetben kitűnően sikerült. — A fel­ vonulás festői szép elrendezése Gyarmaty J. Gusztáv művezető igazgató ulasilasa szerint történt. A mulatság sikerét legjobban bizo­ nyítja az, hogy a kora reggeli órákig együtt volt az egész társaság. — Felülfizetlek : Gróf Keglevich István (Ipolykürt) 20 kor., Pekácsi István (Lóc) 10 kor., Hoffman Emil és Ödön 4 kor., Dr. Essősy Béla, Schück Ferenci 3—3 kor., Vancsó Béla 2 k. 20 f.,» Konrád Ödön 2 kór, Kraszna Béla, S<abó Márk, Varga János, Müller Kálmán, Bablena Mihály, N. N., Ifj. Horvath István, N. N., Dr. Alács Kálmán 1 — 1 kor., Vegh Ferenc 60 f., Géczy Lajos 50 f. összesen: 54 K. 30 f. Az összes bevétel : 364 K. 91 f. , Színészét. Marossy Géza színtársu­ lata kedden ukt. hó l-én kezdte meg elő­ adásait városunkban Berkovics és trsa .opeI eltel, — az előadás a darab kissé tartalmat­ lan voltánál fogva eléggé jól sikerült. Bodan Margit kiváló szépen előadott ének számait a közönség többször megtapsolta. A többi szereplők közül kitűntek kiválóan szép összjátékukkal Kovács Sándor, Korányi Jolán, Szepessy Giza és Nyitrai Sándor. Színre kerültek: szerdán, .Válás után* Bisson francia vigjátéka. Csütörtökön, .Ezred apja* operette. Pénteken, a .Gólya* a víg­ színház legújabb újdonsága. Szombaton, a .Muzsikus elány* operette. Vasárnap, d. u. ifjúsági es nép előadásul a .Kutyamosó* bo­ hózat — este az .Obsitos* operette. Hétfőn, .Élőhalott* Tolsztoj világhírű drámája. Helybeli szórakozások. Igazán, senki sem mondhatja, hogy Szécsényben rossz világot élünk. Egy állandó mozgófény­ kép színház szórakoztatja állandóan élveze­ tekre hajlandó közönségünket, — ezenkívül az elmúlt hetekben a következő csodaművé­ ra, a mely közötte és egy férfi között fönn­ szek, médiumok, lebegő-hölgyek, színművé­ áll, azt kell hinnünk és az előadottakból kö­ vetkeztetnünk, hogy bizony az sem más, mint szek és műkedvelők mutatkoztak be városuuk közönsége előtt. letagadott szerelem, amely most még a ba­ rátság mezébe burkolózik, de bizony elemi Az elmúlt hetekben például indiai cso­ erővel fog kitörni, ha a valószinüleg gyáva daművészek lármázták tele a város hiszékeny közönségét. Soha nem látott csoda dolgokat fiatal ember nyilatkozni fog és az ő — bizo­ nyára nem baráti — érzéseit szavakba önti. • Ígért a művész társaság. A közönség sere­ Elhisszük, hogy a fiatal ember iránti ér­ gestül tódult az ügyes reklám folytán, anyzése inkább megszokás, mint szerelem. De nyira, hogy a .társaság* utolsó percben csak hiszen a megszokás a szerelemnek egyik té- egy kor.-ért mérte a meghirdetett 60 filléres �„Szécsényi Hírlap“ 40. szám. jegyeket — és becsapták a közönséget. A tár* ban történt eseményekről csak napokkal ké­ saság egy hosszú-kezű férfi- és egy jegyáru* siló hölgyből állott. A mutatványokról jobb sőbb van tudomásunk, mert mi, kik e bol­ dog vidéknek vagyunk még boldogabb lako­ sai, abban a szerencsés helyzetben vagyunk kedvező vasúti összeköttetéseink révén, hogy hallgatni, bosszantólag régi Ügyességek vol* tak, de a társaság pénztára szinültig meglelt. Újabban az »Újvilág* szálloda nagyter­ mében elseje óta pár hétig minden este mű­ ködik Marossy Géza, jól szervezett színtár­ sulata, aszerint, amilyen szerencséje van a .török basának*. — Közönség van mindig bőven. Az »Oroszlán“-vendéglő sem maradhat veszteg, par napig olt if vidám élet járta. A helybeli Ifjúság tartotta itt szüreti mulatsá­ gát, elég szerencsés pénzügyi kürülméfiyek között, tehát volt pasas bőven, de .minden jónak vége szokott lenni“, a pasasok meg­ elégelvén a .műkedvelők“ produkciót, s a szüreti mulatságnak befellegzett. A nép, az Istenadta nép sem panasz­ kodhatott. A kőkút-utcában egy nagyszabású vándor cirkusz kínált elég olcsó pénzért szó­ rakozásokat. Közönség itt is volt bőven. Ne gondolja azonban senki, hogy aztán ki is merítettük a szécsényi szórakozások lis­ táját. Dehogy. Kerül Szécsényben minden hé­ ten egy-két táncmulatság, a szécsényi szőllöliegy állandó kiránduló, beránduló és berú­ gó hely, a futballozás bár elmaradt, de re­ méljük, hogy tessz helyette valami másféle alrakció, szóval van itt pénz mindenhez, jól megy itt dolga mindenkinek — csak a drá­ gaság 4niatt jóllakni lehelne. —yi. Hany allatfuj van a világon ? Erre a kér­ désre nem egykönnyen lehet a választ me­ gadni, egyrészt azért, mert még nem ismerik az összes mlatformakat. másrészt pedig azért, merta. zoologusoK közt, csaknem nézeteltéresek merülnek fel a fajok megállapítására vonatkozókig. Mióta az állattani, mint külön tudományágat elismerték, a fajok száma na­ gyon megszaporodott ’* Linné a Sisetma naturae című hires mü­ vének 1758-ban megjelent tizedik kiadásában még csak 4236 fajt említ. Ennek a számnak a legnagyobb része a rovarokra esett, ame­ lyekből Linné 1536 fajtái ismert, azután kö­ vetkeztek a puhátíyok 444, a halak 414, az emlősállatok 183, a hüllők és kétélrtüek 181 fajtával. Ma mindenki csodálatosnak találja, hogy Liuné csak 11 szivacsfajt és 14 féreg­ fajt ismert Kevésbhé meglepő, hogy az ösállatok csak 28 fajtával voltak képviselve, mert a górcsövi vizsgálal akkor még nagyon el volt maradva Száz évvel kelőbb Agassiz es Bronn már 129.590 állatfajt ismertek. A rovarkák száma 90.000-re, a gerince­ seké A8 660-ra, a puhányoké 11.600-ra emel­ kedett. Az ősállatok fajtáinak n száma 28 rő| 1510-re szaporodott. — Ludwig 1886 ban 273 220 állatfajtát számlált, melyből kerek 10000, e halai) 9000 fajtával. Linné 41 fé­ regfajtájával szemben Ludwig már 6300-at számlál. A szivac-fajták száma, az ősáll»toké 4130-ra emelkedett. Legújabban Pran tanár indított vizsgálódást és a legujjabb adatok alapján az állatfajták számát 522 400-ig fej­ lesztette. A rovarfajlák száma a legújabb megállapodás szerint 306000, a puhányoké 61.000, a madaraké 13 000. a pók, féléké 16.000, az emlősállatokká 3 500, a kététetflrké 14.400. a különböző lömegfajláké közel 30 000, a szivacsféléká 2800 és az ősállatoké 800. Szécsényi levél. 1912 szept. 27. Kedves Kollégánk I Mikor e sorokat írjuk, mindig örömre hangoló leveled valahol a messze távolban várja még azt a boldog időt melyben hoz­ zánk repülhet a gőzkocsi kerekein. Ne is cso­ dálkozz ily körülmények között, ha a világ- a reggeli lapokat is esti lapok gyanánt ol­ vashatjuk. Egyik szellemes barátunk a ked­ vező állapotot felhasználva azonnal lemondott az esti lapok járatásáról, mert a reggeli la­ pok eleget tesznek e kettős olvasási vágyá­ nak is. Elvitázhatlan tény, hogv mióta az új ál­ lapotok bekövetkeztek, azóta társaséietünk sokkal nagyobb lendületet veit. Ennek bizony ságáui utalunk a postaépület előtt álldogáló mindkétnembeli társaságokra, melynek tagjai az érkező postát lesve kedves társalgában töltik el a délelőtti órákat. (Mennyi öröm a hivataloknak és a gazdasszonyoknak I) Ha­ sonló társaságokkal találkozunk lapunk ki­ adóhivatala előtt is, honnan a legkedvezőbb kilátás nyílik a boldog emlékezetű Tugárpatakra. Ily helyeken hol hosszabb, hol rövidebb, de mindig bizonytalan ideig várva az érkező kocsikat, élénk megbeszélés tárgyát képezik a mindennapi nevezetesebb esemé­ nyek, melyeket gyors hírvivők visznek szét városunk minden utcáin, mig végre már a messze távolból felhangzó s folytonosan eiősödő örömrivalgás jelzi a várva-várt újság és levél megérkezését. (Legközelebb közköltsé­ gen márványtábfába fogják vétetni a kiemel­ kedőbb érkezési időket. A márványtábla he­ lye még eddig nincs meghatározva. Mi a tűz-őrtorony északi oldalát ajánljuk. Azt hiszszük, hogy ez lesz a legmaradandóbb hely.) De hogy komolyabb dologról is szól­ junk, megváltjuk, hogy a leveledben említett hir, — miszerint városunkban is volnának anarchikus érzelnü emberek, korántsem felel meg a valóságnak. Sőt ujabb.an iparunk és kereskedelmünk terén miniig használatosabbá válik a .Király* cim viselése. (Ezeket kü bo­ ltén pályázat utján, általános- és titkos sza­ vazással lehet elnyerni. Ft^yar és élelmezési költség nincs. Kortesek se számítsanak ál­ landó mellékkeresetre.) -Czégtábláinkon igy majd meglepő sűrűén fordulnak elő ily hang­ zatos címek: N. N. cipőkiraly, szállodokirály papirkirály, tiadrágkirály. virslikirály stb. Örömmel hozzuk tudomásodra azt a meglepő tényt is, hogy a szinűgy pártolása városunkban rohamosan cnrltedik. Hajlan­ dók vagyunk ezt ama szerencsés gondolat­ nak betudni, lyigy csak olyan daralMik kerül­ nek sorra, melyek ellen még a fővárosi la­ pok nagy része, sőt a Vig-Szinház közönsé­ ge sem tett komolyabb, vagy mondjuk ma­ gasabb, pld. erkölcsrendészeti szempontból semmi kifogást llyeténképen senkit sem lep meg azután az az immár bebizonyosodott tény, hogy a szellemes megjegyzésekkel, ta­ lálós kérdésekkel telt operettek, az életet hű­ en visszatükröző és minden sértő irányzattól ment életképek, mennyire emelik és előse­ gítik az iskolák nevelő hatását. És ez külö­ nösen városunkban figyelemre méltó. Pedig ha igaz, úgy e darabok városunk-' ban előbb valóságos tisztitótüzön mennek át. (Gondolhatod, milyenek lehetnek ezelőtt De az is igaz, hogy ilyen tlszlitó-tüzlől sem ijed­ nénk meg nagyon.) Leveled különben éppen most érkezett kozzánk. (Olvassuk lelkesedéssel) Engedd meg, hogy kérdéseidre csak a jövő alkalom­ mal válaszolhassunk. Addig is sok üdvözlet. október 4. Szerkesztésért felelős a kiadó 675—;912. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX t.-cz. 102. §-értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bgyarmati kir. törvényszéknek 6249912 számú végzése következtében dr. Essősy Béla szécsényi ügyvéd által képviselt Kovács és btodola liptószentmiklósi lakos ja­ vára Oyürki János szécsényi lakos ellen 191 kor. s jár. erejéig 1912 évi augusztus hó 19-én foganasitolt kielégítés végrehajtás utján felül­ foglalt és 1616 koronára becsűit következő ingóságok, u. m.: bútor, üzleti berendezés, czipőáruk csizmák és három varrógép nyil­ vános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járásbí­ róság 1912 évi V 357'1 sz. végzése folytán 191 k. tőkekövetelés, ennek 1912 évi márci­ us hó 3 napjától járó ö“'» kamatai 13»“ yáitóbij és eddig összesen 64 kor. 35 fill.-ben biróilag már megállapitott költségek és 3 kor. 80 fill, árverési kitűzési dij erejéig Szácsényben leendő megtartására 1912 évi október hó 26 ik napjának d. u. 2 órája határidőül kitfrzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel bvatnak meg, hogy az érin tett ingóságok az 1881. évi LX L-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mel­ lett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén be­ csáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságot mások is le- és felűlfoglaltatták és azokra ki­ elégítési jogot nyerlek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c. 120 §-a. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szécsény, 1912. szept hó 28. J'í’agy, kir. bír. végrehajtó. 3201 - 1912. tkvi. szám. Árverési hirdetmény-kivonat. A szécsényi kir. járásbíróság mint tkvi. hatóság közhírré teszi, hogy Bogenglück Ig­ nác végrehajtanának Merlak Gyuláné végre­ hajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében 120 {korona tőkekövetelés és jár. iránt a vég­ rehajtási árverést 120 kor. tőkekövetelés en­ nek. 1906. évi szeptember hó 20-ik napjától számított 5'/a kamatai valamint jelenlegi 18 kor. és a tnég felmerülendő költségek és az ezennel csatlakozódnak kimondott öszterreicher Gábor 100 kor. Donner Kálmán 94 k> 86 fill, tőkekövetelésének kielégítése végett az 1881. LX t.-cz. 144. §-a alapján és a 146. § értelmében a szécsényi kir járásbíró­ ság ’ területén lévő N.-Szakai községben fek­ vő a n.-szakali 228. sz. tjkvben A. I. 1—2 sorsz. 219 a, 219 c, hrsz. ház és udvar 133 hrsz. és kert" ingatlannak B. 3. a. .Merlak Gyuláné sz. Klandinyi Zsuzsanna nevén álló részére 3201 kor. ezennel megállapított kiki­ áltási árban az árverést elrendeli és hogy a fentebb megjelölt ingit an 1812. november 5. napjának 4. «. 10 órakor H.-Szakai kizárfhazanal megtartandó nyivános árverésen a megállapítod kikiáltási ar kétharmadrészén alól eladatni nem fog. - * 2 Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 1O*- készpénzben vagy az 1881 LX t-c 42 §-ában Jelzett árfolyam­ mal számított és a 333381 sz. I. M rende­ let 8 §-ban kijelölt óvadékképes értékpapír­ ban a kiküldött kezéhez letenni avagy a bászolgáltatni. Szécsény, 1912. augusztus hó 7. A kir. járásbíróság mint tkvi. hatóság. Simányi, s. k kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Zelenka, kir. tkvvezető. h. �40. szám. október 4. „Szécsényi Hírlap“ Értesítés. Van szerencsém t. értesíteni Szécsény és vidéke gazdaközönségét, hogy Szécsényben, a Tugár-város részen épült sajtgyáramban kisebb-nagyobb menynyisegü tisztán kezelt tej a legmagasabb napi árakon mindenkor megvétetik. Tisztelettel STRAUSZ JÓZSEF, sajtgyár-tulajdonoS. Aki olcsó pénzért GOTTLIEB ARMIN „Újvilág” szállodája és vendéglője kitűnő gyógy- és borvizet akar inni, az SZÉCSÉNYBEN, Kényelmesen es elegánsan berendezett szobák. Pontos es figyelmes kiszolgálás. Szolid arak. Abonánsoknak reggel), ebéd-és vacsora hívenként 54 K. Ebed es vacsora havi 48 K. melynél naponként kétszer*sült és tészta van étrenden. igyék gyűgyi gyógy- és ’ borvizet mely kitűnő hatásúnak bizonyult az emész­ tési zavarok, gyomursavanyúság, bélrenyhe­ ség, gyomorégés, gyomor-hólyaghurut, elhizollság, cukorbetegség és reumatikus bán- A nagyérdemű közönség szives pártfogásé] kéri talmaknál. ' kiváló tisztelettel Egyedüli elárusítás: Gottlieb Ármin, az .Újvilág" szálló bérlője. Váradi Rezső kereskedésében Szécsény. GLATTSTEIN ADOLF könyvnyomdája, könyv- es papirkereskedese. . M. kir. dohány- es szivararuda. RÄKÓCZI-ÚT 565. SZÁM. szecseny. RÄKÓCZI-ÚT 565J SZÁM. Ksezit minden a könyvnyomdászati szakmába vágó munkákat modern- és szakszerű kivitelben, jutányos árak mellett. Mindennemű iskolaszerekből, irodai- és, ügyvédi felszerelésekből a legolcsóbb bevásárlási forrás ! Nywutnt: Ghttiteii Aéelf HayvsytaáAjáku — Szteaiaybta. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00482.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1912_10_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1912-10-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390787 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Közgazdaságtan Magyar irodalom Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 4. évfolyam 40. szám (1912. október 04.) szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom