https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2015aa7a24b81822332603bade83ac62.jpg d2ddecab0a0f9b83c374005c380d845a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e3be5ae6b35ea2abce3de0ecab5c3e0b.pdf c9772c1b405541da01e53d836800b9ef PDF Text Text I. évfolyam. 15. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SALGÓTARJÁN 1923. augusztus hó 11. Előfizetési árak ; Negyedévre 900 K Egyes szám Salgó-u. 431. az. 80 K. Megjelenik minden Felelős szerk.: Korom György. szombaton. Társadalmi és politikai hetilap. Tarlózás a magyar ugaron. Még soha oly remegve és sokszor-álmat­ lanul nem figyeltem a magyar élet kusza zavargását, mint épen ma, szorongáttatásunk e krizises időszakában, mikor úgy tű­ nik fel, mintha minden, amit ezer év épített, romba akarna dőlni. Tudom, hogy máskor is végigéltünk ha­ talmas rázkódásokat. Ránkszakadt minden keservével és átkos következményeivel égy hatalmas világégés. Végigéltük söpredékek forradalmait, de mindegyikből volt kiút. Ami azonban ma zajlik számkivetésünk földjén, az már nem könnyű kór, hanem végső agonizálása egy semmire sem képes, korhadni készülő szervezetnek. Ne higyje senki, hogy tán hazáját sirató vénasszonynak szégődteijr el s az minden célom, hogy minél szebb rigmusokban la­ mentáljak. Óh, dehogy! Csak objektív néző­ pontra helyezkedtem s körülbámulok, vájjon van-e valahol reménysugár, ki lehet-e bo­ gozni valahogyan agyonkúszált magyarsá­ gunk gordiuszi csomóját? Azt szeretném ész­ revenni, vájjon hol a hiba? Felül-e vagy alul? Ma már mindegyikünk tudja, hogy köz­ életünk káosza nem komolyan fenyegető le­ hetőség többé, hanem ránkszakadt szomorú valóság. Mindegyikünknek észre kellett ven­ nie; hogy itt valami nem megy jól, valahol el van hibázva a vezetés, mert észnélküli kapkodással, ahelyett hogy biztos révbe eveznénk, egyre beljebb megyünk a kietlen­ ség zátonyára. Ez az eszeveszett kapkodás jellemzi legjobban közéletünket. Csináltunk irredenta politikát — s csak a kandalló mellett szavaltunk hangosan, leom­ lott várromok fölött siránkoztunk vénasszonyosan, — de Pozsonyban ledöntötték Fadrusz szobrát, Aradon ma is botozzák test­ véreinket, Kolozsvárt pedig alig hallani többé magyar szót. Teremtettünk .keresztény és nemzeti* sajtói, de nagyrészének nem akadt egyéb dolga, mint letorkolni, telekiabálni az orszá­ got álkeresztényséqgel, álnemzctiességgel. Nem akadt más vágya, mint materialista és önző célzattal klikkeknek kisajátítani az or­ szág hazafias felbuzdulását. Forradalmár-üldözést csináltunk. A kis bűnösök meglakollak s a nagy haramiák ma is idegen földön élik világukat a mi vcrcjtékes szenvedésünknek magúk számára le­ fölözött hasznából. Teremtettünk antiszemitizmust, de csak azért, hogy jó reklámot csináljunk egyesek­ nek, kik ezen reklám hasznaiból élnek és virulnak ma is. Közéleti vezető nagyságaink között alig van valaki, aki egykor, nem a mi jóvoltunkból, buta, hazafias fellángolásunk által került az élre s ne játszotta volna már az átváltozó bűvész szerepét. Tegnap a szabadkőműve­ sek exponense, ma habzó szájú ellenforra , dalmór, holnap az agyongyalázott zsidópén­ zen élősködő rrngyur. Alig van valaki, aki ne lett volna már vörös, fehér s holíiap ta­ lán fekete, vagy Isten tudja milyen kurzus lovag. i- Mi pedig szürke, dolgozó munkásai, osz­ lopai düledező hazánknak állandóan csak hazafiak voltunk. Csupán hazafiak. Hű és mindenrekész zsoldosai azoknak, akik leg­ jobban tudtak rapszodikus bódulatunkkal visszaélni s akik, midőn mái nem kellettünk nekik, észre sem veitek, de a vadainkon elérték céljukat. Ez azonban legkevésbbé sem a haza megmentése volt, (mert hisz látjuk, hol állunk) legkevésbé sem a keresztény irány diadalra jutása volt (mert hisz egy törvényt sem hoztak fajunk megvédésére), hanem önző cél, mert ezek az urak mind biztos révbe evezlek — nélkülünk. Ha pedig mindehhez hozzászámitjuk az utolsó hazafias tartalékunknak, a középosz­ tálynak 'fölbomlasztását, — el kell, hogy a hívők riadjanak, hogy a gyengék megtéve* lyedjenek s mindannyian elkeseredjünk. Az érem másik oldalán pedig mi áll? A kapitalista liberalizmusnak vertünk erős trónt gyámoltalanságunk árán I Hát hol itt a baj, kérdem? Az anarchizmus. Bármilyen furcsának és különösnek is tű­ nik fel: az anarchizmus vagy másképen anarchisztikus kommunizmus a mérsékelt positiv kommunizmus egyik alfaja,, mivel az anarchizmus csak a termelő eszközöket teszi közössé, amennyiben ezek tulajdonosai sohasem lehetnek egyes emberek, hanem egyes munkáscsoportok. Az anarchisták el­ gondolása szerint az emberi társadalom csak munkás csoportból áll, melyek egymással szövetségbe állanak. A munkáscsoport min­ den tagja megkapja teljes munkabérét. Esze­ rint a haszonélvezeti dolgoknak kiki jogos tulajdonosa lehet, ezért mérsékelt kommuniz­ mus az anarchizmus. Anarchizmus magyarul fejetlenséget je­ lent, de tanaik szerint rendszerék mégsem fejetlenség és rendetlenség. Azért nevezik magukat anarchistáknak (fejetleneknek), mi­ vel uralkodót, államfőt, fejedelmet, királyt, császárt nem ismernek, sőt még az államot sem. Nekik államra és állami szervekre nincs szükségük, mivel szerintük mindenki teljesen szábnd és egyenlő. Arra a kérdésre, hogy miképen lehet ál­ lam és állami szervek, minisztériumok, tör­ vényhozás, bíróság, közigazgatás, rendőr­ ség, csendőrség és katonaság stb. nélkül fenntartani a rendet és békét; azt felelik, hogy a természetben működő társadalmi (szociális) törvények segélyével, melyek ön­ magúktól mozdítják elő a közjót és minden­ kinek az érdekeivel összhangban vannak, csak az a födolog, hogy az ember ne gá­ tolja a természeti erőket működésükben és ne állítson mesterséges akadályokat azok működése elé. Szerintük épen azért nincs szükség ál­ lamra és állami szervekre, mivel az állam mesterséges akadály és minden bajnak a főforrása s ha megszűnik ezen mesterséges Meglazult az erkölcsi és hazafias kapocs idelent, köztünk, munkástömegek között? Hisz mi dolgoztunk, rajongtunk eszmékért és hittük, hogy akik kezében a sorsunk, azok becsülettel és erős akarattal vezetik azt. De mit látunk I Parlamentünk silány ér­ tékű piaci szócsaták zsibvásárjává süllyedt Az elvek olcsó árucikké vedlettek s az a kevés jóakarat és tisztesség, ami még ta­ pasztalható, gyűlölködések, vak szenvedé­ lyek szikláin törik meg. Hová vezet ez az ut? Hisz a szakadék szélén állunk s a tizen­ kettedik órában is elsőbb a honatyáknak a saját önzö céljuk, mint a mj megmenté­ sünk ? Fontosabb a börze játéka, mint a drágasági hullám letörése, amely nem őket, de minket pusztít el nemsokára Hát nincs már emberség, hazaszeretet sehol? Az a végzetünk, hogy az áramlatok sod­ rában rútul elvesszünk külső és belső ellen­ ségeink gúnykacaja mellett? * Vagy Ián arra várnak ott fenn, hogy a lefojtott emberi szenvedélyek robbanjanak ismét? . . . . . . hát nem volt elég, Istenem, már egyszer ? . . . Gyulai.. akadály és rend, továbbá, ha helyébe lép a természetes rend, akkor minden baj meg­ szűnik. Az anarchisták fóhivei a modern fejlődési elméleteknek, mely szerint a mesterséges korlátoktól felszabadított emberiség mindig jobban és jobban tökéletesedik és fejlődik. Az ily módon felszabaditott emberiség tökéletesedését és előhaladását, ha egyszer már az uralkodó osztályok és osztálykü­ lönbségek megszűntek, az emberiségben rejlő köziránti érzettől és a közzel való együttérzéstől (szolidaritás) reményük. Ez esetben szerintök mindenki féltéke­ nyen fog azon őrködni, hogy kiki, amig mást jogtalanul, (igazságtalanul) nem sért, tetszése és tehetsége szerint érvényesülhes­ sen, minden állami kényszer kizárásosával. Ami az anarchisták teljes szabadságát il­ leti. tudni kell, hogy ők inkább szabados­ ságot, mint szabadságot értenek alatta. Már pedig az ember nem követheti mindenben a szenvedély hangját, mert az isteni, ter­ mészeti és emberi, egyházi és világi és tár­ sadalmi (illem) törvények korlátozzák aka­ ratát. Ami az egyenlőséget illeti, nyilvánvaló, hogy itt a földön, amint nincs teljes egyen­ lőség a testi és lelki tulajdonokban és ké­ pességekben. erő, egészség, szépség, jóság, erény, tudás, tehetségben stb uqy nincs va­ gyoni egyenlőség sem. Az anarchisták szerint államra nincs szük­ ség, mert a természetben működő társadalrtir törvényck és az emberben rejlő köz­ iránti érzet és a közzel való együttérzés feleslegessé teszik; sőt nz allam szerintök egyenesen akadályozza nz emberiséget fej­ lődésében. A tapasztalat és a történelem fényesen rácáfol erre a merész állításra. Legtöbb emberben nemcsak ma, de már az ősidők­ ben is inkább a rut önzés, mint a köziránti érzék volt kifejlődve. A rut önzés, mely �A MUNKA 2 megnyilvánult rablás-gyilkosságban stb. kény­ szeríti rá az emberiséget, hogy a család természetes intézményének hathatósabb vé­ delméről gondoskodjék. Az állam-szcrvczesre az emberiség magától rájött. Leg­ ősibb formája az államnak a törzs-állam, mely vérségi alapon létesül. Fejlettebb alakja a nemzeti állam, mely a nyelv különfelescge szerint alakul ki. Legtökéletesebb alakja a modem állam, mely a hely és életközösség alapján létesül, magaban foglalja a legkülön­ félébb nemzetiségeket is. Az állam célja és feladata az emberiség, család hathatósabb védelme és földi jólété­ nek elömozditása. Az állam kell, hogy meg védje az emberiség szellemi és anyagi ja­ vaik Az államra tehát nagy szükség van s az állam nem tekinthető pusztán mestersé­ ges intézménynek és akadálynak, de rész­ ben természetes, részben mesterséges intéz­ ménynek. Mennél kezdetlegesebb az állam, annál inkább meglátszik rajta, hogy termé­ szetes intézmény, a szükség és az emberi­ ség közmegegyezése, a védelmi szempont hozta létre s mennél tökéletesebb az állam, annál inkább válik mesterkéltté, de alapjá­ ban a természet szüleménye. Tehát az ál­ lam nem hogy gátolná az emberiséget fej­ lődésében, de elősegíti, mit a tapasztalat és a történelem is igazol. Mi lenne az emberiségből állam és az állami szervek, rendőrség, csendőrség, ka­ tonaság, bíróság stb. nélkül? Állandó for­ rongás, fejetlenség, semmiféle közbiztonság sem volna lehetséges. Az állam kikénysze­ rítő hatalmara szükség van, hogy minden ember tiszteletben tartsa a jogrendet s a köz- és magánosok érdekeit, jogait ne sertse. Ha az emberek angyalok vagy ele­ ven szentek lennének, akkor nem lenne szükség államra, de mivel nagyon sokszor, sőt lepten-nyomon emberi gyarlóságokkal, sőt bűntényekkel kell számolnunk, azért az államhatalomra égető szükség van. Épen ezért szükséges tehát az állam, mert az emberek a .természetben rejlő társadalmi törvényeket* nem tartják tiszteletben. Ezen törvények alatt akár a természeti erkölcsi törvényeket, az úgynevezett szivbeirt tör­ vényt értjük, akár a tételes emberi törvé­ nyeket. ezek a törvények önmaguktól nem mozdítják elő a közjót, csak akkor, ha az emberek megtartják. S hogy mindenki meg­ tartsa, erre jó az államhatalom kikénysze­ rítő ereje. Az anarchisták ellentétben a szocialisták­ kal, megvetik a politikai eszközöket. Hogy célt érjenek, nem veszik igénybe a politikai választásokat, parlamenti harcokat, hanem minden erejöket és idejöket eszméik terjesz­ tésére helyezik. Eszméiket, elveiket, tanai­ kat élőszóval gyűléseken és Írásban is, a sajtó utján igyekszenek elterjeszteni. Hogy TÁRCA. Ki a partra! Pszt! csöndben bús lélek, ne sírj és ne dalolj. Ne fiits nagyon s ne dermedj zizzenéssel. Sok szép és bús emlék, pszt! vigyázz, felébred, Hagyd aludni őket, napszámos szürke ember; A takaróra vigyázz, ha libben. Ha a rossz gyermek, a vágy azt emeli. Mi lesz veled vén csont, ha újra érzed s látod, A reményt, a jövőt, az álmot, az erőt s a kedvet!? Hagyd békén pihenni a halott sok csa­ lódást, S minek támadjon fel az elmullotf öröm ? Tarolt meződön minek a kankalin. Minek a délibáb, ha nem tudsz hinni '■ benne? Van egy nagy kincsed: a feledés fátyla, Borítsd be vele már ma a tegnapot, a közfigyelmet magukra vonják, nem riad­ nak vissza a merényletektől sem. A mai társadalmi rend gyors felbomlását is a me­ rényletektől várják. 3 Ilyen anarchista elveket vallott " már Proudhon is (f 1865.) Utána Stirner Miksa (álnéven Schmidt Gáspár f 1857.) volt fóbb apostola. De az anarchista párt igazi meg­ alapítója az orosz Bakunin Mihály (f 1876.) volt. Részletesen nincs kidolgozva programjok. Egymás között is nagy a vélemény­ eltérés. Főbb anarchisták még Krapotkin Péter orosz herceg, Rcclus Erzsébet föld­ rajztudós, Mackay Henrik János költő és Most I. szocialista. 1901. május elején a német anarchisták Badenbcn Bicthingheimben gyűlést tartottak és ott egy kiáltványt adta'k ki. A kiáltványt a német forradalmi munkássághoz intézték, melyben legelőször szögezték le pártjok programját. Az elméleti anarchizmus mellett feltaláljuk a gyakorlati anarchizmust is, mely félretéve minden elméletet, gyökerestől ki akarja ir­ tani az emberiség leikéből a tekintély elvét és tiszteletét s le akarja rombolni az állam szervezetét Ide sorolhatjuk, a francia kommunistákat is. kik a teljesen független politikai közsé­ gekért harcolnak, de nem ellenségei teljesen a magántulajdonnak. Végre az anarchisták közé sorolhatjuk a nihilistákat. A nihilizmus sajátságos orosz jelenség s nem más mint egy forradalmi politikai párt, mely az orosz cárizmus bu­ kásával megszűnt. Angyal Géza. Felelet egy névtelen levélre. Igen Tisztelt Uram! ön a .Munka* mull heti számában megjelent s a magyar kö­ zéposztály meggyőződésnélküliségével fog­ lalkozó cikkem kapcsán levelet irt hozzám. S most, hogy önnek válaszolok, nemcsak azért teszem ezt nyilvánosan, mert az alá­ írás hiánya ezt a módot választatja velem, hanem azért Is, mert azon vádját, hogy ellensége vagyok a középosztálynak, tarlóm olyan súlyosnak, hogy azért a nyilvánosság előtt feleljek. Nem védekezni akarok, hiszen nincs miért védekeznem, nem cáfblni és magyarázni akarom múltkori Írásomat, hiszen az egészen világos és benne olyan tendenciát melyet az ön levele szememre hány, csak a ross?akarat, vagy a találvaérzettség fe­ dezhet fel, egyszóval nem mentegetőzni akarok, hanem csak az okot akarom a maga valóságában és meztelenségében le­ szögezni. ami miatt ez a cikk napvilágot Akár jókedv, akár a bánat kell ki benne, Jaj. ha az ize benn marad a szádban! 1923. augusztus hó 11. látott. Ennek megismerése után döntsön, vájjon ellensége vagyok-e a középosztály­ nak ? Ha eddig megjelent cikkeimet ismeri, úgy tudja, hogy minden kérdésben, melyre Írás­ ban feleletet adni próbáltam, egy gondolat volt a domináló: a magyar jövő gondolata. Minden probléma, melyet felvetettem, mint a magyarság jövőbeli berendezkedésének egyik részletkérdése került tárgyalás alá. Legfőbb — mondhatnám egyetlen nézőpon­ tom ez. Ebből a nézőpontból látom én a középosztályt is. És ennek a legfőbb gon­ dolatnak, a magyar jövő gondolatának ér­ dekében hirdettem és hirdetem most is, hogy a középosztálynak minden osztályt fölülmulöan fontos és óriási szerep kell hogy jusson az ország irányitásában. Ez az az osztály és csak ez az, melynek egy­ részt a kellő intelligenciája, másrészt a kellő önzetlensége megvan arra, hogy az egész ország, az egcsz nemzet javára szolgáló utakat kijelölje, osztályérdekek és önző cé­ lok követése helyett. Nem tudtam és nem tudom másként elképzelni az uj Nagymagyarország berendezését, mint a középosz­ tály irányítása és akarata szerint. Tisztelt Uram I Tiszta lelkiismerettel ál­ líthatom, hogy eddig minden betűmmel ezt a célt akartam és akarom továbbra is szol­ gálni : tudatára ébreszteni a magyar közép­ osztályt annak a rettenetes felelősségnek, mely vállain fekszik. Fölrázni ezt a szeren­ csétlen, a gazdasági helyzet rettentő nyo­ mása alatt haldokló réteget arra, hogy még haldoklásában is kötelességei vannak, melyeknek végső, maradt erejének minden áron való megfeszitésével is meq kell fe­ lelnie, ha hazáját még egyszer boldognak, nagynak és életképesnek akarja látni. Meg akarom mutatni ennek a lerongyolódott, de száz és száz megpróbáltatás és életviaskodás közepete is lángoló magyarnak meg­ maradt osztálynak azt, hogy csak az ö ke­ zébe van letéve ennek a tönkregázolt, ha mostoha kézzel fizető, de mégis édesanya­ ként imádott csonka országnak jövője, föl­ támadása. Rá akarom ébreszteni a mi árva, magára hagyott és mindenki által félreve­ zetett középosztályunkat a maga fontossá­ gára, a maga jövótépitó szerepére, a maga sorsdöntő történelmi elhivatottságára. Azt akarom, hogy rázzon le magáról már. min­ den idegen befolyást és érdektársaságok­ nak rajta való gyámkodását, ne hagyja ma­ gát minden szépremózolt jelszó alatt a nem­ zetre haláltjelcntó irányba csalogatni, hanem fontosságának tudatára jutva vegye kezébe már egyszer ö az ország gyeplőjét. Azt akarom, hogy tisztult tudattal, határozott és öntudatos * célkitűzéssel haladjon már egyszer az ö vezetése alatt álló és öntuda­ tos, szilárd, életetigérö útmutatására biza­ Akkor is már őszbehajló idő volt, mikor először és utoljára láttalak. A filipkovcei országidon meneteltünk, a Dnycszter partján. Nagy boszorkány az élet, kápráztat, va­ Négy nap óla pihenés és mngállás nélkül, rázsol. már csak a rum fűtött bennünket és Isten tudja mikor láttunk utoljára valami szánandó Hazug, csaló kezekkel keveri a kártyát, Mindig nyerésre vársz és mindig veszítesz, fehérnépet. Az oroszok visszavonulóban Törd össze ecsetjét, a gonosz kerttől, az voltak akkor s mi csak mentünk éjjel-nap­ ábrándozást ! pal a láthatatlan ellenség után ... Késő este lett, hogy kiütköztek a homályból MiA föld, a kor, a sár gúnyol, mint a torz elnica összelővöldözött falai s mi himnust tükör, zengtünk magunkban, mikor meghallottuk, Hol igy, hol úgy mutatja sorsod s célodat. hogy a faluban pihenő lesz. Az utolsó orosz Rúgj bele a hazugba. Aztán — lám, no járőr talán a falu másik végén baktathatoft végre! — el, mikor mi végső erőfeszítésünkkel ráve­ tettük magunkat egy-egy' ép házcsoportra, Mindent feledve s bízva — kezdj el imád- ' hogy szélmentes helyen huzzuk meg az kozni! éjszakát. Kádár József. Főhadnagyom a falu szélén megállította a századunkat. — Kadett — kiáltott rám a sötétben — te gajdolsz oroszul, nézz valami hely után Irta : Peitler Gyula. a legényeknek, nekem meg url lakást ke­ Az emlékeim préselt virágai közül feltű­ ress, ahol még ki sem hűlt a hely valami nik olykor egy-egy régi arc halványuló, orosz generális után. fátyolos képe, amelytől aztán napokig nem Rozoga, ócska házak közt ténferegtem tudok szabadulni. Valahányszor fáradtan bú­ járőrömmel s alig akadt egy-két úri porta csúzik a nyári nap s az őszi szét legyinté­ az összelőtt háztömkeleqben. Remegő orosz sétől a dombok oldalán búsulni kezd a parasztarcok bámultak ránk félve a zárt ab­ nyárfaerdő,, mindig eszembe jut a te képed,.. lakok mögül, alig akadt hely a- legénység-, Marica. . . , . nek. A Dnyeszter parton csak a görög ke- Marica. �1923. augusztus hó 11. lommal feltekintő nemzet élén egy megujhódott s újabb ezredévet megélni hívatott ország felé. Tisztelt Uram I Íme, ez az ok, mely cik­ kem megirdsásdra kényszerilett. Tudatában vagyok unnak, hogy szavam hatása nagyon gyönge, de a most kifejtett célt, bármeny­ nyire keveset is tehetek érte, kötelességem­ nek tartom bármi kis mértékben is elómozditani. Sem ez, sem pedig az ön által sze­ memre hányt fiatalságom sem fog ettől el­ tántorítani. Mert ez a firyalság, ha másra nem is, de arra mindenesetre jó, hogy min­ den inegnemértés és támadás dacára is folytattassu velem ezt a minden hálátlansága mellett is gyönyörűséget hozó és lelkiisme­ reti nyugalmat adó munkát, mellyel talán némileg én is hozzájárulhatok a magyar sors jobbrafordulásához. Igen Tisztelt Uram I Bárki is legyen Ön, csak köszönettel tartozom Önnek, hogy al­ kalmat adott ezeknek az elmondására, melyek után mostmár csak arra kérem, hogy őszintén és elfogultság nélkül döntse el, vájjon ellensége vagyok-e hát a középosz­ tálynak ? Igaz tisztelettel Moravek Endre. A MUNKA rád nemcsak katonai, de sociális helyzetünk megszilárdításán is. Átvette az összes fegy­ veres erő felett a parancsnokikat s a Nem­ zeti Munkavédelmi osztag civilruhás őrsze­ mei megszállták a pályatestet és fontosabb helyeket. Az ésszerű bánásmód győz, a 36 órái sztrájk 4-én hajnalban megszűnt, n kor­ mány — értesülésünk szerint — a legna­ gyobb megértéssel igyekszik segiteni az im­ már tarthatatlan állapotokon. Sajnálatos, hogy egyes fővárosi lapok u legotrombabb tónusban Írnak egy a sztrájk­ kal kapcsolatban Héjjasék nemzetmentő ak­ ciójáról, sajnos a mozdonyvezetők egész akcióját is ebből a látószögből igyekeznek beállítani. Ez a bíróság dolga s hisszük, hogy a független magyar bíróság ítéletében nem veszi igénybe az érthető prejudikálást, hanem a komoly vizsgálat alapján hozza meg Ítéletét. L. Magyarország nem volt, hanem lesz ! HÍREK. Folyó hó 2-án délután 5 órakor a MÁV. mozdonyvezetői és fűtői sztajkba kezdtek. Oka ennek az elviselhetetlen drágaság és az aránytalanul kis fizetés. Az előzetes tár­ gyalások, ‘kormányjárások után nem volt egészen meglepetésszerű ez a sztrájk, bár aggódva figyeltük az eseményeket, mert ki tudja hol végzőoik ma.-egy .nagyarányú mozgalom, az eredmény |&bbJesz-e. roszszabb lesz-e, bizonytalan I ? A MÁV. igaz­ gatósága nem vesztette el fejét, már 3-án a reggeli órákban a legszükségesebb vonat­ járatok menetrendjét publikálta. Tekintve, hogy igen fontos állami szerv a vasút és hogy politikai- mozgalommá ne fejlődjék a sztrájk, az országban mindenütt karhatalmi szervek vették át a szolgálatot. A kószn híreknek egész légiója repdesett a leve­ gőben s a legfantasztikusabb politikai vál­ tozásokról beszélt a nép. Jele annak, hogy a feszültség igen nagy I Elcsendesült azon­ ban városunkban is a nyugtalanság, mert az utasok késve bár, de utazhatlak, s ami legfontosabb volt, megjelent Szabó Sándor vk ezredes, állomásparancsnok okos kiált­ ványa, melynek legfontosabb pontja az volt, hogy nem a jogos bérharcok egyoldalú megakadályozása a célja a statáriumnak, hanem a vörös, politikai mozgalom irgal­ matlan letörése. A munkásság régóta ismeri már városunk első katonáját, aki sokat fá- Személyi hírek. Dr. Förster Kálmán polgármester 5 heti szabadságáról vissza­ érkezett s hivatalát f. Iió 5-én foglalta el. Liptay B. Jenő gyárigazgató 6 heti sza­ badságra távozott. Bálky József fotóművészünk, aki a róm. kalh. templom főoltárának befejezése után Budapestre művészbarátaihoz távozott, viszszaérkezett közénk, hogy a vállalt portrék festését megkezdje, azonkívül, hogy a téli tárlatra előkészüljön. Meghívó. Az „OMKE' Salgótarjáni Ke­ rülete a .Tátra*-kertben 1923. évi augusz­ tusaid 12-én délután 5 órai kezdettel, sa­ ját alapja javára, hangversennyel egybekö­ tött zártkörű nyári táncmulatságot rendez. Este nagy tűzijáték. Belépti-dij: Személy­ jegy 1000 korona. Család jegy 2000 korona. Felülfizetések köszönettcLfogadtatnak. Ked­ vezőtlen idő esetén a mulatság folyó hó 19-én lesz megtartva. A Kansz városunkban is megkezdte szervezkedését A helyi szervezés ügyét Zelenka Ottó járásbirósági elnök vette ke­ zébe. A hősök emlékszobra megérkezett városunkba. A művészi emléket lehetőleg még e hónap folyamán nagy ünnepség ke­ retében a főtéren fogják elhelyezni. A város képviselőtestülete havi 10.000 korona hozzájárulást szavazott meg a Hadirokkantak Salgótarjáni Egyesülete javára. leti templom ásított bele a homályba s mel­ lette a papiak. Ezt foglaltam le lisztiszállásnak. Megrettenve nyitott ajtót egy őszbecsavarodott, ráncos arcú pap s mikor a la­ kásban megfelelő hely után kutattam, lát­ tam, hogy kétségbeesetten félt egy fehér­ bútoros hálószobát (akárcsak odahaza a húgomé) h zavartan mutatott helyet a mel­ lette lévő nagy teremben. — Itt jó lesz éjszakára, panye I Be is vonultunk fáradt, álmosan. A főhad­ nagyomé egy hadnagy, meg én. A főhad­ nagy kéjsóvár szemekkel, rumos fővel bá­ mult körűi — Itt valóban jó lesz éjszakára. Úgy látom leányszoba is van a házban. Lesz itt akkor lány is. Tüzet csinálni, apó I kiál­ tott a papra, melegei akarok. • ‘ Az öreq pap nem értette meg, nekem kellett tolmácsolnom. Láttam rajta, hogy fél, egy pillanatra sem óhajtotta elhagyni a szobát s kétségbeesetten nézte a főhad­ nagyom vadul forgó szemeit. Akgszántam szegényt. Egyikünk sem tudott rajtam kí­ vül oroszul, bátran megkérdezhettem nyug­ tató szóval, hogy miért remeg? Úgy lát­ szik, hogy bizalmat merített a hangomból, mert, elmondta, hogy a fehérszobában fek­ szik egyetlen lánya, Marica s ennek a fe­ kete bőrkabátosnak (a főhadnagyom) olyan csúnya-szemei vannak.............. Megnyugtattam. Majd én vigyázni fogok s hamarosan lefeküdtem a fehér szoba aj­ taja mellé egy kopott bördiványra. Agyon voltam csigázva a négy napos úttól, de azért sokáig nem tudtam elaludni. Ha meg bchúiiytam a szemeim, félálomban feltűnt az anyám édes szomorú képe, vagy a kishugom kedves orcája, amint búcsúzva inte­ get utánam a vadszőlős tornácról. Kissé mintha halványabb lenné piros arca, mióta utoljára láttam s a szeme, az a búzavirág­ kék szem, minta fátyolosabban nézne a messze szürkeségbe, keresve engem galíciai puszták végtelenjén. Vad sikoltásra ébredtem s^amint felriad­ tam, pisla gyertyafénynél láttam, hogy a mellettem lévő lányszobában főhadnagyom, talán a borgőztől bódult aggyal, véres sze­ mekkel viaskodik egy leánnyal. Az ősz pap a félig nyitott ajtó mögül nem mer a do­ logba avatkozni. Nem tudom mi ütött belém, talán fel sem riadtam egészen, nem is emlékszem pontosan a részletekre, csak arra, -hogy felugrottam. — Ne bántsd a húgom I — ordítottam s mint egy tigris rajt termettem a parancsno­ komon: A gyertya eldőlt, elaludt. A vaksö­ tétben még tudom, hogy két remegő, meleg kar nyakamnál motoszkált, hogy illatos hajkoronn hullott az arcomba 8 eoy ájult tes­ Sztrájk. A 145. sz. „Sirály" cserkészcsa­ pat julius hó 31-e óta a rónai Szilváskő oldalún táboroz. Cseh részről ugylátszik el­ lenséges csapatmozdulatnak vették az ártat­ lan gyermekek gyakorlatozást s repülőgép­ ről figyelő járatot indítóit a .bátor' század SZÍNHÁZ. Azok a várakozások, melyeket Molnár János színtársulatához fűztünk, nem csaltak meg. A színészek teljes mértékben megfe­ lelnek a beléjük vetett bizalmunknak s bátran állíthatjuk, hogy a vidéki nívót sokszorosan túlhaladó együttest alkotnak. Minden szerep abszolút biztos kezekbe van letéve s ily körülmények közt természetes az a nagy szeretet és támogatás, melynek a közönség estéről-estére jelét adja. A társulat női tagjai közül első helgen kell megemlékeznünk a primadonnáról, Váradi Elzáról. Szerződtetése kétségtelenül nagy hasznára vált Molnár szinészgárdájának, mert benne gyönyörű hangú, kiforrott játéku s megkapó megjelenésű színésznőt sikerűit megnyernie. A hölgyközönség való­ színűleg még külön megcsodálja nagyszerű toalettjeit is. — M. Nádassy Midről már nem kell újat mondanunk, hiszen mindenki ismeri nagyszerű temperamentumát, magával ragadó, élénk játékát. Művészetének két­ ségtelen jele, hogy mig az operettekben tulcsapongó jókedvével ragad el, a drámai szerepekben mélyen átgondolt alakításokat képes nyújtani. — S. Baranyai Margit nél­ kül a társulatot nem is tudnók elképzelni. Kedves, behízelgő s amellett végtelen ruti­ nos játéka hézagpótlóén illeszkedik be az együttesbe. Hangjával is tud bánni, táncbeli ügyességét pedig külön ki kell emelnünk. Csajda Icát csak egyszer láttuk, de szeret­ nénk minél többször. Játéka, hangja, tánca egyaránt megérdemli n tgljes elismerést — Gáspár Árnál mint komika nyújt elsőrangút. A kisebb szerepekben Pethő Mária je­ leskedik. A férfiakról hasonlóképp csak jót mond­ hatunk. Molnár János határozottan művész­ ember, drámai szerepekben abszolút becsüt szokott adni. Különösen a kirobbanó szen­ vedélyek visszaadásában utolérhetetlen. Kár, hogy meglehetős ritkán gyönyörköd­ hetünk benne. — Sugár Leó sokat haladt mióta nem láttuk s most is napról-napra többet mutat. Hangja szép, érces tenor, já­ téka kifogástalan. — Kormos, a közkedvelt .Franci*, igazán nem szorul bemutatásra. Nagyszerű komikus tehetség, aki bárhol is megállná a helyét. A leglehetetlenebb sze­ repből is kitűnő figurát képes csinálni. tet tartok karjaimba. A főhadnagy borgő­ zösen clvágódott a padlón. Maricát átvit­ tem az apjához, ki talán félreértett, mert kétségbeesetten menekült kifelé. Utána szóltam. Itt n lánya — ,s úgy láttam, nem mert hinni a szemeinek, vagy talán nem tudta szegény, kinél van jobb helyen n lá­ nya — nálam-e, vagy nála ? Aztán csak ráborult és sírni kezdett ke­ servesen, ahogy csak apa tud. Marica ki­ nyitotta a szemét s akkor láttam a sűrű, fekete hajkorona alól kisugározni két kék gyöngyszemet. Ugyanolyan volt, mint ott­ hon a húgomé, mint májusi virágfakadáskor n napsugara* magyar égbolt, zivatar után. Olt hagytam őket. Ezen az éjszakán nem tudtam nyugodni. Főhadnagyom a földön horkolt, fölemeltem s ágyba fektettem őt. Másnap reggel kürt rivalt s a század már kint cor<?kozott n templom udvarán Az éjjel történtekre nem emlékezett senkisem. Csak a főhadnagy nézett sokszor merően énrám, mintha gondolkoznék valamin. De nem szólt semmit Kifutottam a szakaszom­ hoz. A szél erősen fújt. A felhők rohantak a szél hátán s a domboldalon halk sírással búsulni kezdett a nyárfaerdő. Indultunk Vissza sem mértem nézni. Fájt n szivem, mintha valamit otthagytam volna. �1923. augusztus 11. A MUNKA 4 Méltó riválisa Varga Sírni, akinek nép­ szerűsége már-mar utoléri Kormosét. Dehát rá is szolgai. Molnár Gyula a társu­ lat egyik legszimpatikusabb tágja. Játszik mindent, amire csak szükség van — és mindent egyformán jól. Barthos József íejlódeskepes színész. A kisebb szerepek meg­ bízható alakítói: Földcsy. Márkus. Kertész. Nem lenne teljes a társulat képe, ha meg nem emlékeznénk az abszolút biztos kezű es szerepét kifogástalanul betöltő karmes­ terről, Pados Rezsőről, ki a bányai és acél­ gyári zenekarok tagjaiból alakult kitűnő al­ kalmi zenekart vezényli. Külön ki keli emelnünk a pár napig itt vendégszerepló Gömöri Lászlót, a debre’ceni színház bonvivántját,' kiben egy min­ den tekintetben elsőrangú szinészt ismertünk meg. Hangja gyönyörű, a színpadon teljesen otthon van, minden szerepében tökéletes. Rendkívül intelligens játékánál csak hang­ ját illetheti nagyobb dicséret. Az »óh baja­ derem* még sokáig fülünkbe fog csengeni. Ilyen vendégszereplések az anyagi siker mellé nagy erkölcsi sikert is jelentenek 'Molnár Jánosnak. Azért mi is kívánatosnak látnók, ha terveit, melyek, mint halljuk fő­ városi művészek- vendégszereplésére irá­ nyulnak — megvalósítania sikerülne. Vasutasok imádsága. Bethlen István, ki ülsz a magas bár­ sonyszékben, Tekints le már egyszer, a vasutas népre. Miként ott fent Pesten, úgy itt a vidéken. Szegény vasutasok majd meghalnak éhen. Hisz .Tied a vasút s annak tenger népe Akik rászolgálnak a száraz kenyérre Üdvözlégy, dicsérünk Kállayval együtt Gondoskodj, hogy legyen, mindennap [kenyerünk. Dicső lesz nevetek, most és mindörökre Ha figyelemmel lesztek a megélhetésünkre Ha lesz eredménye a sok imádságnak Még a vonatok is mind láncolva járnak. Varga Lajos, pályaőr órhalom, 26. sz. őrház. KÜLFÖLDI HÍREK. Harding elnök meghalt. Annak el­ lenére. hogy a legutóbbi hírek Harding el­ nök állapotának javulásáról számoltak be, — telefonon nyert értesülésünk szerint az el­ nök meghalt. Evvel a világ konszolidációjá­ nak egy újabb híve dúlt ki. Csak nagyobb szerencsétlenség elébe néznénk, ha ismét Wilson-féle teoretikus politikus kerülne a világ egyik leghatalmasabb pozíciójába. Amsterdamból az összes oroszországi illetőségű zsidókat kiutasítják, mivel nem kértek letelepedési engedélyt Uj balkán szövetség terve merült fel a kisantant kebelében, Ebben a szövet­ ségben Jugoszlávia, Románia és Görögor­ szág vállalnák magukra a börtönön szere­ pet szegény Bulgária körül. A szövetség hivatalosan a neuillei békeszerződés határozmányainak megtartatására alakult. Magyarország ez évi uszóbajnokságán, melyet a bpesti lágymányosi uszodában rendeztek, egyedüli szép ered­ ményt Eperjessy ért cl, a 800 tn-cs úszás­ ban. melyben 11 p. 48 mp alatt rekordot javított Nagyon jó időt ért cl a' NSC. a 4X200 m-es stafétában. Nagyrntartott vizipolo-csapatunk biztos győzelme tudatában vereségnek beillő 3-3 eldöntetlennel kényte­ len volt megelégedni az osztrák válogatot­ tak ellen. _____ Elmaradt Kistoronyén az atlétikai verseny, mely most vasárnap lesz megtartvu. Nagyszámú versenyzőre van kilátás. Ver­ seny után táncmulatságot rendez a vendég­ látó egyesület. ____ Augusztus 19-én Budapesten test­ vér nemzetünk: a finnek válogatott labda­ rugó csapata szerepel ellenünk. A finnek tudására jellemző, hogy ma Európának egyik legerősebb országa, a svédek ellen, csak elkeseredett küzdelem után vesztett 5:4 arányban. ____ Nemzeti kulturéletünknek úgy belföldön, mint a külföldi országokban, az utóbbi idő­ ben legerősebb propagálója lett a sport. Ez ma különösen azért érdekes, mert a nagg háború alatt és után is, mi magyarok vol­ tunk a legmostohább gyermekei a sorsnak. Mcggázolt belső és külső viszály, erőnket és vérünket megtépázta nyomorúságos, kö­ nyörtelen sorsunk — s mégis ma olyan he­ lyet *nglalunk el a sport révén a külföldön, amu .győztes* ellenségeink méltán incgirigy(..hetnek tőlünk. Hiába 1 Nem tört le a kemény és egészséges magyar fajnak sem teste, sem lelke. Mcns sana in corpore sar.o, mondottak a régi rómaiak. Most miránk vonatkozik ez a tétel. Julius 29-én volt Pesten a Magyar Eve­ zős bajnokság eldöntése, mely a hosszú és nehéz tréningnek meghozta gyümölcsét. Egyes bajnok: Szendey lett. Párevezős baj­ nokok: Szendey és Morich lettek. A négy­ evezős és nyolcevezős bajnokságot a Pan­ nónia Klub vitte el. A győztes Pannon-fiuk névsora: Peitlcr, dr. Török; dr. Kirchnopf, Wick, Haucinger, dr. Aluhr, Jessze és Szen- ■mciK&umnaiuuawrosHmsaBUMUHa 7524 1923. szám. • Pályázati hirdetmény. Salgótarján r. t. város „Apollo* niozgófényképszinháznál rendszeresített üzemveze­ tői állásnak folyó évi szeptember hó 1-től 1924. évi augusztus hó 31-éig terjedő egy évi időtartamra való betöltésére ezennel pá­ lyázatot hirdetek. Az állás javadalmazását a 6900 1923. B. AL számú körrendelettel engedélyezett és a szerződő felek közt megállapítandó százalékos jövedelem képezi. Az ajánlatban tehát feltüntetendő, hogy az ajánlatott tevő a bruttó jövedelemnek hány százalékát igényli; legyen figyelem­ mel azonban az ajánlatot tevő arra, hogy a szükséges személyzetet és pedig : egy gépészt, egy pénztárnoknót, egy zongorajátékost, egy jegycllenórt, egy takarítónőt ő tartozik alkalmazni és fizetni. A fenti feltételektől eltérő ajánlatok is fi­ gyelembe vétetnek és elfogadtatnak. Az ajánlatot tevők pályázati kérvényüket eddigi és jelenlegi alkalmaztatásukat igazoló bizonyítványaikkal felszerelve legkésőbb folyó évi augusztus hó 22. délelőtt 10 óráig bezárólag Salgótarján r. t. város pol­ gármesteri hivatalánál tartoznak benyújtani; a később beérkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Megválasztott üzemvezető köteles a vá­ ros pénztárába 100.000 korona óvadékot letenni. Salgótarján, 1923. évi augusztus hó 8-án. Dr. Försler Kálmán, s. k. polgármester. Az Úri-utca 647., szám alatti ház eladó. Bővebb a háztulajdonosnál megtudható. Külön bejáratú bútorozott szobát előszobával bérelnék. Cim: a kiadóhivatalban. Jó házból való fiú tanulónak felvétetik Morics György kereskedő Karancsaljai-utca. SPORT. Ilii INTELLIGENS |||||||| Forgáchi T. C.— Ba. S. E. 3:2 (2:1). PERFEKT A meg nem érkezett iosonczi csapat helyett Forgáchal játszott újra Baglyas. Az ered­ mény, mely kb. ez erők egymáshoz való viszonyát jellemzi, irreális — Angyal bírás­ kodása folytán. ____ gyors- és gépirónöt Az U. T. E. németországi túráján Hamburgban 4'-3 arányban győzött. Berlin­ ben a Norden Nord West ellen azonban csak 1:1 arányú, döntetlent tudott kivívni. deffy. Ezek a kemény fiuk nemsokára Olasz­ országba mennek, hol Európa összes nem­ zetei előttw mcglobogtalják a magyar szinc.kel s hisszük, hogy tjein eredmény .nélkül. A magyar bátorság és akaraterő tüze da­ gassza kebleiket, hogy mutassák meg azok­ nak. kik nem akarjuk elhinni, hogy él és akar élni egy nemzet a Kárpátok medencé­ jében uj ezerévekig. keres a baglyasaljai Bányaigazgatóság. Ajánlatok bizonyítvány másolatokkal együtt nyújtandók be. „TURUL"-nyomda, Salgótarján. Nem marad jelszó a többtermelés ha a Hatvani Növénynemesitő R.-T. eredeti hatvani nemesített őszibúza és rozs vetőmagját veti, mert azok tapasz­ talat szerint kát. holdanként 150 — 400 kg. terméstöbbletet biztosítanak. Rendelje meg az őszi vetőmagot azonnal az egyedárusitó MAGYAR MAGTENYÉSZTÉSI R.-T.-nál, Budapest, Szép-u 1. Telefon : 66 53, 5'1. Sürgönyeim : Granaríum. sajáttenyésztésű és szavatoltan fajtiszta, jó csíraképességű gaz­ dasági, konyhakerti és virágmagvak. Árjegyzék ingyen! � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_munka_1923-1926_00054.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1923_08_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1923-08-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 1. évfolyam 15. szám (1923. augusztus 11.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom