https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/81355d527ecc32513cf10bc6eaf69316.jpg e2e6b31249859873787c63d3815b53a0 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/059b321b2c9f557c34639f39e2860121.pdf da80165e6cba8e8842a26776fcf8fc06 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. október 6. 40. szám. XXIII. évfolyam.’. NÓGRÁDI LAPOK H ésONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Eliilttisl pillék, reclemitiók ét hirdetések a kiadd-z ári ««ixa <x»: XO IcxaJcaAx. ElöfiMtai csapén a UaááhivaUibaa lehel B.-Uyuuatun. Losoncz Ünnepe. (A—d.) Nem pusztán véletlenül, hanem teljesen öntudatosan vettük fel az „ünnep“ sxót a czimfeliratba, mert valóban ünnep­ számba megy az a nap, melyen a felső ma­ gyarországi közművelődési egyesületet vendé­ gül látta falai között Losoncz városa, ezúttal már másodízben. Az öröm azon megkapó nyilvánulásában, melylyel a nemes város polgársága az egyesü­ let tagjait fogadta, a hagyományos vendég­ szeretetnek ama megnyilatkozásában, melylyel a magyar kultúrának illustris bajnokai a vá­ ros falai között találkoztak, van valami, a mi a lezajlott napot valódi s oly ünneppé avatja, mely nem csupán a városé, hanem az egész magyar nemzeté ; e nemzeté, mely majdnem ezredéves álom után most kezd ön­ tudatára ébredni ama nagy igazságnak, hogy a magyar hazafiság nagy és magasztos gon­ dolatát a többi nemzetiség fiainak leikébe oltania, e gondolatot velők megszerettetnie s megcselekednie azt, hogy e nemzetiségek va­ lóban és igazán a magyar nemzet fisinak is vallják magokat, sikerrel és elsősorban — a poltika elkerülésével — társadalmi utón kell és lehet Ezt eselekszi a felsőmagyarországi közmű­ velődési egyesület Szívósan s tántorithatlan kitartással halad magasztos czélja felé a ma­ gyar hazafiság szolgálatában tisztán társadalmi eszközökkel s működésének éppen e körül­ mény adja meg amaz erőt, mely előtt, mert annak szálai egy öntudatra ébredt nemzet TÁRCZA. A lap sxelletui részire a a Nyílt-térre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. szivében gyökeredznek, meg kell hajolnia majd mindenkinek önkényt s ez biztosítja számára ama súlyt, mely nélkül czélját soha­ sem érhetné el. Valamely nemzet állami életének alapjaiba ilyen intézményeket helyez: azé a győzelem, mert mellette van nemcsak a jog, hanem az igazság is, az igazság pedig a győzelemhez vezet el mulhatlanul. Ez a győzelem ma a millennium küszöbén nem egyéb, mint a ma­ gyar nemzetnek valódi s igazi újjászületése egy uj honfoglalás, egy újabb honalapitás, mely annyival inkább leend szilárd és tartós, mert nem történik fegyverrel, hanem békésen s a békének életerős társával, a szeretettel. A győzelmet biztositó siker kedvező jelei már is mutatkoznak. A ki figyelemmel kiséri a magyar állam területén lakó nemzetiségek magatartását még a közelmúltban is s azt a maival hasonlitja össze, be kell ismernie, hogy a mesterségesen felszított ellenszenv és — mondjuk ki — gyűlölet apadó és oszló­ félben van. Ma már- eljutottunk * legalább odáig, hogy megszületett a közeledésre való hajlam s ez már oly alap, melyre építeni nemcsak lehet, de kell is, mert egészséges s a tovább fejlesztésre, az őszinteség hitének felkeltésére, a kölcsönös bizalom megteremté­ sére teljesen-alkalmas. A nemzetiségek jobb­ jai immár belátni kezdik, sőt erről kemé­ nyebb s makacsabb fejű társaikat is meg­ győzni igyekeznek, hogy a magyar nemzet mindnyájokat nem elnyomni, hanem magához emelni akarja, magához emelni oda, ama magas­ latra, melyen csupán egy hazafiság lakozik, — a magyar. — Olyasmit óhajt velők megcsele­ kedni, — hogy hasonlattal éljünk, — mint a mit a nemesség tett meg a jobbágyokkal s az ország többi nem nemes lakosaival, a nemesség összes jogait kiterjesztette regjük. Kiterjesztő munka folyik ezúttal is, kiter­ jesztő munka abban, hogy az államot meg­ alkotott nemzettel érezzenek egyaránt a többi nemzetiségek is, s a honnak szeretőiében és a hazafiságban azzal egygyé forrjanak, egygyek legyenek. Sokáig és sokat küzdöttünk egymás ellen, keserű 8 gyűlöletes harezot vívtunk meg egy­ mással. Hiba történt, hiba követhetett el itt is, amott is. A gyűlölet gonosz tanácsadó s ellensége a józanságnak; de a szeretettel, a nyílt őszinteséggel megküzdeni nem képes, azelőtt meghajolni kénytelen. íme, a magyar nemzet, a hatalom fegyvereit elejtve, — nyíl­ tan és őszintén nyújtja oda a békülő jobbot, — fogadják el, ragadják meg, hasonló őszin­ teséggel és nyíltsággal, a megtévelyedettek is s meg fogják látni, hogy e kézszoritásnak éltető melege nem fog kihűlni soha. A ke­ serűségekkel teljes múltra virradjon fel im­ már a kölcsönös megértéssel koronázott jö­ vendő. E szebb korszaknak amúgy is szükségszerüleg be keli következnie. Afféle hazafiatlan törekvésekre valló jelenetek, minőket ma még — p. o. a felvidéken — itt-ott fel­ tűnni látunk, a józan felfogás terjedtével s az igazság meggyőző erejének hatása alatt, mindinkább gyérülni fognak, mig egyszer visszaesnek majd véglegesen, a gyűlölet sötét Athéntől Konstantinápolyíg. mely részint az aranyszarv, részint a Bosporusra néz ki, gyönyörű kilátással. Ezen palota számos tornyával, kioszkjával s kertjével egy kis várost képez; még a termek beosztása a bútorok mind lathatók, úgy a háremhölgyek termei, a fürdőszobák kinyúló üveg-terassaival. E palotához közel van a pénzügyminisztérium s e mellett a sultán kincstára, benne a sultán drágaságai s kincsei felhalmozva. E kincsek felsorolásába nem bocsátkozom, mert annak több időt kellett volna szentelnem, hogy azokat emlékezet után is leírjam, csak röviden jelzem a sultán valamennyi elődjének díszruháját, kü­ lön üvegszekrénybe zárva, a drágakövekkel ki­ rakott karddal, nagy gyémánt-forgókkal s ék­ szereivel együtt. A lapokból olvasva, úgy tudom, a sultán megengedte, hogy a kincsének egy része nz 1896-ik évi országos kiállításra meg­ szemlélés végett fővárosunkba szállitlassék s igy ott is látható leend. Sultán-validéba felmenet, láttuk azt a vastag odvns fát is, a hol né összeesküvő janicsárok voltak elbújva, hogy nz nrrn haladó sullánt megöljék ; nzonbnn mint a históriából is tudjuk, ezen összeesküvés felfedeztetett s valamennyi összeesküvő janicsárnak feje vétetett. Innen kocsin eljutottunk Dohnn Bugtchóba, a jelen­ legi sultán elődjének Abdul-Asisnnk palotájába, ki ezelőtt úgy 20 évvel lakott itt, mert n most uralkodó sultán már a Jildis Kioskot válasz­ totta palotájául. Dolma Bagtché már sokkal nagyobb szabású Stjit Vigyázz, vigyázz kis menyecske, Mit játszol szivemmel? Tüzet ne gyújts, szikrát se szárj Kökény-szemeiddel / Szikrából lesz nz égd tűz A tűz, ha ég: lángol 8 a láng megkapja szivedet Rejtőzzél el bárhol. Meg is keres, meg is talál Akárhol vagy mindég, Befészkeli magát és lesz Kiüzhetlen vendég. Ima, erény rósz tűzoltó A szivek lángjánál Hídban leeressz oltalmat Akárki másnál. Hídban adod majd neki Hű szerető szived Követelőbb, — egészben kell Jfeki kedves lényed. aUa kíHI I HORVÁTH GÁBOR. (Folytatás és vége.) M. . . hoz. . . ’ Ulrdelcaek irszabil v szerint számíttatnak. — Nagyobb ét többszöri hirdetések jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyes beigtatásnál külön 30 kr. Nyllttér petit sora: 20 kr. hivatalból Intézendök. Eféu «rr« 5 frt Fel évre 3 frt 50 kr. Negyed évre 1 írt 25 kr. Azonkívül megnéztük még a nevezetesebb mecseteket Achmed sultán mosqueet, ez már 6 minarettel, előtte egy téren piramis-alakú Achmed-obelisque áll, tele török írási jegyek­ kel. Van még Bajszot mosquee, Dortakeni mosquee, Pasa mosquoe, Souleimanie mosquee, mint nagyobb szabású mecsetek, a melyek többé-kevésbbé egyforma berendezésüek. Lehet még vagy 30 mecset, a melyek már mind kisebbek. Igen szép kilátás nyílik Seraskierat torony­ ból, a mely majd a város közepén épült s innen az egész török főváros jól látható. Mint reánk nézve magyarokra, igen fontos s történeti nevezetességű egyénnek II. Rákóczy Ferencznek síremlékét néztük meg. II. RákóczyFerencz 1735-ben halt meg s ideiglenesen Rodostóban a Márvány-tengerhez közel temették el s csak később hozták ide a török fővárosba, a honnan Thaly Kálmán kezdeményezésére vissza akarják hozni hozzánk Magyarországba. Jelen­ leg egy szerzetes-rend gondjaira van bízva, a magyarokra nézve eme fontos ereklye. Ugyanitt vannak édes anyjának Zrínyi Ilonának hamvai is, ki 1703-ban halt meg. Most a kiválóbb épületeket sorolom fel, a hol szintén személyesen fordultam meg; igy: Sultan-valldo, a régi sultánnak palotája, a �2 éjszakájába, hogy a magyar hazafiság, a ma­ gyar kultúra s u abból táplálkozó intéz­ mények világossága, e bonnak minden zu­ gába zavartalanul elhathasson. Ilyen világító s fényt sugárzó helylyé avatta közgyűlésével Losonczot is az egyesület. A hely igen jól volt megválasztva. A felvidék közvetlen közelében, a hol még oly sok a tenni, feledni s megbocsátani való, sukkal üdébben, erőteljesebben hangzik és morajlik végig az a hang, mely tudtára adja a hegyek megtévedt lakóinak, hogy a magyar nemzetnek dermesztő álma véget ért s hogy a magyar hazafi ság ébren van. 17426—1896. szám. Ezen czélból felkérjük mindazon nógrádmegyei párttagokat, a kik velünk együtt a szabadelvű párt elveit osztják, szíves­ kedjenek október hó IG-án, délelőtt '/, 11 órakor Balassa-Gyarmaton, a vármegye­ ház nagytermében, az ott tartandó pártgyűlésen megjelenni s részt venni. Kelt B.-Gyormaton, 1895. okt. 5-én. Szontagh Pál Gr. Degenfeld Lajos Pulszky Ágost Balás Antal Laszkdry Gyula Gr. Forgách János Bölönyi Ödön Sréter Alfréd Szakall Barna Török Zoltán Vannay Ignácz Kovács Ferencz Wohl Hermann ö császári és apostoli kir. Felsége folyó évi szeptember hó 20-án kelt legfelső elhatározá­ sával, a magyar kir. belügyminister úr előter­ jesztésére. gróf Degenfeld Lajos Nógrádvármegye főispánját ezen állásától, hü és buzgó .szolgálatai elismerése mellett, saját kérelmére felmenteni s helyébe Rudnay Béla Hontvánnegye, valamint Selmecz- és Bélabánya város főispánját ideig­ lenes minőségben Nógrádvármegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatván. Van szerencsém a törvényhatósági bizottság A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület közgyűlése Losonczon. A szabadelvű párt országos nagy alko­ tásai a nemzet minden rétegeiben azon meggyőződésre vezettek, hogy e párt fentartása hazánk érdekével a legszorosabb kapcsolatban áll. Időszerűnek látjuk teliát, hogy Nógrádmegyében is szilárd szervezetet nyer­ jen a szabadelvű párt. Lélekemelő nagy napok folytak le a múlt héten vármegyénk nagy haladási! városában Losonczon, melyek soká emlékezetesek - fog­ nak maradni. Kedden Beniczky Árpádnak, az ág. hitv. ev. egyházmegyei uj felügyelőnek ünnepélyes beigtatása, — szerdán a FMKE tagjainak fogadtatása, ugyanaznap a losonczi állandó színháznak ünnepélyes megnyitása, utána ismerkedési estély; csütörtökön a FMKE közgyűlése a városháza díszes nagytermében. Az ünnepélyes aktusokat fényes bankettek követték. Minderről lapunkban alább számolunk le s itt csak általában megjegyezzük, hogy ezek az ünnepélyek nagy gondossággal, figyeloiniliel és tapintatossággal voltak rendezve. Mindenki egy kulturváros erős bástyái között találta magát, ahol nemcsak meg van védelmezve a magyar hazafiság, hanem a honnan a magyar szellem igen távolra veti fénysugarait. Intéz­ ményei, alkotásai magasan tündöklőnek s fennen hirdetik a törekvő magyar nemzet akaraterejét és kultur-missióját. Ezt mindazok, akik messzeföldről odazarándokoltak, — aki­ ket, mint a magyar kultúra munkásait a haza­ szeretet odavezérelt, készséggel és örömmel ismerik el. Dicséret mindezért Losoncz városának, mert hisz’ ezen fényes fellépésével vármegyénk sokkal csinosabb s modernebb stylben s igen csinos parkkal környezve; a ter­ legdrágább bútorokkal, nagy fénynyel keleti kényelemmel rendezvék he; a számtalan szobákon s folyosókon keresztül el­ jutottunk egy óriási nagy terembe, a siiltán elfogadó termébe, a hol a ramazán után szokta kihallgatáson fogadni a törökök előkelőségeit * főurait A terem közepén, a mely kupola­ alakú, függ egy roppant nagy csillár, a terem négy sarkán pedig két ölnél jóval nagyobb üveg kandeláberek állnak. Ugyancsak látható volt itt is a háremhölgyeknek már sokkal nagyobb fénynyel s kényelemmel berendezett lakosztályai alabastrom-fürdőszobákkai. Megszemléltük e Ealotában a képtárt is, a hová egy nagyon os8zú, folyosószert! helyiség vezetett, a mely szinte tele képekkel, többnyire a magyaroknak a törökökkel vivott csatáit jelképezi, azon kivül több háremhölgyet ábrá/oló olajfestményt! kép. Ezen helyiségeket Széchenyi pasa közben­ járásával néztük meg, ki szives volt kieszközölni a sultánnál, hogy nekünk magyaroknak meg­ nyíltak a fent említett termek ajfai. Széchenyi Ka, kivel személyesen érintkezhettünk s vele zélhettünk, nagyon örvendett, hogy földiéit láthatta. Az ő tiszteletére «Pest» hótelbe — az egyedüli magyar szálló a török fővárosban — banqnettet rendeztünk s vele koczczintgattunk, éltetve a magyarokat. Hozzá igen szívélyes volt, » elutazásunk előtt, a hajónkra még egyszer eljött tőlünk elbúcsúzni. A tenger túlsó részén van Skutari, Kadikői s inás ázsiai falu (kői), a hol egy sereg nyári­ lak emelkedik. Skutari nevezetes a nagyterje­ delmű cyprus-tcmetőjéről, azon hely, a hová a konstantinápolyi törökök temetkeznek, azt.hí­ vén, hogy itt csendesebben s nyugodlabban pihenhetnek. A törökök magas, erőteljes testalkattal bír­ nak s arezuk elég barátságos. A régi török turbánt visel s kaftánban jár, azon kivül • llokate> nevű bundát. A turbánnak olyan hosszúnak kell lenni, a milyen maga az illető török, inert vallásuk szerint, ha meghal ez szolgál szem­ fedélül. Nadrágjuk bő, s hegyes orrú czipőbe járnak. Az ujabb, czivilizáltabb török már fekete szalón-formájú s szabású ruhát ölt magára s fezt hord fején. Vallásukhoz tartozik, hogy napjában háromszor mosakodnak s 5-ször imádkoznak, mindannyiszor keletfelé fordulva, az imaórát a müezinek hirdetik a minaretlekről. Köszöntése a töröknek abból áll, hogy a kezét előbb lebocsátja, azután felemelvén, előbb a homlokát, azután ajkát s mellét, illetve szivét érinti meg. A nők teljes rabszolgaságban élnek s a munka nagy részét reájuk bízzák, különösen az alsóbb osztályban. Ha kimennek, arezukat fehér ken­ dővel takarják el, úgy, hogy csak szemeik lát­ hatók. Fejüket zsák-alakú köpenynyel borítják be, a mely különféle szint! szokott lenni, az ékszerek s drágakövek most már csak a múlt emlékei közé tartoznak, kivéve a főrangúnknál. tisztelt tagjait f. évi és hó 8-ik napjának d.-e. 10 óráján a székház kistermében tartandó rendkimUi közgyűlésre meghívni. A közgyűlés egyedüli tárgya a főispáni be­ iktatás napjának és a beiktatással kapcsolatos intézkedéseknek megállapítása leend. B.-Gyarmat, 1895. október hó 1-én. Az alispán helyett: Tihanyi, _________ í5i«*y<5. Nógrádmegye szabadelvű közönsé­ géhez. épület, épülve, mek a s igazi 1895. október 6. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó jóhimevének és dicsőségének emeléséhez is sokban hozzájárult. ♦* A FMKE losonczi ünnepségei valóban inpozánsak és nagyszabásúak voltak. Már szerdán a sűrűn jövő-menő vonatok reggeltől estig hozták a vendégeket. A gyarmatiak és közelvidékiek kocsikon érkeztek be. Vármegyénkből az ünnepségek részesei voltak: gr. Degenfeld I^ijos volt főispán, aki Szilassy Béla vendége volt. Mindenki dicsérettel halmozta el gr. Degenfeldet, aki daczára a kocsikiugrás folytán szenvedett fejbajának, — mégis megjelent Lo­ sonczon. Mikor a városháza dísztermébe érke­ zett a közgyűlésre, dörgő éljennel fogadták. Scitovszky János alispán gr. Czebrián László vendége volt. Laszkáry Gyula Margócsy Jó­ zsefnél, Pongrác * György, Szontagh Pál dr. Plichta Sománál voltak szállva, Vannay Ignácz Alk Ferencinél, Horváth Danó Rachler Ferencznél, Beniczky Árpád Csonka Zsigmondnál, dr. Jankovich György Zajzon Dénesnél, Hanzély Márton Török Zoltánnál, Baintner Ottó Havas Gyulánál. Ott láttuk a nógrádiak közül továbbá : Sréler Alfréd, Balás Antal, Posztóczky Iván, Szakai! Ferencz, Ruszinkó Antal, Szontagh Antal, Szakai) Antal, Plachy József. Rosenfeld József urakat s Losoncz város színét-javát. A közóhajnak tett volna eleget gróf Károlyi István, az. egyesület elnöke, ha a közgyűlésen megjelenik. A főispánok közül csupán nemes­ kéri Kiss Pál zólyomi főispán vett részt; az alispánok közül Scitovszky János nógrádi alis­ pánon kivül Crausz István nyitrai, Csipkay Ká­ roly zólyomi, Baross Jusztin trencséni, Andaházy Géza liptói és Beniczky Kálmán túróczi álispán. . A többi 11 vármegyéből megjelentek: Mé­ száros Károly, Lakits Attila, Csernyánszky La­ jos, Fekete Miklós, Mezey Gyula, Mesko Pál, Bán Elemér, lleydin Imre, Janovszky László, Thali István, Müller Villibald, Árpássy Imre, Mercader Ede, idősb és ifj. Dióssy Imre, Turcsányi Ödön, Szalavszky Pál, br. Ainbrózy István, Boldis Ignác#, Meczgér Ede, Páter Jarícsár Ede, Meszlényi Zoltán, Lőrinczy György, Klobusiczky Jván, Einődy József, Ranchelti József, Lavotta János, Matyasovszky Gyula, Kubinyi Hugó. Bachó János, Grill Gyula, Králl János, dr. Panlocsek József, Csippék János, Libertinyi Gusztáv, Jánosi Gyula, Cseh Lajos, Nikkel Jó­ zsef, Körmendi Károly, Ordódy István, Raksányi Gyula, Nádossy Gyula, Zorkóczy Tivadar, Gyürky Géza, Sinkovics Károly, Ocskay László, Schlachta János, Zalka Armin, Simonovánszky György, Tihanyi Dénes, Soóky Ödön, Modrányi Iván, Hulyák Antal, Czoker Kálmán, Thomka Pál, Janits Endre, Majthényi Géza, Steífek Ferencz, dr. Kostyál Miklós, Fehér János, Szaniszló Vilmos, Szinerlich Iván, Schober Ernő, Gsemniczky Géza, dr. Csősz József, Boleman Lajos, Prager Nagyszámú feleséget a török már csak a költ­ ség miatt sem tarthat; rabszolganők csak a cselédséghez tartoznak. A török, a főrangúakat kivéve, igen egysze­ rűen, sőt csaknem szegényesen él. A nők szá­ mára külön szoba, vagy elkülönített helyiség van fentartva, a mely egyszerű berendezésű, természetesen a főrangúakat ismét kivéve, — a hol a hárem külön lakosztályt képez s a hölgyeknek külön cselédsége is van. A dohányt és kávét mindenütt szerfelett szeretik s folyvást élvezik; a vagyonosabbak 2—3 dohánykezelőt ícsíbukcsi) tartanak. A nők legnagyobb élvezetét az képezi, ha a fürdőkbe órákig ülve s dohányozva pletykálhatnak. A színházak helyét az orpheumok pótolják, de csak a görögváros-negyedekbe; egy ily orphcuinban beszéltünk két magyar énekesnő­ vel, kik Smyrnából jöttek s akkor épp itt sze­ repellek. Még felemlíthetem, hogy a török nagyon be­ csületes, kevés beszédű s alkudozni nem szeret. Április 5-én a török fővárost elhagyva, Bosportison s épp akkor a legidcgcsebb .Fekete­ tengeren át, eljutottunk Sulinába az Al-Duna torkolatához, hogy onnan Románián át, eljus­ sunk édes hazánkba. % �1895. október 6. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó, Lajos, Jeszenszky Danó, mindinegannyi hívei tovszky János alispánunk állt fel s szép beszéddel és lelkesült tagjai az egyesületnek. Szüllő Géza, üdvözölte a vendégeket Nógrúdvármegye tör­ túióczmegyei tanfelügyelő súlyos betegsége miatt vényhatósága nevében. nem jöhetett Losoncira. A vendégek elszálláso­ Ezek után Crausz István ügyvezető alelnök lásáról és ellátásáról példaszerűig gondoskodva mondta el megnyitó beszédjét elsősorban is szive mélyéből megköszönvén Losoncz városá­ volt. Az üanefwégek a Kovács derék fiatal építész nak és Nográdvármegyének szives fogadtatását, által épített sxinház megnyitásával kezdődlek. mely nem magyarázható másnak, mint a haza­ Szerdán este 7 órakor az uj városi szálló min­ fias érzelem őszinte é» igazi megnyilatkozásá­ den tenne megtelt. A színházi teremben 500-nál nak. Azután bejelenti, hogy gr. Károlyi István többen vettek részt. az egyesület elnöke családi gyásza miatt nem A díszelőadást Bokody Antal jól szervezett vehet részt a közgyűlésem Majd a kegyelet me­ színtársulata tartotta a 25. gyalogezred zeneka­ leg hangján emlékezik meg a korán elhalt rának támogatásával Az előadást a zenekar László főherczegről s a megrendítő gyászosét nyitotta meg a Rákóczy-indulóval, melynek alkalmából részvétiratot kér küldeni József főhatalmas intonácziói azonnal lelkesüllséget berczeg ő Fenségéhez és családjához. Megemlé­ keltettek. Ezt követte Váradi Antal ismert köl­ kezett továbbá a legközelebb elhunyt lierczog tőnk <Győzelem * czimü prológja, melynek alap­ Odescalchy Gyuláról, akit Szolcsányban te­ eszméje az, hogy a színész és költő, a Rossz­ mettek el. A herczegi család már évtizedeken akarat, a Közöny, a Rágalom, a Balitélet és át küzdött a magyarság terjesztése érdekében, Rész vétlenség működése daczára a hazaliság minden tagja, igy az elhunyt is, aki az egye­ és lelkesültség támogatásával tud magának uj sületnek hosszabb időn át elnöke volt, kima­ tanyát szerezni. A prológ után nagy hatást kel­ gasló hazafiéi erényeinél fogva disze volt az tett a Kölcsey Hymnusának az egész társulat egyletnek. Indítványozta, hogy herczeg Odes­ általi elzengése, mely alatt a színpad görögi őz­ calchy Gyula emléke jegyzőkönyvileg megörözel volt megvilágitva s a liáttérben Vörösmarty, kitlcssék. Végül részvéttel megemlékezik KosKölcsey, Arany és- Petőfi alakjai jelentek meg. tenszky Gézáról, az egylet kitűnő titkáráról, A színtársulat igen helyes érzékéről ad tanú­ akit fiatal korában a munkás élet legteljesebb ságot, hogy a színházat egy tőről metszett szakában ragadott el a halál körünkből. Kosmagyar vígjátékkal, a <Tündérlak Magyar­ tenszky nagy előkészültséggel, széles látkörrel honban » cziművel nyitotta meg, melyben fő­ szolgálta az egyletet s minden hazafias ügyben leg Ligethy L tűnt fel kellemes hangjával. rajongó szeretettel járt el. Emlékéi jegyzőkönyvi­ A színelőadást ismerkedési estély, majd leg megörökíteni kéri. Köszönetét kér szavaz­ táncz követte, mely utóbbiban 96 pár tánczolta tatni a nyitrai vármegyei tisztikarnak, mely az a jó magyar tánczoL Az ismerkedési estélyen egylet ügyeit ingyen szolgálta. a társaság egy némely része éjfélig, másrésze A közgyűlés az elnök inditványait egyhangú­ 5 óráig s egy vigahb része reggeli 7 óráig tar­ lag elfogadván, az elnök, miután röviden kör­ tott együtt Rudi megiljodott pompás zenekará­ vonalazta az egylet föladatát, fölvetette azt a nak bűvös-bájos hangjai mellett kérdést: hogy vájjon az egylet megfelelt-e hiva­ Másnap, vagyis okt. hó 3-án csütörtökön az tásának? Ez a kérdés most, mikor a nemzeti­ egyesület igazgató-választmánya már reggel 8 ségi agitátorok a nemzeti egység megbontására órakor gyűlt egybe a városháza egyik termé­ törekednek, aktuális. Szerinte végzetes hiba ben, ahol két és fél óra alatt készítette elő a lenne most nyugalomra hajtani a fejünket, a közgyűlés tárgyait A tanácskozást Crausz István nemzetiségi kongresszus kudarcza sem lehet nyitrai alispán nagy tapintattal vezette. Az ebben határozó. Majd a nemzetiségi népekről igazgató-választmány ban a nógrádiak elég nagy emlékezik meg, amelyek voltaképp derék és számban voltak képviselve. jámbor emberekből állanak, de amelyeket elAz egyesület Xíll-ik rendes közgyűlése fél bolonditottak az agitátorok, akik közgazdasági 11 órakor vette kezdetét A diszterem zsúfolá­ és társadalmi téren is mindinkább terjeszkedni sig megtelt, a karzatok is tele voltak, ez utóbbiak fognak. Ily körülmények közt az a néhány szép hölgyekkel. Fél 11-kor megjelent diszma- óvoda és a könyvek nem elégségesek arra, gyarban Crausz István, s az emelvényen foglalt hogy a magyar nyelv hódítása sikerrel járjon. helyet Ekkor felemelkedett Török Zoltán losonczi A felvidéki magyar közművelődési egyletre polgármester s lelkes szavakban üdvözölte az ily helyzetben fontos föladatok várnak. A fel­ egyesületnek megjelent tagjait és pedig Losoncz vidéki tót nép súlyos viszonyok közölt él. Uj városa és a Felső Nógrádi Közművelődési Egy­ közlekedési eszközökről kell tehát gondoskodni, let érdekében. Losoncinak — úgymond — a hivatalok és iskolák felállítása által kell a ma­ magyarság határán kettős feladata van, első, gyarosodást előmozdítani. Uj iparos, uj polgári hogy gátat vessen az államfelforgató törekvé­ osztály megteremtésére van szükség, uj kereset­ seknek, második, hogy a magyar faj és nyelv forrásokhoz kell juttatni a szegény népet, hogy diadalmas előrenyomulását vezesse. Majd Sci- végre-valahára véget is vessünk az amerikai és Kát Kray Jakab. TMWI WlmHIÍ. VITÁLIS NÓffTét Elfogadom a maga ajánlatát, de ha hazudik, nyársra húzaiom. Es Heiszler felszedte sátor­ fáját, 1709. deczember 8-án már Kézsmárk előtt táborozott Kézsmárk város kapui zárva voltak, a vezér követelte a város kapuinak felnyitását kemé­ nyen meghagyva, hogy a magistrátus nála je­ lentkezzék. A hazafias város Kray és társai határozott fellépése folytán tagadókig válaszolt, miért is Heiszler a várost deczember 11-én lövetni kezdé. De nézzük csak, hol késik a Récéből kül­ dött futár. Midőn a kapitány Récéből eltávozott * és Pozsonyban értesült hogy Heiszler a trencséni csata után Bars és Nógrád felé vette útját, ugyanazért a kapitány is ezen irányt követte, de a sereget sohasem tudta elérni, úgy látszik, nem tartotta érdemesnek a rebellisekért magát agyonfárasztani, nem is sietett tehát; igy jött Nógrádba, ott hallotta, hogy Heiszler már Liptón keresztül a Szepességbe vonul, kérdezősködés után megtudta azt is, hogy a Szepességbe Rozsnyón keresztül vezet a legrövidebb út, ha ezen úton fog haladni, bizonynyal vagy meg­ előzi, vagy ott találja a generálist Rozsnyón, a templom melletti főutczában volt egy csapszék, a korcsmámé magyar em­ ber volt, magyarságát a korcsma czége is jellemzé, mert az a «kuruczhoz» volt czimezve, a korcsmáros typikus magyar alak volt. Mikor a csapszékbe lépünk, nem volt ott csak egy vendég, az egyik asztalnál ült egy szőke lőcslábú fiatal ember, vele szemben egy bársonysipkás kipedrelt bajúszú öreges ember. Háborúról beszélgettek, a fiatal ember újsá­ golta, hogy vett hírei után a németek már Lőcsénél vannak, azt oly örömmel beszélé, hogy a bársonysipkás megbotránkozott rajta. — Hát magyar létére nem szégyenli magát annak örülni, hogy itt az ellenség. — Miért ellenség? hisz’ koronás uralkodónk serege nekünk nem ellenségünk. — De nem is barátunk, mint a dicsőséges II. Rákóczy Ferencz armádiája, no hallja! ha a szepesiek mind olyan jó hazafiak, mint maga, akkor azon nem csodálkozom, hogy önöknél a született gyermek hét napig vakoskodik, hisz' maguk öregségségükben sem látnak tovább az orruknál; — szégyelje magát!* Ep mikor úgy dünösködött a korcsmáros, magas szárú csizmában, hosszú oldal-karddal lépett be egy német vasas tiszt. Csinos alak volt, sötét ritka bajsza a zúztól egész vastag­ nak látszott. A belépő tiszt német nyelven szólilá a korcsmárost, a korcsmáros bár tudta, hogy a megszó­ lítás őt illeti, helyéből sem mozdult és csakis a tiszt káromkodásán tápászkodott fel helyé­ ről, a fiatal ember biztatására a tiszt elé lépett. A tiszt szobát és lova részére teljes ellátást 3 a romániai kivándorlásoknak. Természetes, hogy mindenhez a kormány közreműködése is szük­ séges. Nem volna szabad megtörténni annak, hogy ne lehessen például létesíteni egy ipar­ vállalatot, mert a kormány nem ad ebhez szubvencziót. A magyar állam sok polgárt nyer­ het meg magának magyar pénz adásával. Fel­ hozza a tátrai tót bank és az Albina román bank izgató szereplését Majd fölszólítja az Al­ földet, hagy fölöslegeiből áldozzon a szegény népnek. — Apellál a hölgyekhez — egy rongyos ru­ hát, egy felesleges czipőt, valamit adjanak a szegény, elhagyatott népnek. Az alispán ezután megnyitoltnak jelentette ki a közgyűlést Ezúttal beszédéért hosszasan és lelkesen megtapsolták. Scitovszky alispán indítványára a valóban remek beszéd teljes szövegében jegyzőkönyvbe vétetni s kinyomattatik. Most Gyürky Géza dr, a nyitrai választmány elnöke adta elő határozati javaslatait Ezek elseje a pánszláv agitácziók megféke­ zésére vonatkozik. E szerint az egylet nagyobb memorandumban fogja a kormány tudomására hozni a pánszláv-üzelmeket és fölkérik a kor­ mányt, hogy ennek alapján fordítsa figyelmét a pánszlávizmus megakadályozására. •• Már az igazgató választmányban tüzetesen fog­ lalkoztak a titkári állás önállósításával — s a titkári fizetés megállapitásával. A teendők ugyanis annyira szaporodtak, hogy azokat ingyen munká­ val végezni lehetetlen. Crausz, Libertinyi, Laszkáry, br. Ambrózy s többeknek felszólalása után elha. tároltatott, hogy a titkári állás önállósittatik s a fizetés az 1896-ik évben 1500 írtban állapíttatott meg, kilátásba helyeztetvén, hogy 1897-töl kezdve a fizetés 2000 írtra emeltetik. Titkárul Lőrinczy György, a ,Gömör-Kishont“ érdemes derék szer­ kesztőjét s a magyarosodás ügyének egyik fáradhatlan bajnokát választották meg. A tagdijbálrálékok az utóbbi időben igen meg­ szaporodtak, úgy, hogy azok erélyes behajtása vált szükségessé. E czélból ügyészszé dr. Mészá­ ros Károly nyitrai ügyvéd választatott meg. Schimó Mária, volt körmöczbányai derék hon­ leány összes vagyonát az egyesületnek hagyomá­ nyozta. A hagyatékot, melynek mostani értéke körülbelül 80 ezer frt, 48 ezer írt adósság terheli. Az egyesület elhatározta, hogy miután a hagya­ tékhoz tartozó 4 ház, köztök különösen a Vadász czimü nagy vendéglő, 4600 frt évi jövedelmet biztosit, s kilátásba helyezhető, hogy a hagyaték kellő befektetések mellett rövid idő alatt százezer írton felül értékesíthető, a nagy kamatú adósságok lehajlitására saját vagyonából 30 ezer frtos köl­ csönt fektet be, a többi 20 ezer frtos adósságra amortisationalis kölcsönt szerez, a javításokra 8700 frtot fordít, s a hagyaték kezelésével egy bizottságot biz meg. Ennek a bizottságnak tagjai: követelt; — német beszédjét a fiatal ember tolmácsolta «no, ezt is az ördög czipelte ide», morogva kiment a szobából. A tiszt bosszúsan járt fel s le, szidta a hitvány magyarokat és miután észre vette, hogy a fiatal ember bírja a német nyelvet, inegszólitá: — Mégis csak gyalázat, József császárunk biro­ dalmában oly emberek is vannak, a kik a csá­ szárjuk nyelvét nem értik, nem is tudom, miért kiméli a császár e hitvány népet, ki kellene azt irtani, hisz' itt már születésénél fogva min­ denki rebellis. A fiatal ember a tiszt beszédét helyeselte, sőt még biztatta is a gonosz magyarok ellen. — Dizony uram 1 nem volna itt rebellis, ha a magyarok tisztelnék a kegyes császárunkat, szülővárosom Kézsmárk a példa, ott is minden bajt a magyar rebelliseknek köszönhetjük; magistrátusunk csupa magyar emberből áll, pedig ezek a főrebellisek, a jó érzésű polgárok zaklatásnak vannak kitéve. — Hol van az a maga városa ? — A Szepességben. — Nemsokára ott lesz már Heiszler ő excellentiája, majd végez az a gazemberekkel. — Bizony jó lesz, ha végez, mert csakis igy fogunk a rebellisektől megszabadulni. — Hallja maga, maga nekem tetszik, Álljon ide s mutassa be magát. — En Scholcz Péter kézsmárki patríciusnak a fia vagyok, mink is sokat szenvedtünk, mert «gut gesinntek * vagyunk. �4 Craun Litvin, Csipkay Károly, Bán Elemér, Amon Ede és Gyürky Géza. Megbízta továbbá u egylet ezt a bizottságot, hogy ax egyik Schiiuóháxban található Mária királyné konukbeli mű­ emlékeket akár Körmöczbánya városának, akár pedig as országos iparmuzeumnak adja el. Köszö­ netét szavazott továbbá as egylet Bán Elemér körmöczbáayai kir. közjegyző úrnak, aki ezt a hagyatékot nemcsak megszerezte, hanem annak fentartása körül is nagy gondosságot fejt ki. Elhatározta as egyesület, hogy tekintettel a Müleuninmra, a jövő évi XIV-ik közgyűlést Bpesten tartja meg. E mellett as igazgató választmányban Scitovszky és Vannay alapos indokokkal szólaltak fel a kisebbségi véleménynyel szemben. Ezután a kulturális ügyekre került a sor, me­ lyek közé méltán számítható az az elhatározás is. hogy a FMKE történetének megírásával Lörinczy György uj titkárt bízták meg. Azt hisszük, hogy a titkár úr ennek a megbízatásnak méltóan fog megfelelni. A kisdedóvodai ügyekben igen fontos határoza­ tot hozott az egyesület, ugyanis 1890. évi XV. kisdedóvási törvény alapján megkeresést fog intézni a törvényhatóságokhoz, hogy azok elrendeljék, miszerint a kisdedóvudai alapok megteremtése végett utasítsák a községeket, hogy a jelzett czélra, minden évben 30 Irtot vegyenek be költ­ ségvetéseikbe, úgy a mint ez Nyitravármegyében már tényleg foganatba is vétetett. Ezen alapok­ ból elsősorban a menedékházak lesznek megalko­ tandó!. Minket nógrádiakat különösen érdekelvén. az általunk épített málnapatakai kisdedóvó, a melynek helyzete máris tűrhetetlen lett nemcsak azért, mert az épület vizenyős fekvésénél fogva nedvessé lett a ártalmas gombákkal van inpregnálva, hanem azért is, mert ax óvónő fizetésé rendetlenül szolgálatik ki, úgy hogy az eddigi óvónő, Zurkó kisasszony, állásáról már le is mondott. Vannay Iguácz erélyes fellépése folytán sikerült az egylet vezetőségét arra bimi, hogy a málnapatakai óvoda ügyét fel fogja karolni s el­ határoztatott, hogy az épület kijavítására 2 éven át 700 frt s az óvónő fizetésére évenként 200 frt segélyt fog kiszolgáltatni. A népiskolák segélyezési ügyét a FMKE egészen elejtette és pedig azért, mivel az 1893-ik évi lyabb tantörvény értelmében az államnak kötelessége a népiskolákat segélyezni. E helyett elhatározta az egylet, hogy jutalmazni fog oly tanítókat, a kik az iskolákban magyar dalköröket és magyar olvasó egyleteket alakítanak. E czélokra 1000-1000 frt vétetett fel a költségvetésbe. Hogy pedig a magyar olvasó egyletek különösen a fel­ nőtt ifjak magyarosítása érdekében létesittessenek, a népkönyvtárakra 1000 frt szavaztatott meg. Az egyesület beszüntette azt az intézkedését, mely szerint a 11 vármegye 2 ssinügyiletttetet alkotott. Állítólag ez igen sok inkonvenieneziára adott alkalmat, s a rabfeniált szinigazgaz — Nem tudná megmondani, hogy a generális Szepességben van-e már? — Biztos vagyok benne, hogy ott van, egy kereskedővel beszéltem, ki azt újságolta, hogy Heiszler Lőcsét ostromolja. — Ismeri itt maga az utakat? — Hogy ne ismerném I _ Tudja mit, akkor maga lesz a vezetőm, mert nekem azt mondották, Hogy Rozsnyóról Szepességbe nagy hegyeken kell mennem és az utak járatlanok. — Szívesen mennék és el is vezetném az esetre, ha meg fogja engedni, hogy előbb a magam dolgait elvégezhessem. — Iholni'gut gesinnt* ember és ha egy csá­ szári tiszt szívességre kéri, mely szívesség kö­ telességéért, mindjárt keres egy kibúvó lyukat, úgy látszik, mind egyformák vagytok az akasztó­ fára mind valamennyien megértetek. __ Hisz én nem vonakodom, Mívesen fogom vezetni, csakis dolgaimra hivatkoztam, — e közben’bejött a korcsmáros, Scholcz Guidó.kit már úgy is ismerünk, bort rendelt, és meg­ kínálta az átfázotl lisztet. A tiszt már ismerte a magyar bor jóságát, wirxvn látott az iváshoz. Goidó nem fukarkodott, mindég több és több bort hozatott, szerette volna kitudni, hogy tulajdonképen mit is akar ez Heiszlerrol? A Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. tők nem igen becsülték meg magukat Ex aa iotézkedós már azért is helyes, mert a felvidékei mindexideig jóformán a legrosszabb színtársulatok monopolizálták. A közgyűlés köszönetét szavazott gr. Csáky Albinnak, gr. Zichy Jenőnek, Scbóber Ernőnek, Várady Antalok és Rösnernó urhölgynek, a kik az egylet javára gr. Csáky Albinná védnöksége alatt a nagy jövedelmű művészestélyt rendezték. Megható jelenet volt az is, midőn Schober Ernő országgyűlési képviselő felállott s meleg sza­ vakkal indítványozta, hogy Szontagh Pál v. b. t. tanácsos ő nagyméltósága, főrendiházi tag a ma­ gyar kultúra terén szerzett elévülhetetlen érdemei miatt tiszteletbeli elnökké választassuk meg. Az indítványt nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogad­ ták. Erre a kegyelmes ur meghalva, sőt szerinte megdöbbenve válaszolt és köszönetét mondott a nem várt megtiszteltetésért; megdöbbenve— úgy­ mond — azért, mert magas koránál fogva nem felelhet meg a tőle várt tevékenységnek, de Ígéri, hogy amennyire testi ereje engedi, kötelességének meg fog felelni. Ezt a kegyelmes úr mindjárt azzal dokumentálta, hogy belépett 100 frtos alapitó ugnak. (Mikor aztán azért gratuláltak neki, — mosolygva felelt a kegyelmes úr: „Jól van öcsém, csakhogy 100 frt ennek ára! *) A kiadott vaskos jelentést és abban foglalt zárszámadásokat és költségvetést szó nélkül elfo­ gadták s örömmel vették ezekből tudomásul, hogy az egylet 40 ezer frtot fordit kulturális czélokra. A jövő évben segélyben fognak részesülni a következő lapok: a „Nyitrai Közlöny *, a turóczszentmártoni „Felvidéki Híradó *,abesztercze-bányai „Felvidék”, a zsolnai „Felv. Újság * és az a.-kubini „Liptó-Szenlmiktós és Arvamegyei Hírlap *. Végül, miután a jegyzőkönyv hitelesítésére Scitovszky János alispánunk és Janits Imre or­ szággyűlési képviselő kérettek fel, a közgyűlést Crausz elnök megható szép zárszóval fél 12-kor befejezte. • • A programmban fel volt véve a város neveze­ tességeinek megtekintése, azonba i ez az eső miatt elmaradt De nem mossa el az eső azt a 220 terítékű diszebédet, amelyet az uj városi szállóban rendeztek, s a melyet Klamarik Dauó a felvidék leghíresebb vendéglőse igazi bravúrra) Állított ki. A toasztok áradata már a 3-ik fogásnál indult *r. m Az elsőt, melyet felállva halgattak végig Crau z alispán mondotta az uralkodóra és az uralkodó családra, névleg befoglalván Károly-Lajos ő Fenségét is. Valóságos király-toaszt volt ez válogatott klaszszikus szavakkal és loyalis meg­ nyilatkozásokkal, messze eltérne a sablonos király­ torotoktól. Dörgő éljen követte a szép toasztot. Majd Török Zoltán, a város érdemes derék pol­ gármestere, akinek neve a losonczi nagy alkotá­ sokkal összefüggésben áll, — kelt fel ülőhelyéből és éltette Krausx Istvánt a FMKE ügybuzgó ügyvivő első alelnökél Toasztot mondtak továbbá: Draskóczy Zsigmond, a FMKE érdemes tisztika­ rára; Farkas Károly klaszszikus hangon a hazafias vidéki választmányokra s azok elnökei, alelnökei, tisztikarára, Gresite Miksa a vendégekre; Lörinczy György uj titkár Libertinyi Gusztáv kir. tanfel­ ügyelőre, aki az egylet megalakításában hervadha­ tatlan érdemeket szerzett; Szontagh Pál magasan szárnyaló toasztot mondott Scbóber Ernő ország­ gyűlési képviselőre; Draskóczy Ede Szontagh Pálra; Hrk János ev. lelkész gr. Gyürky Ábra­ hámra, gróf Degenfeld Lajosra és Scitovszky Jánosra, mint a málnapatakai óvoda létesítőire (gr. Gyürky nevének megemlítésekor kedvezőtlen nyilatkozatok támadtak), Janits Imre Nógrádvármegye közönségére, Scitovszy János Nemeskéri Kiss Pál zólyomi főispánra, Vannay Ignácz Törők Zoltán, losonczi polgármesterre, Zajzon Dénes Jankovics György kir. tanfelügyelőre, Cramz István Losoncz város lelkes közönségére, mely a sxlávság tengerében fényes missiót teljesít; Kujnis Gyula a vármegyék képviselőire, Horváth Danó Wágner Sándorra, Valihora Jánor losonczi róm. katli. esperes-plebános az ünnepély rendezőire, dr. Mészáros Károly a hazafi is sajtóra. As ételrend (menu) következő volt: Barna leves, fogas tartár-mártással, fogoly rizszsel, rostbeuf körözve, őz, crém piskótával, pulyka, gyümölcs, sajt, torta, fagylalt, kávé, cognac, fehér bor, vörös bor, szomorodni, párádi, luhi és mohai vizek. öt óra volt, mikor a vendégek oszladozni kezd­ tek a a vidékiek a legszebb emlékekkel búcsúztak el a szélrózsa minden irányiba a derék Losoncz vendégszerető közönségétől. 1895. október 6. Végül nem végezhetjük be 'tudósításunkat a nélkül, hogy elismerést és köszönetét ne szavaz­ nánk Wagner Sándor losonczi főkapitánynak, a kinek tapintatossága, ezer szeme és kiváló egyéni képessége és ügyessége lehetővé tette, hogy a losonczi ünnepélyek nemcsak kifogástalan, hanem páratlanul álló példás rendben folytak le s ezúttal Losonca város jó hírnevét még inkább megszilár­ dították. Beniczky Árpád beigtatása. Losonca, 1895. október 6. Október i-je Losoncznu jelentékeny számba menő nappá változott Ugyanis e napon tartotta városunkban a nógrádi ev. esperesség rendkívüli közgyűlését. Máskor az ily esemény nem szokott különösebb mozgalmat idézni elő, most azonban mindenki érdeklődni látszott a gy űlés tárgya iránt. Már kora reggel hire járt, hogy a dunáninneni egyházkerület püspöke Baltik Frigyes is megér­ kezett B.-Gyarmatról e gyűlésre. Kilencz órakor meglátogatta a helybeli lelkész kíséretében az egyház felügyelőjét Búsbak ÁdJmot és polgár­ mesterünket, megköszönve nekik azt a megtisztelő kitüntetést, hogy úgy az egyház, mint a város képviseletileg megjelentek volt szept. 1-ején B.-Gyarmaton történt beigtatása alkalmával. Meg­ látogatta Kovács Ferenci kir. tanácsost is, a kivel a múlt évben Stubnyán ismerkedtek meg. Végül Illyés Lajos ref. lelkészt, a kivel több ízben leve­ lezésben állott Mire a papiakra tértek, már ott várt reá úgy az egyház, mint az esperesség tisz­ telgő nagy sokasága. Az egyház nevében lelkes szavakban Búsbak Ádám üdvözölte, majd az arra nyert s éljenzéssel fogadott válasz után, Lrokáry Gyulát, mint a dunáninneni kerület felügyelőjét is, aki diszinagyurha öltözötten, ruhájának meg­ felelő értékes viszonválaszt adott, biztosítván az egyháza^ hogy ismerve küzdelmes helyzetét, gondoskodni fognak annak jóvátétele iránt, Svehla föesperes is az ovác.ió tárgya volt; akit föképen arra kértek, fogadja el továbbra is főesperessé lett megválasztatását az egyházmegye üdvére. Az üdvözletek elhangzása utón, megszólalt a torony templomba intő nagy harangja, a hová a gyűlés vala kitűzve. Csakhamar megtelt az egy­ házi s világi rendű közönséggel. A gyűlést Svehla János tőesperes imával nyitotta meg. Annak be­ fejeztével előadta a jelen gyűlés első tárgyát, az eg házmegyei főtisztviselökre beadott szavazatok felbontására kiküldött bizottság jelentését, melyet felolvasásul a jegyzőnek adott át, egyúttal felkérte Búsbak Ádám losonczi egyházfel ügyelőt, -mint a felügyelők legidősebbjét, az üresen álló esperesség világi elnöki székének elfoglalására. A szabály­ szerűségnek igy e tekintetben is megfelelve lévén, a jegyző felolvasta a jelentést, a melyből kitűnt, hogy a föesperesi hivatalra Svehla János eddigi föesperes határozott lemondása daczára újból nagy szavazattöbbséget (26) kapott, Vladár Viktor 15, hárman egy-egy szavazatot, az esperesség felügyelői hivatalára pedig Beniczky Árpád 26 szavazatot s igy konstatáltatok, miszerint n főbb hivatalokra Svehla János és Beniczky Árpád lettek méltatva. Feladata lett volna a szavazatbontó bizottságnak, a többi hivatalok betöltésére is el­ rendelni a választást, azonban nem tartotta magát illetékesnek, mii(tán a föesperes a szavazatbontás alkalmára oly levelet küldött be, a melyben nyil­ vánítja, miszerint újbóli megválasztatása esetén is megmarad lemondási szándékánál. A bizottság nem lévén fel hatói mazva a lemondás elfogadására, ezen beállott körülmény tette szükségessé a többi választások megejtése előtt a jelen gyűlést Az elnöklő esperes mielőtt saját magáról szól­ hatna, véghez viendönek tartja, ax egyházmegyei felügyelőnek beigtótását, mely czélból egy kü'döttséget nevezett ki, a mely a megválasztott férfiul a gyűlés színhelyén leendő megjelenésre kérje. A mig a küldöttség megbízatásában eljárt, megszólalt Thnisz Lajos képezdei tanár újjai alatt az orgona, nem sokáre a vegyes énekkar is rá­ zendíti az „Erős várunk * diadalmi éneket Annak sikerült elmondása alatt érkezett meg az uj fel­ ügyelő Beniczky Árpád fényes diszmagyarban, aki a közönség általi éljenzés kőiben a már akkor segédletével az oltárhoz vonult föesperes elébe. Ekkor nyilt meg a lutheránus aranyszáju János ajka a szólásra s hallhattuk, élvezhettük mi is a „Nógrádi Lapokban * a Ballik püspök igtatása alkalmából B.-Gyarmaton tartott szónoklatáért méltán magasztalt Svehla föesperes beszédjét. Igazán, irigylésre méltó szónok. S úgy látszik, �1895. október 6. hogy ex alkalommal * még különben omlott anno ?iajAu e sió, mert a b.-gy..riuati szerepléséről sem olvastam, sem. egyházi szónokról soha nem hallottam, hogy tucgcljeneztet * tt volna. Már pedig az itten ennek a tünemény szerű szónoknak beszédje kézben megtörtént. Meg is érdemelte. Vajha tud­ nám beszédjét visszaadni! Elére is érzem e mun­ kára való tehetetlenségemet, azért hát csak váz­ latosan próbálom papírra vetni. Mimiének elölt egy latin költő mondását idézte, a melynek az volt az értelme, hogy jaj be sokan ütnek el őse­ iktől, kincseket vesztegetve sth! s előbb a bazara vonatkozólag hangsúlyozta ezt, majd rátért, hogy a protestáns családokra nézve is fájdalmasan esik ért kimondani vallási tekintetben konstatálnia. Azonban — úgymond — a megválasztottal -zeni­ ben megnyugtatja lelkét egy a múltból felidéződö jelenet, a mely az volt, hogy ezek előtt számos évekkel a Beniczkyek családi körében megfordul * ván, ott a felügyelővé választott férfiú egy kincs­ nek nevezett bibliát mutatott fel. melyet ősöktől örökölve, mint hagyományos ereklyét kegyelettel őriz. Íme ily szív, ily lélek, mely a hit könyvéről igy beszél, azt ily becsben tartja; oly férfiúról, ki egybázszerető buzgó apáknak tia, — lehetetlen vigasztaló megnyugvást nem merítenie arra nézve, hogy ezen egyházmegye sorsa jó kezekben leend letéve. S midőn rátért az egyházi reform törvé­ nyek érintésére s ezekkel szemben az elótörö aggodalmak festésére, majd az aggodalmakkal szemben a protestáns önérzet emelésére — hát bizony, mi r. katholikusok is éljeneztük a szó­ nokot Beszédjét végezve, felhívta a megválasztottak, ha kész-e elfogadni o megválasztatást s kész-e az esküt letenni? Midőn e kérdésekre az igent elmondá. az egyházmegye főjegyzője Simonidesz szécsényi ev. lelkész eíőolvasta az esküt, melyet a közönség helyéből felállva ünnepélyes csendben hallgatott meg. Ezt követte az áldás, mely után az esperes segédletével elhagyá az oltárt s az uj felügyelő is helyét elfoglalva a következő be­ széddel igen jó benyomást tett az egész gyüle­ kezetre : «Méllóságos és Eőtisztelendő egyházmegyei, közgyűlés! Élelem ezen legszebb, legünnepélyesebb órá­ jában. mélyen meghatva az imént elhangzott szívhez szóló, fenkölt szellemű beszéd által, alig találok szavakat, melyekkel a szivem- éslelkem mélyéből előtörő érzelmeket méltóan kifejezni tudnám. A mély és hálás köszönet érzelmei ezek, azon kiválóan megtisztelő biza­ lomért, melylyel engem, egyházunknak egyik szerény munkását elhalmozni s egyházmegyénk felügyelői székébe emelni méltóztaltak; de a hálás köszönet érzelmei azért is, mert tért és alkalmat nyújtottak nekem arra, hogy mint hithíl és buzgó protestáns, leróvliassam egyhá­ zam iránti tartozó kötelességeimet, szeretet egy­ házamnak szentelhessem odaadó munkásságo­ mat, ott és azon a helyen, a hová engem állí­ tani méltóztaltak. Megvallom, mély megilletődéssel s bizonyos aggodalommal foglalom el e helyet, melyet előttem nemcsak hazánk törté­ netének oly kiváló alakjai, de különösen a mi ág. hitv. evang. egyházunknak oly kitűnőségei és kimagasló támaszai és oszlopai töltöttek be s önkénytelenül felmerül lelkemben a kérdés: váljon különösen közvetlen nagyérdemű elődöm fényes tehetségei, ernyedetlen munkássága és igazi protestáns túlbuzgósággal t« *lt működése után, méltóan fogom-e betölthetni helyét!? de legyőztem kételyeimet, csillapítottam aggályai­ mat és bátorságot érzek magamban, mert egy­ házam iránti odaadó szeretőiemből meritek lelkesülést, mert őseink és dicső elődeink pél­ dája önt belém erőt és világiló fáklyaként mutatja ki azon utat, a melyen haladnom kell s a melytől eltérnem nem szabad és mert hi­ szem és remélem, sőt meg vagyok győződve, hogy egyházmegyénk minden hű tagjának támo­ gatására. szives jó indulatára, holes tanácsaira számíthatok azon munkásságomban és műkmlésemben, melynek egyedüli ezélja szeretett egy­ házmegyénk érdekeinek megóvása, tekintélyének emelése, belső ügyeinek pontos és lelkiismeretes vezetése. Hála dicső őseinknek, kik nem kíméltek sem fáradságot, sem munkásságot, de -őt vagyonu­ kat, éltökot áldozták a hosszú hnrczokban és küzdelmekben, ma mar a mi ág. hitv. evang. egyházunk consolidálían szilárd alapokon áll, jogaink törvények által biztosítottak, önkormány­ zatunk respektálva van. 1 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Nekünk a mi dicső elődeink nagy örökségét féltékenyen kell megőriznünk, ápolnunk és fej­ lesztenünk. a szilárd alapokon-nyugvó épületet s egyhazunk iránti odaadó szeretettel, igazi protestáns hilhűseg és buzgalommal munkál­ kodnunk annak felvirágzásán, hogy én ily ér­ telemben hű munkása óhajtok lenni szeretett egyhazunknak, erre csak az imént teltem le szent fogadásomat, ismétlem cs teszem ezt le újból, szivem és lelkem egész erejével a nagy­ tiszteletű egyházmegyei közgyűlés színe előtt. Nagytisztclelü esperességi közgyűlés! Csak az ügyek teljes és alapos ismerete képesít bennünket arra és nyújt biztosítékot az iránt, hogy az ügyeket jól intézhessük és helyesen ítélhessünk, ezélotu tehát, hogy egyházmegyénk minden egyes egyházközségének belső szerve­ zetét és ügyeit alaposan megismerhessem, a inennyire csak időm és elfoglaltságom engedik, lehetőleg rövid idő alatt személyesen felkeresni, hogy igy a helyszínén szerzett tapasztalataimat •javukra fordíthassam, jogos kívánalmaikat, czéljaikat és érdekeiket sikeresen előmozdíthassam, nelaláni sérelmeiket orvosolhassam, e tekintet­ ben bizalommal fordulok úgy a mélyen tisztelt ielkészi kar minden tagjához, mint tisztelt vi­ lági egyhazfelügyelő társaimhoz, kérve szives támogatásukat, felvilágosításaikat és szives jó indulatukat ebbéli működésem sikeres keresz­ tülvitele érdekében. A nemzetek kulturális fejlődésének alapja a népnevelés. Kiváló gondoskodásom tárgyát kcpezendik s különös figyelemmel fogom kisérni egyházmegyénk iskoláinak s derék tanítóinak ügyét és helyzetét; tagadhatatlan tény, hogy e téren örvendetes haladás tapasztalható, hogy, a legutóbbi évek alatt, a fokozott szorgalom és munkásság sok évek mulasztásait igyekezeti pótolni és itt örömmel és büszke önérzettel jelezhetem, hogy éppen ág. hitv. evangélikus felekezetűnk derék tanító kara felismerve ma­ gasztos hivatását, odaadó buzgalommal nemes lelkesültséggel törekedett kötelességeiknek; nagy feladatuknak híven megfelelni, de sok, igen sok még e téren a tenni' való, teljes ügybuzga­ lommal és soha nem lankadó munkássággal kell iskoláink fejlesztésén s derék tanítóink helyzetének javításán munkálkodnunk, szigorúan őrködni fogok, hogy tanítóink kötelességeiket híven teljesítsék és nemes feladatuknak meg­ feleljenek, hogy tanításuk igazi vallás-erkölcsi alapun nyugodjék s mint jó és hü hazafiak mindenütt és szüntelenül tanítsák és terjeszszék a hazafias irányt és szellemet s teljes oda­ adással és hűséggel mozdítsák elő a magyaro­ sodás szent ügyét. Évek hosszú során keresztül bizonyos elő­ szeretettel működtem jótékony intézeteink egyes bizottságaival, örömmel tapasztaltam, hogy úgy papi, mint tanítói özvegy-árva gyámoldánk, va­ lamint többi jótékony nemes alapítványaink ügye a legjobb kezekbe van letéve is megnyug­ vást ád azon tudat, hogy igazi ügyszeretet és önfeláldozó munkásság ezen legnemesebb tény­ kedésre hivatott jótékony intézményeinket is emelni és fejleszteni fogja, hogy mind nagyobb és nagyobb mérvvel felelhessen meg nemes hi­ vatásának és feladatának, melynek magasztos ezélja az özvegyek és árvák testvéri szeretet­ tel való pyámolitása, segélyezése, lerheiknek, hogy ne mondjam gyakran a nyomornak eny­ hítése. Ünnepélyesen fogadom, hogy egyházmegyénk vezetésében és tanácskozásainkban soha sem rokon-,sem ellenszenv által magam befolyásoltatni vagy vezéreltetni nem engedem, az ügyek tisztán tárgyilagos megvizsgálásából és megbirálásából szerzett nézeteim és meggyőződésein zsinati törvényeink és egyházi szabályaink fog­ nak irányadóul szolgálni: igazságszolgáltatá­ sunk és Ítélkezéseinkben igyekezni fogok a gyak­ ran tulszigoni merev igazságot az annyira jól­ eső méltányossággal párosultál! gyakorolni, szi­ vem egész melegével istápolni fogom a felekeze­ tek közötti jó viszony és békés egyetértés fentarlását. Alig egy eve, nagytiszteletű egyházmegyei közgyűlés, hogy egyházmegyénk a bányai ke­ rületből. a melynek kebelében oly hosszú ideig és oly sikeresen működött, hazánk és egyhá­ zunk nagy érdekeinek előmozdításán, a dnnáninnenj kerülethez csatoltatott. Nem tagadom, fájdalmasan esett az elválás a szerető anya kebeléről, fájdalmasan esett az elszakadás sze­ rető testvéreinktől, de enyhítő fájdalmunkat 5 azon szeretetteljes fogadtatás, melylyel uj anyánk a dunáninnei kerület, bennünket kebelére vont, enyhité fájdalmunkat azon tudat, hogy régi testvéreinket nem vesztettük el s új szerető testvérekkel erősíthettük testvéri lánczunkat, de enyhité különösen azon körülmény, hogy egy szent és magasztos ezél, az igaz magyar hazafias szellem és irány megszilárditására fordíthatjuk legjobb erőinket és szentelhetjük buzgó törekvéseinket, hiszem és reményiem, hogy egyházmegyénk, az ő hagyományos hit­ hűsége és buzgalmával, tevékeny munkásságá­ val, igazi vallásos és magyar hazafias iránya és szellemével ki fogja érdemelni új testvére­ ink szereletét, bizalmát és tiszteletét és kivivandja a dunáninneni kerületben is azon méltó helyet, mely bennünket, mint a magyar­ országi ág. hitv. evangélikus egyházmegyék egyik legnagyobbikát, méltán és joggal megillet. Nagytiszteletű esperességi közgyűlés 1 a mai nap, az 1895. évi október hó l-ső napja, ne­ vezetes betűkkel lesz beírva, úgy hazánk, mint egyházunk történetébe, a mai nappal lépnek életbe az immár szentesitelt liberális egyház­ politikai törvények, — a házasságkötés és anyakönyvek vezetése immár az egyházjog és hatásköréből, melybe eddig kizárólag tartoztak, kivonatván, az állam jog- és hatáskörébe té­ tetlek át, állami funkeziót képeznek, az állam felügyelete alatt állanak. Maga a mi egyházunk nagy megalapítója a liberális, igazi szabadelvű eszmékre alapította és építette az ő egyházát, nyíltan és teljes őszinteséggel ki kell jelen­ tenem. hogy tekintve az immár tarthatatlanná váll állapotokat és az egyes felekezetek kö­ zötti mindinkább élesebbé és élesebbé váló súrlódásokat megszüntetni óhajtván, őszinte örömmel üdvözöltem e liberális javaslatokat s úgy is mint a magyar törvényhozás egyik sze­ rény tagja, szemben a reakezionárius áramlat törekvésével, teljes odaadással és buzgalommal működtem a liberális eszmék győzelmét elő­ segíteni s e javaslatokat törvénynyé emelni. Nem tagadom, voltak és vannak még ma is e törvénynyel szemben aggályaim, melyeknek fejtegetésébe bocsátkoznom itt és e mai napon azonban sem időszerűnek, som az immár szen­ tesített törvénynyel szemben helyesnek sem tar­ tanék és csak egész általánosságban jegyzem meg. hogy le kellett küzdenünk aggályainkat és áldozatul hozni azokat egy magasabb és különösen magyar állami és hazafias érdek szempontjából, le kellett küzdenünk a liberálizinus nagy £8 dicső elvének, győzelemre jut­ tatása czéljából és különösen azért, mert erős meggyőződésem, hogy e törvények életbe lép­ tetése után, majdan a netalán mutatkozó hiá­ nyok pótlására és esetleges sérelmek orvos­ lására, a magyar törvényhozás bölcsessége, a szerzett tapasztalatok alapján fog alkalmat és módot találni; én hiszem, hogy egyházmegyénk kitűnő, hazafias Ielkészi kara, a szabadelvű eszmék szolgálatában nem fog e törvények sikeres keresztülvitelének u(jába akadályokat gördíteni, sőt inkább igaz hazafias szelleineés irányánál fogva azt meg fogja könnyíteni. Határozottan Ígérem és ünnepélyesen foga­ dom, hogy egyházunk kormányzatának és al­ kotmányának hű őre leszek, autonomikus jo­ gainkat hűen megvédelmezendein, azt soha és semmi körülmények között sem megszorítani, sem megcsorbitani nem engedem, sőt inkább teljes igyekezettel, lankadatlan buzgősággal oda fogok törekedni, hogy az minél inkább telje­ sedve, mind szélesebb és szélesebb alapokra fcktetlcssék, minden izében megerősödjék és megizmosodjék. őszinte örömmel konstatálhatom, hogy egy­ házmegyei ügyeink vezetéséből és tanácskozatainkból a politika mindig ki volt zárva; soha pártszenvedély, lett légyen az a profán életben a legélesebb, lettek légyen a nézetek az elvi meggyőződés a lehető legellentétesebbek és legeltérőbb, nem háborította egyházunk békés fejlődésére irányított törekvéseinket, munkál­ kodásainkat, én hiszem és reményiem és kérve kérem egyházmegyénk minden tagját, tartsuk meg ezenlúlra is egyházunk közjava érdekében ezen követendő üdvös gyakorlatot. De igenis, nagytiszteletű egyházmegyei közgyűlés, egy po­ litikát még is szakadatlanul ápolnunk, követ­ nünk, hirdetnünk kell, ápolva és hirdetve a a pórnak kunyhójában, n gazdagnak palotájá­ ban, a szerelő családapának, zsenge gyermekei körében, házi tűzhelyénél, a lelkésznek temp- �6 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. lumában, a tanítónak az iskolában u lángoló swetetel, hőséget és odaadást szeretett ma­ gyar hazánk és annak edes nyelve iránt is, hirdetnünk és terjesztenünk kell mindég és mindenhol, az igaz magyar hazafias irányt és szellemet és teljes buzgosággal előmozdítani a magyarosodás szent ügyét Most pedig Imzzád fordulok, nagytiszteletü főesperes ár, mélyen tisztelt elnöktársam és barátom és kérve kérlek, ki zsenge ifjú korom óta. elárasztottál szives jó indulataiddal és nagyrabecsült barátságoddal, tartsd meg azo­ kat ezentúl is számomra, légy vezérem és bölcs tanácsadóm uj pályámon, közöld velem bölcs tapasztalataidat, ajándékozz meg bizal­ maddal s én viszont Ígérem és fogadom, hogy szeretetedet szeretettel, bizalmadat bizalommal viszonozandom, bölcs tanácsaidat megfogadom, hogy JiO munkatársad leszek az Úrnak azon nagy munkájában, melyet fokozottan és egye­ sült erűvel kell kifejtenünk, drága hazánk és szerezetett egyházunk érdekében és javára. Mély tisztelettel ajánlom magam u nagylisztelelű egyházmegye szives jóindulatába és ke­ gyes barátságába. * E beszéd számtalan helye meg lön éljeuezve. Üdvözlé őt a jelenlevő püspök is, valamint az egyházkerület felügyelője Laszkáry Gyula is. Ekkor tért az érdemdús főesperes maga személyes ügyére. Felolvastatta a szavazatbontó bizottsághoz küldött lemondását s kinyilatkoztatta, hogy ebbeli elhatározásával változatlanul megmarad. Látni s hallani kellett azt a riadó marasztalást, a mely e •tavak kísérője lön! Mikor egyesek is a közönség nevében elhatározása megváltoztatásán hasztalanul kérték, a püspök állott fel s énekkel, kérelmekkel valóságos lelki ostromot fejtve ki, sikerült végre hivatala tovább folytatására bírni. Lett erre nagy éljenzés, olyan, hogy bárki is megirigyelhette. Ez után inditvány tétetett, hogy mivel az alesperes és másodfelügyelö választására a zsinati törvények egyházanként való szavazásról említést nem tesznek, választassanak azok mindjárt mo4 e gyűlés által. A püspöknek felvilágosító szavú folytán az egyházanként való szavazás rrndeltetett el • a választás további intézése a szavazatbontó bizottságra bizatott. Ezzel a zöld asztal körüli gyűlést a városi uj szálló nagytermében a f-hér asztalok melletti letelepedés váltotta fel. Az uj felügyelő 120 terítékű fényes ebéddel vendégelte meg az esperesség egyházi és világi férfiait, akik tiszteletére megjelentek. . . Az ebédet hangulatteljessé tette az ott elmon­ dott remek toasztok, melynek sorát Beniczky Árpád nyitotta meg. éltetvén ö Felségéta királyt, ő Felségét a királyasszouyt, s az uralkodóbáz tagjait Simonidesz egyházi főjegyző Beniczky Árpád, Svehla János ikerelnököket, Búsbak Ádám Boltik Frigyes püspököt Hrk János Laszkáry Gyulát, Illyés Lajos rét lelkész az ág. hitv. egyházi és világi vezetőket, Wladár Miksa a református egyházat Bíszkup Béla a róm. katb. egyházat s ennek képviseletében Török Zoltánt (Valichora János losonczi esp. plébános nem vett részt az ebéden) Zelenka Gyula az izr. egyházat s annak képviselőjét Spira Salamont Laszkáry Gyula Losoncz ráros polgármesterét Törők Zoltánt, Horváth Danó Simonidesz János egyházmegyei főjegyzőt Török Zoltán, Spira Salamon főrabbi, Farkas Károly, Srétar Alfréd, Kovács Ferencz, Wladár Viktor, Szkalos Sámuel mindannyian Beniczkyt lelkesen felköczöntötték, Zelenka János pedig Pékár La­ jos és Bartholomaidert Gyula kiérdemölt espere­ sekről emlékezett meg. A Klsmsrik Danó vendég­ lőst fennen dicsérő diszebéd e»te 5 óra f« *lé ért véget ________ Szécsény, szept. 30. Tekintetes Szerkesztő ur! Becses lapjának ez év szeptember 29-iki, tehát . legutóbb megjelent számának „Hírek és külön­ * félék ezirefl rovatában ily íölirás alatt: .Fényes eléfftótei Szécsény város tórájának * elmondatik körülmény, hogy a közöttem s Kuszinkó Antal város tórája között egy évig folyt bünfenritó flinben kelt harmadfokú felre, ntó határozat Tnínt a legritkább események közé tartozó * a kénviselő testületnek 17-án tartott ülésében felíl Jutatott s a képviselő testület Ruszinkó Antii várisi bírónak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott m7Lses lapjának .újdondásza * vagy talán ma'„L.bban.hirt mondója * nem mondott egészen gSTmlrt M alkalommal a kúria Ítéletének fel­ olvasása után Busrinkó Antal város bírójának csakis dr. Pulszky Ágoston ur uyilvánitotta elis­ merését ; ón pedig, ki szintén jelen voltain az üléebcu, nyugodt lélekkel vártam, hogy az egy más utón természetes törvénye szerint, a képviselő testület valamelyik jelenlevő tagja most már a képv. testület tagjai sorából az én nevem ki­ törlését fogja nyomban indítványozni, ez azonban nem történt meg, pedig aligha nem ez lett volna „a legritkább események közétartozandó! * A kú­ ria mint legfőbb biróság felmentő határozatát annak nevezni talán azért sem lehetne, mert in­ dokolási eonclusiójs szószerint igy hangzik: .Ily körülmények között vádlott eljárásában a gonosz szándék felismerhető nem lévén, cselek­ ménye bűnvádi beszámítás alá nem vonható. * A .fényes elégtétel * elmondást e tisztelt lap hir-rovatában oly egyének is olvashatják, kik engemet oem ismernek és azok joggal föl is tehe­ tik rólam, hogy ily .legritkább eseményben * engemet valamelyes nyers haszonvágy — minden bizonynyal pedig Szécsény város megkárosítása vezérelt. Azok fölvilágositására láttam szükségét annak, hogy a legfőbb bíróságnak 3395/895. bff. számú ítéletéből a fentebb irt szó szerinti conklusiót közöljem, s mert a .Nógrádi Lapok és Houti * Híradó hasábjain mindig a tudomány és közjó érdekében jelent meg szerény dolgozatom, egyéui érdekből vagy mások önérzetének, erkölcsi érzüle­ tének s jellemének sértésére azonban tollat nem fogtam kezembe soha, szót nem hangoztattam sehol: föltétlenül hinnem kell, hogy tekintetes Szerkesztő ur e soraimat becses lapjának legkö­ zelebb megjelenő számában a lap szellemi mun­ katársát megillető helyen közölni fogja. Fogadja kiváló tiszteletem nyilvánítását, a mi­ dőn vagyok készségese Pintér Sándor. ) * Az első három nap. Október elsején országszerte életbe lép­ vén az úgynevezett egyházpolitikai törvények, méltó kíváncsisággal várhattuk, miként fog Balassa-Gyarmaton, e 8000 lelket számláló nagyközségben, az uj születés, házasság és ha­ lotti esetek bejelentése és anyakönyvvezetése nyilvánulni. A városházán, hol a balassa-gyarmati kerü­ let anyakönyvvezetőjének hivatala az emeleti tanácsteremben lett, mint ez időszerint legal­ kalmasabb helyiségben, berendezve, reggel már a hivatalos 9 óra elölt élénk mozgalom volt észlelhető; a kinevezett anyakönyvvezető és helyettes anyakönyvvezető: Reményi Károly és ifj. Hummer Ferencz szorgoskodtak, hogy az elsőkül jövő bejelentőket, a korszakos nap­ nak megfelelő ünnepélyességgel fogadják. A biró, mint anyakönyvvezető, ámbár házassági functió bejelentve nein volt, atillájára felvevő az ország czimerével díszített nemzeti színű, széles selyem vállszalagot is. A tanácsterem, mely két év előtt eléggé dí­ szes állapotba tón hozva, valóban alkalmas is az új törvények értelmében való functiónálásra, mert ha nein is fényűzéssel, de tisztességesen van berendezve, hol 30—40 egyén kényelmesen elfér. A terem külső ajtajának balszárnyán, az ország aranyos czimere alatt, világos hetükkel olvasható: Magy. kir. nnyakönyvvezető. Hiva­ talos órák: délelőtt 9 órától, déli 12 óráig. S a kath. templom toronyórája alig verte el a kilenczet, midőn elsőül belépett Debreczeni Márton polgári iskolai tanító s bejelentette és anyakönyvvezleté szeptember hó 20-án szü­ letett. de a törvény éleibe léptéig az evnngelikus-református hitfelekezet anyakönyvébe még be nem iktathatott, Kálmán nevű ujszülött fiát. Másodikul jött Streisingor Albert földbir­ tokos, ugyancsak fiú-szülöttjét: Lajost, ki szep­ tember 28-án született, anyakönyvveztelvén. Az igen körülményes bejegyzést, összes mel­ lékágaival még el sem végezték anyakönyv­ vezetőink, midőn ismét feltárult az ajtó s im­ már házasság-kötés czéljából jelent meg dr. Révész Dezső, balassa-gyarmati lakos, ügyvéd, ki. — mint lapunk korábbi számában már kö­ zöltük is, —^eljegyezte özv. Kohn Árminná, *1 Kétziéggsl közöljük Pintér Sándor ügyvéd nr lorait, de megjei-yeiiük. tioay a Karla' Itrletn indokolása mutatja, hogy Htuilnkó Antal küztégi bíró ur valóban nem követett «l büntetendő cselekményt. Stork. 1895. október 6 szül. Klein Julia házbirlokosnőt. Kérte tehát a kihirdetési eljárás foganatba vételét. Az. özvegy lörvénykivánta okmányai teljesen rendben találtattuk; mivel azonban a vőlegény keresztelési bizonyítványa nem volt kéznél, őt annak beadására utasította az anyakönyvvezelő, ki egyszersmind jegyzőkönyvet vett fel a jelentkezésről. E három aktus, a nyomban kitöltött statisz­ tikai űrlapok s a hiteles másolatok és indikálással együtt, teljes másfél órai munkát vett igénybe, bár az anyakönyv vezetők nein ha­ boztuk s feladatukat szabatosan végezték, miért is a hallgatóság, köztük Sztranyavszky Géza kin, közjegyző, dr. Bogdán Mihály ny. ez red orvos, Feledi Henrik bankigazgató s még töb­ ben gratuláltak nékik. Október 2-án házassági hirdetést is fogana­ tosítottak, a zsélyi anyakönyvvezető megkere­ sése folytán és igy a kapu alatt, — nyílt he­ lyen kifüggesztett: >Házasulok hirdetési szek­ * rénye már szintén nem üres. Ugyancsak október 2-án, a városi elöljáró­ ság jelentett be halálesetet, mely az itteni kór­ házban fordult elő, hol ugyanis előtte való nap, d.-u. 7 órakor, bizonyos Ubrankovics Já­ nos, kékkői születésű és illetőségű, 38 éves nőtlen ember, lőtt-seb következtében elhalt. A bejegyzés hiteles másolatát az anyakönyv­ vezető, nyilvántartás czéljából, megküldé a kékkői róm. kath. lelkészi hivatalnak. Október 3-án is volt születés s halálozási bejelentés. Kovács János kocsisnak született előtte való napon törvényes lia, Gyula utóne­ vet kapott s a tanusitványnyal saját hitfelekezete papjához utalta őt Hummer Ferencz, h. anyakönyvvezelő. A jóravaló fiatal munkás­ ember igen örült, hogy — mint mondá — • polgári lia» van. — Elhalt okt. 2-án s kö­ vetkező napon nagybátyja által szabályszerűen bejelentetett Hrubecz János, ág. evang. vallású, 35 éves nős emberi Hivatalzárás után más bejelentésekkel is jöttek. Itne, a három első nap az új rend szerint Figyelemmel fogjuk azt kisérni és az érdeke­ sebb jelenségekről e lapok utján adunk, nem kíváncsiság gerjesztése, de okulás végett tudó­ si lás t. Születések és halálozások bejelentése október 1-je után. A polgári házasságra és állami anyakönyv.vezetésre vonatkozó törvények október í-sején történő életbelépésére vonatkozólag egymás­ után bocsáttatnak a különböző miniszteri ren­ deletek, melyek azt czélozzák, hogy az uj tör­ vények és az. azok által előidézett változások lehetőleg minden nagyobb zökkenés nélkül men­ jenek ál a közéletbe. Ezek egyike, hogy a születések és halálozá­ sok bejelentésére vonatkozó kötelességéről min­ denki idejekorán tudomást vegyen, elrendeli, hogy az egyidejűleg kibocsátott hirdetmény az összes községekben a község házán^ továbbá az állami anyakönyvvezetők helyiségeiben kifüggesztessék és ezen kivül az október 1-sejét megelőző öt vasárnapon élőszóval is kihirdettessék és megmagyaráztassék. A hirdetmény, melyet olvasóink figyelmébe ajánlunk, a következő: «A születéseket és haláleseteket folyó évi október hó 1-től kezdve az állami anyakönyv­ vezetőnél kell bejelenteni. Minden születés és haláleset azon állami anyakönyvvezetőnél jelentendő be, kinek kerü­ letében előfordult. Vastiton, hajón történt szü­ letés és halálozás a kiszállás, illetőleg a kiszál­ lítás helyén illetékes nnyakönyvvezetőnél jelen­ tendő be. Minden születés legkésőbb a születéstől szá­ mított egy hét alatt jelentendő be. Halva szü­ löttek vagy szülésközben elhaltak legkésőbb a születést, illetőleg elhalálozást követő legköze­ lebbi hétköznapon jelenlendők be. Minden haláleset legkésőbb a legközelebbi hétköznapon jelentendő be. A születés bejelentésére fokozatosan az alábbi sorrend szerint kötelesek: a) a törvényes atya; b) a szülésnél közremű­ ködött bába, c) a szülésnél segédkezeti orvos; d) mindazok, a kik a szülésnél jelen voltak; ej a kinek lakásában a születés történt. Ezeken kivül a bejelentésre kötelezett; f) az anya, mi­ helyt erre már képes. �1895. október 6. A haláleset hejeleutéseru fukuzatosau köte­ lesek: t. a családfő. 2. a családtagok, 3. a kinek lakásában a haláleset történt, a háztulaj­ donos, ha a házban lakik. A bejelentéskor a halottként által kiállított halottvizsgalati bizonyítvány felmutatandó. ügy a születés, mint a haláleset bejelentésére a sorrendben utóbb nevezettek csak akkor kötelesek, ha megelőzd kötelezett vagy nincs, vagy pedig a bejelentés megtételében akadá­ lyozva van. A bejelentés szóbeli és a bejelen­ tésre kötelezett vagy annak megbízásából más oly egyén által teljesítendő, ki a születésről, illetőleg halálesetről közvetlen tudomással bír. Szülházakban, kórházakban, letartóztatási in­ tézetekben, dologházakban, laktanyákban vagy egyéb polgári vagy katonai közintézetekben történt születések, illetőleg halálesetek bejelen­ tése az intézet elöljáróságának kizárólagos kö­ telességét képezi. Az állami anyakönyvvezetőnél azokat a szü­ letéseket és haláleseteket is be kell jelenteni, melyek f. évi október hó 1. napja előtt tör­ téntek ugyan, azonban október hó 1-ig a fele­ kezeti anyakönyvbe be nem jegyeztettek. A ki újszülött gyermeket talál, köteles erről lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő napon a községi elöljáróságnál jelentést tenni. A bejelentésre kötelezett, ki a bejelentést a megszabott határidőben nem teljesiti, vagya ki tudva valótlan bejelentést tesz, a mennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és 600 koronáig ter­ jedhető pénzbüntetéssel büntettetik.» Hontvármegye anyakönyvvezetöi. Baumerth Ottó Korpona, Herczeg Vincze Ipolyság, Paksi Péter Palást, Thuránszky Béla Tompa, Bérczy Kálmán Teszér, Králik Andor Kemencze, Bankó János Apát-Marólb, Tóth János Gyügy, Pápay Géza Deménd, Maszarovits György Visk, Piszkup Tamás Hidvég, BoryTivadar Szokolya, Hollody Nándor Nagy-Maros, Bruckmaye? Márton Mária-Nosztra, Székely Zsigmond Garamkövesd, Reiszmayer Gyula Szalka, Eggenhofer Ferencz Váinos-Mikola, Badinszky Pál Ipoly-Szakálos, Mészáros Kálmán Ipolypásztó, CsifTáry István Tergenye, Fuchs Endre Garam-Kis-Salló, Sántha Kamii KisGyarmat, Frecska Soma Közép-Palojta, Bartók Iván Csáb, Tornyos József Bátorfalu, Popellár Bertalan Kőkeszi, Csajkovszky János Terbegecz, Lantos Gyula Nagy-Csalornia, Mátyus János Alsó-Ipoly-Nyék, Clementis Kálmán Ipolyszécsénke, Cziglan Gyula Bakabánya, Kiszely Já­ nos Bát, Binder Lajos Dalmad. Konkoly István Alsó-Almás, Horváth István Felsöfegyvernek, Longauer Mihály Hegybánya, Burcz Márton Varsány, Goldberger Miklós Szent-Antal, Schiller János Berencsfalu, Laczkó Géza Németi, Dianovszky János Ledény, Tordi János Bozók, Sosskó Kálmán Csábrág Varbók, Csellág Lajos Litva. Pokoray Pál Szénavár, Meskó Lajos Szuhány. Hirek és különfélék. Ö Felsége királyunk névünnepét október 4-én ez évben is országszerte hőséggel meg­ ülte a magyar nemzet. A vármegye székhelyén a polgári és katonai tisztséggel élén a róm. katholikus templomban jelentek meg a hű alatt­ valók, hogy imát rebegjenek az ég urához a jó és nagy király hosszú életéért. Nógrád-Vadkerten ő Felsége névnapja. Min­ den szegény községben okL 4-én iparkodtak az elöljárók részt venni az isteni tiszteleten, hogy egy rövid fohászt küldjenek az ég lírához, bő áldásért apostoli királyunkra. Vadkerten e szép szokás már két éve nem dívik, mert sem jegyző, sern biró, sem m. kir. póstás, sem pedig esküdt ember n<-rn jelenik meg ezen nagy napon az apostoli Felségért mondott nagy misén, mintha •'>. kötelességük sem volna. Szép dolog, hogy híréért sem látni egy hivatalban levőt is a templomban; minden hivatalnok távollétével tündöklik e magasztos napon, s igy rójja le kötelességét Felséges ura iránt! (P.) Gróf Degenfeld Lajos balesete. Stirákí kü­ lön tudósítónk értesítése szerint szeretett volt főispánunkat Degonféld Lnjus grófot múlt pén­ Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. teken csaknem végzetes baleset érte. Alig tért ugyanis haza Balussa-Gyarmatról, a 26-án itt személyesen vezetett vármegyei kő gyűlésről a búcsúzó főispán Szivükön tartott állandó lakására, midőn másnap t. i. szeptember 27-én délután munkaszeretete, tevékenysége a mondott városka ban telepitett takarékpénztár ülésének vezetésére késztette őt. Jelen volt az ülésen Laszkáry Gyula is, mint a ba’assa-gyurmati takarékpénztár igaz­ gatósági tagja. Ülés után vidám hangulatban szállott a két úr az elnöklő gróf négyes fogatú oda rendelt kocsijára, hogy elhajtassoii a város túlsó végén fekvő grófi kastélyba. Alig haladtak azonban ÖO lépésnyire a takarékpénztári hivatal­ tól, midőn béresek ostorpattogása megriasztotta a gróf hintájába fogott négy csikót, úgyhogy azok elragadni kezdtek s a kocsisnak nem volt ereje megfékezni őket. E veszélyes helyzetben Laszkáry felugrott és segitett a lovuk megfékezésében; a gróf pedig — bizva önmagában, a kocsiból ugrott ki, de ezúttal oly szerencsétlenül, hogy bezúzta fejét, s ájulton feküdve maradt a földön, mígnem a megfékezett lovakkal visszatértek az ominózus helyre, s a legközelebbi boltba vitték az arezán megsérült grófot. A grófi család értesülvén a bal­ esetről, sietve-sietett Wiener boltjába s két orvos­ sal együtt ott adták meg a grófnak az első gyó­ gyító-segélyt A baj szerencsére nem járt komo­ lyabb következményekkel, s pár nap múlva szeretett volt főispánunk, bekötözgetett fejjel ugyan, de már járt-kelt kastélyában. Átalános volt a részvét e baleset után Snrák lakossága közt, de tzámos távoli helyről is a legrokonszenvesebben kérdezős­ ködtek levél- és táviratokban, a gróf úr hogy mintléte felöl és gratuláltak a nagyobb bajtól való szerencsés megmeneküléséhez. Rudnay Béla Szitákon. Rudnay Béla, Nógrádmegye felügyeletével is megbízott honti főis­ pán ma reggel városunkba jött és gr. Degenfeld Lajos, volt főispán úrhoz, szállt. Itt fogadta a helybeli főszolgabirói és járásbirói hivatal tisztviselőinek, valamint a városi elöljáróság és az állami anyakönyvvezető tisztelgését. Innen a főispán még ma este a fővárosba utazott. Kozma Sándor kir. főügyész a múlt hét folyamán teljes öt napot töltött Balassa-Gyarmalon, beható vizsgálat tárgyává tévén az ügyészség s ezzel kapcsolatban a kir. törvény­ széki és kerületi fogház ügyeit. Ö méltósága a tapasztaltakkal teljesen megelégedve távozott városunkból október 2-án Ipolyságra. A fölspánváltozás és a nógrádvármegyei szabadelvű-párt gyűléséről lapunk elsőczikkeire hívjuk fel olvasóink szíves figyelmét Tornyos György pénziigylgazgatósági he­ lyettest, ki a nyolezvanas évek elején, mint kir. adófelügyelő, Balassa-Gyarmaton igen nép­ szerű alak volt, a király szeptember 28-án pénzügyi tanácsossá és rimaszombati in. kir. pénzügyigazgalóvá kinevezte. Gratulálunk! Hymen. Vajda Pál, gömöri földbirtokos el­ jegyezte Török Herinin kisasszonyt, Török Zoltán losonczi polgármesterünk nagymiveltségű bájos leányát. Esküvő. Jeszenszky János, sziráki kereskedő, mull hó 28-án vezette oltárhoz Schleicher Juliska kisasszonyt Stubnya-fürdőn. Adomány. Streisinger Albert földbirtokos, újszülött fiának, polgári anyakönyvvezetése al­ kalmából, a városi szegények közt leendő ki­ osztás végett 5 frtot adott át az anyakönyv­ vezetőnek. Hasonló ókból és czélra, Alt Adolf is letett 1 frtot a biró kezéhez. Végletes eset. Kottasz János, gróf Degenfeld Lajos úr arató gazdája néhány nap előtt cséplés közben oly szerencsétlenül esett le a cséplőgépről, hogy egy heti kínlódás után az élete delén lévő munkás férfiú múlt hó 28-án meghalt. Özvegyén kívül négy árvát hagyott maga utan. A községek uj beosztásának foganatosí­ tása. Azokat a változtatásokat, melyeket az anya­ könyvi kerületek helyes kikerckitése végett a balassa-gyarmati járás egyes körjegyzőségeiben a vármegye határozata szerint a minister jóvá­ hagyott, szeptember 23. és következő napjain hajtotta végre ifj. Fáy Albert jár, szolgabiró. Így az alsó-esztergályi körből Nngy-Larnol és Száraz-Brezót, — minekutána a pénztári vizs­ gálat is megejtetett, — átadta a gáesi járás szintén jelen volt főszolgabírójának, a szennai körjegyzőséghez; a varból körből Zobor köz­ séget átadta a bussai körbe, Szécsény főszolga­ bírójának. A kékkői körből nagyközséggé ala­ kított Lest község iratait szétválasztván, átadta 7 az ujouan választott jegyzőnek Szurdusz Ferencznek; Kapor Jánost pedig a kékkői körjegyzői állásba visszahelyezte. Hugyag, Trázs egyrész­ ről s Marczal, Gsitúr és lliny másrészről most szintén uj alakulásban képeznek külön kör­ jegyzőségeket, ezekbe tehát szintén bevezette, az elsőbe az ujonan választolt körjegyzőt Zimányi Istvánt s az utóbbiba Pass Gyula korábbi körjegyzőt, hogy október 1-jétŐl szabályszerűleg működhessenek. Figyelmeztetjük olvasóinkat lapunk más helyén közölt azon legfőbb tudnivalókra, miket az október 1-je óta életbelépeti uj törvények folytan a születési és halálesetek alkalmából mindenkinek, káros következmények elkerü­ lése végett, megjegyezni hasznos és szükséges. Balassagyarmat képviselőtestülete mai na­ pon d.-c. 10 és fél órakor rendkívüli közgyű­ lést tart, melynek tárgyait a fölspánváltozás be­ jelentése s az aszód—b.-gyarmat—losonczi vasutat linancirozó r.- társaság meghívója, a Budapestre egybehívott alakuló közgyűlés fogja képezni. A hetek óta várva várt eső elvégre csütörtö­ kön szép csendesen beköszöntött s naplemen­ téig vigasztalta gazdaközönségünket, sőt mind­ nyájunkat. Helyreigazítás. Lapunk múlt számában a budalehotai leégett házak számát tollhibából 20-ra tettük. Ezt oda igazítjuk ki, hogy nem 20, hanem 80 volt a leégett épületek száma, a melléképületeké pedig 36, s igy összesen 116. Hontvármegye törvényhatósági bizottsága Rudnay Béla főispán elnöklete alatt közgyűlést tartott Miután a törvényhatósági bizottság meg­ emlékezett László főherczeg haláláról, a főispán jelentette, hogy a kormánytól felhatalmazást ka­ pott annak a kijelentésére, hogy a megyék rende­ zésekor Hontmegye felosztása nem fog szóba kerülni; továbbá, hogy a közel jövőben pénzügy­ igazgatóságot létesít a, megye területén. Majd a korponai föszolgabirói állást töltötték be, báró Nyáry Alfonz III-ik aljegyzőt választván meg; helyébe Somogyi Géza közigazgatási gyakornokot választották. Az általános tisztujitás megtartását a közgyűlés 1895. évi deczember hó 15-ére tűzte ki. A népfelkelők Időszaki Jelentkezése. La­ punk utján is figyelmeztetni kívánjuk az öszszes népfelkelőket a következőkre: Az 1893. évi XXXVII. t.-cz. alapján, mindazon katonai­ lag kiképzett, népfelkelésre kötelezettek, kik a közös hadseregben, a .hadtengerészetben, a honvédségben, ezek póltartalékában vagy a csendőrségnél szolgáltai:, továbbá oly katonailag ki nem képzettek, kik népfölkolési (rózsaszínű) ajánlati lappal cl vannak látva, 1895. évi ok­ tóber 26-dik napján B.-Gyarmaton, az ottani község házánál személyesen megjelenni, vagy iráshan jelentkezni tartoznak. Az írásbeli je­ lentkezéshez minden községi elöljáróságnál in­ gyen <Jelentkező-lap> kapható, melynek kitöl­ tésére és egyéb kezelésére nézve a községi elöljáróság és a jelentkező lapra nyomtatott figyelmeztetés nyújt felvilágosítást. A személyes jelentkezéshez, az utolsó katonai okmány (vég­ elbocsátó levél, kilépti bizonyítvány, ajánlati lap) elhozandó, az Írásbeli jelentkezéshez pe­ dig csatolandó. Az itt tartózkodó, de a biro­ dalmi tanácsban képviselt tartományokban és királyságokban honos népfölkelők, hasonló mi­ nőségben és módozatok között tartoznak je­ lentkezni, mint a magyar honosok. A jelent­ kezés igazolatlan elmulasztása 2—6 egész 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg meg­ felelő szabadságvesztéssé! büntetletik. Unghváry László ezeglídi hírneve * 121 holdas gyümölcs­ fa-iskolájának név- és árjegyzéke megjelent, mely leg­ szerényebben szólva is a continens elsőrendű gyümölcsfa­ iskola árjegyzéke közt mondhatni a legelső helyet fog­ lalja el. A mi 4* alakban 80 oldalra terjed * a benne levó szakezikkek, nyilatkozatok, de legföként a kimerítő fallelrások valóságos gyümOlcsészeti leilconná teatik azt. A miiben kitüntetett igen nagy késsiet * mérsékelt Arak reményt nyújtanak, hogy a világ legelsöbb helyre sorozható gyümőosfalskoláival egy színvonalon álló eme hirneves hazai ezég eléri axt, amitai állam el nein ért, vagyis a külföldről történt csemetebehozatalnak, a tapasztalt kitűnő minőség és olcsó árak mellett nem­ csak véget vet, hanem — amiről eddig is Örömmel győződtünk meg — már külföldre is teljes megelége­ dés mellett tömegesen szállít gyümölcsfacsemetét. Unphváry László fenti árjegyzékét kívánalomra bárkinek is megküldi. Az építő Iparosok téli tanfolyama a budapesti állami Ipariskolában (Budapest, Vili. kor. Népszlnház-u. 8. aa.) ebben az évben is november 3-án nyílik meg. A tan­ folyam négy téli évre terjed a évenként november �8 3-AM) bUtc*K4 * veget un TxiMÚáknl fahvtctAck * li éiMc-vet betűlt&tt. írni. ol» *» ü «• (linvini <u *li kík *<>«», k«hue *s> «• Ao»eg«d»k. u»oac«uk ♦» (jakornuk k, a luk Iqjalibb «<y e»»t túllőttek war sjakurlalUau. A karrkaöl aiteutauWá irwtaaayuk 1 aa UU'Ukva k<M iga jattal haiaMf kitel kUilitoU crkülcai buonyittáay. X a v« *a>4t Uk. •etUJyokrvU ** uia i»V Ía»«a_viu4uy«»k, X aaakakbayv. »><y *a ilkteke * ebúfakn ipailu»'«tet * •ital taaleutelt ■<iakabiu>tiy<lvkay. A bewati»..»í.l ber ** A>áa kcaUa&k. A betrateu ly 1 Irt. a laadi> l<» frt Nógrádi Lapok és Honti Hiradó aranytnlanságok mindez ideig rontották a díj­ szabás logikáját. A harmadik kocsiosztály menetárai egyátalan nem változnak. A másod osztálynak, szin­ tén csak a mondott vonalszakaszokban. De emelkedik az első kocsiosztály menetdija, mivel azok az utasuk, kik ezeket a kocsikat használ­ lak. a magasabb díjszabást minden baj nélkül megbirják és teljes kárpótlást kapnak az első osztályú kocsik fokozott, s az egész kontinensen parat lan kényelmében. Egészén uj dologról azonban a helyi árudijszabás várható felemelésének bejelentésével. A teherdijszabas leszállítása Baross idejében nyomon követte a zónatarifa behozatalát. Ma­ gyarországnak mindakél alkotás óriás hasznára vált, tehát el sem képzelhető, hogy a kereske­ delmi ininisteriniu azt a rendszert akarná meg­ bolygatni, mely ezekben az alkotásokban letükröződölt. A kereskedelmi ministeriumnak ez nem szándéka Mégis könnyű megérteni, hogy egy oly reform, nn-ly generalizál és mindent fölölel, bizonyos áruneineket kelleténél jobban ériül, másokat meg túlságosan megkímél. A reform tehát, melyet a kereskdelini luiuisterium konlemplál, melynek részletei még nincsenek megállapitva, és amelyben bizonyára komoly megfontolás lesz a tanácsadó, azokra az árukra fog kiterjedni, mely a gazdasági és forgalmi érdekék minden kockáztatása nélkül inegbirják a díjtétel némi emelését. A kereskedelmi ininisteriutn körében erre nézve mélyreható stú­ diumokat tesznek és körülbelül két millió az a jövedelem-szaporodás, melyei a helyi díjsza­ básnak bizonyos csikkekre való fölemeléséből várnak. Piaczi gabonaárad. 1895. szeptember 30. Búza ... 5 60 5 65 - Kukorieza Rozs ... 5'10 520 Bab Árpa ... 5*— 6'50 Lencse ... 6'60 Zab ... 5'20 560 Lednek ... 4'80 4'90 ... ... 4 70 ... 6 40 6-50 Széna............. 2 — MENETREND az (Esztergom-) P.-Náua—B.-Gyarmati vasat fonalon. Érv ínyei 1895. évi október hő l-tdl. H l-I A a «tí ÁilomnNok H l- l * '• andrási báró Andreáijszky Gábor orsz-gyűlési képviselő s gyermekeik Pista s Gabor; és Rudnay Margit; úgymint a megboldogultnak egyetlen nővére: Sarolta. férjezett e-emiezei és micsmyei Gsemiczky Edené és az összes ! rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti a legjobb önfeláldozó édesanya, :.nyos, nagyanya, dédanya, uőver és rokonnak, özvegy fáradt Veres l’álne szül, bvniczei, micsinyei es Fogorvosi rendelés EL-Gyarmaion. Med. imboczi Beniczky I lentimnek, a koronás aranydr. Steio Ármin urvos-sebész-tutior a Kosérdernkereszt tulajdonosának az 'Országos Nősuth-utczábca lévő lakásán ezentúl fogbe legek képző-egyesülel elnökének, a «Központi Orszá­ resjtore ts rendel Foghúzás kívánatra elöze- gon Fröbei-Nóegylet • s több nőegyesülel és a nógrádi tanítótestület disxtagjánuk, Váez-llarlos erxesteicniles mellett. Fogtoaics o ement-, lyanbau folyó évi szeptember hó 28-an, dél­ amalgam-, arany plomba) a foggyogywaat je­ után l‘/g órakor aldásdus, tevékeny, példás élő­ lenlegi tudományos nívóján, a modern fog­ lenek 80-ik evében, hos.-z.i-, fájdalmas szenve­ technika eszközeivel. Mindennemű fogbetétek«. ditek után bekövetkezett gyászos elhunytat. A Ixüdogullnak hült tetemei Vacz-Hartyánban szer­ dán, október hó 2-án, délután fél 3 órákor fognak az ág<<st evang. egyház szertartása sze­ Gyászrovat. rint inegáldatni es Vanyarezun a családi sír­ boltban szeretett férjének hamvai mellé örök | Ferev Páliad. | FarAdy Veres Pálné, szü­ pihenőre clhelyeztetni. Vácz-llartyánban, 1895. letett bemotei és micsinyei Beniczky Hermin szeptember 28-án. Áldás és béke lengjen drága néhai Veres Pál Nógrád varmegye volt alis­ porai fölött! * Az elhunyt jeles úrnő tetemei pánja és a bu-gyarmatí kerület szabadelvüpárti beszentelése, mint a fennebbickből is kitűnik, országgyűlési képviselőjének neje, kit megyénk­ Vácz-Harlyánbun ment véghez nagyszámú — ben mindenki ismert és tisztelt. — hosszú főleg Budapestről jött gyászoló közönség részvéte munkás elet, déri sikerek után Vacz-Hartyan- mellett, — onnan aztán N.-Vanyarezra hozták ban, múlt szombaton szeptember 28-an meg­ es itt férje Veres Pál mellett temették őt el. hall Hosszú időkre példával fog szolgálni hon­ Azok az érdemek, melyeket <5 a nőnevelés leányainknak. terén szerzett, örökre szólok. Előkelő gen try-család gyermeke volt, a tudás vagyát, láng eszét anyjától Beniczky i’alné, született Sturman Karolinától örökölte, kinek Gazdászat. mull században irt levelei a kor tanulmányo­ zóinak megbecsülhétlen anyagul szolgálhatnak Felhívás a közgazdasági Írókhoz és kiadókhoz, Energiája. mnnkavágya pedig családja tradi- Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás V. (ke­ cziozus jellege volt. Fiatal lelke mohon itta a reskedelem , pénz- és hitelügyi) csoportjának egyik tudás forrását részletéül a csoportügyi intéző bizottsága szak­ Fraocziáui és németül épp olyan perfektül irt, mint magyarul, de Veres Páloe mégis min­ könyvtár rendezését vette tervbe. E könyvtár ki denek felett magyar nő volt s ideálja is az fog teijedui a közgazdasági és pénzügyi ismeretek volt, bogy magyar nőket neveljen a nemzetnek. összes ágaira s föl lesznek abba véve mindazok rérjhezmenetelekor csak tápot nyert férjé­ az idevágó irodalmi munkák, a melyek 1. hazai ben Veres Pálban eszméi erősbüléséhez s tá­ szerzőktől erednek, 2. ba külföldi szerzőktől valók maszt azok keresztülviteléhez. is, magyarra le vannak fordítva és 3 habár kül­ De csak mikor leányát Veres Szilárdat Rudnay József .uógrtd megyei nagybirtokoshoz adta nőül, földi -zerzók termékei és lefordítva nincsenek, de akkor lépett a nyilvánosság elé kész tervével a hazai viszonyainkra vonatkozásokat tartalmaznak. nőképző egyesület megalakításával. A koronázás evében, mikor a nemzet éledő Hogy e könyvtárt megfelelőiig rendezhessük és reménye lélegzett fel, a magyar családok a tár­ a c-oport kiállításában felállíthassuk, az első sor­ sas összejöveteleket kultiválták erősen Tó-Györ- ban érdekeltek közreműködésére van szüksé­ kön. Sándor Zsigmond kastélyában történt egy günk Felkérjük ennélfogva mindazokat a szer­ ily összejövetel alkalmával a szintén vendégül zőket és kiadókat, a kik ide vonatkozó mun­ látott Veresné azt az eszmét pendítette meg, hogy az alkotmány első évét úgy lehetne meg­ kákat, Írtak illetve közreadtak: szíveskedjenek ezek­ örökítem, ha jó hazafiak és honleányok oda ből egy példányt az említett czélra átengedni. törekednének, hogy a magyar nőnevelésnek Szintúgy fölkérjük a kiállítás és különösen a egy önálló országos csarnokot emelnének. S kereskedelem-, pénz- és hitelügyi csoport minJeu azóta Veresné éjjelét-nappalát egygyé téve, gróf barátját, hogy e könyvtár felállításához járuljanak Teleki Sándomé, született Teleki Jozefin grófnő segélyével aránylag rövid idő alatt gyönyör­ és pedig főképpen régibb szakmunkákkal, a melyek­ ködhetett nagyszert müvében, melylyel többet nek szerzőihez vagy kiadóihoz e gyűjtemény ér­ használt nemzetének, mint tuczat-államferfiak dekében immár nem fordulhatunk. A könyvek be­ tucatjai. küldését f. é. okL hó végéig , >z 1896-ik Ezred­ Veresnél a 80 év terhe, a súlyos betegség * ére om. kiállítás igazgatóságának * czimére kér­ nem tette szellemileg bénává, tőrhetlen akarat­ ereje még a kórágyon is nyilvánult és itt fe­ jük, Budapest (városliget), „az V. csoport számára”. Budapest, 1896. szeptember bó 28-án. Az Ezred­ jezte be múlt nyáron a felnőttebb leányok számára irt <Lélektan * czimü munkáját, melyet évre om. kiállítás kereskedelem-, pénz- és hitel­ annak idején a kritika méltatott Élete gazdag ügyi csoportjának elnöksége: Fáik Miksa orsz. volt tevékenységben és megérdemelt külső sike­ képviselő. Lukács Antal, főrendiházi tag, Mende rekben is és családi élete is boldog volt Bódog, a csoport előadója. Csak kétszer borult rá gyász. Mikor néhány év előtt szeretett férjét temette el s mikor nagy­ reményű unokáját Rudnay Józsefet 20 éves ko­ A magyar tarifák reformja. A kereskedel­ rában vitte el a halál. mi mínisteriurn tényleg elhatározta a Magyar 3 ezt sohsem tudta teljesen kiheverni. Emlékét nagyidőkre élővé tette holta után Allamvaeutakon fennálló vonalszakasz-dijszabás az, a mit két keze, nagy szelleme munkájával részleges módositását. — de a reform magának emelt 8 a vanyarczi kastélyból csak portandó a tarifának rendszerét és gondolatát teljesség­ hulláit temetik el, a mely megérett a nyugalomra, gel nem érinti. mert sokat dolgozott. A módosított díjszabás 1896. január 1-én Veres f’álné elhunytéról a család a következő gyászjelentést adta ki: • Rudnay Józsefné szül, lép életbe. A vonalszakaszok beosztását és fartőt Veres Szilárdé a saját és férje, rtidnói számát semmi tekintetben nem változtatja és és divéknjfaltwi Rudnay József, gyermekei ■ a szomszédos forgalmat meghagyja mostani Rudnay Hona és férje Altengottern báró .Mar­ állapotában. Változások általában csak a két schall Gyula m. kit. honvédhuszár százados gyermekeik: Margit Hona, Anna és Gyula; — utolsóelőtti vonal-<z4ikn'izban,a tizenkettedikben továbbá Rudnay Lenke és férje liptó-.vzent- és a tizenharmadikban történtek, ahol bizonyos 1895. október 6. yoo'4oo ind. Párk.-Nána crk. 8"" 1212 748 017'417 „ KÖhid-Gyannat 744 1155 732j 1)32432 „ Kéménd . . w 73111142 7M» 911'411 „ Bény 7-ójl 131 70s . . . 9^4f»r, érk.) ind. 707,1118 655 4 ' érk. ftt»2 1108 645 1 (Ml'5»»2 ind í Csattt • iO22;óif» „ Zalaba . . . 6'0 1055 633 10»2 3:11 „ Ipoly-Pásztó . n 6‘21 1038 617| 61-’ 1022 603 1052 510 „ Bél . . . 602 ion 552 1 P>9 55'- „ Szakálos . . H<’H H24 611 „ Vhk . . . n 513 952 531 8 tol (51 63- „ Ipohság . 522 931 510 . |50 9<)5 4to| 901 12I2;6M „ Drégely-Palánk 5 44 1 850 433 915 12'21,7or. „ Ipoly-Vecze . 427 831 417Í 931 1215.727 „ Dejtár . . . 958 t«»'“5l érk. B.-Gyarinnt ind. 400 8io'35ó| 5 ír. 602 617 629 641 6ö3 ?o« 725 734 751 Megjegyzés: Az esti 6 őrótól reggeli óra 59 perczig terjedő éjjeli idő a perczek aláhúzásával van megjelölve. — Bel és Ipoly-Vecze feltételes megállóhely. Felelih szerkeszti!: Vannay Ignácz. �Nógrádi Lapok 1895. október 6. Honti Hiradó. és 9 HAZAI IPAR! layton & Shuttleworth merf&uduáfl gepgyarosok q) BudapOSt V4^t'4Jrat Hazai ipar Balassa-Gyannaton. állal a legjuláayoaabb árak mcllcU ajánltatnak: Gansel József és testvére czégnél ezentúl szepes-iglói, havasi és gyepvászon, siffon, úgyszintén valódi szepességi ezérnadamaszt asztalterítők s ágyneműek gyári áron kaphatók. Ugyanott legnagyobb választék: érczkoporsók- és temetkezési kellékekben Egjateinas aczil-eUk áa ntodao egyéb 170. 20—7. 2 is 3 vasú ekék > 5\ X ■i 4% vzKmz gazdasági gfytk. HAZAI IPAR! K A helyb. vasúti állomás mellett lévő '-hoz * „Vasul czimzett vendéglő a hozzá tartozó mellékhelyiségekkel 1896. január 1-től bérbe adandó. Bővebbet: Schvarcz Mór tulajdonosnál helyben. ati 2-s g| S g g sEwsHMSHgrawA 332/895. szám. Árverési hirdetmény. *" ME Tessék árjegyzéket kérni! 294/1895. szám. Árverési hirdetmény. Alulirl birósAgi végrehajtó az 1881. évi LX. L-cz. 102. §-a értel­ mében ezennel közhírré teszi, hogy a czeglédi kir. járásbíróság 1879. évi 4009. számú végzése következtében hivatalból ügyvéd által képviselt Talassy Árpád ügyvéd javára gVeres Lajos kutassói lakos ellen 478 frt s jár. erejéig 1881. évi okt. hó 15-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1120 frt becsült ökrök, szekerekből álló ingóságok nyil­ vános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a sziráki kir. jbiróság 2090. számú végzése foly­ tán 101 frt 77 kr. tőkekövetelés és 801 frt 77 kr. után 1881. évi nóv. hó 23. napjától járó 6% kamatai eddigi és a még felmerülendő költségek erejéig Kutassón, alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi október hó 18. napjának délelőtti 11 órája határidőül kitüzotik, és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvényezikk 107. és 108. §-a értelmében készpénzfize­ tés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kell Szirákon, 1895. évi október hó 2-ik napján. Simonyi S. Gyula, 240 1—1 kir. bírósági végrehajtó. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy az egri kir. törvényszéknek 1892. évi 70. sz. végzésével Csépány Géza ügyvéd által képviselt hatvan-vidéki takarékpénctár felperes részére Siposs Imre alperes ellen 350 frt tőkekövetelés és jár. erejéig elrendelt kielé­ gítési végrehajtás folytán alperesnél le- és felülfoglalt és 1800 frtra be­ csült két hordó 1876. évi termésű szomorodni rizliug borra (9 hektoli­ ter) a szécsényi kir. járásbíróság 1895. évi 2419. sz. végzésével az ár­ verés elrendeltetvén, annak a Igtvan-vidéki takarékpénztárnak 350 frt töke követelés, ennek 1891. évi szeptember hó 3. napjától 6*/# kamatai ‘/s*/ 0 váltódij — és az eddig felmerült s még felmerülendő költségek erejéig, — továbbá Szilágyi Mór ügyvéd által képviselt b.-gyarmati népbank 750 frt tőkekövetelés és járulékai, dr. Görtaer Samu budapesti ügyvéd által képviselt Körös Márton 130 frt tőkekövetelése és járulékai, Tersztyánszky István szécsényi ügyvéd által képviselt Ruszinkó Antal 300 frt tőkekö­ vetelése és jánilékai, Farkas Istvánná b.-gyarmati lakos 1200 frt tőke­ követelése és járulékai és dr. Kuncz Rezső pozsonyi ügyvéd által kép­ viselt Menzel K. C. ezég 46 frt 41 kr. tőkekövetelés és járulékai erejéig mint felülfoglaltatók javára is, a mennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek, alperes lakásán Varsányhoz tartozó salgói pusztán leendő meg­ tartására ujabbi határidőül 1895. évi október hó 21-ik napjának dél­ utáni fél három órája tűzetik ki, a mikor a biróilag lefoglalt két hordó szomorodni bor a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség ese­ tén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik az elárverezendő borok vétel­ árából a végrehajtató követelést megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alólirott' kiküldöttnél vagy Írásban beadni vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő jelen hirdetménynek a bíróság táblájára tör­ tént kifüggesztést követő naptól számittatik. Kelt Szécsényben, 1895. évi szeptember hó 23-ik napján. 246 1—1 DonÁnstky Béla, kir. bir. végrehajtó. OíWl § zJIa ti ürtl va?)’ wiJAjubot kitelelésre elvAllal egy földbirtokos, kinek czime megtudható a kiadóhivatalban. 248. 2—2. �10 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1895. október 6. Hirdetmény. A halam-gyarmati takarékpéoiter igazgatósága ezennel közhírré teszi, miszerint a balassa-gyarmati takarékpénztárnál zálogba tett, s 1895. évi október hó 1-ig lejárt s ezen időn túl sem meg nem hosszabbított, sem ki nem váltott értékpapírok, arany, ezüst áa egyéb értéktárgyak részint a folyó 1895. évi november hó il-én délután 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében tartandó nyilvános árverésen fognak eladatni, részint ez időn túl tőzsdesxenileg beváltatnak. Megjegyeztetik, hogy a folyó 1895. évi október hó 15-ig * meghosszabbítások árverési költség szedése nélkül eszközöltet­ nek, ezentúl azonban az árverés napjáig a kölcsönösszeg 2°u-a fog árverési költség czimén szedetni. Az eladandó tárgyak könyv- s lapszámai: 118. 119. 218. 219. 309. 312. IV. 167. 301. 333. 356. 398. V. 20. 41. 134. 137. 181. 200. 218. 249. 262. 298. 314. 348. 352. 426. 453. VI 1 12. 14 16. 17. 18. 22. 26. 29. 30. 31. 32.41. 44. 52. 54. 55. 56. 57. 60. 66. 67. 70 71. 72. 73. 74. 79. 86. 94. 96.109.114. 120. 126. 128. 133. 138. 140. 148. 152. 155. 161. t63. 172. 175. 177. 187. 188. 189. 191. 198. 203. 204. 208. 209. 211. 210. 217. 224. 225. 228. 230. 234. 237. 239. 2U) 242. 243. 248. 252. 264. 265. 266. 268. 269. 273. 275. 280. 281. 287. 288. 292. 295. 304. 313. 315 317. 318. 328. 229. 331. 338. 344. 349. 350 352. 356. 358. 362. 371. 372. 378. 380. 392. 393. 394. 395. VU. 6 28. 35. HL 41. 63. 65. 110. 119. 125. 127. 129. 131. 161. 168. 172. 181 192. 193. 194. 196. 199. 209. 201. 203. 204. 206. 209. 219. 220. 250. 270. 272. 287. 288. 291. 294. 298. 300. 307. 309. 311. 312 319. 320. 321. 322. 327. 330. 332. 333. 337. 356. 358. 378. s 1 drb. 223 242. 200. zz. aboeyi takarékpesitári részvény. B.-Gyarmat, 1895. szeptember 26-in. 244. 2-5. , B.-GYARMATI TAKARÉKPÉNZTÁR IGAZGATÓSÁGA. NYOMTATVÁNYOK A w A . A. A. -rx . Y a5, A. vix, kB»®tel*re müvek, füzetek, hetenként vagy havonként megjelenő szépirodalmi, politikai és vegyestartalmú közlönyök, röpiratok, üzleti kimu­ tatások, ár- és árujegyzékek, üzleti könyvek, számlák, táblázatok bármily n&£yságbas, színes itfj fekete vonalzással, étlapok, körlevelek, falragaszok, me* nyegzői és báli meghívók, gyászjelentések és részvétiratok, egyházi, katonai ts törvénykezési nyomtatványok, üzleti levélpapír és borítékok, név- és üzleti jegyek, palaczk-czímkék stb., gyors, pontos, hibátlan és jutányos áron való elkészítésére. 1 társaságot képviseli: DARYAI ÁRUI, könyv- és pipírkereskedö BilassaGyarmiton ! Jó kályha a házban fódolog! £ Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt a régi ~ a mai kor kívánalmainak teljesen megfelelő posta-utczában, * Radványi házánál CSERÉP-KÁLYHA-MÚHELYT rendeztem be; minélfogva képes vagyok bármily izlésíí kályhákat és kandallókat a legkiválóbb színek­ én alakokban, avagy bármi más e szakba vágó czikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni, Takaréktflzhely-burkolatok fehér, szürke és kék színben a legolcsóbb áron kaphatók. Avult kályhák át.akását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyor­ san és pontosan teljesittetnek. B.-Gyarmat, régi posta-uteza 26. sz. Pence Ferencz, kályhásmester, i * BdP Egy jó házból való fiú tanonczul felvétetik. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. október 6. Bevósáráls részletfizetésre is eszközölhető I 11 Szálloda- és kávéház-megnyitás. Tisztelettel alőlirottak bátorkodunk a U-cz. kö­ zönség szives tudomására hozni, bogy a legna­ gyobb kényelemmel és legfényesebben berendezett szállodát És kávéházat a "Nádoe"-hoz Budapest, IV. kér., Yámbú-kőnit 2. sz., szeptember hó 21-én megnyitottuk. SCHÖNFELD MIKSA, kin., ászt, és esztertályos kilgrraktira B-Gyarmat, *** M a KOSSUTH-utczában. Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern Ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. Vidéki ■ eg rendelések pontosan és lehetőleg gyor san tőljeslttetnek. VI Ezen szálloda a lehető legjobb fekvéssel bir, gyönyörű kilátással a Dunára ás a budai hegyekre, a vámház, vásárcsar­ nok, vámháztéri hid közvetlen közelében; hajó-, lóvasat- ás omnibusz állomás a szálloda mellett. Valamennyi szállodai he­ lyiség villanyos világítással van ellátva. Főtörekvésűnk lesz olcsó szobaárak és figyel­ mes kiszolgálás által t. vendégeinket minden irányban kielégíteni. — A szállodához tartozó kávéházban mérsékelt árak mellett a lehető leg­ jobb kiszolgálás előre is biztosítva van, minden este jóhiiü czigányzene. Több évi tapasztalatainkra e téren támasz­ kodva, továbbra is kikérjük jóakaróink támoga­ tását és vagyunk minél számosabb látogatásért esdve kiváló tisztelettel Egy jé hősből való fiú asztalos tanonczul azonnal felvétetik. 52—20 131. Holstein Testvérek, 238 2—4 szállodatulajdonosok. 0 i utánzóit „TOKAJI COGNAC.“ Ezek ugyan nagyon olcsók ép, ' rosszak és így még a legkisebb összeget sem érik meg. értéktelen utánzatok könnyen felismerhetők, mert I 1) nem az egyedüli és csakis Tokajban létező de oly — Eme Első Tokaji COGNACGYÁRBÓL f 2) ezen Tokaj város czimerével nlucsennel ellátva. 11 Bejegyzett Az első tokaji védjegye cognak-gyárnak TOKAJBAN. 184. 9—10 1I TOKAJI COGNAC TOKAJ VÁROS CZIMERÉVEL az ELSŐ TOKAJI COGNACGYÁRBÓL, TOKAJBAN, a mely 1893|94. évben, mint hiteles közjegyzői okirat bizonyltja 9 725130 liter bort használt fel. eredeti Tokaji Cognac kapható: Hummer Mihály árnál B.-Gyarmaton, Bolner Pál „ Ipolyság, Dombó Károly Heksch Adolf ■ továbbá gyógyszertárak és tekintélyeseb kávéházakban^ l nagyszerűen hatnak gyomor bajokaál. nélkíUézhototlM ót íltolasosan Ismeretes házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta lantig, gyomorgyengeség, büzBs Ukefet, lelfu)űág, savanyú, IsIMffégés. hasmenés, rjyomorégés, Itlesleges, nyálkakiviUiztái, sárgaság, undor és hányas, gyomorgOrcs szCkQlés. Hathatós gyógyszernek bizonyult Iejlájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomortulterholésnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hlmorrhoWákaál. Említett bajoknál a MárlMexelll íyonioreneppek évek óta kitű­ nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyilvény tanúsít Egy kis üveg éra használati utasítással együtt 40 kr., nagy üres éra 70 kr. Magyarországi főraktár: T*r*U Joznef gyógyszertára BnrfapeM, Király ulcza 12 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen lessék megtekinteni! Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a keazito aláírásával iC. Hrády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom*. A Máriaczolli gyomorcseppok valodian . kaphatók. B.-Gyarmaton. Cservenyák Gy. és Kanitz ö. gyógytárában. Ipolyságon: Berkó István gyógyszerésznél, A fenti 11 Gyomorcseppek ö �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 12 1895. október 6. | Hirdetmény! K ói tudó másra adjuk, hogy az államilag engedélyezett MAGYAR OSZTÁLYSORSJÁTÉK eted húzása 1895. évi október 16-ikától 19-ikóig fog Budapesten királyi közjegyző jelenlétében és a magyar kin kormany ellenőrzése mellett nyilvánosan megtartatni. Ezen elad hozáson ax egész sorsjáték 31,499 nyereménye közül, melyeknek összege SS K* 5 MILLIÓ 600,000 KORONA -W i 10,000 nyeremény fog kihúzatni egy millió 268,000 korona összegben. A második osztály húzása deczember 6-ikától 14-ikéig fog megtartatni. Ax első húzásra szóló osztálysorsjegyek, valamint mindkét húzásra érvényes teljes sorsjegyek a kálón táblákkal vagy plakátokkal megjelölt helyeken az eredeti árak mellett. Oly sorsjegyekért, melyeket az első húzás után ÜSSüSft.1895' SM,,"!‘"b,'r még mindig kaphatók vásárolnak, az első osztály diját szintén meg kell fizetni. Magyar osztálysorsjáték-igazgatóság. 1 ■BaaBfluaaHSHnmBBBnsfflHBBUUBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBflBB aBBBBaBanttas»9SEi£ii9BBBn»jaioi»ia«ifiaM»nBiaij69!saiaiaa3»Gi%H»sinHHH S liita tanító * Minden harmadik El«ö húzás már 1895. október 16—19-ig. B aram ‘ sorsjegy nyer. engedélyezett Az államilag magyar osztálysorsjáték I i. oestálym nyeremények. II. osstályn nyeremények,, Húzás 1895. október 16—19-ig, Húzás 1895. decz. 6—14-ig. á soooo n 60000 40000 30000 20000 15000 10000 8000 4000 2000 1000 400 200 80 1 nyeremény 1 1 1 1 1 2 8 10 13 100 860 9000 10000 nyeremény — — ~ — — — — — — — — összesen 80000 60000 40000 3000) 20000 15000 10000 16000 32000 20000 13000 40000 172000 720000 1208000 5 MILLIÓ 000.000 korona 1 jutalom 1 1 l 1 2- s ® 3 í összértékben. legnagyobb nyeremény a leg­ kedvezőbb esetben EGY MILLIÓ KORONA a - 4 1 10 27 100 200 1150 20000 c 600000 -= 600000 100000 400000 200000 = 200000 100000 = 100000 50000 — 50000 a 20000 =. 4000) 30000 15000 40000 10000 — 8000 — 80000 162000 6000 = n 2000 2U0000 1000 — 200000 200 »= 230000 100 — 2000000 n 21499 nyerem, és 1 jut. 4332000 Eredeti sorsjegyek az I. osztály részére: Egy egész 40 egy fél .-8,jn egy tized 2ó 4 239 2-3 egy huszad 2 korona. Ajánl és utánvéttel szétküld fo-eláriiNÍíó lludHpcNÍ, Sxcrilta-tér 3. Mxám I líiia barasiik anitiT utr. • * Vidéki megrendelők köretnek pontadijört 10 fillért, ajánlott levelekért 30 fillért és n sor- V’ Minden barnáit soryen nyer. BasumaoBBBBBBsiBiiBBBBaBannBiaíaasinnBBiaaaflBai Molási tudósításért 20 fillért küldeni. S.irKöny-vzl.n: LOTTOHEINTZE BUDAPEST. NYOMATOTT A KIADÚTULAJDOMOS &4JYAlUÍATf KÖNYVNYOMDA ttfcSZVÉNYTÁttSŰLAT 0Y0IWSAJTÓ1N. j ' I I � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00949.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_10_06.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-10-06 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 40. szám (1895. október 6.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom