https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6e04b11f520d9683b5d290ebc359f59b.jpg 7993b73dead58321c209b65fe3560346 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ef731c725702db19c933c12b411d2235.pdf 68d9d1e852393dfb43ae6b4170f83f04 PDF Text Text Salgótarján, 1909. március 17. II. évfolyam. II. szám. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: Kgéaa érre Fél érre . Negyed érre Egyes aaém . . 10.— . . 5.— . . 2.60 éra 20 fill. A Polgári Kör tagjai és tanítók részére: Égési évre . . • 0.— Fél évre . . . . 3.— Negyedévre . . . 1.60 A kaszinó kérdése. (FA) A közelmúlt napokban meg­ hívót kaptunk a „salgótarjáni kaszinó egyesület”-tői Első pillanatban nem tud­ tunk tájékozódni, a meghívó szövege azonban megmagyarázta, hogy a bánya­ társulati kaszinó által rendezett estélyről van szó. Ezzel kapcsolatban, nem különben már megkezdett cikkeink folyományaként, a nemcsak névleg létező, de a valóban megállapítandó „Salgótarjáni Kaszinó** kérdéssel szándékozunk foglalkozni. Min­ den kerülgetés nélkül kimondjuk, hogy községünk társadalmi kialakulásának leg­ első és legszükségesebb feladata a kaszinó megalapítása. Az ország legnyomoruságosabb községeiben majdnem mindenütt van kaszinó, mely ha nem is a szoros érte­ lemben vett kaszinó jellegével bir, de társas kör, mint olyan, mely a község lakosságát összetartásra birja. Hiába ke­ resünk ily egyletet 'larjánban. Nincs! Az erő megoszlik, az elemek széthúznak, ke­ vés az összetartás, mert nélkülözzük az irányításra hivatott eszközt. Csak el kell ismernünk a kaszinó megállapításának szükségességét és ha elvben valamennyien hozzájárulunk, ha az általános kérdés tár­ gyalásánál valamennyien egyet értünk, úgy hamarosan rátérhetünk a részlet kérdésekre. TÁRCZA. Március 15. Felolvastatott a Polgári Körben 1909 március 14-én. Tiszztelt ünneplő közönség! 1848. március 15-ét ünnepeljük ma. — Hiába keressük a kalendáriumban, nincs piros betűvel jelölve. — Nem is mondva csinált ünnep ez, a magyar nép millióinak szivében egy dobbanás jelzi azt, hogy az évfordulón kegyelettel boruljunk le e nagy nap emléke előtt, mely a magyar nép legszentebb jogai­ nak és legnemesebb erkölcseinek ünnepe és amelyet bátran nevezhetnénk a másodszori honfoglalás ünnepének is. Szent István, Nagy Lajos, a Hunyadiak ér Rákóczi alatt egy-egy fényes korszakot jelzünk hazánk történelmében, de e naphoz hasonló dicső esemény nincs és talán n<-m is lesz többé soha. A szabadság, testvériség és egyenlőség ünnepe volt ez a szó legigazibb értelmében. Nem véletlenül, nem ötletszerűen tűnt fel a szabad eszmék e nagy ünnepe, előzőleg egy félszázad társadalmi küzdelmei érlelték éa készítették elő e nagy eseményeket. Egy félszázaddal 1848„előtt kikezdte, romba döntötte az ósdi intézményeket a vé­ Minden a lap azeilemi rSazSt illető k&üeméajak* Felelős szerkesztő: Dr. CZIGLER JAKAB valamint blrdetéaak éa előflaaWaak a .8^ tarjln éa Vidéke” laerkeaatőeégébea, va<y a Boros nyomdába inUaendők. Ki tudja, mit rejt magában a jövő titka, ki tudja azt, hogy eme látszólag egyszerű terv megvalósítása, mily roppant nagy nehézségbe ütközik. Vájjon számít­ hat unk-e előre mindazon eshetőségekkel, melyekkel nehéz munkálatunk közben megküzdenünk kell? Nem ugyebár! Ki­ tartás kell hozzá és hogy eme kitartást eléljük, szükségünk van az akaratra. Tehát csak akarnunk kell és ez oly szá­ mottevő tényező, mely minden akadályt legyőz. A kaszinó megállapítása csak is rész­ vénytársasági alapon lenne keresztülvihető. Helyesen jegyezte meg a Polgári kör ez idei március 15-én tartott ünnepélyén Wabrosch főmérnök úr, hogy Széchenyiek nincsennek. Egyes férfiakra nem támasz­ kodhatunk, a nagy közönségre vagyunk utalva. A saját kebelünkben álló össze­ ségből kell összehozni azt az összeget, melyre szükségünk van, ezt pedig csak úgy érhetjük a1, ha mindenki, kinek mód­ jában áll, erkölcsileg és anyagilag támo­ gatja törekvésünket. szükségünk volne erre még akkor is, ha akadna egy-két merész vállalkozó, aki a kaszinó céljaira szép és megfelelő helyiséget építene, a melyben első sorban a kaszinó, vendéglő, esetleges üzlethelyi­ ségek és lakások lennének. Rationális számítás és beosztás mellett a befekte­ tendő tőke búsásan meghozná a kamatot. Lássuk már most azon előnyöket, melyek a kaszinó megalapítása által reánk háramlanának. Kaszinónk községünk társadalmi és tudományos központjává válna. Hogy tár­ sadalmilag szükségünk van egy központra, azt korábbi cikkeinkben kifejtettük már. A jelenben a „Vadász** helyiségei képe­ zik e központot. De mit lát itt az ember? Gomolygó füst fellegeket és asztalok kö­ rül embercsoportokat, kik a kártyajáték­ nak rabjai, községünkben a játékszenve­ dély, oly nagyon elharapódzott, hogy kívá­ natos lenne ott a hatóságnak kissé körül­ tekinteni. A község összes vendéglőiben, kávébázaiban, korcsmáiban vehemens erő­ vel küzdenek egymással a kártyajátéko­ sok, kik egészségüket, szervezetüket és vagyonukat áldozzák föl s semmivel sem törődve, őrült módon igyekeznek egymást tönkre juttatni. Ezen kell segíteni! ki, vagy mi más tndná ezen törekvést ellen­ súlyozni, mint egy jól szervezett társa­ dalmi egység. Ha a felsőbb > néposztályok nem hatnak az alacsonyabb néposztályra, az a saját erejére támaszkodva nem látjabe, hogy végzet előtt áll és vakon rohan azon örvénybe, mely őt a teljes bukásig sodorja. Igen számos esetet hozhatnék fel, melyek ellen küzdenünk kellene, e helyett inkább a kaszinó felállításának fontossá­ gát fejtegetjük. Tudományos központ szervezésére van szükségünk. Mily gyakra olvashatjuk, hogy városok százezreket szavaznak meg kultnrházak felépítésére. Mind nagyobb res francia forradalom, melynek nyomában ismét a legzsarnokibb renctió ütötte fel ta­ nyáját - ---------de hiába — a népek millióit megcsapta már egy szabadabb szellő fuvalma, és ezen áramlatoknak előbb utóbb érvénye­ sülni kelletett Hála a mi magyar népánk tulajdonaiuak mely elnyomatásában, szerencsétlenségében mindig sokkal nagyobbnak bizonyult mint a jólétben, akkor is a reactió sötétségében tűnlek fel azon hatalmas férfiak, akik édes hazánk mulasztásait felismerve azt egy csa­ pással a nyugati civilisatió szintjére emelték. Nem ismerek felemelőbb olvasmányt mint e kor, történetének lapjait. És ha lelki szemeinket kitárjuk először nyelvünk ujjáalkotói, irodaimnak megalapitói vonalnak fel előttünk. A hazafias szellem, a hon szerelme vezeti, uralja íróink szivét. -- Politikai megújulá­ sunk valóban az irodalomra, ez pedig a nem­ zeti érzésre támaszkodott és ezekből merítette a magyarság tápláló erejét. A nagy nemzeti küzdelmekben az alkot­ mány védelmében a megyék vitték a vezér­ szerepet. Ezen időkben a megyék hazafias, alkotmányos és önzetlen érzelmektől, áthatott atntosphilTájában- • tűnt fel, ott fejlődött a. nemzet független szellemű ifjúsága, onnét küldettek fel ,a tehetségesebbek Pozsonyba*. Ax országgyűlés oly fényes neveket mutat fel mint még soha. — Ott találjuk Wesse­ lényit, Kossuthot, Densewílyt, Deákot', Eötvöst, Kölcseyt Ott volt Széchenyi István akinek jelleméről egyéniségéről igen érdekesen Írja Gyulai Pál, hogy; A magyar államférfiak és Írók közt senki sincs, akinek pályáján annyi valódi és látszólagos ellentét mutatkoznék*, mint gróf Széchenyi Istvánén. íme egy főúr, aki egész életén át' elő­ jogai ellen küzd: ime egy hidegszáfflitf*ész, aki folyvást a szív felindulásai köztJtt éh ime egy mélyen vallásos ember, akit fájdal­ mában semmi sem vigasztal s kétségbéeMbé a halálba űz; ime egy könnyű vérű huszár* tiszt, aki hazáján kivfll tölti ifjúságát, távol minden politikai küzdelemtől s egyszerre a* nemzeti újjászületés mozgalmát indítja' meg; ime egy államférfid, aki egy párthoz tarto­ zik, de mindenik párt hatása alatt All, akit felváltva mnjdnem egyszerre szeretnek éa gyűlölnek, dicsőítenek és rágalmaznak, a aki bár nyomán zsendűl fel az újabb magyar politikai és társadalmi élet, pályája végén magányosan és elhagyatva áll, a balsejtelem és önvád kínjai között; és végre ime egy Író, aki anyanyelvét tördelve besséli, minden európai nyelven jobban ir, mint'magyar*I, mégis a nemzeti műveltség bajnokaként lép fér a. bolyongó Írókat a központban egyesíti akadémiát alkolva számukra, közéjük ál. köny- , veivel elragadja a közönséget a egyszerre Ma­ gyarország legolvasottabb Írójává emelkedik. Az 1848 ik év elején az országgyűlésen indült meg nagyjaink között a versengés. Széchenyi, akinek köztekdfiési terve, unni- �2 1909. március 17. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE és nagyobb téri hódit a munkás-gimnázi­ umok felállítása. A legkisebb községben nyilvános felolvasásokat rendeznek, me­ lyek inig egyrészt tudományos célt szol­ gálnak, másrészt a népnek számos üdvös és hasznos tekintetben való felvilágosítá­ sát és kellemes szórakoztatását eredmé­ nyezik. — Községünkben az idei hosszú télen mind ennek nyoma sem volt s mind­ ez azért, mert a célnak megfelelő helyi­ séggel nem rendelkezünk. Ne alapítsunk arra, hogy majd az építendő polgári iskola helyiségeit fölhasz­ nálhatjuk. A polgári iskola helyiségeiben elsősorban a saját céljait szolgálja s tá­ volról sem bonyolítható le ott mind az, ami a kaszinó hivatásához tartozik. A kaszinó kérdéséről volt már szó községünkben, sőt azt is tudjuk, hogy egy szépen kidolgozott tervet bírunk. Az ügy azonban nem tudjuk mi okból, ela­ ludt. Föl kell tehát frissítenünk a kér­ dést s nagyon kívánatos lenne, hogy a véleményeket pro és contra szellőztessük és minél előbb tiszta képét lássuk az ügynek. ny.iklevescket nem törölte le rólam senki. Nem akarják belátni, hogy ha két jó barát Összeszólalkozik és első indulatukban nem éppen a legkellenir-ebb dolgokat mondják egymásnak, a béke helyi eál'ilá.sának nem az a módja, hogy agyonverik egymást, de sem,, hogy lőnek nagy vitézen két lyukat a le­ vegőbe. Tudhatnák már, hogy a párbajnak csak a régi, nagyon régi időben volt értelme, mikor ezzel a harcias-.igot akarták fokozni, mert a fenyegető ellenség ellen minél harciasabb fiatalságra volt szükség. De ma!? Kinek van ma szüksége harciasságra? És ha szükség volna is reá. hát ezek a párbajok azt szolgálnák? Békés és megélni akaró em­ bernek nincs szüksége harciasságra, hanem igenis szüksége van minél nagyobb békére, rendre, hogy megélhessen. Ezek a párbajok szintén olyan dolgok sok mással egyetemben, amelyet a társadalom az ő hazug törvénye­ ivel rákényszerit az emberiségre mondván, hogy ha valaki megsért és a bíróságnál — az igazán illetékes' helyen — keres elégtételt, akkor gyáva vagy, akit kirúg köréből és lenéz, megvet; de ha párbajozol és ezzel tör­ vényt sértesz, akkor már lősz egyet a leve­ gőbe, akár agyonlőnek, hősyagy, disz teme­ tést kapsz és koporsód felelt a cigány ked­ venc nótáidat huzza. Ha életben maradsz, a Óriási szenzáció, még nem létezett ese­ zsurok lovagja leszel a lányok, asszonyok mény! Az embereknek látva maradt a szájuk, szebben néznek majd reád, kedvencük leszel a kofák elfelejtettek veszekedni, a vasgyár- I é< az emberek bámulattal vegyes respektusban megállóit az üzem, a villanytelepen a sal emelik meg előtted kalapjukat, mert te nagy dinámó szörnyülködésében elromlott, sőt párbajoztál, te hős vagy, bír lovagkor nincsen. És én épen ezért párbijozó személyeket a suszter inas sem a „cipi cupi** nóta mellett verte össze a cipő talpakat, hanem szenzáci­ nem is tudnék megróni, mert ők maguk sem óról rikoltozott. És miért? Mert kérem Tur­ tehetnek arról, hogy párbajoznak, mert őket jánban párbaj volt és ez még nálunk ször­ erre reákényszeriti a társad ilmi állásuk. Nolens-volens párbajozni kell, mert ha valaki nyen nagy dolog. De tegyük félre a tréfát, ha a fenti tartalékos tiszt és nem párbajozik, akkor a csodák nem is történtek meg, de a nagy külön bec-ülettel rendelkező katonáék leté­ diskurzus után ítélve, amely nálunk minden pik az arany csillagot és az a militarizmus ilyen do og után bekövetkezik, körülbelül mai lu’tmgése mellett ez igazán nagy baj. meg is történhettek volna. Az emberek igen Nem hihető épen e miatt az a mondás, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak az ilyen ma inár mindenki párbajozhat. Legalább tel­ „eseményének még ma is és nem akerják jesen nem áll igy meg it lining, mert ha pár­ belátni, hogy a hőskornak már vége van és bajozhat ik is mindenki, elsősorban a díplo- I hogy aki lovagiaskodik, az nem egyszersmind más ember párbajozik. A te yek a tapaszta­ lovag is, hogy ha engem valaki megsért, vagy > latok azt mulatják, hogy száz, párbajozó közt nyakonver és aztán azt párbajban végig szab­ véletlenül ha akad egy iparos, vagy keres­ dalom és örök emléket hagyok a képes felén, kedő. És ennek oka abban a társadalmi — azért én még mindig sértett vagyok és a eléggé balga — felfogásban rejlik, hogy dip- ■ Párbaj. inkább több és több hivet szerzett neki, lépésről-lépésre szoritotta le velélytársát Kossuthot a pályatérről — melyet ez a fiu­ mei vasút tervével foglalt el a közvéleményben. A fényes tehetségű Kossuthnak azonban az események csodásán jártak kezére — mert ekkor 1848 február végén érkezeit meg a párisi forradalom hire. — Termékenyítő villanyként hatott át Kossnth lelkén az or­ szággyűlési teendők új iránybani terelése. Megnyílt a tér ahol tiszta hazafiul ér­ zelmeinek eleget tehetett. A magyar közélet szereplői közül Kossuth lelke volt a legfogékonyabb a hirtelen vál­ tozások megértése iránt. Kcssuth tehát, kit a jövendő nagy ese­ mények előérzete nagy lelkesedéssel töltött el, március 3-án beterjesztő egy epochália nagy beszéd kíséretében nevezetes felirati javaslatát, amelybe a felelőn parlamenti kor­ mányzatot, közös teherviselést, úrbéri viszonyokbóli kibontakozást követelt. Március 12-én kitör a bécsi forradalom 14-én érkezik Bécabe a magyar ifjúság kül­ döttsége, másnap a pozsonyi országgyűlés tagjai vonulnak be diadallal a császárvárosból A bécsi nép el van ragadtatva Kossnthtól csókolja ruhái szegélyét és nem bír betelni a bűbájos csengő hanggal, mely a világszabad­ ság'diadalát hirdeti. Kossuth beszélt a tenger néphez és a lelkesülés lánghevében karjára kap egy gyerin két. — lm**! a szabad Ausztria jövendő polgára. Kossuth meghódította Bécset. Nemcsak a népet, hanem a császárt is. — Az első magyar felelős minisztérium megadatott. A bécsi forradalom hire 14-én Pestre érkezeit. Hogy mi történt Pesten azt Jókai igy mo idja el. 1848 március 15-ike volt. A nép széttörte láncait, a nemzet felszabadiiá a földet és a szellemet. Irinyi kiosztja a nép közt a szabadsajté j első termékét a 12 pontot „Mit kiván a , magyar nemzet.** Cenzúra nélkül jelentek meg a lapok, a népbizottmány vette át a közrendre a felügyeléat s a szonveráns nép óriási tömegben vonult át Budára, kiszaba­ dítani a sajtó mártírját Táncsics Mihályt. A friss szabadság uj borától mámoros volt minden lélek. A nemzeti színház is kitett e napon magáért, színre hozták a cenzúra által rég eltemetett nagyszerű Bánk bánt, s ingyen előadást nyitottak közönségnek. Megzendüit a Rákóczi induló, aztán fel­ húzták a függönyt a nwmreti színház egész személyzete teljes dinben állt a színen a lomás emberre diffamáló sértésért a függet­ len bíróságnál elégtételt keresni, de a kereak ed őre, iparosra nem. Mintha • bíróság csak bizonyos személyek, vagy bizonyos osztályok Imreinek elintézésére volna hivatva. A bün­ tető bíróság nemcsak kofák és veszekedő vénasszonyok becsületsértési pereit hivatott elintézni, amint azt nálunk hiszik, hanem az „urak" becsületsértési pereit is. De hiába minden beszéd, párbaj lesz mindaddig, amíg az emberek gondolkozása teljesen át rém alakul. Míg teljesen át nem látja minden társadalmi osztály, első sorban a katonaság, hogy a kardcsörgetésoek és a pisztoly ropogtatásnak csak háborúban van helye, de békében nem. Am g a közönséget egy párbajhir kizökkenti rendes pletykáinak medréből és napokig csak arról beszélget, addig lesz párbaj. Majd ha az a modern szellem, amely most kezd lábra kapni, teljesen meghódítja az e iib- i.ket és csak a produktív munkának fognak éini és mindenki csak kacagásra al­ kalmat adó komédiának fogja nézni a pár­ bajt, no meg majd ha a törvény nem két heti államfogházzal fogja párbaj-bősöket súj­ tani, hinem mint más bűnösökkel fog velük elbánni akkor, „valószínűleg" nem lesz pár­ baj, vagy ha lesz is, de kevesebb. Hol van a hiba? A mull számban megjelent „Társadalmi feladatok** cimü cikkel uein hagyhatom némi megjegyzés nélkül. • * Igaz, hogy a társadalmi élet irányítása csakis az úri osztályra várhat, igaz, hogy a müveit emberek nem igen keresik nálnknál alacsonyabb szellemi nivón állók társaságát de hát az úri emberek egymagukban nffégsem változtathatják meg a társadalmat! Nem akarok beszélni ezúttal azon el­ térésekről melyeket „születés**, „hivatal** és „pénz-* okoz, csak két rétegre osztom az egész közönséget: olyanokra akik müveitek, tanultak és olyanokra, akikben meg van a lelkitehetség és akarat, hogy műveljék ma­ gukat. Csak ezekből alakulhat társadalom! Azt ne kívánjuk a müveit embertől, hogy jól érezze magát abban a körben, ahol az ő életcéljával, eszmevilágával homlokegye­ nest ellenkező gondolkozása embereket talál. Az igizi müveit ember sohasem érezteti „fö- rákezd* a „Hazádnak rendületlenült** — A szabadságtól idvezült örömittas nép is v« le énekelt. Ilehogy lehetett aztán szó a Bánk bánról — nem kellett annak se Bánk bán se Petur bán. Abba hagyták, s ekkor Egressy Gábor n nagy n<p egyik hőse elszavalta a „Talpra magyart-* — Égetverő lelkesültség tört ki e szavalat nyomán amelyet Petőfi, Vasvári, Jókni csak nagy nehezen tudták lecsendeaiteni. E dicső napok mámora azonban nem tartott sokáig. A nemzet a bécsi udvari körök intrikái folytán azon vette magát észre, hogy igazát csak fegyverrel védheti meg. A nemzet önvédelmi harcra kényszerült és akkor tátink, hogy a hazaszeratet tud még a csodatételekhez. Dicső honvédőink győzelmeket arattak, névtelen hőseink csodákat miveitek. 1849-ben azonban megfordult a kocka, as Olaszország­ ban felszabadult osztrák hadsereg, az oroszszál együtt elárasztották hazánkat. 1849 augusztus 13-án a magyar sereg Világosnál letette a fegyvert — én eljött a nagyszerű halál, hol a temetkezés felett egy ország vérben áll. , Ami azntán következeit, azt elvégezte Haynrtr hóhéraival. (Folyt, köv.) �1909. március 17. • SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE.__ ényét* de kénytelen leszállani gondolatvi. agából, ha kevésbé müveitekkel tárialug ami pedig igen nagy áldozat. Hogy az úri embereknek kellene kórUkbe voozaniuk a müveit iparos és kereskedő osztályt? Szép cél. De kérem, hiszen aki müveit, az oda tartozik agy is íz ári társa­ ságba, annak életcélja szintén a „tökélete. *edés“, tehát megérthetik egymást. De mit keresnének azok müveit emberek körében, akiknek bár pénzük rengeteg van, (az is képezi összes „műveltségűket,,) akiknek tu­ dományról művészetekről sejtelmük sincsen és céljuk csak a külsőség és vagyongyűjtés? Sajnos akad az úri osztályban is olyan, aki többet ad külsőségekre mint lelkére, minek szaporítanék az ilyenek számát? A művelt osztály csak azokat fogadhatja körébe, akik igyekeznek asszimilálódni. Tehát nem az úri osztály a hibás hanem azok kiknek hizelegne, ha együtt mulathatnának müveit emberekkel, de nem akarnak felül­ emelkedni a hétköznapiságon. Csak egy mód van a tömörülésre. Egy olyan egyesület alakítása, melyben sem vallási sem pénzbeli, sem rangbeli megkülönbözte­ tés ne legyen, közös cél vezéreljen mindenkit a művelődés és tökéletesedés. A lélek nem keres aranyat, selymet, annak csak-másik megértő lélek kell! Ne mondja senki, hogy nem lehetne ilyen egyesületet alakítani. Van Tarjánban müveit ember elég és van, akinek csak al­ kalma nincs, hogy lelki tehetségeit kifejthesse Ezek mind sietni fognak a gárdába csak ki kell bontani a „Közmivelődés“ zászlaját! Atóm. Eljegyzés. Dr. Hajós Géza a budapesti törvényszéki büntető osztályának birája el­ jegyezte Clark Nellyt, Clark Simon kisterenyei gyógyszerész és ág. hitv. ev. egyház felügyelőjének és neje szül. Mattmann Irma leányát, néhai Clark Adám a budapesti lánc­ híd és alagút építőjének Dr. Székely Ferenc koronaügyész s neje született Aldásy Mária unokáját. Március 15. Március idnsát, szabadság harcunk ezen legdicsőbb napját ez évben méltón ünnepelte Salgótarján. Szombaton este ünnepély volt az acélgyári olvasóegyletben, hol a dalárda hazafias dalokat énekelt. Brann János és Janikovszky Dániel szavaltak, az ünnepi felolvasást Halász Ferenc tanitó tar­ totta. — Vasárnap este ünnepelte a Polgári Kör. A közönség Urántz József acélgyári karmester vezetése alatt énekelte a Himnuszt. Az ünnepi felolvasást Wabrosch Béla főmér­ nök tartotta. A kitűnő munkáról ügy vélünk legjobban beszámolni, hogy azt egészében közöljük. Szűnni nem akaró taps jutalmazta felolvasót, valamint az utána következő Ho aelitz Árpádot is, ki Ábrányi Emil gyönyörű költeményét „Március 15én“ hévvel és lel* keaedéaael szavalta. A szép ünnepély a szó­ zat hangjaival ért véget. — Ugyancsak szépen ünnepelle március idnsát vasárnap este a Kath. Kör. Az ünnepi felolvasást Vincze Alajos a kör elnöke tartotta. Volt ének, szavalat és hazaflni lelkesedés. — Hétfőn hivatalos isteni tisztelet volt, melyen községünk elöljárósága, az Ipartesttel és a tannló ifjúság részt vett Méltó befejezése volt e szép ünnepélyeknek a hétfőn este Thill Jóxeef vendéglőjében megtartott társas vacsora, melyen községünk polgárságának. java része, élén Szilárd! Ödön udvari taná­ csos, Szecsey Ernő, főszolgabíró és Tóth Gyula községi biró, részi vett. Hogy lelkes felköszöntőkben nem volt hiány azt fölösle­ ges jelenteni, a hangulat olyan vig, olyan kedélyes volt, hogy az ifjúság éléu Szilárdy Ödön táncra perdült és vigzeueszó, pezsgő mellett folyt kivilágos kivirádtig. A jó ma­ gyaros vacsora Thill József vendéglőst di­ cséri. A pezsgőt Szilárdy Ödön fizette. — Ugyancsak szép ünnepély volt az acélgyári kaszinóban, melyről külön számolunk be. — Az egyes iskolák mind ünnepelték március idusát. Az izr. i-kolábán vasárnap d. e. 10 órakor volt az ünnepély, a r. k. és iparostanonc iskolában, hétfőn d. u. 3 órakor, a bányatársulati iskolában, hétfőn d. e. 10 óra­ kor, az acélgyári iskolában hétfőn d. u. 5 órakor. Mindenütt volt ének, szavalat és ha­ zafias beszéd. — Igen szépen ünnepelte március idusát polgári iskolánk önképzőköre is. A leányiskolában reggel 8 órakor volt az ünnepély. Az ifjúság énekelt, Tisch Anna Jüter Klementiu és Benedek Ilona szavaltak, Bauer Mariska igen szép felolvasást tartott március idusáról. — A fiúiskola Mikes Kele­ men önképzőkörében 9 ómkor volt az ünne­ pély. Az ünnepélyt Pákózdi Endre ifjúsági elnök nyitotta meg. Öröm volt hallgatni azt a szép, lelkes megnyitó beszédet. Elfér Miksa fiatalos tűzzel elszavalta a „Talpra magyarM. Az önképzőkör énekkara énekelt. Eckstein Jenő beható tanulmányra valló beszédben méltatta a nagy napot, igen szépen szavalta Ligeti Imre, Lampert Géza „Márciusi szép napok* cimü költeményét. Az énnekkar re* mekül énekelte a Talpra; magyart. Az ünne­ pély lefolyása örömmel tölt el bennünket, mert látjuk, hogy ifjúságunk nevelése mily jó kezekben van. » Gyűlés. A József kir. főherceg sanatórium helybeli bizottságának gyűlése f. hó 28-án vasárnap d. u. 3 órakor lesz megtartva a községháza nagytermében. Napi rend: Évi jelentés. Indítványok. Kéretnek a t. tagok minél számosábban megjelenni. Épités. Mint biztos forrásból értesülünk megyénk kir. tanfelügyelője e hét folyamán községünkbe érkezik és az építendő polgári iskola telkét a vállalkozónak átadja, úgy, hogy az épités teljes erővel megindul. Pol­ gári iskolánk úgy nov. 1-vel új díszes ottho­ nába költözik. Szerencsétlenség. Dérer János, zagy­ vái cipész 18 éves Julia leánya múlt hó 27én az inaszói palahányón, palaszedés alkal­ mával az út melletti tűznél melegedni akart, miközben ruhája tüzet fogott és a leány mindkét combján súlyos égési sebeket szen­ vedett. — Baleset történi f. hó 1-én az Északmagyarországi Kőszénbánya r.-t. tulaj­ donát képező János-akna palahányóján, ott ugyanis Oravecz Lajos, pusztai béres 9 éves fia palaszedés céljából foglalatoskodott a pa­ lahányó közepén, éppen akkor a palahányó gerincén észrevették a csillések a fint és el­ kergették, mert épen egy palával telt csillét akartak kiüríteni, a fiú a süppedékes pala­ hányón futás közben megbotlott és arcán súlyosan megsérülve eszméletlenül terüli el a hányó alján. A súlyos sérültet otthon ápolják. E két eset eléggé illusztrálja a szülők nembánomságát, bűnös könnyelműségüket, mellyel a vállalatok szigorú tilalma dacára, és dacára annak, hogy a telepen levő szállásinesterek ■ palagyűjtőkkel valóságos csa­ tákat vívnak, a mikor Őket a veszedelmes helyekről elkergetni iparkodnak. Néthely szü­ lők még azt az elvetemültséget követik el, 3. hogy iskolás gyermekeiket palaszedésre hasz­ nálják feLés ’ezáltal egyrészt meghiúsítják a népnevelést célzó iparkodást, másrészt ve­ szélyeztetik gyermekeikn' k testi épségét sót életét is. Ideje volna, hogy a hatóság eré­ lyesen közbelépjen, mert sem aatilalmi szö­ veget tartalmazó tábla, mely anoyit'ér, mint a vasút pályája mentén levő átjárókon fel­ állított »Vigyázz ha jön a vonat* feliratú táblák, sem pedig a civil karhatalom nem boldogul velők. Tulajdoncsere.^Mint értesülünk, hely­ beli üveggyárunk gazdát cserélt A gyárat egy nrsztrák r. t. vette meg, ki a gyárat nagyobbitani fogja és üzemét fokozottabb mértékben folytatja. A Polgári kör választmányi gyűlése. A Polgári kör választmánya f. hó 11-én este 8 órakor tartotta Dr. Pollatsek Ármin el­ nöklete alatt rendes gyűlését Mait gyűlés jegyzőkönyve felolvastaiik és hitelesíttetik. A márciusi ünnepély sorrendje meg lesz ál­ lapítva. Az elkészült „Házszabályok-* felol­ vastatlak és a választmány azokat elfogadta Uj tagnak Stareczky István Hirsch és Frank gyár gondnoka lett felvéve. Elnök jelenti, hogy 15 acélgyári munkás a körből való kilépését jelentette be. Tudomásai vétetik. A választmány elhatározta, hogy hetenkint kedden társas összejövetelt rendez a kör he­ lyiségében, hogy ez által is társadalmi éle­ tünk fellendítéséhez hozzájáruljon. Remélni akarjak, hogy a kör ezen nemes célját el is éri. Tagjain malik. Lemondás. Mint értesülünk Lipthay B Jenő a villamos r. L műszaki igazgatója állásáról lemondott. Nem kutatják most le­ mondásának okát, csak azt a sajnálatos tényt konstatáljak, hogy épen most kellett a kitű­ nő vezetőnek lemondani, midőn végre a v. r. U az ő vezetése alatt rendezettebb viszo­ nyok közé jutott és kilátás volt rá, hogy i a részvények emelkedni fognák. Felűlfizetés. A salgótarjáni áll. polgári fin- és leányiskolának 19<>9. évi március hó 6-án tartott hangversenyén a következők fi­ zettek felül: Friedler Ármin 6 k, Csák Ödön, Gerő Nándor, Koháry Dezső 5 kor., Skultéty Kálmán, Biletter Frigyes 3 kor, dr. Pellatsek Annin 2 kor. 50 fill, Korey Károly, Egger Emma (Losoncz) Bacsó István, Gleidnra Géza, Mihály József, Vincze Alajos, Böhm Béláné, Ligeti Ferenc 2 kor. Halász Lajos 1 kor. 50 fill. Array Géza, Özv. Groszberger Barnáné, Makkay György (Lapujtő) Kutenics József, Schneller József, Gabrieli Antal, Biheller Jakab, Markovics Vilmos, Okolicsányi Lajos, N. N, Hercog Gyula 1 kor, Márton Ernő, Porázik György, dr. Malraosy Mihály 50 fill, Fischer Gyula 30 fill. E nemes adakozóknak a polgári iskola igaz­ gatója nevében is e helyütt is köszönetét mondnnk. Köszönetét mondunk továbbá a villanytársaság igazgatóságának, különösen pedig Barta művezető úrnak, mert reflekto­ rukat kölcsönözve, fáradságos munkával sok tekintetben emelték a hangverseny fényét Dicséret illa i továbbá Friedler Armin arat, ki a jegyek elárusitásával buzgó és elisme­ résre méltó munkát teljesített A mezőgazdákat érdekelni fogja, hogy az utóbbi két évbeu az impregnált répamag körűi keletkezett vita és a szaksajtóban fej­ lődött lollharc jelenleg mity fordulatot vett. Határozottan annak a pártnak győzelmével végződött, mely az impregnált répamag mel­ lett foglalt állást. Ugyanis mint értesülünk a répamag termelés hazájában Quedlinburgban (Észak-Németország) gazdák és kereskedők kívánságára *Bépamagot Impregnáló Válla­ lat* létesült Wsegener és Társa cég alatt, ahol bizonyos illeték ellenében úgy gazdák mint kereskedők impregnáltalhalják répa mag­ jaikat Ezen a mezőgazdaságra fohtos válla­ lat hónapok óta van Özemben és mint balljtfl, .rendkívül igénybe van véve. Így tehát a gyakorlat ismét rácáfolt a szürke teóriára, és az a tudomány, mely az impregpálás el­ len agitált, csődöt mondott. Hogyan is mondta boldogult Pulazky: »A kutya ugat a karaván halad.* �4.' SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 1909. március 17. LIGETI FERENC Hirdetések felvétetnek Févfl szabóság és egyenruházati műterem. Női- és fér»fi confeotió. a kiadóhivatalban. '*VI Hazai gyártmányú cipőraktár i . ....... i diiBi ameritei rendszerű UJ! UJ! il Úri szabóság mértek és próba szerint, valódi belföldi és angol szövetekből, csupán két át* 21 és 23 forint bármely szövetből választható készpénz- fizetés mellett. Ezen kedvezményt csak azérl nyújthatom a t vevőközönségnek, mivel a szöveteket készpénzéit vásárolom, a munkaerőhöz pedig tetemes megrende­ lések folytán olcsóbban jutok, úgy hogy az eddig 30 forintért készí­ 21 forintért 35 for’irl'téi’t készülteket pedig 23 forintért tett öltönyöket és az MOllill elegáns Méta mié eddig szállíthatom Egyszersmind ajánlom dtisaii felszerelt raktáramat, ári- és női divatáru Becses cikkekben. maradok II ■ • pártfogását kérve, i • r““ ,Ligeti Ferenc. A lilltres hönyvtár összes ptitimi kaphatü a BOROS nintto. Nyomatott a Boros nyomdában, Salgótarjánban. ~ i BOROS N9BHB/I � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000173.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_03_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 11. szám (1909. március 17.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján