https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0907cc9f68f36563dd0c25baeaa5aade.jpg 986a549ba403fc44ec3c5a58e106efcf https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c2314431002206d1a32c74290f9cd474.pdf 89c2f707c6e54dc4b165267a78ff8656 PDF Text Text 1. évfolyam 5. szám 1923. junius hó 2. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Előfizetési árak : Menház-u. 402. sz. Negyedévre 450 K. Egyes szám 40 K. Felelős szerk.: Megjelenik minden Korom György. szombaton. SALGÓTARJÁN Társadalmi és politikai hetilap. A nógrádi munkásbarát. Annak, aki aki élt, Nógrád-megyében Losoncz környékén megfordult, tehát a sál* gótarjánioknak is, nem kell magyarázni, hogy ki az az a Bazovszky Lajos dr. szakálla^ jellegzetes fejét ép úgy Hosszú ismerte nem a csehek ellen. Elpanaszolja, hogy bá ségre kárhoztatott tömeg éljenzett. venskó között. Olt a kereseti adó 2 száza lék, itt 10 százalék. Megállapítja, hogy a Ugyan ma, midőn a zsupán ur a legbor zalmasabb éhínség enyhítéséről tanácskozik, érdek teljesen slovenskói gazdasági tétes a csehországi gazdasági ellen érdekekkel. mindenki, mint ügyvédi, politikai beszédjeit, Ha a cseh kormány hajlandó is lenne fog egész közéleti élettörténetét. lalkozni a Tudja mindenki, hogy mint egyik legerő sebb függetlenségi ember hogy agitált a cseh ipari érdekeltség azonnal elfojt minden irányukban! jóindulatot. A cseh ipar pedig 48-as magyar eszmék mellett, hogy evezett égy a cseh ipari munkássággal, egy a cseh slovenskói nyomorral, a nagy a néppel. Tehát a cseh nép áll szemben a tót tótbnnk alapításával kapcsolatban, hogy eny néppel, a cseh nép, a cseh munkás kárhoz hítette merev álláspontját a munkapárt min dent befogadó árnyékába, közbe-közbe egy népet nyomorra, éhínségre, kis kacérkodást is kockáztatva a Szociál demokratákkal. Mindenki tudja, hogy ő, a kei ellentétesek! út lassan a nemzetiségi izgatás vizeire tatja a felvidéki, kel, ő, egyedül — a nógrádi zsupa első A politikában való rugalmasság egyik főkelléke a politikusnak — vélik némelyek. Rendben van, elfogadjuk. De hogy a hely zetekhez és viszonyokhoz való alkalmaz kodás a 48-as függetlenségi párttól a cseh zsupánságig is elvezethessen, minden esetre ritka karriérnek minősíthető. Azonban gyanús híreket hallottunk. Azt beszélték n szomszédban lakók, hogy Bazovszky ur újra rugalmas politikát folytat és ott hagyva a zsupánságot az nem engedi mert gazdasági érdé sági áttekintóképesség kellett ahhoz, hogy Bazovszky ural nem kell félteni, megta lálja ó boldogulását mindig és mindenütt, gumilabda politikushoz illően, akit ha föld höz vágnak, annál magasabbra ugrik. Ha nem a megcsalt tömegnek nem hiába minden magyar és tót munkás minden mindegy — mert nemzetközi szervezkedés, kások példája szerint a szenvedések tenge rén hányódik minden magyar munkás, aki Sz. I. minden elfogulatlan és különösen minden rósszakaratlól mentes szemlélő előtt a leg ideálisabb gazdasági egység képét mutatta. Itt minden vidék kiegészítette egymást és egymásra volt utalva, itt nem kellett senkit elnyomni, éhínségre kárhoztatni-, egyes vidé keket gyarmattá sülyeszteni, lakóit kiüldözni, itt mindenkire szükség volt I 1918. őszén a losonczi Búza-téren egy miután hallani kívánták, immunisnak érezvén de az utóbbit nem hittük el, mig most a bizonyíték a .Pozsonyi magát részint a Híradó* alakjában meg nem részint a pacifizmustól megrészegült szegény munkástömeg jó hangulaténak védelme ál tal kijelentette „munkásbarátai**-nak, hogy ő gyűlésén éljenezné jóléte, az annyit szidott, gyalázott magyar haza nagyságához, boldogulásához van kötve. nemzetgazdasági lett. Azt tudtuk, hogy a zsupánságró! lemon losonczi is igazsággal legelemibb tisztában legyen I Hiszen ez a Magyarország datták, vagy lemondott, tanácskozó notnbilitúsok ma elakarja tagadni, hogy az ó kenyere, sorsa, szociáldemokrata népgyülésen Bazovszky ur érkezett. Eb ugyanazok a munkások nek-e a kijelentéshez? Bazovszky ur ezt megállapítsa, hoyy ezzel .magyaron** ből olvassuk, hogy az éhínség elkerüléséről megmerné-e a fenti szavait ismételni, a tönkre tett, kenyerétől, kereseti lehetőségei től megfosztott munkásbarátai előtt ? És kommunista agitáció, a nógrádi tcstvérmun- Mennyi politikai meglátás, mennyi gazda a lucencei szupánja I a tót, a nógrádi munkást, megindulni a gyárait, tót nemzeti tanács tagja hogy foglaltatta el szép magyar szomszédvárosunkat a csehek Ruttkán voltak és tudta, hogy meddig fog nak jönni az ó egyéni hívására. És az éh násmód tekintetében mily nagy a külömbség a történelmi országok (Csehország) és Slo- közeledő cseh szuronyok, előtte leginkább azért szimpatikus a szoci Bazovszky ur, a volt cseh zsupán hatalmas alista, „inért annak mindegy, hogy mely or beszédet tartott, nem a cseh kormány, ha- szágban lakik". Tudta, hogy a csehek már Négerestély. Pazar sikerű négerestélyt rendezett az acélgyári Dalárda a gyári Kaszinó Olvasó termében. Amidőn felgördült a kordina, egy darab Szudánt láttunk magunk előtt, jelleg zetes négereivel és harcosaival. A m asz ki rozásnak és a dekorációnak oly magas fo kán állt az acélgyári négercsoport, hogy nem városunknak, de a legsötétebb Afrikának is becsületére vált volna. A színpad szélén álló két néger harcos s maga a négercso port a művészi rendezés tökéletessége volt. Az estély első száma Ursutz acélgyári karmester .Néger nyitány'-a volt, amelynek hangszerelése és mesteri vezetése magas műélvezetet váltott ki a jelenlévő közönség ből. A második szám .In thee sweet," Az édes Té,. amelyet Rostár János énekelt a I flflM- M fllMBWtlUUMáAM—MM TÁRCA. Éjjel. Nézek a fekete, sötét éjszakába Álmodozva, ébren, Ezer fényes csillag, mint könnyes emberszem Ragyog a kék égen. Ti távol csillagok, úgy elnézlek némám, Fáj a ragyogástok. Visszafáj telkembe sok letűnt fényesség, Kialudt világok. Minek is ragyogtok 7 Oly kevesen értik Messze ragyogáslok, Kinek lelke megért, ti távol világok! Annak csak bút hoztok. Emésztő honvágyai messze fények után Földi éjszakából. Borongó álmokat, elaludt tüzeknek Föllángolásáról. Müller Klára. A gyermekek hazafias és valláserkölcsi nevelése. Irta és felolvasta: Körmöczy György. IV. A hazafias irányú nevelésnek egyik fő tényezője, hogy a gyermek lelkének műve lése mellett nagy súlyt helyezzünk azok tes tinevelésére. Érvényesüljön nálunk is a régi görögök elve: .Ép testben ép lélek I* Szoktassuk meg gyermekeinket, úgy a fiu kat, mint a leányokat, hogy felkelés után egy kis testgyakorlatot végezzenek s azu tán jól mossák le magukat. Az ilyen neve lési rendszer mellett nem kell majd attól tartani, hogy a legkisébb szellő is meg fog ártani. Ne kényeztessük el a testit azzal, hogy meleg vizet adunk nekik mosdásra. Célunk legyen, hogy a gyermekek testét minél jobbon megedzük és megerösitsűk. A hazának most erős, egészséges generációra van szüksége! ■ Sportoltassuk gyermekeinket. Itt legcél ravezetőbbnek tartanám, ha az iskolák ke belében testnevelő egyesületek létcsitctnének és ott rendszeres vezetés mellett edze- nék a gyermekek testét. A mai őrült footbal szenvedélyt kissé lecsillapítva, amely ta lán testedző hatása mellett a legdrasztikusabb és legártalmasabb sportág; térjünk át a vívásra, úszásra, és evezésre. Karoljuk föl ismét a régi magyar labdajátékokat. Legyünk játékainkban és sportjainkban is magyarok! Más nemzetek, mint az angol, cseh, fran cia, oláh vájjon átveszik-e a magyar szo kásokat, viseletét? Hát csak mi vagyunk azok, akik nemzeti sajátságainkat elhagyva a külföld szokásait, vesszük fel s divatai nak hódolunk? Sajnos sokan úgy gondol koznak, a mi magyar az már nem is lehet jó. Hányszor hall az ember, különösen 8 nők részéről ilyen kijelentéseket. S ma is mikor a művelt francia gyűlöletétől eltolva teljes megsemmisítésünkre törekedett, midőn az egész vitóg megszégyenítésével, a Wilsoni ismert pontokat saját kedve szerint magya rázva, a triannoni átkos békét reánk kényszeritette; hall az ember olyan kijelentése ket, hogy csak akkor lehet egy ruha szép, ha az francia, vagy angol kelméből van. s csak akkor lehet elegáns, ha az francia di vatlap szerint készült. Csak gondoljunk viszsza a közelmúlt leqizléstelcnebb táncára n Symire; mily hamar és mennyire elterjedt �2 tőle megszokott precizitással. Az enek és a zene sajátszerű, fülbemászó dallama clragadtatták a közönségét. A következő szám .Over the Garden wall*. At a kert falait, amelyet Jancsik János énekelt fejlett műérzékkel, a refraint pedig a kar énekelte hozzá művészi kísérettel. A negyedik szám ,Good bye*. Isten veled, néger románc volt, ame lyet Jancsovics Károly és Veszély József énekeltek oly mély érzéssel, hogy a közön ség tapsaira ismételniük kellett a szép ének számot. Az ötödik szám .Mister Dooley*. Dooley ur, szoló és tánc volt, amelynek buja, látszólag esetlen, de mégis a tropikus égövi érzelmeket es indulatokat kifciezó tánc, amelyet ifj. Urbán Kálmán oly igazi néger ritmussal adott elő, hogy talán a bcnszüiött négerek sem tudnák hivebben, az érzelmek nek megfelelőbben előadni. Majd egy zene szám következett, amelyen Ursulz mesteri vezetése ismét szerepelt. A hetedik szám .Silver threads*. Ezüst szálak. Jancsik Já nos és Veszély József énekduetlje volt, amelynek lágy, dallamos zenéjét s a sze replők precíz előadását élénken megtapsolta a közönség. A következő szám .kittié negro boys*. Kicsi néger fiuk, ének es táncduett, amelyet Veszély József és Mitterbach Géza adtak elő fényes sikerrel. A kilencedik szám „Shoo fly*. A cipő repül, amelyet Rostár János es Sipka Róbert énekeltek és táncol tak oly sikeresen, hogy a közönség kíván ságára újra meg kellett ismételni. A követ kező szám .Little boys in blue*. Kicsi fiuk kékben, amelyet Rostár János, Sipka Róbert, Urbán Kálmán és Papp Jenő énekeltek és táncoltak. Önkénytelenűl is eszünkbe jutott Piere Lotti: .Egy spahi története* cimú munkájának egyik fejezete, amelyek a nége rek szerelmi táncát .Farmata hi* Annamalis fobil írja le. A tropikus száraz évszak után, amidőn a Nap perzselő tüze kopár puszta sága égeti el az egyenlítői vidéket, végre beáll az esős évszak. Rettentő viharok kö zött — aminöt csak a forró égöv alatt le het tárni, omlik te a mindent, megtermekenyitő eső. amelyet a hónapok óta szomjas föld mohón fogad magába. A természet né hány nap alatt megváltozik s az alig né hány nap előtti kopár tájat, buja, dús nö vénnyel lepi el. A négerek ilyenkor össze gyűlnek s eljárják szerelmi táncukat.* Minden a természet újjászületéséről, szerelemről s termékenységéről beszél. S a benszűlött né ger szerelmi érzelmeit táncban fejezi ki, melynek buja, motívumai, sajátságos, misz tikus dallama híven fejezik ki a négerek ér zelmi világát. S ezt olyan élethűen adták elő a szereplők, hogy a közönség szűnni nem akaró tapssal és yjrázással honorálta, a kar által művésziesen kisért ének és tánc számot. Majd magyar dalokat adott elő a néger dalárda. .Ide benn a nagy kocsmában*. .Emelem poharam*. Rákóczi induló a tőle megszokott művészi előadással. Végül a az országban. Magam láttam, itt Salgótar jánban is, amikor az utcán 13 éves iskolás leányok egymásnak dicsekedve mutogatták a Symi egyes Ízléstelen figuráit. Hol lehet itt nemzeti, hazafias, erkölcsi nevelésről be szélni? Ha eszembe jut a kommim bukása után a nemzetiláz, mily öröm fogott el min denkit. hogy reménykedtünk nemzeti jövőnkben! S mily hamar vége lett ennek! Mily nagy disonanciája volt nemzeti szoká sainknak, midőn nemzeti ujjáébredésünk után rövid időre, azon nemzet táncát, viseletét vették föl ismét, akik teljes nyomorúságun kat, siralmas helyzetünket okozták Mikép az egri hősnők példáján felbuzdulva, a már elcsüggedt férfiak uj erőt, kitartást és harci kedvet kaptak, úgy ma is csak az igazi ideális magyar nemzeti érzelmekkel bíró nők tarthatják fenn és készíthetik elő n jövő boldog, nagy Magyarország alapját azzal, hogy gyermekeiket hazafias szellemben ne velik s maguk a külföld szokásainak és vi seletéinek utánzásával szakítanak. A hazafias nevelést csak úgy érhetjük el, ha gyermekeinket valláserkölcsi nevelésben is részesítjük. Itt szomorúan kell kérnem az igen tisztelt közönséget, vessen egy pillan tást a volt kommun érára; amikor az Isten szent fogalmát az iskolából is kiküszöböl A MUNKA 1923. junius hó 2. .Néger záróinduló* következett, a szokott precíz előadással s ezzel a fényes műsor Az ő érdeme, hogy az acélgyári énekkar oly magas művészi színvonalon van, amely véget ért. Általános volt a vélemény, hogy az acél gyári Dalárda, művészetének oly magas fokán áll. amely nemcsak városunknak, ha nem sokkal fejlettebb zenei élettel rendel kező városnak is díszére válnék. A betaní tást Ursutz József acélgyári karnagy végezte. nek fényes szereplése biztos sikerre viszi az általa előadott énekszámokat. Az acélgyár büszke lehet karnagyára, mint olyan veze tőre, akinek karnagyi pálcája a fényes, eredményekben gazdag műsoroknak bizto sítéka. HÍREK. Eljegyzés. Dr. Kovács József salgó tarjáni bánya-főorvos és neje leányát Évát eljegyezte Elsner Gusztáv csendőr-százados, Nógrád-vármegyei m. kir. csendőriskola parancsnoka. — A Munka szerkesztősége ez utón gratulál. K-r. L—s. sámsonházai ág. ev. püspököt óhajtja meg hívni. Emellett sokan emlegetik és szeretnék Révész, volt tarjáni ev. lelkészt meghívni á megüresedett vezetői állásba. Erős pártja -van azonban Limbacher jelenlegi s. lelkésznek is. Tanfelügyelői látogatás. Rákos Ist ván kir. tanácsos szkf. tanügyi szakfelügyelő, S. K. B. R. Társulat összes iskoláit megte kintette, a tanítók munkájával s a tanulók Eljegyzés. Mihalik Annuskát eljegyezte tudásával meg volt elégedve. „Nógrádi Kultúra" c. alatt jelenik Kimer Gyula Budapestről. — Gratulálunk. meg néhány nap múlva a vármegye taniHyinen hír. Szöllős Margitkának giájus* tóságúnak hivatalos lapja. A lapot Sümeghy 26-án este 6 órakor esküdött örök hűséget Emil, Vadkerthy Béla és Vargha Imre S. K. Szöllős Péter a karaucsaljai templomban. B. T. tanítói szerkesztik. Bemutatkozó szá Az ifjú házaspárnak meleg gratulációnkat ma gazdag és tartalmas cikksorozatokon küldjük. kivűl érdekes nyilatkozatokat tartalmaz a Kincvozés. Folyó hó 27-én vasárnap megye és Salgótarján szellemi és gazdasági d. e. II órakor bensőséges ünneplésben ré vezéreitől. Vegyék meg föltétlenül az első szesítette a róm. kath. Olvasókör Hercegi) számot is s erősítsék a nógrádi tanitóság József esperes plébánost kinevezése alkal kuliurfrontját. • mából. A dalárda .Az Úrnak napja ez* c. Gyermek majális, folyó hó 23-án éneke után a kör nevében mint védnökét délután a II.' körzetbeli áll. elemi leányiskola és mint a kath. hívek lelki vezetőjét szere tantestülete jól sikerült majális keretében tetteljes szavakkal üdvözölte Révay Sándor tartotta meg a növendékeknek a madarak alehiök. A dalárda nevében dr. Holcsek Béla és fák napját. Zeneszó mellett vonultak vé köszöntötte fel s kérte további támogatását gig a városon a kiserdőbe. A nagyszámban a dalárda részére Az esperes plébánost megjelent szülők a legnagyobb örömmel meghatotta a nem várt szép ünneplés, meg szemlélték gyermekeik boldogságát, akik a köszönte ezt s t>ar nem barátja a külsősé természet nagyszerűségében gyönyörködve geknek, jelen esetben azonban a föltétien s a cigányzene vighangjait élvezve nem ragaszkodás és kitartás megnyilvánulását tudtak betelni a kirándulás élvezetével. A látja s ez jólesik szivének. Isten áldását gyermeksereg a szülőkkel együtt a legjobb kéri a kör további munkájára. A jelenlevők hangulatban a késő délutáni órákig marad lelkesen ünnepelték az esperes plébá tak együtt. A jól sikerült és élvezetes délu nost. Ezután néhány magyar dalt énekelt tán rendezése Omilyák Flóris agilis igazgató befejezésül a dalárda. érdeme. Kinevezés. A vallás és közokt. iniMűkedvelői előadás. A kath. olva nister ur a Nógrádvármegyei Törvényható sókör műkedvelő gárdája vasárnap este adta sági Iskolánkivüli Népművelési Bizottságba elő: A legújabb divat c. 3 felvonásos víg az 1922 26 évi időszak tartamára Liptay játékot a következő, szereposztással: Rumli Jenő salgótarjáni acélgyári igazgatót taggá őrnagy. Kovács Antal. Margit felesége, Sze nevezte ki. A bizottság többi kinevezett nes Arnoldné. Unokahuga, Springer Mimi. tagjai: Jeszenszky Kálmán apát-plébános, Szenezi hadnagy, Czopák Dezső. Béni kaDr. Paczolay Zoltán vármegyei tiszti főü dett, Kovács István. Sturm őrnagy, Révai gyész, Dr. Bogdán Aladár közegészségügyi Sándor. Róza. Margit barátnője, Loser Eta. főtanácsos és Dr. Kovách Zoltán a Mária-ValNina, szobalány, Csincsik Margit. Grumpel léria közkórház főorvosa. A bizottság ügy Neponunk, Schring Elemér. A darab tartal vezető elnöke: Dr. Visnovszky Rezső kir. ma, amely a mai őrületes tőzsdespekulációt tanfelügyelő, a Nógrádvármegyei Muzeum szatirizálja mindvégig kellemes derültségben h. igazgatója. tartották a nagyszámú közönséget- A sze Jeszenszky Károly halálával meg replők mindegyike nagy igyekezettel töre kedett minél jobb alakítást produkálni. Igen üresedett vezető lelkészi méltóságra, mint jók voltak: Szenes Arnoldné, akinek szinértesülünk az ev. egyháztanács Kiss István ték és ezzel a haza fogalmát is törölték, milyen rettenetes következményekkel járt ez az egész nemzette. Ma leliporvn, leiqázva nyomorgunk; ezeréves István kirá lyunk keresztény országa, amely mindig a kereszténység védőbástyája volt; ma meg nyirbálva, megcsonkítva tesped s áldozta néhány vallástalan, hazafiatlan, önzőkalan dornak. Mutassunk a gyermekeknek igazi vallás erkölcsi életet. Ha a szülők otthonukban mindenkor valláserkölcsi életet élnek s temp lomba járással, szívből jövő imádságukkal példát mutatnak gyermekeiknek, úgy egész biztos vagyok és merem állítani, azok szi vében is az igazi vallássosúg misztikus fo galma fog beíeplántálódni. Nem fogja örö mét lelni a külső cifraságokban, nem fog er kölcstelen életet élni s nem lesz élvezet hajhászó soha. Ha a hazafias és valláserkölcsi nevelés fontosságát mindnyájan szem előtt tartjuk s minden szülő az Isten és haza szent fogal mát gyermeke szivébe beleplántálja, akkor biztosan merem állítani, hogy méltók le szünk dicső őseinkhez és az Így nevelt jövő generációval ismét naggyá és boldoggá fog juk tenni szegény megcsonkított hazánkat és az igy nevelt generációval fölfogjuk tudni építeni a régi édes magyar hazát s vissza szerezzük a magyar trikolor régi fényét s a magyar Turul ismét büszkén fogja hirdetni, hogy egy olyan nemzetet, melynek ezeré ves múltja van és olyan fiai, akik az Isten és hazaszeretet ösvényéről soha le nem tér nek, semmi ármánykodássaK semmi cselszö véssel sem lehet megsemmisíteni. Igén tisztelt hölgyeim és uraim I Ezekben kívántam röviden rámutatni a hazafias és vnlláserkölcsi nevelés nagy fontosságára. Még csak annyit kivánok megjegyezni, hogy fogjon össze a család az iskolával s minél intenzivebben támogassuk egymás munkáját Emlékezeteinkben él még a kommun véres napjai, a borzalmakkal telt kor minden gyöt relme s hogy ezen soha el nem- ért frázi sokat kiirthassuk az emberiség leikéből azt csak kölcsönös munkával tudjuk elérni. Ha szívvel, lélekkel összefogunk és támogatni fogjuk egymást, akkor a minden igaz ma gyar által hőn óhajtott vágyat el fogjuk érni és szeretett hazánk újra nagy, virágzó és boldog leszl Adja Isten, hogy ugy legyen I Vége. �1923. junius hó 2. A MUNKA padi viselkedésen meglátszott, hogy már már u kora reggeli órákban nagy volt az többszőr szerepelt: méltó párja volt, Ko élénkség a football pályán, ahol serényen vács Antal, akinek jóízű humorát mindnyá diszitették a sátrakat, készült a diudnlkapu, jan-ismer jílk : Révai Sándor mint vérbeli folyt a rendezkedés. Délután 2 órakor már katona és Kovács István kadett. Springer nagyszámmal gyülekeztek a sportegylet tagMimi bájos alakítással játszott. A közönség _ípi és a munkások családtagjaikkal. A han a legnagyobb élvezettel nézte végig az elö-í gulat is rövidesen megjön, mert alig hogy a adást s lelkesen tapsolt a szereplőknek ( cigány nótába kezdett, megindult hatalmas Szenes Arnoldnénak, mint a darab fősze tempóval n tánc és fáradhatatlan hévvel replőjének remek virágcsokrot nyújtottak út folyt a kora reggeli órákig. Kitűnő gulyás, tisztelői. Az előadást tánc követte, amely a debreceni, ropogós kifli, jó bor, hideg sör, legjobb hangulatban a késő hajnali órákig cukrászda öntöttek a lonkndókba uj erőt. A tartott. A szives párolásért a szépszámú jól sikerült mulatságot nem egyhamar fog közönségnek utón is-hálás köszönetét ják elfelejteni Boglyason. mond a rendezőség. Hadikölcsönök. Az egyik fővárosi Salgótarjáni festőművész. Az lap felvetette a kérdést, mi lesz a hadiköl. .Aradi Közlöny" folyó évi április 22-én csönökkel? Nemsokára lejár az első hadimegjelent számában egy salgótarjáni fiúról kölcsönkötvények ideje. Az állam úgy lát emlékezik meg, azonban öt aradinak vindi szik nem sokat törődik vele, hogy valami kálja. miért is szükségét érezzük annak, lyen formában értékelje a sok kis embertől hogy az oláhoktól visszarekviráljuk. Wuchekölcsönvett akkor még értékes vagyont. Vá tich László salgótarjáni születésű. Wucherosunkból is igen sokan adták oda utolsó ticli József volt villanytársulnti üzemvezető koronájukat sokszor tisztán hazaszeretetből. fiúról van szó, ki 17 éves kora dacára jó S ma nem egy dúsgazdag embertől hallom, hírnévnek örvendő festőművész. Bizonyára hogy neki volt esze, mert ó bizony alig sokan vannak olvasóink között, akik kelle adott hadikölcsönbe valamit, ma azt sem mesen emlékeznek vissza a vig kedélyű tudja, mennyi a vagyona, pedik békében, Wuchetichre, aki most bizonyára — lega normális viszonyok között nem álmodta, lább reméljük — nem vig kedélyű, mert hogy. a háború földi paradicsomot jelent oláhok között . lakik. Jóleső érzés tölt el számára. Tessék most ezeket a háborús bennünket akkor amidőn őt fia sikerei al szerzeményeket kíméletlenül megadóztatni s kalmából üdvözöljük és sok szerencsét kí valamilyen formában kárpótolni a kisembe vánunk mindkettőjüknek. reket, *hkik nemcsak pénzüket, de vérüket A m. kárp. egy. helyi csoportja, mint is a haza oltárára tették. Ma, amikor pl. a letétben lévő hadikölcsönöket, kauciók cél értesültünk a turista-utak vágását szorgal masan folytatja. Örömmel üdvözöljük az jára egyes intézetek a névérték havi 2 per egyesület ügybuzgalmát, amelynek létezése centjéért a felek tudta nélkül kölcsönadhat ják, lehetetlen, hogy ekkor a hazafias ál igen kellemes napokat szerzett mar váro dozatot hozott kisemberek legyenek a hadisunk közönségének s a jelek arra mutatnak, hogy a szép Tátrából idesznkadt lelkes ve kölcsön áldozatai Azok, akiknek volna sza vuk illetékes helyen kisemberek vagyonká zetők, élén a polgármesterünkkel, akik föl jának sorsát helyes irányban befolyásolni, fedezték és értékellek vidékünk szépségét, nem sokat törődnek vele, mert a kis, vagy kifogják fejleszteni a múltban teljesen el nagy (?) összeg amit ők jegyeztek már bi hanyagolt turisztikánkat. Itt említjük meg, hogy rendkívül kedves sétánya van a acél zonyára régen megtérült másmódon s meg térül százszorosán, ezerszeresen anélkül, gyárnak az u. u. „Dolinkában*, a fenyve hogy a hadikölcsönök nehéz, aprólékos sekkel beültetett gyönyörű völgyben, ahol mint halljuk, az SSE. sporttelepe is készül. ügyére időt vesztegetnének. Ritkán mond hatjuk ma valakire, hogy a közért dolgozik, A sétányt 20 —25 évvel ezelőtt Borbély a legtöbb szereplésnek egyéni érdek az in Lajos vezérigazgató létesítette, később nem dítója, sőt elgáncsolni igyekeznek, aki nem sokat törődtek vele, ma azonban gyönyörű igy cselekszik. Nehezen várjuk az idők sétahelye városunknak. Liptny gyárigazgató jobbrafordulását. nagy súlyt helyez ennek karbantartására s ebben kell, hogy mindenki készséggel támo Baleset. Folyó hó 23-án reggel a sod gassa öt. mert hiábavaló minden fáradsága, ronygyárban egy villamos motor indításnál ha durván tépjük, tapossuk, lelegeltetjük a Pachota motorkezelő. Deák és Hlinka vil szépen fejlődő ujtclepitésü fenyőfákat. Vá lanyszerelők súlyosan megsebesültek áram rosunknak nemcsak mint diszél, hanem mint kicsapás következtében. Pachota elvesztette egészségi és szórakozási szempontból rendjobb szemét, Hlinka mindkét szemén súlyo r kívül fontos helyét értékeljük. Sokan nem san megsebesült s Deák arcán vágások és ismerik e szép völgyet, amelyre felhívjuk a ütések láthatók. A szerencsés véletlennek szabadba vágyó közönség figyelmét. köszönhető, hogy emberéletben nem esett Felülfízetések. Az acélgyári .Dalkör" kár. A kicsapás oly erős robbanás kíséreté által tartott .Négerestély" feíülfizetései. A ben történt, hogy az első pillanatban bor zalmas katasztrófáról kaptunk hirt, később, .Salgótarjáni Posta Altisztek" jegymegvál tás címén 500 korona. Felülfizetésképen: azonban hála Istennek kisebb méretűnek bi zonyult a baleset. Ez az esztendő sok áldo László László 550 kor, Ballada Béla 400 kor., Hering János, Réti Henrik 200 — 200 zatot követelt már az ipari munkásság kö réből Salgótarjánban és vidékén. Megren kor., Gaál Ferenc 150 kor., Stransz Károly, dülünk, amikor újabb szerencsétlenségről Nemes Gyula, Tóth Sándor 100—100 kor., Kraján Ferenc. Iván János, Pojedák Béla, hallunk, mert a legtöbb esetben családfenKiss János 50 - 50 korona, összesen 2500 tnrtókról van szó, s a mai súlyos gazdasági helyzetben, még kenyérkereső férj vagy atya koronát. Ezúttal köszöni az acélgyári .Dal meilett is küzdelem az élet, ezek nélkül kör’ az iránta megnyilvánult áldozatkész kétségbeejtő! Itt einlitem meg, hogy ilyen séget. * Pünkösdi élet Baglyasalján. Pün eseteknél a helybeli bányaigazgatóság ne mes magatartása kell, hogy követendő példa kösd vasárnapján délután játszotta bajnoki legyen minden más vállalat előtt, mert n mérkőzését a BaSE. a Gyöngyösi Spk. csa bányaigazgatóság első sorban az ő alkal patával. A mérkőzés, mely mindvégig élve mazottjainak, rokkontjainak, vagy a szeren zetes és izgalmas lefolyású volt 00 eldön csétlenül járt hozzátartozóinak ad kenyeret, tetlenül végződött. A baglyasi csapat volt n többet támadó fél és csak a csatársor alkalmaztatást. Ennek követése tisztán csak a szív, a lélek dolga. Ha a. szerencsétlen goólképtelenségének, meg a gyöngyösi vé delem nivossúgánnk tudható be az ered ségben jóakaratu pártfogást tapasztalunk a vezetők részéről, örömmel könyveljük el mény, mely a baglyasiakat szép reményre emlékünkben ezt s lesz idő, amikor ennek jogosíthatja. Este 9 órakor a kaszinó nagy kamatait ők, vagy gyermekeik is élvezhe termében a sportegylet rendezett nagyon tik majd I jól sikerült műkedvelői előadást. Szinreke- rült a „Gyimesi vadvirág", mely nagyon szépen sikerült. Az összes szereplőkön meg látszott az iparkodás, mellyel szerepüket nemcsak betanulni, de átérezni is igyekeztek Előadás után a termet zsúfolásig megtöltő közönség a . másnapi nagy „murim" való te kintettel hamarosan hazaszéledt. Hétfőn Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga Salgótarjáni Osztályának jú nius hó 10. kistoronyéi közgyűlése. Országos érdeklődés mellett tartja meg az Országos Keresztény Nemzeti Liga Salgó tarjáni Osztálya június hó 10-én Kisterenyén közgyűlését. A gyűlésre n keresztény 3 vezető világ krémje fog lejönni, hogy tat vallást tegyen a keresztény Magyarország talpraúllitása, gazdasági és politikai újjáépí tése magasztos tárgyában. A közgyűlés első része Klsterenyén, a második része pedig Salgótarjánban az acélgyári olvasókörben fog lefolyni. A közgyűlésre ez utón is fel hívjuk olvasóink figyelmét. A közgyűlés sor rendje a következő: 1923. évi jumus hó 10-én A vendégek elutazása Budapestről 1923. VI. 10-én déli 13 órakor induló gyors vonattal. A vendégek érkezése Kisterenye állomásra 15 óra 40 perckor, hol Kutka István a fiók egyesület elnöke fogadja a vendégeket, s kíséretében felvonulnak nz állami iskola épületébe. Kutka István elnök a nemzeti fohásszal megnyitja a gyűlést, üdvözli a vendégeket s méltatja e nap fon tosságát. Tasnádi Szüts Andor h. államtit kár ur óméltósága beszéde. Dr Huszár Ala dár főispán ur óméltóságának beszede. Kutka István köszönő zárszavai. Utazás Salgótarján Acélgyárba 17 óra 30 perckor. Érkezés Salgótarján Acélgyár telepre 18 órakor. A Salgótarjáni Osztálynak évi ren. des közgyűlésének sorrendje. Himnus, énekli a közönség az acélgyári zenekar kísérete mellett. Elnöki megnyitó, a vendégek üd vözlése a közgyűlés jegyzőkönyvének hite lesítésére két tag megjelölése. Főpénztáros jelentése Az 1923. évi költségelőirányzat előterjesztése. Tagdíj-pótlék megállapítása. Elnöki jelentés. A tisztikar lemondása és az uj tisztikar megválasztása. Indítványok. Dr. Ilosvay Bálint h. államtitkár ur Öméltóságá nak beszéde. Elnöki zárszó. Szózat, énekli a közönség az acélgyári zenekar kísérete mellett. A közgyűlést jó időben az acélgyári munkásolvasó egylet kerti helyiségeiben, kedvezőtlen idő esetén annak dísztermében tartjuk meg. Kezdete délután 18 órakor (6 órakor délután). A vacsorán résztvevők, az erre szóló jegyeket Rőder Alfréd főtitkár urnái válthatják. A vacsora ára : 1065 kor. beleértve a fél liter bor árát is. Szinielőadás. Fényes sikerű szinielóadúst rendezett az ihászói Bagolyvárban az inászói ifjúság pünkösd napján. Inászó ifjú sága a szabad természet ölén elővaránoltw pompás színpadon csillag, hold és lampion fény mellett a .Piros bugyellárist* adta elő óriási sikerrel. A szereplők közül becsülésre illő lendülettel játszott Tóth Sándor birnok, Tőrök biró szerepében. Sok tapsot kapott Román Györgyné, a biró felesége, Kossányi Antal, Csillag őrmester és Gonovics Lajos, Káplár. A mulatság rendezője Vadkerti Béla btarsulali tanító volj, akinek agilis munkás sága már sok 'kulturális eszme kivitelének vetette meg alapját. Petőfi emléktábla leleplezés Salgón junius hó 24-én. Országos ünnep ségek keretében fogja Salgótarján és vidé kének közönsége Petőfi emléktábláját lelep lezni Salgó várában junius hó 24-én. Az ünnepélyre országos nevű férfiak fognak lejönni, hogy megjelenésükkel dokumentál ják n legnagyobb magyar dalköltő elévülhe tetlen érdemeit. A fővárosból lejönnek dr Pékár Gyula a Petőfi Társaság elnöke, dr Ferenczy Zoltán nz egyetemi könyvtár igaz gatója, dr. Szávay Gyula n Petőfi Társaság főtitkára s más előkelőségek. Az ünnepély fényét emelni fogják n regösök, tárogatósok és magyar népénekesek, akik gyönyörű prog ramúi keretében fogják méltatni Petőfi hal hatatlan költői érdemeit. Az emléktábla szö vege a következő: Itt járt 1845. junius hó 11-én Petőfi Sándor. Ez n rom ihlette őt .Salgó" művének megírására. Emelte ezt a táblát Salgótarján és vidékének közönsége n költő centenáriuma emlékére. Ez Is valami. Vidéki tudósítónk a na pokban egyik palóc faluban volt jelen a vizsgán, hol az öreg tanitó kérdésére: mit tudsz-s-‘óról? — ,a következő felelet érke zett be: ,A ló hasznos háziállat, négy lába van neki, az ötödik hátul van oszt faroknak hijják. Elviszik a kovácsho, nz lefaragi n körmit, én azt összeszedem oszt belelopom n Pesta bátyám pipájába, aki káromkogyik' Magyarország nem volt, hanem lesz ! �4 Regös ének a bátonyi szénjogról. Naggbátonai R. T.: .Szénjogotok ■ ' . kéne. Három kroncsit kigubázok! — még az is sok érte . . . Vagy ha nem sok, hűm . . . mert . . . hát Sok a jóból is megárt. E vicvacak tarka szénért mi frászt kíván nátok ?! Adjátok el, mig jó vagyok, azlan (nézek) rátok. Am sietve jött a Sakjó, szive Nagybátong.Három kronidesz, az ért sajgó’: ettől lesz a Lipták hulla, nulla, Irta már az aranybulla. Úgy éljen jó Tutakhamen! — négy koronát kaptok! ámen.* Palócz szeme felragyogó, bölcsei jó éceszt vőnek, Külön-külön megalkudtak és eladták mind kettőnek. Kié legyen hát a Aztán csend lelt, várt a palóc, de szorult már rajta a gyócs; Régi alku, hajhaj, Zürich! szerette volna már zűriek! Nincs kelete vigasz-szónak: nép bölcsei pofozódnak, S unokánk is meghalni fog s nem lesz se szén, se pénz, se jog. Avagy egyszer kibékül majd nulla-nulla (00) és az Áron kifizetnek Bátony! Smüle valutában Boglyas. ANYAKÖNYVI KIVONAT. 1923. évi május hó 19-től, 27-ig. Házasságot kötöttek: Zsidai István és Varga Veronika Salgótarján. Elhaltak: Jenei György 12 hónapos, Horváth István bányatársulati vasöntő-mes^er 58 éves, Salgótarján. Kordlót Ilona 3 éves Salgóbánya. Nagy Erzsébet 1 hónapos Vadaskert. Pobozsni Gabriella 12 hónapos acélgyártelep. Tschosch József 20 hónapos bányatelep. Édes jó atyánk elhalálozása alkalmából a családunk iránt sok oldalról megnyilvánult részvétért ez utón is fogadják hálás köszönetünket. Jászárokszállási T. C. — Baglyasi S. E. 0:0. Jószárokszálláson május 27-én a közön ség terroriszlikus felépése s a talaj haszna vehetetlensége annyira befolyásolták a Ba. S. E. lelkes tagjait, hogy az első félidőt védekezésre tudták felhasználni. A második ban azonban megsemmisítő fölénnyel nyom ták le a heves támadásoktól összeroppant JTC.-t, kik csak a durva bekkjeiknek kö szönhetik s inkább talán a közönségüknek a CkO-as eredményt. A közönség ugyanis gyönyörűen viselke dett, már csak az hiányzott, hogy egy pár BaSE. játékost lelőjjenek a pályáról. S a mécses után olyan kőzáporral búcsú zott a kocsikon távozó BaSE. legényeitől, amelyet még nem látott s amit nem fog el feledni soha. A BaSE. bekje megint Gogola volt, kinek viszont Solymosy kapus segített nagyon bravúros védéseivel. A csatársorban Szabó és Blabla voltak nagyszerűek. Horváth Árpád, Horváth László, r. kath. segédlelkész. L btársulatl tanító. *) E rovatban közőltekérl felelősséget a szerkesztőség. vállal nem Mindenféle lakatos, mechanikus, villanyszerelési munkát elvállalok ifj. Timaróczky Sándor lakatos, mechanikus SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Lett ebből pór, ajvé, hűhó; harcba ment egész Jerichó, szénjog s kitől marad majd ott a fog?! Nyilttér.*) SPORT. Szól i S 1923 lutiius 2. A MUNKA és A ,,MUNKA“ Sajtóvállalat R. T. meg alakulása immár küszöbön áll, kérjük, hogy a részvényjegyzési pénzeket kiadóhivatalunk hoz sürgősen beküldeni szíveskedjenek. A kintlevó iveket legkésőbb junius hó 10-ig szíveskedjenek beküldeni. Olvasóközönségünket tisztelettel fi gyelmeztetjük, hogy akik lapunknak két első számát nem küldték vissza, előfizetőink so rába iktattuk. Az előfizetési dijak elfogadá sát a következő urak voltak szívesek vál lalni : Bányaigazgatóság Salgótarján, Bollner Pál, Lúgért Leó. Északm. k. b. Baglyas, Kraft Aladár, Zsigmond József. Acélgyár Salgótarján, Schujcr Ferenc, Katona László. Zagyvarakodó, Palicza József. Róna btelep, Arvay Géza, Krics N. Somlyó b. telep, Springer N. Északm. k. b. Nemtibánya, Kunzt János. Mátranovák btelep, Zeman N. Mátranovák község, Papp János. Nagybátony, Schwetz József és Kádár József. Salgótarján város, Révay Sándor, Ujj István és Kriffel N. Allomásfőnökség, Piszárszky József. Zagyvapálfalván, Bacsó József. Éle sen, Bóth Gy. Ezenkívül a szerkesztőség bármely tagja szívesen vesz át előfizetési dijakat s minden hónapban egyszer megbí zottunk megy házhoz az inkasszálás végett. A beérkezett cikkeket s referádákat, ha néha később közöljük, szives elnézést ké rünk, mert helyszűke miatf olykor a legjobb akarat mellet sem tudjuk hozni. villanyszerelő Starján, Erzsébet-tér. Tánciskola megnyitás! iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin Van szerencsém a t. tánckedvelö közónség tudomására adni, miszerint folyó év junius hó Lén a .VADÁSZo SZÁLLODA* tánctermében o tánctanfolyamot nyitok, iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Táncórák: Gyermekek részére délután 6—8-ig. Felnőttek részére este 8 - 10-ig Adok különórát a helyiségben és kívánatra házhoz is megyek. Beiratkozni lehet a tánc helyiségben este fél 9-tőí fél JO-ig. Négy hónapig hetenként kétszer gyakorlótáncestély. Szombat és vasárnap este 8—12 óráig. Leckedij 150 kor. Tandíj 6 hétre 3000 kor. Beiratás 200 korona. A tandíjak a tánctanitás kezdeténél fizeten dők. A t. érdekelt közönség b. pártfogását kérve vagyok tisztelettel: Hulik Lajos, ** oki. tánc- és illemtanár. TAVASZRA ÉS NYÁRRA szükséges ruházatát az 1860. éV óta fennálló áruházunkban már most szerezze be, mert az összes osztályainkon már beérkeztek a legszebb újdonságok és az árusítás az ismert szolid és előnyös árakon megkezdődött. SZÖVETOSZTÁLY Legújabb női ruha-, kosztüm és kabát kelmék. Eredeti angol férfiöltöny, nad rág- és raglánkelmék. VÁSZONOSZTÁLY í Stfúnok*. lenvásznak. lepedővásznak. damssztabroszok rs szalvéták fehér és nmekben, kombinézskészletek Agynemudamaszt. legfinomabb zefirek és frenchek férfung részére meglepő nagy választékban. I Fürdőrzezon-újdonságok nagy választékban u. m. I fürdők,,penyek. frotirkelrnek. frotirlepedők. fürdő ruhák. lapkák és cipők. Külön bélés- és díszosztály. SELYEMOSZTÁLY MOSÓOSZTÁLY Különleges szép svájci cémagrenadinok, etaininnk. epongok. valódi gyapjú delainok és mosók. ___ FEHÉRNEMŰOSZTÁLY____ Női ingek, nadrágok, kombinék, leibchenek, zsebkendők, férfiingek fehér és színesben, rövi és szi- nesben, rövid és hosszú lábravalók, gyermek- és csecsemő fehérneműek elsőrangu kivitelben. _NÖI KONFEKCIÓOSZTÁLY _ Legújabb női szővetruhák. felöltők, gummiköpenyek. aljak, pongyolák és juponok minden tetszésszerinti kivitelben. Crépe de Chine, Geozgette, inaroquin, nyers selyem. Divatselymek és trikóselymek gyönyörű választékban. _____ KÖTÖTTÁRÚ-OSZTÁLY_____ Harisnyák, keztyűk, zoknik, gycrmektrikók, szvetierek. női kötött kabátok és jumperek leg újabb kivitelben. Hímzett ágyneműéit, ílanelltakarók és divalpapfanok, gyönyörű szép kivitelben. oo Maradékok igen olcsón, oo STERN JÓZSEF R.-T. BUDAPEST, IV., KÁLVIN-TÉRI. ,,TURUL''-nyomda, Salgótarján, ' � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_munka_1923-1926_00018.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1923_06_2.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1923-06-02 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 1. évfolyam 5. szám (1923. június 2.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom