https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5d8784816fee65280b790b3d4e479e14.jpg 7d0738cb7349db0eefbb1da0fcbc724f https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3b993f19bbe45479bab6379fa09f0de3.pdf be96d41ca2c64315430a793a417efcdb PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. április 14. XXIII. évfolyam. 15. szám NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. rléol * El4a árt Egén óvre 6 frt. FAI érre 3 frt 60 kr. Negyedérre 1 frt 26 kr Előliétől osopáo a klsdíklvitilkai label B.-Gyarmaton. Alleluja! Ez örömkiáltás tölti be az egész keresztény világot. És mennyi öröm, mennyi hit, mennyi remény ez egyetlen szóban! De nem csoda. Hisz a halhatatlanság győzelmi dala ez, a múlandóság, az enyészet, a halál felett. Nincs hang, mely hatalmasabb, kellemesebb rezgésbe hozná a szít ama húrjait, melyeken a halhatatlanság s a boldogság reménye játszik. És miért? Mert az ember legszebb, legfőbb vágyaival kedvesen hangzó harmóniát képez. Az ember t. i. pillanatnyi léttel bir az. lírök-azó fogal­ mához képest; mégis mindig szeretne élni; egy napot virág csupán, és mégis hervadhatatlan óhajt lenni; élete olyan, mint a szélnek kitett pislogó mécs, és szivében a halhatatlanság csiráit hordja. Oly igazság ez, melyet tagadni lehet, de megc cáfolni soha! Még azok is, kik tagadják elvben, tetteikben hódolnak az igazságnak. Vagy ha a halállal min­ dennek vége, miért iparkodik tehát egyik nevét, hatalmát, dicsőségét megörökíteni? másik tudománya, müvei által magát halhatatlanitani ? A harmadik kincse-, gazdagsága-, szépsége vagy szerelmében örökké fennmaradni? Miért van az, hogy az ember, féllábbal a sírban is a halhatatlanságról álmodik? Mert,sejti, sőt reméli, hogy rá nézve a halál csak alagút, melynek végén örök fény dereng, örök allelqja zeng! És e hit nemcsak a múltban termett szép gyflmölcsöket, de a jelenben is tengernyi keserűség megédesitóje. El tehát veletek farizeusuk! kik, mert remegtek sejtelmétől, másokat is meg akartok fosztani örömétől.Elődeitek pénzzel, ti pedig hamis s szívtelen tudo­ mányokkal akarjátok a nép ajkán elfojtani e vigasz­ taló szót: ,alleluja!“ Ne feledjétek, hogy milliók és milliók szenvedéseinek sötét éjjelén ez az egyedüli vigasz-sugár! Ha ezt kioltjátok, mivel pótoljátok? El veletek, ti Heródesek! kik az igazságból csúfot űztök. Tudjátok meg, hogy a letiport és ki­ gúnyolt igazság lesz egykor birátok! El veletek ti uj Pilátusok! kik érzitek bár az igazságot, de nincs bátorságtok azt kimondani, annak védelmére is kelni; mert szivetek az önérdek rozsdája fogja; kik még az Isten oltárán is azért raktok tüzet, hogy nála megmelegedhessetek. El veletek! Hiszen nektek köszönhetjük, hogy már is hervadóban a szabadság zöld fája, kihalóban a jellemek nagysága, pusztaiéban a felebaráti és hazaszeretet oltára. Vastag realismustok legázolja az eszmény szép és gyöngéd virágait; szivetek nem tud lelkesülni csak az arany csillogásán, vagy az örömpohár csengésén. Oh te szegény szív! moly arra volnál hivatva, hogy az ész világitó fényének melegséget kölcsönözz, utain virágokat fakaszsz, mint szánlak téged?! Arra vagy kárhoztatva, hogy hideg sírbolttá légy, melyben önön szülötteid: a nemesebb érzelmek a halottak; s hogy föl ne támadhassanak, követ is hengeritenek rád, az önzés kövét. Üdvözlünk azért téged feltámadás hajnala! Köszöntünk halhatatlanság fényes angyala! Ö jöjj, szállj le a földre! S miként egykor a Megváltó sírjáról a követ, úgy távolitsd el a szivek ajtajától az önérdeket. Jöjj te is: kegyes mentő! hazánk fölött őrködő szép Oénius! Itázzd fel az alvó lekiismerotot; támaszd ElMutéil péarsk, rselaaáUék és hirdetések a kladéklvatalhar laUrendik. A lap eaalleml rétiére a a Nyílt-térre roaatkoió minden köl­ temény a sserkeastflhOa küldendők fel a kihalt nemesebb érzelmeket, hogy az egész haza alleluját zengjen dicsó őseinek a méltó uno­ kákban ! A húsvét kérdése az I. és II. században. Közli: Dr. Kossaczky Arnold. IL Következmények. A kérdés megoldatlan maradt s mindinkább el­ mérgesedett — különösen Sagarisnak, a Lycus mellett fekvő Laodicea püspökének elhunytéval, aki L. Sergius Paullus nroconsulsága alatt lüő körül szenvedett vér­ tanúi halált (Mélilon EusebnAl IV. XXVI. 8.) — és pedig majdnem a húsvét ünnepén (Polycrates levele Eusnél V. 24.). A pásztoruktól megfosztott hívek közt áldatlan vita tört ki. Hogy ezt megszüntesse, Meliton, Sardes Clai hírű püspöke (St. Jeromos De viris ill. 24 c.), Origines tollára valló műveit a kor szelleme lengi át s aggódó gonddal megirt bonezoló és vitázó iratait általános csodálattal olvasták, lépett ki a küzd térre. Megírta levelét a laodiceabeli hívekhez, melyben a Nison 14-iki hagyomány mellett tört lándzsát. A kiáltó szó nem hangzott el eredménytelenül; az ázsiai egyház jelesei, közöltök egy Thraseas, egy Papirius, mindanynyian a conservativ nézet mellett emelték fel intő, hívó szavukat s utánuk az ebioniták, a montanisták, a lelki­ ismeret e hírhedt lovagjai, nemkülönben (Epiphan L. 1., Zonaras: In Canones p. 78.) De már Apollinaris, Híeropolisnak fénylő csillaga az ellenkező nézet mellett szólalt fel s Nisan 14-ikét, mint a judaismusnak maradványát — János evangyéliomára támaszkodva — elvetette s Róma s ezzel a nyugat mellé csatlakozott, moly az egyplomi kivonulás emlékünnepének helyébe a feltámadás emlékünnepét tévé, hogy ezzel is a múltat kövesse, mely az ős sémita paschát, a tavasz-ünnepélyt, a kivonulás ünnepével cserélte fel. A levélváltás nagy arányokat öltött, úgy annyira, hogy Eusebios, midőn-a -kérdést-feldolgozta,- művébenóriási anyag felett rendelkezhetett. Ott feküdtek előtte: a palestinai zsinatnak synodalis levele, melyet cnesareai Theophylos-és jeruzsálemi Narcissus írtak alá; a római synodusnak Victor által ellenjegyzett levele, az Ireneus által képviselt gall-cgyházaknak levele, a pontusi püs­ pököknek levelei, corinthusi Bacchyllesnek levele s egyéb levelek. E levelek között a legélesebb, a legjellem­ zőbb mindenesetre az ephesusi püspöknek, az agg Polycralesnek levele, melyet a mozgalom élén álló Victorhoz intézett. A levél tartalma oly élé ik világot vet az ázsiai püspökök gondolkozására s annyira jel­ lemző, hogy annak közlése nélkül ismertetésem teljesen hiányos lenne. (Euseb. V. XXIV. s köv.) • A hagyománynak, melyhez mit sem adunk, melytől mit sem veszünk el, hívei mi vagyunk. — Itt Ázsiában nyugosznak a nagy alapítók, kik újra életre fognak kelni ama napon, melyen oljövend az Úr; e napon, melyen dicsőségtől övezve száll le az égből, hogy feltámaszsza a szenteket; Fülöpöt, aki a tizenkét apostol között foglalt helyet, aki Hierapolisban nyugszik örök álmot két leányával együtt, akik megőrizték szüzessé­ güket, nem is említve ama másik leányát, aki a szent­ lélek szabályai szerint élt s Ephesusban nyugszik; azután Jánost, kinek feje az Úr kebelén nyugodott, n petalont viselte, főpap, vértanú és hitoktató vala s aki szintén Ephesusban fekszik; majd Polycarpot, Smyrna püspökét és vértanút; — Thraseast, Eumenia püspökét és vér­ tanút, kit Smymában temetlek cl. Minek említsem Sagarist, a mnrlyrt, ki Lnodiceában pihen és a boldogult Papiriust, Melitont, a szent eunuchot (azaz cölibátus­ ban élőt, Athenag. 33. Alex. Kelemen]Strom. III. 13., Coustit. apóst. VIII. 10., Tertulian De cultu femin. II. 9.), ki mindenben a sz. Lélek szabályai szerint élt s Sardcsban nyugszik, várva a mennyei hívó szózatot, mely halottaiból feltámasztja majd! — E férfiak mind a tizennegyedik napon ünne|>elték a húsvétot az evan­ gyéliom szerint, milscm változtatva s a hit szabályait követve mindenkoron. — És én, magam is azonképen cselekszem, én Polycrates, a legkisebb mindnyájatok között, hűnek maradva hagyományaihoz őseimnek, kik közűi néhányon mestereim valónak, (inert családomból árszabály Meriot azimlttataak. — Nagyobb és tObbeiSri hirdetések JaUnyoean eMkfixöltetnek. Bélyeg minden egyes belguUsnil kttlön 80 kr. Nyllttér petit sora: 30 kr. hét püspök került ki, én vagyok a nyolczadik.) — E tiszteletre méltó ősök mindnyájan azt a napot ünne­ pelték, melyen a nép nem használt többé kovászt. Én tehát testvéreim, ki hatvanöt évet éltem az Úrban, ki az egész világ testvéreivel állottam összeköttetésen, ki eleitől végig elolvastam a szent írást, bizonyára nem logom elveszteni fejemet, bármiként igyekeznek is reám ijeszteni. — Nálamnál nagyobbak mondották már: • Jobb engedelmeskedni Istennek, mint az emberek­ nek. ... Felsorolhatnám az itt egybegyűl: püspököket, kiket kivánságtokra egybehívtam; ha leírnám neveiket, hosszú sor telne ki abból. — Mindnyájan eljöttek hoz­ zám szegény nyomorulthoz, magukévá tették levelemet, jól tudva, hogy nem hiába viselek már fehér hajat ősz fejemen s meglővén győződve arról, hogy mindazt, amit teszek, a mi Urunkban Jézus Krisztusban teszem. * Róma püspöki székén nem ült már a levél vé­ telekor a türelmes s körültekintő Anicetas, hanem a heves és erőszakos Victor. A levél vétele után oly tettre ragadtatta magát, mely a II. században hallatlan számba ment s az egyházban a szakadást előidézni nagyon is alkalmas volt. Decretumot bocsátott ki, mely­ ben Ázsia egyházait kiátkozza, száműzi a keresztyén kötelékből, pusztán azért, mert nem adták fel traditióikat a római fegyelem előtt és mert elődeiknek az apostolok, az evangyéliom által megszentelt hagyomá­ nyaihoz ragaszkodtak. De egy nagy püspök, kit Jézus­ nak igaz szelleme lengett át, Ireneus, a <béke embere * közbelépett s intő_szavaival megakadályozta, hogy a jövendőnek sorsát kezében tartó isteni intézmény ketté­ szakadjon s önmagát emészsze fel Tollat ragadott s a következő levelet intézte Victorhoz: • Igaz, a püspökök, kik Sótér előtt állottak az egyház élén, melyet te kormányozol, Pius, Hyginus, Telophoros, Xystus, nem tartották meg a zsidó húsvétet s annak megöléséi környezatüknek sem engedték meg. — De, bár magok nem tartották is meg azt, legalább fentartották a békét az egyháztagokkal, kik azt megün­ nepelték, habár ez ünneplés olyanok között, kik az ünnepet nem így ülték meg, a legélesebb ellentét gyanánt -rítt—is-ki.------ -Soha-senktl -sem ulaaitottak-el ez okból,— ellenkezőleg: elődeid, kik — ismétlem — az ünnepet meg nem tartották, megküldötlék az eucharistiát az ünnepet megülő egyházak fejedelmeinek is. — És a " midőn a boldogult Polycarp eljött Rómába Anicetushoz, mindketten első sorban is békecsókot váltottak; volt közöttük némi csekély eltérés; e pontra nézve azonban nem tört ki közöttük semmi viszály. — Mert sem Anicelus nem tett kísérletet arra, hogy Policarpot oly gyakorlat felhagyására birja, melyet mindig megtartott s amelyet még azon időből őrzött meg, midőn Jánossal, az Úrnak tanítványával és a többi apostolokkal élt együtt; sem Polycarp nem óhajtotta eltántorítani Anicetust, ki azzal állt elő, hogy elődeinek szokásaihoz hűnek maradnia kell. — így áilván a dolgok, együtt áldozlak mind a kelten és a templomban Anicelus Polycarpnak engedte át az cucharistia megáldását, hogy megtisztelje ŐL — így váltak el azután egymástól teljes békében és ki lett mondva, hogy az ünnepet megtartók és az ünnepet meg nem tartók egyaránt teljes össz­ hangban állanak az egyetemes egyházzal . * A hatalmas intő szó megtermé gyümölcsét, Victor visszavonta a decretumot, a keserűség hullámai el­ simultak; a «béke embere * állal hangoztatott •egye­ temes egyház * varázserővel bírt s egygyé tette a vitázókat a szeretőiben. A Phllosophamena szerzője (Vili. 18.) a 14-ik napot pártolókat az eretnekek közé sorolja ugyan, de már pusztán .vitázó és tudatlan em­ * bereknek nevezi őkeL — A római gyakorlat mind­ inkább tért hódít s elvégre győzelmet arat. Anicetus szelleme bizonyára megreszketett örömében, midőn az általa alkalmazott türelem nyerte el a győzelmi babérL A kérdést elvégre a niceai zsinat vágta ketté, midőn a római gyakorlatot emelte törvénynyé. A feltámadás ünnepe azon vasárnap, mely a ta- veszi éjegyent követő holdtöltével összeesik, avagy ezutánra közvetlenül következik, a megelőző péntek a passiónak, a csütörtök pedig az úrvacsora emlékének ünnepe. A régi hagyománynak védelmezői, kik Jánost, Fülöpöt, Polycarpol, Melitont követtek, arra ébredtek egy szép napon, hogy hűségük kirekesztette őket az Tavaszi bükköny, arankamentes lóhere s luczerna jutányos árban kapható: FELEDI IGNÁCZNÁL BALASSA-GYARMATON AZ „ADRIAI BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT" FÓÜGYNÖKSÉGÉNÉL. ■HRSffiBEaRSSBBBBOÉaH ** •flt Lapunk mai száma 8 oldalra terjed. �1895 április 14. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 2 egyházitól » a babérkoszorú helyett gáncsot kaptak jutalmul s e naptól kezdve nem voltak egyebek, mint eretnekek, yualordecimanusok. Küld iben Így van ez már itt e földön; a hűség, a magasztos kitartás nagy ritkán arat sikert Fülöpnek és Jánosnak, akiknek sirltantjai záróköveit képezik az a|>ostoli kornak, melynél derullebbet szelidebbet s zenithjén az isteni szeretet súgarözönével fényesebbet nem látott a világ, gyönge fogalmuk sem volt az em­ beriség történetében rendszerint ismétlődő ama sajátazért! tünemény felől, hogy a legerőteljesebb tan. a legmagasztosabb eszme, a legszárnvalóbb gondolat a gyar­ lóságoknak hódoló tanítványok kezében csakhamar oly alakot ölt melyen megvan tépve, megvan szaggatva az ős köntös s a kit az teljesen a háttérbe szorít s akit haeresiarchosnak tart, az épen a gondolat szülőatyja — a mester. — Una feroce forsa possiede il mondo. e fa chiamarsi diritto ! * A vaskorona-rend és annak lovagjai. Közli: Pongrácz Elemér. (Vége.) Schober Károly ni. kin honvéd-tábornok hadbíró, Súly Kálmán, akadémiai főtitkár, Haller Károly kolozsvári egyet, tanár, Ludvigh János, Törők Ferenci altábornagy, a csend­ őrség felügyelője, Hollóéin Ferenci ny. altáb., Gáli József, Bach Ede táb., lladeni gr. v. b. t. t. Galiczia helytartója, Dubsky táb., Krancz József min. tan.. Grósz Lipót min. tan., Ibrahimbegovic bég, Banjaluka polgármestere, Görgey A. altáb. Tornay Béla min tan., Hoffman Pál ny. egyet, tanár, Hanrély János kir. tan., Máday Izidor min. tan. Wlaasich Antal ny. törvszéki elnök, Barabás Miklós festő, mád! Kovách György altáb. kassai hadtestparancsnok (1883.) Berciik Árpád min. tan. iró, Pécby Imre min. tan. az államnyomda igazgatója, Beke Antal kanonok, Duka Tivadar az akadémia tagja, Kelemen Móricz dr. curiai bíró, Barcs Ferenci erdélyi egyh. megy, nagyprépost. Hóné Géza cs. és kir. kamarás, Havrenek József, SzékesFehérvár polgármestere. Zsoldos Ferenci táb., Csatáry Lajos dr., Chorinszky Igd gróf, felső-szemerédi föld­ birtokos (1883.), Bókay János dr., llupp Imre, Bárczy István min. tan., Szvelics József altáb., Simon Ödön kir. tan., Sopronmegye főispánja, br-Bánffy Ádám, Hausimann Alajos-épitász és a Politechnicum tanára (1884.), Gerlóczy Károly -tóvárosi alpolgármester, Dunuann Antal táb., Lotz Károly akad, festő, Gebhardt Lajos dr., Glánzenstein Béla, a kiállítás igazgatója, Kvassay Jenő min. tan., Ludvigh Gyula államvasuti igazgató, Zsolnay V. gyáros, Kilényi Húgó min. tan., Haas Fülöp lov. szőnyeg-gyáros, Mudrony Soma, Mendl István (1885.), Kuncz Pétef min. tan., üjfalussy Sándor, Szatmárvmegyc főispánja, Konkoly-Thege Miklós, Andrísffy Gyula nyug, altáb., Hild Gyula, Pacor Kálmán, Klobucar, gr. Schönfeld Miksa tábornokok, Schneiger Márton, az iir. hitközség elnöke, Pókay János, Stransky Károly, Sztankovics altábornagyok, Wojnalovits S. ezredes, Ormós Péter v. alispán, Imre Sándor ny. egy. tan., Kánitz János ezredes (1880.), br. Ambrózy líéla őrsi, képviselő, Korponay Ágost, Szepesmegye v. alispánja, br. Földváry István táb., Bemolák Károly táb., Gcorgevits György ny. ' altáb., Hóldházy János apát-kanonok (1887.)," Simont!/ Imre Debreczen sz. k. v. polgármestere, Zoltán Elek táb. a honvéd-lovasság felügy., Degen Gusztáv őrsi, képv., Tburn-Taxis herczeg, ezredes, lov. Lucám Károly bécsi bankigazgató, Giesl A. alezredes, Kavics Péter min. tan., Fluger Károly őrsi, képv., Bloncz Vilmos ny. vezérhadbiztos (1889.), DeB’Adami Géza fregatta-kapitány, Heiszig Edo belúgymioist. államtitkár (1889.), Pápay Sándor táb., Cselka Nándor budapesti érseki helyuök ez. t kanonok, TÁRCZA. Ma és mindörökön. (Husvétra.) Ébred a természet, A lélek is /brtd: Magasztos dalt rebeg Ég, föld Istenének. Keresztre feszített Isten-ember képe Mint a nap föl ragyog Az ember keblébe'. 8 a sírba, a hord Letették szent testét : Az ige hatalmat Bele nem szögezték. Az Ige, az eszme 8zétdrad és éled Az egész világon, Hol emberek élnek. 8 megérti, megérzi A kinek szive van. Hogy a szent Szeretet Örök, halhatatlan. ' FöltárnádI . . . Halála Ninvsen itt a földön. Föltárnád is éltet Ma és mindörökkön. Kobányi Béla. Egy est Mostarban. Anguntua első napjaiban indul tutik Mostarba, hová a boanla—herezegovinii államvasút • Kant csodálatos alkotásé nihlabáatyái kötött röpít, l'lközben a szél hatá- Clair Gyula táb.. llácz György min. tin.. Moklin Imre ügyvéd, Hanskarl Sándor tábornok-hadbíró, M< *»kó Sándor, Oanádmegye alispánja, Falkavics József láb.. Jablánczy 8. táb., Rohonczy György táb., Gombár Tivadar ügyvéd, Köti táb., Deschan Achill, Teme.megye alispánja, Telbisz Károly, Temesvár az. kir. v. polgármestere, l’atay András caeudür-ezredes, Sav Győző altáb., Tóth Béla ezredes, Túróczy Adolf min. tan. vámhizi főigazgató, Barclay Kálmán orsz. képv., Laky Károly cs. é< kir. kamarás, ny. ezredes (hontmegyei földbirtokos), Kvassay István tengerészeti min. tan.. Vörös László min. tan., Tanfi Gusztáv ny. oszt, tan., Lánezy Leó ont. képv., a keresk. bank igazg., Sárközy Aurél, Komárom főispánja, Popovics Sándor pénzúgymiu. oszt, tan., Farhnky István orsz. képviselő, Jekeifahissy Lajos ezredes. Sál Ferencz, Nagyvárad sr. k. v. polgármestere, Biró Pál min. tan., Crausz István, Nyitramegye alispánja, Jurkovics Miklós, Pozsegavánuegye fő­ ispánja (1892.), Márkus Sándor min. tan., Stesser György csendőr-ezredes, Zajnay János nagyváradi kanonok, Bogdánffy Ferencz, a tn. kir. bonv.-min. segédhiv. igarg.. Bóssányi László v. orsz. képv., Gyarmathy Miklós, Kolorsmegye alispánja, Kohl Medard primási titkár (a herezegprimás életének megmentéséért kapta 1893-ban), Albach Géza kir. tanácsos, Kolozsvár polgármestere, Balassi Pál ezredes, Kollerfy Mihály min. oszt, tanácsos, Bertha Sándor zene­ szerző, Beck Nándor bank-igazgató Szombathely Győző, Komárommegye volt alispánja, Schlippenbach István gr. tábornok, Kovács Ferencz, maros-vásárhelyi apát-plébános, Knorr Alajos kir. táblabiró, Berks Hóhért lov. a hodrusbányai bányák igazgatója, Kovácsy Sándor min. oszt, tan., Hollysy Jusztinján benedekrendi-apát, Tóth Imre, Mnsonmegye alispánja (1893.), Raschka János, in. kir. póstaigazgató, Fodor József egyet, tanár, Purjesz Zsigmond egyet, tanár, Vértesy Géza, min. oszt, tan., Ilolub Emil dr. (a hires Aírika-utazó), Darvasat * Endre kir. tan., pénzügy­ igazgató, Fenyvessy Ferencz or.-z. képviselő, Kálmán Frigyes, Orgonán Zsigmond és Tóth József ezredesek, Scitovszky János, Nógrád vármegye alispánja, Lévay József. Borsodmegye alispánja és jeles költő. Lestár Péter Kecskemét sz. kir. város polgármestere. A killföldik közül bírják a nagykeresztet: Nasimow, Glinka-Mevrin, Urussow, Menschikow orosz tábor­ nokok, kik mind 1841). óta viselik a rendjelet, reánk ma­ gyarokra uézve gyászos emlékű érdemek jutalmául nyerve el azt Továbbá: Bismarck herczeg, Németország volt kanczelláija(l853.),l. Nikita, Montenegro fejedelme (1865.) Bratiano v. román ministerelnök (1876.), Hsü-Cliing-C'heng chinai nagykövet (1888.). A rend II. osztályát 1841). és 18ö0-ik években 20 még élő orosz főtiszt és államférfi nerte el. Valamint: Kaulbersz br. az ismert orosz tábor­ nok (1879.), Galimberti pápai nuntius, Yamaguchi Masasada a japáni császár fövadászmestere; a Illik osztályú rendet 184'J-ben szintén számos orosz kapta, jól tudjuk miért? így a többi között: Kupapitski orosz főtisztviselö és Galitzin herczeg, kik azóta már ismert nevek Európá­ ban; Oxenstierne gr. svéd kapitány. Sok jeles ember, sok kitűnő hazafi van az itt felso­ roltak között. Az uralkodó kitüntetésére érdemesek. De a rendjeltulajdonosok statisztikájából is lehet — tanulni. Nézze végig bárki névről-névre a rend összes tulajdoné-• sait s arra a meggyőződésre kell jutnia, hogy a hasonló érdemek — jutalmazása a polgári életben a — A'fs-kereszttel, a katonai státusban lévőknél azonban a — ntigykereszttel történik. P. E. A Mzécsényvidéki gazdasŰKi egyesület f. é. April 7-én csakugyan megtartotta felosztó közgyűlését. A tizenhat éves nem dicstelen, sőt a vidékre a mező- rozatlan irányú vitára adott alkalmat a fölött, vájjon Bora Onagysága és Scirocco úr harczából melyik kerül ki győz­ tesen. Mert mig a Bora nyáron elviselhető, a Scirocco teljesen élvezhetetlenné teszi az úgyis 35—40 il. fokig emelkedő hőmérséket Délután 5 óra tájban tűnik föl a nyugodni készülő nap sugaraiban fürdő város ragyogó panorámája. Két oldalt kopasz Karst-hegyek, közöttük a szikladarabokat hengergető Narenta vize, melynek partjait szőlő, dió-, fügefa, gránát­ alma, dohány borítja. Megerőditett kaszárnyák és lőpor­ tornyok vöröslő cserépteteje fölött belátni a városba. Az a benyomás, melyet e város első pillanatra tesz az emberre, az elbájol. Karcsú minarettek lapos kupolájú moscheák oldalán, keresztény templomok tornyai, a mohamedánok palakövekkel födött házai között európai stilű épületek, a barna házikók szomszédságában vakító fehérre meszelt modern lakházak . részben beárnyékolva a fügefa széles levelei által — ehhez véve még a ragyogó kék eget, amilyet csak Itáliában látni, a kamtok szürke tetőit, a nyugvó nap arirflysugarait, a völgyek buja zöldjét — ez együttvéve oly képet ad, mely az olasz festők ecsetjére méltó. A vonat megállt, kiszálltunk s kellemes meglepeté­ sünkre szolgált konstatálnunk, hogy a két ellenfél: Bora és Scirocco Borina kisasszony kizárólagos rendelkezésére bocsátották a harezteret. Az állomástól nehány pereznyire eső „Narenta-szállő * ban fogadtunk lakást, melynek úgy kényelmes szobái, mint tisztasága, igen jó étterme s olcsósága jó nevet neveznek a kormánynak (mert a szálló kincstári). Kellőképen lerázván magunkról az út porát, miközben egy pillantást vetünk az erkélyről a parkba, hol ctiprus-, thujabokrok, platán- és tulipánfák között vidám szökőkút csörgedez, sétát teszünk a városban. A nap épen lenyugodott, kellemes esti szellő hűsíti a levegőt. Kelet felől feltűnik a Mars, melyet a gőzkör holmi kis pántortűz nagyságúvá tesz. A hold most kezd vérvörösen kibújni a hegyek mögül. Szép modern vashid köti össze a Narenta partjait; — e hídon túl kezdődik a város. Sajátszerú utczába jutunk. Notn a keleti városokat jellemző hazámért! helyre gazda-.ig több ágában áldásos fenállas emlékei által inoghatva terjesztette elő Kriváesy Antal elnöklő első alelnük a inni közgyűlés tárgyat a jelenvolt alapító tagoknak, kiknek sorát a rendes tagok buzgó kis csapata egészítette ki, — e tárgy az egylet jelen alakjában való tnt gsziinésenek végérvényes kimondása, illetve n megyei gazdasági egyesülettel való egyesülés helyben hagyása. Elnök a legközelebbi közgyűlésen és a kél egye­ sület küldöttségei által azt megelőzőleg tartott érte­ kezleten történt megállapodások előadása után, (melyek szerint a s .éesényvideki gazdasági egylet jelen alak­ jában megszűnik, s kimutatott összes vagyonát a Núgrádniegyei gazdasági egyesület rendelkezésére bocsátván. azzal oly módon egyesül, hogy alapitó tagjai ott is, az eredeti alapilókkal egyenjogú tagok lesznek, a rendes tagok pedig ott folytathatják működésüket, — viszont a megyei egyesület az egylet összes terheit átveszi,) felteszi n kérdést: Kivúnja-e a közgyűlés, hogy a s.’.écsenyvidéki gazdasági egylet jelen alakjában való megszűnése balározatilag kimondassék? Kivánja-e a közgyűlés, hogy a megyei egyesülettel az ismert és most ismételt feltételek mellett leendő egyesülés halározatilag kimondassék ? — Mindkét kérdés egyhangúlag igennel fogadtatván, azok értelmében a határozat ki­ mondatott és egyletünk befejezte másfél évtizedes l>ályáját. Ituszinkó Antal Széesény nagyközség képviseletében kijelenti, hogy a képviselőtestületi közgyűlés bizottságot küldött ki a kerti telep, illetve az ojtványok megtekin­ tésére.- ezek jelentésétől tévén függővé a múlt egyleti közgyűlés amaz ajánlatának elfogadását, hogy a kerti terményeket és eszközöket becsárban megtartsa. A megszemlélésre ápril 10-ének délutáni 2 órája tűzetett ki s az ennél segédkező kertésznek, ki csak a múlt év végéig húzott fizetést ezért és az ez évben teljesilelt felügyeletért 25 írt jutalom szavaztatott meg. Végül tekintettel arra, hogy az értekezleten kimu­ tatott hátralékosok nagy részé csakis azért nem lizette be tagdiját, mert rendes pénztárnok hiányában nem volt, aki a befizetést szorgalmazta volna, felkéretelt Kriváesy Antal úr, hogy a számadások végleges meg­ vizsgálása előtt, illetve az átadás tényleges eszközléséig a befizetendő tagdijakat elfogadni szíveskedjék. — a mire késznek nyilatkozván, köszönetét mondott a tagok szives megjelenéséért s reményét fejezve ki, hogy a tagtúrsakat eddig összetartó eme szép kapocs — talán más alakban — jövőben is még összefüzend bennünket, az ülést berekesztette. A nógrádi járás székhelykérdése. (View így tehát a t ciikkiró űr szerint, csakis a kir. aljegyző ős bir. végrehajtó uraknak van tűrhető lakásuk. Úgy lát­ szik, némileg ismerős a tereskei lakásviszonyokkal; cso­ dáljuk, hogy a kir. telekkönyvvezetö urat, a kir. joggya­ kornok urat, nemkülönben Vincze Sándor, I’erényi Imre, Bölcsházy László és Csiba Pál hivatalnok urakat, valamint Varga János,- börtönör Makrai Péter és Zachar János bir. hivatalszolgákat -illetőleg elhagyta emlékező tehetsége; kik pedig mindannyian jól, egészségesen nem is épen drága lakásokban laknak. E mellett még lakások üresen is álla­ nak, tehát Tereskén uem hogy lakáshiány, de határozottan lakásböség van; eltekintve attól, hogy mihelyt az állandó­ sítás véglegesen kimondatik, azonnal amerikai módra épülnének a kényelmesebbnél kényelmesebb lakóházak. Ide járul még Egressy Aladár nagybirtokos úr ama hazafias és fényes ajánlata, hogy nemcsak átadja saját 10 helyiségből álló úri lakását a főszolgabíró úrnak v. bárki — ez a város másik részében fekszik — hanem oly ut­ czába, mely a déli olasz, vagy spanyol utczákat juttatja eszünkbe. Hosszú kőfalak kötik össze az egyes házakat, melyeknek kifelé vagy nincs, vagy csak egy kicsiny ablaka van. A aásik pillanatban mohamedán ház elé jutunk, melyet könnyű fölismerni arról, hngy emeleti része szélesebb földszintjénél s utczára nyitó ablakai rá­ csokkal vannak lödre. Majd török kávébáz elé érünk; benne a földön ülő mohamedánok szürcsölik a kávét, ajtaja előtt guzlát, tamburicát pengető hercegovcok gug­ golnak. Az utczán festői öltözetű nép: turbános mohamedá­ nok lebegő kaftánokkal, fezzes hercegovcok, lefátyolozott mohamedán nők, bő nadrágos spanyol zsidó lányok, kiknek fején pompásan áll az alacsony fezz, jó illatú cigarettet füstölő bakáink, kiknek az oldalán fityegő kurta Maunlicherszuronyokat is bosnyák késeknek nézné az ember, európai divatú ruhákban járó hivatalnokok — még czilinder-kalapot is láttunk — ez együtt keidnek és nyugatnak oly saját­ ságos vegyületét nyújtja,’ amilyet talán sehol másütt nem látui. Az utcza zajába, a kenyérárús furcsa kiabálásába valami ismerős hang vegyül . .. egy elnyűtt verkli melancholikus szuszogása. A hallható hangokból a nóta is kivehető: Zól<! a kökény, majd me-krkül Sem vagyok asereÚt ti. lkat «Ú *. Közelebb érve, latjuk, hogy ismerős csárdásunkra egy panorama-bódé szomszédságában mint járja egy ringlspiel a ... keriugőt. Tarka ruhás hercegovcokkal, törökök­ kel telt ringlspielt sem lát az ember mindenütt. .Tovább haladra, ismét ama nyugati jellegű hosszú kőfalak közt rezet az út, de a házak közé ékelt török­ temető csakhamar keletre hoz vissza. A derék muzulmánok granátbokrok árnyékában nyugoszszák örök álmaikat — vagy a Korán nyelvén : élvezik tovább a háremélet gyönyö­ reit. A cicádék csirpelése is úgy tűnik föl, mint egy túlvilág! muzsika, mely egy hárem belsejéből finoman ftszűrödve jut füleinkbe. A sírköveken jól fölismerhető, vajon az elköltözött férfi volt-e, ragy nő. A férfiak sírja fölé turbánban végződő kő van állítva. Ez érdekes út ismét a Narenta vizéhez vezet. Ki­ álló szikladarabok, melyeket a viz csöbörszerüen alámosott, , �másnak; de ezenkívül hajlandó a kir. járúsbirórági épület­ hez hasonló, alkalmas, modern hivatali helyiségeket emelni a közügynek. Most fordítsuk meg az érmet, mit látunk Rútságon? Kérdezzük: van-e lakása szeretve tisztelt Rszolgabiránkuak? Van-e illő föszolgabirói hivatal ? Mivel mi jól tudjuk tisztelt föbiráuk és járásunk leje hol lakik; jól tudjuk, milyen helyiségben van a föszol­ gabirói hivatal; még jobban tudja ezt Rútság, tudják ezt az illetékes fölöttes hatóságok; de különben is ezen rész­ ben privát-ügyeket nem tartjuk a nyilvánosság elő tarto­ zónak ; mert a beavatottak úgy is tudják ezeket, másokat pedig nem érdekelhetnek; és épen azért jó lészen, ha Rútság előbb a maga háza előtt söpör, mielőtt elfáradva, Tereskére ér, olyasmit söpörni, a hol, a mi úgysem létezik. * „No kérdezzük mi is: „ki lenne az ismét, ha a járás érdekét szivén viseli, ki szellemi fölényét és hatalmi befolyását a népek javára van hivatva fordítani, hogy Tereskének ezen ajánlatát el-wo * fogadja. Hiszen már magában ama lélekemelő körülmény, hogy Tereske önállóan, minden idegen segély, vagyis magyarán szólva: sem állami, sem megyei, sem járási, sem községi, sem közadakozás útján leendő mcgterheltetés, sem községi kölcsön útján képes a vármegyének, képes a nógrádi járásnak ezen ajándékot tenni s igy a közügyek­ nek ezen Áldozatot hozni, mutatja, hogy csak egyedül és önmagában, önállóan ez életképes, mert külsegélyre nem szorul és csak is így lészen mindnyájunk óhaja: az összpontosítás elérhető, olcsón, gyorsan én közniegterheltetés nélkül keresztül vihető. Nemcsak Rútságnak, Tereskének szintén van államútja, van jó és rendben tartott riczinális útja, ide járul még az is, hogy a megyei és viczinális utak a megye székhelye B.-Oyarmat felé — tehát Tereske felé gravitálnak; — de ezen utak mellett nem szabad megfeledkez­ nünk a mai modern közlekedési eszközökről, sem a vas­ utakró!. Kétságnak legközelebbi állomása Váci, ellenben Tereskének ide köze) és Nógrádmegyében fekvő Dejtár, a mely Itétsághoz távol van; hiszen a b.-gyarmat—aszódi vasút ismét csak Tereskét érinti közelebbről, nem llétságot; továbbá ha kiépül a verőciei vicinális szárnyvonal, ismét csakis Tereskót, nem Rútságot érinti, mert ezt elkerüli. Tereskének is van postája, távirdahivatalt azonnal fogunk fölállítani, mihelyt az állandósítás ki lészen mondva. Továbbá nem tudjuk, honnan merítette t. czikkiró úr bydrotechnikai ismereteit s ezzel azt, hogy Tercskének csak négy kútja van; ebből is egy közös, a ho\á az uraságok összes jármos és heverő marhái hajtatnak. Talán ama egyetlen.egy közkútboz hajtatnak Huszár Károly úr ökrei a Kormosról, Egressy Aladár úr marhái a pusztáról avagy dr. Halász Ferenci és Pápa Zsigmond juhai a Demickröl?? ... Risum teneatis amid 1!.. Egyébkint — úgy látóik — t. czikkiró úr minden * „stratégiai tudománya daczára nem volt a múlt őszön, a hallatlan aszályos időben megtartott hadgyakorlatok veze­ tőségének vezérkarában- alkalmazva vagy tauácsa-nem talál­ tatott elfogadhatónak, sem helyi ismeretei beignzoltaknak, mert a vezérkar épen Tereske 33 kútjának vizbősége miatt ezen helységben helyezett el 1 ezred lovasságot, 4 üteg ágyút, 1 ezred gyalogságot és 1 zászlóalj bosnyákot, mindezen tábori csapatok jelentékeny hadi trainjét. De nem is értjük: miért nézi a L czikkező a hivatalnokokat oly iszonyú, még ezen csapatoknál is na­ gyobb vizbőséget igénylőknek, hiszen akkor legalkalmasabb volna Bánk v. Diós-Jenő székhelyül és nem értjük, miért simára csiszolt kövek nehezítik meg az utat a folyó part­ jára, hol ismét egy hájos kép tárul elénk. A teli hold beezüstözi a folyó' tükrét s lágy színekben tünteti föl Mostar nevezetességét, az ősrégi török hidal Érdekes mestermű ez a 16. századból; a törökök építtették olasz művészek által. Merész hajlású iv köti össze a két hidföt, melyek közt a Narentának nyár közepén is 6—7 méter mély vize zuhog. A két hídfőn alacsony kupoláju kerek tornyok állanak, régente őrségek lakhelyeiül rendelvék. A hid felső része is ivének megfelelőleg menetelesen megy föl s lefelé. Legmagasabb pontja körülbelül 20 ni.-nyire van a viz (Ölezinétől. A kórmány betiltotta a herczegovinai gyerekek azon vakmerő pénzkereseti módját, hogy a hid e pontjáról, hol előbb egy nagy olajfa diszlett, tiz krajczárért a Narentába ugráljanak. A hídról szépen áttekinthetni Mostar belső részét. A hid közelében itt-ott még látni a török időkből főn­ maradt egyes falak romjait. Már visszafelé indultunk, midőn az est néma csend­ jét szokatlan hangok szakították meg. Oda figyeltünk .. . Allah il Allah . . . hangzott a minarettek tetejéről a moha­ medán mélabús éneke, amint hiltársait esti imára szólitja. Nemsokára egy moschea mellé értünk, mely előtt a jámbor mohamedánok egy része mosakodott, más része keletre lordúlva, állva vagy térdelve s homlokát a földhöz érintve, imádkozott Mostar azt a hatást keltette bennünk, hogy jellegére nézve messzebb van nyugattól, mint földrajzi fekvésére nézve. Kibékülés. llolgórrnl n metgynr Int rezeit akdr hdnytzor 8 megverte nem — egyrzer fit jól, a mint dukált — Unntmegye eltért a régi Jó utokdidól, 8 Polgárért a tikra mint egy-emher kiállt. . . .. 3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895 április 14. ' P. I. akarja Tereskét ezen nem létező vízhiány miatt életerétől, a nagyfontosságú m. kir. járásbíróságtól megfosztani. Továbbá olt is már elhagyta emlékező tehetsége, hogy Tereskének ha nincs is vize, de van takarékpénztára, van három fényes, várpsba is beillő vendéglője. Igaz, Tereskének nincsen séta-helye, de az is meg lesz még e nyáron; noha erre itt nagy szükség nincsen, nem is lészen soha; mert oly kellemes helyen fekszik, fasorokkal szegélyzett útjai vannak. : nuyira be van fásitva határa, hogy a szent igazság kiszolgáltatásában kifáradt Themis papjai nem maradnak úgy sem bent a faluban, de ki kívánkoznak a nagy és szabad természet fás és árnyék­ dús ölébe üdülni és uj erőket gyűjteni; holott Rútságon a letarolt árkos-dombos határban m--g ezen szerény élve­ zettől is meglennének fosztva a hivatalnokok. Tény az is, hogy Tereske a járás szélén fekszik; tény az is, mint maga a czikkiró is oly kegyes beismerni, hogy Rútság sem a járás középpontja, hanem F.-Petény. Ha most megnézzük jól Nógrádiármegye térképét akár szemüveggel, akár a nélkül, meg kell győződnünk, hogy a nógrádi járás egy körnek fele, ha ezen körnek felét gondolatban kiegészítjük, kapunk oly kört, a melynek Tereske a középpontja, tehát igy geometriailag is Tereske a járás közepe. De vegyük úgy a térképet, a mint van; Tereske a félkör átmérőjének középpontján fekszik, tehát ezen fél­ körnek ide — Tereskére — összpontosulnak sugarai, vagyis Tereskét oly központnak kell vennünk a járásban, a mely valamennyi községet egymáshoz viszonyítva, Tereske fekszik legközelebb valamennyi községhez és igy Tereske tudva azt, hogy a perlekedés legdrágább a végrehajtás stádiumában a legolcsóbb végrehajtási közzéppont az egész járásban, tekintve a végrehajtói fuvarköltségeket és ügyvédi dijakat. Legfontosabb azonban ama számtani érve t. czikkirónak, a mely a számok ügyes arithmetikai csoportosítá­ sán alapul, illetve alapulna; föltéve: ha ezen számadatok helyesek volnának; csak hogy azok tévesen vannak össze­ állítva. Adja csak a szerinte 4975 lélekszáiulioz a szom­ szédos B.-Berinke, N.-Oroszi, Bánk és egyéb határos, de a megyei és viczinális utak összeköttetése folytán B.-Oynrmatra, tehát Tereskére, és nem Rútságra gravitáló közsé­ gek lélekszámút és nem 4975, de legalább 14.000 lélekszámot fog kapni, tehát a járás lakosságának túlnyomó, többségét, kiknek számára helyes, sőt egyedüli középpont Tereske. Ezenkívül legfőbb argumentuma czikkező úrnak és kecsegtető ajánlata, hogy Rétságon van körorvos, gyógy­ szertár, pap, sőt állatorvos is; no, ez ugyan nem lehet valami csábitó szegény állami hivatalnokokra, ha a külömben nélkülözhetlen, igen tanult és ügyes baromorvos clientúrája alá akarja kecsegtetni őket Ha körorros, ha gyógyszertár van Rétságon az ott és oda föltétlenül szükséges, mert Rútság alant, posványos helyen feküdve, egészségtelen; holott mindezek Tereskén egészséges fekvésénél fogva, a hol a lengő, kellemes szelek minden kóros, minden fertőző anyagot továbbítanak és igy immunissá teszik a helyet és a légköri, teljesen feleslegesek, azokra ott semmi szükség nincsen. Sőt Tereskúnek épen -ezen •■■egészséges-és immunrs fekvése argu­ mentum a székhely idetételére; mert ezen egészséges helyen, egészségesek a hivatalnokok is, jó és vidám egészségben többet és jobban végeinek, mi által ismét a gyors igazságszolgáltatás, a jó közigazgatás mozdittatik elő. Hogy annyira hangsúlyozva van e csikkben az orvos, gyógyszertár, pap, sőt állatorvos is, talán csak nem akarja az oda kerülendő államhivatalnokokat azonnal beteggé tenni, az ott lakó orvosok által agyongyógykezeltetni, az ott lévő gyógyszerész által agyongyógyszereltetm és nyomban az ott lakó pap által elteinettetni? Meri akkor czélja elérve nem lészen, meri hivat ilnokok nélkül Rétságon kir. járásbíróság ismét nem képzelhető. A mi azon állítását illeti, hogy azok, kik Tereske mellett kardoskodnak v. önzés és haszonhajtás v. bosszú által vannak eltelve: megjegyezzük, hogy ezen utóbbi mint esztelen rágalmat egyszerűen, de férfiasat) visszauta­ sítjuk ; a mi az elsőket illeti, lekiscbbitjük arra, hogy mi — nem tagadjuk — védjük a mi érdekeinket, a mi szonett jogainkat, mi védjük véres verejtéken gyűjtött vagyonúnkat, védjük a mit 10 éven át a közügynek ál­ doztunk, ezt tőlünk senki a világon rossz néven nem veheti, épen Rútság községe nem, mely 40, illetve 10 hosszú éven át mit sem tett a köz érdekében. Védjük pedig mindezeket igaz úton, nyilvánosan hazai törvényeink korlátái között, szent és véren szonett alkotmányunk adta jogainál fogva és épen ezeknél fogva menesztett Tereske községe deputátiókat több magas helyre, legutóbb a .fő- és székvárosba az igazságügyi minister ö eicellentiájúhoz. én ha tisztelt ftszolgabiránk sem volt rost, ha ő is felment s noha később érkezett az audientiára, most a tereskei deputátió, mégis hamarabb fogadta­ tott; hogy mi volt e nagy sietségnek czélja: v. az, hogy a tereskei deputátió no fogadtassék, v. az, hogy mondja ki minister ur az. áthelyezést, de bármelyik lett légyen is, egyiket sem érte el. Mert mi legeslegelsőnek fogadtatva ő eicellentiája által, nyilván, nyiltan és őszintén kijelentette: s egyelőre székhelyeket nem helyeiüiik át, később megfontoljuk a körülményeket, ahhoz képest határozunk. Egyébként, mi sokkal jobban ismerjük szeretve tisztelt főszolgabiránkat és járásunk fejét, ki páratlan igazságosságával, tapintatos ellátásával, férfias crélyével sokkal inkább szivén viseli járásunk fontosabb érdekeit és sokkal inkább el vau foglalva az átvett uj hivatal kezdet­ leges nehézségeivel és sokkal járatosabb a magyar közjog­ éi alkotmányismében, hagy som ily haszontalan és czéltálán utat tegyen, a melynek semmi pozitív eredménye netn volna, de nem is lehetne és igy azon állítólagos, sietve megtett Rszolgabirói út valószínűleg czikkiró élénk phantasiájának korcsszülöltje 'ős a rétsági posványokban meg ki- és meghizlalt hírlapi kacs * ; meri mi az audieatiák alkalmával sehol sem pillantottuk meg szeretett főbírónkat. Ami azután ama „helyes politikai tapintatot * és alapos körültekintő megállapodást illeti, mely szerint a vagyoiiosodásra imponáló községeket beczúzzük, ellenb-.n a szegény, elhagyott, vagyontalan és mostoha elbánásban részesült Szenté, Debercséuy, Kis-Ecsel, A.- és F.-Szécséuyke stb. elnyomjuk, a távoli és igy drágább igazság­ szolgáltatással és közigazgatással. Nem tudjuk, tisztelt czikkiró úr: hol és bounét és melyik tudomány-egyetemen szerezte ezen politikai bölcaeségét és ismereteit, mely szerint a vagyonosokat va­ gyonosabbakká, a szegényeket szegényebbekké kell tenni; de mi mindig az ellenkezőt hallottuk, a szegényebbeket, gyengébbeket kel) fölemelni, istápolói a vagyonosab­ bakkal szemben és ezzel ismét egy fényesebbnél fényesebb, alaposabbnál alaposabb érvet hozott fel a t czikkiró Tereske előnyére. Rútság hátrányára. Ha tisztelt czikkiró ur ama szép hivatást érzi ma­ gában, hogy a Duna mentén úgy népességre, mint vagyonosodásra imponáló községeket elégedetté akarja tenni, azt csak akkor lészen képes megtenni, ha őket nem Rút­ sághoz, de természetes piarcukhoz Vácihoz kapcsolja, már pedig ez szeretett megyénk integritásával össze nem férhet, és igy figyelembe nem is jöhet Mi is várjuk az eseményeket és sajnáljuk a nagy­ lelkű adományozókat, kik nem valami hálásokra pazarolták kegyeiket, meri ezek csak két-három év múlva érnek reá meg­ köszönni azokat Mi is bízunk nemcsak befolyásosaink igazságszeretetében, de úgy juridikai, mint politikai alsóbb és felsőbb hatóságok bölcseségébeu, kik nem fogják megengedni azt hogy Tereske tönkre menjen, ha elviszik a kir. járásbíró­ ságot és nem itt összpontosítják az állami, megyei és járási hivatalokat és tönkre teszik Rútságot, ha azokat odaviszik. Nem hisszük, hogy legyen olyan dőre kórmányzat a mílv magánérdekek miatt két községet juttatna a vagyoni tönk szélére. És épen azért mi is kívánjuk és hogy megmutassuk mennyire egyetértünk t. czikkiró úrral, mi is elfogadjuk, mi is aláírjuk: „Adja Isten, hogy mindnyájunk óhaja teljesüljön és a járás, ezzel a megye és állam érdeke kielégítést nyeljen azzal, hogy Tereskún összpontosittassanak az állami, megyei és járási hivatalok. * A tereskei érdekeltek nevében és megbízásából: _________ Z. Gy. Telefont a székvárosnak. Hol az az idő, mikor az. egyes várormokról tűzi jelekkel közölték az emberek gondolataikat s jelezték az ellent. á tengeren hajókázók sem a csillagok állásából jelölik többé az irányt: szóval az emberiség halad a feltalálások terén. Nem régen még a katona gyalog vagy lóháton tette meg a mértföldek százait, hogy elérje az ellent, ma a gőz és villany koriban nehány önt alatt egyé-' síive az ellenségre vetendő sereg. Nehány évtizeddel ezelőtt csak levél által beszél­ hettek a távolba az emberek s most alig nehány óra leforgása alatt az amerikai milliomos nagybácsival tár­ saloghat s kérheti anyagi támogatását a távírón az európai szegény rokon, ha egyálalán ilyen kedves nagy­ bácsija van. Vagy hány porladó jeles elme vágyódnék ismét a sin csöndbe, ha megszólaltatnák előtte a fonográfot, s éppen az által talán egy kedves ősunokája csicsergő hangját? Minden halad, óriási léptekkel halad... A régi nehézkes hadiszerszámokat legyőzte a há­ tultöltő ágyú, a csatabárdokat, a kardot és buzogányt, de még a puskatestvéreil is a Mannlicher; a csillago­ kat a delejlü, a lovat, kocsit, gőzgépet a — villanyos; a postát, távírdát a — telefon. Nincs többé délizsanes, nincs mértföldeket gyalo­ goló küldöncz s a távirda is maholnap a kopott hol­ mik lomtárába kerül. A Döberneiner-féle gyujtógépet még mint főgymnasiumi tanulók bámultuk s ina azzal a koppantó, az olajlámpa s holnaji talán már a jtetroleumlámpa is a múzeumokba kerül, követvén őket csakhamar a gáz­ lámpa is. A villany leszorít mindent, helyesen, hogy ural­ kodjék ő is, hisz’ joggal megérdemli — méltó reá. A villany haszna ismeretes, csuk most az a kér­ dés : miként használjuk fed. Távírni tele mi r unalmas valami, hisz’ itt a te­ lefon. Igen, a telefon, ennek a sokkal czélszerübb táv­ beszélő készüléknek kell átengedni a tért. Nagyobb városaink jobbára a székesfővárossal te­ lefonnal vannak összekötve, a székesfehérvári vagy kecskeméti polgártásunknak s viszont a székesfőváro­ sinak nem kell addig várakoznia, mig a jó távírászok lekopogják közleni valójukat, hanem oda állanak, vagy ha tetszik: ülnek a telefon-készülékhez s fesztelenül elmondhatják mondani valójukat. S ez n helyes! Győzzön a jobb I A vármegyék székhelyeinek s n nagyobb váro­ suknak okvetlen össze kell kötve lenni n székesfővá­ rossal nem távíró, hanem igenis távbeszélő állal. Ennek horderejű kiszámíthatatlan, de kényelme­ sebb s nem is drágább. Így egy nagyobb esemény előestéjén veszély — mondjuk hadüzenet — alkalmával, mig a távíró meg­ hozza a sokfelé viendő hírt, addig egy ütközet is le­ folyhatott, mig n telefonon, ott a fő-, illetőleg alispáni irodákban azonnal nyerhetnek tudomást. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 4 A kereskedő míg a távírdába jut, » míg ott táv­ iratára kerül a sor a feladásnál, míg ismét a leadás megtörténik s ugyanily módon a válasz nem órák, de najmk is tellielin-k, addig szobájában a telefon-ké­ szülékhez ül. megadja a jelt, összekötik sodronyát a kérdezettel a folyhatik a beszélgetés. A telefon tehát különösen e két szempontból megbecsülhetetlen s hiszem, hogy vármegyénk székvá­ rosa nem sokára, de a millenniumra okvetlen a szé­ kesfővárossal telefon által lesz összekötve, a már lom­ tárba való telegráf helyett. A távírdái oszlopok megvannak, s ha a lúvirda is megmarad, úgy csak a sodronyokat kell .szaporítani s a telefon-gépeket beszerezni, mi tetemes költségbe ép­ pen nem kerül s ezzel a czélszerüség és hasznosság elérésével haladunk is a korral. Wagner István. A Nógrádi Lapok irányáról. A .Nógrádi Lapok *ó Monti Híradó * cútulapján oda van bigygyeaztve, hogy .politikai hetilap . * Hogy mily irányt képvisel, azt ax olvasó alig tudja kiböngészni. Bővebb magyarázatba ezúttal nem óhajtok bocsát­ kozni, (De okvetlenül kérjük. Szcrk.) csak azt akarom megjegyezni, bogy a múlt alkalomkor a .Hazánk * czitnú budapesti napilap lett per longuiu et latum kitlicsénc, pedig úgy vagyok meggyőződve, hogy e lapnak politikai irányával a Nógrádi Lapok olvasó közönségének legalább kilencztizedrésze uinca egy véleményen. A legutóbb az .Egyetértés * lett kidicsérve, de sehol sem találtamé .Nemzet -et, * sem a .Pesti Hirlap^-ot méltatva, pedig mondhatom, hogy e két lap egy cseppet sem rosszabb, ha csak nem sokkal jobb, az előbb említett két lapnál. Ha a .Hazánk * és az .Egyetértés * az eulógiumokat megfizetik, akkor eme dicséretek a hirdetések rovatába tartoznak s a hirdetési dijakat a naplókban elszámolva kell látnunk, ha pedig magán-passzió, ott van a nyilttér. Hát már most legyen az ember ókos. Miféle irány akar ez lenni? A .Hazánk * politikai jellege ultramontan, ax .Egyetértés * függetlenségi és e mellett a szabadelvű irány híve. Ha így vacillálunk L szerkesztőség, előfizetőinket szaporítani nem fogjuk. Még csak pár szót. Ha egy nagyobb kőzebéd vagy magánebéd adatik, annak leirása a lap hasábjain talán túlságos helyet foglal el; mert ott meg vagyon Írva, hogy a leves után mily bort szolgált a frakkba vagy libériába bujt ganymed, milyet Ízleltek a pecsenye után és 'így tovább, le van írva a menu, még az is megvan gyakran említve, hogy az ebédfranctia vagy magyar zamatú volt-e? Következnek azután a tósztok, fel van sorolva ki mit mondott — oly élethiven, hogy még az is, aki nem volt ott, egyszeri átolvasás után még a czigányzene hangjait is hallani véli. De nem ágy történik ez a közügyek méltatásánál! És miért? Nem tudom, nem is értem. Most például tárgyaltatott az aszód—b.-gyarmat— nécsény—losonczi vasút ügye Balassa-Gyarmat képviselő- tístfliétébén. Meg vagyok győződve, hogy ezen ügy a lap olvasóinak összességét felette érdekelte. Várták, lesték, keresték — mi történik ez ügyben? Nem óhajtom én a bizalmas jdlegü tárgyalások publicálását, de úgy tudom, hogy a képviselőtestületi közgyűlések nyilvánosak, meghallgathatja bárki; de az a vidéki ember Szakaiból, Szécsényböl, Mohoráról, Bcrczelből nem szaladhat be, hogy érdeklődését documentálja, hogy kíváncsiságát kielégítse, de azért tartunk hírlapot, hogy abból tudjuk meg a mit óhajtunk, azért tartjuk a helyi lapot, hogy épen a mi belügyinkről értesüljünk kellőleg. És mit látunk? Épen ezen dolgokra van a legszű­ kebb tér szabva. Egy | ár rövid megjegyzés és punktum. Ez uraim nem méltányos beosztása a lapnak! Tért kell engedni a közebédek leírásának! do tért kell engedni a közügyek tárgyalásának is. * Egy régi előfizető. • Egy régi előfizetőtől ráki tényleg fizet!) vettük ezt a kedvre húsvéti eilkket. Miután annyi Ontinicség- én jóakarattal párosult egyenesszivllség nyilatkozik meg benne, minden varilláláa nélkül kóziíliuk azt l>e meg fogja engedni a régi előfizető úr, hogy a remélheti) nj előfizetők végett le bizonyos megiegy(éveket koerkáztaastink a komoly leezkére. Hogy lapunk mily politikai irányt képvisel, azt leginkább azzal bizonyíthatnák, hogy a régi előfizető úr le sokszor írogat bele. Már pedig a tisztelt régi előfizeti urnái kormánypártibb embert képzelni sem tudunk, lapunk minden felmerült politikai kérdésben a szabadelvű kor­ mánypárt felfogása és hazafias Intentiója szerint foglalt állást, és ezentúl is így fog eljárni l>e miután egy vidéki lapnak első­ sorban a helyi dolgokkal kell foglalkozni. — természetesnek találhatja a régi előfizető úr. hogy magas politikát egy vidéki' hetilapban nagyon zokaror ütni nem lcbet.de nem Is szükséges, mert hiss a fővárnál politikai nagy napilapok az unalomig agyon­ politizálják na embert He ha talál a régi előfizető úr bármely országos vsgy helyi érdekli dolgot, melyhez lapunkban nem a szabadelvüségnek határozott progratuuija szerint szólottánk volna, úgy azt szíveskedjék nekünk feltárni Erre persze szt fogja mondani a régi előfizető úr, hogy ott a .Hazánk*, — ott az .Egyetértés*, ml köze ahhoz a Nógrádi Lapoknak 7 mit dicséri az ultratunlán, a függetlenségi lapot 7 Hat ebbe volna valami kis igazság, de hl azt kell figyelembe venni, bogy ezek anoncczlkkek, melyekkel a lőváio.1 lapok minden ivdéki lapot elárasztanak —tiszteletpéldány fejében és megválva őszintén, (hiszen a publikummal sokkal őszintébben lehet beszélni, mint egyes cml-erekkel) a szegény vidéki lapok nem fizethetnek elő készpénzre! a fővárosi nagy lapokra, tehát ilyen módon Jutnak azokhoz, hogy minden lertályeszleudőben a .hírek* vagy Eláné az .irodalom* rovatában kell kdrrétenni az e fajta anonroat, vagy néha — fájdalom — egész novellákat. (Azt is belát­ hatja a régi előfizető úr. hogy egy kömény párti lap ellenzéki lapok nélkül nrm eltalálhat) A Jóizil olvasó (gyet mosolyog az ilyen anoncokra és . . , nem fizit elő k'intlo'gy azonban azt a biztosítást vetítik, hogy az ellenzéki és nltranomtán lapok egész a Herkópálerig meg lesznek rendelve a szerkesztőség számára, nagy úrAmMnkre megtehet Ilik a nyomdában azt az intézkedést, a kiadóhivatalnak, aki est » dolgot |nt>zl ezentúl sémiül- I féle fóvárosllap reel a mj át khvdnl nem szabad, csakis honorált hirdetményi alakban Losonca, 1896. április 14-én. (Losonczi hirek.) 1895. április 14. hiróben Inmlőjárványt uetu említett. Megengedem, hog? .úrin nevezte meg valódi nevén, hanem csak azt lr“- ■ Sóguu és Szalmatercsen a hiiulőzér veszedelmes tn •< ou kezd terjedni «tb. . ,, . , ... Csürós, csavarás nélkül ez alatt már ját 'ányt kell érteni. Mar pedig ha r. t. ur a'apos és autheiiticus for­ rásból merítette volna inforroatióját, felteszem róla, nem alaniiirozia himlójárvány rémével a vármegyét és egjuéntely a betegség félelmétől különben is örökké zakla­ tott kedélyét, akkor. m:dön két hó alatt egy K.-Ságon 1)00— KAMI lakossal bíró községben összesen *J bimlőzési eset fordult elő. Szalmateroten pedig egy a pletykán) el­ tek utján keletkezett hiiulóhirt kétszeri megjelenésem után lutáruzottan megczifoltam. Másod sorban a felsőbb ható­ sági rendeleteket és J-okat ostorozza r. t. ur, mint a melyek az orvosi ludvmáujt béklyókba verik és tőle — igy mondja maró gunynyal — szórványosan az egész falu el­ pusztulhat. ha a ti járványt nem diétái. No már bocsá­ nat! Oly kitűnő törvény-és g. ismerőtől, mint a milyennek szerencsém van r. t. urat ismerni, a közegészségügyi tér­ vényekben ily tájékozatlanságot annál kevésbbé tételeztem volna fel, tudván azt, hogy évekig egy nagyközség élén állott Hiszen közégészégügyi tirvényeinknek épen az a hibája, hogy sokat kívánnak, a mi a gyakorlati életben népünknek részben szegénysége, részben tudatlansága miatt ki nem vihető. De ugyanazon a hygienia és bacteriologu szempont­ jából kiinduló óvintézke léseket rendeli el drákói szigorral akár stónányos akár járványos jeli gú a fellépett fertőző kór. Et utóbbinál legfeljebb az iskolákat kell még bezárni. Mily általános óvintézkedéseket gondol tehát r. t. ur? Csaknem a középkorban elég eredménytelennek bizonyult katona cardonok felállitását ? Szűk keretb-n kell itt mozog­ nom. különben kifejteném r. t. urnák közegészségügyünk nagy hiányait, a melyek közül tehát csak egyet akarok kiemelni, és ez azon apathicus közönbösség, inelylyel — tisztelet a kivételeknek — a közegészségügy nemcsak a nép alsó rétegeiben, hanem a felsőbb és sajnos: a közigazga­ tást intéző törv ényhatóságok részéröl is, találkozik. Részle­ tekbe bocsátkoznom itt nem lehet. Végre befejezésül vissza kell még utasítanom r. t. urnák azon kissé leplezett insinuatióját, mintha mi orvosok hivatásunknál fogva örülnénk a betegségeknek. Tessék elhinni, hogy csepp oka sincs különösen hivatalos állás­ ban levő orvosnak fertőző betegségek fellépésének örülni, mert mi nem adhatunk ám be holmi ezpensnotákat veszélyes és fáradságos szolgálatunkért. Díjtalanul és egész­ ségem kockáztatásával kellett szibériai hidegben s miit utakban két hónapon át hetenként a Gergéken és K.Ságon fellépett himlő elleni óvinté. kedések megtétele vé­ gett, utaznom. Ez különben semmi érdem, hanem köteles­ ség, melynek inindannyiunk megfelelünk. Már hosszúra nyúlt levelemet zárva, maradok méh tisztelettel, alázatos szolgája: Kellemes látogatónk volt ma egy hete, Vgvauis városunk egykori lakos-t, a losonczi járás volt'főszolgabírója, Nógrádmegye árvaszékének ezidőszerinti elnöke Pongrác! György úr sz-rencséitetfe városunkat látogatásival. Et alkalommal több barátja hátinál is megfordult; tűivel etek között egy-két ev. vallású is volt, e miatt az itteni Láng­ párti vezérek megriadlak, félvén, hogy talán at lett volna czélja kellemes vendégünk látogatásának, mintha az itteni Laszkáry-párt híveit akarni az egjrhiatauicsbeliek leszava­ zására bírni. De nem ez volt idejövetelének czélja. E tárgy­ ban úgy nyilatkozott, hogy a Laszkáry-pártnak nincs szük­ sége egyes egyházak megnyerésére. Tartsa szerencséjének a ki e párton lehet, inert e párt eddig 117 biztos szava­ zatból áll, ezzel szemben a Láng-párt ezidőszerint 16 egyházat számlál, a tót nemzetiségi papok egyházai pedig egyAtalán senkire sem szavaznak. — Armin-nap estéje volt tegnap egy hete, a mi­ kor Wohl Herman többeket megbit a .Vigadó * termeibe s nevenapja alkalmából gazdagon megvendégelte azokat. Volt toaszt meg toaszt a hires pezsgőnek megfelelő. — Temetkezési egyesületünk szintén e napok­ ban tartotta éri közgyűlését. Czélja ennek, hogy a tagok halála esetére a temetési költségekre a csilAdnak 40 frtot biztosítson. A befizetés 1 frt 20 kinyi részletekben törté­ nik évenként. Ha valaki a 40 frtot lefizette, azontúl fize­ tési kötelezettsége megszűnik. A tagok száma: 864. — A csolnttkázó egylet is megkezdte működését A jégpálya ugyanis most csolnakázható tóvá változott, melyen a múlt vasárnap a katonai vonós zene hanginál megnyílt a sportnak ezen neme is. Csolnakázók és nézők nagy számmal voltak jelen. — Gyászlobogó leng r. kath. templomunkon. Nem Kossuth halálának évfordulóját jelzi, aki a népsza­ badság kivivója volt s a kinek, mint ilyennek r. k. egy­ házunk a múlt évben adósa maradt a megérdemlet ke­ gyelettel ; zászlója most Schoppei püspök halálát jelzi, kinek legutóbbi ténye a néppárt megalkotására szóló felhívás volt. — Városi közgyűlés a múlt szerdán tartatott meg. Egész csendesen vette kezdetét, egy fél óra letelte után azonban viharossá változott, a mennyiben a kaszinó volt épületének alakítása jutván szőnyegre, az építészeti felügyelő bizottság egyik tagja Kujnis Gyula tanácsnok felszólalván, szóbelileg lemondott Illés Károly társa nevé­ ben is e bizalmi állásról. Lemondását azzal indokolta, hogy ezt a miatt teszi, mivel a polgármeser a városi építkezé­ seket a nyilvánosság kizárásával idegen vállalkozóknak juttatta s most az építkezés folyama alatt a szerződés ellenére a vállalkozónak fogja pártját a felölelő bizott­ sággal szemben. A polgármester eléggé higgadtan; de azért erélyes h zugon válaszolt, előadva, hogy ő a tanács és a közgyűlés határozata nélkül semmit sem tett: a mi történt, ezeknek jóváhagyásával ment végbe. Ami pedig Dr. Buyer, k.-sági körorvo#. * azt illeti, mintha ő a vállalkozót dédelgetné, e támadást is visszautasítani kénytelen; mivel ő a szerződés értelmé­ ben jár cl. Ha a felügyelő bizottság tagjai a szerződés Hírek és különfélék. némely helyeit máskép értelmezik,fennek módja nem a lemondás; de a szerződés értelmezésének egy bizottság eU T. előfizetőink, olvadóink éz munkatárleendő terjesztése. Felhívja azért a gyűlést, megnyugszik-e egy ilyen bizottság kiküldetésében. Ez indítványt a köz­ untuknak boldog híuréti ünnepeket kirónunk! Személyi hírek. Gr. Degenfeld Lajos főispánunk gyűlés elfogadta s ezzel a vihar véget ért. Ezentúl csen­ des mederben folyt ismét a tárgyalás egyszerit, folyamat­ április 9-én d.-e. 11 órakor jött a székvárosba, hol más­ nap a közigazgatási bizottsági ülést tart! meg. Innen ápri­ ban lévő dolgok felett. lis 12-én reggeli 8 órakor utazott vissza Szirákra. A köz­ igazgatási bizottsági tagok közül csupán Halás Antal, Btniczky Árpád, Laszkáry Gyula és Szontagh Pál urakhoz Sxécsény, 1895. április 11. volt szerencsénk. Tekintetes szerkesztő ur! Gróf Bnttler János arczképe. Megyeszerte némi Azon biztos tudat, hogy b. lapja a sértett igazság megvételinezésére mindenkor és mindenkinek nyitva áll, idegességet idézett elő a vármegye bizottsági utolsó köz­ bátorít fel ujonan szívességéhez fordulni c sorok közlése gyűlésén egy interpellátió alakjában felmerült s akkor lapunk által is referált az a kérdés, hogy a Ludovika-Akavégett. demia legnagyobb alapítójának gróf Buttler Jánosnak arczr. L ur a k.-sági és szalmatercsi himlőhir gyártója partion: közlője múltkori önigazolásom czéljából irt közle­ képe miért lett eltávolitva eddigi érdemes helyéről, a szék­ ményemre b. lapja 14. számában erősen támadólag vála­ ház díszterméből ? Legutóbb Vezérczikket szentel a .Losonci * e kérdésnek, kívánva, hogy a föispánol: arczszol. Első sorban ugyan tek. szerkesztő urra apprebendál, és Vidéke miért nem csillagozta meg közlésem kiinduló pontját, az képeire való tekintet nélkül vissza kell azt helyezni a nagy az miért nem tette erre azon megjegyzést, hogy r. t. ur terembe. Mi azt hisszük, hogy kegyelet hiánya nem for­ gott fel e kép elhelyezésének kérdésénél senki részéről, s itt inkább csak aes'tlieticai szempontokból indultak ki a Ily felvilágosítás után abban a reményben t'lünk, hogy a régi előfizető úr erekből az anoncokból nagy politikai kérdést tervezők. Mert a kisebb méreti! urczképek a nagyob! ak nem fog csinálni. mellett inkább vesztenek, s például esetleg kitüntetöbb Ami a köz- ős magánebédeket Illeti, azt a régi előfizető lehet a kis teremben a főhely, semmint a nagy terem kar­ úr sem tagadhatja, hogy biz azok nagyon jók, ős tudjuk, nem zata alatti hely. Egyébiránt, mert bizonyára kivétel nél­ venné rossz néven, ha azoknak ncmceak a fehér asztalnál. de a lapban is nagyobb helyet lehetne szorítani, I>e édes Istenünk ! kül mindannyian — tehát azok is, kiknek családjai nem honnan meríti'a régi előfizető úr azt az inyenez.vádat, hogy élvezték a gróf Buttler-alapitvány anyagi és erkölcsi elő­ ml menükkel töltjük meg a lapot Hét hónappal ezelőtt közöltük nyeit. hálásan emlékezünk meg e nevezetes nagy hazafiról, a b -gy armati udvari ebédnek néhány soros étlapiát, félévvel ez­ óhajtjuk, hogy arczképe helyének kérdésé közmegelégedésre, előtt a losonezi városháza felszentelés! ünnepélye alkalmával rendezett diszeWd menüjét, a mull számban a losuarzi asztal­ nyilvános ülésben döntessék el. társaság tréfás étrendjét. Ezeken kívül nem is emlékszünk semmi­ Gróf Buttler — báró Buttler! Az uteMw na­ féle menükre, mert hisz egy pár ros«l bankett kivételével pokban úgy a Nógrádi Lapok és Houti Hiradút. vala­ valamire való ebéd évek <M» nem Is volt. mint a «l.osonez é< Vidéke * n Buttler névvel, melyet Az, hogy mily terjedelemben k-'Zoltessék valsniely gyűlés­ nek leírása, legtóbbnyire a lap kereteitől filgg Annyit azonban vármegyénkben ez idő szerint is illő tisztelettel veszünk önérzetesen mondhatunk, hogy tapnnk a vármegyei közgyűléseket ajkainkra, czikkekben foglalkozott, de igen tévesen, az oly részletes leírással hozza, hogy Joggal mondhatta egy vár­ orsz-ig nagy alapilváinlevőjét Buttler Jánosi wkövetmegyei bizottsági tag „minek menjen a közgyűlésre, majd meg­ kezete-sou bárónak titulálja, holott Buttler János való­ olvassa a .Nógrádi Impokat". Igaz, és ezt talán legelőre kelleti volna tennünk. hogy ságos gróf volt. Hiszen minden evlten olvassuk a köz­ II -Gyarmat képviselőtestületének április hó 2-án az a«z.>d—h,gyűlési niegliivóklmn, hogy a vármegye növendékeket gyarmat—Insonrzi vasnlügjben tartott közgyűléséről szóló refe­ fog njauluin a gróf lluttlcr-féle alapítványra n Ludoviears.Unk nem oly hosszú, mint azt egy.két úri ember óhajtotta aeadétniába. Ex a hirlnpiro urak figyelmét elaerúlni volna; azt azonban magunk legjobban sajnáljuk, mert hisz örllltünk volna, ha a vármegyei határozat mellett oly két szép és látszik. Nem arislokratikns rangkórsagból említem fel magvas beszédet, mint a milyet Vannav Ignáet úr * és még egy ezt, de helvre kell igazitanom a hibát, nehogy mi másik úr mondtak el. egész terjedelemben korzétehettünk volna. nógradvármegyeiek. kik gróf llnttler János jate!;»n's.iA lapnak szók tere azonban a legtöbbször oda korlátozta gának gyümüleseit élvezzük, tmlalhinstlggnl vngy Te "a szerkesztőséget, hogy a városi gyűlésekről nem lehet részletes tudósításokat hozni. letességgel vádollassnnk. A fentemlitett czikkek en i E lapok szerkesztőjének határozott kívánsága az volt, hogy ntéhez nem óhajtok Imzzászólani, <'sak annyit je?yz» a lap megnagvobblttassék, s miután ez az óhajtása részvénytár­ meg. hogy n vármegyénkben élő báró IhiHler-i sn ■ > saság által kilátásba helyeztetett, — részünkről semmi szellemi miilikát és fáradságot nem fogunk kímélni, hogy a közönség minden közérdekű ügyben ezentúl részletesebb tudósítást mer­ hessen Egyébként — a régi elófiretA úr nevében Is — hóe>ánálot kérünk, hogy Ily háti dolgok rhnnndásáial a t közünséget untatni kényszerítve voltunk. (üerk • Aion biitns remén?bi-i>, h<>K>' a blmb>. nkár ^p- ' sliár jánáaysirrüleg lépett légyen már telje'’ ■ eil a vUsienH4««ek ícltil>ie lsta *4 knMnl"'1* •* * .. •égügyi batusághuz urtuvik, befejoxeltnek jelent) ||nl �1895 április 14. ivadékai gróf Buttler Jánossal távoli rokonságban ál­ lottak s az a kegyelet, melylyel a néhai gróf iránt visel­ tetnek, nem csupán az ntyalisághnn leli indokát, hanem egy nézetem szerint sokkal szebb, sokkal tiszteletre méltóbb ér^és vezérli a jelenleg megyénkben élő báró Bultlereket akkor, midőn kegyeletük adójút óhajtják gróf Buttler iránt leróni. I>r. Sxontagh Antal föispáni titkárunknak lapunk januáriusi számaiban megjelent s a sziráki régészeti Jele­ tekről irt közlései a tudományos világban igen nagy ér­ deklődést keltettek. Ezeket a közléseket az .Archeológiái * Értesítő is szépen méltatta. Hogy az érdeklődés mily nagy, azt azon tény igazolja, hogy több jeles hazai régészünk fordul hozzánk azon lappéldányok végett, a melyekben tehetséges fiatal barátunk tudományos czikkvi megjelentek. Komjáthy Jenő emléke. Széoény városa Rusxinkó Antal derék városbiró kezdeményezése és fáradozása foly­ tán a kegyeletnek igen szép tanujelét adta azáltal, hogy Komjáthy Jenőnek, a korán elhunyt Írónak és Szécsény város szülöttjének síremlékére 72 írt 50 krt gyűjtött egybe. A kegyeletes czélra adakoztak: Dr. l’ulszky Ágost lOfrt, Ruszinkó Antal, Szécsényi kaszinó, Velics-Haynald Teréz, Bölöny Imre, Velics Antal, dr. Velics Lajos 5—5 frt, Baross Áqiád, Vancsó Béla, Pintér Sándor, Tersztyánszky István, Gottstagh Lajos, Krivácsy Antal, Pokorny 2—2 frt, Popovics János, Horthy, dr. Marer József, Platthy János, Kotrba Nándor, Schlesinger Jakab, Strau<s Miklós, Szerémy Béla, Deutsch Adolf, dr. Kardos Sándor, Hotfmann Ignácz, Lőwy R. Gyula, Simonides János, Foglár Géza, Bayer Sándor, Árva Ferenci, dr. Bajer, Steger 1—1 frt, Kálmán Sándor 50 kr. Báró Rosxner Ervinnek, Mármarosmegye jele * főispánjának életnagysága arczképét rendelte meg Szobonya Mihály festőművésznél a szomszéd Hontmegye. Mihelyt a kép elkészül, ünnepséggel fogják azt leleplezni a vármegye­ ház nagy termében. Küldöttség a főispánnál. Máit szerdán d. e. 11 órakor tisztelgett a főispán ur ómlgáuá) Balassagyarmat város képviselőtestülete, hogy az April 2-diki közgyűlés határozata értelmében az aszód—b.-gyarmati vasútra vo­ natkozólag kikérje ömlgának támogatását a lapunk múlt számában már ismertetett irányban. .A küldöttségben, melyet a képv. testület elnöke Reményi Károly városbiró vezetett, számszerint tizenheten vettek részt, azon tagok, kik a törvényhatóság vonatkozó határozata ellen a felcbbezést és előterjesztést megszavazták. A városbiró hivat­ kozva a képv. testület közgy. jegyzőkönyvében s az Írás­ ban már szintén beadott feiebbezósben részletezett indo­ kokra, a város közönsége nevében kérte a főispán úr ömlgát, hogy a város terhei leszállítása végett a kor­ mánynál kegyesen közbenjárni, a város kérelmét támogatni szíveskedjék. A főispán úr a nyílt előterjesztésre hasonló nyíltsággal, szívélyes hangon adá tudtára a küldöttségnek, hogy ö lévén elnöke azon törvényhatósági közgyűlésnek, melynek határozata ellen most a közs. képviselőtestület felebbezést adott be, s egyébként is angazsálva lévén e vasúti ügyben, igen természetes, hogy Balassagyarmat vá­ ros iránti úgy a múltban, mint jelenleg is érzett legjobb indulata dacrára a hozzá intézett kérésnek nem tehet eleget. Hiszi különben, hogy a vállalt nagy kötelezettség daczára Balassagyarmata tervezett vasút által csak nyerni fog. Öméltósága kijelentései után szólották még Balás József, Weisz Dávid és Farkas Ferenci képv. test, tagok, igyekezvén kitüntetni a képviselőtestület felebbező részé­ nek intentióif, valamint pzt is, hogy Balassagyarmat kö­ zönsége fellépésével legkevésbé sem kíván a tervezett aszód—Balassagyarmat—losonczi vasút kiépítése elé aka­ dályokat gördíteni, s 45,000 frtig kész örömmel járul annak létesítéséhez. A küldöttség oly benyomással távozott a főispán úrtól, hogy ügye egy vagy más formában a magas kormány által a mérvadó körök támogatása mellett sikerre fog vezetni. Ez óbaj- és szellemtől vezérelve, a felebbezést ellenző párt több tagja, — mint halljuk — újabb képv. testületi rendkívüli közgyűlés egybehivatásán fáradoz; reméljük, hogy a kiegyenlítés létrejön. Főispánt kinevezés líudnay Béla Hontvármegyo főispánja Szlávy Pál végzett joghallgatót közigazgatási gyakornokká nevezte ki. (Szlávy Pál a főrendiház elnöké­ nek és koronaőrünknek Szlávy Józsefnek unokaöcscse.) Laszkáry Gyulám, mint a dunáninneni ev. egyházkerület felügyelőjére a b -gyarmati egyház inárcz. 7-én szavazott, egyhangúlag és lelkesedéssel. Ugyancsak reá szavaztak a már közlőiteken kívül a szentpéteri és alsó-esztergályi egyházak is. Luczin- és Sámsomházáról vettük a következő értesítést: A luezini és súmsonházi ág. ev. egyházak f. évi ápril hó 7-én a dunáninneni kerület felügyelői állásának betöltése tekintetében sza­ vazatukat daczára minden • őszinte szó»-nak csúfolt névtelen rágalomnak, egyhangúlag vármegyénk érdemes fiára Laszkóry Gyulára adták. Kinevezés. A m. kir. igazságügyi miniszter Koczka Gyula borosjenői kir. járá.-biiósági dijnokot n sziráki kir. jbirósághoz Írnokká nevezte ki. A hnlassa-gyarninti uj színkör. Maholnap beköszönt a nyári szinház-évnd is, s a mi ósdi szín­ körünk még mindig romokban hever, az újnak felépítése pedig nem tudjuk, hol késik az éji homályban. Pár hét előtt, midőn gróf Forgáeh Antal ur. mint a b.-gyarmati műkedvelő társulat elnöke, felhívást intézett az ivlartokhoz, nkik mull őszszel egy uj színkör építésére pénzbeli aláírásokat voltak szívesek gyűjteni, hogy iveiket beküldjék, azt hittük, hogy most nuír gyors tempóban az ige testté fog válni; de ismét csend állott be, s csak annyit tudunk, hogy e czirnen aránylag szép összegek folytak be n vármegyei pénztárba. S mert városunk emberemlékezet óta niég egyetlen egy évben sem nél­ külözte Thólin papjainak. — a haznliságot és nemzeti­ séget is szolgálni hivatalod működését, nem szeretnénk el lenni az idén sem anélkül, és nem szeretnénk valamely vendéglő, vagy más közház szűk termében szorongni annak elérése végett. A-megyeház dísztermére nem ivllcctálhalunk; mert eltekintve mellékhelyiségeitől, Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. oly nagy költséggel lelt e terem restaurálva, hogy profcsszionatus szinielőadúsokat ott tartani megeiigedhetlc.nnek véljük. Legjobban,szeretnők, ha a város állana az uj színkör építési ügyének élére, mert első sorban is városi intézménynek kell azt tekintenünk, s meg vagyunk győ­ ződve. hogy ily kezdeményezést tőlünk, lehetőleg a székhelyen és közel vidéken levő többi tényező, intelli­ gens férfiak is készséggel fognának támogatni. De gyorsan kell cselekednünk, hogy esetleg június elején az 1 eddiginél jobb beosztású uj szilikör már rendelkezésre álljon! Dr. Megyery István lapunk jeles munkatársának eddig megjelent munkái kiadóhivatalunkban az alábbi árakon megrendelhetők. I. Lord Byron. Életrajz, tanul­ mány. Ara 60 kr. 11. Versailles! kertek. Eredeti párisi kerti illuslrácziókkol. Ara 50 kr. III. Versek és Tárezaczikkek. Ara 60 kr. IV. Jogtudományból : A magyar királyi ügyészségek. Ara 40 kr. Gyásziatenitiaztclet. Dessewffy Ottóért a múlt vasárnap tartottuk Szabolcsvámiegye Hugyaj községében istenitiszteletet, melyen Farbaky József és Bartholomaeidesz János, nyiregybázai lelkész (^esperesek végezték az egy­ házi szertartást, élénk sziliekkel rajzolva a megboldogult­ nak az egyházi és nevelésügyi téren szeneit nagy érdemeit. Az istenitiszteleten megjelenteket t.'sanády Adorján ven­ dégszerető házánál megvendégelte, mely alkalommal a hugyaji templom kijavításának költségeire 50 frt jött össze. Halálozás. Algőver Lajcsiié szül. Sirisaky Ilona, Algőver Lajos vasúti alkalmazott 20 éves fiatal felesége Balassa-Gyarniaton április 7-én elhalálozott. Báró Balássa István meghalt. Mint Alsó-Hrabóczról írják, ott április 8-án báró Balassa István fő­ rendiházi tag meghalt. Az elhunyt báró 1845->>en Budapesten született. Tanulmányai végeztével visszavo­ nult zemplétimegyci birtokaira, n hol n mezőgazdaságon kívül megyei közügyekkel és kulturális feladatokkal foglalkozott. Felesége született Pélerffy Ilona. Báró Balassa czenzus alapján volt tagja a főrendiháznak. Néhány év előtt, midőn Kékkő vára, a Balassák egykor hatalmas fészke s a hozzátartozó birtokok eladók vol­ tak, személyesen itt járt a most megboldogult báró, a vétel azonban nem sikerült. Temetése április 10-én a vidék előkelői és népének nagy részvéte mellett ment végbe A.-Hrabóczon. .Monumentális monográfia. Több ízben voltszcrencsénk megemlékezni a szomszéd Hontmegye Inátn községében elvonullan élő, de annál szorgalmasabban iró barátunk Sőtér KAhnénról, ki olykor-olykor la­ punkat is megtisztelte czikkeivel. Ö az utolsó évtizedben nemcsak tanulmánya tárgyává tette n természet egyik legcsodásabb, legremekcbb teremtményéi: a méhet, de három vastag kötetre lerjedőleg meg is irta n rájuk vonatkozó összes tudnivalókat, ily czim alatt: «A méh és világa. * E mü első kötete számos ilhistrátióval, (ábrákkal) már sajtó alá lett adva Kolozsvárott az- Erdélyrészi méhészeti egyesület- kiadásában. Külföldön a hasonló müvek megjelenését szintén csak Maecenások bőkezűsége teszi lehetővé; igy n báró Berlepseh (stb.) munkáját ;• de a Sötér müve mellett bátran mondhatjuk, az összes eddig megjelent közel ezer magyar nyelven és számos ezer más nyelven megjelent méhészeti munka eltörpül. Előre is üdvözöljük tehát a geninlis nngy Írót s a kiadó társulatot. Hontmegye n millenniumra. Hontvármegyeápril 4-én tartott közgyűlése — mint levelezőnk jelenti — határozatilag kimondta, hogy az ezredéves ünnepre elkészitteti a megyeház nagy terme számára n várme­ gyét legközelebbről érdeklő valamelyik történelmi fest­ ménynek egy másolatát, megiratja a vármegye mono­ gráfiáját és a megye területén nngy népünnepet rendez. A millenniumra kiadandó Zollner-féle Emlékkönyv támo­ gatására 400 forintot szavaztak meg. Eqnitatio. Komárom-várából kiindulva 13 tüzér­ főtiszt érkezeit e hó 11-én délután B.-Gyarmntra. A lóháton beérkező délezeg tiszteket szívélyesen üdvözölte a polgárság: a helyhatóság pedig gondoskodott az ő kényelmes elszállásolásukról a Zichy- és a Balassa-szállókban. Két napi itt időzés után, mely alatt n honvédtisztikar kartársilng gondoskodott a vendégek szórakoztatásáról, tegnap tovasielett az equitnlio Rimaszombat felé, honnan azután még Kassáig lovagolnak. Az idei nagypéntek, ügy csillagászati, mint vallási szempontból az ez évi nagypéntek érdekes év­ fordulót képezett. Az idei nagypénteken ugyanis a nap körül keringő bolygók, a melyek közé földünk is tar­ tozik, azt az állást foglalták el, a melybe Krisztus keresztre feszítésének napján voltak. 1862. év óta ez évben először ismétlődőit ez eset. Azért mondjuk, hogy 1862. év óta, mert a keresztény időszámítás Krisztus születésével és nem halálával kezdődik s igy az 1895 évből a Megváltó 33 évét lő' kell vonni. Nagypénteken, vagyis áprilishó 12-én reggel 4 óra 30 pereikor n hold keresztezte a Szűz pályáját és egy óra hosszal elfödte. l'jonczok eskütétele. Balassagyarmaton nz itteni kir. honvédzászlóaljlioz beosztott ujonezok virágvasár­ napján lelték le ünnepélyesen nz esküt a róm. kath. templom előtti széles utczán, melyet ez alkalomból a kocsiközlekedés elől a rendőrség elzárt. Az eskü szövege magyar és lót nyelven lett fidolvasva. A tem­ plomban nz eskü fontosságáról nt. Klacsánszky József s.-lelkész hatásosan beszélt. Az idiijárn. *< az egész nagy héten áthatóan meleg, verőfényes volt, csakis tegnapelőtt, holdtölte után harmad­ napra borult el. s nem lehetetlen, hogy a .feltámadás * festői szép ünnepét csendes tavaszi permetezés fogja még intenzivebbé tenni. Az Ipolyárad.it különben mindinkább visszatér medrébe, s legelőink és dús rétjeink kezdenek gyönyörű zöld szint ölteni. Millenniumi történet. Az Athenaeum r. társaság kiadásában megjelenő ,A Magyar Nemzet Története * czimű tiz kötető * nagy munkának (millenniumi kiadás) 1-ső 5 kötet utolsó füzeteit, de már az első kötet önállóan, gyö­ nyörű piros dinkötésb-n minden bszsi könyvkereskedőnél kapható, akik pedig fűzetekben szerezték meg a kötetet, a magyaros motívumokban diszlek-dl bekötési táblákat most már szintén megkaphatják. A< első kötet a 18., 20 és 21. füzetekkel nyer befejezést. Az előfizetők most már tájékozást nyerhetnek az első köte' után, bogy apró, min­ denki által minden megerőltetés nélkül betenkint teljesít­ hető 30 krajczámyí részletfizetések utján mily rendkívüli becses, nagyszabású történelmi munka birtokába jutnak, melyben a legkimeritöbben, a legnagyobb alapossággal, remek nyelvezettel van megírva a magyar nemzet ezeréves múltja. Minden más forrá-t egészen feleslegessé tesz ez a munka, mely a történelmi tudomány legújabb vívmányai nyomán készült, a legkiválóbb szakférfiúk közreműködésé­ vel. Sőt minden egyes korszak megírására azok a jeles történetíróink vállalkoztak, a kiknek ez specziálitásukat képezi. Az első kötet ezen utolsó füzetei a berczegprimás lendületes bevezetését, „A Germán népvándorlás kezdetét , * majd ,A hunn uralmit , * a .Germán uralmat * és az ,Avőrok korszakát * tárgyalják. Ezekben a befejező füzetekben a szóban levő korszakra vonatkozólag egész sorozat szavegképek vannak közölve, a melyeknek legnagyobb része még ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt Nem mu­ laszthatjuk el ez alkalommal azon remek kötésre figyel­ meztetni olvasóinkat, melyet az Athenaeum a Millenniumi Történethez a magyar stilü díszítések mesterével Hollós Károly tanárral készíttetett; még pedig oly gazdag aranyo­ zással, hogy a legmagasabb igényeket is kielégíti Erről a kötésről, melynek előlapja egy Vágó Pál által megrajzolt ősmagyar lovas alakot ábrázol egy székely kapuba állítva, elmondhatjuk, bogy a di-zt a tartóssággaal szerencsésen egyesíti. Az egész táblán mély préselések következtében a kopás teljesen ki van zárva, és nem mondunk sokat áztál, bogy e könyvet unokáink is sértetlen állapotban fogják forgathatni. A félbör-tábla külön is kapható, ára 1 frt 40 kr. Az első kötet ára az említett remek diszkötében 8 frt. Mont a negyedév elején szolgálatot vélünk tenni, ha a -Képes Családi Lapok * czimű szépirodalmi és ismeretterjesztő, képekkel dúsan illustrált lapot olva­ sóink szives figyelmébe ajánljuk. A «Képes Családi Lapok- kiváló elbeszélésein, rajzain és humoreszkjein, különösen jeles költeményein kivül egyszerre három regényt közöl. Még pedig a főlapon -Esti fény * czimű eredeti regényt Csőregh Gyulától, «Egy leány a vér­ * padon czimű érdekfeszitő magyarosított regényt Mi­ hályi Hugótól és végűi a mellékleten <Eladó fiú * czimet viselő eredeti regényt Hudnyánszky Gyulától. Ezeken kívül Tolnai Lajos dr. -Sötét világ * czimű memoárját közli, mely széles körben nagy sensatíot kelt A -Képes Családi Lapok * előfizetési ára egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, egy negyed évre 1 frt 50 kr. Mutatvány­ számokkal folyvást szolgál a kiadóhivatal Budapest, Vadász-utcza 14. sz. a. saját házában. Az Első Leánykiházasitási Egyesület mint szövetkezet vasárnap, márczius 31-én tartotta harminczkettedik rendes közgyűlését. Schwarcz Armin bankigaz­ gató elnök a nagy számban látogatott közgyűlést meg­ nyitván, konstatálja a közgyűlés határozatképességét, amennyiben erre 122 tag megjelent, akik 1288 jutalékrészt, képviselnek. A felolvasott igazgatósági jelentésből és az évi mérlegből kitetszik, hogy e folytonosan erősbődő és hatalmas fellendülésben levő intézel a lefolyt 1891. évben igen figyelemreméltó eredményeket ért eL Ki­ emelendő, hogy 5071 jutalékrész többnyire a fiatalabb korosztályokból Íratott be újonnan. Az intézet vagyona 218,126 frt 49 krral szaporodott és tőkéje 1.045,635 forint 78 krajezárra rúg A díjtartalék 981,684 forint 78 krnjezúr és 154,175 forint 49 krajczárral emelkedett Ezenkívül a nászjutalék fclemelési tartaléknak, mely a tagok javára iralik és a nászjulalék nyereményéül szolgál, 31,975 forint 50 krajezár és a külön tartaléknak 12,790 forint 20 krajezár volt utalható. E tőkeállomány n teljesen tehermentes intézeti épületben, a fővárosi 25 milliós kölcsön-kötvényeiben, magyar korona jára­ dékokban, továbbá takarékbetétekben és pénzkészletben van elhelyezve. Az 1891. évben nászjutalékok, felesleg­ hányadok és halálesetek után történt visszatérítések fejében kifizetett 111.516 forint 16 krajezárnyi tekin­ télyes összeg ezen egyesület nemzetgazdasági missziójának hivatotlságáról legfényesebben tanúskodik. A felügyelő bizottság elnöke, dr. Alexander Bernát egyetemi tanár a megejtett vizsgálatról olvasta fel jelentéséi és a felügyelő bizottság nevében indítványozta a felmentvény megadását, nmi egyhangúlag elfogadtatott. Az igazgatóság indítványait újabb osztályok életbeléptetése iránt, a matematikaiing felülvizsgált táblázatokkal együtt helyeslőleg tudomásul vették és elfogadták. Vészi József szerkesztő, egyesületi tag. lélekemelő és meleg szavakban mond köszönetét és elismerést az igazgatóságnak, külö­ nösen Schwarcz Annin elnöknek és Kohn Arnold vezérigazgatónak, továbbá jegyzőkönyvi köszönet sza­ vazását indítványozza az összes igazgatási és hivatal­ noki testületnek. Ezt nz indítványt is, miután Eppinger Lázár és Eckstein Bernát elismerőleg nyilatkoztak, élénk éljenzéssel elfogadták. Végül a felügyelő bizottságba közfelkiáltással beválasztottak dr. Alexander Bernát, Simonyi Zsigmond, Leipniker Gyula, Weil Dávid Jn Baseli Lajos bankigazgató és Héger József bankigazgató. Gazdászat. A magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémia tanári testületéből alkotott gazdasági tanácsadó bizottság szer­ vezeti szabályai. A tanácsadó bizottság tagjai: Balás Árpád, kir. tanácsos, nz akadémia igazgatója, a tanácsadó bizottság elnöke. Cselkó htván r. tanár, mint az állat­ tenyésztési szakok előadója. Hensch Árpád r. tanár, mint n jószágberendezés-, kcxelée- és a becsléstan I előadója. Suschkn Bikárd intéző, mint a számvitellan ’előadója. A tanácsadó bizottság működési köre kiterjed: I Sopron, Mosony, Győr, Komárom, Esztergom, 1‘oxsony, �6 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Nyitra. Trencsén, Hars, Hont, Nógrád, Turócz, Árva és Liptó varmegyék területére. 1. A tanácsadó bizottság hivatása Magyarország gazdakőzönscgeiiek oly gazdasági ügyekben és kérdésekben tanácsosai szolgálni, amelyek * ben szakiéleményadásni más intézmények vagy hiva­ talok eddig szervezve nincsenek. 2. A szakvéleményadás vonatkozhat: gazdaságok berendezésére, gazdasági üzem­ tervek készítésére, vetcsforgusok megállapítására vagy módosítására. eladó és bérbeadó birtokok értékbecslé­ sére, haszonbért szerződésekre, ti gazdasági számvitel berendezésére; számadások felülvizsgálatára, állal tenyész­ tési berendezésekre, az állatfajták megválasztására, állatbesziTzesi forrásokra, tejgazdasagi berendezésekre, a takarmányozásra vonatkozó különböző kérdések stb. Ellenben nem tartoznak a tanácsadó bizottság elé: chemiai vizsgalatokra, növények termelésére, magvak vizsgálatára, növényi betegségekre, állati ellenségekre, gazdasági gépekre, állati betegségekre, talajjaviUisokrn, kertészeti és szoloszeti ügyekre vonatkozó kérdések, minthogy ezek elintézésére külön állomások és hivatalok máris a gazdaközönség rendelkezésére allanak. Szintúgy nem tartoznak a tnnácsadó bizottság elé azon peres ügyek, melyekben a bíróságok vagy hatóságok az aka­ démia egyik vagy másik szaktanárát szakértői műkö­ désére fölkérik. 3. A tanácsadó bizottság szakvéleményét az országnak bármely lakója veheti igénybe; minthogy azonban hasonló tanácsadó bizottságok a gazdasági tanintézetekben ’ is szervezvék, megkeresőnek érdeké­ ben áll, különösen helyszíni szemléletet igénylő ügyekben, a hozzá legközelebb eső gazd. tanintézet tanácsadó bizottságához fordulni 4. Aki a tanácsadó bizottság véleményéi és működését igénybe venni óhajtja, ez iránt a gazd. akadémia igazgatóságához fordul, bead­ ványában részletesen előadja kivánalát, s amennyiben az ügy elintézése helyszíni vizsgálatot tesz szükségessé, megjelöli a megszemlélés óhajtott idejét, valamint az utazás módozatait, ő. Ha a folyamodó valamely szak­ tanárt névleg megjelöl, akkor az küldetik ki, ellenke­ zőleg a tanácsadó bizottság bízza meg egy tagját a a kiküldetéssel, ti Megkereső beadványát a tanácsadó bizottság tárgyalván, értesíti a megkereső félt, hogy óhajtása egyáltalán teljesilhető-e; igenlő esetben tudatja vele a kiküldendő azakerő nevét s a kiszállás idejét, ha pedig a véleményadás külön kiszállás nélkül is megtörténhet, az illető félnek az irásbelileg adatik meg. 7. Minden ilyen Írásba foglalt tanács vagy vélemény, úgyszintén a kiküldöttek által- készített leírások egy erre szolgáló jegyzőkönyvije egész terjedelmükben be­ vezettetnek s a kiadmányoknak a jegyzőkönyvvel való megegyező voltát a bizottság elnöke hitelesíti. 8. A kiküldött tag által elkészíteti munkálatot az elnök a megkeresőhöz juttatja s értesíti egyúttal őt a kiszállásból és a szakmOködésliől származott költségekről melyeket a megkereső fél tartozik viselni. 9. Ezen költségekre nézve megjegyeztetik, hogy a kiküldött tag csak az őt allami szolgálatban megillető útiköltségeit és napidijait szá­ míthatja fel; utinaplőját a minislerium előbb érvényerilteti; a kocsifuvart a meghívó fél tartozik teljesitenL 10. A ministerium által megállapított útiköltségeket és napidijakal a ■ megkereső -fél tartozik az.értesítés vétele után 8 nap alatt a szakbizottság elnökének be­ szolgáltatni 11. Az írásban adott tanácsok és véle­ mények, valamint az esetleges tervezések, rajzok vagy költségvetések készítését a bizottsági elnök előterjesz­ tésére az ezen czélni rendelkezésére álló hitel keretén belül a földmivelésügyi m. kir. ministerium dijazza. A szervezeti szabályok a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. minister urnák 1893. évi október hó 3l-en 44.715/1V. 10. szám alatt kell leiratában jóváhagyattak. Szerkesztői üzenet. *. Nézz L. A. urnák. Ha » kérdezett agyben valami moz­ galom keletkezni fog, készséggel érintjük. • S'évsierint a debrcczcnl, kassai, keszthelyi és a kólót,tnonostori gazdL tanintézeten. ___ Felelift tzerketztll: Horváth Danó. fTfmunkatiírs: Reményi Károly. w!We vásároljunk kovámnál »«rnrtt“ Ezt *mond] egy régi kózmondá,. Ugyanezen találó kOzmondátt v.inalkozlathalom é» pedig Jogoian az én telepemre la. anirnnylbrn r,akia egy oly nagyaialiUd, készpénzzel die'ett óriási áninicnnyiaéngcl (Bittereit raktár képes üzletfeleinek azt az előnyt nyújtani, hogy vásárlásainál mindenkor jó eredményeket érhet el. 1895. április 14. MENETREND az <Eszter£om-> Párkány-Nána — B.-Gyarmati ramronalon. Érvényes 1895. évi májút hó l-ig. Allumá.uk l-lll. l-lll. l-lll. 5<5 0<y 617 629 641 653 706 Ti-> 731 751 * 8o 8(0 9"-'i 915 934 9« yo-. 9M 937 *.i 9l 10'1 *' 10" lO-'J 1043 1053 HW 1121 1151 1212 1221 1245 109 i -ni '■ in l-lll. 1893 sz. légzésé folytán 150 frt tókekörrtelés, ennek 1891. éli november hú 20. napjától járó 6*/n kamatai és eddig összesen 31 frt 5 krban bíróikig már megállapított költségek erejéig Keszegen, alperesek lakásán leendő esz­ közlésére 1895. év ápril hó 19. napjának délelőtt 10 óraja batáridőül kituzetik és ahhoz u venni szándékozók oly meg­ jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. éli LX. t.-ez. 107. és 108. ga értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Tereskén. 1895. évi április hó 5. napján. 315 ind. Párkánv-Nnna érk. 8"" 1212 74‘* 352 , Kőbid-Gvannat . 7H 11 M fü 407 419 , Kéménd . . , Béuy ... 431 érk.) .. . ind] (sn1n • • 437 450 |7M» 515 5'1 54C 612 631 613 7>rj 73.; , Zalaba ... B Ipoly-Pásitó . , Bél ... , Szakálos . . . Vi>k ... . ipolyaág . . , Drégely-Palánk , Ipoly-Ve.ze . , bejtár ... érk. B.-Gyarmat . 731 . */ find. 7' |érk 1142 717 1 |3! 7o> f>.’i2 Hír. |j::5 61" lOM IW3 621 103s 6Ö5 102.’ 55.' ion 639-52 610 9'1 455 9"5 4:11 8’- 418 831 403 81" 335 , 61-■ *2 6' 543 * o 4', ind. 413 437 4'"' * in Orííber Kúrvly. kir. végrehajtó. (~ Megjegyzés: Az esti 5 órától reggeli ő óra 59 pereiig terjedő éjjeli idő a perelek aláhúzásával van meg­ jelölve. — Bél és Ipoly-Vecze feltételes megállóhely. Pályázati hirdetmény. As «Ipolysági Takarékpénztár, részvénytársaság­ nál újonnan rendszeresített titkári állásra ezennel pályázat liirdettctik. Évi javadalmazás 700 frt. Elméleti képesség gyanánt a kereskedelmi középiskola bevégzése kívántatik meg s az ügyviteli szabályok 5. Jt-n értelmében 1490 frt óvadék. Továbbá megüresedés folytán egy számgyakornoki állás lenne betöltendő évi 400 frt fizetéssel; kereskedelmi iskolát végzettek előnyben részesülnek. Pályázni kívánók felhivatnuk. hogy ezen állások elnycrhetésc iránti képesítésüket, biztosítéki nyilatkoza­ tukat, eddigi működésűket cs erkölcsi előéletüket iga­ zoló okmányaikkal ftdszcrelt kérvényeiket 1895-ik évi mfyns hó 1-ig a részvénytársaság igazgatóságához annyival inkább adják be, mivel a később beérkezők figyelembe nem vételnek. A megválasztott köteles állását azonnal elfoglalni. Ipolyság, 1895. április hó 10-én. Az «Ipolysági Takarékpénztár, igazgatósága. 129—1895. fiám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó, az 1881. évi LX. t.-ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a buda­ pesti kereskedelmi kir. járásbíróság 1895. évi 13151. sz. végzése következtében dr. Bleuer Samu ügyvéd által képvi­ selt Prdrinacz és Heisler ezég javára Siffer József és Huszár Béla ellen 150 frt s járulékai erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 450 írtra beesült 2 ökör és 2 tehénből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a rétsági kir. járásbíróság 894. | layton & Shuttleworth © C meiííáidáUjl gépyiniMk (?) Budapest Vfl63.'lirut alul a IcgjuUnyoiabb árak mellett ajár.lutnak: Pianino-zongora . Lchmanntól, legjobb karban 120 felért eladó Friss Károlynál CyBryBrfl minták magánvásárlóknak Ingyen él bémentve. mlntakfinyvek, milyenek még eddig nem Gaadagtartalnó Kövcsden, ti. p. Nógrúd-Berczel. léteztek azabök rész re bérmentetlcnul. Szövetek öltönyökhöz. Perovlen és Booking a ungat ki ma Vilmára Előírás sierlntl stUvetek a eo. és kir. hivatalnokok egyennthálhos, valamint hadsalyánok, tOiultők, tornászuk, béröltözetek részére; kelmék teke > s játékasztalokra kocsik bevonásához. A legnsgysbb raktár stájer, karintisi. tirol «tb lodenekben úri és nól használatra eredeti gyári árakon év oly nagy választékban, milyennel 2 *ki versenyző sem képes rendelkezni. A legnagyobb választék esakis tinóm tartós női krndbkben * legdivatosabb színekben. Mosó szövetek, utazó * pUd» 4-14 cyakA.VnllAVnV !"• *"' '>ii'”'lé.rk. gomírtig továbbá SZ4D0 aaBllcKCK bök. tok. elérnék, etb.) m^> Méltányos ára, beesBletes. tartás tiszta gyapjú kelmeárúkat nem olrsó rongyokat, melyek a szabók keresetet esookl’Mk. »J *"I : Kitűnő padlómáz puli.! pötllórx Locoraobll is gözcsftplőgöp készle tek kol/ozAk. kaaiatA- ra aralft<*p»h. boronák, aaéna«y OJt/lk. 3 ezInArnyalatban Eisenstádler testvérektől Bécsben. Stikarofsky János, BRÖNN (ontr. Minnchester). , • Legnagyobb gyári raktár .kelmékben millió frt értékben. g^F" Siítküblé * r»«kí» utinvétrllrl ÓUÁQI ffynftkAk hitalók *rnndr „Ntikar<>f»ky * VIVFVO riimk/rr| rlhtMl wAvHrkrt. krlmékrt koaw&k !r>IíímvcU-mac! ArrnVn kijelentem a I. viakrlóknak, hnfv »n «g rlóbb említetlek * ftrtimat irtnminfnö föltételek inillett el nem adom. Linóleum pud ló-máz „COLOM BIA“ Egyetemes aczil ekik és minden egyéb , k"‘oH"*' 2 és 3 vasú ekék SMdpUet xipek Hn^xnálntm teljesen kAax linóleum pndló-iománrx, l kilói <• ninon c/éhtertt doUeeukbaii. Linóleum pndlú romúncx, rgy <irn nlntt mr^xArud, * potnpá fényű, tiikoraima repetiéarktul ment marad. Linoleum pndl«» *xomnnrx, bArki Által közvetlenül a a dobosból fnlstdható fel Linóleum pad|ó *xoniűnex. ha»'.nálatra eokkal olcsóbb, mint as eddig i*uicrt valamennyi padlófénytnia. Kapható minden nagyobb festék * óa gyógyínVkeres * keddtbeo ♦ *** lOOOOOOOOOOOOOOO' �1895 április 14. —Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. g-HÜMMER MIHÁLY fűszer- és csemegeáríikereskedésében B.-GYARMAT, Kossuth-tér. Kaphatók: ÚJDONSÁG! I Klaksbrunn-féle ezüsl-fehérnemű-fény. 1 csomag használati utasítással 20 kr. Klaksbrunn ezüst-fehémeműfény felülmúlja az öszszes eddig feltalált fehérneműfényesitőket. Az ország összes mosó és tisztitó intézetei, kizárólag ezen ezüstfehémemüfényl használják legkivált inggalérok és kéze­ lők, függönyök slb. mivel ezzel a fényesités igen egy­ szerű és oly tükörfényt ád a fehérneműnek, mely fényt más fényesitővel elérni teljesen lehetetlen. Itt kapható ezenkívül Klaksbrunn-féle mosópor is, mely a ruhára semmi tekintetben sem ártalmas. 1 csomag használati utasítással ellátva csak 12 kr. {Lsen mosóporral sok időt, szappant és munkát lehet megtakarítani. HUSIIÉIRA! Vegyészeti tojás-festékek különféle színekben. Kitűnő hengermalmi liszt, boszniai szilva és szilva-íz, erdélyi dió, czúkor, kávé, rizs, mazsola, mandola, kitűnő sajtok, conserv-halak, nagyszombati sódar, pecsenyeés asztali fehér és piros borok, spanyol gyógyborok, tokaji, ezuba, világosi és franczia cognacok stb. szak­ mámba vágó árukat igen jutányos áron gyors és pontos kiszolgálat mellett Minden hétfőn friss szegedi tormás virsli. smt Bérbeadó. -w Haszonbérbeadó rét. Tulajdonomat képező, Szanda határában fekvő 700 hold birtoktest bérbeadó. Vállalkozni óhajtók közvet­ lenül hozzám szíveskedjenek fordulni. Kóvárott (Hontvármegye) egy db 28 magyar hold területű Körtvélyes nevű, legjobb minőségű rét, hosszabb időre azonnal haszonbérbe adó, eset­ leg örök áron is eladó. — Haszonbérbe, illetve venni szándékozók a föltételek iránt a tulajdonosnő l’ongrácz-Viytln Freytag Hugó, b.-gyarmati lakos. Tanúló felvétetik I A „B.-gynrmnti könyvnyomda r.-társaság , * könyvnyomdájában 1—2 gymnásiumi, vagy polgári Máriánál Bátorfaluban értekez­ hetnek. osztályt végzett ifjú tanulóul felvétetik. „MAGYfiHORSZAG” X~ „MAGYARORSZAG” Felelőj szerkesztő és laptulajdonoe: HOLLO LAJOS dr., orsz. képv. Lapunk reuel az orszáí leztáTolabb eső részeiben is már az olrasó kezeiben ran. & A Magyarország politikai, közgazdasági és társadalmi tudósilásaivál az összes lapokat megelőzi. , , . A Magyarországból a közönség már kora reggel olvashatja az országgyűlés tár­ gyalásait kimerítő alakban, az aznapi * össze kill- és belföldi eseményeket, kimentő tőzstlei tudósításokat stb. stb. . „ ... . ,, . A Magyarország eddig is tantijeiét adta, hogy férfias bátorsággal küzd az ország függetlenségéért és önállóságáért, és szembe száll minden korrupczlóval és közéletü­ ket minden visszaéléstől megtisztítani törekszik. A Magyarország független minden hatalomtól, minden magánérdektől senkinek . , K .... a. „„vonósén mondhatja ki, bárkivel szemben, alárendelve nincs, s így álláspontját nyíltan és egyenes. n m™ j . * & .An.kvwed,™ $ A 'XS gatasban részesül, s így mint a nyilvánosság és a fejlődve és megerősödve áll jövőben is a közönség s A .Magyar ország" előfizetési ára Í'V • •=» - • Mierkeaztöaég : VIII. kér, ,♦ . . Félévre . . Negyedévre . Egészévre ?• < Fhg Sándor-utcza .♦ Egy hónapra . Ifaí, ,r; 14 frt — kr. J Klndóhivntal 7 60 20 A <11 E l< L I A44 a legblztosabban hat! öl. pusztít, mint semminemű g • • Rostóly-utCza ♦ ■ . j o: 1.1: c I <m k ints egyéb uer minilcnnemü rovarokat é» elért van na eg黫 vilégoa annyin eltrrjiuíve ét h.Kinílalba vére, hrnrrletó |ele : lepecétett flrag ét a név : * „Zacherl. ILÍHÍSITÓ níLVEKl B.-Gyarmaton : Bayer Károly. Benkő Jórsef. Caervenyák Oyargy, Ebenführer l.ajor, Fetrenburg Tivailar, Hummer Mlháty, Kantit ÖJön, Saommer Károlv, Vittra Gvuta. Winter Armin; Ipolvrágon: iMtnbt Károly, T rant wain Pántéi; Halgó-Tirjánhan Both Béla. Friedmann Jóiref. Grotsbrrger Mlkaa, Groaaminn Tgnacx, 'IMH'ar 'tólailáv. -Karéj * VinléT. Majernik JÓiaff. Mahál Uébor, ' Okollcaányi Lajoa, Schleicher Pét, Sliejllla Jakab uraknál. �8 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Klem ra. «-• kir. kiűz. .lab.d.lm. H 1895, április 14. * BC 4r>n;rmrk>irl kKüalrlir. *9C OMLOKZ AT-FESTÉK-GYÁR KKronsteiner Károly Wien, 111. Haupstrasse 120. szám, wqját házában. Föhe rezegi és herciegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya- és hániortársulatok. építkezési vállalatok, VÁLLAL­ KOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK. valamint gyártulajdonosok szállítója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek inészben oldhatók, száraz, porított állapotban, 40 különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a festékszinek tisztaságát illetőleg teljesen'hason ló az olajmázoláshoz — Minta­ lapok és használati utasítások ingyen és bériuentve küldetnek. »!• • H' Nyomatott a kltáítalajdooos B.-OyanasU Ktayvnyoad. lUuróaytánulat zyor»»»JtóU. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00761.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_04_14.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-04-14 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 15. szám (1895. április 14.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom