https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/dd59c3765ac0e57da77a863add1687ba.jpg 2728f36a19290ede4a1a0c388c5c4714 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5286e3213ea75e1b6522f3e7aafc5887.pdf c8ac3cb54e99e7ca739bf2fa0986df13 PDF Text Text Szerkesztőség kiadóhivatal Salgótarján, Főtér 479 sz. Telefonszám: 58 Hirdetések milliméteres díj- szabás szerint Felelős szerkesztő és kiadó: A MUNKA Szántay lstván - - TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik Szombaton Negyedévre 2 Pengő Postacsekk: 28.744 sz Apróhirdetések: szavanként 8 fillér, a legkisebb hírde­ tés 80 fillér. Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat Szerkesztő bizottság: Csengődy Lajos dr., Horváth László, Kőntzey Ferenc. Lapsánszky János. V1L évfolyam. 33 szám. Ára 24 fillér Gyermek és könyv. Irta: Gróf Klebelsberg Kunó vallás* és közoktatásügyi miniszter Szembe szokták állítani a meg­ levő közgazdasági válságot a kul­ túrpolitikával. Én nagy örömmel konstatálom, hogy kulturális válság nincs, és kérdezem.* enyhébb lennee a közgazdasági válság és jobb lenne-e a magyar nemzet helyzete akkor, ha a közgazdasági válság még kulturális válság is lenne? Mert mekkora az az összeg, amelyet a kultusztárcától el lehetne venni? Azt hiszem, négy—őt millió az, ami nincs lerögzítve. Kérdezem ha ezt az összeget közgazdasági célokra fordítanánk, lehetne-e azzal a négy öt millió pengővel csak egy szemer­ nyivel is enyhíteni a közgazdasági válságot? Bizonyára nem! Ellenben az lenne az eredmény, hogy meg­ kapnánk a közgazdasági válság mellé a kulturális válságot is. És hogy ez nincs, ezt első sorban mun­ katársaimnak köszönhetem és itt ér­ tem a kultuszminisztérium főtisztviselőit és érdemes tisztikarát; és Ma­ gyarország mindennemű oktatósze­ mélyzetét, kezdve az óvónőtől fel az egyetemi tanárig. Harmonikus erőfeszítés hozta ezt az állapotot létre, hogy itt közgazdasági válság* nincs, de erőteljes fejlődés van. Mi az a két tényező, amelyik fokmérője annak, hogy a kulturális haladás utján vagyunk? A magyar gyermek és a könyv. VERSEK Irta: Fekete Alfréd. MONDJÁK... Mondják, hogy egyre sápadtabb az arcom, halkabb a léptem — i mélázóbb a beszédem ... Mondják, szeretek egyedül maradni s lehunyt szemekkel beszélgetni a szellemekkel. Mondják, hogy szeretem az erdőt és hogy a csendjét halljam gyakran rejtőzöm el a dalban. Mondanak sokat gúnyolódnak rajta... Hisz mit se sejthet, ki nem érezte csókját a végtelennek ... Csak akkor nyílik lelkem száz zsilipje, ha elvonulhatok ... S kitör belőlem két karom kitárva.* Istenem de jó, hogy fiatal vagyok .. • HIMFYNEK... Mint az erdő lombörvénye, suttog lágyan énnekem — lelkem régi, dalos énje — ha rólad emlékezem. Dalaidnak halk fuvalma lomb meséket simogat esett és mig Franciaország könyv­ termelése 10, Angliáé 11 százalék­ kal emelkedett addig két kicsiny ország könyvtermelése hatalmasan előugrott, Hollandiáé 60 százalékkal és Magyarországé 85 százalékkal emelkedett. Ez megcáfolja azt, hogy Magyarországon csak szellemi terme­ lők vannak és fogyasztók nincsennek. Ez a legragyogóbb bizonyítéka annak, hogy ebben az országban erőteljes kulturális akció nyomán, igen eleven művelődési élet van, ami a könyvek nagyobb számának kiadásában nyer kifejezést. Én azt hiszem, hogy ezzel -a két adattal, a magyar gyermekről és a magyar könyvről, beigazoltam hogy ebben az országban nincs kul­ turális válság, és én azt hiszem, minden józan embernek be kell lát­ nia, hogy ez nincs magától, mert amint van közgazdasági válság ép úgy megeshetett volna, hogy lett volna kulturális válság is. fogadni és igy a tankötelesek beiskolázátlansága Magyarországon, hála Istennek, már csak a múlt keserű emlékei közé tartozik és nem va­ lóság. Ha ezt el tudjuk érni a ma­ gyar gyermekekkel, a magyar nép­ iskolásokkal, akkor szeretnék pár sort Írni a magyar könyvről is, ami minden esetre a kultúrának a fok­ mérője. Erdélyi prelátus, a Szent István Társulat ügyvezető igazgatója, Augusztus elsején itt csavarogtak nali teljesítését a tömeghatással próbálta a kiadók kongresszusán tartott na­ Moszkva kiküldöttjei. Ha nem is termé­ volna kierőszakolni. Ha még ez sem gyon figyelemreméltó beszédében szetes nagyságukban, de néhány elszórt volna elég, ott volt egy csendőrtiszt­ megállapította, hogy az utolsó bé­ röpirat alakjában. Megpróbálták lángra helyettes véletlenül eldördült fegyvere, keévben, 1913-ban megjelent Ma­ lobbantam a mindig izzó szenvedélyeket. artely természetesen senkiben sem tett gyarországon 2377, 1927-ben pedig Felhasználták lelkiismeretlenül a bánya­ kárt, avagy a bányakapitányság állítóla­ munkás és munkaadó bányatársulat kö­ gos telefonbeszélgetése — mind-mind 4424 könyv. zötti ellentéteket, hogy a gyülöletérzés- alkalmasak voltak arra, hogy az augusz­ Salgótarján augusztusa. Ezek a számok azonban igazi jelentőséget csak akkor nyernek, ha összehasonlítjuk ezt azzal, hogy mi a könyv sorsa a világ nagy nemze* teinél. A legtöbb még nem érte el a békebeli állapotot. Olaszországban az utolsó békeévben, 1913-ban meg­ jelent 10.034 kötet, 1927-ben pedig csak 6533 kötet könyve. Ameriká­ ban 12.233, most csak 10.153, Bel­ giumban 3.245, most 2. 209, Né­ metországban, mely a könyvkiadás hazája, a békében megjelent 35.078 most 31.026, Dániában 3.635 he­ lyet 3.230, Spanyolországban 2.436 helyett 2. 374 könyv jelent meg, Anglia könyvtermelése már aktív, a békelétszám melletti 12.379 könyv helyett 13. 810 könyv jelent meg. Franciaországban 10.758 helyett 11.922. hollandiában 3.831 helyett 6.103 és végül Magyarországban 2377 helyett a már említett 3.324 könyv jelent meg. böl gyülölettetteket varázsoljanak elő. A nyomor kétségbeesett sürgetését pró­ bálták kenyérforradalomra fokozni. Moszkva dolgozott. Az egész vi­ lágra bejelentette vörös, kommunista 1-ét, elveikért meghaló kommunforradalmárokkal, gyorsan ömlő vérpatakokkal, polgári államok bukásával. Ezt a nagy pénzű és igen sokat akaró, vagy talán a hivőknek sokat Ígérő programot ha­ hotába fullasztotta a legtöbb állam mun­ kás és polgári társadalma. Kinevették ezt .a nagy dobbal oly igen nagyra rek­ lámozott „világforradalmat", csak talán Magyarország egy zugában Salgótarján tőszomszédságában volt eredménye az ifjú munkások számára nyomott és szét­ szórt szégyenlapoknak. Baglyasalján nem szállott le a bányába 350 bányász. A Népszava természetesen azonnal talál magyarázatot és védelmet azon cso­ port részére, amelynek legidősebb veze­ tőségi tagja 26 éves. Természetesen a tüntetésnek, vagy augusztusi sztrejknak — nem tudjuk minek nevezni — csakis az volt az oka, hogy a két-három hetes szakszervezeti beadványra válasz nem érkezett a bányaigazgatóságtól s erre, pont augusztus 1-én kellett választ kierő­ szakolni! Ehhez csatlakozik a Népszava szerint az a tény, hogy állítólag nem engedték a „békés" tömeget a bánya­ igazgatóság elé felvonulni, amely az em­ lékezetből előhúzott követelések azon tus 1-i részletes munkabeszüntetést Népszaváék megtudják magyarázni! Lelketlen munkaadó, igazságtalan munkabiráskodás, csendőrököl, milyen jól jött mindez öszhogy agusztus elsejének gyönge vörös próbálkozását az államhatalom elleni ki­ használásra, a munkabiróság tekintély­ rombolására s nem utolsó sorban *- erra használja fel, hogy a munkásságot-h^Égi „bevált" szakszervezetekbe tömöriUt^ Bámulatos érzéke van Népsjuívií$jsnak a tullicitálásban. Ha észreveszik, hogy valamelyik párt, vagy alakulat kö­ vetelésekben tulment az ő programmjukon, nosza követelnek még többet, még lehetetlenebbet, a fő, hogy a munkástö­ megek lássák, hogy csak egyetlen ut van számukra: a szociáldemokrata szak­ szervezet, mert nem lehej olyan álma a szegény munkásságnak, amit megne csil­ logtatnának, mint programmpontot az éhségtől lázban égő szemek előtt! így volt ez 1918, sőt 1919-ben Budapesten és mindenütt, de igy volt ez augusztus elsején egy bányabejáratnál is! Megállapítjuk, hogy a szociálde­ mokrata vezetőség tudatosan, vagy tu­ datlanul, de mindenesetre élére állott annak a kis csoportnak, amely csoport nem bérkérdésből, nem munkaviszonyból eredő okokból szüntette be tüntetőm augusztus 1-én a munkát, hanem mert titkos, részben kinyomozott és letartóz­ tatott izgatok s elszórt véresbetüjü röp- s büszkeségem szent hatalma ósdi, komor hangot ad. Minden csöndes énekemben lelked tiszta lángja rebben s úgy kereslek tégedet ' mint művész a színeket ... lelked lázak kergetik. S mig megfürdesz harsonázva kínod'tenger éjében a dicsőség szivárványa ragyog szemed kékjében. Ó, vezess hát szent utadra bus szerelmek égi rabja, add nekem a lelkedet s nagy boldog szerelmedet.,. Első financiális vállalkozásom. Remélhetőleg ennek az építési kampánynak a során — értem ez alatt a késő őszig — minden bi­ zonnyal meg fogjuk építeni az 5000 népoktatási objectumot és . ennek révén el tudjuk érni azt, hogy bár az 1929/30-iki tanévben 91.000-rel Ez azt jelenti, hogy mig olasz­ az 1930/31-iki tanévre 72.000-rel szökik fel a mindennapi tankötele­ ország könyvtermelése 35, Belgiumé sek száma, mégis képesek leszünk 28, Amerikáé 20, Németországé és és vagyunk ezeket az iskolába be­ Dániáé 10, Spanyolországé 5 %-aI „A MUNKA TÁRCÁJA“ Salgótarján, 1929. augusztus hó 17 Ugy-e te is úgy szerettél mint én.* késő, bus fiad? Daloltad a Rózsakőnél — sebzett árva, lelki rab — „Téged látlak az egeknek magas tiszta kékjében, téged látlak a vizeknek folydogáló tükrében... " Ugy-e te is keseregtél s gyötrelmedben énekeltél mint én csengő dalokat... ... Ez mámorral csalogat. Ám tenéked boldog órák adtak később száz gyönyört, vérpiros szent lázak, rózsák közt keserved összetört. Búd viharzó tengerének boldogság a siröle . •. Mondd, bánatban szebb az ének vagy reményben büvöl-e? ... És .ki boldog e földtekén, akit bánat, vagy kit remény tart jármában cudarul, mint egy gonosz bősz nagyur? ... Ugy-e te is zene szárnyán száíltál fel az egekig? Hol keserved feilegárnyán Irta: Dr. Tóth Mátyás. Kevesen tudják ebben a Mátraaljai kis városban, oogy valamikor mint bősz laptulajdonos és teljhatalmú szerkesztő milyen félelmetes tröszt élén álltam. Sze­ rénytelenül elmondhatom, hogy óriási Reggel a parkban. befolyásomat mindig csak a köz érdeké­ Már jött a reggel ben érvényesilstt*m. így pl. én voltam kiváncsi, csacska fénysereggel. annak az irtó hadjáratnak is a vezére, amely a fűzfa poéták kiirtását tűzte ki Én ott sétáltam a kavicsos utón, céljául. Ugyanis Gödöllőn boldogult diák ragyogott a nap, mint óriási buton. koromban egy időben annyira elszapo­ rodtak ezek a garázda elemek, hogy Később Ö lassan szembejött velem, minden kis Irány ridiküIjében több sze­ körülsusogta öt a szellő s engem a szerelem .. relmes vers is akadt. Sőt megtörtént, hogy több költőtől is egyszerre. Ezt onnnn tudom, mert én is udvaroltam egy Szemembe nézett s2Öszkcnek s az egyik szerelmes versem­ s talán nem is akarta: megigézett. ben odaígértem neki a csillagos eget. Néhány napra rá, hogy újra találkoztunk összesimulva, csendben mentünk, kellemetlen meglepetésben volt részem. hallgattunk, hiszen zenélt szerelmünk. Egy riválisom rám licitált, mert mindezt ö el akarta fojtani dobogó szive neszét, megtoldotta a nappal és a holddal. Senki sem kételkedik abban, aki a női s én nem csókoltom meg az ajakát csak remegő kezét... állhatatosságot ismeri, hogy a kis hamis el is pártolt tőlem. Ezért lovagiatlan bosszút álltam. Az általam szerkesztett Minden oly szép lett, mint egy álom „Diákélet" ekkor állt hatalma tetőpont­ 8 egy rigó kezdte nászdalát fügyülni ján. Ekkor érte el a legmagasabb pél­ valami rejtett ágon,., dányszámát, a tiszteletpéldányokkal együtt 13 at. Soha olyan jó meleg szobám nem �A MUNKA 2 oldal iratok hetek óta tartó izgatással ezt a tényt elősegítették. Ezen ténnyel pedig részesévé vált a készülő, de mindenütt nevetséges részvétlenségbe süllyedt kom­ munista tüntetésnek. Azt azonban elérte, hogy esendőn jelentések, országos lapok s földalatti hirek Bsglyasalja nevét, mint augusztus l*ét felhasználót . ország világ elé tárják. Azt pedig méginkább elérte, hogy a Kommunista Internacionálé egész biztosan úgy könyveli el fentieket mint agitációjának nyílt sikerét. Tehát itt van talaj. Rubelt, agitátorokat, zavargás ren­ dezést erre a tájékra, mert ott kell ütni a vasat, ahol meleg! Várhatjuk tehát a nap-nap utáni földalatti szervezkedést, izgatást, munkabeszüntetést, tüntetést s talán még többet is. Távol áll tőlünk, hogy minden sociáldemokrata szakszervezeti munkást megvádoljunk és felelőssé tegyünk a fentiekért, hiszen állandóan hangoztatjuk, hogy bármely csoportban vannak is ma­ gyar munkások, ha magyar vezetőik van­ nak s elismerik a nagy nemzeti igazsá­ gok és összetartozandóságok jogosultsá­ gát, jogos törekvéseikben mindig számít­ hatnak ránk. A vezetők taktikából, poli-* tikából elkövetett hibáját azonban ez esetben is nyiltan okulásul tartjuk váro­ sunk polgári és munkástársadalma elél Ha tényleg komolyan felelősségük tuda­ tában helyesen próbáltak volna csele­ kedni a socialdemokrata kiküldöttek, úgy a kritikus percben nem együtt kellett volna ordítani a farkasokkal, hanem nyiltan előállva figyelmeztetni a szenve­ délyes embereket: Mi nem vagyunk kommunisták, mi a törvényes rend alap­ ján állunk. Ne szüntessétek be a mun­ kát, mert akkor mi is kommunistáknak látszanánkl A hat csendőr is jogosan védi parancsa szerint a közrendet s mert egy felfelé álló csőbe véletlenül becsú­ szik a töltény, ez nem vérengzési szán­ dék és nem az államhatalom gyűlölete, mostoha bánásmódja a munkások iránt... De ez a pár szó nem hangzott el, sőt fordítva. Hiába jó az idomulni tudási A tö megek nyomása alatt jó revíziósnak lenni, de legott más híreket pengetett, ha Kun Béla megjelent s ha a tömeg hangulata úgy kívánja könnyen lehet a vörös mennyország hívévé is szegődni. Ebbe a gerinctelen szélfuvás szerinti munkáspoli­ tikába fűlt bele már egyszer Salgótarján, semmi kedvünk mégegyszer odajutnil Aki velünk egy a polgári társa­ dalmi berendezkedés a nemzeti irány tá­ mogatásában, ne kerteljen, álljon mel­ lénk, kéz kézbe küzdjünk a becsületes megélhetés előfeltételeiért, de aki ma is a kommunista internacionáléba szerel­ mes és vért emleget, sőt rohanva hozza a halált a polgárságra, annak a részére pedig csak a kiközösítés lehet egyetlen fegyver. Sz. I. Eltörlik=e a rozsnyói egyházmegyét. Hétről-hétre felbukkan egy-egy hir a sajtóban a rozsnyói egyházmegye fel* osztásáról. E közleményeket rendszerint egyházellenes és soviniszta csehszlovák körök sugalják, akiknek szive vágyuk, bogy a püspökök és püspökségek lét­ számának csökkentésével az Egyház te­ kintélyét kisebbítsék. A rozsnyói egyházmegye mögött másfélszázados múlt áll. E százötven év alatt szegény maradt1 ugyan anyagiakban, de lelki javakban annál gazdagabb lett. Ide csak azok jöttek papnak, akik nem a gondtalan megélhetést keresték az egy­ házi pályán, hanem igazi hivatássa] sze­ génységben is őrömmel akarták az Urat szolgálni. Épen azért a rozsnyói egyház­ megye papsaga mindenkor tiszta katoli­ kus szellemben élt és gondolkozott. Ezt a nemes katolikus lelküietet nem mételyezte meg a politika még ma sem, mert hisz’ alig akad egy-két pap, aki politikai „érdemeivel“ igyekszik' egyházi téren is előre törtetni. Nemzetiségre nézve az egyházmegye papságának 90 százaléka magyar. Még ma is az a helyzet, hogy magyarlelké­ szek kénytelenek szlovák helyeken mű­ ködni és tanú rá nem egy szlovák köz­ ség, hogy hivatásukat becsületesen töltik be ott is. Az Egyházmegye híveinek nemze­ tiségi aránya 3:1 a magyarság javára, vagyis a hívek egyharmadrésze szlovák, a többi magyar. volt, mint akkor télen Vlll*os gimnazista koromban. Futotta a kocsiszámra érkező kéziratokból. Mert fenti okból nem irgalmaztam egynek sem. Szigorú kritikám igy lassankint elriasztotta a zugverselőket. Kevesbedett a lira a ridikülökben, de jobban kezdtek tanulni a diákok, Mint egyetlen poétát, magamat hagytam meg csak. Működésem koronájaként el­ értem azt is, hogy hűtlen szerelmem viszszahóditommal az üstökössel. Vagy a tiz órai lopások leleplezé­ sében kié volt az oroszlán rész ha nem az enyém? Mindnyájan tudjuk, hogy a jó zsíros tízórai milyen fogalom a diá­ kok között. Többet ér és jobban esik mint egy elmaradt latin, vagy számtan óra. Pedig hát az sem utolsó dolog. Cerberuszként vigyáznak is reá. Előfizetőim közül kerültek ki a leggazdagabb tízórai tulajdonosok. Tízórait vettek, de az elő­ fizetői dijakat nem fizették. Csoda-e, ha szerkesztő társaimmal merész tettre határoztuk el magunkat. Arra, hogy ter­ mészetben hajtsuk be a tartozást. Ne­ héz ügy volt, de megoldottuk, a követ­ kezőképen. Én, vagy szerkesztőtársaim egyike hamis ürüggyel a tanár ur hivat stb, elválasztottuk a tízórait boldogtalan tulajdonosaiktól. S mig ők odajártak* egyik társunkkal elemeltük a staniszlikat. Igy ment ez heteken keresztül* mig nem engem meg nem eealtak • főszerkesztő 1925-ben az elárvult rozsnyói püs­ pöki székbre Bubnics Mihályt nevezte ki Róma. A szlovák származású és nemzetét rajongva szerető püspök azonban nem politikai exponens lett Rozsnyón, — ahogy bizonyos körök várták, hanem a kát. Egy­ háznak egy ideálisan gondolkozó s min­ den nemzetiséget egyforma szeretettel felkaroló főpapja. Az eddig elmondottakból megért­ heti mindenki annak a lobogó gyűlölet­ nek az okát, amellyel a rozsnyói egyház­ megye feldarabolását követelik. A püspök csak katolikus püspök, a hivek nagyobb többsége magyar, a papság pedig sok­ kal egyháziasabb gondolkozásu, semhogy bármely nem katolikus párt uszályhordo­ zójává váljék anyagi előnyök miatt. „Aki­ ket nem lehet megvenni, azokat meg kell törni“ — adták ki a jelszót, bizonyos körök és megkezdték a harcot az egy­ házmegye ellen. Salgótarján Ugyancsak az egyházmegye fenmaradása érdekében szállott síkra a szlo­ vák néppárt és az összes magyar pártok s reméljük, hogy maguk mellett találják ez ügyben a többi katolikus pártokat is. Ez a jelenlegi helyzet. Egyelőre min­ den más híresztelés alaptalan. Az egy­ házmegye sorsa Isten kezében van, Róma nagyon jól tudja, hogy mily nagy kato­ likus érdek bírta rá annak idején Mária Terézia királynőt a rozsnyói püspökség megalapítására s ez a fontos érdek ma sem kisebbedett. Ha tehát valaha bele­ egyezne a felosztásba, akkor bizonyára csakin valami még nagyobb egyházi ér­ dek bírhatná rá erre. Azok, akik az egyházmegye sorsát szivükön viselik örök hálával tartoznak Bubnics Mihály püspöknek, aki fáradha­ tatlan kitartással küzd, jár-kel, utazik és minden lehetőt elkövet, hogy az egyház­ megyét megmentse. Adja Isten, hogy sok fáradtságát siker koronázza! Hirek és különfélék ( Szent István ünnepe. Budapesttel együtt az ország kereszténytársadalma a hagyományos, sőt fokozottabb bensőséggcl, fénnyel üli meg ezen — ma már nemzeti ünnepet, amikor a magyar össze­ tartás, magyar hit, magyar élniakarás nyilvánul meg olyan mértékben, aminőre felfigyel az egész világ, de különösen Európa, Most is nagy ünnepségek, kiál­ lítások, féláru kedvezmény stb. várják a fővárosba rándulókat s a vidéki szem sok olyan szépségeket lát, amik a fővárosban lakók előtt is szokatlanok. — Mint értesü­ lünk, városunkból ezidén is sokan készül­ nek Budapestre, de nem csoportosan, hanem külőn-külőn. Személyi hít. Kiss István a dunáninneni ág. ev. egyházkerület püspöke vasárnap (18-án) d. u. fél 5 órakor vá­ rosunkba érkezik. Az érkezésével kap­ csolatos programmot lapunk hírei között hozzuk. Dr. Pobozsny Róbert iroda­ igazgató. Bubnics Mihály rozsnyói püspök Dr. Eobozsny Róbert pápai kamarás, püspöki titk/ft egyházmegyei irodaigaz­ gatóvá nevezte ki. Egy igazán apostoli lelkületű, Krisztus szive szerinti papot ért e jól megérdemelt kinevezés, ki hosszú évek óla és a legnehezebb idők1 ben fáradhatatlan buzgalommal dolgozik a lelkek ezreinek és az egyházmegyénk érdekében. Az előléptetéshez — mely mindenütt a legnagyobb örömet keltette — lapunk nevében ezúton őszinte szívvel Ezeket a tisztán katolikus ellenes és gratulálunk. politikai szempontokat Róma tisztán látja Meghívó az anyák napjára. F. s épen azért még ezideig nem hajlandó évi augusztus hó 20-án, d. e. 11 órakor az egyházmegye felosztásába belemenni. a városháza tanácstermében Anyák napA csehszlovák püspöki kar, pedig mér­ jáj tartunk, amelyen ünnepélyes keretek legelve a felosztásból származó mérhe­ között kiosztatnak az ajándékok az anyák­ tetlen lelki károkat, egyöntetűen állást nak. Mindenkit ez utón is szeretettek foglalt a rozsnyói egyházmegye fentar- meghívunk. — Az anyák napjának prog­ tása mellett. Róma előtt a püspöki kar ramja. Folyó hó 20-án a városháza ta­ állásfoglalása bizonyára többet nyom a nácstermében délelőtt 11 órakor ünnepé­ latban, mint egy tucat Benes s vele mind­ lyes keretek között a következő anyák lesznek megjutalmazva: Langár Györgyné, azok, akik őt hátulról tartják. helyettesek. Észrevettem u. i. hogy min­ dig vékonyabb a zsákmány. Nyomozni kezdtem utána. Csakhamar rájöttem, hogy farkas étvágyú kollégáim a legzsirosabb falatokban nem részesítettek. Nem is tagadhatták a szörnyű visszaélést, mert ők napról-napra gömbölyödtek, én pedig fogytam. így történt, hogy a kor­ rupciót kipusztitani eltökélt szándékommá lett. Le is lepleztem őket a legközebbi számban. A vége szerkesztő válság lett, mert csak én maradtam a helyemen. Ün­ nepeltek mint egy félelem és gáncsnél­ küli lovagot, Valami magas jövőről is rebesgettek, ahol én végezni fogom. Ekkor voltam én laptulajdonos, fő­ szerkesztő és kifutó egy személyben. Ment a litografálás mint a karikacsapás. Csak a pénz nem jött. Noha tandíjmen­ tes voltam, szegény szüleimmel ebben az évben ötször fizettettem meg. Hiába az ingyenes munkaerő* papir, meg mi­ egymás is kellett az üdvözüléshez. Töb­ bek között a kvártélyosnőm felemelte a lakbéremet — rengeteg villanyfogyasz­ tás eimén. — A mosónőm triplájáért mosott, mert a litograf téntát szerinte külön vegyszerekkel kellett eltávolitania. Az előfizetők gyűjtésével minden héten egy lábbelit fogyasztottam. Tetemes ki­ adást jelentett az is, hogy lap megjele-i nés előtt a házi magyar dolgozatot min-H dig mással Írattam, igy történt meg több || szőr az az igazságtalanság velem, hogy bár szóról-szóra egyezett a gyakorlatom egy jeles osztálytársaméval s noha még a vesszők Is éppen úgy ki voltak rakva az enyémben mint az Övében — ő jele­ set kapott én pedig szekundát. De én azért nem csüggedtem. Szedtem fel a kölcsönt és koptattam tovább a cipőket. Ki tudja talán még most is szerkeszte­ ném a lapot, ha egy szép napon nem jöttek volna el kiadóhivatalomba kérlel, hetetlen hitelezőim és le nem foglalják az egész nyomdát az összes kéziratok­ kal egyött. Tanári konferencia elé is ke­ rült volna az ügy, ha közben eszembe nem jut, hogy egyik föhitelezőm álnév alatt már több Ízben küldött be verset közzétételre. Szőke nőről dalolt a költeményekben, holott a felesége fekete nő volt. Ki is használtam ellene a természet ezen véletlen játékát. Így megmenekül­ tem a kényszer egyezségi tárgyalásoktól. Még néhány diákéletet is sikerült meg. mentenem a csődtömegből. Alkalomadtán majd hozok érdekes szemelvényeketMost csak az utolsó szám hátlapját le­ szek bátor közzétenni: „Szavahihető helyről értesülünk* hogy a VIII. osztály tanulói árverést tar­ tanak, amelyen a következő életszükség­ letek kerülnek eladásra. A VIII. osztály szent tradíciói meg­ őrzés végett, (okvetlen megveendő.) 1929. aUg. 17 Láb-, kéz* hónaljizzadás biztos szere a Csanda-féle PODOL. Lábviz után a lábat bepodolozva azonnal megszűnik a lábizzadás, égető érzés, pöffedtség. A bőrt puhán, üdén tartja, a járást vég­ telen könnyiti, szagtalanít.-------Kapható: Gyógyszertárak, drogé­ riákban. Főlerakat Margulit drogéria, Budapest, V- Nádor-u. 23.------- — — Borsovitz Istvánná, özv. Ferencz Józsefné. özv. Zemplényi Lászlónénak a jutalom a budapesti országos központi ünnepségén osztatik ki, ahová a rendezőbizottság ál­ tal felkéretett. Az anyák szegélyenként 100—100 P. jutalomban részesülnek. Azonkívül örök dicsőségükre éremmel lesznek kitüntetve. Sajnos mindenki, aki arra érdemes, ez alkalommal nem kerülhetet sorra. így is városunk vezet, mert Balassagyarmaton csak egy, a salgótar­ jáni járásban pedig csak két személy ju­ talmazását fogadta el a budapesti köz­ ponti bizottság: A kedves és jó anyák, akiket már a jelen alkalommal is felter­ jesztett jutalmazás végett a városi ható­ ság, legyenek türelemmel, legközelebb őket is érni fogja a megérdemelt kitün­ tetés. A város polgármestere ezúton is hálás köszönetét fejezi ki a Mansz, a Szent Erzsébet r. kath. nőegylet, az Evan­ gélikus és Izraelita nőegyietek és a helyi Stefánia szövetség elnökeinek, vezetősé­ gének és minden tagjainak az odaadó munkálkodásért. Nem különben az áldo­ zatkész városi polgárságnak, amely ne­ hezen szerzett fillérjeit szívvel áldozta a nemes emberbaráli célra. Anyák megjutalmazásához hozzájárult.* a Főispán 80 P. a Mansz 200 P. a Szt. Erzsébet nőegyl. 50 P. az Izr. nőegyl. az Ev. nőegyl és a Stefánia szöv. *20—20 P. Programm.* 1. A vasutas dalárda a Hiszekegyet énekli. 2. ifj. Kovács Gézáné ünnepi beszédet mond. 3. Dr. Förster Kálmán polgármes­ ter képviseletében Koós Mihály főjegyző kiosztja a jutalmakat. 4. Egy anya meg­ köszöni az ajándékot. 5. A vasutas da­ lárda énekel. 6. Godó Margitka szavalt 7. Himnus. Énekli a vasutas dalárda. Meghívó. A Salgótarjáni Ónk. Tűzoltó Egylet 1929. évi augusztus hó 18-án, vasárnap saját felszerelési alapja javára az ipartestület helyiségeiben nyári táncmulatságot render, melyre az érdek­ lődőket tisztelettel meghívjuk. A tánc­ mulatság kezdete délután 4 órakor. Be­ lépődíj.* Személyjegy 1 pengő, Családjegy (3 személy) 2 pengő. Felülfizetéseket, a nemes- és közérdekű cél érdekében kö­ szönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a Testület, A HONSz. (Hadirokk. stb. Nemz. Szöv.) helyicsoportja vasárnap, f. hó 18-án d. u. 3 órakor a Városháza ta­ nácstermében rendkivüli közgyűlést tart, melyre minden hadirokkantat, hadiözve­ gyet, hadiárvát és hösihalottnak hozzá­ tartozóját ezúton is meghív az Elnökség 2. A Vili, osztály hagyományai.* pa­ piros szeletek, ceruza és cigaretta végek. Törlögumik. Igen olcsón. 3. Néhány notesz szekunda. (vég­ eladás.) , 4. Különféle gyakorlatok másolási 1°??®I- Alkalmi vétel. 5. Láthatatlan ülőhelyek a hátulsó padban. (Használati utasításokkal, ma­ gyarázó jegyzetekkel sűrűn tcleirkálva. 6. Könyvek és füzetek igen jó ál­ lapotban zsebhasználatra előkészítve. (Minden lap meg van.) 7. Magyar kivonatok egy könyv­ ben (Réger utánzat) összegezve. Nélkü­ lözhetetlen háztartási cikk. 8. Latin, német és görög eredeti szövegmásolatok, megfelelő és szakszerű javításokkal, (hiteles) 9. Szótárak, nagyon előnyös, még név sincs rajta. 10. Néhány latin, német és görök szövegű, egészen ujak felvágatlanok. Az érdeklődés az árverés iránt igen nagy. De sajnos vannak a VIII. osztály tagjai között olyanok is, akik a visszavásárlási jogot fenntartják maguknak.* Boldog Ifjúság. Milyen komolyan vettük akkor, komolytalan dolgokat és milyen komolytalanul megyünk ma el komoly dolgok mellett. Hiába tempóra mutantur... �Az egységes magyar gyorsírásról. Zollner E-nek az egységes magyar gyorsírássá oktroj utján létrejött „Radnai rendszer“ (?!...) védelmére irt s A Munká­ ban megjelent cikkére. 1. Az egységes magyar gyorsírásról „A Munkában* Z. E.-töl csak egy cikk jelent meg a mai napig — mint aho­ gyan a „Nógrád Honti Kultúrában" is csak egy szál (1928. okt.) s szintén „rö­ viden* — s már az az egy is untig elég alkalmas arra és csak is arra alkalmas, hogy a jóhiszemű közönség valahogyan tájékozódást ne szerezhessen és magának fogalmat se alkothasson arról a máig is kritikán kimagaslóan felül álló; 100%-ban nemzeti rendszerű, 100 °/o-ban szabadon futó kerekű, avagy 100 °/o-ban nem meg­ kötött, tehát szabadon lebegő szárnymozgásu gyorsírásról (az alapfokon kiirt írás­ ról!!) és annak szabatos meghatározásáról, amelyik a gyakorlati élet követelményei által s különösen már ma, a rádió kor ál­ tal támasztott igények kielégítésére egyes egyedül alkalmas s a legnagyobb igények kielégítésén felül — s ez a fontos — a 100 °/o-os tömegtanitási eredményt — már a múltban — s egyedül biztosította: a • Nagy Sándor nemzeti, s egyedül nem­ zeti rendszerű gyorsírásán át, egy a fél század óta letiport Magyar Igazságról Ez az — de mert nem külön üzleti, avagy egyéni érdeket szolgál. — amihez Z. Enek csak egy szava sines! Nincs, mert ez ma már teljesen kialakult, az egységes magyar nemzet egységes Nemzeti Írásává az elemi iskola 1. osztálya számára nyelv­ tani szabatosság tekintetében is, mint Magyar Népirás is teljesen kialakult s igy még jobban elárultam a bűvös tudományt, mint tette azt a föld egyik legnagyobb tanító Mestere; Nagy Sándor. Még job­ ban, mert ha nem is mint egy Móricz Zsigmond arra képes volt, hogy 1 óra alatt tanulta meg, de az elemi iskolai ta­ nulókon kívül pár nap s pár hét alatt megtanulták, már, még a háború rokkant* jai n az élet letiportjai is. Ez a baj — mondá Nagy Sándor az öt megláto­ gató Móricz Zsig'mondnak — nem. érde­ mes olyan gyorsírást kitalálni, amit egy óra alatt meg lehet tanulni. Apropót Nyil­ ván ezért kellett hát ráfogni az „Az Est" szegedi egyik tudósítójának, mintha az elemi gyorsírás megtanulás* a többi tan­ tárgy rovására megy! Különben is, hogy az ilyen maszlag bevételétől egyszer s mindenkorra megkíméljem az - én nem lai­ kus olvasóimat (Ugyan is laikus olvasóm és hallgatóm nekem nincs!) különösen a a szülőket és pedagógusokat, csak azt hozom fel, hogy a Kiskundorozsma 17 külterületi iskolája által 1926 ban rende­ zett szellemi versenyen annak az üléspusz­ tai elemi iskolának a tanulói lettek a győztesek, ahol a gyerekek eszét az elemi gyorsírás ismerete révén minden egyes tantárgyban versenyképesebbé tette. No meg tán az is számit, ugyan a laton valamit, hogy iskolai Írásbeli mun­ kájuk végzése alkalmával — mondjuk — a 60 percig tartó Írást elvégezhették — 10 perc alatt! könnyen kényelmesen; s hogy a többi tantárgyra is csak is igy juthatott több idő, valamint a tornára is, az csak természetes, mit ember de idevágó tapasztalt fővel kétségbe sem von. kodni; — megjegyzvén, hogy osztálytaní­ tója nem én voltam s igy Isten és ember előtt mentes vagyok attól a Dorozsma környékén is eleinte — de csak eleinte még az akkor félreértőiin részéről, mintha a gyorsírást tanuló gyermek az iskolában egyebet sem csinálna, mint gyorsírás gya­ korlást. Bővebben lásd Sándor József, a gyermek édes atyjának „A Munkában" „A magyar gyorsírásról" megjelent cik­ két, amelyért még az egész nemzet is csak hálás lehet. Ne hitessen hát el bárki is azt se magával, se másokkal, kogy az elemi, de hangsúlyozom, hogy az ellemi gyorsírás, a Mágyar Népirás a többi tan­ tárgy rovására menne, mert ilyent tuda­ tosan mondani bűn Isten és az ember s a felnőtt embert előzőén a gyermek el­ len, Más van itt a dologban! Más! Vall* juk meg őszintén. Újdonságánál fogva úgy vannak többen ezzel is még, már amint minden ujjitásnak s úttörőnek ami­ ben része szokott lenni a kor szellemével ujjat huzni akarók részéről, elgáncsolás, észre sem vevés, kigúnyolás, lekicsinylés, letiprás, agyonhallgatás, sőt még több isi Része volt ebben a legkisebb s a legna­ gyobb úttörőnek és fölfedezőnek — mint tudjuk egyaránt. És eszméik veszitettek-e értékükbö'? A varrógép feltalálóját rögeszmésnek tartotta már még saját családja is! Összegezve: Akiknek a szívből jövő nagy jó adományozhatása nem adatott meg, azok annak elfogadására is csak nagy ritkán tudnak érdemesülni. S hogy mások se juthassanak a kincshez — in­ gyen se — megakadályozzák hát az eszme agyonhallgatásával — foglalkozásnál fogva a köteles felkarolás helyett! — Amint Z. E. ezekről legfényesebb bizonyságát adta hallgatásával. — Tudva, hogy dr Hőce német dele­ gátus 5 éves kis fia gyorsírása a Buda­ pesten megtartott nemzetközi gyorsíró kongresszuson kiálitatván, arról egy ma­ gyar gyorsirási szaklap is megemlékezett, a németek és franciák még gyarlóbb rend­ szerük ellenért is lelkesen terjesztik a gyorsírást, mert' annak értékét ismerik s hogy nálunk még akadnak még oly, de oly naiv emberek, akik hagyják az érdek­ emberek által hályoggá) bevonatni a sze­ müket, mintha tán ezért menne a többi tantárgy rovására, hát ezt, mint magyar ember — a külfölddel szemben — egye­ nesen röstellem. A kultúrára nézve sze­ rencse még, hogy az üzletfiak által felta­ lált ilýen maszlagok az okos szivü haza­ fiak számára vagy csak rövid ideig vagy pedig egyáltalán nem hat incsiklandozóan. — „Mivel keressék meg akkor kenyerüket a tanárok?... Olyan dolog ez éppen, mint­ hogy nem érdemes Magyarországon ol­ csó könyvet kiadni. Azt nem veszi meg senki. Csak a drága könyvet lehet eladni, mert az ügynök a hóna alá veszi és el­ kezd vele házalni. Minnél drágább egy könyv, annál többet lehet rajta keresni, és a kiadónak. (!..) Az irónák persze nem; mert attól úgy veszik meg, hogy olcsó könyv lesz belőle s olcsó könyv után nem lehet honoráriumot fizetni!... így va­ gyok én a gyorsírásommal.* (Hát még e sorok Írója s pont, mint a Magyar írás szerzője!) „Azt mondják, elárultam a bű­ vös tudományt. Nem lehet nagy képüsÚgyszintén az ellemi népgyorsirás ködni a tanárnak, ha ily egyszerű a rend­ észt köszörülő hatásának köszönhető az szer. Oiyan dolog ez, mint a jó orvosé. is, bogy 1926 tavaszán a dorozsmai járás­ Nem az a jó orvos, aki mindjárt meg­ köri kis levente versenyeken a karahomoki gyógyítja a beteget. A jó orvosnak elő­ és ülési tanulók úgy összeszedték a * leg­ ször beteggé kell tenni a beteget, hogy kivált a nagy ezüst érmek szine-javát, meggyógyíthassa. Egy jó gyorsirástanárhogy csak mutatónak maradt. Hogyan? nak meg kell ijeszteni a növendéket* Úgy, hogyha a tanuló gyorsirással él hogy ez valami borzasztó nehéz dolog, (Hogy a Radnai rendszerrel nem élhet, — illetőleg mintha a N. S. rendszer is hát az természetes) nyilván több ideje olyan nehéz volna, —-de ö jó pénzért tűt a testnevelésre is! S ha Z. E. nem majd megtanítja. liszi, hát menjen el a helyszínre s hall­ gassa ki a gyerekeket és kérje felmutatni a kitüntetéseket, mint a kézzel legfogha­ tóbb és legfényesebb 6—7 nagy ezüst érmet a könyvjutalmakkal együtt. Azok nem fogják letagadni sem a Z. E, sem sz „Az Est* szegedi egyik tudositója, sem pedig dr. Radnai Béla kedvéért. Meg­ jegyzendő, hogy az ülési iskola tanítója, a jele* úttörő, Fai József még csak éppen, hogy nem kezdő tanító volt; második éve működött. Aztán ott van a kis Sándor Aranka, aki III. osztályú korában tanulta meg a népgyorsirást * annak áldásaiban már azon évben részesült is, * mivel tud­ tommal a gimnáziumba fölvétetett, érdem­ jegyei ellen szüleit sem hallottam panasz­ Ez a baja az izlet szakembernek, mert attól retteg, hogy ha a Magyar írás: az egységes magyar nemzet egységes nemzeti Írás (takarékos vagy mint rószszül nevezik, gyorsírás) majd elterjed, ak­ kor a tisztabuza, avagy a gyémánt árát ,az ocsuért avagy üvegért nem fogja meg'kapni, sőt a kelendősége is teljesen meg­ szűnik; az igazságnak megfelelően. Ez fáj Z. Érnek, s hogy ez igy van, azt Ő saját maga bizonyította be, azáltal, hogy „A Munkában* „Gyorsírás és rádió* címen megjelent, a megcáfolhatatlan igazság ki­ védhetetlen erejével évezredeken át is kiható úttörő munkáról, rendszer össze­ hasonlításról megjelent cikkekhez csak egy szava sincs! S Így, mint a kritikán alul álló szakembernek — ha már szakember­ nek tartja magát — nyilvánósan nincs joga föllépni mindaddig, míg a hallgatásban megnyilvánult és fölmerült tudós becsület­ beli adósságát nem rendezi a Nagy Sán­ dor s ma már a Magyar írás rendszernek máig megjelent összes irodalmával szem­ ben, amely hatalma* tartozásból a mai napig egy legkisebb tételt sem egyenlí­ tette ki. A kiegyenlítés módja kétféle lehet: a) Vagy megcáfolja tételről tételre, — s itt a miniszteri rendelet kibúvó köppeny gyanánt fői nem használható — b ) Vagy pedig az általam felállított tételeket, mint alap igazságokat egytől egyik mégcáfolja akár jobbra akár balra, de nyilatkozatát ott teszi meg szintén „A Munka* hasábjain, ahol csekélysége­ met azzal vádolta meg, hogy én hamis szin bemutatója vagyok. c.) Harmadik eset: az elhalgatás, amely, — miután az ilyen apróknak lát­ szó összetevők eredménye végeredmény­ ben Magyarország fejlődése megakadályo­ zását célozza, s amellyel országot a tér­ képről eltüntetni s egy nemzetet földön­ futóvá tenni, lehet, nem pedig egy csonka országot föltámasztani s egy nemzetet boldoggá fölvirágoztatni — vagyis a vá­ laszolni nem akarás, az az elől való me­ rev elzárkózás, észre sem venni akarása a dolognak, pláne a hasonló szakmáju ember részéről az úttörő munka s tan brilliáns-eredményének, ez a nem eljáró el­ járás következésképen az ügyhöz másként hozzá szóló tudós erkölcsi tekintéjének a megsemmisülését vonja maga után. Ezzel szokás számolni: előrel vagy pedig: „Aki nem tud arabusul, az ne beszéljen ara rábusull* — (Nem akarván ezzel az arabok nemzetségét megbántani.) — és „a színtérről távozzékl“ (V, ö.; „Cirano de Bergerák‘-at. Irta Rostand.) Ne kösse meg azok kezét, akik a kultúra kerekét okszerű s mérföldes lépésekkel is hivatot­ tak volnának előbbre vinni, ha a Pató Pálok a közönség szemét nem kötnék be a legfényesebben bevált eszközzel a hall­ gatással: mit Zollner és elvbarátai oly mesterien kezelnek; s ezáltal tudásukat sikerült a kritikán alul helyezniök. Azt pedig mindenki tudja, hogy egy kritikán alul lévő ember, akinek ellenfele rendszere irodalmával szemben akár év­ százados, akár rövid idejű tudós becsü­ letbeli tartozásai még rendezve nincsennek, a. ) nem léphet nyilvánosság elé, b. ) bizottságban szakértő tisztség betöltésére nem vállalkozhatik és c. ) s mert megállapítása és nyilat­ kozattétele elfogultnak nem ismerhető el, igy nem vállalkozhatik pl. e szakbeli pe­ res üggyel kapcsolatban bírósági szakér­ tői tisztség betöltésére sem, mert a kri­ tikán aluli, vagyis a tudós becsületbeli adósságokba a se jobbra, se balra nem válaszolás miatt önmagát elmarasztalt szakember szava per esetén perdöntő nem lehet s igy nyilatkozatát — tudatosan — a független magyar bíróság figyelembe nem veheti, arra nem épithet s igy — is­ mételten — tudatosan Ítéletet nem is hoz. Közben említem meg: többen azt hiszik — csak például hozom föl — hogy aki az acél kova tapló tüzszerszám helyett gyufával gyújt tüzet, a gyufa feltalálóját tisztelik meg; — holott saját magukat. Ez áll a gyorsírás eléssel kapcsolatban is. Tudni kellene, hogy ha valaki gé­ pen varr, gyaloglás helyett egy amerikai távolságot hajón vagy vonaton teszi meg s ha telefonál, utat s időt takarít s ha olajmécs helyett vilannyal világit s rádiót hallgat* hát nem a feltalálókat tiszte­ lik meg. hanem a saját becsülésükről tesznek bizonyságot és eszességükről, hogy az értéket megtudják becsülni, mint lé­ tező javatAkik a gyors de elsősorban Írás értékét nem becsülik s becsültetik meg, ezt azok is tudják-e? Más. A kor színvonalánál följebb is emelkedni tudó emberek az úttörőket és föltalálókat törekvéseikben céljuk elérése érdekében a lebeszélni rábírás helyett se­ gítségükre, támogatásukra szoktak sürgő­ sen sietve menni és lennt, mert kimagaslóságukról és ember, szaktárs és baráti szeretőtökről csak is ezzel tesznek bizony­ ságot, sőt a javból még pénzért is vásá­ rolnak s ha hiszik* hogy a szóban lévő dolog artalmas, akkor, akkor a haladás érdekében embertársuk müve tanulmá­ nyozására szentelnek legalább hat napot, mert hiszen az emberiség érdekében egynyit megtett még a Teremtő Isten is. — Aztán, az ember is egy parányi alkotó, ki ha krőzusi bőkezű volt is, ránevelhető ám — utóvégre — arra is — hogy szel­ lemi javait ne pocsékolja csak úgy: Csáky szalmája módjára!... Korszerű refrén: 1. gyorsírás (tehát nem szójel­ zési) tanítását az elemi iskola L osztályába vezessük be.* (Dr. Hőce, német gyorsíró delegátus.) — 2. A gyorsírás legyen a gyermek kezdő Írása. (Egy másik külföldi delegátus. L. Népszerű Gyorsíróban.) — 3. „Készséggel állitom a magyar iskolákat a gyorsirás (tehát Írás) elsajátításának szolgálatába, (dr. gróf Klebersberg Kunó.) »— 4. A gyorsirás majd csak akkor lesz odaállítható a magyar népművelés s igy minden iskola faj szolgálatába és pedig gyakorlati alkalmazás céljából is már az elemi isk. I. osztálytól kezdve, majd ha a gyorsirás egységes tanítására olyan kri­ tikán felül álló és 100 %-ban magyar* 100 %-os nemzeti sajátosságú Írás rend­ szer léptettetik életbe, amelyiknek alap­ foka (ez a Magyar Népirás) helyes Írási szempontból is teljesen szabatos, s amelyiknek a kerekét képező kilenc ma­ gánhangzója közül 44 °/o nem a kocsi megkötött kerekéhez hasonlatos nehézke­ sen s Írás helyett számtanban tiszitvadöfhető (ez a „Radnai rendszer* (?1~)) s ennek folytán a magyar ifjúság vállára nem rak 35 %-nyi fölösleges tener-sulyviselést (ez a R. rsz.) s amelyiket Írva, nem kell árokba-ie, árokból-föl lépkedni (mint a R. rsz-rel az u ü betűs szavaknál) s amelyiknek „Irodai Gyorsírása* nem azért irodai, mert hogy a gyorsíró a dik­ tátumot pont ar irodában s z ó j e l z i, hogy aztán legyen mit gépelni; kétszeres munkát végezni (ez a „R. r*z.„) hanem amelyik a közigazgatás minden ágában, nyugták, levelek, számlák, adásvételi szer­ ződések, közjegyzőileg felveendő végren­ deletek megírásánál a közönséges Írás helyettesítésére éppen úgy alkal­ mazható, mint a latin betűs közönséges irás (ez az Egységes Magyar Nemzet Egységes Nemzeti írása s az említett cé­ lokat szolgálni esetleg rendelhető alap­ foka; a Magyar Népirás: a kritikán felül álló Nagy Sándor rendszer reform alakja) amelyiknek mássalhangzói párhuzamos düiésüek (ez a Magyar írás) amelyiknek irodai Írását nem kitalálni kell, mint a „R. rsz.“ (?!... szójelzését, hanem o 1v a s n i tudják az elemi iskola I. osztályú tanulói is (ez a Magyar Írás alapfoka, a Magyar Népirás) — amelyiknek még az „Irodai Gyorsirás* (?l... a visszaolvasása alkalmával is az „Irodai Gyorsíró* nem kényszerül a mondat értelmére támaszkodni, mint valami kényszer mankóra (ez a „R. rsz“) sem botra támaszkodni a szomszédos szó vissza ol­ vasása alkalmával, mint még a radnaisták részéről cáfolatlan Nagy Sándor rendszer­ inél is, hanem szóról szóra, illetve betűről Ibetüre azonnal olvasható, amelyiket a magyar zománc és magyar nemzeti sajá­ tosság nem 55 o/o-ban von be, mint a „Radnai rendszert* hanem 100 o/o-ban, mint a minden kritikán felül álló Magyar Írás s e tekintetben annak édesanyja, az N. S. rsz., s végül, mert a tauitás egysé­ gessége szempontjából sokkal kevesebb fontolgatással odaállítható pl a számtan rendszernél is, mig ezen becses alap meg­ tanítása nem kerül több időbe sem fárad­ ságba, mint pl. a számtannak a 11—13 körben történő megtanítása s igy a kezdőÍrásnál a kis gyermek (a vastagitás kűlömb* ség révén) nem emelgetne— mondjuk — 1 kg. helyett 48-*t; feladatát pedig — mondjuk — a 60 percig tartót leírná 10 perc alatt: csodálatra méltó kényelme­ sen — s amelyiknek ha éppen magas fokáról van szó — vitairással, már édes­ anyjával, a Nagy Sándor rendszerrel —letiportsága ellenére is Írtak 400 szó­ tagot — még 1912 ben! — Komáromi János, a Petőfi Társaság tagja, aki pedig nem is volt — a parlamentben gyorsirós hogy mégis, ezek a karahomoki és ülés­ pusztai * a salgótarjáni népgyorsirók meg­ jelenésével példátlanul bizonyítják, hogy a magyar gyorsírások övegvágó s egye­ düli gyémántja: a Magyar írás. S hogy még nincs úgy elterjedve 3 hónapos lé­ téra, mint a Radnai rendszer avagy az üveg* erre csak azt hozom fel, hogy az üve- �get mégis gyémánt vágjál — mint aho­ gyan a Magyar írás 3 hónapos kora el­ lenére a .Radnai rendszert* már is síét vágtál Hogyan? Úgy, hogy a “R. rsz.* létezése óta még nem szolgálta a tömegtanitás eredményét — holott ez a fontos* (dr. Dengl professzor) s a Magyar írás m á r is szolgálta I — úgy, hogy a Nagy S. rendszeren kívül a ma­ gyar kultúrának népgyorsirókat csak ez: ifjú gyermeke adott; itt: Salgótarjánban! Es Z. E. olvasott erről is, a többiekről is és — agyon hallgatta! A magyar kul­ túra kereke igy egy év alatt egy évszázaddal állt még! — 2. „Nem kell faggyú gyertya olaj­ mécs! Villannyal világítsunk!!* — irta Z. E. ■ (Nógrád H. K-ban) az én legutó'sójcikkem — előtt! S mert az ô cikke előtt és után megjelent cikkeimre való nem vála­ szolásával tudósbecsületbeli tartozásai me­ rültek föl, azokat máig nem rendezte, igy tudós erkölcsi tekintélye kritikán alul ma­ radt s ott fog maradni mindaddig, mig azokat érdemlegesen ki nem egyenlíti: elismerés vagy tételről tételre történő megcáfolással. Harmadik eset: nincs. (Azaz, hogy pl. R. ismer harmadikat is...) „Avagy azt hiszi Radnai — és elv­ barátai — hogy most is lehet a proletár­ diktatúrának minden kritikát elfojtó mód­ szerét alkalmazni, — Írja D<ngl — mint hajdanában, amikor szintén ő boldogított bennünket egységes gyorsírással? De vegye tudomásul R. és Zollner, hogy az egységes gyorsírás nem tabu, hanem a közé és igy a hozzászólás, kri­ tizálna és annak kapcsán az elméleti és módszertani javítgatások joga senkitől el nem vitathatói — Z. E. cikkével kapcso­ latban is — ,nem önkénytelenül is annak a bizonyos embernek taktikája jut eszünkbe, aki menekülés közben* — mint aho­ gyan Z. E. a Nógrád Honti Kultúra hasábjain tényleg menekült — tolvajt kiabál, hogy ma­ gáról elterelje a figyelmet?“ „Ne üzenjen hát nekünk Radnai* és ne vádoljon hamis szinbemutatással Z. E. senkit, mert nincs előttünk sem elég erkölcsi tekintéje sem elég* — Z. E.-nck pedig semmi — tárgyi alapja.* (L.: Dr. Dengl: „Mi ellen folyik a harc* c. kriti­ káját a Radnai cikkére ) „Van-e Radnai rendszer? Nincsl Még akkor sincs, ha Radnai minden „szerény­ sége* dacára azt, aki nem felel igennel — vagy ha Z. E. a „hamis szinvádjával* illet is — az elé az alternatíva elé állítja, hogy válasszon a rosszakaratú irigység vagy a tudatlanság megtisztelő épitanjai között.* (Dr. Dengl.) „Micsoda megtévesztési Mintha Rad­ nai nem tudná (most tehát nem Z, E.-ről van szó/... )hogy egy percenkint 300—400 szótagnyi sebességű teljesítmény n«-m a a rendszer, hanem az egyéni ambició és rátermettség kérdései* (Dengl.) „.... Cikkem idevágó részének a hangsúlya az egységes magyar gyorsírás­ nak elhamarkodással történt és Radnainak monopóliumot biztositó életbe léptetésén van.* Kováts A. a N. S. rsz. képviselője az alapokmányt alá sem irtai (Z. E. eze­ ket elfelejtette közölni-..)... Itt csupán a a versenyekről általában szeretnék még egyet mást mondani, mert R,-ék velük már minden mértékat meghaladó lármát csapnak (L. Dengl cikkét.) mint hűséges követője, Z. E. is. „Népszerű gyorsírás Nagy Sándor elvei alapján irta dr. Radnai Béla c. „alkotásnak* értékét R. saját maga mérte meg: házi múzeumában helyezte el. Be­ széljen a tett ékesebben minden szónál. — -Hogy az egységes gyorsí­ rás kompilácó ereménye, és nem egységes, nem harmoni­ kus alkotás, azt igazolja az R által éppen annyira dicsért „külön röviditési grafika* (Dengl.) ^Megállapítom tehát, hogy Radnai — és Zollner — „speculálva az emberek feledékenységére — cinikusan agyon hall­ gatja 17 oldalra terjedő cikkemnek 14 oldalát* — mint Zollner az én összes cikkeimet — mindmegannyi megcáfolha­ tatlan tényt és igazságot... Igen ám ha az ügyről és komoly irodalmi kritiká­ ról volna szó!..,* E lényegnek, hogy egy­ séges legyen a gyorsírás tanítás, Radnaiék és Z. E.-ék lehetnek ellenségei, — mint ahogy azok is, akik kezdő tanulókkal a gyorsírás algebráját tanítják!!/ De én, ki az l-j-l-et stb. kezdem és javasolom, épp ezzel bizonyltom, hogy igen is én s mi vagyunk az egységes gyorsírás híveit A tanítóság tudja, hogy a számtanban az szédos szótag értermére támaszkodás, Radnai rendszer követői közül kik hát a mankó nélkül? Ez: a Magyar Írás. valóságosan egységes magyar gyorsírás­ 4. Az-e, amelyiknek kilenc kereke nak a hívei és követői? (a magánhangzók) közül 44 °/o kötve van? Kérdem: Azért cgységes-e egy ez a R. rsz., vagy az amelyikben a kere­ gyorsirási rendszer, mert hogy a tan­ kek közül 100 o/o jár szabadon futóan? könyvre oz egységes szó? s azért magyar­ Ilyen: a Radnai rendszeren kivül mind! ét mert rá van írva? azért irodai-e, mert 5. Az-e; amelyik csak 55 o/o ban rá van írva? magyar, 55 o/o-ban magvar nemzeti? 16. Köztudomású, hogy a maga mód­ — ez a .Radnai rendszer* (?!,..) — (Ugya­ ja szerint fogalmazás alkalmával, vagy S ha akad egy-két öntudatos robot nis, Radnainak „rendszere megteremtésé­ saját célra készített jegyzéket használhat s munkás, akik a cáfolhatatlan pedagógiai hez“ az 1877-ben megjetent Nagy Sán­ használ is tetszés szerinti rövidítést, de sark-igazságok* egy egész tárházát tárják dor rendszerből jól sikerült kisajátítani ezzel kapcsolatban kérdem: — amivel a a világ elé s mert tán a XI. fiz. oszt 3. mint vezér elvekből 33 o/o-ot (e é i), 11 közjegyző által elkészített végrendeletre fokozatának az élvezetéből — lényegileg százalékot (ü) megváltoztatva de szintén m£)ndhatja, hogy az nem Iro­ 30 évi s gazdag mull után, azt ákilc nem jól és 11 százalékot Tarcsal Viktornak dai írás s mert az, s mert rövidítésnek dorongolja. hát a tetejébe meg kine­ az „Egyszerű Gyorsírás cimen 1897-ben szójelnek abban sem szabad egy szálnak veti?! — tisztelet a kivétel többség tábo­ tudta és beleegyezése nélkül sőt a leg­ sem lennie, s mivel a „Radnai rendszer* rának. S akik a gyorsírás pedagógia te­ erélyesebb tiltakozása ellenére tanköny­ Irodai Gyorsírása meg csak úgy hem­ rén a baklövéseket az égig tornyositsák, véből teljesen azonos módon nagyon jól zseg a rövidítésektől és hubele Balázs azok meg élvezik a VI. sőt V. fizetési sikerült kiemelnie — akárcsak szomszéda- módjára még sokszorta jobban, mint a osztályt... Vugy a tudományok és művé­ inknok a nyugati részt a Felvidéket, a fogalmazásban. — van-e háti a “Radnai szetek tiszteletének korában élünk vagy Bácskát, Bánátot és Erdélyt — s a saját rendszernek* — közjegyzői szemmel is nem. Én bizom Miniszterünk intézkedésé­ rendszerébe ugyan olyan sikerrel, azon nézve — egyáltalában Irodai Gyorsírása?! ben, miszerint nem fogja tűrni, hogy a mód, teljesen azonos szóval is sikerült Nincs! Még ha a tankönyvre és az okle­ gyorsírás ügyén át egy ötvenkét év óta bekebeleznie, tehát 33—}-11-f—11 =55 szá­ vélre százszor rá is van Írva! Az tiszta letiport Magyar Igazság a jövőben leti- zalékot magyarosan, mig 45 százalékot ámítás, önámitás, tiszta megtévesztés! porthatásoktól meg fog óvatni, mint nem­ úgy annyira nem sikerült Radnainak al­ — enyhén mondva — hogy annak a bi­ zeti és a maga nemében páratlan közkincs. kalmazni (a á o ú) mely praktikussági zonyos csatornának a nevével összefüg­ — „ Mi ellen folyik a harc? Az és pedagógiai szempontból a nemes egy­ gésbe ne hozzam!.. ellen a pedagógiai dilettantizmus elleh, szerűségében rejlő Nagyszerű magyar 17. A közönséges latin betűs Írás­ ami a gyorsírás teréo úrrá lett. Az ellen sajátosságnak, a magyar nemzeti zománc­ nak irodai tankönyvét az ABC-s könyv a diktátori szellem ellen, amely az egysé­ cal bevontnak a legjobb akarattal sem képezi. Mikor lesz még az ABC-és köny­ ges gyorsírást egyszer már diszkreditálta. mondható, kezdő tanulóknak tollal Írni vet ismerőből fogalmazó. Az ellen a rendszer ellen, amely a gyors­ nem alkalmas, mit Radnai maga bizonyít Ez „tótágasnak tótágas* de — ame­ írás ügyét nem a kölcsönös megértés és akkor, amikor tankönyve 10 oldalán arra rikai méretül — a körülményre hívja fel a tanulók figyel ­ tárgyilagos belátás alapján, hanen egyol­ Hogy a „Radnai rendszerinek van dalú kedvezéssel, r^konszenv és el­ mét, hogy: „lehetőleg puha ceruzával ír­ lenszenv szeriül intézi; amely a maga junk,* s ebből kitűnik, hogy a Radnai .Irodai gyorsírása* — hát az már igaz, uralmának megszilárdításáért át nem gon­ rendszer az első, amelyik a tintával való aki nem hiszi, hát nézze meg a tanköny­ dolt és helyt nem álló miniszteri rendele- irá.-hcz egyedül nem tud alkalmazkodni! vet — de fonák módra, a másodikat! leket javasol; amely a gyorsírást a maga Vagy pegig az amelvik 103 százalékban — meg fogja látni, hogy rá van írva!.. sajátosan magyar, 103 százalékban sajá­ Ugyanis ez a bizonyíték! Egyéb? Semmi! számára akarja kisajátítani, és saját érde­ kei szolgálatába állítani. És ezt a harcot tosan magyar nemzeti? Ez a N. S. s az Mert hogy egy irodában — de egyszeri N.—D. Magyar írásrendszer. munkával — például névjegyzékek Írá­ folytatni fogom mindaddig, amig célt nem 7. Lehet-e szó — például a szám­ sára is használnák, — hál lehet? De­ érek. Hiába rcméii Radnai, — hát még Z. E.l — hogy taktikáján erkölcsi érzé tan rendszerhez hasonlatosan értelmezhető hogy is lehet. Ha lehetne, használnák. semben fölháborodva — undorral távozni olyan rendszer elterjedéséről, amelyik va­ Nem „íródéi gyorsírás": nemzet szót t fogoki Nem! Annál kevésbé, mert az igaz­ lóban ?!... eredményesen csak is a közép betűvel jelölni, a kaptamot úgy írni, ság máris útban vanl Radnai Ízléstelensé­ iskolák felső osztályaiban kezdhető el hogy az csakis k » p a t o m nak legyen ol­ geire pedig csattanósan válaszolt egyik tanítani? a 10 —15 százaléknyi siker remé­ vasható; nem J. Gy. i., hogy a „vitéz" és felső kereskedelmi iskolánk tanári testü­ nyében? Ilyen a „R rsz." (?!...) S az ilyen „igaz* szavakat a „vitéz* és „igéz*-ből kelljen vitáznak és.igaznak olvasni.. Nini leté: Lapját kitiltotta az iskolából! , j rendszer egységes-e? 8. Lehet-e szó arról, hogy a szám­ I. Gy. i., ha egy vonásból a „hogyI. Nyilatkozatra váróté- tan rendszer nem egységes?. 8/a. Egysé­ vagy „úgy* stb. szavakat kelljen olvasni telek. A Nógrád Honti Kuliura hasáb­ ges volna-e egy olyan számtan rendszer, — azaz Z. E. kijelentése szerint is k iján megjelent kettő s A Munka hasábjain amelyiknek alapfoka az algebra tanításá­ találnil „Irodai Gyorsirás*-ban nem máig megjelent 12—13 cikkel együtt 1929 val kezdődnék? Ez a „R. rsz.“ szabad előfordulni annak, hogy az egyes szept. 1-ig. 9. Mivel a Nagy S. rendszerrel pe­ (egy szál) jelekből szavakat kelljen ki­ 1. Melyik gyorsirási rendszer homlo­ dig nem is parlamenti s hivatásos művész találni, hanem az a lényeg, hogy betű­ kát illeti meg a név Az Egységes gyorsiró. Komáromi János, a Petőfi Tár­ ről-betűre, hasonlatosan a közönséges Magyar Nemzet Egységes saság tagja 1912 ben is irt már 400 szó­ Íráshoz, de a gyorsírás betűivel 4-6Nemzeti írása? Az-e, amelyiket tagot, igaz e az, hogy akkor e rendszer szoros megtakarítással ellehessen o I maga a „rendszer alkotó* jelen esetben és gyermeke ma meg már nem elégítené vasni!l!(Ezt u célt szolgálja dr. Radnai Béla saját maga is csak a kö­ ki a legnagyobb igényeket is? a Magyar Népirás.) S aki még zépiskolákba mer s tart kötelező tantárgy 10. Melyik rendszerrel kapcsolatban ezek után is hiszi, hogy a Radnai ma­ tanítása bevezetésre javasolni (L. Gyorsí­ szabad elterjedésről beszélni? Arról-e gyar féle rendszernek van Irodai írása rás Tudomány, 1928. júniusi számát) s b.) amelyik elemi iskolai tanulókból népgyors- (akár köz, akár gyors!) hat csak hadd vagy az, amelyiket szerzője, már az elemi iróket még nem adott? — ilyenek az N. higyjr: Élvégre a hit boldogít. Aki iskola I. osztályába való bevezetésre? S. s a N.—D. rendszerrel szemben a hagyja a szemet bekötni, hát csak rajta! — azzal a hozzáfüzéssel, hogy annak alap többi rendszerek mind, — vagy az, ame­ Most a tanév kezdete előtt 11. . foka megtanulására az 1/1928. VKN. eln. lyik már adott 1925/26 óta három isko­ „E rendelet szerint — írja Z. E. — sz. körrendelet s az 1868 évi népokta­ lánál is? Ez: a N. S. s a M. J. rsz. iskolában kizárólag Radnai rendszer* (?!..) tási törvény, illetve a Báró Eötvös József 11. Melyik a gyorsírás kultur fölény? tanithatól" No igen: már amelyekben féle eigondolás s a jelenlegi kultuszmi­ Az-é e ha évenként kitermelünk 1—2 tanithatóll Hát ahol nem !ehet?l... Olt a niszter intencióinak megfelelően szerző a négyszáz, 8—10 háromszáz szótagnyi tel­ tanulók szellemi koplalásra lenének kár­ szülővárosa iránti hálája jeléül vállalkoz­ jesítményt felmutató gyorsírót és ötezer hoztatva? A számtannal sincs ez igy! nék is, oly felelőség mellett, hogy azt a szabatos gyorsírót — de középiskolai di­ Mi történjék tehát? Erre feleljen! Az én tanulók karácsonyra megtanulják olvasni ákokból: vagy ha a népgyorsirók millióit eszem azt diktálja, hogy ilyen esetben a úgy, hogy ugyanakkor kezük (hogy még mutatjuk föl és tömegesebb beszédirót? kérdésre a feleletet a mindenkori p'd gólussan: hát ez természetes; a közönséges 12. Igaz-e az, hogy nem a gyémánt gus bölcs belátás adja meg. S ez az le­ Írást tanítva sem szokás kívánni a kis hanem az üveg van elterjedve a legjob­ het, hogy azt tanítja, amelyiket lehet. Az gyermektől, hogy percenként, x vagy y elemi iskola Il-lll osztályától a Nagy szótagszámot és sebességgel írjon!) a pa­ ban? S mert igaz az, hogy bár az üveg Sándort rendszert lehet, de az l-től már van nagyon is elterjedve, s hogy az üve ­ pírra Írják, vagy amit Írnak ceruzájukat lehet a Magyar Népirást. Melyiket hát? illetve tollúkat a vonásokat nyelvükkel get mégis csak a gyémánt vágja, kérdem: Amelyiket Óvodásokkal, I. osztályokkal a hangok szerint követik. A cél tisztán a gyorsírásnak, de csak a. középiskolák lehet: ez a tiszta pedagógiai felfogás, felső osztályaitól kezdve fölfelé elterjedést az, hogy a.) takarithassa meg a gyermek Ami pedig az átképzést illeti, természe­ fizikai ereje 48-szorosát s ennek arányá­ mégis mit bizonyít hát a rendszer jósága tes az, hogy az nem halvaszületett rend­ ban idegét és nyugodalmát, hogy közben mellett?! szerhez alkalmazkodik a jelen, hanem a 4/5—5/6 rész időt is megtakarít, az a 13. Mindenki tudja, hogy a szám­ jelen is a jövőhöz! rendszer előnyéből önként értetődik. Ez tan rendszerünk az elemi iskola első Osz-: Ez a Magyar. írás: amit a kis gyrra Nagy Sándor rendszer alapján épített tályától kezdve egységesen használható Egységes Magyar Nemzet Egységes Nem­ a gyakorlati életben is: az iskolai kép­ mekek is mára múltban is elsajátítot­ zeti Gyorsírás, röviden: a Magyar írás zettség arányában. Állítom, hogy a N.-—D. tak s hogy az 1929/20 tanévben minél három részre osztott alapfoka, a Magyar Magyar írás (mint nemzeti gyorsirási rend­ több magyar gyermek megtakaríthassa Népirás, e sorok írója s a rendszer szer­ szer) viszonylag épp ilyen egységes. És Ereje 48-, Ideje 4—6-szorosát, mint ed­ dig már három elemi körzet egy-egy kis zője és jogtulajdona. — most kérdem; melyik az egységes magyar 2. Az a rendszer életre jogosult-e, nemzet egységes nemzeti gyorsírása? — raj népgyorsirója; — mert — a Gyer­ mek a jövő! amelyik követőikkel a kritikán alul mi, figyelembe véve hogy: „de vegye tudo­ radtak ■— a „Radnai rendszer és követői, másul Radnai és Zollner is — hogy az Deák Tamás vagy az, amelyik 52 esztendő óta kriti­ egységes gyorsírás nem tabu, nem az ő kán felül áll? Éz a Nagy S. rendszer s se nem Zollner tulajdona, hanem a • gyorsírás gyakorlati nép­ ma a N.—D. rsz. közé és igy a hozzászólás, kritizálás szerűsítője a magyar népisk.- és modern gy. i. tani3. Az-e, amelyik a helyesírás szaba­ és annak kapcsán az elméleti és módszer* tosságával nem bír? ez a „R. rsz* (?!„.) tani javítgatások joga senkitől el nem vi­ tásterv alapvetője. v*gyj« amelyiknek alapfoka teljesen sza­ tathatói* batos, betű és szószerint azonnal olvas­ 14. Kérdem: ezek után a nagysánható — a mondat értelme — • a stom- doristák és a Magyar Írás rendszer s a igy van! És Radnai, K. Dávid és Z.-ék mint tudósok ezt, pont ezt a aarkalatoa pedagógiai elv követését hagyják figyel­ men kivül!?l Kérdem; miféje pedagógiai dilettantizmus és? Amelyik tanitó a szám­ tanból kezdő tanulóval ha a számtan alap ismerete helyett algebrát meg mi­ egymás képleteket, rejtvényeket meré­ szelne tanítani, állásától rögtön felmente­ nék s a legenyhébb esetben nyugdíjaznák! �Salgótarján, 1929. aug. 17 £ a mug>ar ;old atomkalászos ter­ mese nemsokára érel'en fog rin­ gani a táblákon. Kora hajnaltól napa) untáig peng majd a :kasza; kemény robotban görnyed a gazda, a b^irs. hojy idejében behordhassa egész évi munká­ jának gyümölcsét. Ezt a munkai csak az bírja, aki talpig egész emüer. akinek minden izma acélos é« erős. forró napon ellankad a kar. ve­ rejték lepi el a testet. Asszonyok, leányok, A MUNKA 3 oldal kodtak az ütemeié* ellen, ami egyenes veszedelem az alacsonyabban lévő házakra és udvaraira, amennyiben a jelen esőzés alkalmával is nagy mennyiségű viz lepte el az udvarokat. Mint értesülünk az ut* nak oly nagymérvű emelése ellen, mint azt az ut közepén fekvő akna vastetőzete mutatja, a háztulajdonosok illetékes he* lyen panaszt terjesztenek elő. Értesítjük az utazó közönséget, hogy Salgótarjánból Balassa­ gyarmatra 4 személyt 32 P-ért, 5 személyt 40 P-ért viszünk. RÖMER testvérek. Telefon 101—121. A Salgótarjáni Kőszénbánya a szolnoki tiszavidéki országos kiállításon. F. hó 14-én nyilt meg ember DORCO cipőt vesz a nyárra '^Mert nagy az értéke és kicsi az ára. .T)nrt>n védje^n rá van verve a talpara. M2 erre nem üregei nagy leszen a kára. Szolnokon a tiszavidéki országos kiállí­ tás- A vidéki kiállítások között torony­ magasságban emelkedik ki ez a kiállítás, mert úgy a nehéz ipar, mint a mezőgaz­ mintatornyát találhatjuk. E remekül be­ petése. Ara egy pengő, kapható minden ha viszitek az éleimet, a frissítő daságot bizonyos részben is érintő egyéb rendezett kiállítási csoportot Almásy Sán­ pályaudvaron és lapárusitónál. Mutatvány­ italt a do'gozóknak a földekre, iparnak ünnepi bemutatkozását is jelenti dor főispán melegen dicsérte. Résztvett számot díjtalanul küld a kiadóhivatal: ne lelejtsétek otthon a valódi a vidéken. Nemcsak Budapest, de a vidék még a kiállításon vidékünkről a Somos­ Budapest, V-, Sziget-utca 26. szám. A gyomorfájás, gyomornyomás, is elérte azt a nívót, amely nagy arányú kői Bazaltbánya R.-T. is. Somoskői Ba­ kiállítás rendezését indokolja. Csak di­ zaltbányászat (Somoskő falu) bazaltkiál- bélsárpangás, nagyfokú erjedés, rossz csérő szóval emlékezhetünk meg helyi litására a vásár egyik legszebb és leg­ emésztés, fehér nyelv, kábuitság. fülzugás legnagyobb vállalatunkról, amely a kiál­ érdekesebb csoportozata. A bánya készí­ halvány arcszin, kedvetlenség a természe­ lításon való részvételt elhatározta, mert tett bazalt köveket, bazalt kockákat és tes Ferenc József keserüviz használata a villamos terjeszkedése vállalatunknak épitési anyagokat, valamint kavics és által elmúlnak. Az orvosi világ legna­ úgyis ezt az irányt választotta s igy illő zúzalék munkákat. A nagyszerűen össze­ gyobb elismeréssel nyilatkozik a magyar mert az ilyenkor valóságos Isten­ áldás. Felírissiti az elbágyadt volt, hogy éppen Szolnok környékének állított kiállítási csoport eklatáns bizo* Ferenc József vízről, mert hatása meg­ Izmokat, gyors mozgásba hozza mutassa meg a társulat fejlődésénék s nyitéka, hogy a bánya termékei legal­ bízható és rendkívül enyhe. Kapható a várt, edzi és kitartóvá ieszi az képességének hatalmas méreteit illetve kalmasabbak az utak épitésére. A somos­ gyógyszertárakban, drogériákban és fűegész szervezetet, hűsíti a verej­ ennek eszközeit. Hogy mily sikeres volt kői-bánya hz ország legrégibb és leg­ szerüzletekben. tékező homlokot, megszűnteti az itt-ott fellépő szédülést.émelygést, a kiállításon való szereplés, amelyért e jobb bazaltanyagját szolgáltatja. A kiállí­ szóval valóságos újjászületést je­ Külön bejáratú két szobás buhelyen hajtjuk meg az elismerés zászla­ táson Almásy Sándor főispán elismerőleg lent a munkában gornyedóknek. torozatlan vagy egy szobás bútorozott ját a társulat villamos csoport vezető­ nyilatkozott a bánya kiállításáról. lakást keresek. Ajánlatokat a kiadóba sége előtt, nehogy részrehajlással vádol­ Mindenütt kaphatói kérem. janak, a Szolnoki Újság megemlékezését Utánzatot ne fosadjon el. közöljük: A Salgótarjáni kőszénbánya rt. az A budapesti diák kongresszus az egész kiállítás legpompásabb csopor­ Tisztelettel értesítem a n. é. kö­ A budapesti nemzetközi diákkonferencia tozásával vesz részt a kiállításon. Bár el­ delegáltjai bizottságokra oszolva{ meg­ sősorban a szemnek esik jól és a figyel­ zönséget, hogy a férjemtől évek óta kezdték kéthetes tanácskozásaikat. A leg­ Jubilál a népjóléti miniszter. met köti le a tökéletes művészettel fel­ elsajátított fontosabb ügyeket a diákpolitikai kérdé­ 10 éve annak, hogy Dr. Vass József épített ensemble, mégis a figyelmes seket az első bizottság veszi sorra. A □épjóléti és munkaügyi miniszter a kor­ szemlélő villamos kultúrának igen magas budapesti kongresszusnak érdekes ese­ mányba lépett. Azóta mondhatni a leg* fokát látja itt a közönség előtt szemlél­ ménye lesz, hogy itt kerül döntésre a nagyobb munkát végezte mint miniszter, tetően- bemutatva. A kiállítási terem kö­ a Pajor-szanatóriumban levizsgáztam. német nemzetközi diákszövetségbe. Ugyan­ úttörő vállalkozásaiban. Az ehanyagolt zepén feketélik a tárna szája, ahonnan Ezúton kérem a boldogult férjem volt csak ez a bizottság tárgyalja a kisebb­ szociális, charitativ ügyek nyomorult kikerül a fekete gyémánt, amelynek út­ kedves vendégeinek szives pártfogását. ségi kérdéseket, a szerb-horvát, a csehközgazdasági állapotok mellett kezdtek ját a tárna melletti grafikonon szemlélte­ Hívásra házhoz megyek és a lakáso­ tót, a magyar-román és a flamad-vallon életfentartó faktoraivá válni az ország tően mutatják. A fekete gyémánt, a szén diákkérdés, valamint az albán nemzeti fennmaradásának. Hatalmas elméje nem a felhasználását a két oldalsó szoba mu­ mon is fogadok. Kiváló tisztelettel: diákszövetség és a bolíviai diákszövetség pillanatnyi sikerekért alkot, hanem jövőt tatja, be. A villamos háztartás berende­ özv. Novotny Ferenc né felvételének ügyét. Fontos aktusa még a épit. Megküzd a legellentétesebb felfo­ zését a salgótarjáni K. B. rt. villamos Karancs*utca 28. komisszió tárgyalásainak az uj elnök és gásokkal, sokszor gyűlöletet aratva azok osztálya szállította s az égből lehúzott a jövő évi tisztikar megválasztása. Aug. részéről, akikért harcba száll reakcióval, rabigájába kényszeritett villám vasalót 12-től 14-ig különböző tanácskozásokat konservatizmussal. Elfelejtik az emberek, füt, husit, pörköltet főz, mos, világit stb Feltalálták a világ legkisebb hogy olyan szempontok is vannak, me­ Itt nyer alkalmazást a két tarifás áram­ ^kisautóját. Egy Martin nevű repülőgép­ tartoltak. 15-én Mezőkövesdre rándultak lyek látszólag munkásellenesek, de cél* számláló, amely külön mutatja az esti gyáros kis autót konstruált, amelynek cél­ ki a diákok, 16 án folytatták tanácsülé­ jaiban azok boldogulását szolgálják. Mint drágább azaz világítási és a nappali ol- szerűsége és olcsósága minden eddigi seiket, este pedig a külügyminisztérium városunk díszpolgárát és jótevőjét e ju­ csóbbb, azaz háztartási áram diját. Az rekordot felülmúl. A kocsinak egyáltalá­ vacsorát adott tiszteletükre. Augusztus bileum alkalmából szeretettel és hódolat­ áramszolgáló automatikusan kapcsolódik ban nincs alváza sem tengelye és minden- 20-án résztvesznek a Szent István-napi tal köszöntjük, kérve, hogy ne feledkez­ az uccai világítással egyidőben. Az áram­ nik kerék külön gumiszerkezettel a kocsi ünnepélyen, délután pedig Debrecenbe zék meg ezen ipari centrum sok-sok számlálót Varjassy Béla gépészeti főfel­ testéhez van szerelve. Teljes súlya 600 utaznak. 25-én Siófokra mennek, 26-án folynak le az utolsó tanácsülések. Ekkor szociális bajairól. ügyelő vezeti be a háztártások életébe. font, és egy négyhengeres léghűtéses döntenek a legközelebbi kongresszus Hatalmas felhőszakadás volt A csoport másik része a villamosított motorral óránként 50 mérföld (kb. 80 színhelyének a megállapításáról. A nem­ 13-án délután városunkban és vidékén. mezőgazdaság szobája, amelyben a villa­ kilométzr sebességet érhet el. Benzin fo­ zetközi diák-konferencia német delegá­ Rémhir terjedt el, amelyik több száz mos melegáramtól szivattyúkon és mező­ gyasztása 50 mérföldenkint egy gallon ciójának tagjai, valamint a kongresszus halottról beszélt, akiket Szentkút felé gazdasági gépeken át a legmodernebb (4’5 liter.) ára kétszáz dollár és a láda, alkalmával ideérkezett német vendégek menet egy völgyben ért el a másfél villamos berendezések láthatók. Itt állitt amelyben szállítják, egyszersmind garázs hétfőn nagy csoportban vonultak ki a óráig tartó felhőszakadás. Hál’ Istennek ki a Szabó és Mátéffy villamos cég is. gyanánt használható. Három utast vihet milleniumi emlékműhöz, ahol diszes ba­ e hir csak légből kapott volt s bizonyára A kiállítási csoport külső részén a Sal­ és a kísérletek szerint járása teljesen bérkoszorút helyeztek a Hősök emlék­ nem mentes minden célzatosságtól. E gótarjáni Palackgyár rt. potópás demi egyenletes. művére. nagy esővel kapcsolatban a Főutcának a zsonjai és matozott üvegjei, távolabb pe­ Az első magyar aviatika! mér­ A nagyvárosok kemény gránit­ zagyvái rakodónál levő lakói méltatlan- dig a Lapp Henrik mélyfúró rt. fúró* nök. Wieser Jenő okleveles gépészmér­ kövezetén testünket korai elfáradástól nök akit a m. kir. vallás és közoktatás­ Palma cipősarokkal óvhatjuk meg. Min­ ügyi miniszter aerotechnikai szaktanulmá­ den lépésünk oly ruganyossá válik, hogy nyainak folytatására Angliába küldött, ezzel úgy testünknek, mint idegeinknek folyó év júniusában a londoni egyetemen jóleső érzést okozunk. aviatikái mérnöki oklevelet nyert. Salgótarján megyi város igazoló vá­ lasztmányától. Sírkövek nagy választékban Krajer András temetkezési vállal­ 10250/1929. szám. kozónál kaphatók. Salgótarján Fő-u. DIANA sósborszeszt, Értesítés. tyúkszem és körömbágásból Kérjen díjmentes meghívót A Szent István heti magyar vásárra A DIVATCSARNOK-tól Budapest, VIII., Rákóczi-út 74., mely egyben egy kivonatos ár- jegyzéket is tartalmaz - A cég visszatéríti Önnek az alanti táblázat szerint utazási költségét és igy Ön ingyen utaz- hat Budapestre és vissza augusztus 15-31-ig a Szent Ist- ván heti Magyar vásárra. Példa a kedvezmény meg­ Ha a vásárolt ősszeg visszatérí­ magyarázására; tünk; kitesz* 30 pengő 50 pengőt 100 pengőt és tovább egészen 500 pengőig, amiből 30 pengőt téritünk vissa. 2 pengőt , 3 pengőt 6 pengőt Ha Keszthelyről, Szegedről, vagy Miskolcról jön fel Bu­ dapestre, fizet Ön egy III, oszt. szem, von jegyért oda és vissza az 50°/o-os ked­ vezménnyel 6 P*t. Mi ezt a 6 P-t már 100 P vásárlásnál önnek visszatérítjük. Hirdetmény Nagyszerű ajándék Szent Ist­ Közhírré teszem, hogy Salgótarján ván napjára, a .Magyar Magazin" aug. megyei város igazoló választmánya az 15-iki uj száma, mely a gyönyörűen il­ lusztrált Szent István cikken kívül, ra­ gyogó írások, képek és ötletek tárházát adja. Krúdy Gyula, Farkas Imre, Földi Mihály, Jerstyánszky J. Jenő, Lőrinci Miklós, Lestyán Sándor, Gács Demeter Segesdi László, Görög László, nagyszerű cikkei, novellái és versei képesik a lap gerincét, de ezenkívül még számtalan cikk Pólya Tibor, Forrai, Forstner, Georg, remek illusztrációival teszi változatossá a legnívósabb magyar folyóirat legújabb számát, melynek gyönyörű fedőlapját Georg tervezte. Nemcsak a pestiek, vi­ dékiek, hanem a külföldiek is nagy öröm­ mel veszik ezt a szép lapot, mely a Szent István-hét egyik kellemes megle­ 1929- évi XXX t’-c. illetve az annak vég­ rehajtása tárgyában kiadott 5000/929. B. M. sz. körrendelet értelmében Salgó­ tarján megyi város legtöbb adót fizetők névjegyzékét a hivatkozott törvény 41 | a ■lapján hivatalból felülvizsgálta és a név­ jegyzéket újból állította össze. Ezen névj gy/ék 1929. év augusz­ tus 16-tól 1929. augusztus hó 21ig a a városházán közszemlére tétetett ki. A névjegyzék ellen a közszemlére történt kilét 1 alatt a vármegye alispán­ jához felebbezéssd lehet élni. Salgótarján, 1929. aug. 16. Balhauser István a. k. igatoló választmány elnöke* �4 oldal Püspöki látogatás. A Salgótar­ jáni ág. h. Evangélikus Keresztyén Egy­ házat s a hozzátartozó filiákat hivatalos püspöki látogatás — canonica visitatio — keretében augusztus hó 18—20-án meg­ látogatja Kiss István dunáninneni egyház­ kerületi püspökünk, a hivatalos egyháii és polg. hatóság kíséretében. A kánoni püspöklátogatás rendje: Aug, 19-án, va­ sárnap d. u. 5/<5 órakor érkezés a főtéri állomásra. Hivatalos fogadtatás. Bevonu­ lás a parókiára, ahol az egyház nevében a lelkész és az egyháztársadalmi egyesü­ letek üdvözlik a Püspököt és kiséretét. 6 órakor a városi hivatalos küldöttségek tisztelgése a parókián. Aug. 19*én dél­ előtt püspöklátogatás Bocsárlapujtőn. 6 órakor a salgótarjáni, bocsárlapujtöi és zagyvapálfaivai egyházak presbitériumai­ nak együttes ülése a salgótarjáni paró­ kián. Aug. 20-án délelőtt 10 órakor is­ tentisztelet, utána a kánonlátogatási hi­ vatalos közgyűlés a Püspök vezetése mel­ lett. 1 órakor diszebéd az acélgyári ka­ szinóban. Tisztelettel kérjük arokat a hi­ vatalokat és egyéneket, akik a Püspök ur Öméltósága előtt 18-án vasárnap este 6 órakor tisztelegni óhajtanak,, valamint azokat, akik a 20-iki 1 órakor tartandó diszebéden részt kívánnak venni, hogy ezen szándékukat a lelkészi hivatallal aug. 18-án - déli 12 óráig közölni szíves­ kedjenek, láss után — megalapították a Magyar Miczkiewicz Társaságot. Az uj testület célja többek között — lehetőleg magába egyesíteni mindazokat, akik lengyel vo­ natkozású kulturális tevékenységet fej­ tenek ki. Magyar társasutazás Lengyel­ országba. A lengyelek iránti szimpá­ tiát akkor is igazolta a magyar társada­ lom, mikor a lengyel nemzet elnyomatás­ ban élt és a Lengyelország csak álom volt a lengyel szivekben. Még jóval a háború kitörése előtt a lengyel ügy in­ tenzív szolgálatát tűzte ki célul a Ma­ gyar—Lengyel Egyesület, amely a tradi­ cionális magvar-lengyel barátság minde­ nek előtt való ápolását látta egyetlen feladatául. Akkor nagy régi határok között a mai viszonyokkal szemben bol­ dog Magyarország karolta fel a lengyel testvér sorsát. Szükségét is érezte ennek • lengyel nép. Ma a magyar társadalom­ nak könnyű volna a lengyel szivekhez érni éppen azért, mert akkor álltunk melléjük, amikor nekik volt ez érdekük. Ép ezért kívánatos volna, hogy MagyarLengyel Egyesületnek Lengyelországba tervezett útja minél impozánsabb legym. A magyar ügynek jó szolgálatot tesz mindenki, aki részt vesz benne. A társa­ ság báró Nyáry Albert a Magyar-Len­ gyel Egyesület elnökének vezetésével szeptember 10-én indul. A poznaní or­ szágos kiállítást nézik meg elsősorban. Magyar Vasutak Autóközlekedési Válla- Onnan Sienkievicz Szülőhelyére Bidlata R.-T. — Érvényes,visszavonásig. goszczba, majd a történelmi nevezetes­ ségű Torunba, azlán a fővárosba Varsóba M A V A R T. és a mellette levő Vilanovba a királyi Menetrend palotához, továbbá Lodzba a lengyelek Litke-Salgótarján-Szccsény-Bgyarmat gyáripari centrumába, végül a történelmi Salgótarián-Somoskőujfalu között közleértékkel és magyar-lengyel emlékekben kedő autóbuszjáratok részére. gazdag Krakkóba mennek. Az ut 10 L Litke—Salgótarján. napig fog tartani. Részvételi dij II. osz­ érk. ind. tály vasutijegy, teljes ellátás, szállás és 505 Ipolytarnóc belépődíjakkal együtt 280 p<*ngő. Felvi1645 530 Litke lágositással szolgál Balinski Cs. Bronislav 1635 540 Mihály-Gerge a Magyar-Lengyel Egyesület titkára, Bu­ 1630 545 Lipta-Gerge elág. dapest I. kér. Dísz-tér 2. 1626 549 Marakodi paszta Felhívás a volt lengyel légio­ 1618 557 Karancskeszi nig tákhoz. Mivel a volt lengyel legio1615 600 Kutas nisták megszervezése és egy testületben 1610 605 Lapujtő való jelentkezése jó hatást váltana ki Len­ 1607 608 Karancsapátfalva gyelországban abból a szempontból, hogy 1602 613 Karancsalja ezáltal figyelmeztetés adódna a lengye­ 1549 625 Károlyakna leknek arra, hogy szabadságharcukban 1545 629 Salgótarján főtér ilyen módon is résztvettek a magyarok. ind. érk. Felszólítjuk mindazokat a volt lengyel Vasár- és ünnepnap nem közlekedik. legionistákat/akik idáig nálunk még nem 2. Salgótarján—Balassagyarmat ind. 630 1400 635 1405 643 1413 701 1431 709 1439 714 1441 719 1449 724 1454 732 1502 740 1510 751 érk. érk. 822 1515 Salgótarján főtér 817 1515 Salgótarján p. u. 809 1502 Zagyvapálfalva 751 1444 Kishartyán 743 1436 Ságujfalu 738 1431 Karancsság 733 1426 Szál ma teres 728 1421 Piliny elágazás 720 1413 Endrefalva Benczurfalvai elágazás 712 1405 1354 Szécsény p. u. ind. 835 930 1108 i. Szécsény é. Ipolytarnóc é. Losonc ind. 753 756 1526 814 1 544 819 1549 837 1607 842 1612 845 1615 Szécsény p. u. Szécsény községháza Hugyag Örhalom Balassagyarmat kórh. Balassagyarmat főtér Balassagyarmat p. U. 1752 1726 2044 2142 Salgótarján, 1929 aug. 17 A MUNKA é. i. i. ír mini innen-onnan rovaton kívül folytatja az öt országon keresztül cimü érdekes útleírást és a szokásos rovatok egészítik ki számgazdag tartalmát. A Magyar KülEolitika Kiadóhivatala Budapest, Országázában, XI kapunál van. Kérjen ingyen mutatványszámot. Egy nagy üzlethelyiség azon­ nal kiadó. Fő utca 238 szám alatt. š Liget utcában 3 szobás modern fürdőszobával, külön udvarral kút­ tá! élvezhető vízzel szeptember 1-ére ki­ adó. Cim a kiadóhivatalban. Erzsébet női iskola és az Angol kisasszonyok intézetének úri család teljes ellátásra dapesten iskolába járó mérsékelt díjért. Cim a közelében lakó elfogadna Bu­ leánygyermeket kiadóban. - Hegedűs Gyula - fodrász, Salgótarján Fő-u. 47. (R.K. templom mellett) Értesítem Salgótarján és vidéke úri- és uribölgyközönségét, hogy üzletemet átalakítva a Női hajvá­ gási, ondolálást, manikűrt bevezettem. Elsőrendű úri fodrászat, arcápolás a legmodernebb villamosgépek­ kel. — Hölgyek részére k ülönterem. Használt fodrászüzlet berendezés eladó! Szülők figyelmébe! Értesítem a tisztelt szülőket, hogy az iskola idényre üzletemet frissen felszereltem, sötét kék mat­ róz, színes szövet és karton ruhákkal. Fekete cloth és lüszter kötényekkel Leányka ingecskék és combinék. Fiú sapkák, ingek, alsónadrágok, zsebkendők, harisnyák iskolatáskák, hátizsákok és utazóbőröndök nagy válasz­ tékban. Világhirü oroszlánvédjegyü Joss-féle férfi ingek, hálóingek és alsónadrágok lerakata. A legjobb Schról siffonok, damasztok, késmárki lenvásznak, kész ágynemüek, abroszok és saját készítésű hófehér vattás pap­ lanok kaphatók jelentkeztek, közöljék címüket, rangfoko­ zatukat és egyébb ezzel kapcsolatos ada­ taikat Miklósi Ferdinand Leóval, Budaprst X. Szabóky utca 58. címen. Bajtársi üd­ vözlettel: Petrovich Zoltán, Srigulh Ede. DONÁSZY VIKTOR Magyar Divatárnházában. * Nyilttér.* Nyilatkozat. Dr. Samassa János kir. közjegyző „A Munka" 1929 aug, hó 3*án megjelent 31-ik számában a Nyilttér rovatban reám sértő tartalmú nyilatkozatot tett közzé, miértis sajtó utján elkövetett becsület* 1159 sértés vétsége miatt ellene Dr. Radetzky 1020 István ügyvéd utján a bűnvádi feljelen­ 900 tést megtettem. Salgótarján, 1929. aug. 15*én. érk. Papp Imre 1353 *£ rovat alatt Icozlőttelcért felelősséget nem 656 1349 vállal a 638 1 326 633 1 326 616 1308 610 1303 1300 i Balassagyarmat é. Budapest ny. | 3.. Amerikának perdöntő szerepét a mai világpolitikában fejtegeti Vákár P. Artur a Magyar Külpolitika cimü képes hetilap legújabb számában. Póka-Pivny Béla a hágai konferencia jelentőségét fejtegeti avatott tollal, mig Radisics Elemér egy tárgyilagosan gondolkozó ide­ gennek, Studer svájci képviselőnek és az Interparlamentáris Unió kisebbségi albi­ zottsága előadójának a kisebbségi kér­ désről való véleményét ismerteti. Érde­ kes cikk szól a csehek aknamunkájáról a háború nehéz esztendeiben, egy másik cikk a Mania kormány eddigi tevékeny­ ségének állapítja meg mérlegét. Szlávok barátkozása címmel felhívja a figyelmet arra, mennyire megnyergelni igyekeznek a csehek a bolgárokat. Egy kiállítás ta­ nulságai címmel a genfi nemzetközi pe­ dagógiai kiállítással kapcsolatban leplezi le a kisantant megtévesztő és az igaz­ sággal hadilábon álló propagandáját. A tartalmas és szórakoztató Figyelő, vala- IE Molnár József lakatos és vizvezetékszerelő t Salgótarján, Erzsébet-tér 9. Épületlakatos munkák, takarékttizhelyek bármi­ lyen kivitelben. Modern házi vízvezetékek, fürdő­ szoba berendezések és e szakmához tartozó összes munkák kifogástalanul, jutányos áron készülnek. Autogénheggesztés. Vasár- és ünnepnap nem köziekedik 3. Salgótarján—Somoskőújfalu. 630 645 i. Salgótarján é. é. Somoskőújfalu i. Vasár- és ünnepnap közlekedik igazgatóság. APOLLO MOZGÓ HETI MŰSORA: Magyar Miczkiewíc Társaság. A magyar—lengyel érintkezésnek irodalmi és művészeti terén leendő szolgálata je­ gyében merült fel Miklóssy Ferdinand Leó, a magyar—lengyel barátság egyik régi eszmehordozójának gondolataként egy oly társaság létesítése, mely a két nemzet kulturális kapcsolatának intensiv munkálását venné programmjába. Ez a terv most megvalósulás stádiumába lépett, amennyiben a Magyar-Lengyel Egyesület­ nek legutóbbi Nyári Albert báró elnök­ lete alatt tartott Ülésén dr. Szabad Antal tanfelügyelő, Szadeczky Lajos egyeteipi tanár és dr. Bevilaqua Béla író felszóla- 20 kedd 17 Sz. 18 V. 21 Sn. LYON LEA. TENGEREK OROSZLÁNJA. A négy fivér. Vígjáték Híradó. Afélía Irakban. a 10 felvonásban. 22. Cs. A Szent és a rajongója Kezdete hétköznapi este fél 9 órakor, vasár és ünnepnap délután 5, 7 és 9 órakor. Nyomatott Végb Kálmán könyvnyomdájában. — Salgótarján. Zenepótdl) 10 fillér. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00241.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1929_08_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-08-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 7. évfolyam 33. szám (1929. augusztus 17.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom