https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/665bc93d1f401a6fb91c0e4dfc39c2c0.jpg a1afefb0aa0787310e4d78f2adf6f787 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9695c2f9a620cd1c1ca7c9323cf1c3e4.pdf 68982a08006bfdafd001c233726786bc PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. április 7. xxiii. 14. szám évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Klédsricai ári Egéas í vre 5 írt. Fél évre 2frt 50 kr. Negyedévre 1 frt 25 kr 3BCX*a ■■e.nv ii*: XO Előfizetni oanpán a kiadóhivatalban lehet B-Gyarmaton. Állítsunk faiskolákat! A mezőgazdaságról szóló 1894. XII. t.-cz. a községi fa-iskoiákról törvényi)ozásilag gondoskodván, ezen törvény „45. §-ának rendelkezése alapján — a községi fa-iskolák kezelése és a tanköteles gyer­ mekeknek a fa-tenyésztésben való gyakorlati oktatása rzéljából — a ni. kir. földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg, a in. kir. vallás- és közoktatásügyi mi­ niszter 1894. évi 2051. számú rendeletével* utasí­ tást bocsátott ki. A községi fa-iskolák ügye jóformán országszerte édes álmát aludta ez ideig s a fent idézett törvény mintegy intője! arra, hogy álmából felzavarjuk, életre keltsük. Eddigelé a községi faiskolák szervezése csupán az 1868. XXXVIII. t.-czikknek a népiskolákban tanítandó kertészeti gyakorlatokra való tekintetből s nem is annyira törvényen, mint inkább miniszteri rendeleteken alapul, melyek hatása alatt, azután egyes megyék törvényes erővel bíró szabályrendeletekkel szabályozták azt. De ha szabályrendelet nem intézkednék is me­ gyénkben a fa-iskolákat illetőleg, közigazgatásunk ve­ zetőségének más téren kifejtett tevékenysége biztosí­ tékot nyújt arról, hogy úgy az 1868. XXXVIII. t.-cz. idevonatkozó rendelkezése, valamint több, a községi fa-iskola érdekében kiadott ministeri rendelet'nem kerülte ki annak figyelmét s bizonyára nem rajta múlt, hogy a gyümölcsfák ápolása ez ideig nem ré­ szesült a „kellő* méltányolásban. A gyümölcsfa-tenyésztés hasznosságát, szüksé­ gességét nemcsak az idézett törvények és rendeletek indokolják eléggé, hanem bizonylatot tesz arról azon érdeklődés Is, melylyel legfelsőbb köreink által ezen ügy felkaroltatok!/- Ismeretes, hogy a fa-iskolák keze­ lése körül kifejtendő tevékenység buzdításául nem­ csak jutalmak tűzettek ki, hanem a fa-tenyésztés iránt érdeklődők ismeretkörének bővítésére és erősbitésére megfelelő tanfolyamok is rendeztettek. S hogy mindezek mellett nálunk a fa-iskolák ügye egy lépéssel sem halad előre, azt lehetne hinni, hogy ennek oka vidékünk éghajlati, vagy talán talaj­ viszonyaiban leledzik. Ámde ennek határozottan ellene mondanak az itt-ott látható magán-faiskolák, továbbá a községekben található 50—60 esztendős erőteljes gyümölcsfák. Az igazi okot tehát máshol kell keres­ nünk s azt hisszük, eltaláljuk az igazságot, ha ilyenül thii norban a közönyötstyet jelöljük meg. -. De okozója a gyümölcsfa-tenyésztés figyelmenkivülhagyásiinak mderéttrill a kf.tely, hogy vájjon a ráfordított fáradságnak meg lesz-e megfelelő jövedelme. Községeink egyes udvaraiban, kertéiben találunk öreg alma- és körtefákat, görbe s erdei vadfák mód­ jára minden rend nélkül halomra zsúfolt szilvafákat, itt ott egy-egy diófát is, de ezek között alig fogunk két-három helyen ízletes és így értékesíthető gyü­ mölcsöt találni. legfeljebb megszárogatva, mint aszalt gyümölcs képezi egyik szerény táplálékát népünknek. A faj hibás megválasztása oka aztán annak, hegy a helyenkint található ízletesei*!) gyümölcs is alig talál vevőre. Első és elengedhetetlen feltétel, hogy jó gyü­ mölcsöt produkáljunk s erre hivatott első sorban a községi fa-iskola. Az a szegény gazda, ki alig látott valaha jobb gyümölcsöt, mint amilyen saját kertjében megterem. Iia ültet is egyszer-máskor gyümölcsfát, azt leginkább saját, vagy legfeljebb községbeli ismerősei gyümölcs­ Előfizetett péarak, reclamátlók éa hlrdetéaek a kiadóhivatalkor latóreadök. A lap oiellemi rétiére a a Nyílt-térre vunatkoió minden köz­ lemény a aaerkeaatöbUa küldendők fajaival nemesíti be. Nem tudja ó, hogy kertjében jobb faj is megteremne, vagy ha tudja is, nem tudja bonnét szerezze azt be. A községi fa-iskolák feladata e téren a lakosságnak segítségére lenni. A községi fa-iskolák kellő szakértelemmel ke­ zelve, évenként több száz példányban terjeszthetnék a jól megválasztott s értékesíthető gyümölc8fty-r.Hemetéket, másrészről kisegítenék a termelőket jó fajta oltó­ vesszővel s végül azok kezelői szolgálhatnának uta­ sítással a tajviszonyoknak megfelelő gyümölcsfaj meg­ választására s további gondozására vonatkozólag. Gyümölcsösök létesítésére van terünk elég s még az a legrosszabbnak látszó talaj is alkalmas egyik vagy másik gyümölcsfaj tenyésztésére. Az a sok s minden haszon nélkül parlagon heverő, vagy legfeljebb részben legelőül használt domb­ oldal," melyet a nyári záporeső rengeteg árkokkal barázdált be, egy-két évtized alatt gyümölcsösök pa­ radicsoma által a jólét gyámolitójává változhatna át, mi mellett a talaj fütennése is nem hogy apadna, hanem nagyobbodnék s a mai liba- és birka-legelők védve a nap égető heve ellen, kitűnő füvet termel-, hetnének, a dombok alatt elterülő szántóföldek védve lehetnének az ezekről lerohanni szokott víztömegektől. Gazdaságtan s főkép a gyümölcsfa tenyésztésére vonatkozó részének ismertetését a népiskolákban már az 1868. XXXVIII. t.-cz. követeli s a most ki­ adott utasítás részletesen sorolja elő azon anyagot, melyet a népiskola növendékeivel nem annyira elmé­ letileg, mint inkább gyakorlatilag megismertetni tar­ tozik. S terül erre a községi fa-iskolát jelöli ki. mely ha egyik községben esetleg nem léteznék, a szomszéd község fa-iskolájára, vagy magánosok gyümölcsösére utasítja a tanítót. _______ Hogy gyerméköink a törvény inlentíójának megfelttló ’ismeretet stPrezhessének"’a gyűtnöicsfá"tenyész­ tése körül, az csakis a fa-iskolákra vonatkozó törvény alapos és pontos végrehajtása által érhető el. Mert csak ekkor és úgy kap a gyermek kitartó kedvet, ha munkájának eredményét tényleg látja is. Tapasztalás­ ból tudjuk, mily örömest dolgozik akkor, ha látja, hogy ennek vagy amannak a fácskának magját már ő ültette, ezt vagy amazt már ő nemesítette. S az ily módon felköltött érdeklődésnek a felnőtt korban is nagyobb hatása van az emberre, mint minden későbbi belediktált igazság elismerésének. A gyümölcsfák iránti érdeklődés felköltésével elérjük még azt is, hogy gyermekeink, de talán már a felnőttebbek is, a szép gyümölcsfákon nemcsak ostornyélnek való gályát fognak keresni, hanem meg­ becsülik azt gyümölcséért is. Sőt általában a fák iránti respectusok a fejlettebb korban odáig terjedhet, hogy az utak mellett egyes fakedvelők által ültetett fák nem lesznek a fuvarosok eltörött hámfájának avagy emelő Hídjának helyettesitői s idővel az utakat nem a komikus szalmacsutakokkal díszített rudak lesznek kénytelenek jelölni, hanem fasorok fogják szegélyezni utainkat. F. H. Zs. 11. A nógrádi járás székhelykérdése. Mindenek előtt hálás szívvel köszönetét mondunk a t. Szerkesztőségnek, a miért — egy helyi lapnak hivatását és helyes irányát jól fölfogva és értelmezve — járásunkra nézve ez igen fontos székhelykérdés megvitatására becses lapjában helyet adni méltóitatott; de köszönettel tar­ tozunk magának a t. czikkiró úrnak is, a miért e kérdést fölvetve, hírlapi megvitatás tárgyává tette, mert hiszen épen ez által alkalmat nyújtott Nógrádvártnegye közön­ ségének, az irányt adó köröknek és a magasabb állami Uiroletéarlz áraubály szerint számíttatnak. — Nagyobb ét többszöri hirdetések jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyez beigtaUanél külön 80 kr. Nyllttér petit aora: 20 kr. és megyei hivataloknak arra, hogy ezen különben helyi; de járásunkra fontos kérdés mindkét oldalról megritattatváu, helyesen és az igazságnak, a valódi közérzületnek és fenforgó közszükségletnek megfelelően Ítélkezhessenek és annak idején végérvényesen dönthessenek.*) Igaz ugyan, hogy mi .szerény tereskei lakosok és szegény adófizető polgárok nehezebb helyzetben vagyunk; de különben sem vagyunk oly harczias hangulatban, sőt nem is értünk ahhoz, mint t. czikkiró (?) úr, hogy akár Tereske, akár Itótság fekvését „stratégiai* szempontból bírálhatnék meg; és bár sajnálattal, de kénytelenek va­ gyunk bevallani, hogy nem honvédelmi, nem hadászati szempontból tekintjük e fontos kérdést, és épen azért nincs is sztttji^frffk általuk uagyrabecsült és a mi szava­ zataink folytán megyebizottsági tagnak megválasztott Zubovics Fedor lovas-százados úr sem hadi tudományára, sem világhírű bátorságára, annál kevésbé általunk is elismert „nagy befolyására.* Mielőtt e kérdés megindokolására áttérnénk, köszö­ nettel vesszük t czikkiró úr ama szives és a teljes igaz­ ságnak megfelelő kijelentését, hogy a nógrádi járásnak középpontja nem Rútság, hanem Felső-Petény és igy Rútság sem geographiai, sem geometriai központ Tény továbbá az is, hogy fontos a járásnak, — sőt tovább megyek — mivel járásoktól áll a megye, megyék­ ből az ország, országokból az összállam és igy magának a szent korona birodalmának érdeke az, bogy ne csak kimondassák, de végre-valabára egyesittessenek és összpontosittassanak egy és ugyanazon helyen az igazságszolgál­ tatási hivatalok a közigazgatásiakkal, nemkülönben a pénz­ ügyi és rendőri közegekkel egyetemben. A nógrádi járásban is tehát csak az a kérdés hol ? Rútságon vagy Tereskén ? Maga a L ezikkező be- és elismeri, hogy a járás központja nem Rétság, hanem F.-Petény; maga beismeri, hogy sem a Bach-korszak-. sem az 1872. évben az alkot­ mányos működést megkezdő vezérférfiak alapos, körülte­ kintő megállapodása, sem az 1892. évben igen tisztelt alispánunk elnöklete alatt az intelligentia- és községek elöljáróinak értekezlete, sem az 1893. és 1894. évi confereuliák és -néhány—nagylelkű - hazafi -építési-anyag—és pénzadománya nem volt képes megvalósítani azt, hogy Rútságon a'lka’trtás hivatalos és középületek emeltettek volna'; tehát körülbelül 40 év zajlott le az örökké való­ ságba, hogy nem történt semmi, nem is történhetett semmi és nem is fog történhetni semmi sem Rútságon. Mert mondják bár ki százszor, mondják ki minden évben ezerszer, hogy Rútságon összpontosittassanak az állami és megyei hivatalok, annak foganatja csak a papíron fog ismét és ismét maradni és a czél, a hivatalok egyesítése nem fog eléretni, csak elodáztatni. E czél Rútságon nem fog elérethetni sohasem, épen Rétság határának, különösen beltelkeinek csekélysége, korlátolt anyagi viszonyainak, lakosainak szerény vagyoni állapotánál fogva; megengedem, hogy pressióval lehet talán a szegény lakosokat megszokott viskóikból kilakoztatni, de ezen törvényellenes eljárással még nem fog épülni sem helyiség a közhivataloknak, sem lakás a tisztviselőknek. Egyszóval ezen kilakoltatással elérve csak az leszen, hogy 10—12 család tönkre lészen téve a nélkül, hogy a kitűzött czél — az összpontosítás — csak megközelítőleg elérve -lenne, mert vagy bimak lakásokat építeni a hiva­ talnokoknak, — és tegyük föl, hogy az a 10—12 család épit ugyanannyi lakást azon a telken, a melyen ők most egyszerűségükkel igen jól értik magukat, ugyan kérdem: hová mennek ök lakni ? Talán arra a 30) Q-ölnyi terü­ letre, melyet a község adományoz nekik? De arra még építeni is kell! Már pedig azt hiszem, a ki ismeri járá­ sunk — különösen li.'tság köz- és magángnzdászati viszonvait, csak nem képes józan észszel gondolni, hogy a mai nyomorult és nyomott gabnaárak mellett, phylloxerapusztitásokkal snjtott, súlyos adókkal túlterhelt rétsági lakosok pénzügyileg képesek lennének a hivataloknak, illetve hivatalnokoknak megfelelő lakást és a mellett a kapott területen maguknak lakóházat, hármaiknak istáiét és ter­ ményeiknek gazdasági épületeket emelni, építeni! Vagy •) Kötelesiéitünknek tartjuk, hoev minden véleménynek, mely vármegyénket, vaey annak valamelyik járását érdekli, helyt adjunk lapunkban A mamink nézetéi a jövőre tartjuk fenn, mert ú(v tudjuk, lingy e rzlkkre mén érv tájékoztatú válási í«r b»kúldetni Saerk. Tavaszi bükköny, arankamentes lóhere s luczerna jutányos árban kapható: FELEDI IGNÁCZNÁL BALASSA-GYARMATON, •s • . • • AZ „ADRIAI BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT" FÓÜGYNÖKSÉGÉNÉL. _ • �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. ax egyik, vagy a mt-ik lett meg. de mind a kettő egy időben a mostani viszonyok kötött teljesen lehetetlen. A mi azon állításit illeti a t cxikkiró úrnak, hogy .Tereskén a kir. járásbiró árnak nincsen lakása,* nem tudom: melyik járásbiró urat érti, mert, ha Tarnáskovici Gyula urat érti, úgy állítása ax igazságnak nemcsak .stratégiai*, de .taktikai* követelményeivel is teljesen hadilábon áll. Annyival inkább, mert Tamáskovics Gyula kir. jbiró tinták 5 nobáből álló úri lakása van és ha Frank Lajos kir. jbirA úr nemes énöletének, a valódi collegialitásnak megfelelően ezen neki többször és kószséggel felajánlott úri lakást elfogadni nem akarja, Tereskének hibául fölróni csak nem lehet. Igaa! hogy Tereske jelen­ leg nem képes két jbirőnak ilyen úri lakást adni, de' annál kevésbé lesi képes erre Rélság már anyagi és kü­ lönösen területi viszonyainál fogva. A mi a kir. aljárásbiró úr lakását illeti, ax határoxotfan nem ál), hogy .parasztgazdával egy közös, nyilt konyhán megférni kénytelen*. A, mi a gazdát illeti, nem .paraszt*, mert ács-mesterember; a konyha pedig nem .nyitott*, hanem meleg, tehát zárt kéményfl; a szoba is nem .földes*, de padlózott, ha kételkedik a czikkiró úr: tessék róla meggyőződni. De ax sem áll, hogy a gaz­ dával egy konyhán kénytelen megférni; mert a gazda egészen külön jár lakásába és így állítása nem más, mint merő elferdítése a valónak. Fixen kifejezése is: .paraszt­ gazda* oly különösen hangzik, hogy szinte kérdi ax ember, váljon melyik században élünk? De hát ax egyéni felfogás s igy: legyen ax ő hite szerint. A kir. aljárásbiró úr ott lakik, mert neki mint takarékos embernek, szorgos és I’ondos családapának úgy tetszik. Midőn ezeket constatáluk, csak azt kivánjuk igaz szívből a L cxikkiró úrnak: Legyen oly boldog a .nagy* világban, mint tisztelve szeretett kir. aljárásbiránk a .kis* lakásban. A mi az ottani ügyvéd lakására vonatkozó állítását illeti, ismét nem vagyunk tisztában: Bodnár Bálint v. dr. Pick Mór ügyvéd urat érti; de értse bár akármelyi­ ket, mindkettőnek van és lesx tisztességes lakása, sőt dr. Pick Mór ügyvéti úrnak 3 helyiségből álló fővárosias irodája van. A mi a többi hivatalnokokra vonatkozó állítását illeti, hogy esetleg nehány hivatalnok nem lakik Tereskén, ezek nem fognak lakhatni Rútságon sem családi viszonya­ iknál fogva, ezek azonban nem tartozván a nyilványosság elé sem a székhely-kérdésed összefüggésben nincsenek, itt meUőzendőnek találjuk. (Vége köveik.) A búsvét kérdése az I. és II. században. Közli: Dr. Kossaczky Arnold. Előzmények. I. A keresztyénség legelső napjaiban alig volt kérdés, mely oly nagy hullámokat veteti volna fel, mint a húsvét megtartásának kérdése, az igazat megvallva, a húsvél kérdésében nem csupán egy egyszerű naptári megha­ tározásról volt szó,— belejátszott "abba amaz áldat­ lan vita és torzsalkodás, mely a keresztyénséget már böfesőjébeh tahiadta meg s a híveket két ellentétes táborra osztotta, egyfelől árokéra, a kik a kercsztyénséget a judaismus folyományaként fogták fel, másfelől pedig azokéra, a kik szerint a keresztyénség a judaismus lerontójaként lépett fel. A legelső években, melyekből a tiszta, magasztos szeretet kizárta a nézeteltérési, a vitát s annak durva szülöttjét, a gyűlöletet, a húsvétet ugyanazon napon tartották meg, melyen n zsidók. Nisan 14-ikén és pedig a hétnek azon napján, a melyre az épen esett. Az összes régi evangyeliomokban talált adatok után meg lévén győződve arról, hogy a Megváltó halála előtti este ette tanítványaival a páskát, az ünnepet inkább nz úr­ vacsora emlékünnepének, mint a feltámadás ünnepének tekintették. Midőn azonban a kcresxtyétrég mindinkább különvált a jndaismustól, c nézett fölötte megingott, ült volt csakhamar kéznél ama hagyomány, mely azt hirdetve, hogy Jézus, mielőtt meghalt, nem ette a pás­ kát, de a zsidó páska napján hall meg, a Megváltó ilyenformán a húsvéti bárány alakjával ruházta fel. Másfelől e tisztán zsidóünnep (János ev. VI. 4. v.) sértette a keresztyén lelkiismeretet, első sorban Pál apostol egyházait. A keresztyének legfőbb ünnepe Jézus feltámadása vala, mely a zsido-páska után való vasárnap történt meg. E nézetet vallók azután az ünnepet azon vasárnap ülték meg. mely a Ni«an 14-ét követő péntek utánra esett. A kiilömböző felfogásból eredő egyenetlenség egyre mélyebb medret ásott a keresztyén egyházak közölt s következménye az lön, hogy nem Inijtoltek. nem imád­ koztak egy napon. Egyrésgök még gyászolt, midőn a többiek már a dindalmi éneket zengték; — az. egyik egyház még böjtölt, könyben úszott, minialt a másik már a feltámadás hozsannáját énekelte. Mindenesetre boszanto látvány s nem alkalmas arra, hogy n pogányok gúnyját elhallgattassa. Nem lehet csodálni, hogy nz egyház valamennyi nagynevű püspöke fölemelte szavát, hogy a két kiílömböző áramlatot, melyek közül az uj.-ibíink Róma és Pál egyházai követték, a régibb, a conservativ felfogást pedig Azsin hitközségei vallottak a magokénak, egy nzon mederbe tereljék s a híveket a rítus és a külső gya­ korlatok egyformasága felöl megnyugtassák. Róma, mely a keresztyén főünnepnek alapjául Jézus halálának és feltámadásának évfordulóit vette, megteremtette a szent hetet, vagyis n titokzatos meg­ emlékezésnek szentelt napok egész körét, melyek nlalt a böjt egyre tartott. Az ázsiai magyarázat és gyakorlat szerint a l>őjt azonban Nisan I l ének előestéjén végződött (Euseb Evangy. tört. V., XXIII, !.)• ugy, hogy a nagy péntek már nem a gyásznapja volt Elképzelhető, mily* 1895. április. 7. nyugtalanságot szült e helyzet az egyházak között' miközben tübb sikerült pobáTköszöntő is elmondatott. A tarthatatlan állapot megszüntetésére iriinyiilt Er.-k közül kiemelhető Kanitz Ödön gyógyszerész szép kísérletek legelső nyomai a kel áramlat két nagynevű dictiója. Az ünnepélynek szemtanúi voltak Nagy Iván eVannay Ignác/ urak, akik épen akkor vendégei voltak a püspökéhez vezetnek el, Polycarphoz, Smyrna é.s Auicetushoz, Róma püspökéhez. Hatalmas, kimagasló alak kegyelmes úrnak. A küldöttség a legjobb hangulatban mind a kettő s teljesen alkalmas arra, hogy szavuk a utazott vissza II.-Gyarmatra Horpácsrói. tekintély erejével hasson. Polycuqi maga a megtestesült urthodosia volt. Ixisonrx, |M»5. április 4-én. Tana a régi apostoli iskolának materialisticus millennarismusa (Ireneus V. XXXIII. 3.). Ez az ember, a ki (Losonc z i hírek-) az apostolok közül egyet meg látott es hallott, egész szenvedély!yel s János jellemere valló (Ireneus 111.. — Sorozás. A gáczi járásban, Gács székhelyen 111. 4.) erőszakos türelmetlenséggel vetett vissza minden hétfőn és kedden, Losoncion szerdán, a losonczi járásban ujjitást s nz apostoli catheeliesis egyszerű és kenetteljes a hét többi napjain tartatott meg. modorához ragaszkodott az okszerű magyarázatot nem — Vásárra pedig a tugári ezúttal nem többé Tugáron, szívelte. Ha valaki a gonosticusokéhoz hasonló datri- harieiu Losoncion lett megtartva, azon oknál fogva, hogy nával mert előhuzokodni előtte, avagy oly elmélettel, Szilassy Béla, akitől Losonci városa a vásári jogot meg­ mely a keresztyén theologiaba nemi rationalisinust akart vette, nem volt hajlandó a szokott vásártéren a marhák önteni, felugrott, befogta a füleit s ezt kiáltotta: *Oh számára szükséges karfák felállítását megengedni. Az emiatti hatalmas Isten, mily időkre tartottal fel engem, hogy pör folyamatban van ? efféle beszédeket kell hallanom- (Ireneus Florinuslioz — A kerékasztal-társaság márczius 30-ika es­ irt levele). A liusvét kérdésében is ott találjuk ól a régi téjén tartotta meg lakomáját a Vigadóban. Czélja e tár­ iskola táborában Melilonnal együtt, ellenmondasl nem saságnak, hogy az éven át bejövő pénzen a karácsony i tűrő következetességgel ragaszkodva a zsidó gyakor­ ünnepekre szegény gyermekeket szokott felruházni. Össze­ lathoz, mely a legelső evangyeliumoknak és János, jöveteleket naponkint tart, melyek abból állanak, hogy Eülöp njiostolok szokásának felelt meg. (Euseb. Ev. Tört. akinek a társaság tagjai közül foglakozása megengedi, V. XXIV. 2. és köv.) ebéd után feketekávéra megy, ez alkalommal az újságokat Anicetus nyilt, éles eszével teljes tudatában volt s hírlapokat átnézi s a napi hirek felett nézetet cserél. annak, hogy Róma (elsőbbséget a többi püspöki szék Olykor tréfára is kerül a dolog, amely alkalommal, ha fölött nem a dogma, hanem a fegyelem terén, unnak valaki megbosszaiikodik, a szegény gyermekek javára 10 kr. szervezése által fogja megszerezni, megtartani s a jö­ lefizetésére Ítéltetik. Az ezévi lakomának az étlapját a vendőnek mellében rejlő titkot nu-gérezve. nem zárkózott zárjelbe tett következő magyarázatokkal adjuk: képesítő el ti szabadabb mozgást engedő gyakorlat elöl, mely leves (ikra), Gággogók kárlsbádiatlanja gyurmában (lúdRómában elődei alatt, legalább Xystos és Telephones máj pástétomja), Kassa és Prága vetélytársak dicsősége, [Mintilicatusa óla lábra kapott (Ireneus Eusebiosnál Ev. vékonyra szelt pletykaüzővel (sódar és nyelv), Laposra sikált Tört. V. XXIV. 14.), s a mely a húsvél ünnepét a Xisan szaggatott Sztolár-gyártiuánynyal (csusza), Gazdasszonyi 14-él követő vasárnapon ülte meg. erőlködés művelete (tolófánk), Bőjtös étel zsírban sülve Bizonyos, hogy e két kiváló ember római talál­ (bal), Röfögő hordák (sertéskarmenádli), Tavaszi zöld. kozásuk alatt a függő kérdések között a húsvét sza­ Erőosztó eczettel. Szeles bogyók (zeller, retek), Magvaváló, bályozása fölött is tanácskozott, vitázott s a keresztyén Déli alma (narancs), Vegyes, .Mit hoztál?* (csemege). lelkiismerelet nyugtalanító állapot fölött kiegyezni igye­ Kukacztanya (sajt), Piczike parányi . .. fekete vagy barna kezett. Az ügyes, körültekintő türelem kelt bírókra az (kávé), Ko-cziii-tsunk-csak (asztali fehér), Kedvderitő (Maerőszakos makacssággal, s győzőit — de ezúttal még gyarádi), Tánczoltató (Szemelt), Ringató (Somlói), Altató nem Polycarp Jánosra s a többi apostolokra hivatkozott, (Szamorodni), Uczu le (asszú), Durrogó (Törley), Büdöske, a kikkel benső, családias viszonyban élt. Oly hatalmas, Agneska, Margitka. — E lakomára a városi elöljáróság is meggyőző érv volt ez, melylyel Anicetus, a ki ilyen meg volt híva. A jókedv, a bájos zene hanginál kivilágos tekintélyekkel nem állhatott elő, sikerrel meg nem liarvirradtig tartott. czolhatott; de viszont Polycarp sem bizhalta reá — Casinői választmányi gyűlés e hó 23-áu Anicetusl. hogy lemondjon oly gyakorlatról, melyei tartatott, melynek legfőbb tárgya volt az uj casinónak elődei a püspöki széken követlek, s mely megengedte. megkezdett építkezése; szükségesnek tette annak meg­ h<jgy az eueharistia az e tekintetben ellenkező gyakor­ határozását, hogy az utcza földszintjétől a padló magassá­ latot követő püspököknek is megküldessék. gát mennyire kívánja emeltetni a társulat. Ezenkívül új (Folyt kör.) tagok is vétettek fel, akikkel együtt a létszám ez idő szerint 241. A b.-gyarmati izraeliták Szontagh Pálnál. A b.-gyarmati ixr. hitközség elöljárósága és az elöl­ járóságon kívül több intelligens _tagja._marczius 31-én kirándult Horpácsra Szontagh l’ál úr ó umgboz, hogy út a zsidók recepciójáról szóló javaslat tárgyalásakor.a főren­ diházban mondott nagyszabású és szabadelvű beszédéért üdvözölje. A küldöttség tagjai voltak: Elfér Ede hitk. elnök, Domati Bernát, Weisz Dávid, Klein Lipót, Felseuburg Tivadar, Lőwinger József, Kondor József, Kanitz Ödön. Feledi ignácz, dr. Révész Dezső, Streisinger Albert és Pollatsek Rezső. Elfér Ede hitk. elnök bevezető szavai után Lőwinger hitk. jegyző a következő üdvözlő beszédet tartotta ö nmsghoz: .Kegyelmes uram! A mi szívből ered, az a szívbe hatol, mondja a közmondás; ezt igazolja jelen látogatás, melylyel a b.-gyarmati izr. hitk. mélyen érzett hálájának kíván kifejezést adni umsgoduál, ki az ország színe előtt oly melegen, — hogy úgy mondjam atyai jóindulattal nyilatkozott liitfelekezetünkről, tanújelét adván ezáltal annak, miképeu átérzi, a mit a próféta ezelőtt évezredekkel mondott, hogy: .mindnyájan egy atyának vagyunk gyermekei, mindnyájunkat egy Isten teremtett* De mi még azt is kivánjuk bebizonyítani, miszerint nmsgod nem tévedett, midőn a zsidóság némi erényeit is felhozta szép beszédében, ezen erények közé tartozik és tartozott mindenkor a háladatosság jóakarói és pártfogói Iránt Fogadja tehát Kogyelmességed e rövid sza.akban üdvözletünket és szívből eredő hálás köszönetünket azon szép beszédért, melylyel hitfvlekezetünket a jogtalan és meg nem érdemelt támadások ellen nemes pártfogásába vette. Az Örökké való, ki a jó és nemes tetteket jutalmazza, áldja meg Kegyelmességedet minden jóval, högy szeretett hazánk dicsőségére, megyénk büszke­ ségére még nagyon soká boldogan élhessen.* Eten szavak elhangzása után átnyújtotta a küldött­ ség a iuintegy 100 aláírással ellátott üdvözli* feliratot, mely az üdvözölt kívánsága folytán felolvastatott. Szontagh Pál a küldöttséget nagyon szívélyesen fogadta és körülbelül kővetkező szavakat intézte hozzá: .Tisztelt küldöttség, kedves barátaim! Fai azt, a miért önök oly szívesek voltak megjelenni, nem tettem, hogy ezért köszönetét arassak vagy -hálára számítottam volna; hanem midőn láttam, hogy zsidó-felekezet — melyet én csakugyan, úgy közgazdászati, valamint közmű­ velődési szempontból egy nemes és a magyar államesz­ méhez leghívebben ragaszkodó fajnak tartok az összes nemzetiségek között, — oly méltatlanul megsértve láttam, mint ax a főrendiházban azon bizonyos egyén által történt, az igazságszeretet nem engedte ezt elhallgatnom, annál inkább nem, mert az elnöki székből meg sem rovatott. Mindazonáltal nagyon jól esik, és hízelgő reám nézve egy ily tekintélyes hitközség elismerése, melyért fogadják legjobb köazönetemet. Ax igazságért mindenkor küzdeni fogok és legyenek meggyőződve, hogy csekély tehetségem­ hez képest mindig pártfogója leszek igaz ügyöknek. A küldöttség tagjai u kegyelmez úr által inegveiidegeltettek és vagy másfél órát töltöttek barátságos beszélgetésben, Szécsény, 1895. április S. Igen örülök, hogy dr. Bayer tb. járásorvos urnák a—Nográdi-Lajtok --f-evt-42--raniünakTgyki ’'hitniőhelyes közleményével alkalmat nyújtottam az önmagá­ val. illetve eljárásúval ' való megelégedés pathietikus kinyilvánítására, de n szerkesztőségre panaszom van. hogy megnetn •csilhigozta- közlésének azt akiindulópont­ ját, mintha ragyás kis híremben az állitatnék, hogy • K.-Ságon és Szalmatercsen himlő-járvány uralkodik* stb.*) — mert éppen az ellenkező mondatik ott, hogy l. i. addig kellene általános — nem a belegedési he­ lyekre .szorított lokális — óvó intézkedéseket lenni, inig a betegség járvány-jelleget nem ölt, — é* ha a •Szalinatercsi» szobaleány vagy — nem tudom — miféle cseléd méghimlőzésétiek esete fantázia szüle­ ménye. akkor az erdőm nem a hir — közlőjét illeti. Azt pedig engedje meg a doktor ur, hogy laikusnak, a kinek nem hivatása örülni a betegségeknek, elég oka van félteni az egészségét, ha egy kisközségben, az ev legrövidebb hónapjában ti himlózési eset fordul elő. mert bizony mi nem lajstromok. §-usok és «felsóbb hatósági- rendeletek szerint gondolkozunk, a minőkben manapság az orvosi tudomány béklyózva van és tóle • szórványosán • akar az egész falu kipusztulhat, ha a S •járványt* nem diktál. (T- t.) Hirek és különfélék. Bnlassngynriiint képviselőtestülete április 2-án tartotta meg Reményi Károly túró elnöklete alatt azt a közgyűlését, mely ax aszód —b.-gyarmat -losonczi vasutat illetőleg a községek hozzájárulási összegei tizetési feltételei tárgyában hozott törvényhatósági határozat elfogadását avagy lelebbezásét volt kimondandó. Ez ügy előzményeit lapunk utolsó számában ismertettük már s jeleztük, hogy Balassagyarmat 5 év előtt vállalt tulmagas terhének, a 90 ezer forintnak, a lényegesen megváltozott viszonyok folytán leendő mérséklése végett barátságos egyesség cxéljából egy hármas tagú küldöttség ment Budapestre a vasút ezidősxerinti engedményeséhez Popper Istvánhoz. A kül­ döttségnek kellett tehát most megtenni jelentését eljárá­ sáról, mely azonban igen rövid volt, miután Popper egyátalán nem érezte magát indíttatva elengedni abból, ami részére — úgymond — biztosíttatott. A közgyűlésen a képviselőtestületi' tagok még nagyobb számban jelentek meg, mint márczius 28-án. Vannay Ignácz kir. tanácsos a küldöttségi sikertelen eljárás bejelentése után ezúttal is ragaszkodott a múltkor tett abbeli imlitványálioz, hogy a vármegyei határozat megnyugvással fogadtassák s B.-Gyarmat nagy áldozata mérséklése végeit, külön utón tegyen •) A "íegíny l-etegekrr nézve luj biz' az. akár zzórványoi a himtüzez. akár járványos. - a mlnásll' S azonban egyéni Mf.>glzdvU-a.es n-in.-'ly uacy, znisU* a Sild k4a><*dati<»-szik'-< bot, - azért n«m .caitlagi-znnk* nonljárt. ■ (Szerk.) �1895. április 7. a város a kormánynál lépéseket. A képviselőtestület többsége azonban nem osztozott Vannay ur felfogásában és szükségesnek tartotta a fizetési feltételek szigorítása miatt a felebbezést, a -terhek apasztó* miatt pedig az elő­ terjesztést a nm. miuisteriumhoz. Erre nézve id. Farkas Ferencz ügyvéd tette meg kellő indokolással az indítványt, melyei Balás József, Szilágyi Mór ügyvédek, továbbá Baintner Ottó, Weisz Dávid és még többen a legmelegebben és meggyőzően támogattak. Vannay indítványa mellett Horváth Danó szólalt fel egyedül. Szavazásra kerülvén a a kérdés: 9 Vannay, 22 pedig Farkas F. indítványát fo­ gadta el Balás József ur oly irányú kibővítésével, hogy a város fejlődését csaknem lehetetlenné tóvő túl magas vasúti teher könnyítése végett a képviselőtestület első sorban gr. Degenfeld Lajos főispán ur ö migát — valamint dr. l’ulszky Ágost, dr. báró Boszner Ervin és Toluay Lajos mint a vasút korábbi engedményeseit, s Balás Antal és Sréter Alfréd orsz. képviselő urakat kérje fel, hogy a ma­ gas kormánynál a városi küldöttség ezirányú kérelmét tá­ mogatni szíveskedjenek, — mert Balassagyarmatnak nem ezélja akadályokat gördíteni a vasút kiépítése elé, de figye­ lemmel a már is felettébb magas (70 száztóli) városi pót­ adóra és szemben folyton előtérbe lépő közművelődési igényekre is, a teherviselhetés könnyebbitéséről gondos­ kodni létérdeke- és kötelességében áll. A vasútra contemplált 90,000 írttal 90—lOO’/o-ra emelkednek fel Balassa­ gyarmat községi pótléka s ily óriási községi adóval terhelt városban gyár, s egyéb iparvállalat a jövőben sem létesül­ hetne. Azon meggyőződésből indult ki tehát a képviselő­ testület nagy többsége, hogy a létért való küzdelmet senki rossz néven nem veheti, sőt mindazon tényezők, kik egy megyei székváros teljes összezsugorodását nem kívánják, — kell, hogy nemes hivatásuknak tekintsék B.-Gyarmat városán segíteni. Laszkáry Gyula, mint a dunáninneni ev. egy­ házkerület felügyelőjelöllje mellett a szavazások nem­ csak vármegyénkben, hanem a kerület többi vármegyéi­ ben is már javába megindullak. Barsvármegyében N.-Szeiezsénybeu és Könnöezbányán Laszkáry egyhangú szavazatokat kapott. Harsban csak a lévai egyházközség szavazott Lángra. Egy-kút hét múlva .már a többség constatúllmtó lesz. Vármegyénk felső részéből vettük még a következő tudósítást: Szinobányán, Pünkösd falván, Ozdinban, Málnapatakán az ottani ev. egyházak gyűlé­ sein elő lelt terjesztve kerületi felügyelőre való szava­ zás, mind a két jelölt nevének és az azok mellett kiadott felhívok elolvasásával. E gyűlések nagy lelke­ sedéssel Laszkáry Gyula esperességi felügyelő mellett nyilatkoztak és igy nem igen árt nekünk a pozsonyiak felhivója, nekik pedig nem használ. Hasztalan ,hang­ súlyozzák szózatukban azt ez igaztalan állítást; hogy ők mindeddig hallgattak! Hál az a két Ízben tartott conferenlia hallgatás volt?! Deltát ugylátszik, senki sem akarja őket vezérekül elismerni, a kik a vezér­ szerepet már rég elejtették és mások vezérkedését el­ ismerni nem akarják. Lapunk zártakor vettünk egy ■ Őszinte szót>, melyet Zólyomi irt s a közvélemény megtévesztése okáért Heszterczebányán nyomtatott ki, - a-slylusltol-ítélve—azonban-mindjártazcísősorokolvasása után kitűnik, hogy annak az • őszinte szónak >, ami inkább ■ rágalomnak* mondható, nein <Zólyomi*, hanem valamelyik • Nógrádi* kakukmadár a szerzője. Ily rágalomteljes pnmlleltel foglalkoznunk nem lehet, s hisszük, hogy az egyházak álnév köpenyébe burko­ lózott eme éjlovagjának Laszkáry ur ellen irányzott támadásaira reflektálni nem fognak, mert Laszkáry úrnak általánosan elismert érdemeit, melyeket a hazafiasság és egyháziasság terén évek hosszú során át kifejtett, egy álnév alatt irt pamllett nem kisebbítheti, csak emelheti. Pajor Istvánt, a b.-gyarmati állami népiskola gondnokságának elnökét a nógrádvármegyei tanítótes­ tület közgyűlése egyhangiilag tiszteletbeli tagjává vá­ lasztotta. miről Druga József testületi elnök állal 135— 1895. sz. átiratban értesitletett. Az oklevél, mihelyt elkészül, át fog szolgáltatni. Aranymise. Fényes, lélekemelő ünnepélynek volt szemtanúja f. hó 3-án Szklabonya községe. E napon tartotta ugyanis főtisztelendő Patak János, a kékkői esp. kerület alespereso s szklabonyai plébános fXJ éves áldozári jubi­ leumát. A- egész köz-jég ünnepet Olt, sőt a többi szomszéd községekből is számosán jöttek át, hogy részt vegyenek az ő.-z pap aranymitaíjén s áldásában. A kerület papsága már jóval 10 óra előtt mind megjelent az ünnepelt há­ zánál. 10 órakor harangzúgás közölt jöttek a hívek a templomból a plébániához, hogy szeretett plébánosukat a templomba kisérjék, Az ősz pap a kerületi s a szomszéd vadkerti esp. kerületből jött papok fényes segédlete mellett vonult be a templomba, a hol a „Jöjj el Szentlélek Isten* eléneklése után a kerület nesztora főtisztelendő Lanrsák Mihály alsó-palojtai plébános lépett a szószékre s gyönyörű beszédben szólott n tótajkú hívekhez, feltüntetvén az ősz jubilánst, mint a szentségek kiszolgáltatóját, aki 32 évig lankadatlan fáradsággal működött Szklabonya község hiveinek lelki üdvösségén. Utána fiMisztelendö Szabó Jakab Elek kékkői plébános magyar nyelven szólott a néphez. Beszédében, mely maga a szónoki müvek remeke — gyö­ nyörűen ecsetelte a hármas papi hivatalt s rámutatott az ősz jubilánsra, ki 50 éven át fáradságot nem ismerő buzgósággal töltötte be ezen hivatalát Majd az oltárhoz lépett a jubiláns s a meghatottságtól reszkető hangon intonálta a „Te Deuin“-ot s fényes segédlet mellett mondotta az ünnepélyes szentmisét; a szentmise után pedig megáldotta jelenlévő paptársait s a lóvékét. Az egyházi szertartások után a kékkői kerület papsága jelent meg a jubiláns előtt s nevében Gonda Béla h. alesperea és házas-nényei plébá­ nos adott kifejezést szerenesekivánatrínak. A szomszéd vadkerti kerület nevében Hottovinszky Károly, a vadkerti kerület h. alespereto s egyházi tanfelügyelő üdvözölte a jubilánst; majd a község elöljárósága tisztelgett a jubiláns­ nál » nregkúszöiriéft eddigi '•atyái ypnidoskú-iásat és's’teró- | írtét, kifejezte szerenesekiváiiatát. A tisztelgések után a ' 3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. jubiláns fényez ebédet adott vendégei tiszteletére, mely alatt számos köszöntő hangzott el. A köszöntök sorát a jubiláns nyitotta meg éltetvén az auyaszentegyház fejét, XIII. Leó pápát, majd a királyra, a tábornok herczegprimásra s gr. Zichy Ferencz ö nagym- Itóságára mint patronusra ürítette poharát. A felköszöntök sorát ö etuiuentiája a bibornok herczegprimás kegyes levelének felolvasása akasztotta meg. A föpásztor meleg szavakban emlékezett meg az ősz jubilánsról, az egyház érdekében tett fáradozásáról. A ke­ rület mély hódolattal vette a főpásztor megemlékezését a ezen megtiszteltetést táviratban köszönte meg. A felköszön­ tők fonalát ismét Miliczer Károly zsélyi plébános vette fel s a kékkői kerület nevében üdvözölte a jubilánst; a tanitók nevében Bakos János óvári plébános, egyházmegyei tan­ felügyelő illette a jubilánst mint volt tanfelügyelőt, Hottoviuszky Károly az ünnepeltet éltette mint magyar hazafit, a ki 1844. szeptember 13-tól deczember 12-ig Pozsony­ ban hazájáért fogságban szenvedett, végül Klacsánnky József a jubilánsról, mint volt kis-tapolcsányi káplánról emlékezett meg. Hogy e szép nap emléke fenmaradjon, a jelenlévő papok a jubilánssal együtt lefényképeztették magukat. HalálozA-s. Bogovics Antal, m. kir. pénzügyigazgalósági számvizsgáló, aki B.-Gynnnaton is hosszabb ideig hivataloskodotl. Heszterczebányán inárcz. 28-án 85 éves korában elhunyt. Temetése márez. 28-án nagy részvét mellett ment végbe. Halálát jó ismerősein kívül egyetlen leánya Bogovics Alexandra siratja. Béke hamvaira. — Schindler János m. kir. nyilvántartási biztos és pénzügyi fogalmazó, akinek ballábát üszkö­ södés folytán több b.-gyarmati orvos segédkezébe mellett Kovács Sebestyén Endre ipolysági orvos április 1-én amputálta, 5-én nagy szenvedések után 61 éves korában elhunyt. A derék tisztviselő haláláról a b.-gyarmati kir. pénzügyigazgatóság gyászjelentést adott ki. Halálozás. Keleti Nándor ny. ni. kir. erdőfelügyelő s czimz. főerdőlanúcsos Losonczon 68 éves korában jobldétre szenderült. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi minister Petrivaldszky Károlyt a málna-patakai álL elemi isko­ lához rendes tanítóvá nevezte ki. A közigazgatási bizottság havi ülését f. hó 10-én tartja meg. Rútságon a rétsági járási székhely megtartása érdekében Moesúry Ödön cs. és kir. kamarás elnöklete alatt értekezletet tartottak inárcz. hó 30-án, melyen a já­ rásnak jóformán összes előkelősége volt részt, s alá­ írásokat tett a Rútságon építendő tiszti s egyéb laká­ sokra. Ugyanaz értekezlet elhatározta, hogy n ininisterhez küldöttséget meneszt a rétsági járási székhely megtar­ tása érdekében. Vasutügyi bizottsági ülés tartatott Barsvárme­ gyében A-Maróton, melynek tárgya a garamvölgyi vasút létesítése énlékében kifejteit munkálatoknak előterjesz­ tése volt. Hontvárniegye közgyűlése. Hontvármegyc f. hó 4-én tartotta rendes tavaszi féléves közgyűlését Ipolyságon a megyeház nagylennében_a_megyebizotLsági_ Tagok-nagyszámú részvétele mellett. Alispánná Bolgár Endre volt főjegyző, főjegyzővé Czibulya László volt korponai fszbiró és megyei Hl-ád aljegyzővé br. Nyá'ry Alfonz egyhangúlag megválasztanak. A megválasztott ttj tisztviselőket Kudora János r. kath. plébános üdvözölte, a mit Bolgár Endre a maga és megválasztottak nevében megköszönt. A közgyűlést 200 terítékű bankett követte. Egyéb érdekes tárgyakra jövő számunkban még visszatérünk. Református isteni tisztelet. A diós-jenei esperes úrral történt megállapodásunk szerint tudatom a helybeli és vidéki helvét hitvallásunkkal, hogy az isteni tisztelet nem húsvélkor, hanem pünkösd első napján tartatik meg B.-Gyarmaton, a polg. isk. nagytermében. (Zeke Kálmán.) A ki országgyűlési képviselőt választani kíván, az ne késsék mull évi egész adójúi legkésőbb f. április hó 15-ig befizetni. Ugyanis a választási tör­ vény ugy intézkedik, hogy a május hóban történő összeírás alkalmával az országgyűlési képviselőt válasz­ tók névjegyzékébe csak azok vétetnek fel, kik az el­ múlt 1894-ik évi adójukat teljes egészében április 15-ig lefizetik. A ki tehát április 15-ike után is bármily cse­ kély adóösszeggel hátraléklmn marad, az az esetleges választásoknál nem gyakorolhatja alkotmányos jogait. Katonai fösorozús. Az illetőknek jó lesz emlékezetükbvn tartani, hogy ez éviién a balassagyarmati katonasorozó járásban a sorozás itt Balassagyarmaton f. április hó 22-én veendi kezdetét s tart 25-ig. Esküvő. hlr.inyi Endre inárcz. 26-án vezető ol­ tárhoz Losonczon n ref. templomban özv. 1‘upics linrénc szül. Nagy Hermina urhölgyeL Az-*eskelésl Nagy Gedeon d.-jenci ref. esperes-lelkész végezte. A N. V. Masnim az egyesület saját helyiségében a közönség számára a mull vasárnap megnyílt. Á Museum minden vasárnap d.-n. 2—5-ig megtekinthető. Nemcsak kevés, de drága és rossz is a tégla Balassagyarmaton, t i. az itt égetett tégla; mert 14 frtérl mérik ugyan az ezrét, s 2 frt 40 krért helyre is fuvarozzák, tehat összesen 16 frt 40 krba kerül csupán; tömérdek nagy százalék azonban az, ami e téglából, — mielőtt az épülőibe berakhatnák, törés, elmállás folytán kárba vesz; s minthogy a tégla ezre legfeljebb tiz forintba kerül a léglnégclőnek, négy forint elég szép polgári haszon kínálkozik, és mégis — csodálatos, hogy m in akad vállalkozó a jobban megfizetendő jobb téglagyártásra ! 108 éven ember Imit meg e napokban l’.-Garábon. Fintornak hívták, s ifjúságától fogva haláláig kerülőőrség volt a tisztességes hivatala, mely tisztség azzal a hiva­ talos ténykedéssel jár, hogy éjjel, nappal, melegben és hidegben aszaltadban Jígll. elbilleni a bivniaJos jÁráknl,. T mrof sóhá Sent volt beteg,' késő nggkorában sem volt semmiféle testi fogyatkozása, jóízűen evett, ha volt mit, és ivott, ha italhoz juthatott. Tavaly hivatásának buzgó teljesítése alkalmával — nagyon megverték, a bajt azonban kiheverte; de a hideg márcziusnak ő sem tudott ellenállom s csendesen, minden adósság nélkül, a béke örök honába költözött. A beasterczebányai kereskedelmi én ipar­ kamara inárcz. 30-án közgyűlést tartott, melyen többek közt az ügyforgalomról szóló titkári jelentés és a ka­ mara 1894. évi zárszámadása kerültek napirendre. Gyászhlr. Gábonk Pál, Balassagyarmat képviselő­ testületének választott tagja, ápril hó 6-án hunyt el A megboldogult, akit élte javában szólított ki közülünk az Úr, egyike volt városunk legtanultabb és szorgalmas földműves gazdáinak Özvegyén és szintén jól nevelt gyermekein kivül az általános részvét kíséri sirjába. Árvíz és időjárás. Szeles, hűvös napok és éjszakák mellett a kiúradt Ipoly kezd mindinkább leszivárogni a veszélytől tehát, ugy látszik, ezidőszerint megsza­ badultunk Közgazdasági rovat Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása). A for­ galom terén uj mozzanatok nem voltak észlelhetők; gazda­ sági magvak közt luezerna és répamag az, melyeknek múlt héten legnagyobb kelendősége volt, de az élénk kereslet daczára az árak nem emelkednek, hanem inkább lejebb szállottak. Csak lóhere képez kivételt, mely Észak-Németország részéről ugyan nem lesz már olv nagy mértékben keresve, mig Csehország részéről az érdek ezen czikk iránt, mely, mellesleg megjegyezve, legelsőrendü minőségben már némileg szűkén van, növekedett. Jegyzések nyersáruért 100 kilónként Budapesten: Luezerna 48—52 frt — Lóhere 66—70 frt — Muharmag 18—20 frt — Tavaszi bükköny 8—9 frt — BalUczim 10—101/, fit Törvényszéki csarnok. Zubovies Fedomak Paul akovies József volt kocsisa ellen súlyos testi sértés miatt emelt bűnvádi keresetében a b.-gyarmati kir. törvényszék április hó 5-én tartotta meg a végtárgyalást. A törvényszék következőkép volt megalakítva. Elnök: Újhelyi Boldizsár, bírák: Okoliesányi János és Petróczy 7*oltán, vádló ügyész: Dr Megyery István, jegyző Martényi Árpád, vádló ügyvéd: Farkas Ferencz, védő ügyvéd Grünbaum Henrik. A vád abból keletkezett, hogy Paulakovics József felmondott Zubovics Fedor gazdájának s gorombán követelte bérét Ebből erős szóváltás keletkezett, s a kocsis oly bátorságot kapott, hogy az istállóból hirtelen kihozott vasrillával Zubovicsot súlyosan megsérté. Zubovics majdnem eszméletlen hely­ zetben kikapta revolverét s önvédelemből a kocsis felé lőtt; a lövés Paulakovics balkarját horzsolta. A lövés miatt Paulakovics feljelentette Zubovics Fedőit, azonban Zubovics ellen a törvényszék az eljárást beszüntette. Ezután Zubovics Fedor adta be a panaszt súlyos testi sértés miatt, melyért az elmondott vád és védbeszédek után—Paulakovics-Józsefet hat havi-vizsgálati fogságának betudásával egy évi börtönre Ítélték. Védő ügyvéd felebbezett ■ • - Nyilttér. (E rovatban kSzlOttekírt felelűsaéget nem vállal a azerkeaztűtéf.) Nyilatkozat. Alulírott, mint Mátra-Vercbély, Sámionháxa. Ka<y- é» Kit-Bárzány, Tótmarokhixa éa Szúpatak közaétek kírjegyzóje, elöljáró tánaim helyett é» nevében i« reputáeziónk érdekében kijelentem, hojty azon roatzakaralú kótzahlr : mintha általam vagy általunk a több helyről eltolvajlott sertésekre lodva i bizonyét honorárium fejében „marhajárlatok* adattak volna ki, — alaptalan, romzakaratu rágalom, sót a vármegye tertletéról el­ lopott • vidéktlnkre erempérrett lopott sertések felderítéséi egye­ dül alulírott és Wladár László, volt segédem, jelenleg fBlekkelecsényi aegédjegyző — eszközöl tok » a esenddrségnek bejelentettük ■ a tetteseket kiszolgáltattuk, minek beigazolván bivatkozám. Marssó t,úrinez. m. kir. csendőr-főhadnagy, Kásmér Benő m. kir. rsendőrörsvezetá, Plachy József, fülek! járási főszolgabíró, Hein­ rich János, pénzügyi titkár, Berzsenyi Béla, segédjegyző, Jakuhavira István, községi bitó és Verchélyi András, küsségi pénztárnok urakra, kiknek közvetlen tudomásuk van arról, hogy ezen ocatnány. roaszakaratnlag colportált ügyben nemcsak, hogy ártat­ lan vagyok, illetve vagyunk; de a köz- és vagyonbiztonságnak kötelességünkhöz híven Jószolgálatid tettünk. Miért is a nagyközönség előtt nevem, illetve nevünk ily módnál mcghurczoltatásának okozóit és terjesztőit, ezennel „nyo­ morult. alávaló rágalmazók^-nak jelentem ki s ellenük rehabtlltáltatásnnk tekintetéből a törvényes lépéseket megindítom. Egyelőre ennyit. Kelt Mátra-Verebilv, április hó 1-én. Papp Gyula, körjegyző. Horváth Danó. Reményi Károly. Felelőn szerkesztő: Főmunkahírs: Haszonbérbeadó rét. Kóvárott (Hontvármegye) egy darab 28 magyar hold területű Körívéivé’ nevű, legjobb minőségű rét, ho«siabb időre azonnal haszonbérbe adó, esetleg örök áron is eladó. — Haszonbérbe, illetve venni szándékozók a föl­ tételek iránt a tnlajdonosnő Pongrácz-V^jda Máriánál Bfitnrfalnbnn értekezhetnek. Eladó árpa-vetőmag. A p.-siántói gazdaságban 100 m.-mázsa vetőmag­ árpa van eladó a legkitűnőbb fajból. Bérbe adó. Tulajdonomat képezű. Szandit határában fekvő 700 hold .birtuktozt bérbeadó. Vállalkozni óhajtók köavellenül hozzám uivesketljenck fonlulni. Freytnff Httffó, b.-gyartnati lakos. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1895 április 7. HUMMER MIHÁLY fűszer- és csemegeárúkereskedésében B.-GYARMAT, Kossuth-lér. Kaphatók: ÚJDONSÁG! Klaksbrunn-féle ezüsl-fehérnemü-fény. 1 csomag használati utasítással 20 kr. Klaksbrunn ezüsl-febérneműfény felülmúlja az öszszes eddig feltalált feliérnemOfcnyesitőkel. Az ország összes mosó és tisztitó intézetei, kizárólag ezen ezüstfehérnemOfényl használják legkivált inggalérok és kéze­ lők. függönyök stb. mivel ezzel a fényesilés igen egy­ szerű és oly tükörfényt ád a fehérneműnek, mely fényt más fényesitövel elérni teljesen lehetetlen. Itt. kapható ezenkívül Klaksbrunn-féle mosópor is, mely a ruhára semmi tekintetben sem ártalmas. I csomag használati utasítással ellátva csak 12 kr. Ezen mosóporral sok időt, szappant és munkát lehet megtakarítani. HUSVETRA! 0. 0 Vegyészeti tojás-festékek különféle színekben. ______ KitÜuöJieugennaluiLliazLl'uázniai .szilva éui szilva-íz,— erdélyi dió. czukitr. kávé, rizs, mazsola, mandula, kitűnő sajtok, eonserv-halak. nagyszombati sodor, peesenyeés asztali fehér és piros borok, spanyol gyógyborok, tokaji, ezuba, világosi és francain cognacok stb. szak­ mámba vágó árukat igen jutányos áron gyors és pontos kiszolgálat mellett. Minden hétfőn friss szegedi tormás virsli. LefMitsubbas öl& mr polstkák. bal hák, kssybsférgek, Bolyok ei a háziálla­ tok par*-It*1 rllea alb. atb. Vendéglő- és konyhaáthelyezés. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy konyhámat a szerb-utezában levő •Zrínyihez, czimzelt vendéglő helyiségeiből f. évi április hó l-lől kezdve a b.-gyarmati casino földszinti (volt Teller-fóle) helyiségekbe teszem ál. .Mit midőn úgy helybeli. valamint vidéki törzsven légeim- és a n.-é. közönségnek tudomására hozni bátorkodom. ígérem egyszersmind, hogy új helyiségeimben is minden igyekezetem oda fog irányulni, hogy nagyrabeesült bizalmukat Ízletes ételek, valamint eredeti italok gyors és pontos ki­ szolgálása állal ezután is kiérdemeljem. Tisztelettel: Tóth István. „MRGYARORSZAG” a •* i A ■■ ■» , a legbiztoMAbbnn Iliit! öl. puszilt, n,J,^"c"14J0‘B"*ytr. °”s " “ : & * $ „MAGYARORSZAG Felelő* szerkesztő és laptulajdonos: HULLÓ LAJOS tlr., orsz. képv. Lapunk rente! az onzd leitáTolabb esi részeiben is már az olvasó kezeiben ran. A Magyarországa politikai, közgazdasági é< társadalmi tudósításaival az összes lapokat megelőzi. A Magyarországból a közönség már kora reggel olvashatja az országgyűlés tár­ gyalásait kimerítő alakban, az aznapi összes kül- és belföldi eseményeket, kimerítő tőzsdei tudósitásoknt stb stb. A Magyarország eddig is tantijeiét adt i, hogy férfias bátorsággal küzd az ország függetlenségéért és önállóságáért, és szembe száll minden korrupczióval és közéletü­ ket minden visszaéléstől megtisztítani törekszik. A Magyarország független minden h italomtól, minden magánérdektől, senkinek alárendelve nines, s igy álláspontját nyíltan és egyenese;! mondhatja ki, bárkivel szemben. A Magyarország ezen törekvései hen a közönség ré<zvn'i! már eddig is nagy támo- ’ hfin rAayAaíil Int •»v<vnm»n» gatásban részesül, *ts i«»v igy mini mint na i»vilvótuu^óii nyilvánosság A ésj na L*h».'«r közérdek orgánuma,» fnlvtnnncnn folytonosan fejlődve és megerősödve All jövőben is a közönség szolgálatára A .Magyarország** előfizetési ára : Hierkrnitöaég : Egészévre . . félévre . . . Negyedévre Egy hónapra . KI.ÍBI >»•»<» * Ofónty, Kbenftlhrer ♦ Fhg Sándor-utcza ♦ II-tlysr uston ll.yer Károly lOnk-- -l ’áj'f btjo., Felrenhurz Tivsd.r, H'i't®*r *'•■ h-4„,|y, Tr»ut«»ln ' Vilim tlyuU. Winter Armin l|.-.!>r(>,.b,rJ,r Mlk»*. Or""*"" fclzóTÍrjáalmu ID-h jL-f. 4Uh*r HsEsey ^ráwts^. Hir^c .. i-w.i. nrsknál. ^j4MZUW~*^í*^^‘***^***> B-0yarm»U Kóuyrnyoindn llétirónytártulst ayor« OkolkUnji HrhleK»»,’r i-i frt 7 Kiadóhivatal 50 20 Rostély-utcza 8 fe I 1 1 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00757.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_04_07.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-04-07 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 14. szám (1895. április 7.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom