https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/021aea99069ea699684181823cafd367.jpg 7885a5ad9b09889599f0f0a3e21811f2 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3cd3ec937bf14a8c0ce5f2ad9b80a175.pdf f15fe6c08967a9acf33eaafe1c0457fc PDF Text Text 16. szám Balassa-Gyarmat, 1895. április 21. XXIII. évfolyama. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Elit>M>téal ári u * E( évre 6 írt. Fii évre 3 írt 60 kr. Negyedévre 1 frt 26 kr agám dkXOkl 1O faarcait. ElOlictoi ampin a kladiklvatalbaa leket U.-Gyarnaton. B.-Gyarmat, április 18. Az egyesületekről kívánunk szólani, melyek különösen vármegyénkben igen elszaporodvák, mert az egyesületi szellem Nógrádvánnegyében mindig nagy volt, nem volt ehhez hasonló messze földön. Mégis, ha betekintünk egyesületeink életébe, — furcsa kép tárul elénk; mert igaz, megvannak az egyletek, gyűléseket is tartanak, — némelyiknek pénzalapja is van, mégis csak panganak tevékeny­ ségükkel. Sok, a közügyek javára ezélzó eszme nyerne megoldást, ha az egyesületek jobban támogattatnának. Hiszen épen ebből az okból kellett, hogy az egyesületek megalkottattak s azért hozzák meg a tagok is az anyagi áldozatot tagdijak rendes fizetése által, hogy az egyesületek a kitűzött czélok elérésére hatékonyabban munkálkodhassanak. Egyik-másik, mint például a vármegyei gazda­ sági egyesület — működik, legutóbb azon ténye feg forduló pontot képezni, hogy a közönyösség hínárjába esett szécsényvidéki gazdasági egyletet kiemeli s magába olvasztja, hogy egyesült erővel teljesítse feladatait. Az egyesület kiváló elnökség által vau vezetve, s ha valami siker mutatkozik, az csak az elnökség­ nek és igen csekély számú szakférfiúnak köszönhető. Pedig minden egyesület csak úgy oldhatja meg fel­ adatát, ha nemcsak az elnökség és a tisztikar fárad egyedül, hanem ha a tagok is élénk részt vesznek abban. A legtöbb tag abban a hitbeu él, hogy a tagsági dijak lefizetése által minden kötelességét leróvta az egyesület iránt. Hogy egyesületi tagjaink igy gondolkoznak, bizonyítják ezt a gyűlések jegy­ zőkönyvei, melyekről a gyűlések vagy ülések látoga­ tottsága kitűnik. Van eset reá, hogy a közgyűléseket egyik-másik egyletnél csak azért nem lehet megtar­ tani, mert a tagok nem jelentkeznek hatá rozatképes számban. A közönyösség symptómáit kezdjük észrevenni a N. V. Museum-egyesületnél is. Itt is egy-két em­ ber viszi az ügyeket, s mintán ez az egy-két ember azt látja, hogy támogatásban nem részesül, elmegy a kedve a sok munkától, melyet tiszteletből áldozott a közűgyek oltárára. így vagyunk minden egylettel. Egykor hatalmas egylet volt a losonczi és b.-gyarmati tűzoltó egye­ sület Most tudja Isten, azért-e, mert tűzesetek alig fordulnak elő, vagy pedig azért, mert ide is beütött a közönyösség krachja 1 — ezek az egyletek is pan­ ganak. — A b.-gyannati tűzoltó-egylet fellendítése czéljából sikerűit ugyan egy választmányi ülést gr. Forgách Antal főparancsnok úr elnöklete alatt meg­ tartani, s ott nagy dolgokat határozni; de mit ér az, ha e határozatok nem hajtatnak végre s még azok sem sürgetik a végrehajtást, akiknek leginkább érdekében állana az egylet fellendülése és felvirá­ goztatása. Szólhatnánk még a dalegyletekről, a tomaegyletről, nőegyletekről (Vöröskereszt) s több oly egyletek­ ről, melyek korán játszották el gyermekjátékaikat Sajnos, hogy ezek az egyletek működésüket nem folytatják vagy ha egynómelyike folytatja is, nem találkozik a kellő támogatásban. Egyedül a tkarabeu»»~egylet az B.-Gyarmaton, mely folytonosan gyarapodik és élénkül. Ha kívánjuk az egyesületektől, hogy czéljaiknak mentül jobban megfeleljenek, no hagyjuk a munkát tisztán az elnökük s egy-két tag villain, hanem Elilntiil piaiek, redaaiUik it blrtitiiek a kiadiklvalalktx latéreadik. A lap iielleml réiiére t a Nyílt-térre voaatkoió minden köz­ lemény a iierketilObUi klldeodOk vegye ki minden tag a munkából a maga részét, csak igy lehet elérni azt, hogy nagy fáradsággal alkotott egyleteink prosperáljanak. A nógrádi járás székhelykérdése. Tekintetes szerkesztő úri Olvasva a «Nógrádi Ixipok és Honli Híradó * 9-ik számában Z. G. és a 14. és 15. számokban Z. Gy. czikkél a nógrádi járás székhelykérdésében, arra a meg­ győződésre jutottam, hogy kettőnek, I. i. az egymással ellentétes álláspontot elfoglaló mindkét félnek, soha sem volt és soha sem lesz igaza. Hol van tehát az igazság ? Nincs az az egyszerű eset az életben, többet mon­ dok : nincsen az az alany és állítmányból álló leg­ egyszerűbb mondat, melyet egy ügyes regényíró saját fantáziájához képest novellává kinyqjtani ne tudna. Vagy nem-e ismerünk ügyvédeket, kik még az apa­ gyilkost is megmentik, ha nem is a teljes büntetéstől, de legalább a kötél általi haláltól ? De azért a nagyközön­ ség mindig megtudja bírálni az esetet; dicséri az írót, elismeréssel adózik a védő tehetsége iránt, de nem hiszi a novcllabeli eset megtörténtét s lelkében felháborodik, hogy az apagyilkos méltó büntetésben nem részesült Ezen érzelem hatása alatt állok úgy Z. Gn mint 'L Gy. czikkének olvasásánál s abban a meggyőződés­ ben élek, hogy Z. G. szemei előtt a nógrádi járás összérdeke lebegett, Z. Gy. pedig a parciális érdeknek tett szolgálatot, vagy el van fogúivá, vagy erősen érdekelve Tereske mellett. Hogy csak egy-két állítási tüntessek ki: nem nagy írói merészség Z. Gy. úr részéről azt állítani, hogy Tereskének van államútja?. Van igen is ft határában, mely derékszögben Tereskétől 2 kilométernyire fekszik. Ilyen képtelen állítás, hogy Tereskének vasúti állomása Dejtár. Ilyen túlcsigázott képzelem, hogy a b.-gyarmat— aszódi vasút Tereske mellett megyen, holott ez a Galga völgyén Szügy, Nándor, Becskénck van kimérve, tehát Tereskétől 15—20 kilométernyire. Ilyen állítás,' hogy Tereskének vízbősége van, hisz’ csak az urasági udva­ rokban leledzik ilyen nyáron vizet nem szolgáltató kút, a többi kutak a község két oldalán fekvő beltelkek végében vannak. Ilyen valótlanság, hogy Bánk, Berinke és Nagyoroszi Tereskéhez közelebb fekszik, mint Rút­ sághoz stb. Nem Z. G. védelmére kelek, mert erre szük­ sége nincs, hanem a valóság igazolására és a valótlan­ ság megdöntésére nem a szóharezot választom, hanem az argumentumokat és ha már tollat fogtam, nem te­ kintve se Z. G., se Z. Gy. czikkére — tárgyilagos aka­ rok maradni, hogy állításom igazságáról a nagyközön­ ség is meggyőződjék s úgy akarom feltárni a helyzetet, hogy abból a helyi körülményeket és viszonyokat nem ismerő olvasó is tájékozza magát. Tehát mindenek felett tényeket hozok elő: Aki a nógrádi járást nemcsak térképből, hanem természetben is ismeri, nagyon jól tudja, hogy Rétság község a budapesl—kassai államát mentén, Vácz, B.-Gyarmal és Ipolyság között, tehát középtávolságban fekszik s ép azért megálló, étkező és átszálló helye az átvonúló katonaságnak; egynapi pihenő helye a Budapestről Nógrád, Zólyom és Hontvármogyékbe kísért tolonezoknak s mint ilyen a nógrádi járásnak majdnem közepén fekszik. Itt ágazik el az államát B.-Gyarmat és Ipolyság felé. Ide szakad be a Rád, Pencz, Keszeg, Alsópetény és Bánkon keresztül vonuló megyei út Ide gravitálnak a tolmácsi, diósjenei, nógrádi, nőtincsl, romhányi, legéndi, sáp-nézsai, sőt a tereskei kőből szabályszerűleg kiépített vicinális utak is. Ellenben Tereske a járás szélén fekszik, négy hozzávezető áljából csak egy a kövezett s éz is Vácz felé Rútságon át vezet A három: és pedig a romhányi, szátoki, berki, illetve B.-Gyarmal felé irányított vonala kő és kavics nélküli, esős időben járhatatlan; mert talaja ngyag és nem homok. Követ határában eddig fel nem fedeztek. A nógrádi járásnak piacza Vácx, B.-Gyarmat, vagy pláne Dejtár (itt csak indúlóház van) soha nem volt s nem is lesz, inert Váczon nemcsak vasúti, hanem dunai közlekedés lévén, Budapesttel közvetlen érint­ kezvén, a termény ára a szállítás közelségét tekintve, Ültjeiének iriubáJy axerint teimliutnak. — Nagyobb ét többlíOrl hirdetitek Jutányosán eeikOiöltetaek. Bélyeg minden egyet beiguUtnil külön 30 kr. Myltttir,pem tora: 30 kr... ..... tv drágább. Ezért nemcsak a nógrádi járás északi és kfetétf vidéke, hanem a b.-gyánnati járás Vadkert és NAndor vidéke is Váczot keresi fel. — Mind crtie községek RéLságon keresztül mennek s lia már RÚtságorf iaű, ügyes bajos dolgát is ez útjában végezheti el a s!tógény ember. Tehát világosan látható ebből, hogy nerti a vidékiek mennek Tereske felé, hanem megfordítva. Hátha a vidékről Budapestre voUŰló sztintÁltíl iparost, munkást és napszámost vesszük, ezek RétóíífW való átvonulása a búcsújárással határos. Az is megczáfolhalallan tény, hogy a nógrádi járásból 1—4 óra alatt a legtávolabb eső vidéked! ji Budapesten lehet bárki s a mi vidékünkbeli, értem a járást, a b.-gyarmat-szobi vasútat soha használni nem fogja, nemcsak azért nem, mert még egyszer dty távolságot képez, hanem azért sem, mert sokkal drá­ gább. Köztudomású dolog, hogy aki nem Tereikéről, hanem magáról B.-Gyarmatról a fő- és székvárosba akar jutni, ott dolgát nemcsak elvégezni, de aznap hazaérkezni óhajt, az nem használja a viczinálts vas­ utat, hanem utazik Rútságon át Váczra s ott ül fel a vasútra. (Itt a dunamenti községeket netn értem.) Most tekintsük úgy az igazságszolgáltatásnál, mint a közigazgatásnál, pénz- és rendőri ügyeknél a hiva­ talos, czélszcrűségi, gyorsasági és iinancziális okokat 1 Ugyan mondja meg Z. Gy. czrkk írója: honnan könnyebb administrálni, széléről-e, központjáról-e a járásnak? (Itt nem a papíron való administrácziöt értéin, meri igy Losonczról is lehetne.) A közönségre nézve ml elő­ nyösebb? Az állami tisztviselő kiszállásánál, vágná: a helyszínén való megjelenésnél mi a gyorsabb, a napi és fuvardíj felhasználásánál és a költségek tekintetében akár az állam, akár a fél részéről, mi az olcsóbb? A községi elöljárókkal való érintkezésnél mi a czéíszerflbb, mi a takarékosabb ? Ha igazság lakja énjét, kénytelen elismerni,.hogy a központból, azaz a járás közepéről gyorsabb, crélsxe? rflbb és olcsóbb, mint a széléről Tehát ez a szempont is Rútságot támogatja, nem Tereskél , Azon tény sem csúfolható meg, hogy Rútságnak van a fő- és székvárosból és a megye székhelyéről naponként közlekedő postája, távirda-állomása, emberés állatorvosa és papja. . ... Tereskének egy a Rútságról Tereskén Romhányta s innen Alsóbodönyba irányuló póstáján kívül, ezek közül egyebe nincs. . Rútságon a fővárosi lapokat, már d. e. 11 órakór, Tereskén d. u. 2 órakor olvashatja a közönség,(.fiáén a kormányozható repülőgép használatbavételéig változ­ tatni nem lehel Ha pedig a tókőii völgyön egykor vasút fog átvonúlnl, előbb érinti Rútságot 2 órával mint Tereskét. Ugyan mondja meg Z. Gy. úr: miért van nálunk egy-egy községben 30—50 és Békésmegye járásaiban csak 3—4 község? Azt hiszem, igazat ad, midőn azt állítom, azért: mert itt kevesebb, ott több községen­ ként a lélekszám. Vagyis: nagyobb és kiterjedettebb népességű falvakban mindig több, kis községekben kevesebb úgy az egyeseket mint az államot érdeklő hivatalos teendő. Ebből világosan azon következmény vonandó le (nem kicsinylés szempontjából), hogy a többséghez viszonyítjuk eljárásunkat Vagyis; amint . azt Z. G. helyesen kifejtette és statistikailag bebizo­ nyította Tereske és a vidékét képező 11 község alkal­ mazkodjék a 20-hoz, s ne megfordítva és lássa be, hogy 20837 lélekszám érdeke előbb vár kielégítést, mint 4975 léleké. (Itt ismét megjegyzem, hogy a kisebbek elhanyagolását nem értem.) Mert több panasz és pör adatik be Nógrádról egy nap, mint Szentéről egy év alatt; több árva érdeke kisérendő szemmel Vcrőczén, mint Ecseten; nagyobb gondot képez Kosdot kórmányozni, mint Bodonyt ' . , De lássunk egy kis statislikál a népesség- és távolságra nézve, megnevezve a nógrádi járásnak szélén fekvő községe, ezek népességével s utána Írom a tá­ volságot Rútságtól kilométerekben a a második szám jelezi a távolságot Tereskétől. Az adatokat a legutóbbi népszámlálás és a kir. építészeti hivatal távolsági kimutatása igazolja. Tereske 1054 lélek (mióta a kir. jbiróság ott van), távolsága Rútsághoz 66 kilométer. Rútság lélekszáma 607. Berki I. 202, távolsága .Rétiig- Tavaszi bükköny, arankamentes lóhere s luezerna jutányos árban kapható: | FELEDI IGNÁCZNÁL BALASSA-GYARMATON, . . AZ „ADRIAI BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT” FÓÜGYNÖKSÉGÉNÉL. ** ■flt Lapunk mai azAma G oldalra terjed. . �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. hoz 76, Tereskéhez 4'7. Horpács 206 I., 114, 8'5. km., SUtok 478 I, 95, 28. km., Debercsény 192 L, Ibi), *4 10 km, Kia-Ecset 207 I., 15 2, 11'4 km., Szécsénke 258 L, 181), 11 *2 kin, Legénd 654 1, 190. 15 2 km, Alsósúp 483 I, 22 *8, 200 km. Ezek volnának közelebb Tkreskehex, de Sáp- ói Legéndnek kövezet! útja Bétság felé építtetett, mert a rornhányi hegyen n szőlőszakndékok között Tereikén * utazni merészség még nyárban is, annál inkább az őszi és téli időszakban. Nézsa 688 L, 180, 19-3 km , l’encz 981 I, 22'8, 237 km , Rád 960 I, 256, 265 kin. Kösd 1626 I., 209, 27 5 km, Verőcze 1662 1, 17’3, 239 km. Kismaros 447 i, 10'2, 25'8 km, Nőgrád 1507 I, 7'6, 112 km , Diós-Jenő 1827 I,. 8 5, 15 2 km. Must felhozom Z Gy. szerint a három; Tereskéhez annektalni óhajtott Nagyoroszit 2001 L, 106, IJ'ö km, B.-Berinke 785 I, 6 7, 85 kin , Bánkot 526 l, 38, 38 kin. Ebből világosan látható, hogy Z. Gy. úrnak igaza nincs. Ha most a szélső közsé­ gek népessége, távolsága ez, * mennyire eltér a többi, Rútságtól dél- és nyugatnak fekvő községei ? Itt tessék a risutn teneatis-l alkalmazni, czáfolat után. Mert Te­ reskéhez közelebb esőkből, csak Romhány, Alsó- és Felső-Bodony, Felső-SzéCsénke van kihagyva, ellenben Rútsághoz közelebb esőkből Tolmács, Nőtincs. Berkenye, Szendehely, Katalin, Agárd, Keszeg, Alsó- és Felsőpetény és Szántó nincs úgy népesség-, mint távolságra kimutatva. Végül: Azt hozom fel még, hogy ha Z. Gy. úr Tereskéről Bomhányba rándul, ne sajnáljon a parochiára befáradni (mert Tereske Roniliánynak filiájal és tekintse meg ott a halottak könyvét Abból meggyőződik, hogy 1873. évi cholera-járvány mennyire megritkitotta a lakos­ ságot Tereskén s nézze meg Rútságon is, s látni fogja, hogy itt psak egy ember halt meg ezen ragályos betegség­ ben, mind annak daczárn, hogy azon időben Rútságnak mint álutazási s megálló és etető helynek érintkezése az ország minden részével megyénkben az első rendítek közé tartozott Ez fényes tanúsága annak, hogy Tereskének ha jó is a levegője, Bétságnak még jobb. Ezeket csak azért bocsátottam előre, hogy a nagy­ közönség lássa, mikép nagyobb érdek fűződik a Rútsá­ gon mint Tereskén való összpontosításhoz. Azt hangoztatni pedig, hogy a járás inlelligcntiája és a községek elöljáróságai noha sokszor gyűléseitek, s mindannyiszor kimondották Rétság központié tételét, eddig még sem tettek semmit, se nem igazságos, se nem méltányos, mert ennek oka egyedül az, hogy a magas ministerium még mindig • késik a kir. járásbiróság áttételének kimondásával. Ne vegye tehát Z. Gy­ úr rossz néven, hogy sem Rútság közsúge, sem a járás inlelligentiája nagy befektetéseket igúnylő úpitkezésbe úgy yjiftpG * n bele nem rohan! Legyen azonban tneggyőkődve Z. Gy.'"úr, a mint ma kimondják a Nmélt. igazság-, bel- ús pénzügyminister urak, hogy Rútság állapiltalik meg összpontosítási helyül, már holnap bele fognak az úpitkezésbe, s biztosíthatom, hogy f. évi október 1-én már a száraz épületeket úgy a hivatalok. .. mint ■ hivatalnokok .elfoglalhatják. Hogy.. Rútság hol veszi ehhez a pénzt, inegbirja-e a terhet? Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy ahhoz sem nekem, sem Z. Gy.-nek köze, beleszólása nincs. De hogy Rútság Teres­ kétől kölcsönt kérni soh' sem fog: azt a két község vagyoni leltára és 1895. évi költségvetéséből bebizo­ nyítható adat is igazolja. Lévén Bétságnak ingatlanai­ ból évi jövedelme 379 írt 05 kr, Tereskének 132 frt, TÁRCZA. A naplójegyzet. (Elbeszélés.) ’ Gábor bácsi jobblétre szenderült A bús rokonság u irományai között kutatott, de bizony nem talált semmi emlékezetre való dolgot, hanem találtak a naplójegyzéké­ ben egy furcsa tételt, aminek minden módon szerették volna kitudni az értelmét, de semmiképen nem voltak képesek, — ugyanis egyik óv november 20-ika mellé ezek a szavak voltak jegyezve: .Kapáti—hej.huj! Egy füst alatt duplán * . . . Pedig a dolog igen egyszerű. Gábor bácsi tíz ér előtt töltötte be élete hatvana­ dik' 'esztendejét és akkor elhatározta, hogy nyugalomba lép. Levelet irt (pedig nagyritkán szokta tenni,) az unokaöcacsének, aki .tiszteletbeli szolgabiró * czimmel írnok volt valamelyik járásban és elmondta szándékát Igaz ugyan, — irta a többek közt, — hogy te édes-keveset érthetsz a gazdaság vezetéséhez, hiszen nemcsak a saját örök­ ségednek hágtál a nyakára, mielőtt kezedhez jutott, hanem még a feleséged hozományát is elfúrdöztétek, — no, de azért ne búsúlj, — itt leszek én, majd beleoktatlak. Az öcs kapva-kapott az alkalmon, hogy a vékony jövedelmű tiszteletbeli czimtől megszabadulhasson, azonban kételkedett a nagybácsi elhatározásának komolyságában, és csak akkor költözött be nejével és két kis fiával a kettős tetejű ősi kastélyba, mikor körjegyző előtt halálesetre szóló szerződést kötöttek és biztos volt benne, hogy a sze­ szélyes agglegény a birtokból öt addig is — breri manu — ki nem fordíthatja. Gábor bácsi aztán túlontúl ellátta kacsét jó tanácsok­ kal, amiket az helyben is hagyott, de egyet sem követett közölök, hanem neki ment először is a kaczáró nádasnak, — másfél Öles árkon lebocsálotta azt, a káka-zsombikokat kiperzaeltette « az egészet meghintette pénzen vásá­ rolt here-pelyvával, — a legelőnek sem alkalmas kopár dombokat beültette ákáczcsemetékkel, miket húszezrenkint kapott a földmivelési kormánytól ingyen, — a szántókat osztályozta, felosztotta turnusukra és olyan váltógazdasá­ got rendezett be, hogy az öreg csak megcsóválta fejét és Bétságon a község tulajdonai képező ingatlanok katar­ ién tiszta jövedelme 110 frt 28 kr, Tereskcuek csak II frt 20 kr. Engem ezen tényeken, tapasztalatokon alapuló állitá-aiin kimondásánál csak a tiszta igazság és a méltányosság vezérelt. Semmi kötőm kutakhoz, laká­ sokhoz. emberekhez, nem is tartom i’zélirán; ónnak polémiába keverni, mert az ízlést úgy nii ghat.irozni. hogy az mindenkinek tessék, — nem lehet: mert min­ den embernek más a termeszek , * szokása, ízlése, mű­ veltsége, igényé es érdeke. Azért ezt mint tételt a boldogság meghatározásához, felállítani nem lehet: mert a boldogság fogalma relatív dolog, nem a nagy vagy kis lakás adja azt meg, hanem kölcsönös szeretet, béke és a megehgedes. Ezt a székhelykérdést annyira pertraktalni akkor, mikor a tények oly világosak, megérthetők. Z. Gy. úr részéről luegmagyarúzhatlan; nemcsak a nógrádi járás­ beliek, de az egész vármegye előtt is s hogy a sok lapalia között mégis tisztázzuk az eszmét, fidteszem az . ügy érdemét képező két kérdést; az első: Van-e Te­ reskén most annyi lakás és olyan épület, mely a kir. járásbíróságot es személyzetét, a szolgaidról hivatalt és személyzetét, esetleg az adóhivatalt és személyzetét befogadni képes? Erre kimondhatjuk bi Iran: hogy nincs. Van-e Bétságon? Ott sincs. Tehát építeni, berendezni keli ott is. itt is I Ha tehát építeni kell, berendezni kell a járás összérdeke szempontjából hol építsünk: Tereskén a járás szélén-e. vagy pedig a középpontot megközelítő Rútságon ? A második kérdés az: Ha Teresken ez idő szerint több lakás volna is mint Rútságon, tekintve azt. hogy az összpontosításnak kimondása által, a magas kormány részéről bizonyos tekintetben garantia vállaltatván, az összpontosiló helynek kimondása egy ideig való maradandóságut vonatni maga után; Rútság vagy Tereske áliandósittassék-e központtá? (Nem a körzet közép­ pontját értem) vagy pedig Tereske? En és minden nógrádi járási lakos talán egy Z. Gy. kivételével minden utógondolat és részrehajlás nélkül mindkét kérdésnél Rútságot tartjuk czélszerünek. hasznosnak, jónak, megfelelőnek, olcsónak és végleg megnyugtatóan elintézettnek. Nem a replikázásra. egyes szavaknak vagy cselekményeknek kikapkodására, elfer­ dített Állításokkal való csevegésre kell fektetni a súlyt, hanem a tényekre, a valóságra, s ha ezt Z. Gy. úr lelke meggyőződéséből szivén viseli, igazat kell adnia Z. G. czikke intentiójának. Igenis .\ mi is bízunk kormányunk bölcsességében és szakközegeinek igazságosságában, hogy a döntés pillanatában nem veszi figyelembe egyesek érdekéi az állatni és közérdek hátrányára és a befolyásolási szándé­ kot visszautasilandja. A fennforgó ügyet pedig a járás érdekeltségének közös megállapodásához képest intézi el és mihamarabb. Gainmu. jtégrád Bérezel, 1995. April 19. Tekintetes szerkesztőség' A ‘Nógrádi Lapok és'Honti Híradó * lő. számából értesültem azon aclióról, melyet Bnlassa-Oyarmat kép­ viselő testületének többsége az aszód—b.-gyarmat— losonczi vasút ügyében kifejt, értem különösen a főispán urunk Öméltóságánál járt í küldöttséget. A ténykedést, azt mondta : no, ha már a csibe többet akar tudni a tyúk­ nál, hát kaparjon magának, én nem szólok bele. Nem is szólott, hanem keresett más szórakozást; eljárt horgászni, — gyakran meg kora-reggel nyakába vette az erdőt és egy-egy i kendő tinóra-gombával tért meg, — délutánonkint piketirozott a kántorral krétával, mig össze nem vesztek, — elolvasta az újságát czimétöl kezdve odáig, hogy .nyomatott Bagó Márton betűivel, * és ba mindenből kifogyott, forgatta a .tudományos gyűj­ * teményt, * .Honderűt, * .Életképeket stb, egy szép tiszta májusi reggelen pedig eszého jutott, hogy felmegy még ö egyszer a Karancs tetejére. A mit pedig ö eszébe vett, azt meg is szokta csele­ kedni. Gyorsan felöltözött, vadásztarisznyát akasztott a nyakába, megbélelve egy ki * harapni valóval, meg a táv­ csövével, rövid golyós puAáját a vállára kapta és öt órakor útnak eredt, csak antryit mondva húga-asszonyának, hogy esteiig ne várják baza( A vidéket nagyon jól ijmerte, tehát csak úgy torony irányában haladt gyalogútokon, dűlőkön keresztül és kilencz órakor ott volt a hatalmas hegy lábánál a karancsalji oldalon. No itt még nem jártam — gondolta magá­ ban, — vajjön hol találok utak.a tetőre? Szerencsére egy auhancz közeledett feléje sudár szálfával a vállán, — megvárta. Hát te mi járatban vagy, öcsém? szólitá meg. Rúdnak valót szereztem itt a rekettyéiben. Felelt a fiú. Loptad kópé, ugy-e? A suhancz nem szólt semmit, de ledobta válláról a szálfát és a belé csapott fejne nyelére tette a kezét. So' se fészkelődjél, hiszen nekem semmi közöm sincs hozzá, folytatta az öreg, — de azt megmondhatnád, hogy merre jutok fel innét legrövidebb úton a hegy tetejére ? Itt a meredeken — vévé fel a szót a rúdszerzó, — legrövidebben ér az úr ctélhoz, de biz oda út nincsen, mert az a lapajtői oldalon van, hanem itt az árok fenekén e|jut a negyedrésznyire, —• vadászatkor kocsival is arra járnak, — onnét aztán felkapaszkodhatik, ha lesz kedve. S mikorra érek fel? Ha jó) iparkodik, csak fent les: délre, — volt a felelet. Bolond vagy varga, — hiszen csak nincs annyira, mint a honnót elindultam, — fejeié he az öreg s nevetve megindúlt az árokfenók kényelmes lejtőjén. Mikor ez vé­ get ért, előtte állt a meredek, - neki vágott. Eleintén könnyen haladt a gyepes aljban, de a száraz haraszt 1895 április 21. I mint a vi lek egyik szerény földbirtokosa nem hagyliatoin szó nélkül, mert tudom és érzem. hogy a város ténykedése a vasutat mér epedre váró vidéket is maga ellen hangolja; pedig B.-Gyarmnt városának igenis nagy szüksége van vidéké vezető férfiúinak, helyesebben liiegyebizotisagi tagjainak jóindulatúra és támogatására, mert hiszen jól tudjuk és hiába lepleznék, hogy me­ gyénkben minden fontosabb kérdésnél két érdekkör alakúi; Ixisoncz és Balassa-Gyarmat jelszók alatt. Hiszen én úgy tudom, hogy B.-Gyarmat jogervénvesen még 189Ö-ben megszavazta a 90.000 frtot, tehát most a 12-ik órában jutott eszébe, hogy ez terhes kötelezettség, most óhajt alkudozni, mikor ezáltal czélt ugyan nem ér. de igenis a vasút megvalósítását kár­ hoztatandó módon késlelteti. Hát nem tudta B.-Gyarmat varos képviselő testületének ezen része élén a főbíróval, hogy ugyan ők voltak azok, kik n 90,000 frtot feltét­ lenül megajánlották, hogy ők vitték bele a várost e teherbe, illetve ennyi teherbe; gondolták volna meg akkor, mit tesznek és ha most azt hiszik, hogy a város ezáltal a tönk szélére jutna, akkor legyenek egész nyu­ godtak. ezért a felelősség csak őket terhelheti, mert a képviselő testület nem azért áll a város élén, hogy el­ hamarkodva cselekedjék, hanem, hogy érett megfontolás után, a jövőbe tekintő szemekkel vezesse azt. Ezt nem látom én a képviselő testületnél, ez a szomorú állapot és midőn a község bírája es a képviselő testületnek vele tartott része ténykedése állal beismeri, hogy 1890-ben könnyelműen határozott, én megvagyok győződve, hogy most ugyancsak ily kvalilicátióról szolgáltatott bizonyí­ tékot. be én ezirányhan kritikát gyakorolni nem akarok, de ki akarom mondani azt, hogy e városnak ténykedé­ seinél a vidék érdekeit is szem előtt kellene tartani, lia azt akarja, hogy az benne lássa vezetőjét és érdekei azonosságai. Már pedig az általam neheztelt actiója által a vidék érdekeit súlyosan megsértette. Nem akarom fejtegetni azon káros következményeket, melyeket ezen actió magára a városra nézve maga után von. csak azt emelem ki, hogy hiszen tulajdonképen a vármegye határozata a varost alig érdekli, hanem csakis a vidék községeit, mert úgy tudom, hogy B.-Gyarmat városa a vasul engedélyeseivel a vidéki községektől függet­ lenül kötött egyezséget, melyet megtartani köteles, és amennyiben a megyei határozat a városra is szól az egységes kölcsön tekintetében, úgy az csakis javára szolgai. Ep ezert nem értem a felebbezés czélját, de azt mondhatom, hogy a magas kormány megtéveszté­ sének gyanúját és azon hiszemet kelti, hogy az ezen egész actió háttere valamely személyes kedveskedés. A város főbírája es pártja nagyon téved, midőn azt hiszi, hogy azon urak, kiket czéljuk keresztülvitelének támogatására felkérendőknek határozott, bele fognak menni e do­ logba. Megvagyok győződve, hogy nem; mert mi vidé­ kiek is Abban bízunk, hogy éppen ezen urnk szívükön hordják a mi érdekeinket a varos főbírójával szemben és ennek ellenére is, de magának a városnak javára. Azzal zárom be soraimat, gondolja meg még egyszer a városbiró úr hova fog vinni actiója. gon­ dolja meg, nem volna-e jobb a megfontolatlanul magá­ val rugnduttakat visszatéríteni, mert a következmé­ nyekért a felelősség ugyan őt terheli, de ez a várost a káros következményektől megmenteni nem fogja. Tisztelettel Veres Eruö. egyre szaporodott a lába alatt s utóbb térdig gázolt bcanc, hozzá még a harasztréteg alatt apró törmelékkö terült el, s meg-megindúlt a lába alatt úgy, hogy ugyan­ csak kellett vigyáznia, hogy régkép ki no szaladjon talpa alól a talaj. Vaddisznó-csapások segítettek ugyan valamit rajta, de azért mégis úgy megviselte az út terhe, hogy egypárszor a százados bűkknek vetette a hátát pihenés okáért, s ha nem szégyenlette volna, talán vissza is fordul, — csak akkor jött meg újra a kedve, mikor a lombok közt megpillantotta a derűit kék eget, melyet az aljtól kezdve nem láthatott a meredeken egymásra tornyosodé sudarak miatt, — jele, hogy néhány lépésre telét ér, de akkorra csakugyan delet konditott a lapujtöi harang. A tetőn gyepes tisztásra jutott s megkönnyebbült lelke, teste, a szive azonban megrezdűlt kissé, midőn mint­ egy tizenöt lépésnyire egy marczona-alakot látott guggoló helyzetéből felemelkedni, amint széles ragyogó baltáját vállra csapti s meggörbített mutató újját szájába téve, éleset Rittyentett. Zsíros szűre, szemére rágott kis kalapja után Ítélve, akár haramiaszámba mehetett. Adj Isten, — szólt az öreg közelebb lépve. Fogadj Isten, — volt a rövid felelet . Nos, fiam, te miben fáradozol? Inditá meg a szót Gábor bácsi. Mi tűrés-tagadás, hiszen látja is az úr, hogy kanalat faragok. Szép foglalkozás igy a rengeteg közepén. Szép lenne, ha az erdész úr is annak tartaná, de sajnálja ám a fáját, — pedig igy a birka mellett megöli az embert az unalom, ha semmit sem tesz. Fűzte a szót a marczona-alak, majd féke kiáltott: elő, Bodri, ciö! S a hegy párkányán kibukkant egy hegyes fűlü bozontos kis kutya, majd le- s felszaladgált a hegyoldalon a csakhamar egy’ nagy falka birkát terelt fel n laposra. Hát te juhokat örze«z itt a hegyen — szólott Gá­ bor bácsi, — de kár, különben jó borravalóért megjárhatted volna velem a hegytetőt. Megtehetem igy is, — felel a bojtár, — m^jd itt lesz a Bodri; azzal rászólt a kutyájára, hogy .keríts Bodri * s a kutya kezdte körülfutkosni a nyájat, csak egy oldalt hagyva szabadon, hogy arra legeljenek, —most mehetünk, folytatá, nem rnoíhrt’itt meg egyik se a Bodri akarata élkül, — hiszen birka. Jó, jó, — de tán kenyereznóuk előbb. �1895 április 21. 3 Nógrádi Lapok én Honti Hiradó. Honti képek. A két Petróczy. At egyiket, a kastellánust, óu azitmulyeaeu már nem, c»ak a reá és vele együtt családjára is, vonatkozva fenn­ maradt, .< Hontmegyélten egy féhzá'ad előtt még közszájon forgott adomákból ismertem; valaiuiuthogy akkor kastellánusi, vagyis mai nyelven vániagvi hivatalt viselő állásá­ nál fogva Petróczy bácsit minden, a gyűlések végett Ipolyságra bejáró vidéki úri ember kell, hogy ismerte legyen; mert hiszen ö volt a megye „dapiferonmi magistere * és bizalmas .bácsija , * akár volt légyen tőle valaki ifjabb, vagy idősebb; ez külöiubséget nem tett. Itt megjegyzem, hogy a kastellánusi, nem nagy fejtöréssel járó, anyagilag azonban épen nem háládatlan foglalkozást, (mert hiszen a megyei rabok nagy részét is ö élelmezte a saját tarifája szerint, mig a másik kisebb börtön rabjait Gyerken a mindig felkötött áliú Gyürky Ambrus vice-kastellánus látta el a megfelelő bot- és élelemporczióval), úgylátszik, már az ő apja és nagyapja is betöltő, s ez az állás Hontmegyében a Petróczy-családra nézve átörőklödó peculiutu jellegével birt; minek következése gyanánt tekinthető az is, hogy Petróczy bácsinak az ö halála után maradt haja­ don leánya Kabzan Lászlóhoz ment férjhez, aki szintén várnagy volt. Megjegyzem továbbá, hogy Petróczy bácsi a saját családi neve mellé még a .Propero * melléknevet is kapta azért, mert habár ő mindenben lassú tempóval haladt, — a dolga állítólag mégis mindig sietős volt; de ez nem gátolta őt abban, hogy egy-egy vendégszerető háznál napokig is megmaradjon; folyvást nyögvén és jaj­ gatván, hogy: .Propero, Propero. * De meg is látszott rajta és családján a gondatlan élet, mert el volt ismerve, hogy családjának úgy férfi-, mint női tagjaival test-capacitás tekintetében senki sem mérkőzhetett. Igaz, hogy egyik leányának férje a szikár Kabzan már nem ütött reájuk. Minthogy pedig az ily alakok manapság a forgalom­ ból már kiveszőben vannak, legyen szabad a jó Petróczy bácsi patriarchális életéből egypár rövid vonást ide jegyeznem. Ezek közé tartozik, hogy miután fiait éveken keresz­ tül az esztergomi gymnasiumban iskoláztatta, természetes, hogy az itteni megyei kastellánussal, mint kollegájával is meghitt baráti lábon állott, s ennek egyszersmindenkorra meghívott vendége volt Most azonban pláne az a kivételes eset adta magát elő, hogy a mai napra, a primási kulcsár úrhoz is meg volt híva ebédre. Hogy azonban ezen speci­ ális szívességet még sem élvezhette, ennek oka egy elhárithatlan véletlenben rejlett, abban L L, hogy a prímás­ nál végzett audentia alkalmával Ő berczegsége (ltudnay Sán­ dor érsek) is, aki Petróczy uramat régibb időktől jól ismerte, és az ő becsületes egyszerűségét eléggé mulatságosnak találta, út a saját asztalához szintén vendégül bivta meg, természete­ sen az akkor divott latin idiómában, modván: .Domine Pet­ róczy prandeat hódié apud me. * Mire a kastellánus űr izegve-mozogva s látható nagy belső küzdelmek közt sü­ tötte ki a következő választ: .Celsisime princeps, non possum quia valde Propero, et praeterea praeventus sum jam perdominum clavigerum” (azaz, hogy megelőzte O herczegségét a kulcsár úr). Mire a prímás elmosolyodva, azzal nyugtatta meg a nagy megtisztelések közt vergődő emliert, hogy ő (a herrzegérsek) magára vállalja a kulcsár úr kiengesztelését. Hogy pedig Petróczy bácsinak mélyebben fekvő okai is valának a primási ebédtől való szabadkozásra, ez sejt­ hető volt azon dilemma fölötti töprengésből, amelyet ő De biz’ akkor menjünk a magas forráshoz, — nem messze van, — én cssk ott tudok jóizűn falatozni. Helyes, végzé Gábor bácsi a szót és elindultak. Van pedig az a forrás a középső és legmagasabb hegygerincz egyik odújában, mintegy öt—hatszáz méter magasságban a tenger színe fölött. Kristály-tiszta vize előbb egy termetes vályút tölt meg, aztán keskeny deszka­ vályúkon át messze csörgedez az erdőbe, miket a földesúr turvasitatás végett rakatott le, s olykor a viz elzárása mellett sózásra is használják Ott letelepedtek s elösiedte kiki az ennivalóját; a bojtár húsréteges vékony hasalja szalonnát, egy fej vörös­ hagymát s jóízű csermulyás kenyeret húzott elő szűre ujjából, — Gábor bácsi tarsolyában egy ránezos zsemle volt, füstölt kolbász és egy kis parádi-vizes üvegben jó­ féle rizling-bor, ezeket is megosztotta vezetőjével, neki juttatván az oroszlán-részt. Falatozás közben, mit Gábor bácsi többre becsült egy minister! diplomatikai ebédnél, — megtudta, hogy a bojtárt Jancsinak hívják, 21 esztendős, — hogy tavaszi nyirés után jött fel ürüivel a Karancsra és Őszig haza sem megy, — hogy minden szombaton a kis számadó fia hoz fel neki egy hétre való eledelt meg tiszta ruhát stb. Hát aztán tetszik neked ez az élet, Jancsi ? Vévé fel a srót az öreg. Ahogy' vesszük, — felel amaz hosszat sóhajtva, — az apám is juhász volt, meg a nagyapám is, én se * lehe­ tek különb, tehát tetszeni kell, — de bizony mégis jobb' szeretnék rná' kisszámadó lenni. Értem, értem: nagyobb lenne a béred. f'sse meg a guta a bérit. — de hát biz' az én szi­ vem sincs köbül. Tehát szerelmes vagy ? ... Nem t’om én, hogy mi vagyok, de azt tudom, hogy sokszor vágyódom a Julcsa látásáért, meg ő is az enyimért. Mondtam, mondtam ; és nem tudsz a dolgon segiteni ? Az lenne ember a talpán, aki tudna! llliktri az egész; kösd ki magadnak, hogy ezután Julcsa hordja fel a heti eledeled, aztán nézhettek egymás szemébe eleget. Nem addig van ám az, — szólt a fiú a neheztelés nyomatékos hangján, — Julcsa az öreg számadónak egyet­ len leánya, csak nein eresztheti az apja a rengetegnek egymagában, — de én sem szeretném, mert a tisztesség »em engedi. ........................... ... (Vége következik ) akképen állított fel magának, hogy: miután a primási ebédnél szükségképeu tartózkodnia kellend a jó lábatlaninak szokott bővebb mértékben! élvezésétől; ez az oly zsíros­ nak képzelt nagyúri ebéd után az ó egészségére u leg­ károsabb hatással lehetne. A másik még kritikusabb ok az volt, hogy ha az italban nem volna fogyatkozás, akkor bekövetkezik egy sokkal nagyobb veszedelem, az L i., hogy ó az ebéd vége felé okvetlen elálmosodik és akkor meg­ lesz a lielvrehozhatlan katasztrófa, vagy is az ő megszokott álomba merülése és az egész vendégsereg által ballható hortyogás contrája, a mi az ő reputátióját őrökre tönkre teszi. Holott mindezen skrupulus felesleges lön, mert az érsek ősmervén Petróczy uram szokásait és temperamen­ tumát. a felszolgáló cselédségnek meghagyta, hogy ha az öreg úr elszunnyad, szereljék le csendesen az asztalt s hagyják öt nyugodni tovább, — a többit majd elvégzi maga a herezegi gazda. S minthogy a várnagy úr által megjósolt fatálitás csakugyan bekövetkezett, az érsek egy órai pausa után egypár vendégével benézett az ebédlőbe s a folyvást szunnyadó Petróczyhoz lépve, hangosan kiáltá a füle felé: .kastellánus uram zabban a lovak ! * mire ez hirtelen felébredvén, midőn az érseket fölötte állani látta, úgy megijedt, hogy első sorban csakis az ajtót kereste; aztán lerohant a lépcsőzeten s a kapufélfától vett búcsút; az érsek és vendégei pedig azt oly mulatságosnak találták, bogy pro concoctione jóizűt nevettek rajta. De még furcsább volt Petróczy bácsinak egy másik casusa, ami úgy történt, hogy Petróczy bácsi megelégel­ vén Lucza'nevű hátaslovának huszonöt éven át teljesített szolgálatait, családi tanács határozatából ennék a régi jószágnak a közelebbi balassa-gyarmati vásáron leendő eladását tökélte el; akképen azonban, hogy e helyett habár némi ráfizetéssel is; más ifjabb lovat vesz; ami teljesedésbe is ment, mert egy kis szilvóriumos reggeli után akadt olyan becsületes ember, aki elvállalván a siraki Curia urának kissé túlérett pegazusát, öt rhénes forint felfizetéssel egy másik ifjabb korú paripát szolgál­ tatott, és pedig Petróczy bácsinak teljes megelégedésére, mert hiszen a Villámnak nevezett uj paripa oly biztosan vitte öt hazafelé, mintha sohase lett volna más gazdája, a paripa fiatal korát pedig a még tettleg meglevő (persze bogy a lócsiszár által ügyesen betett) két csikófog docum«ntálta. De hát a nagyasszonynak jobb szeme volt; s ez azonnal ráösmervén a jól kipuczolt és megnyirt paripára, nagy hangon sikítva felkiáltott: .szivem, * .vegy je to nasa Lucia * ! Mert tudvalevő dolog, hogy Hontvármegyóben akkor, de Harsban és részben Nógrádban is a közép­ nemesi osztály, valamint a megyei tisztviselők házi nyelve tót dialectusban folyt, amely azonban a jó magyar szellem­ nek természetesen nem praejudicált, s a tót nyelv csakis * '.ragadós voltánál fogra bírta magának a közhasználatúság előnyét kivívni. Ez volt az egyik Petróczy. A másik, vagyis általában úgynevezett kis Petróczynak pedig a históriája abban foglalható össze, hogy az ő bölcsőjét szintén a honti .Hegyalján * ringatták ugyan, (így nevezte cl Matykő bácsi a Sirak, Keszibócz és Alsó-Felső-Szelény községek bordus vidékét.) megjegyez­ vén, hogy a síraki hegyen valóságosan pezsgő tulajdon­ ságú zamatos bor- is-termelt; azonban egyszer mint süheder ifjú az atyjával Ipolyságra vetődvén, ott Ilózsemberszky rozsnyói káptalani tiszttartó ur épen azt találta fel benne, akit keresett, L i. egy az Írás mesterségét némileg értő fiatal embert, akit mindjárt is magánál marasztott le. s aki szorgalma és jóraralósága által később a már gyengülő tiszttartó urnák annyira nélkülőzhetlenné tudti magát tenni, hogy dijnoki kezdő állásából a kasznárságig küzdötte fel magát, ezután pedig mint takarékos nőtlen ember meggyüjtött vagyonkájából mint magánzó Ipolyságon tisz­ tességesen éldegélt. Én már ilyenkorában ismertem őt meg, az ö mindig tisztára kefélt dupla galléru és sarkig érő kék köpönyegében s hosszúkás fejének hegyes állát kettős tokával megtoldó csupasz arczképével, — megje­ gyezvén, hogy ha fejének kopasz volta egy tisztes ezopf ereszthetését ki nem zárja vala, az apró emberkét bárki is a legjobb lelkiismerettel chinai mandarinnak nézhette volna. Pedig ezt az alig ölláhnyi tollatlau kétlábút később, általa egykor álmodni sem merészelt megtiszteltetés érte azáltal, bogy Luka Sándor administrator úr őt mint a hatalom hű támogatóját a vármegye táblabirájának nevezte ki; ami természetesen az ő minden ambicziójának tető­ pontját kópezé. Petróczy táblabiró úr azonban e téren sem akart csak numerus lenni, hanem miután az időben a eriminális "ügyeket is törvényszék alakjában, az erre kijelölt táblabirák végezték, ez a dicsőség az administrator úr kegyé­ ből az ö fontos személyére is kiterjedt, s e részbeni tevé­ kenységét a többi közt egy krumplitolvaj fölött hozandó Ítélet eldöntése képeié, akképen, hogy miután a szegény deliukvenst a törvényszék többi tagjai szakértő faggatása­ ikkal már ugyancsak összegyötörték, — s jóllehet a sze­ rencsétlen éhező ember elkövetett bűnét önkényt bevallá, — ekkor felállt még Petróczy táblabiró úr, s a halálra sanyargatott vádlóhoz, még ezt a nagyfontosságú kérdést intézte: „No és valid meg ilyen-olyanadta, hogy mivel ástad ki az ellopott krumplit? mire ez rögtön rámondta, hogy: kapával kérem alázatosan." „Ezt akartam még tudni tekintetes törvényszék, * — s ezzel u vádlott felett el lett törve » páleza. Jegyzet: Történeti adatokból tudjuk, hogy a Petróczyak egykor, különösen a lfl-ik és 17-ik században, úgy .Magyarhonban, mint Erdélyben is előkelő állásokat töltöt­ tek be (lásd Nagy Iván könyvét is) s ennek a régi tekin­ télyes nemzetségnek egyik női tagja Petróczy Katalin gróf Pekri Lőrinez, a 17-ik század végén és a 18-ik elején mint magyar iró- és költönő is szerepelt, s ugyanezen család egyik leszármazója Petróczy Zoltán, a b.-gyarmati kir. törvényszék egyik fiatal bírája; a honti Petróczyak azonban, úgylátszik, a megye színéről egészen elenyésztek. Pajor István. Kossuth Lajos „Pesti Hírlapjának" 1842-lk évi számaiból. *) NógrAdbál. B.-Gyarmat jan. 18. 842. Mai nap kezdett közgyűlésünkön elnök — alispán úr, * ' megye rendéinek ez uj évbeni üdvözlése után, több ollynemű köztárgyak szerencsés elintézéséből eredő örömét nyilvá­ nító, melyek más megyék bel igazgatását csaknem megingalák; ö ugyan átadja a' lefolyt kellemdús napokat a' múltnak: de szivébe örökre bevésve maradandónk; kíván­ ván, hogy a' rendekre törvényhez! szigorú ragaszkodásuk által ezentúl is újabb fény báramoljék, 's egyszersmind jelenté, hogy a' múlt évnegyede * közgyűlések folyama alatt minden közigazgatási tárgyak '* magánügyek elintéztetvón, időközben kisgyölesek nem tartattak, 's igy jegyző­ könyv hitelesítése sem forog fen. Ezeket előre bocsátva, felolvastatá a legközelebbi gyorspostával főispán úr ö excjától. érkezett két rendbeli levelet, melyek egyikében ő ezeja a' tisztválasztásokon divatozni szokott visszaélések meggátlására alkotott megyei rendszabályokhoz szives hozzájárulását nyilvánítván 's azoknak teljesítését törvényes kötelességének ismervén, a* R. IL-et e' részben továbbá is karöltve munkálódásra felbija; a' R. R. e' levélben újabb tanúságát látván annak, hogy ű ezeja hazafiul buzgőságánál fogva, sokfelé ágazó országos érdekű tárgyakkal! elfoglaltsága mellett sem feledkezik megyei érdekeiről, e nyilatkozatát követő közörőmről ő excjál különös levélben értesíteni határozták; — a másikban Madách Imrének aljegyzővé 's Horkovics Ignácznak tiszteletbeli eskülté nevoztetése adatván tudtul a' R. R -nek, az illetők törvényes hitletételök mellett hivatalukba iktattatni rendeltettek. Hírlapok utján közörömükre értesülvén a' megye R. R.-ei, hogy mélyen tisztelt 's buzgón szeretett főispánjok, hivatalos pályáján szeneit érdemeinek méltánylásául, ő felsége ál­ tal főtárnokmesteri hivatalra emeltetett: szives örömük s részvétük tolmácslására, és szeretett főispánoknak fé­ nyes uj hivatalában! üdvözlésére, Srily látvány indítványa következtében, Sréler János alispán úr vezérlete alatt ö excjánál Budán tiszlelkedendő küldöttséget rendeltek ki, mellynek egyszersmind utasításul adák, hogy ex alkalommal az országnak mélyen tisztelt nádora ő fenségénél is alá­ zatos udvarlását tevén, e' megye R. R.-einek iránta visel­ tető mély tiszteletét jelentse ki, megkérvén eleve főispán úr excjál, hogy ennek kijelentését magára vállalni ’s a megyei küldöttséget nádor ö fensége elébe vezérelni ke­ gyeskedjék. Ezen küldöttség gr. Teleki József ő excjánál mint Erdélyország főkormányxójánál is fog tisztelkednl, Az említetteken kívül szőnyegre került még a' pápai breve is, de erről, minthogy .érdekességet históriai előadása föl­ tételezi majd jövő postával. Fridecsky Lajos. Addig is,, mig tisztelt levelezőnk Ígérete szerint a’ pápai breve feletti tanácskozásokat részletesen közölhatnök, most más rendbeli tudósításunk után csak röviden említ­ jük, miképen a’ R. R. e’ tárgybani határozata oda megy ki: hogy, miután e' pápai breve nyilvánítása által az aggo­ dalom és sérelem mindinkább növekedett: azért ő felsé­ géhez orvoslás végett minél előbb tartandó országgyűlés iránt felírás határoztatott. (.Pesti Hírlap * januárius 23. 1842) Loaoaes, 1695. április 18-áa. (Losonczi hírek.) — Az igazságügyi miniszter Losoncion. E czim nem hírlapi kacsa, hanem megtörtént valóság. Az igazságügyi miniszter Erdélyi Sándor ő nagyméltósága a húsvételőtti szombaton estén tényleg városunkba érkezett Kisérője volt méltóságom Karap Ferenci, kúriai nyugalma­ zott elnök. Mivel látogatásuk teljesen magánjellegű volt s jövetelük senki által sem szóval, sem birlapilag jelezve nem volt Kovács Ferencz királyi közjegytő családján kí­ vül senkisem várt reájuk vasúti állomásunknál. A köz­ jegyző úr háza volt a magas vendégek megszállt helye, hol az est órái bizalmas beszélgetések közt teltek eL Va­ sárnap reggel kisétáltak a vidék megszemlélése végett, útba ejtve a losonczi fürdőt O‘/i órakor térve a városba. A templom utáni időt látogatásokkal töltötték. Délután pedig a viszonlátogatásokat fogadták. A tisztviselői és ügyvédi kar, mint ilyen nem tisztelgett Az inkognitóba jött magas vendégeket feszélyező tisztelgésektől mindenki kívánta megkímélni. Etnap estéjén a gyorsvonattal elutaz­ tak, azon reményt keltve a losoncziakban, hogy hasonló látogatás mielőbb és többször ismételtetni fog. Felrilágositásúl o látogatásra nózve azt jegvezzük meg, hogy ő nagy­ méltósága a miniszter szünidejét Stubnya fürdőben töltötte, hol családjával együtt a Kovács Ferencz-csaláidal egymás szomszédságában kedvesen töltötték. — A losonczi szavazás az ottani evangélikus egyházban már szintén megtörtént, tudniillik a dunáninneni egyházkerület! hivatal betöltésére nézre. A jelenlevő több­ ség Lángra szavazott. *- Hymen. Mauks Uéla, Heves városi adóellenőri tiszt múlt kedden tartotta esküvőjét Majerik Olga kisasszouynyal a losonczi ev. iskola kitűnő tanítónőjével. — A korokasztai-társulat a losonczi szegényház húsvéti ünnepére 8 frtnyi adományt küldött, hogy a sze­ gények is érezzék a magasztos ünnep jelentőségét. — Elmaradt színi előadás. Losonczon húsvét hétfőjének estéjére volt kitűzve az ottani iparos-műkedve­ lői társulat álul a .A vén bakancsos és fia a huszár * caimü színdarab előadása, mely azonban a Friczi megbetege­ dése miatt a mai napra haíaszUtott. •) Hl. A. lapunk t. munkatársának birtokába jutottak Kouuth l.ajo, .Feati llirlap- jának IttU ik ári aaámal. Üry hittallk, hogy olta«ókoaUnié|(llnk érdcklödéiírc námlthatunk, ha ezen, hírlapuin őiógrád- t llontröl megjelent kiialemányeket Jelen a jlivö aaámaiban közzóteazaiUk. Saerk. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 4 latin közmondást ekképen: .Timeo lupos, et dona rapienUs. * Mert — szerinte — a felebbezés ragadja el a város javait. Majd Vannay Ignácz, kézzel fogható érvekkel szólott .Róma és a magyar néppárt . * Hren czimú vnémikkébea * budapesti .Kreutyan * (14; IV. 7.), a az eredményhez nem vezető felebbezés visszavétele mellett. • népppárt tót közlönye, valótlwaáguak mondja .egyesek Alapos tanulmány után kiderítette, hogy nem olyan sötét axon állítását , * mintha a magyarországi néppárt akcióját ennek a városnak anyagi helyzete, hogy a vállalt köteles­ nem helyeselné a kath. egyház ftiotéxösóge. A Kresztyan ségnek nem lenne képes eleget tenni: mert igaz, hogy a biztosítja a kath. népet, hogy a néppárt intenczióit helyesli 90 ezer frtos kötelezettséggel a város 78%-tóli erejéig volna pótadóval megterhelve, de figyelembe veendő az. a pápa, a magyar herrzegprimás s kivétel nélkül az egész bogy a ság—gyarmati vasútra aláirt 15 ezer frt 4 év magyarországi püsnőki kar a azért összetartásra, kitartásra a arra buzdítja a katholikus népet, hogy csoportosuljon a múlva ki lesz fizetve, a lebegő adósság, a millcnnáris néppárt zászlaja kóré, melynek az ereje önmagában rejlik, költség, a kaszárnyaadósság szintén egyre-tuásra 4 év miről tanúságot tesz az, hogy .az országgyűlés összes más múlva meg fognak szűnni és figyelembe véve, hogy ezek * pártjai félve tőle: kígyót, békát kiáltanak rá. — A Uentzi- 27%-tólival emelték a pótadót, négy év múlva az egész szobor legutóbbi esete alkalmából a turócz-szentmártoni. pótadó 51 /,-tólira * fog leszállani. Óva inti a várost azon következetlenségtől, hogy egyszer kötelezi nugát valamire, .Národnie Noviny * (41; IV.: 6.) a következőt Írja: .Olyan a magyar sovinizmus, a milyennek felnevelték. Ha máskor ezt a lekötelezést egyoldalúiig vissza kívánja szívni. Ezután még Balás József, Aninger, Szilágyi, Kanitz. valakiben úgy a magyar sovinizmus nevelő atyáihoz lehet joggal Mohére szavait intézni: Vous l'avez voulul * — Gazdik s többen szólaltak fel. A többség a felebbezés A Varsóban megjelenő .Varsavszkij Dnevnik * (70. sz.) mellett maradt. megemlékezvén egy rövid közleményében a Hentzi-szobor Végül Balás József azt inditv.áuyozta, hogy miután ellen elkövetett merényletről, azt mondja, hogy a túlzó gr. Degenfeld Lajos főispán úr ő méltósága a felebbező magyar sovinisztáknak ez az emlékszobor már régóta sze-< küldöttség tagjainak vezetését a kormánynál nem vállal­ met szúr. A szélső baloldal már 20 év óta áskálódik e hatta magára, bizassék meg a városbiró más vezető meg­ szobor ellen a a magyar parlamentben már igen sok heves választásáról. vita támadt ez ügyben. Kétségtelen, hogy a Hentzi-szobor A vasutügy után a honvéd-laktanya építési ügyét ellen elkövetett merénylet egy fanatizált egyénnek a müve; tárgyalta a közgyűlés. Ugyanis a király látogatás alkalmá­ de mindenesetre, ez a cselekmény tüntetés nemcsak az val közel 4600 frt lett a kaszárnya szükségszerű szépészeti osztrák hadsereg, de egyúttal a dualisztikus államforma és kényelmi költségeire felszámítva. Tekintettel a szépé­ ellen is. A merényletnek eredménye nem volt, s csakis szeti és kényelmi befektetésekre, felir a város a kormány­ kívánni lehet, hogy a magyar szeparatisták összes tervei hoz, hogy a költségek &0’/„-t41iját térítse meg. Végül a szinházügy került napirendre s a városbiró végződjenek, mint az április hó 1-én elkövetett me­ nylet javasolta, hogy addig is, mig egy monumentálisabb szín­ ház építésére nem kerül a sor, egy ideiglenes favázas színkör építtessék a bedőlt színkör helyébe. Vannay Ignácz elleninditványt adott be, ö semmi szin alatt nem akarja B.-Gyarmat város közgyűlése. terhelni a várost ezinházépitésekke). Tessék ebben a tár­ sadalomnak fellépni, a város majd segítséget nyújt. Az B.-Gyarmat város képviselő testületé már harmadik indítvány elfogadtatott közgyűlést tartott április 16-án az aszód—b.-gyarmat— A közel 3 óráig tartó közgyűlés este 6 óra felé ért losonczi vasútügyben, hogy a „quid-juris * és .quid consilii * módját megejthesse arra nézve, miként lehetne a vasútra véget. aláirt 00 ezer frt hozzájárulástól, vagy annak legalább felétől megszabadulni. A képviselő testület e tekintetben Hirek és különfélék. 2 részre szakadt az egyik a felebbező, a másik a kér­ vényező párt A kérvényező párt ezen a közgyűlésen is Gróf Zichy Ferencz senior kir. tárnokmester’ kisebbségben maradt s többségre jutott az ellenállásra ur April 16-án a déli vonattal senior-birtokaira megér­ kén felebbező párt Hogy melyik párt járt el a város érde­ kezett. Balassagyarmat elöljárósága értesülve lévén a kében helyesebben ? azt már a legközelebbi idő fogja meg­ zászlós ur jöveteléről, a bíró és rendőrtanácsos a mutatni. , A közgyűlésen a képviselő testületnek jóformán min­ vasútnál fogadta és üdvözölte ő nmlgát, ki a birú úrtól élénken kérdezősködött a város és polgárai hogyden tagja jelenvolt sőt több hallgató is megjelent,'úgy, mini-létéről. O excja mint jó gazda, itteni birtokai hogy a terem zsúfolásig megtelt alapos szemle alá vétele .végett hosszabb ideig körünk­ A közgyűlés lefolyásáról a következőket Írhatjuk: Reményi városbiró d.-u. 3 órakor megnyitván az ben időz. Intézkedett hogy mull évi elhatározása ér­ ülést előadta, hogy Horváth Danó és 12 társa nevében telmében a magyar nyelv tanítása körül érdemes tiz aa aszód—b.-gyarmat—losonczi vasútügyben közgyűlés tanitó egyenként 50 frt jutalomdiját legközelebb meg­ tartása kéretett (Halljuk a tárgyat!) Aninger László csak­ nyerje; a kitüntetett tanítók neveit lapunk jövő számá­ ban fogjuk közölhetni.-April 18-án a kir. tárnokmester hamar megjegyzi, hogy miután a tárgy nincs megjelölve, a közgyűlés tárgytalan. Ebhez csatlakoztak Farkas Ferencz ur bejött Balassagyarmatra s itt először is a kegyurasági templomba tért, megelégedéssel szemlélvén itt, és Balás József ügyvédek is. Ezután Vannay Ignácz szólalt fel s kérte a múlt hogy a tavaly általa elrendelt renovatiók egylől-egyig közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasását, melyből nyilván­ foganatosítva lettek. Azután magas látogatásával meg­ tisztelő a megyeházi hivatalok főnökeit s a város túrá­ valóvá lesz, bogy igenis, ennek a közgyűlésnek igen fon­ tos tárgya van, t i. a felebbező küldöttségnek a főispán­ ját. Mai napon Ő excja barátságos asztalához Balassa­ nál történt eljárásáról, és ennek eredményéről tessék je­ gyarmatról és Esélyből többen hivatalosak. Kinevezés, 0 felsége az igazságügy-miniszter elő­ lentést tenni. * egri kir. törvényszéki jegy­ Erre Ticsinszky József városi főjegyző felolvassa a terjesztésére Péter Ferenc zőt a losonczi kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. múlt közgyűlés jegyzőkönyvének egyik fejezetét mely Kirendelés. Az igazságügyminister dr. Hcnscb épen csak a vasúti ügyre vonatkozik. Aurél b.-gyarmati törvényszéki bírót a b.-gyarmati kir. yannay Ignácz előadja, hogy a múlt közgyűlés más ügyekben is határozott Mért nem kész a jegyzőkönyv? törvényszék területére vizsgálóbírói állandó helyettesül Ily hanyagság miatt késztetve érzi magát a jegyző ellen rendelte ki. A Nógrádvármegyei Mnzeum-Társulat igaz­ fegyelmi eljárást kérni. Biró: .El tetszik ezt az indítványt gató választmánya Scitovszky János alelnök elnöklete * fogadni? Nem. — Vannay névszerinti szavazást kér. alatt tegnap délután saját helyiségében ülést tartott, Aninger L.: .Est csak 10 képviselő aláírásával kérhetni. * — Biró: A többség a névszerinti szavazást nem kérvén, melynek határozatairól — lapunk zárta miatt, csak a jövő számban referálhatunk. határozatként kijelentem, hogy a közgyűlés Vannay úr Gazdasági előadó. A földmivelésügyi miniszter indítványa felett napirendre tér. Ezen kijelentés ellen Vannay felebbezést jelentett be. Majd Reményi városbiró ifj. Holczer János rákóczi földbirtokost Hontvármegye gazdasági előadójává nevezte ki. előadja, hogy a vasútügyben a küldöttség gr. Degenfeld Uj orvos. B.-Gyarnnton dr. Stein Armin uj orvos Lajos főispán úr ö méltóságánál eljárt, s habár a várost telepedett le. Lakúba a Kossuth-utczában van. a főispán jóakaratáról biztosította, de kénytelen volt kije­ Párviadal vétsége miatt Okolic>ányi Gyula, a lenteni, hogy ő a vármegyei határozat ellen nem léphet fel, mert az az ő elnöksége alatt hozatott meg; más részt jelzáloghitelbank jogtanácsosa, vármegyénk fia 4 napi állam ­ pedig ö a vasút gyors kiépítése mellett foglal állást s fogházra Ítéltetett. Hymen. Schön Adolf, — a Schön Adolf és társa Így a várost a felebbezés kedvező elintézésével nem biz­ bpesti kereskedelmi elégnek egyik beltagja, ápril hó 14-én tathatja. Ezen zajos jelenetek után Horváth Danó hosszabb be­ eljegyezte Grünbaum Dirikét, városunk egyik szépségét s szédben érvelt a felebbezés ellen, melynek jogi és gya­ dr. Gerő Mór derék orvosunk kedves nővérét. Kisérje sze­ rencse és boldogság e szép frigyet. korlati szempontból semmiféle értelme sincs, s csak a Névmagyárositáa. Zajacx Mihály, gácsi illető­ kedélyek elkeseritését s a város érdekeit szivén viselő -ra * kormányzó férfiunknak ellenszenvét vonja maga után, s ségű, Üyetván állomásozó csendőr vezetéknevét ,Zádori magyarító. miután a felebbezés, ha azt viasza nem vonja a képviselő Halálozás. Egy öreg polgártársunk Weisz Ábrahám testület, amúgy is el lesz vetve, — még azt az utat is hunyt el e napokban Balassagyarmaton 72 éves korában. elzárja, hogy irányadó férfiainkhoz őszintén és jó lelki­ A megboldogult egyike volt a legjámborabb izraelitáknak, ismerettel járulhassunk. A .quid juris * — szerinte egé­ szen befejezett dolog, — s nem marad egyéb hátra, mint ki bár a kővári utczában, trhát távol lakott a zsinagógá­ tól, oda csaknem halála napjáig, naponként kétszer eljárt a .quid consilii, * mely kell hogy átlengje mindazon kép­ viselő testületi tagoknak kebelét, akik a személyeskedés imádkozni. Nem vétett senkinek s csendesen, mint élt, 4a pártoakodáa fölé helyezik a város érdekeit. Részéről a hunyt el, megsiratva özvegye, gyermekei és unokái által. Temetésén két rabbi beszélt. Nyugodjék békében. beadott felebbezést visszavonni javasolja. A niezÖRnzdn.sHgról alkotott uj törvény végre­ Horváth Danó után Farkas Ferencz szólalt fel s úgy kívánta értelmezni a már beadott felebbezést, mintha az hajtása megyesierte megindult Ihla<svgyarmaton április 18-án volt Baintner Arnold főszolgabíró úr elnöklete alatt nem is felebbezés, hanem inkább kérvény lenne, melyben a birtokossági közgyűlés a városház tanácstermében. Az kéri a város a kormányt, hogy a várost a nagy tehertől elöljáróság tagjain kívül részt vett abban több mint 50 szabadiba fel, illetve a terhet szállítsa alá. mert hisz 5 év alatt nagyban változtak a körülmények. Hotatabb beszéde gazda, s az elnök tapintatos vezetésének köszönhető, hogy után, melyet a fellebbezési eljárás korrektsége mellett a törvény üdvös inteneriőja: a földbirtok gazdvsági helyes tartott, Horváth Dsnóra megjegyezte, hogy; .Timeo használatát illetőleg nálunk már is bhtositottnak tekint­ Danaos et dona ferentar * Horváth Danó személyes kér- hető. Az úgynevezett nyomásos gazdáikodást egyhagudfaban kérvén szót, megjegyezte, hogy ő inkább a farkasok- lag elhatározták s egyszersmind a törvényben körülirt teen dók ellátására megválxsztották a bírtokossági tanácsot I tói fél, a ebben az esetben helyesebbnek tartani'az idóiétt Lapszemle. 1895. április 21. . és’a végn Irtjtó kötegeltet; és pedig, elnökül egyhangúlag H;dás József ügyvéd urat, aki bár nem volt a közgyű­ lésen jelen, de mint többtagú birtokot gazda — úgy lát­ szik — nagy népszerűségnek örvend gaidatárvai között Elnök-helyettes lett szintén egyhangúlag Schlesinger Ká­ roly h. mészáros, jegyző Ticsiuszky József, pénztárunk Sztrehárszky György. Ezenkívül lilénkét tanácsos lön be­ választva. A tanács működését, mihelyt az alakulást a törvényhatóság máju«i közgyűlésén jóváhagyja, — megkezdi. r Balassagyarmat városligete. A kritizáló, de keveset lendítő egyéniségek, ha nem is épen kárörvendés, de rendszerint kicsinyít mosolvlyal s ennek megfelelő kér­ désekkel szokták fogadni, midőn Írunk vagy szólunk a bgyanuati városligetről; nem tudják ők vagy nem akarják tudni, hogy valamint Kómát nem egy nap alatt építették, úgy egy ligetet is sivár talajú, belylyel-közzel vadvizei területen és a mi fődolog kevés pénzzel, mily nagy fel­ adat létr-iteni! Negyedik éve, mióta művelés alá vétetett a ligetnek szánt circa 14 katasztrális holdnyi pusztaság, s e négy évből három év a vegetátióra határozottan ked­ vezőtlen volt. Arról is aligha van fogalmuk az illető kriti­ kus uraknak, hogy egy oly hóval gazdag télen, mint a legutóbbi vala, hány ezer és ezer csemetét rág körül, pusztít el csak maga a nyúl. És mégis annak a^ szakszerű gon­ dosságnak, mit e liget létrehozatalában Kondor Vilmos fóerdész úr egyedül városunk iránti jóindulatból, kifejt, eredménye, hogy a liget parkszerűségét már biztosítottnak tekinthetjük; s az ezévi munkálatokkal, melyeket a föerdész úr április 12-én, a ligeti bizottság ülésén részletezett, a liget teljesen beállítva, s a jövő millennáris évre a ligeti faalkotásu csarnok szintén felállítható lesz. Persze, ha az idén is oly mostoha év fog uralkodni, mint tavaly és az­ előtt, akkor az eredmény gyöngébb leend, de azért látni fogunk már eleget; mert a liget munkáját el nem hagyjuk. Eddig még legjobban beváltak azok a csemeték, melyeket a senior gróf Zichy Ferenc* úr ő umlgának redródi íökertészetéból hozattunk. Madách Pál úr úgy mint a múlt évben, az idén is szives lesz ligetünk részére az ö csesztvei parkjából diszbokrokat (stb.) adományozni. Könnóczbánya sz. kir. és föbányavaros tanácsa elöljá­ róságunk megkeresése folytán szinten szives 150 db. szil­ fát az ottani erdei csemetekertböl díjtalanul küldeni. A városbiró elnöklete alatt megtartott bizottsági ülésben resztvettek: Kondor Vilmos főerdész, dr. Feledi Ferenci (a liget eszméjének megpenditóje), ilonáth Danó és a váro-i főjegyző. Az ez évi összkölts ég 3—400 írtra tehető. Törvénykezési palota. N igyobbszahású középü­ lettel fog a vármegye székhelye B.-Gyarmat nemsokára gyarapodni, t. i. egy törvény kezesi palotával, mely a Ma­ dách Imre-utczában a jelenlegi börtönfelügyelő által használt lakás és a dologház helyen fog épülni. Mint biz­ tos helyről hallottuk, a tervek ’az építészeti hivatalban már nagyban készülnek. X igyobb, monument tilsabb eme­ letes épület lesz ex, mely bizouynyal díszére fog válni B.-Gyarmatnak. (’ztak mi balassagyarmatiak nem vagyunk praktikus nép. A budapesti katholikus kör, hogy feladatait minél jobban megvalósíthassa, mint olvassuk, egyesületi házat szándékozik építeni részvények alap­ ján. A részvény értéke a megfelelő épület altul bizto­ sítva lesz, melynek jövedelméből a részvényesek évi kamatot húznak sót minthogy évente a részvények egy részét kisorsolják, a részvényesek tőkéjüket is vissza­ nyerik. Egy-egy részvény ára 50 frt. — Van azonban más alkalmas módja is annak, hogy erkölcsi testületek, mind péld. Gasinók, maguknak megfelelő kényelmes otthont teremtsenek s ne legyenek kitéve drága házbér mellett is, a háziurak szeszélyeinek, szűkmarkúságá­ nak. stb. ílalá'os végű verekedés. Tucsek Mihály moto­ rai illetőségű legény, ki B.-Gyarmaton Frecska Jánosnál állott szolgálatban, jelentéktelen dolog miatt összeveszett a szomszéd udvarán dolgozó Vereszki Mihály 17 éves szintén szolgalegénynyel, minek folytán Tücsök öt meg­ verte, ez pedig viszont a keze ügyében lévő baltát dobta Tucsek után oly szerencsétlenül, hogy az fejébe vágódott, s szenvedett súlyos sebében 12 nap múlva e hó 13-áa meghalt A törvényszéki bonctolást Jakobovits József kir. törvszéki vizsgálóbíró ur április 15-én ejttette meg. Időjárásiunk a húsvéti ünnepek alatt, valamint még amntul is egész csütörtökig (ápr. 18.) veröfényes, tavaszias volt váltakozó széllel, mely aztán végre pénteken meghozta az áldásos csendes csőt, betöltvén ilykép a gaz­ dák és gavdaastouyok régtől táplált óhaját. A „Kert”,"melyei hírneves hazni magkereskedőnk Mauthncr Ödön ad ki; április 1-én megjelent 2-ik szá­ mával n tartalom változatosságát illetőleg még érdekesebb s vonzóbb, mint a minő ai első száma volt, melylyel a magyar irodalomban egy csapásra kivívta u polgárjogot. Kertészettel foglalkozóink estik most látják be, midőn -A Kert- praktikus irányban szerkesztett lapjait forgatjuk, hogy étidéig minő hasznos útmutató nélkül foglalkoztak tárgyukkal: a kertészettel! Mauthncr Ödön hazafias missiói teljesít, midőn egyrészről fajtiszta kitűnő magot nd, de másrészről -A Kert*-ben meg is magyarázza miként tereljük kertészetünket a haladás és fellendülés ösvényére? Ne kertészkedjünk. mig »A Kerl>-et át nem lapoztuk!!’ A kiadóhivatal (Andrássy-ut 23.) mutatvány­ számot kívánatra ingyen küld. A mult siátubsn a „Wócrádi Lapsk' irányáréi «Mlé csikkben felbontott. hogy a ,lla«»nk‘ í» „Kgyrlértéu* eihnii fővárosi lapok hirdetM diját a naplókban kelt elstámoirs látnunk. Evvel szemben kötelességünknek tartok úgy a felszólald megnyugtatása, mint a nagyérdemű kötönségnek tájékovtatá** végett kijelenteni, hogy eltekintve áltál, hogy f „Magja torsi ág, llaiáuk, Független Vjsác. Egyetértés napilapok a mi hetilapunk­ kal csi-revlsxonyban állanak, mégis a< ily annonce-caikkek meg­ jelentetése, sisbálysierU dijuást von maga után, amint ea kőny- �1895. április 21. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 5 rrlakbca eltiÁuulva taUlhaU. II* * rVm«<‘t4, I dőket ellátja s a bizottság határozatainak végrehajtását Ilii lap4 *tb IumihIú m<'xk<re*é>t intér boriink, uiieun kőfoganatosítja. ij(jllk erek reklámjait I* Huny eddig tuiórt maradtak rl, erre l«>lid4go*il4»Ml o<m itulgilbatunk. Vetőmagvak (Mauthner Ödön tudósítása.) A houzűra A .Nógrádi ht/^k d.s Honti Hirtidó' I nyúlt tél által későn foghattak gazdáink a vetéshez, úgyszólván csak most kezdik a vetést és ennek következtében kiadó-hivatuln. inagkere»k<döknél a forgalom folyton növekedő arányokat ölt és jóval nagyobb, mint a múlt év ezen időszakában volt. A kereslet főleg lóhere, luezerna, de különösen répaKözgazdasági rovat. mag felé irányul, muharmagnak ára a gy enge termés okozta Gazdasági egyesületek ezredéves kiállítása. szűk készletek miatt napról-napra emelkedik, bükkönynek még mindig igen jó kelendősége vau. Ki ezredéve. * kiállításnak lenbe volt elhalasztása j Jegyzések nyersáruért 100 kilónként Budapesten: (oh tán a gazdasáui egyesületek kiállítási ügye i* hóna- , Luczerna 48 —52 írt— Vörös lóhere 66—70 írt — Muhar­ pok óta stagnált Most, bogy az ezredéve * kiállítás meg- ! mag 19—20 frt — Tavaszi bükköny 8'/t—9 írt — tartásához több kétség nem fűződik, a gazdasági egyesüle- 1 Baltaczim 10—10'/, frt Hépamag eredeti oberudoti 34 —36 tek kiállításinak végrehajtó bizottsága is hozzálátott a ; frt — Hépamag utánteruiés oberndorfi 28 — 30 frt __ munkához és Budapesten a köztelken tartó't ülésén a | Répanag eredeti eckendurfi 34—36 írt — Hépamag utánkiállítás programmjáuak részleteit is megvitatván, az elő­ termés eckendorfi 24 —26 írt. készítő munkálatokat teljes erélylyel megindította. A kiál­ lításra eddig 49 gazdasági egyesület jelentkezett, ezek kézül 45 anyagilag is hozzá járul a rendezési költségek fedezéséhez. A felajánlott hozzájánilási összeg eddig 14.125 forint, mely összeg a programra lényegesebb pont­ jainak megvalósítását már is lehetővé teszi. A kiállítás * Ervéaye 1895. évi Májas hé l-lg. tervezete a következő főbb pontokat öleli fel: 1) Meg fog V. V. V. < «<- V. íratni az egyesületi élet monográfiája oly módon, hogy ez V. r V. , állomások 1—III. l-Ul i-in. működési területe általános gazdasági viszonyainak is jelt-in i-m l-tll lemzetes ismertetését nyújtsa. 2) Betű utat tátik a gazdasági b«-t 9"-’> 33-> ind. Párkánv-N'ánaérk. 8'"' 1212 749 egyesületek működésének (lefolyását a ló- és szarvasmarha­ (pr_> 9-M 352 , Kóhid-Gvarmat 7<i ll.V. 7'2 tenyésztésre előtüntető grafikus térkép, lehetőleg ugyanez 617 937 •|O7 , Kőménd . . 731 1142 7il a tájfajták eloszlására nézve. 3) Bemutattatnak az egyes 6» 919 41!' , Bénv . . . 72" 1131 70S vidékek kiváló és jellemzctes kulturuővényci a talajjal 431 6»i 10'1 (ind. 707 Ilid 65ő érk > « . együtt, melyben azok teremnek. 4) A tipikus ló- és szarvas­ ftu 10"9 ‘437 ind(,Mn,ft • • )érk 652 ll'«" 635 marha tájfajtákról modellek készittetnek. 5) Ilyen model­ 7<«; 10-'J 4.50 s Zalaba . . . 61" 1OV5 622 lek készülnek az egyesület működésének hatása alatt léte­ 72’- 1012 , Ipolv-Pá-ztó . 6-’< 103ó 60S sült, vagy kezében lévő intézményekről és a gazdasági 731 1052 515 . Bél 612 1022 550 . . •. életre jellemző objektumokról. <») Kiállíttatnak a külön­ 751 11OT 531 6"2 ion 5M , Szakáié. * . . böző vidékek tipikus földmivelő eszközei, fényképgyüjte1121 54ü . Visk * 8< 952 51G . . . 513 ménynyel együtt, melyek ezen eszközökkel való bánás­ ,810 HM 612 . Il 522 931 455 ág b * - • módot mutatják be. 7) Kiállíttatnak a mezőgazdasági házi­ th >3 1212 631 <50 9«>5 431 , Drégely-l’alánk ipar nyersterményei, eszközei s kész czikkjei. Mindezekben 915 1221 613 , Ipoly-Vecze . - 443 850 418 a bizottság már a részletes programmal is megállapította 931 1215 71 rj . Dejtár . . . 427 834 4021 s határozatokat hozott az anyaggyűjtés mikéntjére is. A 109 72fl érk. B.-Gyarmat ,956 *) ind. 41 810 335 i programra rövid idő alatt az összes gazdasági egyesüle­ teknek meg fog küldetni. Az egyes részletkérdéseknek ez Megjegyzés: Az esti 5 órától reggeli 5 óra 59 alapon való végleges eldöntése s a programra teljes egy­ pereiig terjedő éjjeli idő a perczek aláhúzásával van meg­ beállítása ezéljából a bizottság az összes gazdasági egye­ jelölve. — Bél és Ipoly-Vecze feltételes megállóhely. sületek titkárjait folyó évi április hó 7-ére hívja össze. Az országos magyar gazdasági egyesület köztelki helyiségé­ ben kiállítási irodát nyit, mely az administracionalis teen­ MENETREND az (Esztergom-) Pártány-Nána—B.-Gyarmati raotmaioB. ■ í ' Szerkesztői üzenet. B.-Bsriaks. érkezeit. — rL<y ' Felelik uarkezztli: Horváth Danó. Flhnunkatdrt: Reményi Károly. i I ' ! Pályázati hirdetmény. Az • Ipolysági Takarékpénztár * Aranyérmekkel kitüntetve. Klán ea. és kir. kiaár. aaabadalm. részvénytársaság­ nál újonnan rendszeresített titkári állásra ezennel pályázat birdettetik. Évi javadalmazás 700 frt Elméleti képesség gyanánt u kereskedelmi középiskola bevégzése kívántatik meg s az ügyviteli szabályok 5. {j-a értelmében 1400 frt óvadék. Továbbá megüresedő * folytán egy számgyakornoki állás lenne betöltendő évi 400 frt fizetéssel; kereskedelmi iskolát végzettek előnylren részesülnek. Pályázni kívánók felhívatnak, hogy ezen állások elnyerhetése iránti képesítésüket, biztosítéki nyilatkoza­ tukat, eddigi működésűket és erkölcsi előéletüket iga­ zoló okmányaikkal felszerelt kérvényeiket 1895-ik évi májún hó 1-ig a részvény társaság igazgatóságához annyival inkább adják be, mivel a később beérkezők figyelembe nem vétetnek. A megválasztott köteles állását azonnal elfoglalni. Ipolyság, 1895. április hó 10-én. Az «Ipolysági Takarékpénztár, igazgatósága. I • iji•!•>»bI• * ■K uj Höfizetönek". — Lapzártakor maaanoBun gf" Aranyérmekkel kitüntetve. , 0 M L 0 K Z A T-FE S T É K - G Y A R H | Kronsteiner Károly Wien, 111. Haupstrasse 120. szám, házában. Főherezegi és herczegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya- és hámortársulatok, építkezési vállalatok, VÁLLAL­ KOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szállítója. — Ezen homlokzatfeslékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porított állapotban, 40 különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a festékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olajmázoláshoz — Minta­ lapok és használati utasítások ingyen és bérmentve küldetnek. wSn vásároljunk kőtáránál aaenel *t E * mondj egy régi körmendi . * Ugyanezen találó köimondiit Tonatkoztathatom é * pedig jogotan az én telepemre la, amennyiben caakia egy oly nagyaaabUA, kéizpénzzel Sietett óriáai árúmennyiaéggel Matereit raktár képe * üzletfeleinek *at az előnyt nyújtani, hogy váaárláaalnál mindenkor jó eredményeket érbet el. Gylaylrü minták magáaváaárléknak Ingyen én bémentve. Gzzdagtartalmó adataklayvek, milyenek még eddig nem literiek azabék részért bérmentellenül. Szövetek öltönyökhöz. Prrsvleo é * Ooeklng • maga * kiérni <Umira. Előírón nerintl izövetek a ea. ét kir. hivatalnokok egyennihálboa, valamint hadaatyánok. ttlioltók, tornáztok. béröltótelek rétiért; kelmék teke- e * játekairtalokrn kocáik bevnnáaához. A legnagyabb raktár atájer, karintiai. tirol *tb. lödénekben nri é * női hattnilalra eredeti gyári árakon é» oly nagy tálaitokban, milyennel 2"" venenyzó »em képei rendrlkemi. A legnagyobb válaarték eaakia finom él tartó * n<d kendőkben * legdlvatoiabb ízűtekben. Moaó tiövetek, utaló pl drk 4-14 o»akA.Vallálrolr (mlnl 'Ijjbélémk, gomírtig továbbá SZaDQ'KClie&eK btik.tnk. némák, atb) Méltányol árú, beeidletei, tartán, tiszta gyapjú kelme­ arakat >» nem olr»ó rongyokat, melyek a irabák koreietet CMnkltJók, ajánl : HtlknroÍMky alá hon, BRÖNN (onztr. Matinchester). Legnagyobb gyári raktár kelmékben ' , millió frt értékben Saétknldéa r.aki * utánvételül. nVÁQl Cgynokók é * lúralók rende *en FSt>kar»f *ky L»V“O. grtija4 riimkevel ellátott uovetckM, kelméket hóinak nagy mennyfeéglien áróba Erén *« riel iaélé xeinbrn kijelentem a t. vá.árlóknak, hogv én »r -lóid, emlitrllek nek íróimat veinniineinil fidtétrlrk lurlletl el nem adom se Bérbeadó. ** Tulajdonomat képező, Szanda határában fekvő 700 hold birtoktest bérbeadó. Vállalkozni óhajtók közvet­ lenül hozzám szíveskedjenek fordulni. Freytaff Hugó, b.-gyarmati lakoz. Tanúló felvétetik! A „B.-gyarmati könyvnyomda r.-társaság*, könyvnyomdájában .1—2 gymnásiumi, vagy polgári osztályt végzett ifjú tanúlóul felvétetik. �6 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó (B3- 895. ikvi szám. Árverési hirdetményi kivonat ■ A szécsényi kir. jbiróság, mint tkvi-'hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincstár végrehajtatónak, Kőrös Mihály és Minczer Eerencz végrehajtást szenvedők elleni 75 írt 85‘, kr. tőkekfivetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyarmati kir. törvényszék a szécsényi kir. jbiróság területén lévő Szőllős község határában fekvő, a szőllősi 735. sz. tjkvben A. f. 1. sor, 2065. hrsz. alatti szőlőre a végrehajtási törvény 156. §-a értelmében, egészben 286 írtban, a szőllősi 736. sz. tjkvben A. f 1. sor 2066. hrsz. alatti szőlőre 121 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverési elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1395. évi április hó 25-ik ’ napján délelőtt 10 órakor, Szőllős község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 5 /.-át * készpénzben vagy az 1881. LX. l.-cz. 12. tj-ában jelzett árfolyamai számított és az 1881. évi novemberhó )-ső napján 3333. sz. alatt .kell igazságügyminisleri’ rendelet 8. ft-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében, a bánatpénznek a bíróSágnál előlege * elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt álszolgállatru. • Kelt Szécsényben, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 189o. márczis hó 9-én. kir. járásbiró. Ml'IjIjHII ADOLF gazdasági gépgyár és vasöntöde Budapest, Lipót-körút 84., a nyugati pályaudvar ételiemben. Ajánl 2' „ 3. 3', és 4 lóerejí w»r» • esrplihésileteket. tovibU 4, 5. 6, 8 lóerejű sises gheaéplákéaileteket husssti sialtnaráiókk.vl, also sn-leh'.vel <s rendkiiUI nagy felületű rostokkal. árj»ahé|asóval és állítható vábsilhliillgrnil Járgány cséplőkét leink, gabitatis.iliórosták, amerikai aiénagyliitők Hungária arató. é« kaaiólógéprk, vilimiut min­ den gazdaiigi gépeket éa eszkdiákrl, r<illllmAlh»ll>n !<>•. fólillmnlhnllan IO\ UUHIl-.nyW't HUelö-ányá^t m«t.k»rit4 megt.Kantó Compound i vidéki ügynökök kerestetnek. Árjegyzékkel . jutányos árak és kedvező feltételek mellett. \ idéki t g) ingyen és bérmenlvo szolgaion ---------I(jamr‘"‘* » kiadótulajdonol IL-Oyarmali Könyvnyomda lUuvónytánulat gyorssajtóin. 1895. április 21. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00771.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_04_21.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-04-21 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 16. szám (1895. április 21.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom