https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6b8a4f82ce021377c3ed81bc7bff0748.jpg d0379ede086ab6bbeeaf51daebde0e52 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/85ee143efd32c3d5f482fddd9ed80a96.pdf 4974e659f9268f62a61b52caa3966a2b PDF Text Text 11. évfolyam. Salgótarján. 1909. április 21. 16. szám. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: Sftes évr* . . Fii ívre . . . vm 10.5.— ÍTT» . . 150 uácn ára 20 fill. Minden a lap asellemi rétiéi illeti kieleaéayak A Polgári Kör tagjai át tanítók részére: Egén évre . . . Fél évre .... 1— Negyedévre . . . 1.50 A kaszinóról. (Folytatta.) (FA) A Kaszinó kérdést figyelemmel kisérő t. olvasóink lapunk 14. számában ' „a kaszinó kérdéséhez* c. alatt egy contra cikket olvastak, mely végeredményben azon következtetésre jut, hogy igenis kell kaszinó. A cikk bevezető soraiban heves az ellenállás, törekvésünket nem nézi egyébnek, mint egy kártyabarlangot terem­ teni kívánó törekvésnek és a leghatáro­ zottabban kijelenti, hogy nem keli nekünk kaszinó. A legtávolabbról sem Nzándékozun khirlapi polémiákba bocsájtkozni s ezért nem is fogunk a cikk minden részére kiterjeszkedni. Midőn az eszmét felelevenítettük, felhívtuk a közönség figyelmét, hogy a nézeteket pro és kontra szellőztessük. Ez alatt természetesen csak azt értettük, hogy a tárgyhoz érdemben hozzászóljon az, a ki­ nek az ügy mellett, vagy ellene érvei van­ nak. Hogy azonban b irki is bírálatot gya­ koroljon az elmondottak fölött nem tárgyi értelemben, az ellen tiltakoznunk kell. Ezéit kijelentjük, hogy a jövőben-e tárgyhoz csak oly cikkeket fogadunk el közlésre, melyek tárgyilagosan szólnak az ügyhöz. Örömmel látunk mi ellenvéleménye­ ket ia és meghajolunk az olyan fejtege­ tések előtt, melyek az általunk elfogadott nézet ellenkezőjéről győznek meg bennün­ ket. De ha akarki, az előzmények isme­ Felelős szerkesztő: Dr. CZIGLER JAKAB valamint hirdetések áe oliftaetóeek a .Saigátarjáa ét Vidéke* aaerkoaaUeágéhea, vagy a Borét nyomdába intéandik. rése nélkül nem a legválogatottabb kife­ jezésekkel, hamis adatok bevonásával oly formán harcol ellenünk, hogy előbb százszoros nemet, majd utóbb elismerve tötekvésünk fontosságát, a legszelídebb igent mond, az olyan vélemény nem eshelik beszámítás alá, ha még azt is hozzávesszük, hogy egyetlen gondolat nincs a cikkben olyan, amit korábbi fejtegeté­ seinkben ne adtunk volna le. Nem folytatjuk igy tovább, több oknál fogva: Elsősorban azért n«m, mert az emlitett cikk, nyomtatásban már meg­ jeleni; másodszor mindenkivel szemben illő hangon óhajtunk beszélni még akkor is, ha alapos dorgálást érdemel s igy megállunk akkor, midőn a heves tónus kezdetéi vette; s végül harmadszor nem akarunk tápot adni áldatlan hírlapi harc­ nak mely fölösleges időfecsérlésből áll anélkül, hogy bármit is eredményezne. Térjünk e helyett inkább át témánkra s folytassuk ott, ahol utóbb elhagytuk. A Kaszinó megalapitásának fontos­ sága elismert dolog. Azon igen jelenték­ • telen ellenhang melleit, amely megszólalt ' — és amely végeredményben az általunk ! óhajtott s már kifejezésre is juttatott mó­ don kívánja a kaszinó megalapítását, — sokkal jelentékenyebb ama buzdítás, melyet községünknek nehány számottevő tagjától kaptunk. -— '■* Igenis szükségünk van kaszinóra, nem azért, hogy otthont adjunk a kár­ tyázó tömegnek, azért sem, hogy azzal TARCZA. A reklám. Irta: Gróf Vilmos, besztercebányai felső kertesk. its. tanár. Az egyszeri góbé, mikor azt kérdezték tőle, hogy tud-e furulyázni, igy felelt: meg­ lehet instáiom, de még nem próbáltam! Jómzgam is olyanformán vagyok most vele: a reklámozás művészetéről szeretnék egyet-mást elmondani, pedig hát tán stilszerü :ttt volna, ha előbb én is egy kis reklámot < apok a saját felolvasásomnak és mentői nagyobb száma közönséget iparkodom síppal, <; >bbal ösazetoborzani, akik híremet vigyék szerte-széjjel, hogy milyen ügyesen értek én is a vásári lárma, a hóhó előidézéséhez. £< neg lehet, hogy csakugyan értek is kicsit hozzá, de hát — instáiom — még én sem próbáltam zajt csapni, publikumot összecsőditeni. Mert címe után ítélve en ől lesz szó, úgy vélik Önök ia bizonyára: ugy-e? Mi is volna egyéb ennél, a reklám? •’ . Reklámot csinál X.-vagy Y. polgártár­ sunk magamagának, amikor napokon keresz­ tül közszemlére teszi kirakatába a műhelyé­ ben készült Empir-kabátot, vagy kézi ügyes­ ségének egyéb remekét, és még hangzatosabb reklámot csináltat magának Z. barátunk az­ zal a jó emmberrel, akivel teszem azt, hír­ lapi köszönetét szavaztat magának azért, hogy a felesége, Unagysága tyúkszemét sze­ rencsésen megoperálta. Reklám biz ez mind a kettő, üzleti fogás. Míg azonban előbbit természetesnek, jogosnak találjuk, utóbbiból annyiból inkább kirí az a bizonyos vásári bódéiz, melyei a magyar ember gyomra — hiába — sehogysem akut bevenni, akármilyen alakban próbáljuk is neki beadni, s amelytől én is azért fáztam kisé, amikor szavaim elején megrótt mulasztásomat elkövettem. Ahogy tán még sem ezt kell csupán a „reklám* szón értenünk? Reklámnak mondja Mikszáth pl. Az új­ ságnak meg a Pester Loydnak is most a legutóbbi karácsonyi számában, „Az ördög kertje* című tárcája folytatásaként megjelent bájos elbeszélésében. A vételkedő nábobokbau, meg pedig kitűnő reklámnak azt a nevezetes esetet, amikor a Szepesság két hírhedt kis­ királyának, név.szerint t^uendel nek és Biom­ nak szépséges lányai anno 1702 beu egyszerre kerültek Klöster Mária, előkelő lőcsei venkisasszony nagyhirü nevelő- (értsd: házasságközvetitő-) intézetébe, vagy mint ő mondja; az- oltárhoz vezető pitvarba. . • No lm Mikszáth mondja, hát minden bi­ zonnyal az is reklám^ aminthogy reklám sok­ sok minden, amit első tekintetre is felisme­ rünk annak, épugy mint aminek a lólábát alig vagyunk képesek meglátni, oly ügyesen a klikkek számát s szülőhelyét szaporít­ suk, hanem azért, hogy a község társa­ dalmi életének irányítására, vezető és útmutató központot nyerjünk. Esen köz­ pontnak hatáskörébe keli hogy tartozzék majd az előbb emlitett két ellenakció fékezése. Természetesen mi sem könnyebb, mint eszméket, célokat s programmokat papírra vetni anélkül, hogy minden eshe­ tőségre kiterjeszkednők. De ha minden .visszatartana bennünket attól, hogy a tervet a megvalósuláshoz közelebb vigyük, úgy legkevésbé sem tart vissza bennün­ ket a helyi viszonyok kedvezőtlen kiala­ kulása, annyival inkább sem, mert hiszen nem évszázadok, sőt nem is évtizedek ideje alatt szülemlettek meg azon gyen­ geségek, amelyek a fejlődést ferde irány­ ba terelték. — Előbbi cikkeinkben már rámutattunk arra, hógy a kaszinó csakis részvény­ társasági alapon volna keresztülvihető. Egyes pénzes urak nem bocsájtkoznak nálunk építkezésekbe. Számításunk szerint a befektetendő tőke csak nehezen adná ki a kamatot. Az építkezés eme nehéz­ ségeit most nem kutatjuk. Annyit azonban teljes bizonyossággal állítunk, hogy egy létesítendő középület építése, melyben a kaszinó, vigadó stb. volna elhelyezendő, szépen jövedelmező vállalkozás lenne. Majd alkalmilag számokkal is kimutatjuk. Addig is gondolkodjanak a dolog fölött azok, kiket az ügy érdekel. van eltakarva. És tessék elhinni, évezredek előtt is már igen jól ismerték eleink, miut ahogy mai napság találkozunk vele léptennyomon, Írásban és képben, felebarátaink szavaiban és cselekedeteiben, akár bevallot­ tan, a hatás-keltéa a céljuk, akár nem, rá­ bukkanunk a reklámra mindenütt, a prima­ donna vidám környezetében épugy, mint az akademkius komor hajlékában. Változik az alak, más-más a köntöse, de a lényege meg­ marad, ami volt: hir, póz, eszköz, szereplés, szóval nagy dob, melyet azért hozunk moz­ gásba, mivel hasznot várunk tőle. Es mert ez igy volt, amióta a világ áll, — mert még Éva anyánk is tán reklámot akart csinálni a kígyónak, — hát nem is fog a reklám megszűnni soha. Ellenkezőleg ma valósággal az, aminek legelején neveztem művészet, tudomány, melyet sajat külön iro­ dalma támogat s melynek igazi apeciáliatái ia vannak, akik leleményességükkel, de még inkább az e nek nyomában járó óiiáai sike­ reikkel méltán bámulatba ejthetik e művé­ szethez kevésbbé értő embertársaikat. . A reklámozásnak természetszerűleg ki­ váltképen a kereskedelem és ipar szolgála­ tában van helye. Itt igazi missziót teljesít: a tömhg-szuggesstióit. Elhiteti vele, hogy er­ re, meg arra a tárgyra feltétlenül szüksége 'van, ezt, meg azt a doldot múlhatatlanul meg kell néznie, tapasstalnia. Eszközei is ebhez képest igen- sokfélék és változatosak. Már a legrégibb népeknek is megvoltak a �2 SALGÓTARJÁN ÉS ViDéke 1909. április 21. mog egy sportoló fiatal embertől, hogy mit écer. ety saját rekonf ásónál,* r«ry egy sikerült gyakorlat elvégzése után? Bi­ zonyára nem úgy érez, mint az a kártyás, aki déltől—eatig minden fillérét otthagyja a kártyaasztalnál és zúgó fejjel kel fel amellől, megfogadva, hegy soha többé kártyát nem nem vesz a kezébe. Természetesen a legkö­ zelebbi alkalommal ismét a festett lapokat forgatja, ahelyett, hogy kinn a mezőn lapdázna, vagy más testgyakorlatot űzne. Egy­ szer ízlelne belé ebbe az élvezetbe, sohsem kívánná a másikat. Félek, hogy már nagyon is hosszúra nyújtom fejtegetésemet, azért be is fejezem i azt. Hiszen, aki okulni akar, ebből is okulhat, | a hitetlennek pedig úgyis hiába beszélek. classikus világ eme hagypmápya arra, hogy | íeuulartasaék és fejicaztowé*. igazolása ez elvnek az, hogy a legna­ A Salgótarjáni Sport Egyesület reacti- gyobb világhatalmasság, Anglia amely ország­ válásával kapcsolatban, nem különben az ez nak gazdasági és szellemi fölénye a többieké iránt támadt lelkesedés fokozására és az felett kétségbevonhatlau, épen az az ország, eszme szélesebb körben való megkedvelteté- amely legmelegebb szeretettel karolja fel a séce, nem mulaszthatom el, hogy ha talán sportnak minden ágát, az alsóbbak és fel­ kissé részletesebben is egyetmást elmondjak sőbbek egyaránt, államférfiak, nagy gondol­ a sport jelentőségéről. kozók foglalkoznak vele, sőt még a törvény­ A szó angál eredetű. Annyit jelent, hogy hozásnak is gondolkodása tárgyát képezi időtöltés, mulatság. De nem haszontalan Ott megtörténik, hogy egy football mérkőzést időtöltés, mint a sport leha ellenzői nevezik, ItoOOO ember néz végig! Az angol hadsereg hanem hatására nézve a munkával egyjelen- legkitűnőbb tisztjei a sporttól edzett férfiak­ tőségü időtöltés. ból kerülnek ki. Ha magasabb szempontból vizsgáljuk De nálunk sem idegen és valami újszerű hatását, a történelem tanúsága szerint a intézmény ez. Csak maga a szó idegen. Az népek fejlődésére befolyással biró okok közt annak tartalmát képező vadászatot, agará alig találunk egyet is, mely a népek sülye- szatot, solymászatot a régi magyarok is j désével vagy emelkedésével szorosabb kap­ nagy kedvteléssel űzték. Bizonyos az, hogy minden egyes ember I csolatban állana, mint azon időtöltések nemei, melyek az egyes népeknél bizonyos korsza­ nek, foglalkozzék az bár szellemi v. testi kokban divatoztak. Amig a római nép szabad munkával, szórakozásra, mulatságra szüksége idejét nemes harcijátékokbau, szekérverse­ van. Az utóbbi ép oly nélkülözhetetlen, mint nyekben, diszkoszvetésben és más hasonló az előbbi. Következőleg nem lehet senki előtt foglalkozásban töltötte, a római birodalom sem közömbös e fontos szükségletének nem hatalma emelkedőben volt, ellenben a hanyatló lehet senki előtt sem közömbös e fontos római birodalom polgárai az érzéki tobzódá­ szükségletének kielégítési módja. Nem hiszem sokba, tivornyázásokba merülnek s pusztul­ hogy bárki is szórakozásra szánt idejét job­ ban és célszerűbben használhatja ki, mint a nak el. Az ókor görögjeinek az olympiai, isthmosi, nemes sporttal. Vagy talán a füstös levegőjű koronthosi versenyek nemzeti ünnepei voltak, kávéházban, kártya v. más szerencsejáték ahol a versenyek győzteseit egy egész nem­ melleit eltölteni az időt ésszerűbb? Akik zet lelkesedése ünnepelte, nevét a költők ezt tartják, azoknak halvány sejtelmük sincs erról a jóleső fáradtságról, amely egy erősebb vették lantjukra. És csodálatos, hogy a testnek ez a nagy athletikai verseny után előfogja a verseny­ kultusza, oz a némelyek szerint céltalan idő­ zőket, arról az örömmámorról, amelyet egytöltés, nem akadályozta meg őket olyan tu­ egy jól megérdemelt győzelem jut, arról a dományos, do főleg művészi alkotások léte­ férfias büszkeségről, amely ilyen alkalommal sítésében, amelyek iránt ma is bámulattal eltölti a győző lelkét. De ha valaki a sport adóz a müveit emberiség. De sőt a sporttól terén csak egy-egy lépéssel jnl előre, ha edzett katonák verték meg Salamisnál és idővel rövidebb és rövidebb idő alatt faija Marathonnál a perzsák túlnyomó seregét és meg a kijelölt távot, nagyobb és nagyobb távolságra dobja el a vasgolyót és diszkoszt, mentették meg a nemzet szabadságát. • a korcsolyázó újabb és újabb gyakorlatok A mai korban, midőn a pozitivista lágfelfogás mindinkább utat tör magának elvégzésére képes, már ez is magában mennyi és háttérbe szorítja a classikusok irántii örömet, mennyi reményt szerez a jövőre nézve. rajongást és tiszteletet, sem szabad megfeled­ A kezdő v. haladó athleta jelölt sohsem azon keznünk a classikus világ ama becses örö­ töpreng, hogy mily nagy nehézségek vannak kéről, mely a test edzése és nemesítése iránti még előtte, hanem annak örül, amit a ne­ törekvésben nyer megvalósulást. Méltó a hézségekből már legyőzött. Kérdezzük csak A sport jelentőségéről. kikiáltóik, akik akárcsak a vásárosbódé meg a hajóhinta hivogatói napjainkban, maguk köré csődítették a bámész közönséget. Az imént mondottam, hogy a reklám uem ama gyermeke. A mythologiabeli Venus Mereurt használta föl ily célra, hotry a megszökött Psychét, illő jutalom Ígéretével valamiképen kinyomozza. Meg is került bizonyosan. Idők múltával azután következett a cégér. Szintén nem uj dolog. Herculannmban pl. ásatás köz­ ben egy pajzsot találtak többek között, a melyen Ámor egy pár cipőt tart a magasba, akár az a mai suszterbolt cégéreinek inasa. És a hirdetés sem lehetett éppen ismeretlen előttük, mert Pompeiben meg ilyen feliratú tábla került napfényre: Vándor menj innen a tizenkettedik toronyig, ott van Sarinus borpincéje. Nézz be. Isten veled 1“ Róma már a plakátreklámot is ismerte, az Albumnak nevezett hirdető táblát. Előbb a középületek falait, majd később a templomok ajtaját hasz­ nálták fel, utóbb külön hirdető oszlopokat is alkalmaztak. De sőt még az újsághirdetés sem mai keletű. A legelső hírlap a XV. szá­ zad szüleménye; hirdetést azonban legelőször csak 1633-ban hozott egy párisi lap. Jóval fiatalabb eszköze mindenesetre a reklámozásnak a kirakat Úgyszólván a teg­ nap és ma alkotása^ mely most éli igazán kedves, napról-napra virulóbb, szinte szemet­ jeiket gyönyörködtető hajadonkorát a mely­ nek felöltöztetésén, csinosításán oly sok ügyes kéz, mondhatni annyi szeretettel és lelemé- Hirek. A Polgári Kör választmányának gyű­ lése. Igen fontos közgyűlés volt f. hó 90-án, melyről technikai okoknál fogva csak jövő számunkban referálhatunk. Miután a közgyű­ lés napirendje előzőleg a Polgári Körben meg lesz vitatva ez alkalommal a f. hő 19én megtartott választmányi gyűlés látogatott volt. Dr. Pollatsek Ármin ügyvezető elnök a gyűlést megnyitván üdvözli a megjelent ta­ gokat. Mull gyűlés jegyzőkönyve felolvastatik s hitelesíttetik. A Pécskő patak szabá­ lyozásának Ugye. Tóth Gyula községi biró előadja, hogy a tervek és költségvetés már készek a képviselőtestület elvben elfogadta és igy a jövő közgyűlés névszerinti szavazás­ ban végleg dönt, remélhető, hogy még a f. évben megkezdődnek a munkálatok. A költ­ ségek 80000 k.-ra rúgnak, melyek a közmunka alapból fedezendők. Rákos Gyula kérdi, hogy a födött csaturna ut mily magasságot foglal el, nehogy esetleg a lefolyó viz a járdát el­ öntse. A járdát emelni nem lehet, mert az­ által a cigányutcai lakások értéktelenné vál­ nának, kérdi ki tériére megyen majd az egyes házak csatornázása? Lipthay B. Jenő mérnök szerint a csatorna 3 m. széles 18 m. magas lesz, az ntszéllel egyirányú. Az egyes házakból a csatornákat a háztulajdonosok kötelesek megcsináltatni. A Pécskő árok két nyességgel fáradozik. Csak végig kell mennünk kivált ngy karácsony és újév körül akárcsak ezen a mi kis városkánkon. Laikus ember azt vélné, hogy túlságo­ san nagy fontosságot tulaidonilunk tán a kirakatnak; hiába való erőlködés a vevőt evvel is csábítgatni akarni. De ezt csaku­ gyan csak laikus mondhatja Kérdezze meg magát az üzletemberét, aki pedig valamelyest mégis csak jobban ért hozzá, és a hirdetés, plakátozás és egyéb reklámozási formák ren­ geteg költségei is az ő bőrére mennek, miért költ hát mégis ezreket, meg ezreket egy dí­ szes portaiéra és fizet nagy saláriumokat I -j-1 ügyes kirakatrendezőnek? No de tán elég is lesz most egyelőre ennyi a kirakatokról. Pillantsunk inkább e tárgynál kissé vissza a múltba, és azokba a „régi időkbe**, amikor még kereskedőnek lenni aligha lehetett valami nagy élvezet, mivel a kelet fűszereit, selymét, gyöngyét, balzsamos illatszereit és gyógyító füvei ha­ zaszállító karavánoknak nemcsak a sivatag vadállataival, a gyilkos számummal, útonálló beduinokkal és lézengő rit terek kel kellett megküzdeniök, de ak r minálunk a sötét előítéletek korszakában, annyira, lenézte a büszke öijtnagyar a kalmár-foglaikoz ist, hogy legföljebb csak megtűrte, de ahol lehetett, Isten-igazában meg is sarcolta minden lelki­ furdalás nélkül, akár az örmény, akár.a tö­ rök. görög, vagy zsidó csiszárt egyaránt, úgy hogy p. o. az époly emberséges, mint vitéz Hunyady János, országk ormány zó, egyenesen kénytelen volt Bánffy Hányad büszke várurának erélyesen megtiltani, begy az országúton elvonulókat ki ne fosztogassa. Bezzeg akkor nemhogy kirakatba nem helyezték a kereskedők értékes portékáikat, de ha t hetik vala, még bőrük alá is elrejtegitik, a csak a legmesszebb menő óvatos­ ság szeimneltartásával mutogatták meg oly­ kor kincseiket egyes kiváltságosabbnak. Út­ közben kettős hármas fenekű, meg oldalú ládákba csomagolták holmijukat. Pihenő ál­ lomásaikon csakis a kisebb értékű dolgokat szedték elő, ekkor is csak furfanggal véde­ kezve a durva tömeg ellen, orvosnak, bűvész­ nek, jövendőmondónak advan ki magukat, s ha még ez sem használt, bizony fegyveres kézzel hessegették el őket, ha ngyan mindig hatásos „bakais** eszközéhez nem nyúltak in­ kább, melynek árán némi oltalomhoz, biztos szálláshoz juthattak. Ehhez képest már kétségtelenül jókora haladás- jelenteti, amikor állandó bolthelyi­ séget mertek tartani. De persze, hogy milyen épületek voltak, arról legkönnyebben tán mi jlkothatunkjtt magunknak fogalmat, a Fuggereknek ebben az egykori hires bányavá­ rosában. Nem ismerték ngyan még az u. n. páncél szobákat, de annál vastagabb falak és vasas ajtók mögött húzódott meg a ke­ reskedő, és valóságos vallatás alá fogta elő­ zőleg a jövevényt, mielőtt legsilányabb por �1909. április 21. kőfal mederrel lesz ellátva. Lsufer Gábor elhívja az ^elöljáróság Ügycl’uól,. hogy <a. .•pilóauib kalló éTttttlöággil’járjou b«, uchuxy u hibás legyen és esetleg rövid idő múlva javításokra szoruljon, úgy mint az a Tarjáin pataknál már is szükséges. Rákos Gyula azon íi Itétel alatt járul hozzá a Pécskő patak xabályozásához, ha az által a cigány-utcai akók érdeke hátrányt nem szenved. A kör t ilasztmánya ily értelemben határoz. Hosz.ibb vitára adott alkalmat a vásárcsarnok ütésének ügye. Tóth Gyula községi bíró '.óadja, hogy a jelenlegi piaci állapotok tartHatatlanok. A kofák az élelmi szereket ré--.int ládákon, gyékényen, sőt puszta földön árulják, a sár ott nagy s azonkívül ott áll­ tnak kocsik s képződnek a trágyadombok. V képviselőtestület elvben elfogadta a vásár­ csarnok épitését és ntasitotta az elöljárósá­ got, hogy a terveket és költségvetést készít­ tesse el. A költségvetés és tervek készek. A vásárcsarnok a vasúti testtel egyenközüen a Hankus-féle háztól a Böhm házig volna építendő, 12 kisebb és 4 nagyobb elárusító számára, a költsége 22Ü00 kor. Elvben a választmány minden egyes tagja helyesli a vásárcsarnok épitését, de egy része addig akarna várni, mig a megállóhely felépítése után a piactér végleg rendezve lesz. Tóth Gyula községi biró előadja, hogy a megálló­ hely kérdése független a vásárcsarnok épí­ tésétől. A vásárcsarnok építése a közrégnek uem képezi njabb terhét sőt állandó jövedel­ mi forrását 8 annak létesítése már közegész­ ségügyi okokból is mielőbb szükséges. Rákos Gyula óvva inti az elöljáróságot, hogy egy­ szerre, hirtelen nagy vállalkozásokba fogjon, nehogy a község a nagy teher alatt összeroskadjon. Mire a községi biró ismételten megjegyzi, hogy ezen épités nem ró terhet a községre, sőt jövedelmi alapot fog képezni. A választmány többsége a községi biró indilványát fogadja el. Elnök előadja, hogy a megállóhely kérdése végleg elhatározott tény és 1910 — il-ben lesz megoldva. (Adj Isten). A harmadik körzetben építendő állami elemi népiskola számára ngy a kir. tanfelügyelő, mint az elöljáróság legalkalmasabbnak tartja a Poloska melletti 400 m‘ teret, melynek ára: m’ 6 kor. Rákos Gyula kérdő ére kije­ lenti a községi biró, hogy az 5’/, pótadó fedezi az állami népiskolákra fordítandó őszszes szükségletet Tárgyalva lesz a közgyütékáit is előszedegetni merte volna, hát még mielőtt a rejtettebb kincseit is kitárta. Mekkora ugrás volt még ettől a mai fényes kirakatokig, az üzleteknek eme Ki­ sebb kiadása tükörképéig, melyeken át nem­ esik a bent kapható árucikkeket ismerjük meg, de még . . . magának a tulajdonosnak az ízlését, úgyszólván egyéniségét is. Mert e< az a bizonyos cégér, amelyre igenis, a közmondás ellenére is bizony szüksége van a i-'gjobb bornak is! Reklám igaz, a fényes kirakat, nem is titkolja mivoltát. Jól teszi. Csak aztán hűm­ be *. sarlatáneria, vásári hűhó ne legyen még se. s amit Ígér,- meg is tartsa becsülettel és ti . tességea, megbízható kiszolgálás támog-v -a mindenkor! De hát reklám nélkül semmiféle vallalat öl óm lehet; a milliárdosok trösztje époly k' • ssé nélkülözheti, mint az utolsó szatócs. borsa ez neki, vagy mint Macanly, a hues történetiró, mondja: az üzlet szempont­ ját >1 ugyanaz, ami a gépeknek motónkus ereje. De a reklám művészet is legyen egyút­ tal. mondja egyik okos német író, énekeljen & ne . .. ordítson mint valami falusi rí paca! A reklámozásnak felsorolt fajain kívül ttánios egyéb módjával ér formájával talál­ kozónk -ma már. Első helyen említem a pia? SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 8 lés előtt községünknek egy igen Tégi baja, | épület, flá, a. báoy#tár»ul*ti zeaekar kiaére* ffliUrn pgyik oblftla iárpáü|r>,»k om*lév°iáa | <ébenr ÍRt a. UbváazdtR ht játszotta. á mmfalton c-a tornával’ való ••llatába, kezdve a kar, mely idő alatt a bányászzáazlót lehoz­ Friedmnit'-féle háztól, a r. k. paroklyáig ták az emeletről, a zászló alatt hely volt kévolna építendő a csatorna, mig a járda a szilve a kitüntetett részére, majd a tiaztvíHungáriától a Kainer-féle házig emelendő selőikar torából előlépett Stempl Gyula bá­ volna. A maximális emelés 40 cin. A költség nyakapitány és szép beszéde kíséretében át­ 11000 kor. Rákos Gyula éri az elöljárósá­ nyújtotta Pirtz József bányameaternek az got, hogy a terveket előbb ismertesse meg, érdem ezüst keresztet, melyért nevezett meg­ nehogy egyes háztulajdonosok kárt szenved­ hatva mondott köszönetét; majd Gerő Nán­ jen k. dor bányaigazgató megköszönte a bányaka­ pitánynak fáradozását Annak megtörténte Felolvasás. Lipthay B Jenő acélgyári mérnök jövő szombaton, május hó t-én este után a csoport lefényképeztetetL Onnét tör­ 8 órakor a Polgári körben felolvasást tart a tént az indulás a casinóhoz, hol egy 120 Torpedó hajókról Kívánatos volna, hogy úgy terítékű társas ebéd. A salgótarjáni hatóság a kör tagjai, mint vendégek minél nagyobb is volt képviselve, Papp János főjegyző, Tóth Gyula községi biró. Szecsey Ernő főbíró és számban megjelenjenek. A leányegyesüIet A salgótarjáni leány­ Bodó János jegyző és Gleidnra Géza eap. egyesület f. hó 18 án vasárnap d. u. tartotta plébános voltak jelen. A második fogás után első közgyűlését a Vadász szálloda nagyter­ Stempl Gyula bányakapitány szóra emelke­ mében Gergely Stella urhölgy polg. isk. ta­ dett és szép beszédében éltette a királyt. nárnő elnöklete alatt. A közgyűlés tárgya: Majd Gerő Nándor beszédeit mondott a bá­ az alapszabályok ismertetése és elfogadása nyakapitányra és a munkásokra. Szép és volt. A Fodor Aladár, titkár által bemutatott megható beszédet mondott még Gleidnra Géza alapszabályokat a közgyűlés elfogadta, mire esp. plébános, mely nagy tetszést aratott azok a belügyminisz eriumhoz jóváhagyás Beszélt még Müller központi tisztviselő, Tóth végett fel lesznek terjesztve Jegyzőnek, az Gyula községi biró, Koháry János tanító­ időközben leköszönt Schneller Olga helyébe, igazgató, Kamas Rezső és Stöhr Jenő bá­ Simegi Guszti k. a. lett megválasztva. nyamérnökök, és Gruber Arthnr főaknász. S a vendégek 5 óra után elmentek, az ünne­ Sorozás. Hangos volt az utca f. hó 15, 16 és 17-én. Kurjongattak a sorozásra bei­ pélynek vége csak késő este lett dézett legények, mig a katonaságra alkal­ masnak találtak hozzátartozói bánkódtak. Ez évben az alkalmasnak találtak száma több 300, Salgótarján és környékéről 82-őt vettek be katonának. Kellemetlen vendégek. F. hó 13-án érkezett községünkbe két bpesti vendég névszerint Szintéi Jenő és Hervold Ferenc. Egri Gyula rendőrtanácsosnak gyanús volt mind­ kettő és az állomásnál mindkettőt előzetesen letartóztatta, egyúttal kérdést intézett felő­ lük a bpesti főkapitánysághoz. Qtt ngy lát­ szik jól ismerhették mind a kettőt Mindkét vendég visszatoloncoltatott Budapestre, ne­ hogy mi közelebbi ismeretségre jöjjünk velük. Mindkettő ismert betörő. Kitüntetés. Verőfényes nap szórta fé­ nyes sugarait, mintha csak a menny is tudta volna, hogy valami különös dulog fog tör­ ténni a bányatelepen. A nemzeti zászló leng az igazgatósági épületen, matatva a helyet, hol fog az ünnepély végbemenni. Hiszen ün­ nepélynek nevezhetjük a nem mindennapi Triesti Általános Biztositó Társulat eseményt, midőn Ő felsége a király Pirtz (Assicurazioni Generali) Budapest, V„ DoJózsef bányamesterl 40 éven át a bányászat­ rottya-utca 10. Lapunk mai számának „Köz­ nál szerzett érdemeiért, az érdem ezüstke­ gazdaság- című rovatában, közöljük a Triesti reszttel tüntette ki, mely a mai napon nagy általános biztositó társulat a legnagyobb, ünnepély keretében átadva lett a kitűnlett- leggazdagabb és legrégibb biztositó intése­ nek. Már jól lu óra előtt lehetet látni tünk mérlegének főbb számadatait. Teljes egyenruhás bányászokat, 11 órakor történt mérleggel a társaság mindenkinek, aki e cél­ a csoportosulás és gyülekezés a casinó előtt, ból hozzáfordul a legnagyobb készséggel szol­ ahonnan az indulás történt az igazgatósági gál. Az intézet elfogad: élet-, tűz-, szállít­ mány-, és betöréses lopás elleni biztosításo­ ká ot és a sokszorosító ipar többi termékeit. kat. Közvetít továbbá: jégbiztositásokat a Micsoda óriási halud.ts e téren csak az u- Magyar jég- és viszontbiztosító r. L valamint tóbbi pár év alatt is! Rs milyen kifogyhatat­ baleset elleni biztosításokat az Első o. álta­ lan leleményességet fejt ki szolgálatában iró, festő és szobrász egymással karöltve és egy­ lános baleset ellen biztositó társaság számára. mással vetekedve! Bizonyára untatnám Önö­ A társulat helybeli főügyuökscge: Kohn Liket. ha részletekre is kiterjeszkedni akarnék. pót és Hercog Gyula. Elég lesz röviden rámutatnom azokra a szebb­ nél szebb képekre és rajzokra, melyekkel Elemi népiskoláink államosítása. Úgy ufón, útfélen találkozunk s melyekkel külö­ a községhez, mint az egyes hit felekezetekhez nösen a külföldi képeslapokban a különféle valamint a palackgyárhoz érkezett miniszteri zsebórákat, hús- és egyt-b kivonatokat, száj­ vizeket. krémeket, csokoládékat, hajnövesz­ átirat szerint népiskoláink államosítása be­ tőket, pezsgő- és más szeszes italféléket ki- fejezett tény. A m. k. vallás- és közoktatás­ nálgntják. sokszor oly ötletes, mondhatnám ügyi miniszter jóváhagyja égy a nagyközség, szellemes ajánlás kíséretében, hogy lehetetlen mint az egyes felekezetek által felajánlott észre nem vennünk. Szinte nem Allhatok egé­ hozzájárulást. A fentemlitett határozat ér­ szen ellent a kisértésnek, hogy legalább egy pátra itt röviden rá ne mutassak abból, amit telmében köteles Salgótarján község az elemi csak a legutóbbi hetekben is megfigyeltem. népiskola mindenkori elhelyezését biztosítani, A Waltbam-zsebórát pl. Szt. Péter tartja ebből a kötelezettségből kifolyólag az 1909. a kezében s azt mondja. „Nem jutsz el ide­ évi augusztus hó végéig a felek esetek tői jében a menyországba, ha ilyet nem veszel.Máskor meg a nap sxétfószló sugarai esnek átveendő épületeket a miniszter által jóvá­ az óralapra s e szavak állnak alatta: „Pon­ hagyóik tarvek alapján átalakíttatni és tel­ tosabb a napnál.- Vagy ugyancsak egy remek jeseit jó * karba hozni. Beleegyezését adja rajz alatt, mely a földnek a nap körüli pá­ továbbá a község, hogy az általa a palack­ lyafutását ábrázolja. „Szabatosabb a járása, gyár környékén fe'épitendő nj iskolai épüle­ mint az égitestek keringése “ tet és telek tulajdonjoga a kir. kincstárra. • lelekkönyvlleg bekebeleztessék. Köteles az �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 4 ösaaes .»vk/>lahelyi»égeket. azok melléképüle­ teit, kiteket, "kerítéseket stb. joknrban tar­ tani, a nagy szünidei takarításról (meszelés­ ről) gondoskodni és épületeket tűzkár ellen biztosítani. Köteles a község az áll. iskola fejlesztése esetén a szükséges uj tantermeket is előállítani s azok rendes bebútorozásáról gondoskodni, az összes állami adók 5‘/0 mint iskolai járulékot minden levonás nélkül elő­ legen negyedévi részletekben, továbbá minden tanitói állás után az orsz. tanítói nyugdíj­ alap javára á 24 kor. nyngdijjárnlékot az áll. pénztárba befizetni, továbbá a r. k. egy ház évi 20 koronát s az ág. ev. egyháznak tulajdonjog elismerése címén 10 koronát fizetni. Az iskolaépités és átalakitás költségének fedezésére visszaengedi a miniszter a község­ nek az 5*/« iskolai pótadót, valamint a pa­ lackgyár által fizetendő évi 800 koronát addig mig az építésre felvett kölcsön törlesz­ tése tart, az iskolaépületékben levő tanítói lakások után évi 300 koronát. A salgótar­ jáni palackgyár köteles az 6‘/» iskolai adón és évi 94 kor. nyugdijjárulékon kivül évi 800 kor. iskolai járulékot fizetni s az áll iskolaépítőéi költségekhez 4000 koronával akként hozzájárulni, hogy a szóban forgó iskolaépitésre Salgótarján község által fel­ veendő törlesztéses kölcsön 4000 koronányi része amortizátiós részleteinek fizetését ma gára vállalja. A felekezetek átadják iskolá­ ikat a hozzátartozó telkekkel tulajdonjogilag a kincstárnak. Fölemlíti az miniszteri leirat hogy az eddigi tanítókat átveszi és a tanitói állások kinevezésénél az egyes felekezeti viszonyokra tekintettel lesz. Úgyszintén te­ kintetbe veszi az ág. ev. egyház ama kikö­ tését, hogy az egyik kinevezett tanító ág. ev. kántori képességgel bírjon, de nem fogadja el ama kikötést, hogy az illető kántortanlló egyszersmind németül s tótul is tudjon. A tantermek fűtéséről az állam gondoskodik. Intézkedik a miniszteri leirat az amortizá­ tiós kölcsön fölvételéről, az építési árlejtés­ ről és az áll iskola gondnokságáról is. Reméljük, hogy tanügyünk végleges rende­ zésével községünk szebb jövőnek néz elébe. Köszönet érte a vall, és közoktatá-ügyi mi­ niszter nrnak, kir. tanfelügyelő urnák, kerü­ letünk képviselőjének és községünk elöljáró­ ságának. Mint értesülünk a szükséges épít­ kezések miatt a felekezeti iskolákban a tanév május 15-ével végződik. 'ragnak, különösen kiemelsndök az alapezabályzzo' rinti nyerdkégtatulátú nfrjf a* idei átutalással együtt 13,017,104 korona 53 fiiért rúg továbbá felemlítendő a 160,000 koronára rúgó kétes követelések tartaléka és az ingatlan tartalék, mely az idei átutálassál 1.418, 602 korona 74 filértt tesz ki réssvényeokint 600 arany frank osztalék korul kifizetésre. A társaság ösasios tartalékjai és alapjai, melyek elsőrangú értékek­ ben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 323.629,347 korona 57 fillérről 346.151,371 koruna 42 fi lérre emelkedtek, molyok következőképen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jeltálug követelések 68. 422,455 korona 68 fillér. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 29.099,8*9 korona 33 flll*r. Értékpa­ pírok 219.102,504 korona 80 fillér. 5. Követelések álés tartományoknál 5.613,421 korona Sófillér. AM'áraeá'taHók 786, 489 koronm 29 fillér. 7. A réas▼? iy*í»k *biztesitott adóslevelei 8.820,000 korona. 8 Éésspéuz és aa intézet követelései, a hitelesók köve­ teléseinek levonásával 11.182.099 korona 57 fillér Összeaen il46.151.371 korona 42 fillér. Ezen értekek­ ből 68.8 millió korona magyar értékekre esik. 470/1909. vhtó. szám.- Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a dunavecsei kir. tör­ vényszéknek 1909. évi Sp. 3/3. sz, végzése következtében Hercegh Imre dunavecsi ügy­ véd Által képviselt Kovács testvérek javára 31 kor. 20 fill, s jár. erejéig 1909. évi mára hó 10 n. foganatosított kielégítési végrehaj­ tás utján lefoglalt és 632 kor.-ra becsült kö­ vetkező ingóságok, u. m.: italok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 213/2. számú végzése folytán 1 kor. 20 till. hátr. tőkekövetelés ennek 1909. évi jan. hó l n.ipjatól járó kamatai, és , ddig összesen 54 kor 35 fill.ben biróilag -már megállapított, költségek erejéig Kazáron, alperes kor<-<ninhelyi->é.-élien leendő megtartására 1909. évi május hó 4-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kilüz tik és ahhoz a venni szándékozók ezen­ nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érinteti ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. Io7. és lOM. § ai értelmében készpénzfizetés mel­ let n legtöbbet igérfiuek, szükség eseten becs­ áron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi apr. 17 n. 1909. április 21. 504/1909. sz. vbtó. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-c. 108. § a értelmében ezennel közhírré teszi, bogy a budapesti kereik, ói vtó kir. törvényszéknek az 1908. évi 149895. számú végzése következtében dr. Nemvirth Ernő bpestj ügyvéd által képviselt Gross­ mann és Ooldsteim javára 150 kor. 28 f s jár. erejéig 1908. évi november hó 28 n. fo­ ganatosított kielégítési végrehajtás utján leés felülfoglalt és 2520 kor.-ra becsült követ­ kező ingóságok, u. m. áruk és temetkezési eszközök nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 249/5. számú végzése folytán 85 kor. 60 fill, tőkekövetelés, ennek 1908. évi október hó 1 napjtól járó 6*/» ka­ matúi, és eddig összesen 28 kor.-ban biróilag már megállapított költségek erejéig Salgó­ tarjánban vhtást szenvedett 209/b. sz. a. levő üzletében leendő megtartására 1909. évi ápr. hó 30-ik napjának d. e. 9 órája ba­ táridőül kifizetik és ahhoz a venni szándé­ kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés melleit a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi ápr. 16 i*. Krúdy Dezső kir. bir. végrehajtó. Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. Sxép és divatos kifogás- Közgazdaság. tálán minőségű sxövetek- A Trleitt Általánsa Biztosító Társulat. (Asilearazioni Generáli) f. í. márcsius hó 18-ín tartott 77-1 k közgyűlésén terjesztettek he az 19o8. évi mérlegek. Az elöttüik fikrő jelentésből Htjuk, hogy az 1908. december 31-én érvényben volt életbiztosiUsi tőkeösszegek 972.108,481 korona és 17 fil­ lért tettek ki, és as év folyamán bevett dijak 42,331, 825 korona és 78 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály díjtartaléké 19.088,145 korona 05 fillérrel 283. 242,702 korona 29 fillérre emelkedett. A tűzbiztosí­ tás! ágban, beleértve a betöréses- és tOktrOve"biztositást a díjbevétel 17.670,409,609 korona biztosítási összeg után 28.868.290 korona 38 fillér volt, miből 10.652,982 korona 55 fillér viszontbiztosításra fordittatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel 18.213,347 kor. 83 fillérre rúgott, és ez összegből 13.079,112 korona 80 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten Jörl érre vitetett át A jövő években esedékessé váló dijkötolezvények összege 122.098,054 korona 94 fillér A szállismánybistositáaí ágbsn a díjbevétel kitett 3. 577.231 korona 84 fillért mely a viszontbetoeitáaok levonása után 1 655,086 korona 52 fillérre rúgott. Ká­ rokért a társaság 1908-ban 39.751,656 korona 71 fil­ lért én alapítása éta 938.794591 korona és 91 fillért fizetett ki E kártérítési összegből basánkra 184 687,933 korona 48 fillér esik. A nyersoég tartalékok közűi, melyek özasesen 20,890.707 korona 37 fillérre bő! kivánatra többsxöri próbával késxit öltönyöket és téli kabátot, xsakofi és felöltőt, különlegessé­ geket pxiosess és lovagló nadrágot, valamint papi —"1 "1 reverandát. 1 1 ■■■ LOBIZE ISIOÍN miiiuiii i oiiKiizai szaiia. Nyomatott a Boroe nyomdában, Salgótarjánban. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000193.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_04_21.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-04-21 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 16. szám (1909. április 21.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján