https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1e969e1ce711d226135cda7861d83184.jpg 24cc1c8c3c6e01e2af75fef55529ee27 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4e128e030a72c63f487196bcf657c15a.pdf 77fe7a41d9f0c0d3c5d5b72557e18638 PDF Text Text XXIII. évfolyam 26. szám Balassa-Gyarmat 1895. junius 30. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZAT I HETILAP. KláMaeléal ári Elilittésl piaiak, reclaaátiék is hirdetések a kladébivalaJhez litéieidlk. £<4at övre 5 frt. FAJ évre Sírt 50 kr. Neryedévrr I frt 25 kr SO-m .«4m i»: 1O Mz«S*s<x. Kiairetnl caupAu a klaftklvatalkaa tehet B.-GyarmatuD A közönség és a biztosítás. (V) A gazdasági téren kiadott jelszók erősen foglal­ koztatjuk a nagy közönséget. Az iilpróféták és kuruzslók egesx serege ajánlkozik a szegény gazda baján segíteni. S mint a beteg ember, a gazda is. mindenki segitő szaval mohó érdeklődéssel hallgatja. Pedig ugyancsak sok bolondgombát termesztett a gazdasági bajok orvos­ lása körül kifejtett vita. A jelszók szinte kábító be­ folyást gyakorolnak. Az egyenesség, nyilLsag. őszinte­ ség jellemezte a magyar gazda elméjét, a külföldről itn|H>rfált Iheoritik kezdik mételyeim. Nem is csoda. Naprúl-naprn. a jó Isten ludja hányszor és hány alak­ ban emlegetik neki az agrarisinust, merkaiitilismust, inteniationalis gazdaszövetkezelet, socialismusl stb. slb. .Már arra is akarjak csábítani, hogy csatlakozzék a sreialis inellékizO nagy agrármozgalonihoz. Roland úr igy szeretné. No hát mi nem tartunk tőle, hogy ezeknek a sajná­ latig jelenségeknek komoly és állandó conseequenliájuk legyeit. Bízunk az ország vezető egyéniségeiben, kik a kenetlelje* szavú apostolok nagy garral hirdetett boldo­ gító eszméit le tudják szorítani kellő értékükre, de bizuuk a mi gazdaközönségünk józanságában is, hogy meg tudja ítélni, kik az ő jóbarátai és kik tudják és akarják érdekeit igazán megvédeni. Mindamellett nem szabad az agiL-itiót. mely nincs politikai czélzal nélkül, létlenül néznünk, hanem oda kell hatnunk, hogy a gazdaközön­ ség gyakran és sűrűn figyelmeztessék, intessék, hogy ne üljön fel a nagy hangzású szavaknak és ne indul­ jon síppal-dobbal lármázó népboldogilók után. A hamis jelszók káros hatását újabban leginkább a biztosítás terén észleltük. A biztosítás nemzetgazda­ sági fontosságát fejtegetni ma már fölös munka, de ügyelni arra, hogy a biztositó közönség érdeke minden irányban tényleg meg legyen védve, ez a törvényhozó testületnek, a társadalomnak és a sajtónak fontos fel­ adata. Sietünk kijelenteni, hogy a biztositó részvény­ társaságoknak önző jellegéi paragrafusaiba és bizonyos tekintetben önkényes eljárásába szerelmesek nem va­ gyunk. De tudjuk becsülni a vezetők szakértelmét, az üzleti buzgóságot, mely végeredményében a nagyközön­ ség javára válik és nyugodtak vagyunk az iránt, hogy a közönség érdekei, a régi kipróbált és» milliókra rúgó tartalékokkal és alaptőkékkel biró társulatoknál bizto­ sítva van. S mégis mi történik?! A külföldi tetszetős hang­ zású jelszók csábitó hatása alatt alakult tavaly egy vagy kétszázezer forintnyi csekély alaptőkével egy szövetkezet, mely (Országos .Magyar Kölcsönös Bizto­ sító szövetkezei, czimmel bir és országszerte ádáz liarczol ví a részvénytársaságok ellen. Sok mindenféle fegyvert visz a harczba, de leginkább hat azáltal, hogy • olcsón- biztosit, "állitAsa szerint olcsóbban mint a részvénytársaságok. Megmondjuk őszintén, tekintve a gazdák sulyos terheit, mi minden alkalmat önömmel üdvözlünk, ha azt tapasztaljuk, hogy a gazda -solid, reális- alapon kevesebb pénzzel elérheti azt. a mit előbb drágábban fizetett meg. De tudva, hogy a bizto­ sitó részvénytársaságok maguk között milyen heves versenyt fejtenek ki, nem hisszük, hogy ezek is le nem -/.állítanák a díjtételt, ha • szolid üzleti elvekét szemelőtt tartva • slatistikai alapon nyugvó tapasztalatuk azt megen­ gedné Külön benn szövetkezet olcsóságának értékéi nagyon leszállítja azon körülmény, hogy -kár esetében a felek­ nek pótdijat kell fizetniük*. A szövetkezetnek ezen legnagyobb ágyúja tehát a háborúban vajmi kevés eredménynyel működhetik, mert -értelmes, ember be­ látja, hogy -csak látszólag olcsóbb, mint a részvény­ társaságok. S a mint a szaklapokban olvassuk, ilyen díjtétel mellett a szövetkezet nem prosperálhat, mert, ha a károkat igazságosan akarja rendezni, nagyobb díjbevételre van szüksége. A szövetkezet életképessé­ gébe a szakemberek egyébként sem bíznak, különösen azért, mert ami a biztosítás egyik alapja — alacsony díjtételűknél és ismeretlen kezelési módszerüknél fogva aligha kapnak visszbiztosilást és így ugyancsak szorult helyzetbe jutna n szövetkezel, lm egy-egy helységben tőmcgi—ebb tűzkár érné. Mindezeket csak felvilágositáskép és intésül mond­ juk e|, mert elvégre a biztosító társulatok dolga, hogy mikép boldogulnak a szövetkezettel szemben és ránk nézve nz is kőzömleis, hogy a szövetkezet meddig fogja a -létezés, örömét élvezni. A nagyközönségnek be­ mutattuk a .szövetkezet, tényleges értékét és úgy hiszszíik, a művelt, gondolkozni tudó gazda, iparos, vagy keres­ kedőnek tájékozást nyújtottunk az iránt, hogy bizony a --zövetkezet. nem szolgálja oly biztossággal a közön­ ség érdekeit, mint a kipróbált, régi nagy biztositó részvénytársaságok. Igen ám. csakhogy a baj ott van, hogy a -szövetkezet, áldozatait nem az inlellígnntia kóréból szedi, hanem a falusi népre küldi házalóit, kik i-get-földet ígérnek a hiszékeny falusi gazdának, hogy i A lap aaelleiai résiére a a Nyilt-iérre vuoalkuió Diódén köl­ temény a aterkeaatCköi küldendők a szövetkezethez pártoljon. S itt nemcsak a dolog anyagi része érdekel bennünket, hanem .fel kell szólal­ nunk azon erkölcsi rontás ellen-, melyet a lelketlen mozgó ügynökök a tudatlan és félrevezetett né|*cn el­ követnek. A mozgó ügynökök ugyanis nem azon fára­ doznak. hogy a biztositnsi kört terjeszszék, uj elemet vagy uj egyéneket hódítsanak meg a biztositási eszmé­ nek, hanem szerződésszegésre bírják a műveletlenebb osztályt oly módon, hogy felmondatják vele a más társulatoknál évekre dijváltókkal lekötött biztositási, miből persze sok per. zűrzavar és kellemetlenség tá­ mad. A szószegésre való csábítás rendesen pálinkás üveg társaságában történik és a nép erkölcsi érzését nagyon meglazítja. A liázaló ügynököknek pompásan secundálnak sokhelyütt a falusi birák. úgy, hogy ezek a zsebet-szivel rontó cselekmények uagyobbára a község hazán történnek. Oda rendelik dobsióval a község lakosságát, az elöljáróság assisteuliája mellett elszedik a tájékozatlan néptől a régi biztositási bárezákat és átterelik az egyedül üdvözítő • szövetkezet--hez. Ez nz. ami tulajdonké|>en felszólalásra indít bennünket, erre akarjuk nz illető felsőbb hatóság nagy­ becsű figyelmét irányítani. Mert Nógrádban is igy dol­ gozik a szövetkezet, Ecsegen, Jobbágyiban, Kozárdon, Sz.-4>edén, Csitárőn és több helyütt heleken át a község házában tanyázott a szövetkezet honboldogiló ágense. Hozzánk beérkezett rendeletekből látojn, hogy más vár­ megyében történtek erre nézve óvó intézkedések. Já«zNagy-Kun-Szohiokvármegyének árvaszéki elnöke p. I. utasította a hatóságii alá tartozó községek elöljárósá­ gait, hogy az árvák é.s gondnokoltak részéről több tűzkár elleni biztosítást sem nz országos magyar köl­ csönös biztositó szövetkezettel, sem más kölcsönössé­ gen alapuló szövetkezettel ne kössön. I’est-Pilis-SollKis-Kúnvármegyenek főjegyzője, llkey Nándor, még 1894. évi deczeniber 4-én ndott ki rendeletet, melyben a szövetkezet eljárását keményen elítélve, kimondja, hogy a szövetkezet Ügynökei n népet erkölcsében és tisz­ tességében rontják és meghagyja a községeknek, hogy nem szabad hivatalos minőségükben nz üzletszerzésnél közreműködniük. Erősebb hangon kel ki a szövetkezet eljárása ellen Huszár Ágoston, Eejérvárincgyo alispánja. ,«A szövet­ kezet eljárása tisztesség szempontjából kifogás alá esik >. • a lakosságot teljesen félrevezeti*, «a kölcsönös biz­ tositó szövetkezetek legcsekélyebb alaptőkével sem bír­ nak*; ilyeneket mond Eejérvártnegye alispánja és nem­ csak megtiltja a községi elöljáróságoknak a hivatalos közreműködést, hanem arra is utasítja a községeket, hogy jövőre dobszó melleit ily magánérdekű ügyeket közzé ne merjenek tenni. Legérdekesebb Hontvármegye alispánjának a napokban ebben az ügyben kiadott rendelete; legérde­ kesebb azért, mert nemcsak a biztositási és különösen a .szövetkezet* ügynökeinek üzelmeire figyelmezteti a közönséget, egyáltalában inti n népet, hogy ne hagyja magát idegen, ismeretlen ügynökök által behálózni. A szövetkezetei nem ajánlja, á községi elöljáróságnak pedig megtiltja, hogy legcsekélyebb szolgálatot se te­ gyen neki, mert annak üzleti elve még kipróbálva nincs. A hatóságok tehát a nép érdekeinek megvédése végett kezdik hangjukat hallatni. Itt is az ideje, hogy a szövetkezet ügyeivel a hivatottak alaposan foglal­ kozzanak. Ijesztő például szolgálhat az «Ausztria, esete. Az • Ausztria • is biztositó társaság, szintén szövetkezeti alapon működik és kényszerítve volt kijelenteni, hogy feleinek minden 100 frt helyett csak 80 frtot fizethet, a többi elmászott. Pedig ez csak életbiztosítással fog­ lalkozó szövetkezet mely kevesebb esetlegességeknek van kitéve, mint n tűztél és jéggel foglalkozók. A szö­ vetkezeti eszme lelkes hívei okulhatnának ebből az esetből és buzgóságuknt jobb ügynek szentelhetnék! • Szövetkezet.! Mennyi gyászos emlék fűződik hozzád. Nem akarjuk a temető sirjait háborgatni, do a kik ligych-mnr.-l kisérték a hazai bármi néven nevezendő szövetkezetek sorsát, tudhatják, hogy milyen szomorú végük volt. A jövendölés nem volt soha sem kenyerünk, nem akarunk az országos magyar kölcsönös biztositó szövetkezel prosperálásáról sem véleményt mondani, de kívánjuk a beugrásától! magyar nép érdekében: bárcsak csalatkoznának azok, .kik nem jövendöl­ nek neki hosszú életet. Nyílt levői nagyságos Pajor István úrhoz. E Iapókban : „Kinek van igaza? Anonymusnak-e vagy nem ?" étim alatt Nagyságod n kosarakról értekerik. Na­ gyon lekötött* figyelmemet ez érdekes rzikk, s ha nem ve-zi Nagyságod rossz néven avagy tolakodásnak,' bátor lennék e tárgyhoz egy-kót szerény megjegyzést koczkáztatni ma­ gánt is. UirdeSéaelz árszabály szerint számíttatnak. — Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyet beiktatásnál külön 30 kr. Wyllttér petit sora: 20 kr. A koiár szó tótul csakugyan kecskepásztort nem jelent; de azért nem lehetne mondani, hogy e szónak a tóiban „nincsen semmi értelme**. A városi dialektusban ugyan is a kozar szó — gombát jelent. így hívják azt Sárosban Zemplénben egyaránt. Pedig a sárosi dialektus is „honunkbeli tót nyelv**. Ámbár d mi gyarmati tótunk alig értené, ha mondanám neki: „Sumného máJ haéúrika!* (szép csi­ kód van), avagy „trimei batoch1* (fogd az ostort), avagy „ratvor kapum* (zárd be a kaput), avagy, hogy ha előtte bandurkáról (krumpli) vrábelyről (veréb) coper-ről (most), avagy pláne fiomacsinárél beszólnék, ami itten boróka­ bokrot jelent. .. De azért honi tót nyelv. Nagyon örülök, hogy a „minden szláv nyelvnek alapos ösmerőjét* — magyar létemre — tévedésében kiigazíthatom, mert csak­ ugyan a kozaraak ran a tótban is értelme, — gombát jelent. De íme éppen az, hogy a kozar a tótban gombát jelent, egyszersmind a mellett is bizonyít, hogy Anonymusnak még is csak igaza lehetett; mert föl nem tehető fe­ lőle olyan tudatlanság, hogy a székelyek és oláhok mellett a gombát is (kozar) népnek számitotta volna be. Müvéből pedig ugyan csak nem Iá űzik ki sehol, hogy kosárral táplálkozott volna a mű nagyérdemű írója. Anonymus melleit bizonyít azonban szerény vélemé­ nyem szerint már az is, hogy az illető uépet hol kozar, hol kazár néven említik. Mind a két elnevezés helyes. Amaz azonban tótul jelzi e népet, emez pedig magyarul. E szerint ismernie kellett tehát e népet, vagy legalább tudomással kellett felőle bírnia a magyarnak ép úgy, mint a tótnak, — hisz megmaradt e nép elnevezése mind­ két nyelvben. íme analog-eset. Ha a törők kipusztulna, — az, hogy török, tyurek, türke név alatt fordulna elő a történelemben, avagy már csak a mondakörben, — nem azt bizonyítaná, hogy nem létezett, mert hisz ismernie kelleti azt a magyarnak, a tótnak, a németnek egyaránt, hisz ime mind a bárom nyelvben megmaradt elnevezése, neve. Anonymus ellen pedig éppen nem bizonyítana az, ha a kozar szó csakugyan kecskepásztort is jelentene; nem bizonyítana ellene még ax se, ha e szónak, kozar, a tót­ ban csakugyan semmi jelentése se volúa; — hisz a ma­ gyar szónak sinesen a tótban semmi értelme, — és ime a magyar mégis csak létezik! Bizony szomorú az, ha olyan műben, mint a SzalayBaróti-félo „Magyar nemzet története* ily alapon akarják Anonymus tekintélyét aláásni s a kazárokat Magyarország­ ból kitiltani. Hisz ily alapon azt is lehetne bizonyítani, hogy tótok, oláhok se létezte); itten a magyarok bejöve­ tele alkalmával, — mert hisz a tót, meg az oláh a tót nyelvben még csak gombát sc talent S végre még kitűn­ nék, hogy a vitéz magyarok, anlc előtt Európa rettegett, a honfoglalás alkalmával itten senkit se találván, nem is emberek, hanem csak szélmalmok ellen küzdöttek. S.'skuton, 1895. junius 21-én. Kovácsi Gyula, ev. leik. Mit kíván a humanismus ? Miután a mi felekezeti külön hitbuzgalmunk és századok óta átörökölt elfogultságunk most még csakis kétes jövő­ ben mutatjanékünk aholttesteknek imigyamugy történő elásása helyett a gyökeres combustiónak egykor remélhető foga­ natba vételét, — az összes élő emberiség érdekében illő­ nek találom gondoskodni addig is oly eljárási módról, mely az emberiséget a sajnos, kizártnak nem tekinthető eleve* nen-eltemetés kimondhatatlan honalmaitól megóvja. Felismerték ezt már az őskorban a magukról hol­ tuk utánra is gondoskodni tudó emberek, és felállították, a test lassú elporladásánál mephitians gőzkórt árasztó módja helyett a gyorsan és gyökeresen, végző máglyát,— melylyel aztán a durva középkor vad fanatismusa annyira visszaélt — de a melynek feladata a felvilágosultéig elöhaladott jelen századában most épen az ellenkező, vagyis a humanizmus czéljaira való igénybevétele volna; s n miben a halál utáni testi feltámauásban hivők milliói le, „hitelvük sérelme nélkül* megnyugodhatnának, mert hiszen a phyeika örök-törvénye szerint: a mi egyszer „van*, az többé meg nem semmisülhet, illetőleg el nem veszhet, csak átváltozik; átváltozik pedig a földdel összevegyülés folytán épen úgy, mint a mindent megemésztő tűz lángja segélyével. Fölöttébb gyarló és az Istenség leginagasb eszmé­ nye iránti hódolathoz épen nem illő felfogás tehát az, mintha annak n mindenható Teromtő-Krőnek netn állana (alán hatalmában az egyszer létezett és akármiféle ele­ mekre feloszlott emberi lényt az ö végtelen bölcseeége szerint neki tetsző nlakban feltámasztania. Ettől a srempon.tól tehát, mély megadottaággal ehonrtkozva, Iéhséget nem szenvedhet, hogy a halandó embernek igenis van joga, sőt kötelessége önmagáról akképen gondoskodnia, hogy amaz iszonyú lehetőség ellő* nében teljesen és egész biztossággal -megmentve legyen �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. i M * azegayaguuis U eiégrtéai eijáraMiak, rvmélhvtboo elöbb-uUbb Államilag leendő behozataláig u azáltal volna •torhato, ha u elbalfiniiai esetnek orvosi és halottkémi hivatalos bizonylattal jogerejüleg leendő megállapítása stáa, u elhunytnak szive egy erre alkalmatos ércztüvel .fölöslegből"? (sajnos, hogy .nem absolute mindenkori íMtahgből* keresztül nuratnók, a ex állal a sírban fölébredhetée iszonyú esélye lehetetlenné volna téve. Ez a borzasztó esely pedig nemcsak ax elöhaladottak. de bármily kori egyének réméül is szolgálhat, mert tudjuk. bogy * halál a korban nem válogat, sőt ax erejük teljében ki­ nyitott halandók ennek a veszélynek még inkább ki lebetuk.téve, mint as erőfogyottak. Ex ellen tehát .viribus unitié* keltene síkra szállni, — ax eszme teljességgel nem ax enyém, hanem egy a múlt évben városunkban elhunyt, a művelt kőrőkhős tartozó éltesebb egyénnek halálesetével öeaaaftgvőleg nyerte meg helyeslő nézetem hozzájárulását. Exea uh emberről hallottam L i., hogy a bekövetkezett halálát megelőzött peresekben felkérte családja tagjait, miszerint a földteégből tényleg leendő elköltözése után, agy magánál tartott tűvel szive átszúrásáét Igaz volt-e M? s megtörtént-e a valóságban? erről mitsem tudok, fia csak u Így megpendített eszmét kívántam a közönség bírálata alá bocsátani; a mely daczára ax eljárás könyör­ telen látszatának (mert hiszen itt, hol az élet kérdése már mágnást, csakis a .látszat" foroghat fenn) az indítványba hozott kegyelemdöfés aem a netalán felelőnégtelen öldök­ lőn, hanem ellenkezőleg a kíméletes kegyelet és humani­ tás szempontjából vehető csak tekintetbe. Kérelem a községi, kör- és okl. segéd-, valamint az adóügyi másod- és aljegyző urakhoz ! Négyeserkétssáxkilencxvennyolcz tagból áll a mi gár­ dánk, a magyarországi községi és körjegyzők kara. Ez a jegyzői kar évek hosszú során át lázas tevékenyaéget fejt ki társadalmilag úgy, mint irodalmiig is. A sajtóban, a társadalmi sorakozás terén, a vidéki egyletek alapításában, a közigazgatási szaksajtó létesitésében, a községi közigazgatás és a jegyzői kar létkérdései­ nek megvitatásában úgy, mint pályakérdések kitűzésében a gárda vezérkara, értelmiségének java, nem kicsinylendő érdemeket szerzett olrannyira, hogy a közvélemény érdek­ lődése mindinkább fokozódik a jegyzők ügye iránt Mindezekre való tekintetből elhatároztuk magunkat ,* magyar jegyzők élete és munkái* czim alatt egy oly leadeáus munkának megírására, mely a magyarországi jegyzők életrajzát és munkásságát lehetőleg teljesen magá­ ban fogtálán dj a. Kérjük tehát t kartársainkat, hogy önéletrajzi ada­ taikat (vezeték-, kereszt- és előnevük, születési helyük és idejük, vallásuk, családi állapotuk, jelenlegi állásuk, iskolai képzettségük, törvényes minősítésük, nyelv-ismeretük, köz­ szolgálati idejük és minőségük, társadalmi és irodalmi műkö­ désük, továbbá szüleinek neve, sorsa s egyéb fölemlítendő ész­ revételek) közlése által nekünk nehéz feladatunk teljesítésében segedelmet nyújtani szíveskedjenek. Az elhalt vagy más pályára átlépett kartáruk eset­ leg ismert életrajzi adatainak közlése munkásságuknak ismertetése szintén kéretik. A tárgyunkra vonatkozással biró vidéki lapok, folyó­ iratok, évkőnyek és egyéb nyomtatványok, mint pl. gyászjelentések, családi értesítők stb. betekintésre való megküldetéeét azzal kérjük, hogy azokat vett használat után, kívánatra köszönettel visszaszármaztatjuk. A vállalatunk szellemi részét illető közlemények legkésőbb f. é. augusztus hó végéig Navarra József, községi jegyző czimére küldendők Borosjenőre, u. p. Üröm Pestmegyében. Kérésünket megújítva, maradtunk karfán! üdvöz­ lettel: Borosjeuőn, (Nagy-Becskerek) 1895. évi junius havában, Navarra József s. k^ községi jegyző, a .Buda és Vidéke* munkatársa. Hegedűs János a. k., megyei aljegyző, a .Községi Közigazgatás* szerkesztője. (Losoncai hírek.) Losoncz, 1895. Juaiss 37. A molt hét a diákok kánikulája volt A fögytnnuinmbta matúra, a tanítóképző intézetben a képesítő vizsga tartatott. A gymnasiumban 20 tanuló ment neki az érett51 vizsgának. Ezek közül 4 bukott meg. S csodálatos! b olyan ment át szerencsésen, a ki maga se bizott a kedvező sikerben s a megbukotiak közöl volt olyan is, a ki jó és jeles osztályra érdemesité magát, a tanév folya­ mán a sorsa még szomorú bukás lett Ez utóbbiakat szi­ vünkből sajnáljuk ; mert derék, szerény s szorgalmas tanu­ lóknak ismerjük. A tanítóképző intézel IV-ik osztálya növendékei közül egy a képesítő elöl visszalépett, a 11 közül 2 kitűnő, 4 jeles, 8 jó, 2 elégséges osztályzattal nyert képesítést Ezek dr. Jankovich (iy. nógrádi tanfelügyelő elnöklete körül csoportosult bizottság előtt állották meg helyűket A bizott­ ság egyik tegja: a gőmörmegyei tanfelügyelő Groó Vilmos is jelen volt. A fögymnaeiumi érettségi Dunajnky Ferencz kerületi főigazgató előtt folyt le, a ki a gymnasium igaz­ gatójának, Jankovich tanfelügyelő plébánosunknak, Groó pedig Kirchner gyógyszerénnek voltak vendégei. K hó 22-én a három Draskóczy-család, Zelenka-, Margóesy-, Zajzon- és I’okorny-esaládok tartottak egy juniálist. A nevezett családok leány, ifjú tagjain kívül — mint halljuk — Csirákról a Horváth-, Színobányúról Svelilaesaládok vettek részt Ifjak Pestről, Zólvomból, Dengelegrfil voltak jelen, többnyire jogászok, tanárjelöltek, mediku­ sok stb. A mulatság éjfél utáni 2 óráig csinos lampionok mellett folyt kitörő jókedvre derülten, akként sikerülve, bogy a társaság hasonló mulatság rendezésére a jövőre nézve is elhatározta magát * S'olt itt -papjáráa is. A nógraib ág. biiv.'tesperesség tartotta ez évi közgyűlését Megjelent Laszkáry is, a ki e gyűlésen mondott le és búcsút az egyházmegyétől. Láttunk úri egyháztagokat is: Benicxky Árpád, br. Buttler Ervin stb. Érdekes napoknak nézünk újra elébe. Blaha Lujzát várjuk ma estére, a ki Beszterczebányáu vendégszerepelt s most jön hozzánk hasonló czéiból. Nemcsak a színkör­ ben lesz tüntetőleg fogadva; de maga a város is nagyszerű fogadtatásra tett előkészületeket A város kapitánya a város fogatán díszruhában ment elébe, a polgárság nevében Búsbak Ádám a tőle megszokott lelkesedéssel üdvözölte, városunk lakossága pedig tömegesen fogadta. Tanügy. Záróvizsgák. A polgári és a nemzeti iskola nö­ vendékei tegnap tartották évzáró ünnepélyeiket. A mit a méhecske szorgalmával tiz hónapon át gyűjtőnek, tegyen egy hosszú életnek gyümölcse, különösen azoknak, kik ez intézményeket elhagyva, uj pályára lépnek. A magas kormány vármegyénk területéről legköze­ lebb két érdemes tanítót jutalmazott 50 —50 írttal a magyar nyelv, illetve a beszéd sikeres tanításáért, e két jelesünk: Alföldi János, száloki r. k. és Keviczky József nagy-sztráczini ág. hitv. et. tanítók, kik szerény falucskáik­ ban terjesztik serényen a magyar beszédet s az emberi nem nemesítésén fáradoznak, ahhoz értöleg és teljes oda­ adással. Többi jeles tanítónk szintén várhatja, hogy őket is érendi e kitüntetés, hisz' a magas kormány elismerését és jutalmait, a tapasztalat után Ítélve, évről-évre fogja nyúj­ tani az arra érdemeseknek. A gyengébb tanítóknak pedig buzdításai szolgáljon ez s vármegyei kulturális intézmé­ nyeinek azon törekvése, hogy a szorgalom, a törekvés, még a néptanítónál is meghozza nemcsak szellemi, hanem anyagi jutalmát is. Hirek és különfélék Ö Felsége gróffá Vigyázó Sándort; báróvá, Bohus Zsigmond Lászlót, és Istvánt, Solymossy Lászlót és ifj. Zeik Józsefet és törvényes utódaikat kinevezte. Gróf Zichy Ferencs senior, kir. főtárnokmester junius 25é-n érkezett meg Zsélybe. Másnap ő excja láto­ gatásával tisztelte meg az ép akkor fürdőzés végett Só­ sárban idő^ő Szontagh Pál v. b. t t főrendiházi tagot, s harmadnapra vendégszerető aaztzláboz hívta meg ö nmlgát, valamint Tihanyi Ferencz vm. főjegyző alispán­ helyettes és gr. Forgách Antal vm. aljegyző t főszolga­ bíró urakat Dr. Megyery Istvánt Melicher Ferencz dr. halála által megüresedett b.-gyarmati kir. ügyészi állásra ő Fel­ sége kinevezte. Örömmel közöljük e tényt, mert ezen előléptetés méltó férfiút ért Ű nemcsak mint jogász, de mint iró is elismerést szerzett nevének. Még.caai 36 éves, Vas-Megyeren Szabolcsmegyében született, többször beutazta Európát, London és Pária városokban a jogszolgáltatást tanulmányozta, őszintén gratulálunk ezen elölépéshez; meg vagyunk győződve, hogy ő mint jó hazafi, igazságszolgál­ tatásunknak valódi disze lesz. Kinevezés. A bpesti kir. főügyész Olló Ferencz és Magyar Sándor b.-gyarmati kir. törvényszéki fogház­ őrmestereket a szolgai létszámból az altisztek részére megalapított 3-ik fizetési fokozatra nevezte ki. Áthelyezés. A budapesti kir. főügyész Bakonyi Jenő ipolysági kir. ügyészségi Írnokot a bpesti kir. ügyész­ séghez helyezte át. Áthelyezés. Leoch Jenő csendőrhadnagy Ipolyság­ iról Esztergomba helyeztetett át. A szécsényi nj adóhivatal már julius 1-én kezdi meg működ&ét. Adótárnokául Horváth Emil, eddigi b.-gyarmati adóhivatali ellenőr, s ellenőréül: Rimái Zsig­ mond, eddigi b.-gyarmati adóhivatali adótiszt teltek kine­ vezve a pénzügyminiszter által. A megürült b.-gyarmati adóhivatali ellenőri állásra Benedek Endre neveztetett ki. Nógrád-Sipck. A ra. kir. belügyminiszter megen­ gedte, hogy Sipek szécsényjárási községünk neve NógrádSipekre változtassák át. A Madách-emlékügyi bizottság julius 2-án tartja ülését, mely alkalommal bírálat alá fogja venni a beérkezett ifjúsági pályaműveket s intézkedni fog a pálya­ dijak kiosztása iránt Az aszód—b.-gynrmat—loHonczl h. é. vanuti törvényt ő Felsége 1895. évi junius hó 14-én szentesi­ tette; az országos törvénytárban junius 20-án csütörtöki napon jelent meg. A törvények sorozatában mint: 1895. XXIV. L-csikk foglal helyet A „Skarabenazok* buzdulva az eddigi sikereken, jótókonyezélú zártkörű nyári tánezvigalmukat július hó 6-án szombaton este tartják meg a Bárth-féle fürdőkert­ ben. A mulatságnak határozott sikert jósolunk, mivel is­ merjük közönségünket mely minden jó és nemes czélt tőle telhetöleg előmozdít; már pedig a jótékonyság gya­ korlásában a Skarabeus asztaltársaság az elsők közé emel­ kedett. A mostani mulatság jövedelme it a szegény gyer­ mekek felruházására fog fordittatni Felkérettünk annak a kijelentésére, hogy a kik tévedésből meghívót nem kaptak volna s erre igényt tartanak, forduljanak a rendező bizott­ sághoz. A zarándokot vége. Lapunk 20-ik számában közöltük, hogy Deutsch József, b.-gyarmati vallásos lelkü­ letű főrabbi, l’ngar Zsigmond obeczki birtokos társaságá­ ban május 14-én Jeruzsálembe indult, hogy a szent vá­ rosban terójja legfőbb vallásos áhítatát s egyszersmind ott hkó édes anyját, a néhai b.-gyarmoti íiliaores főrabbi Deutsch Dirid özvegyét msgUtogassa. Zzránd »kutjáról, 1895. juoiui 30. uliUrtatai együtt, juuiua 23-án, mull vasárnap tért haza a főrabbi, a noha az ovátiók mellőzését kérte, úgy Váczou, mint Ipolyságon s a közbenesö vasúti állomásokon sere­ gestül jöttek ki az izraeliták, hogy üdvözöljék a szent­ helyről megtért férfiút; B.-Gyarmaton pedig százakra menő tömeg várta őt a vasúti állomáson és czigányzeueszóral fogadták örömtől ujjongó hívei. Lakására érve, a hitközség elöljárósága élén Elfér Ede elnökkel, testületileg üdvözölte. A főrabbi útja, mint alkalmunk volt tőle megérteni, tele volt érdekes mozzanatokkal, s mivelhogy Ígéretét bírjuk, hogy az ut közérdekű részleteiről, szintén papiférfiu fiával néhány tárczaczikket ir lapunknak, itt még csupán annyit jegyzünk meg, bogy Jeruzsálemből nem Trieszten, de Konstantinápolyou át tért vissza. Isten hozta szerencsésen. Nüaz&kl munkálatok B.-Gyarmaton. A tavaszi jégzajlás és vixáradások úgyszólván óvről-óvre több száz méternyi vonalban erősen megrongálták a b.-gyarmat—zó­ lyomi törvényhatósági útnak azt a részét, mely B.-Gyarmatnál az Ipoly árterét szeli át, mely útrész évtizedek előtt el hibázó ttan alacsony lüktetéssel lett kiépítve; miből folyólag évenként a jaritási költségek tetemes összeget emésztettek fel, és mégis a közlekedés akadálytalan volta sem volt biztosiba. Ennek elhárítása czéljáből már a múlt év elején törvényhatóságunk megbizoltai az építészeti hi­ vatal szakközegeinek közbenjötte mellett, s B.-Gyarmat mint érdekelt község meghallgatásával tárgyalásokat foly­ tattak, s a kidolgozott és elfogadott tervek alapján a munkálatoknak már a múlt évben kellett volna foganatosittatniok, ha közbe nem jő a nagy hadgyakorlatokkal egybekötött s előre nem tudhatott királylátogatas; mely körülmény annyiból hatott gátlólag, mert a bndelkezésre álló rövid idő alatt a két hídépítés és utemeléssel egybe­ kötött munkálat befejezése biztosra nem volt vehető, így maradt el aztán az egész művelet ez évre. Most pedig pár bét óta javában folyik már az érdeked útépítés a mondott egész vonalon; közel száz munkáskéz van itt lekötve, mert a vállalkozók: brassói Weisz Jakab s Kobn Mór és fiai ezégnek érdekében áll, hogy a vállalt munka a kikötött batáridőn belől (pkt 1.) elkészüljön. Az érde­ kes munkálatnak, melyre még visszatérünk, a korán reggel és este kisétálók részéről számos nézője is akad. Vármegyénk székvárosát junius hó 25-én láto­ gatta meg Kari Rezső ur, a magyar-óvári növénykisérleti állomás helyettes főnöke. A helyszínén kiránt meggyő­ ződést szerezni a kisérleti állomás által kiosztott magvak és műtrágyával elért eredményről, s e czólból dr. Baintner Ferencz ur társaságában meglátogatta Fáy Árpád szelestyéni, Ruszinkó Antal szécsényi és Braunmüller Sándor ujfalusi gazdaságait, a nógrádmegyei gazdasági egyesület szőlőtelepeit, s mint szemlélő résztvelt a Szécsényben tar­ tott szarvasmarhadijazásnál is, s a kiállított tenyészanyagól igen sikerültnek jelezte. Tüzeset az ötödrész pusztán. Múlt kedden, jun. 26-án esti 10—11 óra között eddig ismeretlen ok­ ból kigyulladt a gr. Zichy seniorátus tulajdonát képező erdömegi. úgynevezett ötödmajor birkaistáílója, melyből ugyan a birkák távol, erdei legelőn voltak, de a melybe ép ez oknál fogva s mert csső fenyegetett, öt szénával rakodt ökrös szekér beállott a igy a hirtelen nagy teljedelmet vett tűznek nemcsak az összes takarmány és szekerek, de 15 jármos ökör is, továbbá az erdőör tehene az istállóval együtt martalékul esett; továbbá két ott alvó suhancz-gyerek égési sérüléseket szenvedett; 9 db ökör pedig s a juhász szamara kiszabadult Hogy a tűzvész ily nagy terjedelmet vehetett, az kétségkívül a késő esti idős azon körülménynek tulajdonítható, hogy a béresek mély álomban voltak. Másnap ax ép itt időző senior gróf ur, gazdasági felügyelője társaságában már a reggeli órákban a helyszínére kocsizott a ott első sorban a megsérült ifjak gondos orvosi ápolása végett a legbehatóbb intézke­ déseket tette, valamint hogy az erdőőr kárát is bonifikálta. A mintegy harminca öl hosszú birkaistálló biztosítva volt tűzlángja a jelzett időben messzire bevilágította Kékkő és B.-Gyarmat között az egész vidéket. Szerencsétlenség történt junius bó 28-án B.-Gyar­ mat utczáin. Ugyanis báró Von dér Berke fogatát a ko­ csis gondozatlanul hagyta, minek folytán a lovak a fő-utczán elragadtak és a Rák-vendéglő felé futottak őrült sebességgel, rendőrök és mások is feltartóztatni akarták a száguldó lovakat melyek egyike erős rúgást mért a kocsis mellére úgy, hogy annak vállperecze eltörött A szerencsét­ lenül járt kocsist Cserveoyák gyógyszertárába vitték be, hol a gyógytár tulajdonosa öt azonnal gondozás alá vette, mignem dr. Gerő és dr. Szendrő b oda érkezvén, a szük­ séges orvoslást és kötözést azonnal megtették. Eljegyzés. Szép ünnepély folyt le e bó 23-án, Bérezel tápét nagykereskedő, megyebizottsági vlrilis tag és városunk tisztelt lakosának házánál. Művelt és szép leányát Tinka kisasszonyt ugyanis e napon jegyezte el Fleischman Antal budapesti lakos, nagykereskedő és fővá­ rosi iskolaszéki tag. Az eljegyzés alkalmával, a nagyszám­ ban megjelent rokonok egyike: Darvai Ármin az eljegyzettekre szép pohárköszöntöt mondott — Schmidt Gyula lörinczii körjegyző f. é. jun. 26-án jegyet váltott Plachy Berta kisasszonynyal, néh. Plachy Károly kedves leányával Bllntetésböl áthelyezés. Vaszary herczegprimá^ Székács Lánló dunaszerdahelyi rém. katb. káplánt, a ki a templomban Erdély miniszter ellen prédikált, áthelyezte Ipoly-Nyékre. Mint értesülünk, a káplán ellen a kir. ügyész­ ség vizsgálatot indit Hogyan inmerlk fel a magyar embert könynyen a külföldön la? Deutsch József b.-gyarmati fő­ rabbival történt, kinek jeruzsálemi útjáról külön irtunk, és n ki pedig — képzelhető — külföldön sem jár zsinóros magyar atillában és szűk nadrágban, ismételjük, hogy, vele történt Egyptom-Alexandriában, hogy e szép világvá­ ros kikötő corsöján sétálgatva, egy francziás öltönyt!, de fezt viselő úri ember megszólította francziáúl, tüzet kérvén tőle. A szívélyes főrabbi, mint magyar ember, igen termé­ szetes, hogy a legkészsógesebben nyújtotta át szivarját a I megszokott szóval: .Tessék !* A kérő fél pedig örömtől I sugárzó arczczal felelt: .Hát ön is magyar; mi járatban �van iUt* Igy aztán megismerkedtek ét együtt sétáltak Útibb az idegenben járó földiek. Gyásxhlr. Kánig Adolf b.-gyarmati jóhirü vendég­ lő* hosszas uenvédés után június hó 28-in 47 éve* kori­ ban elhunyt Temetése ma d.-u. megy végbe. It I. P.! Mire valók • ptMrtattzek vényeken az órajelzök? Hogy éppen egy árival előbb vigyék el a szolgák a leve­ leket ! Igen ki* városias iiinexete van az ilyen dolognak. Hisz ha d.-u. 2'/* és 4‘L érakor kell a leveleket elvinni, miért van elvitel ideje 2 é* 5 órára jelezve. Awn kívül úgy tudjuk, bogy a reggel 8 órai vonathoz is kiszedik a szekrényekből a leveleket; de erről jelié* nem történik a szekrényeken, mi ott csak a 2 és 5 érit Ütjük jeleire. Porta-felügyelő urnák e dolog bizonyára elkerülte eddig a figyelmét, különben bizonyára nem tűrné e viszásságot. ' A axécsényl műkedvelő-társulat Szécsényben az L'jvilág-uálló emeleti nagytermében 1895. évi júliui hó t4-án felszereivényei javára tánczmulatsággal egybekötött műkedvelői előadást rendet. Stinre kerül: .Anna." Színmű 1 felvonásban. Irta: Csiky Gergely, melyet kővetni fog: .Apró félreértések.* Vígjáték 1 felvonásban. Irta: Lunn. Nyári mulatság. Ai ipolysigi djnoki testület,Ai orsrigo* dijnokegylet nyugdíjalapja* javára f. é. julius bő 7-én a ,szurdoki ligetben* jótékonyciélu nyári mulatságot rendes. A nógrádvármegyei Muzeum-Társulat f. évi julius 7-én, vasárnap d.-e. 10 érakor tartja évi ünnepélyes nagy gyűlését, melyre a tagok, valamint a közművelődés iránt érdeklődő t. ez. úri és női közönség tisztelettel meg­ hintik. A közgyűlés tárgyai: 1. A társulat állapotáról és működéséről titkári jelenté*. 2. A megürült ig. választ­ mányi taghelyek betöltése. 3. Tiszteleti tagok jelentése. 4. Ai átvizsgált alapszabályok felterjesztése. 5. Pintér Sándor alap, tag felolvasása: A Bronzkorról az Ipoly vidékén. A M -Társulat ig. választmánya. Helyreigrazltás. Lapunk legutóbbi számában F—i. csikkében ,a volt és jelenlegi főispánról* után és alis­ pánról is értendő. Szinészet A lefolyt hét színészet) krónikája közepes sikert jegyezhet fel a bemutatott színházi előadásokról, mely a hét vége felé mindinkább javult Nem túlságos szigor, nem is túlságosan felcsigá­ zott igényeknek kielégítetlen volta késztetett ezen kije; leütésre, mert jól tudjuk, hogy a vidéki színészet viszo­ nyait nem lehet a nagyvárosi, vagy plane fővárosi viszo^* nyokn alkalmazott mértékkel mérni; de tapasztaltuk, bogy a színtársulat nem mindig teljesité kellőkép köteles­ ségét Ha a társulat tagjai igazi ambiczióval és együttes igyekezettel törekedtek volna arra, meg vagyunk győződve, hogy mindegyik előadást vagy legalább is azok legnagyobb részét elfogadhatóvá, sőt élvezetessé tudták volna tenni. Első és elengedhetetlen kötelessége u színésznek, hogy szerepét illetve annak szövegét jól megtanulja; ez minden >tinérzre, de kiváltkép a gyöngébbekre áll; mert a gyakor­ lott jó színész, ha figyelme a súgó felé le is van kötve, azért szerepét még ia ki fogja tudni domborítani és el­ fogadható alakítást fog bemutathatni ;de ha a gyöngébb szí­ nésznek a színpadon még a szöveg nem tudásával és az abból származó nehézségekkel is meg kell küzdenie; kérdem; milyen len annak az alakítása? Nemcsak maga válik egy tehetetlen, sajnálatra méltó alakká, hanem szereplő társait is irritálja és az összjátékot elrontja. Nem lehet minden színész zseniális, tökéletes színész, de mindegyik tudhatja jól a szerepét és ez is már valami. .Sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy színészeink a szerep betanulásában eleinte gyönge lábon állottak, onnan az az ingadozás, onnan a szerepek és a hatások ellapitásn, onnan a súgónak dominálása, úgy, hogy a közönség tulaj­ don képen 2 előadást hallgat meg egyszerre. A rendezés is több kívánni valót hagy maga után. Ott hol a közönségnek a dekoraczió és garderóbe fogyatékos­ ságát el kell néznie és ezt természetesen szívesen el is nézi: ott a rendezés — legalább annyira, a mennyire az a rendelkezésre álló eszközökkel elérhető — legyen gondos. Mily kínos volt ♦pl. hogy csak egy konkrét esetet említsek fel, az a je­ lenet midőn .Mongodin* előadásakor a Clorinda levele mellől a 2000 francot jelző papirjegyek hiányoztak ; mert ezáltal nemcsak az iró által kiemelni óhajtott pointe veszett el, hanem maga az előadás is fenakadt, és kizök­ kent a kerékvágásból; a szereplők zavarba jöttek és el­ kezdtek nevetni. Ez p«<iig már öreg hiba. A színész komolyan fogja fel hivatását, mint akár a pap és ha a színház a művészet temploma, úgy a színpadot oltárnak tekintse, ahol nem illő a szerepen kívül komédiázni. Hiszen a színészetnek -gyéb tendenciáktól eltekintve, Ízlés- és erkölesneme■itó missiója van, melyet nem szabad könnyelműen kompro­ mittálni. Ami az egyes előadásokat illeti, bizony azok átlag csak imolyan közepetek voltak, de azért mégis konstatálnunk kell, hogy itt-ott voltak egyes sikerültebb momentumok, •ót miként az már érintetett — volt eset, hogy a közön­ ig ki is volt elégítve, és ez különösen az utolsó két elő»dá«ra áll úgy, hogy jogosult a remény, hogy a inég hátf ilevő előadások a társulat fokozott bnzgósága és szor­ anrérmrkkrl NllfiiMetae. H 3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó._________ 1896. junius 30 galma, valamint az uj tagok hozzájárulása mellett a kö­ zönség igényeit ki fogják elégíteni és részére élvezetes szórakozást fognak szerezni. Előadattak f. hó 22-én a .NebánUvirág* operette; 23-án d.-u. 4 órakor a „A peleskei nótárius* és 8 órakor „Szellő Judit* népszínmű, 24-én ,A szókimondó asszony­ ság* ismételve, 25-én ,Mongodin ur felesége,* 20-án .Tüzé­ rek gyakorlaton*, 27-éu a ,Próbaházasság*, 29-éu .Csillag­ hullás* népszínmű. Ezek közül elég jól volt játszva a .Próbaházasság*, mely nindorabbon 3 uj tag vett részt, névszerint: Szalóczy Irén, Magyari Lajos és Fekete József karmester. Ezen elő­ adásban csak 1—2 hely volt nem kellően betöltve s mint­ hogy a szerepek is gondosabban voltak betanulva, az elő­ adás is kerekdedebb volt, mit a közönség hálásan el is ismert. Különösen dlcséröleg ki keli emelni Kaposi Andort, ki Hajdú Bokor Istvánt jó alakításban és sikerült maszk­ ban ábrázolta; úgy látszik, hogy az ilycnfélo szerepek leg­ jobban telelnek meg egyéniségének. Ezenkívül még egyebütt is. különösen a .Tüzérek gyakorlaton* czimű fraueziabohózatban, voltak egyes sikerült jelenetek. De valamennyi között legtökéletesebben még pedig telt ház előtt adatott itátkay: Csillaghullás czimű énekes életképe, melyből azonban idő és térszűke miatt bőrebben meg nem emlé­ kezhetünk. A szereplő személyek között van néhány elég jól használható erő, csak behatóan foglalkozzanak szerepeikkel és a túlzásoktól tartózkodjanak, azonkívül okvetlen szük­ séges a gondos próba, mert a gördülékeny összjáték már is sikert jelent • A férfiak közül a már emlitett Kaposi Andort, to­ vábbá LeŐveyt, kiben van humor, Hélayt, ki routinnal biró, de kissé modoros szinész; a nők közül pedig Bérezi Marit, Gyurmán Alizt Bessenyeinél és végül Nagyfalussy Júliát nevezzük meg, (az újabb tagokról még ezúttal nem nyilat­ kozunk). Ez itt sorban az utolsó, de tehetségre nézve az első. Egy szerepben sem nyújt tökéleteset de valamennyi­ ben számot tesz és szerepeiben felcsillan a hivatóttság, a tehetség szikrája. Van temperamentuma, könnyen pergő nyelve, csinos színpadi alakja, szerepeit folyékonyan mondja el, mi tanulásra mutat: mind oly tulajdonságok, melyek előrehaladásában támogatni fogják és ha lesz ambicziója és kitartása: úgy hisszük, rálik még belőle valami s igazolni fogja azt a jó véleményt melyet tehetsége iránt táplálnak. D. Zs. hogy az órtékisilésoél a bank érdeke a tcrménytulajdonos érdekével egészen azonos, tehát a bauk oly megbízható közvetítő, ki az emlitett és egymást kiegészítő bárom üzletág a hozzá forduló terméuytulajdonosok érdekeit a legelőnyösebben fogja kiszolgálni. A közraktárakat, valamint a bank-előleg és bizo­ mányi üzleteit igénybevevő terménytulajdouosok közt ma az onzág leggazdagabb nagybirtokosai ép úgy szerepelnek, mint a kisebb termelők és a kereskedő-világ. S hogy a bank mindezen üzletei a beléjük helyezeti bizalomnak, tényleg meg is felelnek, ezt kétségtelenné teszik a három üzletágnak fokozatos fejlődését feltüntető hivatalos szám­ adatok, melyek szerint az 1882-től 1891-ig terjedő idő alatt: a raktározás évi forgalma 2.133,134 métermázsáról 7.592,045 métermázsára; az évenkénti áru- és termény­ előleg forgalom pedig, 5.314,891 írtról 37.712.343 früa emelkedett. Ezeket a tényeket szélesebb körben tudóméra julttatni a hírlap-irodalom feladata, s hazafias köteláessége vélünk teljesíteni tisztelt olvasóinkkal szemben, midőn áruik és terményeik előnyös értékesithetése végett a ma­ gyar leszámítoló és pénzváltó-bank fentebb méltatott intéz­ ményeire felhívjuk becses figyelmüket azon megjegyzéssel, hogy a termények és árukra igénybe venni kívánt előlegek, valamint a bank áruosztálya által teljesittetni kívánt min­ dennemű bizományi vétel vagy eladás kérdésében akár szóval, akár levélben .A magyar leszámítoló és pénzváltó bank áruosztályához, Budapesten* kell fordulni. Piaczi gabonaárak 18P5. janin* 34. Búza.................. fi 20 —6 60 Hozs...................5 60—5 90 Árpa................... 6.— 6 80 Zab ...................6.— 6 80 Kukoricán __ 7'20—8. — Burgonya __ 3’20----------Bab .................... 6.— 7. — Lencse __ ___ 6.— 8. —- Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. Közgazdaság. Mezőgazdáink figyelmébe! E czim alatt a .Gazdasági Lapok* részletesebben ismerteti azon módozatokat melyek a gabonanemüeknek okszerű értékesítésénél általában szem előtt tartandók. Az aratás közeledése alkalmából mi is időszerűnek véljük a gazdaközönséget oly közelről érdeklő ezen ismer­ tetésből a következőket átvenni: A gabnaárakban huzamosabb idő óta tartó pangás, a külföldi, különösen az amerikai termeléssel évek óta folytatott nehéz verseny mellett csak ritkán és rendszerint rövid ideig tartó alkalmak fordulnak elő a gabonanemúek előnyös eladására, a gyapjú elhelyezése pedig évröl-évre nagyobb gondot okoz a gazdának. A tulaj Ionosnak tehát okvetlen arra kell törekednie, hogy áruját az időként kínálkozó kedvező időpontokban értékesítse. De hogy ezt elérhesse, ehhez okvetlen szük­ séges 1. hogy áruja alkalmas helyen feküdjék: 2. hogy pénzszükfég által ne kényszerittessék az előre való eladásra; 3. hogy legyen oly megbízható közvetitöjc, ki áruinak kellő időben való eladásáról gondoskodjék. E három kelléket egyesítve magában foglaló tényező hazánkban még manapság is csak egy van, ez pedig egy 25 millió korona teljesen befizetett alaptőkével biró elsőrendű fővárosi pénzintézetünk, a .magyar leszámítoló és pénzváltó bank*, mely azokat fővárosi és vidéki közraktárainak, nemkülönben áru-osztályának léte­ sítése által már a nyolezvanas évek elején megvalósította. Már az 1881. év őszén megnyitotta a budapesl-fövárosi közraktárakat, majd Barcson a Dráva partján é* Fiúméban a magyar tengerőbölben létesített és tart fenn nyilvános jellegű raktárrállalatokat, a melyekkel a gazda­ sági termény-tulajdonosoknak lehetővé tette, hogy áruikat az eladásra alkalmas kereskedelmi pontokon elhelyezhetik. A bank áruosztálya szemes terményekre, gyapjúra és egyéb árukra jutányos előleget nyújt * így segít a pénz­ szükség által okozott (dóré való eladás kényszerén; végre a bel- és külföldi piaczokkal közvetlen összeköttetésbvn álló és szakszerűen szervezett ezen áruosztály a gazdasági terményeket és árukat, akár a vasúti vagy hajó­ zási állomásokról, akár pedig saját közraktáraiból, kedvező időpontokban bizománybán eladja. Különös figyelmet érdemel, hogy a magyar leszámí­ toló és pénzváltó bank terményeket és árakat nem vásá­ rol saját részére, hanem azoknak c*upán bizománybani vétele és elállásává! foglalkozik. Ezer körülmény a legnagyobb biztosíték arra nézve, Klaá ea. éa lalr. ktnár. aaahndalm. aria- # *czelli nagyszerűen hatnak fyeaar Sarkait, aZtklWzMttba te áJMáMsaa tuMrstes liáal te népsaer. A gyomorbetegség tfinetei: ítvágyt*- UflkOM*. Halható* % te italokkal, gOtaták, siájbafsk te hlaerrtwMákaáL Emlitett bajoknál a Háráaeaelll gyeaaarre«e|*»ek erek óta kitű­ nőknek falion pillák, a mit száz meg száz blzonyilvány tanárit. Egy ki* Öreg ára haaanálati utaritáaaal együtt 40 kr, nagy üveg ára 70 kr. Magyarornlgi főraktár: TCr*k i A védjegyet te sláirtet lüirteven léniák megtekinteni! Csak oly cseppeket tes»Sk elfogadni, melyeknsk burkolatára ibid aralag van ragasztva a készítő alá irtaival (C. Hridy) te ezen Havakkal: .Valódiságát bizonyltom*. A ■áriauslU |jowaren*fik valodian kaphatók. B.-Gynrmnton. Cservényük Gy és Künilz ö.’gyógytárábnn. IpolyitAgon: Berkó István gyógyszerésznél, BC* Aranyérmetekéi kMalnfelae. *98 OMLOKZAT-FESTÉK-GYÁR Kronsteiner Károly Wien, 111. Hauplstrasse 120. szám, hAaéban. Ertherczegi és Itercze^i tiriidulimk, <•«. ét kir. katonai raktárak, vasút-, ipír-, bánya- /•*< liúmortiiiMiilntok, építkezési vüllnlntok, VÁLLAL­ KOZÓK é* EI’ITÓMESTEHKK. valamint gyartulnplono-ok Hzállitója. — E».on h >mlokzitfeslékek, in lyek mJ«ben oldhatók, száraz, porított állapotban 40 különféle színmintában kilónkitil 16 krtól feljebb szllliltatnik év a fetlé'tszlntk tisttasijll íliotdl leljen.i litsj tló az olajmázoláshoz — Minta­ lapok és haaznAlatí ntanltAsok Ingyen én bérnientve küldetnek. iw. ao-7. �4 Nógrádi Lapok és 1895 janius 30. Honti Hiradó. . MXe «*>aroljunk |ao«|ko«»l ■■*■*<!** Eli layton & Shuttleworth © Valódi vörös-kereszt C Kgjedüli bixktet hatású gyógygxer a must ZmaMaX uralkodó sertéa-vész ellen, de fényes ■sd^duátl gáHjtreak q) Budapest álul * IcfjuUayoubb srak mellett ajánlutaak: Gytaylríi alaták ■a|áavásádókaak ia(y» és Mnasakr. aeg eddig aea * Gaidagiartalnió aiataklayvek, milyenek létezlek szabók rész re Urmentetlennl. ertdtaaénynyel alkalmazható bármely más házi állat­ nál is. Kapható a készítőnél: Cttrvtnydk György Szövetek filtönyökliöz. i.w 5-1 fjdgjaxertárábau Balassa-Üyarmaiun. Pemvies «’i Oasklsg a tuaraa ki nti száméra. Előírói ne rlutl iiöretek a ra. éa kir. klvataleekek egyearahálber, LkmnMI te QtasiplöQip-kteflitik keljMlk, kauAlX. valamint liailaalyánok. tfltoltók. tnniáamk, béröltüiflrk résiére; kelmék teke <• |átekasztalekra. kscilk bevunásábur. A legiagysbb raktár stájer, karintiai, timl atb lödének. ben art e» női ha.inálatm ereileti gyári órakon és oly nagy válasrtékban, milyennel 2<«i versenyző sem képe, rendelkezni. A legugyobb válasitek eaakis /nőm 6» tsrtói hói kendőkbe* a lcgdivatos.ibb uinrkben. Mosó szövetek, utazó borong, írtig torát,ü *• oaéplési idény beálltával aján­ lok a Deaógaadasággal foglalkozó t. közönségnek: Asvány-gépolajat 100 kg. 26 frt „ oliva„ 100 kg. 42 frt GÖdekagr. súlyú legjobb gabnazsák 1 100 drb 36 frt. HllkiiroÍMky SfáiioM. Egyetemit iczÜ-üik Yisu ekék guduágt (épek. a budapesti állami i/mrisko/Antíl alapított ösxtön- átadandó. A részletes feltételek a hirdetményt kibocsátó törvónytzéki elnök irodájában megtekinthetők, a hol a 200 M bánatpénzzel felszerelt zárt, Írásbeli ajánlatok is a vénénytárgy aláz napjáig benyújthatók. B.-Gyarmat, 1896. junius 18-án. Újhelyi Boldizsár, 1M 2 te 3 Pályázati hirdetmény 1896. julius 22-én délelőtt 11 órakor, a kir. törvény. náki elnök hivatalos helyiségében, nyilvános versenytárgyalás fog tartatni A szállítandó fának */,-ad része 1890. január 1-ig ' a a megmaradt ‘/t-ad része 1890. október hó 1-ig lesz 1—1 UJrvHysxíhl rlnskhrlyette*. 20-14 Legnagyobb gyári raktár kelméklu>n ’/, Billió frt értékben 1045-96. eln. sa. Pályázati hirdetmény. BRÜNN (osztr. Manncheeter). 05. az aomar aiZT. Tárta. röűQvrtösz. A balassa-gyarmati kir. törvényszék a a székhelyén tóvá kir. járásbíróság hivatalos helyiségeinek fűtéséhez 1886-ban szükséglendö 2407 km. tűzifának biitositására szabó-kellékek bök. luk* elérnék,^b.) ■V* tt.ltáayss árú, brciüitei, tartós, tiszta gyapjú kelaie■rákatri neai ólra., roigyokal, méhek a szabók kimet I csonkítják, ajánl: Aminőségért kezességet vállalok. Becses megrendelést kér: .j;. FELEDI IGNÁCZ urn-t mondja tff réglkűxiuondít. Ugyanéira találó kUimondáat vonalkoxtatbaloni ét pedig jogotan ti én telepemre is, amennyiben rtakít egy oly nagyxxoliátú, kctipéntael Airtrtt óriáai krómennyitégg.l (ülnrrclt raktár képet Aalrtfeleiuek ait ti előnyt nyújtani, bogy táalrláaainál inindrnknr jó rrrdtarnyrkrl érbei el díjakra. Pályázat hirdettetik a Nógrádvármegy*' által a buda­ pesti állami ipariskolában alapított 200 Irt azaz keltő­ száz frtos ösztöndíjra. Pályázhatnak ezen ösztöndíjra ezen törvényhatóság illetékességi kötelékeibe tartozó mindazon 15. életévöket betöltött tanulók: a) A kik a budapesti állami iparisko­ lának már rendes tanulói; b) Azok, a kik az iparos tanu­ lók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát be­ végezték s legalább is jó osztályzatú bizonyítványuk van. c) Azok, a kik a polgári iskola, gymnasium, vagy reál­ iskola négy alsó osztályából jó osztályzatú bizonyítványt nyertek, dj Iparos segédek és mindazok, a kik a b) vagy c) pontban kívánt készültségüket felvételi vizsgálat utján bizonyítják. Általában megkivántatik, hogy a belépni kívánó nö­ vendék az általa választott szakcsoportbeli iparágban már előző gyakorlatot szerzett, * legalább is azon két havi nyári szünidő alatt, a mely után a közép-ipariskolába akar ni/ÁQf UvnO. Cgynökök és házalók rendesen .Stikarofsky áníja** ezimkével ellátott iiOvetcket, kelméket hoznak nagy mennyiségben árúba. Ezen visszaéléssel szemben kijelentem a t. vásárlóknak, hogy én az előbb említettek­ nek árúimat icmmlnrmil föltételek mellett el nem adom lépni, a gyakorlatban foglalkozott legyen és ezt hatósági­ lag hitelesített bizonyitványnyal igazolja. Az iskolai és gyakorlati bizonyítványokkal felszerelt folyamodványok f. évi augusztus hó 15-ig Nógrád vármegye alispáni hivatalának nyújtandók be. Az intézet végbizonyítványa a gépészeti, vegyészeti, fémvasipari és faipari szakosztályok tanulóinak egy évi gyakorlat igazolása mellett jogot ad a szakjuk körébe tartozó s képesítéshez kötött iparágak üresére; az épilószeti szakosztály tanulói pedig e végbizonyítvány alapján három évi gyakorlati működés igazolása mellett jogosítva vannak a kőműves, kőfaragó és az ácsmesterség gyakor1 ásóra. Azon tanulók, kik valamely középiskola négy alsó osztályának sikeres elvégzése után lépnek az intézetbe s itt a három évi taofolyamot szintén sikeresen végzik el. a katonai szolgálatnál az egyéves önkéntesség kedvezmé­ nyében részesülnek. B.-Gyarmat, 1895. juuius 17-én. Az alispán helyett: Tih a ny 7, főjegyző. 157 3—1 B»- MÜFOGAK. -W Kényelmesen egyes berendezett és egész fogsorok, litása nélktll, első fogak a műtermemben foggyökorek eltávo- pedig arany-foglalattal kezesség mellett a szájba úgy tétetnek be, hogy • felismerés lehetetlen. Fogak és foggyökerek a ■ I J|legnagyobb figyelemmel és óvatossággal fajda­ lom nélkül huzatnak ki. külön műterem, bejárat a kapun. —flS9 Balassa-Gyarmaton, 1895. juniua 30-án. Molnár János, fodrász és müfogkészitő. tanoneznak felvétetik. ***■ o MWOOOOOÖOOOOOOOCMXXX 1240-1895. kb. szóm. 10484—95. Mám, Kitűnő hatású szer a bőr mindenféle tisztátlanságának elűzésére. A bőrt fehéríti és bársony tisztává tetőd. Egy tégely 50 kr. Dr. lifbra-jtír MrtzSpitil szappan. Gondos készikellemes szaga és olcsósága miatt ma már min­ ta ház mosdó asztalán megtaláljuk. Egy drb ezap- fiMI ára 35 kr. Vtitmtm-hnlgypor, fehér, rózeaszinü és créme, jól tapad, nem tűnik fel, vegytiszta és ártalmatlan! Az szántán tartja, a naptól és széltől megvédi. Kapható Kanltz Ödön „Ma/jyar Koronához* ndmzett gyógyszertárában Balassa-Gyarmaton. / 160 3-1 Pályázati hirdetmény. Pályázati hirdetmény. A nugy-bárkányi tlnálló nnynkönyvi álló­ máéra éti 400 frt fizetés és 100 frtnyi Inkbérilletinénynyel pályázat hinlcttctik. Folhivntnnk az nrrn pályázni kívánók, hogy az 1894. évi XXXIII. t. ' ez. 8. $-álmn meghatározott ininUeitésnkct igazoló okmányokkal felszerelt kér­ vényeiket ehhez a kíJzigazgatási bizottsághoz I. évi július hó 24-ik napjáig adják be. Kelt B.-Gyarniaton, 1895. junius 14, Nógrádvármegye krizig. bizottsága. Gróf Deucnfeld IaiJou, 117 2—2 főispán. UUJ2UUUUlUZUJlí:ULlUlUr.LtlZillZLUIZllLUZlUlLU í ' Főiéin ur ő méltóságának megbízásából, a gácri és nógrádi járás főszolgabírói hivatalánál rendsieresitrtidő két, egyenként évi 4.X) (négyszáz) frt fizetés és 100 (száz) frt lakbérilletménynyel javadalmizott kötigaz'aláú gyakor­ noki állomásra pályázatot hirdetek és felhívom az azokra pályázni kívánókkal, hogy az 1883. I. t. czikkben előirt minősítésüket igazoló okmányokkal és keresztlevéllel fel­ szerelt kérvényeiket, hivatalom utján, a vármegye főis­ pánja O méltóságához f. évi julius hava 31-ik napjáig adják be. B.-Gyarmat, 1895. junine 22-én. 160. 8—1 | Az alispán helyett: Tihanyi, íőjegyzA jOOOOOOOOOOOOOOOÖOOtX KymatoU a kUdótaHjdoaoa B^Oyaraa'J Kfiayvayomd* lUuvúayiánulat zjonujlölA. i � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00823.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_06_30.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-06-30 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 26. szám (1895. június 30.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom