https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d1e95e6e9e763c8184a08ef8a2aee027.jpg 6e6d7582474f31e7943f26da3c8916d8 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a292ca7dcfd3e6a223d307e56a21edb7.pdf 5c19a1ac67b2b75865f903657f319eb0 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. Julius 21. 29. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. árt Eliflibtiil póazik, roclamitiók é« hirdettak a kiadó* E<é»i ém 5 frt. Fél évre 2 frt 60 kr. Negyod évre 1 frt 25 kr. ires 1O hivatalból InMxendők. A lap Kelletni résiére s a Nyílt-térre vonatkozó minden ElőAxetni ciupán a kiadóhivatalba! lehet B.-Gyann>ton. közlemények a azerkesitőhöi küldendők. ■irdtetéselc árszabály aierint aiAmitUtnak. — Nagyobb éa többszöri hirdettak JuUnyoaan M&kösöltótnak. Bélyeg minden egyet beigUUaxűU kill ön 30 kr. Nyíl ttér petit tori: 20 kr. Bge=J m ■.....IX, I , _ j Előfizetési felhívás. Néhány hete, hogy & .N. L. és H. H.u a nB.-Gy. ny.-r.-k® intézkedései következté­ ben uj szerkesztőséget nyertek s határozott szabadelvű irány követése mellett megifjodtak. Ez alapon most, az első félév leteltével, a mikor a közönségnek már módjában, van lapunk felfogásával, program injával s meg­ valósításának modorával némileg megismer­ kedni, bocsátjuk ki előfizetési felhívásunkat Meggyőződésűnk, hogy a szabadelvű néze­ tlek Nógrádvármegyében szükségesnek látják, hogy a publicistika terén erélyes, határozott orgánummá! rendelkezhessenek. Közönségünk túlnyomó része mindig azon meggyőződést vallotta, hogy hazánk és me­ gyénk érdeke egyaránt a higgadt és nyugodt, de tántorinthatlanul haladó szellem érvénye­ sülését megköveteli, mely úgy az országos szabadelvű pártot, valamint a hivatott vár­ megyei tényezők nagy többségét átlengi. Elválaszthatlanoknak tudjuk egymástól az általános politikai, a szőkébb területi viszo­ nyok fejlődését Ugyanezért lapunkban heten­ ként az első czikket a politikai események kinézetének s kritikájának tartjuk fenn. A társadalmi élet jelenségeit híven fel­ jegyezzük, el nem hanyagolva bármit is, a mi jogosan érdeket kelthet, de tartózkodva minden sensatiótól s a magánélet illetéktelen érintésétől. TÁRCZA. Bár rövid, az élet . . . Bár rövid az élet, De oh derűs nékem, Ha a mennynek kékjét Szemedben szemlélem. Bár rövid az élet, . Mégis olyan édes, Ha közel az ajkam Ajkad eperéhez. Bár rövid az élet, Odve is van néki: Mikor te tanítasz Szeretni, remélni. Bár rövid az élet, Rövid a szerelmünk, De azért mi mégis Örökké szeretünk. Kubányi Béla. Kerkapoly és Kautz. Jogászkori emlék«k. E napokban a -Budapesti Szemlébenolvastam ama gyönyörű emlékbeszédet, mely­ ikei Kautz Gyula, az osztrúk-mngyar bank je­ lenlegi kormányzója - volt egyetemi tanérUrsftnak Kerkapoly Kérolynak emlékezetéi méltatta ti az Akadémia ünnepélyes ülésén Kerkapoly érdemeiről beszámolt. !,!.„■ .1 L L ggggHWWaW Macaulay, a nagy angol történetírónak ama mondása: «Az a nép lesz nagy és boldog, melynek történelme a kellő időben életbe lép­ tetett reformok sorozatából áll,» szőkébb foga­ lomban a városokra is alkalmazható. A városoknak — lévén bennök az értelmiség összpontosulva, — a korral kell haladniok, és mindama alkotásokat s reformokat életbe lép­ tetni, melyek lakóinak boldogitását s jólétét minden irányban előmozdítják. S a mily bizo­ nyos, hogy az ily városok virágzanak s fejlőd­ nek, ép oly bizonyos, hogy az a város, mely a korral nem halad, előbb-utóbb önmaga adja meg ennek az árát. B.-Gyarmat város értelmiségénél megvan az erős akarat, hogy e város a korral haladva és fejlődve, mindama alkotásokat életbe léptesse, melyek e város fölvirágzása érdekében szük­ ségesnek mutatkoznak. Azonban sajnos dologként kell megemlítenünk azt, miszerint városunk mint erkölcsi testület nem rendelkezik ama bizonyos Montecuccoliféle 3-szoros dologgal (értsd a pénzt) hogy mind­ ama szükséglendő alkotásokat egymaga, avagy e város lakóinak súlyos megterheltetése nélkül keresztülvihesse. Városunk p. o. nem volt ama szerencsés helyzetben, mint más városok, hogy regálekártalanításért százezreket kapott volna, mert a városunkban levő italmérési jogok megváltásáért járó összegek ’/io része a Zichy szeníorátus uradalomnak jutott s ugyancsak őket illeti városunkban még most is a városi vámjövedelem, bár miként Nagy Iván B.-Gyar­ mat történetében fölemlíti, a vámjövedelem B.-Gyarmaton a múlt században még a város tulajdona volt és ettől nem éppen jogosan elvétetett. Bár tehát — sajnos — városunk nem rendel­ kezik ama anyagi eszközökkel, melyek minden dolgok létesítéséhez szükségeltetnek, mégis vá­ rosunk értelmesebb polgárai, ernyedetlenül óhajtják városunkban létesíteni mindama alko­ tásokat s intézményeket, melyeket a kultúra, a polgárosodás határozottan megkíván. Két régibb keletű kérdés az, mely e város közönségét még most is foglalkoztatja. Ezek: Ismertem mindkettőt, hallgattam őket a buda­ pesti egyetemen, vizsgáztam mindkettő előtt Ezért, de meg azért is, mert tudtam, hogy a tudomány terén nézeteik sokban elágaztak, figyelmem az olvasásnál fokról-fokra emelkedett Egyszerre a következő jellemző szavakat olvasom: «Lelkűidre nézve inkább magába zárkózó és hideg tartózkodásé (már mint Kerkápoly, czikkiró) érintkezésben ritkán fölmele­ gedő, sohasem közlékeny, gyakran szögletes és modortalan ...» Tehát Kautznak is feltűnt ez gondolám, és eszembe jutott egy-két jogász­ adoma, mely akkoron közszájon forgott, mely egyrészt Kerkapoly ridegségét, másrészt Kautz Gyula finom udvariasságát legjobban jellemezte. Megjegyzem már itt, hogy rosszakarat nincs bennem, midőn ezeket nyilvánosságra hozom s hogy mindkét jeles nemzetgazdásznak Őszinte bámulója voltam és vagyok; de hiszen egyetlen tanár sem menekülhet meg attól, hogy hallga­ tói jó vagy rossz élezeket ne faragjanak reája. Es most már egyik sincs az egyetemen, az egyiket a sirhant födi, a másik azóta kegyelmes úr lett, bank-kormányzó és még nem tudom mi minden . . . csakhogy most is tevékeny és szolgálja a hazát. Áttérek tehát tárgyamra. Vizsga folyik a nemzetgazdaságtanból és pénzügytanból vagy talán a politikából; az egyik teremben Kerkapoly kérdezi a jelölt urat, a másikban Kautz. Első számú terem: Kerkapoly kérdez: Mondja el nekem, kik voltak hazánkban a legjelesebb nemzetgazdasági irók a jelen században? A jelölt elmondja Őket, természetesen felemlít­ vén Kerkapolyit is, de kihagyta Kautzol «Hát még, hát még»? kérdi Kerkapoly. A jelölt hallgat «No hát még egyet kiha­ gyott* erősködik Kerkapoly. Ajelölt consequenter hallgat. Végre Kerkapoly megsokallja a dolgot 8 kimondja maga, <hát Kautz mi a fene»? A jelöltnek kő esik le a szivéről, Ő nem merte Kautzot említeni Kerkapoly előtt. A második számú teremben ugyan e kérdést adja fel Kautz emigy: Mondja meg nekem, <kérem, jelölt ur,» kik voltak stb. ... A jelölt elősorolja a nemzetgazdasági írókat, «többek között Kautz Ő méltósága» (akkor még csak méltóságos ur volt) — de természetesen itt Kerkapolyt mellőzi. Még egy jeles férfiút elfe­ lejtett jelölt ur felemlíteni — mondja Kautz. Semmi válasz . . . Szünet . . . Hát kérem — folytatja Kautz Gyula — Kerkapoly ő excellentiája az én kedves tanártársam egyike hazánk legjelesebb nemzetgazdaságtani íróinak. A jelölt megkönnyebbülten vesz lélekzetet. Tehát ebben megegyeztek ketten, hogy egyik a másiktől nem vitatta el, hogy jeles nemzetgazdaságtani iró. De már a definitióknál volt köztük különbség. Ugyancsak vizsgánál ülnek az előbbi elhe­ lyezés szerint Kautz kérdez a jelölttől egy definíciót, ez véletlenül Kerkapoly jegyzeteit tanulta, s ezek szerint kezd felelni, — midőn félig elmondta, közbevág Kautz: <Igen, igen jelölt ur, az én kedves collegám Kerkapoly ő excellentiája ezt így mondja — hanem téved. A másik teremben Kerkapoly kezei közé ke­ rült egy olyan vizsgázó, a ki viszont Kautznak a könyvéből mondja a definitiót — mire Ker­ kapoly végig hallgatván az egészet, röviden így szólt: «lgen, Kautz ezt igy mondja, de ez nem áll.» Hanem azért, ha a jelöltek egyik Nagy súlyt kívánunk helyezni vidékünk közgazdasági életének ecsetelésére, s az ide­ vágó mozzanatok részletes, pontos és igazságos feljegyzésére. Megyénk fbldmivelési, iparos és közlekedési viszonyainak fejlesztése egyaránt jelentőséggel bír; ügyet vetünk arra, hogy minden egyoldalúság elkerülésével a közönsé­ get az e tekintetben felmerülő tevékenység iránt minél hívőbben tájékoztassuk. Egyébiránt lapunk tartalma legbiztosabb Útmutatóul szolgál arra, mit várhat tőlünk a közönség, a melynek részvéte mértékében gazdagíthatjuk részint szellemi anyagunkat Az előfizetési feltételek példányonként egy évre öt forint, félévre két forint ötven krajczár, húsz példány után egy évre nyolczvan forint. Kelt B.-Gyannaton, 1895. julius 1-én. A L. 88erk68*tÖ8ége, Balassa-Gyarmat fejlődése érdekében. �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. a vasúti és oktatásügyi kérdések. Foglalkozzunk itt eme két nagy horderejű kérdéssel. ■ * Városunk vaiuti története tudvalevőleg meg onnét datálódik, midőn a budai) est—északi xÜurajfel &sáekötteté3 szüksége legelőször föllé* patti melyí vasút azután a budapest— hatvan— ruttkai vonallal lett megoldva. Tudjuk, hogy ez utóbbi vonal helyett, eredetileg, a B.-Gyarmaton keresztül vezető irány volt kontemplálva, amint hogy eme vasút tracirozási munkálatokra városunk és vidékéről sokan — bízván e vonal kiépítésében, — előlegezett pénzüket is vesz­ tették. Hosszú idő múlt el azóta, míg végre a helyett, hogy elsőrangú, a fővárossal egyenes összeköttetésű vasutat kaptunk volna, egy reánk nézve nagy kerülő utat megtevő viczinális vonalat kaptunk. Építés alatt van most már az aszód—b.-gyurmati és folytatólagosan a b.-gyarmat—losonczi vasút Ez a vasút reánk nézve sokkalta elő­ nyösebb, mint a jelenlegi párkány-nánai vasút részben, mert rövidebb összeköttetés létesit B.-Gyarmat s a főváros közt (bár e vasút sem egészen egyenes irányú B.-Gyarmat s Budapest közölt) másrészt e vasút megyénket ketté hasiba, melynek ily módon is vasúti középpontja B.-Gyarmat leend. Igaz, hogy e vasul létesítése áldozatokat ró B.-Gyarmatra és e nagy pénz­ ügyi áldozatok iránt tudvalevőleg aggodalmas hangokat hallottunk. De lehetetlen, hogy eme pénzügyi áldozatok egyúttal üdvös és messze­ menő hatással ne volnának összekapcsolva városunkra nézve akkor, midőn városunkra nézve ily fontos vasútvonal kiépül s ha, mit bizton hiszünk, ez évszázad nem fog elmúlni anélkül, hogy a b.-gyarmat—verőczei vonal is kiépül, úgy B.-Gyormatra nézve a minden irányban kisugárzó vasutak által, a jövőnek oly perspektívája nyílik, melyet lehetetlen — minden chauvinisztikus nézettől menten — fé­ nyesnek nem nevezni Sőt meg vagyunk győződve arról, miszerint ha a b.-gyarmat—verőczei vonal is kiépül, — és ki kell épülnie — ágy B.-Gyarmaton keresz­ tül fővonalnak kell létesülni; mert egyszerű pillantás a térképre, mutatja, hogy e verőcze— b.-gyarmat—losonczi vonal jóval rövidebb lesz, mint a jelenlegi vasútvonal Budapest—Losoncz (legalább 30 kilom.) és különben máris szük­ ségesnek mutatkozik a nagyforgalmú bpest— ruttkai vonalnak megoszlása más irány felé s igy mégis csak létesülni fog a már — mint e sorok elején említettük — legelőször és régen tervezett budapest—b.-gyarmat—losoncz—rutt­ kai fővonali vasutösszeköttetés. Már most összegezve az itt elősoroltak®!, 1805. julius 21. azon konklúzióra jutunk, miszerint városunknak főakadály. De csak tőlünk függ, hogy eme vasúti góczponttá létesítése által, városunk s nagy akadályt legyőzzük vagy sem. . vidéke, ~ mezőgazdaság, **kereskedeiem s ~ipur, --- "KvZdjÜk 1 vitai Vi a gjüjtéot.----- ; r—;------- Ö felségétől kaptuk e czélra az első ado­ terén az eddiginél lényegesebb s fokozotabb kiterjeszkedési venni fog, mely utóbbi ténye­ mányt A helybeli 8 pénzintézet, mint tudjuk, első zőknek jótékony hatását, a közvagyonosodás terén bővebben kimutatni nem e sorok föladata, pillanatra hajlandó lesz nagyobb összegekkel de mely elsőrangú nemzetgazdasági tényezők a gimnázium létesítését elősegiteni. S. polgár­ javaslását határozottan várhatjuk, főkép lia társunk is e napokban 1000 Irtot adományozott még tekintetbe vesszük, hogy városunk s vidéke És remélni akarjuk, hogy megyénk gazdag, oly előnyökkel is rendelkezik, a mely másutt nagy uraitól kezdve, városunk tehetősb polgá­ együttesen nem nagyon lelhető, mint többek rai e czélra adakozni fognak. Városunk pol­ között p. o. a főváros közelsége, a nálunk gárainál ez ügy különben nemcsak közérdekű föllelhető tömeges munkáskéz, a kőszénvidék kérdés, de egyúttal magánügyi kérdés is. Vár­ megyénktől pedig bizton hisszük, hogy bár az s. t b. először kontempláll 140,000 frtot elejtette, Bízvást nézhetük tehát egy jobb jövő elé! mégis csak nagyobb összeggel támogatni fogja Áttérünk most már városunk másik megol­ a megyei székhelyen létesítendő főgimnáziumot. dandó nagy kérdésére, értjük a gimnáziumi Hiszen e főgimnázium a megye tisztviselőinek kérdést az élőbbén tárgyalt anyagi kérdéssel is fog szolgálni. ellentétben, — városunk szellemi kérdésének Bízunk a jelszóban: *Nógráda közügyért !» is nevezhetünk. A legtöbbet persze a kormánytól kell vár­ Már a hetvenes évek elején keletkezett ná­ nunk. — A kormánynak álláspontja tudvalevő­ lunk a gimnáziumi kérdés, midőn arról volt leg az, hogy csak akkor alakiba át polgári is­ szó, gimnázium, vagy polgári iskola létesit- kolánkat gimnáziummá, ha erre kellő támoga­ tessék-e városunkban ? Tudvalevőleg, azok ma­ tást tőlünk nyerni fog. Nem tudjuk még, hogy radtak fölül, kik a polgári iskola létesítése mily nagy anyagi áldozatokat kér tőlünk e mellett harczoltak. Ma már belátjuk, hogy vá­ czélra a magas kormány, de a kormánynak, rosunk lakóinak elsőrangú s főszükségletét ké­ tekintetbe kellene venni, és azt nekünk 0 pezi a főgimnázium létesítése. Az okok, melyek kellene fejteni, hogy ezen főgimnázium nem­ e gimnázium létesítése mellett szólnak, már csak B.-Gyarmat érdekeinek, de egyúttal 3 több év óta eléggé gyakran és alaposan lett város, még p. B.-Gyarmat, Ipolyság és Szécsény kifejtve és azokat itt ismételten fölhozni szük­ érdekeinek is fog szolgálni. Ipolyság alig 1 ségtelennek tartjuk. A közszükségletből kelet­ . órai fekvéssel van tőlünk kényelmes vasúti kezett eszmék s dolgok,önmaguktól vetődnek összeköttetéssel, Szécsény pedig jövő évben fel és kémek megoldást, s azokat mestersége­ alig ’/< órai vasúti távolságra lesz tőlünk. sen előidézni úgy sem lehet. Azonban ama Hogy 3 város körülbelül 15000 lakossal jő nézetben vagyunk, ha elérni akarjuk azt, hogy részben intelligencziával, mely 3 város közt, a főgimnázium ne valamikor hosszú évtizedek kettő megyei székhelylyel is bir, nem bir teljes múlva, létesüljön, de létesüljön még ebben az középoskolúval, ehhez kommentár nem szüksé­ évtizedben, úgy e czél elérésére, az eddiginél gelletik. fokozotlab tevékenység szükségeltetik. Hogy Bezárjuk e sorokat azon óhajtással, vajha sikert érhessünk, cselekednünk kell. Kérdjük:' városunk jó géniusza a fentiekben vázolt anyagi hol a gimnáziumi bizottság, melynek már rég és szellemi felvirágzására irányuló aspirácziókat meg kellett volna alakulni? Mert: amit tenni mielőbb megvalósítaná. akarunk, jobb előbb ‘mint később megtenni. S. A Föltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a gim­ náziumi bizottság erre hivatott egyénekből mielőbb megalakitlassék s ezt az ügyet erélyeA bronz-korról az Ipoly vidékén. lycscn kezébe vegye. Tekintsünk Zala-Egerszcg- vagy Szegszárdra. Irta éa felolvasta a július 7-ilci muscnm-tiranlati kötgyűlés alkalmával Pintér Sándor. Ezen városok is máig gimnázium nélkül voltak, (Folytatás.) de erőteljes akcziót fejtettek ki e téren s mű­ ködésüket siker koronázta; mert ez idén mind­ A Major-hegyen tudtommal ép urnát még senki két városban a gimnázium megnyílik. Jól tud­ sem talált, nem is valószínű, hogy találtatni fog, juk, hogy ismét csak a pénzkérdés itt is a mert ezen begynek alkalmasabb oldalrésze régebb LBEjaajTJ! u vagy másik könyve vagy jegyzetei szerint jól elkészültek, a hallgatókat nem buktatta meg a két jeles férfin. Ezen utóbbi mondat valóság, a többi inkább adoma, de jellemző és mond­ hatom, sok igaz van benne. Dr. Sz A. Jeruzsálemi út. A Mjk. firtUI /•fyMW •/•mát kWit Jw, III.. De ők még sem indítanak pert az égiek ellen. Ha kérded Őt, miért halad őrületeden, gyorsan, a gyönge, törékeny ember, s miért mozdulatlan a nagy, a végtelen Messiás ? Ha a kertész siet­ teti a fának a virágzását, a fa el vész« , ezzel a csöpp poczíssel fog neked-, s a jogait köve­ telő életnek felelni. Mert rosszul mondtam, ha azt mondtam, hogy Jeruzsálemben nincs költé­ szet, ott is sejtik a poezist. A borutlan, csilla­ gokkal hímes ég, megtanítja őket szép dalokat pengetni, egy oly lanton, melynek egyes húrjai már rég elpattantak. A titokzatos hold Őket is vonzza, — reszketőssel vonzza ismeretlen sej­ telmek felé. Mennyi áhitat, mennyi mélység van egy jeruzsáleminek a pillantásában, ha azt az ég felé emeli ’ Mily sokat is vár Ő az égtől! Azok a csillagok neki aranybetüs költemények, jóslatok, a szabadságról, a Messiásról. A végte­ lenség nostalgiája seholsem oly mély, a messzi világok utáni vágy seholsem oly fájó, mint Jeruzsálem szent ég kárpitja alatt. Hogy moso­ lyog le a kék felhő Jeruzsálem szomorú ormaira, puszta kertjeire; Jeruzsálem olyan hervadt, olyan Öreg s a felhő olyan viruló, olyan fiatal, szinte naiv-boldogságból. Sok magasztos fáj­ dalmat látlak már ezek a felhők, de sok, sok meghaló, fönséges idillt is. Ott ül a romok mellett egy hófehér aggastyán, szemeiben szelid tűz lobog, vonásain komoly nyugodtság tükröződik. Boldogságról ezek a vonások nem tudnak beszélni, azok csak árva­ ságot, árulást, száműzetést s nyomort ismertek — ezekről rettenetes dalokat tudnának zengeni. De azok a vonások némák, el nem árulnak semmit. Szivének viharzó indulatait elaltatta Jeruzsálem; hiszen nemcsak őt hagyták el, — elhagyták, száműzték Isteni is! S ha Isten pusztult hajléka körül béke van, az ő szivének se szabad indulatoskodni. S azóta le vannak az ajkak zárva, ha egy szomorú emlék tolja fel magái, de (oly belőlük, ha kell, a vigasz, — dúsan, miként méhek lépes sejtjeiből a méz. Térdein egy eleven szemű pajzán kis gyerme­ ket lovagoltál: unokája. A gyermek oly gond­ talanul mosolyog; Jeruzsálem romjainál csak egy gyermek, csak az ártatlanság tud mosolyogni. Kié ez a fal? kérdi a gyermek, — a romra tekintve. Az Istené. S miért nem építi fel? Az öreg szemeibe könyek tolulnak; hányszor kérdezte már ő s vele együtt ezer lángész, ezer szent és bölcs ugyanezt; — « nem kaptak rá annyi feleletet sem, hogy e kicsiny gyermeket kielégíthessék. S hányszor fogja még e gyermek ugyanezt kérdezni, talán addig, a meddig 6 is nagyapa lesz s lesz egy olyan kis unokája, mint Ő most, a ki ismét csak ugyan azt fogja kérdezni. S ki tudja fog-e Ő világosabb feleletet adhatni? Az öreg mig igy átengedi magát gondolatai­ nak, fájdalmasan sóhajt fel s szemei önfeledté­ ben, könyekkel telnek ineg. Apa miért sírsz? szól a gyermek, karjait az öreg nyaka köré fonva, mert a jó Isten nem akarja a falat fölépíteni? — majd fölépítem én s a gyermek kicsiny kezeivel összerak kövek­ ből egy apró pyramisl, s boldogan mutogatja nagyapjának, — hogyha a jó Isten nem épit, majd épit 6! S Isten ezt látja s — nem segíthet. Amott egy fiatal nő karjaiban egy kicsiny leányka dalolja azt a hires, sziklát lágyító, igény­ telen, egyszerű dalocskát, — s az esti szellő együtt dudolász vele halk muzsikát: Siói a kakas már, Majd megvirrad már: „Zöld erdőben — tik meiőben Sétál egy madár.“ Micsoda madár? Ah! micsoda madár? . Sárga lába, gyöngy n atája, Engem oda vár. Várj madár, várj, Mikor lest ax már, Ha ax Isten neked rendel, Tied leszek már I . S az oly lágy volt, mint a hajnali kék égen ringó felhő s oly mély, mint nz éjszakai erdőzugás. Mennyi íyra, mennyi érzelem, mennyi dallam volt e hangokban, elárulva a szív min­ den sejtelmét, minden litkál. $ Isten ezt hallja s — nem segíthet. Sok ilyen idillt látott a romokat bearanyozó hold, s lolkemre mondom, nem közönséges idillek ezek. �1895. július 21. idő óta náutatik, meredekebb oldala pedig köves, filígran-készitmények valónak, sunyira töredékok, padmalos ős csuszamlós lóvén, emlékezetet meg­ hogy alkalmazásukat csakis sejteni lehet haladó idők óta birkalegelö, inelyckhex ha a szél Egy leletben hegyesre csucsorodé 0 drb füles és ráporesőnek romboló működését is hozzávesszük, gomb is találtatott s etek formája olyan, hogy előliünk Hiúnak mindamaz okok, a melyek már feltűnés nélkül hordhatnék ma is ruhánkon. Elő­ különben is felszínre jutott cserép-edényeket da­ fordult egy bróni-öv is, valószínűleg éppen úgy rabokra törték. viselte a derékén egy bronzkori őstermetű és A földfelületen ezer szájúra heverő cserepek darázsderekú nő, a mint mauap is viselik a bronzegyöntetű készítési módra és anyagra vallanak s öveket. A sodronyból hajlított közönséges lánczalighanem az itteni temetkezési szent-helynek darabok sem ritkák. ogyedárúságát képezték, föltenni lehet ezt abból, Igen gyakori a vitéikötés formán vékony sod­ hogy a durvább készitményú bronztárgyak mellett ronyból hajlított karika-gyóngy is, vájjon a ruhá­ éppen oly anyagú s ék ítmény ü cserepek fordulnak nak vagy a bajfonadéknak roltak-e ezek díszít­ efö, mint a légidén sebben készült tárgyak mellett, ményei? sejteni sem lehet. Találtatott durva holott ez más bronzkori urna-temetőkben nem készítésű aranyozott üveg-gyöngyszem i«, de nagyon xigy van s ha szegényebb is a bronztárgy, d«» ritkán s ha más nem, even üreg-gyöngyök igazolják, változatos az agyag-edény anyaga is, formája is. hogy a Dolányban temetkezett bronzkori népek Azon tárgyakat, melyek a Major-hegyen oly kereskedelmi összeköttetésben voltak a fenikiaikkal, bőven találtattak, használati szempontból három kik az időben világkereskedelmet űztek a tenge­ osztályba lebet sorozni és pedig : ren úgy, mint ma eselekszi azt az angol. 1. Ékszerekre. Az ékszerek között kell fölemlítenem a puha 2. Gazdasági eszközökre. aranyból készült vitézi ötésű zárt gyűrűket, kari­ 3. Fegyverekre. kákat, melyeknek egy része reezés, a többi része pedig sima, a durván öntött vastag gyűrűket s Az ékszertárgyak között leggyakoribb és leg­ boglár töredékeket. változatosabb a bronztű, ezek n.'gysága a 10 Több arany sodronyból mesterileg ö? szeli aj litott cmtöl a 60 cm. között váltakozik. Ékítményük,* helyesebben mondva értékes voltuk a tű fejének, karika volt már e helyről kezemben s azokat gombjának milyenségében nyer kifejezést. Vannak pontos súlymérés alá vettem és azt tapasztaltam, egyszerű lapos karikafejű, három tagozatra osztott hogy a nagyobbak 22 grammot, a kisebbek pedig hordó-idomú, kalap-idomú fejes tűk. A kalap­ 12 gramm súlynak feleltek meg. Számtanilag idomú fejes tűk kis füllel vannak ellátva, melylyel arányos súlyokat tekintve, azt kellene föltennünk, valószínűleg az öltönyhöz voltak kötve, láttákra hogy ezek ékszerek is, karikapénzek is lehettek azon gondolat ébredhet fel bennünk, hogy e füles egy időben. Az egyiptomi képírás, helyesebben papi írások között van egy kép, hol egy férfi két tűk speciális tájviselet bizonyságai. Végül vannak bengerkúp-idomú tűk, ezek azon­ tinót tart fékénél, a másik pedig egy ily arany ban a legritkábban fordnlnak elő s czifrázatuk karikát nyújt át a hivatalosan kirendelt mérlegelő­ fenikiaí jellegre vall. Ritkán ugyan, de előfordul­ nek, minden bizonynyal oly étéiből, hogy a karika nak oly nagy tűk is, melyeknek használata szembe- súlya megállapittassék. A bronzkori ember talán még a mai embernél szököleg alkalmatlannak tűnik fel. Úgy látszik, mintha a bronz-korban élt embereknél is lett is hiúbb volt, mert mig a mai ember pénzzel volna s ez átcsapott az Ízléstelen szélsőségbe tárczájában elrejtve tartja, addig a bronzkor em­ éppen úgy, mint ma — avagy ki ne látott volna bere értékét, illetve pénzét mint ékszert magán már oly férfiút, kinek kézellő — manzsetta —I viselte s mutogatta, hogy mások is lássák a gombja csaknem egy egész lópatkót, futó-lovat, gazdagságát. Ha már akkor is lett volna jöve­ kerékpárt tüntet fel, avagy nem kell-e sokszor delmi és tőkekamatadó, bizony aligha mutogatták félve kikerülnünk oly nőt. kinek haj fonadékában volna magnkon aranyaikat. Azon arany tárgyak, melyeket én mint a Major­ valóságos dárdák s hun scitha nyilak vannak. Hát hegyen találtukat már láttam, súlyban jóval meg­ bizony a feltűnni vágyás és hiúság, no meg a haladnák a kilogrammot is. - • gigerliskedés ha nem a kőkorszakból, akkor mínVan gyűjteményemben a Major-begyről egy * den bizonynyal a bronzkorból szállott reánk. A tűk után legnagyobb számban a nyitott és borsónagyságú arany golyócska is. Vájjon a Mátrazárt karikák következnek, semmi ékítmény nincs hegység ősbányáibóí nem-e ily gömb-alakban rajtuk s igen egyszerűek, aligha nem kézi gyűrűk jutott az arany Dolányba, s itt dolgoztatott fel sodronynyá, ékszerré, avagy karikapénzzé ? Föl­ és fülbevalók vitának. tennünk lehet is, szabad is, de tudni nem. Van igen sok sallangszerű apró tárgy, vékony * (Folyt, kör.) sodronyból boglár-töredék s mert ezen tárgyak Vagy nem volna megható, midőn meggör­ nyedt hajótörött aggastyán remélni tanítja, a soha még nem csalatkozol! csecsemőt? Ha költő volnék, elnevezném Jeruzsálemet az Istenség foszlányokra tépett, golyófurta zászlajá­ nak, bíborának szakadásait a remény, a hit arany paszománya tartja össze. A selyemmini rongy is selyem, csakhogy a rongyokközött, a legtragicusabb, legtiszteletreméltóbb rongy. . Igen, Jeruzsálem az Istenség rongyokra tépett zászlaja, s jönnek a kis s a nagy haiczosok meg­ hajolni a magasztos zászló előtt, s a fáradt küzdők az emlékezet forrásából töltik meg kis h nagy korsóikat. De nemcsak a hivő ember szív erőtt ott a romoknál, fejedelmi sasok is olt próbálgatják hatalmas röppentyűiket/) talán ők is sejtik, hogy valaha Isten ott lakott a moh fedte fa­ lak között? Vagy kiszenvedelt társaikat jönnek meglátogatni, kik ott nyugosznak a kemény mész-sziklák alatt? Lehet, mert sok merész sas aluszsza örök álmát, ott a romok közelében, a míg éltek Őrült sebességgel szelték a felhő­ ket, de mérges gyíloktól találva, még sebeseb­ ben zuhantak alá. 8 most tevék tapossák szen­ telt hamvaikat! A szerény madárdal, költészet, — fejedelmi sasok mérkőzése, a költészet egyik elragadó formája. S ha igaza van a költőnek, hogy a költészet olyan, mint az álom, hát akkor ignz az is, hogyha Jeruzsálem szép álmát Títus tig­ ris üvöltése, s saját gyermekeinek végsóhaja föl is zavarta, majd ha megifjnl Isten szerel*) Tömegraon rajxanak a fehér n«(nlc a Mrtifflt ormok felett, — valamikor fekete hollók kArngtak ottan — a ««*ok dözték ők«L Jx^yonek Áldva. 3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. mese: a bájos Zion. s ismét álmodni fog, lesz akkor gyönyörű szivárványos költészete is. (Folyt, köveik.) Két Kray Jakab. Történeti elbeszélés VITÁLIS MÓRTÓL. (Folyt) PODOLIN. Podolin Kézsmárklól északnak egy és fél órányira a Poprád partján fekszik, a város árkokkal volt körülvéve, melyek vízzel voltak megtölthetők, az árok felett emelkedett ki a kőfal, mely a városi körülzárta, az árkok felelt felvonó hidak voltak, a falakon belől a törések magasában járni lehetett. A falakból bástyák és tornyok emelkedtek ki. A város Őrcsapatot is tartott, az Őrcsapatot Wybranczen név alatt ismerték, ez elnevezés a lengyelektől maradt vissza. Megemlitendőnek tartjuk, hogy 1701-ben II. Ilákóczy Ferenc* fejedelem a bécsújhelyi börtön­ ből kiszökvén, november 11-én a podolini klast­ romba rejtőzött el, nehány napig itt időzött, onnét folytatta útját Lengyelország felé, ott, a hol tartózkodott, a tornyot most is Rákóczy tornyának nevezik. Történetünk idejében a lakosság vászonnal kereskedett, onnan kerültek ki a legszebb len­ vásznak, s midőn pedig még a lengyel koroná­ nak elzálogosított városa volt, itt tartattak a nagy húsvásárok (volnicza) minden szombaton; e vásárok Szent Mihályiéi egész a nagy hétig tartattak. Jelen korban elmúltak már a vásárok, a falak részben romba dűltek, azoknak romjai is csak imitt-amott láthatók. Vélemény és kérdés try ictulú ojryben. A helybeli héber hitű lakosok folyamodtak az iránt: engedtessék meg nekik, rég fenálló szer­ tartásos szokás alapján, nehány kijelölt aktának sodrony-zsinórral továbbra is leendő elkülönítése?) A minap megtartott város-tanácsi gyűlésben megjelent keresztény képviselő tagok közül senki sem akarhatott azon, senki jogát nem sértő indít­ ványból pártkérdést csinálni, s igy általános bele­ egyezéssel el is fogadtatott a város bírája által formulázott, a felterjesztést elrendelő végzés, s előttem csakis az a kérdés maradt megfejtetlen, a melyet itt a nyilvánosság utján is bátor vagyok feltenni: vájjon most, mikor a hazának héber vallású polgárai és a többi összes honpolgárok közt addig századok óta fenállott válaszfalak mintegy varázsütésre végkép lebutítanak, érdeké­ ben ál Ihat-e magának a tisztelt zsidófelekezetnek, hogy a mindent nivelürozott igazán liberális alkotmányos aera első hajnalán, még oly, a nagy Kossuth által 9avas obscuritásn&k* nevezett ósdi traditio emléke, egy zsinórok által megkötött elkülönözködés alakjában továbbra is fentartassék? Mert hiszen lehetnek és igenis vannak a nemietek életében oly kimagaslóan dicső mozzanatok, melyek­ nek megörökítése a legkésőbb unokáknak is kell, hogy kegyelet tárgyát képezzék, de vájjon fenforog-e itt ebhez csak messziről is hasonlítható esemény? Nem. Sőt ennek az ellenkezője forog fen; mert, a mint tudjuk, a zsidófelekezetüek nemcsak Olasz­ ország nagyobb városaiban, in speczie Rómában, Velenczében, Milanóban stb. voltak a középkor egész tartama alatt a keresztény vallásunktól Ghéttők által elkülönítve, de más országokban és különösen hazánkban is akkép korlátolva, hogy bizonyos községekben a kijelölt zsinórokon túl terjeszkedni, vagy lakházat épiteniök, illetőleg a Ghetto-vonalon túl lakniok is tiltva volt, habár ez p magyar nemzetnek vele született, türelmességénél fogva nem vétetett oly brutalitással gya­ korlatba, mint más, a mienknél miveltebbeknek nevezett népeknél; de hogy a tilalom>mégis fen­ állott, s adott esetben érvényesíttetett is, arra szolgálhatok a többi közt egy esettel Nógrádvármegye Osécse községéből, a mely esetnek a rövid története az volt, hogy: az ötvenes évek közepén -Baumel Sámuel, csécsei tekintélyes lakos nagy­ bérlő megvette a Malatinszky-családtól ennek ottani •) Nem engedély végett folyamodott a hitköuég elöl­ járósága, mert ilyet a helyhatóság nem Is adhat, do csupán nyilatkozatra kérte fel, v^non nincs-e kifogása a város közönségének a zsinórok ellen? Surk.**) ••) Nem mondtam, hogy a városbatósághos folya­ modott engedélyért, hanem csak, hogy folyamodott (már élőbbről). P. L A Roxer-gyerekek nagy nehezen várták a szombatot; szombat reggelén Mariska és Pál korán keltek, midőn a kocsi előállott, boldog­ ságuknak nem volt határa, búcsúzás közben a mama oda szólt Mariskának: Müllerékel meg­ látogasd, mert jól tudod, hogy a stubnyai fürdő­ ben megigértem nekik, hogy alkalom adtán meg fogom Őket látogatni. — Meglátogatom őket jó anyám. Juczi néni Margarelha leányával igen szívesen fogadta az érkező gyerekeket, a néni nem volt ugyan olyan vagyonos, mint Roxerék;de azért minden kényelemmel el voltak látva; Margaretha kis termetű, barna leányka volt, egészen ártat­ lan arczczal, különben igen víg kedélyű, Okos leányka volt, Mariskát végtelenül szerette, meg­ érkezésüknél örömében tapsolt, egész nap kér­ désekből és feleletekből állott; Pál olt hagyta a nőket, a városba ment pajtásokat keresni. Másnap Podolinba egy fiatal ember érkezett, de csak gyalogosan, Oborceánékhoz elállt; ott is nagy volt az öröm, a keresztapa már hét év óta nem látta kercszlfiát; a fiatal embert folytonos kérdésekkel ostromolta, Jakab minden kérdésre az Ő higgadtságával meg tudott felelni, kedélyes modoránál fogva a keresztmamával sokszor tréfálódzott, mi által többször "meg­ neveltette a két Öreget. Midőn már a kérdésekből kifogytak, Kray a helyi viszonyokra vitte át a társalgást s örült annak, hogy Podolinban nincsenek vallási viták s igen jó viszonyban élnek a pápisták a luthe­ ránusokkal. , — Keresztapám, hát Kloinókkal hogy vannak ? — Nagyon jó viszonyba vagyunk, kötelünkbe laknak, azokhoz is vendégek érkeztek, Kleinnéval találkoztam, mondotta, hogy a Roxor -------------- �4 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. derék lakóházit, ki ia tixette a után oarjődés mind annak árát; megszabott • mellett a ház lett nem sót még illetéket is • Miért? övé. at — mert Vajda-Veret Lidia csecsei birtokain ő, Azért, a kinek lakháxra volt szüksége, énre revén, a Baumel ott it kifesxitve volt s mintán sxiráki zsinór korlátján túl fekszik, Baumel ast c*. kir. átengedni jószerével fifikus akarta; a oúmzett hogy Malatinsxky-féle hát at által megvett úrnő Baumel a .ex /űcapa- előtt járásbíróság nem ellen c/taée possidendi* pert indított, a mely évek hosszán keresztül az époly vagyonos, mint az elv megmentéséért (a nécsényi, sxiráki ét b.-gyarmati tolidáritan zsidósággal) Baumelnek ét tártainak mert hiszen került, áldozatra minden nehány néhai ezer István, Bodnár kész forintjokba mint a lás tartatik B.-Gyarmaton, 1895. évi aug. hó 13-án a 16. honvéd-gyalogezred kezelő bizott­ ságánál. A b.-gyarmati állomás számára a 16. honvéd-gyalogezred 2. zászlóalja részére 1895. okt 1-től 1896. szept. végéig terjedő időtartamra szükségeltetik naponként: 4500 grammos széna 7, 1700 gr. alomszalma 7; ágyszalma négy havonként 30 méterm.; kemény tűzifa havon­ ként télen 22, nyáron 7 köbméter; a szállítandó élelmi ezikkek évi szükséglete körülbelül áll: szénában 115, alomszalmában 44 mm.; leteendő bánatpénz szénára 20 frt, szalmára 15 frt, tűzifára 30 frt» coliigáit elvtársak ügyvéde, maga emlité előttem, hogy Baumel ót kirándulásáért a hely­ minden színre, a illetőleg a bíróság elé, 100 törvényszék elé került tán végre a bécsi legfőbb vége mégis az lett, pernek naponkint! a lépcsőzetes felebbezée foly­ forinttal honorálja, hogy eme legfelsőbb forum a felperesi keresetnek helytadó első bíróság ítéletét végső is megerősítette s Baumelre fokban és tárnáira nézve a pénz is, a posztó is odaveszett. No, és önök az megőrőtiteni? ily zsinórokat akarják maguknak Végre bátor vagyok azt a kérdést tenni, önöknek Összes nem lakosai elég ax, megelégszenek? Ők minden zsinórok, az a mivel ország azzal t minden függelékek képesek a liberális alkotmány i. hogy többi hogy nélkül is gazdag adományait élvezni ? Hiszen az Önök kívánsága kicsiben csak­ nem ahhoz hasonló, mintha a francziák a Bastille-t, a spanyol mórok ivadékai az autodofés akarnák visszaállítani és az 0 dicsőséges zetüknek vagyis az egykori nokságnak pedig ilyet örökké tartó se Isten, se .Pás trop de zéle* az máglyát emléke­ szolgaság- és zsar­ Ünnepet szentelni. Már ember nem kívánhat. mondja a francxia. A szándék indítványozók részéről, kétségkívül, jó volt, de éppen az izraeliták önérzete szempontjából, a kik iránt én mindenkor elfogulatlan, illő megbecsülés* sel viseltettem, nézetem szerint, nem felel meg a jobbra fordult idők kívánalmainak. Pajor István. A pozsonyi kir. IV. honvédkor, parancs­ nokságtól vettük a következő pályázati hirdet­ ményt: <3742. g. o. szám. Hirdetmény az alább megnevezett állomáson elhelyezett m. kir. hon­ védcsapat élelmi és anyagjárandósági szükség­ letének biztosítása iránt A biztosítási tárgyahl Losonczi hírek. Losonca, 1895. Júlia* 18. Ma egy hete tartotta itteni ref. egyházunk a Sxigyártó Sámuel kir. tanácsos halálával megüre­ sedett gondnoki állásának betöltése és egyház­ tanácsának kiegészítése czéljából az egyházi tör­ vények által előirt módon választó közgyűlését A kitűnő állásra osztatlan egyhangú bizalommal Szilassy Béla ő nagysága, ref. egyházunknak ed­ digi egyszerű állásában is híven buzgólkodó tagja lett érdemileg méltatva. Megválasztatása kitörő éljenzés kíséretében történt Az Ő tanácsnoki helye Bankóé Gedeon miveit iparos polgártársunk meg­ választatásával töltetett be. Igazi ünnepszámba vehető tehát a múlt vasárnap és annyival inkább, minthogy ax uj gondnok által adott fényes diszebéd is követte, mely délután 2 órakor a Vigadó nagytermében Klamarik Danó páratlan vendég­ lősünk kiállítása szerint ment véghez. Ex ebédre hivatalosak voltak a helybeli többi egyházak elnö­ kei, a városban levő főbb hivatalok főnökei, az egész ref. egybáztanács és ezeken kívül ez egy­ házunk főbb emberei. A negyedik fogásnál az ünnepelt ö Felségére emelt poharat, Farkas Ká­ roly az aranyszájú egyháztanácsnok a megválasz­ tott új gondnokra; «m^jd Illyés Lajos az egyik lelkész a többi vallásfelekezetek megjelent elnö­ keire, úgymint: Török Zoltánra a rk. egyház­ tanács világi elnökére, Margócsy József ev. lelkész, Búsbak Ádám felügyelő, Sternlicht Vilmos izraelita hitközség elnökeire. E hivatalos toasztokon túl, Illyefalvi lelkész Szilassy Aladárra, mások a jelen­ levő gr. Czebriánra, a távollevő, de sürgönyeik­ kel képviselt Degenfeld grófokra; majd követ­ keztek a viszonzások, a melyek alig akartak véget érni. Hogyis? mikor a jó borok mellett még a pezsgő is csaknem .folyt s 60 kros szivarok árasz­ tottak illatos füstöt, Rudi bandája pedig húzta a 1895. július 21. kitűnő régi és új nótákat Nem csoda, ha ily kedvező körülmények között ax ebód esti 7 óra­ kor ért véget. ------------. _ Említettem Rudi bandáját is. Ennek most a fürdői évad alatti honléte csodaszámba vehető. Nem utazott el egy fürdőbe sem. Tapasztalata az, hogy a fürdői kereset felül nem múlja az itthonit •s azon felül a fürdőben való lakás teljesen kényel­ metlen. 8 jó is, hogy így határozott, mert most mily zene hanginál mulattunk volna és mily zene hanginál mulattak volna kisdedóvóbelí ki­ csinyeink mindjárt másnap a hétfői napon, a me­ lyen az ő nyári kirándulásuk, vagyis az ö úgy­ nevezett majálisuk tartatott Esti 6 óráig tipegtek mindnyájunk örömére. Ez időtájt' váltotta fel őket az ifjúság, mely nagyobb erővel és friss kedvvel látott hozzá a táncznak s folytatta az öreg est beálltáig. Az ifjúság mulatsága annál lelkesebb volt, mivel ez alkalommal messze távolból ide nyaralni jött, vagy erre átutazó ékes hajadonok vendégkép voltak jelen e mulatságon. Tolname­ gyéből Sár-Sz.-Lőrinczről itt voltak láthatók az ottani lelkész Sántha Károlynak bájos leányai, egyik szőke, a másik barna; ott volt látható Eperjesről a szép Korcsek Aranka, Pozsonyból a szellemdús Trsztyénszky Jolán, Orosházáról Sassék stb. ltjaink meg is mutatták, hogy méltányolni tudják a szerencsét, a melyben minket e vendé­ geink megjelenésűkkel részesítettek s ugyancsak megforgatták, ez által emlékezetessé téve itteni idézésüket Rudi is, mintha sejtette volna, hogy a hölgyek egynémelyike zongora-művésznő, élénk lelkesedéssel húzta csárdásainkat. Pedig e ban­ dának ez idő szerint kettős gyásza is vám Épen a múlt napokban kísérte jelenlegi, Hanel Ferencz nevű karmesterét a csendes partra. S ugyancsak e napokban temettük Prohászka Alajost, aki a mellett hogy háztulajdonos volt ezermesternek is volt mondható, aki a kertészeten kívül a zene minden eszközén tudott nemcsak játszani, de ta­ nítani is s aki mint ilyen nemcsak Rudi zene­ karának volt több ízben tanítója, de dalárdánkat is nem egyszer oktatta, ünnepélyekre vezette, szóval benne a losonczi zeneakadémia volt össz­ pontosítva kicsiben. Kár érte l 68 év daczára, még jól nézett ki s szélbüdés vetett véget életének, ö jóllehet Csehországból származott; fiai és leá-. nyai mind magyarok lettek s most édes anyjuk vezetéknevét a „Pacséri* nevet vették fel. S nem fejezhetem be soraimat azzal a hírrel, hogy a sertés-vész már kidühöngte volna magát Napról napra 15—20 darab pusztul el. Már ar esetek száma a 800-at meghaladja. • Hirek és különfélék gyerekei hosszabb időre náluk lesznek, te talán ismered is őket? — Palit ismerem, jó barátom és ha megen­ gedik, meg is fogom őket látogatni — Látogasd is meg, két szép leánynyal is fogsz ott találkozni Podolinra annál kedveseb­ ben fogsz visszaemlékezni. Ebéd után Jakab összeszedte magát, Kleinékhoz ment át, már oda menőben találkozott Pállal ki a legszívesebben vezette el nénjéhez, az otthon levőknek bemutatta őt, mint legjobb barátját; az egész háznép örömmel fogadta, a látogatásnak azonban Mariska örült legjobban; miután a további látogatás jövőre is megen­ gedtetett, Kray minden idejét a családnál töl­ tötte, ezen a keresztszülők nem is csodálkoz­ tak, sőt természetesnek találták, hogy kereszt­ ünk Kleinéknál tölti az idejét, tudva, hogy a lányos háznál több élvezetet talál, mint az öreg kereszt szül ők körében. Kraynak eddig nem igen volt alkalma Maris­ kával egyedül találkozni ott léte alatt azonban a véletlen kiszámításnak nevezhető, többnyire egymás mellé Ültek, egyes beszédből észre le­ hetett venni, hogy a két fiatal egymás iránt érdeklődik, az együttlét mindkettőjükre boldog­ ság volt A hét egy délutánján jött oda Kray, Mariska épen Müllerékhez volt készülőben. — Jó, hogy jön öcsém uram! szólt n néni, Mariska Müllerékhez akar menni, lássa, mi egész várossal jó viszonyban vagyunk, csak épen etekkel nem, no, tudja, egy kis városi pletyka az egész, épen most tanakodunk azon, hogy mehetne oda Mariska, mert bizony azok a városon kívül a majorban laknak, először messze is laknak, másodszor pedig ily feszült viszonyok között nincs nagy kedvem oda ki- ballagni; Margarethát pedig épen nem bocsát­ hatóm, mert a pletyka is ő körülötte forog. Pál, tudja ég, hol kószál, — már pedig Mariska szándékát nem tagadhatom meg azért sem, mert az anyja ráparancsolt, hogy tegye meg a látogatást. — Mondok én -valamit néném asszony, ha reám bízza Mariskát, én szívesen fogom Őt oda kisérni s haza is hozom. — Hogy ne bíznám önre, édes öcsém uram, sőt örülök neki s megment a hosszú úttól. — Már most csak az a kérdés, nem lesz-o Mariskának ellenvetése ? — Miért volna, hisz’ önnel mindig öröm lenni. A fiatalok elmentek, ez volt az első eset, hogy egymagukban lehettek. Míg a városban mentek, közömbös dolgokról ment a társalgás, midőn azonban elhagyták a várost és átmentek a keleti kapun, már messzi­ ről meglátták a lomniczi úton egymagában álló majort, Kray nem tudta magát visszatartani, megállt és Mariskának egész Őszintén szerelmét bevallotta; Mariska boldog volt, komolyan hall­ gatta a fiatal ember vallomását, a felelettel azonban adós maradt, csak egy gyenge kéz­ szorítás volt a felelet. Müllerék házához érve, azokat hon nem ta­ lálták, minek mindketten örültek. Visszamenő­ ben Kray újra előhozta érzelmeit, most már Mariska is bátrabb volt, bevallotta, hogy őt viszontszoreti. Az útnak egy hajlásún történt e két vallomás, Kray körülnézett, magokban vannak-e, nincsenek-e tanúk, s midőn meg­ győződött, hogy sem bámuló, sem hallgató nincs közelükben, Mariskához hajolt, őt megcsókoló, csókja viszonozva lett. (Folyt, kör.) Személyi hírek. Gr. Degenfeld Lajos főis­ pán e hét végefelé a székvárosba érkezik, hol a központi hivatalokban a vizsgálatokat fogja megtartani. — Br. Roszner Ervin Máramarosvármegye főispánja tegnap B.-Gyannnton volt, honnan Szécsénybe utazott A nógrádi ev. egyházmegye tisztikara a 6 évi megbízatás lejártával lemondván, a vá­ lasztások megejtendők lesznek. A szavazás elő­ ször a főesperesi és felügyelői állásokra fog megtörténni. Ezen állásokra az egyházak sza­ vazatai augusztus hó 31-ig Pékár Lajos kiérdemült főespereshez, mint a szavazatbontó bi­ zottság elnökéhez Tamasiba küldendők be. Nógrádvármegye th. közutalnak, építési, kezelési és fenlarlási kiadásairól, másrészt az érintett kiadások fedezésére szükséges bevéte­ lekről szerkesztett 1893/4. évi zárszámadása, a közigazgatási bizottság 1252. számú határozata értelmében lotárgyaltalván és megállapítást nyervén, erről a vármegye közönségét oly figyelmeztetéssel értesíti az alispán, hogy az em­ lített zárszámadás, az 1890. L-cz. 22. §-a értelmé­ ben, f. évi julius 15-étől, julius 30-áig, hivatala iktató helyiségében, közszemlére kitéve leend, a mely időtartam alatt, egyesek a zárszámadás ellen felszólalhatnak, s felszólalásukat Írásban, a kitételi idő tartamának lejárása napjáig hozzá benyújthatják. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Sxilárdy Ödönnek a Síécsénytöl Endrefalva, Szalmateros, Karancs-Ság, Ság-Ujfalu és Kis-Hartyán irányá­ ban a magyar királyi államvasutak Pálfalva állo­ másáig, esetleg Kis-Hártyán tói Kökényes puszta és Kaparó-telep érintésével a magyar királyi állam­ vasutak Kís-Terenno állomásáig vetetendő helyi­ érdekű gőtmozdonyú vasútvonalra megadott elö- �1895. július 14. munkálati engedély érvényét a lejárattól siáiuitandó további egy évre megadta. A b.-gyarmatl főgymnasium. Épen négy hónapja, hogy a vármegye küldöttsége gróf Degenfeld Lajos főispán ur vezetése alatt a b.-gyarmati főgymnásium létesítése érdekében tisztelget dr. Ív lassies Gyula, közoktatásügyi miniszter úrnál, ki a nyert előterjesztések alap­ ján készséggel megígérte a törvényhatósági székhelyen szükségesnek elismert középiskola felállítását, ha viszont az érdekeltség is hoz az ügynek némi áldozatot. Hogy tehát az ige el­ végre megvalósuljon, kívánatos, hogy várme­ gyénk intéző körei a miniszter ur ügyeimét újból felhivatják az ügy tovább fejlesztésére. A modus procedendi most már az lenne, hogy a miniszter ur megbízottat küldjön B.-Gyarmatra, aki itt a vármegye és város közbenjöttével szakszerű megállapodásokat létesítsen. Mozognunk kell és szótanunk, mert néma gyer­ meknek anyja sem érti szavát. Lám a zala­ egerszegiek alig egy évvel kezdtek előbb mozogni, mint mi balassa-gyarmatiak, s főispánjuk és a többi mérvadó férfiú buzgó utánjárása foly­ tán már odáig fejlesztették, az ugyancsak pol­ gári iskolájuk beolvasztásával kért főgymnasiumjuk ügyét, miszerint annak I. és Il-od osz­ tálya most szeptember 1-én már megnyílik. Zalaegerszeg a telken kívül 40 ezer forintot ád az állami építkezéshez és évi ötezer frtot a fenntartási költségekhez; Zalavármegye ha­ sonlóképen évi ötezer forintot; úgy, hogy ilykép az államnak 15 ezer forintnál többet alig fog kelleni évenként ez intézetre kiadni, teljes befejeztével A helyzet e tekintetben B.-Gyarmaton kedvezőbb, mert itt a polgáriiskola telke kíválólag alkalmas pótépitkezésre és minden szükséges intézmény beállítására. A továbbra is fenntartandó polgári leányiskola számára pedig a város talál majd máshol kellő elhelyezést Megjegyzendő, hogy Zalamegye szék­ városával Égerszöggel szemben a kormány na­ gyobb mérvű követelést hihetőleg azért támasz­ tott, mert nevezett vármegyében már van két főgymnasium, t i’ Kanizsán, Keszthelyen, s ezeken kívül egy alreáliskola Sümegen. A b.-gyarmati főgymnasium könnyebb felállítását illetőleg hallottuk azt is, liogy a kormány sze­ retné kimódolni, hogy n Selmeczbányán lévő két gymnasium közül az egyik beszüntettessék, s ennek erői átvitessenek. Balássa-Gyarmatra. Eljegyzés. Komlóé Ignácz, b.-gyarmati szár­ mazású, özv. Kohn Adolfné fia, bécsi kereskedő e bó 16-án jegyezte el Bellatinczon (Zalam.) dr. Messer Samu orvos kedves, művelt leányát: Téréit. Balassa-Gyarmat képviselőtestülete julius 17-én városbiró elnöklete alatt rendkívüli köz­ gyűlést tartott melynek érdekes tárgyát képezte a m. kír. állam vasút-társaság, mint a szab, osztr. magy. államvasutak jogengedményesének az Ipolyság—b.-gyarmati vasút subventiója tár­ gyában B.-Gyarmat város közönsége ellen foly­ tatott peres eljárás, illetve — mert az ügy jelenleg a kír. Curia előtt * van, a két alsóbb bírósági marasztaló ítélet alapján fenyegető végrehajtás lehető kikerülése. A képviselő tes­ tület utasította a város biraját, hogy ez irányban a fenforgó számos méltányossági ok lalbu-vetésével az állarnvasuti képviselőséget a város­ sal szemben bizalmas várakozásra, hogy ne­ mondjuk kulans eljárásra iparkodjék bírni. z\. folyó ügyek letárgyalása után városbiró egész­ ségi tekintetekből négyheti szabadságidőt kért, mit a képviselőtestület annál inkább kész volt megadni, mert a bíró múlt évben a királyié • fogatán nagy munkája miatt semmi szünetet sem élvezhetett. • Az • An Inger Testvérek- ezégje. Nehány héttel ezelőtt hire járt, sőt a lapokban is fel volt említve, hogy B.-Gyarmat legrégibb keres­ kedése az Aninger-féle vaskereskedés magán kézből eladatik; sőt megnevezték az új firmát is, mely annak helyébe lép. Örömmel értesü­ lünk, hogy ez a kombináczió a tervezgess stádiumján túl nem ment, s a tekintélyes ezég, — tovább is feltartatik. A losonczi főgymnasium Értesítője. Vár­ megyénk ez időszerínt egyetlen főgymnasiumjának a múlt tanévről kiadott értesítője műve lődéstörténet szempontjából kiválólag érdekes egy munka; mert abban az immár huszonöt­ évé állami gymnasiumnak — o nagy folyam­ hoz hasonlítható intézetnek tulajdonképí erede­ tét is feltárva látjuk. Ez eredet mint tisztavizű Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 5 csermely vissz a csörgedez háromszáz évre. férfiaknak a száma, kik előtt a gyalog nagy Tény ugyanis, hogy a Losonczun 1590 körül | távolság szó elvesztette régi értelmét; mert na megalakult ev. ref. egyház csakhamar megal­ eszükbe jut, teketória nélkül fölpattannak vas­ kotó iskoláját is, melyet fokonként a lyceális paripáikra s rövid nehány óranegyed alatt főiskola niveaujúig — emelt, s melynek biztos Szécsényben, Ipolyságon, Losoncz vagy Váczalapjaira az állam könnyen emelhette fel 1870- városában teremnek; sőt tudunk rá esetet, ben — a nevezett ev. református, valamint az hogy két-három nap alatt (közben pihenőket is ugyanoltani ágostai ev. egyházzal és Losoncz tartva) a Szepesség ózondús fenyves fürdőit s városával kötött szerződések értelmében a ta- egyéb hírneves tájait is, mint például a Csorba­ nitóképezdén kívül, a gymnasiumot is, kezdet­ tót felkeresték már kerékpáron járó sporlsmanben ugyancsak mint kis gymnasiumot, de 10 jeink. Nem számítottuk össze, de látásból kö­ évvel később már teljes nyolez osztályúvá fej­ vetkeztetve, azt hisszük, a b.-gyarmati kész lesztve és uj díszes palotába helyezve el azt. bicziklisták számát bátran tehetjük tizenkettőre; Az értesítőben 70, nagy alakú nyomtatott lapon vájjon nem vélnék-e tehát az illető urak elér­ felettéb érdekesen írja meg e gymnasiumnak kezettnek az időt, hogy valamely megfelelő a fentiek szerint mondhatni háromszázados czim alatt egyletté alakuljanak, s ilykép azok történetét a főgymnasium érdemes tanára: számára is, kik egymagukra hagyva nehezen Ambrus Mór> ki ez által szolgálatot tőn a tudnak boldogulni a testedzés e kitűnő terén, hazai tan ügyirodalomnak és szolgálatot várme­ lehetővé tennék annak használatát: sőt követve gyénk és különösen Losoncz városának. Lehe­ a classikus görög nemzet jó példáját, verse­ tetlen itt csak dióhéjba szorított vázlatát is nyeket is rendezhetnének. Hogy egyébként a adni e történetnek; de régiség-búváraink vagy társulás e terén sem fölösleges, azt számtalan paedagógusaink közül, remélők, akad mqjd, város példája mutatja. aki nehány tárczaczikkben méltatni fogja e tör­ A Komjáthy Jenőnek emelendő síremlék ügyé­ ténetet, melyet mi ezúttal csupán jelezni kí­ ben Kirchner Béla elnök és Palágyi Lajos jegyző vántunk. A G resits Miksa főgymn. igazgató mint néhai Komjáthy Jenő síremlékét létesítő ur állal nagy gonddal szerkesztett Értesítő tar­ bizottság vezetői a következő szövegű adakozásra talmának többi része is az intézet humanitárius való felhívást, illetőleg gyűjtő ivet bocsátotta működése és berendezéseiről ad számot; ismer­ szerkesztőségünk rendelkezésére: teti ugyanis a kebelében 18 év óta jótékonyan .Síremléket Komjithy Jenőnek!* Csaknea két évtlműködő -Ifjúsági segélyző egyesület—et, az xedeu kereszti!!, távol a nyilvános élettől, költői ma­ «Ifj. dal és zenekör»-t, a tornaoktatást az állami gányában alkotta Komjáthy Jenő fönuárnyalő poétái ' müveit, melyekbe napfényei lelkének páratlan nevét, intézet létrejöttétől napjainkig; kimutatást ad rajongását öntötte a tOneményes ideálizmuzát örökítette a főgymnasium tanulóiról a lefolyt 25 iskolai meg. Csaknem két évtizeden kereaxtGl áldozott a ma­ évben; végre 17. szakasz alatt, ismerteti az gyar költészet oltárán, de soha tapsot, babért, Jutalmat intézet utolsó esztendejét a tanügy minden nem várt, nem kért éa nem is nyert kortárzaitőL Halála gyűjtötte össze először müveit • midőn nagy szen­ vonatkozásában s a szülők és gyámoknak felvilá- ! előtt vedéseiből végre megváltást talált, a magyar közönsé­ goiitással szolgál. A 144 nagy ocL oldalra ter­ get és irodalmat egyszerre érte az a lesújtó hír. hogy jedő füzet tehát joggal a losonczi fő-, illetve egy kiváló költőjét elvesztette és az a fölemelő hír. középiskola monográfiájának mondható. Volt hogy e költő müvei először megjelentek. — Csak a halál előérzete bírhatta Komjáthyt arra, hogy először nyil­ pedig az intézetnek a lefolyt isk. évben 316 vánosságra lépjen s el kellett öt veszítenünk, hogy mü­ tanulója, kik közül 150 volt losonczi, 116 Nóg- veit megismerhessük. — 8a költőt, ki életéből mit rádm. egyéb részeiből, a többi pedig máshonnan. sem kért kanizsaitól, halála után megilleti az, hegy síremlék ékesítse hantjait 0 megragadó Az I. osztályba járt 86, a Il-dikba 58 tanuló, közköltségen szép müveket ajándékozott nekünk, i ni — mással miért is azokat párhuzamos osztályokká kellett nem fejezhetvén ki hálánkat — állítsunk neki sirkövet. alakítani. Hogy egyebet ne mondjunk, ez az Jeltelen sírban poriad a költő. Állítsunk emléket fölébe egyetlen adat is amellett szól, hogy várme­ híjánk, kegyeletünk egyetlen jeléül 1 — Kérjük a kögyénkben és pedig Balassa-Gyarmaton a má­ xVnséget, adakozzék a nemes czélra i kérjük különösen a boldogult költő Író- és tanártársait s a különböző sodik főgymnasium felállítása nemcsak indokolt, tantestületeket, tegyék szerény adakozásaikkal s gyűj­ de sőt égető kérdés. tésekkel a síremlék felállítását lehetővé I — Kelt BudaKözlekedési akadály. Lapunk tárgyalta már peten, 1895. április 9-én. — Adományok Kirehnor Béla röviden azt a hídépítési és utfelemelési mun­ tanár caimére Budapestre, a fővárosi kir. tanfelügyelőséghes (VUL Pál utcza 4. as.) küldendők. Adományok kálatokat, melyek a b.-gyarmat—zólyomi tör­ | nyilvánosan nyugtáztatnak. vényhatósági ut kezdetén, Balassa-Gyarmat ha­ Ax eddigi {gyűjtés eredménye 16 firt 50 kr. tárában, az Ipoly árterén foganatosíttatnak, s Ezen összeghez hozzájárult a b.-gyarmati Takarék­ melyek egész a Nagyhidulczáig benyúlnak. E pénztár 10 írttal, Vannay Ignáez 1, Aninger több mint egy kilometer hosszúsága vonalon László 1, Cservenyák György 1, dr. Feledi Ferenci a vállalkozók egyszerre indították meg a mun­ 1, Bende Gyula 1 úttal, Berczeller József 50 kát, egyszerre szedték fel a régi ut fedanyagát, krral. Felhívjuk lapunk olvasóit: hogy megyénk és szedtek szét két vagy három hidat s az szülöttjének síremlékére adakozni s ez által ke­ itteni roppant nagy forgalmú gyalog- és kocsi­ gyeletét az elhunyt költő iránt kifej esni méltózközlekedést afféle ideiglenes átkelőkre terelték tassék. A beküldendő összeget nyilvánosan nyug­ le. Hát, hiszen, száraz nyári időben ez még tázzak. Lapunkhoz a Budapesten létesült .Nógrádi nem volna nagy baj, de a junius hava máso­ Kör* 3 frtot küldött. dik s junius hava első felében uralgott nagy­ A Jul. 6-lkl „Skarabeusz44 tánczmulatság si­ mérvű esőzések annyira feneketlen sárossá és keréhez felülfitetősekkel a következő urak járultak, gödrössé tették ez átkelőt, hogy azt tengelytö­ kiknek nemes cselekedetéért az asztaltársaság há­ rés, elrekedés s -tengeri betegség» nélkül hasz­ lás köszönetét ez utón fejezi ki: Baintner Arnold, nálni alig lehet. Ugyanazért, a kényszerű hely­ Heks József dr.f Pollacsek Rezső, Feledi Henrik, zet méltánylása mellett is, a nagy közönség Démusz János, Feledi Ferencz drM Bárt Mór érdekében komolyan figyelmeztetni kell a (Budapestről), Kieszig Endre (Tordáról), Darvai munka felügyeletével megbízott vármegyei m. Armin, Vezély Pál, Kanitz Ödön, Meisxner József kír. építészeti hivatalt, hogy e türhetlen álla­ és Bárok Jakab 1—1 írtjával, Pecze Károly poton segítsen, mert különben itt a közlekedés (Budapestről) 51 krt, Gerö Mór dn, Grosz Mór, még 3—4 hónapig lenne tűrhetlenül akadá­ Petrovics László, Fodor Ferencz, Kozma Béla, lyozva. Bárth József, Balás Ferenci, Horváth Danó, Van* Névnap. Csesztve-puszta-Galibán Frőlich Fri­ kay Géza, Wolf Ede, N. N., Tóth István. N. N., gyes földbirtokos névnapja alkalmából f. hó Szegedin Bernát, Révész Dezső dr„ Gansel József, 14-én vendégszerető házánál díszes társaság Gonda Károly, Machleid Jenő, Torbicza János, gyűlt össze, leginkább a vármegye előkelőbb Kis Jakab, Quittner Sándor, Nágel Dávid, Kohn Ferencz, Ligeti N., PethŐ Gyula, Paudler József, fiatal uraiból. Olt voltak: Forgách Antal gróf, Buttler Ervin és László bárók, Von dér Becke Himmler Bertalan, Szendrő Ferencz, Vida Kál­ báró, Madách Uiszló belügyminiszteri titkár, mán, Tátrai Győző, Ludovics Lajos, Rigócz Mór, Madách Pál és Imre, Simonyi Dénes, dr. Ybl Gansel Náthán, N. N. postatiszt 1—1 koronával. Felix, Hanzély Márton, Béke Béla és ifj. dr. Községi és körjegyzői szaktanfolyam. Fáy Albert szolgabirák, — Pongrátz Abris, Szolgabirói hivatalunk beküldte hozzánk a toronHanzély Gyula s. a. L földbirtokosok. A fényes tálvármegyei községi és körjegyzői szaktanfo­ terítékű ebéd alatt tósztok mondattak a házi lyam szabályzatát. Ezt a tanfolyamot a kormány, urra, mint ki egyházának és iskolának áldozat­ továbbá Torontálvármegye és az ottani közsé­ kész buzgó derék jótevője. Volt czigányzene, gek segélyezik. Lapunk szűk tere nem engedi, paraszltáncz is, mely nagyon . tetszett az úri hogy a szabályzatot a megkereséshez képest társaságnak, midőn a főurak rakták a ropogós egész terjedelmében közölhessük, mindazáltal a csárdást a pórleányokkal. főbb részeket kivonatilag a következőkben Biozllcli-sport. Tavasz óta városunkban is tesszük közzé, figyelmébe ajánlva azokat az mindegyre szaporodik azoknak az előre törő érdekelteknek. A tanfolyam Nagy-Becskerek �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 6 rendezett tanácsú városában, a megye székbe* lyén van elhelyezve. A tanfolyam egy osztály­ búi áll, kezdődik minden év szeptember hó 1-én a tart a reá következő év junius hó végéig, megnyitásához mindenkor legalább 22 hallgató felvétele szükséges. A tanfolyamon a következő tantárgyak adatnak elő, u. ni.: Az első téli félévben: 1. A magyar közjog (különös és főtekinttettel az ország alkotmányára, a képviselő­ választási eljárásra, az állampolgárságra, az állampolgárok közjogi viszonyaira, az egyházak jogállására. Magyarországnak a társországokhoz és Ausztriához való viszonyára). 2. Tiszti irály­ tan. 3. Pénzügytan. A neinzetgazdaságlan álta­ lános elvei Az államszámvitellan. 4. Közegész­ ségügyi igazgatás. 5. Magyar magánjog az osztrák polgári törvénykönyvvel 6. A törvény­ hatósági és községi önkormányzat 7. Vallás­ ügyi igazgatás. Különösen a magyar egyházjog aiapelvei, egyházi szolgáltatások, kegyúri jog, adók s párbér, házassági ügyek. 8. Magyar köz­ igazgatási jog általános része, különös tekin­ tettel az ország közigazgatási, bírói, katonai, egyházi hatóságainak szervezetére. A második nyári félévben: 1. Politikai közigazgatás. Nép­ számlálás, statisztika, be- és kivándorlás, ille­ tőségi ügy, bejelentés, utlevélügy. 2. Kihágási törvény. 3. Pénzügyi jog. Egyenes adók, had­ mentességi dij, közadók kezelése. Közvetett adók, bélyeg és illetékek, egyedáruság, italmé­ rési jog, az útadó s az e körüli eljárás. 4. Katonai közigazgatás. Véderő, honvédség, nép­ felkelésre vonatkozó törvény s védtörvényi uta­ sítás, különösen a sorozás, felmentés, nősülés s nyilvántartás. Katonai Beszállásolás, beszállá­ solás! pótadó, lószükséglet fedezése, előfogat és élelmezés. Mozgósítás. 5. Közgazdasági igazga­ tás. A birtokviszonyok rendezésére vonatkozó törvények ismertetése, kisajátítás, vízügy, mező­ rendőrség, vadászat, halászat, selyemtenyésztés, méhészet, borászat (filoxeraügy), erdőtörvény (faiskolaügy). AUategészség s állattenyésztés, 6. ipar- és kereskedelmi s közlekedésügyi köz­ igazgatás. Igarügy, házaló kereseskedés, vásár­ rendtartás mértékek és sulyok, közutak és vámok az utrendészettel, posta, távírda, telefon. 7. Magyar magánjog különös része. Csőd-, váltó-, és kereskedelmi jog általános ismertetése, telekkönyvi rendtartás, községi bíráskodás, végre­ hatási törvény, kézbesítés. 8. Közoktatásügyi igazgatás. Népiskolai, óvodai, közép- és felső iskolai rendtartás, iskolai számadásügy. 9. Tör­ vényhatósági és községi háztartás, számvitel és és pénztárkezelés az utadóÜgygyeL 10. Köz­ igazgatási eljárás. Különös és főtekintettel a községi közigazgatási eljárásra (ügyvitelre). A tanfolyamra felvétetik, a ki az 1883. I. L-cz. 6. g-ában előirt elméleti képzettséget igazolja, továbbá az is, ki ezt igazolni nem tudja, de azt, hogy az 1883. évi 1 t-cz. életbe lépte előtt és azóta is megszakítás nélkül mint jegyző vagy segédjegyző működött A felvétel iránt * akár szóbelileg, akár irásbelileg lehet jelent­ kezni minden év augusztus hó 15-ig. A felvé­ teli kérvényhez az okmányok eredetiben vagy hiteles másolatban csatolandók. A felvétel iránti kérvény a tanfolyam igazgatójához adandó be. (Nagy-Becskerek, megyeház, I. etn. 12. ajtó.) A tanfolyamhallgatók évi tandija 30 frt, mely egy összegben fizetendő. Szinészet Csak egy vendégre» még pedig nem éppen kellemes vendégre: a forró időszakra vol­ tank elkészülve és íme a múlt hét egy kellemes meglepetésben részesített, amennyiben egy nem várt másik — még pedig kedves vendéget is hozott közénk, L i. Török Inna kisasszonyt, a budapesti nemzeti színház egyik szeretetreméltó fiatal tagját E vendég megjelenése uj élénk­ séget hozott színkörünkbe, néhány telt házat csinált és kellemes élvezetet nyújtott a mflbarátoknak, mely annál jobban esett, mivel arra az idén már nem is számítottak. • A fiatal vendégmfivésznő az uj iskolának hive, melynek a nagy Duse — ha nem is megteremtője, de bizonyára legkiválóbb képviselője. A verizmus hatalmas elve a színészet terén is utat tör magának, érvényre kívánja juttatni a játék természetességét és sutba dobja az álpátoszt, a lehetetlen pózokat és mesterkélt arczjátékot. Legyen a színpad mindenben hű tükre az élet­ nek, ez főéivé ezen iránynak. Onnan van az, hogy amely közönség az ezen elveken alapuló színjátékhoz hozzá szokva nincs, sok mindent hatástalannak, színtelennek fog találni es azt a .színész tökéletlenségének tudja be. A fiatal vendégmfivésznő, kinek fejlődésében tavalyi vendégszereplése óta nagy haladás mutatkozik, eddig 3-szor lépett fel, t. i. a •Prole­ tárok*, a «Dolovai nábob leánya* és a •Vas­ ember* czimfi színmüvekben; mind a három színdarabban szép eredménynyel játszott, s valamennyiben voltak hatásos jelenetek, ott l. i. ahol az érzés, a szenvedély erősebb kifejezést igényelnek, melyekért a közönség zajosan meg­ tapsolta és több ízben maga elé hívta. Mindenesetre nehéz a vendégművésznek ilyen helyi viszonyok között teljesen érvényre jutni, miként ezt már Náday vendégszereplésénél is észleltük, hol annyiféle külömböző körülmény,különösen a színésztársaknak — gyakran hibá­ jukon kívüli — készületlensége zavarólag hat reá. Épen ez okból nem eléggé róhatok meg azon színészek, kik ilyen alkamakkor nem készülnek megkettőzött szorgalommal szerepeikre, mert ezáltal magát a társulatot komprommittálják és rontják annak renoméját. Mindjárt e helyütt dicsérőleg megemlítjük Nagyfalussy Júliát, ki nemcsak szerepe szöve­ gének alapos megtanulása által teljesítette jól kötelességét, hanem a «Dolovai nábob leánya* czimfi szinmfiben Szentirmayné szerepét meg is játszotta bravúrosan. A hét műsora a következő volt: Vasárnap délután a «Suhancz», este pedig a • Kis alamuszi > ismételve, kedden a «Nagymama* vígjáték Csikytől, szerdán a <Proletárok* színmű Csikytől, csütörtökön a «Dolovai nábob leánya*, pénteken a «Primadonna* és szombaton «A vasember* szinmfi Csikytől. Kizárólag a társulat tagjai által előadott színdarabok közül legjobban tetszettek: a<Kis Alamuszi és a <Nagymama*. Az elsőben Hegyi Janka és Lővey tettek ki magukért, azonkívül Bérezi Marinak is igen hálás szerepe volt; az utóbbiban ugyancsak Bérezi Mari, a czimszerep­ ben, továbbá Nagyöilussy és Lővey emelendők ki. Külömböző szerepekben megemlitendők még Gyurmán Aliz, Vertán Anna (mint Lángó Sze­ rűim), Vámay Zseni és Bessenyei (mint Tarján főhadnagy). Végül nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy a «Proletárokban »-ban egy második • vendégmfivésznő* t. i. a kis Székely Margitka is lépett fel, aki meglepő bátorsággal és ügyes­ séggel adta elő Senki Gáspárnak jól betanult szerepét D. Zs. Losonci—Blaha—Dobó. Ezt a három nevet gyakran emlegették együtt utóbbi időben; adott pedig okot erre azon körülmény, hogy Blaha Dobó társulatánál háromszor vendégszerepelt és vala az első estén igen csekély, a másodikon közepes számú közönség, a harmadikon pedig zsúfolt ház. Ennek okát sokféleképen magyarázgatták és sokan zokon vették Dobótól, hogy drágára szabta a helyárakat, sőt azért a mi losonczi levelezőnk is erősen rátámadt. Nohát legyünk igazságosak! Azóta megtudtuk, hogy Dobóék a nemzet csalogányának három estére körülbelül 900 frtot fizettek, a napi költséget átlag 30 frlba számítva, a három este csaknem 1000 forint kiadás volt; hogy ezt bevehessék, a helyárakat jelentékenyen fel kellett emelni, amit különben Dobó Losonczon két év alatt — bár sokan vendégszerepeltek nála — soha sem lett. Azért tehát szent a béke és kívánjuk, hogy Dobóék az uj losonczi színházban kellő erkölcsi és anyagi eredménynyol működjenek, Gyászrovat. Ismét egy öreg polgár: idősb GaAl Lajos hagyta itt örökre e földi hazát, hogy átköltöz* zön n jobbikba; mert bizony nevezett polgár­ társunk, aki hosszabb időn át Balassa-Gyannat város állatorvosi tisztségét töltötte be köz­ megelégedésre, ax utóbbi időben már felettébb kínos volt az élet. Július 16-án éjjel vált meg attól 72 éves korában, özvegye, férjes Öt leánya s mester-fla s ezek hozzátartozói gyászolják elhunytét. Koporsóját a ravatalról városi elöl­ járók emelték a gyftszkoesira, s átalában rész- 1895. július 21. véttcljes volt a temetése, e korábbi időkben vidám kedélyű és senkinek nem vétő polgárnak. Nyugodjék békével. Fekete Béla, házas-nényei birtokos Petrozsényban (Hunyadvm.) júl. 15-én, élete 57-ik í évében, hosszas betegség után elhunyt. Hült tetemeit Házas-Nényére szállították s olt e hó 18-án helyezték a családi sírboltba. Prohaszka Alajos, a losonczi ezermester, aki külföldről származott oda, s meglehetős ! vagyonra lelt szert. Losonczon 68 éves korában elhalálozott. Közgazdaság. A trieszti általános biztosító-társaság (Assicurazioni Generali) f. é. május hó 11-ón tartott 63. közgyűlésén terjesztettek be az 1894. évi mér­ legek. A zárszámadási jelentéséből látjuk, hogy a társaság életbiztosítási dijtartaléka 1894-ik évi deczember hó 31-én 43.200.401 frt 59 krra emel­ kedett, míg kár és nyeremény részesülés! tartalékok cziméu 1.083.976 frt 46 kr. vezettetett uj szám­ lára elő 1894. deczember 31-én az érvényben volt életbiztosítási töke összegek 169.929.625 frt 03 krra emekedtek; az életbiztosítási ágban az év folyamán bevett dijak 7.074.156 frt 18 krt tettek. A tűz és szállítmány-biztosítási ágakban a dij és illeték bevétel 9.819.270 frt 01 kr. volt, a miből 2.778.822 frt 46 kr. mint díjtartalék és 602.905 frt 69 kr. mint kártartalék lett minden tehertől menten a jövő évre átvitelezve. Az 1894. deczember hó 81-én érvényben volt biztosításokért a jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 30.541.700 frt 64 krra emelkedett Károkért az 1894-ik évben 9.737.614 frt 48 krt fizetett ki. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk fejében 272.139.320 frt 99 krnyi igen te­ kintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 51.009.119 frt 80 kr. esik, melyet a társaság 158.254 káresetben fizetett Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetére alakított tartalék 1.190.544 frt 33 krról 1.091.467 frt 11 krral gyarapittatott úgy, hogy az 1894. deczember 31-én 2.282.011 frt .44 krt tett ki, daczára annak, hogy a kisorolás alá eső és a névértékükön beváltható értékpapírok csakis név­ értékükön vétettek fel a mérlegbe, míg a nyere­ ség tartalék alapszabályszerü mérvében, a részv.töke fele összegében, vagyis 2.625.000 frtban, a kétes követelések tartaléka 80.000 írttal változat­ lanul fentartatott. A társaság biztosíték alapjai az idei átutalások folytán 54.990.003 frt 34 krról 58.071.673 frt 84 krra emelkedtek és következőképen vannak el­ helyezve: 1. Ingatlanok és jelzálogi követelések 7.886.069 frt 48 kr. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 4.388.122 frt 25 kr. 3. Letéteményezett állampapírokra adott kölcsönök 52.314 frt 51 kr. 4. Értékpapírok 39.020.240 frt 59 kr. 5. Tárcza váltók 284.735 frt 02 kr. 6. Folyó­ számlák (Adósok a hitelezők követeléseinek levo­ násával 1.244.297 frt 40 kr. 7. Készpénz az in­ tézet pénztáraiban és u bankoknál 1.520.894 frt 59 kr. 8. A részvényesek biztosított adóslevelei 3.675.000 frt — kr. 0. é. 58.071.673 frt 48 kr. Ezekből több mint 15 millió magyar értékekre esik. Az elért 818.536 frt 92 krnyi tiszta nyereményből a társaság osztalékul részvényenkint 120 frtot aranyban vagyis 300 frankot fizet A közgyűlés az eszközölt uj választásoknál az jgazgató-tanács magyar tagjait Hegedűs Sándort és dr/Jókai Mórt egyhangúlag ismét megválasztotta. Szerkesztői Üzenet. *«. M. úrnak B.-Gyarmat. Alkalmi csikké terje­ delme miatt mai számunkból kimaradt, utolsó pontját azonban itt közöljük : . . . Ezen cső) lebegett előttünk, gyarmatiak szeme előtt, midőn tevékeny részt vettünk a Budapesten léte­ sült -Nógrádtncgyei kör“ megalkotásában és áldásos működést vélünk teljesíteni annak felvirágoztatása által, mert ez akkor, midón a távolban lánczszemenként összetartó egységgé fűz, mely tagjait egyenként erköl­ csileg, esetleg anyagilag is támogatja, az összesúg, különösen a nógrádi tanuló ifjúság érdekeit meg­ védi ; — itt szülőföldünkön körünk eszméit terjeszteni és ezen, főleg városunkban fennálló kasztszerü társa­ dalmi rendszert vagyunk hivatva megszüntetni és a tár­ sadalmi teljes egyenlőség elvét keresztül vinni . . . Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1895. .július 14. 7 Körjegyző arak és községi elöljáróságok figyelmébe. A fősz vény táráxaig kiadásában megjelenő összes hivatalos «* niayiínnyomtatirdnyok, nemkülönben a most elkészült Legbidotabbax tlő szer poloskák, balkik, koavhaférgek, molyok m a háziálla­ tok parazitái elles »tb. atb. mezörendöri nyomtatványok és a jelenleg uralkodó SERTÉSVÉSZ-KIMUTATÁSOK DARVAI ÁRMIN nndihnib'k meg, ahol u Unuoag nyomtatványraktárát tartja Pontos & yyors cxpcditióM nevezett ezéy Jó hírneve kczeekceiik. Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető I SCHÖNFELD MIKSA Iám, ®t. és esiteuályos MlomtlSra B.-BTámat, Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern Ízlésű, különféle fa* és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalonok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljés berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. Zacherlin a legbiztosabban hat! Öl, pusztít, mint semminemű^ más egyéb szer mindennemű rovarokat és ezért van az egész, világon annyira elterjedve éb használatba réve. Ismertető jele : lepecsételt üveg és a név •Zacherl.4 . Vidéki megrendelőiek pontosan és lehetőleg gyor- B.-Gyartuaton ; Bayer Károly, Ben kő József. Cservenyák György. Elwnfuhrcr Lajos. Felcenhurg Tivadar. Hummer Mihály, Kanitz Ödön. Szommer Károly; Vilim Gyula. Winter Armin; Ipolyságon: Dombó Károly, Trautwcin Dániel, Salgo-Tzrjánban: Both Béla, Eri^dmann József, Grossberger Mikna, Grossmann; Ignícz, HolAczy Guazláv, Korév Dániel. Majernik József. Mundt Gábor, Okulicsányi Lajos, Schleicher Pál, Hlieglifx Jakab uraknál. s‘J 10—5 Egy jó házból való fiú xiztaloi tanonczul azonnal felvétetik. 52 — 9 131. Mmntnauin»KmgauaninBnamainantM 00111 IPl/'féle vasöntöde és gépgyár- ** *«*yák«. irodák* * * - VI. kér. külső vúcxiút 29 -35. < : -------- Im I; * részvénytársaság k VÁROSI IRUDA és BAK TAB : - IBLIIAPESTEW. * Podmtinicxky-ntczn 14. 9 Gőz- és Járgány csóplókészülctek, számos első díjjal kitüntetett Schllck-félc szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő eyetemex aczélekék ) MP* Eredeti Schlick és Vidats-féle egyvasú ekék, talajmívelő eszközök, <"tR?* IIA D A l> Á H sorbavetö-gépek. valamint Schlick-féle szab. Takarmány készítő gépek, darálók, őrlő-malmok és mindennemű *r gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és maroknkó aratógépek és fiiknszáló-géprk, szállítható mezei vazntak sth. — ElőItyOf fizetési feltételek. Legjutányozabb árak. > ~ «* * * **%:•. tcRí^- ? 2180—1895. hz. Árverési hirdetmény kivonata. 17L 1—1 A b.-gyarmati takarékpénztár igazgatósága végrehajtatónak Hopper Fcrencz úgyis mint kiskorú gyermekeinek Győző és Péternek t. s. t. gyámja, valamint Ihidccz Zsigmond ügyvéd mint néhai Hopper Eerenczné Szabó Amália ismeretlen örököseinek ügygondnoka b.-gyarmati la­ kosok végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében az ntóajúnlat következtében, a végrehajtási árverés 200 frtnyi tőkekövetelés és já­ rulékai kielégítése végett az 1881. évi 60. t.-ez, 187. Jj. alapján a b.-gyarmati kir. törvényszék területén lévő H.-Gyarmaton fekvő, a b.«gyannati 98-ik tjkvben Hopper Eerencz és Szabó Amália neveikre irt I. 115. hrzi 109. térképi és 92. népsz. házra és belteíekro, a csatolt adóbizonylat szerint 1694 frtnyi kikiáltási árban elrendeltetik. Az ingatlanok 410 frhm alól le nem üthetők. Az árverés megtartására határidőül 1895. évi nug. hó 23-ík napjának d.-e, 10 órája B.-Gyarmaton a kir. törvszék telekkönyvi pertárába tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs­ árának 10%-át, vagyis 169 frt 40 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t,-cz. 42. g-ában jelzett árfolyammal számítottéi az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt k»4t igazságügy miniszteri rendelet 8. g-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-ci. 170. §-a ér­ telmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegei elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés napjától számítva 30 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítva 80 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítva 90 nap alatt, mindenegyes vételári részlet után az árverés napjától számítva (P/o kamatokkal együtt az 1881. évi decz. hó O-án 39415. I. M. az. a. kelt rendeletben előirt módon a í).“gyarmati kir. adóhivatalnál, mint bírói leteti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. A kir. törvényszék mint tkvi hatóság B.-Gyann dón, 1895. juliüs ft-én. Okoltesti nyi János, kir. tszóki biré. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 8 . BIKSZÁDER ZESÍ | SAllEHWASSEB O} savanya L • Borral s gyümölcsszörpökkel vegyítve kellemes üdítő Italt szolgáltat. __ BIKSZAO GYÓGYFÜRDŐ. Szatmármegye keleti izé­ ién, szelektől maga* he­ gyek álul védett erdei fensikon fekszik; 8zinérV áralj a állomástól (szat- már-—nagybányai vasút) 2, Téeaó állomástól (magy. északkeleti vasút) 4 óra járásnyira. Égvéayes konyhasós vize kitűnő hatásúnak a kővet­ kező kórnemeknél bizo­ nyult be; Mtilt tfidóhamt, tildéié adag é* a kezdődő gimókéraál ideit gyomor■BHltBál a naponkénti hány­ ingert, fejrájáaokst, fej­ szédüléseket szünteti. az egész vérkeringést jóté­ konyan emeli • Így az emésztést és a jé étvágyat teljetea helyre benn. Az epe-elválasztást a májban sietteti, az epeelválasztó utakat jó karban tartja; ugyancsak oldó hatásánál fogva az egész bélcsator­ nát tisztán tartja. Ez ok­ nál fogva kitűnő az arany­ ér, táraiéig, máj- ée lépdaganit ellen. 1895. július 21. Bikszádi gyógyforrások ásványvizeinek kútkezelöség'e. Ajánlja e vidéken még nem ismert, az ál­ földön már legnagyobb kelendőségnek Ör- vendŐ, az ásványvizek között legkellemesebb ízű s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. Főraktárak: B.-Gyarmaton: Viliül Gyula, Szécsénybcn: PopoviCH János, Losonczon: Blllyl János, Füleken: Bilchler Pál, S.-Tarjdnban: Mandl ALT ADOLF Gábor araknál. 15—11. CURORT BIKSZÁD an dér übtllclieu Grenxe de* Sxatmárcr Comitates, auf cincr waldigen, vor; Windrn durch hohe Gebirge gescliütztcn Hoch-, ebene gelrgen; von Szinér-, Váralja (Szatrnár-N’agybá* j nyner Bahn) 2, von Tccaíi i (Űng. Nordostbabn'f 4 Stun-| • den entfernt. Die alkalitfch-niuriathche { Heihpielle Bikszád int von. ausgezcichnctrr Wirkung 1 bei: chronischen Lungenca- ( tarrh, Emphysem und In- i ginnender Tu bércül őse. Das i Wasser stilltbci ohron. Magencatarrh den haufigen Brcchrciz, Kopfschmerz und Schwindel, ist von. wolthátigem Einfltiss auf die allgemcin? Blutcirculation und fördrrt somit den Appetit und die Verdauung, und tragt in Eolgc seiner löicnden Wirkung zűr Ilcinhaltung dór (Jal-j lenwege und de* gesatumtou Verdatinngskanels bei Da­ her unübertrvftlicli bei Hesmorrhelden (goldenc Ader), Gelbsucht, bowie bei Leber- und Mllzanschwel-1 lung. vaskereskedésében B.-Gyarmaton (Kossuthutcza), mindenkor kaphatók: WMaria- * ■•"sczelli nagyszerűen hatnak gyomor baj ok sál, nélkÜHUheteUtn és áttolóié tan ismaretas háti és népner. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta­ lanság, gyom orgysnots ég, büxOs lehalat, IsltuJUáa, savanya, tolbMögés, hasmenés, gyomorégés, fölösleges, nválkaktválasziás, sárgaság, undor és hányás, gyomorgércs nOkQlés. Hathatta gyógyszernek bizonyult találásnál, a menynyiben ex a gyomortól származott, gyomortulterhelésnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hámor* rboldáknál. Említett bajoknál a Vlárlaexelll gyomoreseppek évek óta kitű­ nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. M agyarországi főraktár: Tőrök Joxmcf gyógyszertára Budapest. Király utcza 19 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni I Csak oly cseppeket lessék elfogadni, melyeknek Burkolatára zöld szalag van ragasztva a keazito aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom*, A Máriaczelll gyomoroseppek valódién kaphatók. gőzcséplögópekhez való consis­ tent elsőrendű Tovot-féle kenőcs, klgr. I. o. 48 kr., II. o. 35 kr., III. o. 26 kr., továbbá ezen kenőcshöz ozélszerüen, takaré­ kossági szempontból is alkalmazható legújabb találmánya légnyo­ másos, az egyes csapágyon könnyen elhelyezhető kenő készülékek (Sohmirwasen) garabonként 4. sz. 2 frt 20 kr., 5. sz. 2 frt 80 krB.-Gyarmaton. Cservény ók Gy és Kánitzö. győgytárában. Ipolyságon: ért, nemkülönben kátrány-fedőlemezpaplrok tekercsenként (15 mé­ Berkó István gyógyszerésznél, ter) 3. sz. 1 frt 60 kr., 4. sz. 1 frt 80 krjával. 171.2—2. 0^* Aranyérmekkel ki Csín le Ive. "WQ Klwő r». c» klr. kianr. msahnslalm. DAT* Aranyérmekkel kitüntetve. OMLOK ZAT-FESTÉK-GYÁR— Kronsteiner Károly Wien, III. Hauplslr. 120. sz., saját házában. Főherezcgi és herczcgi uradalmak, cs, és kir, katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya- és húmortársulatok, építke­ zési vállalatok. VÁLLALKOZÓK ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szállítója. — Ezen hmnlokzatfestékok, melyek inészben oldhatók, száraz, porított állapotban 10 különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékszínek tPzfQítfigát illetőleg teljesen hasonló az olrymázoláshoz — Mintalapok és használati-utasítások ingyen- óh bér­ mentve küldetnek. t 100. 20-10. ** �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. július 21 9 Az 1896-lkí ezredéves országos kiállítási igazgatóság pártfogása alatt*) lévő Elszállásolás: saját uj azállóhelyciuken jfcjkczés E pártfogást dJkiel erkö Budapest, Kerepest-ut 22. fixám. magy. kir. krreak. min. ur ö nagymélt. 4512.95. sz. u vxrrdévc* orsUgoa kiillitáxt látogatók itáiuára kibocsijt 13 írt értékben l Irt heti, vagy í írt 20 kr. havi be­ a főváros és a kiállításleiratában biztosította. előkelőbb éttermeiben. fizetés mellett „Ellátási könyvecskéket szoba-, étkezés-, közlekedés-, kiállítás és szórakoztatási szelvényeket, I. kiállítási tombolajegyet, végül egy 2000 koronás baleset biztosítási bárczát tartalmaznak. . Ekv ilv könyvecskét (2 személy Is használhat, 4—4 napra, ha <• írt fM» krral pótolva lesz*. — Előfizetéseket csakis korlátolt számban (az első részlet beküldése mellett) már most elfogadnak, valamint bővebb felvilágosításai szolgálnak ; ------- A Budapesl-ErzsébetvárOHi Bank — A „Mentor*1 Ellátási vállalat. --------- Dr. Morzsányi Károly, ors*.-fy-képv. mint l elnök Ehrlich Gusztáv. tör. biz. tar, <rin>», mint elnök Rózsa Lajos, ijaífstó Hegedűs Dániel, titkár Takács Zsignwnd, ax El»ő niagy. ált. biti. tár*, kóxp, fófclOzy. £ Elismert legjobb szerkezetű jöt. r4sí«s 2 CSÉPLŐGÉPEKET, gyűrű- és sima- t kézi-, lárgány- és zőzliajlásra. HENGEREKET, 8.3 g“-2 _3a“S különféle lánczboronákat, „Austria" sorvető gépeket, Blnnt'-féle ensilage 1—0 lófogatn zöldtakarmány sajtókat, JÁRGÁNYOKAT, gyümölcs- és főzolékaszaló készülékeket, Legújabb <x> 11s ' 3B 5 NtU<ókal. 3 *<83 készülékkel vagy a nélkül Ki MAYFARTH PH. és TÁRSA csász. és kir. kiz. szabad. _ gazdasági gépgyárak, vasöntöde és gőzhámor rltu te.£tl t’tü mint J. j arany, e.u’t o enz éremmel 4e el?ó’. íÍjakkal = 3 a lejyobb minöflrgbcn gyártanak «’s szállítanak Alapitlatott ww 1872. —> • * te •2«5 • «, gabnarostákat, triőröket és kukoricza-|g morzsolókat, szőlő zúzákat és bogyánwrzsolákat, önműködő ,,SYP1ION1AU növény- és szőlő­ kézi erőre, szállító vessző permetezőket 132. 3 2 ' ?ő3..“ hárító ekéket, bor- és gyüinöics-Ni^l lókat, Stadler Károly, bú. tag hAx- «« axil].. tnl»jd 10—8 600 munkás BgE* Árjegyzékek é» számon elismerő levelek bérwentve küldetnek — Képviselők és vüzontárusiták felvétetnek. *TBC layton & Shuttleworth © C j ■etitudum 0Mriro»t e) Budapest v*«s.“'’B‘ Valódi vörös-kereszt Egyedüli biztos hatású gyógyszer a most por uralkodó sertés-vész ellen, de fényes eredménynyel alkalmazható bármely más házi állat­ által a legjutányosabb árak mellett ajánlatnak: nál is. Kajiható a készítőnél: Cservényük György gyógyszertárában Balassa-üyarmaton. A nagy ■o locoaubll te gizcsíplőgép-kiszletek ra*p*p • k.* U»ctlM^romkjkon. kat/Mak. kMcáto- la oralógépok, boronáit. aaénagytUtdk. t> Z tábor-utezábnn ikb 5—4 41G-ik szám alatt 2 nagy, száraz, jó állapotban lévő magtár augusztus 1-től haszonbérbe kiadó. c o N Q O cn O . Bővebb értesítés ugyanott a tulajdonosnál 175. i—i. nyerhető. A ii na-hói! Van szerencsén a nagyérdemű közönséget az 1895. évi július hó 29-én, a zsélyi sósár-fürdöbon tartandó , ’ ANNA-BALRA AM IIUDI1U lacjnbb aorvoMg4pek. eaoeakavá*«k, r4pn»á<ólr, ItnkortM*. iyUvi.U"OIA mora»ot4k, dartlfllr, 0rl9-tnalmok. 2 is 3 v»u ekék Egjttints acrtl-ikék h adadra egyéb íflfffüht gatdaUgl gépek/ * tisztelettel meghívni. Minden igyekezetem oda irányul, hogy t. vendégeim igényeinek, a mi az ízletes ételek és valódi italok gyors és pontos kiszolgáltatását illeti, eleget tehessek. Mennél tömegesebb megjelenésüket tisztelettel kéri: Bertán /• 170. l—l. ÍUrdőbérlő. �10 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó, NYOMATOTT A KIADÓTULAJDONOS B-GYAHMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÜNYTAhSULAT 0Y0RS8AJTÓ1N, 1895. július 21. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00845.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_07_21.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-07-21 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 29. szám (1895. július 21.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom