https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2a273012217ef4f81fd0dd4626a5b70d.jpg f85cdd358db731352c893553d6a8583f https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/96f87babe8796269cb3d8430fed9071f.pdf 050ce84cdf16bc1f1384ba8771f3080c PDF Text Text Megjelenik szombaton Negyedévre 2 Pengő Postacsekk: 28.744 szám Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a kgkisebb hirdetés 1 Pengő. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Felelős szerkesztő és kiadó: Szántay István Laptulajdonos: „A M unka“ lapvállalat Szerkesztő bizottság: Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc, Lapsánszky János. XI. évfolyam. 14 szám. Ára 24 fillér A rokkantakért. Újra felzugott a taps az Ipar­ elég is van téve, önkénytelen meg­ testület nagytermében. A magyar elégedettséget érezve, a kötelezett­ muzsika újra feldobogtatta a szi­ ségnek, amely a mai generációt a veket és a magyar tánc újra ma­ rokkant s ezek tartozékai a hadi­ gával ragadta a jelenlévők magyar özvegy és árva nemzedék iránt szépségre, magyar színekre, ma­ ember és Isten előtt terheli. gyar ritmusra áhítozó lelkeit. Adni, áldozni, ne csak szivet, Lelkes, szép közönség ujrázott és de kenyeret is, ne csak könnyet, tapsolt a gyönyörű élőképek mes­ de ruhát, ne csak kézszoritást, de teri összeállítóinak. Azok az arany­ hajlékot is — ez nehezebben megy. szívű hölgyek azonban, akik a Tizennégy évnek kellett elmúl­ „Kakukos órát" összeállították, ta­ nia, hogy egy harcteret járt kor­ lán maguk sem gondolták, hogy a mány első kötelességei egyikének legnagyobb hatást most az ismét­ tartotta a képviselöház és az or­ lésnél is nem evvel a dekorációk­ szág színe elé lépni a kötelezett­ kal, tömegjelenetekkel fogják el­ ségek realizálásának terveivel. Ti­ érni, hanem annak az imádkozó, zennégy évnek kellett eltelnie, hogy térdelő, öreg háborút járt ember az ország választott képviselői egy szerepével, akinek megragadó, magas nívójú pártkereteket nem könnyes, zokogásba fuló szavai a ismerő vita keretében megkezd­ magyar feltámadásról minden je­ hették a hadirokkant kérdés ren­ lenlévő lelkét megrázták. Nem dezését a kormány javaslata alap­ tapsra nyíltak az ujjak, nem ismét­ ján. Ez a javaslat többször keresz­ lést kiáltottak a hangok, hanem a tül ment az érdekeltek vizsgálatán, lelkek érzései csordultak ki és javaslataikat igen nagy részben könnyező szemek kisérték a rok­ teljesítették a törvénytervezet ké­ szítői, mégis most a képviselőházi kant öreg minden mozdulatát. Az öreg paraszt végig harcolta tárgyalásnál a hadirokkantak ve­ a háborút, Lembergtöl a Piavéig zetői újabb és valljuk be, sok te­ és Tomasovtól az Asiagóig, golyó­ kintetben méltányos kéréseket ter­ val a lábában jött haza, de itthon jesztettek elő. Ha ezek a kérdések félnyomorékon is őrzi a falu éjjeli újabb fedezetek előteremtését igénylik is kis részben, leginkább nyugalmát. Talán nem is ez volt a főcél, azonban az újabb pénzkiadások ezt az elgondolást kieszelni, de a nélküli megoldásokat keresik. Al­ mi szemünkben mégis ez szökött kalmazások, trafikengedélyek stb. előtérbe. S az estünk egész lelkes kérdések inkább hatalmi szót, mint közönsége is meghatva áldozott el­ pénznyujtást követelnek az állam­ ismerést, könnyet a háború rokkant hatalomtól és a magyar adózóktól. Ezeknek az újabb kéréseknek hősének. És ez mindig igy van, az or­ és korrekcióknak teljesítését tehát szág bármely helyén is hozzák elő szinte minden megterhelés nélkül a rokkant katona hősi önfeláldo­ támogathatja minden adózó polgár zását a harctéren, vagy kötelesség­ és képviselő. Ily irányban úgy tudását a hazatérés után. Meg­ tudjuk megmozdulások is történtek könnyezik, elismerik a teljesítmé­ városunkban és kerületünkben s nyeik nagyságát, de ezzel aztán kerületünk képviselője, aki min- A„MUNKA" TÁRCÁJA Óh az a divat. — Tavaszi kalapra van szükségem! — jelentette ki Mara barátnőjének, Ka­ tának. — Nekem isi Mondtam már az uramnak, hogy a tavalyi madárijesztőben nem járhatokl... Mielőtt azonban könynyelműen nekilátnánk a vásárlásnak, jó volna előbb néhány kirakatot végignéznil — Mondasz valamit! Kevés ugyan a pénzem, de azért még sem szeretném, ha divatjamúlt, ócska holmit sóznak a nyakamra. Utrakeltek hát, de már az első ka­ lapkirakat előtt megdermedve, íöldbegyökerezett lábbal álltak meg. — Nagy ég — kiáltott fel Mara a szörnyűségek láttán. — Ez volna az utolsó divat? Kata is hűlledezett egy darabig, majd elnevette magát. — Úgy látszik, most ez a divat járja. Ez talán már mégis az utolsó lesz! Ezután már csak az özönviz, vagy a vi­ lág vége következhet! A „kalapnak" csúfolt rémség csak­ nem sóbálvánnyá dermesztette az uj di­ vatról mit sem sejtő két asszonyt. Bizony, bizarr valami volt az! Még a kirakatbábu is szégyenlős szemlesütéssel viselte a fe­ jére biggyesztett hetyke kis borzalmat. Valószinüleg boros fővel „kreálta** vala­ melyik párisi divatdiktátor. Az egész ka­ lap nem volt más, mint egy szára nél­ küli gomba. Oly módon volt feltéve, hogy az egyik szemet és az egyik fület elta­ karta, egészen a nyakig, pontosan a fej egyik felét. A fej másik fele irigylésreméllóan teljesen fedetlen. Egy ideig komoly megbotránkozás­ sal, majd kitörő kacajjal nézegették a kalapokat. — Csak azt szeretném tudni, váj­ jon mit gondolnak a férfiak erről a torz látványról? — aggályoskodott Mara. — Semmit! — felelte Kata közönbösen. — Már hozzáedződtek és hozzá­ szoktak a divat szertelen hóbortjához. Meg aztán... ha nem csalódom férfi volt ennek a félbemaradt „sikknek" is a feltalálója. Egyik holló pedig nem vájja ki a másiknak a szemét. ' — Én azért mégsem merném a fe­ jemre tenni... Félnék, hogy az uram cserbenhagyna miatta ... — Na hallod!... szólt rosszalóan Kata — Nemcsak az uramért, de egy országértsem tenném magam nevetségessé! Ezt halálosan komolyan mondta, de ekkor már volt valamilyen veszedelmes csillogás a szemében a kalap javára. Úgy látszik, Katát már megfertőzte az uj di­ vat szelleme. Még egy lesújtó pillantást vetettek az ócsárolt kalapra és tovább mentek. Folytatták a nézgelődést. Útközben többször összemosolyog­ tak. Nem törődtek a szembejövő hölgyek méltatlankodásával. Annyira nevetségesen hatott rájuk ez a nem is betyárosan, ha­ nem részegesen félrecsapott kis kalpag. Nem tudták magukat türtőztetni. A ka­ Salgótarján, 1933. április hó 1 den nemes és igaz gondolatot a magáévá tesz, egyik zászlója a rok­ kant kérdés megnyugtató* megol­ dásának. A végleges és mindent kielégítő megoldást, amelyet a mi­ niszterelnök és képviselőnk is tiszta szívből szeretne, elismerjük e nehéz gazdasági viszonyok között — le­ hetetlen előterjeszteni. De tenni, tenni, amit az adózók érdekei megengednek és a rokkantak ér­ dekei megkövetelnek — köteles­ sége kormánynak, nemzetnek egy­ aránt. Salgótarján közönsége meg­ könnyezte a „kakukos óra" rok­ kant éjjeli őrét, mint annyi sok­ szor a hadiözvegy és árva szín­ padra vitt sorsát — de a színpa­ don kívül a£ életben is ime itt az alkalom, hogy e könnyektől ön­ tözött szivugaron uj életek indu­ lását és virulását tegye lehetővé a rokkant törvény emberi sorsokat eldöntő paragrafusainak kibővítés kérésével. Adni kell most már haladék­ talanul és emberi megélhetést biz­ tositó mértékben a rokkantaknak segítséget. De ez a segítségnyújtás ne legyen alamizsna, ne koldusnak juttatott adomány, mert nekik adni kötelesség. Kötelessége annak a társadalomnak, amely itthon csak színpadokról ismeri a harcterek irtózatos szenvedéseit, a hadiözvegy sziveszakadását és a hadiárva apát­ ián kivetettségétl Törüljük le könynyeinket, rejtsük el meghatottsá­ gunkat és becsületes hálakézfogás­ sal ragadjuk meg azt a kar nélkül lötyögő rongyos kabátujjat! Sz. I. Ünnepségek március idusán városunkban Rcálgimnázium. Tavaszi napsu­ gár táncolt a falakon, tavaszi napsugár táncolt a szivekben. Itt az ifjúság ünne­ pélyén közelebb éreztem a márciusi idők komoly nagyságái és közelebb éreztem a magyar feltámadást. Hiszen az a fergetes gyönyörű tavasz akkor is az ifjúság lei­ kéből robbant ki s ellenállhatatlan, viha­ ros ereje csak később gyújtotta lángra, ragadta magával az öregeket, bénákat. A bányakasz'inó patinás dísztermében előkelő közönség előtt a tanulóifjúság részvételével reálgimnáziumunk áldozott március Idusa szent emlékének. A him­ nusz és hitvallás a fejlődő ifjúsági zene­ karral uj húrokat rcmegtetelt meg az áhifatos csendben alig dobogó szivekben. Horváth Lóránd VIII. o. t. ifj. elnök meg­ nyitó beszéde hitvallás volt a márciusi eszmék melleit. Az ifjúság uj utjai, tervei, nemes szándékai bontakoztak ki ebben a lélek mélységeiből, az ifjúság lelkese­ déséből kigyult ünnepi imában. Uj utak, tervek, akarások keresve az uj március vezérlő csillagát a borús magyar égen. Itt az ifjúság ünnepélyén a múlt fényé­ ben és a jelen árnyékában megéreztem, hogy a nagy március varázsló ereje az uj utakon elindult ifjúsággal csodaváró magyaroknak uj csodákat támaszt. Rom- hányi István Prológusát, Petőfi Sándor Nemzeti dalát, Vörösmarty Mihály Szó­ zatját a gimnázium szavalókórusa szólal­ tatta meg Salgótarjánban soha nem hal­ lott hatással. Semetkay József reálgimn. tanár úttörő munkára vállalkozott. Ez a vállalkozás már az első alkalommal is meghozta megérdemelt gyümölcsét. Cso­ dálni való volt az a nevelő munka és hatás, ami a kórus apraja-nagyjának fi­ gyelő szeméből kiragyogott. Semetkay József rövid átfogó okos ismertetése ve­ zette be ezt a nálunk teljesen ismereÜen műfajt. Bárha többször volna alkalma a városnak ebben a szivet-lelket gyönyör­ ködtető, a vers szépségeit és hatásosságát kifejezésre juttató előadásmódban gyö­ nyörködni. Radványi Sándor Márciusi énekét Sándor Aranka IV. o. t. szavalta el mély átérzéssel. Az ünnepi beszéd Semetkay Józsefné tanárnő ajkán ódái magasságba emelkedett, ügy hömpölygőit a szeretet, a hit, a remény a csodálatos előadási készség szinaranyáradatábau, hogy megbüvölten hallgatta ifjú és felnőtt. Átkarolta ez a szeretet az aprógyerek pa­ lántákat. Az életen kilépő domború mellű ifjakat és olyan meghatóan féltve-becézgetve őket az uj kamarilla: az öregek ér­ dekszövetsége, a gazdasági válság ijesztő cagás csak úgy bugyborékolt belőlük. Pokolian mulattak az utcán futkosó uj „kreációk" láttára. Megint kalapüzlet elé értek. Volt a kirakatban többféle kalap, de ők csak azt a gombasrerü kis sapkát nézték, amelyik ma olyan derűs jókedvre hangolta őket. Kacagásuk kezdett veszteni élénkségéből. Megjegyzéseik is őszintébbek lettek. Az örök asszony! hiúság kérlelhetetlenül úrrá lett rajtuk. — A szine egészen jó ... — mondta Kata bizonytalanul. — Bordó! — állapította meg Mara lemondóan. — Hát aztán?! — csattant fel Kata, — Láthatod, hogy az idén ez a divatszin. — Soha életemben nem volt bordó kalapom. — próbált mentegetődzni Mara. — Most majd lesz! Meglátod, jól is fog állni! Ez a szín mindenkinek egyfor­ mán előnyös. — Csakhogy én nem vagyok ám mindenki! — önérzeteskedett Mara. — Óh, te csacsi asszony! — nyug­ tatta meg Kata szeretettel. — Mindig sö­ tét kalap, sötét ruha! Miért vénited magad? — De bordó — érvelt megint Mara. A forma ellen, melyen egysz délután szü­ net nélkül kacagtak, mór nem is volt ki­ fogásuk. Ahogy most összenéztek, hun­ cut fekete szemükben már nem ült mo­ soly. Inkább megmagyarázhatatlan aggo­ dalom tükröződött benne. Fura, de kénytelen vagyok beval­ lani, ez a borzalom kezd már nekem tet­ szeni — vallotta be Mara őszintén. — Divatos és ez a fontos! — szólt közbe Kata határozottan. Ebben a percben a Kisértő gom­ baforma kis kalapkával a fején, félremagyarázhatatlan jókedvű hetykeséggel lé­ pegetett cl mellettük. Ez a furcsa és mé­ gis szemrevaló látvány megadta habozó lelkűknek a kegyelemdöfést. Mara lelkiismcrete egy percig még háborgott, de Kata megnyugtatta. — Merész és különös, de ... olyan csinos ... Végeredményében ez a fő! ... Miért ne viselhetnénk mi is ilyent? Már az uj kalappal a fejükön értek haza. Férjeik élénk beszélgetésbe merülve várták őket. Érdekes, ők is divatkérdés­ ről tárgyaltak. Mig az asszonyok kalapot vásároltak, ők azalatt otthon az újságban valamilyen divatcsevegést olvastak, mely­ ben — nem csekély derültségükre — arról volt szó, hogy az igazán választé­ kosán öltözködő urinö ruhája teljesen a kutyája színéhez és alakjához igazodik. Amilyen a kutya bundája, olyan a prém is a kabáton. Á cipő sem lehet másszinü. Amilyen a kutya póráza, ugyanolyan le­ gyen a kézitáska fogója. Ha fémből van a póráz, okkor a kézitáska is láncon függ­ jön. Kis kalaphoz parányi selyempincsi való, torzonborz pulihoz hasonlóan ked­ ves kis jószág legyen a kalap is. Mérges buldogg gazdája komoly kalapot hordjon. Őszülő hölgyek mellett szürke, drótsrörü foxi szaladgáljon. Kövér hölgy nem jár­ hat agárral, viszont sovány mebé nem illik a bernáthegyi... Amikor a férjek meglátták felesé- �A MUNKA 2 oldal vihara ellen. Mécs László verse a „Szel­ lemidézés" Kiss Zsolt VI. o. L kitűnő elő­ adásában, igazi szépségeiben bontakozott ki. Mig Erkel Hunyadi Lászlójá ból rész­ leteket Dubovszky Sári Vili. o. t. zongo­ rán adott elő a hallgatóság igaz gyönyö­ rűségére. Tavaszi napsugár tévedt a fa­ lakra, tavaszi napsugár táncolt a szivek­ ben. Ünnephez méltó nap, naphoz méltó ünnep volt. fT. M. dr.) Frontharcosoknál. Igen, ők is, az öregek, áldoztak az ifjak szellemének, mert bennük is lángol a hazaszeretet szent tüzel Vilezsál Antal szabatos veze­ tésével a hirschgyári dalárda énekelte el szép készültséggel a Hiszekegyet, mely­ nek elhangzása után Kemenes József szavalta el nagy lelkesítő erővel és még nagyobb hozzáértéssel a Nemzeti dalt. Az előadónak esküszavait a közönség spontán visszhangja követte. Balázs Béla róm. kath. lelkész ragyogó szépségű ün­ nepi beszédében átvezette a hallgatósá­ got az eltelt 85 évnek küzdelmes kor- szakán, amikor a nemzeti géniusz alkotó produktumait az irigy szomszédok ár­ mánykodása világháborúval akarta elsö­ pörni. De mi vér, jajszó, fogság árán is álltuk a harcot s diadalra vittük a ma­ gyar zászlót. És az árulás széttépte a ha­ zát, kenyérlelenséget hozott s mi most tovább vívjuk az élet harcát, hogyha majd a kürtszó felriad, újból ott legyünk! Ki­ tartással, ökölbeszorított kézzel vívjuk a szellemharcot a szebb magyar jövőért. A szónok szavait dörgő éljenzés követte. Vilezsál Richárd és Rőder Alfréd a tü­ lök már megszokott művészi hegedű és zongorajátékkal járultak hozzá a hangu­ lat emeléséhez, majd Donászy Magda mélyen átérzett és nagy tetszést elért szavalata következett A hirschgyári dalárda éneke fejezte be az ünnepélyt, amelyen nemcsak frontharcosok, hanem a helybeli és környéki társadalom veze­ tőit is ott láthattuk. (Folyt, jövő számban.) Általános feltűnést keltett a ,,Mansz“ salgó­ tarjáni osztályának teritett asztal kiállítása. Dr. Förster Kálmán polgármester a város társadalmának hatal­ mas érdeklődése mellett nyitotta meg a kiállítást. Szivet-lelket gyönyörködtető kör­ nyezetben, az Ízlés, csín, melegség elérzékenyitő. bensőséges hangulatában, a város társadalmi előkelőségeinek jelenlé­ tében, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége salgótarjáni osztálya elnöksé­ gének élén a kiállítás megnyitására ér­ kező dr. Förster Kálmán polgármestert Horváth Károlyné a következő mély aszszonyi szívből fakadt meleg szavakkal fogadta, ékes koszorúba fonva a kiállítás célját és nyilvános hálás köszönettel adózva a kiállítás megteremtésében résztvevőknek: Mélyen tisztelt Polgármester Ur! Kedves Magyar Testvéreiml Örömmel és szeretettel köszöntőm a Polgármester urat, aki a Mansz. fölké­ résére vállalta ennek a kiállításnak ün­ nepélyes megnyitását, hogy jelenléte és belekapcsolódása által megsokszorozza a kiállítás hatását és erkölcsi erejét Bizalommal kértük föl a megnyi­ tásra és szeretettel vártuk ide, mert meg­ győződtünk arról, hogy a Polgármester ur hivatali szobája nem csupán a közigaz­ gatás centruma városunkban, hanem a mai lüktető élet rezonálója, ahol össze­ futnak a városban történő társadalmi, szociális, művészeti megmozdulásoknak hangjai s onnan megerősödve hullámzanak vissza városunk közösségébe. Meg­ jelenését s a helybeli Mansz. támogatá­ sát őszintén köszönöm a Polgmester ur­ nák a salgótarjáni magyar asszonyok ne­ vében. Hálásan köszönöm a Mansz. nevé­ ben az Ipartestület vezetőségének, hogy a termet a' kiállítás céljaira átengedni szíveskedtek. Elismeréssel adózom mindnyájunk nevében a rendező gárdának, mely dr. Förster Kálmánná elnöknővel s vitéz Jó­ nás Ödönné alelnöknővel az élen össze­ hozta ezt a gyönyörű kiállítást. Nem is tud­ juk méltó szavakkal megköszönni nekik. Külön köszönöm a Mansz. nevében a kiállítók lelkes és fáradhatatlan tábogeiket, összecsapták a kezüket Az aszszonyok nem kevéssé ámultak, amikor a szívélyes fogadtatást hallották: — Micsoda ízléstelenséget vásárol­ tatok? ... Hát ti nem is alkalmazkodtok a kutyátok színéhez?... Ki a csuda lá­ tott piros,, meg zöld kutyát?!... — Mi történt veletek? — kérdez­ ték. — Mitől kótyagosodtatokmegennyire? — Nincs nekünk semmi bajunk!.. Mint jólnevelt férjekhez illik, megbotrán koztunk azon, hogy ti ennyire tájékozat­ lanok vagytok a divat terén! Azzal felolvasták nekik az újságból a legfrissebb divattudositást. A két aszszony bizonytalanul kérdezte: — Most aztán mit csináljunk? .,. Ezektől a kalapoktól a mi bundás Bod­ rink színben és formában teljesen elüt!.. — Mint a tortától a babfőzelék! — jegyezte meg Kata férje, kaján kár­ örömmel. Az asszonyok tanácstalanul néztek össze. — Hát ehhez a kalaphoz most mi­ lyen kutya illik? A térjek, mintha csak összebeszéllek volna, egyszerre felelték: — A Bonzó!... rának, hogy féltve őrzött kincseiket a kiállítás céljaira átengedték és elrendez­ ték. Köszönet és hála mindazoknak, akik qkár anyagi, akár erkölcsi támogatásuk­ kal segítettek a Mansznak nemes célja érdekében. Magának a kiállításnak külső kerete lebilincselően, esztétikusán érdekes: an­ tik porcellánok, üvegedények, asztaldí­ szek, ezüstök — a szép asztalterités szol­ gálatában. E kiállítás bizonyságtétel és célki­ tűzés, aki olvasni is tud belőle, annak föltáru), miért is volt szükség e kiállításra? Az első cél az volt, hogy ráterelje a figyelmet a veszendőnek indult érté­ kekre. Mert hány szép öreg holmi szunynyad szekrények mélyén, vagy éppen méltatlan helyen: Hamupipőke módjára. Most majd az itt bemutatottak hatására előveszik, megtisztogatják, nagyobb becs­ ben tartják, ha még nem is tesz ki tel­ jes készletet, csak egyes darabja a letűnt múltnak. A második cél volt: nevelni a nagy­ közönség Ízlését, nevelni a szépnek szeretetét. A szép, ízléses asztalteritésre mintát adni s hozzá kedvet ébreszteni A kiállítás legfőbb célja azonban az, hogy bevételéből anyagi alapot te­ remtsen a Mansz. a már meglévő szobá­ jának bebutorzására. fölszerelésére. Tu­ dom — egy percre ■ visszatetszést szül, — hogy ime minden esztétikus cél és hatás dacára a pénzhez jutottam el. De mindnyájan tudjuk, hogy tevékeny szö­ vetségi élet és munka, otthon nélkül, el sem képzelhető. A helybeli Mansz a tél folyamán népművészeti kincseinkről, a népkézimunkáról sorozatos előadást és bemutatást tartott De ez csak az első lépés volt: megismertetni és megszeret­ tetni népünk művészi kézimunkáját, me­ lyet most négy világtáj akar elrabolni tőlünk. Most jönne a második lépés: ezek­ nek a közkincset képező népi kézimun­ káknak és más háziipari munkáknak tan­ folyamokon való tanítása. Ezért kell be­ rendezni a Mansz. szobát, hogy ott a tanfolyamok s összejövetelek megtartha­ tók legyenek.^Ezáltal teljesíthesse a Mansz egyik legszebb feladatát, megmentse és tanitsa a magyar kézimunkát s magyar kezeknek munkát adjon. . Most évről-évre, minden ősszel ma­ gyar hetet rendeznek szerte az ország­ ban, hát nem ég az arcunk ilyenkor a szégyentől? — Hát nem érzi, nem tudja mindenki, hogy itt nem magyar hétnek, de csak magyar életnek szabadna lenni. Azért kell a Mansz. otthonát berendezni, hogy ott dolgozhasson a magyar életért. A bástyákat, védőmüveket e vilá­ gon nem hegyóriásokból és sziklákból épitik, de kicsiny kövekből és a salgó­ tarjáni magyar asszonyok is ilyen kis kö­ veket hordanak össze és a kövekből bástya épül itt a végeken: hitet, nemze­ tet, családot, kultúrát védő bástya! Köszönöm Nektek még egyszer már­ tír országunk önzetlen munkásai, hogy fáradozásotokkal, támogatásotokkal, erő­ sítő jelenlétetekkel közreműködtetek, hogy ezen gyakorlati és művészi célokat szol­ gáló kiállítás létrejöjjön. Kérem a Polgármester urat, hogy a kiállítást megnyitni és megtekinteni szí­ veskedjék. A nagy hatást elért beszédre dr. Förster Kálmán válaszolt: Nagyságos Asszonyom. Mélyen tisz­ telt Hölgyeim és Uraim! Örömmel, készséggel teszek eleget a salgótarjáni Mansz. azon óhajának, hogy a terített asztal kiállítást megnyis­ sam és rendeltetésének átadjam. * Nagyságos Asszonyom, szokott ékes­ szólásával volt szives kifejteni azokat az indokokat, amelyek a mai kiállítás ren­ dezésére vonatkozó elhatározásuk alap­ ját képezték. ügy van Hölgyeim és Uraim. Min­ den olyan elhatározás, mely azt igazolja bent az országban és még inkább az úgy­ nevezett határokon túl, hogy mi nemes eszközök igénybevételével élni akará­ sunknak óhajtunk bármily formában ta­ núbizonyságát adni nemcsak helyeslést hivatott kiváltani a közönség körében, de liszteletet és elismerést is azok részéről, kiknek — mint ez esetben is — a do­ log kellemesebb, kényelmesebb része jut osztályrészül, kik csekély belépődíj elle­ nében egyszerűen csak gyönyörködnek abban a tanulságos anyagban, melyet a megértő kiállítók a rendelkezésére bo­ csátottak s melyet gondos asszonyi kezek lelkes fáradozás árán kikutattak, összehordtak és Ízléssel gazdagon elibénk tárnak. Foga'dják tehát szívesen tőlem azt az elismerést és tiszteletet, melyet a vá­ ros közönsége nevében Önöknek és el­ sősorban vitéz Jónásné nemzetes aszszonynak e néhány szerény virágszál alakjában átnyújtok. Legyenek róla meg­ győződve, hogy a város publicuma érté­ kelni tudja a helybeli Mansznak s a többi nőegyletnek évek óta következetesen ki­ fejtett, jelen esetben is végeredményben emberbaráti célokat szolgáló nemes te­ vékenységét Kisérje önzetlen munkájukat to­ vábbra is jól elvégzett munkának jóleső tudata s a Magyarok Istenének áldása! A kiállítást megnyitom. A lelkes éljenzés után a polgár­ mestert és a megnyitáson résztvett ven­ dégeket a fáradhatatlan háziasszonyok kalauzolták a terített asztalok mosolygó ragyogása között, cigányzenés, virág Hatos levegőben. Kritikát a kiállításról? — Áll­ jon itt a következőkét „kritika" bizony­ ságául a jó munkának, amit a Mansz. lelkes hölgyei ezúttal is végezlek. Azegyik: Egyesek kihívásnak nézték a Mansz agilis hölgyeinek buzgólkodását s idősze­ rűtlennek Ítélték a terített asztal kiállítást. Akik igy gondolkoztak félreis­ merték a teritett asztal kiállítás igaz célját és lényegét. A teritett asztal itt nem a bőség, nem a jóllakás, nem a gyomor asztala volt, hanem a csíny, az ízlés, a finomság a lelki szépség kiállítása. Mert aki a megnyitás estéjén körülsétált a pá­ ratlan Ízléssel feldíszített teremben, aki a muzsika lágy és andalitó dallamára tár­ gyalhatta meg a látottak szépségeit az örökre feledhetetlen élménnyel távozott a kiállításról. Lehet; hogy alkottak má­ sok nagyobbat, szebbet, tündökletesebbet, de kedvesebbet, Ízlésesebbet, melegebbet aligh£\ í Köszönet és hála azoknak az úriasszonyoknak, akik a mai válságos vi­ lágban lelkiekben úgy gazdagitani tudtak, mert ez a kiállítás nemcsak tárháza volt mindannak, amit a terítés művészetében szépnek ismerünk, de forrása volt azok­ nak a mérhetetlen kincseknek is amelyek egyedüli felfrissítő! a napi robotban elfá­ radt léleknek. A magyar asszonyok bebizonyítot­ ták, hogy átérzik hivatásukat s át tudják és akarják menteni azokat a kulturjavakat a jövendő nemzedéknek, amelyet ők örökségképpen kaptak nagyanyáiktól. A test nyomorúsága, az élet tunyasága nem lehet akadálya annak, hogy a szépért hevülő lélek ne szárnyalhasson. A Mansz fáradtsága és munkája nem volt hiábavaló, s ez ösztökélheti ily irányú további áldásos munkára. A másik: El sem tudtam képzelni, hogy mi­ lyen is lehet az a „teritett asztal kiállí­ tás," Mert a mai szanált világban az em­ ber csak a legegyszerűbb vendéglői asz­ talt látja maga előtt terítve, a családi ebédlők asztalán pedig csak elvétve van díszesebb terítés. Valahogy azt hitem, hogy a háziasszonyok már el is felejtet­ ték a terítés művészetét és lemondólag legyintettem kezemmel inikor barátaim azt kérdezték tőlem, hogy megyek-e a teritett asztal kiállításra. A verőfényes Salgótarján, 1933. áprl. 1 Winhardt István ' szücsmester SALGÓTARJÁN. FÓ-UTCA 90 sz. alatt nyersbőr kikészítő üzememet megnyitottam, ahol Lipcsei módizer szerint, tökéletes munkával min­ denféle állati börök (róka, nyest, nyúl, bárány, kecske, atb.) kikészítését el­ vállalom. Nyers állati bőröket magas áron veszek. Bundák, lábzsákok és minden más szőrmék javítását, átalakítását és nyári gondozását elvállalom. tavaszi napsugár a nyíló természet sza­ badjába csalogatott, s amikor elhaladtam a kiállítás bejárata előtt: valami megma­ gyarázhatatlan vonzalom mégis azt súgta: „nézd megl" Unott egykedvűséggel igyekeztem befelé, — gondolván, hogy a szokásos sablonokat fogom látni. ■ Miit beléptemkor meglepődtem, mert szinte gyermekes ifjú háziasszony­ kák fogadtak mint a női művészetekre kíváncsiskodó férfit és kalauzoltak az ékesen felteritett asztalok során. Igazán nem az udvariasság törte fel belőlem a szót: „Jaj de csoda szép”, hanem a va­ lóság, amit annyi sok bájos női Ízlés és a szép iránti mesteri érzés ott megte­ remtett. Nem mernék kritikát mondani arról, hogy melyik terítéknek hányadik dijat adnám, mert egyik ‘szebb volt mint a másik. Én csak a nőknek varázslatos tu­ dományát kutattam, hogy a családi ese­ mények, a szórakozások, a sport a magábazárkózottság óráiban, az ifjú és öreg korban s az élet legkülönbözőbb válto­ zataiban mennyire megtudják nyerni és magukhoz láncolni környezetűknek tet­ szését. Valahogy átvillant az agyamon a a gondolat, hogy a hölgyeknek a szép iránti érzéke bámulatosan nagy és felül­ múlhatatlan. A hatalmas nagy teremben szinte láttam felvonulni a rég letűnt kor krinolinos hölgyeit, a délutáni uzsonnára gyü­ lekezőket, a boldogságban úszó ifjú pá­ rokat midőn karonfogva igyekeznek a nászlakomához, a kalandjaikat elbeszélő vidám vadászokat, akiket a szomszéd szobából kíváncsiskodva kisér figyelem­ mel a nagymama.'Úgy véltem, hogy ép­ pen akkor szolgálták fel a délutáni illa­ tos feketekávét s hogy még visszamarad­ tak azok az urak is, akik a sörözéstől nem tudnak megválni. Mindenütt a ke­ dély, a hangulat, az ízlés, a sikk a szép és művésziesség uralkodott. Amikor a teritett asztalok gyönyörű­ ségétől és káprázatos fényétől áthatva szinte a menyországba jutottam, azonvettem magam észre, hogy a látomásnak vége és ismét kitoppantam a hétköz­ napi egyszerűségbe, künn voltam a Kas­ sai-soron s tűnődtem a látottakon. Ezekhez a nyilatkozatokhoz az én kommentárom igazán üres szópocsékolás lenne. Végül álljon itt a kiállítás számok­ ban is. Bevétel összesen 302'80 P, ebből felülfizetés 78'20 P, kiadás 61'22 P. A kiállítás tiszta haszna 241'58. A mai ne­ héz időkben egy egyszerűnek indult ki­ állításból ennyi bevétel — még a két fenti „kritikánál"'is szebben beszél. (—th) Cipészmühely áthelyezés. Szives tudomására adom a t ren­ delő közönségnek, hogy műhelyemet Fő­ utca 98 szám alól az alábbi házba he­ lyeztem át Egyúttal felhívom szives fi­ gyelmét arra, hogy a legolcsóbb napi áron vállalok felelőség mellett: Örthopad munkát; la. osztályú férfi, női és gyermekcipőt; Tiszti cipőt és csiz­ mát, Hó- és sárcipö javítást; Talpaiást és borítást, valamint bármilyen e szakmába vágó munkát. Tisztelettel: AGÓCS JÓZSEF cipőüzem SALGÓTARJÁN. (Kainer-ház.) PÉCSKŐ-U. 2. Telefon: 47. �Salgótarján, 1933. áprl. 1 Hirek és különfélék Ax aj postaidnak. A megboldo­ gult Galgó József halálával megüresedett főnöki állásra Darvas Sándor paksi főnök neveztetett ki. — Nagy esélye volt a helyi főnökségre Hargita Károly főtiszt­ nek is, aki innen 2 évvel ezelőtt távozott Esztergomba. Mint családos ember, gyer­ mekei jövőjének biztosítása érdekében ily módon nem jutott volna előnyös hely­ zetbe, mert hiszen eltávozásának főoka is a gyermekneveltetés volt. Mint öröm­ mel értesülünk Hargita Károlyt fölöttes hatósága Kisvárdára nevezte ki főnöknek, ahol különféle középiskolák vannak s igy uj beosztása minden tekintetben előnyt jelent számára. Nyugdíjazás. A St. Kőszénbánya Rt helyi igazgatóságából Seilec Károly és László Antal intézők nyugalomba vo­ nultak. Hosszú hűséges szolgálatuk elis­ meréséül a központi igazgatóság a főin­ tézői címet adományozta a két főtisztvi­ selőnek, akik közül László Antal már hu­ zamosabb idő óta súlyos beteg. Hadirokkant-temetés. A háború szerencsétlenjei nagyobbszázalékban pusz­ tulnak, mint a társadalomnak más réte­ gei. Ezen a télen városunkban már az 5-ik volt Molnár János 50%-os hadirok­ kant elhalálozása, akit március hó 26-án temettek el nagy részvét mellett. A szer­ tartást Szabó Dezső ref. lelkész végezte, aki megindító szavakkal emlékezett meg a háború áldozatairól, akik Nagy-Magyarországért hullatták vérüket, életüket A temetésen a HONSz h. csoportja küldött­ séggel képviseltette magát. A családfőt temették s a család egyik fiú tagja súlyos betegen feküdt a kis lakásban, ahol zo­ kogva hallgatta a szomorú szertartás be­ szűrődő hangját. Kiss István dunáninneni püspököt április 2-iki látogatásakor a fél 6 órai vonatnál az Evangélikus Nőegylet üdvözli az állomáson, ahonnan a parókiára ér­ kezve az egyház elnöksége és presbité­ riuma fogadja s ezután tartja meg elő­ adását az Evangélikus Nőegylet böjti val­ lásos estélyén a templomban. Kiemelkedő pontja lesz a püspök előadásán kívül az ünnepi est-rendjének Köntzey Ferencné szóló énekszáma Kovács Géza orgonakiséretével. A Magyar Est műsorát újból elő­ adták az Ipartestületben. Százak nézték meg a gyönyörű előadást, melyben annyi melegség, szív volt, hogy a rendezőség­ nek — élükön Schreiner Jenőné és Deák Józsefnével — felejthetetlen elismerést szerzett A lelkes szereplők, a bányalársulat szives segítsége, Traum Péter espe­ res plébános szép beszéde, a gimnáziumi szavalókórus újszerűsége Semetkay tanár irányításával, mindmegannyi értékes kulturmegnyilvánulás a közjó érdekében s az elismerést, jutalmat magában hordozza. Szabó István közismert nagyhatású sze­ replését a tisztelők egy virágos kosár gazdag tartalmával köszönték meg Hála és köszönet minden fáradozónakl Váro­ sunk társadalma az uj erők felismerésé­ vel gazdagodott, azokat ilyen lelkes, hoz­ záértő, kedves rendezői szellemmel be­ állíthatják nemes emberbaráti és kultur munkák szolgálatába. Hadirokkant rendkívüli közgyülé. volt március hó 12-én a város­ háza tanácstermében. A gyűlés egyetlen tárgysorozati pontja a Rokkant törvény­ tervezet ismertetése és állásfoglalás. Lapsánszky János csoport elnök ismertette a készülő törvényt, a sérelmes vagy hiá­ nyos intézkedések tekintetében javaslato­ kat terjesztett a közgyűlés utján az or­ szágos Központhoz, majd memorandum­ ban fordult a közgyűlés kerületünk or­ szággyűlési képviselőjéhez, dr. Sztranyavszky Sándor ny. államtitkár, pártel­ nökhöz, mint akinek meleg szive mindig az elhagyatott társadalmi rétegek meg­ mentésén fáradozik. A közgyűlés, melyen csaknem teljes számban jelentek meg a h. rokkantak és h. özvegyek, nagy biza­ lommal és reménnyel tekint a parlamenti tárgyalások elé, melyek hivatva vannak egyik legfontosabb szociális törvényünket megalkotni, mely erkölcsi, nemzetvédelmi és anyagi szempontból is becsületügye e nemzetnek. Kérelem. Helvaxflko miatt néh*ny köxérdekü köxleményt csak jüvö sxémankban hozhatnak. Szork. Kiadó lakta, mely 2 uccai 1 ud» variszoba, konyha, éléskamra, pince és padlásból áll. Érdeklődni lehet Krajcsóvito Gyulánál Fő-utca 20 alatt A MUNKA Biztos megélhetést nyújtó üzlet elköltözés miatt átadó! Berendezés esetleg darabonként is eladó, üzlethelyiség kiadó! Összes cikkeinket gyári árakon kiárusítjuk! Művészi becsű képek, faragott fe­ hér hármasszekrény, jégszekrény, 2 ma­ gyar hold szántóföld a Forgách-telepen, alkalmi árban kapható. Bővebbet a Ligeti csemegeke­ reskedésben, Duda cukrászda mellett Suporllto takarék- A fkOI enecdméoyizzók |0 nysL 220 V. feszültségre is. A Salgótarjáni Izraelita Nő­ egylet kulturestje. Április 8-án, szom­ baton este tartja a Nőegylet tervezett kulturelőadás sorozatának első előadóest­ jét. Az estnek érdekessége Tordai Judith a kiváló előadómüvésznőnek vendégsze­ replése, aki a magyar és zsidó irodalom legszebb verseivel mutatkozik be a tar­ jám közönségnek. Az estén szerepel még Kovács Dezsöné pro'ogusával, Sarlós László és Soós Endre iró felolvasásával és Szóbl Lajos beszéddel. Egy jókarban levő 500 kbcm.-es Méray gyártmányú oldalkocsis motorke­ rékpár jutányos áron eladó. Érdeklődők­ nek felvilágosítást nyújt a - „Munka" nyomda. Eladó Litkén a parochián 100 q elsőrendű lóhere, lucerna, loco 4’50 P és 70 q rozs 11 P. helyben. Vármegyénk Báthory=ünnepe Még 1931. januárjában indult moz­ galom az iránt, hogy Báthory István em­ lékezetét méltójtn^ünnepelje meg CsonkaMagyarország./Amagyar—lengyel egye­ sület egyik "lésén Miklóssi Ferdinánd Leó az egyesület 18 éven át volt főtit­ kára, a lengyel légiókban szolgált magya­ rok vezetője ugyanis utalt arra, hogy 1933-ban lesz Báthory születésének 400-ik évfordulója. Azt indítványozta, hogy az ünneplések országos megrendezhetése céljából és azért, hogy Bálhorynak az ország fővárosában szobrot állítsanak, — alakítsanak egy országos bizottságot. Ez inditványlétel után Lukács György v. b. t. t. ny. kultuszminiszter elnöklete alatt Ugyancsak 1931 áprilisában megalakítot­ ták a Báthory István emlékbizottságot, amelynek védnökéül Gömbös Gyula ak­ kori honvédelmi minisztert nyerték meg. A bizottság 150 tagból áll. A tanács még a múlt évben állapí­ totta meg a jubileumi év programm váz­ latát és felszólította az összes törvényha­ tóságokat az ünnepségekben való részvé­ telre, valamint arra, hogy a bizottságiak erkölcsi és anyagi támogatást nyujtsau^JC A vidéki ünnepségek sorában két na­ gyobbat veitek tervbe Miklóssi javaslata alapjáu. xAz egyik Salgótarjánban volna tekintettel arra, hogy ott székel a Bát­ hory István honvédzászlóalj./Az ünnep­ ségek tárgyában a bizottsági-elnöksége nevében Lukács György, Turchányi Egon, Usetty Béla átirt dr. Baross József alis­ pánhoz és dr. Förster Kálmán polgármes­ terhez Majd pedig a közelmúltban meg­ jelent Salgótarjánban a bizottság képvi­ seletében Miklóssi Ferdinánd Leó és Erdőss László százados, hogy itt az előze­ tes megbeszélések lefolytathatók legyenekOA tárgyalásokat Salgótarján város részéről dr. Förster Kálmán polgármester vezette és felajánlotta támogatását./A bi­ zottság kivánságait és az ide tervezett programmot Miklóssi ismertette. Az ér­ tekezleten részt vettek: Horváth László tanácsnok, dr. Figus Béla főjegyző és dr. Holcsek Béla főügyész. A lefolytatott megbeszélések eredményeképpen való­ színűleg április 22-én magyar lengyel es­ télyt rendeznek az itteni társadalmi egye­ sületek és parallel megalakult a helyi bi­ zottság. A bizottság az országos bizott­ sággal karöltve a helyi Báthory-ünnepséget fogja előkészíteni, később megállás pitandó időben és programmal. Regőczy Sándor alezredes, zászló­ aljparancsnoknál is járt a pesti küldött­ ség, hogy ismertesse a salgótarjáni prog­ rammot. Itt tartózkodásuk alatt Haász József százados volt a bizottság küldöt­ teivel, 3 oldal ■ SPORT. MVSC—SSE LO (1:0) Biró: Hartmann. Szerencsétlen mérkőzés, mely könynyen még szerencsétlenebbül is végződ­ hetett volna. Az MVSC gólját a SSE ka­ puja előtti kavarodásból szerezte s ezt az egygólos előnyét a SSE tehetetlen csatársora miatt mindvégig nleg is tudta tartani. Á közvetlen védelem mint ren­ desen ezúttal is remekelt, a fedezetsor­ ban azonban csupán Jancsi nyújtott száz­ százalékos teljesítményt, Valet nem ta­ lálta a helyét, Müller pedig meg sem közelítette szokott fői máját. A csatársor, — nos csatársor egyáltalán nem volt az egy Rigó kivételével, ki szokatlan helyen, a csatársor tengelyében, partnerek nél­ kül, teljesen magára hagyatva nem tudta pótolni azt, amit a SSE be nem vált „fi­ ataljai" elmulasztottak. Ez a mérkőzés ismét csak azt bi­ zonyította be, hogy a SSE-nek a cen­ tercsatár kérdését sürgősen meg kell ol­ dania, mert ha egyetlen irányitó játékos lett volna az elmúlt vasárnap a csapat­ ban, úgy ezt a mérkőzést nagy fölénnyel, gólokkal megnyerték volna. Reméljük, hogy mint minden vá­ ratlan vereség ez is lelket, kedvel, am­ bíciót kelt a játékosokban s lelkes já­ tékkal, szívvel és föltétlenül győzni aka­ rással fekszenek bele a következő mér­ kőzésekbe, hogy kiköszörüljék a csorbát s visszahódítsák a csalódott és állandóan fogyóban lévő közönséget. A fog szerepe a létért való küzdelemben, cim alatt tartja előadá­ sát dr. Schwabach László a népszerű or­ vos-előadó április 2-án, vasárnap este 8 órakor a vasutaskörben rendezendő kulturestén. A salgótarjáni kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 5204—1932 tk. szám. Árverési hirdetmény-kivonat Salgótarjáni Népbank végrehajtatónak Kon­ dor Imréné szül. Virág Erzsébet végrehajtást szen­ vedő ellen indított végrehajtási ügyében a telek­ könyvi hatóság végrehajtási árverést 150 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a salgótar­ jáni kir. járásbíróság területén levő Homoktercnye községben fekvő, s a homokterenyeí 122 sz. tjkvben A. I. 1 — 2 sor, 51—a és 5l—b) 1 hrsz. a foglalt „bcltelck" ingatlanból Virág Erzsébet férj. Kondor Imréné végrehajtást szenvedő B. 5 alatti jutalékára 104 P kikiáltási árban, mely ingatlani illetőség a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron alul el nem adható, továbbá az u. o. 15 sz. tjkvben A. I. 4 sor, 321 hrzi sz. a. foglalt „szántó" ingatlanból Virág Erzsébet férj. Kondor Imréné végrehajtást szenvedettnek B 72 sorszám szerint nevén állott s jelenleg B. 76 és 77 sorszám sze­ rint Virág János és Fodor Fercncz dologi adó­ sok nevén álló jutalékára 300 P kikiáltási árban, mely ingatlani illetőség a kikiáltási ár kétharma­ dánál alacsonyabb áron alul el nem adható. Az árverést 1933. évi április hó 11 napján délelőtt 10 órakor Homoktercnye községházánál fogják megtartani. Az árverelni szándékozók kötelesek bánat­ pénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 18öl:LX. t-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számitott óvadékképes értékpapiros­ ban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előlegez birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881:LX. t.c. 147., 150., 170. §§; 1908:LX. t.-c 21. §.). Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál ma­ gasabb ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908:XLI. 25. §). Salgótarján. 1932. december hó 4 napján. Zelenka Ottó s. k. járásbirósági elnök. A kiadmány hiteléül: Csömör Mátyás kir. tkvvezető. 202-1933. vht. szám. Árverési hirdetmény. Dr. Pásztor József ügyvéd által képviielt Egye,ült Magyar Malomipar rt. javára 847 P 94 fiit, tőke éa több követeié, é, járulékai erejéig a balaoagyarmati kir. törvényszék 1926. évi 2--z46 •z. végzőiével elrendelt kielégítési végrehnjtá, folytán végrehajtást •zcnvcdötöl 1926. évi októ­ ber hó 28-án lefoglalt 1737 P 60 fill. becsértékü ingóságokra a salgótarjáni kir. járáabiróság 5777—926—2. az. vég élével az árveré, elrendel­ tetvén, annak az t908. évi XLI. t.-c. 20. §-a alap­ ján az alább megnevezett • a foglalási jegyző­ könyvből ki nem tűnő más foglaltatók javára is az árveré, megtartását elrendelem, végrehajtást szenv. lakásán, üzletében Kiiterenyén leendő megtartására határidőül 1933. évi áprili, hó 24. nap délután 2 órája tüzelik ki, amikor a biróilag lefoglalt áruk, üzletberendezés a egyéb ingóságo­ kat a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés ellené­ ben, esetleg becsáron alul I, — de a kikiáltási ár hétharmadánál alacsonyabban nem — el fogom adni. Azon ingóságokra, amelyeknek a kikiáltási ára egyezer pengőn felül van, az 5610 931. M. E. számú rendelet értelmében csak azok árverez­ hetnek, akik a kikiáltási ár egytized részét bá­ natpénzül leteszik. Salgótarján, 1933. évi március hó 20 n Török Gyula kir. bír. végrehajtó. A starjáni kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság. 5203-1932. tk. szám. Árverési hirdetmény-kivonat. özv. Trajbiár Pálné az. Katona Margit vég­ rehajtatónak Ecet Jósief és illetve Ecet Barna végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság végrehajtási árve­ rést 4,400.000 K. tőke ennek 1926. november 15tól járó 9 százalék kamata, 128. P 64 fül. költség továbbá 80 P tóke, ennek 1927. április 8-tól járó 8 százalék kamata. 10 P költség, 128 P tőke, en­ nek 1930. november 8-tól járó 8 százalék kamata, 12 P költség, végül 384 P lóke. ennek 1928. no­ vember 8-tól járó 8 százalék kamata és járulékai behajtása végett a salgótarjáni kir. járásbíróság területén levő Zagyvapólfalva községben fekvő a a pálfalvai 229. szu. tjkv. A. 1. 1 sor 104 a) 1 hrzi sz. a. foglalt „ház, udvar és kert" ingatlan­ ból B. 5 sorszám szerint Ecet József személyes adós végrehajtást szenvedett nevén állott s je­ lenleg a B. 11. sorszám szerint Ecet Barna do­ logi adós nevén álló illetőségre 334 P 30 fülér kikiáltási árban, mely ingatlani illetőség a végre­ hajtató érdekében 1280 P vételárnál alacsonyabb áron alul cl nem adható, — elrendelte. Az árverést 1933. évi április hő 12 napján délelőtt 10 órakor Zagyvapálfalva községházánál fogják megtartani. Az árverelni szándékozók kötelesek bánat­ pénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számitott óvadékképcs értékpapiros­ ban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek clőlcges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 :LX. L-c. 147., 150., 170. §§; 1908 :LX. t.-c. 21. §.) Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár szá­ zaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (19Ü8:XLI. .25. §.) Salgótarján, 1932.*évi december 4. napján. Zelenka s. k. kir. jb. elnök. A kiadmány kitcléül: Csömör kir. tkv. vezető. Egy jókarban lévő lovagló kan­ tár olcsón eladó. Cim a kiadóban. Meghívó. A Salgótarjáni Népbank Rész­ vénytársaság ■ 1933. évi április hó 9-én d. e. 11 órakor Salgótarjánban az intézet helyiségében tartandó XXIV. évi rendes, közgyűlésére. Tárgysorozat: Az igazgatóság jelentése. A felügyelöbizottság jelentése. A zárószámadások előterjesztése. Az évi nyereség felosztása. Az igazgatóság és felügyelőbizottság részére a felmentvény megadása. Salgótarján, 1933. március 30-án. Az Igazgatóság. Aki a közgyűlésen résztvenni kivan, köteles részvényeit a közgyűlést megelő­ zőleg 3 nappal pénztárunknál letenni. MÉRLEG; Vagyon: Pénztárkészlet 6556'25, Pénzintézeteknél fennálló köve­ telések 734'20, Értékpapírok 3917'68, Váltótárca 1,238.958'19, Adósok 86.754'22, Szavatosság mellett folyósított kölcsön 25.450, Jelzálogos kötelezvény kölcsön 19.397, Intézeti székház 41.000, Beren­ dezés 1, összesen 1,422.768’54. Teher: Részvénytőke 125.000, Tartalékalap50.000 Alkalm. segélyalapja 6838’30, Betétek 631.087’14, Hitelezők 76.402 44, Tovább adott kölcsönökért vállalt szavatosság 25.450 Viszontleszámiloll váltók 467.265.50 Engedményezett kölcsönök 9348, Fel nem vett osztalék 834’23, Átmenő tételek 14.341’90, Nyereség 16.201’03, összesen 1,422.768'54. EREDMÉNYSZÁMLA. Veszteség: Fizetett kamatok 79.687'77, Üzleti költ­ ség 10(724 53, Ingatlan karbantartási költ­ sége 72*30, Személyzeti fizetések 18.832 98 Adó és illeték 14.224'02, Leírás 6697’31, Adományok 154 76, Nyereség 16’201'03, összesen 146 594’70. Nyereség: Kamat­ jövedelem 137.494’75, Ingatlan jövedelme 5215'94, Jutalék és egyéb jövedelem 3436'75, összesen 146.594 70. 1. 2. 3. 4. 5. �4 oldal A postagalamb és a hirsxolgálat. Sokan talán mosolyogni fognak azon, hogy lehet postagalamb te­ nyésztéssel foglalkozni. Akik azonban tisztában vannak annak fontosságáról, azok megértik, sőt előmozdítják annak tenyésztését Hogy mennyiben nem ha­ szontalan és célnélküli a postagalamb te­ nyésztés, abból is látható, hogy Német­ országban 6000 egyesület tömörül a szö­ vetségbe. Vagy hogy még egy példát említsek, Anglia fővárosában Londonban 16000 tagja van az ottani Postagalamb egyesületnek. Sajnos hazánkban még aránylag kevesen foglalkoznak e nemes és hazafias célt szolgáló sporttal. Nem mondható, hogy ellenszenvvel volnának irántuk, csak még nem ismerték fel nagy értéküket Fel akarom ébreszteni irántuk a szcretetet, szemek elé tárni általuk az 1914—18 években dúló nagy világégés­ ben teljesített önfeláldozó szolgálatuk fon­ tosságát, jelentőségét, melyet minden ha­ zánkfiának cl kell ismernie. A postaga­ lamb sport terjedése a honvédelem biz­ tosabb alapra helyezése, mert minél több idomított, trenírozott postagalambbal ren­ delkezik az ország, annál nagyobb segít­ ségére lehet a komoly időkben is „Ha­ zájuknak" amint azt a világháború is igazolta, amikor sok frontharcosunk éle­ tét mentette meg egy-egy postagalamb hírszolgálata s ütközetek sorsát is gyak­ ran a postagalamb által közvetített hir döntötte el. Mi salgótarjániak is a Colum­ bia P.S.Egyesület tagjai vagyunk, mely­ nek vitéz jákfay Gömbös Gyula minisz­ terelnök a fővédnöke.. Jelenleg kilenc tag­ ból álló helyi csoporttal, melyet 1932-ben alakítottunk meg a Columbia hivó sza­ vára. És merem mondani, hogy egy év leforgása alatt a nemes és hazafiasán gongolkodó nagyrabecsült támogatóink segít­ ségével szép eredményt értünk el az 1932. évben rendezett röpversenyeinkkel, melyek közül említést érdemel a Budapest—Salgótarján közölt rendezett verseny, melyre az anyaegyesület által kitűzött 50 éves jubiláris bronz plakettet is alulírott városunk fia nyerte el a 45/932 sz. kék kovácsolt galambjával, mely e versenyben a 96 km. távol 68 p. idővel repülte be, megszerezte gazdájá­ nak az értékes dijat. Idei verseny programmunk Hegyeshalom, 196 km. Melk 250, Linz 350 km. 1 éves galambokkal. Idei galambokkal Bpest—Starján 96 km. A nemesen gondolkodó pártfogóink tá­ mogatását kérve: Gaál József csop. vézelő. A MUNKA Salgótarján, 1933. áprl. 1 alkalmas a gyermeküdültetésre, szüksé­ ges lenne a gyermekek vidéken való el­ helyezése. Támogassák tehát a vidék tehetősei a főváros gyermekmentő mun­ kásságát azzal, hogy akár egyedül, akár közösen összefogva, tegyék lehetővé a testileg leromlott szegénysorsu fővárosi gyermekek csoportos nyaral tatását A főváros a vidék áldozatkészségét áldozatkészséggel viszonozza. így az 1932. év nyarán több vidéki város és község gyermekeit látta vendégül Budapesten, ahol őket a kies fekvésű budai hegyek között ingyenesen üdültelte. Minden oly város és község, amely fővárosi gyerme­ kek csoportos nyaraltatását ingyenesen vállalja, a nyár folyamánugyanolyanszámu gyermeket hozhat fel a fővárosba eseten­ ként megállapítandó ideig tartó tanul­ mányútra, illetve üdülésre, mely alka­ lommal a gyermekek díjtalan szállást és élelmezést, tanulmányi programmot és fővárosi tanerők személyében hozzáértő kalauzokat kapnak. Jelentkezők a következő címre küldjék szives értesitésüket: „Budapest Székesfőváros Gyermeknyaraltatási Ak­ ciója, Budapest IV. Cukor-u. 6. sz." Salgótarján megyei város polgármesterétől. 3815/1933. Virágos Salgótarján \ . megteremtése. A Város Közönségéhez! Eladó Kassai-sor 40 szám alatti Megnyílt Malinoyicsné uj fényké­ Még lombtalan az erdő, viráglalan pészeti műterme, Malinovicsné és Kindl villaszerű, három szobás, komfortos há­ zam. Állami és felemelt házadóktól, úgy­ Gyula cég alatt, a Fő-utca 45 számú ház ­ a mező, de már felragyogott a csonka ban, az őrangyal patikával szemben, ahol szintén a városi pótadóktól is még 25 magyar égen az élet napja, hogy arany­ évig mentes. Érdeklődni lehet naponkint sugarával életre csókolja a halott termé­ a legszebb és legmodernebb fényképek d. e. 10—12 óráig. Kováts József készülnek. szetet. ny. városi tanácsnok Amikor az aranynapsugár első csók­ Még részt vehet az XXX Osz­ ját csókolja az annyi magyar vértől, anytálysorsjátékon. Haladéktalanul vegyen nyi magyar könnytől áztatott, megszen­ OsztálysorsjegyeL, A húzást már április telt, tépett Hazánk rónáira, bérceire, er­ 7 és 10-én megtartják. Sorsjegyeit a hú­ könyvet igen olcsón deire és mezőire, én is immár harmadéve zás előtt mindenki fizesse ki, hogy a nye­ kopogtatok a város minden házának aj­ kiárusítok. reményekre való jogát még idejében biz­ taján, kérve öltöztessék újra millió illatos tosítsa. magyar virágdíszbe a csonka Haza ha­ tárán örtálló városunk minden házát, Budapest, Józsei-körut 21. A salgótarjáni kir. járásbiróság mint telekkönyvi minden utcáját. hatóság. Ültessük el újra a magyar virág­ 137—1933 vht. szám. 6376—1932 tk. szám. magvak millióit őseink, apáink, fiaink Árverési hirdetmény-kivonat. ezeréve kiömlő vérével, ősanyáink, anyá­ Salgótarján vidéki Takaték és Hitelszövet­ Dr. Spitzer József ügyvéd által képviselt ink, hitvestársaink, gyermekeink kezel végrehajtatónak Fancsik József végrehaj­ ezer éve hulló könnyével megszentelt ma­ Magyar Hollandi Margaringyárak r. t. javára 66 80 tást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében P töke és több követelés és járulékai erejéig a gyar földünkre, hogy kikeljen a magyar starjáni kir. járásbíróság 1931 évi 7523 sz. vég­ ! a telekkönyvi hatóság utóajánlatra az újabb ár­ álom, a magyar vágy, a magyar imádság zésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán verést 240 40 P tőkekövetelés és járulékai behaj­ tása végett a salgótarjáni kir. járásbiróság terüle­ millió illatos magyar virága s hadd hordja végrehajtás szenvedőtől 1931 évi december hó tén levő, Salgótarján m. városban fekvő, s a sal­ cl a bús magyar szellő álmunk, vágyunk 28-án lefoglalt 1300 P. becsértékü ingóságokra a gótarjáni 444 sz. tjkvben A I. 1 sor, 1143—49 kir. járásbíróság 10235—931 sz. végzésé­ célunk virágillatát a Kárpátok ormára, starjáni vel az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi hrs?. a. felvett „bcllelek*4 ingatlanból, — melyen Erdély bérceire, Adria tajtékzó hullá­ XLI. t.-c. 20. §-a alapján az alább megnévezett s a hatósági bizonyítvány szerint egy lakóház is — Fancsik József végrehajtást szenvedőnek maira, hirdetve a magyar élniakarást s a a foglalási jegyzőkönyvből ki nem tűnő más fog- épült, laltatók javára is az árverés megtartását elrende­ B. 1 sorszám alatt nevén vezetett illetőségére magyar feltámadás közelgő hajnalát. 1800 P kikiáltási árban, mindazonáltal a salgótar­ A jelenlegi küzdelmes élet súlyos lem, végrehajtást szenv. lakásán üzletében Salgó­ Föl hát munkára a hétköznapi élet tarjánban Karancs-u. 6 házsz. alatt leendő meg­ jáni 416 sz. tjkvben foglalt ingatlan mindenkori helyzetében nem lehet észrevétlenül tulajdonosi javára B. 2 alatt bekebelezett pince­ tartására határidőül 1933 évi április hó 4 nap küzdelmében elfáradt férfikarok, a szo ­ hagyni, hogy a gyermekek nagy tömegei délelőtt 10 órája tűzetik ki, amikor a biróilag le­ fúrási. valamint a Salgótarjánt Kőszénbánya r.-t. az Ínség miatt nyomorognak és csenevé- morú, gyötrelmes magyar Sorsban is ne­ foglalt rádió, hangszóró, garnitúra ingaóra s egyéb javára B. 3 alatt bekebelezett szénkiaknázási szol­ mesen érző tiszta és fogékony női lel­ ingóságokat a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés galmi jognak fenntartása mellett elrendelte. szek lesznek. Az árverést 1933. évi április hó 19 napján esetleg becsáron alul is — de a kiki­ Az Ínség a tüdővésznek, a sokféle kek a virágos Salgótarján megteremté­ ellenében, áltási ár kétharmadánál alacsonyabban nem — el d. e. 10 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos testi és lelki kórnak legkedvezőbb talaja. séért. Vaskapu-utca 1 sz. 4 ajtó fogják A virágos Salgótarján sikerének fo­ fogom adni. Azon ingóságokra, amelyeknek a ki­ helyiségében Ebből a talajból nem fog kivirágozni a ára egyezer pengőn felül van, 5610-931. megtartani. kozása érdekében készséggel állanak se­ kiáltási M. E. számú rendelet értelmében csak azok ár ­ Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási magyar boldogság Ígérete, az erőteljes uj nemzedék soha! Ne nézzük tétlenül a gítségére a város közönségének az alább verezhetnek, akik a kikiáltási ár egytizedrészét ár felénél alacsonyabb áron nem adható el. bánatpénzül leteszik. felsorolt kerületvezető urhölgyek: Az árverclni szándékozók kötelesek bánat­ nemzet virágoskertjének pusztulását! Sies­ Dr. Varga Kálmán ü. á. k. Bada Miklós pénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, 1. Fő-utcában a Palackgyártól a sünk a gyermek megmentésére! Elsősor­ jav. 36 P. s jár. vagy az 1881:LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott róm. kath. templomig és a Forgách-utcában megrongált egészségét állítsuk helyre. árfolyammal számított óvadákképes értékpapiros­ Salgótarján. 1933 évi március hó 3-án. ban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpéznek Juttassuk őket napfényhez, jó levegőhöz, ban: Schreiner Jenőné. Török Gyula 2. Fő-utcában a róm. kath. temp­ clőlegcs bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti egészséges környezethez és jó táplálékhoz. ' kir. bir. végrehajtó. elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési lomtól Főtérig, a Fő-téren, Erzsébet-utfeltételeket aláírni (1881:LX. t-c. 147. 150., 170. • Nincs értékesebb tőkénk, nagyobb cában: Galgó Józsefné. §§; 1908:LX. t.-c. 21, §-). nemzeti kincsünk, rhint a gyermek, 3. Fő-utca a Fő-tértől a Zagyva­ Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál ma­ őbenne él tovább az egész nemzet. Ment­ rakodóig, Mérleg-utca: Szauer Andorné. Gajdár András fia Pál és társai volt úrbé­ gasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem sük meg ezt a pusztuló nemzeti vagyont, 4. Menház-utca, Erzsébet-tér Régi res csoportbirtokosság Bárna község határában akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka mentsük meg jobb jövőnk egyetlen le­ Posta-utca, Kiss-utca és Temető-utcában: fekvő mintegy 450 k. hold erdő és kopár legelő szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért hetőségét és zálogát, amig nem késő. területének vadászati joga Bárna községházánál ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (190S:XLI. özv. Zemplényi Lászlóné. 1933 évi április hó 5-én déli 12 órakor nyilvános 25. §.) Tizenegy éve annak, hogy a fővá­ 5. Kassai-sor, Tátra-utca az Ipar­ szóbeli árverésen 10 évre bérbeadatik. Salgótarján, 1933. január hó 12. napján. ros megszervezte a gyermeknyaraltatási testületig, Vaskapu-utca, Székely-utca és Árverési és szerződési feltételek a salgó­ Zelenka Ottó t. k. akciót. Ez az intézmény több mint egy Szénatéren Niederland Gyuláné. tarjáni m. kir. crdöhivatalnál megtekinthetők. járásbirósági elnök. évtizedes tevékenysége alatt nagy érté­ Bárna, 1933 március hó. A kiadmány hiteléül: Csömör Mátyás 6. Losonci, Liget, Kolozsvári és ket mentett meg a boldogabb magyar Aradi-utcákon Lapsánszky Jánosné. Csoportbirtokosság. kir. tkvvezető. jövő számára. Hogy nemzetmentő har­ 7. Kassai-sor az Ipartestülettől: Zdracát a legmostohább viszonyok között vics Béláné. sem kényszerült feladni, azt elsősorban 8. Meszesalja és Karancs-u. Fürdő-u. a haza és gyermekszerető magyar társa­ és Bányász-utcában: dr.Förster Kálmánné. dalom áldozatkészségének köszönheti. 9. Acélgyártelep: Pántyik Árpádné. A folyó évi gyermeknyaraltatási 10. Salgóutcában az óvódétól a akció megszervezésekor a főváros ismét Füleki-utcában: vitéz Jónás Ödönné. bizalommal fordul a magyar társadalom 11. Bányatelepen és a Kővár-utcá­ nagylelkűségéhez. Kéri a hazafias érzésű ban: Dankó Ántalné. és jószívű emberek támogatását. A gaz­ 12. Fő-utca a Palackgyártól végig, dasági válság tetőfokán a főváros már Salak', Vág, Vasöntő, Faiskola és Állo­ nem képes többé erején felüli áldozato­ más-utcában: Moticska Nándorné. kat hozni. A magyar társadalomnak kell 13. Pécskő-u. Iskola-u. Somlyó-u. meghallania a pusztulásra ítélt gyermek­ és az u. n. OFB. telep: dr. Tóth Má­ sereg segélykiáltását: „Segítsetek, mert el­ tyásáé. veszünk 1“ Salgótarján, 1933. március hó. Az 1932, év nyarán csaknem tíz­ A virágositást intéző bizottság nevében: ezer gyermek részesült az üdülés áldá­ Dr. Förster Kálmán saiban. Minthogy a főváros levegője nem polgármester. Nyomatott: „A MUNKA" nyomdában Salgótarján. — Nyomdatulajdonol: Végh Kálmán. 50.000 MINTA ANTIQUARIUM Árverési hirdetmény. A gyermekért. Árverési hirdetmény. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1930-1933_00523.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1933_04_1.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1933-04-01 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 11. évfolyam 14. szám (1933. április 1.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom