https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6b7430fe91463b6fd4466a94f0e9391e.jpg 874904dc26928e19a016e2e76c163d6a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7891d2d65bf82860b59a980da0eb7b02.pdf 6b5ecdcfe751cfbd57c98c802378870d PDF Text Text Salgótarján, 1909. március 24. II. évfolyam. 12. szám Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egétl ÍTT# Fii ívre . Negyed ívre Egyes isim . .• 10.— . . 5.— . . 2.50 ire 20 fill. A PolgAri Kör tagjai ti tanítók részére: Egész évre . . . 6— Fél évre .... X— Negyedévre . . . 1.50 Minden a lap Mellem! részét illeti ktalemSnyek Felelős szerkesztő valamint hirdetéseit és eISfizeUtsk a .SalfS- Dr. CZIGLER JAKAB. larjln és Vidéks" MerkssstfiséféhM, vagy a Boros nyomdóba intóaendók. A Polgári kör pedig mindég alkal­ mat ^<1 arra, hogy képviselőtestületi tag­ jai előzőleg is megfontolás és megbeszé­ Salgótarján képviselőtestülete folyó lés tárgyává tehessék a községi gyűlés évi március 19-én rendkivüli közgyűlést tárgysorozatát annál is inkább, mert he­ tartott, a melynek tárgysorozata már is lyesnek és helyén valónak tartja, hogy a biztató előjele annak, hogy községünk képviselőtestületi tagok előre is tiszta elöljárósága az eddigi szürkeségből és a képet nyerjenek arról, amiről a község­ tettek mezején óhajt eredményeket elérni. házán tanácskozniok kell. Hogy az meny­ A mostani tárgysorozat annyi üdvös nyire fontos, nagyon is kitűnt a 19-én és községünk fejlesztésére alkalmas pon­ tartott községi gyűlésen Annyi hiábavaló tot tartalmaz, a mennyit évek hosszú beszédet, annyi tücsköt-bogarat ritkán során talán együttvéve sem tárgyaltak; hallottunk, mint akkor ott. Látszott, hogy mert hogy csak a fontosabbakat említsük, tisztelt képviselőtestületünk tagjai nagy­ ott van a 4-ik pont — tárgya a sertés részének halvány fogalma sem volt a vágóhíd létesítése; a 6-ik pont a Pécskő- tárgysorozat tartalmáról. patak szabályozása, a 8-ik pont, a köz­ Hát ennek jövőre előfordulni nem ségi kórház és menház építése, 9-ik a szabad, hacsak nem akarjuk községi ta­ vásárcsarnok létesitése; 12-ik, a főutca nácstermünket, komédiás bódévá alacsocsatornázása; 13-ik, utcák és terek be- nyitani. fásitása. Helyénvalónak tartjuk tehát figyel­ Mind olyan dolog a minek már ré- meztetni a Polgári kör azon igen tisztelt ges régen meg kellett volna lennie és tagjait, akik egyúttal községi képviselő­ mind olyan, a mi községünk fejlesztésére testületünk is tagjai, hogy jövőre — ha és előhaladására szükséges. községünk érdekeit igazán szivükön vise­ Elöljáróságunk, amit ebből is látjuk, lik — több érdeklődést tanúsítsanak a tudatosan fog hozzá a munkához s ez a kör azon gyűlései iránt, a melyeket a csak dicséretére válik, hanem annál na­ kör azon célból tart, hogy a községi és gyobb panaszunk van, képviselőtestületünk közügyeket alaposan megtárgyalja és szak­ azon tagjai ellen, a kik egyúttal a pol­ szerűen megvitassa- A „ Polgári Körnek“ gári kör tagjai is. Salgótarjánnak amint legutóbbi — épen ezen célból összehít tudjuk, csak egy olyan helye van, a hol választmányi gyűlését a nagyfokú rész­ a községi ügyeket előzőleg alkalma van vétlenség miatt megtartani sem lehetett, minden érdekeltnek megtárgyalni — és mert nem jöttünk össze határozatképes az a Polgári kör. számban. Ha mi közűgyeink iránt igy fogunk viseltetni, akkor Salgótarján nagyon uomoru jövő elé néz. Mert nem elég ám az, hogy nekünk most erős akaratú, érdekeinket szivén viselő községi biránk van, -r- ha nincs segítő társa, a ki intentióit nemcsak megérti, hanem azokat testtel, lélekkel pártolja is. De akárhogyan is legyen, az olyan képviselőtestületi tag, a ki a tanácskozásra tűzött tárgysorozatot csak a gyűlés tar­ tama alatt ösmergeti — meggondolva és szakszerűen hozzá nem szólhat, mert le­ gyen az bármilyen egyszerű dolog is — bizonyos fokú előtanuimányozáat mégis igényel. Vegyék tehát azt fontolóra, különö­ sen polgári körünk képviselőtestületi tag­ jai és szíveljék meg amit mondunk, mert csak akkor és úgy lesznek képesek köz­ ségünk érdekeit kellően megvédeni és előre vinni, ha saját meggyőződésük is sarkalja. Beszélni — értelem nélkül — vagy szavazni csak azért, mert X. vagy Y. valamit jónak lát, helytelen, de nemcsak helytelen, hanem határozottan káros dolog. A sok magtalan beszéd káros, mert a drága időt hiába pocsékolja — a meg­ gondolás nélküli egyszerű szavazás pedig azért lehet sokszor káros, mert a legjobb akaratú ember is tévedhet és olyant jánlhat, ami bár ha elméletben szépen festhet, a gyakorlatban be nem válik. Ezért kell tehát és szükséges, hogy lega- látta többé a rémuralom véres képeit, a ke­ délyek lecsendesedtek. A königgrátzi nagy vereség után a Laj­ tán túl is észretértek a mámorból — a fe­ jedelem és a nép kibékültek — Deák Ferenc a haza bölcse kialkudla mindazt, amit 67-es alkotmánynak ismerünk. Nem tagadhatjuk, hogy e kiegyezés alap­ jában, e<<y mély bölcseféggel és nagy haza­ fiassággal megalkotott mü volt. Rajtnnk múlott, miként tudjuk azt ha­ zánk javára felhasználni. A régi vezéreszmék magukban nem vol­ tak elégségesek többé. — Nem elég érezni és meghalni tudni a hazáért; most is élni és dolgozni kell tndni. Nem elég imádni a szabadságot, most szabad embereket csinálni önmagunkból volt a feladat. És dolgoztunk, megindult a munka, fo­ kozott erővel minden téren, a közgazdaság, ipar, kereskedelem, a tudományok, a törvény hozás terén. A haladás meglepő volt és bámulatos, beléptünk a müveit nyugati népek sorába. De nem folytatom, mert azon veszem észre magamat, ha tovább megyek, messze tévedek. Állapodjunk meg az önelégültség és szóáradatnál — talán rfiégsem süthetjük a megelégedés bélyegét önámitás nélkül a mai viszonyokra. Súlyos és nehéz időket élünk ma is.)— Dolgoztunk, de nem használtuk ki a kiegye­ zés adta előnyöket, sőt könnyelműen elmu­ lasztottuk, hogy önmagunkból szabad gon­ dolkodású független polgárokat csináljunk. A mai társadalmunk nem a saját lábán halad többé. A nemzet azon része, amely a nehéz időkben a megpróbáltatás napjaiban a nem­ zet erkölcse támasza volt, a felszabaditott alkotmányos időkben asm bizonyult oly erős­ nek és legnagyobb részt könnyelműen gaz­ dálkodván, elveszté vagyonát, ma a megél­ hetés gondjaival küzködik. — A vármegye sem az alkotmányos és független szellem védbástyája többé. — A vagyon gazdát cserélt. A közgazdasági öntndat még ma is kez­ detleges s az Ausztriától való hosszú függés elszoktatta a nemzetet amaz energiától és önbizalomtól, a mely nemcsak a politikai, de a gazdasági sikernek első feltétele. Innen van az a bizalmatlanság, melyei saját nemzeti munkánk termékei iránt tanú­ sítunk^— Itt van a gyászos tulipán. •Az ipar, a kereskedelem nem fejlődik. A fiatalságot nem az ambitiói, hanem a meg­ élhetés gondjai vezetik. — A jó munkások külföldre mennek. — A kivándorlás sokkal nagyobb mérveket ölt, mintsem azt a norfeá- Kezdtet. TÁRCZA. Március 15. Felolvastatott a Polgári Körben 1909 március 14-én. Folytatás. Társadalmi, politikai életünk széthullott. — Mintha börtön lett volna az ország, oly csend, oly némaság, oly keserűség uralkodott mindenütt. A hazában megszűnt a harc, de folytat­ ták azt a külföldön a kibujdoaoitak, a me­ nekültek. Kossuth bejárta Angliát, Amerikát és ott védte nemzetünk igazát, és ügyünk igaz­ sága, meg tudta győzni a világot. Ez volt Kossuth működésének fénypontja, Kossuth ekkor volt legnagyobb. A forradalom után az ittbonmaradottaknak, hogy boldoguljanak, meg kellett tagadni hazájukat, szabadság érzetüket, nemzetisé­ güket. Nagynevű férfiak a nyomor kenyerét ették, és nekik jutott a nehéz feladat, a nemzeti önérzetet, a szabadság vágyat a ret­ tentő időkben kialudni nem engedni. És lassan lassan elvonultak a nehéz fel­ legek, megváltoztak a viszonyok, a nép nem �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 2 lább a „Polgári kör" községi képviselő­ testületi tagjai lehetőleg tájékozva legye­ nek a képviselőtestületi gyűlések tárgy­ sorozatáról. A „Polgári kör- intézősége, vala­ mint a múltban, úgy a jelenben is min­ dég idejekorán ad módot arra, hogy tag­ jai kellő készültséggel mehessenek a köz­ ségi gyűlésekre, igy tehát okul nem vet­ heti hogy nem volt alkalma a dolgot alaposan meggondolni. No és elvégre mi is — polgárok — megkövetelhetjük, sza­ bad akarattal megválasztott képviselőtes­ tületi tagjainktól — ha tisztségüket el fogadták — hogy valamivel több érdek­ lődést tanúsítsanak községünk és polgá­ rainak érdekei iránt. Úgy legyen! A Kossuth szobor. A március idusát követő hazafias han­ gulat talán eredményessé teszi a salgótarjáni Kossuth szoborral való foglalkozást. Nagyon sokat vitatott téma már ez, nagyon cikkez­ tek .már ez ügyben, de Kossuth szobor még most sincs. Ez talán kiment, ha elcsépelt érvekkel jövök elő. A nagy nemzeti felbuzdulás idején, 1902ben alakult meg nálunk a Kossuth szobor bizottság, rendeztek akkor egy nagyszabású, de annál kevesebb jövedelmű népünnepélyt lepény evéssel, zsákba futással és egyéb ilyesmivel. Hét esztendeje lesz ennek nem­ sokára, de Kossuth szobrunk még most sincs. Talán hazafiságból, vagy bölcsességből hall­ gat a közönség és a bizottság, vagy talán nem divat mostanában már a Kossuth szobor? Akaratlanéi is nagyon lealázó szegény­ ségi bizonyiiványt állított ki hazaflságáról a tarjáni közönség ezzel a félbemaradt szobor­ ral. Csak két ezer és egy néhány koronáig terjed a mi hazafias áldozatkészségünk ? Csak szavalni és szónokolni tudunk mi a múltak emlékén, de ha áldozatra van szükség, akkor nincs hazafiság, akkor nincs pénz? Hát sza­ bad nekünk még csak a szánkra venni is a nagyok nevét, nekünk, akik egy Kossn h szobrot 7 éy alatt nem tudunk összehordani, de t hazafiság cégére alatt mulatságokat tudtuk rendezni ? -.Nagyon kellemetlen kérdések ezek! iÉn csapa hazafiságból nem állítanék Kossuth szobrot itt Salgótarjánban, mert az Lis viszonyok megengednék — közgazdasá­ gunk terén nincs irány, nincs terv, nincs férfin, “gróf Szécsényi látván óta. Vannak politikusaink, szónokaink, de nincs erő, nincs határozottság, nincs vezér, aki eltospedt társadalmunkat fölrázná. A mai ambíció emberei a hivatalok falai közt sorvasztják apáikról reájuk maradt családi trad it lókat Nitárs szabad felfogás, a társadalom bé­ kába van verve. — Alkotmányos jogaink gyakorlásánál mindenféle kényszernek en­ gedve szavazunk. Az Önérzetes ember megelégelve e csúf játékot sokszor félrevonul. Hova leszünk — kitudná megmondani? Annyi azonban bizonyos, hogy jönni fog, mart jönni kell, egy jobb kornak, a mely e nemét ak absolatismnsnak, e sok hazugsá­ got megtorolja, a polgárok kebleiben alvó igazságot'és a jogot felébreszti. JöniH fognak oly erkölcsök és a komoly munka emberei, akik félretolják a hamis li­ beralizmust a népámitók élősdi hadát és fel­ kapják újból az elejtett zászlót a melyre fel vagyon irvai Éljen, a szabadság, egyenlőség és test­ vériség. ő.j>«mes ,#lakja nem való, ilyen ronda kör­ nyezetbe. Én kegyeletsértésnek tartanám,ti ilyen sáros, piszkos városban az ő fenkölt alakját megörökitei !>• ha már hozzá fogtam volna a dologhoz, olyan szennyfoltot nem tűrnék hazaflságomon, hogy 7 év alatt nem tudunk egy Kossuth szobrot felállítani. A mi haziitisácunkra akkor igazán jellemző a félbe maradt szobor és a március 15-iki uemzeti ünnepélyek. Vagy talán a szoborbizottság meggon­ dolta a dolgot, talán félti a szobrot, hogy olya sorsra jut, mint az Erzsébet liget. Azt ellopták, ezt ha nem is lopnák el, de okvet­ len akadna hazafi, aki a Kossuth diszmagyarjának bélésére volna kiváncsi Talán ők is belátták, hogy ide nem való Kossuth szobor, mert piaci legyeink menekülnének árnyékába a forrró nap elől. De ha megáll ez a feltevés, ha tényleg elfogadta volna a szobor bizottság ezt az álláspontot, akkor sem szabadna hallgatásá­ val gyanút kelteni működés iránt. Tény, hogy meg ‘van az a pénz, de 7 esztendeig hallgatni az elszámolás helyett már az gya­ nús körülmény! Különbet) is, ha végképjien nem akarnak szobrot, azt a két ezer koronát máskép is lehet Kossuth emlékének szentelni mint hogy az ő részére felállitandó szobor alapja javára szedjük a rongyos 5#/» kama­ tokat, míg a summa megqtiadruplázódik. Ismétlem, én nem akarok senkit gyanú­ sítani, nem akarok senkit hazafiságra oktatni, de felhívom a szoborbizottság figyelmét erre a körülményre és szerelném, ha tettel cáfol­ nánk meg azt a véleményt, amit hallottam a tarjániak hazaflságáról: „A ti haznfiságtok olyan, hogy mig 20 fillért adtok hazafi lelkesedésből a Kossuth szoborra, addig ugyanolyan címen 5 koronát isztok meg. Myop. V. Levél. — Modern asszony. — „Az asszonyok kezébe van letéve, az ország jövendő boldogsága.** Sokan a femi­ nisták közül úgy értelmezik ezt a mondást, hogy az asszonyoknak kell tehát a parla­ mentben tanácskoznia, avagy háború esetén kardot fognia! Nem tndom, ha cselekvésre kerülne a sor — hányán maradnának a küzdőtéren a szájhősökből? Szegény or.szég! Hová jutnál Irt a mai asszonyok is beszólnának a po­ litikába. Azok az asszonyok akik jogokért áhítoznak és kötelességeiről elfeledkeznek! Igen az asszonyoknak is kijut a küzde­ lemből. sőt a dicsőségből is, de legtöbbnyire közvetve, gyermekei révén. Nem vész kárba okossága, mert azt öröklik gyermekei, sem tudása, mert azt gyermekeinek nevelésekor felhasználhatja. D* az úri asszonyok, mondjunk keveset fiO*/«-a nem akar gyermekneveléssel küzdeni. Elfajulása ez a kornak, amit szívesen nevez­ nek modernségnek. Mi lenne az országokból, ha a nők mind kenyérkereset, mfivészet, vagy tudomány után látva, elhanyagolnák, vagy betölteni nem akarják, legszentebb hi tatásukat, az anyai méltóságot. Eltéveszti célját, aki lelki fehetségeiitek tökéletesítését, az örökös' tanulásban véli feltalálni. Bizonyos fokot fog elérni, azután beáll a visszaesés a legtöbb esetben. Épúgy* a testi erő, szépség a korral veszíteni* kezdi értékét. Ámde akinek gyermekei vannak azok- 1909. március 24. ban látja teati lelki tulajdonságait tovább­ fejlődni, töké*e»-eedni. Nem hiszem, hogy volna jobb alkalma az asszonyunk, nagyobb dicsőbb, maradandóbb művet alkotni; miül ha vallásos, becsületes, józan gyermekeket nevel. Nagyon nagy azon asszonyok száma akik a háztartáson kivül is dolgoznak, hogy mun­ kájuk dijával megélhetésüket jobban bizto­ sítsák. És találhatunk ezek között igen sokat, akik a kettős, avagy hármas feladatnak, remekül megfelelnek. Okos, szorgalmas, aazszonyok ezek, akik tudják idejüket beosztani. A nő aki egész ifjúságát munkával töltötte el, irtózik a tétlenségtől. — De mennyi baj kellemetlenség szerencsétlenség származott már oly esetekben, ahol az asszony, nem ismerve képességeit, elvállalta a kettős kö­ telességet és vagy csak egyiknek tudott megfelelni, vagy mind kettőt elhanyagolta. Lehet látni hivatalnok nőknél számtalanszor piszkos egészségtelen lakást, rakoncátlan neveletlen gyeimekeket Hát akker minek dolgozik, minek iparkolik valaki, ha leg­ drágább kincsének gyermekének testi, lelki egészsége örökös veszélynek van kitéve? Inkább ne legyen az asztalon csak egy tál étel, ne legyen sok ruha, drága bútor; csak egészséges lakás és táplálék, bőséges levegő és hogy a gyermek felügyelet alatt legyen. Többet ér a jó nevelés, minden vagyonnál. Aki leánykoriban megtanult mindent, aminek később mint asszony hasznát veheti annak sokkal könnyebb lesz munkája, mint aki hiú piperészkedéssel töltötte el leányéveit s mint asszony, azt sem tudja mihöz fogjon. Ez utóbbiak szertelenségükkel pazarlásukkal könnyen tönkrejuttathalják családjukat; mig amazok józan gondolkozásukkal, munkájuk­ kal, takarékoskodásuk kai, egyre gyarapodnak. A takarékossággal az ország jólétét ie előmozdít hatja az asszony. Sok kicsi sokra megy! Mig ellenben a pazarias volt legfőbb oka egyes virágzó országok elpusztulásának. Rettenetes a statisztika kimutatása a tönknjulott birtokosokról. Sőt amily arány­ ban terjed a fényűzés, úgy nagyobbodnak e számok. Szerény jövedelmű családok hagyják meg az aranyat, selymet, azoknak, akiknek jövedelmük is van hozzá. Keressenek szóra­ kozást, yönyörüséget: munkában, gyermek­ nevelésben. Nincs annál ragyogóbb gyémántja sz is-zonynak, mintha háza csillog a tiszta­ ságtól, gyermekei egészségesek és jól neveltek s ninoen adósságok. Azt kérdhetné valaki. ,A szegény asszonynak nincs joga szépen öltözködnie, bálban, színházban megjelennie?" Dehogy nincs, sőt kell is az asszonynak szépen öltözködnie, lehetnek ékszerei is, ha sz neki örömet szerez, részt vehet mulat­ ságban közügyekben, különösen jótékonyság gyakorlásában, de csak ügy, ha az nem családjának vagy gyermekeinek rovására tör­ ténik. Vagy talán érdemes családunk jólétét, azért a látszatért feláldozni, hogy egészen idegenek gazdagnak, előkelőknek gondolják? Hisz akik ismerik tadják mennyi a jövedel­ mük s könnyen kiszámítják: telík-e? Legszebb erénye az anyának a lemondás. Családjáért az asszony tudjon mindenről lemondani. — Mennyire nem méltó as önző anya az ember elnevezésre, ha a pelikán saját húsával, vérével képes fiait táplálni! Akinek módja és ideje van hozzá, az vegyen részt a nőegyesületek munkájában amennyire tőle telik. Használja fel eszméit tudását -a nép jólétének, közértrőlcsőknek és a tanügynek előmozdítására. Támogassa a hazai ipart! Ha as a lol- �1909. március 24. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE. kesédé*, mely még tegnap ott lángolt a szép tékony egyesületre hívta fel a jelenlevők ■.cinekben ? Vagy csak olyan divat volt a figyelmét Szecsey Eruő't b. tőszolgabiránk. „Tulipán Szövetség* niinf’ a kis. és nagy A Gyermekvédő Liga égyésületfire. Négy év előtt keletkezett ezen ember­ kalap? Hát ily hamar feledi-e a magyar asszony a haza iránt való kötelességét ? Ne, baráti egyesület, melynek célja a szegény elhagyott gyermekek nevelése, szegény csa­ < <ak szép és müveit akarjon lenni az asszony de főleg honleány, hogy ne csak hódolatot ládok segélyezése. Az egylet éveukint úgy­ nevezett Gyermeknapot reudez, rendesen do becsülést is érdemeljen. Kisérje figyelemmel a művészetek fejlő­ április I-én és 9-án. Mennyire fejlődött ezen dését Olvasson, tanuljon, képezze tovább egylet s mily nagy párto ásnak örvend mu­ lelki tehetségeit! A lélek szépségét nem viseli tatják alábbi számok: 1906 ik évben 38000 kor., 1907 ben 103000 kor. és 1908-ban még az idő! Legyen szerény gondolkozásában, tettei­ 230000 korona gyűlt össze ezen gyermek­ ben, vágyaiban, akkor nagy csalódás nem napokon. Tavaly sajnos nemcsak Salgótarján, de egész Nógrádmegye kimaradt ezen akció­ fogja érni s boldog lesz. Sok ilyen modern asszonyt a hazának, ból. Pedig ha van jótékonycél, melyet minden akkor a jövő képe derűsebb lesz a mostaninál erőnkből támogatni kötelesség, úgy bizonya Atóm. a Gyermekvédő Liga az. Az egyesület eddig is 8 intézetet tart fen országszerte, hol a szegény elhagyott gyermekekről atyailag gon­ doskodva van, kik e nélkül elpusztultak, A Vörös Kereszt Egylet alakuló közgyűlése. elzüllötii-k volna, míg így a társadalom a Háborús időket élünk, viszik gyermeke­ haza hasznos tagjaivá válnak. Ezen intéze­ inket, rokonainkat, ismerőseinket, hogy a teken kívül számos szegény családot támogat netán kitörendő háborúban, a haza védelmé­ gyermekei nevelésében, nálunk is 6 szegény ben küzdjenek. A habom borzalmainak eny­ család részesül a Liga jótéteményében. hítését tűzte ki céljául az 1863-ban Genfben E jótékony cél érdekében nálunk is t megtartott nemzetközi gyűlés, midőn meg­ b főszolgabíránk kezdeményezésére nagyobb alakította világszerte a „Vörös Kereszt** egy­ akció indul meg. E célból gyűlés lesz majd letet Nálunk Salgótarjánban már a 80-as összehíva a helybeli társulatok képviselői, években volt ezen nemes emberbaráti* egye­ lelkészei és tanítóiból, mely gyűlés a módo­ sületnek fiókja, mely kezdetben szépen fej­ zatokról gondoskodni fog. Igen helyes eszmét lődött és 4000 koronánál több tőkét gyűjtött vetett fel elnöklő főszolgabíró, midőn ezen De később részvétlenség miatt az egyesület megtartandó gyermeknapot nem április 1. feloszlott és tőkéje a központban most is és 2-ára, hanem meghatározandó későbbi külön kezeltetik. Öt-bat évvel ezelőtt dr. időre halasztotta, midőn majd ezen napot a Lővinger Rezsőné fáradozása folytán, ki Madarak és Fák napjával össze lehet kötni. egymaga 135 tagul gyűjtött, ismét életre Reméljük, hogy Salgótarján ez évben kezdett ébredni, de közbejött annyi sok más nemcsak nem marad el, de ki is tesz magáért jótékonysági egyesület, hogy ismét elaludt. A tagok azonban tagsági dijukat tovább is fizették. A mostani válságos idők arra indították a központot, hogy a nemes cél érdekében A József asztaltársaság gyűlése. A országos mozgalmat indított. szegény iskolás gyermekeket felruházó József E célból hívta össze f. hó 2l-én vasár­ Asztaltársaság f. hó 2O-An szombaton este nap délután 3 órakor Szecsey Ernő t. b. tartotta rendes évi közgyűlését Rákos Gyula főszolgabíránk az egylet tagjait. elnöklete alatt a Vadász szálloda nagytermé­ A gyűlést, melyen csak kevesen vettek ben. Fölösleges ezt már nálunk hozzátenni részt, a közsé-házn nagyterméül n Szecsey „a tagok nagy részvétlenséga mellett,* ez Ernő nyitotta meg, vázolva az egyesület nálunk még a legnemesebb célnál már igy fentjelzett nemes célját és a megjelenteket szokás. Pedig a jótékonyságot gyakorló egy­ alakulásra hívta fel. A gyűlés a megalaku­ letek közt a József Asztaltársaság nagy és lást kimondva, megválasztotta 25 tagból álló nemes célt szolgál. Lehetővé tette ez idén is választmányát, mely aztán saját kebeléből 56 szegény gyermeknek azt, hogy az iskolát a tisztikart fogja megválasztani. látogathatta. De hiába fásultak vagyunk nem A választmány tagjai: Böhm Béláné, érdekel semmi. Hogy e nemes célt szolgáló Gerő Nándoyné, Hercog Gyuláné, Holcsek társaság még fenáll, működik az első sorban Gézáné, dr. Kovács Jótsefné, Pap Jáuosné, nemesszivü elnökének Rákos Gyulának kö­ Szecsey Ernőné és Wabrosch Béláné. Gerő. szönhető, ki fáradtságot nem ismerve azon Nándor, Gleidnra Géza, Jónásch Antal, dr. van, hogy ezen egylet dacára a közömbösség­ Kovács József, Koháry János, dr. Lővinger nek évről évre fokozottabb mértékben gya­ Rezső, Pap János, Porázik György, Szilárdy korolhassa kitűzött célját, támogatja őt e cél Ödön Seftaik 0<zkár, Stareczky István, Sza­ elérésében derék tisztikara. A gyűlés tudo­ másul vette az évi jelentést és úgy az elnök­ kai Ferenc és Tóth Gyula. Elnök indítványára elhatározza a gyűlés: nek mint a tisztikarnak jegyzőkönyvi köszö­ I. Megalakni a salgótarjáni fiókegyesület. netét fejezte ki. A választásnál egyhangúlag II. Megválasztja 25 tagú választmányát. III. és lelkesedéssel elnöknek ismét Rákos Gyu­ Háború esetén a harctérről visszatérő sebe­ lát választotta. Kívánatos volna, hogy e nemes sülteket tőle telhetőleg anyagilag támogatja .egyesület iránt sokkal nagyobb érdeklődés és segélyezi. Elnök úgy a központ mint a volna, hogy minél fokozottabb mértékben maga nemében legmélyebb köszönetét fejezi teljesíthesse nemes feladatát. Hirek. ki dr. Lővinger Rezsőné úrnőnek, ki úgy a tagok gyűjtésében mint íz egyesület megala­ kulásában fáradtságot nem ismerve, oly te­ vékenyen és önzetlenül működött. Más indítvány nem lévéti elnök e gyűlést bezárta. Ugyancsak ez alkalommal egy más jó­ Leányegylet F, hó 21-én délután ala­ kult meg nagy érdeklődés mellett a „Salgó­ tarjáni Leányegylet*. Az alakulás főmozza­ nata a tisztviselő választás volt,- melynek éredményót ez alábbiakban közöljük. Elnök: Gergely. Stella urhölgy, polg. isk. tanárnő. Alelnöki Reguly Margit és Sziklai Margit 3 Pénztáros: Baner Blanka. Ellenőr: Hrkaovazky Margit. Jegyző: Schneller Olga. Titkár; Fo­ dor Aladár. Választmány: Measínger Bsriaka, Ecksteiu Rózaika, Friedmann Ilka, Takáas Anna, Keiner Irén, Koháry Irma, Kohn Ilonka Stern Sári, Weisz Ilka, Pacber Elza, Jávo­ rok Irma, Schimek Auguszta, Lőwy Gizella, Szegedyu Janka és Winter Lili. Mint a név­ sor is matatja, a leány egy let magában fog­ lalja a salgótarjáni leányokat vallási én tár­ sadalmi különbség nélkül és igy joggal re­ mélhetjük, hogy a maguk elé kitűzött szép célt el fogják érni. Közgyűlés. A József főherceg szanató­ rium salgótarjáni fiókja évi rendes közgyű­ lésének idejét f. hó 28-ára halasztotta, melyre az érdekeltek ez utón is meghivatnak. Munkássors. Molnár Ferenc bányatársulati ácsmester folyó hó 17-én a Károlyaknán egy felvonó gép megvizsgálásával volt megbízva Amint ott a mélyben a felvonó­ gépet javítgatta,' egy felülről jövő felvonó kosár maga alá temette. Súlyos sérüléseivel a bányatársulati kórházba vitték. öngyilkosság. Nehéz időket élünk, viszik a legények legjavát katonának. Bú­ sulnak is sokan, kiknek szeretője, babája berukolt. Ki tudja nem-e ezen bánat kergette a kútba a szegény Kőnig Róza 23 éves körmöczi illetőségű cselédleányt. A régi Vi­ gadó melletti kúlból húzták ki folyó hó 17-én reggel holtan. Öngyilkosságának okát nem tudni tán — a szerelem tévé. Árverés. A Polgári Kör választmánya közhírré teszi, hogy a kör lapjait, úgy napi mint heti lapokat március hó 1-én kedden este a kör helyiségében nyilvános árverés útján a legtöbbet Ígérőnek eladja. A napi­ lapok megjelenésük utáni napon, a hetilapok megjelenésük utáni héten vihetők el. Árverés alá kerülnek: Pesti Napló, Budapesti Hírlap, Az Újság napilapok, Magyar Figaró, Borszem Jankó, Uj Idők, Nógrádi és Dönti Híradó, Pásztói Hírlap, Szécsényi Hírlap, Hatvan és Vidéke és Losonczi Újság hetilapok. Baleset Szegény kiesi l‘/t éves Kasztanek Erzsébet. Folyó hó 16-án édesanyja Kasztanek Józsefné pálfalvai lakos elment hazulról, hogy szenet hozzon. A kis Erzsiké egyedül otthon maradt Mi módon került a a tűzhöz nincs kiderítve, ruhácskája kigyul­ ladt s mikorra édes anyja hazajött a kicsike olyan nehéz égési sebeket szenvedett, hogy még az nap meghalt Sorozás. Az 1909. évi fősorozások ha­ tárnapjai: 1909. évi április hó lé-én Fülek nagyközség, a fülekkelecsényi, füleknávolyi, ragyolci, lapnjlői, somoskőujfalui és kistsrenyei körjegyzőségek községeiben illetőséggel bíró s az ott tartózkodó idegen illetőségű Aliitáskötelesek. 1909. évi április hó 16-án Málraszőllőa nagyközség, a ceredi, zagyva­ rónái, homoktereuyei, kazán és málraverebélyi körjegyzőségben illetőséggel bíró had­ kötelesek. 1909. évi április hó 17-án Salgó­ tarján nagyközség és a pálfalfalval körjegy­ zőség községeiben illetőséggel biró a az ott tartózkodó állitásköteleeek. Hirdetések felvétetnek, �4. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE LIGETI FERENC Salgótarján. Féx»fi szabóság és egyenruházati műterem. 1809. március 17. Hirdetések felvétetnek ■ kiadóhivatalban. Női- és fér»fi. confeotió. Hazai gyártmányú cipőraktár. vilii rinöszm UJ! Úri szabóság mérték angol valódi és próba belföldi és UJ! szerint, szövetekből, csupán két ár 21 és 23 forint választható készpénz­ bármely szövetből fizetés mellett. Ezen kedvezményt csak azérl nyújthatom a t. vevőközönségnek, mivel a szöveteket készpénzért vásárolom, a munkaerőhöz pedig tetemes megrende­ lések folytán olcsóbban jutok, úgy hogy az eddig 30 forintért készí­ tett öltönyöket és az eddig 21 forintért 35 forintért készülteket pedig 23 forintért szállíthatom. Egyszersmind ajánlom dúsan felszerelt raktáramat, ári- és női divatáru Becses cikkekben. maradok ■ • pártfogását kérve, , • r— tiMtelettelLigeti Ferenc. Afilléres límvlár összes (élíiniii lilhlól a BOROS ngointti. Nyomatott a Boros nyomdában, Salgótarjánban. HOmmiTfszni imlil elegáns Milin Ildii A BOROS NSOMDft InrtíMlii. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000177.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_03_24.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-24 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 12. szám (1909. március 24.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján