https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7a511edd909f539b9e0db6386946cafb.jpg fa8ec2eed2b6a72c9f08d3874571efa3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/59e68f77ae17a45153ce121753131a63.pdf b5fcc7f3c7b34b3b0c3ae94f6cda2461 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. augusztus 4. 31. szám XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. £l«n** eléai árt Eg&x évre 5 frt. Fél évre 2 frt 50 kr. Negyed évre 1 frt 25 kr. í ElMiitéal piiuek, redamátíók hinletéick a kiadó * hivatalból Intéxendök. « * x<y aauknx át * : 1O j a lap nellrmi réaxére a a Nyilt-térre vonatkozó minden Előfizetni csapán a klacHhlvatalbaa lehet II.-Gyarmaton. közlemények a azerkeiztóhöi küldendők. Hirdetések Araxabálv szerint számíttatnak. — Nagyobb éa többszöri hirdetések Jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyes beigtatásnál külön 80 kr. Nyllttér petit sora: 20 kr. a rendelet az anyagkészités szempontjából, hogy az államosítás keretei annak idején betöllhetők legyenek. Mert valljuk meg őszintén, ezidőszerint még elégséges és megfelelő anyag nincs, és attól tartunk, hogy azok a kívánal­ mak, amelyeket a belügyminiszter legközelebb kiadott rendeletében a deczemberi tisztujilásokhoz fűz, s azok a remények, melyeket a belügyminiszter hazafias intenczióktól áthatva, már a legközelebbi jövőre táplál, nem fognak egyszerre teljesedni s a rendeletek tára egy Írott malaszttal szaporodni fog. De felette szükséges a közigazgatási anyag­ nak készítése más szempontból is. Ugyanis tudjuk, hogy a politikai és társadalmi élettel teljes inkompatibilitásba helyezkedett bírói kar oly értelmi erőt vont el a fejledező magyar társadalomból, hogy a magyar társadalom ve­ zetése, fejlesztése, kölLséges reprezentácziója egyenesen és csaknem kivétel nélkül a várme­ gyei tisztikar vállaira nehezedett A vármegye tisztikarát még ezidőszerint nem nélkülözhetik: az egyház, az iskola, a község, a kulturális és humanitárius egyletek, a bankok,. zászlószeritelések, jubileumok, sőt még a valamirevaló bankettek sem. A vármegyei tisztikar, különö­ sen az exponált nemzetiségi helyeken, valósá­ gos Őre a magyar szellem- 3b magyar házas­ ságnak. Ha a vármegyei tisztikart — az in­ kompatibilitás folytán egyszerre kiragadjuk a magyar társadalomból, — ki fogja ennek a teljesen megbízható magyar hazafias elemnek helyét méltóan betölteni, hol van erre a kellő és megfelelő anyag? Épen ezért már jó előre kell gondoskodni a kellő anyagról, hogy a • mundus se expediet * elv itt is minden rázkódlatás nélkül érvényesüljön. A belügyminisz­ ter providens rendelete is erre irányul, épen ezért nagyon is megszívlelendő és figyelembe veendő. Az adminiszlrácziónak * valódi szakérte * lemmel, igaz kőtelességérzettel és híva * tali buzgósúggal * biró hivatalnokokra van szüksége; mondja a rendelet; ennélfogva fontos állami érdekek fűződnek ahhoz, hogy az uj és remélhetőleg utolsó vármegyei restauráczió olyan elemeket vegyen fel a vármegyei tisztikar kebelébe, kik * az államosítás létrejötte alkal­ mával a magasabb állami követelményeknek meg tudjanak felelni. Nagyon helyes intézke­ dés ez, csakhogy erre szükséges anyag még nincs teljes készletben, ezt az anyagot meg kell teremteni, aminthogy hisszük, hogy az államosítás iránti biztos kilátások mellett né­ hány év múlva meg is lesz az teremtve. A miniszteri rendelet erős szavakban ad ki­ fejezést annak, hogy elvárja a törvényhatósá­ goktól, miszerint a választások eszközlésénél a minősítés magasabb foka mellett, a fizikai munkaképesség, a feddhetlenség és megbízha­ tóság megérdemlőit figyelemben részesittessenek, végül ostorozza a vármegyékben dívó nepo­ tizmust is, mely már eddig is sok tehetséges embert visszariasztott a közigazgatási pályától Hisszük és reméljük, hogy ezen kemény sza­ vakkal kimondott igazságokat minden vármegye méltatni fogja, s az utolsó restauráczió oly tisztikart állít elő, mely a modern jogállam követelményeinek lehetőleg megfelelni fog. módik, hol a táj isteni hatását, a legdurvább kedély is megérzi s minden ajak zsolozsmára nyílik, miért hallgatnak épen a madarak, ezek a nemes, ártatlan «igazi énekesek . * A lány-szív. ügy látszik, ha a végzet tragédiákat rendez, nem akarja, hogy tapsoljanak neki. A lány-szív, a lány-szív Mikor a hires franczia iró Gauthier a keletre Mit tenne egyebet? készült Hugó Vidor azt mondta neki: «De én Vagy gyűlöl, Istenem, hogy tudsz majd Írni keletről, ha meg­ Vagy szeret. * nézed? De ezt nem Jeruzsálemre mondotta. A ki magával viszi a vallás milienjét, annak Je­ Oh, a kit megszeret, ruzsálem több mint motívum, annak Jeruzsá­ Megszeret a leány: lem hajdani eseményeinek — egész summája, kikel a feledés sírjából, annak a lialavány sej­ Szereti telmek látományokká válnak, az még most is Igazán. folyni látja a nemes szabadsághősök forró vé­ rét, az még Jeruzsálem agonizáló leikéből is De a kit meggyűlöl, nagy eszméket olvas. Csak nézze meg mindenki Meg van az gyűlölve, Jeruzsálemet, s ha mindent nem is fog érteni, Hej! nagyon — ha Jeruzsálem nyelvén csak a kiválasztottak Örökre. tudnak is beszélni, azt mindenki meg fogja ér­ Kubányi Béla. teni, hogy a történelemnek nincs igaza, ha azt mondja, hogy Jeruzsálemet Titus Vespasianus győzte le — legyőzte azt az a hatalmas lény, Jeruzsálem! út. a kiről csak a nagy alkotásai hirdetik, hogy A Wyfc. főnbM nyomta kMli DmIkA Jo*ő. «van», de a kit soha nem lát senki. V. S ennek tudatáért egy pár heti nélkülözés Hol a világnak minden nyelvén ordították a — nincs drágán fizetve. halál fájdalmát, most már csönd uralkodik, S • Die Bulié liisst mir am wenigsten Buhe * mond­ ez a csönd kiterjed az égre is. Madárdnl riení ja a legnagyobb német költő a genie-ről s mintha zavarja a gyásznak komor harmóniáját. Csalo­ e szép ige Jeruzsálem leikéből szólalna meg. gány nem vesztegeti csábos énekét a puszta A végzet Jeruzsálemet a legkíméletlenebbül sírok felett Sokszor kérdezőm magamban: e sújtotta azáltal, hogy eseményeivel most már szent földön, hol minden a mennyországról ál­ kíméli. A sensáliók színpada elköltözött Jeru- zsálemből. Az események hátat fordítottak neki. A világiéleknek a pulzusa Jeruzsálemben meg­ szűnt verni, a világmozgató erők szívdobogása ott megáll. A sors, ez a nagy drámaszerző, nem rendez benne többé előadásokat Dúsan teleirt lapját kiszakították a végzet könyvéből, ráírták <fiut> s most ott sárgul valamely katakombá­ ban holmi történetíróknak játékszerül. Sic transit gloria mundi! Az orientalizmus genre-je az irodalomban halálához van közel. Az emberre nem lehet benyomással maga az összesség s az ős igaz­ ság sem, mikor az embert sohsem látja actióban s szenvedélyt, mozgást nem tapasztalva, csak decorációkkal maturálják. Ezt megunjuk, miután egy uj szikra érzelmet, uj gondolatot nem éb­ reszt, ennek megérdemelt sorsa a közöny. Minden mozgásban keressük mint központot az <embert* és ha nem találjuk, elkedvteledünk. De mi ehhez képest az a benyomás, mikor az • Istent* keressük s nem találjuk? mikor min­ den szikla beszél, hirdet, emlékeztet s csak az • Isten* nincsen actióban? B.-Gyarmat, aug. 1. A milyen mérvben emelkedik és szilárdul a magyar kórmány hatalma és befolyása s a mióta megmutatta Bánfly külügyminiszter-buk­ tató erejét, azóta mindinkább nagyobb bizal­ munk lehet a közigazgatás államosítása iránt. Mert, hogy a Ballplatznak centralizáljuk orszá­ gunkat, amely a védbástyák — a vármegyék — lerombolásával esetleg egy bizonytalan kézbe adná a kormányzás gyeplőjét, a mely kéz esetleg magyar nemzeti vívmányainkat, tradiczióinkat és hegemóniánkat egyszerre tönkre tehetné, ’azt még azok sem kívánhatják, akik a közigazgatás államosításáért rajonganak. Most már lassan-lassan be fog következni az idő, hogy a 2 paragrafusra lezsugorodolt Lex Szapariana teljes kereteiben kitöltessék s a közigazgatás államosiltassék. Üdvözölnünk kell tehát Perczel Dezső belügy­ miniszterünknek a törvényhatóságokhoz intézett s lapunk múlt számában is egész terjedelmében közölt rendeletét, mely egyrészt emlékeztet a Szent István roskadozó bástyáinak memento mórijára és másrészt hidat készít a XIX. század végvonaglásával egyidejűleg elenyésző régi vár­ megyének átalakításához. Nem mérlegeljük most a derék és providenlialis belügyminiszter elha­ tározásának azon indokait, a melyek őt e rende­ letnek a vármegyei tisztujitásokat majdnem egy félévvel megelőzőleg történt kibocsátására késztették, de annyit mégis meg kell jegyez­ nünk, hogy mindenesetre már most is nagy befolyási fog az gyakorolni pályaválasztás te­ kintetében ifjúságunkra, amely eddig méltán kerülte a közigazgatás fontos pályáját, mely pálya eddig sem megélhetést, sem jövőt egy­ általában nem biztosított, s a legtöbb várme­ gyében remediuma volt a pályatévesztett nagyságoknak és genialitásoknak. Fontos tehát TÁRCZA. Lapszemle. A nemzetiségi kongresszusra való felhívást, a melyet a sajtó egész terjedelmében közölte már a Tribuna után, a túrócz-szent-mártoni • Národnie Noviny« (85. sz.) a lap élén közölte de minden bevezetés vagy megjegyzés nélkül. A következő számban se érinti a kongresszust s egyátalában a tót nemzetiségiek orgánumá- Hidegen, egész hidegen hagyja Jeruzsálemet, hogy külvárosa oly szépen s nagy stílben épül. Az építők közt a legnagyobb épitőt, az Istent nem találja s ez lehangolja. A kiváló nagy büszke lelkek nem elégednek meg a boldogság koldus-filléreivel — aul Caesar aul nihil ez a királyi Jeruzsálem jelszava. Ez az igazi nagy szivek módja — szeretnék minden boldogságu­ kat ideáljuknak köszönni — s mely napsugár �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 2 ban a nemzetiségi kongresszusról eddig egy telt ministerek Bulgáriában. A vizsgálat már szól se Írtak, sem a felhívást nem magyaráz* meg volt indítva, miért nem állítottak SztambuÜk. A »Nar. Nov.» utolsó számában (86. sz. lovot rendes bíróság elé? Ezzel a bestiális ¥11 25.) azonban van egy czik, a mely némi­ gyílkciRHAggnl csakis ártottak .maguknak a kor­ leg betekintést enged a tót nemzetiségiek mánykörök s Ferdinánd. Hiszen Sztambulov, gondolatvilágába s e czikk lényegében a követ­ mindamellett, hogy sok rosszat tett Bulgáriá­ nak, mégis csak többet nyomott s nagyobb ér­ kező: Reánk tótokra háromféle baj nehezedve: tékkel bírt hazájára nézve, mint a Ferdinándelőször a speciális tót, másodszor a nem ma­ félék. Mi azt hisszük, hogy a Koburgiáda tarlgyar nemzetiségekkel közös s végül harmadszor hatlanná vált Bulgáriában s sok véres áldozat az a nyomor, a melyben közösen részesülnek után Ferdinánd csak be fogja látni, hogy e »bérbe adott ország összes lakói.* Bérbe van Bulgáriában hiába keres valamit — hiúsága szá­ adva, de milyen bérlőknek! A 3. sz. alatti Bajok mára ottan nincsen biztos hely. magukban véve is eléggé nagyok. Kiszipolyoz­ Sztambulov halála alkalmából igy Írnak a nak bennünket: magyarokat, tótokat, románo­ kat, szerbeket, németeket, — csak a czigány lengyel lapok: A galicziai lengyel lapok egy­ szabad, a zsidó pedig nem hagyja magát. A hangúlag elismerik, hogy Bulgária Sztainbulovlelkiismeretlen adórendszer már majdnem lehe­ ban egyik legnagyobb és legképesebb fiát vesz­ tetlenné teszi a racionális gazdaságot — svindli tette el, e sorok közt azt engedik olvasni, hogy nélkül A megromlott közigazgatás elrontja a meggyilkolásában része van Oroszországnak. A krakkói »Czaz« ezt mondja: Sztambulov egy rend lehetőségébe vetett, utolsó hitet stb. ocsmány politikai ármánynak esett áldozatul. A szófiai »Szvoboda< (Sztambulov lapja) Az Ő halála korszakalkotó Bulgária történeté­ vezérczikkben nagyon meleg hangon ir Sztam­ ben : halála befejezi azon korszakot, a mely bulov érdemeiről melyek alapján épült fel nagy jövőt ígért az országnak s megkezdi a Bulgária s átokkal illeti az orgyilkosokat, kik bizonytalan sötét jövő korszakát. E korszakot Bulgáriát legnagyobb egyéniségétől megfosz­ áthatja majd azon mártír vére, a ki Bulgária totta. Heves támadást intéz a kormánykörök függetlenségéért küzdött és a ki megtudta sze­ rezni részére Európa becsülését. A cseh lapok ellen, melyeket gyilkosoknak nevez. tagadják, hogy Sztambulov jó bolgár hazafi lett A bolgár kormánylap »Mir< (120. sz.) neki volna, benne egy erőszakoskodó hatalombitor­ megy az európai sajtó ama részének, mely lót látnak, a ki saját czéljai érdekében nem Sztambulov meggyilkolásából kifolyólag az egész rettent vissza a gyilkosságoktól se s ez okból, felelősséget a bolgár kormánykörökre hárítják, úgy találják, hogy halálát megérdemelte. amiben csak rosszakaratot lát a bolgár kor­ A lembergi Djilo Sztambulov meggyilkolásá­ mánylap. ról írván, azt mondja, hogy ha Sztambulovot A szent-pétervári »Növeszti* Sztambulov uralkodása alatt meggyilkolták volna, hát azt meggyilkoltatásával ezeket Írja: Íme a neme- lehetett volna mondani: a nép szabadulni zis utólérte a zsarnok diktátort is. Ez a tör­ akart zsarnok diktátorjától, de igy csakis a ténelem logikája! Sztambulov nem is képzel­ bolgár nép brutális erkölcsei mellett tesz ta­ hette, hogy tulájdonképen elszigetelve van az nulságot Sztambulov meggyilkolása keserű országban. De mikor lemondott, alkalma volt visszhangot kell, hogy keltsen Ferdinánd lelki­ meggyőződni erről s azonkívül Oroszország ismeretében, mert Sztambulov minden könyör­ ellenségei is láthatták, hogy az oroszellenes gése : hadd utazhassák külföldre, rideg elleni­ politika nem felel meg a bolgár nép érzületé­ állásra talált az intéző körök részéről. Biróság nek. Sztambulov 8 éven át folytatta oroszelle­ elé állítani nem merték őt külföldre utazni nes politikáját A mostani kormányférfiak szin­ szintén nem engedték, pedig Sztambulov ez tén csak tettetik magukat ha oroszbarátoknak idő szerint semmi másra ügyet nem vetett, akarják feltüntetni magukat, ők is ausztrophi- mint épen személyes biztonságára, melyet meg­ lek, csak enyhébb kiadásban. A mostani kor­ óvni nem sikerült neki. mányférfiak ép ez okból nem mertek útlevelet Az újvidéki Zaszlava (105. 100. sz.) vezéradni Sztambulovnak, mert attól tartottak, hogy Ő le fogja leplezni . viselt dolgaikat. Ezért czikkében foglalkozik Sztambulov meggyilkol­ kellett úgy látszik, az intéző köröknek eg)' holt tatásával s azt mondja, hogy c merénylet er­ Sztambulov, aki aztán soha sem állhat elő kölcsi szerzője maga a bolgár kormány volt kompromittáló leleplezésekkel. Ha Sztambulov mert félt tőle. S csakugyan, Sztambulov, aki ilyetén megsemmisítésével Oroszországnak akar­ kétségtelen nagy bolgár hazafi s kitűnő állam­ tak kedveskedni, ez esetben csalódnak a tisz­ férfiú volt, sok hibája mellett fényes oldalokkal nem eszményük tárgyától ered — az nem melegíti Őket Az apró viskó, mit a Messiás építene, mosolyra fakasztaná, de a más kezek alkotta legfényesebb panorámán — nem gyö­ nyörködik. Minden a Messiás után sóhajtozik, ő tőle egy morzsa kedvesebb, mint más kezéből a paradicsom. Jeruzsálembe kellett mennem, hogy megért­ sem a zsidó anlhológia ama virágát, — mely a Messiást nem az égben, hanem a földön járatja. Szenved Ő is, küzd 6 is — s felszabadító kürtje elsősorban saját magának fogja az isteni szabad­ ságot hirdetni. A nyomorult oly nehezen tudja a boldogot szeretni, ha az égi üdvösségben, a paradicsom virághullató, gyümölcskinálgató tündérkertjében tudná Messiását a zsidó, nem ragaszkodna hozzá oly csodálatos szerelemmel, — de így, hogy vele sír. vele véres, az, a ki vá­ gyainak a koronája, — elfelejteti vele a saját személyes búbánatát, s a sympathia ezer lánczával érzi magát hozzáfűzve. S ezek a lánczok, kedves lánczok, csak ezek enyhítették ama sokkal keserűbb lánczokat, me­ lyeket a barbár zsarnokság kovácsolt. (Folyt. köt,) Kőt Kray Jakab. Történeti elbeszélés VTTÁLIS MÓRTÓL (Folyt.) Az ott maradt anya leányához lépett, könyörgött neki, mindent ígért, csak mondjon le Kray- ról, a leány azonban állhatatos maradi, ezt látva az anya, végre is ő engedett: — No jól vau édes leányom, ne menj hát Scholczhoz férjhez, bár azt ki kosarazva nagy haragot szerzünk magunknak, de ígérd meg, hogy Kray-hoz sem fogsz menni. — Édes anyám, az elsőt köszönöm, de a másodikat meg nem Ígérhetem, e részben azon­ ban ígérem azt, hogy Kray-hoz csak az esetben fogok férjhez menni, ha abba szüleim is bele­ egyeznek, s éppen azért azt, hogy hozzá nem fogok menni, meg nem ígérhetem, mert bár lelkem mélyéből szeretem, nőül hozzá csakis a fenti esetben fogok menni. — Jól van leányom, én nem foglak kény­ szeríteni, — beszélek majd apáddal is, — és a jó asszony mindent feledve, megölelte, meg­ csókolta elbúsult leányát. — No, ne sírj édes leányom, jó az Isten, bajunkban is majd megsegít. Midőn a bosszús apa a városból haza jött, szobájában találta feleségét, annak ludtul adta, hogy este vendégek lesznek, Scholcz Gusztáv a fia részére Mariska kezét ünnepélyesen meg fogja kérni. — Tartok tőle szerelmetes férjem, hogy Maris­ kát nem bírjuk rá, annyira makacskodik, hogy készebb lesz meghalni, mint Scholczhoz nőül menni, de megnyugtatásául mondhatom, hogy sok rábeszélésemre megígérte, hogy csak az esetben fog férjhez menni Kray-hoz, ha abba kegyelmed is beleegyezik, miután ígéretét bírom, azt hiszem, legjobb, lenne az egész dolgot abba hagyni. 1895. augusztus 4. is rendelkezett s a bolgároknak nagy szolgá­ latot tett, mert Ő volt az, akinek sikerült Bul­ gáriából erős államot faragni. Mi minden gyil­ kosságot elítélünk, ezt isr s csak azt mondjuk, hogy a bolgárok még meg fogják siratni nagy államférfinkat. A budapesti egyetem viszonyairól kedvezőt­ lenül nyilatkozott egynémely magyar lap, azt állítva, hogy az egyetem összes ügyei személyi érdekek szempontjából Ítéltetnek meg. A túróczszenl-mártoni Národnie Noviny (76. VII. 2.) kapva-kapott az alkalmon, feltálalta azokat az állításokat a saját publikumának s a mikor jól elverte a port a «magyarositó rendszeren*, igy fejezi be ezikkét: <Ime a magyarizmus el­ rontotta és megrontja a legfőbb iskolát! De az ő lelki ismeretét nyomja a többi iskola sorsa is, p. o. a sehneczbányai, az óvári akadémiák sorsa! Ez okból humbug és «komisz* hazugság az. hogy a magyarosítás egyenlő a művelődés­ sel és haladással! Legyen meg a magyarságnak a maga joga, mi örvendenénk látva haladását, de a magyarosítás azonos egész emberöltők el butítására), barbarizálásával, elsülyesztésével. A magas civilizáczió tekintetében úgy haladunk mint a rák: egyetem helyett van politikai aré­ nánk, üzleti irodánk; középiskoláink — kinzó és butiló helyek.* A bronz-korról az Ipoly vidékén. Irta és felolvasta a július 7-iki muscum-t&roulati köz­ gyűlés alkalmával Pintér Sándor. (Folj tatás és vége.) Még három oly tárgyról kell említést tennem, mely a fent említett osztályok egyikébe sem sorolható. Ezek egyike a csaknem minden urnamaradvány között előforduló azon bronz-eszköz, mely­ nek egyik vége lühegyesre vékonyodik, másik vége pedig kis véső-formába vastagodik. E tárgy­ nak használati czélja a régészek előtt még eddig ismeretlen. Pulszky Ferencz Európa-szerte ismert tudó­ sunk alkalomadtán látogatásával tisztelt meg s akkor a gyűjteményemben lévő ezen apró tár­ gyakra azt jegyezte meg. hogy azok hasonlók a római sirleletekben előforduló úgynevezett «stylus»-hoz. Tudjuk pedig, hogy a római stylus nem egyéb, mint a mi mai pennánk ős elődje. A bronz-korszaki ember életéből vajmi kevés irástöredék maradt reánk, hacsak a sziklákra vetett némely urnákat azon korból eredőnek nem mondjuk, pedig: ha komoly meggondolás alá vesszük azon mathematikai pontosságú czifrázatokat, melyek a bronz-korszakból reánk maradi tárgyakon láthatók, ha szemügyre vesz— Hiába okoskodol, Scholczczal beszéltem, igenlő választ adtam, már pedig azért a fattyú­ ért egy Boxer szavát vissza nem fogja venni, — eredj a konyhába és készilsetek jó vacsorát Az asszony kiment Boxer — ki különben igen jó ember volt, gondolkozóba esett arczán látható volt, hogy korai Ígéretét féligmeddig már megbánta, azonban ő is makacs ember lévén, szavát ily körülmények között sein fogja visszavenni. A vendégek úgy 8 óra tájban jöttek össze, ott volt Scholcz Gusztáv, Kedves Juczi élete párjával és Péter fiával, Genersich, Mauks, Kaufman és Fröhlich Stefi szintén élete pár­ jával. Mig a vendégek gyülekeztek, az alatt a jó házi asszony a konyhában forgolódott, Mariska is ott volt, de nem nagy hasznára, mert szóra­ kozott volt, folyton sirt, és ha anyja sót kért, bizonynyal borsot nyújtott neki. . ~ Ugyan édes lányom, legyen már eszed, hisz’ nem muszáj azt szeretnünk, kihez nőül megyünk, apádat én se szerettem, és mégis hozzá mentem, lássd, nem bántam meg, mert jobb férjet sohasem kaptam volna, hát légy okos, hisz’ minden jóra fog fordulni. — Igen ám jó anyám, de maga nem volt másba szerelmes, hát nem is fájt a szive. — Szerelmes? miért lettem volna szerelmes? az ért* leánykoromban az még divat nem volt, csak azóta vált divattá, mióta fiataljaink a németekhez járnak tanulni, azok hozták be nzt a szerencsétlen divatot. — A szerelem édes anyám nem divat, magú­ �1895. augusztus 4. szűk azon szépen vésett mintákat, melyekbe tárgyaikat öntötték: akkor lehetetlen azon föl­ tevéshez nem jutnunk, hogy igenis a bronz- 3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Szontagh Tivadar 1870-ben földet hordalotl, s ugyan akkor a földhordással megbízott cselédjei a halom középső részén emberi csontvázra Jít>r8Z«»koi Ól** íi-ójXrli ímgyFe-SHvíiri «H ifnciiiuáS— j ittcnnrificán. Néhai" SZvírrBghr— x xVHíiwr iiiiígíi iír nak, az Írás általi gondolatkicserélésnek éppen oly mindennapiadnak kellett lenni, mint a mily mindennapias közszükséglet az ma nálunk. Lehet, hogy az írásra használt tárgy éppen oly könnyen enyésző anyag volt, mint a mi mai papírunk s úgy enyészett el az ő Írásuk is, mint el fog enyészni ezer év múlva a mienk is. A mivellségnek ma a legmagasabb fokán álló nemzetek könyvtárait, levéltárait a tűz és viz éppen úgy nyom nélkül eltörülheti, mint talán az Ipoly völgyében élt gazdag és miveit bronz-korszaki nép s nemzet könyvtárait, levéltárait eltörölte nyom nélkül. De mégis e bronz-kori népek, ha írást nem is, legalább itt hagyták a föld elemei­ vel is daczoló eszközeiket — és mi mit hagyunk itt? Semmit — ekénket, kapánkat, gépeinket, lévén az vasból, megeszi a föld, könyveink, papírjaink, semmivé válnak, a természet egy lehelete alatt. Fösvények, önzők vagyunk s drága halottjainkkal mi lsem Írunk be a föld kebelébe, avagy azok a drága érczkoporsók- s a szél szárnyára eresztett közönséges koszorúk, melyekkel Klio istenasszonynak szemébe port hintünk, talán igazolni fogják a mi műveltségűn­ ket? Nem. El fog múlni egynéhány ezer esztendő s ha az akkori régész csontjaink maradványait véletlenül föltalálja, mint néma emberi nemze­ déket fog igazolni s az akkori tudomány lap­ jaira azt fogja rólunk feljegyezni, hogy mi a műveltség legalacsonyabb fokán élt emberek valánk, noha éppen a feltalált csontmaradvány oly emberé volt, kit az <Entreprise des pompes funébres«-társulat sok ezer forintért helyezett aranyos pléh koporsóban a föld kebelébe s ki után négylovas szekér vitte a szebbnél-szebb s drúgábbnál-drágább koszorúk sokaságát — Igen I igen ! még csak egy cserépedény sem fogja igazolni műveltségűnk fokát, mert a drága érczkoporsó kulcsa is, melyet a Wertheim-szekrénybe Őrizgettek a késő unokák, már pár század múltán az ócska vasak közé került A másik tárgy, melyet hangsúlyozva kell ki­ emelnem, egy csontfésfltöredék, — a harmadik egy ovál-alakű kétélű borotva. Talán nem csalódom, ha ezen tárgyakat a valódi és magasabb műveltség eszközei közé sorolom, mert a hol fésű és borotva használ­ tatott, ott bizonyára a szappannak is jelen kel­ lett lenni. A dolányi Major-hegyen temetkezett hajdani népek tehát Írtak is, fésülködtek is, és borotválkoztak is, éppen úgy, mint mi teszszűk azt ma. A már előbb említettem Kun—Darvas-féle kastélylyal szemben délnek, a parton átvezető út mellett volt egy halom, ezen halomból néhai érdeklődő lévén a régiségek iránt, abban ha­ gyatta a föld hordását és a csontváz kitakará­ sára engemet kért fel. Meg is jelentem.a hely színén s kevés sérüléssel kibontottam a sírt, melyben arczczal nyugatnak nyujtózlatolt hely­ zetben egy fiatal nő csontváza feküdi teljes ék­ szereivel. A váz az állkapcsok és ujjesontok kivételével már teljesen porló volt. Fejénél egy hajszoritó, ép, nemes rozsdája bronz-abroncs, nyakszirtjénél zárt bronz-karika, nyakán egy kalczinúlódotl s átlyukasztott tengeri kagyló, lágyéka mellett vékony sodronyból vitézkötés formán csavart négy karika göngy, kis ujjcsontjiin egy nyitott végű gyűrű, ballábszár csontmarcdványán a bokán felül szintén nyitott végű lábperecz. s oldala mellett rövid tőrpenge találtatott. Azért említettem föl külön e leletet, hogy a Major-hegyi urnatemetkezéssel ellentétbe ál­ lítsam, mintegy igazolásául annak, hogy Dohány­ ban már oly bronz-kori népek is laktak, kik­ nek vallásszerű sírtemetkezési rendszerük volt. Az ezen csontvázon lelt bronz-tárgyak, hason­ lítva az urna-temetkezés tárgyaival, bizonyos mértékben hanyatló ízlés és ipar mutatkozik s mintha azt igazolnák, hogy az Ipoly-völgyén élt bronz-korszaki népek társadalmi életében is a vallási institutiók átalakulásával némi miveltségi hanyatlás állott volna be, és talán ezen gyengülés is okul szolgálhatott reá, hogy az erősebb, bár durvább vaskor vegye át fölöttük az uralmat. 4 Tisztelt uraim! Eddigi felolvasásom czélja az volt, hogy Nógrádmegyében az Ipoly-völgy egyik pontján reá mutassak a régen múlt időben itt lakott nép életének milyenségére. Nemde, az első pillanatban úgy rémlik előt­ tünk, mintha mai lelki erőnkkel azon messze múltba beletekinteni képesek nem is volnánk, csak ha tüzetesebb vizsgálódás alá vesszük az általuk reánk hagyományozott tárgyakat s ha összehasonlítjuk azokat a mai kor fejlett ipara által használatunkra bocsátott eszközök- és ékszerekkel: akkor ébred fel bennünk a ludat, hogy hiszen ezen nép nem is oly régen élt, ékszereik, csecsebecséik, gazdasági eszközük, fegyverük a mieinktől csakis anyagának összeté­ telében s némi alakváltozásban külömböztek. Egyben mégis lényegesen eltérnek tőlünk s ez a temetkezés; ők hamvasztották kedveseik, sze­ reltjeik, hőseik és jeleseik tetemét; mi még nem hamvasztjuk; az ő temetkezési rendszerük bizonyára ünnepiesebb is, kegyelelesebb is és költségesebb is volt, mint a mienk. tói jön az, nem lehet azt úgy előállítani és idomítani mint a rózsaszoknyát, én sem voltam az előtt szerelmes, senki sem kényszerítőit reá, szivemben az magától fogainzolt, a jó Isten mérte reám. • Tálalhatsz már asszony I szólalt meg a házi gazda, itt vannak a kedves vendégeink. Mariska szive mindig jobban és jobban szo­ rult, lélegzete el-elállt, szive mégis oly hangosan dobogott, hogy a mellette állók is meghallhatták volna. No, no édes leányom, add ide azt a tálat, aztán legyen eszed, ne komédiázz, tudod, hogy apád labancz, mégis kuruez szokásokkal van megáldva, ellentmondást nem tűr, — és Mariska mit sem szólt, követte az ebédlőbe menő anyát. Együtt voltak már a vendégek, a házi aszszonyl s Mariskát üdvözölték, — no lám! milyen szép, piros a mi Mariskánk, de nem csoda, látszik, hogy ő is a tűz körül forgolódott, arcza ki te lett pirosítva, — mondotta az öreg Scholcz. Forgott bizony, csakhogy őt nem a konyhai tűz, hanem egészen más tűz hevité. Sok helykinálgatás után a vendégek az asztalhoz üllek, és az akkori szokás szerint az ételekben nagy volt a bőség. Igen derült volt a társaság, csupa víg arezok, Scholcz Péter Mariska mellett szót­ lanul ült, szomszédnéja szomorúságát nem is vette észre, mert a jó étel és itallal sokkal jobban volt elfoglalva, mintsem hogy Mariska szomorúságára gondolt volna, azután biztosnak vélte a dolgot, hisz’ általa szeretve van, mást pedig nem is szerelhet. Mikor rnár az utolsó fogasnál' voltak, Scholcz Gusztáv a házi úrhoz oda szólt: — hát kedves házi gazdám, miért is vagyunk mi itt? csalá­ dom és a háziak tudjuk az okát, de többi barátjaink még nem tudhatják, miután pedig; az itt megjelentek részint rokonaink, részint barátaink, illő, hogy tőlünk tudják meg az új­ ságot s nem mástól, hogy a Roxer és Scholczház rokoni kötelékkel akarja megkötni eddigi viszonyát, ennek folytán Mariska hajadon kezét egyetlen fiam Péter részére ezennel megkérem, hiszem, nem lesz kifogások sem magoknak, sem a leányzóknak, mert flam ép, egészséges, csinos fiú, igaz-e Juczi feleségein? a feleség fejével igenlőleg bólintott. Most Boxer felelt neki: • leányomat szívesen adom oda, mert a gyerekek meg lehetnek győ­ ződve, hogy mink mindkettőjük boldogságát * óhajtjuk. É nyilvánításra az egész társaság nagy «hoch»-ot kiáltott, de a «hoch» kiállás egy véletlen állal meg lett zavarva, Mariska feje szédült, végtelen fájdalom fogta el szivét, mikor apja kezét Péternek oda Ígérte, a szoba forogni kezdett vele, mintha a széket kirántották volna alóla, a padlón végig terült s ott heveri elájulta!), e nem várt zuhanásra a vendégek fehigráltak, az asszonyok segítségére siettek, Juczi asszony tördelte kezét: ’Istenem? Istenein a boldogság megöli ezt a leányt, segítség segítség’ azonban a segítség kiállás már nem kellett, mert akkor már Mariskát az anyja és Frőhlichné a földről felemelték s a mellék­ szobába átvitték. (Folyt, köreik.) De ha ezen messze múltban élt nép életéről ennyi pcsitiv tudásunk van, lehet-e reménysé­ günk arra is, hogy saját nemzetünknek ezer érőt íüar jvvár tnvgnnraruó azun éleiéi is meg­ ismerhessük, a melyet a történetírók feljegyezni elmulasztottak? Igen is lehet. Nógrádvármegye területén még számos sir­ halom emelkedik, sűrű erdőségeinkben, magas bérczeinken sok várrom daczol még az idővel Ki merné kétségbe vonni, hogy egyik vagy másik sírdomb kebelében nem valamelyik ős elődünk csontjai nyugosznak ? Ki merné tagadni, hogy azon büszke várakban nem halandó vi­ tézek laktak? Halandók valának azok éppen úgy, mint a kő- és bronz-kor emberei. Azok­ nak is voltak halottjaik, megsiratott kedveseik és hőseik, kikkel kegyeleti tárgyaikat eltemet­ hették. Lehetnek sokan, kik szívtelenségnek tartják az ily sírhelyek megbolygatását; magam is sokszor félve nyúltam az ily nyugvóbely megháboritásához, pedig ez nem bűn, hanem az emberi tudvágy kiegészítő része, mondhatnám: a tudás erénye. Bármily édesdeden aludjék is az édes anya: a mellette nyughalatlankodó gyermekének szom- ját enyhítendő, örömmel szakítja meg boldogító álmát, csakhogy szeretett gyermekének kíván­ ságát teljesíthesse. A tudomány is ezt cselekszi akkor, a midőn az Ősöket felkölti édes álmukból, hogy általuk a történelem hézagait — lettek légyen azok szomorú, vagy dicső, események — elmon­ dassa. Hézagos a mi történetünk is, költsük fel Őseinket s mondassuk el velük azt, a mit nem tudunk; mert szomjúhozzuk ezredéves történetünk igazságát. Vajha e pillanatban mindnyájunk szive, nem­ zeti érzésünk melegétől egyszerre dobbanna meg s azon szigorú elhatározás fogamzanék meg lelkűnkben, hogy szeretett vármegyénk minden talpalatnyi földjén az eke, ásó és kapa vágására tapad figyelő tekintetünk, ha váljon az anyaföld kebeléből nem fordul-e ki oly tárgy, mely történetet beszél ? De nem folytatom tovább, hanem lelkem egész melegével hálás köszönetét mondok mé­ lyen tisztelt hallgatóimnak azért, a miért türel­ mükkel megajándékozni kegyesek valának. Losonczi hirek. Losoncz, 1896. augusztus 1. Múlt évben ilyen időtájban Hermann Ottó kiváló hirű tudósunk járt nálunk, hogy itt a kormány megbízásából s a millennium alkal­ mára a juhászától tanulmányozza és e szak­ mára vonatkozó eredetiségeket gyűjtsön a leendő kiállítás czéljából. E napokban pedig Molnár Árpád festő-művész volt itt, bejárta a vidéket is, hogy a népviseletet megfigyelje, arra vo­ natkozó rajzokat készítsen s egész fényképe­ ket vegyen fel. Látogatása egy időre esett azon alkalommal, a mikor a losoncz—gyarmati vasút előmunkálatai nálunk tényleg megkez­ dődlek azzal, hogy az e czélból szükséges szerszámtár helyiségéül az első barrak összeállillatotl. Mind az ezen munkálatot eszközlő mérnököt, mind pedig a kiállitás bizottságának ama küldöttjét vendégszerető közönségünk szí­ vesen fogadta s * Vigadó -nkban * szokásunk sze­ rint emlékezetesen megvendégelte. Látogató művészünk csak ez után indult nagy útjára Gács felé s onnan Polichnő- és Abelovára, valamennyi községben válogatott csoportokat fényképezvén le. Kísérőül adtuk mellé Keczéry aljegyzőnket, hogy útja kellemes, eljárása biztos lehessen. Abelován a lelkész-lakon egy szépen faragott nyelű juhászballát pillantott meg. Erre oly művészi sóvár tekintetet vetett, hogy a lel­ kész kiolvasta abból a kérelmet s szívesen aján­ dékozó meg azzal. E hét elején vásárunk volt; az úgynevezett sarlósi vásár. Éppen azért, mert az aratás ide­ jére cselt, népiden volt. Csak egy negyede a szokott vásároknak, annál is inkább, hogy a már ismeri baj: n sertés-vész más falvainkban is dúl s o miatt a sertés-piacz teljesen üres volt. Az aratásra jó idő volna, ha a szárazság más egyébre nem volna máris ártalmas. Az árpa­ csomók sűrűn állanak a földeken, a búza­ keresztek azonban megfizetik még a munkát, annál kevésbbé váltják be gazdáink reményét. �4 Nógrádi Lapok és Honfi Híradó. Varosunk élénksége megszűnt. Sokun mentek nyaralni, fürdőim. Kovács Ferencz közjegyzőék, Búsbakék, Ambrusék, Stubnyán vannak. Öz.v. Szigyártó Samuelné, La szív íleién, Sleinliőbel PUnAnA law<kKVr»A 1 ■■■—■iVTíi^i| m .i« im—< j £U2** ''**** vwTVflJ Draskóczy Samnné leányával Vihnyén; özvegy Krislóffyné Csízen; Thaisz lanar Barlang-liget­ ben hOsöl s oda várja Belúghot. Romúnszky barútjait. A Raehler-, Draskóczy-, Búlyi-rsaládok erdei fürdőnkben épített nyaralóikban lak­ nak, a Sántha-féle villában felváltva időznek a tulajdonos szívességéből egyes családok. Ö maga Kartebadból most tért haza. Adja Isten, hogy a szívességnek e megtestesült példánya oly egész­ ségnek örvendjen tartósan, mint a milyenben visszatért. Hirek és különfélék. Személyi hírek. Gr. Degenfeld Lajos főispán még a mull vasárnap, jul. 28-án jött B.-Gyarmatra. Innen zug. 1-én egy enesen Bpestre utazott fontos hivatali ügyekben. Á múlt héten B.-Gyarmaton voltak: Szontagh Pál, Laszkáry Gyula, Pulszky Ágost és Törők Zoltán Losonci vá­ ros érdemes polgármestere. Hivatal-vizsgál átok. Gr. Degenfeld Lajos fő­ ispán Szontagh Antal titkárja kíséretében a múlt héten beható vizsgálat alá vette az alispáni, ár­ vaszéki, tiszti ügy eszi, számvevői, pénztári és levél­ tári hivatalokat, melyeket egytől-egyig a legna­ gyobb rendben talált s teljes megelégedését fejezte ki a látottak és tapasztaltak felett. Főispáni ebédek. Gr. Degenfeld Lajos főis­ pánunk itt tartózkodása alatt háromszor gyűjtő maga kóré fényes ebédre a központi tisztikar tag­ jait, a bíróságok és hatóságok főnökeit, valamint a város jelesebb tagjait A föispáni ebédek a leg­ kellemesebben folytak le s talpraesett toasztokkal voltak fűszerezve. A vármegyei tisztikar estélye. A vármegye főispánja gr. Degenfeld Lajos ö méltósága, mint előzőleg már jeleztük, julius 29., 30. és 31-én tartotta meg a vármegye központi hivatalai fölött a hivatal-vizsgálatot, melynél, mint értesültünk, a tapasztalt rend és pontosság fölött teljes meg­ elégedését fejezte ki. — Ö méltósága itteni idézése alatt ős magyar vendégszeretettel hívta meg dú­ san terített asztalához a tisztikart, mely a szives látást azzal igyekezett viszonozni, hogy julius 31-én a főispán úr tiszteletére bankettre ült Össze. A fürdő nyári kertjében terített asztal körül a lehető legvidámabb hangulat uralkodott, melyre csupán azon körülmény hatott zavarólag, hogy a vármegye alispánja fiának komoly rosszulléte miatt meg nem jelenhetett A társas vacsorán ö méltó­ ságát Tihanyi Ferenci vármegyei főjegyző köszön­ tötte fel a nála már megszokott ékesszólással, míg a tisztikar részvétének az alispán családjában beállható komoly fordulat fölött Pongrácz György árvaszéki elnök adott megkapó hangon kifejezést. Ezenkívül még két hivatalos toasztot hallottunk, melyekkel a vármegye főjegyzőjét Tihanyi Feren­ ciét és az árvaszéki elnököt Pongrácz Györgyöt éltették és pedig előbbit dr. Kossaczky Arnold, az utóbbit Nagy Mihály tb. főjegyző lendületes fel­ köszöntője után, melegen és őszintén. A lelkes hangulat viharos éljenzésbe tört ki, midőn ő mél­ tósága a főispán hosszabb s közvetlen hangon tartott beszédben a vármegye tisztikaráért — melynek körében mindig wivesen és örömmel je­ lenik meg, — ürített pohárt. A vacsoránál Laszkáry Gyula, Török Zoltán, Muzslay Gyula és Budnyánszky László vármegyei bizottsági tagok is megjelentek. A kellemes estélynek a késő éjei vetett véget * • Reményi Károly városbiránk július 31-én utazott gyógyulás és üdülés végett három hétre Karfsbadba; ígéretét bírjuk, hogy e most fokozott mértékben világhírű fürdőből néhány levelet fog 1 lapunk számára imi. A közigazgatási bizottság aug. hó 1-én tartotta rendes havi ülését Scitovszky .János alispán elnöklete alatt, mivel a főispán még aznap Budapestre utazott hivatalos ügyben. A bizottsági tagok közöl csekély számban vettek részt. Fon­ tosabb Ügyek elő nem fordultak s a havi jelen­ tések egyszerűen tudomásul vétettek. Esperes-választás. A nógrádi ág. Ii. ev. egy­ házmegye több tekintélyes egyházának irány­ adó férfiúitól vett értesülés szerint, az egyház­ megye egyházainak túlnyomó többsége a mod folyó föesperes-vála^ztúi alkalmából az eddigi főesperesre, nL b'vehla János uhor.-jzkai fel­ készre fog szavazni. Vezérli az egyházakat nem­ csak i. hálaérzet, hogy a férfiút, ki 15 évig páratlan bölcseséggel, tapintattal s tekintélylyel igazán közmegelégedésre vezette az egy~hí»2>«»cgye.. a btnűlGtuttün- Újból való j«y«!va.rr— tusával megtiszteljék; hanem vezérli őket a meggyőződés is, hogy nálánál méltóbbat s min­ den előhaladott kora daczára is alkalmasabbat, olyat, a kiben az egyházmegye közönsége inkább megnyugodnék, ez idő szerint nem választhat­ nak ; sót kecsegteti az egyházakat az édes re­ mény is, hogy nagyérdemű főesperesüket — jó­ lehet végleges elbocsáttatását oly sürgetve kérte is ő egyházmegyéjétől, — tekintettel ama kö­ rülményre, hogy az uj. nemsokára életbelépő szabályrendeletek hivatva lesznek a főesperes munkaterhén tetemesen könnyíteni: sikerülni fog helyén, az egyház javára, még néhány évig megtartani. Előléptetés. Kovács Béla Ipolysági kir. törvény­ széki irodaigazgató a X-ik fizetési osztály má­ sodik fokozatába léptettetett elő. Áthelyezés. Suska Gábor, alsó-lendvai kir. jbirósági aljegyző a vámos-mikolai jbirósághoz hasonminőségben áthelyeztetett. < Balassa-Gyarmat r. t. város. Nemcsak a törvényhatóság kebelében vau már felvetve meg­ oldás végett o kérdés, mely elöl a székhelyi nagyközség többé ki nem tér, de ő Felsége sze­ retett apóst, királyunk kabinet-irodájában — úgy látszik — már is az a vélemény uralkodik, hogy B.-Gyarmat rend, tanácsú város; mert, ime, a a múlt héten érkezett közvetlenül a b.-gyarmati Polgármesteri Hivatalra czimezve Ő Felsége kabinet-irodájából egy legfelsőbb intézvén)', melyet persze az elöljáróság a nem kompetens czim da­ czára, mint különben hatáskörébe eső ügyet, gyorsan és kellőkép elintézett. Balassa-Gyarmat cslnosodik. Szerettük volna ez újdonságot akkép czimezni, hogy B.-Gyarmat épül-szépül; de hát ezt — sajnos! — nagyítás nélkül nem mondhatjuk el; azonban, hogy csiuosodik, az már igaz; kezdettünk ehhez erősen hozzászokni tavaly: a királylátogatás alkalmából s az ilyesmivel úgy van városunk polgársága is, mint müveit ember a csínnal, tisztasággal; egy­ szer megszokva, nem lehet el anélkül, második természetté válik. Ily reflexiókat ébreszt bennünk, amit kikelet óta városunkban lépten-nyomon ta­ pasztalunk; új, nagy és comfortszerü bér-, avagy magánházakat alig emellek ugyan, — de jobbí­ tanak, tataroznak igen sok helyen; ezek közül ime a nevezetesebbek: Sztranyavszky Géza 1 kir. közjegyző a Kövy-hagyatékból megvett szép beltelken két házat alakított át, melyek egyike villaszerű bérház; Janics Endre kir. adótárnok és neje a Deák-Ferencz- és a szügyi-uteza sarkán jókora, urias házat emeltettek, ugyancsak a DeákFerencz utasában a AWA-félo ház nyert csinos átalakítást; a város bírái: Reményi Károly és Fábry János szintén szebbé, nagyobbá tették régi házaikat; valamint (brassói) Weisz Jakab a Szécsényi-utczában fekvő házát. Tőből újonnan épült a Zichy- és Óváros-utcza sarkán az izraelita rituális fürdőhöz. Barth fürdőkertbeli uj szín­ köréről már tettünk o lap hasábjain említést. De ha Bárth épít, akkor Burok sem maradhat el: ő tehát a „ Zrínyihez “ czimzott sörbáz régi helyi­ ségeihez építtetett úgynevezett „polgári szobát“, hol a kisebb polgárok jönnek majd össze, munka után, egy kvaterre. Kiss Jakab a tabán-utezai volt Baintner-féle házat divatositotta. Klein Adolf pedig a Fő- és Ipoly utcza sarkán terjengő Stillerféle háznak adott modern külsőt. A b.-gyarmati Takarékpénztár udvar-kertjében uj nagy ülés­ termet építtetett; az izr. hitközség a zsinagóga monumentális homlokzata rózsájánál lévő magas tanácstermét változtatta emeletesre. Mint évenként, az idén is, szépen kitatorozták a vármegye szék­ lábát; s reméljük: legközelebb a város érdemes elöljárósága követi majd a jó példát, és megszaiadit bennünket attól a nem-szép színtől, melybe tavaly öltöztették a tanácsházat. A balassa-gyarmati Ipolyár terén munkába vett Ilid- és útépítés serényen halad; a lebontott négy Kisebb fahíd helyett létesítendő két uj jókora nagy és kitünően szerkesztett hid közül az egyik, mely 20 méteres, középen pillérrel, valamint az útnak is egy része már elkészült; a második 30 méteres hid építésénél azonban váratlan akadáyok merültek fel; a hidoszlopok alapozása ugyanis a fakadó vizek miatt akadályokba ütközik; az eddig igénybevett szivattyúk helyett tehát gőz­ szivattyút fog kelleni itt alkalmazni, s a gőzszivattyu már meg van rendelve. Nem kételkedünk 1895. augusztus 4. abban, hogy a felügyeletet gyakorló főmérnökség mindent el fog követni, hogy a felettébb nagy forgalmú utón őszig az akadálytalan közlekedés hehreálhttassék. — Áz aszód ~-b--gy«rmaL--losoncit vasútvo­ nal kiépítése felett nagy az öröm mindenfelé, mert a budapest—hatvani vasútnak túlságos, sőt lehetetlen forgalma van, melyet megosztani szük­ séges. A vasút kiépítésére szükséges összeg biz­ tosítva vau, a mérnöki teendők, a kimérést ille­ tőleg már majdnem befejeződtek. A vasúti és bányamunkások csapatai a kies Galga-völgyön egymásután tűnnek az utasok szemei elé, kik muukájok terhét az ének akkordjaival igyekeznek enyhíteni. A mindenhol látható téglaégetők ké­ ményein magasba törő füst hirdeti a jövő nagy müvét; majd a nyitott kavicsbányák tűnnek fel, melyeket a nap arany sugarai tündöklőkké, a pázsit zölden elterülő leple közelében szinte va­ rázs-erejűvé tesznek. A góczpontok környékbeli lakói szebb jövőt jósolnak. A Galga-vőlgy falvai évek múltán a főváros nyaralóinak az üde levegő és festői tájék miatt kedves helyei lesznek. A mily erővel folyik a munka, kilátásba helyezhető, hogy a jövő óv szeptember havában már fütyül a vasút. Anna-bál táncz nélkül. A zsélyi Só sár-für­ dőben a múlt vasárnapra volt hirdetve az Annabál, amelyre a vidékről számos intelligens család rándult ki. Tánczmuhitságról azonban szó sem volt, pedig sok szép tánezosnő várta a tánezot. A nyári estélyre, mely Bárth fürdőhelyiségében matartatik meg az Ipartestület házalapja javára, városszerte nagy érdeklődés mutatkozik. Kedvező idő esetén nem is kétkedünk, hogy úgy szelle­ mileg, mint anyagilag sikerülni fog a mulatság. Tűzesetek. B.-Gyarmaton a múlt héteu két tűzeset fordult elő. Az egyik jul. 29-én, a másik jul. 31-én. Az első alkalommal d.-u. 1 órakor Schmidl Sámuel földbirtokos és gőzmalmosnak két kazla, juhakla és cselédlakja lett a tűz áldozata. Az egyik kazalban mintegy 1300 csomó rozs, a másikban körülbelül 500 csomó árpa volt össze­ halmozva. A tűzoltók és fogatok a vész helyén pontosan jelentek meg az összes felszerelésekkel, mentésről szó sem lehetett, azonban a tűz loka­ lizálásában nagy erőt fejtettek ki. Az oltást egy ideig gr. Forgách főparancsnok, majd Hábor alparancsnok a késői órákig (éjféli 12 óráig) Fábry János szakaszparancsnok vezényelték. A tűzoltók egytől-egyig dicséretes buzgalommal működtek közre. A nagy munka közben a főparancsnok volt szives üdítő italokról is gondoskodni, a mi ter­ mészetesen igen jól esett az izzasztó munkában. A tűz keletkezése körül gyanuokok merültek fel. Ugyanis az egyik kazal tövében ott találták a Schmidl Sámuel ispánjának Rubint Jakabnak a gyufatartóját. Hogy mit fognak ebből kisütni, azt még nem tudjuk, csak azt konstatáljuk, hogy az ispánt a csendőrök azonnal letartóztatták. A juhakolból a juhász hűséges kutyája kitereltc az egész juhállományt, a kutya azonban már ki nem szabadulhatott; a szegény állat hivatásának lett áldozata. — A másik tűz jelentéktelenebb volt, Őszterreicher szécsónyi-utazai házában a fészerben lévő szalma lobbant fel s néhány perez alatt elhamvadt. Húsvágás és kimérés! szabályrendelet B.Gyarmaton. Az immár miniszteri jóváhagyással is ellátott húsvágás és kimérés! szabályrendelet most augusztus 1-én lépett életbe városunkban. Oly közérdekű a tárgy, hogy azt lapunkban is egész terjedelmében közölni fogjuk. Szegénynek a dobszó, uraknak az ojságlap. B.-Gyarmat elöljárósága, mint évenként, az idén is dobszó utján kiadta a rendeletét, hogy a háztulajdonosok, illetve . a ház- és lakásbérlők, a közegészség és köztisztaság szempontjából a házak előtti gyalogjárókat tartoznak úgy reggel, mint este 7 órakor „becsületesen megöntöznitartoz­ nak azonban továbbá az érintett járdákon és víz­ folyókák mellett folburjánzó füvet rendesen ki­ gyomlálni, — mindezt büntetés terhe alatt És mégis kénytelenek vagyunk lépten-nyomon tapasz­ talni, hogy ez üdvös rendelet legkevesebb respektusban rószesübaz úgynevezett úri publikumnál, s midőn kérdést intézünk az illetőkhöz: miért nem teljesitik azt, mit a helyhatóság elrendel, a stereotip válasz az, hogy: nem hallottuk, mit do­ boltak !* Az elöljáróság tehát lapunk utján is felhívja a lakosságot a locsolás- és gyom látásra. A fő szolgai) Írói hivatal pedig - mint rendőrha­ tóság — bizonyára példásan bírságolni fogja a mulasztókat. Persze, ha rendezett tanácsú város volnánk, ilyesmikkel nem kellene bajlakodnia a teendőkkel amúgy is tulhalmozott jár. föszolga- �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1895. augusztus 4. 5 saját hatás- eszközlcndők; az előadások pedig szeptember 9-ikéu veszik kezdetüket. Azok az egyéves önkénPajor htviu í tesek. a kik tényleges katonai szolgálatukat f. évi álló, tárgyára | szeptember h»L végén fejezik br-,—virtúner t—8. nerve * francit a (tar,nngy nem magyar’) történelemből [ napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok szeptem­ »ett drámai müvét, melynek .1 év óta műgondjai na* ber 1-töl 15-ig tartatnak. gyobrvzret izeutélé; 8 minélfogva az moat — mint Gróf Lippe-Biesterfeld Ernő úr ó magassága egyik megbízható zzakértönek állítja, — akár a kifo­ gástalan. még legnagyobb íróink által ia sokszor elha­ (Posen melletti Neudorf kastélyból) rheumatikus lt vágóit technikai (jambuaokh akár a gyönyörű nyelvezet, fájdalmainak gyógyítása végett, neje és cselédség akár végre a cselekmény <uabatoMágára nézve a maga kíséretében, ma Pöstyénbe érkezett és a Ferencznemében méltán a nagyobb írók alkotásai mellett kér­ villában vett szállást. Ugyancsak PÖstyénben het magának hglyet. A* mil crime és jeligéje azért nem hozhatók még kőztudomásra, mert a szerző azzal az időzik Hőbe Mária bárónő, dandárparancsnok uejs országos pályázatra kiírandó drámai müvek sorában ver­ Posenből. bíró úrnak, de elintézhetnek azokat körünkben. Egy beveszett mi. — Mint értesülünk, befejezte ót felvvim* é* egy elő.uinből senyre kelni, s egyszersmind a millcnnáris alkalomból, emez, általa szerényen ^kísérleti dolgozatnak nevezett' tennék bemutatását al megyéje iránti hódolatának is kifejezést adui szándékozik. A papiros-forintok. Múlt hét folyamán több lap azt hiresztelte, hogy a papiros-forintokat julius hó 1-jétöl a magánforgalomban nem fogadják el. Ezek a hírek annyiban tévesek, amennyiben a pa­ piros-forintok f. év deczember 3l-ig maradhat­ nak még magánforgalomban, azontúl 1896. évi jun. 30-káig a nyilvános pénztáraknál lesznek csak beválthatók s igy ezen pénznemek még 11 hónapig maradnak érvényben. Megjegyezzük, hogy a beváltást 1896. év végéig lehet kérelmezni. Értesítés. A tiszai ág. ev. egyházkerület eper­ jesi Collegiumának jogakadémiáján az 1895—96. tanévre a berratások f. évi szeptember 1-től 8-ig •) Egy magyar tárgyú készülőben. P. I. Gazdászat Gyászrovat. Az öreg Pletrich János bácsi múlt hétfőn, julius 29-én éjfélkor, élete 83-ik évében itt B.Gyarmaton többlétre szenderült. Valamikor gazda­ tiszt volt, s mióta magát nyugalomba helyeztető, mintegy tizenöt óv óta takarékoskodva magányo­ san ólt közöttünk : hagyott is ily kép unokaöcscse Pletrich Bélára nehány ezer forint értékű ingat- Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. GYÁR és IRODÁK ; • VI. kér. külső vácxl-űt 29—35. « J ----- < V VÁROSI IRODA és RAKTÁR: ■> ' Podmunicxkv-utcza 14. A v Gőz- és járgány cséplökészületek, számos első díjjal kitüntetett Scblick-féle szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő és egyetemen acxélekék ME" Eredeti Schlick és Vidats-féle egyvasú ekék, talaj mívelö eszközök, valamint Schlick-féle szab. HALADÁS sorbavető-gépek. Cü rakarrnánykészítő gépek, darálók, őrlő-ina Írunk és mindenn<*mii gazdaaági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marnkraleó arató­ gépek ta fiikaxxAló-gépek, szállítható mezei vasutak stb. — Elő­ nyön fizetési feltételek. Lcgjutányosabb árak. Elismert legjobb szerkezetű gyűrű- és sima- HENGEREKET, CSÉPLŐGÉPEKET, téli-, lárffány- és fel gözhajtásra- hántó ekéket, '■’/„L" különféle lánczboronákat, „Austria" sorvetff gépeket, Blunt'-féle ensilage zöldtakarmány sajtókat, JÁRGÁNYOKAT, gyümölcs- és főzolékaszaló készülékeket, • Legújabb bor- és gyümölcs-H*\j lókat, gabnarostákat, trlóröket ós kukorlcza morzsolókat, m szőlő zuzőkat h bnfjuőmorzsolőkatt Önműködő „SYPJION1.V* növény- és szőlőmU’ wiUtóhat, 5 vessző permetezőket kézi erőre, szállító készülékkel vagy a nélkül a legjobb minőségben gyártanak »« átállítanak MAYFARTH PH. és TÁRSA l'^« cmAsz. Alapitlatoll 1872. . ... . Ke.xj és kin kii, Hzabnd. - jaxdasájii fftpffyárnk. vasöntöde ás fíőzhámor BÓCS, II. Taborstrasse Nr. 76. ’ ’ i'.d.'mi..’. 375 - any, bro . ..................... bemmel •> ol?ő', ;l;Qk?.al. Árjegyzékek’ r Árpavásár NyUrán. A f. évi szeptember hó 2-án Nyitrán megtartandó árpavásárra bejelentési ivek a nyitramegyei gazdasági egyesület titkári hivatalánál Nyitván már kaphatók. Az árpavásárra vonatkozó bejelentési ivek augusztus 15-ig kül­ dendők az nárpavásár rendező bizottság* czimére Nyitráru. A legjelentékenyebb hazai és külföldi kereskedők érdeklődnek a vásár iránt s bejelen­ tették megjelenésüket, nem lehet tehát semmi kétség az iránt, hogy a vásárnak igen nagy for­ galma lesz. Ismételve figyelmeztetjük a keresett sör- és maláta-árpatermő vidékek gazdáit, hogy árpamintáikat a nyitrai árpavásáron okvetlenül be­ mutassák. Az eladás lepecsételt minták alapján tör­ ténik. Minta gyanánt 10 kg. küldendő két 5—5 kilogrammot tartalmazó erős vászon-zacskóban. A minták papiros tányérokba öntve lesznek közszem­ lére téve. Kruti*tt*in<'r Károly bécsi (IIatipt>*tra*s6 120.) gyáros számos arany ereimnél kitüntetett houilokzatfestékei haiáukbau >•> mindinkább tért hódítanak, miután telje* «en hasonlók as olajmázolástól és festZ*kszinllk tintá­ iig* miatt vállalkozók és építőmesterek nagpm ked­ velik. Mintalapok 40 különböző színárnyalatban és használati utasítások kívánatra ingjen küldetnek. QPUI IPIf ‘^e vasöntöde és gépgyár v U II Ll U II részvénytársaság BUDAPESTED. 3 i lanságot, stb. Temetése a róm. kath. egyház ; szertartásai szerint július 31-én ment végbe & I távolból megjelent rokonok és a szomszédok ’ részvéte nieiictt. Nyugodjék DőKőVéi I 10—10 600 munkás. úr-Ti Tiiimiiií wzárnoa elismerő levelek Hrrncntve .küldetnek Képviselők és v ---- -----------------..................... ..... . — oV|— „,'fozoiitiírtiidtók felvétetnek. cc �STAHEL és LENNER BUDAPEST tnrar- és lemezlyukasztó gyár. " Ajánljuk az általunk gyártott legjobb minőségű: Trieurök a konkoly és bükkönynek a búza, árpa vagy rozs közüli kiválasztására. Trieurök a zabnak vagy árpának a búza közüli és a gömbölyű magvak kiválasztására, Lencsctisztitó és ositályozó-trieurök az árpa kiválasztására és a lencse osztályozására. Osztályozó-trie űrök. . Szabadalmazott trieurök és osztályozó gépek minden gabo­ nafaj tisztitAsára és tetszés szerinti osztályozására. — Elvállalunk Qutjahr és Müller, illetve Mayer rendszerű trieurök csekély költ­ séggel a trieur beküldése mellett ezen szabadalmazott trieurökké átalakítását , . ’ . .. alom-trieurhengerek vagy burkolatai, lyukasztott vagy hasított lemezek tetszés szerinti anyagban ipari vagy gazdasági okra. Kitüntetve ont. kiállításon 1885. Budapest ♦ Árjegyzékek vagy mintakönyvek ingyen és bérmentve küldetnek. Relay és Benedek orsz. Kólpar-klál- előbb Budapest. Kitüntetve litáson 1881. KRISZTA és Társa cn Egyházi felszerelések miseruhák, és xásxlók gyára. Budapest, IV., Lipót-utcza 21. sz. Ajánlja a t ez. társulatok, testületek, egyletek s körüknek külön zászlókészitési osztályokat, mely saját mllhimzll intézettel és műhelyekkel ran egybekapcsolva, melyekben arany vagy ezüsttel művésziesen hímzett vagy festett egyházi, iskolai, kath. legényegyleti, ifjiuági, ipartestületi dMeti, tűzoltó, hányán, hadastyán, lövész, temetkezési stb zászlók h lobogók az egyszerűtől kezdve a legdíszesebb kivitelben készülnek. Itajzokat, mintákat és részletes költségelőirányzatokat készséggel küldünk. 4 8 </> </> Egyházi ruhák fs félszereltekről külön árjegyzékkel szolgálunk. MUFOGAK. Kényelmesen berendezett műtermemben egyes és egész fogsorok, a foggyökorek eltávolitása nélkül, elsó fogak pedig aranyfoglalattal kezesség mellett a szájba ügy tétetnek be. hogy a felismerés lehetetlen. — Fogak és foggyökerek Ö£) a legnagyobb figyelemmel, óvatossággal Hölgyeknek Milön műterem, befárat a kapun. ——— Molnár János, J20 •—2 ® és fájdalom nélkül huzatnak ki. Witr— g, fodrász és műfogász Balassa-Gyarmaton. •<*** Egy Jó házból származó Ifjú ugyanott tanoneznak felvétetik. dfc 2^ zi-z -ett �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1895. augusztus 4. „Xe tatarozunk kos Aránál tincnri: ** Ezt mondja egy régi közmondás. Ugyanezen találó közmondást I vonatkoztathatom | éír én~ wrcppmro”ü~ Amennyiben csakis egy oly nagyszabású, készpénzzel űzetett óriási árúmennyiséggel fölszerelt raktár képes Aaletfclciuek azt az előnyt nyújtani, hogy vásárlásainál min­ denkor jó eredményeket érhet cl. eszközölhető! Gyönyörű minták magánvásárlóknak ingyen és bér­ mentve. Gazdagtartalmú mlntakönyvek, milyenek még eddig nem léteztek szabók részere bérmentetlenűl. 2 Szövetek öltönyöhöz. lám., ásít, és esiterjáiyos bútorrattára B.-Gyarmat, Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalonok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. BRŰNN (osztr. Manncheater). 65. Legnagyobb gyári san tdjesiitetnek. * ■ " •SS Ss Egy jé házból való flu asztalos tanonczul azonnal felvétetik. raktár kelmékben ‘/« millió frt értékben. nVÁQ! ügynökök és házalók rendesen „StikaUteket, • “kelméket O • rofsky * árúja 4 czimkével ellátott szöve­ hoznak nagy mennyiségbon árúba. 131. ü Ezen visszaéléssel szemben kijelentem a t. vásárlók­ nak, hogy én az előbb említetteknek árúimat sem­ minemű föltételek mellett cl nem adom. § £ * 3238 1895. P. az. Hirdetmény. 20—17 Szétküldés csakis utánvétellel. 52-11 E szabó-kellékek Vidéki megrendelések pontosan és lehetőleg gyor­ * □C 0) 4—-Hfrtig továbbá bélései, gombok, tök, ezérnák, stb.) K* Méltányos árú, becsületes, tartós, tiszta gyapjú kelme-árúkat és nem olcsó rongyokat, melyek a sza­ bók keresetét csonkítják, ajánl: Síi karó fwky ■János, Q E Peauvien és Dosking a magas klérus számára. Elő­ írás szerinti szövetek a cs. és kir. hivatalnokok egyenruháihoz, valamint hadnstyánok, tűzoltók, tor­ nászok,'” béröltözetek részére; kelmék teke- és játék­ asztalokra. kocsik bevonásához. A legnagyobb raktár stájer, ka rintiai, tirol stb. lodenekbcn úri és női használatra eredeti gyári árakon és olr nagy választékban, milyennel 2OÓ versenyző sem képes rendelkezni. A legnagyobb választék csakis finom és tartós női kendőkben a legdivatosabb szinekben. Mosó szőve- SCHÖNFELD MIKSA, »E ac A b.-gyarmati kir. tvszék ezennel közhírré teszi, hogy a losonczi illetősé­ gű kk. Battik Sándor (Aladár) kiskorú­ sága a 2703 895. száma első bírósági jog­ erős Ítélettel meghosszabbittatott. B.-Gyarmaton, a kir. törvényszék­ nek 1895. junius 19-én tartott üléséből. Kray, 179 2-3 kir. tszéki elnök. An tény Béla, kir. törvényszéki jegyző. BIKSZADER alkallsch-moriatlsches SAUERWASSEK égvétiyes konyhasós BF'CS t^wigx a L . C Borral s gyümölcMzörpökkel vegyítve kellemes üdítő italt szolgáltat. BRC SSEL 1RM ■ BIKSZÁD GYÓGYFÜRDŐ. CURORT BIKSZÁD Szatmármegye keleti szé- an dér östllchcn Grenzo * de Szatmárer Comitates, auf cincr waldigen, vor Winden dnrch hohe Gebirge geschützten Hochebene gclegen; von SzinérVáralja (Szatmár-Nagybányaer Bahn) 2, von T'écsÜ (Ung. Nordostbahn) I Stunden entfernt. lén, szelektől magas he- ; i ; gyek által védett erdei fensikon fekszik; SzinérVáralja állomástól (szál- • már—nagybányai vasút) 2, Fécső állomástól (magy. északkeleti I vasút) 4 óra Bikszádi gyógyforrások ásványvizeinek kntkezelősége. Ajánlja c vidéken még nem ismert, az al­ Járásnyira. földön már legnagyobb Egvényes konyhasós vize kitflnü hatásúnak a kővet­ kező kórnemekuél bizo­ nyait be; Idült tüdőharat, tüdőié gdig és a kezdődő gümőkórnál idült gyomorharutaái anapunkénti hány­ ingert, fejfájásokat, fej­ szédüléseket szünteti, az *gé«z vérkeringést jóté­ konyan emeli s így emésztést és a Jó étvágyat teljesen helyre hozza. Az epe-elválasztást a májban sietteti, ax epeelválasztó utakat jó karban tartja; agyancsak oldó hatásánál fogva az egész bélcsatornat tisztán tartja. Ez ok­ nál fogva kitűnő az arany­ ér, Sérgatág, mái- és lép daganat elfen. kelendőségnek Ör­ vendő, az ásványvizek között legkellemesebb ízű s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. Főraktárak B.-Gyarmaton: Vilim Gyula, Szécsényben: PopOVlCH János, Losonczon: Biilyl János, Füleken : Bllcliler Pál, S.-Tarjánban: Mandi Gábor uraknál. 15-13. Popovics János vas- és fűszer-üzletében Szécsénybe egy jó házból való fin tanulóul felvétetik. 1 *3. 1—4 Die alkalisch-muriatische Heilquelle Bikszád Ízt von ausgezeichneter Wlrkung bel: ohronlschen Lungenoatarrh, Emphysem und beginnender Tubercnlose. Das Wasser sülitbei chron. Magencatarrh den hJínfigcn Brechreiz, Kopfschmcrz und Schwindel, iát von wolthatigem Einfluss auf die allgemeine Blutcirculation und fördert somit den Appetit und die Verdauung, und triigt in Folge seiner lösenden Wirkung zűr llcinhaltung der Gállenwege unddes gesammten Vcrdauungskaneh bei. Da­ her unübcrtrefllich bei Hesmorrhelden (goldcnc Adcr), Gelbsucht, sowie bei Leber- und Mllzanichwellung. !O Bátorfalu (Honim.) kőznég határában 33 m. hold kiterjedésű szántó- és rét sza­ bad kézből azonnal eladó. Részletes felvilá­ gosítást nyújt: özv. dr. Vargha Ferenczné B.-Gyarmaton. iga. i-i 'aiu’ F V4<J»S7- ~ ária-* * czelli M nagyszerűen halnak gyomor bajoknál, I nélkülözhetetlen és általánosan Ismeretes ■ házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvégyta- I lantig, gyomorgysngeség, bűzös lehelet, I talfu|taáo, savanyú, fslböffögés, hasmenés, I gyomorégés, felesleget, nyélkaklválasztát, I lárguág, undor és hányás, gyomorgörct I szűkülés. Hathatós gyógyszernek bizonyult I fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól I srármazott, gyomortulterhelésnél ételekkel Iés italokkal, giliszták, májbajok és hlmor- I rholdáknái. Említett bajoknál a Márlaexelll I syomoreaeppek évek óta Htü- I nőknek bixonyultak, a mit száz meg száz I bizonyítvány tanúsít. Egy kis Üveg ára I használati utaltassa] együtt 40 kr., nagy E üveg ára 70 kr. Magyarországi főraktár: Törélk I Jorwf gyógyszertára Bndmpewt, I Király uteza 1i sz. A védjegyet én aláírást tüzetesen ■ tessék megtekinteni! Csak olv cseppeket ■ tessék elfogadni, melyeknek .burkolatára ■ zöld szalag van ragasztva a kenzitu I aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: ■ .Valódiságát bizonyltom *. v ■ * A Márlsczelll gyomoreteppek valódién 1 kaphatók. P B.-uynmmton; CservonyAk Gy. és Kanitz0. gyógytArAban. Ipolyságon: Borkő István gyógyszerésznél. �8 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. BFAruyérmckkcl kltűaletvc* "VB 1895. augusztus 4. Első cb. cb kir. kimar. BBabadalm. BP Aranyérmekkel kitüntetve. OMLOK ZAT-FESTEK-G Y AR z^ Kronsteiner Károly Wien, III. Hauptstr. 120. sz., saját házában. Főherczegi és herczegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya * és hóiuortársulatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint-gyártulajdonosok szállítója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porított úllapotbanlO különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olajmázoláshoz —Mintalapok és használati-utasítások ingyen- és bér­ loc. 20—12. mentve küldetnek. layton & Shuttleworth © a) Budapest C 354/895. szára. Árverési hirdetmény. álul • bgjutányoMbb árak mailett tjánlutaak: fi na s N o mwrvMlók. <Ur*ldfc. Etfttam söü-rtik 2 is 3 ma akik Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. L-cx. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a buda­ pesti V. kér. kir. jbíróság 1895. évi 12459. számú végzése következtében dr. ifj. Draskóczy Miklós Ügyvéd által kép­ viselt Krzovan Antal javára Kossaczky Karolin és dr. Kossaczky Arnold ellen 2280 frt s jár. erejéig foganato­ sított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 761 frtra becsült szobabútorokból álló ingóságok nyilvános árveré­ sen eladatnak. Mely árverésnek a b.-gyarmati kir. jbiróság 2754/95. számú végzése folytán 2280 frt tőkekövetelés, ennek 1891. évi május hó 31. napjától járó 6°|0 kamatai és eddig össze­ sen 56 frt 86 krban biróilag már megállapított költségek erejéig B.-Oyarmaten alperesek lakásán leendő eszközlésére 1895. évi augusztus hó 13. napjának d.-e. 10 órája határ­ időül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly meg­ jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. L-cz. 107. és 108. §. értelmében készpénzfize­ tés mellett a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fog­ nak adatni. Kelt B.-Gyarraaton, 1895. julius 24. 185 1—1 Tomis, kir. jbirósági végrehajtó. NYOMATOTT AKIADÓTULAJDONOS ö> GYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSULAT OYORSSAJTÓIN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00863.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_08_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-08-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 31. szám (1895. augusztus 4.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom