https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/00abda14f573fbf5d32867bd959f3cc3.jpg ca70b15d91258bc998c483301cee78d0 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f33683fce86cf9d135e07b9e4ba358dc.pdf e4f478b98d2f88bab436c9e920c829f2 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. szeptember 29. 39. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. ElöllKcléai árt Előfizetési péazek, recUmitiök te hirdetések a kiadó * Egéax éereS frt. Fél érre 2 frt 5Ökr. Negjed évre 1 írt 25 kr. I hivatalhoz intézcadók. io ksaJeaAx. A lap szellemi részére a a Nyílt-térre vonatkozó minden Hirdetések Áraubily szériát számittatnsk. — Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyes beigtatásnál ktllön 30 kr. Nyllttér petit sora: 20 kr. Előfizetni csapán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyarmaton. közlemények a szerkesztőhöz küldendők. B.-Gyarmat, szeptember 29. szerint — az emberiség azon rétegéből kerül ki, mely a jogbiztonság fogalmával valami rendkívüli barátságos viszonyban nem él, a közbiztonság szolgálatában álló erőt már eleitől kezdve uly mértékben kellett volna alkalmazni, hogy az a megbizhatlan elemok aknamunkáit mindenkor megelőzni s meg­ akadályozni képes legyen. Ott van intő példának a S.-Tarjánban le­ zajlott munkás-zavargás s jóllehet annak indítói, rugói a felhozottól teljesen elütő okokra vezetendők vissza, mindamellett azon elfaju­ lásában, midőn a személy- és vagyonbizton­ ságot kezdi nemcsak veszélyeztetni, hanem támadni is, a közbiztonság megóvásának szem­ pontjából az utóbbival egy azon tekintet alá esik. Egyébként ma, — midőn még a táma­ dás felderítve nincsen — azzal szemben a föltevések egész lánczolata engedhető meg. Ma még nem tudjuk, hogy a vakmerő táma­ dás elkövetőit pusztán a rablás vágya ösztönözte-b, avagy az más okokra vezethető vissza, — sőt nincsen kizárva az sem, hogy a vizsgálat más, felette meglepő dolgokat fog kideríteni. A birvágy sok mindenfélére vitte s csábította már az embereket, de az inaszói támadásban, úgy amint az inscenirozva volt s lefolyt, vannak oly vonások is, melyek arra engednek következtetni, hogy annál nem csupán a birvágy puszta kielégítéséről van szó s abba más elemek is játszanak be. A vizsgálat van hivatva arra, hogy az egész eseményről lerántsa az azt takaró homályt — s mi bízunk is, hogy ez meg fog történni. E bizalmunkhoz csupán azon óhajunkat csa­ toljuk: történjék az meg mielőbb és gyorsan, mert igy követeli azt meg nemcsak a meg­ sértett jogrend, hanem a békés s a jogren­ det tisztelő elemek megzavart nyugalma is. Nagy feladat vár különösen a jövő érde­ kében — e téren a károsult s az ott települt egyéb társulatokra is. A jogrendet sértő s időközönként kitörő tünete ellensúlyozását és leszorítását ne várják egyedül a közbiztonság megóvására rendelt közegek eljárásától és a megtorló intézkedésektől, hanem aggódó gond­ dal igyekezzenek e tünetek mélyére hatolni s ha olyasmit találnak ott, ami orvoslásra vár, orvosolják azt meg társadalmi utón s tevékenységük bizonyára azt fogja eredmé­ nyezni, hogy a megtörténthez hasonló ese­ tekkel a saját kárukkal leszámolni nem fog kelleni. (A—d.) Azonban ugyancsak elment illúziónk, midőn a kikötő előtti legelső utczát meglátva, annak rendetlenségéről és. piszkosságáról — mint a miről már hallomás után is tudomásom volt — meggyőződtünk. No meg az a temérdek kutya, a mely a rendes járás-kelést az utcza járdá­ ján hátráltatja, nagyon furcsának és szokat­ lannak tűnt fel. Legtöbbet lehetett látni a mé­ szárosok ulczájában — mert vannak egyes utczák, a melyben mind egyféle iparos dolgo­ zik s egyféle kereskedő lakik — a hol csopor­ tosan várják az ajtón át kidobott rosszabb húsfalatokat. Ezen kutyák a rend és tisztaság őrei, mert lehetőleg minden hulladékot felfalnak s éjjel-nappal kint tartózkodnak; bántani, vagy megölni őket nem szabad, ezt a török vallása tiltja. Konstantinápoly bővebb leírásába nem bocsát­ kozom, csak röviden, mintegy dióhéjba szorítva, saját tapasztalataimat, észrevételeimet jegyze­ teim után fogom lehetőleg ismertetni. A földgömbön alig van 4—5 város, melynek neve ismertebb volna, mint Konstantinápoly, pedig népessége a valószínt! számítás szerint alig haladja meg a félmilliót. Konstantinápoly maga három részből áll ti. m.; 1. Stambnl a régi Byzancz, 2. Galata és 3. I’era, Galatát Perával két hid, egy régi és egy új köti össze. A régi hid (Köprüj, nagyon pri­ mitívnek látszik, de azért erős, szilárd alkot­ mány ; közepe a kocsi-közlekedésnek fentartva; kétfclől pedig több helyen hidacskával átjárat van ugyancsak a hid oldalával parallel, avval összefüggőleg különféle faalkotmánybóí épült kereskedésekbe, — mindkét felin a hid mellett. A közlekedés s forgalom e hídon óriási. Lát­ hatni itt három világrészből népeket; európait, ázsiait, afrikait, különféle viseletű katonát, polgárt, fehér és fekete bőrüeket, láthatni touristát, zarándokot stb. úgy, hogy ezen tarka tömeg szemlélése is már elég mulattató és szó­ rakoztató. Külvárosa csupa fából épült házakból áll, piszkos s rossz kövezetű utczákkal. A zsidók külön városrészt népesítenek be. A gyakori tüzek óta a belvárosnak vannak szép ulczái is elég csinos palotákkal. Galatából Perába fogas­ kerekű vasút visz, van ióvasútja is, a lovak előtt egy török szalad s folytonos trombitá­ lással figyelmezteti a járó-kelőket, annak ki­ térésére. Lehel lovagolni is, t. i. e czélra van­ nak kis török lovak, a miknek gazdája pár piaszterért megengedi, hogy e kis lóra felülve, gyorsabban s könnyebben érjen czélhoz. A ló igen ügyesen s vigyázva megy fel a legrosszabb kövezetű utczán is, a nélkül, hogy csak egyszer; is megbotlana; a ló gazdája hátul követi a lovast. Meglátogattuk a bazárokat, a mik elég külön­ legesek s magával hordják a keleti jelleget: igy a «Jeni—dsámi * egyptomi fűszeres bazárt, a moly egy igen hosszú széles helyiség, telve a A Salgő-Tarján és Inaszó között elköve­ tett utonállás s rablás mindenkit megdöb­ bentett a vármegyében. A vakmerőségnek határtalan foka kell ahhoz, hogy nyílt utón melyet sűrűn használnak, rablótámadás intéztessék s az minden megzavarás nélkül végre is hajtassék. A régi rablóvilág mármár feledésbe ment eseményeire vall az egész — az inscenirozásból még az álarcz sem hiányzik. Bármily megdöbbentő érdeket keltsen is a támadás vakmerő és váratlan volta, az indító ok arra nézve, hogy arról e helyütt is meg­ emlékezni szükségesnek találtuk, még sem ez, hanem ama tanulság, melyet az egészből levonhatunk. Tagadhatlan tény, hogy közbiztonsági álla­ potaink a csendőrség behozatala óta a multihoz képest összehasonlitlanul javultak. Az intéz­ mény hatalmasan bevált, s annak előnyeiről mindenki, de különösen azok nyilatkozhatnak kedvezően, a kik az esetlenül s felette hiá­ nyosan szervezett pandúr-világ rendeltetését tagadó és czáfoló eseményeit túlélték. Az intézmény azonban minden életrevalósága mellett is még sok tekintetben kiegészítésre és javításra vár. Az inaszói eset arra, vall, hogy a csendőr­ ség elhelyezésénél nem veszik mindig kellő figyelembe a helyi viszonyokat. Egy olyan óriási telepen, mint a milyen Salgó-Tarján és környéke, a hol a nagyarányú vállalatok mindenféle elemek csoportosulását segítik elő s ezen elemek nagyrésze — köztudomás TÁRCZA. Athéntől Konstantinápolyig. Saját jegyzetei után közli: HORVÁTH GÁBOR. (Folytatás ) Ugyanezen napon vagyis április 1-én d.-u. 5 órakor pillantottuk meg Konstantinápolyi, a keleti világvárost, fiajónk az aranyszarv (eorne d'or) kikötőbe állapodott meg, a honnan gyö­ nyörű panoráma tárolt elénk s innen szemlél­ tük az impozáns török fővárost, a mi nagy­ szerű természeti fekvésénél fogva elragadó volt. A város ki volt világitva, mert a törökök épp a ramazán ünnepüket tartották, a midőn is ők egész nap imádkoznak s csak este van élet, mozgás és mulatós. Aznap este nem volt sza­ bad a haj<»tikat elhagyni, még a török orvos, ki hajónkra jött, vizsgálatot tartván, zár alól fel nem oldott; s így aznap este a hajóról gyö­ nyörködtünk és szemléltük a csillogó Moschtpieekat, mecseteket s dzsámikat s hallgattuk a mOesinek kiáltozásait, a mint a mínarettekról az utolsó imaórát hirdették s épp akkor tört meg a rninarettek félholdján a nap utolsó su­ gara. E látványossággal nem bírtam eléggé eltelni s bizonyos bűvölet kötötte le lábamat, a mely késő estig tartott. Másnap reggel inár korán kiszálltunk, hogy a mohamedán fővárost alaposan megszemlélhessük. Törvényhatósági közgyűlés. Varmegyénknek úgynevezett költségvetési közgyűlését szept. hó 26-én tartották meg. A kölLségvetés mellett azonban, legalább száz egyéb tárgy (kérvény, felebbezés) lett egy óra alatt elintézve, minden felszólalás nélkül. Az Agliardi-ügyből kifolyólag br. BáníTy Dezső kormányclnökünknek szóló s több vármegye által is elfogadott üdvözlő-felirathoz, melyet erélyes kormányelnökünk méltán megérdemelt, az ellenzékiek is egyhangúlag hozzájárultak. A.bizottsági tagok, akik szokatlan nagy szám­ ban jelentek meg, a búcsú érzelmeinek hatása alatt állottak; meri hisz' ez a közgyűlés volt az, a melyen gr. Degenfeld Lajos, mint főispán, — utoljára elnökölt. — Kormánypárti és el­ lenzéki férfiúink egyaránt sajnálják a derék férfiú távozását, — akinek alkalmazkodó egyé- �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó nisége, humánus eljárása és bánásmódja min­ denkinek osztatlan szendéiét megnyerte, llegenfeld gróf a főispani hatalomnak olyan bi­ zományosa volt, aki ezt a hatalmat mindenkor csak a jóra érvényesítette. Hossz akarat soha sem volt benne. Innen az általános tisztelet és szeretet, mely őt 6 évi kormányzásának ideje alatt környezte s innen a fájó érzelem, mely kebleinket távozásakor, oly mélyen áthatja. — Mikor a főispán a díszterembe lépett s utoljára foglalta el főispáni székét, soha őszintébb és szívből jövőbb «eljen» nem hangzott el N’ógrádvármegye tanácstermének falai között. Ez történt távozásakor is. Mindenki várta, hogy a főispán búcsúbeszédet mond. De nem mondott, mert a válás fájó érzelmei az ő szivét is inegrezegtették. Jóságos, szelíd ajkáról, — melyet a meginduitsag némává tett, — szavak nélkül is visszatükrözött a búcsú szózata. Gr. Degenfeld nyugodt lelkiismerettel és a vármegye közönségének szeretőiével vonul viszsza a magánéletbe. A közgyűlés lefolyásáról röviden a követke­ zőkben számolunk le: Gr. Degenfeld főispán a gyűlést d.-e. 10 órakor megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesíté­ sére Pajor István, Aninger László és Gazdik Lajos bizottsági tagokat kérte fel. Ezután fájdalommal hozza tudomására a köz­ gyűlésnek, a miről már egyébként a bizottsági tagoknak tudomása van. hogy a felséges ural­ kodó házat és József főherczeg fenséges csa­ ládját, László főherczeg ő fenségének végzetes halála által nagy és súlyos csapás érte, mely gyászeset az egész országot gyászba borító. Indítványozza, hogy a vármegye jegyzőköny­ vileg örökítse meg László főherczeg emlékét s József főherczeg fenséges családja előtt részvét­ irattal fejezze ki fájdalmát. A bizottsági tagok felállva hallgatták meg a főispán eme szavait s az indítványt helyeslés^ sel fogadták eb Majd áttért a főispán az előző napon meg­ tartott tiszti számonkérő-szék eredményeire s dicsérőleg kiemelte, hogy a tisztikar működé­ sével, valamint a múltban, úgy most is, telje­ sen meg van elégedve. Ezek után Tihanyi Ferencz, jeles főjegyzőnk, mutatta be szellemi művészetnek mondható tehetségét, melynél fogva majdnem 100 ügyel referált el egy óra alatt Igaz, hogy Tihanyi úr oly világosan, oly szépen referál, hogy min­ den szava tisztán megérthető; de ember le­ gyen az, aki ebből a gyors referádából hírlapi tudósítást képes legyen csinálni. Mindazáltal megkíséreljük a tárgyak rövid ismertetését. Első sorban is bemutattatott a vármegyei közigazgatási és gyámügyi szükségleteknek 1896. évi előirányzata, melyet lapunk mull számá­ ban közöltünk. Az előirányzat elfogadtatott s jóváhagyás végett felterjesztetik a nm. belügy­ miniszterhez. Az évi szükséglet: 97,188 frt 31 kr. A közgyűlés tudomásul vette a közigazgatási bizottságnak azt a jelentését, mely a várme­ gyének anyakönyvi beosztásáról szól. A közúti alapnak 1893. és 1891. évi száma­ dásai, melyek közszemlén * voltak kitéve, jóvá­ hagyattak s a keresk. miniszterhez felterjesz­ tetnek. A közig, bizottság 1895. első felévi jelentése tudomásul vétetett. Az alispán bejelentette, hogy a lókos-völgyi vasul előmunkálatainak megtételére Zlinszky Mihály vállalkozóval kötötte meg a szerződési A szerződés az előző megbízó határozat alap­ ján jóváhagyatott. A Maria Valéria közkórház lelekrendezcsi ügyében a miniszter nov. 30-káig halasztást engedélyezett. A b.-gyarmati kir. törvényszékkel létesített s a vármegyeház helyiségeinek használatára vonatkozó szerződés f. év végével lejárván, alispán újabb szerződés kötésére felhatalmaztatotL A már csak úgynevezett családi szobák 1896. évi június hó 30-káig a vármegye által vétet­ nek igénybe. A budalehotai tűzkárosultak iránt minden­ felől nagy részvétet tanúsított a magyar tár­ sadalom. Budalehotán 20 ház és 36 mellék­ épület égett le. A házak csak 1600 írtig voltak biztosítva. A károsultak javára a vármegye azonnal 200 frtot utalványozott, Bischitz Dávidné a Hirsch-alapból 100 frtot küldött, gr. Degenfeld főispán 600 frtot eszközölt ki a «Jó szív’-egylettől, ezenkívül a belügyminiszter 400 frtot utalványozott, végül a vármegye e közgyűlésből gyűjtést rendezett, hajlék nélkül maradt tót atyánkfiainak. Elhatározta a vármegye, hogy a Nagy Iván által megirt vármegyei Monográfiát önálló dísz­ kiadásban adja ki s megbízza tudósunkat, hogy e tekintetben akár az Athenaeum, akár a Frank­ lin könyvnyomdatársasággal tegye magát érint­ kezésbe. (Figyelmébe ajánljuk N. I. urnák a B.-gyarmati könyvnyomda részvény társaságot, mert tudomásunk van arról, hogy ez a nyomda minden igénynek megfelelőien állítaná ki a Monográfiát.) Budapesten alakult egy vállalat, a mely a vármegyék Monográfiáit kollektív kiadásban gyüjtené egybe. Ily illusztrált ki­ adósa Nógrádvármegye történetének 35,100 fo­ rintba, a nem illusztrált pedig 19 ezer frlba kerülne. Ezt az ajánlatot, mint afféle millenniumi termékei, a vármegye — a monográfiái bizott­ ság szakvéleménye alapján, — elutasította. A társhatóságok átiratai közül kiemelhetjük az abauj-tornamegyeit, mely a nyugdíj-törvény revízióját sürgeti, tekintettel főleg a szolgálati évek számára; — felemlíthetjük továbbá a zemplénmegyeit, mely a millenniumra megyei bandériumokat tervez; Kolosvárinegye körle­ velét, mely az újság-hirdetmények utáni hir­ detményi illetékek eltörlését sürgeti; a Treij- különfélébbnél különfélébb déli és keleti gyü­ mölcsökkel, mindkét végén, a ki- és bejárat­ nál nagy kapuval ellátva. Ennek mintegy foly­ tatását képezi az «Uztincsarzin • hosszú bazár, a mely már több szélesebb, keskenyebb folyo­ sókra ágazik szél; itt árulják a különféle aranyés ezüsthimzésfl kelméket, a melyek többnyire a háremhölgyek kézimunkái; lehet itt vásárolni ékszereket, török zsebórákat s még számos e fajta tárgyakat, a melyek aránylag elég olcsók; itt már görög kereskedők is vannak, kik az idegeneket itt is zsaroljak, ha lehet. Még fel­ említhetem a .Bczestanon * ósz.er-bazári, a mi szintén elég látnivalót nyújt. Levezettek egy földalatti «Ezero->zlop> nevű roppant terjedelmű vastag oszlopokkal ellátott sötét helyiségbe, a mely — mint hallomás után tudom — éjjeli tanácskozási helyül szolgált valamikor. A maga nemében nagyon különleges a - Mah­ mud pasa-fürdő , * a hol éjfél után fürödtünk meg; miután a török éjjel fürdik, tehát éjjel nyitvák a gőzfürdők. A sok fülkéi, czellái na­ gyon érdekessé teszik az egész helyiséget, a melyeken mind keresztül kellett jutni: s emellett nagyon praktikus az a módszer, a hogy a török fürdik. Mindezen hirdetési módozaton én is keresztül mentem, a mi eltart tovább 2 órá­ nál Fürdés után fekete kávét, vagy lemonádét hoznak fel, a minek elfogyasztása után elszenderedtem s már egész reggelre ébredtem fel. A nevezetesebb mecsetekről megemlékezve: első sorban jön «Aja—Sophia * (Szt. Bölcsesség temploma).235 láb széles 350 láb hosszú, nagy kupolájú épület l minarettel. Ezen mecset 16 évig épült Konstantin császár alatt 325. évben Kr. ii. — 404-ben leégett, ekkor II. Theodosius újra felépítette 115-ben. — Justinian alatt másodszor égett le 532-ben; ő újra felépítette 538-ik évben. Már kívül láthatni a kútnál mosakodó törö­ köket, az üvöltő derviseket, kik egy szőnyeg körül ülve imádkoznak, illetve üvöltőnek s a vagyonosabb törökök szoktak nekik dobni I -2 piasztert. A mecsetbe lépve, a török leveti saruját; mi csak papucsot huztunk csípőnkre, úgy léptünk a mecset belsejébe. z\ belseje óriási terjedelmű 170 oszloppal; 8 porphyrból, 8 zöld jaspysból készült, a mennyezet félholddal megrakva; az alja perzsa szőnyegekkel megtérítve s külön egy páholyszer II emelvény van fenntartva a sullánnak a mostani Abdiil-Hamidnak. Láthat­ tunk itt imádkozó törököket, keresztbe tett lá­ bakkal és karral a földön ülve. Minden me­ cset és mosquee kétfelé van osztva, külön a férfiak s külön a nők számára. (Folyt, következik.) 1895. szeptember 29. esénvfinnegyeét, mely br. Bán ff y kormányelnökünknek az Agliardi-ügyben kifejtett erélyességeért üdvözlő feliratot indítványoz, ugyancsak a trencsénvarmegyeét, mely ti közoktatást in­ gyenesnek kívánja kimondatni. Ezek a kör­ levelek pártolókig fogadtattak s hasonszellemű feliratok megtételére gerjesztették a vármegyéi. Wohl Hermann losonczi lakos 10 ezer frlos alapítványáról szóló alapiló-levél jóváhagyatott. Losoncz eladási ügyletei (llnehler- és Hollósi-íélék) jóváhagyattak. Papp János s.-tarjáni jegyző arczképe, mely a tarjani városházán van elhelyezve, nem 400, hanem 600 frlba került. A tollhibából hozott határozatot a vármegye reklifikálta. Tekintettel a S.-Tarjánban többször előfor­ duló zavargásokra, az ottani rendőrök száma kettővel szaporittatott. Széesény utczáinak és járdáinak rendezési ügyében Vancsó Béla által beadott felebbezés folytán az iratok felszerelése rendeltetett el. Széesény város ama határozatát, hogy kisded­ óvót állít s erre a kisdedóvási törvény állal megszabott 3%-tóli pótadót kiveti, a vár­ megye jóváhagyta. Vadkert és Sipek iskolaépitési ügyei jóvá­ hagyattak. Bzova község, miniszteri engedélyivel pusz­ tává alakíttatván, a járási fbiró a felosztás teljesítésére utasittatott. Pösténynek pusztává tétele s Halászi község­ hez leendő csatolása iránt gr. Pejaesevich Arthur adott be kérvényt, mely egyelőre vizs­ gálat tárgyává tétetett. Br. Uut'tler Ervinnek, az állandó választ­ mányban tett felszólalása folytán, az alispán közbejötté mellett, megkeresés fog öltöztetni az aszód—b.-gyarmal—losonczi vasúti válla­ lathoz. hogy It.-Múlyadon megállóhely létesittessék. Fülek községnek egy posta-szolgai és egy éjjeli-őri állomás szervezésére vonatkozó ha­ tározata jóváhagyatott. A lilkei körjegyző-választás ellen beadott felebbezés elutasittatolt s a választás jóvá­ hagyatott. A berczeli róm. kath. iskola érdekében jóvá­ hagyatott a község ama határozata, mely a jelzett iskola czéljaira 10 éven át évi 300 frlnyi hozzájárulást megszavazta, mindazáltal kimondta a vármegye, hogy a róm. kath. is­ kolába bármely vallási! gyermekek egyenlő tandíj mellett bevétessenek. Jobbágyi község azon határozata, mely egyházi deputatumokal szavazott meg. Posztóczky Iván felebbezése folytán feloldalott s a község újabb határozathozatalra utasittatott. A belügyminiszter, Itákóezy István szbirónak 100 frtnyi áthelyezési költséget szavazott meg, a miért a b.-gyarmati járásból a nógrádiba helyeztetett át. Ezekután részben jóváhagyólag, ‘részben el­ utasítókig határozott a vármegye több köz­ ségnek belszervezeti szabályrendelete, pótkölt­ ségvetése és mezőrendőri ügyében s miután még több tisztviselőnek, több heti szabadság­ idő adatott s Ország Ignáez állatorvos oklevele kihirdetletett, a közgyűlés 11 órakor véget ért s a főispán állal befejezletett. A főispánt, tá­ vozásakor lelkesen megéljenezték. Kérelem vármegyénk országgyűlési ) * képviselőihez. Bizonyára nálunk is jobban tudják tisztelt kép­ viselőink, hogy Nógrádvármegyének a törvényha­ tóságok székhelyei s egyéb omporiális vidéki városok emelése ezéljából a múlt év őszi köz­ gyűlésén hozott s pártolás végett az ország vala­ mennyi törvényhatóságához megküldött az a ha­ tározata, melynek értelmében a képviselőház és a kormányhoz feliratot intézett, hogy az említett városok területén ömölendő uj házak után az adó­ mentesség 10 évről 15-re emuit *ssék fel, ép úgy miként azt kezdettől (1868) fogva Budapest él­ vezi, — nem hangzott el üres szóként, de számos vármegye érdekesnél érdekesebb felirattal csatla­ kozott Nógráditól, rámutatván ama tarthatatlan állapotra, mely az egyenlőtlen törvényintézkedés folytán a provinciális városokban, hol pedig szin•) A szomszéd Ilont-, (tömör- is Zőlyomvárinogyék orsz. képviselői szintén megszívlelhetnék <- kérést, mert u ö városaikat ép úgy érinti a dolog, minta micinket. �1895. szeptember 29. teu uj hivatalok nyertek elhelyezést 8 vontak körükbe falusi és kisebb községi polgárságot, mindenütt lakás-misériat idézett elő, ugyanakkor, midón Budapest uj hátai és palotái a 15— 25 éves adómentesség folytán Valóban gombainódra szaporodtak, tulteugést és a munkásnép oda-tó* dulls folytán social is bajokat is okozván. E fontos kérdés tehát az országgyűlés előtt fekszik immár, s csak pillanatnyi higgadt gon­ dolkodás és némi jóakarat kívántatik hozzá, hogy egyeb fontos parlamenti feladatok közepeit is haladéktalanul megoldassák a kérdés ; mert csupán azt kell legfeljebb két paragrafusban kimondani, hogy az 1868-ik évi XXII. törvény 23. §. oda módosittatik, hogy az újonnan épített házak után az említett városokban 10 évről 15-re terjed ki az adómentesség. ; * Ax ilykép látszólag elmaradt közvetlen adó­ veszteség helyett a kincstár bizonyos, hogy hason­ líthatatlanul sokszorosan többet nyer mindjárt kezdetben a közvetett adóbevétel-szaporodás által; később pedig a szintén emelkedő házosztály- és bázbér-adó folytán; nem is említve, amit pedig első helyen kellett volna említenünk, hogy a lendületes építkezés polgárosodottabb külsőt fog adni városainknak, s az ipar általán gyara­ podni fog. Kérésünk tehát oda terjed, hogy Nógrádvármegye országgyűlési képviselői most ragadják meg az alkalmat s lelkes felszólalás által teste­ sítsék meg a törvényhatóság igéit. Elismeréssel lesz ezért irányukban nemcsak Nógrádvánnegye, de az egész ország, mert a kérdéses hajt ország­ szerte érzik, gyógyítása is tehát országszerte fog méltattatni. Az a netáni ellenvetés, hogy az adóreformok különben is tervbe vétettek, az említett kérdés elodázására indokul nem szolgálhat; mert azzal várni tovább nagy veszteség nélkül lehetetlen. A nógrádvármegyei anyakönyvvezetők. A kinevezéseket a 'Hivatalos Közlöny * szept hó 20-iki száma hozta. E szerint kineveztettek : A balassa-gyarrnati kerületbe Reményi Károly bíró, h. Hummer Ferencz aljegyző. A vadker­ tibe Schneider György jegyző. A turopolyaiba Bory Károly jegyző. A lestibe Szurdusz Ferencz jegyző. A kosdiba Perényi István jegyző. A nagy-orosziiba Hayden Gergely jegyző. A romhányiba Zacskó Rezső jegyző. A diós-jenőibe Szabó Károly Jegyző. A szécsényibe Foglár Géza jegyző. A karancs-kesziibe Horváth Edmnnd jegyző. A lucziniba SeíTarovszky Samu ág. ev. tanító. A málnapatakiba Básthy Dezső jegyző. A csécseibe Kocsis Pál jegyző. A vanyarcziba Osztroska Lajos ág. ev. tanító. A salgó-larjániba Papp János jegyző, h. Kovács Antal aljegyző. A mátra-szőllősibe Navara János jegyző. A zagyva-rónaiba Szabó Imre körjegyző. Az alsóesztergáiyiba Hanulay János körjegyző. A hngyagiba Zímányi István körjegyző. A marczaliba Pass Gyula körjegyző. A dejtáriba Kasztovszky József körjegyző. A kékkőibe Kapor János kör­ jegyző. A zsélyibe Raák Rezső körjegyző. A varbóiba Géczy Károly hely, körjegyző. A szü­ gyibe Balás Dezső körjegyző. A Burányiba Zirnányi Jenő körjegyző. Á rétságiba Kovács Ferencz körjegyző. Az alsó-bodonyiba Potoczky Sándor körjegyző, h. Kaczián Gyula ág. ev, tanító. A felső-sápiba Ursprunger Pál körjegyző. A nógrádiba Kiss Sándor körjegyző. A nőtincsibe Mosonyi Gyula körjegyző. A penczibe Szájbert János körjegyző. A tereskeibe Lénárd Béla körjegyző. A verőczeibe Droppa Mihály kör­ jegyző. A borsos-berínkeibe Boncz Béla kör­ jegyző. Az endrefalvaiba Balás László körjegyző. A íitkeibe Schmied Károly. A karanesságiba Csíky Sándor bérlő. A nógrád-ludányiba Rosznáky István körjegyző. A szakaliba Gyiirky Gyula körjegyző. A megyeribe Snnyál Rezső körjegyző. A varsányiba Baross Imre ügyvéd. A lóeziba Mojzsik Péter körjegyző. A csalánba Wilwer József körjegyző. A rnppiba Radeczky Pál körjegyző. A vilkeíbe Krúdy Bertalan kör­ •) Hiit'xan tndjnk, hn/y Wrkerle Hrlntlor, mlniaztrr korában <• kérdéssel — »i adóreformok kere­ tében s/íntón foglalkozott i térré volt a vidéki vá­ rosok új házai ólén aa adómenteis^grt lo évről 20 évre terjeszteni ki. Vajha tehát az 4 tervezése fogadtatnék el, a mi míg jobb volna Nógrád vármegye szerény hatá­ rozatánál is. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. jegyző. A pincsibe Háger Lajos körjegyző. A poltariba Grimm Imre körjegyző. Az uhorszkuiba Mikula Pál körjegyző. A szinobányaiba Szabó Lajos körjegyző. A lónyabanyaiba Kossaczky Oszkár körjegyző. A gácsiba Hindulják Lajos körjegyző. Az abelov&iba Müller Károly kör­ jegyző. Az alsó-sztregovaiba Dudevszky Béla körjegyző. A diviiiyibc Pósa István körjegyző. A szennaiba Bankó Lajos körjegyző. A felsőtiszovnyikibe Dudev.-zky István körjegyző. A divény-orosziiba Králik Gusztáv körjegyző. A a tainasii kerületbe Semetke Bálint körjegyző. A rziráki kerületbe Kuzmányi György ág. ev. tanító. A palotásiba Burján István körjegyző. A lőrineziibe Schmidt Gyula körjző, li. Schmidt József nyug, körjegyző. A jobbágyiibu Kutalek Arthur körjegyző. Az ecsegibe Jenes Zoltán körjegyző. A bujákiba Honéczy Gyula körjegyző. A szenl-ivániba Horváthy Zoltán körjegyző, h. ifj. Szilassy István bíró. A berczelibe Géczy Béla körjegyző. A herédibe Tamaskovies Dezső körjegyző. A kálióiba Kuthy Gyula helyettes jegyző. A szandaiba Haban Gyula körjegyző. A fülekibe Szlovák István jegyző, h. Fodor Miklós pénztárnok. A czeredibe Czecza Imre körjegyző. A galsaiba Kovács Kálmán körjegyző. A hoinok-terenneibe Szerémy Károly körjegyző. Az. alsó-pálfalvaiba és felső-pálfalvaiba Okolicsányi István biró. A kis-terenneibe Borbás György körjegyző. A lapujlőibe Pethő Géza körjegyző. A ragyoleziba Faragó József h. körjegyző. A somosujfalusiba Maszarovits József közs. isk. tanító. A losoncziba Draskóczy Ede városi főjegyző, h. Wágner Sándor városi rendőr­ kapitány. A nándoriba Budaházy Zoltán kör­ jegyző. Az alsó-petényibe Czibor Ferencz kör­ jegyző. A nagybárkányiba Ivitz Mihály okleveles körjegyző. A látkapusztaiba Kramoliny Ferencz oki. gazdász. Czeglédi faiskola. Nehány napi Budapesten való tartózkodásunk után indultunk az alföldi hires gyümölcsvárosokba. Majdnem Czegléd határáig halmos, dombos a vidék. Czegléd fölött tárul fel szemeink előtt a valódi jelleg, — a végtelennek látszó rónaság,— szétszórva rajta fehérlő tanyák, — mint égen a csillagok. Habár Czegléd ez idő szerint — noha itt is van néhány tzer holdra terjedő homoki szőlő és gyümölcsös, — még nem állhat egy sorban Nagy-Kőrös és Kecskeméttel, —de van e híres Kossu'h-városnak egy másik nevezetessége, mely a két előbbi város méltó irigységet s Czegléd városának ez idő szerint határozottan a legnagyobb nevezetességét képezi: Unghváry László faiskolája. Nem egyszer tűnnek az újságolvasó közönség szemébe azok a nagy almák és körték, melyeken Unghváry László faiskoláját hirdetni szokta. Annyira megszoktuk már azonban a nagy dobot, a reklámot, hogy noha érthető kíváncsisággal, de másrészt kétely - és bizalmatlansággal is eltelve vágytunk látni e faiskolát Amint megláttuk azonban Unghváry Lászlónak e valóban nagyméretű telepét, kétségeinket nyom­ ban a csodálat, a legnagyobb mérvű meglepetés érzete váltotta fel. A kitartó szorgalom, vasakarat és szakértelem oly müvét láttuk itt, mely előtt ezennel hazafias készséggel emelek kalapot Minthogy pedig e faiskola megtekintése^ és az ott látottak utazásunknak egyik legkimagaslóbb pontját képezik, a közérdeknek vélek szolgálatot tenni, ha e tárgynál kissé hosszasabban időzöm. Tartozom ezzel az igazságnak, lelkiismeretemnek s a közgazdaság hazafias érdekeinek is, mikor Ungh­ váry László faiskoláját minden túlzás és nagyítás nélkül bemutatni szerencsém van. De vegyük a dolgot sorrendben. Mindenekelőtt az állomástól bejutva a főtérre, ott kocsisunk a népbank háza, ez ideig Czegléd egyetlen nagyobbszabású és palotaszerü épülete előtt állott meg, melyben mint mondta — van Unghváry irodája. Az épület sarkán egy valóban Ízléses és komoly elegantiával bútorozott irodába léptünk, hol egy megnyerő, rokonszenves külsejű fiatal úri ember, Unghváry testvéröcscse, — Unghváry Sándor fo­ gadott bennünket, ki az iroda vezetője s bátyjá­ nak igazán jobbkese. Az irodában 4 kisasszonyt láttunk szorgalmasan dolgozni, kik az iroda állandó személyzetét képezik. Ez irodában végzik a nagy­ szabású levelezést, itt készül a leltár, statisztika stb., mely a faiskola működésének alapja. A fa­ lakat a legnevesebb pomologusok, mint; Bereczky 8 Máté, Villási Pál. Gábor József, Entz Ferenci, Molnár István, Angyal Dezső olajba festett képei di-zitik. Ugyancsak a’, egyik falon egy sokatmondó jelige va i felírva: „Erős akaratnak mi sem áll útjában “ Utóbb meggyőződtünk, hogy e jelige Unghvárynál nem üres szólam, hanem a meg­ testesült komoly valóság. Még csak fokozódott kellemes meglepetésünk, mikor a fiatal Unghváry kjtélepbonozott a telepre az „öregnek , * hogy 2 vendég van itt Vasvármegyéböl, kik mindjárt in­ dulni is fognak a telepre. Lám a jelenkor o cso­ dás találmánya itt egészen otthonosan érzi már magat I A f.iDkolatelep a várostól mintegy */ t órányira lehet gyalogsorral. Kiérve a telepre, mindjárt fel­ tűnt egy torony magasságú s szálfákból összerótt állvány, melyről legközelebb az egész telep le lesz fényképezve ax uj és díszesen kiállítandó árjegyzék ózdijaira. Belépve a telepre, egy zömök s mintegy 40 éves egyszerű úriember fogadott bennünket, keresetlen magyar szívességgel. Csak­ hamar tisztában voltunk vele, hogy egy lázas te­ vékenységű, merész s magasröptű ambiciózus emberrel van dolgunk, ki egyedül a gyümöcsfa kultuszának él. Egyszerű nádfödeles házba vezetett bennünket, amilyen a telepen több is van a fa­ iskola ózdijaira. Nyugtot nem találva,« nagysze­ rűnek ígérkező látványtól, nyomban nyakunkba vettük az óriási telepet, melyhex foghatót még nem láttunk. Az egész faiskola, beleértve a 9 holdas régi telepet, 121 hold, mely terület igen czélszerü és díszes léczkeritéssel van körülvéve. A messze távolba vessző-táblák tömkelegét, labyrinthusát .láttuk azután magunk előtt a leg­ gyönyörűbb magonezok és oltványok millióitól el­ lepve. Szinte megdöbbenve álltunk a tömeg e szokatlan méretei előtt! Csak aki a dologhoz ért, az tudja némileg felfogni, hogy az erkölcsi és anyagi erőnek mily mértéke kellett e telep létre­ hozásához. — Hogy helyes fogalmat, nyújtsak e faiskola nagyságáról, tartalmáról és intensiv mű­ veléséről: beszéljenek az alábbi hiteles számok. Az egész faiskola áüO táblára van osztva, me­ lyekben jelenleg 15 millió magoncz, 800.000 oltvány van, most pedig 1,200.000 alvószemzés készül. 150— 000 munkás nyer itt állandó alkal­ mazást csoportfelügyelők vezetése mellett. A szem­ zés ideje alatt 80—100-an szemeznek, jobbára leányok. Jellemző, hogy a kényesebb munkákat mind leányok végzik. E faiskolában minden gyü­ mölcsnem jelesebb fajtái képviselve vannak. Egyes keresettebb gyömölcsnemek - és fajokból 6 —30.000 dib készlet is van, sőt a besztcrczei muskotály szilva, magyar kajszi baraczk, spanyol meggy a jövőben 50 — 100.000 drbig fog szaporittatni évenkint. E telepen tömérdek trágyát, dohánylevet és bordói keveréket használnak fel. — Saját sze­ meimmel láttam mint főzik nagy katlanokban a dohánygyárakból hozatott dohányhulladékota levéltetvek ellen való permetezéshez. Thanatbont a dohánygyárak nem termelhetnek annyit, hogy a szükségletet kielégíthetné, tehát ez utón állít elő ilyent Unghváry igen olcsón. A múlt évben 40.000 árjegyzék lett kibocsátva s 2400 rendelőt elégí­ tettek ki. A legközelebbi idényre Unghváry László •1000 megrendelőre számit s 3—400.000 oltványt remél eladhatni. Ha tudjuk, hogy a kontinensen legnagyobb s méltán európai hírű faiskolák köxül Angersben André Leroy faiskolája 52 hektár; — Metzmel­ lett a Simon Louis fréres-féle 47 hektár; — Berlin mellett a Spfith-féle 75 hektár s ha még megemlítjük, hogy e területek nem kizárólag gyümölcsfák nevelésére szolgálnak: úgy méltán elmondhatjuk, hogy Unghváry faiskolája már is nemcsak hazánkban, hanem egész Európában egyike a legnagyobbaknak. De Unghváry itt még nem áll meg, hanem a meglevőhöz még akkora terü­ letet bérelt, hogy faiskolája 233 hold terjedelmű legyen. Ekkor az óriási faiskola egészen a Czegléd— kecskeméti vasntig fog érni r tán rövid idő alatt e vasúttal külön vágány által lesz összeköttetésbe hozva. Ezenkívül Unghváry egész faiskoláját saját rendszerű tramvay-vasuttal, vízvezetékkel stb. sze­ retné ellátni. Az egész felfogott terület talaja mezőhomok, mely alatt, mint állítják, agyagos réteg van. E homoktalaj nagymennyiségű vizet képes befogadni s azt a hajcsövesség elméleténél fogva úgy látszik jól meg is tartja. Tekintve, hogy e homokföld, mely alul mégis elég kemény, — meg losx rigolirozva, azután pedig megázva — gyors növést eredményez ugysnannyira, hogy Unghváry László­ nál a 2 éves fa akkora, mint másutt a 3—4 éves. A homokbuezkók egyengetóse, tömérdek más �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 4 munka és sok ezer szekér trágya kellett ahhoz, míg ea a (Öld oly kiválóan alkalmassá tétetett a fa nevelésére. A kilünó ée szakszerű goudoiás mellett a fák nemcsak gyönyörű növésüek, hanem a peroaospórának, levéltetúnek csak csekély nyoma van. Nagy is a kereslet e gyümölcsfák után s épen e körül­ mény folytán e faiskolában 2—3 évesuél idősebb fa alig van. Mint Unghváry állítja, a kikerült csemeték bárhol is egytöl-egyig megerednek. Ezen kiváló eredmény ugylátszik a homoktalaj saját­ ságából ered. Az egész faiskola mértani pontossággal van felosztva s a sorok végig az egész telepen a pedánsságig egyenes vonali képeznek, a mire a tu­ lajdonos büszke is, lévén ő maga a megtestesült pedáns lelkiismeretesség minden dolgában. Tisztá­ ig tekintetében e mintaszerű faiskoláról el lehet mondani, hogy a faiskolában található összes gazt egy ember könnyen elviheti a hátán. A faiskola munkáltatása, a befektetés évenkint mintegy 36—40.000 irtot igényel s már e szem­ pontból is fontos és áldásos sociális missiót telje­ sít Czegléd vidékén e telep fenntartása, melyet első sorban Czegléd városának kellene tudomásul venni s e körülményt méltányolni. Daczára azonban, hogy o faiskola már közel félmillió frt értéket képvisel, Unghváry László szegény ember, ki minden jövedelmét faiskolájába fekteti. A semmiből, hitel utján, — bérelt földön hosszas küzdelmek után hozta létre nagy művét Az ő munkás élete valódi lánczolata a sorvasztó, idegromboló küszködésnek, — válságos pillanatok­ nak. Az ő élete valódi tusija volt a szellemnek az anyaggal, az eszmének a pénzzel, — hol egyik, hol a másik kerekedve felül. — Mert ne gondol­ juk, hogy Unghváry ünnepelt fia, dédelgetett szemefénye Czegléd pénzvilágának, kik tán a legna­ gyobb mértékben támogatták volna anyagi küz­ delmeiben! Nem, a kislelküség, rövidlátás — utóbb talán az irigység is, — nem egyszer állí­ tották ez embert krízis elé. Tekintve pedig, hogy a gyümölcs adja e vidé­ ken nemcsak a kenyeret hanem a közvagyonosodásnak is kinpadhatlan forrása: — Unghváry László faiskolája egy fontos nemzetgazdasági tea­ lep, — különösen az alföldi vidéknek valóságos közkincse. — így állván a dolog, még a kormány közegeinek is a legmesszebb menő támogatásban kellett volna a vállalatot részesíteni, ahelyett, hogy arról tudomást sem vettek. Unghváry azonban nem csüggedt nem esett el, sőt e vasakaratú ember az élet harczában mint­ egy megaczélozva törhetlen lelkét — csak újabb meg újabb dolgok létrehozásán fáradozik. A fiiikola-kultura terén egy phenomenális jelen­ ség ő, ki élő bizonysága annak, mire képes egy ember. Szinte nehéz szavakat találni Unghváry László rendkívüli akaraterejének, élelmességének s szinte fanatikus lelkesedésének kellő jellemzésére. Büszkeséggel s dagadó önérzettel tekinthetünk e tősgyökeres magyar emberre, kiben én a magyar faj őserejét — életrevalóságát látom kifejezve. Most pedig, mielőtt egyelőre búcsút vennék utazásunk legérdekesebb emlékétől, szivemből kívá­ nom : az Isten Unghváry Lászlót hosszú élettel, tartós egészséggel áldja meg, bogy ő, ki a ma­ gyar közgazdaság érdekében annyit tett és oly hervadhaUan érdemeket szerzett eddig, még több hasznot és dicső-égét szerezhessen hazájának, — anyagi jólétet hálát és elismerést önönmagá­ nak 1 Kondor Ferenc , * mintha lejárták volna magukat, senkinek sem kellenek. De ez nem is lehet másképen. Azok a világboldogitó eszmék, melyek a franczia forra­ dalmat megelőzték, nem váltak be, a gyakorlati élet meghazudtolta azokat s Madách Ádámja sivár, kétségbeesett lélekkel tekint le a vérpadról a szabadság ton népére. A lezajlott forradalmak után az ötvenes években fellép a reaktio. A népek s egyesek euthusiasiniuát kiértsék, közöny, kétely s az élvezetek hajhászása váltotta fel. Mondják, hogy Pária népe soha sem élt oly vig napokat, mint a forradalmak után. Ily viszonyok között a legsajátságosabb eszmék s világnézetek vetődnek a felszínre. Schopenhauer pessimismusa. mely szerint az élet nem egyéb, mint fájdalmak és szenvedések végnélküli lánczolata, a művelt körök legkedvesebb csemegéjévé lön. Comte Á. materialismusa a kételgő s a tudomány újabb kutatásai következtében megzavart elmék álfáig mint való igazság hirdettetett S ezen világnézetek az irodalom s művészet terén is elnyerték vezérszerepüket. Byron s Tolstoi megragadó közvetlenséggel tárták fel az emberi lét hiábavalóságát s a megsemmisülés boldogsá­ gát Zola materialismusa a legdurvább s legalja­ sabb oldalról mutatja be nekünk az emberállatot. S ezen eszmék, világnézetek, a mily hamar fel­ tűnnek s megjárják diadalmas kőrútjukat a müveit világban, oly hamar el is felejtetnek. Az emberek figyelmét ismét más dolgok kötik le, melyek érdekeseobeknek, vagy a komoly szemlélődő előtt a ku­ tatott igazságnak megfelelőbbnek látszik minden előbbi világnézetnél. S Madách embere, habár az elébb még keservesen csalódott, ismét remél s a leikébe vésett isteni szavak .küzdj és bízva bízzál,** új eszmék megvalósítására késztetik őt Ma már a pestimistikus világnézet lassanként lejárja magát, az emberek szivébe visszatér a remény s futnak egy fantom után, hogy később annál inkább csalódjanak. Értem a socialismust A mai társadalomnak sok égető kérdése van, mely megoldásra vár, sok hiánya, melyet többé takargatni nem lehet, de nem is tanácsos. Ennek a beteg társadalomnak a szétrobbantására törekszenek e socialisták, melyet ők romlottnak s javíthatatlannak tekintenek. S milyen lesz a socialismus új állama, új társadalma ? Fel akarja használni az ezredéves kultúrának minden esz­ közeit, de azt, a mi a kultúrát megteremtette, a vallást, mint haszontalan szerszámot ■ eldobja s legszentebb érzelmeit kitépi az emberek szivéből. Létezhet-e ily társadalom ? Erre a történelem még nem adott példát! Irtózat a vallástól, ez a mai modern világnézeteknek, társadalmi elméle­ teknek a közös nyavalyája. Nem kell az a világ­ boldogítóknak, mert agyrémeik megvalósításának útjában áll. De bár miként is áll a dolog, a felmerült társadalmi problémákat, philosophiai elméleteket komolyan kell vennünk. Nem egy ember találmányai azok, hanem milliók lelkében él a vágy: az emberiség sorsán enyhíteni. S e milliók örömmel vetik magukat a vallástalan socialismus karjai közé s mint a futó tűz terjed az új tan a vén Európa minden népei körében. Ma már lehet mondani, csak a socialistáknak van hitük. Fanatikus hitük a létesítendő uj társa­ dalomban. Maga a társadalom, de különösen vezérférfiai vannak hivatva arra, hogy a felmerülő társadalmi nézeteket tisztázzák, eszméit nemesít­ sék a igy a munkálkodást és gondolkozást a józan útra tereljék. Zs. P. áll. tanitó. Társadalmi eszmék. Csodálatos időket élünk. Az általános, rohamos előrehaladás nem engedi, hogy egy dolog felett csak rövid ideig is elmélkedjünk. Mindig újabb és meglepőbb találmányok és eszmék kötik le figyelmünket. Még apáink a gőz és szén korsza­ kában éltek, ma már azokat lassanként kiszorítja a villamosság. Még a múlt század végén e jelszó alatt: .Szabadság, testvériség s egyenlőig" Enrópa miveit népei fegyvert ragadtak, hogy az államot, a társadalmat reformálják, ma ugyanazon jelszó alatt annak felforgatásán törekednek. A sok ta­ lálmány, aj eszmék, melyek egymást rohamosan váltják fel, blazirttá, jó lakottá tették a század gyermekét; nincs semmi, a mi nemesebb fellán­ golásra buzdítsa az egyest és az egész társadal­ mat; azok a nemes ideálok, melyek . évezredeken keresztül világító oszlopai voltak az emberiségnek, Losonczi hirek. Lononcz, 1995. szeptember 29. Vidékünk leendő anyakönyvvezetői a múlt hét elején be lettek híva, hogy a szükséges magyará­ zatokat, utasításokat meghallgassák. Hisszük ennél­ fogva, hogy pontosan kezdik meg ebbeli műkö­ désüket s úgy vidékünk közönsége, mint a köz­ igazgatás intézői meg lesznek nyugodva ezen újabb foglalkozásukkal is. Minthogy a jövő csütörtökön, vagyis okL 3-án tartja városunkban a Felső-Magyarországi Közmű­ velődési Egyesület évi közgyűlését, ennek méltó fogadtatása czéljából dr. Plihta Soma, tb. megyei főorvos elnöklete alatt egy rendező bizottság ült össze, a melyen mindenekelőtt jelentést tett rendőr­ kapitányunk abbeli eljárásáról, a mely szerint ezen egyesület központján Nyitván megjelenvén, ott az igazgató bizottság körében azt az értesítést vette, miszerint az egyesület elnöke gr. Károlyi 1895. szeptember 29. István családi gyásza miatt nem jelenhot meg, a mi fájdalmas tudomásul vétetett; továbbá bemu­ tatta azon tagok névsorát, akik a gyűlésen leendő megjelenésüket az elnökséggel már is tudatták. Ezen közlés folytán szálásoló bizottság lett min­ denekelőtt kiküldte. Ezenfelül meghívók nyomtatása is lett elhatározva, mely meghívók ország­ * szert fognak szétküldetui. Végül ősszeirattak azon férfiak nevei, akik számára a közebédhez és színi előadáshoz szóló tiszteletbeli jegyek tartatnak fenn. A közebéd-jegy különben 4 frt. Az uj színház meg­ nyitása ez alkalommal fog megtörténni, jelezhetem, hogy a „Prologot” Várnái Antal felkérés folytán irta s az ünnepélyen ő is jelen lesz. Ez alkalomból a Felső-nógrádi közművelődési egyesület is tartotta bizottsági ülését. Tárgyai voltak: az országos gyűlés üdvözlése, melylyel Török Zoltán polgármesterünk bízatott meg. Szóba került, hogy egyesületünk ne olvadjon-e be az országos egyesületbe. A megállapodás az, hogy mi jobban ismerjük vidékünk szükségeit, sem mint azt egy távoli központ férfiai tehetnék, ez indokoknál fogva czélszerűbbnek látják a be nem olvadást. Szóba került, hogy a pánszláv-lapok kiküszöbölése czéljából inditványoztatni fog a nagy gyűlésen, miszerint minden községbe hazafias tót lapok nehány példányának küldése eszközöltessék. E héten különben szüreteket is tartottunk. A néhány év óta telepitett szőlőhegy meghozta az idén első termését A mennyiség, természetes, hogy holdanként legfeljebb egy-egy puttonyszámra tehető, a termelő tulajdonosok azonban már ez eredménynek is annyira örültek, hogy a szüreti meghívott vendégekben és a kellő mulatságban nem volt hiány. E tekintetben különösen Pokorny Lajos nyaralója tűnt ki, a hol kedélyes társaság mutatta meg, hogy mily élet lesz szőlőhegyünkön a jövőben, ha a lilloxera bele nem üt. A mely szerencsétlenség, Irogy távol maradjon tőlünk, — a toasztokban is elfohászkodtuk. Hirek és különfélék. Vármegyénk főispánja e hó 26-én larlotta meg a számonkérő széket a vármegyeház kis­ termében s a legnagyobb megelégedését fejezte ki a látottak s a tapasztaltak fölött. A hivata­ los teendők elvégzése után egy minden izében megkapó jelenet következett. A főispán felemel­ kedett elnöki székéről s a tisztikarhoz közvet­ len és meleg hangon beszédet intézett. Kije­ lentette, hogy a mai számonkérő szék az utolsó, melyet tart. Ez ünnepélyes pillanat behatása alatt kedves kötelességének ismeri, hogy őszinte köszönetét nyilvánítsa azon, valóban odaadó ragaszkodásért és szerétéiért, melyet több mint hal éves működése alatt a tisztikar részéről mindenkor tapasztalt. E benső jő viszonyt a maga részéről nem tekinti a hivatalos állástól való megválással megszűntnek és bizton hiszi, hogy azzal a tisztikar részéről, mint magán­ ember is találkozni fog A főispán búcsúszavai mély benyomást tettek a tisztikarra, mert annak minden egyes tagja őszinte tisztelője és hive volt a távozó főispánnak A mit minden­ kinek szeméből ki lehetett olvasni, annak adott közvetlen kifejezést ékes szavakba fűzve a vár­ megye főjegyzője: Tihanyi Ferencz. Melegebb s őszintébb hangon még nem hallottuk őt beszélni, minden szavából kiérzett, hogy nem a tisztvi­ selő, hanem a szív embere beszél. Szavait gya­ kori helyeslés szakította meg; mely viharossá vált, midőn azon meggyőződésének adott ki­ fejezést. hogy Nógrádvármegyének olyan főis­ pánja, mint gr. Degenfeld Lajos volt, a ki oly kiváló tapintattal, szívélyes modorral tudott a törvényben biztosított jogaival élni, nem lesz többé. A tisztikar sohasem fogja feledni a fő­ ispán kormányzatának idejét s azon Őszinte ragaszkodást és szeretetet, melynek léptennyomon kifejezést adni igyekezett, meg fogja őrizni a távozó részére is. «Isten tartsa meg Méltóságodat családja körében számunkra to­ vábbra is!» — fejezte be emelt hangon beszé­ dét a h. alispán és bizony utána mondta azt a jelenlevők közül mindenki őszintén, híven és igazán. A főispán moghatoltan szorított ke­ zet a szónokkal s a tisztikar lelkes éljenzései között távozott cl a teremből. Baltik Frigyes püspök, pár nap előtt, mint a b.-gyarmati ág. hitv. ovang. egyház lelkésze, látogatást tévén az itteni kir. törvényszék és kér. fogházban, az őt kalauzoló kir. ügyész dr. �1895. szeptember 29. Megyery István előtt kijelentette, hogy a rabok vallási érzületének ébrentartása és erkölcseik javítása ezéljából, épületes, jó könyveket aján­ dékoz a fogháznak. Utánzásra méltó példa. Esperest meghívó. N't. Svehla János nógrádi ev. főesperes. a következő meghívót küldte e napokban az ev. egyhazakhoz: <Van szerencséin a Nt. egyházközségnek tudomására hozni, hogy a nógrádi ág. ev. egyházmegye folyó évi októ­ ber hava 1-én d.-e. ti órakor Losonczon, a szokott helyen rendkívüli egyházmegyei köz­ gyűlést fog tartani. Tárgyai: 1. Jelentés az egyházmegyei elnökségre beérkezett s felbon­ tott szavazatok eredményéről. 2. Ngos Bcniczky Árpád ujonan megválasztott egyházmegyei fel­ ügyelő úrnak beiktatása. 3. Az egyhm. elnök­ ségnek, illetve tisztikarnak megválasztása czéljából netán szükségeseknek mutatkozó intéz­ kedések megtétele. A Ni egyházközségnek kül­ dötteit ezen egyhm. közgyűlésbe ezennel tisz­ telettel meghívom > Az iktatási díszközgyűlésre Alsó-Nógrádból is számosán mennek Losonezra. Esküvő. Budai Plichta Kornél fülek-járási szolgabiró, tegnap, szept. 28-án vezette oltár­ hoz Újhelyi Szilárdka kisasszonyt, Újhelyi Boldizsár b.-gyarmati kir. törvényszéki biró szeretetre méltó kedves leányát s városunk egyik kiváló szépségét Az esketést a b.-gyar­ mati ág. ev. templomban Baltik Frigyes püspök úr ő méltósága végezte, lendületteljes megható szép beszédet intézvén a fiatal párhoz. Tanuk voltak: Pongrácz György és br. Bultlcr Frigyes. Zavartalan boldogságot kívánunk a kedves, fiatal házaspárnak! Izraelita polgártársaink tegnap ünnepelték a legnagyobb vallási ünnepüket, — az engesztelés napját E napon a zsidók étlen-szoinjan 24 órán át böjtölnek a csillagok fpltűnéseig és kora reggeltől fogva naplementéig a templom­ ban töltik idejüket áhitatos könyörgések között Az idei ünnep alkalmával kellemes meglepe­ tésben is részesült a templomlátogató közön­ ség, amennyiben Schönfeld Miksa, helyb. bútor­ kereskedő és asztalos, egy általa készített igen szép kivitelű és értékes papi ülőhelyet ajándé­ kozott egyházának, mely egyik díszét fogja ké­ pezni a szép zsinagógának. A hitközség tagjai — természetesen — örömmel vették tudomásul hitsorsosuknak ezen követésre méltó kegyeleti tényét és a szép ajándékért jegyzőkönyvileg fognak köszönetét mondani az adományozónak. Egy jóizlésú kanonok. Koszival István esz­ tergomi kanonok a «.Magyar Állam * czimű klerikális lapot, a herczeg-primás ellen követ­ kezetesen folytatott nemtelen támadásai miatt visszaküldte, s annak olvasásától a vezetése alatti papnövelde növendékeit is eltiltotta. Akadt végre egy jeles férfiú, aki bátor lélekkel sze­ mébe mer nézni annak a gonosz áramlatnak, mely eddig terrorismusa alatt tartotta a róm. kath. papságot. Renitens ág. ev. egyházmegye. A liptómegyei ág. ev. esperesség — mint a ,M-g“ Írja,— e hó 23-án, Lipté-Szent-Miklóson megtartott gyű­ lésén a liptói pánszlávok újra kitettek magukért. Az egyházmegyei gyűlésnek két tárgya volt. Az egyik a Balassa-Gyarmatra távozott Baltik püspök búcsúzó levele, a másik a tiszai egyházkerületnek a f. hó 26-án Miskolcion tartandó közgyűlésre küldendő képviselők megválasztása. A pánszláv többség kimondotta, hogy Baltik püspök búcsúzó levelét egyszerűen tudomásul veszi, azt jegyző­ könyvbe nem igtatja, rá válaszolni nem fog, az uj kerületi beosztás ellen pedig akként tiltakozik, hogy a kerületi közgyűlésre képviselőket sem küld. Ezeket a határozatokat azonban mégsem egyhan­ gúlag, hanem 24 szóval 14 ellen alkották, persze a tőlük már megszokott szenvedélyes és főleg az .áruló" Baltik pflspökellen való kíméletlen kitörések után. Csobrda lelkészt, ki kijelentette, hogy inkább baptisztává, vagy nazarénussá lesz, semhogy az uj kerületi beosztásba belenyugodjék — szenvedélyeskedéeeért még az elnöklő, szintén túlzó es­ peres is rendreutasitotta. A kisebbség a határo­ zatok ellen fellebbezett Vasúti ügyek. Az IpolyvöigyésSelmcczbánya közt s ezen át Garumberzenczéig vezettetni tervezett vasúti vonal közigazgatási bejárása Rndnay Béla hontvárrnegyei főispán elnöklete alatt e hó közepén beterjesztetett. A bejárás­ nál resztvettek: Vértesy Kálmán miniszteri titkár, Spónyi Kálmán miniszteri tanácsos, Tiszai Kálmán vasúti felügyelő, Götlinnn János főellenőr, l’odhaíszki Alajos főliadnagy, Kuttner Kálmán kultúrmérnök, Czibulya László várme­ NógrádiLapok és Honti Hiradó. gyei főjegyző, br. Nyáry Alfonz h. főszolgabíró, Pinka Sándor és Skrovina Mátyás főszolgabirák, Szitnyai József seltneezi főpolgármester és Kinyovszki Sándor vállalkozó mérnök. E vasút felelte érdekli Nógrádvármegye közönségéi is. Fényes elégtétel Széesény város bírójának I A legritkább események közé tartozik a szept. 17-iki képv. testületi gyűlés egyik tárgyát képe­ zett, Pintér Sándor ügyvéd által Buszinkó Antal városbiró ellen egy évig folytatott bünfeuyitöQgyben felolvasott harmadfokú (kúriai) felmentő határozata. A képviselőtestület Kuszinkó Antal városi bírónak a város érdekeinek megóvásánál tanúsított ernyedetlen buzgalmáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott meg. Ki lesz a FMKE titkára? Eddig Lőrinczy Györgyről, a <Gömör-Kishont> szerkesztőjé­ ről volt szó, most azonban több vidéki lap, különösen a beszterczebányai «Felvidék * hoszszabb czikket közöl Meskó Pál, a nyitrai gaz­ dasági egyesület derék titkáriinak megválaszta­ tása érdekében, hangsúlyozván, hogy az egylet anyagi helyzete egy különálló titkári állást meg nem bir, s a titkárnak az ügyvezetőség mellett kell lennie. Igen nyomós érvek ezek, melyek a losonczi október 3-iki közgyűlésen méltán megszívlelendők lesznek, annyival inkább, mert Mesko igen ügybuzgó tehetséges férfiú, aki díszére válnék az egyletnek. Gymnasium! hírek. Nemcsak Magyarországon állítanak fel, — igen helyesen — uj és uj gymnasiumokat, mint e hó közepén is Műkőn, Gsanád vármegye székvárosában Dessewffy Sándor püspök bőkezűsége folytán átadtak az ifjúság nevelésére egyet, Pápán pedig a ref. kis gymnasiumot változtatták át, illetve bővi- . tették ki főgymnasiummá; de még a jámbor muzulmánok fővárosában Konstantinápolyban is szaporodnak e legjobb tanmódú középisko­ lák; igy olvassuk, hogy az osztrák lazaristarend Galatában, Konstantinápolynak a kis-ázsiai oldalon fekvő elővárosában, hol már eddigelé is létezett a lazaristák által fentartott fiú- és leányiskola; továbbá osztrák- és magyar árva­ ház; most e rend gymnasiumot is létesített. A tanterv ugyan az, mint nálunk; a tannyelv azonban német, mert osztrák lazaristák más intézetet nem is állítanának fel. Számolnak azonban a helyzettel, tanítván az intézetben a franczia- és török nyelvet is. A francziák-és olaszoknak régen van már Konstantinápolyban gymnasiumjok. A lazaristák kétségkívül nagy érdemeket szereztek maguknak a jelzett uj is­ kola létesilése által, mert az hathatósan elő fogja mozdítani a konstantinápolyi osztrák és magyar gyarmat érdekeit. Honvédeink ünneplése. Múlt vasárnap, mint röviden már jeleztük, az Őszi hadgyakorlatokból — Nyitráról — hazaérkezett honvédőinket, a haza és trón védelmére irányuló munkában fáradt hadfiakat, Balassa-Gyarmat polgársága a vasútnál lelkes fogadtatásban részesítette. Több mint ezerre tehető a vasúti indóházban megjelent közönség száma, köztük sok szép nő, a tiszt urak és vitézek rokonai, ismerősei, stb. Midőn d.-u. 4 óra 40 perczkor berobogott a szokatlan hosszú, külön katonai vonat, a szép nyári délután levegője betelt a harsogó éljenek­ kel ; majd Reményi Károly, városbiró lépett a zászlóalj parancsnoka Szkaliczky százados elé, s alkalmas rövid szavakban kifejezést adott a polgárság méltányló gondolkozásának és me­ leg érzületének; mire a parancsnok úr vála­ szolt köszönőleg, katonásan, szépen; s megkez­ dődött a napbarnitotta 600 főnyi lionvédzászlóalj bevonulása a közeli laktanyába, hol a legénység részére a város közönsége frissítőről is gondos­ kodott. Csak elismeréssel vesszük tudomásul a polgárság ily szép egyetértést tanúsító eljárását. Ellenőrzési szemlék. A közös hadsereg kö­ telékébe tartozó szabadságolt állományú kato­ nák ellenőrzési szemléje Balassa-Gyarmalon f. október hó 14. és 15-ik napjain fog a város­ házán megtartatni. Az utószemle november 20-án Losonczon lesz. A honvédség állományába tartozókra nézve pedig október hó 8-án fog az ellenőrzési szemle ugyancsak B.-Gyannaton a városházán, — mig az utószemle Beszterczebányán november hó 22- én megtartatni. Az anyakönyvvezetők ostrom alatt állnak, még ugyan nem a házasulandók, de az ország rnegszámlálbatlan váltakozói részéről, akik mind­ annyian ajánlgatják nékik alkalmi munkáikat. Ö Felsége a király arczképét; n törvény és rendeletik tárát; bélyegzőket, atillát, magyar 5 csizmát; hivatal-feliratot; a házasuló felekhez intézendő beszédeket s még Isten tudja mi mindent. Hát hiszen egy és mást azokból czélszerü is megrendelni; de sok oly dolgot kinálgatnak, például Budapestről, mit az iparos provinciális városokban ép oly jól s olcsóbban elkészítenek, mint Bpesten. Például láttuk, hogy Márkus Samu balassa-gyarmati festőmester az itteni anyakönyvvezető hivatal részére, az ország czimerével ellátott igen díszes ércztáblát festett, melyen nemcsak a hivatal megjelölése, de a hivatalos órák is szembetünőleg olvashatók. Az anyakönyvek és a sok jegyzőkönyv, nyom­ tatvány és iratjegyzék részére pedig — miután azokat semmiféle más hivatalos irattal együtt kezelni nem szabad, alkalmas iratszekrényeket bármelyik ügyesebb asztalosunk készít, atillát pedig szabóink varrnak; csizma elő sem lévén irvá, bátran elmaradhat. Betörés. S.-Tarjánban szept. 24-ére virradó éjjelen ismeretlen tettesek betörtek a vasgyári kolónia pénztári szobijába, azonban alaposan felsültek, mert nehány értéktelen irományon kívül egyéb érték nem állt szolgálatukra. A tetteseket erélyesen nyomozzák. Érdekei esemény fog a fővárosban néhány hét múlva végbemenni. Ugyanit október 16-ától 194g tartják meg a „Magyar oaztálysonjáték * első húzását. A húzás a kormány felügyelete és egy királyi közjegyző Jelenléte mellett a fővárosi Vigadó termében nyilvánosan fog megtörténni. ÉrtesQlésUnk szerint a húzás menete a következő lesz: Két szerencsekereket állítanak fÖUAz egyik az úgynevezett szám-kerék, a másik pedig a nyeremény-kerék. A számok mind össze vannak so­ dorva és egyenkint külön hüvelybe rakva. E számok pontos felülvizsgálása után a 100.000 egymást kővető számot beteszik a számkerékbe, mert 100.000 sorsjegy van kibocsátva. A nyereménykerékbe pedig 10.000 ezédulát tesznek, melyeknek mindenikére egy-egy nye­ remény van főlirva Ezután mindenlk szerencse-kerék­ hez két-két árvafiut állítanak és a kerekeket alaposan megforgatják, hogy a belerakott számok jól összeke­ veredjenek Erre az egyik árva fiú a számkerékből ki­ húz egy számot és átadja a mellette álló árvafiunak. Ez viszont kinyitja a hüvelyt és a benne lévő számot ki­ véve, hangos kikiáltás végett átnyújtja egy hivatalos személynek. Az igy kikiáltott szám a nyerő sorsjegy száma. De hogy mennyi nyeremény esik erre a számra, azt csak közvetetlenül utána tudjuk meg- Most ugyanis a nyeremény-keréknél álló árva fia húz ki egy számot és átadja azt a mellette álló másik árvafiunak, ki a hüvelyt kinyitja és átnyu|tja egy másik tisztviselőnek, ez a czédulán álló összeget kikiáltja- Ez az a nyeremény, mely az előbb kihúzott sorsjegy számra esik. Az ily mó­ don összetartozó két számot egymáshoz fűzik és azonnal Jegyzőkönyvbe veszik. így folytatják az eljárást mind­ addig, a mig a nyeremény-kerékben lévő 10.000 számot mind kihúzták. Ekkor ngyanls be van lejezve az első sorshúzás. A számkerékben visszamaradó 90.000 ssámot pedig hivatalosan lezárják és lepecsételik, mert ebből fogják ez évi dcczember 6-ától 14-ig az „Osztály­ sorsjáték1' második húzását megtartani, mely alkalommal 21.499 nyereményt húznak ki, összesen 4.832.000 korona értékben. Ez az „Osztály-sorsjáték ** búzásainak meneté. A húzások iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik, a mint az első magyar „Osztálysorsjáték" sorsjegyei is nagy népszerűségnek örvendenek. Az irántuk nyilvá­ nuló nagy érdeklődés következtében — s miután esak 100.000 darab sorsjegyet bocsátanak ki — előrelátható, hogy még az első húzás előtt az összes sorsjegyek el­ kelnek. * Oastályaorejáték. Az 1896. ezredéves kiállítás alkalmából kibocsátott, első, államilag eagedélyezett ma­ gyar osztálysorsjáték jegyei B.-Gyarmaton, az „Adrim! blaloalló társulat1* féflgynökségéeél le kaphatók. Fogorvosi rendelés B.-Gyarmaton. Med. dr. Stein Ármin orvos-sebész-tudor a Kossuth-utezában lévő lakásén ezentúl fogbetegek részére is rendel. Foghúzás kívánatra előze­ tes érzéstelenítés mellett. Fogtömés (cement-, amalgam-, arany plomba) a foggyógyászai je­ lenlegi tudományos nívóján, a modem fog­ technika eszközeivel. Mindennemű fogbetétek. Irodalom és művészet Millenniumi történet As Athenaeum r.-lársaság ki­ adásában megjelenő „A magyar nemzet története ** esimfi tiz kötetes nagy munkának (millenniumi kiadás) har­ madik kötetéből, mely az Anjouk-korának leírását tar­ talmazza Pór Antal kitűnő történetírónk tollából, most kerültek könyvpiacára az imént megjelent 88„ 89. és 40-lk számú füzeteket, melyek bizonyára nagy figyel- �Nógrádi Lapok éa Honti Hiradó, 6 mt fognak haitni pxxxr kivitelű müiueltekleteikkcl é» ’ pompás Movegképeikkel. melyek m élénk tollal éa bá- aalatoa UqnUmerettel megírt txüvejvt illnxxtríliák. Mint aómvllékivtek vannak a AUethaa caatoiva: .Ura * watKM Ttsturettu világhírt! foatméajra után, uielynek anéatüe Vtlcncxébea, a tlogek * l»bu> ip ot öriitetik, továbbá a .Uber de téptem tignú * cxiroQ kéziratból „Borbála királyné, mint Veatu-; ezen kivOl Matejkooak képd után „Nagy Lajta király' * éa .UJ.. Kár mér lengywl király , * valamint .Hedvig lengyel királyné * arcakápái; aa aaabeaai kjUjteménybói JV. Rudolf oaztrák * herring anzképa éa a Saent-Oyiirgy vitézek rendjének nzabályai 1396-ból — rendkivtii «zép kivitelé baaonmáa a magyar nanoeti múzeumban örxött eredeti után. A aaámot aaévrgkép felsorolása hosszadalmas lenae, de a apóvegképek kézéi mégia ki kell emelnünk Székely Árpád eredeti rajzait; az egyik .Nápoly, a Caatel Nouvo éa Caatel Sant'Elmo , * a másik .A capuai kapu Ná; * peiyfom .Bologna-, .A vároabáza hadovában-, tonagyon sikerültek .Canoaa * éa Salerno- tájké­ pet :ax .A^uüejai síkság ; * .Szent-Sunon koporsója * Zárában éa .Nagy Lajos fogadalmi képe * a minaczelli templom kitteáte róhat >tb A 39-ik füzetben megkezdő­ dik aa .Anjeak-korinak * negredik könyve, mely ,MaglMgWÜig fénykorának- leírása. Ea a koraiak reánk nézve annyiban ts érdekes, mert a renaisaance-korazak, mniv a következő száladban egész Európát megújította, itt indul meg Magyarországon. Ugyancsak akkor jelen­ nek meg a hódító törökök al&aziir az aldunai vidéke­ ken, a boanét aztán a kővetkező századokban lángba borítják Európa keletét. A díszes füzetek ára 30 kr. Elötaetáe negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr., félévre (M ftUst) 7 frt 20 kr. Ax előfizetők minden szombaton egy-egy füzetet kapnak. Gyászrovat. Pick Antal bányagróf, Selmeczbányán e hó 17-én munkás életének 73-ik évében jobblélre szenderűlL Péch Antal a magyar bányászati irodalom megteremtője volt s több jeles mun­ kával gazdagitá a magyar bányászati irodalmat | A boldogultban az országos magyar bányászat és kohászati egyesület alapítóját, Selmeezbánya pedig egykori országgyűlési képviselőjét és dísz­ polgárát gyászolja. I , ! i . j I , Gazdászat. Sőrárpa-kiállítás. Az országos magyar gazdasági egyesület által rendezett sörárpakiállitás bíráló bizottsága az állami arany-érmet mint első dijat dr. Ofnor Oszkár leszenyei birtokosnak Ítélte oda chevalier árpájáért. Állami ezüst-éremmel lelt kitüntetve Ivánka Oszkár i (Kis-Túr) hasonló árpája; bronz-éremmel Kubinyi Márton (Erdő-Tarcsa), dr. Suhajda István (Kis-Ecset), gróf Chorinszky Igó (Hontinegye, Patak-puszta) és Bartakovits Ágost szintén (Hontmegye, Egyház-Maróth) chevalier árpája. Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Vöröslóhere e héten is kevés forgott, mert a je­ lenlegi árak mellett a termelőknek nem igen van kedvök az eladáshoz. Mihelyt az erdélyi termés piaczra fog kerülni, ennek hihetőleg szilárd irány­ zat és áremelkedés lesz a következménye. Luczerna e héten nem igen lett ajánlva és ez a kevés is csak kisebb tételekből állott, őszi vetésre való magvaknak, bükkönynek, borsónak, mustárnak stb. jó kelendősége van. Jegyzések nyersáruért 100 kilonkint Budapesten: őszi borsó 6 frt 50 kr. őszi bükköny 8—850 fit Homok-bükköny 14—1450 frt Bibor-here 18—20 frt 2880—1896. tk. szám. Árverési hirdetményi kivonat A rétsági kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Schik Bernét váczi lakos végrehajtatónak Eckstein Lipót és Deutsch Janka végre­ hajtást szenvedők elleni 198 forint tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyarmati kir. törvényszék (a rétsági kir. járásbíróság) területén levő, Nógrád község határában fekvő, a nógrádi 781-dik számú telekjkönyvben foglalt, Eekstein Lipót és neje Deutsch Janka nevén álló A. I. 1—2. sorszám alatti ingat­ lanokra aa árverést 462 frt ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fenoebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi deczember hó 12-ik napján délelőtt 10 órakor Nógrád község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 /,* át, vagyis 46 frt 20 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyam­ mal számított és az 1881. évi * november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügymioterteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. t-cz. Í70. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróság­ nál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Tereskén, 1895. évi augusztus hó 20-ik napján. A rétsági kir. járás­ bíróság, mint tkvi hatóságnál. FRANK, kir. járásbiró. 236. 1 — 1. 1895. szeptember 29. A rimumurány-salgő-tarjáni vasmű r.társasúgnak e hó 26-án tartott igazgatósági ülésén a lefolyt 1894—95. üzleti év mérlege előterjesztetett és jóváhagyatott, a zárszámadás az alapszabályszerű és rendkívüli leírások le­ vonása után a múlt évről előterjesztett 220.454 forint 23 krajczárral együtt 1.842,047 forint 34 kr nyereséget mutat fel. Az igazgatóság el­ határozta a közgyűlésnek javaslatba hozni, hogy ezen nyereményből az alapszabályszerű juta­ lékok s a tartalék szaporítására fordítandó összegek levonása, valamint a tiszti nyugdíj­ alap és a társládák javadalmazása után 2 szá­ zalék, azaz minden 100 forint névértékű rész­ vény után 12 forint osztalékként fizettessék ki, továbbá úgy, mint a megelőző évben, a külön tartalék-alaphoz 200.000 forint hozzá csatoltassék s a fenmaradó 239,888 forint 3 krajezár uj számlára elővezettessék. Piaczi gabonaárak. 1895. szeptember 23. Búza ... 5 60 550 Kukoricza ... 650 Rozs ... 5-10 Árpa ... 6 - 5— Bab 5-50 Lencse ... 7— 510 Lednek __ 5-— Zab ... 5 20 ... ... 6 - Széna __... 2 - Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. A helyb. vasúti állomás mellett lévő "Vasut"-hoz czimzett vendéglő a hozzá tartozó mel­ lékhelyiségekkel 1896. január 1-től bér­ be adandó. Bővebbet: Schvarcz Mór tulajdo­ nosnál helyben. awi-s ürü vagy anyajuhot kitelelésre el­ vállal egy földbirtokos, kinek czime 243. 1-2. megtudható a kiadóhivatalban. 200 db. �Nógrádi Lapok én Honti Hiradó. 1895- szeptember 29. 7 Hirdetmény. A b&l&ssa-gyarmati takarékpénztár igazgatósága ezennel közhírré teszi, miszerint a balassa-gyannati takarékpénztárnál zálogba tett, s 1895. évi október hó 1-ig lejárt s ezen időn túl sem meg nem hosszabbított, sem ki nem váltott értékpapírok, arany, ezflst és egyéb értéktárgyak részint a folyó 1895. évi november hó 11-én délután 2 órákor az intézet hivatalos helyiségében tartandó nyilvános árverésen fognak eladatni, részint ez időn túl tőzsdoszerüleg beváltatnak. Megjegyeztetik, hogy a folyó 1895. évi október hó 15-ig a meghosszabbítások árverési költség szedése nek, ezentúl azonban az árverés napjáig a kölcsönösszeg 2°u-a fog árverési költség cziinén szedetni. nélkül eszközöltet­ Az eladandó tárgyak könyv- s lapszámai: 118. 218. 309. 223. 200. IV. 167. 301. 333. 356. 398. V. 20. H. 134. 137. 181. 200. 218. 249. 262. 298. 314. 348. 3Ő2. 426. 453. VL 3. 12. 14. 16. 17. 18. 22. 26. 29. 30. 31. 32.41. 44. 52. 54. 55. 56. 57. 60. 66. 67. 70. 71. 72. 73. 74. 79. 86. 94. 96.109.114. 119. 120. 126. 128. 133. 138. 140. 148. 152. 155. 161. 163. 172. 175. 177. 187. 188. 189. 191. 198. 203. 204. 208. 209. 211. 216. 217. 219. 224. 225. 228. 230. 234. 237. 239. 240. 242. 243. 218. 252. 261. 265. 266. 268. 269. 273. 275. 280. 281. 287. 288. 292. 295. 804. 312. 313. 315. 317. 318. 328. 229. 331. 338. 344. 349. 350 352. 356. 358. 362. 371. 372. 378. 380. 392. 393. 391. 395. VII. 6. 28. 35. III. 41. 63. 65. 110. 119. 125. 127. 129. 131. 161. 168. 172. 182. 192. 193. 194. 196. 199. 200. 201. 203. 204. 206. 209. 219. 220. 242. 250. 270. 272. 287. 288. 291. 291. 298. 300. 307. 309. 311. 312. 319. 320. 321. 322. 327. 330. 332. 333 . 337. 356. 358. 378. 8 1 drb. sx. abooyi takarékpénztári részvény. B.-Gyarmat, 1895. szeptember 26-án. B.-GYARMATI TAKARÉKPÉNZTÁR IGAZGATÓSÁGA. 244. 1-5. Hirdetmény. 1910—895. szám. Nógrádvármegye közigazgatási bizottsága közhírré teszi, hogy a budapesti bankegyesület rész­ vénytársaság kérelmére, ö nagyméltősága a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 60162. számú intézvényével, Eáy Józsefné, Szilassy Béla és Sacher Vilmos losonczi, Simonyi Dénes, Végh János és kk. Nádory Gizella szügyi birtokosok ellen, a losonczi, illetőleg a szügyi határban fekvő, s a nógrádvármegyei h. é. vasút kiépítéséhez szükségelt földterületeikre nézve, az 1881. évi XLI. t.-cz. értelmében elrendelt kisajátítás határidejéül, a losonczi polgármesteri hivatal, illetőleg Szügy község házába ki­ tűzött összejöveteli helylyel f.évi október hó 4-ik napjának reggeli lOóráját állapította meg; egyúttal értesíti az érdekelt feleket arról is, hogy a kisajátítási tervrajzot és összeírást, a tárgyalást megelőző 15 napon keresztül, Losoncz r. L város polgármesteri hivatalánál és Szügy község házánál közszem­ lére kitenni rendelte, s hogy a kiküldött bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett — a hivat­ kozott törvény 34. §-a értelmében, — akkor is határoz, ha a tárgyaláson az érdekeltek közül senki sem jelen meg. B.-Gyarmaton, 1895. szeptember hó 8-án. Bizottsági elnök helyett: Tihanyi 223 2—3 djx r • • főjegyző. hegszebb magyar divatlap. Párisi -------------- m Divat || ------------------- nr Gyönyörű fény-nyomatu színes képek. Szabásrajzok, illusztrált regények. Legújabb Báli, menyasszo­ nyi öltözetek párisi Ízléssel. l^ézímunl^áH. Angol costume-ök. Takarékosság ízlés mellett. Kimerítő * magyarázat. Előfizetési árak: Előfizetési árak: Egyszerű öltözeteK párisi Ízléssel. cmmUM Párisi Divat PárisiDivat.PestiHirlap^i egy évre .... 8 frt, fél évre............................ 4 frt, ujjad évre ... 2 frt egy évre . . . . 18 frt, fél évre.................... 9 fit, negyed évre . . . 4.60. —— ' C lliilalványszámokkal szolgál a „Pesti Hírlap1* és „Párisi Divat ** kiadóhivatala váci-körnt 78. �8 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Bewésóréls részletfizetésre eszközölhető 1 1895. szeptember 29. Szálloda- és kávéház-megnyitás. Tisztelettel alólirotük bátorkodunk a t.-cz. kölönuóg szives tudomására hozni, hogy a legna­ gyobb kényelemmel és legfényesebben berendezett ■Ú V szállodát és kávéházat a "Nádor"-hoz Budapest, IV. kér., Yámbáx-körol 2. sz., SCHÖNFELD MIKSA, hn, azt. és exztertályos bátorraktára B.-Gyarmat, Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilán! anyagból készített, modern ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelt!, tetszetős fali, Uy- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. * ■K VHéU megreadslessk pratoau is lehetőleg gyér Egy jé MzM vaM fa asztalos Uaoacnl azoaaal felvétetik. 52—19 131. .szeptember hó 21-én megnyitottuk. Ezen szálloda a lehető legjobb fekvéssel bir, gyönyörű kilátással a Dunára és a budai begyekre, a vámház, vásárcsar­ nok, vámháztéri hid közvetlen közelében; hajó-, lóvasut- és omnibusz állomás a szálloda mellett. Valamennyi szállodai he­ lyiség villanyos világítással van ellátva. Főtörekvésünk lesz olcsó szobaárak és figyel­ mes kiszolgálás által t. vendégeinket minden irányban kielégíteni. — A szállodához tartozó kávűliáxbun mérsékelt árak mellett a lehető leg­ jobb kiszolgálás előre is biztosítva van és esténkint jóhirü czigáuyprimás, Bogdán Bertus ve­ zetése alatt hangversenyek lesznek. Több évi tapasztalatainkra e téren támasz­ kodva, továbbra is kikérjük jóakaróink támoga­ tását és vagyunk minél számosabb látogatásért esdve kiváló tisztelettel Holstein Testvérek, 238 1—4 szállodatulajdonosok. 375 az. Árverési hirdetmény. 2371-1 Alulirr bir. végrehajtó az 1881. évi LX. L-cz. 102. S-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bpesti kir. keresked. és váltótörvényszék 1895. évi 40396. és az egri kir. tszék 5809 95. számú végzései következtében Keiser Béla és Kiss Endre ügyvédek által képviselt <Váczi ipar- és keresk. * hitelintézet m «lIstván-vidéki takarékpénztár * végrehajtatok javára, Berzeviezy Béla és neje ellen 8 Ű) frl és 1081 frt s jár. erejéig foganatositott kielég, végrehajtás utján lefoglalt és 1512 írtra becsült csikók, tégla, hordók, borok, bárá­ nyok és takarmányból álló ingóságok nyilvános árverésen (dadáinak. Mely árverésünk a sziráki kir. jbiróság 209511895. sz. végzése folytán 810 trt töke, ennek 1895. évi tuárcz. hó 31. napjától járó 6“0 kamatai; 1081 frt töke, ennek 1895 évi január 2-ilt napjától járó ö3,, kamatai és mindkét ügyben eddig összesen 148 frt 93 krhan biróilng már megállapított költségek erejéig Kozárdoo, alperes lakásán leendő eszközlé­ sére 1895. évi okt. I. napjának d.-e 11 órája ha­ táridőül oly megjegyzéssel tűzetik Li, hogy az árve­ rés az Ecsegen levő ingókra is folytattatik. Ezen ár­ veréshez a venni szándékozók' oly megjegyzéssel hivatnak meg, hoiry az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénztizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kdt Szirákou, 1895. évi szeptember hó 16-án. Simonyi S. Gyula, kir. jbir. végrehajtó. & & ugyan nagyon olcsók ép, rosszak és igy még a legkisebb összeget sem érik meg. értéktelen utánzatok könnyén felismerhetők, mert 1) nem az egyedüli és csakis Tokajban létező ntánzott „TOKAJI COGNAC/ Ezek de oly — Eme I Első Tokaji COGNACGYÁRBÓL sza— sí ma Tokaj város czimerével aiacssaask & ellátva. védjegye cognak-gyárnak Bejegyzett Az első tokaji <3 TOKAJBAN. $ 184. 8—10 1 TOKAJI COGNAC TOKAJ VÁROS CZIMERÉVEL & az ELSŐ TOKAJI COGNACGYÁRBÓL, TOKAJBAN, a mely 1893,94. évben, mint hítelee közjegyzői okirat bizonyltja A fenti aria- e * czelli . 725130 liter bort használt fel. eredeti Tokaji Cognac kapható: Hummer Mihály úrnál B.-Gyannaton, Bolner Pál „ Ipolyaáy, Dombit Károly „ „ Ilekxch Adolf „ „ továbbá yyóyyszertárak fa tekinti! yenéit kávé házakban. $ & 11 i I nagyszerben halnak gyomor bajoknál, nélküldzhetetlsn és általánosán Ismeretes házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta­ lanság, gyomorgyengtság, bOzOs lehelet, leltujtság, savanyú, lelbonogés. hasmenés, gyomorégés, felesleges, nválksklvátaiztás, sárgaság, undor és hányás, gyomorabres szOkDIás. Hathatós gyógyszernek bizonyult fijtájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomortvlterhelésnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hámorrboldáknál. Említett bajoknál a nárlaezelll KJoniorrSenprk évek óta kitű­ nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít Egy kis nveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy Oveir ára 70 kr. ’ Magyarországi főraktár: TSrűk Jtszssef gyógyszertára Budapest, Király uteza IS sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak oly cseppeket lessék elfogadni, melyeknek burkolatára róld szalag van ragasztva a keszitü aláírásával (C. Hrády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyltom *. A Márlaczelll gyomorcsoppok valodian kaphatók. B.-Gya rm at on . Cservényük Gy és Kanitz. 0. gyógytárában. Ipolyságon: Borkő István gyógyszerésznél, I �1895. szeptember 29. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 9 MK" Állami, Ytlamiot varmelyei közterhek kivetéséhez, beszedéséhez több Y&nnegye Jegyzői kara által ciélszennek, könnyen kezelhetőnek talált Adókönyvecskék, nemkülönben mindennemű községi és körjegyzői nyomtatványok nagy raktára. -* 0 „BALASSA GYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG" (Ezelőtt: Kék László-féle nyomda. Alapíttatott 1855-ben.) <i n.-érd. közönségnek n modern kor igényeinek minden nemekkel, körzetekkel gazdagon fölszerelt ___ g>e> ___ MINDENNEMŰ YOMT A TV A NVAK • 1 V/1VL 1 A 1 V ALN 4, M'XX.v ___== (J kWetekre terjedő müvek, füzetek, belenként vagy havonként megjelenő szépirodalmi, politikai és vegyestartalmú közlönyök, röpiratok, üzleti kimu­ tatások, ár- és árujegyzékek, üzleti könyvek, számlák, táblázatok bármily nagy­ ságban, színes vagy fekete vonalzással, étlapok, körlevelek, falragaszok, me­ nyegzői és báli meghívók, gyászjelentések és részvétiratok, egyházi, katonai és törvénykezési nyomtatványok, üzleti levélpapír és borítékok, név- és üzleti jegyek, palaczk-czimkék stb., gyors, pontos, hibátlan és jutányos áron való elkészítésére. A társaságot képviseli: DARYAI ÁRMIN, könyv- és papirkereskedö Balassa-Gyarmaton. Jó kályha a házban fődolog! Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt a régi posta-utezában, Radványi házánál a inai kor kívánalmainak teljesen megfelelő CSERÉP-KÁLYHA-MŰHELYT rendeztem be; minélfogva képes vagyok bármily izlésíí kályhákat és kandallókat a legkiválóbb azinekés alakokban, avagy bármi más e szakba vágó czikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni. Takaréktílzhely-burkolatok fehér, szürke és kék színben a legolcsóbb áron kaphatók. Avult kályhák átrakását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyor­ san és pontosan tcljesittetnek. B.-Gyarmat, régi posta-uteza 26. sz. Penes Ferencz, kályhásmeater. Árverési hirdetmény. nóyrMinryyel nayy-ktri határban frkrő, Okollcxáii yi Mikon-jóle yl 148 hold tanyai birtok *1 120 □ jó karban lévő yazdaxáyi ópiilctekZv7. 27 hold kitűnő minőségi! rétM, 1*0 □ és 65 hold — vasuti xchfippcrekrt alkalmas — lábos tóty ye rdárrl 1895. évi szeptember hó 30-án flólrlótt fk órakor a b.-yyarmati Mrkkbo yri hatóxáynát bírói árve­ résen eladatik. 225 3 -3 Hirdetmény. A »Balassa-Gyarmati Népbankénál elzálogosított, s folyó 1895. évi julius hó 1-je előtt lejárt, ez időn tul sem meg nein hosszabbított, sem ki nem váltott arany, ezüst zálogtárgyak és értékpapírok részint a folyó 1895. évi október hó 24-én tartandó nyilvános árverésen fog­ nak eladatni, részint ez időn tul tőzsdeszerüleg bevállalnak. Az árverés a kitűzött napon dél­ után 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében tnrtatik meg. Az árverés alá kerülő zálogtárgyak, 1895. évi október hó 10-ig költség nélkül hoszszabbithatók meg; ezentúl az árverés napjáig a kölcsönösszeg után 2’/a árverési költség fog számíttatni. Árverés alá kerülnek a következő számú zálogtárgyak: I. könyv: 28, 58, 218, 203. 270. lap. II. könyv: 38, 58, 72, 97, 100, 109, 111, 127, 136, 137, 156, 165, 176, 179, 185, 186 191, 222, 225,250, 261. 205, 267, 276, 278, 281, 283, 293. lap. III. könyv: 1, 4, 7, 9, 15, 36, 40, 50, 57, 58, 61, 67, 77, 84, 86, 87, 90, 95, 97, 102 105, 107, 110, 115, 118, 119, 120, 122, 123, 126, 129, 130, 136, 138, 140, 144, 145, 147 IBS * 159, 161, 165, 166, 167, 172, 175, 177, 183, 184, 188. 191, 193, 191, 205, 208, 211, 212 217 * 217, 219, 278,282, 300, 307, 309, 311, 315, .350, 378, 380, 382, 394, 395, 396, 400, 404’ 405 * 107, 108, 411, 412, 113, 414, 118, 419, 421, 423, 425, 427, 430, 431, 437, 439, 448’ 451’ 469. lap. Kelt Balassa-Gyarmaton, 1895. évi szeptember hó 11-én. , 227 3—3 A tubijdonoHok. A „Balassa-Gyarmati Népbank. * 4 Elfor Ede, helyettes igazgató. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. szeptember 29, Hirdetmény! Köztudomásra adjuk, hogy az államilag engedélyezett MAGYAR OSZTÁLYSORSJÁTÉK slső húzása 1895. évi október 16-ikától 19-ikéig fog Budapesten királyi közjegyzó jelenlétében és a magyar kir. kor­ mány ellenőrzése mellett nyilvánosan megtartatni. Ezen első búzáson az egész sorsjáték 31,499 nyereménye közöl, melyeknek összege 10,000 nyeremény fog kihúzatni egy millió 268,000 korona összegben. A második osztály húzása deczember 6-ikától 14-ikéig fog megtartatni. Az első húzásra szóló osztálysorejegyek, valamint mindkét húzásra érvényes teljes sorsjegyek még mindig kaphatók a külön táblákkal vagy plakátokkal megjelölt helyeken az eredeti árak mellett Oly sorsjegyekért, melyeket az első búzás Budapest, után vásárolnak, az első osztály diját szintén meg kell fizetni. 1895. szeptember hó. Magyar osztálysorsjáték-igazgatóság. runau^on^ látón haraatík wrtien nyer- ? Minden harmadik £ soryen nyer. Első húzás már 1895. október 16—19-ig. magyar osztálysorsjáték ■I. OHBtályu nyeremények. 1. MBtalyM ■yereaaéMyelc. Húzás 1895. október 16—19-ig, 31,400 périzi ívére i i fény h 5 MILLIÓ 1 nyeremény 2 8 10 13 100 860 9000 10000 80000 60000 40000 30000 20000 15000 10000 8000 4000 2000 1000 400 200 80 összesen nyeremény —. — — — — — — — — — — — 80000 60000 40000 30000 20000 15000 10000 16000 32000 20000 13000 40000 172000 720000 1208000 4895. Húzás 1 jutalom OO<F,OOO korona / l = 3 összértékben. 1 1 1 1 \ 2 ) 2 ' I 4 r A legnagyobb nyeremény a leg­ kedvezőbb esetben EGY MILLIÓ KORONA ai £; 4} .3 H ti e n I 10 27 100 200 1150 20000 21499 n n n decz. 6—14-ig. 600000 100000 200000 100000 50000 20000 15000 10000 8000 6000 2000 1000 200 100 = — — = = — = =. — — 600000 400000 200000 100000 50000 4000J 30000 40000 80000 162000 2UOOOO — 200000 230000 — 2000000 nyerem. és 1 jut. 4332000 Eredeti sorsjegyek az I. osztály reszere: Egy egész 4ö egy fél—5/,. egy tized £ Ajánl én utánvéttel nzétküld egy huszad -------- 20 2 korona. fö-eláriiNltó IBinliipCNt, Szervita-tér 3. mziíih iSEarJFJSU«ar«» Vidéki megrendelők kérdnek postadijért 10 fillért, ajánlott levelekért 30 fillért és a sor- Miitea larmaíik * soláei tudósításért 20 fillért küldeni. wnjeiy nyer. * Sür^öny-czim: lottoheintze Budapest. 239 1-3 <5 X» *" X M -•».« * Minden harmadik * sorsjegy nyer. NYOMATOTT AXlADŰTURAJDONOa B.-GYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSULAT OYOR8SAJTÓLN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00937.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_09_29.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-09-29 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 39. szám (1895. szeptember 29.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom