https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/31e493d3cb2049fb0595df90df3ace2e.jpg 450bf9a73b90aeb8937743966769acae https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/050046f05d128e0c64bf476dc9e2fe5a.pdf 9a8447d2c6920167e6120f760e98633e PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. szeptember 15. 37. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. ' Hirdetések j <r»«abály swilit utaittatuk. — Nwobb és löbbsiörí hirdetések Jutányosán essküsöltetnek. xrx— <»> xo kx^eaAs. | a hp sxelkmi részére s a Nyílt-térre vonatkozó minden Bélyeg minden egyes beigUtásnál külön 80 kr. Előfizetni csupán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyannaton. j közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Nvllttér petit sora: 20 kr eté«i * E14a ári Egei érts 5 frt Fél évre 2 frt 50 kr. Neg/ed ívre 1 frt 25 kr. A királylátogatás évfordulója. Szeptember 17-ikét, mint ő Felsége, sze­ retett királyunk balassa-gyarmati idézésének évforduló napját, hallgatással mellőzni megbocsáthatlan hibának tartanék. Igen, mert jogos büszkeséggel hivatkoz­ hatunk arra, hogy a jövő kedden reánk virradó évforduló Balaasa-Gyarmat újabb történetének korszakot alkotó fényes lapját képezi, melyet a lakosság, — ha már máskép nem, hálás emlékkel szivében üljön meg. Büszke lehet városunk polgársága arra, hogy alattvalói hűsége- és buzgalmával, — s elismerjük egyszersmind a vármegye segítsé­ gével, — sikerült a nagy király részére oly fogadtatást rendeznie, mely minden izében méltó volt a királyhoz, ki ép ez oknál fogva legmagasabb elismerését többszörösen kifejezte a székváros irányában — aminthogy ki­ fejezték azt az itt nagyszámmal szintén meg­ jelent külföldi vendégek s kormányunk tagjai is. Midőn azonban a megemlékezésnek bár egyszerű szavainkkal fényes fáklyát gyújtunk, nem vezérel és nem is vezérelhet bennünket a hiúság üres gondolata; de mélyen érezzük, hogy a történeti múlt elengedhetlen köteles­ séget is hárít reánk. Kötelességünk oda törekedni, hogy arra a nagy megtiszteltetésre, mi városunkat azáltal TÁRCZA. Jéagy Bunyódnak is volt két szép virágszdla; Az egyik kinyílott, a más sírba szállá; Baké kézétál folyt ifjú piros vére, Gonosz Czillei-had gyönyörűségére. Palatínus-háznak két szép leventéjét Úgy őrzé a magyar, mini szemefényét, Készebb ezerszer is éltét adni értté, Hogysem e csillagpárt veszedelem érje. De hajh, könyörtelen a Végzet. — öl, rabol; Szegény szülői szív, mely igy kifosztatol / Szegény magyar, ki míg teruelsz nagy ünnepeb Szomorú orezádról könyút kell történed. De (m százat haitik: Oh gyönge, emberek, Letört virág fölött szűnjön keservetek; Csak a test, póriast, a hú emlék él s virúl A szívek sejtekén, elmúlhatatlanul. Pajor István. Athéntől Konstantinápolyig. SíjH ftgyrríö ein Wrll i HORVÁTH GÁBOR. Egy lapban olvasfom egy ízben ezen Bo­ rokat : Az útleírásban nincs köszönet, nemcsak há­ látlan, de nehéz mesterség is. Az útleírásnak Előfizetési péiztk, rrclimitiók éi hirdetések • khdóhirs’slho * intísendők. érte, hogy a koronás király és udvara öt egész napot töltött körünkben, jövő tényke­ déseink által is érdemeket szerezzünk, méltóak legyünk. Az ország, hogy ne mondjuk: az egész művelt világ figyelme lett szerény városunk felé for­ dulva; úgy tekintsük tehát ezt, mint a jó szerencse nagy tőkéjét, melyet kellőleg kamatoz­ tatni kötelességünk. immár, midőn a miniszteri biztos a helyszínén fogja mérlegelni erőinket, áldozatkészségünket Önmaguknak állítanak tehát emléket mind­ azok, a kik 1894. szeptember 17-ike alkal­ mából követik a legmagasabb fejedelmi példát. De ismételjük: van a cselekvésnek, a nemes tetteknek még számos más tere is; lépjünk azokra bátor szív- és lélekkel; jusson eszünkbe mindannyiszor a múlt év elvitathatlan ténye, hogy közerővel, erős akarattal rövid pár hó alatt is királylátó-képessé tudtuk tenni BalassaGyarmatot R. K. Hogy mikép? Az jórészt saját magunktól függ. A haladás útja előttünk ép úgy nincs elzárva, mint hazánk más hasonló városától. Legyünk a kultúra minden mezején: a szel­ lemiek és anyagiak terén egyaránt éberek. Tettekkel bizonyítsuk be életrevalóságunkat; a város szakadatlanul lüktető élete mindun­ talan nyújt nekünk erre alkalmat; azokat tehát ne mulaszszuk el soha, ne szalaszszuk el egyszer sem. Erős akarat, összetartás a kezdetben legyőzhetlennek látszó akadályokon is diadal­ maskodni képes. Egyike legyen maradandó alkotásainknak a balassa-gyarmati főgymnasium, melynek léte­ sítésére — mint tudjuk, — ő Felsége, sze­ retett királyunk ittlétekor adományával maga szolgáltatott példát. Városunk és vidékének e közérdekű ügye legközelebb gyakorlatilag is napirendre kerül Az iskolák megnyíltával az egész tanügyi világ foglalkozik az iskola-felügyelet reformjával. A kir. tanfelügyelők egyenesen meg vannak bizva e tárgyban teendő javaslattétellel. Nézetünk szerint ilyen fontes kérdésben meg kellene hallgatni nemcsak a kir. tanfelügyelőket, hanem ax ország összes tanügyi fértiait, akik a tanügygyel, hiva­ tással, és nem hivatalból (mint a tanfelügyelők) foglalkoznak, aztán ezeket a munkálatokat a tel­ jes nyilvánosság előtt kell végezni. Mert elvégre is az ország lakosságát nagyon is érdeklik ezek az ujitások. A nagy közönség, mely az iskola­ ügyi igényeket közvetlenül nem tanulmányozhatja, először is arra kiváncsi, hogy tnlajdonkópen szük­ séges- e ez a reform, a mit Wlassics kultusminister keresztülvinni óhajt, s ha igen, miért? nagy része csak azért nem bosszantó, mert nincs kiket bosszantaniok, senki sem olvassa őket. Útleírást csak az írjon, ki mert nagyon alaposan nézte meg a dolgokat; vagy mert nagyon sajátos eredeti benyomásai vannak, érdeklődésüket saját egyénisége iránt a ezen át a látott dolgok iránt is fel tudja kelteni. Én bár nem vagyok hivatva egy útleírásba belekapni és nem érzem magamat erre elég gyakorlottnak s bár hálátlan s nehéz mester­ ség, mert lehet, hogy senki sem olvassa, de azért megpróbálom tapasztalataimat röviden megírni, a keleti utamból egy részletet ismertetni. Erős hullámzások között érkeztünk meg márczius 26-án l’yreusba, az Athén előkikötőjébe, miután a görög félszigetet Cap. Matapánnál, Európa legdélibb csúcsánál megkerültük. Pyreus Athénhez alig félórányira van, a hová minden félórában induló vonat közlekedik. Pyreus kisebb, de csinos és élénk kereske­ delmi görög város, a melyről, mint egyszerűbb városról kevesebbet lehetne Írni, inkább men­ jünk át Athénbe, a több istenek s az ókori műemlékek e városába. A történeti emlékek s némileg kedvező fek­ vése következtében az ország fővárosává Athént tették meg, azt a helyet, a melyhez nemcsak kiváló emlékek fűződnek, de a hol az Akropolison s környékén egész napjainkig fennállott műemlékek hirdették a régi kor dicsőségét. Athénnek legnevezetesebb része az Akropolis, e hely már csak rom, de még mindég fefttnaradó emlékű. Hajdanában a perzsák állal agyonbornbáztatott s leromboltatott. Fenn az uj fővárostól távolabb, Je roppant terjedelmű, E helytől valamivel távolabb van Schlíeman által felállított museum, a műemlékek egy ré­ sze ide hozva, de van benn a városban is Schliemannak háza, szintén tele az Akropolis- ból ásott gyüjtcménynyel. Schlíeman óriási összegeket — milliókat áldozott e hely fel­ kutatására s rendkívüli eredménynyel. Én mint laycus, e gyüj'emények felsorolásába nem is bocsátkozhatom, de annyit, hogy rendkívüli nagy összegeket képvisel s tudósok jönnek majd minden évben e városba, az össze­ halmozott kincsek tanulmányozására. Az ország újabb haladását csaknem kizáró­ lag a fővárosban lehet látni, közelében már kopár a vidék s puszták a falvak. Az uj Athén már civilizáltabb városok közé tartozik, benne több igen csinos görög-stylü magán- és középülettel, többnyire lapos tető­ zet-, oszlopokkal. Különösen csinos egy főutezájn, a hol mind nyilvános épületek; mind múzeu­ mok, könyvtárak stb. igen Ízléssel épülvék Maga a király palotája már egyszerűbb a város szélén csinos park szomszédságában. A városon kívül van egy kiállítási helyiség, a mely egyedüli épület maradt még meg a kiállítás után. Ugyancsak közel van ide a Schlieman-emlék. A külváros már piszkos, alacsony, primitív épületekkel, a melyei mind megannyi keres­ kedők lakják; különösen a piaczaik . kellemet­ lenül néznek ki. A várost környező romok mind nevezetes emlékek, szóval az egész város mind­ mind romokkal s műemlékekkel környezvék. A régiségek között még nagy fontosságú a Theseus temploma s Hadrian templomának oszlöpai. A tenger felől, honnan az idegen e nagy nevezetességű várost pillantja meg; elől a romok s az uj város képe, hátul a hófedte Parnnssussal s oldalt a dombok s kisebb he­ gyek összhangzatos csoportja valóban festői. Említésre méltó még a szelek istenének tornya, ennek tiszteletére emelve, benn a templomban a szélirányú kőbe vésve s ezáltal megjelölve, B.-Gyarmat, szeptember 12. �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Ennek tisztába hozatala után ismét az a kérdés következik, hogy: az iskola-felügyelet terén micsoda uj czélokat akarunk elérni. Ha mindezt tisztába hoz­ tuk a magrar társadalom előtt, a közönség csuk akkor fogadhatja teljes' megnyugvással a bekövet­ kező concrét tyitást s csak igy remélhetik az uj intézmények, az egész közvélemény hathatós tá­ mogatását. Hogy szükséges as iskolai felügyelet reformá­ lása, ax kétséget nem szenved. Hisz’ tudjuk azt, hogy a Uaitóság munkája egész nemzedékek szellemi, erkölcsi, sőt gazdasági életére is kiha­ tással bír. Ilyen nagyfontosságú munkakör mun­ kásait a legközvetlenebb és legszigorúbb szakfel­ ügyelet nélkül hagyni tovább nem szabad, nem lehet! Intézményes biztosíték kell arra, hogy a tanítók mindegyike az ismert leghelyesebb módon s a legnagyobb lelkiismerettel végezze kötelessé­ gét. Ez a biztosíték most teljesen hiányzik. A közigazgatási és egyházi helyi hatóságok épen úgy, mint az iskolaszékek és gondnokságok az iskolának csak külső öconomiai ügyeire felügyel­ nek. A kir. tanfelügyelők, még ha minden idejü­ ket is ráfordítják, megyéjük nagy teijedelménél fogva az iskolai tökéletlenségeknek a megváltoz­ tatására fizikai lehetőséggel nem rendelkezhetnek. Ám tessék megnézni bájmelyik kir. tanfelügyelői hivatalt, reggeltől késő estig intézik halomszámra az ttgydarabokat, úgy, hogy magára a közvetlen felügyeletre idő egyátalában nincs. Kérdés már most, miként kellene az iskolai felügyeletet reformálni? Az iskolai felügyelet reformálásánál a követ­ kezőket kell figyelembe venni. Először is közvet­ len és ami fő, gyakori ellenőrzés által biztosíté­ kot kell nyerni az iránt, hogy minden iskola minden tanítója a nevelés-tudomány színvonalán álló becsületes kötelességet teljesítsen. Másodszor, hogy a laikus tény<zők az iskolát és tanítót ne zavarják. Harmadszor, hogy az ország összes nép­ iskoláiban a magyar nemzeti érdekek lelkiismere­ tes ápolásra találjanak. Hogy exek a czélok elérhetők legyenek, szük­ séges, miszerint nem nagy, de lehetőleg apró területek képezzenek iskolafelügyelői kört, hogy a kör felügyelője úgy szólván mindennapossá tehesse az iskolalátogatásokat Az iskolafelügyelök hosszabb ideig szolgált érdemes tanítókból nevez­ tessenek ki, akiknek a tanítóság körében ismert nevük van arra nézve, hogy szavuk, véleményük, utasításuk az elismert szaktekintély súlyával bír­ jon. Az ilyen felügyelő a helyi hatóságoktól tel­ jesen független helyzetű legyen, sőt állása fölé helyeztessék mindezeknek, akiktől az iskolák belső sxakügyeire való rendelkezési jog megvo­ nandó s a szakfelügyelőkre ruházandó át. A nem­ zeti érdekek szempontjából viszont clengedhetlen, hogy az összes iskolák: államiak, községiek, fele­ kezetiek és magániskolák, ugyanazon felügyeleti kör területén, ugyanazon egy felügyelő rendelke­ zése alatt álljanak. E végből legezéiszerúbbnek mutatkozik az összes iskolákra az állam költségén nevezni ki állami iskolafelügyelőket. Ha már az iskolák államosítását ez idő szeri t kivihetetlennek tartják tinanczialis kérdések miatt, annyit meg kell tenni az államnak, hogy legalább az iskolai felügyelet szerveztessék államköltségen, az állami érdekek szigorú megóvása tekintetéből. Ennyit megtenni kötelessége az államnak; de joga is van 'ahhoz, hogy e haza földjén bárki tartson is fenn népiskolát, az az állam felügyelő közegeinek közvetlen rendelkezése alatt álljon a nevelésokta­ tás irányára nézve. Csak röviden vázoltuk ezekben az irányelveket. Tettük ezt nemcsak a közönség tájékozása végett, de különösen azért is, hogy felhivjuk reá a tan­ felügyelői s a közoktatási kormánynak becses figyelmét * Eljutottunk a kévéházakba is s érdekkel szemléltük a mint az ópiumot szívják a görögök s észrevettük, hogy az nekik nagy élvezetet nyujL Ugyancsak megnéztünk egy pár caffe chantantet, a melyek többnyire földalatti helyiségek, de elég csinosan berendezve, több lokalitással. Meg kell jegyeznem, hogy az énekes nők között egy sem volt még csak csinos sem. ' A görög rendkívül önző s könnyelmű nép­ ség. a hol lehet csal és rabol. Nagyon vigyázni kell különösen az idegeneknek, mert azokat nagyon zsarolják; igy egy caffe chantanteban fizettettek velünk egy üveg sörért 7 drachmát (1 drachma a mi pénzünk szerint 33 kr.l. Kfff ismert keleti közmondás igy szól: Egy európai megcsal 2 törököt, egy zsidó 3 euró­ pait, egy örmény két zsidót s egy görög 3 örményt E közmondás leginkább a görög élel­ mességéről tesz tanú bizonyságot, pedig az élelmesség nem mindig jár együtt a jóakarattal, mint inkább a kapzsisággal Különben a görög tudni vágyó, szeret utazni, olvasgatni s még a parasztok is kíváncsisággal állják körül az idegent A régi görög szépség nyomai már csak el­ vétve találhatók, igy szén szál legényeket, classikus metszetű arczvonalakkal s csinos nő­ ket, szoborszert! termettel alig láthattam. Jellemző nemzeti öltöny a férfiaknál az úgy­ nevezett fustanella, térgyig érő sokránczú szok­ nya. Ezenkivül színes hímzett mellényt, hegyes orrú papucsot s fezt, vagy kecskebőr sipkát viselnek, a fegyverek számára pedig széles övét. Ezen jellemző viseletét Patrasba láthattam, a hová a görögök a húsvéti ünnepekre jöttek össze a falvakból A nők öltözete már az egyes vidékek szerint különböző; van színes selyem aranynyal kihimzett ujjasuk, csipkével beszegve s bő fekete szoknyájuk, lábukon papucsot, de­ rékon barna, széles övét viselnek, fejükön arany­ bojtos kendő s homlokukon ezüst- és arany­ pénzből hajék, de némelyek fezt is viselnek. Görögország mint a geográfiából is tudjuk, többnyire félszigetből s szigetcsoportokból áll; a sziklatetőkre sok helyen zárdákat építenek a hívők. Ott, hol élénkebb kereskedés nincsen, a nép földmiveléssel és pásztorkodással foglalkcyzik s patriarchális viszonyaik között már a régi görög mythologiúnak csak foszlányait őrizte meg. 28-án délben ebéd volt az osztrák követ és neje tiszteletére hajónkon, a melyen még a consulok is rész.tvettek, úgyszintén valami Fodor nevű magyar ember, ki jelenleg gyár­ igazgató Athénben. Aznap délután horgonyt felvéve, útnak in­ dultunk a pyreusi kikötőből, hogy az Egei tengeren, Dardanellákon s Márványtengeren át eljussunk Konstantinápolyba. Alig hagytuk el a kikötőt s alig haladtunk 10—16 tengeri mértföldre, a hajónk egyszer csak megállt Kérdeztük kapitányunkat, de ő csak türelemre kért bennünket s 1 órai késés után jelentve, hogy már nincs semmi baj, tovább haladtunk. De ezen eset nemsokára újból ismét­ lődött s ekkor sem árult el semmit kapitá­ nyunk, a mi szinte egy rövid órát vett igénybe. • Bősz ómen», mondottuk egymás között; csak a később kiszivárgott hírből tudtuk és sejtettük, hogy a hajó gépezetén történt valami baj. Honti képek. Lipthay Lajos kamarás, cs. kir. nyugalm. dsidás kapitány; még akkor is daliásán szép alak volt, mikor én a 40-es évek első felében (ismeretségébe jutottam, s a mikor ő már életkorának hetvenedik évét hátratette volt. Termetre ölmagas, aristokratikus arczát a sasorr alatt egypár tömött, hófehér bajuszszárny árnyékoló; szemeiből meghflvölően nyájas tűz sugárzott, ajkait még társalgás közben is csak gyéren nyitá meg, de a melyekből a férfias hangszinezet mindig behízelgő acccntusú mon­ datokba vegyült; s ő ennek az édeskés modor­ nak, melyet bizonyos fokig még a belső házi cseléd irányában is megtartott, annyira felfogta a becsét, hogy ezen puszta fegyvert magában is elégségesnek ismerte az ellene torlódható életbajok legyőzésére, a mi neki aztán több­ nyire valóban is sikerült. Nekem a negyvenes évek elején, midőn az ügyvédi censurát letettem s az egy évi patváriai cursust is elvégezém, az által nyilt alkal­ mam az Ő legbensőbb körébe juthatni, hogy jogi ügyeinek ellátásával bízott meg, a mit én Szécsénkéhez alig egy órányi távolban lakásom mellett s kezdő ügyvéd létemre az igen sze­ (Folyt. köv.) Két Kray Jakab. tlbMrtlfe VTTÁUS MÓRTÓL TM4m(I (Folyt.) Boxer eleinte sóbálványként állott, de később úgy tüntető a dolgot, mintha ez az ő akaratjánál 1895. szeptember 15. rény évi tiszteletdij daczára is, készséggel el­ fogadtam, annyival., inkább, mert a vele való sűrűbb érintkezés nekem számos kellemes órát és tanulságot szerzett Szabadjon itt azok ked­ véért, a kik az (igynéVcZvlj, patvaria szónak valódi értelmével talán nincsenek egészen tisz­ tában, megjegyeznem, hogy ez a magyarítva egygyé Vünl kút szó: * páti-varia- annyit jelent mint: sokat szenvedői, a mi azonban már az én időmben is határozottan kedvezőbbre változott s egy loyális főnök mellett a patvarista-élet csak épen oly jucundus-állapot volt, mint a hires jurátusi arany korszak. A széesénykei egyemeletes kastély, melyet Lipthay Lajosnak a nagyapja építtetett, egészen a XIV. XV-ik Lajos-féie Ízlés bélyegét viselé magán, s az emeleti nagy terem, mely egyszer­ smind a billard-helyiséget is magában foglaló, a padozattól a plafonig csupa 17—18. század­ beli parókás és sapúdlis franczia sport-jelene­ teket ábrázolt, inig a földszinti nagy ebédlő­ ben Lipthay Lajos atyjának L. Sándornak és nejének olajba festett művészi mellképei gyönyörködleték a szemet. Ezzel kapcsolatban eszembe jut egy az ipolyszécsénkei kastélyban régebb időben megtör­ tént esemény, mely az akkori szokások galanteriája, sőt a társadalmi élet fejlettségi színvo­ nalára is élénk világot vet, s melynek alapját az képezé, hogy midőn néhai Lipthay Sándor, kir. udvari tanácsos, Hontvármegye első alis­ pánjává újólag megválasztva lön, a ház úrnője az alispáni installalio megtartása alkalmából igen szép és épen oly drága edénykészletet hozatott Bécsből, mely akkori időkben egy-egy előkelő úrasszonynak irigységet keltő büszke­ ségtárgyát képezé; a mi pedig ezzel az edény­ nyel akkor történt, ezt néhai atyám, ki mint actuális megyei tisztviselő a lakomára szintén hivatalos volt, és olt megjelent, következőleg adta elő: A mint az ebéd javában folyna, egyszerre nagy csörömpölés támad, a init egy porczellántányérnak a felszolgáló inas ügyetlensége s ta­ lán az étkező vendég hirtelen mozdulata foly­ tán is darabokra tört, s a min az asztalién ülő házi úrnő annyira felindult, hogy az inas ellen hangos korholásra fakadt; minek az in­ stallált alispán azzal vetett véget, hogy megsúgta a felháborodott női elnöktársnak, miszerint Ő maga akarja ezt az affaire-t'elintézni. S úgy is történt. Az alispán t. i. udvariasan engedelmet kérve a megdöbbenéstől csaknem kővé vált vendégektől, csendesen felkelt székéről s lábujjhegyen sietve a kredenczig közeledvén, fogva történt volna, büszkeségében kinyujtózott, egy araszszal magasabb lett, a még mindig mellet­ te álló megzavarodott feleségének oda súgott: — • örülj neki, gyermekűnk boldogsága teljesedésbe megy, de különben is a fejedelem akarata előtt meg kell hajolnunk, mert Isten így akará.» — Jaj! csak lutheránus ne lenne, súgott oda férjének. — Hallgass, ne fecsegj ily bolondokat, hisz’ hallottad, a fejedelem is Zrínyi Ilonát veszi nőül, pedig az özvegy fejedelemnő is pápista, hát miért ne menne férjhez a mi Mariskánk is egy lutheránushoz, tudod, hogy én ezt határo­ zottan sohasem elleneztem, most a fejedelem és Isten akarata az én akaratommal találkozott, bele kell nyugodnunk. — Igen ám, de mit mond ehhez Scholcz, miután szerelmetes férjem Péter fiával Mariskát már eljegyezlcté. — Hogy mit mond Scholcz, azzal én nem törődöm, a fejedelem Scholcznál nagyobb úr, ha­ ragja rám nézve nem veszedelmes, azután gondold meg édes feleségem, Scholcz fiának löcslába van, úgy is csúfolják, ebből is láthatod, hogy nem leányunkhoz való, mert bizony mondom neked, csúnya unokáink lennének. A teremben általános volt az öröm, mert a Kray-családot mindenki szerette, csak két ember volt, aki dühösködött, Scholcz é; a fia. Lányi Márton látta a busuló apát és fiút, Péterhez odaszólt: no Péter, mit szólsz mind­ ezekhez, lássd Jakab már leszállt szép lováról, de csak azért, hogy Mariskát magának elje­ gyezhesse. — Nem sokat törődöm vele, ma nekem, holnap neked; és az igy csalódott apa a fiával távozott, távozásukat senki észre nem- vette. Másnap Toperczer Sebestyén, az első luthe­ ránus pap összeadta az uj házaspárt, a kis �1895. szeptember 15. ax olt egymásra halmozott mintegy 20 darab * pumpa porczellán-tauyért minden azó nélkül felemelvén, azt a padozatra esni engedő, a mi természetesen megtette a várt hatást, de egy­ szersmind be is fejezte a kitörni készült na­ gyobb katasztrófát, minek jóvátétele végett aztán maga sz alispánná mutatott oly kibékült arezot, mintha a véletlenül történt baleset szót sem érdemelne. Minthogy pedig a consiliarius urnák felnőtt szép leányai és tánezra termett derék fiai is valának, az Ipolysági zenebanda pedig már is húzta a pompás nagymazúrt, az angol menüettet a franczia négyest és a nélnet keringőt (sajnos, hogy a magasb körökben ekkor még semmiféle magyar nemzeti táncz nem dívott,) az emeleti nagyteremben késő reggelig folyt a mulatság, melyet már számosb ilyen vigalom előzött volt meg, s a miknek talán az a kedvező eredmény is volt köszönhető, hogy a gyönyörű leányok (egyik férjezett gróf Forgáchné, a másik Gyurcsányi septemvirné, da­ czára annak, hogy valami nagy hozomány részü­ kül nem jutott, — mindannyian fényes «par­ tiakat’ csináltak, a négy fitestvér: Lajos, Sándor, György és Antal (esztergomi kanonok és czimzetes püspök) pedig szintén magas állásokra emelkedőnek. Lipthay Lajos azonban életkorának előhaladtával, s elkedvetlenedve a forradalmi idők folytán előállott uj viszonyok miatt, az ipolyszécsénkei birtokot a hozzá tartozó nagyfalusi és födémesi részekkel együtt, melyekből őt tulajdonul 6|12-ed rész, a többi testvéreket pedig összesen 712-ed rész illette, közös meg­ egyezéssel az ötvenes években eladta a inosonmegyei Csúny községből odaköltözött Jankovits Antal mosoni volt alispán, s emberszerető és magas miveltségű családjának, kiktől az összesen mintegy 2400 magyar holdat tevő birtok ismét más kezekre került s mostani bir­ tokosa a mindenki által nagyra becsült nemes jellemű Králik István, budapesti kitűnő egykori ügyvéd és nagybirtokos; Lipthay Lajos kama­ rás volt dzsidás kapitány ur pedig, mint nőtlen ember, Vácz városába tévé át állandó lakását s ugyanitt csendes magányban végzé be válto­ zatosan lefolyt életpályáját Végre Jankovits Antal a remek latin-ódaköltő, régi barátom, s most fővárosi lakos a mai napig is jó egész­ ségnek örvend, miről a közelebbi napokban tőle vettem szellemes levél is eléggé tanús­ kodik. P- 1- templom megtelt hívekkel, a szertartásnál Thököly is jelen volt, ki úgy a menyasszonyt, mint a vőlegényt gazdagon megajándékozó. A templom egyik szögletében Scholcz Gusz­ táváé ült Péter fiával, az apa odaszólt fiához: no Péter, ezt a szégyent meg fogjuk boszulnl Az esküvő után Kray házához ment a nász­ nép, mindenki boldog volt, de legboldogabb Jakab és Mariska. ív. aa tv után. Megint csak Kézsmárkon vagyunk, régi is­ merőseink nagyobbára kihaltak, az akkori fia­ talok pedig megöregedtek, az öreg Hoxer, ki vejét csakis a lakodalom után ismeré meg kö­ zelebbről, nagyon megszerette és mindig áldotta a végzetet, hogy egyetlen leánya, e férfiú ne­ messége és kitűnősége mellett, valódi boldog lett. Scholczczal sohasem békűlt ki, de nem is törődött vele, szívesebben nézte leánya szeren­ cséjét, ölelgette unokáit, mintsem észrevette volna annak haragját,de ő is kimúlt, már pihen. Scholcz G. is kidőlt Juczi nénivel, Juczi néni egész haláláig azon hitben volt, hogy Mariska csak az ő fiát szerette, csak is az a vad Thököly kényszerítő Jakabhoz férjhez menni. Kray Pál is elhalt anyjostól, és az elhaltak a sírban sem lettek egyenlők, — az egyiknek sírját kereszt, a másikét sima kő jelző. Kray Jakab is rnár öreg ember lett, Mariska valóságos matróna, a régi szépségből csak is a finom metszésű orr és szép szeme maradt meg, egykori szépségét ez mindig bizonyitá, — szép szőke lmja is megderesedett, nem büsz­ kélkedik már vele, de mégis van büszkesége, a három fia, az öregebb Jakab, ez 168Ű. nov. 27-én-zíiletett, most már 23 éves, Pali a fia­ talabb, 21 éves, e két fiú már tudományát bevégzé, mig a harmadik, Sándor, Wittenbergában osko lázik. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Lapszemle. A laibachi Slovenski Narod (301. sz.) .Magyar püspökök konferenciiája1* czimmel elmondja, hogy egy latin nyelvű, meg egy magyar nyelven szer­ kesztett pásztorlevelet óhajt kiadni a magyar püs­ pöki kar s azt mondja, hogy a magyar viszonyokra nézve igen jellemző, hogy a pásztorlevelet csakis magyarul, a többi nemzetiségi nyelvek teljes mel­ lőzésével, fogják megszerkeszteni és kiadni A magyarországi egyházfők is úgy látszik, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Magyarországon mindenkinek okvetlenül kell tudnia magyarul. Véleményünk szerint a püspökök aligha tesznek szert ilyképpen népszerűségre a nemzetiségeknél. Mi azt hisszük ugyanis, hogy olyan fontos pásztor­ levelet az országban dívó összes nyelveken kellene kibocsátani! Mi nem is csodálkozunk nagyon ezen eljárásukon, mert a történelemből azt a meggyő­ ződést merítettük, hogy a magyar püspökök nem­ zeti kérdésekben majdnem teljesen ugyanazt az álláspontot foglalják el, mint a magyar kórmány... Losonczi hirek. Losonca, 1895. szeptember 12. László főherczeg tragikus halála minket is fájdalmasan érintett, líalálhirének olvasásakor családtagjaink arczát a részvét igaz könyei áztatták Ily mély bánatot jeleznek a tornyain­ kon s minden középületeinken lengő gyász­ lobogók is. -------------Erről tanúskodhat B.-Gyarmatnak, dr. Jankovich György, vármegyénk tan felügyelője is, aki a tanév megnyílta alkalmából hűségesen meg­ jelent, hogy városunkban ős vidékén az isko­ lákban körültekintsen. Polgári leányiskolánkban épen ma egy hete tartatott meg d.-e. lí órától a tanév ünnepé­ lyes megnyitása a városi iskolaszék és a szü­ lők jelenlétében. Ez alkalommal a leánykák elsőbben egy karéneket zengtek el, úgy követ­ kezett az iskolaszék elnökének, majd az igaz­ gatónőnek alkalmi beszéde és a törvények fel­ olvasása s magyarázata. Az iskolákba özönlött tanulóság által moz­ galmassá vált életünket a most gyülekező szep­ temberi vásár növeli, mely a marha- és sertés­ vész miatt milyen lesz, jövőre majd megírom. Annyi bizonyos, hogy a most egész diszében kiépült városi szállónk teljesen készen van. Klamarik Danó vendéglősünk a múlt hétfőn tartotta abba való bevonulását. Kedden eddigi Kray Jakab évek óta a város tanácsosa és bírája, a polgárság kegyeneze volt, bánásmódjával mindenkit meg tudott hóditani, régi vidámsága még most is megmaradt, de hogy is ne, családi élete csupa boldogság, a városban mindenki állal szeretve, miért ne lenne vidám ? A magistrátus többi tagjai is mind jó isme­ rőseink, Lányi Márton, Toperczer Sebestyén; csak Hoxer Pál nem vállalt hivatalt, neki egy szövődéje van, vászonnal kereskedik. Hoxer Pali most is oly bensőséggel ragaszkodik só­ gorához, mint ez előtt, s ha együtt 'vannak, sokszor emlegetik a régi jó időket, a megtör­ téntek felelt kedélyeskednek is, Pál most is emlegeti Podolint, nagyot nevetnek azon, hogy Jakab és Mariska mint csalták meg őt, de még a nénit is. A lőcslábú Scholcz. Péter is vén házas ember már, Guidó fia szakasztott mása, még a lába is olyan lőcsszerü, a fin azonban apjánál is fur­ fangosabb, e két ember örökös haragosa a Krayés Hoxer-családnak, minden alkalmat felhasznál, hogyKraynak és Hoxernck kellemetlenséget sze­ rezhessen, mi módjában is van, hisz’ nemcsak kuruez, de labancz is megfordul Kézsmárkon, ha az utóbbi jön, Scliolczék alattomos árulkodássál boszaniják a Kray-családot, és ha el­ mennek a labanezok, jönnek a kuruezok, Kray nem törődik haragosaival, de birói kötelessé­ gét híven és pontosan teljesili. Thököly Imre elbukott, helyébe II. Hákóczy Fercncz jött. Magyarország felső vidéke a tiszai részek, újból lázongtak. Ma labancz, holnap a kuruez pörkölte fel a falukat. A nép szétfutott, erdőkbe húzta meg magát, oda hajtotta marháját, hogy ezen egyetlenegy jószágát az ellenségtől megmenthesse. (Folyt, kOvetk.) 3 vendégserege is követte. Ámde nem minden baj nélkül. Ekkor látta be úgy a vendéglős, mind pedig a közönség, hogy az ebédlőhelyi­ ségek kényelmetlenek. Klamarik teljesen nyug­ talan, elégedetlen, vigasztalhatatlan. Szánja, bánja, vállalkozását. Nem találja otthonát. Kétségeskedik. Az épület ily beosztással nem is nyújthatja a kellő, a szükséges kényelmet. Azonban csillapodjék nyughatatlansága. Emlé­ kezzék a német közmondásra, . a mely azt mondja: «Komint Zeit, kommt Hath.» Az el­ bontott szalélli visszaállítandó. Ezt mindenki belátja. S ezzel a jelenlegi kávéházi helyiség, vagyis a kerekasztal terme teljesen pótolva lesz. A jelenlegi kávéház termébe a közönséges ivó mehet át. Az igy üresen megmaradt terem a mostani sarok-ebédlővel és az átjáró ebédlővel egygyé téve, fogja azt a hatalmas termet adni, a melyben a vacsorával egybekötött hangver­ senyek is a megszokott kényelemmel tarthatók lesznek. Csak a közfulakat kell kibontani. Ez ugyan első tekintetre nagy feladatnak látszik; de nem ütközik lehetetlenségbe. Lehet ily át­ alakításokat a nagy városokban is, látni. Meg­ felelő oszlopok alkalmazása, pótolni fogják a közfalakat s meglesz mind Klamarikra, mind pedig a közönségre nézve a kívánt kényelmes otthon, a nyugodtság, a megelégedés. Igaz, hogy jobb lett volna belátni e hiányt előbb; de már ha bánod is, megvan már az! Most már csak a hiba helyrehozásán kell gondoskodni. És ekkor örökre szent lesz a béke; mert a többi, t. i. a vendég­ szobák mi kívánni valót sem hagynak hátra, sőt azt lehet mondani, hogy a túlságos eleganczia és a kényelem igazán túl van hajtva. A valóságos nászágyak helyébe, ezeknek időn­ kénti eladása állal, helyesebb leend egyszerű vaságyakról gondoskodni, a melyek nem fog­ lalnak cl annyi tért stb. A tánezterom mellett a színésznők öltöző szobái is feleslegesek; egyrészt mert távol vannak a szinpadtól, más­ részt, mert az üveg folyosón való átjárás tél­ nek idején mégis csak hideg lesz s a szüksé­ ges szintér megett annyira hely van, hol az öltöző szobák teljesen elférnek. Ezek mind oly megjegyzések, melynek szükségét csak mi lát­ juk be; vidékiek, idegenek, e tulságokat észre sem veszik. Itt az alkalom erről meggyőződni, a most gyülekező vásár és az okt. 3-án itt tartandó felső-magyarországi közművelődési egyesület évi közgyűlése I Legyen szerencsénk I A ma, vagyis 15-én véghez menendő zászlószentelési ünnep próba-napja lesz, mind a Kla­ marik utódjának, mind pedig az uj tánezteremnek. Ugyanis Klamarik a vásári sok foglal­ kozással jövő két nap miatt, a mai közebéd adására nem vállalkozhatván, az az eddigi Vigadóban fog megtartatni. Már eddig is 250 vendég iratkozott alá. Ennyi vendéget elöljá­ rójában Klamarik szokott pontossága után ki­ elégíteni, próbafeladat. Adja Isten I sikerüljön I A.-Esxtergály, sxept. 10. Megjött a vetés ideje. A földmivelö kezébe veszi az eke szarvát, eké­ jével felszántja a kemény, rögös földet s azután a földbe beleveti a tiszta magot, abban a remény­ ben, hogy a bevetett magnak gyümölcsét idővel élvezni fogja. Ugyanezt teszi most a tanító is. ő is kezébe veszi a maga ekeszarvát, tankönyvét, ő is miveli földjét, a gyermekek szivét s ö is ebbe a földbe, a szívbe beleveti a tiszta magot, a hazafiéig tinta magját, abban a reményben, hogy e bevetett mag­ nak gyümölcsét idővel a haza, az egyház s 6 maga is élvezni fogja. Tiszta magot vet tehát mind a kettő; a földmivelö és a tanító Is. S mégis mily különböző e vetés után az aratás, legalább minálunk! A földmivelö, ha tinta ma­ got vetett, akkor tiszta magot arat is; de a ta­ nító, a pap, nálunk nem mindig, ók hazafiságot vetnek s mégis sokszor hazaflatlanságot aratnak. Igen, hazafiatlanságot, mert éjjel, titokban eljön az ördög és a hazafiatlan „Národnie Novini , * „Národnie Hlásnik" lapokkal, a Unta mag közé elveti a konkolyt. S ez a konkoly, minthogy fej­ lődésében senki sem gátolja, minthogy az ördög szabadon vetheti, azután a pap, a tanító által elvetett tiszta magot elfojtja. Igen, elfojtja, mert a szegény pap s tanító nem képesek kiirtani a konkolyt bár mennyire is fáradozzanak annak ki­ irtásán, hanem kell nekik segítség. Ezt pedig nem kapják. Példa erre magam vagyok. Én ugyanis, �4 Nógrádi Lapok éa Hont! Híradó. minthogy u itt elvetett konkolyt teljesen ki akar­ tam irtani, mindjárt idejövetelem után, tehát már egy ive, segítséget kértem és pedig minthogy gondoltam, hogy ha a mi népünk ingyen kap hazafias lapot, akkor nem fog előfizetni hazafiatlan lapra, mert szegény, kértem, hogy eszközöl­ jenek számunkra egy pár ingyen példányt a ha­ zafias .Vizit a avef-ből. Kérésem azonban el­ hangzó szó volt a pusztában ; levelemre sem vá­ laszt, sem segítséget nem kaptam. Pedig ha azt akarják, hogy mi papok, tanítók kiirtsuk a hazafiatlanságot, ha azt akarják, hogy iskoláinkban vetett tiszta mag tiszta magot hozzon, akkor ad­ janak nekünk segítséget Erre kérem különösen azokat a kik azt mondják, hogy ök már rég ki­ irtották volna ott meg ott a hazafiatlanságot, ha ök ott működnének. Igen, ezek adjanak segít­ séget mert minden Demoathenesnél szebben beszél a tett. Szlancsik Bogyoszló, ev. a-lelkésx. Hirek és különfélék. Papszentelés. Baltik Frigyes püspök e hó 9-én avatta fel pappá Stúr Károly, fehérkúti lelkész­ nek fiát A templomba a felavatandónak rokonain és ismerősein kívül igen sokan gyűltek össze, már az ünnepély ujdonszerúsége miatt is, mert ily ceremonis első ízben folyt le a b.-gyarmati ev. templom falai között A püspöknek az ordinandua atyja és Lanstyák legéndi lelkész assistáltak, mialatt a csali káplán: Gregues Gyula, a püspöknek fia és Zsámbor Pál segédkeztek. Az ima és az allocutio után a püspök fenkölt beszé­ det intézett az ordinandushoz, a ki a beszédet kővető ima és a canonicus kérdések feltevése után, letette az esküt Ezt követte az ünnepélyes felavatás kézfeltevéssel s a vota assistentum, majd as összes papság az ordinandus fejére tették kezeiket a fölhanant ajkaikról a .Confirms Deus hoc opus, quod operatus es in nobis in monte tno sancto Jerusalem !" hatalmas és meg­ rázó dallama; mely után az ordinált lelkész az úrvacsorát vette magához, mire a püspök az el­ bocsátó szavakat intézte hozzá, a ki az ároni ál­ dás után testvéresókot váltott paptársaival. Kir. alügyész. Dr. Megyery István kir. alügyésznek kir. Ogyészszé történt előléptetésével, megürült balassa-gyarmati kir. alügyészi állásra dr. Petróczy Zoltán b.-gyarmati kir. törvényszéki albiró neveztetett ki. Az ügyészséget most már két fiatal szakerő képviseli, a kik a bűnügyi igazságszolgáltatás terén sok bizonyságát adták tudományos képzettségöltnek. Gratulálunk nekik és kívánjuk, hogy minél kevesebb dolguk legyen. Kinevezés. A bpesti kir. Ítélőtábla elnöke Kovács Zoltán végzett joghallgatót (Kovács Fe­ renci losonci! kir. közjegyző és kir. tanácsos egyik derék fiát) a bpesti kir. ítélőtábla kerüle­ tébe dija joggyakornokká nevezte ki. Adomány a szegényeknek a királylátoga­ tás emlékére. Mint annak idején lapunkban is megírtuk és érdeme szerint méltattuk: berczeli Be rezeily Vilmos úr, teljes elismeréssel azon buzgóság iránt, mit Balassagyarmat város közön­ sége múlt évben a király fogadtatása érdekében kifejtett, a a felejthetlen szép napok emlékéül, a város birájának kijelenté, hogy ő egymásután kö­ vetkező öt éven át, mindig szeptember 17-éo, t. i. ő Felsége apostoli királyunk Balassagyarmatra bevonulása napjának évfordulóján, 60 forintot tea le kezeibe, hogy ez összeg balassagyarmati szegények között valláskülönbség nélkül a mon­ dott napon szétontassék. A nemes adakozó a második 50 frtot már kezéhez szolgáltatta a bíró úrnak, ki art lapunk utján is megköszönvén, jövő kedden fogja az elöljáróság kőzbenjöttével a sze­ gények között kiontani. Az állami anyakönyvvezetés B.-Gyarmaton. Az első aktus: a születések és haláleseteknek az állami anyakönyvvezetőnél miként való bejelentése tárgyában kelt miniszteri hirdetmény, mnlt vasár­ nap lett városunkban ünnepélyesen közzétéve. A vároebiró, — a többi elöljárók élén, — az isten­ tiszteletek bevégzése után a városházára egybegyfljWtt közönség előtt kétszer is nyomatékosan felolvasta és megmagyarázta a belügyi m. kir. miniszter úrnak fennebb érintett rendeletét, s ez eljárást folytatni fogja szeptember hó többi va­ sárnapján is, hogy a bejelentésre kötelezettek súlyoz pénzbüntetéssel járó mulasztást ne kövesHnek el. 1895. szeptember 16. A salgó-tarjáni önkéntes tűzoltó-testület Hogyan olvassák vidéken a Nógrádi La­ pokat? E napokban egyik vidéki barátunkkal az egylet zászlójának beszerzési alapja javára találkoztunk Balnssa-Gyarmaton » beszélgeté­ október hó 5-én Salgó-Tarjánban a •Vadász­ sünk oly tárgyra irányult, mely u Nógr. Lapok szálloda' dísztermeiben zártkörű tánczestélyt 4 nap előtt megjelent számában érintve volt rendez. s bár tudtuk azt is, hogy barátunk előfizetője . Tüzesetek. Mint tudósítónk irja, f. hó 9-én a a lapnak, észrevettük, hogy ő mégsem bírt tu­ szomszédos hontmegyei Újfalu községgel össze­ domással a dologról. Kérdésünkre: vájjon a épített Apáti községben Klein Bernét apáti lakos lapban ez kikerülte figyelmét? Elmondó, hogy házában este 8 és 9 óra közölt még eddig ki ő gondosan átolvasgatja ugyan a lapot, de nem deríthetett okból — tűz ütött ki, mely mert nemcsak lakó-falujából, hanem még a alkalommal Fiala J. földbirtokosnak 20 szekérre szomszéd-falvakból is barátai és ismerősei el való szénája, Klein Bernátnak pedig 14 szekérnyi szokták átnézés végett kérni a lapot s ezúttal sarjuja, több darabra menő gazdasági eszköze a kérő posta már ott várt nála, midőn Balassa- és 4 magán-lakóház lelt a bősz elem áldo­ Gyarmatról megérkezett a lap, hál biz ő rá, zatává. Hogy a tűz tovább terjedése meggátol­ a tulajdonosra, talán majd csak a jövő héten tatott: elismeréssel és hálával adózik az ottani kerül a sor, hogy átolvashassa a lapot. Jel­ lakosság nt. Gonda Béla, luka-nénjei esperes­ lemző dolog ez mindenesetre. Tapasztalásból plébánosnak, ki a községbeli tűzoltó-eszközökkel tudjuk, hogy lapunkat, mely buzgó munkatár­ többedmagával a vész helyén megjelent és a sak által egybeállitva, jelen meg hetenként, vi­ tűz tovább lerjedhetését lokalizálván: sikerült déken ép úgy, mint helyben, szeretik olvasni több vagyont a pusztulástól megmenteni. Ember­ s ép azért vasárnaponként türelmetlenül várják élet is esett volna áldozatul, ha Plathy Lajos, ujfalusi birtokos észre nem veszi azt, hogy már, de előfizetni érte nem szeretnek, még azok sem, a kiktől pedig telnék; inkább ki- egy, az izzó gerendák között sertéseit meg­ kölcsönözgetik, — mint fennebb láttuk, — a menteni igyekvő idős asszony ruházata már a harmadik határból is, avagy órákig várnak lángok martalékává vált és ha az illetőt a ka­ ezukrászdában, casinóban (stb.), inig elvégre tasztrófától azonnal meg nem menti. Jellemző kezükbe kaphatják az ingyen újságot, a he­ és megrovandó, hogy Hont-Ujfaluban is amolyan lyett, hogy mint szívesen látott vendéget, ott­ nembánomsággal vették tudomásul a belügy­ hon fogadnák a lapot idejekorán. Midőn pedig in inisternek a tűzrendészetre vonatkozó szabály­ ezt igyíolemliljük,korántsem tesszük egyoldalú rendeletét, mivel ez a község is teljesen hiá­ érdek szempontjából; de inert tudjuk, hogy a nyában van az ily eshetőségek alkalmával szükvármegyei és a helyi sajtó elhanyagolása, az séglendő mentő eszközöknek. — B.-Gyarmat illető közönség szellemi és anyagi kárával jár: határában a régi malom melletti kazlak szept. 10-én este 8 órakor ismeretlen körülmények mert sokszor hijjával marad oly értesülések­ nek, miket másképp megszerezni nem képes. között kigyulladtak. Összesen 14 kazal hamvadt Bizonyos az is, hogy a hírlapirodalom felkaro­ el, melyek közül keltő a tűzoltó-egyleté volt, a lásával lépést tart a szellemi és anyagi téren többi egyes földmives gazdáké. A kazlak még való haladás is; ne kicsinyelje tehát e dolgot a harmadik napon is églek, a tűzoltó-egylet saját jól felfogott érdekében a haladni vágyó tagjainak csekély számánál fogva, alig volt közönség. Angliában felettébb megbotránkoznak képes megbirkózni a lassú tűzzel Szomorú kö­ azon, ha valaki magán felektől könyvel vagy rülmény, hogy ezen tűztengerhez a tűzoltó­ újságot kér kölcsön, ilyesmi, az ő helyes fel­ egyesületnek Hábor S. h. parancsnok és Elfér fogásuk szerint, nem képezhet kölcsöntárgyat; Ede, Molnár János, Kcdvessy Lajos és Bélák lássa el azzal magát mindenki, még ha kez­ István vezetése alatt mintegy 10—12 önkéntese, detben talán áldozatába kerül is, előbb-utóbb — kik rendesen mindig meg is jelennek a vész­ azonban jó használ veszi. Tanuljunk a prak­ nél, — vonult csak ki s a gazdák és az in­ tikus angoloktól s akkor majd mi is vagyono­ gyen látványosságban gyönyörködő nagy kö­ sabb nemzet leszünk. zönség részéről tapasztalt közöny daezára. sze­ Hymen. Dr. Révész Dezső, balassa-gyarmati rencsésen helyhez kötötték-a tüzei. Tanácsol­ ügyvéd, szept. 10-én jegyezte el özv. Kohn juk a hatósági közegeknek, ‘ hogy a segélyt nyújtani vonakodók közül csak egy-kettőt je­ Hermanné, sz. Klein Julia úrhölgyet. Esküvők. Dr. Klein János kecskeméti kir. tör­ gyezzenek fel s nevűket adják át megbüntetés vényszéki aljző, szept. hó 10-én kelt egybo Schle­ végett az illetékes hatóságnak, akkor bizonyára singer Blanka kisasszonynyal, Schlesinger Károly több lesz a munkaerő, mint eddig. b.-gyarmati mészáros-iparos bájos leányával. Az Szegedi csárda a millenniumi kiállításon. A millenniumi kiállításon Juránovics Ferencz, esküvőt fényes ebéd követte. — Koricsánszky János m. á v. mozdonyvezető e hó 24-én vezeti szegedi szállodatulajdonos, magyar csárdát oltárhoz a közép-palojtai ev. templomban Ferjancz épittet. Ennek a csárdának tervezésével és Mariska kisasszonyt, Ferjancz Pál leányát. építésével Juránovics, Robelly Aladár, szegedi Névmagyarosítás. Deutsch Gyula szécsényi műépítészt, Balassa-Gyarmat szülöttjét bízta illetőségű ugyanottani lakos nevét belügyminisz­ meg. Szeretnők, ha a L műépítész úr talán a teri engedélylyel .Német‘-re magyaritá. szülői ház felépítésével, Balassa-Gyarmatot is Balassa-Gyarmat képviselőtestülete a la­ szépítené. A részegség áldozata. Szklabonyán e hó 5-én punkban eleve jelzett rendes közgyűlését szep­ tember 10-én megtartotta s kél órán át tör­ Sztrelnik János (Kabacs), jómódú gazda részeg­ tént letárgyalás után úgy általánosságban, mint fővel jött haza, a padlásra menvén, felakasztotta részleteiben változatlanul elfogadó a község magát 1896-ik évre előterjesztett költségvetését. Esze­ A „Nógrádmegyel kör" tudatja velünk, hogy rint a megállapított bevétel 11700 frl 28 kr., a körbe való belépés iránt Darvai Ármin, hely­ a kiadás 38665 frt 61 kr., a mutatkozó beli könyvkereskedőnél lehet jelentkezni. 26805 frt 33 kr. hiánynak fedezésére mintegy A F. M. K. E. hirdetménye. Kies fekvése, gyö­ 75% községi pótlék igénybe vétele lesz szük­ nyörű vidéke és kitűnő levegője, valamint környé­ séges. A honvédelmi m. kir. minisztérium le­ kező fenyvesei miatt, nyaralók által sűrűn felke­ iratára vonatkozólag, mely szerint a m. évi resni szokott, Körmöczbánya szab. kir. városában hadgyakorlatok alkalmából a honvéd-laktanyán lévő és a Felvidéki Magyar Közművelődési Egye­ sürgősen eszközölt építkezések és átalakítások' sület tulajdonát képező nagyvendéglö 1895. évi költségének csupán 2O‘’/o-ját viseli a katonai november hó 1-töl bérbe adandó. A teljesen ujokincstár, a képviselőtestület méltányossági szem­ nan épült és a kor legmodernebb igényeinek meg­ felelő szálloda 20 vendégszobával, több szobából pontból előterjesztéssel él. Városbiró az anya­ könyvvezetési rendeletek, vasárnaponként álló casino-helyiséggel, szétszedhető színpaddal, d.-e. 11 órakor a város tanácstermében esz- nagy díszteremmel, három étteremmel, kávéházzal, közlendő ünnepélyes kihirdetéséhez a képvi­ fürdőszobákkal, kényelmes vendéglős lakással, is­ selőtestület tagjait is meghívta, a népnek adandó tállók és kocsiszínekkel bir és hozzá nagy mulató kert is tartozik. A tudakozódók és ajánlattevők jó példa végett. szíveskedjenek a Felvidéki Magyar Közművelődési Jegyzői vizsga. E hó 10-én Tihanyi Ferencz Egyesület Nyitrán székelő ügy vezetőségéhez for­ h. alispán és főjegyző elnöklete mellett jegyzői szigorlat tartatott a vármegyeház kistermében. dulni, a hol a bérleti időtartamra és a bérleti fel­ Három jelölt jelentkezett, s mind a három: Ber­ tételekre nézve bármikor tájékoztatást nyerhetnek. zsenyi Béla, Sedivi Kálmán és Kareczky István A gőzkazánfütők tanfolyama az állami ipar­ iskolában (Budapest, VIII. kér. Népszinház-ntcza megkapták a képesítést. Választás. Lest nagyközségben jegyzőül Szur- 8. sz.) f. évi október hó 1. napján fog megnyit­ tatni s november hó közepéig tart. E tanfolyam dusz Ferencz választatott meg. Dr. Gerö Mór üdülő helyéről: Tátra-Füredről tantárgyát a különböző szerkezetű locomobil- és stabil-gőzkazánok szerkezete és kezelése képezi, * visszaérkezett. �1895. szeptember 15. Tauulvkul felvéletűek a 18. életerőket betöltött. olva.'ui tudó öuálló lakatosok, kovácsok t* ezek segédei, a fémek feldolgozásával foglalkozó gyárak munkásai, továbbá olyan napszámosok, a kik mar foglalkozták a kazánok körüli teendőkkel. A be­ iratkozáshoz szükséges: 1) az illetékes hatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány, 2) munkakönyv, vagy a munkaadó bizonyítványa. A taudij 3 írt, mit a beiratkozás alkalmával előzetesen kell lefizetni. A beiratások szeptember lő. napján kezdődnek, a szeptember 25-ik napjáig tartanak. Vidékiek a taudij beküldése mellett levélben is jelentkezhetnek. A helyhez kötött (stabil) gőzgépek kezelői­ nek tanfolyama a budapesti állami ipariskolá­ ban (Budapest, Vili. kér. Népszinbáz-utcza 8. sz.) f. évi október 1-ső napján nyílik meg s deczember hó végéig tart. Tanulókul felvétetnek a 18. évöket betöltött ónálló lakatosok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai, a kik a gőz­ kazánfűtők, valamint a locomobil- és cséplőgép­ kezelők tanfolyamát már elvégezték. A felvételhez erkölcsi bizonyítvány s a munkaköny v, vagy muukabizonyitvány szükséges. Vidékiek levélben is jelent­ kezhetnek. A tandíj 5 frt. A beiratás október hó 26-án kezdődik s október hó 30. napjáig tart. * OaaiAlyworwJaték. Az 1896. ezredéves kiállítás alkalmából k.bocsátott, első, államilag engedélyezett ma­ gyar osztálysorsjáték jegyei B. Gyarmaton, az , Idriai bialoMtú taron Int’ főügynöks généi is kaphstók. * Lapunk mai számában a ..Magyar leszámítoló es penzbeváltobank- ajánlja bizományképeui szolgálatait a gazdasági gabonakereskedő kuiimségnek. Mi már ismer­ tettük e bank áruosztályának üdvös intézményét és jó szolgálatot vélünk tenni megyénk gazda- és kereskedő közönségének, ha figyelmét e banknak mai számunkban foglalt hirdetményére is felhivjuk. Irodalom és művészet -RSptébeo a nagyvilág kSrül4. E diszmű most bekül­ dött 12-ik füzete túlnyomó részben a képzőművészet remekei beniutatáaácak van szentelve. A majna-frankfurti Gutenberg-szobor nyitja meg a sorozatot, melyet Rafael síztusi Madonnájának fényképmásolata követ. A drezdai képtár koronája után a firenzei Palazzo Veechio és egy burgundi bizarr-alaku norvég templom, majd az IbdO-diki júliusi forradalomban elesettek em­ lékére emelt nagyszerű, bronzból épült júliusi szobor fényképe, Velának nagyszerű szoborművé: .Napóleon utolsó napjai SzL-IIeiéua szigetén4 és Napoleon sírja a Hotel det Invalides aranyos kupolája alatt követ­ keznek. Ez a sir. mely százada legnagyobb lángelméjé­ nek maradványait őrzi, hatalmas benyomást tesz a szemlélőre. A világ legkülönösebb épülete a moszkvai SzvBasUins templom fényképe következik ezután az ő bámulatra méltó architektúrájával. E templomot Iván czár építtette, a ki az építés befejeztekor azt kérdezte az építésztől, hogy tudna-e még egy ilyent építeni ? — .Igen' — fejeié a kérdezett. .Istenemre, ezt nem fogod tenni ** kiáltá Iván és azonnal lefejeztette. A hála borzasztó volt, ds azért nem kevésbbé hízelgő. — A kővetkező kép egy kis tündérvilágot mutat be: a pá­ risi nagy opera belsejét, melyhez aranyozott szobraival, oszlopaival, óriási tükreivel, festményeivel és pompá­ jával a világ egyetlen helyiségét sem lehet hasonlítani. Most egymást ismét három műalkotás bemutatása kö­ veti, a Rapbael-íéle tranfiguráezió, Dávid szobra Michel Angelótól és Murillo szeplőtlen fogantatás czimű re­ meke, melynek eredetijét a Louvre-salon carréjában őrzik A következő fénykép a Jeruzsálem! szent sir templomot mutatja be, majd Colorado egyik vadregé­ nyes tája, az úgynevezett szent kereszt-hegy, a párisi Vendome-oszlop, melyet 1200 osztrák és orosz ágyúból készítettek s mely reliefjein a nagy Natmleon tetteit örökíti meg. A füzet utolsó képe a Niagara-vlzesés fényképe, ezé a fónséges természeti játéké, mely megigéző hatalommal ej>i bámulatba a lelket. Ez a füzet is, mint a többi, vidékre küldve 35 krért rendelhető meg az Egyetértés kiadóhivatalában Budapesten, mely előfizetéseket is elfogad az egész miire (1<> tllzet) 5 frt 60 krral; 8 füzetre 2 frt 80 krral: 4 füzetre 1 frt ío krral. I ben alig akad egy-kidtö, ki az iparos-tanoncz-iskola fontos-agát, unnak hivatását felfogni képes lenne. A tantestület az ipáios-iskolai bizottsággal válvetre működik azon, hogj ezen .szomorú állapotokon némileg is javíthasson. Megragadunk minden al­ kalmat arra nézve, hogy a tanonezok no csak az , iparos-osztálynak szükséges ismereteket sajátítsák . el, hanem hogy Lilőlük erkölcsi tekintetben is a j mai kor követelményeinek megfelelő polgárokat, iparosokat, hazafiakat neveljünk. Ilyen alkalmat nyujtott folyó hó 10-én az iparostanoncz-iskola ez évi megnyitása is. A tantestület Kommerell Gyula iparos-iskolai elnököt kérte fel a tanév ünnepélyes megnyitására. Az elnök be­ látva a tantestület czélját, engedett a kérésnek s megjelent a körülbelül már eddig beiratkozott 160 tanonez között és hozzájuk a tantestület üd­ vözlése után a következő lelkesítő beszédet intézte: „Iparos-tanonezok! A múlt évek tapasztalatai nyomán szomorúan kellett konstatálnunk, hogy az iparos-tanonezok erkölcsi magaviseleté nagyon ha­ nyatlott; hanyatlott pedig oly.annyira, hogy a közei múltban több Ízben kellett igénybe venni a rendőrség közbejöttét. Az iparos-iskolai igazgató úr évi jelentéséből tapasztaltuk, hogy a mulasz­ tások aggasztóan szaporodtak. Ezen szomorú kö­ rülmények meggátlása czéljából az iparos-iskolai bizottság a térvény legnagyobb szigorát fogja a taoonczukra alkalmazni. Iparos tanonezok ! Én mint az iparos-iskolt elnöke, a ki évek óta szivemen hordom és szolgálom az iparügyeket, telkemből kérlek benneteket, hogy a múlttal szakítva, ígér­ jétek meg, hogy ez évben a legpéldásabban fog­ játok magatokat viselni; tisztelni, szeretni fogjá­ tok tanítóitokat s velők szemben mindig engedel­ mesek lesztek. Meg lehettek győződve, hogy ők mindent elkövetnek arra nézve, hogy belőletek tisztességes iparost neveljenek. Mi is meggyőződ­ tünk arról, hogy nem a tantestületet terheli a mulasztás, hanem a tanouezokat, kik jövőjükkel nem sokat törődnek. Kétszeresen kérlek bennete­ ket, hogy különösen ez évben mulassátok meg, hogy a magyar iparos névre érdemesek vagytok. Kérésem fontosságát annak tulajdonítsátok, hogy ezen tanévben fogja magyar nemzetünk ezredéves fenállásának ünnepét megülni; ezen év a magyar történelemben, de különösen az ipar terén nagy fontossággal fog bírni. Ebből kifolyólag már most előre is tudatom veletek, hogy a jövő iskolai tanévet nagyobb sza­ bású tanonezinunka-kiállitással fogjuk megünne­ pelni és bezárni. Már mától fogva arra legyen gondotok, hogy ezen kiállításon, a melyben min­ den iparos-tanoneznak részt kell venni, — egy­ mással versenyezve, a legszebb eredményeket ér­ jük el. Hiszem, hogy el is fogjuk érni, mert nem lehet Balassa-Gyarmaton oly tanonóz, ki ezen ki­ állításból elmaradna. Adja Isten, hogy úgy legyen! Mielőtt beszédemet befejezném: Isten áldását kérem az iparos-iskolára és a tantestületre !“ Az iparos-tanonezok láthatólag szivükre vették az elnök intő, buzdító * lelkesítő szavait; miből a tantestület reményt merit arra nézve, hogy azok nem válnak a sziklára vetett maghoz hasonlókká. Ezen reményünk azonban csak akkor fog telje­ sülni, ha a munkaadók is szivükre veszik a fentebb elmondottakat s ők is igazi munkások lesznek a jövő értelmes, szakavatott iparos nemzedék meg­ teremtésében. B.-Gyarmat, 1895. szeptember 12. Debreczeni Márton, ip. isk. tanító. Gyászrovat. Iparügyek. <A b.-gyannati iparos-iskola ünnepélyes megnyitása.) Az iskolák ünnepélyes megnyitásáról e becses lap minden évben meg szokott emlékezni, ennek tudatában, — az iparos-iskolai tantestület nevében — kérem a nagyérdemű Szerkesztő urat, bogy az alábbi soroknak, melyekben az iparostanoncziskola megnyitásáról lesz szó, becses lapjában helyet adni kegyeskedjék. Az iparos-tanulók rásottsága, rakonciátlaneága, könnye Imű“ége köztudomású dolog. A tanonezok imént említett tulajdonságaik kimutatására neinrrak az utczát, a műhelyt, hanem az iskolát is felhasználják. A 200-at meghaladó tanoncz-sereg- 5 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Idb. fájj Fáy Albertnó, sz. belhü és kissztankóczi Szilvái Hertnin, idb. Fáy Albert, szügyi földbirtokos neje Imit ineg 68 éves ko­ rában e hó 9-én. Temetésén, mely e hó 12-én történt, a nagyszámú rokonokon kívül igen sokan jelentek meg s a templom, a hol a Hi­ vatal állott, zsúfolásig megtelt. Ott láttuk Ti­ hanyi Ferenczef, DessewíTy Eleket, Nagy Mi­ hályt, gr. Vileekel. Veres Ernőt, Sztranyavszky Gézát, .lakobovics Józsefet, Balás Barnát, Gaz­ dik Lajost, dr. Jankovieh Györgyöt, dr. Her­ mann Károlyt. Veres hnrét, Hanzély Mártont, Horváth Lászlót, Simonyi Dénest, Laszkáry Pált stb. stb. A halotti beszédet Vladár Viktor, szügyi lelkész tartotta. . A család a következő gyászjelentést adta ki: • Idb. Fáy Albert mint férj, Fáy Árpád és neje: Sréter Motellá, özv. Hanzély LászlónéFáy Eleonóra, Fúy Sándor és neje: Farkas Lilla, Szilvay Istvánné-Fáy Hermin és férje: Szilvay István, mint gyermekek és vő, ifj. Fúy Albert, Szilvay Giisztávné-Fúy Irén és férje: Szilvay Gusztáv, Fáy Margit, Fúy Helén, István és Borbála, Hanzély Gyula és Ferencz, Fáy Loló, Szilvay János, Karola, András és Hermin mint unokák, mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják a hőn szeretett hitvestárs-, az áldott jóságú anya-, a legjobb nagyanya- és anyósnak: idb. táji Fúy Albertné, sz. bellai és kis-sztankóczi Szilvay Hermin asszonynak élte 68-ik, boldog házasságának 52-ik évében, f. évi szepL hó 9-én, esti 9 órakor, hosszas szenvedés után történt gyászos kimúltál A boldogultunk hült tetemei f. hó 12-én, délután 3 órakor fognak Szíigyben, az ág. ev. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Szügy, 1895. évi szept. hó 10-én. Áldott legyen emléke!» Dr. Rottmana Sándornó, szül. Bogenglűck Katalin, Szügyben 28 éves korában, hosszas szenvedés után, jobblétre szcnderüll. Horthy Pál, Szécsény város h. bírája szept. 13-án, hosszas szenvedés után, 40 éves korá­ ban elhunyt. A megboldogultat ina d.-u. 5 óra­ kor temetik. Gazdászat Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Vöröslőhűre. Külföldi tudósítások szerint Ameri­ kában a kedvező időjárás következtében az árak hanyatlóban vannak, de ez, úgy látszik, inkább csak az üzlet befolyásolása végett gyártott hir és óvatosan kell fogadni, mert nálunk a termés nem oly jó, hogy csökkenő áraktól kellene tartani, sőt ha a tényleges forgalom megkezdődik, inkább emelkedő irányzat várható. Luczema. Az eddig csak néhány helyről beérkezett minták szerint jobbadán aprószemű mag, de az átlagos terméshez minőség tekintetében még nem lehet hozzászólni, mennyiségileg, mint már említettük, kevesebb luezománk lesz mint tavaly volt. Téli bükkönyön, téli borsón és hpmokbükkönyön kívül e héten biborherének és mustármagnak is jó kelendősége volt. Jegyzések nyersáruért 100 kilónként Buda­ pesten: Őszi borsó 6 frt 50 kr, őszi bükköny 8 frt, Homok bükköny 14 — 15 frt, Biborhere 18-20 frt. Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. Meghívás! A „Salgó-tarjáni kölcsönös segélyző egylet" folyó 1895. év szeptember hó 2C-án déluUn 8 órakor a városháza nagytermében II-ik rendes évi közgyűlését tartja, melyre az egylet tagjai tisztelettel meghlvatnak. Közgyűlési tárgysorozat: ), Igazgatósági Jelentés. 2. Felügyelő bizottsági jelentés, az 1891-95-lk üzlet, évi számadások és vagyonmérleg felülvizsgálásáról és ennek alapján az igazgatóság részére a felmentvén v megadása. 4 3. Nyugdíj-alap szervezése. k II. igazgató, öt Igazgató tanácsi tag. három igaz­ gató tanácsi póttag, három felügyelő bizottsági pót tar választása. r • 5. Netáni indítványok tárgyalása. Miheztartásul szolgáló szabályok. a) Az egyes tagok által netalán teendő Indítványok a közgyűlést megelőzőleg legalább hal nappal az Igaz’ gató tanácsnál írásban nyújtandók be. I>) A közgyűlésen meg nem jelenők, úgy az egvleti nőtagok magukat egy általuk meghatalmazott s szabály, .zeni meghatalmosással ellátott egyleti tag éltal képA. se telhetik, áronban minden tag esak egy megbízást Vál­ lalhat magára, melyet a közgyűlést megelőzőleg az e nőknek átadni tartozik. B * . .r? k’xfe"“dl1*’ "‘ián vagy általános szótöbbjei hozatnak ; szavazategyenlőség esetén as elnök •’?"‘;.A választást kivéve, nyilvános, Ua tag kbánatára azonban a titkos szavazás as elnök által rlrrntlelcndő. * ' Kelt Salgó-Tarján, 1895. év szeptember 8-án. 3M. i-i. Az igazgatóság. �6 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. szeptember 15. MAGYAR LESZÁMÍTOLÓ- ÉS PÉNZVÁLTÓ-BANK, BUDAPEST. ALAPTŐKE 25 MILLIÓ KORONA. Kell Budapesten, 1895. szeptember havában T. ez, Az aratási és eséplési munkálatok befejeztével immár folyamatban lévő uj idény alkalmából hát ak vagyunk terményei­ nek bizományképen! eladását illetőleg legkészségesebb szolgálatainkat felajánlani. Hogy mennyire fontos tényező úgy a termelő gazdaközönségre, valamint a kereskedőre nézve az, hogy mily úrban adja el és értékesíti terményeit, azt e helyütt bizonyítanunk sem kell. De kétszeresen fontossá válik ezen kültenueiéssel folytatott nehéz verseny, mezőgazdaságunk és kereskedelmünk sajnálatos árviszonyok parancsolólag szükségessé kérdés ina, hol a hatalmas kedvezőtlen helyzete meg a nehány év óta tartó teszik, hogy azon piaczok kerestessenek fel és azon időpont várassák be, a hol és a mikor a termény legelőnyösebben értékesíthető. Ezen a termelő gazdaközözönség és a gabonaüzlettel foglalkozó, kereskedők érdekeinek előmozdítására irányuló czéll tűzte ki magának intézetünk áruosztálya életbeléptetése óta és hogy kitűnő összeköttetései folytán sikerült is azt elérnie, bizonyítja azon tény, hogy hazánk termelő gazdaközönsége, nagy- és kisbirtokosok és gazdasági szövetkezetek, valamint a gabonakereskedők egyaránt sűrűn és évről-évre híven veszik igénybe szolgálatainkat. Számon tartva azon manapság múr általánosan elismert tényt, hogy úgy a kereskedelem, mint a földmivelés nem nélkülözbe'i az olcsó hitelt, és megfelelve az ebbeli követelményeknek, az általuk bizományképen eladandó terményekre előlegekkel is szolgálunk jutányos kamatláb mellett, mely kedvezmény ugyancsak évről-évre növekvő arányban vétetik igénybe. A midőn bátrak vagyunk becses megbízásait tisztelettel kikérni, teszszük azt azon meggyőződésben, hogy a kötendő üzleti viszonyból származó' eredmény ki fogja érdemelni teljes megelégedését. Ha szolgálatainkat igénybe méltóztatik venni, arra kérnők, szíveskednék az eladandó szemes terményből nagyobb mustrát küldeni, mert az eladást «ab rakodó állomás * vagy pedig <ab Budapest * eszközöljük, a szerint a mint azt az előnyösebb érté­ kesítés kívánja. Szolgálunk az árú elszállításához szükséges üres zsákokkal tetszés szerinti mennyiségben mérsékelt kölcsöndij mellett. Oly esetekben, midőn a felszállitott gabona nem azonnali eladásra, hanem beraktározásra van szánva, rendelkezésére állanak fővárosi közraktáraink jutányos díjszabás mellett. Foglalkozunk továbbá határidő-gabona és termények vételére és eladására szóló megbízások keresztülvitelével mérsékelt jutalék felszámítása mellett. Minden megkívánható szó- vagy írásbeli felvilágosítással mindig teljes készséggel szolgálunk. Tisztelettel: Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-bank áruosztálya. Az áruk küldésénél a következő czímek használandók: •) oly Árúknál, melyek azonnali eladásra vannak szánva: A magyar leszámítoló- és pénzváltóbank-nak BUDAPEST, Dunnpart. b) oly áruknál, melyeknek eladása későbbi Időnek larlvn, illetve beraktározásra vannak szánva: legyen fen- Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank közraktárai Budapest, Magyar kir. államTasot danaparti teherpályaudvar kirendeltsége. Magyar kir. államvasutak. 220. l-l. �1895. szeptember 15. Nógrádi Lapok és Honfi Híradó. A BALASSA-GYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZV.-TÁRSASÁG (Ezelőtt: Kék László-féle nyomda. Alapít látott 1855-ben.) kor igényeinek minden nemekkel, körzetekkel gazdagon fölszerelt Hirdetmény. Árverési hirdetmény. A nógrádmegyei nagy-kéri határban fekvő, Okolleséin yl Miksa-jéle 148 hold tanyai birtok 1200 □ jó karban lévő gazdasági épületek­ kel, 27 hold kitUnő minőségű réttel, 1200 □ és 65 hold — vasúti schl ippe vekre 1200 C alkalmas — lábos tőigyerdővel 1895. évi szeptember hó 30-án délidőtt 9 órakor a b.-gyarmati telekkönyvi hatóságnál bírói árve­ résen eladatik. 225 1—3 A .Balassa-Gyarmati Népbankénál elzálogosított, s folyó 1895. évi julius hó 1-je elölt lejárt, ez időn tol sem meg nem hosszabbított, sem ki nem váltott arany, ezüst zálogtárgyak és értékpapírok részint a folyó 1895. évi október hó 24-én tartandó nyilvános árverésen fog­ nak eladatni, részint ez időn túl tőzsdeszerüleg bevállalnak. Az árverés a kitűzött napon dél­ után 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében tartatik meg. Az árverés alá kerülő zálogtárgyak, 1895. évi október hó 10-ig költség nélkül hoszszabbithatók meg; ezentúl az árverés napjáig a kölcsönösszeg után 2% árverési költség fog számíttatni. Árverés alá kerülnek a kővetkező számú zálogtárgyak: I. könyv: 28, 68, 248, 263, 270. lap. II. könyv: 38, 58. 72, 97, 106, 109, 111, 127, 136, 137, 156, 165, 176, 179, 185, 186, 191, 222,225, 250, 264, 265, 267, 276, 278, 281, 283, 293. lap. III. könyv: 1, 4, 7, 9, 15, 36, 40, 50, 57, 58, 61, 67, 77, 84, 86, 87, 90, 95, 97, 102, 105, 107, 110, 115, 118, 119, 120, 122, 123, 126, 129, 130, 136, 138, 140, 144, 145, 147, 153, 159, 161, 165, 166, 167, 172, 175, 177, 183, 184, 188, 191, 193, 194, 205, 208, 211, 212, 217 247, 249, 278, 282, 300, 307, 309, 311, 315, 359, 378, 380, 382, 394, 395, 396, 400, 404, 405 407. -408, 411, 412, 413, 414, 418, 419, 421, 423, 425, 427, 430, 431, 437, 439, -448, 451 469. lap. Kelt Balassa-Gyarmaton, 1895. évi szeptember hó 11-én. 227 1—3 A tulajdonosok. 1 jó - A „Balassa-Gyarmati Népbank. * 4 Elfér Ede, helyettes igazgató. Jó kályha a házban fódologi Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt a régi posta-utezában, Radványi házánál a mai kor kívánalmainak teljesen megfelelő CSERÉP-KÁLYHA-MÚHELYT rendeztem be; minélfogva képes vagyok bármily ízlésű kályhákat és kandallókat a legkiválóbb sziliek­ én alakokban, avagy bánni más e szakba vágó csikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni. Takarékttlzhely-burkolatok fehér, szllrkc és kék színben a legolcsóbb áron kaphatók. Avult kályhák átrakását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyor­ san és pontosan teljesittetnek. B.-Gyarmat, régi posta-uteza 26. sz. Penes Ferencz, kályhásmester. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 8 1895. szeptember 15. Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető ! SCHÖNFELD MIKSA, tán., isit, is csiUrtályos tólomitíra B.-Gyarmat, ** Nt a KOSSUTH-utczában. Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern Ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. * DC Vidéki megrendelések pontosan és lehetőleg gyor san teljealttetnek. ~ || * Egy jó hóiból való fiú asztalos tanonczul azonnal felvétetik. 131. 52 — 17 SCHLICK -féle vasöntöde és gépgyár­ részvénytársaság BUDAPESTED. wmossesK y.aC’JK j fi GYÁR és IRODÁK : m ’ VI. kér. külső vAczi-út 29-35. ’I N V VÁROSI IRODA és RAKTÁR: 0 Podmaniczky-utcza 14. 'j GÖz- és járgány cséplőkészületek, számos első díjjal kitüntetett Schlick-féle szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő és egyetemen aczélekék. * MC Eredeti Schlick és Vidats-féle egyvasú ekék, talaj mívelő eszközök valamint Schlick-féle szab. HALADÁS sorbavető-gépek. Takarmány készítő gépek, darálók, őrlő-malmok és mindennemű gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó arató­ gépek és rakattál ó-gépek, szállítható mezei vaidtak stb. — Elő­ nyős fizetési feltételek. I-egjutinyosabb Arak. Árjegyzékek isgyes é. bérmentie, MÜFOGAK. -W Gyomor Kényelmesen berendezett műtermemben egyes és egész fogsorok, a foggyökorek eltávo­ lítása nélkül, első fogak pedig aranyfoglalattal kezesség mellett a szájba úgy tétetnek be, hogy a felismerés lehetetlen. — Fogak és foggyökerek a legnagyobb figyelemmel, óvatossággal és fájdalom nélkül huzatnak ki. — Hölgyeknek külön miiterem, bejárat a kapun. Molnár János, 120 *—5 fodrász és műfogász Balassa-Gyarmaton. Egy Jó házból származó Ifjú ugyanott tanonoznak felvétetik. 1910—895. szám. lantig, gyomorgysitgesig, íclhijtság, " * gyomorig bőzOt Ishslet, T, hatmmUt, kakhllasrtis nomorg^o. . gyógyszernek bltonyult leptjunaJ, a menynyiben ei a gyomortól származott, gyomortultarhotisatr ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hámor- rholdiknií. Említett bajoknál a N.rl.caelll bizonyítvány tanuiiL Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr nagy Hirdetmény. Nógrádvármegye közigazgatási bizottsága közhírré teszi, hogy a budapesti bankegyesület rész­ vénytársaság kérelmére, ő nagyméltósága a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 001(12. számú intézvényével, Fáy Józsefné, Szilassy Béla és Sacher Vilmos losonczi, Simonyi Dénes, Végh János és kk. Nádory Gizella szügyi birtokosok ellen, a losonczi, illetőleg a szügyi határban fekvő, s a nógrádvármegyei h. é. vasút kiépítéséhez szükségelt földterületeikre nézve, az 1881. évi XLI. l.-cz. értelmében elrendelt kisajátítás határidejéül, a losonczi polgármesteri hivatal, illetőleg Szügy község házába ki­ tűzött összejövetel! helyiyd f. évi október hó 4-ik napjának reggeli lOőráját állapította meg; egyúttal értesíti az érdekelt feleket arról is, hogy a kisajátítási tervrajzot és összeírást, a tárgyalást megelőző 15 napon keresztül, Losonci r. t. város polgármesteri hivatalánál és Szügy község házánál közszem­ lére kitenni rendelte, s hogy a kiküldött bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett —- a hivat­ kozott törvény 31. ft-a értelmében, — akkor is határoz, ha a tárgyaláson az érdekeltek közül senki sem jelen meg. B.-Gyarmaton, 1895. szeptember hó 8-án. Bizottsági elnök helyett: 223 1—3 nagyszerűen hatnak gyomor balokat!, nilkOldzhotetlM h ÍHolhoun házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: ihrigyta- Tihanyi főjegyző. Öreg ára 70 kr. ' Magyarországi főraktár: Török Joiaef gyógyszertára Dssdmpe.t, király utexa 14 sz A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni I Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld (tálig van ragasztva a készítő “vÍi^L'LíC Jr4,ty ** ezevekkal: .Valódiságát bizonyítom *. . t ITOmorcirppik vsiodian B.-Gyarmaton. Csorvenyák Gy. < Kanitz 0. gyógytárában. Ipolyságon: Berkó István gyógyszerésznél. �9 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. szeptember 15. Elwi c*. é» kir. kiúr. X*Arai>rérmrkkfi kitüntetve. '•C DflC* Aranyérmekkel kitüntette. ** Homlokzat-festék-gyárié- Kronsteiner Károly Wien, 111. Hauplstr. 120. sz., saját házában. Főherczegi és lierczegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánva- és liámortársulatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szúflitója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porított állapotbanlO különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az oli\jimüoláshoz — Mintalapok és használati-utasitások ingyen- és bér­ > 725130 liter bort használt fel. eredeti Tokaji Cognac kapható: Hammer Mihály úrnál B.•Gyarmaton, Bolner Pál *„ Ipolyság, Dombó Káról „ „ Heksch Adolf „ továbbá gyógyszertárak és tekintélyeseb kávé házakban. A fenti E L S ŐT O K A J IC O G N A C G Y A R B O L , T O K A JB A N , az TOKAJI COGNAC ellátva. TOKAJ VÁROS CZIMERÉVEL m BiDesenI Tokaj város czim erével e ..n 2> Első Tokaji COGNACGYÁRBÓL o ly — Eme de ugyan n a g y o n o lc s ó k é p , r o s s z a k és igy még a legkisebb összeget s e m é r i k m e g . é r t é k t e le n u t á n z a t o k könnyen felismerhetők, mert 1) n e m az e g y e d ü li és csakis T o k a jb a n létező utánzóit „TOKAJI COGNAC/ Ezek a mely 1893|94. évben, m int hiteles közjegyzői okirat bizonyltja ioe. 20-ií». mentve küldetnek. Önzí s téli idényre XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Tiszta búza eladó! Őszi s téli idényre Hala* Antal országos képviselő nógrád-sipeki gazdaságában 200 mm. 82 kilogrmmos vetni óval tiszta búza, eladó. 215 3—3 Pécsék, gazd. intéző. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX fiúgyermek-öltönyök 3 frttól feljebb „ felöltük 5 , „ Női gallérok 2 frt 50 krtól félj. , kabátok 5 „ — „ „ a legnagyobb választékban s feltűnő olcsó áron kaphatók, valamint 1920—1895 kb. szám. „Adria" Singer- rendszerű Pályázati hirdetmény Belügyi m. kir. minister urnák 70973 — 895. száma rendelete alapján a mátra-verebélyi önálló anyakönyvi állomásra évi 400 frt fizetés és 100 frtnyi lakbérilletménynyel, pályázat hirdettetik. Fel­ hívatnak az arra pályázni kívánók, hogy az 1894. évi XXXIII. t.-cz. H 3-ában meghatározott minősítésüket igazoló okmányokkal íolszerelt kérvényeiket ehhez a közigazgatási bizottsághoz f. évi szept. hó 20'ík napjáig adják be. Kelt B.-Gyarmaton, 1895. évi szeptember hó 8-ik napján. Alispán h. elnök helyett: • 222. 1—1. varrógépek, melyek nemcsak szoba­ dísznek, hanem ugy családi, mint ipari használatra, a legjobban ajánlhatók, s azok 40 írttól feljebb, vásárolhatók jótállás mellett GniíMCl Sándor, 215 3 — 3 női s gycrmck-confectió s kézimunka-üzletében B.-Gyarmaton főuteza, a Balassa-szálloda mellett Tihanyi főjegyző. Ömzí h téli Idényre �10 1895. szeptember 15. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Első államilag engedélyezett Magyar Osztálysorsjáték az 1996-<JIk ezredéven kiállítás alkalmából. ■flT Kibocsátás 100.000 sorsjegy. — 31.499 nyereménynyel és e^y jutalomdijjal. “WS A ayereméeyek niadea leveaáa nélkiil fizettetnek ki. A hazátok állaBfelügyelet é» kin közjegyző ellenőrzi *# 1,000.000 mellett történnek. © x © xx a. Az L osztály húzása után vásárolt sorsjegyekért az L osztály dija után fizetendő. ** gat MT Húzás 1895. október hó 16-19-i * koron 1 nyerem, á 90000 „60000 99 „40000 99 „80000 „ 20000 99 15000 99 1OÖOO 9000 2 99 4000 8 99 2000 1O 99 1OOO 18 99 400 1OO 99 200 960 99 99 9000 90 99 iOOOO nyeiemény összesen ■/,. 4^ ■/„ í= * koron * koron 1 jutalom 600000 = 600000 90000' = 400000 = 400000 60000 = 200000 = 200000 = 40000 lOOOOO = 1OOOOO 80000 ___ = 50000 = 50000 80000 ,'s -S « = 20000 = 40000 15OOOXgO 2 ú = = 15000 = 30000 2 1OOOO és O 13000 = 40000 16000 £ = ** 99 9000 = 90000 1O 82000= = 6000 = 162000 27 99 = 20000 2 2000 = 200000 1OO 99 = 13000 1OQO — 200000 200 = 40000 200 = 230000 1150 = 172000 1OO =2000000 20000 = 720000 1269000 21400 nyerem, és I jutalom 4332000 n« X. OSZTÁLYÚ SORSJEGYEK ÁRAZ: ■/, --------- 40. Húzás 1895. december hó 6 14-ig. 4M .or.j.gy . * koron | A TELJES (mindkét onxtilyr * érvényei) SORSJEGYEK ÁRAZ */. 80“ I | ________ ■/» 8.-. 4.- telje. .or.J.gy koron *. gM" Valamennyi sorsjegyek a falragaszok által megjelölt eladási helyeken kaphatók. ** ( Y'' * ^%.tX Magyar Osztálysorsjáték Igazgatóság. urra * “h*,L Sorsjegyek eladásra való átvétele iránti megkeresések hozzánk intézendők. Első államilag engedélyezett Magyar Osztálysorsjáték az ezredéves kiállítás alkalmából Budapesten, 100,009 sorsjegy, 31499 két osztályba beosztott pénznyereményekkel is egy Jutalommal. ■■■IIIKa <S009000 liorons * összértékben ■alaSea ImUa .élktl kéaspéaBben flaeteadS. — Legnagyobb nyeremény • leg.BereneBé.ebb esetbe. egy millió korona. Első húzás 1895. október hó 16—19-ig BUDAPESTEN. Eszerint ajánlom és utánvét mellett küldők szét eredeti sorslegyek az 1-sö osztály rtezére-^— eredeti teljes sorsjegyek, amelyek Éi a 2 hozásban h,„nn- *Telje aornjegyek, a melyek u első oevtályban nyereménynyel kihutalnek, egyexeremind a nyererpénynyd ax elffleveeeii a tnüodik osxtélyra vonatkozó fltetietík vfMca. — Megrendeléaek * Ivy W«U>Bt a alja, lehetőleg a dm Ige. poatoa mrijrlöléné.rl kéretnek. Heintze Károly fő-elárusitó=™t«,=?T: ^j^Xootó: r «y * H aa SMt«tak.rShr « * r SS«O. — SOrgany-dm; LOTTOHKINTZK HVIkAl'KAT. — Vidéki megrendelők potto fejében 10 fillért, ajánlott levelekért 30 fillért, további ml.dea egye, .yereaaf.yjrgyaékért *0 fillért »«ive *kedjenek It SIS. mellékeld. Lottógyüjtődék, viszontelárusitók és ügynökök mindenhol felállittatnak. .vkrgönyraimt rMagy«r lottó mi«tnpri>t.u MYOMATOTT A XlAOÚTUhAJÜQNOS B-UYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÉNYTAHSULAT 0Y0RS8AJTÖ1N. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00915.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_09_15.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-09-15 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 37. szám (1895. szeptember 15.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom