https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a500a7f77b3f9f02ab713dfcdccbd3bb.jpg 0cb1e377fc750c1b62dd9ef248565089 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c3d01d56ee3c0d66cff9076767df1c30.pdf fdf6353b83c5a921556f59fb87c752d2 PDF Text Text Megjelenik: szombaton.. Negyedévre 25.000 K Postacsekk: 28.744 sz. Apróhirdetések: szavankint 1000 K, a legkisebb hirdetés 10.000 K. Felelős szerkesztő: Szántay litván III. évfolyam. 19. szám. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Ára 3000 K Laptulajdonos : „A Munka" lapvállalat Salgótarján, 1925. május hó 9. A szociáldemokrácia ellenségeskedése a kereszténységgel. Irta: Prohászka Ottokár püspök. A világtörténet az elváltozások, uj korszakok sorát tárja elénk. — Elváltozik a társadalmi rétegeknek egymáshoz való erőviszonya s ennek következtében magának a társadalomnak struktúrája, — elváltoznak a társadalmi felfogások s a gazdasági nézetek; más lesz a nemzetek el­ helyezkedése, más lassanként az egész világ arculata. Az elváltozások azonban átlag szakítást is jelentenek, szakítások pe­ dig nem esnek meg szenvedések, áldozatok s lemondások nélkül. A szerencsés birtokban levők mcgfosztatnak jobb, kiváltságos hely­ zetükből, megosztják javaikat s jogaikat az emelkedőiéiben levő osztá­ lyokkal, ami szenvedéssel és lemondással jár. Az ily elváltozásnak nem kell mindig forradalomnak lennie, letörhetik a társadalmi s gazdasági rend belső gyengülés s külső csapások folytán is; ilyen volt a római > kultúra összeomlása s a rabszolgaságra alapított gazdasági rend letörése. ? A középkori és újkori gazdasági elváltozások már sokféle belső erősza. koskodással jártak; de a legvérengzőbb, a legerőszakosabb társadalmi elváltozás a.francia forradalom volt. A francia forradalomban az emberi jogok zászlaja alá állt minden, ami állati, brutális és alávaló volt az emberiségben. .Hírneves alakjai : ugyancsak nem szalonemberek s egyik sem olyan, akivel kezet fogni akarnánk. Társadalmi kloákákat tisztogató, kegyetlen cigányok ezek, kik vér­ ben és sárban gázoltak, kik nem kelyhekkel, hanem vödrökkel dolgoz­ tak s vödreik embervérrel voltak tele!.. Emelkedést akartak biztosítani az elnyomottaknak s ezért aztán - lelkiismeretfurdalás nélkül emelgettek le büszke és szép fejeket. Kis­ szerűnek és agyonrendszabályozottnak látták a társadalmat s ezért egy­ aránt felrobbantották a macskazugokat épugy, mint a haladás irányát gátló palotákat. Egyszóval azok a forradalmárok emberek voltak, kiknek ke»• vés volt a becsületük s kikkel, ha nem is fognánk kezet, tudnók azt is, hogy a kezük, mikor rombolt és robbantott, nemcsak utat nyitott a fej­ lődésnek, hanem positiv jót is teremtett. A forradalom árja, mely meg akarta tisztítani a világot, oly piszkos volt, hogy abban átlag csak mocskos fickóknak volt kedvük úszkálni, de azért vize a fejlődés hegyeiről szakadt s a piszkos viz is mégis csak viz volt, mely öntöz és termékenyít s az az eleven erő mégis csak erő volt, mely előre vitte a világot. Hát miért kell a világ haladását az elnyomottak kínjainak s láza­ dásainak hordoznia? Miért? De ha a szellemi forradalmakra is gondolunk, 'amilyen például a reneszánsz, ezekben is mi minden úszik és kavarog?! A reneszánsz a szépség feltámadásának, a természet meglátásának, az erős, bátor életkedvnek jelszavával indult meg. Művészek s tudósok, pápák és fejedelmek hódoltak az uj szellemi divatnak s mégis mennyi pogányság, elvhajhászás és förtelem vegyült bele az uj világ e születé­ sébe s mennyi vérbaj s erkölcstelenség a szépség e kultuszába?! favaszi naplemente. Irta: ,. Erdélyi Jóiaaf. Ment lefelé túl az erdőn 'a tavaszi nap, átnyilaztak a sudarak közt a sugarak, villogtak a napimádó erdőszéli fák, szűrték a nap vérestűzes szemesugarát. Néztük a táj sötét haját, emlékszel-e még, szemöldökét, szempilláit, hunyorgó szemét, néztük, néztük a fekete kiserdő alatt, mint egy sárkány vérét-köhnyét a tükrös tavat. Meg-megálltunk hazamenet, mint egy kép előtt, mintha megszerettük volna fogni az időt, s mig rebegtek ajkainkon a bohó szávak, ment lefelé túl az erdőn, a tavaszi nap, Szegő Béni, mint olyan. Irta: Komáromi János ..Szokatlan ember tolja be magát az ajtón. A fején néhány hajszál teng, a ba­ jusza szomorkodva lóg, fehér pillájával ide-oda rebeg, nyakkendője a füle alá csúszott s hirtelen meglátom, hogy a bal­ cipője talpát madzaggal vacakolta oda a a cipő orrához. Óvatosan besomolyog, félszemmel körülnéz, váratlanul az asztalom elé ül s a jobb mutatóujját csendre emeli: — Tessék csak jegyezni 1 Akaratlanul a ceruza után nyúlok... — Hát kérem, — s kettőt köhint — mindenekelőtt szögezzük le, hogy hivatali állásom után tagja vagyok a magyar kö­ zéposztálynak. Pukkadjon meg, akinek nincs kedvére! Igaz? — s odavág az asztalomra. — Igazi — mondom ijedten. ‘ — Nahát I írja csak, kérem, mert ami most következik, attól vakaródznalqi majd a békekonferencián... Megdörzsöli az állát, úgy folytatja: — Arról van szó tudniillik, hogy ma éjjel igen furcsát álmodtam. Valahogy úgy volt, hogy a Krisztina tér felé ballagtam s egyszer csak hozzámcsatlakozik Nagy Lajos király, meg Hunyadi Mátyás... Hát odaérünk a Krisztina-térre, ott meg mintha egy olyan szerkezetű lift lett volna, mely az égig ért.,. Beültünk a liftbe, hát —- I így van ez mindig és mindenütt; minden születés az uj világok születése is vajúdással és szenvedéssel jár! Manapság is ilyen vajúdásban élünk! Nem vagyunk ugyan tisztában ez uj világ belső arculatával, de érez­ zük, hogy jönnie kell valami nagy elváltozásnak ! Fogalmunk sincs az uj rendről, de sejtjük, hogy valóban itt az ideje a társadalmi eltolódá­ soknak s a súlypont uj elhelyezkedésének 1 Nem látjuk be, hogy miféle gazdasági rendszer váltsa fel a kapitalista termelést, de annyit mond­ hatunk, hogy nagyobb és méltányosabb kiegyenlítés felé haliadunk, ’ melyben a kisemberek jogait elismerni s érvényesíteni akarjuk. A kis nemzetekét a nagy világmérkőzésben s a kis emberekét a gazdasági elhelyezkedésben!! Ez az uj világalakulás, csak úgy, mint a többi, nem esik meg sok túlzás, fantazmagória, sok durvaság, gyűlölködés nélkül. Az ár itt is piszkos és a piszkos árban itt is mocskos fickók úszkálnak s oly híres­ ségek halásznak és halásztak a zavarosban, akik netn dzsentlemének 11 Ebbö azonban nem következik, hogy a piszkos ár nyomán nem fakad szebb és tisztább élet! Lehetséges, hogy fakad! Reménykedjünk benne! Ez idő szerint a szép és tiszta életből még semmit sem látni 1 — Ehelyett a durvaság, az osztályharc s a rendszeresen szított gyűlölet alacsonyilja le a szociáldemokráciát s állítja éles ellentétbe a társadalmi renddel, nevezetesen pedig a kath. egyházzal s a kereszténységgel I Dehát miért épen az utóbbiakkal, miért nem inkább a plutokráci* ával, a zsidósággal, a bankokkal? Talán azért, mert épen mi bizalmatlankodunk s idegenkedünk az újításoktól? De hiszen közös jellemvonása minden társadalmi osztálynak s minden irányzatnak, hogy bizalmatlanul nézi az ujitást! Ami az egész múlttal ellenkezik, ami minden fennálló­ val szemben mint uj dolog mutatkozik be, attól idegenkedünk! Munkás és munkaadó egyaránt lehet jó keresztény s az egyház egyiknek sem foghatja kizárólagos pártját, egyes kézenfekvő igazságtalanságok s nagy szenvedések eseteit kivéve. A kereszténység nem osztálytársaság 1 Az egyház nem lehet osz­ tályegyház, nem lehet szakszervezet. De ha kizárólag nem is foghatja pártját egyik félnek sem, bizonyára nagyon óvakodik attól, hogy ami uj és idegenszerü, azt egyúttal helytelennek is mondja s példát ad arra nézve, hogy a fejlődés lehetőségeit saját magának élénk öntudatára hozza s azok útját elvből el ne állja! Vagy tán onnan van a szociáldemokráciának késhegyig menő ellen­ ségeskedése az egyház és a kereszténység ellen, mert hogy mindnyájan, pápa; püspök, papok s birtokosok, kapitalisták vagyunk? Annyi tény, hogy azok vagyunk, de mit jelent ez? Csupán annyit, hogy az egyes emberek ép úgy, mint az intézmények a mostani, vagyis a kapitalista rendben vagyunk s a legeszményibb intézmények is, legyenek azok kór­ házak vagy egyetemek, árvaházak vagy egyházak, amennyiben gazda­ sági érdekeik vannak, — s kinek ne lennének — a mostani gazdasági elhelyezkedés rendje és módja szerint óvják meg és kezelik azokat 1 akkor látom, hogy velünk van Petőfi Sán­ dor is.. Jegyezze csak, szerkesztő ur!.. — Jegyzem I — Mondhatom furcsa dolgok jönnek ki majd a végén s ezt jó lenne tudomá­ sára adni Wilsonnak, mert ha elolvassa, olyat ugrik tőle, mint a bolha.. Hát ahogy az égbe jutunk el, csak szembejön velünk Negyedik Béla király... — Csupa király I — mondom csen­ desen. — Jól jegyezte meg, szerkesztő ur: csupa király, kivévén engemet, meg Pe­ tőfi’SándortAztán ahogy meglát Ne­ gyedik Béla, azt mondja: — na, Szegő ur, maguk ugyan jól bemártották az or­ szágot.. — Hát Szegő urnák hívják az urat? Erre már felállt és mentegetődni kezd — Igenis, a nevem Szegő Béni. Bo­ csánat, de mostanában olyan erősen szok­ tam gondolkozni, hogy néha szórakozoltnak látszom! Nem hallott még rólam, szer­ kesztő ur? — Nem! Fejet csóvál: — Csodálkozom! Pedig abban az időben nagy port kavartak fel a nevem­ mel. Tetszik tudni Kerkápoly korában. Akkor én ingyenes és fizetéstelen adó­ hivatali gyakornokjelölt voltam, de hirte­ len derékban törött ketté a pályám... — Érthetetlen! a szeme. — Tessék csak jegyezni, sokat lehet tanulni belőle. Nem mondom, Wilson, vagy Poincáré esetleg nagyobb pont­ nak képzelheti magát, mint Szegő Béni, de azért az én esetem se kutya... — Csak folytassa Szegő ur! — Ott hagytam abba, hogy Kerká­ poly alatt derékba törött el a pályám, azaz kampec lett Szegő Benjáminnak. Ez pedig azért volt, mert egy- napon behivat magához a főnököm s azt mondja nekem: — Szegő ur, azt hiszem én, hogy maga kicsit eszelős... Itt már leteszem á ceruzát és szo­ rongva nézek az öregre : — Hogy eszelős?... — Igenis, — és gúnyosan mosolyog maga elé, — hogy eszelős vagyok. Fi­ gyeljen csak szerkesztő ur és jól nyomja meg a ceruzát arra, ami most következik. Mért mondta ugyanis a főnököm, hogy Szegő Béni eszelős egyén? Azért, mert aznap reggel meglátott az asztalomon egy levelet, melyet az egyik újsághoz fogal­ maztam meg. Ezért a levélért felmondott nekem. — S mi volt a levélben? — Mi volt ? semmi se volt I — * a belső zsebébe nyúl. — Itt van, mindjárt olvasom is... „Tisztelt Szerkesztőség ! ké­ rem, sziveszkedjenek b. lapjuk legköze­ lebbi számában — Tűnjön ki a valóság 1 — jeligére megüzenni, intelligens ember va­ gyok-e ? Tudniillik úgy áll a helyzet, hogy — Azt meghiszem, — és felcsillant nagy bolondja vagyok a zenének l ha n �2 oldal A MUNKA Salgótarján,, 1925 Salgótarján 1925.. május 9 ... . Hogy mi ezen elhatározásra jutot­ De ugyancsak ilyen kapitalista a legelszántabb szociáldemokrácia és szociáldemokrata is, akár vállalkozó, aki termel, akinek pénze, háza tunk, arra biztos támpontul szolgált dalár­ dánk jó hírneve, múltja, mely egyenesen vagy részvénye van. Kapitalista tehát most a pápa, a püspök, de ka­ utal arra, hogy az országra szóló dalos­ pitalista Bebel és Singer is! Ez nem szemrehányás, de konstatálásl versenyen részt vegyünk, remekmivü zász­ A kapitalista termelésben való kényszerrészcsedés eszerint nem lehet lónkat ott meglobogtassuk és Salgótar­ oka annak az elkeseredésnek s gyűlöletnek, melyet a szociáldemokrácia jánnak dicsőséget szerezzünk. Anyaegyesülctünk, városunk egyik szít híveiben a keresztény egyházak ellen ! Ez az ok máshol keresendő. Megmondom: benne rejlik először a szociáldemokrácia filozófiájá­ legrégibb és legintesivebben működő kul­ egylete. Az Olvasó egylet hozta ban, hitében; másodsorban a szociáldemokrácia párthatalmi taktikájában. turális létre először a műkedvelők gárdáját, a Ami az elsőt illeti, a szociáldemokrácia filozófáját, a történelmi sporlegyletet és a dalárdát. materialismus alapelvei uralják, mely elvek materialista világnézetre is A dalárda tehát 32 év előtt 1893. kötelezik a szocialistákat. A materializmusnak semmi köze a fejlődéshez! évben az olvasókör kebelében alakult Választhatott volna magának nem-materializmust is, mert az egyiknek néhai Kaitan Rezső vezetése mellett, de még egyszerű népdalokon kívül tényleg annyi köze van a malomkévékhez s gépszijakhoz, mint a má­ akkor alig tudtunk valamit produkálni. siknak. De hát a materializmusra esett a választása s igy a gépszijak 1895—1904-ig Szomor, Uherhovich és bányászcsákányok népének is tagadnia kell Istent, lelket, szellemi és Halász tanítók voltak vezetőink, 1904világot. A vallással együtt megfosztják az emberi létet gyökerétől és töl a mai karnagyunk Ursutz József vette koronájától s beledobják azt az érthetetlen, alap és céltalan sodrába át a vezetést. Működésünk míndezideig szűk körre az időknek, a szenvedésnek é% elmúlásnak ! községünk határai közé volt szorítva, de A szocialisták tagadnak szellemi világot s örökkévalóságot; ez ne­ 1905-ik évben megismertük a diósgyőrie­ kik mind a proletárságot jelentő és elviselő osztályuralom leltárából ket, eljöttek ők mihozzánk Tarjánba, a való s ezért azt ezzel együtt száműzik s kitörlik még az emlékezetből reákövetkező évben meg mi mentünk tö­ is! ök uj s jobb világot akarnak s a mai világra a kínszenvedések át­ megestől Diósgyőrbe. E két látogatás megismertette velünk a daltestvéri szel­ kát kiáltják 1 lemet és már nem éreztük magunkat oly Milyen kár az ilyen állásfoglalásért 1 egyedül, sőt felébresztette bennünk a ma­ Milyen kár az igazságot, a szellemi világ páratlan értékeit az agi­ gyar dal utáni vágyat, a vágyat egy nyil­ táció tülekedéseiben magtagadni s a-tévelyt, a hazugságot az emberi vános szereplésre, sőt már győzelemre is boldogulás útjába eszközül beállítani ! A szociáldemokratáknak az volt szomjuhoztunk. a panaszuk, hogy a diplomácia csalfasággal és hazudozással intézi a nemzetek sorsát; hát mivel intézi azt a szociáldemokrácia, ha a histo­ rikus materialismust, e szürke, örömtelen hitvallást keveri össze a gaz­ dasági fejlődés tanaival s ha ugyanakkor egy lélekzetvételre a vallást magánügynek deklarálja, vagy alakoskodva állítja, hogy a gazdasági fej­ lődésnek szerinte is semmi köze a valláshoz 1 ? Hamis állítások ezek s nem hiszem, hogy akinek valamiféle jár­ A Munka most töltötte be három tassága van a filozófia történetében, ilyesmit akárcsak tréfából is évét, amely összeesik körülbelül Salgótar­ állítani merne ! ján várossá való alakulásának három évé­ Aki a világ kínját igazán mélyen érzi, az ne húzza karóra a lelki vel. Ez alkalomból felkerestük néhány ve­ embert, mikor a kerékbetört testi embernek segítségére siet! Boruljunk zető emberét Salgótarjánnak s a követ-' le tisztelettel a szenvedő emberiség előtt ! Borzadjunk meg szenvedé­ kező kérdéseket tettük fel a felkereset­ seitől, melyek az égre kiáltanak ; de ne feledjük el, hogy égre kiálta­ teknek: 1. Mi a véleménye Salgótarjának nak nemcsak a testek, de a lelkek is ! A lelkeket nem szabad elgyö­ mint városnak a három éves múltjáról, törni a civilizáció haladásával sem. Ne gyötörje el a vallásos lelket, ha jelenéről és várható jövőjéről? igaz embert akar a világba állítani s azt harmonikus öntudatra segiteni. 2. Mi a véleménye a városi képvi­ Lesz ennek a belső, lelkivilágnak abban a megsóhajtott uj világ­ selő testületben uralkodó passivitásról és rendben is helye. Hiszen ott is az lesz az elv, hogy ax ember nem­ annak megszüntetéséről? csak azért él, hogy dolgozzék s hogy az emberi életnek tartalma nem­ Roth Flórig csak az izommunka s nemcsak az agymunka, hanem az egész belső világ 1 bányaügyi főtanácsos a Salgótarjáni Kő­ -...... - .. ----- - r-3* Dalárdánk tulajdonképeni fejlődé', azonban csak 1909*ik évben indult meg amidőn beléptünk az országos magyai Dalszövetségbe és résztvettünk az előtt un I örökké emlékezetes egri dalversenyen. Egerben félénken, szerényen léptünk lel, hej de annál hangosabban, büszkén jöttünk haza, dijat nyertünk. Lfrsutz, akár csak egy győztes had ■ vezér a fiukkal Tarjánba bevonulva ölel | getve, csókolgatva hozták a szép dijai i egy hatalmas diszkürtöt, diadalmámorbar j végig a főuccán. Leírhatatlan amit Egerben átéltünk a tősgyökeres magyar intelligens ünnep; díszbe öltözött város polgárainak vendég szerctete, kedélye, fesztelen barátsága egy egészen más világba vitt át bennűn . két. Az impozáns fogadtatás, a szebbnél- < szebb zászlók alatt felvonuló dalárdák végtelen sora lélekemelő látvány volt. A koszorús leányoknak az egri nép Dobó Katicáknak este adott lampiono* serenádok szinte bűvkörbe ejtettek ben nünket. A következő napok dal és hangver­ senyein ismertük meg a remek magyai müdalokat, hallottuk* magas, művészi ní­ vón álló dalárdák énekét és e hatalma* , impulsus határtalan lelkesedést és kiohhatatlan szomjat keltett bennünk a gyű- . nyörüségcs magyar müdalok iránt. (Folyt, köv.) Hogyan vélekednek a salgótarjániak a három éves Salgótarján városról. Az Acélgyári Olvasókör dalárdájáról. — Közli Wabrosch Béla. — Most, hogy az ország dalosköreit — hosszú szomorú idők után — ,az idei, Sopron városában megtartandó országos dalosverseny válságos lázban tartja, talán nem lesz érdektelen ha az acélgyári da­ lárdánkról egyetmást elmondok, annálisinkább, mert mi is megmozdultunk,,hogy mint eddig mindenkor, úgy most is e ma­ gasztos, lélekemelő hazafrságtól duzzadó katonabanda végigmegy az uccánkon, mindjárt taktusra kezdem szedegetni lá­ bamat. Ezért már sokan megszóltak, hát tűnjön ki végül a valóság! Dixi I Szegő Béni m. p.“ Jó a stílusom, Szerkesztő ur ? — Elég folyékony. S ezért mondott fel a főnöke ? Szegő ur bosszúsan mosolyog: — Fenét! Igazság szerint nem is mondott fel, csak nyugdíjba küldött. De hogy miért küldött, azt most sem tudom, pedig azóta sokszor törtem rajta a fejemet. Elhallgat kevéskét. Később azt mondja: — Azóta én mindig perlem az adó­ hivatalt., Fulladjanak meg, ahol vannak! Mondja szerkesztő ur, meghalt már Tisza Kálmán? — Meg. — Ejnye no. Pedig kihallgatást sze­ rettem volna kérni tőle, mert a nyugdíj­ ból alig tudok már kigyönni, — s elbán­ kódik maga elé. — Mennyi az a nyugdíj. Szegő ur? — Mennyi ? — s rámemeli fáradt szemhéját. — Harmincnyolc forint min­ den hónapba. Csak ne tessék mosolyogni akarni kérem, mert becsületemre állítom, hogy félkrajcárral se tartozom senkinek. Kigyövék belőle. Jó be kell osztani, de kigyövök. — S „akkor" mi volt a fizetsége, Szegő ur? — Akkor? Akkor én fizetéstelcn és ingyenes adóhivatali gyakornokjelölt yoltam a huszonegy krajcár tiszteletdijat lelően kibővültek a város élére magas is kólái képzettségű vezetők kerültek, akik nagy tapasztalatukkal és képességűkkel már is dicséretes eredményeket értek el A jelen sajnos nem valami ; rózsás, mer csak, hogy egyet említsek az Acélgyá nagy fasori, tervbe vett építkezései is féíb< maradtak, ami a városnak már csak adc szempontjából ‘is tetemes kárt jelent. Azonban a jövőt nem látom sötétnek mi­ helyt az általános európai helyzet enged az építkezések megindulnak és Salgótar­ ján is beláthatja nagy terveit, ámbár a terek teljes beépítésének nem vagyok barátja. • Föltétien szükségesnek tartom a passivitás megszüntetését s erre az idői akár egy megbeszélés összehívása, akár egyéb lépés 'megtétele tekintetében al­ kalmasnak tartom. — Nem nagyok az ellentétek, hogy ezt át ne lehetne hidalni esetleg a legexponáltabb bizottsági tag­ jelöltek kihagyásával. Csak kölcsönös en­ gedékenység kell. élveztem minden elsején, ehhez gyött ti­ zenhat krajcár gyertyapénz, meg szabad tintahasználat. Igenis kérem, félkrajcárral sem tartozom, de azért szerettem volna beszólni Tisza Kálmánhoz... Készülődni kezd és feláll. De még van valami mondanivalója: — Tudja, szerkesztő ur, mit szok­ tam vacsorálni ? A kérdés annyira meglep, hogy hir­ telen megse értem ! De az öreg folytatja: — Tüdőt 1 Csak odaszólok a főurnak : — Miska, tüdőt, mint rendesen I — s már hozza is negyvenért a savanyut. Egyszer ugyan megesett, hogy rosszul osz­ tottam be a nyugdijat s azon az este nem kaptam tüdőt. Erre dühömben egy leve­ let fogalmaztam meg s a borítékra annyit Írtam: „A Felséges Atyaistennek — Sáros­ patak. Zemplén megye 1“ Már az ajtóban áll, de visszafordul: — Egy találmányom is volt, de el­ lopták tőlem, a Krisztus verje meg őket Patentot kértek rá... Be is perelem a disz­ nókat, csak valami ű^yes argumentumom legyen.. Jól beszélek ? — Nagyon jól, Szegő ur! Hálásan biccent és lábujjhegyen, igen óvatosan kioson... szénbánya R. T. helybeli igazgatója a kö­ vetkezőképen nyilatkozott: — Én a magam részéről s vállala tóm részéről a várossá való átalakulásban eredményeket látok. Igaz, hogy az admi­ nisztráció drágább, de ezzel szemben a város vezetősége valósággal anyagi elő­ nyöket jelent az adófizetők részére, mert összeköttetésénél, munkakészségénél és fáradhatatlanságánál fogva sokszor • oly előnyöket jár ki és biztosit a város ré­ szére, amit egyébként meg nem kaphat­ tunk volna. Á három év eredményei is, — amik tagadhatatlan, hogy vannak, — erre vezethetők vissza. Különösen áll ez a város polgármesterére, aki rendkívül ambiciózus, tevékeny és tisztakezü ember s aki mindent kikilincsel a város részére. Az ö benne vetett b’zalomnak nem sza­ bad meginognia. Az esetleg történt hibák is inkább a kezdet nehézségeire és túl­ zott jóhiszeműségére vezethetők vissza. A jelen ugyan elég sivár, úgy a város, mint a vállalatomat illetőleg, mert pl. az uj határ a szénvevőink jó részét elvágta tő­ lünk, de remélem, hogy sikerülni fog régi, megszállottterületi vevőinket visszasze­ rezni s ez a vállalatot és az uj állami épít­ kezések révén a várost is uj virágzásra fogja vezetni. A jövő első feladata volna a polgáriskola fentartása, a gimnázium felállítása sőt kereskedelmi és felsőbb ipariskola megalapozása is. A passivitást helytelenitem, mert a megválasztott polgároknak kötelessége közreműködni a város vezetésében. Ám­ bár mint a parlamentben is, azért a tá­ volmaradók nélkül is tovább halad a vá­ ros, legföljebb a bent maradt résznek kell mindenben lelkiismeretesebben eljárnia. Azonban a megszüntetés érdekében az erők összefogását s a különféle érdekel­ tek bevonását szükségesnek tartom, hi­ szen ez csak formalitás, a lényeg befolyasoltatása nélkül. Mostanában többször felkeresnek ilyen megzavarodott emberek I <í Még ezen állapotukban is takargatni próbálják ugyan, de tudom határozottan róluk, hogy a koplalástól vesztették el az eszüket I Révay Sándor kórmányfőtanácsos az Acélgyár igazgatója a Keresztény Szocialista párt elnöke a ko a következőket volt szives mondani: Salgótarjánnak várossá való átalaku- vetkezőket mondotta: lását ..... csak -szerencsés _______ _ gondolatnak _________ ésese-l ~~ Kerészténysrocialista szempont* ménynek minösithetem. A keretek megfe- ból Salgótarjánnak várossá alakulása csak nemes versenyben méltóan szerepelhessünk Nagy elhatározás az ily nehéz idők­ ben, mert nem csak ernyedetlen szorga­ lommal és buzgalommal kell a minél tö­ kéletesebbre törekednünk, hanem az anya­ giak előteremtése is csaknem elviselhetet­ len gondokat okoz. E tekintetben ma csak önmagunkra, az acélgyári és városi közönségre támasz­ kodhatunk, hogy lehetőleg az augusztus 14—17-ike közötti sokat Ígérő ünnepé­ lyekben résztvehessünk. De minden nehézség dacára bizunk* közönségünkben és elmegyünk. Liptay B Jenő Salgótarjáni Ipartestület Salgótarján r. t. város 3 éves múlt­ jára vonatkozólag a „Salgótarjáni Ipar testület" elnökségének véleménye a kö­ vetkező: A Salgótarjáni Ipartestület látta a város vezetésében azt a jóakaratot és igyekezetei, amellyel a város kulturális haladását, igyekezett a város vezetősége előmozdítani és fejleszteni. A jelenlegi helyzetre vonatkozólag az elnökség véleménye a következő: A jelenlegi sivár, kilátástalan gazdasági helvzet nyomasztólag nehezedik az általános fejlődésre, melynek következtében majd­ nem lehetetlenné válik az a gazdasági törekvés, amely a város fokozatos fejlő­ dését. a polgárság anyagi és szellemi jó­ létét előmozdítja és biztosítja. A városfejlődésének és haladásának jövőbeli előmozdítása legyen a város ve­ zetőségének elsőrendű és legfontosabb feladata és célja, ragadjon meg minden alkalmat, amely a közmunkák keresztül­ vitelét eredményezi, miáltal a város ipa­ ros- és kereskedő társadalma megtalálná azokat a kereseti lehetőségi forrásokat, melyek a jövőben biztosítanák a kulturális haladást és fejlődést.* A városi képviselőtestület jelenlegi áldatlan működésének megoldását az ipar­ testületi elnökség a következőképpen vél' megoldani: Hogy a békesség és a közös munkában való együttes működés a vá­ rosi képviselőtestületben helyreálljon, fel­ tétlenül szükséges és elkerülhetetlen, hogy a képviselőtestületben létrejött alakulatok vezetőinek az állandó választmányba valu bevonása biztosítva legyen. �A MUNKA Salgótarján, 1925. május 9 jónak nevezhető. A város mint olyan na­ gyobb önállóságot is jelent s ezen önál­ lóságát íel is használja munkanélküli mun­ kásainknak munkához juttatása céljából Sokat lehetne arról beszélni, hogy helye­ sen vagy helytelenül tőrtént-e minden a városnál, de meggyőződésem, hogy a ki­ fogásolhatók is csak a város kezdeti stá­ diumára vezethetők vissza. A város fejlő­ désével a keresztényszocialista munkás­ ság Is jobb jövőt és elhelyezkedést remél magának. — A passzivitást elítélem. Nagy kára a képviselőtestületnek, hogy abból például a kereskedők hiányoznak, akiknek szak­ értelme pedig sokszor javára volna a vá­ rosnak. A passzivitást kölcsönös jóindu­ lattal, megbeszélések alapján véleményem szerint meglehetne szüntetni. Tóth Gyula hármat meg felveszünk. A jövő fejlődést illetőleg kívánatos volna egy hosszú le­ járatú nagy kölcsön megszerzése, amplylyel a legsürgősebb városi építkezések elvégezhetőek volnának. Szerény nézetem szerint elsősorban a Pécskő-patak befe­ dése, az uccák csatornázása, az uj vágó­ híd felépítése volnának a legsürgősebb feladatok. Nagy mértékben emelné a város jelentőségét és fejlődését, ha minél előbb ki lehetne építeni a Salgótarján-Szécsény-i, Salgőtarján-Czered-völgyi vasutakat, an­ nál is inkább, mert ez a munkanélkülisé­ get egyszerre megoldaná, a jövőben pe­ dig Salgótarján forgalmát és fogyasztó közönségének élelmezését biztosítaná. Városunk fekvése szép, környéke gyönyörű. Felsőmagyarország ipari góc­ pontja. ha ezen vasutak létesülnének, vá­ rosunk egy csapásra ipari és kereskedel­ mi gócponttá alakulna. Csak akarni kell! Ha a város minden polgára szivvellélekkel közreműködik, biztos az eredmény. Én hiszek Magyarország feltámadá­ sában, én bízom Salgótarján jövőjében. 3 oldal. áldja a zászlót. 3. Glatz József ág. ev. lelkész megáldja a zászlót. 4. Liptay B. Jenőné Öméltósága mint zászlóanya szala­ got köt a szászlóra. 5. Zászlószögek beverése; üdvözlések, 6. A csapat fogadalom­ tétele a zászlóra. 7. Záróbeszéd. 8. Elvo­ nulás. A zászlószentelést követőleg délu­ tán 5 órai kezdettel az acélgyári Olvasó Egylet nyári helyiségében tartandó cser­ készdélután műsorán bemutatásra kerül­ nek : 1. 1 áborvercs. 2. Hidverés. 3. Tűz­ gyújtási verseny. 4. Mentögyakorlatok. 5. Cirkuszelőadások. 6. I réfás mutatványok. 7. Tábortűzi szórakozások. Belépődíj nincs. Előadás után tánc. A zenét UrsutzJ. ve­ zetésével az acélgyári zenekar és cigány­ zene szolgáltatja. . kereskedő, a város egyik legrégibb pol­ gára, a következőket válaszolta Írásban kérdésünkre: Salgótarján rendszeres és céltudatos fejlődésének nagy akadálya volt a múlt­ ban az, hogy az ide beözönlött intelligen­ cia úgy vélekedett, hogy ez egy kárász életű, csak átmenetileg nagy jelentőségű hely, ahonhan, ha kifogy a szén (és nem­ sokára kifogy I) az itt dolgozó mérnökök, tisztviselők, Kereskedők, iparosok és mun­ kások — kevés instrukció hátrahagyásá­ val — ismét eltávoznak és Salgótarján visszasülyed az ismeretlenség homályába. Az események azonban alaposan megcáfolták ezt a téves felfogást, mert A Róni. Kath. Kör építkezé­ Salgótarján lassanként a füleki járás ipari sére legutóbbi jelentésünk óta, folyó év és kereskedelmi gócpontja lett. Az akkor május 1.-ig a következő adományok foly­ számottevő lakosság néhány tagja kezdett Praznovszky Sándor tak be : Loser László 500.000, dr. Ko­ komolyabban foglalkozni a köz­ az OMKE elnöke a következőket vála: vács Jenő, Csics György 200—200.000, ügyekkel s mozgalom indult meg a kir. szólta: Prohászka Lajos, Csaszlava' Gusztáv, Hor­ járásbíróságnak Fülekről ide való áthe­ váth László, Upponyi József, NN. 100— — Kereskedő szempontból Salgó­ lyezése érdekében. Úgy ez, valamint az tarjánnak várossá való alakulása előnyös adóhivatal felállítása csak hosszas után­ 100.000, Billeter Tivadar 65.000, XIL^z. volt és a három évi eredménnyel is meg­ járás és terhes kötelezettségek vállalása gyüjtöiven 55.000, Liptay B. Jenő, Egri vagyunk elégedve. A mai gazdasági krí­ után sikerült. így lett Salgótarján a járás Gy. 50—50.000, Horváth László 40.000, zist csak átmenetinek tekintjük s a jövőre székhelye, • amely körülmény buzditólag Wollner Rezső 36.000, Vojtassák Sándor nézve Salgótarján városnak csak jó jövőt hatott a nagyközség néhány lelkes pol­ 36,500, Wabrosch Béla, dr. Förster Kál­ jósolhatjuk, ami kereskedő szempontból gárára s megalakult a Polgári Kör. mán 30—30.000, Bendcr L., Janikovszky is érdekünk. Dániel, Lamy József 25 — 25.000, Galgó Ez az egyesület behatóan foglalko­ N, KlubeczPál, NN. 20-20.000, Gammel — A passzivitást kényszerű dolog­ zott a közügyekkel s főcélul tűzte maga József, Ungváry Miklós, Pész N., NN. nak tartjuk, mert a képviselőtestületi bi­ elé a nagyközség fejlesztését. A buzgó 10—10.000, NN. 5000 korona. Fenti ado­ zottságokban nem vagyunk a számará­ fáradozás eredménye a Tarján patak sza­ „A Munka44 három éves. Mai mányokért hálás köszönetét mond az nyunknak megfelelően képviselve. Például bályozása, a különböző felekezeti iskolák az állandó választmányban jelenleg 42 államosítása és felépítése, a polgári iskola, számunkkal a harmadik évéhez értünk elnökség. — Egyben közöljük, hogy a Omke képviselőtestületi tagból egy sincs a Fő-téri állomás és postaépület létesítése. vállalkozásunknak. Annyit és annyiszor dijtekézés, mely alkalomból értékes tár­ ben, mig tavaly 29 Omke tag képviselve Sok közhasznú és szép terv (Pécs- leszögeztük álláspontunkat minden kérdés­ gyak kerülnek kiosztásra, 10.-én, vasár­ volt. Ha ez a sérelmünk orvosolva lesz, kő-patak befedése, uccarendezés és bur­ ben, annyi oldalról világítottuk meg fel­ nap veszi kezdetét. azonnal véget ér a távolmaradásunk is. kolás stb.) maradt még megoldatlanul, fogásunkat, hogy fölöslegesnek tartjuk Mozi hirek. Május 9 és 10 „Ne­ Ezt pedig közös jóakarattal feltétlen meg­ mert épen azok részéről gördültek elénk most újólag programot adni, vagy ismé­ vezd meg a bűnöst" dráma 8 felv. Má­ lehet oldani. a legnagyobb akadályok, akiktől minden telni. Azok akik ezt a „lapocskát" meg­ jus 12 és 12 „Eltiltott csók" megható tör­ józan logika szerint a legtöbb támogatást becsülték, ma amidőn a „lapok" sorába ténet. Május 13 és 14 „Borzalmak vonata" Szente László lépünk csak örvendeni fogdák, akik pe­ 7 felv. és a kiegészítő műsor. várhattuk volna. dig ellenségeink voltak, azok maradnak kormánytanácsos a Községi Párt elnöke Med. univ. Dr. Spielberger Zoltán Támogatást nem nyertünk, ellenben ezután is. Az újévünk küszöbén csak az alábbiakat mondotta részünkre: hathatós befolyás érvényesült az irányban, köszönetünket fejezzük ki minden jóaka­ orvos rendelését Fő-ucca 322 szám alatt megkezdte. Fog és szájbetegeknek ren­ — A mint Salgótarján nagyközség hogy a rebellis Polgári Kört feloszlassák. rónknak és barátunknak a támogatásért del d, u. 2—6-ig várossá alakulásának szükségességét a Azután hosszú ideig nem történt és kérjük, hogy ezután is bízzanak ben­ múltban nem lehetett vitatni, úgy ma, 3 semmi Salgótarján életében. Tapolca Gyógyfürdő melegfor­ nünk, elhatározásunkban és kitartásunk­ év tapasztalatai után, lehetetlen tagadni rásai világhírűek. ‘Lásd a hirdetést mai A nagy világégés, háború és forra­ ban. Az uj évünkre uj alakba öltöztettük azt, hogy az átalakulás, mely természet­ számunkban. dalmak után szerény véleményem szerint „A Munkát", hogy többet tudjunk nyup szerű következménye volt a nagyközség A fővárosi napilapokban ol­ az lett volna a helybeli korifeusok fel­ tani olvasóinknak. A nagy kiadásainkra fokozatos fejlődésének, a város minden adata, hogy az összes pártok és foglal­ való tekintettel azonban kérjük lapunk vassuk,‘hogy a Frank Henrik Fiá cég im­ polgárának, kereskedőinek, iparosainak kozási ágak képviselőit egy közös érte­ minden barátját, hogy mindenki legalább pozáns kiállítása az árumintavásár élelmi­ stb. csak előnyére vált. A polgárságra kezletre összehiva megbeszélték volna, egy uj előfizetőt szerezzen lapunk részére, szerosztályán rendkívül nagy feltűnést kel­ nehezedő súlyos terheket nem lehet a vá­ hogy és mi módon pótolják a mulasztást. hogy az általunk leirt szavak, eszmék, tett. Ez a világszerte előnyösen ismert cég rossá alakulás számlájára Írni, — sajnos Ha 1919-20-ban közös akarattal és egyet­ gondolatok mennél szélesebb körben le­ pompás és utánozhatatlan gyártmányait ma Csonkamagyarország minden polgárát, hozta el a Nemzetközi Arumintavásárra értéssel hozzáfogtak volna a dologhoz, gyenek hallhatók. lakjék az városban, vagy községben majd­ és a látogatók tízezrei valósággal megosa napról-napra romló koronával csodákat Meghívó. „A Munka" lapvállalat nem elviselhetetlen terhek nyomják. lehetett volna művelni : ma már a befe­ igazgatósági és felügyelőbizottságát ez tromoliák az Ízlésesen csomagolt gyárt­ Meggyőződésem, hogy a várossá ala­ dett Pécskő-patak felett kiszélesített, íá- utón hivja meg a f. hó 15-én este 6 órakor mányokat, az Enriló pótkávét, az Edeska kulás eddigi eredményei és a megvalósí­ sitott szép ucca s a Fő-ucca csatornázva a városház tanácstermében tartandó közös édesített kávét, a Rosil fügekávét és a Kalhreiner Kneip malátakávét. Különösen tásra váró és Isten segítségével rövidesen és kövezve lehetne. bizottsági ülésre a Végrehajó Bizottság. nagy tetszést keltett az uj csomagolású meg is valósuló program olyan állapoto­ Csak ezen, a múltból visszamaradt Személyi hír. Dr. Visnovszky dobozos és tekercselt áru. A Franckkat fog városunkban teremteni, melyek­ feladatok megoldása után kellene, ma, a nek kulturális és gazdasági előnyei keres­ várossá való átalakulás kérdésével foglal­ Rezső, kir. tanfelügyelő a bányatársulati gyártmányok csomagolásán mindenütt ott kedőt, iparost, munkást és tisztviselőem­ kozni. Szerintem tehát a sorrendben hi­ iskolák látogatására f. hó 6-án városunkba látjuk a világhírű vödjegyet, a „kávéda­ érkezett. Utján Kárpáti Ödön, banyatiszt­ rálót", amely évtizedek óta egyedüli ga­ bert egyaránt ki fognak elégíteni. ba történt, mert a nagyközség korántsem viselő, tanügyi referens kísérte. ranciája e keresett gyártmányok valódi­ Hogy ez igy legyen, a város veze­ volt elég fejlett ahhoz, hogy rendezett ságának. A Franck-cég egyedül volt, a Eljegyzés. Blumenlhaí Lajos, a tőségének agilitásán és a képviselőtestü­ tanácsú várossá átalakuljon. Az elhamar­ mely Magyarországon meghonosította a let jóindulatú belátásán komoly köteles- kodott átalakulási processusból az a hát­ Renault-gyár gépészmérnöke (Paris), el­ cikória kultúrát és igy nemcsak egy je­ jegyezte Török (Lőwy) Ilonát, Lőwy Jenő ségteljesitésén és helyesen felfogott áldo­ rány származott a városra, hogy minden lentékeny. ipari, hanem fontos mezőgaz­ zatkészségén múlik. — Olyan áldozat­ tényező az átalakulás munkálataival lévén baglyasaljai bányakaszinós leányát, dasági tényező is. készséget értek, mely egyrészt nem té­ elfoglalva, a többé tálán soha sem jelent­ Helyreigazítás. Múlt számunk­ kező konjukturát a város javára nem hasz ­ veszti szem elől a polgárság teherviselő ban megemlékeztünk Bérezi Sándor bá­ képességét, de másrészt messzebb célo­ nálták ki. nyatársulati intéző elhalálozásáról. Tévesen kat tekint és a mai generátio áldozatai­ Hiszen kétségtelen, hogy a nagy­ kimaradt a cikkből Koós Mihály városi val gyermekeinknek akar egy kulturáltabb, községi szervezettel szemben a rendezett főjegyző beszéde, melyben a Népbank Vasárnapi program. SBTChygienikusabb, tisztább, rendezettebb és tanácsú városi jelleg óriási előnyöket (biz­ igazgat ósága, felügyelő bizottsága és a GyAK bajnoki mérkőzés helyben, melynek boldogabb Salgótarjánt teremteni. tosit' s minden nagyközségnek a fejlődés tisztviselői kar búcsúzott az elhunyt igaz­ az kölcsönöz különös érdekességet, hogy e metchen dől cl az alosztály-bajnokság Ezen felfogásom természetes folyo­ bizonyos fokán titkos álma a r. t. város­ gatósági tagtól. Cserkészzászlószentelés. F. hó kérdése. Véleményünk szerint bányacsa-* mánya, hogy a városi képviselőtestület sá való átalakulás, de hol van még Sal­ tagjainak egy része által hosszabb idő gótarján ma is a fejlettségnek attól a fo­ 17-én fogja megtartani az acélgyári 153. patunk kerül ki ebből győztesen s ekkor óta folytatott paszivitást nagyon szeren­ kától, ami túllépi egy minden tekintetben „Mátra" cserkészcsapat a nagyvonalúnak e csapat 17.-én ugyanitt vivja mérkőzését ígérkező zászlószcntelését. A zászlószen­ a kerület miskolci alosztály-bajnokával, a csétlenül megválasztott fegyvernek tartom. fejlett nagyközség fogalmát. A r. t. várossá való átalakulás óta telés, amely a jövő Mn^yarország hivő Z)VTK-val, s ugyancsak e csapattal mér­ Hogy a képviselőtestület igazán jó minden tárgyilagos szemlélőnek el keli táborának lesz találkozóhelye, hivatva van kőzik 24.-én Diósgyőrött a döntőért. munkát végezzen és főleg gazdasági fel­ ismernie némi haladást a város rendezése a helybeli cserkészfejlödés nagyságáról adatait úgy teijesitse, hogy abból utóda­ körül, ami elsősorban a város agilis pol­ bizonyságot tenni. Lapunk hasábjain jó­ Tokaj hegyaljai sajóttermésü inkra jó származék, ahoz feltétlenül szük­ gármesterének köszönhető s meg van formán hétről-hétre méltatjuk a cserkész­ séges, hogy a város kereskedői és ipa­ minden remény arra, hogy — ha a Luca- mozgalom jelentőségét, nagy ráhivatottsárosai ne vonják el magukat az alkotó szék módjára készülő városszabályozási gát s igy csak szivünk szerint cselekszünk, munkától hanem a képviselőtestület mun­ térkép megszületik — gyorsabb tempó­ amidőn minden magyarul érző s az ifjú­ kájában részt véve, teljesítsék a polgár­ ban haladunk előre. Nagy hiba, hogy a ságot szerető salgótarjánit az ünnepélyen kisebb tételekben is kiárusítom. — ság bizalmából rájuk ruházott köteles­ városnál nagy az adminisztráció s meg való részvételre hívunk fel. Bizalmat, erő­ ségeket. sincs minden állás rátermett egyénekkel tudatot, lelkesedést kell mentenünk a sal­ Dorosnyák Géza A passivitás megszűntetésének nem betöltve. Hozzánemérlok költséges kisér- gótarjáni cserkészek seregszemléjéből, a Vasút ucca 51 sz. lehetnek legyőzhetetlen akadályai. Köl­ letezése, járatlansága, sőt rosszkor alkal­ jövendő harcosaink képességeinek meglá­ csönös jóakarattal tényleg ennél sokkal mazott takarékoskodása is, tetemes kárt tásából. Az ünnepélyen mint értesülünk, A „Növényvédelem" áprilisi száma nehezebb kérdéseket is meglehet oldani okoz a városnak. A helyes megoldás az varmegyénk főispánja is részt vesz a vár­ érdekes képeket közöl az amerikai nö­ Á Salgótarjáni Községi Párt a vá­ volna, hogy a város csak a legszükségé? megye és város több előkelőségének kí­ vényvédelmi repülőgépszolgálatról, válto­ ros és utódaink javának érdekében, nem­ sebb s minden tekintetben rátermett tiszt­ séretében. Bejelentette részvételét több zatos cikkekben ismerteti a kisérletügy zeti alapon álló, hazafiasán gondolkodó, viselőket alkalmazna. Kevesebb adminisz­ vidéki cserkészcsapat és az összes hely­ növényvédelmi jelentőségét, a szőlő antmás párthoz tartozó képviselőtestületi ta­ trációt s több eredményt szeretnénk. A beli Levente alakulat is. A legszebb ki­ rachnozisát, a gabonalegyek elleni véde­ gokkal s ilyennek ismerjük természetesen városháza ne legyen „a máshol már le- látásokat ígérő ünnepély sorrendje a kö­ kezést, a vetési bagolylepke kártételeit, Összes kereskedőinket és iparosainkat a vitézlett* egyének asyluma. Úgy sohasem vetkező: 1. Upponyi József r. kath. hit­ gyümölcsfák tavaszi ápolását, a szőlő liszt­ passzivitás megszüntetése végett szívesen fogjuk a tetemes személyi kiadásokat tanár tábori misét mond és a zászlót meg­ harmatja ellen használt szerek jelentősé­ csökkenteni) ha két személyt szanálunk, szenteli, 2. Szabó Dezső rcf, lelkész meg­ gét, a növényvédelmi szerek kérdését a tárgyal. . Hirek és különfélék. SPORT. boraimat �A MUNKA 4 oldal. gyárak és mezőgazdaság szempontjából a vetési varjú gazdasági szerepét. A dúsan illusztrált, Ízléses kiállítású, havon­ ként egyszer megjelenő szaklap évi elő­ fizetési ára 48.000 korona. A kiadóhiva­ tal (Budapest, Vili., Rákóczi-ut 51., IV. 5.) az érdeklődőknek kivánatra díjtalanul küld mutatványszámot. A Pesti Tőzsde uj számában Klein Gyula, Éber Antal, dr. Bódy Tiva­ dar nyilatkoznak. Ezcnkivül közli a lap az Egyesült Izzó, a Telefongyár, a Marconi Tröszt, a Nemzeti Hitelintézet, a Magyar Gépgyárak, a Biztosítók. Köz­ ponti Jelzálogbank, az Unió színház, a Haltenyésztő, és még egész sereg válla­ lat tranzakcióit. A betétüzletröl, a frank letöréséről, a párisi nemzetközi vásárról, az Angol Magyar Bankról, az összes áru­ piacokról és árutőzsdékről, a vidéki hitel­ életről, a jugoszláv, lombard és cseh üz­ leti lehetőségekről pontos információkat találunk a lapban, amely egész sereg tár­ cát közöl. Nagyon érdekes névsort közöl a Pesti Tőzsde uj számában, hozza annak a hatszáz tőzsdetagnak listáját, akik az utolsó évben kimaradtak a tőzsdéről. Ara 5000 korona. Értesítés. Salgótarján, 1925. májuf ZSOLDOS magántanfolyam Budapest, VII. Dohány ucca 84 szám. — Telefon: J. 124-47. A legjobb sikerrel készit elő középiskolai magánvizsgákra, érettségire vidékieket is. Részletfizetési kedvezmény. Teljes anyagi felelősség. WALTER magántanfolyam Budapest, VIII. Rákóczi ut 51. Előkészít középiskolai összevont ma­ gánvizsgákra, érettségire vidékieket is. Tisztviselőknek nagy kedvezmény 1-9 „Franck Tapolca gyógyfürdő Minden betegségre Értesítés. Értesítem a t. vendégeimet és jóba­ rátaimat, hogy a — — tátrakertet csodás hatással van — — gyógyforrásai. Csonkamagyarország kincse a Miskolc melletti Tapolca, melynek meleg forrásai a legna­ gyobb rádium tartalmúak és csak Gesteinéhoz hasonlíthatók. — Uj, modern szállodája és konyhája első­ rangú. Strandfürdőjének úszómedencéje 100x60 méter (az országban a legnagyobb) Csónakázó tó. Az egész területet hegység és gyönyörű kirándulóhelyek övezik. — Ezt a szócskát mindig ' hozzá kell fűznie akkor, A városi képviselőtestület legutóbbi közgyűlésének határozata értelmében a ismét megnyitottam folyó hó 10-ch amikor ön a valódi városi uszoda mellett létesítendő őrilakás újonnan átalakítva. Egyben kérem és nyári veranda építése a helybeli kőmeggyőződésüket a pontos, olcsó és mives mesterek között megejtendő zárt­ jó kiszolgálásról. Heti és havi abokörű versenytárgyalás utján eszközlendö. náns étkezőket is vállalok a már kívánja . . . Miért? . . . közismert házi konyhámra. . A határozat alapján a helybeli is­ Hogy mást ne kapjon! mert kőmivesmestereket felhívtam ajánlatKiváló tisztelettel Bővebbet a fürdőigazgatóság, Görömtételre, de amennyiben rajtuk kivül még Ügyeljen bevásárlásai­ Minarek János böly. Tapolca, Miskolc mellett. — — — volna helybeli kőmivesmester és pályázni nál gyári védjegyünkre óhajtana, az sürgősen jelentkezzék a vá­ Levelezés díjmentes. 696/1925. szám. a „kávédarálóra"! rosi műszaki tanácsnok urnái, mivel a pá­ lyázat beadásának határideje f. hó 20-án déli 12 órakor lejár. Salgótarján r. t. város ezennel pá­ Salgótarján, 1925. május 6. Kedvező fizetési föltételek! Jutányos árak ! Dr. Förster Kálmán s. k. lyázatot hirdet a városi lóistálló mellett létesitendő emeletes gazdasági épület épí­ polgármester. Mielőtt kész ruháit vagy ruhaszükségletét be akarja szerezni, tekintse meg tésére. A tervek, pályázati feltételek és a kiírási művelet a városi műszaki tanács­ ahol valódi angol szövetekből készülnek öltönyök, felöltők, raglánok, noknál 50,000 korona lefizetése ellenében divat nadrágok stb. a legújabb divat szerint, a legjutányosabb árbún. megszerezhetők; ugyanott felvilágosítások is szerezhetők. Szives pártfogást kérve, maradok tiszteletiéi Pályázók tartoznak igazolni az épí­ A mai naptól kezdve Várady András tőipari miniszteri rendeletekben előirt ké­ úri szabó Salgótarján Úri ucca 647. pesítésűket és az ajánlatban az építés ve­ 1-1 zetésére képesített felelős szakembert névszerint megnevezni. A zárt Írásbeli ajánlatok csak a költ, ségvetési nyomtatványon szerkesztve ad­ állandóan kapható. Eladás nagyban hatók be; a költségvetés és a terv, vala­ is. 2 mint a pályázati feltételek ajánlattevő ál­ tal aláirandók. Az ajánlatok legkésőbb folyó évi 3499/1925. sz. május hó 20-án déli 12 óráig adanók be a polgármesteri hivatalnál. Az ajánlatok aranykoronában teen­ Az „Alföldi Magyar Közművelődési dők; egyébként az állami építkezéseknél Egyesület" a szegény magyar tanuló ifjú­ szokásos általános és részletes feltételek ságának nyaraltatása érdekében akciót határozmányai mérvadók. indított. A város fentartja magának a jogot, Ezen akció sikere érdekében vár­ hogy a beérkezett ajánlatok között az megyei alispán urnák 7869/925. számú ren­ ajánlati összegre való tekintet nélkül sza­ deleté alapján felkérem Salgótarján r. t. badon választhasson, vagy esetleg vala­ város közönségét, hogy 1—2 szegény kö­ mennyi ajánlatot minden kártérítési igény zépiskolát látogató 10 —16 éves fiú, leány- nélkül visszautasíthassa. gyermeknek a folyó év nyarán 4-6-8 hétre Starján, 1925. május hó 4-én. vagy julius és augusztus hónapokra a Dr. Förster Kálmán s. k. nyaraltatást lehetővé tenni és őket ottho­ polgármester. nukba fogadni és ellátásukról gondos­ kodni szíveskedjenek. Akik gyermekeket óhajtanak elfo­ gadni, azok abbeli szándékukat annak „ROTH“ megjelölésével, hogy hány gyermeket és fiút, vagy leányt óhajtanak-e elfogadni, a J. A. P. Blacburne Motorok városházán a főjegyzői irodában folyó év Albion J- A. P. Sturmei— május hó 20-ig jelentsék be. Archer sebesség váltók. — Salgótarján, 1925. május 1. Dr. Főrster Kálmán s. k. Motorkerékpár alkatrészek. Karburátorok Pneumatik. polgármester. Franck kávépótlékot Pályázati hirtetmény. Várady András úri szabó A keresztény Iparosok Fogy. Szövetkezete Salgótarján szövetraktárait parádiviz Hirdetmény. Kerékpár segéd motor Dréngács Viktor férfiszabó egy jó házból való fiút tanulónak felvesz. Automobil és Pneumatik R. T Minden doboz sarkában pörkölt szemeskávé van! Budapest, VI., Jókai-tór 5. sz- (Kilogrammonként kb. 8C00 korona értékű.) Válogatott 1-6 cikóriából készüli Ha Budapestre jön, most olcsón vásárolhat pünkösdre STERN JÓZSEF Budapest. IV., Kálvin-tér 1. szám __ Női- és íérfiruhasiöveteket Vászon-, selyem- és mosóámkat Női-, férfi- és lyermekfeliériemfiket MT Kizárólag eltörendő minőségben Nyomatott WA Munka4* könyvnyomdában Salgótarján. — Tulajd: Végh Kálmán. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_munka_1923-1926_00178.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1925_05_9.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1925-05-09 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 3. évfolyam 19. szám (1925. május 9.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom