https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/672b0ae9e099a4fc71841577f3952b34.jpg 0fa5d64f7d352473eba32c2db113c777 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2217722c8801405558b757cb605c39f8.pdf a52d7777aee1c1c83daa7d88795fee45 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. márczius 10. XXIII. évfolyam: 10. szám . NÓGRÁDI LAPOK ■ HONTI HÍRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. KliSaeiesI ári K(*>i évre 5 frt. Fél étre 2 frt 60 kr. Negyedévre 1 frl 25 kr Kry»« ■ ■Xixx dúr»s XO kxa’caáx. HlöRaatal ősapán a kledéhlvetalbie lehet B.-Uyarmaton. Kevés a tégla. A haladásnak és civilisatiónak legbiztosabb hévmerője ax építés és alkotás. A nomád népek kevés súlyt fektettek erre s megelégedtek a sátorlakással, mely felszedhető s tovább vihető volt. A hol a kény­ uralom rabszolgákat teremtett, olt nagy, sőt Hídépíté­ sekben sein volt hiány, csakhogy ezek a inílépitmények nem a nép, nem a polgárok, hanem a kényurak várai valáimk, melyek a kényuralom ellen fellázadt népek ostromait egész nyugalommal állották ki. A túlbuzgó­ ság is igen sokat conferált az építkezésekhez. A görög és római istenek templomai, a Mythras istenség temp­ loma, a katakombák, a bölcs Salamon által épített jeruzsálemi templom, a török mecsetek és minaretek, Szent Péter, Szent Márk templomai, a kölni, strassburgi, -kassai dómok oly művészi, remek alkotások, melyekhez a hit iránti rajongás gyorsan összehozta a köveket, a téglákat és a művész-kezeket, gyorsabban, mint a lipótvárosi Bazilikához. A polgárosult kor építkezési igényei nagyban el­ térnek az ó- és középkor építkezésétől. Az építkezés ma már általános természetű, általános, mert a civilisatio áldásaiban tehetségéhez képest mindenki része­ sülni kíván. Templomok helyett iskolák, várak helyeit városok, rabló-várfészkek helyeit kórházak, fórumok helyeit - országházak, kúriák helyett polgári lakok ke­ letkeznek gyorsan és rövid idő alatt, azután jől-roszszul collaudáltatnak és a közforgalomnak, illetve ren­ deltetési czéljaiknak egy-két évi jótállással átadatnak. Tulajdonképen most térünk át czikkünk tárgyára, hogy L L az általános és jogosult építkezési igényeink­ hez képest kevés a tégla. — Ami kevés, az drága is. Tapasztaltuk ezt a vármegyei közkórház felépítésé­ hez szükséges téglákra beadott ajánlatokból. Valamire való téglamintákat csak a Luczenbacher-féle zebegényi tég'-gyár és az érsekujvári gőz-tégla részvénytársaság mutattak be. Külalakra ezek a téglák szembeötlőleg szépek és szabályosak s e tekintetben a b.-gyarmnti téglák velők a versenyt ki nem állhatják. A b.-gyarmati téglák ripacsosak, szabálytalanok, de kongásuk a csengő érezre emlékeztet. EbbőL az következik, hogy az Ipoly jobb partján a b.-gyarmati halárban pompás tég­ lát lehet készíteni. A Luczenbacher-féle és az érsek­ újvári téglák ezre a közkórházi telepre eszközölt szál­ lítás mellett 23—24 frlba kerül, mig a b.-gyannati tégla ezre a hely színére szállítva, kellő lealkuvás mellett alig jönne többe 13—14 frtnál. Tehát minden ezernél körülbelül 10 frt megtakarítás éretik el. Vagyis ha figyelembe vesszük az egy millió háromszázezer darab téglaszükségletet, 13,000 frtot takarítanánk meg. Igen ám, csakhogy B.-Gyarmaton nincs valamire való téglagyár. Három-négy helyen primitív szerkezeid sátrak alatt égetik a téglát, azaz nem is égetik, csak megrnelegitik a formába gyúrt pompás agyagot, úgy, hogy a b.-gyarmati tégla, a mellett, hogy aránytalanul igen drága, se a hideget, se a meleget, sem pedig a fesz-súlyt ki nem állja. Ennél sokkal jobbal gyártanak a gr. Zichy-féle senioralis uradalom zsélyi határában s minden épittetó örül annak, ha a Zichy-féle téglák­ hoz juthat. Pedig igen fontos dolog az, hogy van-e valamely város vagy község határában valamire való téglagyár. Az olcsó és jó tégla fokozza nz építési kedvel. Tapasz­ taljuk e..l Losonczon, mely körül van véve a legjobb téglagyárakkal; ez az oka annak, hogy tasoncz oly ro­ hamosan épül és halad előre. Az érsekujvári gőz-tégla részvénytársaság, mely tégláinak ezrét Érsekújváron 13 frtjávnl árusítja, az egykor jelentéktelen várost most az ipar és kereskedelem jelentékenyebb városává emelte. Nálunk nagy szükség van az építkezésre és meg volna talán a tőke is; de mit ér nz, ha nincs jó és olcsó téglánk. Ezért sehogy sem megy itt az építkezés; építő mestereink még a nyári idény alatt is munka­ hiány miatt sokszor tétlenül hevernek s a nagy ver­ seny mellett aztán ha valamelyik vállalkozó vállalat­ hoz jut, a maga és családja megélhetése végett kény­ telen • többlet-munka» és mindenféle ezimeken a vál­ lalati alapösszegen felül oly borsos számlával előállani, hogy az embernek elmegy a kedve nemcsak az építkezéstől, de a reparáczióktól is. Ezt természetesen nz a helyzet teremti elő, hogy kevés a tégla. i Elitietéel péntk, reclaaátlók át hirdetések a kladéhitatalhei lattimMk. A lap eselleial résiére a a Nyílt-térre vonatkozó minden küi- j leoéoy a szerkesztőből küldendők Pedig itt van a szemünk előtt a téglagyároshoz szükséges legjobb anyag, csak ki kell használni. Magok­ nak a vállalkozóknak áll leginkább érdekében, hogy egy nagyobb .szabású körkemenezét építsenek. Egy válla­ lat sem volna ezidőszeriut oly lucrativ, mint egy ha­ talmas téglagyár, ha figyelembe vesszük, hogy egy-két év múlva, nz aszód—gyarmati vasút beállításával, a kórházon kivül nagyobb építkezéseknek kell megindulni. De persze olcsó és sok téglát kell gyártani, olyat, mint a milyet a rómaiak gyártottak itt Magyarország­ ban. Az aquincumi romokból, az esztergám—selmeezi római útból 2300 év múltán oly pompás téglákat emel­ nek ki, melyek örök időkig eltartanának. Székesfővárosunk a téglaégetéstől vette nevét, mert ott roppant mennyiségű téglát gyártottak. A Duna balparfján szerbek laktak, akik <Pecz*-nek (kemenezének) nevezték el ezt a helyet, e szóból származik a mai *Pest> elnevezés. A Duna jobbpartján németek laktak, akik szintén a hatalmas léglaégétő kemenezék miatt helyűket németül >0fen>-nek nevezték el. Ebből látható, hogy mily súlyt fektettek évezredek előtt a téglaégetésre, pedig akkor nem voltak oly igé­ nyek mint most. Most nagyok a lakási igények és ke­ vés a tégla. Márczius 15. 1848 óta márczius 15-ike ünnepnap. Ünneppé tette a hazafias érzés. Meg is tartjuk kegyelettel, vallá-os áhí­ tattal. Az idei ünnep elüt az előzőktől: Eddig Ko>sutb Lajos — ha a messze távolban is — velünk ünnepelt, most már a nemzet kőnyáztatta hant fedi. Első esel tehát, hofcy nélküle folyik le a márczius 15-iki ünnep. A nemzet mikor drága halottjának földi maradékait őrük nyugalomra vitte, gyászérzclmeinek mél'ó kifejezést adott és nem akarta a testtel együtt a szellemet is eltemetni, de meg­ fogadta, bogy Kossuth Lajos szelleme Őrökké példakép gyanánt fog elölte lebegni. Nemzeti ideállá lett. Márczius 15-ikét nem is foglalta le maga számára valamelyik politikai párt; a n>3gyar_jiennct__8zabadság-ünnepe_lön_a.. A szabadságot mindnyájan szeretjük és küzdünk érte párt- és felekezeti különbség nélkül. A 48-iki nagy napok­ ból a dicsőség oroszlánrésze Kossuth Lajosnak jutott, azért márczius 15-ike az ö nevével össze van kötve. S méltán! Mert senki sem hirdette lángolóbb szavakkal a szabadság, egyenlőség, testvériség szent háromságát, mint Kossuth Lajos. Szabadság, egyenlőség, testvériség! Mily sokszor és mily gyakran vesz téged boldog-boldogtalan ajkára?! Te isteni eszme, melyért annyi vér folyt, melyért nnnyi szel­ lemi hős vértanú halált szenvedett, hová jutottál, hová lettél ?! Sokan azt mondják, bogy az ideálok országába tartozol, mások megtűrnek papírra nyomva vagy Írva, vannak, kik csak mint phrasist ismernek és kevés azok száma, kik igazán Valisnak téged és szóval-tettel a szabad­ ság, egyenlőség, testvériség, szellemét követik. Fájdalommal gondoljuk el, nem volt-e kár a sok honfivérért, a sok áldozatért! Síért nem haladást tapasztalunk ezen a téren, hanem visszafejlődést. A választófalak ember és ember között egyre nőnek, egyre vastagodnak. De nem akarom az ünnepi hangulatot .fekete* gondolatmenet által meg­ rontani, reflexióim ezé!ja csak az, hogy midőn a 48-as nagy napok emlékét ünnepeljük, szálljunk magunkba és iparkodjunk* azok szellemében élni! Ez a szellem az igazi magyar szellem; a szabadelvűség forrásából fakad és mindig termékenyítő, üdítő listás­ sal volt cselekvési akaratunkra. Csak mig e -forrásból merítettünk erőt, tudott lelkünk szárnyra kelni, csak ez tudta szivünk nemesebb érzéseit elevenné tenni. Ellenben tebetetletfék, erő nélküliek valánk, ha e forrástól elpártolva, idegen isteneknek áldozva, más felé fordult lelkünk. Nemzetrontó cselekedet tehát, ha ezen szellemet nem ápoljuk, nem fejlesztjük, uralkodóvá nem teszszük. Ezt a szellemet kellene hirdetni az iskolákban, erről kellene prédikálni az egyházak szolgáinak, hadd hassa át a lelkeket és sziveket üdítve, a levegőt, mindenütt és mindenfelé. így cselekedve ésigyélve, megérjük, hogy nemesik a papír tog btnnünket egyenlőknek és testvéreknek tekin­ teni, hanem éretni is fogjuk, hogy egyenlők vagyunk, hogy testvérek vagyunk. Minél melegebbel, minél szorosab­ ban fog ezen érzés bennünket egymáshoz fűzni, annál Ulrdetének árszabály szerint laámitlatnak. — Nagyobb és többszöri hirdetések Jutányoson eaakOtOltetnek. Bélyeg minden egyes beigtaUanél külön 80 kr. Nylittér petit sora: 20 kr. hatalmasabban fogja lelkünket áthatni a szabadság iránti inéi és annál inkább fogunk áldozni a szabadság szent oltárán! V V. Márczius 15. Elmúlt a tél, a zöld mező fölül, Ellüul a jég s a hó igája már, Szabad folyással hömpölyög a patak, Kedvére száll a légben a madár. Az enyhe szellő lágy lehellete Mindent felold a rabbilincs alól, Es a természet biztató ölén, Igába csak a gondolat hajol. Mert a népnek, mely négy folyó terén Egykor szabad volt, mint a bérezi sas, ... Most gondolalján is bilincs vagyon, Es tagját gyöngíti a durva vas, A bús sóhajtás keble mélyiből Csak nagy titokban törhet már elő ... A nagy természet új életre kel, Forrong a fejben a szilaj velő ... A nemzet jajdúl a bilincs alatt, A képzelet nem bírja már nyűgét, Szabad szóért ég a forró ajak, A kar feszül, hogy lánczát tépje szét .. .• ...De óh, ki lesz a bátor, a dicső, Ki elharsogja dörgő szózatát. Ki küzdelemre hívja nemzetét S a csüggedt szívhez biztatón kiáll? Ki lesz a bátor, a ki lenni mer, S a zsarnoksággal büszkén szembeszáll? Nem nézve, hol tör ellene veszély. Nem nézve, hol sújt a rideg halál Ki óh a bátor? ... Egy ifjú csapat. Fegyvertelen, de szive vértezett, ------ — .Őktcnniincrtelragyötörthonért... Igéjük elzúg a tömeg felett. A költő bátor, büszke szózata lm' lángragyújlja mindenik szivét. Újulva tör a pezsgő régi vér A forró szivből a tagokba szét, S az elnyomástól lankadt testeket Titán erő és szent tűz futja át, ... A nép hatalmas karja széttöri A gondolatnak kínzó rabvasát. Majd jött a harcz, a nép csatára kelt, Szántóvetőből hérosz vált legott, És glóriától fényle az aczél, Melyet kezébe szent ügyért fogott... ... Ömölt a vér az i(jak kebliből, S párolgva tört az ég boltjára fel, — Dicsőült arezra lelt ott a halál, Hol héroszok héroszként estek el. Oh új karácsony, szentelt ünnepünk, Hajnalsugárod megváltást hozott! Hány millió lett e napon szabad, Hány szolga, pór, rab nyert emberjogot!... ... E máreziusnak idusán honunk Szabad lett végre!... S ha zsarnok lever. Ne csüggedjünk, a hon röge belénk, Mint Antiiusba. új erőt leheli. Balás Károly. Ki lesz a dunáninneni ev. egyházkerület fe 1ügyelője ? Etxel a kérdéssel immár teljesen tintába vágniuk, mert hisz, mint az alábbi körlevélből látható, Laszkáry Gyula mdlett nemcsak az egyházi, ‘ de főleg a világi rendből a dunáninneni kerület Irányadó férfiai foglalnak állást. Mi nógrádiak vallás- ét pártkülömbsóg nélkül ör­ vendhetünk annak a már befejezettnek tekinthető ténynek, hogy a 10 eaperességből és 184 egyházközségből álló nagy kerület inspektora vármegyénk egyik kiváló férfin leend, nki energiájáról, rátermettségéről, ügybuzgóságáról. Tavaszi bükköny, arankamentes lóhere s luczerna jutányos árban kapható: FELEDI IGNÁCZNÁL BALASSA-GYARMATON, AZ „ADRIAI BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT" FÓÜGYNÖKSÉGÉNÉL. �2 áldozatkészségéről, különösen pedig tántoríthatatlan s meg* alkuvást uvtu ivmerő haraezcrrtetéról nymcsak tuitiiluok, de wélesebb körökben is — isméietes, s akire telje* nyugodtsággal rá lehet bizni ennek a nagy kerületnek kórmáay zását: mert meg vagyunk arról győződve, hogy ott ezentúl az állam és egy hál érdekei csorbát soha aem fognak szenvedni. A harmóniát vármegyénkben c»ak a Búsbak-féle indokolatlan kiáltvány akarta megzavarni ; de ex a kiáltvány — mint értesülünk — már egé>ieu el­ hangzott a pusztában, minden visszhang nélkül. Mert utóvégre is mindenki art a kérdést tette fel, hogy Búsbak úr tulajdonképru kinek a megbízásával lépett fel szózatá­ val? — Hinduk úr nagy érdemeket szerezhetett a losonczi ov. egyházban, mint annak derék e» lelkesült felügyelője és a saját papjára ráerősrukolhatja a maga akaratát: de mindenki abban a meggyőződésben van. hogy Búsbak urat kisebb körben kifejtett nagy érdemei még nem jogo­ síthatják fel arra, hogy <*> az irányadó férfiak mellőzésével — egy maga lépjen fel e> rontsa a pógrádi harmóniát. Igazán sajnáljuk Búsbak urat * még esak alt szeretnék tudni, hogy jobb meggyőződése ellenére honnan szerelte a kottát ehhez az dissonans hanghoz? Mert úgy tudjuk, hogy Losoncion is oly pártja van Liszkárynak, mely a losonczi egyház szavazatát luszkáry javára biztosítja. Laszkáry úr érdekében a kővetkező körlevél bocsát­ tatott ki: - 1895. márczius 10. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Szeretett Testvéreink! A dunúninneni ág. ev. egyházkeiület érdemekben gazdag felügyelője Szentiványi Márton úr <5 nagyméltósága, aggkora miatt meggyengült váUairól kényszerült letenni annak a nemes munkának, mondhatnánk küz­ delemnek a terhét, amelynek félszázadon túl volt leg­ buzgóbb elóharczosa. Ki vonná kétségbe teljes méltóságát annak a dísznek, amelyet 6 egyházi előkelő állására hozott s éppen ezért, kinek lelkét ne uralná az elfogultság érzete akkor, amidón az 'ál'ala elhagyott díszes helyet elfoglaló utód megválasztása előtt áll!. Jól fontoljuk meg, kire ruházzuk az ő örökét, mert a most alakitolt kerület jövőjére ez egy nagyfon­ tosságú lépés, úgyszólván életkérdés. Igyekezzünk oly férfiút választani, ki egyházi éle­ tünk terén hosszabb idő óta működik s Így ennek minden ágával, minden részletével ismerős, ki minden irányban független, sehol lekötve nines és idejével szabadon rendelkezik. — Mert folytonos, ernyedellen tevékenységre van szükség, hogy az ily különböző ele­ mekből alakítóit kerületben az összetartozandóság ér­ zete meghonosodjék. Ilyen férfiú Lanzkáry Gyula, a nógrádi esperesség felügyelője, ki évek hosszú során út működik egyházunk terén s kinek múltja garnnlia arra, hogy az irányt, amelyben egyházi ügyeinket eddig is vitte, kerületünkben is in<"g fogja honosítani és aki teljesen független lévén, összes idejét, egész tevékenységét ke­ rületünk ügyeinek szentelheti; családi és rokoni össze­ köttetésekkel bírván úgy az alsó-.jnint a felső-esperességekben, mintegy' hivatva' van összekötő kapcsot képezni a kerületben s egybeolvasztani az ellentétes elemeket. Csoportosuljunk tehát körülötte, igyekezzünk vá­ lasztását lehetőleg egyhangúvá tenni, mert az ád erőt a hajó kormányosának vezérletében, ha mennél nagyobb számban támogatják őt. Tömörüljünk körülötte, Alijuk útját a visszavo­ násnak. a pártoskodásnak, emelkedjünk felül a partiku­ láris érdekeken, mert a midőn a kerületet egy vezér kezére bízzuk, midőn egyházunk ennyi megpróbálta­ tásnak néz elébe, midőn minden egyenetlenség keserű­ séget szülhetne szivünkben s csak az egyetértés az, ami nekünk nyugodt és boldog jövendői biztosit: ne sza­ kadozzunk azét, de válnszszuk öt meg egyhan­ gúlag, hisz azzal a kerületünk önöninagát tisz­ teli meg, ha a becsületes munkával már megszer­ zett érdemeket elismeréssel jutalmazza! Az Isten adjja áldását munkánkra! Kelt B.-Gyarmaton, 1895. márczius 1-én. Aláírták az egyháziak részéről: Bartholomaeitiesz Gyula, írd. esperes, lelkész. Biszkup Béla, erpcrvMígi jegyző, lelkész. fényes Lajos, esperetségi jegyző, lelkész. frenyii Gyula, e#|H-re»séirl főpénztárunk. lelkin. Gaál Mihály, leikéit. Urnái VUmos, esperes, lelkin. Hering 1jajót, esperes. lelkésk. Hrk Ja nos, leikéit, espere-sé/ri főjegyző Kis István, lelkész. Kossaczku Mihály, lelkész. Itanstyjrík Lajos, lelkész. IrányiGusztáv, lelkest f Lőrinciek Jánot, írd esperes. lelkész. Manithy Emit, leikést. Itaab Károly, esperes, lelkész Sárkány Emil, lelkész Siniká Frigyes, esperes. lelkit Simoniársz János, esperessé*! főjeiryzö, leikéit. Stár Kánáy, rsprre»«é/rí pénztárnok, lelkén. Svechla Jiinru, esperes, lelkész. Svechla itt fán, lelkét/. Szlancsik Pál, lelkész Ssluáka Mihály, lelkét/. Hztolár György, lelkész. Valenlinyi Sámuel, lelkétt Vladár Miksa, lelkész Vlaáár, Viktor, írd esperes, leikéit A világiak rétiéről: Bénáé Gyula, egyházleld/velő Beniczky .Irpáil, riryházlelUgyelö. Báni Buttler Ervin, c*shi«feUI(tyelö. Csonka Ztigmoná, egyh'ásíeltlxyrlö Gráf Hegenfrlá Lajot, rjtyházfelUgyeJii Hestewffu Ödön, egyháiúctttgyelö. Hetteivjfy Dezső, egyhásfelilttyrlö. Hantéig Béla, s-gyh Azf»trl«yelő • Horváth Danii, espcieasé/d fejet". Edci lilét úáon, egybázfelUgycio Ivánka György, egybázlettlgyeil*. Ivánka István, egyházfelügyelé.. Ivánka őttön, r<yhizfel ügyelő Kalmár Lajo^ esperessé^ b. fclUayeló Kosztolányi Sándor, tsperességi felügyelő. Báni Marschall Iluáolf, egyházíelUgyelö. Plachy Gyula, egyhátíefügyefö. Blachy József, egyháifelUiryelü i'ongnicz György, egy házfelügyelő. Dr. 1‘ulszky .Igost, országgyűlési képsiselö, egyházfriiuQcl'i Srétcr .{Ifréti, országgyűlési képviselő, egyházfelügyelő Iá. Szcnt-Iviinyi József, égj házfelügyelő. Szentagh Bál, rslótágui l>eltő titkot tanáeeot. főrendiházi t*g. egyházfclügyelú Sztranyavszky Géza,’egyhztfeíligyelő. Tihanyi Eerencz, egy házfelügyelő. Veres Emii, cgyházfelUgyelő. 1 ‘eres Imre, e». kir. kainzráe. rgybázfelUgyeló. Losoncz, 1895. márczius 6.. (Losonczi hírek.) — A losoncti takarék- és hitelbank e napok­ ban tartotta meg évi közgyűlését, melyen a szokásos ügyeken felül azon indítvány emeltetett határozattá, hogy 500 má­ sodkibocsátású részvény adatik ki oly feltétellel, boip* ilyeneket első sorban oly részvényetek szerezhetnek, a kik már eddig legalább 2 részvénynek birtokosai s csak ha ezek között nem kelnének el az uj részvények, eladhatók azok az egy részvénynyel bíróknak is. — Bácsúestély. Szilassy Kálmán aljárásbiró szécsényi föjárásbiróvá neveztetvén ki, a helybeli ügyvédi kar és a járásbirósági főbb tisztviselők márczius 2-ának esté­ jén egy búcsúlakomát rendeztek a városunktól megváló s mindnyájunk által egyaránt becsült főbíró tiszteletére. A válás fájdalmas énelmei megható felköszöntésekben. sőt könyekben is nyilvánultak. Legyen boldog uj otthonában. Találjon kárpótlásul a szécsényiekben hasonló szeretetet és nagyrabecsülést. — A losoncti evangélikusok évi közgyűlése a mull vasárnap tartatott meg. Tárgyai voltak az évi je­ lentés és beszámolás. Legnevezetesebb határozatuk, hogy márczius 15-ét egyházi ünneplés által rendelték megülni. — Méhészeti egyesületeink mindkettője külünkülön tartotta meg évi közgyűlését. A régebbi, a mely auagyrúszt gyümölcsészeti szövetkezet tagjaiból ál), de a mely eddig a múlt évi mostoha időjárás miatt gyenge méhállománynyal bir, elhatározta méhese kezelésére Huszár Miklós, földmivelési iskolai végzett növendéket szenödtetni a ezáltal biztosítja méhészetének felvirágozását. Az újabban alakult „mélió.-zkör,* mely tagjaiul a vidék méhészeit, többnyire a tanítókat és lelkészeket nyerte meg * a mely az „erdélyrészi,* Kolozsvárt székelő, anyaegyletnek fiókja lett, egy' nagy méhes felállítását most tervezi. A ta­ gok évi 1—1 frtot fizetnek, a melyért az „Erdélyrészi Méhészeti Közlönyt" kapják. Ezen felül a legtöbb tag azt az ajánlatot tette, hogy egy-egy méhtörzset fog a méhes számára vagy pedig e helyett 5 frtot -.’dominyozni. Elnöke r Prónay Albert 100 frtot, 5 méhtörzset és méhészeti szak­ könyveket ajánlóit feT. ’ — Temetések. Hétfőn temettetett városunk egyik nagyszorgalmú polgára Bélák Dániel, kocsigyáros. Az élet javakorában érte őt a halál. Szakértelemmel vitt ipara által több házbak volt birtokosa. Leányát egy-két hét előtt adta férjhez. Fiai kiskorúak. Családja és városunk érzékeny veszteséget érez halálában. — Ugyan e napon temettetett el néhai özv. Ojiolicsányi Miksáné, szül. Ebeczky Jozefa, 81 éves korában. Hajdan vidékünk társadalmának előkelő és ünnepelt tagja volt. Hamvai a B.-Gyarmat ’melletti Marczal községébe szállíttattak, hol az Ebeczky-családnak sírboltja van. Legyen örök álma édes, emléke áldott. — Most fekszik halva Gácson ottani orvos fiánál városunk­ nak egy másik polgára: lleinbardt János, volt vászonfestő. Oly magas műveltséggel birt, hogy a tudományok sok ágában, különösen a történet és vegyészet terén feltűnő ismeretekkel birt. A hazai nyelveken kívül a francziát és angolt is beszélte. Vágya volt Amerikába kimenni s ott gyárat alapítani. Orvos fián kívül másik fia gyógyszerész, leányai pedig tanítónők. Halála sokakat érint fájdalmasan, mert háza a nagy rokonság és jóbarátok szives gyfilbelye volt. — Jelmezestély. A katonai tisztikar az általa ter­ vezett jelmez-bált meg nem tarthatván, a múlt estén az itteni iparos műkedvelő társulat rendezett ilyet; a melyről majd jövőben többet — Losoncz r. t. varos képviseleti közgyű­ lése közgyűlést tartott márczius 0-án, mely igen rövid volt. A tanács-gyűlés jegyzőkönyveinek felolvasása alapján, szőnyegre került a városliget alikitása, a mely a katonai laktanya, illetve az uszoda és cso'nakáió helytől a gőzma­ lom felé terjedő folyam-közön fog íótesittetni. Ez övre e czélból 1500 frt lett előirányozva s az Illés Nándor, erdőügyi tanácsos által benyújtott terv elfogadva és annak kivitelével ugyancsak a tervbenyujtó lett megbízva. A 150,000 frtos kölcsönnek 5" „ törlesztés melletti felvétele, személyenként való szavazással egyhangúlag elfogadtatott A tőzeg- és a műtrágya-gyárvállalat igazgatósága kérte a várossal kötött szerződésnek kiadását; do később belát­ ván. hogy a feltételeknek eddig eleget nem tett, mivel a gyárat csakugyan fel nem Állította, beadott kérvényét jó­ nak látta visszavonni, annál inkább minthogy a város ügyészének indokolt jelentése a szerződés kiállását nem javasolta. A köztisztasági pénztár, a város egyéb pénztári kezelésétől különválasztatni czélszerűségi okokból szintén e gyűlés által határoztatott el. Szöllősy Manó, táneztanitó az óvoda helyiségét akarja mint eddig, az esti órákban igénylte venni. Kérelme folytán az engedély az eddigi 20 frtnyi dij mellett megadatik. Egy és más önmagunkról. — Marcus Aurelius. — Ismerteti: Dr. Kossaczky Arnold. L A B.-Gyarmatot Párkány-Nánával összekötő vasút vonala Bény mellett egy római táborhelyet szel ketté, melyet helyenként megszakított, de fenmaradt részekben azonnal szembeötlő mély védsánezok köritenek s tesznek felismerhetővé. — Itt a Gararn partján viselt táborozásai alatt irta meg elbájoló őszinteséggel s megkapó modorban a halála után J’a itO iavzbv czim alatt megjelent könyvét, melyen egész benső világát tárta fel előttünk, ama fejedelem, akinél tökéletesebbet, fenségesebbet az antik-világ nem látott E fejedelem nem kisebb ember volt, mint Marcus Aurelius, a ki mint Kómának imperatora. a világuralmat tartotta kezében. Az imperatori hatalom, a világuralom eltűnt, szétfoszlott, de ama kicsiny szekrény, mely a Garam partján megirt gondolatokat és a carnutumi bölcsészetet zárta el magába, szereucsére megmaradt. A lemondásnak s a meguy ugor ásnak e kézi könyve, mely felülmúlta Epictétet, valóságos evangyeliomává vált azok­ nak, a kik a csodásban s a természetfőlöttíben nem hisznek. A Gondolatok könyve sohasem fog elkopni, elavulni, mert nem alapszik dogmán. Semmiféle változás, semmiféle haladás, semmiféle újabb és újabb felfedezés azon változ­ tatni nem lesz képes. Talán nem végezünk fölösleges munkát, ha e párat­ lan könyvben lapozgatva, az abban feljegyzett gondolatok­ nak kis részével — itenau: Mare-Auréle et la tin du monde sutique czimű (Paris, Calmann Lévy 1882.) munkáját választva vezetőnkül megismerkedünk. Ha egyéb nem is, de az az egy hasznunk mindenesetre lesz az egészből, hogy bepillanthatunk erényekben gazdag * magasztos er­ kölcsi eszmékkel telitett belső világába egy valóban nemes embernek, a kinek nem a fejedelmi szék, hanem a fejedelmi széknek az ő kiváló egyénisége adott fényt • • A szokatlanul korán érett Marcus Aurélius kitűnő és gondos nevelésben részesült Örökbe fogadó atyja i a fejedelmi széken elődje: Antoninus Pius, korának leg­ kiválóbb tanárait hívta meg Kómába, hogy Marcus Aureliust az összes művészetekbe bevezessék. Kusticusé az ér­ dem, hogy a fiatal ember a rhetor Fronto iránt érzett minden barátsága és mesterének minden könyörgései mellett és a bölcsészeinek vált avatottjává (Gondol. VI. 42; Vili. 4.) „Neki köszönhetem, hogy Epictét munkáival megismer­ kedhettem* Kitűnő tanárainak vezetése mellett korán érlelődött meg benne a gondolat, hogy a létezésnek alapja az erkölcs s e nézetéhez mindenkor bű maradt. Legelső s legnagyobb mestere azonban, a kit mindenek fölött tisztelt, maga Antoninus volt. Mert közvetlenül szemlélhette, mert szere­ tettel tanulmányozhatta a tökéletes élet legmagasztosabb példányképét, lett Marcus Aurelius azzá, ami volt „Maradj mindig egyszerű, jó, tiszta, komoly, ellen­ sége a pompának ; barátja az igazságnak, vallásos, jóakaró, emberies, a kötelesség terén szigorúan pontos. Feszítsd még'^míndén'erödéL’hő^ázzá'l<így,'a‘'mlv'é a bölcsészei af-“ kötni akart: tiszteld az isteneket, számolj az emberek jó indulatával. Az élet rövid; a a földi életnek egyedüli édessége abban áll, hogy lelkedet szent állapotban meg­ tartsad és hasznára légy a társadalomnak. Cselekedjél mindig úgy, mint Antoninus tauitványáboz illik; varázsold magad elé állhatatosságát az ész parancsainak teljesítésében, nyu­ godt, változatlan kedélyállapotát minden helyzetben, szent életét, derült arczát, végtelen jóságát, megvetését az üres dicsőség iránt, bonezoló s a dolgok velejéig ható vizsgálatát. Gondolj mindég arra, hogy sohasem siklott ki kezeiből semmi, mielőtt azt alaposan meg nem vizsgálta, meg nem értette; jusson eszedbe: mint viselte el a jog­ talan támadásokat minden zúgolódás nélkül; mint tett mindent megfontolva, forditott hátat a besúgóknak ; tanul­ mányozta gonddal a jellemeket s a tetteket, — nem rágal­ mazva, nem kapkodva, nem gyanúsítva, nem csűn'e-csavarva; kevéssel érve be lakásban, fekhelyben, ruházatban, ételben, kiszolgálatban; mindig munkásán, türelemmel, józanul. S e mellett ott honolt szivében a változatlan baráti jó indulat, * jóság, melylyel az ellenmondást tűrte, az öröm, melylyel az övénél helyesebb nézetet elfogadva s mindenek fölött a babonáról ment vallásos buzgalom!.. . Gondolj mindig arra, hogy utolsó órád a jól eltöltött élet azon nyugalmával találjon téged is, melylyel ő hunyta be szemeit (Gondol. VII. 80.) Somorja, márczius 3. Tekintetes Szerkesztő űr! A „Nógrádi Lapok és Honti Híradó” 8. száma azt n hirf közli, hogy egy couferentiában, mely Pozsonyban oly czélból tartatott hogy a dunáninneni ág. bitv. ev. egyházkerűleti felügyelő választásáról lévén szó, „a véle­ mények Láng mellett tömörittessenek, úgy a mosonyi. mint a pozsonymegyei esperesek a magok részéről kijelen­ tették, hogy ők és a német egyházak ez idő szerint úgy vannak meggyőződve, misterint a kerületi felügyelői hiva­ talra Laszkáryt kell előnyben részesíteniük.* E hirre egyszerűen kijelentem, hogy nem mondtam azt, mit nekem tulajdonit Igenis, felszólalván, benső el­ ismeréssel és köszönettel adóztam nagyságos Lastkáry Gyula urnák, azon érdemekért, melyeket magának ev. egyházunk terén szerzett de egyszersmind kifejezést adtam annak is, hogy nem lehet a conferentiának egy- tagja sem, a ki méitöságos Láng Lajos urat általában, de különösen >i pozsony i egyház és lyceum javára való odaadó munkás­ ságáért jobban tisztelné, mint én. Én a conferentiában pártállást egyáltalában nem foglaltam, sőt azt vallottam, hogy, mivel egyformán szerencse lesz u dunáninneni ev, egyházkerületre nézve, akár az egyik, akár a másik jelöltet választja felügyelőjévé, egész nyugodtan hagyhatjuk egyház- �3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1889. márczius 10. községtinkre, hogy a kettő kőiül melyikre szavízisínk. .Eléé nagykorúak etek arra*, a mint a „Nógrádi Lapok r* liouti Híradó" ugyanazon számában igen jól jegyzi meg maga nagyságos Laszkáry Gyula úr. Teljes tisztelettel vagyok készséges szolgája: Ritter Károly, pozsonymegyei ág. hiitv. ev. esperes. Ipariig). A kákkökertlleti általános ipartesttllet 1895. február 21-én tartotta meg évi rendes közgyűlését s a hozzánk beérkezett jegyzőkönyvből röviden kivonatolva adjuk a következőket: Az ipartestük-! megalakítása Itákoezy István szolgabiró úr érdeme, ki ezáltal a b.-gynrniati járás négy körjegyzőségének 19 községében ön­ állóan működő iparosokat egyesítette. Elén köztégek Kékkő, Lesi, Nagy-Kürtös. Kis-Kürtös. Nagy-Sztráezin. Kis-Sztnlezin, Alsó-Esztergály, Felső-Eszlergály. Nagy­ kun, Szárazbrező, Szelei, Szenlpéter, Zsihlava, Zsély, Szklabonya, Ebeczk, Kisújfalu, Ovár és Turopolya. — Mint minden kezdet nehézségekkel küzd, ezt ezen ipar­ testületnél is észrevehetni, mert mig az alakuló köz­ gyűlésen 179 önálló iparos Íratott össze, addig 1891 május 4-től az ipartestület működésének megkezdése idejétől a közgyűlésig, 1895. február 24-ig igazolványát csakis 59 iparos mutatta be, mig a testületbe csak •Mi iparos vétette föl magát, daciára az I. fokú ipar­ hatóság kétizbeni felhívásának. Most azonban ezen ha­ tóság erélyesen járt el ezen ügyben s van remény reá, hogy már a legközelebbi időben az ipartestület a rendes kerékvágásba terelve, folytathatja megkezdett áldásos működését — Az összeirt iparosok között van: 5 asz­ talos, 12 bognár, 37 csizmadia, 5 czipész, 1 esztergályos, 1 kalapos, 1 kelmefestő, 32 kovács, I köteles, 7 mé­ száros, 1 nyerges, 10 szabó, 19 szűcs, 4 tímár, 34 molnár­ ács. 4 kőmives, 8 szűrszabó. — Összes segédek száma 20, tanonezok száma 24. — Az önálló iparosokra nézve megjegyeztetik, hogy azok közül a többség saját föld­ birtokkal birván, csakis télen folytatják iparukat, tehát mindnyájan rendes iparosoknak nem tekinthetők. — A megtartott közgyűlésből tudjuk meg, hogy az első évben 1 közgyűlés és 4 előljárósági ülés tartatott, melyeken 23 ügy intézteiéit el. — llákóczy István szolgabiró úrnak az ipartestület megalakítása körül szerzett érdemei jegyzőkönyvbe igtatlaltak s erről kö­ szönő irat kíséretében nevezett szolgabiró úr értesittetett. — Vereczky Mihály elhalt előljárósági tag emléke jegyzőkönyvileg megörökiltetett, helyébe Zsíros Mihály választatott meg. — A múlt 1894. évi számadás 3-12 frt bevétel és 161 frt 22 kr. kiadás s így 177 frt 78 kr. pénz­ maradványnyal jóváhagyatott. — Az 1895. évi költség­ vetés 169 frt 12 kr. szükséglet és 682 frt 18 kr. fede­ zettel megállapittalott. — A vagyonleltár 38 frt 30 kr. értékben jóváhagyatott. — A békéltető bizottság alap­ szabályai megállapiltattak stb. slb. — Feljegyzésre mél­ tónak találjuk, hogy az iparteslületnek sikerült Hndecz Zsigmond ügyvéd urat ügyészének megnyerhetni. — Az ipartestedét elnöke Mózer Antal, kékkői liálal sztírszabó iparos,, jegyzője Kapor János, kékkői körjegyző és pénz­ tárnoka Gyurkovics György, kékkői bognár-iparos. 48-as honvéd. — Ezen iparlestülelct figyelemmel fogjuk kisémi s esetről-esetre adunk tudósítást működéséről. Hirek és különfélék. Személyi hír. Gr Degenfeld fajos főispánunk a múlt héten Losoncion járt, hol. a hivatalok vizsgálatával volt elfoglalva. — Dr Ptilszky Ágost a s.-tarjáni kőszén­ bánya részvény-társaságnak egyik felűgyelőbizottsági tagjává választatott meg. — Kacskovics .Jenő bpesti kir. táblához kinevezett biró ma utazik el körűnkből; tiszteletére teg­ nap este a „Balassa'-szálló emeleti termeiben búcsúestélyt rendeztek jóbarátai, mely alkalommal tűntető óvácziókban részesítették a távozót. Érdekes megjegyezni, hogy ő volt most az egyedüli tagja a b.-gyarmati kir. törvényszéknek, aki vármegyénk szülöttje. Az ő eltávoztával csak Kun Barna sziraki járásbiró és Szerémy Béla szécsényi kir. albiró maradtak mint nógrádiak az igazság­ szolgáltatásnál. Kacskovics 20 éven át szolgálta körűnk­ ben az igazságszolgáltatást; családi összeköttetéseinél lógva is sok emlék fűzi őt vármegyénkhöz, mely emlékeket ú, mint vármegyénk hű fia, mint hisszük, soha sem fogja elfelejteni. Sok szerencsét kívánunk előléptetéséhez. — Vida Gé/a törvényszéki biró, aki a pozsonyi kir. törvény­ székhez lett hasonminőségben áthelyezve, szintén ma távozik B.-Oyarmatról. Kinevezés. Perényi István, rétsági járásbirósági írnok a szécsényi kir. járásbírósághoz segéd-telekkönyvvezetövé neveztetett ki. Dr. Hoffmann Gyula. Társas köreinkben még ma is kedvesen emlékeznek a pár év előtt itt gyakornokoskodó oki. erdész Hoffmann Gyula úrra, kiről e napok­ ban azon hiteles hirt vettük, hogy a budapesti kir. tudo­ mányegyetemen az összes államtudományok tudorává Un felavatva. Intelligens ifjúinkra az ily példa méltán serkentőleg hathat. Hymen. Prónay Károly, nógrád-berczeli földbirtokos, Prónay Péter vármegyei bizottsági tagunk egyik derék fia e napokban vezette oltárhoz Platthy Ilona kisasszonyt, Plattby IZrincz losonczi lakos a megyebizottsági tag szeretetve méltó kedves és bájos leányát. A miircziuH 15-dikének mcglinnepléHe tárgyá­ ban tartott értekezlet egyhangú megállapodásaként az ünnepély mondott napon, esti 7 órakor, a városház tanácstermében elnöki megnyitó, ünnepi beszéli és hazafias dalok elzengésével fog megtartatni. A megnyitót városunk bírája, az ünnepi beszédet pedig nL Zsámhor Pál ág. evang. »egédlelkész fogja mondani. Tekintve, hogy a városház terme, az abba nyíló bírói szobával együtt 3—400 egyént befogadni képes, ebből következőleg az érdeklődő--polgár­ ság, szegény és gazdag egyaránt részt fog abban vehetni. A fáklyás menet, mint az időjárás folytán i-zidö-zerint különben is rzéltalan. el fog maradni; de a városházát «is környékét fényesen kivilágítják, f’nnepély után a polgárság tetszése szerint egyik-másik vendéglőbe áldom i-pohárnr gyűl majd egybe; igy a Skarabeuszok Tóth Istvánnál, egy más társaság Toller, Kőnig, Bárth és Elférnél. A b.-gyarmati Takarékpénztár na iparvál­ lalatukért. Nem kii-sinyleudő a b.-gyarmati Takarék­ pörkölt a napheve, és olvadt a városban mindenfelé. Péntek virradóra kemény fagyás volt, tegnap szintén. VonatkiaiklÚH. A b.-gyarmat—zági vasúton a márczius 6-án reggeli 4 órakor elindult vonat Dejtár és Drégrly-Palánk közt a nagy hó miatt kisiklott, baj azon­ ban nem történt. A vonalon a közlekedés márczius 6-án a hófúvások miatt megszűnt, a csak másnap indult meg. A karanejssági róm. katb. lakosság iskolája ja­ vára mult bó 17-én Reiner Herman vendéglőjében nem vált eredmény mellett tánczmulatságot rendezett A jelen­ voltak jókedvvel töltötték el ez estét és kedves emléke­ zette) távoztak el a szórakoztató helyről. pénztárnak az a közgyűlési határozata, mely szerint az igazgatóságot az alapszabályok megfelelő módodtásával felhatalmazta arra, hogy Balassagyarmaton lét«-»it<-ndó ipar­ A b.-gyarmati nyári azinkör, melynek roska­ vállalatokban 42,000 frt (negyvenkétezer forint) erejéig résztvehet; mely összeg eddig csak 15 ezer forint erejéig tag voltáról lapunk utolsó számában is megemlékeztünk: igazat adva nekünk, tegnapelőtt, márcz. 8-án szerencsésen van igénybe véve. Kétségtelen, hogy e határozat üdvös közgazdasági momentumot képez, s annak már legközelebb beroskadt. A színpadi rész födele nem bírt ellenállni a hótömrg nagy súlyának, s ez okozta a szerencsés katasz­ kézzel fogható eredményeire bizton számíthatunk. A pouta- és távirda-bivatal elhelyezése. Ba­ trófát. Már most kétszeres okunk van bízni abban, hogy a javított kiadású új színkör még a nyár beköszönte előtt lassagyarmat fejlődésére nézve jellemz^, hogy a ; ostaliivatal, mely ezelőtt 18—20 évvel egy kis szobában felépül. Gazdaközönaégíink a havas idő daczára siet megfért, ma a je'enlegi hármas osztályú nagy teremben sem fér el, s a m. kir. posta- és távirda-igazgatóság más lótenyésztésünk emelése érdekében igénybe venni a fed. alkalmasabb helyiségek biztosítása végett indította meg állomásokon elhelyezett nemes méneket; legalább a Balassaaz eljárást; csakhogy a tervezett uj helyi-ég, illetve Gyarmatról és Szécsényből ez irányban vett jelentések az annak fekvését részünkről nem találjuk a kereskedelmi előző évihez arányitva, emelkedést tüntetnek fel: Itt a köz­ s egyéb figyelemre méltó érdekekre nézve raegfelelöeknek. pontban és bizonyára a többi állomásokon is az összes Tervezve van ugyanis, hogy Hirschíeld Zsigmond (előbb tényezők szerényen megtesznek mindent, hogy úgy a gaz­ Fáy Árpád) szügyi utczai háza alakittassék át az említett daközönség, mint az állam közvetlen és közretett érdekei minél teljesebb mérvlen kielégítést nzeijenek. hivatal részére, de bizony e pont, miként a városi elöljá­ A inezöivndörHégi törvény Bágyonban. A nép­ róság hivatalos nyilatkozatában szintén kifejtette, igen távol esik az itteni kereskedelem góczpontjától,. valamint zendülés következtében — mint egyik fővárosi lap Írja — a postát és távírdát igénybevevő többi közönség nagyobb Bágyon községben nem sikerült az uj mezőrendőrségi tör­ részének lakóhelyétől is. Az a felfogás, hogy a város vény életbeléptetése. A gyűlést, melyen Gál Mór a tör­ közelben remélhető fejlődése a szúgyi-uteza irányában fog vény aplikálásával kapcsolatban azt akarta indítványozni, történni, téves. Közelebb fekvő házat kell tehát kiszemelni, hogy az idegenek tulajdonában levő földeken a bágyoniak ha ugyan a megoldás akkép nem lenne eszközölhető, legeltetési joga is megszűnjék, a nép széjjel verte s Gál hogy a hivatal-főnök jelenlegi magánlakása szintén a házát felgyújtotta. A nagy rémületben az indítványozó el­ hivatal részére adatnék át, miáltal e helyiségek megkét­ állt a javaslattól és kijelentette, hogy a nép akarata ér­ szereződnek ; a posta-főnök pedig közelben találhatna a telmében kiván határozatot hozatni. Álig szabadult meg mostaninak megfelelő lakást. A felügyelő (hivatalszolga) azonban a gyűlés a támadásoktól, — mint nekünk most pedig a megnagyobbított hivatal mellett a jelenlegi helyen írják — elhatározták, ho.>y április bó 4-én ismét megkisér- • még elhelyezést nyerhetne. Szerintünk igy roln i e fontos lik a törvény életbeléptetését, a mely időre katonaságot kérdés minden irányban legkielégitőbb módon megold­ fognak a községbe kérni. Bágyonban különben a zendülés óta veszedelmes arányokat öltött a röröshimlő járvány s ható. A kékkökeriileti ül talán oh ipartestület febr. nem lehetetlen, hogy az emiatt még izgatottabb nép újra 24-én tartott évi rendes közgyűlése után Kékkőn az ipar­ és veszedelmesebben fellép. Annál is inkább tartanak ettől, testület alaptőkéjének gyarapítására jótékonyczélú táncz- mert’a kolera idején is megtámadták a járásban a fő­ mulatságot rendezett, mely azonban nem felelt meg telje­ szolgabírót. sen a hozzá fűzött reményeknek. Oka ennek, — mint A baranyamegye j gazdasági egyesület levelezőnk Írja — az ipartestületi jegyző, Kipor János f. bó 3-án d. u. tartotta meg csekély érdeklődés mellett kékkői körjegyzőnek február hó 23-án hivatalától történt évi közgyűlését Pécsett Az. egyesület bevételei 2193 frt felfüggesztése volt, mely eset sokakat tartott vissza a tánczmulatságtól. Bevétel a felülfizetósekkel együtt volt: 70 krt., kiadásai 1898 frt 78 krt tettek ki. A szőlő­ 51 frt 70 kr, kiadás 33 frt 56 kr, tiszta jövedelem 18 frt iskolákra nézve a minister által élőszóval megígért 14 kr, mely összeghez felülfizettek 13 frt 70 krral a követ­ 5000 frt állami segélyt szorgalmazni fogják, bárha, kezők: Mossa András iparhatósági biztos 5 rt, Kapor mint Ottocska, Géza egyesületi elnök megjegyzi, mind János és Melhis József 1 —1 frt, Baiutner Arnold, Béka hiába. Liebbalti Béni konstatálni kivágja, hogy a Béla. Blau Bódog, Sándory János, Kossaczky István, pécsi amerikai szolötelepekröl származó vesszők oly Szyornyik András, őzy. Mózcr Fereuezné, Szlancsik Pál, Krman Albert, Csizmánk József, Perl Sándor ís~Jíuias ~siláífyák7~hógy~66 “százalékát-el kell dobni. Ez~a Jakab 50 —50 krt, Szmiesko József 30 krt, Kmety. János körülmény az egyesület közlönyében a tagok tudo­ és Kagyorják Lajos 20—20 krajezárt Fogadják a felül- mására fog hozatni. A magyar kölcsönös biztosító­ fizetők az ipartestület nevében, a testületi elöljáróság hálás szövetkezet ajánlata fölött, mint nem teljesen meg­ köszönetét l’j vasút megyénkben. Mint a „Losonczi Hír­ bízható társaság fölött egyszerűen napirendre tfmeic, lap* Írja, egy igen tekintélyes társaság van alakulóban, nmit leginkább llkey pestmegyei főjegyző köriratára mely működési programinja közé a Fülek és Eger körött építendő vasutat első helyre vette fel. Részünkről teljes vonatkozólag határoztak el és figyelmeztetni fogják ménben átértjük az ily vállalat fontosságát, s bár a fülek— a tagokat, hogy saját érdekeik megóvása tekintetéből egri vonal vármegyénk csupán egy részét érdekli közelről, mégis a kölcsönösség, a solidarity elvénél fogva e válla­ ezzel a társasággal szóba se álljanak. Vörös Mihály lat is méltán számíthat az egész' vármegye, mint erkölcsi egyesületi titkár, á millenáris kiállításon való méltó testület támogatására. Kívánjuk tehát, hogy e vasút is a képviselet költségeire megyei pótadó kivetését indít­ többivel egvütt mihamarább létesüljön. ványozza, amit a jelenlevők lezúgtak. Végül az igaz­ Fürdők Balassa-Gyarmnton Az a gyakorlati gató-választmány Schaurek Bódog, Werle Mihály, „asznic, melynek lapunk utolsó számában V. V. úr is ki­ fejezést adott, hogy idejekorán illenék gondoskodnunk B.- Komdromy Tivadar, ifj. Jeszenszky Ferencz, Toll Gyannaton létesítendő tisztességes nyári fürdőről, úgy Gyula és Aldndi Samu ty tagokkal kiegészíttetett. látszik, rövid idő alatt megvalósul. Ez irányban ugyanis, úgy a katonai, mint a polgári érdekek azonosak lévén, Felelős szerkesztő: Horváth Danó. minthogy a helybeli m. kir. honvéd-zászlóalj parancsnoka Péchy Gyula őrnagy úr az ügyet a városi elöljáróságnál Főmunkatárs'. Reményi Károly. márczius 6-án szóvá tette, s bizton feltéve azt i«, hogy a kir. ügyészség maga részéről hozzájárul a költségekhez, — a megállapodás elvben már meg is történt. Az Ipoly fo­ 305—1895. tkvi. sz. lyó balpartján kijelölendő helyre nézve a havak eltakaro­ dása után helyszíni szemlét fognak tartani. Ugyancsak márczius 6-án a honvédlaktanya-bizottság a laktanyában A b.-gyarinati kir. törrvényszékmint tlkvi hatóság felállítandó téli fürdő iránt is előlegez értekezletet tartott k&zliirré teszi, hogy Varga Csicsman János végrehajlaaz őrnagy úr részvétele mellett. túnak Gál Mátyás végrehajtást szenvedő elleni 54 frt . A negyedik tél. Midőn a mull hót fagyos, derült napjairól következtetve, á tél végét jósolgattuk, nagyban tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében csalódtunk; mert ámbár márczius hava magyarul tavasz­ a b.-gyarmati kir. törvszék területén lévő Turopolyán előnek is hivatván, a jósolgatás nem igényelt valami nagy fekvő következő ingatlanra az árverést elrendelte, a turopolyai 61. sz. tjkvben Gál Mátyás nevére irt 1.1—9. prófétai talentumot, mindazáltal vasárnap (márctiiis 3-án) arra ébredtünk, hogy orkánszerű hózivatar vett körül, ssz. 28. népsorszámü házra, bel- és kültelekre erdő- s mely hózivatar egész estéig tartott, úgy hogy váro­ legelőillelinónyre 329 frt kikiáltási árban, a fennebb sunkban nehezebb közlekedés az egész télen sem volt, megjelölt ingatlanok nz 1895. évi április hó 22. nap­ mint ép e napon; az állami és megyei utakat pedig újból ján délelőtt 10 órakor Turopolya község házánál meg­ befútta a hó s elzárta Vácz, Ipolyság, Szirák és Losonci tartandó nyilvános árverésen a mogálapitott kikiál­ felé a közlekedést s igy tartott ez a hét közepéig, mert tási áron alul is cladatni fog. Árverezni száhdékozők tartoznak nz ingatlan még hétfőn és kedden éjjel is havazott, az utaknál alkal­ mazott közmunka pedig csak lassan haladhatott előre, bocsárának 10'/,-ál vagyis 32 frt 90 krt készpénzben, így aztán dugába dőlt egykét közelvidéki vásár, s keres­ vagy nz 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal kedőink megkéstek a budapesti vásárról is; m-rt a fuva­ számított és az 1881. évi november hó lrső napján 3333 rosok hasztalan rakodtak, elébük állt a zord természet sz. alatt kelt igazságügyministeri rendelet 8. IJ-ában ki­ ideig-óráig leküzdhetlen Akadályaival. íme, már is mennyi jelölt ovadékképos értékpapírban n kiküldött kezéhez bajt okoz a ránk szakadt negyedik tél; mert az idényben letenni, avagy nz 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmé­ ez már a negyediknek mondható. Kedden-szerdán még ben a binntpénznek a bíróságnál előleges elhelyezésé­ vasúti akadályokkal is kellett küzdenünk; s nagy bosszú­ réi kiállitolt szabályszerű elismervényt átsrolgáltatni. Kell H.-Gynrmalou. a kir. törvényszék mint telek­ ságunkra kimaradtak a lapok. De szerdán ismét változott könyvi hatóságnál 1895. január 28-án. az idő, délnyugati szél fujdogáll, csütörtökön pedig csakúgy Árverési hirdetmény. �4 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. márczius 10. Vorzüglichster Fussboden-Anstrich Hír »eiehe Ka..hódra Linoleum-Fussboden-Email in 3 Earben-NOanccn von Gebrüder Eisenstadter in Wien. l.lBulruni4'u»ab<>4rn->:a*ll itt vollkommea alrriehfrrtig in bubtchen und praklixbrn I Ko-Itowa. Unolrua-futtbudcn-Kanall trockari hart und mit babes Clear in eiorr Standé, blribt tpie«el(latt und npringl airbt ab. I.lnolrum-rnubudrn-»;mall kinn too Jedrr ■nana dirrel au. drr lk»e aiifgrurirbrn warden. I.tnolr umt-Funslaodr n-b'.mtall 1st im tírbraiu be tir| billigrr, alt allé bi> n»n bekaonlrn Knaabodeoatutnrbmittrl. Z.n halién In allén eró..rren hírben and ItrogtnenHandlunaeo. Malombérbeadás. Uontmegyében. I|K>lyaághox közel, egy. évek óta fennálló, teljesen felszerelt Wömcr-féle malom (egy henger, 3 kő), turbina esetleg gőzliajtiisra berendezve, családi viszonyok miatt előnyös feltételekkel bérlte vehető. Értekezhetni Winter Sándor és fiainál Ipolyságon. 25—1895. szám wMe vásárodnak kotáramai .Murit- Ext mondja egy régi kftimondi.. Ugyanéira találó közmondá.t vunatkoitalhatcm ét P*dig jogo.aa u én telepemre it. amenaríbrn cinkje egy “Hrj.iibiiu, ké.ipénuel Sie'etl óriálí árúmennyiiéggvl fdltierrlt raktár képet áxletfrleinek ait az előnyt nyújtani, bogy váaárláaalnál mindenkor jó eredményeket érhet el. Gyliyiri minták magiaváaariikaak lágyén éz bermeatve. Gazdaztar'ilmik alntakiayvek. milyenek meg eddig nem léteztek .zakjk rtiz re WnncnUtlmQl. Szövetek öltönyökhöz. Pernviea ét Daaklag a magú kiírna .lámára. Eldirá. sze­ rinti .lövetek a ca. és kir. hlvatalaskok egyenruháiból, valamint hadaatyánok. tarolták, tornáitok, béróltóietek részére; kelmék toka- ét játékasztalokra. kocsik bevonáshoz. A legeagyohb raktár ttájer, karintiai. lírai itb. lodeaekben úri ét női használatra eredeti gyári árakon és oly nagr választékban, milyennel 2OO versenyló sem képet readelkszal A legnagyobb válazrttk eiakia tinóm és tartós nól kendőkben a legdivatosabb színekben. Motó szövetek, utazó Frtlg továbbá szibí-keUékekáM^iK ■T* Méltányos árú, becailtfet, tartán, tiszta gyepié krimeárékat és nem olesó rongyokat, tbelyok a szabók kirenetet CMakHják, ajánl: Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. éri LX. L-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a b.-gyannati kir. jbiróság 1894. évi 4227. számú vég­ zése következtében dr. Révész Dezső ügyvéd által kép­ viselt, Mössner József javára dr Kossaczky Amoldné ellen 200 írt s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utj. lefoglalt, 1394 írtra becsült szobabútorok­ ból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek ab.-gyarmati kir. jbiróság 218/895. sz. végzése folytán 200 frt tőkekövetelés, ennek 1894. évi április hó 6. napjától járó 6*/t kamatai és eddig összesen 82 frt 15 krban biróilag már megállapított költségek erejéig B.-tiyarmaton, alperes lakásán leendő eszközlésére 1895 évi tnárczius hó 19. napjának d.-e. 10 órája határidőül kitOzetik és ahhoz a venni szándé­ kozók oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. L-cz. 107. és 108. §-n értel­ mében készpénziizelés mellett, a legtöbbet igézőnek becsáron nlul is el fognak adatni. Kelt B.-Gyarmaton, 1895. évi február hó 22-én. Tomiit Jóuef, kir. jbirósági végreliajtó. MlknroTNky Ján on* BRONX (ositr. Mannchevler). Legnagyobb gyári raktár kelmékben millió frt értékben. Síétkühlé* c»akii utánvétellel. Csúz és köszvény csúzos fej- és fogszaggatások, ülési és ficzamodási, vala­ mint fagydaganatok ellen meglepő gvorsan és biztosan hat a 99* Az első magyar bőrönd- ős bőrárú-gyár Duneitz Emil Birtok­ eladás. BI.D*PESTK^.k«... Hogy a klcrinvben vásárolni iiándíkoió kóiönség Igényeinek megfelelbe.iea. egy kö.retlen klerinrben síétkllldö ontályt állított fel, hol kftvetkeiö tárgyak, a leg­ nagyobb választékban és eredeti gyári árakban klldetnek étét. Pa-mllbáröadök 42 hold szántó és rét nj Inkhászal, mely áll’: 3 szoba, veranda, konyha és éléskamráiról, kitűnő kút és pincze.nz éplllő aszód—b.-gyarmnti vasút egyik állomása mellett, halál­ eset miatt kedvező feltételek mellett azonnal eladó, liővebb lelvilágositással szolgál A. Z. Kövesd, n. p. Nógrád-Ilerczcl, |»oste-rostán te. killónféle alakban, hölgyek ét arak számára literi*, itlerprtt ét Márkénlbárémdok minden mlnóeég ée árban. gz*r-krnlmt**ó-tá«kák. nil tolletle-meeewalrrk oldalmlltánkák. mái uü-liwkik. mil plaid■ aljait, úti takaró-gyömgyök, láposárvédők (>lamaschen), Váltó-éa bnmkólnrrákt'wut..ili.. lakolatáolt'ák. rlllmderkalag^lokok. Vérszegénység és sápkór továbbá gyenge gyermekek erősítésére kitűnő hatású és pompás iztl szer a Tokajt China vasbor. mely az orszá­ gos egészségügyi tanács javaslatára belügymin. engedél­ lyel látatolt cl. Sok rossz utánzat létezik, miért is kérem vételnél névaláírásomat követelni. Kis üveg 1 frt GO kr, nagy 3 frt. Acntta-Nznppnn kedves illata, kellemes habzása és rendkívüli tartóságánál fogva lelt rövid Időn kedvelné. 1 drb. 50 kr, 3 drb. egy dobozban 1 frt 40 kr. Aratta arrz-créiue tiszti bőröndök, dlszruhabőröndök, vadásztáskák, fegyvertokok ét mindennemű e szakmába vágó tárgyak. — Nagy választék pénz-, szivar-, clgareta, dohány-tárczákban a legkülönbözőbb kivitelben. rövid pár heti alkalmazásnál pompás üde, gyermekded arezbőr nyerhető. Az arezbőr mindennemű éktclenségét biztosan eltávolítja. 1 üveg ára 1 frt. Megrendelitek bdrminfí e tzakmáLa vágd csikkekben elfogadtatnak. Köpés árjegyr/k díjmentesen kdldetik. R E 1» A R A T 0 R nevű gyógyszer, melynek üvege 50 kr, vagy egy írtért minden gyógyszertárban kapható. A ReparatorralaRókuskórházban 138 esetben tétetett kísérlet, melyeknél 7 esetben javulás, 129 esetben teljes gyógyulás éretett el. A „créme de Marguerite" az arezbőr táplálására, üdén tartására szolgál. Előkelő körökben igen kedvelt. Egy köcsög ára 2 frt. Ezek gyógyszertáram kiválóbb specialitásai, melyek főváros és országszerte a legjobb hírnévnek örvendenek, a postán is küldetnek. KIUE(aEK (AÖRGY gyógyszertára a ..Magyar Koronához* 10. 3—3 ' Kálvln-tér. U-^nUM a kíedáolajdtmo. K-Uyarmatl Könyvnyomda lUuvéaytárenlat gyetMajUia. Budapest, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00735.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_03_10.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-03-10 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 10. szám (1895. március 10.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom